Tisztelt Konferencia! A Vitéz-család története előadásunk témája, mi most tehát a gyökerek körül vizsgálódunk, mert minden életfa onnan ered. Onnan táplálkozik, őseink a véreink. Vonásaikat emlékeinkben, génjeiket zsigereinkben hordozzuk. Elődeink nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. Csak tettei ítélik meg az embert- tartja a közmondás. Mi most egy emberségben, helytállásban, akaraterőben, gerinces magatartásban példát mutató család történetével ismerkedünk, tárunk fel részleteket, örök tiszteletet érdemlő élettörténetükből. Források- vallomások- tények az eredetről Kiss Gyuláné, született Vitéz Klára, a Vaja-nyírjákói Vitéz család története feldolgozásával kezdjük elemzésünket. A 2011. decemberében lezárt, 35 oldalas összegzés több éves kutató munka eredménye. Közel 150 egyházi anyakönyvből készült filmtekercs, a Hadtörténeti Irattár és Levéltár könyvtári kutatómunka eredménye. Külön értéke, hogy a Csoma, Siebmann, Nagy Iván nemzedékkutatók összeállításait mellékletben másolatban közölte, és azokat szövegesen is elemezte. E genealógiai összeállítások szerint a Vitéz családnév és család az Aba nemből, azon belül az első törzstől-ízből Dezméri Mikolától származik. Mikola de Kázmér egyik unokájának két fiától származik az erdélyi Kemény család, a másik testvérétől a Vitéz család. Az első nemzedékek leszármazásával a kútfők egymástól különböznek. Kemény János, az egykori fejedelem Önéletírásában, valamint Vöröstói Györgynek bikali báró Vitéz György fölött 1733-ban mondott halotti beszédében is az első törzstől dezméri Mikolától, az első ízek és a Vitéz család ágazását említi, elemzi. Az erdélyi, legrégebbi közös eredetében a Vitéz család neve mellett rendszeresen így összegzik a források: Vitéz-család: Magyar-Bikali és Tamásfalvi Erdély legrégibb kihalt családjainak egyike, mely a Gyerőffy, Mikola, Rádó kihalt, Kabos és Kemény élő családokkal egy közös törzsből ered. Vitéz-család: Vitéz nevű család az Aba nemből is a Berthóty családdal együtt származott. Szinte kibogozhatatlan, hogy az Aba nemből indult eredet hogyan terebélyesedett és vált Vitézcsaláddá, de az egyes családi ágak birtok szerinti megkülönböztetése sokat segít. A címeres levelek a birtokhoz kötődtek, legyen az vásárlás, vagy adományozás útján szerzett.
Vitéz (kállói) címeres levele 1521 Vitéz (Kissvitézi) Szabolcs megyei család (Gyulaháza) Vitéz (kászonújjfalvi) Székely család 1625 Vitéz (bodoni) XV-XVI. sz. Bács megyében Vitéz (hosdáti) Hunyad megye Vitéz (nyitraivánkai) XV-XVI.sz. Vitéz (zsadányi) Fejér megyében élt család. Vitéz (Zrednai) Horvátországban (Vitéz János püspök) Vitéz (ilyefalvi) Géza
1
Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Bihar megyében: János, Keresztély Péter, Szabolcs megyében: Ferenc, Szatmár megyében: Ferenc vetették fel az igazolt nemesek közé, de élt ilyen nevű nemesi család Hajdúnánáson és Szilágy megyében is. Természetesen sok Vitéz nevű család létezett még, akik nem is iratkoztak, nem is iratkozhattak fel az Országos nemesi listára. A birtokot, vagyont, címert- rangot csak az első szülött fiú örökölte, a többit azonban igyekeztek taníttatni. Ezért igen sok a református pap, jogász, gazdatiszt, községi bíró, egyházi-irodalmi közéleti személy, tanár. Kemecsét érintve: Vitéz Ignác (kissvitézi) magyar királyi udvari kancellária hiteles jegyzője (1746-1804) Gyulaháza. A Vaja-nyírjákói ág Legrégebbről kimutatott egyenes ági őse Vitéz János (1750-1836) és felesége Lugos Éva /2.dia/. A családfát összeállító Kissné Vitéz Klárához viszonyítva ő a szépapa. A családi legendárium a kezdetektől büszkélkedett egy Mária Terézia (1740-1780) testőrrel. Nagy meglepetést okozott és örömöt a családnak, amikor Kissné Vitéz Klára a Hadtörténelmi Levéltártól 2010. április 26-án a következő tartalmú levelet kapta: A Mária Terézia által 1760-ban felállított Magyar Nemesi Testőrség állományában egy Vitéz nevezetű testőr szerepel. Ő Vitéz László (nyitraivánkai) 1774-ben született Ivánkán (Nyitra vm) 1793-ban lépett be a 10- (Barco) huszárezredbe közlegényként. Alkáplári, káplári majd őrmesteri kinevezést kapott. A testőrségnél 1796. augusztus 1-1799. június 30. között szolgált Nyitra vármegye javaslatára. 1798-ban az orosz szövetséges csapatok megtekintésére utazó uralkodó mellé kirendelt 12 főnyi brünni testőrkülönítményben volt beosztva. Alhadnagyi rangban Olaszországba került, további sorsáról, adattal nem rendelkeznek Dr. Bonhard Attila ezredes igazgató aláírásával. A Vaja-bakti kültagban született és élt I. Péter (1812-1870) az ükapa, melynek gyermekei János (18551941) és Miklós (1849-1915) utódai képezték a Vitéz családfa terebélyesedő ágait. Mindketten a kékcsei Hajdú családból nősültek, Hajdú Eszter és Éva személyében. A községben szavuk és tekintélyük volt. Vitéz János főgondnoka volt a nyírjákói református egyháznak. Az általa 1916-ban adományozott színezüst úrvacsora serleg az adományozó nevével a nyírjákói református templomban a mai napig használatban van. A rokoni kapcsolatait igazolja, hogy az 5 napig élt Sándor nevű gyermeküket Vitéz Mihály kemecsei református lelkész bátyja, Vitéz János nyírbaktai pap keresztelte és a keresztapa is ő volt. Vitéz Miklós (1849-1915) a dédapa községi bíró, jeles gazdálkodó 11 megszületett gyermeke körül egy maradt életben. II. Péter (1872-1956), aki szintén községi bíró volt. Ő lett a nagyapa. E személyek, ősök segítették megalapozni a Vitéz név tekintélyét, jelentősen hozzájárultak a Vitéz név tiszteletre méltó jó híréhez. Így értettem meg én is, mit jelent az a kifejezés, hogy a Vitéz vezetéknév ma is BIZALMI ELŐLEGET jelent a kemecsei ágban is, a megyében, és azon túl is. II. Péter (1872-1956) első házasságából András (1908-1990) nagy idők nagy tanúja volt. /3. dia/ Gyermek és ifjú kora az első világháború, a két világháború közötti időszak, a II. világháború, a frontok átvonulása, az orosz és a román katonaság háborús rémtettei, az inflációs időszak, a Rákosirendszer, a beszolgáltatás, a TSZ-esítés.
2
Művelt, olvasott ember volt, a szabolcsi almatermesztés meghonosítói közé tartozott. Fiatal bikaborjúkat hizlalt exportra, kereskedő-felvásárló. Innovatív és földön járó ember volt. Négy gyermeke született, részletesebben Klára (1943) és Ferenc (1948) életútjáról szólunk. Klára megyénk, Nyíregyháza közismert magyar tanára, férje Kiss Gyula ny. iskolaigazgató, megyei tanulmányi felügyelő. A hallgatóság soraiban többünknek személyes ismerősei, barátai. Gyermekeik és unokáik a Kiss és Barczi családban viszik tovább a Vitéz család örökségét. Az 1948-ban született Ferenc közismert tekintélyes agrárszakember. Kertészeti egyetemet végzett, főkertész, főagronómus, növényvédő szakmérnök, konzervipari szakember. Rádió-TV, napilapok szakelőadója, agrárképzésben szakoktató is volt. Felesége, Boda Katalin tanítónő, Nyírjákó több generációjának szeretett pedagógusa. Gyermekeik Ferenc egyetemet végzett üzletember, Gábor a családi gazdaságban segít, Lilla jogot végzett, ügyvéd. Az 1974-ben született Ferencnek a Botond és Csongor nevű fiai a Vitéz-család újabb hajtásai, rügyei. II. Péter (1872-1956), a nagyapa második házasságából három gyermek született, Miklós, Erzsébet és Kálmán /4.dia/. Miklós (1926-) gépészmérnök, főiskolai tanár volt. Kálmán (1930-2007) gazdálkodó, autodidakta festő, nagyműveltségű, olvasott ember. Vitéz Miklós legendákkal teli életéből kettőt kiemelünk, a Vitéz lelkialkat, habitus, mentalitás bizonyítékaként. A II. világháború végén az oroszok málenkij robotra hurcolták az embereket. A 36. éves féltestvérét Andrást is el akarták vinni. A 18 éves fiú, Miklós egy orosz szót sem tudott, elszerepelte, ne ezt a málé bátyját vigyék, hanem őt. Útközben az első pihenőnél előbb csak a kukorica tábla szélén, aztán egyre beljebb tört egy csövet, végül megszökött. Az 1956-os forradalomban való részvételéért javító-nevelő munkára ítélték egy gépállomásra, traktorosnak. Ő az akkori újabb traktorral minden nap haza ment ebédelni. Az átnevelés, a javítónevelő munka nem járt eredménnyel. Vitéz Miklós, Erzsébet és Kálmán gyermekei, unokái büszkék lehetnek szüleikre, nagyszüleikre, őseikre. Tisztelt Konferencia! A Vitéz-családnév történelmi eredete, majd a Vaja-nyírjákói ág rövid bemutatása után a kemecsei Vitéz családra emlékezünk, e család életútját elemezzük.
A kemecsei Vitéz-család Egy vezetéknevű, egy vallású, egyaránt kiemelkedő két Vitéz család családtörténetét mutatjuk be. Életútjukat Kemecse két teljesen különböző társadalmi korszakából, hazánk két teljesen eltérő történelmi korából. Közel kilenc évtized, kilencven év a református egyház egyházi- és Kemecse társadalmi közéletében- 160 év családjaik küzdelmes életéből. Tiszteletet és példát érdemlő mindkettő, méltóak az utókor emlékezetére és hálájára.
3
VITÉZ MIHÁLY (1825-1896)
Vitéz Mihály 1825-ben Nagyhalászban született. Édesapja, id. Vitéz Mihály szintén református lelkész volt Nagyhalászban. Az ifjú Vitéz Mihály neve az 1848-/48-es forradalom és szabadságharcban tűnik fel először. Krasznay Péter így ír naplójában: „1849 február elején Kunhegyes felé közeledve Nagy Sándor tizedes meghívott estére az ott lakó atyához vacsorára, ahol a városbeli fiatalság is jelen lévén, azok között a református káplány engem kérdezgetett, hogy hova való vagyok? Sose kérdezd, úgysem volt ott a nagyapád sem, ahol én otthon vagyok. Szabolcs megyében Kemecsén vagyok otthon, ugye nem tudod merre van? – Dehogynem, hiszen én meg a szomszéd községbe, Halászba való vagyok! Ezen azután nem csak ott mulattunk jóízűen, hanem a káplánnyal Vitéz Mihállyal még az ötvenes évek közepén is Kemecsén össze jutván lakni és folyton jó barátságban élvén, gyakran megemlegettük ezen első találkozásunkat.” A szabadságharc után Halászban, édesapja mellett káplán, majd 1854-túl Kemecsén segédlelkész. Lelkes tagja volt a szabadságharcból hazatért honvédtisztek baráti körének, akik ekkor alapozták meg a dalárdát és a színjátszókört. A kemecsei református egyház 1852-ben kapta Mikecz Ferenctől és feleségétől Megyery Borbálától azt a nagyon szép zöld bársonyból készült és ezüst hímzéssel díszített terítőt, mely napjainkban is féltve őrzött kincse az egyháznak. A szülők Mikecz Julianna nevű 1846. november 1-jén, esküvője napján elhunyt leányuk emlékére készítettek. Vitéz Mihály 1855-1896 között (negyven évig!) volt papja a református egyháznak. 1856. január 18-án kötött házasságot Mikecz Máriával, Mikecz László földbirtokos és Tatár Terézia szép, fiatal 18 éves leányával. /6.dia/ Eskető papjuk Vitéz Mihály bátyja- Vitéz János lórántházi pap volt. Házasságukból három gyermek született, 1856. november 13-án Mária, 1859-ben Lajos, 1862. március 3-án Gyula. Ezen időben a templomot újra zsindelyezték, vörösrézlemezzel bádogozták a templomot és tornyot is. Répásy Jánosné Megyery Erzsébet a templom szószékét felújítatta, a szószéket koronával látta el, bársony terítéket adományozott rá. Vitéz Mihály kiváló, tudományos képzettséggel bíró lelkész volt. Szónoklatai- bár monoton előadása miatt nem érvényesültek érdemei szerint, de ”költői kifejezésekkel tündöklő, mély tudományosságot eláruló tökéletes munkák voltak”- írta Krasznay Péter. Akár egyházi, akár világi ügyekre vonatkoztak. A feudalizmust eltörlő, a polgári társadalom kiépítését lehetővé tevő 1848/49-es forradalom és szabadságharc következményeként Kemecsén 1861-63 között zajlottak le a tagosítási perek. Az ezt követő földmérések során a közbirtokosság adományozása folytán a református egyháznak, a lelkészi hivatalnak 42 kh.-t, kántori javadalomnak 21 kh.-t mértek ki. Ezeket a római katolikus papi-kántori javadalommal együtt „Paptag” néven, a mai nyírbogdányi nyírturai utak találkozásánál jelöltek ki. A református iskola fenntartására 20 kh.-t adtak. Ez a mai Teremy-tag és a mai nyírbogdányi és nyírturai út közötti terület volt. A Vitéz Mihály lelkészsége idején, a község fejlődése, terjeszkedése miatt szükségessé vált a régi temető helyett egy új temető kialakítása. Ekkor alakították ki a mai Móricz Zs. út két oldalán lévő régi
4
temető helyett, a régtől ott lévő zsidótemető két oldalára az új temetőt. A református egyháznak 6, a katolikus egyháznak 3 holdat mértek ki. Az 1864. évi tagosítás és számos más tényező hatására felerősödik a tanyásodás, mint gazdálkodási és lakóhely. Így alakult ki a Vitéz tanya is 56 lakóval a Kerek-Mága és a Hadi Kitérőnél. A Niczky kastély kertjéből 1200 négyszögölet adományoztak a tulajdonosok- Mikecz Ferenc és felesége Megyery Borbála és Vécsey Károly- a református egyháznak. A mai parókia telket is ekkor kapta meg az egyház. Az 1870. évi 28. tc alapján megkezdődött a Magyar Északkeleti Vasút néven a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal építése. Kemecse a vasutat, a vasúti állomást Lónyay Menyhértnek köszönhette, aki ezt a halászi-ibrányi rétközi nagybirtokai érdekében állónak tekintette. Igen találó volt Vitéz Mihálynak a Nyír című lapban a következő megjegyzése: a Magyar Észak-Keleti Vasút M.É.K.V. jelzése azt jelenti, hogy a Menyus érdekében készült vasút. Vitéz Mihálynak, a lelkésznek az irodalmi vénája az 1872. szeptember 27-i Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal ünnepélyes megnyitóján is elismerést váltott ki. Ivánka Imre vezérigazgató így nyilatkozott: „Ilyen szép beszédet még életemben nem hallottam!” Nemcsak a református egyház, de egész Kemecse életére nagy hatást gyakorolt, hogy 1975-től a református iskola híres rektora Délczegh Sándor lett. Kemecse 1876-ban járási székhellyé vált, gyarapodó intézményeivel, lakossági létszámával a dualizmus diktálta prosperitását élte. Az 1871-ben alapított Népbank 8 év múlva 1879-re Kemecsei Népbank Szövetkezetté alakult, a cégbejegyzés alapján Vitéz Mihály elnök, Krasznay Péter főszolgabíró az alelnök, Mikecz Miklós az ellenkönyvelő. Vitéz Mihálynak, a sikeres és tekintélyes egyházi vezetőnek, közéleti embernek a családi élete nehézségekkel teli. Az ifjú felesége korán idegrendszeri betegséget kapott, mintegy nyolc évig e beteg állapotban élt családja, gyermekei körében, míg 1872-ben a halál meg nem váltotta. Az 1856-ban született Mária 1882-ben Földvári Gersonnal kötött házasságot, eskető papjuk nagybátyja, Vitéz János lórántházi lelkész volt. Az 1859-ben született Lajos felesége Tatár Etelka, az 1862-ben született Gyula 1884-1888 között segédlelkészként szolgált. Vitéz Mihály irodalmi munkássága elismerésre méltó. Idősebb testvérével, Vitéz Jánossal közösen szerkesztették az egyházi beszédeket. A Nyír című megyei lapban időnként megjelenő „Nyírfalomb” című humoros tárca cikkei kitűnő stílusérzékről tanúskodnak. A korabeli olvasóközönségnél nagy sikert aratott. A munka, a hit, a közösség szolgálata volt az élete, 1896. július 31-én, 72 éves korában hunyt el. Vitéz Mihály gyermekei közül az 1859-ben született Lajos életéről találtunk bővebb forrást. /7. dia/ Kiváló gazdálkodó volt, a Vitéz-tanya bronzkori leletei című igen értékes és hangulatos előadás az ő birtokáról szólt. A Vitéz-tanya, vagy régebbi neve Kerekmága-tanya a vasút mellett feküdt, a tulajdonos számára épült szép, villaszerű épülettel. Az ő tanyájában volt a vasúti őrház is. Az édesapja alapító elnökségével induló Kemecsei Népbank szövetkezet 20 év múltán likviditási gondokkal küzdött, a részvényesek
5
felszámolási eljárást kezdeményeztek. A felszámoló bizottság tagjai között Vitéz Lajos földbirtokos neve is szerepel. Kemecsén, de az egész járásban az 1848-as hagyományok Krasznay Péter főszolgabíró, bátyja Krasznay Gábor ügyvéd, Nyíregyháza neves polgármestere domináns hatásaként több évtizeden át jelentős szerepet töltött be a Függetlenségi Párt. A járás választókerületi elnöke Borbély Gáspár, 48-as honvédhadnagy, Krasznay Péter sógora volt. Az 1905-ös választókerületi pártértekezleten Vitéz Lajos neve vezetőségi tagként szerepel. Aktív közéleti szerepét számos esemény jelzi. 1907. március 9-én ünnepelte dr. Megyery Géza, városunk szülötte és posztumusz díszpolgára 40 éves szolgálati jubileumát. A Nyíregyháza törvényszéki elnöke, kúriai bíró köszöntését a népes és magas tisztségeket betöltő kemecsei személyek között ott találjuk Vitéz László földbirtokost is. 1906 nyarán tartották a Szabolcs és Zemplén megye küldöttei a Felső-Tiszavidéki megyék hitelszövetkezeteinek éves közgyűlésén. A 116 küldött között Kemecsét Krasznay Péter elnök, dr. Kiss Ferenc orvos üzletvezető, Hagymásy Antal pénztáros, Délczegh Sándor és Vitéz Lajos könyvelők, Popovics József igazgatási tag képviselte. Helytörténeti érdekességén túlmutat a példa! Kemecse példaadó volt e tekintetben is. Megalakulása óta jeles lelkészek, tanítók, orvosok, kiváló gazdálkodók, jeles közéleti személyiségek vezették e pénzintézetet is. Vitéz Lajos családja, családfájának kutatása további feladata az utókornak. E fejezet zárásánál, Vitéz Ignác családjának bemutatása előtt érdemes összevetnünk Kemecse lakosainak számát, vallási, felekezeti megosztását 1851-1910-1941 között. 1851 1910 1941
Össz: 1923 3353 4465
Ref: 1456 1837 2176
Római k. 298 896 1469
Görög k. 72 220 420
Evan. 2 46 91
Izr. 95 354 309
Vitéz Mihály halála után 1896-97 között Horkay Balázs lett a református egyház lelkésze. Az utódlás, a választás küzdelmes, néhol személyeskedő volt. A két vitázó fél és tábor felett, Vitéz Ignác a korrekt harmadik méltán nyerte meg a küzdelmet. 1897. március harmadikai beiktatási ünnepségétől haláláig hűséggel szolgálta meg ezt a bizalmat. VITÉZ IGNÁC (1897-1937) (8.dia) Vitéz Ignác 1860-ban Kótajban született, szülei Vitéz Sámuel és Radóczi Mária. Neves elődje, Vitéz Mihályhoz hasonlóan élete és sorsa eggyé vált Kemecse életével, történelmével. Annak kitörölhetetlen része lett. Pályafutása már 7 évvel beiktatása előtt indult. 1890-től segédlelkész Kemecsén, 1891-96 között református tanító is, majd 1897-1937 között lelkésze városunknak. 1899. március 21-én kötött házasságot Sasi Szabó József helyi postamester leányával, Gizellával. /9. dia/. Esküvőn tanúi- az egyházi okiratok szerint- Mikecz Ferenc és Vitéz Ferenc ny. jegyző a szülőkkel, az ifjú párral együtt egy hosszú, boldog életről álmodoztak, azt szívből kívánták. Egy év múlva, 1900. március 7-én meg is született István, e boldog házasság első gyümölcse. A következő évben Ilona, és ez az 1901-es év a tragédiák évévé vált. Szeptember 29-én a 25 éves édesanya, fiatal feleség,
6
december 12-én az első életévét be sem töltő kislányuk halt meg. Emléküket családi síremlék őrzi napjainkban is /10. és 11. dia/ a régi református temetőben. István mégis szerető családban nőtt fel, Vitéz Ignác később Dósa Margitot vette feleségül, ahol az apa, az anya mellett szerető testvérekre is talált. Dénes (1904-1905), Irén (1905-1946), László (19071953), András-Bertalan (1909), Margit (1911-2002), Viktor (1916-1982) jelentette a családi légkört élete során. Vitéz István a Kemecsei Kígyó Patikában volt gyakornok, a budapesti egyetemen 1924-ben gyógyszerész, 1926-ban gyógyszerdoktori oklevelet szerzett. Karádon, majd a budapesti patikában dolgozott. 1933-tól a Közegészségtani Intézetben tanársegéd, 1938-tól adjunktus. 1940-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. 1944-47 között az intézet megbízott vezetője, 1960-tól az Országos Közegészégügyi Intézet szerológiai osztályára került. Üzemek, gyógyszertárak, higiéniai ellenőrzésével foglalkozott. Számos publikációja közül kiemelkedik: -
Közegészségügyi Praktikum (Budapest 1952) Sebészeti hygiénia (dr. Hüttl Tivadarral együtt. Budapest 1964) Fizikai, kémiai kombinált sterilezési módszerek és sterilitási vizsgálatok (Budapest 1971)
Vitéz István 1981. november 10-én hunyt el. Vitéz Ignác élénk társadalmi életet is élt /12. dia/. Szolgálata alatt 1898-ban építették meg a templomban az orgonát. A református dalárda) számára a próbákhoz az iskolába is harmóniumot vásárolt. 1903 tavaszán a község képviselőtestülete négy nagyon fontos döntést hozott: 1. Kemecse-Halász-Vasmegyer községek közösen a kemecsei vasútállomástól Halász és Vasmegyer határáig kövesutat, úgynevezett „vámosutat” építenek. 2. Négy országos és egy heti vásár engedélyeztetési iránti kérelmet fogadtak el. 3. Új községházát építenek. /A most megüresedett Polgármesteri Hivatalt, Kossuth út 11./ 4. Hitelszövetkezetet alakítanak. Az 1903. május 6-án induló Hitelszövetkezet 218 részvényére 795 üzletrészt jegyeztek. A Hitelszövetkezet elnöke Krasznay Péter főszolgabíró, könyvelő Délczegh Sándor ref. tanító, pénztáros Hagymásy Antal, felügyelő bizottsági tagok dr. Kiss Ferenc és Verpecz Bálint voltak. Az ellenőrző bizottsági tagok neve között Vitéz Ignác református lelkész neve olvasható. Vitéz Ignác kiemelkedő lelkészi tevékenységével szorosan összefonódott a református népiskola működtetése. Már lelkészi beiktatása előtt 1891-96 között tanító is volt, 1899. szeptember-október hónapban még helyettesíteni is kellett az iskolában. Így érthető, hogy egész lelkészi működése alatt, 40 éven át miért segítette ilyen elhivatottsággal a református népiskolai oktatást. Olyan kiváló tanítók voltak, mint Délczegh Sándor, Pelyvás Lajos, Jónás Ferenc. Jónás Ferenc 19201944 között, a második világháborús hősi haláláig az egyház kántora és elismert, eredményes tanítója volt. Bacsó Irma, Könczey Albert, Molnár József neve még ma is hálával emlegetett az idős generáció ajkán.
7
1910-re felépítette az egyház a Kossuth utcai 3 tantermes iskolát, 1926-ra a negyedik tanterem és szolgálati lakás épült meg. Ma új bölcsőde pompázik e történelmi helyen. 1930-ban a Kossuth utcai híd mellett az 5. sz. tantermet és szolgálati lakást építették fel. Amikor 1928-tól a Juhász Lajos tanító által irányított községi iskola I-VI. osztálya, (ahova a zsidó gyerekek is jártak) 1933-ban egyesült a református iskolával, az teljesen osztott iskolává vált. Dr. Kiss Lajos, a Nyíregyházi Jósa András múzeum igazgatója így írt e korról: „A nevelés terén is nagy a változás. Új, modern iskolában modern felszerelés van. Régen 1-2 tanító tanította mind a hat osztályt, ma külön tanítója van az osztályoknak. Míg azelőtt az V-VI. elemi osztályokban kevesen jártak, ma 45-50 a tanulók száma.” Vitéz Ignác nemeslelkű felesége, Sasi Szabó Gizella korai, tragikus halála után Dósa Margit személyében szintén méltó, nemeslelkű feleségre talált. /13.dia/ A Vitéz család és családnév erdélyi eredetének bemutatása után a Dósa család nemesi-erdélyi eredetére utaló források, emlékek kerültek a figyelem középpontjába e konferenciára készülve, leányuk Vitéz Margit leszármazottainak kutatásai alapján /Nemes Dósa család ősi címere/ Vitéz Ignác és Dósa Margit házasságából az első gyermekek /14. dia/ Dénes (1904-1905), majd Vitéz Irén (1905-1946). Vitéz Irén 1931. január 10-én kötött házasságot Dr. Tóbiás Józseffel (született 1902. március 15.) /15.dia/ Házasságukból két gyerek született, Klára és Szabolcs. Az 1933-ban született Klára /16.dia/ diákéveiben 1948-1950 között rendszeresen játszott az orgonán a kemecsei református templomban. Férje Hadházy Sándor szintén református lelkész volt, a Szabolcs megyei Levéltár első vezetője. Házasságukból egy gyermek született, Sándor 1956. május 8án. Pénzügyi szakember, állami számvevőszéki munkatárs napjainkban is /17. dia/ Személyesen megtapasztaltam önkormányzati képviselőként 16, iskolai igazgatóhelyettesi, igazgatói működésem 21 évén át mély szakmai ismeretét és emberi tisztességét. Édesanyja Hadházy Sándorné, Klári néni 83 éves és Vitéz Ignác egyik élő unokája. Vitéz Irén és Tóbiás József házasságából született második gyermek Szabolcs (1937), felesége Koncz Ibolya (1935-2014), gyermekei Szabolcs és Olivér. Az 1907. február 9-én született Vitéz László életéről rövidebb feljegyzéseket találtunk. Halálát kegyelet teljes síremlék őrzi a régi kemecsei református temetőben /18-19. dia/. Későn, 40 éves korában nősült -1947. november 26-án-, felesége Molnár Ilona, Molnár József kemecsei református tanító és Tisza Borbála leánya. Gyermekük nem született, az 1953-ban elhunyt nyugalmazott honvéd főtörzsőrmester síremlékén a következő felirat olvasható: „A SZERETET SOHA EL NEM FOGY” Mellette felesége és annak későbbi férje síremlékén ugyanaz a felirat olvasható /20. dia/ A Vitéz-család tagjai életükkel megszolgálták a szeretetet, rajtunk, az utókoron, a leszármazottakon múlik, hogy a szeretet soha el ne fogyjon.
8
Vitéz Istvánnak, Lászlónak és Irénnek András-Bertalan testvére 1909-ben egy évet élt, de Margit (1911-2002), Viktor Géza (1916-1982) testvéreikkel mély testvéri szeretetben éltek. Vitéz Ignác Dósa Margit házasságából a legnépesebb családot és napjainkban is a legösszetartóbb közösséget Vitéz Margit és Papp Jenő Kálmán tiszakanyári református lelkész utódai jelentik /21.dia/ E családi ágban, közösségben a Vitéz-Dósa-Papp családok ősi hagyományai, erkölcsei, református hite egyesült. Az előadás anyagához Papp Tiborné Papp Mónika debreceni református lelkésznő és unokatestvére, Juhászné Papp Magdolna nyújtott értékes szóbeli-írásbeli összegzéseket, családfa táblázatokat. Külön érték a Mellékletben közölt FOTÓALBUM felbecsülhetetlen képei. Családi fényképek a messzi régmúltból és a két nemesi címer /A Vitéz és Dósa család történelmi címerei/ /22.dia/ Vitéz Margit és Papp Jenő Kálmán tiszakanyári református lelkész első gyermeke Papp Jenő Ferenc. 1937-ben Tiszakanyáron született, 1970-ben –tragikusan korán- Szolnokon hunyt el. A MÁV vasúti mérnök felesége Gál Magdolna szintén MÁV alkalmazott volt. 2007-ben Kisvárdán tért örök nyugalomba. Két leányuk közül Papp Magdolna Erika pedagógus-tanító-magyar tanár, férje Juhász László nyomdaipari fényképész. Három leányuk közül Orsolya Csilla fodrász, Sára Magdolna 2012-ben, egyetemista korában meghalt, Kinga Zsófia sikeres üzletvezető helyettes. Papp Jenő Ferenc második leánya Csilla Gyöngyi szintén vasúti alkalmazott, férje Kovács Béla elektronikai műszerész. Gyermekeik Ákos egyetemi hallgató, Ágota szakközépiskolai végzős tanuló. Vitéz Margit és Papp Jenő Kálmán második gyermeke Papp Géza Csaba (1939-2007) szintén neves református lelkész volt. Felesége az 1940-ben született Nagy Zsófia. Három gyermekük közül Papp Éva Mónika (1966) a Debreceni Kistemplom és Ispotály lelkésznője, férje Papp Tibor. Második Tímea Réka, férje Türk András, harmadik gyermekük Csaba Ádám (1975) Vitéz Margit harmadik gyermeke Papp Enikő (1942), ő fényképész. Gyermeke az uruguay-i apukától származó Anildó. Negyedik gyermeke Margit néninek Attila Zsolt (1946), felesége Selyem Piroska. Gyermekeik Papp Edina Lilla és Levente Zsolt. Vitéz Ignác és Dósa Margit Irén, László és Margit gyermekeik családfája után zárásként elemezzük az 1916-ban született, Kemecséhez a legjobban kötődő, a legtöbb emléket őrző és emléket hagyó Vitéz Viktor élettörténetét /23.dia/ Az egyházi anyakönyv szerint 1916. május 13-án született. Az első világháborút követő húszas évek tragédiáival indultak. A boldog anya-feleség Dósa Margit meghal. A család összetartó erejéhez, légköréhez, a fiatal gyermekek mellé édesanyának Vitéz Ignác harmadik feleségéül 1922-ben Darvasi Gabriellát választotta. A fotóalbum képei, de kemecsei visszaemlékezések is arról tanúskodnak, hogy Viktor gyermek és ifjúkori évei szeretetteljes családi és baráti légkörben telhetett. Kemecse fiataljai körében is igen népszerű, közkedvelt volt. A színjátszó kör fényképe megőrizte alakját és helytörténeti érdekesség a névsor is./24. dia/ Vajas Juliska, Szegedi Miklós, Laskai Piri, Vitéz Viktor a katona, Vajas Emma, Pásztor Lajos, Ónodi Bözsi. Az ülősor: Blaner Ida, Pásztor Gábor, Gégény Bözsi. Értékes fénykép a 25. számú dia képe is.
9
Vitéz Viktor Harmathy Ilonával kötött házasságából egy fiú, Vitéz Géza született. Vitéz Viktor vasúti főtiszt életét, sorsát az 1956-os forradalom döntően befolyásolta /26.dia/ A MÁV nyíregyházi munkástanácsának tagja volt, ezért több, mint két évet kellett börtönben töltenie. /27. dia/ A családra, az 1945-ben született Géza fiára is egy életre szóló, életét meghatározó eseménnyé vált. Tisztesség és emberség. E Vitéz családokra oly jellemző lelki tulajdonság birtokosa volt Vitéz Viktor és fia Géza is. A 28. dia hűen őrzi Géza fia és unokája Tamás, a család iránt érzett szeretetét, a család szépsége és szentsége iránt érzett hitét. 1982-ben bekövetkezett halálával betölthetetlen űr támadt a család életében. Az 1945-ben született Géza apja szellemében élt. Vízügyi szakember lett, az építő-védelmi részlegben dolgozott, számos kemecsei munkatársa jó emlékkel gondol vissza rá. Felesége Megyesán Éva (1947) szintén a Vízügyi Igazgatóságon –pénzügy-munkaügy területen- dolgozott. Két fiuk született. Tamás 1969-ben, gyermekük Vitéz Zaránd névvel képviseli a családot, Zoltán nevű fia 1973ban született, leányuk Vitéz Panna. Vitéz Géza tragikus balesetben hunyt el, kitörölhetetlen, feledhetetlen a család gyásza. Vitéz Irén és Viktor élettörténetét, családjaik emlékeit és fényképeit Hadházy Sándorné, a 83 éves Klári néni, az élő Vitéz Ignác unoka őrzi. Ő is boldog büszkeséggel mesél családjaikról, hajdan volt gyermekkoráról, a küzdelmes jelenről. A kemecsei régi református temetőben a nagy fenyőfák árnyékában /29.dia/ a Mikecz-családok síremlékeitől balra, Borbély Gáspár 1848-as honvédhadnagy síremléke és Juhász Lajos tanító bácsi keresztje mögött található sírhalmon a felirat: Vitéz Ignác nyugalmazott református lelkész (1897-1937) Mellette a két Vitéz családi síremlék: /30. dia/ A szeretet soha el nem fogy! Emléküket őrizze kegyelet és tisztelet!
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
FOTÓALBUM Vitéz Ignác református lelkész Született: 1860. február Kótaj Meghalt: 1937. december Kemecse Teológiát Debrecenben végezte, segédlelkész Nyíregyházán Lukács Ödön lelkész mellett volt.
31
Vitéz Ignác és második felesége Dósa Margit 1911 előtt Apa mellett István Anya mellett László és Irén
Dósa Endréné ölében Viktor 1916, mellette Margit 1911, Sasi Szabó Klári, Irén 1905, László 1907, nyakkendőben István 1900
32
Vitéz Ignác és harmadik felesége Darvasi Gabriella (1922-ben vette feleségül) Gyermekek balról jobbra: Viktor 1916, Margit 1911, István 1900, Irén 1905, László 1907
Vitéz Ignác és Dósa Margit gyermekei: Viktor- nem látszik, Margit, László, Irén, István (édesanyja Sasi Szabó Gizella). Kemecse 1926
33
Vitéz Ignác és 3. felesége Darvasi Gabriella (1928). Balról jobbra: Margit, István és felesége Árkosi Szabó Margit, László, Irén és férje dr. Tóbiás József és Viktor
Papp Kálmán Jenő és menyasszonya Vitéz Margit. Eljegyzési kép 1936. június 22. Nyíregyháza 34
Papp Kálmán Jenő káplán Bujon
Papp Józsefné született Székely Erzsébet Forgolányban 3 fia: Bertalan, Kálmán, Imre Ő Csaba (1939) apai nagyanyja
35
Papp Kálmán Jenő és felesége 1971. július 14-én, 3 nappal Jenő bácsi halála előtt.
Jenő 1937 és Csaba 1939 szüleivel Kisvárdán 1941-ben. 36
Jenő 1937 és Csaba 1939 Kisvárdán 1941-ben.
37
Dósa Endre és felesége Albert Emma két leányukkal. Áll: Dósa Margit, ül: Dósa Irén
Dósa Endre ügyvéd, Abádszalók Meghalt 1910-ben.
38
A képen nagymamám, Papp K. Jenőné Vitéz Margit, édesanyám Papp Jenőné Gál Magdolna, nagyapám Papp Kálmán Jenő. Hátul a nagynéném Papp Enikő áll, elől én, Juhászné Papp Magdolna ülök édesanyám ölében. A kép kb. 1964 körül készült.
A képen édesapám, Papp Jenő Ferenc, a karjaiban testvérem Papp Csilla és én. Készült: 1963. Karácsony
39
Nagymamám a tiszakanyári kertben.
40
Tiszakanyár, parókia. Az erkélyen Papp Enikő és Papp Attila, az oszlopnál édesanyjuk Vitéz Margit. A dátum sajnos nem ismeretes. Üdvözlettel a viszontlátásig: Juhászné Papp Magdolna
41
42
43
