Partnerközpontúság – Minőségértékelés – Minőségkultúra-váltás című konferencia összefoglalója „A dél-alföldi oktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása” projekt keretében 2005. december 16-án a HEFOP/3.3.1. intézkedés minőségüggyel kapcsolatos programjai munkatársainak részvételével konferenciát szervezett. A konferencia plenáris részén egyrészt bevezető előadások hangzottak el, majd intézményi tapasztalatok ismertetésére és projektbemutatókra került sor. A bevezető előadások a felsőoktatás és a régió fejlesztésének kérdéseit, a felsőoktatás és az innováció, valamint a Bolognai folyamat és a minőségügy összefüggéseit tárgyalták. Újszerű volt az a kezdeményezés, hogy a HEFOP/3.3.1. „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” című intézkedés minőségüggyel kapcsolatos projektjeinek a bemutatására is sor került. Bemutatkozott a „Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felsőoktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztéséért” és „A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja” című projekt. A közös munka 4 szekcióban folytatódott, amely szekciók az alábbi témák megtárgyalására vállalkoztak: 1. Együttműködések, 2. Kapcsolatok – minőségkultúra váltás, 3. Tanuljunk másoktól, 4. Középpontban a hallgató. A rendezvényen mintegy 100 résztvevő dolgozott együtt. A résztvevők között voltak a Felsőoktatási Tudományos Tanács tagjai, a Magyar Akkreditációs Bizottság tagjai, az Oktatási Minisztérium munkatársai, más felsőoktatási intézmények vezetői és minőségüggyel foglalkozó oktatói, dolgozói, a Szegedi Tudományegyetem képviselői. A munkaerőpiacot a nagyvállalatok mellett, a három megye gazdasági kamarái, munkaügyi központjai képviselték. Együttműködések szekció A szekció munkájában részt vettek: Lukács János, Szintay István, Zsigmond Anikó, Csécsei Róbert, Sümeginé Törőcsik Tünde, Zellei László. Részben a családias létszám, részben a közvetlenség és őszinteség okán, javaslatomra nem prezentáltunk, hanem beszélgettünk. (Valamennyi prezentáció on-line olvasható.) Zellei László: Megnyitómban összefoglaltam a prezentációban bemutatni szándékozott mondanivalót, az EJF minőségügyi szervezetét, a projekt intézményi kommunikációját, döntési szinteket és pontokat, mennyiségi adatokat, tapasztalatokat. Lukács János: A Miskolci Egyetem széles, 40 Kart átfogó konzorciumot vezet, sajátos dimenzió, különösen összetett együttműködés szervezési feladat. Valamennyi résztvevő intézmény legfelsőbb vezetése képviselve van a projekt koordinációban, ez jelentősen segíti a döntések intézményi végrehajtását. Közvetlen a kapcsolatuk a szintén miskolci vezetésű "Felsőoktatási folyamatok irányítása" (FOI) projekttel, lényegében a minőségfejlesztési munka az ott elkészülő folyamat leírásokra épül. Eredménye vezetői operatív döntéstámogató rendszer lesz. Közös INTERNET munkafelületet használnak, két jogosultsági szinttel. Azonosak a munka során használt szoftverek és azok verziói, pl.: WORD, EXCEL, ARIS.
2
Zsigmond Anikó: Összefoglalta a PEJ-ek ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatait, és említett néhány konkrétumot: Farkas Zsuzsanna kapjon hitelesítési jogosultságot a konzorciumi partnerek dokumentumaira is, mert ez gyorsítja a kisebb hiányok pótlását. Az üzemanyag elszámolás alkalmazott módszere, amennyiben a pályázati költségvetés szöveges indoklása nem tartalmaz egyértelmű utalást, az APEH negyedéves benzinár és az aktuális tankolási számlán szereplő ár közül az legyen, amelyik az alacsonyabb utazási költséget adja. Anikó közvetlenül is kérdezhető e-mailen vagy telefonon, illetve írásos állásfoglalás kérhető. Előzetes OMAI és MÁK vélemény szerint a korábbi PEJ-ben csak kisebb hiányosságok vannak, hivatalos észrevételek január közepére várhatók. Csécsei Róbert: A külső szakértő-tanácsadó szervezet szerepéről beszélt, röviden. Összefoglalva kifejezetten szerencsésen alakult a szekció, valódi tapasztalatcsere, személyes hangvétel, a jövőbeni együttműködést segítő légkörben. Mintha mi tartottunk volna projekt koordinációs megbeszélést. A szekció helyszíne: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ, I. előadó. A szekció összefoglalóját Zellei László, szekcióvezető készítette. Zellei László: Projektvezetés, együttműködések a projektmegvalósítás során – konzorciumi szakértők, tanácsadók, belső munkatársak kooperációja Lukács János: Projektirányítási struktúra sajátosságai Zsigmond Anikó: A projektmegvalósítás során tapasztalt problémák és megoldások Csécsei Róbert: Szakértőkkel való együttműködés a szegedi modell kimunkálásában Kapcsolatok – minőségkultúra váltás szekció A szekcióban a következő vitaindító előadások hangzottak el. Bíró Zoltán – Az önértékelés szerepe az akkreditációs eljárásban, Fábián Zoltán – „Híd a szigetek között” (Korábbi minőségügyi törekvések és a jelen projekt kapcsolódási pontjai), Maruzsa Zoltán – A kompetencia-felmérés és a képzési tapasztalatok, Varga Emilné Szűcs Edit – Veresné Somosi Mariann – A Pilot programhoz kapcsolódó szervezeti önértékelés kari mintái a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem felmérései alapján. A vitaindító előadások anyagát a mellékelt prezentációk tartalmazzák. A szekció munkája megfelelő érdeklődés, a résztvevők nagyfokú aktivitása mellett zajlott. Minden egyes előadást a hozzászólások és vita követte, a vita végeztével az előadó válaszolt a felmerült kérdésekre, esetenként összefoglaló értékelést adott. Az előadásokon és a vitában elhangzott legfontosabb megállapítások, vélemények. Bíró Zoltán részletes ismertetést adott az akkreditációs eljárásban megvalósuló önértékelésről. Többször hangot adott azon véleményének, hogy a MAB folyamatosan korszerűsít és bízik abban, hogy a jelen konferencia és az itt előadó 3 intézmény értékes eredményekkel gazdagítja a minőségfejlesztés elméletét és gyakorlatát, valamint példát ad a többi intézménynek is saját rendszerük kiépítéséhez. A hozzászólások több területet érintettek. Kérdések:
3
• • • • • •
Az EFQM modelltől eltérő rendszereknek mennyire van létjogosultsága? Külön vitát váltott ki a kompetenciák kérdésköre. Támaszkodni kell a kompetencialistára. A szakmai alapdokumentumokban meg kell határozni a kompetenciákat. Vannak olyan kompetenciák, amelyekkel tudunk mit kezdeni, másokkal nem. Az akkreditáció több mint az auditáció, az auditáció csak formai, módszertani kérdéseket vizsgál, az akkreditáció tartalmi kérdéseket.
A minőségbiztosítás gyakorlati kérdéseire adott válaszokat Fábián Zoltán előadása a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar gyakorlatán keresztül. A folyamatok és a hozzájuk rendelt követelmények fontosságáról beszélt. A vitában az fogalmazódott meg, hogy az a jó, ha belső szakemberek végzik a minőségfejlesztést. Maruzsa Zoltán a bajai kompetencia felmérés tapasztalatait ismertette. Az utolsó előadásban a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem gyakorlatáról számoltak be az előadók. A felmérések eredményei alapos helyzetelemzést adtak. A szerzők a nehézségeket sem titkolták. A gyakorlatban nehézséget okoz, hogy a változtatásnak nincs módszertana. Jelenleg az oktatói teljesítmény értékelési rendszerét próbálják kidolgozni. Nehéz objektív rendszert kialakítani. Az előadások és a hivatalos idő lejárta után egy nagyon jó hangulatú beszélgetés alakult ki, amely további értékes gondolatokkal gazdagította a jelenlévők szakmai ismereteit. A szekció munkája a szekcióvezető rövid értékelésével zárult. A szekció helyszíne: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ, I. Szemináriumterem. A szekció összefoglalóját dr. Kovács Kálmán, szekcióvezető készítette. Bíró Zoltán – Az önértékelés szerepe az akkreditációs eljárásban Fábián Zoltán – „Híd a szigetek között” (Korábbi minőségügyi törekvések és a jelen projekt kapcsolódási pontjai) Maruzsa Zoltán – A kompetencia-felmérés és a képzési tapasztalatok Varga Emilné Szűcs Edit–Veresné Somosi Mariann – A Pilot programhoz kapcsolódó szervezeti önértékelés kari mintái a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem felmérései alapján Tanuljunk másoktól szekció A szekcióban a benchmarking az egymástól tanulás filozófiája témakör megvitatása alapozta meg az egyes prezentációkat. Újszerű módon állítottuk össze a meghívottak névsorát. Projektünk alapfilozófiája a munkaerőpiac szereplőivel való folyamatos párbeszéd jegyében az előadók a gazdasági élet olyan szervezeteit képviseltek, amelyek valamilyen minőségdíjban részesültek. A prezentációjukban megfogalmazták és továbbadták tapasztalataikat arra vonatkozóan, hogy egy szervezetben hogyan lehet definiálni, mérni, fenntartani és fejleszteni a minőséget. A minőségfejlesztési program benchmarking alapú megvalósítását az Állami Foglalkoztatási Szolgálat példáján keresztül mutatta be Madarász Sándor, aki a képzés és a türelem, az érési folyamat tiszteletben tartásának jelentőségét hangsúlyozta. Bemutatta a Veszprém Megyei
4
Munkaügyi Központ törekvéseit, amely szervezet 2004. évben, elsők között kapta meg a Belügyminisztérium által alapított Közigazgatási Minőség Díjat. Nagyvállalati példán keresztül a PICK Rt. tapasztalatairól beszélt Varró Györgyné, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy végiggondoljuk a jó minőség, a megfelelő minőség, az elvárt minőség és az eladható minőség fogalmát. A jó minőség esetében kérdés az, hogy kinek szolgáltatunk, a megfelelőnél a lényeg az előírás, az elvárt szoros összefüggésben van a cégimage-val, míg az eladható minőség a kereskedelem szempontjának felel meg. A Petőfi Nyomda minőségügyi törekvései arra épülnek, hogy elégedett, jól képzett, motivált és felhatalmazott dolgozókat állítanak a középpontba – fogalmazott Meleg Edit. Az ember, mint a legfontosabb erőforrás vonatkozásában abból indulnak ki, hogy „sosem tudhatom, mire képes egy ember, mit érhet el, ha képes fejlődni”. Alapelvük a következő: aki gyorsan fut, de rossz irányba, annak irányt kell változtatni, aki jó irányba, de lassan fut, azt gyorsítani kell, aki jó irányba fut és gyorsan, azt fel kell hatalmazni. A kialakult értékes vitában megfogalmazódott az érzelmi intelligencia, az ember középpontba állításának kérdése. Nem lehet úgy sikeres minőségügyi projektet megvalósítani, hogy az érintetteknek „ne legyen közük hozzá”. A vállalati tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy milyen nagy a jelentősége a vállalati szervezeti kultúrának. Az egymástól tanulás vonatkozásában úgy összegezhetjük a szekció munkáját, hogy számtalan módszertani ötletet, segítséget kaptunk egymástól. Határozott igényként fogalmazódott meg az is, hogy keressük a későbbiekben az együttműködés, a kooperáció lehetőségét. Egy sajátos lépés volt ez a munka a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolódási pontjai feltárása érdekében. A szekció helyszíne: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ, II. előadóterem. A szekció összefoglalóját dr. Farkas Katalin, szekcióvezető készítette. Farkas Katalin: A benchmarking – az egymástól tanulás filozófiája Madarász Sándor: Minőségfejlesztési program benchmarking alapú megvalósítása az ÁFSZ példáján keresztül Varró Györgyné: Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a Pick Szegednél? Meleg Edit: Nekünk ezért sikerült – Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda Középpontban a hallgató szekció A szekcióban a következő előadások hangzottak el: Egyetemi életszakasz, hallgatói vélemények és az ifjúsági korszakváltás Jancsák Csaba, ifjúságkutató, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Az előadó a hazai felsőoktatás-kutatások tükrében mutatta be az ifjúság körében zajló változásokat. Felvázolta, hogy az ifjúság körében megfigyelhető trendek és tendenciák miképpen alakították át a magyar felsőoktatási hallgatók mindennapjait, életét, gondolkodását, és azt, hogy mindennek milyen hatásai jelentkeznek az egyetemek hagyományos-megszokott életében. Hangsúlyozta, hogy a hallgatók véleménye a felsőoktatás szupermarket jellege miatt (mint egyfajta fogyasztói visszajelzés) rendkívül fontossá válik. Visszatekintett a felsőoktatási
5
minőségbiztosítás „elődjére”, a nyolcvanas években reneszánszát élő hallgatói mozgalom által „kiharcolt” hallgatói véleménygyűjtő lehetőségre, az oktatók hallgatói véleményezésére (OHV). Összegzésként az előadó arról beszélt, hogy az ifjúság helyzetének mind jobb megértése céljából a felsőoktatás új és új megközelítési módokat keres, elégedettségvizsgálatokat végez, és kitermeli azokat az adatokat és produkálja azokat a mutatókat, amelyek a minőség biztosításához, illetve a fenntartható fejlődéshez szükségesek. Hallgatói elégedettség vizsgálat sajátosságai Szentgyörgyi Szilárd, minőségügyi igazgató, Veszprémi Egyetem Az előadó a felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja (HEFOP 3.31-P.-2004-09-0129/1.0) keretében zajló hallgatói elégedettségvizsgálat sajátosságait mutatta be. A hallgatóság előtt hét felsőoktatási intézmény példaértékű együttműködése bontakozott ki; a Miskolci Egyetem, a Corvinus egyetem, a Debreceni Egyetem, a Veszprémi Egyetem, a Berzsenyi Dániel Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola és a Szolnoki Főiskola munkatársai által. Az előadó felvázolta a felsőoktatási kiválóság modellt. Kitért arra, hogy miért ajánlott és miért szükséges a hallgatói elégedettség mérés. Ismertette a hallgatói elégedettség felmérés rendszerét, szempontjait; a félévenkénti felmérések kérdéscsoportjait és az önértékelési ciklusok kérdéseit. Végül a partner-elégedettség társadalmi hatását elemezte. A mondanivalót számos, a gyakorlati életből vett példa hitelesítette. Hallgatói önértékelés és elégedettségi vizsgálat az Eötvös József Főiskolán Papp Lilla, főiskolai hallgató, Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Az előadó az Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás nappali tagozatos hallgatói körében végzett elégedettségi vizsgálat eredményeiről számolt be. A vizsgálat célját Papp Lilla így fogalmazta meg: a belső partnerkapcsolatokról alkotott vélemények megismerése, az intézményi minőségfejlesztési tevékenység, elsősorban a partnerközpontú működés tervezéséhez. Az előadás a következő témákra tért ki: a vizsgálat előzményei; a vizsgálat eredményeképpen megnevezett partnercsoportok, folyamatok; a vizsgálat sajátosságai; a kérdőívek tartalmi öszszeállításának szempontjai; a felmérés lebonyolítása; eredmények a Műszaki Fakultás hallgatóinak válaszai alapján; a figyelési/beavatkozási mutató partnercsoportonként; az intézményi átlagértékekből képzett sorrend; intézményi minőségügyi feladatterv. A lényeg megértését szemléletes grafikonok segítették. Az előadásokat élénk vita követte. Minőséget támogató tényezők hallgatói szemmel – műhelymunka Farkas Olga, főiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar A hallgatói szekció műhelymunkával zárult. A hallgatók, mint a felsőoktatásban tanuló diákok, saját tapasztalatok alapján minőséget támogató tényezőket neveztek meg, majd meghatározták a legfontosabbnak tartott komponenseket. A munka egyéni, páros és kiscsoportos munkában zajlott. A résztvevők megbeszélték a témára vonatkozó elképzeléseiket, pontos forgatókönyv alapján egyeztették gondolataikat. Egyeztetési eljárás során a következő öt legfontosabb minőséget javító/támogató összetevőben állapodtak meg: „átjárhatóság (az intézményi struktúra világos felépítése)”; „hatékony kommunikáció”; „megfelelő infrastruktúra
6
(számítástechnikai ellátottság)”; „objektivitás”; „szakmai tudás (elhivatottság, tehetséggondozás, empátia, esélyegyenlőség)”. 2006. évben az SZTE JGYTFK minőségértékelési és minőségirányítási bizottsága keresni fogja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hallgatók által meghatározott tényezők – mint fejlesztendő területek – javíthatók. A műhelymunka a hallgatók bevonásával zajlott, a közös munka hasznos tapasztalatcserére és saját élményű tanulásra adott alkalmat. Az aktív munkában a következő hallgatók vettek részt: Bedő Orsolya
[email protected] Borda Éva
[email protected] Csontos Péter
[email protected]; Darabos Katalin
[email protected] Deli Mónika
[email protected] Devosa Iván
[email protected] Forrai Sándor
[email protected] Görög Gabriella
[email protected] Juhász Gyöngyi
[email protected] Kis Zsuzsa
[email protected] Lacza Éva
[email protected] Nemes Anikó
[email protected] Polereczki Tímea
[email protected] Sánta Mónika
[email protected] Szegedi Hedvig
[email protected] Szél Borbála
[email protected]; Szeri Kata
[email protected] Tóth Renáta Rita
[email protected] Varga Márta
[email protected] Varga Renáta
[email protected] Matuz Melinda
[email protected] A szekció helyszíne: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ, kongresszusi terem. A szekció összefoglalóját dr. Farkas Olga, szekcióvezető készítette. Jancsák Csaba: Egyetemi életszakasz, hallgatói vélemények és az ifjúsági korszakváltás Szentgyörgyi Szilárd: Hallgatói megelégedettség vizsgálat sajátosságai Papp Lilla: Hallgatói önértékelés és elégedettségi vizsgálat az Eötvös József Főiskolán Farkas Olga: Minőséget támogató tényezők hallgatói szemmel - műhelymunka
