Konferencia összefoglaló
Büszkén mutatjuk be Fundraising 2014 konferenciánk eredményeit, amelyet 2014 március 20-21-én rendeztünk Budapesten. Bár a konferencián eredetileg 60 fő részvételére számítottunk, az eseményre közel 90 civil szakmabeli jött el. Ez volt az első olyan fundraising konferencia, amely során a civil szakmabeliek szélesebb rétegét sikerült elérni. A konferencia fő célja az volt, hogy bemutassuk, miként fejlődött a fundraising mint szakma az utóbbi években, illetve évtizedben, különösképpen Kelet-Közép Európára és a visegrádi országokra összpontosítva, valamint célunk volt felsorakoztatni azokat az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában alkalmazott fundraising módszereket, amelyeket a régióban is alkalmazhatunk. Fontos célkitűzése volt konferenciánknak az is, hogy megértsük az adományszervezési környezetet és a szükségleteket, felismerjük és meghatározzuk a legégetőbb szakmai kérdéseket. Ennek érdekében a konferencia paneljeit úgy terveztük, hogy a konferenciavendégek nagyobb és átfogóbb áttekintést kapjanak a fundraising fogalmáról, és a fundraising tevékenységekről, amely lehetővé teszi számukra, hogy felépíthessék fundraising tevékenységüket. Emellett az előadók igyekeztek aktívan bevonni a résztvevőket, hogy megosszák tapasztalataikat, véleményüket és kérdéseiket egy-egy témáról. A konferencia járulékosan mintegy fórumként is szolgált a magyarországi civil szféra képviselőinek és külföldi szakértőknek. A különböző szekciók keretet adtak szélesebb vitáknak is, azokról a témákról, amelyeket a külföldi vendégelőadóink vetettek fel. A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és partnerei különösen hálásak az erre az eseményre biztosított támogatásért, amelyet a Tempus Közalapítvány az Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanulás programja keretében nyújtott, valamint a Visegrádi Alap pénzügyi támogatásáért is.
!
Program 2014. március 20. csütörtök 9:00 regisztráció 9:30 köszöntés 9:45 - 10:30 A civil törvény adományozással, adománygyűjtéssel és az adó 1%kal kapcsolatos változásai - Hartay Eszter, ECNL 10:30 - 12:00 Panelbeszélgetés: adományszervezéssel kapcsolatos tapasztalatok a régió országaiban. Milyen változásokra volt szükség ahhoz, hogy a civil szervezetek sikeres adománygyűjtésbe kezdjenek? Mi a szerepe a nemzeti fundraising szervezeteknek? A panelbeszélgetés résztvevői: Dr Günther Lutschinger, Osztrák Fundraising Szövetség, az Európai Fundraising Szövetség elnöke Robert Kawalko, Lengyel Fundraising Szövetség, az Európai Fundraising Szövetség alelnöke Jan Kroupa, Cseh Fundraising Központ Eduard Marcek, Szlovák Fundraising Szövetség moderátor: Király Hunor, DemNet és Adományszervezők Országos Közössége Egyesület 12:00 - 13:00 ebédszünet 13:00 - 14:15 Műhelymunka I. 1. Ez? Nálunk? Soha! – Fundraising módszerek, amikről azt gondoltuk, nem működnek Kelet-Közép Európában - Jan Kroupa, Cseh Fundraising Központ 2. Sikeres civil video, avagy adománygyűjtő filmek - Csörgits Hunor, Zöld Pók Alapítvány 14:30 - 15:45 Műhelymunka II. 3. Az adományozás céges szemmel – Szomolányi Katalin, Planet Fanatics és Magyar Telekom 4. A sikeres civil kommunikáció és fundraising elemei – Miha Tamás, Human Dialog Kft.
!
2014. március 21, péntek 9:45-11:00 Műhelymunka III. 5. Transzparencia az adományozásban – Gerencsér Balázs, NIOK Alapítvány 6. Fundraising fittség és fundraising stratégia – Kebiche Nabila Greenpeace Magyarország 11:15-12:30 Műhelymunka IV. 7. On-line fundraising – jó példák és lehetőségek – Lukáš Hejna, Via Foundation, Csehország és Seregély Ágnes, Kocsis Dóra NIOK Alapítvány 8. Face to face fundraising – kihívások és tapasztalatok a személyes adománygyűjtéssel kapcsolatban – Bíró Szabolcs, Unicef Magyar Bizottság Alapítvány 12:45-14:00 Műhelymunka V. 9. Ismert emberek a kampányban – Romet-Balla Ágnes, Unicef Magyar Bizottság Alapítvány 10.Fundraising a médiában – Lucia Strasselova, Salesians of Don Bosco, Szlovákia
Összefoglaló Günther Lutschinger, az Európai Fundraising Szövetség elnöke és az Osztrák Fundraising Szövetség ügyvezető igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a fundraising a nonprofit szervezetek átfogó feladata, és nemcsak a fundraisereké, hanem a board, az ügyvezető, és mindenki szervezetben dolgozó feladata. Egyben tolmácsolta az Európai Fundraising Szervezet és az európai fundraising közösség jókívánságait.
Köszöntő
A fundraising könnyű feladat, ahogy azt az amerikai fundraiserek állítják, hiszen a folyamat a kérésről, az újabb kérésről, és a még többet kérésről szól. De a fundraiserek gyakran kényelmetlenül érzik magukat, ha kérni kell – elfelejtettük, hogyan tettük azt gyermekkorban, és ezt újra kell tanulnunk – hiszen ez az emberek közti kommunikációról szól. Mielőtt az emberek zsebét elérnénk, először a szívüket és az értelmüket kell megnyerni. A megfelelő gondolkodásmód és az etikai kérdések ismerete alapvető, és mindezekhez jó kommunikációs munka is szükséges.
Hartay Eszter áttekintést adott a konferencia-résztvevőknek a civil szféráról, azon belül is az adományszervezési tevékenységet érintő aktuális törvényi szabályozásról. Bemutatta a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részletét, az újraírt Civil Törvényt, amely ez év március 15-én lépett hatályba. Emellett bemutatta az alábbi szabályzásokat: ๏2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, ๏350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről, ๏1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról, ๏3/2011. (IX.26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről, ๏2/2011. (IX.26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről, ๏2013. évi CCXIII. törvény az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról. Ezután jogi szempontból tisztázta a fundraisinggel kapcsolatos szakkifejezések meghatározását és alapelveit. Továbbá szóba kerültek az 1%-kal kapcsolatos gyűjtések is, hiszen továbbra is ez az egyik legfontosabb, hazánkban fundraisingnek tekintett tevékenység, amelynek segítségével a civil szervezetek egyénektől kapnak támogatást.
A civil törvény adományozással, adománygyűjtéssel és az adó 1%-kal kapcsolatos változásai Hartay Eszter, ECNL
A panelbeszélgetés során külföldi vendégeink (Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és Csehország képviselői) a jellemző kifogásokról, akadályokról, illetve az Európában és országukban is lezajlott legfontosabb előrelépésekről is beszéltek. Tapasztalataik azt mutatják, hogy amikor egy civil szervezet megkezdi fundraising tevékenységét, és sikeresen gyűjt adományokat, hozzáállása is megváltozik, és másképpen kezd gondolkodni. Ebben a folyamatban a fundraising szakmai szövetségek megalapítása kulcsfontosságú volt, egyrészről mert ezek a szervezetek a tudástranszferhez platformot és fórumot biztosítanak, másrészről mintegy érdekképviseleti szervezetként is működnek. A közösséget leginkább a sikertörténetek, illetve az eredményes és bevált kampányok érdekelték. Az ügytől és célcsoporttól függően kritikus tényező a kreativitás, az innovatív megközelítések, az alkalmazott módszer és a gyors reagálás. Hovatovább a fundraisereknek elkötelezetteknek kell lenniük, és a saját ügyüknek is adományozniuk kell, mert a személyes példa az egyik legfontosabb e munka során. A panelisták további fontos lépésekként említették az új adományozók toborzását, és a szervezeten belüli szemléletformálást - a fundraising befektetést igényel. A kiemelt adományozók elérése és szervezetük iránt elköteleződésük kialakítása Ausztriában is nagy kihívás, ahol a fundraisingnek évtizedes hagyományai vannak. A szervezetek átláthatóságának és elszámoltathatóságának fontosságát is hang-súlyozták: meg kell tartani az ígéreteket, és átláthatóan kell kommunikálni a fundraisinggel kapcsolatban felmerülő kiadásaikról is. A beszélgetés fontos üzenete volt, hogy a fundraiserek gyakran egyedül érzik magukat szervezetükön belül (nem ők az ügy hősei), ezért szükségük van egy platformra, ahol megoszthatják problémáikat kollégáikkal, részt vehetnek szakmai klubokban, fejleszthetik az adományozói piacot, és az adományozás kultúráját. Van-e verseny a fundraiserek között? A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakmabeliek készek megosztani tapasztalataikat, hiszen a több fundraising jobb környezetet és jobb adományozást teremt, és minden konkurenciát szívesen látnak - minél több fundraiser segít az adományozói kultúra megteremtésében, annál könnyebb adományt gyűjteni. “A fundraising a kommunikációról szól - befektetés a közbizalomba”
Dr Günther Lutschinger, Osztrák Fundraising Szövetség, az Európai Fundraising Szövetség elnöke Robert Kawalko Lengyel Fundraising Szövetség, az Európai Fundraising Szövetség alelnöke Jan Kroupa Cseh Fundraising Központ Eduard Marcek Szlovák Fundraising Központ
Jan Kroupa áttekintést adott a jótékonysági adományozás növekedéséről és változásáról a Cseh Köztársaságban. A fundraising tevékenység elemzéséhez különböző megközelítéseket mutatott be: az átlagos adomány, az egyéni adományozók, gazdaságilag aktív és inaktív adományozók száma; alacsony, közepes és magas jövedelmű adományozók száma. A jelek arra engednek következtetni, hogy a filantrópia aranykora előttünk van: egyre gyakoribban a nagyobb adományok, az online adományozás iránti hajlandóság nő, a peerek közti és az esemény alapú fundraising feljövőben van.
Ez? Nálunk? Soha! – Fundraising módszerek, amikről azt gondoltuk, nem működnek Kelet-Közép Európában Jan Kroupa Cseh Fundraising Központ
A tapasztalatok szerint az alacsony, közepes és magas jövedelműek adományainak összege majdnem megegyezik, és a legnagyobb növekedési lehetőség pedig az egyéni adományozók esetében van. A fundraisereknek meg kell győzniük őket, hogy jó döntés, ha pénzük egy adott ügy érdekében megosztják. A statisztikák alapján a szegényebb helyzetben lévő emberek többet adnak, mint a gazdagabbak, és az idős emberek adják jellemzően a legnagyobb összegeket, amit nem a rendszeres jövedelmükből, hanem a megtakarításaikból finanszíroznak. Ahhoz, hogy a fundraiserek elérjék céljaikat, jobban kell fókuszálniuk a szervezet céljaira és célcsoportjára. Az emberek könnyen fellelkesülnek a nagy dolgok iránt - nézz előre, alkoss víziókat! Mindemellett a fundraisereknek el kell kötelezniük a szervezet elnökségét és vezetőit is. A fundraising az egyetlen módja annak, hogy a szervezet függetlenné váljon, ami az emberek bevonását is jelenti a szervezet tevékenységébe. Gyakran gondoljuk, hogy a módszerek, amelyeket az adományozói hagyományokkal rendelkező nyugat-európai országokból importálunk, nem működnek a mi régiónkban. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy ezeket a módszereket ki kell próbálni, mert majdnem minden működőképes a többi országban is. A cseh előadó bemutatott néhány példát is olyan sikeres kampányokra, amelyekkel nagy adományozókat sikerült bevonniuk. Többek között említette a hagyatéki adományozást, és a fejlődőben lévő esemény alapú fundraisinget. Miha Tamás átfogó és kompakt áttekintést adott általános és ismert fundraising technikákról, amelyek már Magyarországon is bizonyították hatékonyságukat. Rávilágított arra, hogy miként függ össze a civil szervezetek tevékenysége és az arról folytatott kommunikáció, és arra, hogy ez milyen módon befolyásolja a szervezetek adománygyűjtő tevékenységét. Már csak a költséghatékonyság miatt fontos a fundraising tevékenységet és a szervezeti kommunikációt egymással párhuzamosan tervezni. Bemutatott néhány általános tévhitet is, továbbá olyan akadályokat, amelyek elijeszthetik a civil szervezeteket attól, hogy adományszervező tevékenységet kezdjenek: a fundraising tevékenység a kezdetekben gyakran nem olyan sikeres, mint ahogy elvárják tőle, illetve a szervezetek gyakran megfeledkeznek arról, hogy a fundraising tevékenység beindítása befektetést igényel. Az előadó említette, hogy mivel az NGO-k az egész civil szektort képviselik, nagy a felelősségük. Épp ezért a transzparencia, az elszámoltathatóság, a
A sikeres civil kommunikáció és fundraising elemei Miha Tamás Human Dialog Kft.
professzinalizmus, az elérhetőség és a hitelesség kiemelten fontos a civil szervezetek megjelenésében. Fontos harmonizálni az üzeneteket, a szervezet misszióját és a marketingmixet, ugyanakkor az alkalmazott módszereknek koherenseknek és hiteleseknek kell lenniük, ellenkező esetben az üzenet buborékként pukkanhat ki. Hallhattunk arról, hogyan lehet a magánadomány-szervező tevékenységben is használni az adó 1% gyűjtési lehetőséget, és hogyan lehet az erre épített kampány segítségével a szervezet egész éves kampányát támogatni. Az előadó beszélt az adományozók motivációiról, valamint ismertette, hogy hogyan használható a potenciális donorokról szerzett információ a megfelelő célcsoport kiválasztására. Miha Tamás arra bátorította a résztvevőket, hogy használják az ismert hirdetési módokat, építsenek brandet, használják a médiát, kezdjenek párbeszédet más támogatókkal – de mindenképp figyeljenek arra, hogy befektetésük megtérüljön. Olyan módszereket említett, mint a DM (direkt mailing – fundraising levelek), telefonos adománygyőjtés, adatbáziskezelés, személyes adománygyűjtés (ha ismert a szervezet), fundraising események, VIP események, árusítás, és végül, de nem utolsó sorban a hagyatéki fundraising. Szó esett a közösségi média használatáról, amely nemcsak kedvező árú, hanem nagyon hatékony is lehet – de ezeknek az eszközöknek az alkalmazása nem feltétlenül térül meg, ha használatukat nem előzi meg tudatos tervezés. Említette a cégek társadalmi felelősségvállalásához (CSR) tartozó stratégiáinak jelentőségét, és azt, hogy ezek az információk hogyan használhatóak fel cégek jobb eléréséhez. A műhelymunka összegzéssel zárult: válasszuk ki azokat a módszereket, amelyek a leginkább illeszkednek szervezetünkhöz és célcsoportunkhoz. Csörgits Hunor a Zöld Pók Alapítványt képviselte, amely elsősorban kampányokat szervez és más szervezetek számára készít videókat, hogy azok célcsoportjának figyelmét felkeltsék, és adományt gyűjtsenek a szervezet számára. Egy példán keresztül mutatta be munkájukat, annak hátterét, és azt a folyamatot, ahogy videóik készülnek. Az aktuális videót két szervezettel együttműködésben készítették, hogy felhívják a figyelmet a hajléktalan emberek történeteire, és hogy adomány gyűjtsenek számukra. A hatékony videó készítéséhez kulcsfontosságú egy hiteles személyiség, egy arc, és egy közérthető történet. Továbbá a videót letisztult módon kell elkészíteni, lehetőség szerint minél több embert bevonni a tervezésbe. Az interneten keresztül sugárzott videó hátránya, hogy rövidnek kell lennie, egy konkrét és személyes történetre kell koncentrálnia. Az eredményesség fokozása érdekében munkánk során le kell szűkíteni a fókuszt - minél több videóval akarunk egy történetet elmesélni, annál kevésbé lesz hatékony az üzenet. Emellett fontos szerepe van az utánkövetésnek, és annak is, hogyan forgatjuk a videót, hol, milyen felületen sugározzuk, kik tartoznak a célcsoportunkba.
Sikeres civil video, avagy adománygyűjtő filmek Csörgits Hunor Zöld Pók Alapítvány
A Szomolányi Katalin által vezetett műhelymunka frissítő és egyben provokatív volt, lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy újragondolják a cégekről alkotott képüket és a cégek viszonyát a civil szektorhoz. A vállalati fenntarthatóság egy üzleti megközelítés, ami hosszútávon növeli a vállalat értékét (akár részvényértékét is) azáltal, hogy kiaknázza a lehetőségeket és csökkenti a kockázatokat mind a gazdasági, a környezeti és a társadalmi fejlődés téren. A vállalati fenntarthatóság vezetői hosszútávú értéket teremtenek azáltal, hogy stratégiáikat és menedzsmentjüket úgy alakítják, hogy élni tudjanak a fenntartható termékek és szolgáltatások piaci lehetőségeivel, miközben sikeresen csökkentik és elkerülik a fenntarthatóság költségeit és kockázatait. Ennek révén a vállalat összességében fenntarthatóbb és finanszírozhatóbb lesz. Az említett társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziók többek között a felelős vállalatirányítás, a kockázat- és krízismenedzsment, az ügyfélkapcsolatok menedzselése, a márkamenedzsment, az ökohatékonyság, a klímastratégia, a munkáltatói gyakorlatok, a társadalmi szerepvállalás, valamint a jótékonyság.
Az adományozás céges szemmel Szomolányi Katalin Planet Fanatics és Magyar Telekom
A cégek legfontosabb felelőssége az érdekeltjeinek képviselete (befektetők, fogyasztók, munkavállalók, civil szervezetek, beszállítók, partnerek). Így mindenfajta együttműködés a harmadik szektorral a fent említett aspektusok és kritériumok mentén történik. A CSR politika megvalósítására több lehetőség is van: vállalati adományozás, vállalati önkéntesség, hosszú távú együttműködés, szponzoráció. A feltételek szigorúak, de igazságosak (politikai kapcsolódások elkerülése, a cég etikai szabályzatának elfogadása, a pályázati folyamat szabályainak elfogadása, saját forrás megléte és az elkötelezettség igazolása). Meg kell említeni a projektek láthatóságának fontosságát, a felek kölcsönösségét és azt, hogy a felkarolt ügynek valamilyen módon kapcsolódnia kell a vállalathoz, lehetőleg eredetinek és hosszú távon működőképesnek kell lennie. Kebiche Nabila, a Greenpeace vezető fundraisere saját tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel arról, hogy hogyan lehet egy szervezetet felkészíteni a sikeres adományszervezési tevékenységre. Pontosan meg kell határozni, hogy milyen célra gyűjt az adott szervezet, emellett ismernünk kell a célcsoportot, a forrásokat, a projekt hosszát és pénzügyi igényeit. Emellett fontos azt is meghatározni és kommunikálni, hogy a kampány illeszkedik-e a szervezet stratégiájába (emellett persze figyelembe vehetünk további szempontokat is). A workshop során leginkább az egyéni adományozókról volt szó, mivel a Greenpeace maga is csak magánadományozóktól fogad el támogatásokat. Az egyéni adományozókkal való munka során fontos ismerni az adományozók motivációját az adakozásra vagy épp az adakozástól való távolmaradásra, hosszú távon fontos a donor-adatbázisok felépítése, jellemzőik megismerése, és azoknak a módszereknek a feltérképezése, amelyekkel kifejezetten ezek az adományozói csoportok szólíthatóak meg. A szervezet tevékenységének minden esetben átláthatónak, és minden támogató számára láthatónak kell lennie, ismerni kell a különböző adománygyűjtő módszerek kockázatait és előnyeit is, úgy mint a direct
Fundraising fittség és fundraising stratégia Kebiche Nabila Greenpeace Magyarország
mailing, az 1% gyűjtés, a személyes adománygyűjtés, valamint a fundraising események. Az előadás során a jó fundraiserek jellemzőiről is szó esett – mindenképp jól kell ismernie az általa képviselt szervezetet, elkötelezettnek kell lennie, és nem lehet számára tabu téma a pénz, tudnia kell kérni. Gerencsér Balázs és Oprics Judit a NIOK Alapítvány képviseletében bemutatták, hogy miért van fontos szerepe az átláthatóságnak és elszámoltathatóságnak az adománygyűjtéskor, akár az egyéni adományozóknak, akár vállalati adományozóknak. Bizalom és elszámoltathatóság nélkül az adományszervezésre fordított kiadások nem térülnek meg hosszú távon. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is van néhány példa szövetségekre, munkacsoportokra és önszabályozó szervezetekre, amelyek az átláthatóság kérdésével foglalkoznak. Ezek az intézmények mintegy érdekképviseleti szervként is működhetnek.
Transzparencia az adományozásban Gerencsér Balázs NIOK Alapítvány
Magyarországon egy, a NIOK-on belüli munkacsoport dolgozott az átláthatóság kérdésein a civil szférában, és nemcsak az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete alakult meg, hanem civil szervezetek egy csoportja közzétette az átlátható működés etikai alapelveit, és egy minőség(biztosítási) rendszert is kifejlesztettek. Bármelyik civil szervezet csatlakozhat a kezdeményezéshez, ha hajlandó elfogadni az irányelveket, és alárendeli magát a monitorozási eljárásnak. Lukáš Hejna egy kis cseh civil szervezetet, a Via Alapítványt képviselte, amelynek két fő tevékenysége van: egyrészt egy online fundraising eszközt működtet cseh civil szervezetek számára, és emellett a Techsoup franchiset is képviseli, amely Magyarországon is jelen van (CivilTech). A hallgatóságot is bevonó műhelymunka rendkívül inspiráló volt. Hangsúlyozta az online fundraising mögött az adománygyűjtéslényegét: a fundraising emberekről, ötletekről, helyekről szól. Emberekről, akik felelősek munkájukban az adománygyűjtésért és az adományozókért, az ügyről, amelyhez támogatásra van szükség, és helyekről, ahol reklámozzuk (website-ok, mikrosite-ok, e-mailek, e-mail különszámok, adományozó gomb a levél alján, QR-kód, mobil) az ügyet. Az ötletek legyenek egyszerűek és tiszták, rövid mondatokban kifejezve és buzdítsanak cselekvésre. Lukáš a Greenpeace csehországi, a sarkvidékek védelmével kapcsolatos kampányán keresztül mutatta be, hogyan kapcsolódhat az online és a valódi világ (az aktivisták jegesmedve jelmezt viseltek, aláírást és email-címeket gyűjtöttek, majd kapcsolatba is léptek a potenciális adományozókkal, tájékoztatták őket a kampány állásáról, csatlakozásra és adományozásra kérték fel őket). A kreativitás, melyszintén fontos elem, több példán keresztül is bemutatta (videófilmek, civil szervezetek kampányai és egyéb anyagok), amelyek vírusszerűen terjedtek, és azt is megtudtuk, hogy elengedhetetlen, hogy honlapunkat egyszerűen és felhasználóbarát módon szerkesszük meg, valamint az is, hogy az adományozás-gombot illetve a hírlevél-feliratkozási dobozt is jól helyezzük el rajta. Az adományozás folyamatát a lehető legegyszerűbbé kell tenni.
On-line fundraising – jó példák és lehetőségek Lukáš Hejna Via Foundation Csehország
Bemutatta, hogyan kell sikeres e-mail kampányt koordinálni, hogyan érdemes tartani a kapcsolatot az adományozókkal, milyen csatornákat milyen típusú tartalommal érdemes használni, és hogyan kell e-maileket időzíteni. Bíró Szabolcs, a Unicef Magyarország face-to-face fundraisere betekintést nyújtott a face-to face fundraising hátterébe, előnyeibe és akadályaiba. Személyes adománygyűjtés nemcsak az utcán történhet, hanem bevásárlóközpontokban, esetleg kávézókban is. A door-to-door fundraisingnek nincs hagyománya és kultúrája Magyarországon (de például az Egyesült Királyságban remekül működik). A face-to-face fundraising módszerét azok a szervezetek tudják hosszútávon alkalmazni, amelyek hosszabb távra terveznek, mert a befektetés hozzávetőlegesen hat év alatt térül meg. A módszer az emberek közti párbeszéden alapul, a fundraisernek meg kell találnia azokat a potenciális donorokat, akik hajlandók elköteleződni. A személyes adománygyűjtés lehetőséget ad a rugalmas párbeszédre a fundraiser és a potenciális, jövőbeni adományozó között, emellett óriási célcsoportot lehet megszólítani a módszerrel, és remek mód új támogatók bevonására egy semleges területen. Ugyanakkor ehhez a módszerhez egy meghatározott infrastruktúra szükségeltetik, fogadókészség csoportos beszedési megbízásra, online űrlapok, és a szervezetnek számolnia kell a bizalmatlansággal (a fundraiserek banki adatokat is kérnek), valamint a lemorzsolódással is (mind aktivisták-fundraiserek és donorok oldaláról. Lucia Štasselová egy fundraising kampány kapcsán – amely “A fizetésed utolsó órája” címet viseli, és 1999 óta tart – mutatta be nekünk, hogyan működik a média-fundraising. Ismertette, hogy milyen eszközök és módszerek vitték sikerre a kezdeményezést, köszönhetően a kampánynak, és mely érintettek közreműködésére volt szükség, hogy eredményesen vezessék le a kampányt. Ezt volt az első olyan kampány Szlovákiában, amely DMS-es keresztül (emelt díjas SMS, adományozás céljára) gyűjtött, és egy sor különböző, és akkoriban új eszközt vetett be, valamint hírességekkel is kampányolt. A kezdeményezés kulcsa az volt, hogy egy kis összeget kértek és ezzel párhuzamosan elérték a legnagyobb szlovákiai cégeket, és rajtuk keresztül kérték alkalmazottaikat, hogy közvetlenül a fizetésükből adományozzanak. A kezdeményezés egész Szlovákia-szerte jelen volt kis, helyi irodákon keresztül, de emellett nyilvános gyűjtéseket is szerveztek. (Szerencsére a kormány jó példával járt elől: a kormánytagok maguk is beszálltak a programba.) Az előadó beszélt a hatékony projektmenedzsmentről is, és néhány hasznos, gyakorlatias tanácsot is adott, hogy miként szervezzünk meg, és vezényeljünk le egy kampányt (lebontva projektünket munkacsomagokra, és projektmenedzsment módszertanának alapvető megközelítéseit).
Face to face fundraising – kihívások és tapasztalatok a személyes adománygyűjtéssel kapcsolatban Bíró Szabolcs Unicef Magyar Bizottság Alapítvány
Fundraising a médiába Lucia Strasselova Salesians of Don Bosco, Szlovákia
Romet-Balla Ágnes workshopja során a résztvevők átélhették, hogy milyen jelentősége van annak, ha egy civil szervezet ismert embereket is bevon kampányába. Az előadó őszintén elmondta tapasztalatait arról, hogy milyen kihívást jelent a megfelelő ismert embereket bevonni egy adománygyűjtő kampányba. Az ilyen típusú kampányban nagy kihívást jelent az ismert ember személyiségének, a civil szervezet imázsának, valamint a célcsoport elvárásainak az egymáshoz illesztése. Az ismert ember kiválasztása során mindenképp figyelembe kell venni a személyiségét, és azokat az értékeket, amelyeket a szervezettel közösen vall. A kiválasztási kritériumok: legyen tisztességes, aktív, és a célcsoport számára is elfogadható. Hasznos lehet kutatást végezni arról, hogy a célcsoport milyen asszociációkat társít a kiválasztott személyhez. A Unicef kiválasztási eljárásában szerepet játszottak érzelmi és racionális elvek is, mint a személyes preferenciák, kapcsolatok, megkérdezettek véleménye, kérdőívek, valamint felkészültség a magyar médiapiacon való boldogulásra.
Ismert emberek a kampányban Romet-Balla Ágnes Unicef Magyar Bizottság Alapítvány
A Unicef munkatársa bemutatta, hogyan lehet egy ismert embert a szervezet kampányarcává tenni, amelynek lépései: alapképzés, rendszeres aktív részvétel, részvétel az ötletelésben, fejlesztésben, részvétel az adománygyűjtésben (pl. akár személyes adománygyűjtésben, futóversenyen), vegyen részt társadalmi munkában, használja saját kapcsolatait is, és színesítse új ötleteivel a kampányt.
A résztvevők visszajelzései A konferencián részt vevő civil szervezetek képviselői elégedettek voltak, és hiánypótlónak találták a kezdeményezést, a műhelybeszélgetések és az előadások inspirálóan és lelkesítően hatottak rájuk. Ugyanakkor a visszajelző kérdőív kitöltésekor igazságos kritikával is szembesítettek minket. Nagyon sok jó ötletet és megközelítést ismertek meg, de a fő a tanulság az volt, hogy elsősorban olyan módszerekre érdemes fókuszálni, amelyek kis vagy helyi szervezetek számára is sikerrel alkalmazhatók (olyanok számára, akik kevesebb erőforrással rendelkeznek). Szervezőként az eseményt sikeresnek ítéljük, biztos kezdetet jelent további munkánkhoz.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a közlemény a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.
