KONCEPCIÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TISZK INFORMÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRA

            KONCEPCIÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TISZK INFORMÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRA        

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK  ELLÁTÓRENDSZERÉT SEGÍTŐ HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS  TEVÉKENYSÉG   

        2009  1

Tartalom 

1.

Bevezetés .......................................................................... 3

2.

A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók

ellátórendszere ............................................................................... 4 2.1.

A minőségi ellátórendszer kialakításának célja a Jász-Nagykun-

Szolnok Megyei TISZK intézményeiben ...................................................... 4 2.2.

Kiindulási alap ........................................................................... 4

2.3.

Szolgáltató rendszer kiépítése...................................................... 7

2.3.1

Információ-szolgáltatás............................................................... 7

2.3.2

Képzési szolgáltatások ................................................................ 9

2.3.3

Tanácsadói szolgáltatások ......................................................... 10

2.3.4

Jelzőrendszer .......................................................................... 14

2.3.5

Programadaptáció és programfejlesztés ...................................... 15

2.4.

3.

A szolgáltató rendszer hálózati működése.................................... 22

A mentori rendszer kialakítása és működtetése ......................25

3.1.

A mentor ................................................................................ 25

3.2.

A mentorok kiválasztási és támogatási folyamata ......................... 25

3.3.

A mentorok kiválasztásának javasolt szempontjai ......................... 27

1.

sz. Melléklet ............................................................................30

2.

sz. Melléklet ............................................................................32

3.

sz. Melléklet ............................................................................35

4.

sz. Melléklet ............................................................................39

5.

sz. Melléklet ............................................................................43

6.

sz. Melléklet ............................................................................44

7.

sz. Melléklet ............................................................................47

8.

sz. Melléklet ............................................................................64

9.

sz. Melléklet ............................................................................73

 

2

  1. Bevezetés   A  sajátos  nevelési  igényű  és  hátrányos  helyzetű  tanulók  ellátó  rendszerét  támogató  módszertani központ létrehozását több tényező is indokolja.  Az  elmúlt  évtizedben  a  gazdasági  és  társadalmi  változások,  az  erre  reagáló  oktatáspolitikai  döntések  a  középfokú  képzésen  belül  a  szakiskolákra  hárították  azokat  a  nehéz  pedagógiai  feladatokat,  amelyek  a  társadalmi,  gazdasági  változásokból  adódó  egyre  nehezebben  megvalósítható alkalmazkodást igénylik.  Évente1 mintegy ötezer tanuló 16 éves koráig nem fejezi be az általános iskolát, és több mint  húszezer  azoknak  a  száma,  akik  nem  tanulnak  tovább  vagy  lemorzsolódnak  a  középiskolákból.  A  középfokú  képzésből  elsősorban  a  szakiskolákból  morzsolódnak  le  nagy  számban a tanulók. Az is tudott, hogy nem csak a korai iskolaelhagyók, hanem a szakiskolai  képzésben képesítést szerzett fiatalok is rossz eséllyel indulnak a munkaerő‐piacon.   A  fogyatékos  fiatalok  munkaerő‐piaci  esélyei  sem  jobbak.  Az  EU  munkaképes  korú  lakosságának (16‐64 évesek) 14,5%‐a adott számot a fogyatékosság valamilyen formájáról.2  Ez összesen kb. 26 millió munkaképes korú embert jelentett. Az  új tagállamokban a lakosság  25%‐a  él  valamilyen  fogyatékossággal.3  A  számok  egyértelműen  jelzik,  hogy  a  fogyatékos  emberek  nem  tekinthetők  kisebbségnek.  Társadalmi  befogadásuk  a  társadalom  egésze  számára fontos. Ennek ellenére foglalkoztatásuk, aktivitásuk nem megoldott: csupán 42%‐uk  dolgozik,  szemben  a  nem  fogyatékos  emberek  65%‐ával;  52%‐uk  inaktív,  szemben  a  nem  fogyatékos emberekével, ahol az inaktívak aránya csupán 28%.4   A  foglalkoztatáshoz  való  hozzáférés  kiterjesztésének,  a  kirekesztés  elleni  fellépésnek  és  a  szociális  kohézió  erősítésének  egyik  elengedhetetlen  feltétele,  hogy  mind  a  hátrányos  helyzetű, mind fogyatékos emberek hozzáférjenek minden elérhető tudáshoz és a szükséges  szakértelemhez. Ennek első lépése az alapképzés, folytatása az élethosszig tartó tanulmányi  lehetőségek egyéb formáinak igénybevétele – így a középfokú oktatás is.     Az  elmúlt  évtizedben  a  figyelem  azokra  a  tanulókra  irányult,  akik  valamilyen  ok  miatt  hátránnyal  indultak  az  alap  és  a  szakképzésben.  Az  esélyteremtő,  integrációs  törekvéseket 

1

   Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv, 2008, 95 – 112. old. 2 „Disability and social participation in Europe”, Európai Bizottság, Eurostat, 3. téma – „Population and social conditions”, 2001, ISBN 92-894-1577-0. 3 Új tagállamok, Eurobarometer 2002.1: szociális helyzet az EU tagságot kérelmező országokban (127. oldal). 4 „The employment situation of people with disabilities in the EU”, Európai Bizottság, Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága, 2001. Adatok forrása: European Household Panel, 1996. 3

felerősítette a csatlakozás az Európai Unióhoz, amely ezen a téren is új helyzetet teremtett:  egyértelművé  vált,  hogy  a  hátrányos  helyzetű  tanulók,  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  középfokú iskolákban történő integrációja, a korai iskolaelhagyás megelőzése a korábbiaknál  jelentősebb támogatást kell, hogy kapjon.      2. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátórendszere   2.1.

A minőségi ellátórendszer kialakításának célja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TISZK intézményeiben

  A  Jász‐Nagykun‐Szolnok  Megyei  TISZK  intézményei  célul  tűzték  ki  a  lemorzsolódás  és  az  esélykülönbségek csökkentése érdekében a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos  helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók kiszűrését és további gondozását.     Ehhez  információs  és  módszertani  központot  hoz  létre,  amely  tevékenységeivel,  szolgáltatásaival  támogatja  a  hátrányos  helyzetű  (HH),  halmozottan  hátrányos  helyzetű  (HHH)  és  a  sajátos  nevelési  igényű  (SNI)  tanulók  intézményi  rendszerben  maradását,  a  különleges  gondozási  igényből  fakadó  feltételek  megteremtését,  az  egyéni  fejlesztés  és  egyéni átvezetés feladatainak végrehajtását. Ehhez információs és szolgáltató rendszert épít  ki a folyamatban résztvevő szakemberek felkészítésére, tanácsadói támogatására valamint  közvetlenül és közvetett módon az érintett szereplők felkészítésére, egyéni támogatására.    A  kialakított  szolgáltatói  modellt  alkalmazza  a  közösségi  szolgáltatások  igénybevételére,  a  TISZK intézményeiben és a központi képzőhelyen tanulók számára.   Megteremti  a  TISZK  intézményei  közötti  hálózati  együttműködés  feltételrendszerét,  kialakítja  és  működteti  a  sajátos  nevelési  igényű  és  hátrányos  helyzetű  tanulók  ellátórendszerének hálózatát.  Létrehozza  és  folyamatosan  karbantartja  az  ellátórendszer  javítását  támogató  információs  adatbázisát,  melyet  valamennyi,  a  szolgáltatások  igénybevételében  érintett  szereplő  számára elérhetővé tesz.   A  hálózati  tevékenység  részeként  kapcsolatokat  épít  ki  a  megye,  a  régió  szak‐  és  szakmai  szolgáltatásait végző szervezetekkel a minőség és a kapacitás biztosítása érdekében.      2.2. Kiindulási alap   Az  információs  és  módszertani  központ  hálózati  szolgáltatásainak  kiépítése  segíti  az  intézmények  körében  a  befogadó  iskolai  gyakorlat  kialakulását.  Ez  nem  csak  a  hátrányos  4

helyzetű  és  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  számára  lényeges,  hiszen  olyan  környezetben  tanulhatnak,  ahol  a  szocializációjukat  segítik‐megsegítik.  A  feltételek  megteremtése  a  befogadó  társak  számára  is  előnyös,  hiszen  felerősödik  azoknak  az  osztálytermi  folyamatoknak  a  hatása,  amelyeket  a  megjelenő  differenciálási  igény  miatt  a  pedagógusok  alkalmaznak.  Az  intézmény  szempontjából  a  befogadással  együtt  járó  útkeresés,  az  intézményi  innovációk  a  befogadó  iskola  munkájában  is  jelentős  minőségi  javulást  eredményeznek.     Az iskolai befogadás fejlesztése, az egyéni tanulási utak kialakítása, a támogató tanácsadói,  mentori  feladatok  és  a  kirekesztés  csökkentése  áll  a  program  intézményi  fókuszában,  az  információs és módszertani központ hálózati támogató rendszere segítségével.     A  befogadás  minden  tanulóra  irányul,  beleértve  a  sajátos  nevelési  igényű,  a  szociális  és  kulturális ok miatt hátrányos helyzetű, a tehetséges és bármely – a kirekesztés veszélyének  kitett – tanulót. A minden tanulót befogadó iskola működésének célja a diákok tanulásának  és  közösségi  életben  való  részvételének  támogatása,  amit  az  erre  rászorulók  esetében  a  tanulók  szükségleteinek  megfelelő  pedagógiai  többlettámogatások  biztosításával  valósít  meg.   A  pedagógiai  többlettámogatások  hatékony  megszervezése  érdekében  az  információs  és  módszertani  központ  koordinálásával,  az  iskola  feltárja  a  tanulás  és  az  iskola  közösségi  életében  való  részvétel  akadályait,  és  megkeresi  azokat  a  belső  és  külső  erőforrásokat,  amelyek segítik a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.    A működést befolyásoló háttértudások5 A  középfokú  iskolák  többsége  eredetileg  különféle  típusú  szelektív  megoldásokkal  megválogathatta  azokat  a  tanulókat,  akiket  felvett.  A  szelekciós  szempontok  a  mindenkori  feltételrendszerhez és az ahhoz kapcsolódó törvényi szabályozáshoz illeszkedtek.  A  ’90‐es  évek  közepétől  jellemző  tendenciákat  tekintve  a  középfokú  oktatás  expanziójának  gyorsuló  üteme  következtében  ma  már  a  tanulók  75%‐a  érettségit  (is)  nyújtó  képzésben  tanul  s  mindössze  negyedük  választ  olyan  iskolát,  amelyben  a  képzés  mindössze  a  szakmai  végzettség  megszerzésére  irányul.  A  tendencia  a  csökkenő  gyereklétszám  miatt  a  középiskolák  többségénél  oda  vezetett,  hogy  alapvetően  módosították  a  felvétellel  kapcsolatos intézményi szintű stratégiáikat. Ez azt jelenti, hogy számos középiskola az elmúlt  években megnyitotta a kapuit azok előtt a tanulók előtt is, akik a korábbiakban tanulmányi  eredményeik  vagy  egyéb  okok  miatt  nem  kerülhettek,  vagy  kisebb  számban  kerülhettek  volna  az  érintett  iskola  tanulói  közé.  Vonatkozott  ez  a  hátrányos  helyzetű,  sajátos  nevelési  igényű tanulók létszámnövekedésére is.   

5

Forrás: Akadálypályán, Szerk: Kőpatakiné Mészáros Mária – Singer Péter, suliNova Kht, 2007 5

A  gyengébben  teljesítő  tanulók  belépése  az  érettségit  (is)  nyújtó  középfokú  oktatásba  új  helyzet elé állította az iskolákban tanító pedagógusokat:   o A  tanulmányi  szempontból,  valamint  az  ezzel  sok  tekintetben  összefüggésben  a  rendkívül  heterogén  társadalmi  hátterű  tanulócsoportokat  már  nem  lehetett  a  hagyományos módszerek és elvárások mentén tanítani.   o Ahhoz,  hogy  az  iskolák  az  eddig  megszokott  eredményeket  tudják  felmutatni,  új  pedagógiai módszerek és stratégiák alkalmazására volt szükség, ami új kihívások elé  állította az intézményeket.   o A  változás  felismerése  és  az  erre  való  lépéssorozat  keresése  szükségszerűen  egy  integrációs folyamatba ágyazottan zajlott le, amelynek a célja azoknak a tanulóknak  az  integrálása  volt  az  érettségit  (is)  nyújtó  középfokú  oktatásba,  akik  sem  családi  hagyományaik, sem motivációik, sem pedig pillanatnyi anyagi helyzetük alapján nem  erre a képzési típusra készültek.   o Az  érettségit  (is)  nyújtó  középiskolák  túlnyomó  többségében  nincs  hagyománya,  kultúrája  a  többségi  társadalom  tanulóitól  eltérő  kultúrájú  vagy  élethelyzetű,  egészségi  állapottal  rendelkező  tanulók  oktatásának.  Ezért  e  tanulók  felvétele  és  oktatása  számos  nehézségbe  ütközik,  amelyek  közül  az  egyik  ok  az  intézmények  tartózkodó  magatartása.  E  mögött  nem  csak  az  új  kihívásokkal  kapcsolatos  óvatos,  esetleg  a  fogyatékossággal  élők  együttnevelésével  kapcsolatos  elutasító  intézményi  magatartás  áll,  hanem  sok  esetben  a  többségi  társadalomhoz  tartozó  tanulók  szüleinek  a  stratégiái  is,  amennyiben  szeretnék  gyermekeiket  lehetőség  szerint  „homogén” tanulói környezetben taníttatni.  o Gondot  jelent,  hogy  a  szakképzési  kínálat  elérhetősége  és  a  tanulható  szakmák  piacképessége  nem  illeszkedik  a  hátrányos  helyzetű  és  sajátos  nevelési  igényű  tanulók valóságos lehetőségeihez.   o A  többségi  középiskolák  közül  leginkább  a  szakiskolákba  kerülhetnek  be  a  sajátos  nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók, ahol vizsga és felvételi eljárás nélkül  biztosítanak  helyet  nekik.  Itt  jelentkezik  nyilvánvalóan  a  legerősebben  a  fogyatkozó  gyereklétszáma hatása, illetve a gimnáziumok erőteljes gravitációja.  o A  középfokú  intézményekbe  bejutott  sajátos  nevelési  igények  számára  igen  nagy  a  veszélye  annak,  hogy  a  korábbi  intézményükben  tapasztalt  (gyógy)pedagógusi  támogatás  elmaradása,  az  új  környezet,  a  magasabb  követelmények,  a  gyorsabb  haladási  tempó  és  egyéb  okokra  visszavezethetően  tanulmányaikat  nem  tudják  megfelelő  eredménnyel  folytatni,  és  bekövetkezik  a  tanuló  végzettség  nélküli  kimaradása a középfokú intézményből.  o Ugyanez  érvényes  a  hátrányos  helyzetből  eredő  kompenzációs  támogatások  elmaradására is    Látható,  hogy  a  hátrányos  helyzetű  és  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  számára  sem  lehet  más  lehetőséget  elképzelni,  mint  a  többségi  társadalomhoz  tartozó  tanulókkal  egy  6

közösségben  történő  együtt‐tanulást,  ‐tanítást,  kortárs  közösségi  életben  való  tevékenykedést.    Az  információs  és  módszertani  központ  támogató  szolgáltatásai  hozzásegítik  az  intézményeket  a  befogadó  feltételrendszerek  kialakításához,  és  szolgáltatásaik  széleskörű  kiterjesztéséhez.      2.3. Szolgáltató rendszer kiépítése   A  szolgáltató  rendszer  kiépítésének  célja  a  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  helyzetű  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  esélykülönbségeinek  csökkentése  a  szolgáltatások  kiterjesztésével,  hozzáférhetővé  tételével;  a  hátrányos  helyzetű,  az  oktatási  rendszerből  lemorzsolódó  tanulók  szakképzésbe  történő  visszatérését  és  sikeres  szakmához  jutását  segítő  speciális  oktatási  –  nevelési  és  képzési  igényeknek  megfelelő  programok  alkalmazásával és munkavállalói kompetenciák fejlesztésével.      2.3.1 Információ-szolgáltatás   Az  információ‐szolgáltatás  alapja  egy  folyamatosan  aktualizált  adatgyűjtésen  és  adatszolgáltatáson  alapuló  adatbázis  létrehozása.  Az  adatbázis  tartalmazza  a  JNSZM‐TISZK  intézményeinek  vonatkozásában  a  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos helyzetű tanulóinak releváns és aktuális adatait a megjelenő szolgáltatási igények  szempontjából;  valamint  a  TISZK  által  kínált  és  elérhető  szolgáltatásokat,  szolgáltatástípusonként. A folyamatosan bővülő adatbázis, adatbanki funkcióval kialakítja – a  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  nevelése,  oktatása,  fejlesztése  szempontjából  releváns  –  a  saját  tárhelyéről  letölthető  vagy  más  nyilvános tárhelyre átvezető, elérhető és letölthető tartalmakat.    Adatgyűjtés:   ¾ Adatgyűjtés és adatbázis létrehozása a TISZK intézményeiben tanuló sajátos nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  diákokról  a  kompenzációs  és  segítő, támogató szolgáltatások igényeinek szempontjából  ¾ Szolgáltatás  szempontú  adatgyűjtés  és  adatbázis  létrehozása:  azoknak  a  szolgáltatásoknak  az  összegyűjtése,  és  a  szolgáltatások  nyújtására  együttműködési  megállapodások  megkötése,  amelyek  a  TISZK  közreműködésével  juthatnak  el  a  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  diákokhoz  és  az őket támogató és segítő érintett szereplőkhöz.  ¾ Olyan  tematikus  –  adatbanki  funkciót  is  betölteni  képes  ‐  tárhely  kialakítása  és  működtetése,  ahol  megtalálhatók  és  letölthetők  a  sajátos  nevelési  igényű,  7

hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  képzését,  fejlesztését  szervezeti,  osztálytermi  és  egyéni  szinten  is  támogatni  tudó  tartalmak.  Például:  o jogszabálygyűjtemény  a  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos helyzetű diákok támogatási lehetőségeiről folyamatosan aktualizált  és frissített formában  o a  TISZK  intézményeiben  kialakult  jó  gyakorlatok  bemutatása  és  azok  adaptációs  lehetőségei  a  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos helyzetű diákok fejlesztésében, képzésében  o A  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  egyéni  fejlesztését  segítő  fejlesztési  tervek  mintái,  modelljei  adaptációs lehetőségei  o A munka‐erő piacra történő átvezetést segítő egyéni átvezetési tervek mintái,  modelljei adaptációs lehetőségei  o A  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  együttnevelését  segítő  módszertani  képzések  lehetőségei  pedagógusok,  pedagógia  munkát  segítők,  szülők  és  más  iskolahasználók  számára  o A  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  egyéni  megsegítésében,  a  nevelésükben,  képzésükben  érintett  szakemberek  számára  tanácsadói,  mentori  szolgáltatások  igénybevételi  lehetőségei  ¾ Tematikus, a közoktatásban és szakképzésben már létrejött fejlesztések elérését  segítő folyamatosan bővíthető linkgyűjtemény létrehozásához együttműködési és  felhasználói megállapodások megkötése a tárhelyek tulajdonosával  Például:  o www.fszk.hu  o www.szakma.hu  o www.kosar.educatio.hu      Adat – és információ‐szolgáltatás:  ¾ A  kialakított  adatbázis  rendelkezésére  áll  a  TISZK  intézményeiben  ellátott  sajátos  nevelési  igényű,  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  diákok  nevelésében  érintett valamennyi szereplő számára az igénybe vehető és lehetőség szerint helyben  vagy  a  lakóhelyhez  közel  elérhető  szolgáltatások,  fejlesztések,  terápiák  elérése  érdekében.  ¾ Tematikus,  információs  napok,  műhelyek,  work  shop‐ok  megszervezése  a  TISZK  intézményei  és  intézményi  környezete  számára  a  szükségletekre  és  megjelenő  szakmai igényekre megfelelő tartalommal, évente legalább négy alkalommal.    8

      2.3.2 Képzési szolgáltatások   A  képzési  szolgáltatások  kialakításának  és  lebonyolításának  célja,  hogy  a  sajátos  nevelési  igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátásában részt vevő szakemberek a szolgáltatásban  megfelelő kompetenciákkal, magas színvonalú szolgáltatásokkal vegyenek részt.  Ehhez  szükség  van  olyan  képzésekre,  továbbképzésekre,  felkészítésekre,  amelyek  segítik  a  szakembereket  a  feladataik  ellátásában,  felkészítik  a  pedagógusokat  az  inkluzív  pedagógia  elméletére  és  gyakorlatára,  azoknak  a  pedagógusi  attitűdöknek  és  azoknak  a  pedagógusi  kompetenciáknak a kialakítására, amellyel az együttnevelés megvalósítható.  A  képzések  tartalmai  kiterjednek  az  együttnevelés  fogalmi  rendszerére,  pedagógia  alapelvekre  az  alkalmazásának  céljára,  jellemzőire,  megvalósításának  alapvető  kritériumaira.  Fontos,  hogy  a  képzések  mintát  adjanak  a  pedagógiai  gyakorlat  folytatásához alkalmas módszerekre, technikákra.     A képzési szolgáltatások igénybevétele történhet a módszertani központ   ¾ saját fejlesztésű képzéseinek keretében  ¾ más szakmai szolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodás keretében    A képzési szolgáltatások lebonyolítása történhet a módszertani központ  ¾ saját erőforrásaival megszervezett és lebonyolított képzés keretében  ¾ más szakmai szolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodás keretében    A képzések tematikus fókuszai:  ¾ SNI integrációra és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók képzésére vonatkozó  továbbképzés  30 órás továbbképzés lebonyolítása a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai számára  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  sikeres  és  eredményes  integrációja  érdekében.  Gyakorlatorientált  képzés  a  korszerű  új  tanítási  módszerek  (differenciálás,  kooperatív  technikák stb.) megismertetésére és a tanórán való alkalmazására.     ¾ HH speciális programok bevezetésére implementációs tréning  30 órás továbbképzés lebonyolítása a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai számára  a  tevékenységközpontú  pedagógiák  alkalmazására  való  felkészítés  a  hátrányos  és  a  halmozottan  hátrányos  helyzetű  tanulók  iskolarendszerben  való  megtartása  és  a  hátrányok minél nagyobb kiegyenlítése érdekében.    ¾ Lemorzsolódással kapcsolatos tréning a mentoroknak és osztályfőnököknek  9

30 órás pedagógus–továbbképzés a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai számára.  A  képzésen  a  legkorszerűbb  tanulás‐módszertani  technikák  bemutatására  és  a  gyakorlatban való alkalmazásuk bemutatására kerül sor, amelyek segítségével a tanulók  tanulási  folyamata  eredményesebbé  és  hatékonyabbá  tehető.  A  lemorzsolódás  intézményi  sajátos  okainak  feltárása,  dokumentálása  összehasonlítása;  prevenciós  módszerek  kidolgozása  az  idő  előtti  iskolaelhagyás  megelőzésére  és  a  lemorzsolódás  kockázatának korai felismerésére    ¾ Mentorálási feladatokra felkészítő pedagógus‐továbbképzés  30  órás  pedagógus–továbbképzés  a  TISZK  partnerintézményeinek  pedagógusai/osztályfőnökei  számára.  A  képzés  keretében  sor  kerül  a  diákok  egyéni  megsegítését támogató technikák, eszközök, az egyéni érdekeltség megteremtését segítő  folyamatok,  a  partnerséget  erősítő  kommunikációs  eljárások,  a  problémamegoldó  módszerek  bemutatására,  körülményeinek  feltérképezésére,  a  motivációs  bázis  kialakítására,  fenntartására,  az  adaptív  technikák  és  módszerek  elsajátítására,  napi  pedagógia gyakorlatban történő alkalmazására.     ¾ Egyéb  képzések  az  intézmények  szolgáltatás  centrikus  működését,  a  változások  kezelését, a befogadó pedagógiai gyakorlatot segítő képzések      2.3.3 Tanácsadói szolgáltatások   A  tanácsadói  szolgáltatások  hozzájárulnak  az  intézményi  együttneveléssel  kapcsolatos  folyamatok  tanácsadói  munkájának  elvégzéséhez.  Fontos  a  különböző  tanácsadói  kompetenciák  alkalmazása  az  intézményi  gyakorlatban,  a  tanácsadó  önfejlesztése,  a  tanácsadói munka tervezése, önértékelése.  A  tanácsadói  munka  szükséges  az  intézmények  eredményes  működését  és  fejlesztéseit  támogató  szervezeti  kultúra  kialakításához  az  együttnevelés  aspektusában,  az  osztálytermi  folyamatokat  és  a  tanulók  egyéni,  boldogulását  támogató  eszközök  és  módszerek  eredményes alkalmazásához.  A  tanácsadói,  szakértői,  mentori  munka  legfontosabb  kulcsszavai:  konzultáció,  tanácskérés  és  adás,  információk  megosztása,  a  struktúra  építése,  tényszerű  elemzés,  standard,  a  szervezet  dinamikája,  az  információáramlás,  a  delegált  szakértelem,  értéképítés,  kompetenciagyarapítás, facilitálás, módszertani segítség, támogatás    A tanácsadás szintjei:  ¾ szervezeti  szint:  az  intézmény  működését,  elsősorban  menedzsment  feladatokat,  folyamatokat támogató feladatok  ¾ osztálytermi  szint:  a  pedagógiai  gyakorlatot,  elsősorban  a  pedagógusokat  módszertani, tanulásszervezési szempontból támogató feladatok  10

¾ egyéni  szint:  az  érintett  tanuló  iskolai  előmenetelét,  iskolai  sikerességét  támogató  feladatok    A tanácsadói szolgáltatás kiterjed:  ¾ Az SNI és HH tanulók ellátórendszerét támogató tanácsadói típusok meghatározása  ¾ Az SNI és HH tanulókat támogató tanácsadók közvetítésére  ¾ A  tanácsadói  rendszer  kialakítására,  a  kiválasztási  és  támogatási  folyamatának  rögzítésre    Mind  a  közoktatásban,  mind  a  szakképzésben  több  szinten,  többféle  szakértői,  mentori,  tanácsadói feladat körvonalazható.    Szükséges, hogy az információs és módszertani központ regionális, megyei szinten felmérje a  szükséges  támogatási  igényeket,  felmérje  és  létrehozza  a  rendelkezésre  álló  tanácsadói  bázist a különböző igényeknek megfelelő kompetenciákkal.  Az  intézmények  ennek  értelmében  a  saját  helyi  igényeiknek  és  szükségleteiknek  megfelelő  tanácsadói, szakértői típusok közül választják ki a számukra megfelelő szakembert.    Ehhez rendelkezésre állnak az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként ‐ a közoktatásban  és a szakképzésben is létrejött ‐ szolgáltatások, amelyek regionális adatbázisban és egyéni  együttműködési megállapodások megkötésével rögzíthetők, létrehozhatók.      Az ellátórendszerbe bekapcsolható tanácsadó típusok a közoktatási rendszerben     ¾ Esélyegyenlőségi szakértő  A  közoktatási  esélyegyenlőségi  szaktanácsadó  feladata  közoktatási  esélyegyenlőségi  helyzetelemzés  és  közoktatási  esélyegyenlőségi  intézkedési  terv  megvalósulásának  támogatása.    ¾ Folyamat‐szaktanácsadó  Az intézményi folyamat‐szaktanácsadó az intézményi innováció illeszkedési területeit,  a fejlesztés egységének létrejöttét, a keletkező problémák vezetői szintű feltárását és  megoldását hivatott segíteni.     ¾ Kompetenciaterületi mentor‐szaktanácsadó  A kompetencia alapú oktatási programot tanórai szinten alkalmazó pedagógust segíti.  Feladata  az  általa  mentorált  területen  a  kompetencia  alapú  oktatás  pedagógiai‐ szakmai,  pszichológiai‐módszertani  hátterének,  dokumentumainak,  fejlesztési  feladatainak megismertetése, adaptációs folyamatának támogatása.      11

¾ IPR módszertani mentortanácsadó     Az  intézményi  integrációs  pedagógiai  gyakorlatot,  az  együttnevelés  pedagógiai  eljárásainak  alkalmazását  IPR‐t)  támogató  módszertani  mentorok  egyszerre  öt/hat  módszertani terület adaptációját, bevezetését, alkalmazását segítik munkájukkal.     ¾ SNI adaptációs szaktanácsadó  Az adaptációs szaktanácsadó az inkluzív nevelés társadalmi, pedagógiai, pszichológiai  hátterének  ismeretében  segítséget  nyújt  az  osztálytermi  folyamatokban  zajló  pedagógiai  gyakorlat  feltárásában,  elemezésében,  értékelésében  annak  érdekében,  hogy  a  sajátos  nevelési  igényű  gyerekek  inkluzív  nevelésének  megvalósításához  a  legmegfelelőbb  eszközök  alkalmazására  kerüljön  sor.   Osztálytermi  szinten  segíti  a  pedagógusokat  a  beavatkozási  lehetőségek  felismerésében,  a  tanítási‐tanulási  folyamat  átalakításában,  a  megfelelő  adaptációs  eszköztár kialakításában.     ¾ Mérési‐értékelési szaktanácsadás  A  szaktanácsadó  támogatja  a  pedagógusokat,  az  intézményvezetést  valamint  a  fenntartót  az  országos  kompetenciamérés  iskolai  eredményeinek  elemzésében,  értelmezésében.  Segítséget  nyújt  célzott  fejlesztő  beavatkozások  tervezéséhez,  alkalmazásához.    Javaslatot  tesz  ‐  együttműködve  az  érintett  intézmények  felelőseivel,  illetve  a  jogszabálynak  megfelelően  a  mérés‐értekelés  szakértői  szolgáltatását  végző  szakemberrel,  szervezettel  –  az  országos  kompetenciamérésen,  az  országos,  illetve  intézménytípus átlagát el nem érő iskolák (fenntartók) számára az intézkedési tervek  elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai célok, tevékenységek meghatározására.    ¾ Szervezetfejlesztési szaktanácsadó  A szervezetfejlesztési tanácsadó az intézmények vezetése számára nyújt támogatást  az  intézmény  működését  átható  innovációs  tevékenységek,  fejlesztő  programok  következtében végbemenő szervezeti változás, megújulás menedzselésében.   Segítséget  nyújt  a  szervezet  humánközpontú  fejlesztésében,  a  folyamatok  középpontba  állításával  az  egyéni,  a  csoportos  és  a  szervezeti  szintű  beavatkozások  megtervezésben,  véghezvitelében.  Támogatja  az  intézmény  menedzsmentjét  a  szervezet  céljainak  eredményes  és  hatékony  elérése  érdekében.  Segítséget  nyújt  a  tervezésben, a szervezet céljainak kitűzésében, a kitűzött célok elérési módszereinek  kiválasztásában;  támogatja  a  vezetés  szervezési  feladatait,  a  feladatok  és  az  erőforrások  hatékony  egymáshoz  rendelésében,  segíti  az  irányítási  feladatok  eredményes  megtervezését.  Tanácsot  ad  a  sikeres  innovációhoz  szükséges  követelmények  leírásában,  a  teljesülés  ellenőrzési  feladatainak  tervezésében,  támogatja a vezetést a megtervezett innovációs tevékenységek folyamatában, eltérés  esetén beavatkozási feladatok végrehajtásában  12

  A  tanácsadással  kapcsolatos  szakmai  információk  és  a  tanácsadók  névjegyzéke,  szakterülete elérhető a : www.kosar.educatio.hu oldalon      Az ellátórendszerbe bekapcsolható tanácsadó típusok a szakképzési rendszerben     ¾ Hátrányos helyzetűek reintegrációját támogató tanácsadó, szakértői   Osztálytermi  szinten  segíti  a  pedagógusokat  a  hátrányos  helyzetű,  halmozottan  hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében. Tartalmi és módszertani segítséget  ad  a  pedagógusoknak  pedagógiai  gyakorlatuk  megújításához  az  integrált  nevelés  eredményes megvalósításához.    ¾ Közismereti oktatás és szakmai alapozást segítő szakértő  Támogatja  a  pedagógusokat  a  közismereti  tárgyak  tartalmi  megújításában,  annak  tantervi  követelményekben  való  megjelentetésében  illetve  a  korszerű  tartalmak  módszertani  támogatásában.  Segíti  az  egyéni  fejlesztésekre  fókuszált,  az  egyéni  tanulási utak kijelölését előtérbe állító tartalmi és módszertani tervezéseket és annak  pedagógiai gyakorlatba való átültetését.    ¾ Szakképző évfolyamokon módszertani szakértő  Segíteni  tudja  a  szakképző  évfolyamokon  oktatókat  a  moduláris  rendszerű,  kompetenciaalapú  képzés  megvalósításában,  olyan  korszerű  módszertani  lehetőségek  kínálatával  és  bevezetésének  támogatásával,  amely  elősegíti  a  fiatalok  felkészítését a sikeres munkaerő‐piaci megjelenésre.    ¾ Mérés‐értékelési szakértő  Segíti az intézményeket és a pedagógusokat a korszerű mérőeszközök tervezésében,  alkalmazásában,  a  mérésmetodikai  eljárások  pedagógiai  gyakorlattá  válásában.  Támogatja  a  pedagógusokat  a  kompetencia‐mérések  eredményeinek  értelmezésében,  az  eredmények  tükrében  a  szükséges  beavatkozási  lehetőségek  tervezésében.    ¾ Önfejlesztés‐intézmény‐fejlesztési tanácsadó szakértő  Támogatja az intézmény vezetését a iskola céljainak eredményes elérése érdekében.  Segítséget  nyújt  a  tervezésben,  a  szervezet  céljainak  kitűzésében,  a  kitűzött  célok  elérési  módszereinek  kiválasztásában;  támogatja  a  vezetés  szervezési  feladatait,  a  feladatok  és  az  erőforrások  hatékony  egymáshoz  rendelésében,  segíti  az  irányítási  feladatok  eredményes  megtervezését.  Tanácsot  ad  fejlesztésekhez  szükséges  követelmények  leírásában,  támogatja  a  vezetést  a  megtervezett  innovációs  13

tevékenységek  folyamatában,  eltérés  esetén  beavatkozási  feladatok  végrehajtásában.          ¾ Minőség‐fejlesztési szakértő  Az  intézmény  minőség‐fejlesztéséhez,  a  minőség  biztosításához  kapcsolódó  tevékenységek  kiépítésében,  rendszer‐szerű  alkalmazásában  segíti  az  intézményekben a minőség‐biztosítási team munkáját.    A tanácsadással, szakértői tevékenységgel kapcsolatos szakmai információk és a szakértők,  tanácsadók névjegyzéke, szakterülete elérhető a : www.szakma.hu oldalon    ¾ Mentor  A  mentor  segíti  a  mentorált  diákot/kokat  a  tanulmányi  előmenetelének  megtervezésében,  annak  véghezvitelében,  segít  a  konfliktusok  felismerésében,  rendezésében,  a  felelős  döntések  meghozásában,  a  szükséges  beavatkozási  pontok  reális  megítélésében.  Kapcsolatokat  épít  és  tart  fenn  a  felmerülő  problémák  megoldásában.        2.3.4 Jelzőrendszer   A jelzőrendszer kialakításának célja, hogy intézményi szinten kialakítsa azokat az információs,  támogató  szolgáltatásokat,  amelyek  közelítő  biztonsággal  jelzik  a  hátrányos  helyzetű  és  sajátos nevelési igényű tanulók intézményi és tanulói státuszában bekövetkező változásokat,  jelzik  a  szükséges  igényeket  a  különböző  egyéni  megsegítést  igénylő  szolgáltatások  becsatornázása érdekében.    A jelzőrendszer kialakításában jelentkező feladatok:  ¾ A  szociális  jelzőrendszerhez  kapcsolódó  intézményi  szintű,  működtethető  jelzőrendszer kialakítása és működtetése  ¾ A  HH/HHH  és  SNI‐tanulókat  segítő  jelzőrendszer  működéséhez  szükséges  együttműködési csomópontok tervezése, kialakítása és működtetése  ¾ A jelzőrendszer működtetéséhez szükséges szakember kapacitás biztosítása  ¾ Jogi  tanácsadói  szolgálat  kiépítése  egyrészt  a  gyakorlatban  megjelenő  eseti  diszkriminációk  elkerülésére,  kivédésére,  szükség  esetén  jogszerű  orvoslására;  másrészt  a  sajátos  nevelési  igényből  és/vagy  a  hátrányos  helyzetből  adódó  14

különleges és speciális támogatási és ellátási feltételek, lehetőségek és szolgáltatások  elérésének bemutatására és igénybevételére.            2.3.5 Programadaptáció és programfejlesztés   A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzéséhez,  fejlesztéséhez,  egyéni  megsegítéséhez  szükség  van  azokra,  a  tanulás  egyéniesítését  támogató fejlesztési tartalmakra, amelyekkel hátrányaik behozhatók, kompenzálhatók.  A  készség‐,  képesség‐,  és  kompetenciáik  fejlesztése  elsődleges  a  tanulási  tartalmak  kijelölésében.      LLL kompetenciák fejlesztése  Cél,  hogy  a  tanulók  megerősödjenek  azokban  a  kompetenciáikban,  amelyekkel  sikeresek  lesznek a munkaerőpiacon. Hogy melyek ezek a kompetenciák, arról gazdag nemzetközi és  hazai  szakmai  viták,  közös  gondolkodások  eredményei,  fejlesztési  dokumentumok  állnak  rendelkezésre.  A  legfontosabb  kompetenciáknak  a  meghatározása  az  elmúlt  években  erőteljesen megjelent az oktatásfejlesztéssel foglalkozó szakemberek közvetítésében.     A fejlesztést befolyásoló háttértudások  A  kulcskompetenciák  körének  meghatározása  –  amely  kompetenciákkal  mindenkinek  rendelkeznie kell a sikeres életúthoz – alapkövetelmény, hogy az iskolák tartalmi fejlesztéseit  behatároló oktatási stratégiák megvalósuljanak.  A kulcskompetenciák körének meghatározásával az Európa Tanács munkaprogramja is 2001  óta  foglalkozik.  Az  Európa  Tanács  kulcskompetenciákkal  foglakozó  munkacsoportja  általánosságában körvonalazta a fogalmat6: 

6

A kompetencia, Kihívások és értelmezések, Szerk. Demeter Kinga; OKI; Bp. 2006. 22. old. 15

A  kulcskompetencia  az  ismeretek,  készségek  és  attitűdök  transzferábilis,  többfunkciós  egysége, amellyel mindenkinek rendelkezni kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse,  be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat  a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben az egész  életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.  A munkabizottság nyolc kulcskompetenciát határozott meg, amelyek nélkülözhetetlenek  a tudás alapú társadalom működéséhez az egyén boldogulásához.  Az Európai Referenciakeret szerint:   ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák  Digitális kompetencia  A tanulás tanulása  Személyközi és állampolgári kompetenciák  Vállalkozói kompetencia  Kulturális kompetencia 

  A  kompetencia,  kulcskompetencia  fogalmi  és  tartalmi  meghatározása  kapcsán  megjelentek  azokat  a  hazai  „válaszok”,  tartalmi  fejlesztéseket,  amelyek  ‐  reflektálva  az  európai  oktatási  prioritásokra – közoktatásunk tartalmi fejlesztési irányait is kijelölték.     A 2007‐ben megjelent NAT módosítás a következő kulcskompetenciákat azonosítja:  ¾ Anyanyelvi kommunikáció   ¾ Idegen nyelvi kommunikáció   ¾ Matematikai kompetencia  ¾ Természettudományos kompetencia   ¾ Digitális kompetencia  ¾ A hatékony, önálló tanulás  ¾ Szociális és állampolgári kompetencia  ¾ Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  ¾ Esztétikai‐művészeti tudatosság és kifejezőkészség    Köztudott,  hogy  a  szakiskolában  tanuló  diákjaink  még  mindig,  közel  sem  rendelkeznek  azokkal  a  motivációkkal,  fejlett  képességstruktúrával,  érdeklődéssel,  mint  az  érettségit  adó  középiskolába  járó  kortársaik.  Ennek  okait,  háttértényezőit  számos  kutatás,  tanulmány  ismerteti,  részletezi.    Nagyon  fontos  tudnunk,  hogy  szükséges  a  tantárgyakon  túlmutató,  a  kompetenciák fejlesztését hangsúlyozó feladatok, eszközök, módszerek alkalmazása.    A  tartalmi  fejlesztések  és  azok  adaptációja  segítséget  ad  a  tanulók  egyéni  fejlődési  útvonalának bejárásához. Fontos a tanulók tevékenységeire épülő tartalmak érvényesítése,  16

a  kooperáció,  az  egymástól  tanulás,  amelyek  segítik  a  tapasztalaton  alapuló  tudás  megszerzését, az együttműködést, a párban, a csoportban tanulást, a társas kompetenciák, a  kommunikáció fejlesztése szempontjainak közvetítését.   A programban feladatként vállalt munkavállalói kompetenciák fejlesztésének rendszere és az  ehhez  kapcsolódó  tananyag  fejlesztése  kapcsán  szükséges  számba  venni  az  elmúlt  évek  fejlesztéseit közoktatás és a szakképzés területén. Sok olyan tartalmi és módszertani anyag  látott  napvilágot,  amelyek  osztálytermi  szinten,  az  egyéni  fejlesztések  fókuszba  állításával  segíthetik  a  munkavállaláshoz,  a  munkaerő‐piaci  sikerességhez  a  célcsoportba  tartozó  tanulókat.  A  program  tartalmi  elemeinek  meghatározása  előzményeként  szükséges  a  fejlesztések  eredményeit és azok adaptációs lehetőségeit felmérni. Építeni kell azokra a kompetenciákra,  amelyek irányadói voltak a hazai fejlesztéseknek.  Az Európai Referenciakeret személyközi‐és állampolgári kompetenciák körébe sorolja azokat  az ismereteket, készségeket, attitűdöket, amely alapvetően szükségesek a munkavállalással  kapcsolatos kompetenciák kialakításában.  Miért fontos a személyközi és állampolgári kompetenciák7 fejlesztése?

A  személyközi  kompetenciákhoz  tartoznak  mindazok  a  viselkedésformák,  amelyeket  az  egyénnek el kell sajátítani ahhoz, hogy a tanuló képes legyen hatékony és konstruktív módon  részt  venni  a  társadalmi  életben,  és  szükség  szerint  meg  tudja  oldani  a  konfliktusokat.  A  személyközi  kompetenciák  nélkülözhetetlenek  a  hatékony  személyes  és  csoportos  érintkezésben mind a köz‐, mind a magánélet területén.  Az  állampolgári  kompetenciák  átfogóbbak,  mint  a  személyköziek  mivel  társadalmi  szinten  működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amely az egyén számára  lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.  ¾ Ismeretek szintjén megjelenő tartalmak  o különböző  társadalmakban  általánosan  elfogadott  vagy  támogatott  viselkedési szabályok és viselkedésmódok  o az  egyén,  a  csoport,  társdalom  és  kultúra,  illetve  e  fogalmak  fejlődésének  a  megértése  o az  interkulturális  dimenzió  szerepének  a  megértése  az  európai  és  más  társadalmakban  o a polgári jogok és az ország alkotmánya és a kormány működésének ismerete  o a  kormányzat  kulcsszereplőinek,  a  politikai  pártoknak  és  az  általuk  hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete  o a demokrácia és az állampolgárság fogalmai  o a kivándorlás, a bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és  világviszonylatban is    7

A kompetencia, Kihívások és értelmezések, Szerk. Demeter Kinga; OKI; Bp. 2006. 25- 26. old. és 38 -41. old. 17

¾ Készségek szintjén megjelenő tartalmak  o konstruktív  kommunikáció  különféle  társadalmi  helyzetekben  (tolerancia,  egyéni és kollektív felelősség)  o a  személyes  elégedetlenség  konstruktív  módon  történő  kifejezése  (az  agresszió, az erőszak az önpusztító viselkedésminták féken tartása)  o a  személyes  és  szakmai  szféra  különválasztása,  tartózkodás  a  szakmai  konfliktusok személyes szintre vitelétől  o a  nemzeti  kulturális  identitás  tudatosítása  és  megértése  Európa  és  a  világ  többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében  o tárgyalóképesség  o részvétel a lakóhely, a település életében, valamint a nemzeti európai szintű  döntéshozásban, választásokon való szavazás  o a szolidaritás kifejezése  o a közintézményekkel való hatékony érintkezés  o az EU által kínált lehetőségek kihasználása    ¾ Az attitűdök szintjén megjelenő tartalmak  o a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet  o törekvés a sztereotípiák és előítéletek leküzdésére  o kompromisszumkészség  o tisztesség  o öntudatosság  o a lakóhelyhez, a hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához, a  világhoz való részéhez tartozás érzése  o hajlandóság  a  különböző  szinteken  folyó  demokratikus  döntéshozásban  való  részvételre  o érdeklődés  az  önkéntes  állampolgári  szerepvállalás  iránt,  a  társadalmi  sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása  o a  mások  által  vállalt  értékeknek  és  mások  magánéletének  a  tiszteletben  tartása  o az emberi jogok és az esélyegyenlőség elfogadása  o a  különböző  vallási  és  etnikai  csoportok  értékrendjei  közötti  különbségek  tiszteletben tartása és megértése  o a tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete    A  programadaptációval,  kompetenciafejlesztéssel  kapcsolatos  tartalmi  és  módszertani  információk  letölthetők  a:  www.szakma.hu,  www.kosar.educatio.hu;  www.fszk.hu;  oldalról.      Egyéni átvezetési tervek  18

Az  egyéni  átvezetési  tervek  kialakításának  célja  a  hátrányos  helyzetű  és  sajátos  nevelési  igényű tanulók egyéni támogatása az iskolából a munka világába.   A  fejlesztés  irányadó  alapvetésként  kezelheti  a  Salamancai  Akció‐terv8  is  megfogalmazásit,  miszerint az iskoláknak segíteniük kell, hogy a kikerülő fiatalok gazdaságilag aktívak legyenek,  és  birtokában  legyenek  azoknak  a  készségeknek,  amelyekkel  a  felnőtt  élet  szociális,  kommunikációs  követelményeinek  és  elvárásainak  meg  tudnak  felelni.  Ez  státusz  és  szerepváltozás. 

8

UNESCO, 1994 19

  Szempontok az egyéni átvezetési tervek kialakításához9:   ¾ az  átmenetnek  az  érintett  fiatal  részvételével  kell  megtörténnie  és  tiszteletben  kell  tartani az egyéni választásait  ¾ az érintett fiatal személynek és családjának és a szakembereknek szorosan együtt kell  működni az egyéni átvezetési terv kialakításában  ¾ az egyéni fejlesztési terv része az egyéni átvezetési tervnek (az egyéni fejlesztési terv  a fejlődésre és az iskolai helyzet változásaira reagál  ¾ az  átmenetnek  valamennyi,  abban  részt  vállaló  személy  közvetlen  részvételével  és  együttműködésével kell megvalósulnia  ¾ az  átmenet  az  iskola  és  a  munkaerő‐piac  szoros  együttműködését  igényli,  ahol  a  fiatalok a valóságos munkahelyi feltételekről szereznek tapasztalatokat  ¾ az  átmenet  egy  hosszú,  összetett  folyamat  része,  amely  felkészíti  a  fiatalokat  a  zökkenőmentes munkavállalói és felnőtt létre    Az egyéni átvezetési terv olyan eszköz, amely az érintett fiatal múltját, jelenét és elképzelt  jövőjét  dokumentálja.  Egyfajta  portfólió,  amely  alkalmas  a  legfontosabb  információk  rögzítésére.    Amit tartalmaznia kell:  ¾ családi körülmények  ¾ egészséggel  kapcsolatos  háttér  információk,  elsősorban  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók szempontjából  ¾ értékek és kulturális háttér  ¾ tanulmányokkal, képzéssel, kompetenciákkal kapcsolatos információ      Egyéni fejlesztési tervek  Az  egyéni  fejlesztési  tervek  elkészítésének  célja,  hogy  segítse  a  tanulók  egyéni  sajátosságokhoz igazított, egyénre szabott fejlesztését.  Az  egyéni  fejlesztési  tervek  építenek  az  intézmény  tartalmi  szabályozó  dokumentumaira,  a  helyi  tantervre.  Stratégiája  úgy  kerül  kialakításra,  hogy  minden  tanuló  saját  igényeinek  feleljen meg.  Az egyéni fejlesztési terv azt rögzíti, ami több vagy eltér a tantervtől. 

9

European Agency for Development in Special Needs Education, 2002 20

Az egyéni fejlesztési terv biztosítja, hogy a fejlesztési folyamat szakaszai egymásra épüljenek,  a fejlesztés mindig a tanuló aktuális állapotához igazodjon.  Funkciója10:  ¾ korrigálás, kompenzálás  ¾ a hiányzó pszichikus funkciók  ¾ a sérült pszichikus funkciók fejlesztése  ¾ a pszichikus struktúrák megváltoztatása  ¾ a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása  ¾ egyéni tanulási technikák kialakítása  ¾ a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása, megsegítése  ¾ egyéni haladási ütem, tanulási tempó biztosítása  ¾ az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése, fokozása  ¾ a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása  ¾ a tananyag, valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása    Javaslat az egyéni fejlesztési terv legfontosabb tartalmi elemeire:  ¾ Bevezető adatok (név, évfolyam, SNI típusa, anamnesztikus adatok, szakvéleményben  foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslat)  ¾ A pedagógus saját megfigyelésein alakuló státusz  ¾ Fejlesztési célkitűzések  ¾ a fejlesztés területei (cél, feladatok, módszerek, eljárások, eszközök)  ¾ A fejlesztés értékelésének szempontrendszere  ¾ A hatások és változások módjainak rögzítése  ¾  A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai, tanórán kívüli, egyéni, kiscsoportos)  ¾ A fejlesztő fogalakozások gyakorisága, időtartama  ¾ A foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások  ¾ kiegészítő egyéb szolgáltatások (logopédia, pszichológiai terápia, stb.)    A program segíti az egyéni fejlesztési tervek struktúrájának, legfontosabb tartalmi elemeinek  kialakítását  az  érintett  fiatalok  fejlesztésével  fogalakozó  szakemberek  körében.  Támogatja 

10

Forrás: Adaptációs kézikönyv, Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak, Educatio Kht, Bp. 2008. 160 - 163. old. 21

azok  bevezetését,  alkalmazását  a  pedagógiai  gyakorlatba.  Kialakítja  az  egyéni  tanulási  utak  rendszerét, megtervezi és rögzíti az egyéni fejlesztési terv dokumentumait.    Az egyéni átvezetési és egyéni fejlesztési tervek mintái, modelljei és a kapcsolatos tartalmi  és  módszertani  információk  megismerhetők  és  letölthetők  a:  www.szakma.hu,  www.kosar.educatio.hu; www.fszk.hu; oldalról.      2.4. A szolgáltató rendszer hálózati működése     Cél  a  hátrányos  helyzetű,  sajátos  nevelési  igényű  illetve  tanulási  nehézségekkel  küzdő  tanulók fejlesztését segítő információs és módszertani központ létrehozása    Feladatok az információs és módszertani központ létrehozásához és működéséhez  ¾ hátrányos  helyzetű  tanulók  felzárkóztatására  szolgáló,  a  sajátos  nevelési  igényű  illetve  tanulási  nehézségekkel  küzdő  tanulók  speciális  igényeivel  foglalkozó  közös  rendszer kifejlesztése,   ¾  a hálózati rendszeren alapuló tevékenységek kialakítása és beindítása  ¾ a HH/HHH és az SNI tanulókat segítő jelzőrendszer kialakítása és működtetése  ¾ A  HH/HHH  tanulók  igényeivel  foglalkozó  közös  rendszer  kialakítását  szabályozó  dokumentumrendszer létrehozása  ¾ SNI  tanulók  speciális  igényeivel  foglalkozó  közös  rendszer  kialakítását  szabályozó  dokumentumrendszer létrehozása   ¾ A  szociális  jelzőrendszerhez  kapcsolódó  intézményi  szintű  működtethető  jelzőrendszer kialakítását szabályozó dokumentumrendszer létrehozása  ¾ a tanácsadói, mentorálási rendszer kialakítása, a mentorok kiválasztási és támogatási  folyamatának rögzítése   ¾ munkavállalói  kompetenciák  fejlesztésének  rendszere  és  az  ehhez  kapcsolódó  tananyag fejlesztése  ¾ alapkompetenciák  fejlesztését  célzó  felzárkóztató  program  adaptálási  folyamatainak  támogatása  ¾ egyéni tanulási utak rendszerének kialakítása  ¾ egyéni fejlesztési terv dokumentumainak megtervezése, rögzítése   ¾ a  fenntartási  időszakban  a  működéshez  szükséges  források  bemutatása,  intézményi  szintű tervezés alapjainak rögzítése  ¾ a  tanulószerződések  és  a  védett  munkahelyhez  jutás  rendszerének  átgondolása  a  TISZK működési területén      22

  Feladatok a hálózati együttműködés fejlesztésére:   ¾ igényfelmérés  ¾ adat és információszolgáltatás  ¾ a szolgáltatásokba bekapcsolódó szervezetek feltérképezése  ¾ a szolgáltatásokban részt vevő szervezetekkel együttműködési megállapodások  rögzítése  ¾ szolgáltatások koordinálása  ¾ A speciális oktatási‐nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése  ¾ A különböző felmérésekhez használható tesztek gyűjtése, kiajánlása  ¾ jó gyakorlatok gyűjtése, kiajánlása, adaptációjának támogatása  ¾ az  alapkompetenciák  fejlesztését  célzó  felzárkóztató  program  adaptálásának  tervezési és bevezetési folyamatának koordinálása  ¾ A  fejlesztések  alapján  az  intézményi,  TISZK  szintű  esélytervek  felülvizsgálata,  intézkedési tervek végrehajtásának támogatása  ¾ A  tanulószerződések  és  a  védett  munkahelyhez  jutás  rendszerének  kidolgozása  a  TISZK működési területén  ¾ Hálózati  együttműködési  készségek  fejlesztése  (a  tréning  a  TISZK  partnerintézményeinek  pedagógusai,  a  TISZK  menedzsment  és  a  vállalati  munkatársak  számára.  A  tréningen  az  együttműködést  segítő  kompetenciák  (pl.  kommunikáció,  konfliktuskezelés  stb.)  fejlesztésére  kerül  sor  gyakorlatorientált  formában.  Feltárásra  kerülnek  az  együttműködés  lehetséges  színterei  és  formái  csakúgy, mint az együttműködési készségekkel kapcsolatos elvárások)     A információs és módszertani központ alapfeladata:   ¾ szolgáltatás  (piacorientált)  biztosítása  saját  kapacitás  felhasználásával,  a  kapacitások megújítása, kiterjesztése a megjelenő igények kielégítésére  ¾ az intézmény által kialakított kapcsolatrendszer működtetése, bővítése   ¾ az együttnevelés, a méltányos oktatás, egyéni fejlesztés igényeinek felmérése, az  igények folyamatos nyomon követése, összehangolása a szolgáltatásokkal  ¾ az intézmény működése egységes minőségi kritériumok alapján  ¾ Iskolafejlesztési  program  támogatása  (Az  iskolafejlesztési  program,  abban  támogatja  az  iskolákat,  hogy  sikeresebbé  váljanak  az  iskolai  befogadás  megvalósításában.  A  program  kapcsolatban  áll  az  iskolai  minőségfejlesztés  folyamatával,  amely  „az  intézményen  belüli  műveletek,  tevékenységek  és  folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézmény és a  partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének  növelése  érdekében”  (Eszik  2001,  98)  szerveződik.  Cél  a  befogadás  eredményességének  és  hatékonyságának  növelése  az  iskolában,  amelyet  külső  23

tanácsadók  is  segítenek.  Külön  figyelmet  szükséges  fordítani  arra,  hogy  az  iskolaközösség  minden  tagjának  –  a  tanulók,  a  szülők,  a  segítő  szakemberek,  a  tantestület  és  esetleg  a  helyi  közösségek  és  szervezetek  ‐  igényeit  figyelembe  vegye,  bevonja  őket  a  megvalósítás  folyamatába  és  kontrollálja  a  partnerek  elégedettségét is)                                                                                                                Mit várhatunk a hálózati működési modelltől?   ¾ felelősségvállalást  ¾ biztonságot  ¾ védelmet   ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

minőséget (mérce)  értékelést  jó gyakorlatokat  fenntarthatóságot  feladatmegosztást  mérhetőséget  adaptálhatóságot 

Miben segíti az információs és módszertani központ az intézményeket?  ¾ Támogatja  az  egységes  szakmai  módszertani  standardoknak  megfelelő  intézményi  működésre  való  áttérést,  az  inkluzív  nevelés  formai  és  szakmai  követelményeinek  optimalizálását  (pedagógiai  program,  tanári  kompetenciafejlesztés,  az  SNI  és  HH,  HHH  tanulók  szükségleteihez  igazodó  eltérő  tanulásszervezési  eljárások,  egyéni  fejlesztési‐átvezetési  tervek,  módszertanok,  értékelési  eljárások  inkluzív  osztályban,  stb).  ¾ Felkészíti  az  intézményeket  és  az  együttnevelés  szereplőit  a  befogadó  pedagógiai  gyakorlat  kialakítására  (ösztönzés,  támogatás,  felkészítő  tréningek,  szakmai  programok, speciális és specifikus szolgáltatások)   ¾ Segíti  az  együttnevelés  megvalósításához  szükséges  továbbképzési  programok  kidolgozását, átvételét vagy adaptálását, megszervezését, lebonyolítását.  ¾ Pedagógiai  szakszolgálat  és  pedagógiai‐szakmai  szolgáltatói  tevékenységek  koordinálását, minőségi továbbfejlesztését.  ¾ Segít  az  érintett  társadalmi  szereplők  (szülők,  szülői  szervezetek,  civil  szervezetek,  fenntartók, szakmai szervezetek, stb.) bevonásában, aktív részvételükhöz a feltételek  megteremtése, programok, képzési programok kidolgozása, átvétele, adaptációja.   ¾ Megszervezi,  koordinálja,  lebonyolítja  a  sajátos  nevelési  igény  korrekciójához  szükséges  speciális  eszközök  beszerzését,  illetve  felkészít  az  eszközhasználatra,  megteremti a speciális eszközök kölcsönzési lehetőségeit és feltételeit.    24

  3. A mentori rendszer kialakítása és működtetése     3.1. A mentor A  mentor  segíti  a  mentorált  diákot/kokat  a  tanulmányi  előmenetelének  megtervezésében,  annak  véghezvitelében,  segít  a  konfliktusok  felismerésében,  rendezésében,  a  felelős  döntések  meghozásában,  a  szükséges  beavatkozási  pontok  reális  megítélésében.  Kapcsolatokat épít és tart fenn a felmerülő problémák megoldásában.  ‐

A  mentor  támasz,  egyéni  figyelmet  ad  a  diák  számára  elsősorban  az  iskolában,  de  akár azon kívül is.  

‐

Segítséget nyújt a diák felelős döntéseihez.  

‐

Mintaadó a kapcsolatok kialakításában.  

‐

Kapocs a szaktanárok, szülőkés diákok között.  

‐

A  diákkal  közösen  alakítja  ki  diákja  tanulási  tervét,  figyelemmel  kíséri  diákjának  tanulmányi előmenetelét.  

‐

Figyelemmel kíséri mentoráltjának hiányzásait.  

‐

Igyekszik figyelemmel kísérni  mentoráltjának iskolán kívüli életét, kapcsolatait.  

‐

A diákkal való történéseket – tervet és megvalósulást ‐ az egyéni fejlesztési tervben  rögzíti, dokumentálja. 

‐

Napra  kész  információkkal  rendelkezik  mentoráltjáról  és  rendszeresen  találkozik  diákjával  

‐

A tanévkezdés első három hetében segíti diákját a tanulási tervének elkészítésében  

‐

Az  adatbázisban  a  diákhoz  tartozó  fejlesztési  tervnek  megfelelően  dokumentálja  a  fejlesztési célokat és megvalósulást. A tanulási tervet a fejlesztési tervben is rögzíti.  

‐

Felelőssége,  hogy  biztosítsa  diákja  számára  a  ‐  tanulmányi  és  más  ‐  döntéshez  szükséges információkat.  

‐

Igyekszik felismerni a konfliktusokat, időben jelezi a felmerülő problémákat, szükség  szerint segítséget kér a probléma megoldásában. 

    3.2.

A mentorok kiválasztási és támogatási folyamata

1. Mentorpályázat meghirdetése a TISZK intézményeiben  ‐ ‐

A pályázati felhívás elkészítése  A jelentkezéshez szükséges felület kialakítása  25

‐

A mentorpályázat kommunikációja    2. A mentorok kiválasztása a kidolgozott szempontrendszer szerint  ‐ A beérkezett jelentkezések feldolgozása  ‐ A pályázatokat értékelő bizottságok felállítása  ‐ A pályázatok értékelési szempontjainak kidolgozása  ‐ A pályázatok értékelés  ‐ A nyertes mentorlista közzététele    3. A mentorok felkészítési programjának kidolgozása  ‐ A mentorképzési program kidolgozása  ‐ A hallgatói anyagok elkészítése  ‐ A mentorképzési program akkreditálása    4. A mentorok felkészítése  ‐ A képzési program megszervezése  ‐ A képzési program lebonyolítása  ‐ A képzés értékelése    5. A mentorálási folyamat elkezdése, mentorálás  ‐ A mentoráltak kiválasztása  ‐ Az együttműködések megkötése  ‐ A tanulmányi előmenetelek megtervezése  ‐ Egyéni tanulási utak, fejlesztési tervek közös tervezése  ‐ Kapcsolati háló kialakítása, működtetése  ‐ A mentorálási folyamat önértékelése, értékelése  ‐ Korrekciós lépések megtervezése, alkalmazása    6. Mentoradatbázis létrehozása  Adatbázis létrehozása a mentorálásra  ‐ Résztvevő intézmények a mentorálásban  ‐ A mentorok listája  ‐ A mentoráltak listája    7. Mentorhálózat működtetése a TISZK intézményeiben  ‐ Tematikus műhelyek szervezése és lebonyolítása a mentorok számára  ‐ Rendszeres mentor‐koordinációs feladatok szervezése és bonyolítása  ‐ Rendszeres konzultációs lehetőségek biztosítása a mentoráltak számára  ‐ Szupervízió a mentorálási folyamatban részt vevő szereplők számára      26

3.3.

A mentorok kiválasztásának javasolt szempontjai

¾ Szakmai  ismeretek:  szakmai  ismereteit  a  gyakorlatban  jól  hasznosítja,  az  órái  a  tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak  ¾ Módszertani  tudás:  módszertani  ismereteit  a  tanórákon  az  osztály  szintjének,  a  tanuló  képességeinek  megfelelően  hasznosítja,  képes  a  differenciált  oktatásra,  az  egyéni képességfejlesztésre  ¾ Empátia:  Képes  mások  igényeinek,  problémáinak  megértésére,  szükség  szerint  megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására,   ¾ Kommunikáció:  Gondolatait  érthetően  képes  közölni,  megtalálja  a  megfelelő  kommunikációs módot a munkatársakkal, a tanulókkal, a szülőkkel  ¾ Felelősségtudat: Képes cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni,   ¾ Problémamegoldás:  Képes  felismerni  és  megoldani  a  munkaköréhez  kapcsolódó  problémákat.  ¾ Kreativitás, innováció: Ötletgazdag, keresi az újszerű megoldásokat, a tanulás‐tanítás  hatékonyságát javítja  ¾ Együttműködés:  Megtalálja  helyét  a  szervezetben,  a  szervezeti  célokat  össze  tudja  egyeztetni az egyéni célokkal, aktívan vesz részt a közösségi munkában    A mentortól elvárt kompetenciák:  Személyes kompetenciák:  -

Precizitás 

-

Önfejlesztés 

-

Felelősségtudat 

-

Kockázatvállalás 

-

Elhivatottság, elkötelezettség 

-

Türelem 

-

Logikus gondolkodás 

-

Empátia 

-

Problémaelemzés, ‐feltárás 

-

Kezdeményezőkészség 

-

Rendszerező képesség 

  Társas kompetenciák:  -

Együttműködő készség 

-

Segítőkészség  

-

Jó szervezőkészség 

-

A verbális és nonverbális kommunikáció adekvát, magabiztos használata  27

-

Az információforrások megfelelő kezelése 

-

Kapcsolatteremtő készség 

-

Közérthetőség  

-

Kapcsolatfenntartó készség 

-

Meggyőzőképesség 

-

Áttekintő képesség 

-

Nyitottság 

-

Konfliktusmegoldó készség 

-

Kompromisszumkészség 

  A mentor szerepek és feladatok11:    Mentorálási feladatok    Tervezés                       

  Tevékenységek  Hosszú‐és rövid távú célok közös megválasztása,  megvalósítása   Döntéshozatal a hatékony problémamegoldásban     A tanulási‐mentorálási stratégia kialakítása:  - Idő‐és energia ráfordítás  - Határidők  - Ellenőrzés‐értékelés‐visszacsatolás  - A folyamat serkentése  - Motiválás  - Visszajelzések rendszere 

Szervezés 

  Célok elérése:  - Gazdálkodás az „erőforrásokkal”   - Kommunikáció jó működése  - Világos és jól működő információcsere  - Világos és jól működő felelősség és feladatkörök   - A feladatok optimális sorrendje  - Hatékony tevékenységminták 

11 11

 www. IT‐mentor.hu;  Tematikus hálózat: mentorság, mentorálás, Az EQUALHUNGARY program keretében  megvalósított projekt eredményei alapján  28

  Mentorálási feladatok   

Ellenőrzés 

Értékelés, döntés 

  Tevékenységek    Meghatározás:  A hallgatói teljesítmény minősége, normái    Nyomon követés:  Teljesítmény, a találkozások közötti események    Mérés:  Teljesítmény, a hallgató önmagához mért fejlődése.    Értékelés:   Teljesítmény, a hallgató önmagához mért fejlődése.    Korrekciók, újraértékelés:  Teljesítmény, normák a hallgató és a mentor számára    Megfigyelés:  - A közös és önálló munka egésze  - A hallgató fejlődése, feladattartása, motivációja.  - A tanulási és munkahelyi környezet    Kommunikáció:  - Informálás  - Érdeklődés  - Tájékoztatás, megbeszélés  - Saját készségek fejlesztése  - Munkatársak bevonása 

29

  1. sz. Melléklet    A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ELLÁTÓRENDSZERÉT  SEGÍTŐ INFORMÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT ÉS KOORDINÁCIÓ  HÁLÓZATI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI    (A működés feltételeinek kialakítás a TISZK meglévő és tervezett kapacitásainak függvénye a  kialakításra kerülő új státuszok és az ellátási szolgáltatásokba bekapcsolódó együttműködési  megállapodások tekintetében)    1. A módszertani központ intézménye  Hely:  Cím:  Vezető:    2. Az információs és módszertani központ szakmai feltételei:  szakember szükséglet:    az ellátásban részt vevő szakemberek:      gyógypedagógus:        fejlesztő pedagógus:        terapeuta:        szociális munkás:      gyermek – és ifjúságvédelmi szakember:       családsegítő:     a tanácsadói szolgáltatásban részt vevő szakemberek:      szervezetfejlesztési tanácsadó:       módszertani mentor:       pályaorientációs tanácsadó:       esélyegyenlőségi szakértő:     3. A módszertani intézmény működési feltételei  tárgyi feltételek:  programmenedzsment:     4. A módszertani központ működtetése  Adat és információ kezelés feltételei    Az adatbázis informatikai feltételei    Az adatgyűjtés feltételei    Az adatszolgáltatás feltételei      30

Szakmai szolgáltatások:    Továbbképzések      A központ saját képzései      Megrendelt képzések (tematikus)      Képzések szervezése, lebonyolítása folyamata      Tanácsadói szolgáltatások közvetítése, koordinálása:  Az adatbázisban található tanácsadók közvetítésének feltételei      TISZK tematikus tanácsadói hálózat működés feltételei    Szakszolgálati feladatok    Terápiás szolgáltatások közvetítése, megszervezése feltételei  Egyéni  és  kiscsoportos  fejlesztést  támogató  szolgáltatások  megszervezése  feltételek    Speciális eszközkölcsönző rendszer feltételei, szolgáltatásai:    Beszerzett, kölcsönözhető speciális eszközök listája  Együttműködési  intézményi  megállapodások  intézményi  listája  a  kölcsönözhető speciális eszközök tekintetében    Jó gyakorlatok gyűjtése, publikálása, közvetítése    Jó gyakorlatok gyűjtésének feltétele   Jó gyakorlatok bemutatási felülete    Szolgáltatói, szolgáltatási kapacitásbővítés    Együttműködési megállapodások bővítése feltételei  A szolgáltatásban részt vevő szerveztek, egyének együttműködési   megállapodásainak kezelése    Kommunikáció, disszemináció    TISZK kommunikációs stratégia megvalósításának feltételei    Rendezvények    Kommunikációs megjelenések    5. A módszertani központ működésének minőségbiztosítása  A működés dokumentációjának kialakítása, karbantartása  A működtetése dokumentációjának kialakítása, karbantartása  A működés, működtetés folyamatainak ellenőrzése, értékelése        31

  2. sz. Melléklet  A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY    a) A sajátos nevelési igény meghatározása   Azoknál  a  gyermekeknél,  akiknek  –  a  sérülés  fajtájától  és  súlyosságától  függően  –  különleges gondozási igényei vannak, sajátos nevelési igényről beszélünk. Ez a különleges  gondozási igény biológiai, pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg, és a tanuló  nevelhetőségének,  oktathatóságának,  képezhetőségének  az  átlagtól  eltérő,  jellegzetes  különbségeit fejezi ki.    1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról     • 30.  §  (1)  A  sajátos  nevelési  igényű  gyermeknek,  tanulónak  joga,  hogy  különleges  gondozás  keretében  állapotának  megfelelő  pedagógiai,  gyógypedagógiai,  konduktív  pedagógiai  ellátásban  részesüljön  attól  kezdődően,  hogy  igényjogosultságát  megállapították.  A  különleges  gondozást  […]  a  korai  fejlesztés  és  gondozás,  az  óvodai  nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani.   • 121.  §  (1)  Sajátos  nevelési  igényű  tanuló:  az  a  gyermek,  tanuló,  aki  a  szakértői  és  rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  a) testi,  érzékszervi,  értelmi,  beszédfogyatékos,  autista,  több  fogyatékosság  együttes  előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés  fejlődésének  organikus  okokra  visszavezethető  tartós  és  súlyos  rendellenességével  küzd  b) a  megismerő  funkciók  vagy  a  viselkedés  fejlődésének  organikus  okokra  vissza  nem  vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.  b) A fogyatékossági típusok leggyakoribb csoportosítása (SNI‐gyermekek, tanulók)  •

•

•

Autizmus (autista, autizmussal élő gyermek, tanuló)  A  szociális,  kommunikációs  és  a  fantáziával  összefüggő  kognitív  készségek  fejlődési zavara, amely minden értelmi szint mellett előfordulhat.  Beszédfogyatékosság (beszédfogyatékos gyermek, tanuló)  A  beszéd  és  nyelvi  teljesítmények  biológiai/organikus,  funkcionális  okok  következtében  kialakuló  súlyos  érintettsége,  amelynek  következtében  átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és a  tanulási képességben, valamint a szociális kapcsolatokban.  Értelmi fogyatékosság (értelmileg akadályozott gyermek, tanuló) 

32

•

•

•

•

•

A  mérsékelt,  a  súlyos  és  a  legsúlyosabb  fokú  mentális  értelmi  fogyatékosság  összefoglaló  elnevezése,  amelyekhez  mint  párhuzamos  sérülések  testi  fogyatékosságok,  látás‐  és  halláskárosodások  vagy  például  epilepszia  is  kapcsolódhatnak.  Hallássérült (nagyothalló, súlyos hallássérült – siket)  Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség),  illetve a kettő közötti átmeneti sáv.  Látássérült (gyengénlátó/aliglátó/vak gyermek, tanuló  A  látószerv  valamely  részének  organikus  vagy  funkcionális  sérülése,  amely  a  vizuális  tapasztalatszerzést  –  a  látáscsökkenés  mértékétől  függően  –  részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza.  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége  Pl.  ide  tartozik  a  diszlexia,  diszgráfia,  diszkalkulia,  a  mutizmus,  a  kóros  hyperkinetikus és kóros aktivitászavar.  Mozgáskorlátozottság (mozgáskorlátozott gyermek)  A  mozgásszervrendszer  veleszületett  vagy  szerzett  károsodása  és/vagy  funkciózavara,  amelynek  maradandó  mozgásos  akadályozottság  áll  fenn,  korlátozottá/akadályozottá  válik  a  mozgásos  tapasztalatszerzés,  és  a  szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.  Tanulásban akadályozottság (tanulásban akadályozott gyermek)  Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb  funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló,  több  képesség  területet  érintő,  tartós  és  átfogó  tanulási  nehézség,  tanulásiképesség‐zavar.  A  tanulásban  akadályozott  gyermekek  fejlesztését  külön segítségadás mellett szükséges megvalósítani. 

c) Beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenesség (BTM)  A  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  rendellenességgel  küzdő  tanuló  nem  sajátos  nevelési  igényű,  de  fejlesztő  foglalkoztatásra  jogosult,  és  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulókhoz hasonlóan mentesítés illetheti meg egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az  értékelés és a minősítés alól, és számára is biztosítható a hosszabb felkészülési idő vagy a  szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltása.    JOGSZABÁLYI VONATKOZÁSOK  • • • •

A  Gyermek  jogairól  szóló  New  York‐i  –  1991.  évi  LXIV.  törvénnyel  kihirdetett  – Egyezmény   1998.  évi  XXVI.  törvény    a  fogyatékos  személyek  jogairól  és  esélyegyenlőségük  biztosításáról  100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési‐oktatási intézmények működéséről  33

•

14/1994.  (VI.  24.)  MKM  rendelet  a  képzési  kötelezettségről  és  a  pedagógiai  szakszolgálatokról  Nemzeti alaptanterv  A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és A sajátos nevelési  igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2/2005. (III. 1.) OM‐rendelet].  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 

• • •  

Főbb SNI‐vonatkozások a közoktatási törvényben  Hivatkozás  A sajátos nevelési igény meghatározása  121. § (1)  Az SNI‐gyermek, tanuló tankötelezettsége, képzési idő  6. § (3); 52. §; 78. §  Az SNI‐tanulók sajátos tantervi követelményei  8. § (11); 8. B §  A különleges gondozáshoz való jog, többek között: a korai  30. §   fejlesztéshez, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való  jog, mentesítés az értékelés és minősítés alól, hosszabb  felkészülési  idő  biztosítása  a  vizsgákon,  segédeszközök  használata vizsgákon, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli  beszámolóval történő felváltása.  A  sajátos  nevelési  igényű  gyermeket  nevelő  szülő  13. § (5)  speciális jogai   Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény  33. § (12)  Az  SNI‐tanulók  figyelembevétele  a  csoportlétszámok  8. sz. melléklet  megállapításánál  Nevelési és pedagógiai program   50. §  Habilitációs‐rehabilitációs célú foglalkozások  53. § (6)  Felvétel  65. § (5)  Felmentés  69. § (2)  Magántanulói jogviszony  120 § (1)    A csoport létszámának számításánál  • két tanulóként kell számításba venni:  o a beszédfogyatékos,  o az enyhe értelmi fogyatékos,  o a  megismerő  funkciók  vagy  a  viselkedés  fejlődésének  tartós  és  súlyos  rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót  o beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzdő  gyermeket,  tanulót;  • három tanulóként kell számításba venni:  o a  testi,  érzékszervi,  középsúlyos  értelmi  fogyatékos,  autista,  halmozottan  fogyatékos  három  gyermeket,  tanulót,  függetlenül  attól,  hogy  a  többi  gyermekkel,  tanulóval  együtt  vagy  külön  vesz  részt  óvodai  nevelésben,  iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban.   34

  3. sz. Melléklet  AZ SNI‐GYERMEKEK OKTATÁS‐NEVELÉSÉNEK FORMÁI    A BEFOGADÓ ISKOLA    a)  Különnevelés (szegregált oktatás‐nevelés)  Az  SNI‐gyermek,  tanuló  speciálisan  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek  nevelésére  létrehozott,  fogyatékossági  típusának  megfelelő  gyógypedagógiai  nevelési‐oktatási  intézményben  tanul.  Akkor  ajánlott,  „amikor  a  többségi  osztályban  történő  oktatás  semmilyen  körülmények  között  nem  felel  meg  a  gyermek  oktatási  és  szociális  szükségleteinek,  és  amikor  a  gyermek  saját  vagy  társai  testi  épségét  ez  veszélyeztetné”  (Salamancai Nyilatkozat és Cselekvési Terv).      b) Együttnevelés (integrált oktatás)  Az SNI‐gyermek a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, osztályban  vagy tagozaton tanul. (A többségi nevelési‐oktatási intézményekben a befogadás különböző  szinteken valósulhat a spontán integrációtól a teljes befogadásig)      c) Az  együttnevelés  szintjeiben  megvalósuló  minőségi  különbség  értelmezése  az  intézmény egészének vonatkozásában   

INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) 

INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) 

 

Be  kívánják  olvasztani  az  iskola  Újra  átgondolják  a  tanterv  meglévő  struktúráiba  az  megvalósításának  szervezeti  egyéneket.   kereteit  és  azokat  a  feltételeket,  amelyekkel  valamennyi  tanuló  haladását  biztosítani tudják.”  

Az  SNI‐gyermek  Felveszik, de nem ismerik meg a  Az  intézmény  tudatosan  készül  fogadása  sajátos vonásait  fel a feladatra.  Alkalmazkodás  a  A  gyermektől  hasonló  Az  intézmény  alkalmazkodik  a  gyermek  egyéni  teljesítményt  várnak  el,  mint  a  tanuló egyéni sajátosságaihoz.  sajátosságaihoz  többiektől.  A  gyermek  35

 

INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) 

INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) 

alkalmazkodik.  Intézményi integrációs  A  befogadó  intézménynek  nincs  Az  intézményt  átgondolt  stratégia  integrációs stratégiája.  intézményi stratégia jellemzi.  Az  iskola  életét,  értékeit,  módszereit,  személyi  és  tárgyi  feltételeit  úgy  alakítják,  hogy  valamennyi  gyermek,  ezen  belül  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  nevelési  szükségleteit  is kielégítsék.  A  befogadó  A  befogadó  pedagógus  saját  pedagógusok  stílusán,  –  többnyire  módszerei  hagyományos  –  pedagógiai  módszerein  kevéssé  vagy  nem  változtat. 

Valamennyi  pedagógus  az  egyes  gyermekek  egyéni  igényeihez,  szükségleteihez  való  igazodást  látja  fő  feladatának,  ennek  érdekében  a  módszerek,  értékelési  eljárások,  szervezési  formák  tekintetében  jelentős  a  változás 

Együttműködés  a  A  problémák  feloldása  jelentős  gyermeket  tanít  mértékben  az  integrációt  segítő  pedagógusok között  gyógypedagógusra  vagy  a  szülőre hárul. 

A  problémák  megoldását  elsődlegesen  a  többségi  pedagógusok vállalják.  Nem  húznak  éles  határvonalat  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek és a többi, támogatást  igénylő  gyermek  között  („a  tanulás  során  mindenki  szorulhat segítségre”) 

A  gyógypedagógus  Elsődleges  feladata  a  sajátos  Szükség esetén a gyermekkel is  szerepe  nevelési igényű gyermekkel való  foglalkozik  (habilitációs‐ külön foglalkozás.  rehabilitációs  foglalkozás),  de  segítsége  elsődlegesen  a  többségi  pedagógusnak  szól,  a  vele  való  konzultáció  során  alakul  ki  a  problémák  megoldásának  lehetséges  módja.  36

 

INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) 

Együttműködés  szülői házzal 

INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) 

a  A sajátos nevelési igényű tanuló  Valamennyi  gyermek  szüleit  szüleivel  intenzív  az  intézmény  aktívan  bevonják  az  iskola  kapcsolata.  életébe,  közösségi  feladataiba,  programjaiba 

  d) A befogadó (inkluzív) nevelés és pedagógiai gyakorlat  Túlmutat a fogyatékos gyermekek iskolai befogadásán. A befogadó (inkluzív) iskola  olyan  iskola,  mely  legfőbb  céljának  azt  tekinti,  hogy  minden  gyermek  számára  biztosítsa,  hogy  a  lakóhelyéhez  közel  eső  iskolában,  az  oktatás  folyamataiban  egyén  szükségleteinek  megfelelően, képességeinek és fejlődési ütemének megfelelően vegyen részt. Kezelni tudja  az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes arra, hogy a tanulók  számára  a  rendelkezésre  álló  eszközök  felhasználásával  biztosítsa  azokat  az  egyéni  tanulási  útvonalakat,  egyéni  tanulási  stratégiákat,  amelyek  megakadályozhatják  az  iskolai  kudarcok  elszenvedését.  Ennek  érdekében  az  iskola  és  a  pedagógus  alkalmazkodik  a  gyermekek  körében  megnyilvánuló  kulturális,  képességbeli  és  tanulási  szükségletekben  megnyilvánuló  sokféleséghez.  A befogadó iskolában megvalósul a tényleges együttnevelés, a különböző hátterű gyermekek  egy csoportban való nevelése.  …az  iskoláknak  minden  gyermeket  be  kell  fogadniuk,  függetlenül  fizikai,  értelmi,  szociális,  érzelmi,  nyelvi  vagy  egyéb  állapotától.  Mindez  vonatkozik  a  hátrányos  helyzetű,  illetve  tehetséges,  utcán  felnövő  vagy  dolgozó,  távoli,  elzárt  vagy  nomád  közösségből  származó  gyermekekre,  illetve  azokra  is,  akik  nyelvi,  etnikai,  illetve  hátrányos  helyzetben  lévő  közösségből származnak” (Salamancai Nyilatkozat és Cselekvési Terv).  e) A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségletei a befogadó intézményben  • • •

Akadálymentes  tanulási  környezet,  az  épület  és  az  osztályterem  átalakítása,  adaptációja  Speciális eszközök (életvitelt segítő eszközök, taneszközök és segédeszközök, terápiás  és fejlesztő eszközök)  Az oktató‐nevelő munka  o Képességfejlesztés elvű, differenciált tananyagválasztás  o Differenciált  megközelítésű  módszer  választása,  egyéni  haladási  igény  szerinti tervezés, fejlesztés  o Egyéni  megközelítésű,  sérülésspecifikus  igényekhez  igazodó  tanulásszervezési formák  o A tanuló fejlődésének megállapítására alkalmas értékelési forma  o Fejlesztő értékelés    37

•

Habilitációs‐rehabilitációs  egészségügyi  és  pedagógiai  célú  fejlesztés  a  többi  tanulóval  való  együtthaladás  és  az  ismeretszerzési  folyamatban  való  eredményes  részvétel  érdekében  egyéni  fejlesztési  terv  alapján  a  tanórán  és  tanórán  kívül  egyénileg  és  csoportban 

38

  4. sz. Melléklet  AZ EGYÜTTNEVELÉS LEHETSÉGES MODELLJEI    I. EGYÜTTNEVELÉSI MODELLEK:  A konkrét lépések igazítása az eltérő előfeltételekhez és lehetőségekhez.    Az  együttnevelés  modelljeinek  kiválasztása  az  adott  intézmény  feltételrendszerének,  pedagógia  programjának  és  gyakorlatának,  a  fenntartói  támogatás  eszközrendszerének  a  függvénye.     A főbb modellek:  9 két tanáros modell    9 egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell   9 a konzultációs modell   9 az utazótanári modell       1. Kéttanáros modell:  A  tanítási  órák  jelenetős  részében  két  pedagógus  áll  az  osztályban  tanuló  gyermekek  rendelkezésre. A két szakember kooperatív technikákat alkalmazva tanít. Együttműködésük  alapja  a  differenciált  csoportfoglalkozás,  melyben  a  jól  bevált,  sok  éve  működő  frontális  munkát  felváltja  ez  a  minden  gyermek  számára  előnyösebb,  egyéni  haladási  tempót,  munkabíró  képességet  figyelembe  vevő  tanítási  forma.  A  kéttanáros  modell  célcsoportja  a  tanuló.  Egyszerre több, a kívánt cél elérését figyelembe véve heterogén, vagy homogén összetételű  gyermekcsoport  dolgozik  az  osztályban.  A  gyengébb,  több  figyelmet  kívánó  csoporttal,  gyerekekkel a gyógypedagógus foglalkozik. Ide tartozhatnak az osztályból azok a gyerekek is,  akiknek  az  átlagnál  több  egyéni  segítségre  van  szükségük,  vagy  valamilyen  tanulási  nehézséggel  küzdenek.  Velük  az  osztálytanító  korrepetálása  mellett  a  gyógypedagógus  egyéni fejlesztő foglalkozásokat is végezhet, tanórai keretek között.   A  hatékony  munka  elsődleges  feltétele,  hogy  minden  integrált  gyermek  számára  egyéni  fejlesztési  tervet  készít  a  gyógypedagógus  és  a  tanító,  ill.  tanárok,  aminek  megvalósítása  mindkét pedagógus közös feladata és felelőssége.  A modell további előnye, hogy a közepesen és a jól haladó gyerekekre több ideje marad az  osztálytanítónak, lehetőség nyílik tanórai keretek között is a tehetséggondozásra.  9 Közvetlen célcsoport a tanuló  9 Az együttműködés elsősorban a „ pedagógus párok” között zajlik  39

9 Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás  terjesztésére kis hatásfokú  9 Hosszú távú fenntarthatóságát a „ pedagógus párok” közötti érzelmi kötődés  befolyásolja  9 Kevésbé rugalmas, drága    2. Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell:  Közvetlen célcsoportja a tanuló, közvetett célcsoport a többi tanuló, esetleg több évfolyam  nehézségekkel  küzdő  tanulói  is.  Az  együttműködés  több  pedagógussal  zajlik,  akik  nehézségeiket  megosztják  a  gyógypedagógussal.  A  gyógypedagógus  egyéni,  vagy  kiscsoportos formában fejleszti a sajátos nevelési igényű tanulókat, a tanórákon túli időben.  A  modellben  dolgozó  gyógypedagógus  befolyása  az  intézményi  stratégia  alakulására,  a  pedagógusok közötti tudás terjesztésére kis hatásfokú, hiszen mindig csak egy pedagógussal  áll  közvetlen  kapcsolatban,  aki  a  sérülésspecifikus  módszereket  nem  építi  be  az  oktatási  nevelési folyamatába, ezért fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye.  Hosszú  távú  fenntarthatóságát  segíti,  ha  a  fejlesztési  tervek,  egyéni  tanulási  tervek  beépülnek az intézmény dokumentumai közé.  9 Közvetlen célcsoport a tanuló  9 Közvetett célcsoport is megjelenik – a többi tanuló, esetleg több évfolyamból is  9 Az együttműködés több pedagógussal zajlik  9 Hosszú távú fenntarthatóságát segíti, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek  beépülnek az intézmény dokumentumai közé  9 Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás  terjesztésére kis hatásfokú, fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye  9 Nem ad „terméket”, produktumot az intézménynek   9 Rugalmasabb    3. Konzultációs modell  Közvetlen célcsoportja a pedagógus, közvetett célcsoportja a sajátos nevelési igényű tanuló,  a többi tanuló és a nevelőtestület. Az együttműködés konkrét, az azt igénylő pedagógussal, a  munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel zajlik. Bevonható a stratégiaalkotásba az  intézményvezetés egy vagy több tagja.  Termékei  az  együttműködési  terv,  a  tanulók  számára  kidolgozott  feladatlapok,  az  egyéni  fejlesztési  és  tanulási  tervek,  az  értékelési  rendszer  stb.,  ezért  befolyása  az  intézményi  stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére, átadására nagy hatásfokú,  kisebb  hatásfokkal  bír  azonban  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek  közvetlen  fejlesztésére.  Sikeresen  megvalósítható  általa  a  nevelőtestületben  horizontális  tanulás  feltételeinek  megteremtése. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja,  de fennáll a kisebb „elkülönülő” fejlesztések veszélye, mivel nem az egész iskola, hanem az  adott  sajátos  nevelési  igényű  tanulóval  foglalkozó  pedagógus  csoport  vállal  részt  az  innovációban.   40

  9 Közvetlen célcsoport a pedagógus  9 Közvetett célcsoport a tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület  9 Az együttműködés konkrét, azt igénylő pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, a  munkaközösségekkel zajlik.   9 Bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja.  9 Terméke: együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek,  értékelési rendszer stb.   9 Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás  terjesztésére nagy hatásfokú  9 Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja  9 Mivel pedagógus csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő”  fejlesztések veszélye  9 Rugalmas  9 Veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ.  9 Megjelenik a külső helyszín, mint kínálat.      4. Utazótanári modell  Az  utazó‐gyógypedagógiai  modellben  dolgozó  gyógypedagógus  közvetlen  célcsoportja  a  befogadó intézmények pedagógusa, akinek támogatása azért szükséges, mert a tanítási idő  nagy részében ő oldja meg azokat a feladatokat, amik az „átlagos” tanulók tanításán kívül a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  nevelésével  kapcsolatban  nap,  mint  nap  felmerülnek.  A  sajátos  nevelési  igényű  tanuló,  a  többi  tanuló,  a  nevelőtestület  és  a  szülők  közvetett  célcsoportja az ebben a modellben tevékenykedő utazó‐gyógypedagógusnak, akik a többségi  pedagóguson  keresztül  kapnak  megsegítést.  Az  utazó‐gyógypedagógus  célja  az,  hogy  a  sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos minden feladat elvégzésére alkalmassá tegye a  többségi  pedagógust,  aki  ezeknek  az  új,  gyógypedagógiai  kompetenciáknak  a  felhasználásával alkalmassá válik az inkluzív nevelés megvalósítására.  Az  együttműködés  konkrét,  mert  a  pedagógussal,  a  munkaközösség  vezetőkkel,  és  a  munkaközösségekkel  zajlik.    A  konzultációk,  megbeszélések  az  érintett  tanuló  fejlesztésére  koncentrálnak.  A  modell  alkalmazása  során  bevonható  a  stratégiaalkotásba  az  intézményvezetés egy vagy több tagja is. Befolyása a közvetlen gyógypedagógus – többségi  pedagógus kapcsolattartás miatt az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti  tudás terjesztésére nagy hatásfokú.    9 Közvetlen célcsoport a pedagógus  9 Közvetett célcsoport a tanuló, a többi tanuló, a nevelőtestület és a szülők  9 Az együttműködés konkrét, azt igénylő pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, a  munkaközösségekkel zajlik.   9 Az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál.   41

9 Bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja.  9 Terméke: együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek,  értékelési rendszer stb.   9 Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás  terjesztésére nagy hatásfokú  9 Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja  9 Mivel pedagógus csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő”  fejlesztések veszélye  9 Rugalmas  9 Az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az  intézmények közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.    Ami a „modelltől” elvárható…  ¾ Költséghatékony  ¾ Rugalmas  ¾ A helyi viszonyokra a legegyszerűbben adaptálható  ¾ A résztvevők aktivizálását serkentő  ¾ Szakmailag hatásos, hatékony  ¾ A befogadás teljes megvalósítását segítő   Megjelenhetnek  nem  „tiszta”modellek,  az  egyes  modellek  bizonyos  sajátosságai  keveredhetnek, az intézmény sajátosságait figyelembe véve.  

42

  5. sz. Melléklet  AZ SNI‐GYERMEKKEL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK AZ INTÉZMÉNYBEN  a) A gyermekkel érkező dokumentumok  • •

Egészségügyi dokumentumok (szűrővizsgálati eredmények, zárójelentések stb.)  A  pszichológiai,  pedagógiai  vizsgálatok  eredményei:  a  szakértői  vélemény  (diagnózis,  fejlesztési javaslat, javasolt iskola) 

b) Az inklúzió megjelenése az iskolai dokumentumokban intézményi szinten SNI‐gyermek,  tanuló  nevelés‐oktatása  feltételeinek  megteremtése  az  intézmény  feladata,  ennek  az  intézményi dokumentumokban is meg kell jelennie.  • •

• •

Alapító okirat (az SNI‐gyermekek ellátása feladatként szerepel)  Pedagógiai program (nevelési program helyi tanterv)  A  fogyatékossági  típusnak/típusoknak  megfelelően  kiegészül  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek  nevelésének‐oktatásának  tartalmi  sajátosságaival  alapul  véve  a  Sajátos  nevelési  igényű  gyermeke  óvodai  nevelésének/iskolai  oktatásának  irányelvét  (többek  között:  alapelvek,  célok,  feladatok,  személyi  és  tárgyi  feltételek,  a  fejlesztés  szervezeti  keretei,  speciális  tantervi  kiegészítések  és  fejlesztési követelmények stb.)  Együttműködési  megállapodás(ok)  a  speciális  szolgáltatásokat  nyújtó  szolgáltató  (pl.  EGYMI) és a befogadó intézmény között létrejövő munkakapcsolatról   Tanügyi dokumentumok (óraterv, törzslap stb.) 

c) A gyermek fejlesztésével összefüggő dokumentumok  • • • • •

Pedagógiai vélemény  Sérülésspecifikus fejlesztési eljárások módszerek, terápiák, eszközök  Egyéni fejlesztési terv  Mentesítés, felmentés, tanulásszervezés  A mérés, értékelés sajátos szempontjai 

43

  6. sz. Melléklet  EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATRENDSZER    Intézmények és szerepük az SNI‐gyermekek ellátásában, nevelésében‐oktatásában  INTÉZMÉNY 

Fenntartó 

A  MŰKÖDÉS  SZINTJE 

FELADAT, MŰKÖDÉSI TERÜLET 

•

Megye,  település 

•

•

Pedagógiai  szakszolgála t 

Szakértői  bizottság 

Fenntartót ól függő 

• • • • • • • •

Országos,  megyei 

• • • •

Nevelési  tanácsadó 

Fenntartót ól függő 

•

• •

SZAKEMBER 

Közoktatási feladatellátás (normatív finanszírozás +    pályázatok), fenntartói irányítás  Települési stratégia: közép‐ és hosszú távú intézkedési  terv,  integrációs  szervezeti  forma  megválasztása,  integrációs terv  Döntési jogosítványok (költségvetés, alapítás,  átszervezés, megszüntetés stb.)   Gyógypedagógiai  tanácsadás,  korai  fejlesztés  és  gondozás  Fejlesztő felkészítés  Logopédiai fejlesztés  Nevelési tanácsadás (l. nevelési tanácsadó)  Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás  Konduktív pedagógiai ellátás  Gyógytestnevelés  Sajátos  nevelési  igény  megállapítása  (l.  szakértői  bizottság) 

• • •

Szakvéleményt  készít  a  sajátos  nevelési  igény  megállapításáról (SNI) vagy kizárásáról (diagnosztika)  Fejlesztési javaslatot készít  Intézményt  javasol  (integráltan  vagy  speciális  intézményben)  Javaslatot  tehet  az  értékelés  és  a  minősítés  alóli  mentesítésre,  de  biztosítani  kell  az  egyéni  fejlesztés  lehetőségét 

• • • •

Orvos  Pszichológus  Pedagógus  Gyógypedagóg us 

Szakvéleményt  készít:  a  gyermek,  a  tanuló  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  rendellenességéről  (BTM) (diagnosztika)  Fejlesztési javaslatot készít  Fejlesztő és terápiás tevékenységet folytat 

• •

Pszichológus  Gyógypedagóg us  Pedagógus  Gyermekszako rvos  vagy  – pszichiáter  Szociális  munkás  Családsegítő 

• • •

• •

• •

Orvos  Pedagógus  Gyógypedagóg us  Pszichológus  Szociális  munkás  Családsegítő 

44

INTÉZMÉNY 

A  MŰKÖDÉS  SZINTJE 

Régió,  EGYMI  kistérség,  (egységes  település  gyógypedag ógiai  módszertani  intézmény) 

FELADAT, MŰKÖDÉSI TERÜLET 

•

•

• • • Családsegítő ,  gyermek‐ jóléti  szolgálat 

Helyi,  kistérségi,  állami/egy házi 

Helyi,  Egészségügy intézményi  i  szolgálat  (gyermek‐  és  házi  orvos,  védőnő,  iskolaorvos) 

• • •

SZAKEMBER 

Az  integráció  előkészítése,  az  integráltan  tanuló  SNI‐ gyermekek  és  családjaik  támogatása  (emellett  speciális/szegregált intézményegységet is működtet)  A  pedagógiai  szakszolgálati  feladatokból  elláthatja:  gyógypedagógiai  tanácsadás,  korai  fejlesztés  és  gondozás,  fejlesztő  felkészítés  logopédiai  tanácsadás,  konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés  Utazótanári szolgáltatás  Pedagógiai  szakmai  szolgáltatás  pl.  szaktanácsadás,   továbbképzés, kiadványok  Speciális eszközök biztosítása, kölcsönzése 

• Gyógypedagógus , terapeuta  • Pedagógus   • Szakorvos  • Gyógytornász 

Családgondozás  Szociális, életviteli és mentálhigiénés tanácsadás  Veszélyeztetettséget  és  krízishelyzetet  észlelő  jelzőrendszer működtetése stb. 

• Gyermek‐  és  ifjúságvédelmi  szakember  • Mentálhigiénés  szakember  • Pedagógus  • Szociális munkás  • Védőnő stb. 

• Szűrés, alkalmassági vizsgálatok, egészségnevelés stb.  • Tanácsadás 

• Orvos  • Védőnő 

  Iskola/osztályterem: az SNI‐gyermekek ellátásában, nevelésében‐oktatásában  SZAKEMBER 

A  MŰKÖDÉS  SZINTJE 

Intézményi A gyermeket  ,  tanító  osztályter többségi  mi  pedagóguso k,  tanítók,  tanárok  közössége,  az 

FELADAT,  MŰKÖDÉSI  TERÜLET 

SZAKEMBER 

• Szervezeti  szinten  a  különleges  gondozás  igényeinek    megfelelő feltételek megteremtése  • Tanórai, tanórán kívüli tevékenység  • Részvétel  a  habilitációs,  rehabilitációs  tevékenységben  a  gyógypedagógus irányításával tanórán kívül  • Részvétel  a  tartalmi  működést  szabályozó  dokumentumok ki/átdolgozásában 

45

SZAKEMBER 

A  MŰKÖDÉS  SZINTJE 

FELADAT,  MŰKÖDÉSI  TERÜLET 

SZAKEMBER 

intézmény  vezetői  Gyógypedag ógus 

Kistérségi,  települési,  intézményi ,  osztályter mi  –  többféle  konstrukci óban  dolgozhat,  pl.  kéttanáros  modell,  utazótanár  (l.  az  integráció  modelljei) 

Fejlesztő  pedagógus 

Intézményi ,  osztályter mi 

Adaptációs  szaktanácsa dó  

• Szükség  esetén  a  gyermekkel  is  foglalkozik  (habilitációs‐ rehabilitációs foglalkozás)  • Segítsége  elsődlegesen  a  többségi  pedagógusnak  szól,  a  vele  való  konzultáció  során  alakul  ki  a  problémák  megoldásának  lehetséges  módja  (egyéni  fejlesztési  terv  kidolgozása,  differenciált  anyagfeldolgozás,  egyénre  szabott  értékelés stb.  • Részvétel  a  tartalmi  működést  szabályozó  dokumentumok ki/átdolgozásában 

• •

• Osztályter mi  •

•

Habilitációs, rehabilitációs tevékenység  Részvétel  a  tartalmi  működést  dokumentumok ki/átdolgozásában 

Gyógypedagógus 

fejlesztő pedagógus  szabályozó 

Részvétel  az  együttnevelés  tanulási  –  tanítási  folyamatának  támogatásában,  a  működési  adaptációs szaktanácsadó  folyamatok tervezésében, újratervezésében   Részvétel a szakmai együttműködés kereteinek és  tartalmának tervezésében, szervezésében (Tanító,  tanár – gyógypedagógus, munkaközösségek)   Részvétel  az  SNI  tanulókkal  összefüggő  szakmai  ellátás,  szolgáltatási  együttműködés  azonosításában,  az  ehhez  szükséges  szolgáltatói  háló megtervezésében    

 

46

  7. sz. Melléklet    LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK  ELLÁTÓRENDSZERÉBEN    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK    A tankötelezettség    6. §   (3)  A  tankötelezettség  annak  a  tanévnek  a  végéig  tart,  amelyben  a  tanuló  tizennyolcadik  életévét  betölti.  A  sajátos  nevelési  igényű  tanuló  tankötelezettsége  meghosszabbítható  legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.  (4) Az iskola igazgatója dönt  a)  a  tankötelezettség  kezdetéről  az  óvoda  véleménye  alapján,  illetőleg  ha  a  gyermek  nem  járt  óvodába,  vagy  az  óvoda  kezdeményezi  a  nevelési  tanácsadó  véleménye  alapján;  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek  esetén  a  tanulási  képességet  vizsgáló  szakértői  és  rehabilitációs  bizottság  vagy  az  országos  szakértői  és  rehabilitációs  tevékenységet  végző  szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;    A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák  rendszere    8. §  (11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza  a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés‐oktatás,  b)  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  iskolai  nevelése‐oktatása  sajátos  tantervi  követelményeinek alapelveit.    8/B. §   (3)  A  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek,  tanulók  nevelését  biztosító  óvoda,  valamint  nevelését  és  oktatását  végző  iskola  a  8.  §  (2)‐(9)  bekezdésében  és  a  8/A.  §  (1)‐(4)  bekezdésében  foglaltakat  azzal  az  eltéréssel  alkalmazza,  hogy  az  óvodai  nevelési  program,  illetve  az  iskolai  helyi  tanterv  elkészítésénél  figyelembe  veszi  a  Sajátos  nevelési  igényű  gyermekek  óvodai  nevelésének  irányelvét,  illetve  a  Sajátos  nevelési  igényű  tanulók  iskolai  oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének  irányelvében,  illetve  a  Sajátos  nevelési  igényű  tanulók  iskolai  oktatásának  tantervi  irányelvében  meghatározottak  szerint  a  siket  gyermek  óvodai  nevelése,  iskolai  nevelése  és  oktatása jelnyelven is folyhat.    47

  A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI  ÉS KÖTELESSÉGEI    A szülő jogai és kötelességei    13. §   (5)  A  szülő  joga,  hogy  gyermeke  lakóhelyén,  ennek  hiányában  tartózkodási  helyén  a  polgármester  segítségét  kérje  ahhoz,  hogy  gyermeke  különbözeti  vizsga  vagy  évfolyamismétlés  nélkül  folytathassa  tanulmányait,  ha  a  településen  nem  működik  olyan  iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos  nevelési  igényű  gyermek  lakóhelyén,  ennek  hiányában  tartózkodási  helyén  a  polgármester  segítségét  kérheti  ahhoz,  hogy  gyermeke  óvodai  neveléséhez,  iskolai  neveléséhez‐ oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.    A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK    A nevelési‐oktatási intézményvezetői megbízás feltételei    18. §   (3)  A  kizárólag  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek,  tanulók  nevelését,  oktatását  ellátó  nevelési‐oktatási  intézményben  intézményvezetői  megbízást  az  kaphat,  aki  a  gyermekek,  tanulók  fogyatékosságának  típusa  szerinti  gyógypedagógiai  tanári,  konduktori,  konduktor‐ tanítói,  terapeuta  végzettséggel  és  szakképzettséggel,  továbbá  pedagógus‐szakvizsgával  rendelkezik.    A pedagógus jogai és kötelességei    19. §  (7)  A  pedagógus  alapvető  feladata  a  rábízott  gyermekek,  tanulók  nevelése,  tanítása.  Ezzel  összefüggésben  kötelessége különösen, hogy  b)  nevelő  és  oktató  tevékenysége  során  figyelembe  vegye  a  gyermek,  tanuló  egyéni  képességét,  tehetségét,  fejlődésének  ütemét,  szociokulturális  helyzetét  és  fejlettségét,  sajátos  nevelési  igényét,  segítse  a  gyermek,  tanuló  képességének,  tehetségének  kibontakozását,  illetve  bármilyen  oknál  fogva  hátrányos  helyzetben  lévő  gyermek,  tanuló  felzárkózását tanulótársaihoz,          48

  A KÖZOKTATÁS RENDSZERE    A szakiskola  27. §   (9)  A  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  iskolai  nevelése  és  oktatása  céljából  a  szakiskola  speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztő speciális szakiskolaként is működhet.    A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a  gyógypedagógiai nevelési‐oktatási intézmény    30.  §  (1)  A  sajátos  nevelési  igényű  gyermeknek,  tanulónak  joga,  hogy  különleges  gondozás  keretében  állapotának  megfelelő  pedagógiai,  gyógypedagógiai,  konduktív  pedagógiai  ellátásban  részesüljön  attól  kezdődően,  hogy  igényjogosultságát  megállapították.  A  különleges  gondozást  ‐  a  gyermek,  tanuló  életkorától  és  állapotától  függően,  a  35.  §  (2)  bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében  foglaltak  szerint  ‐  a  korai  fejlesztés  és  gondozás,  az  óvodai  nevelés,  az  iskolai  nevelés  és  oktatás,  a  fejlesztő  felkészítés  keretében  kell  biztosítani.  A  korai  fejlesztés  és  gondozás  megvalósítható  otthoni  ellátás,  bölcsődei  gondozás,  fogyatékosok  ápoló,  gondozó  otthonában  nyújtott  gondozás,  gyermekotthonban  nyújtott  gondozás,  gyógypedagógiai  tanácsadás,  korai  fejlesztés  és  gondozás  keretében  biztosított  fejlesztés  és  gondozás,  konduktív pedagógiai ellátás keretében.  (2) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása,  továbbá  kollégiumi  nevelése  az  e  célra  létrehozott  gyógypedagógiai  nevelési‐oktatási  intézményben,  konduktív  pedagógiai  intézményben,  óvodai  csoportban,  óvodai  tagozaton,  iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos  óvodai  csoportban,  óvodai  tagozaton,  illetve  iskolai  osztályban  (a  továbbiakban:  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek,  tanulók  ‐  külön  vagy  közös  ‐  nevelésében és  oktatásában  részt  vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben‐oktatásban részt  vevő  nevelési‐oktatási  intézmény)  történhet.  A  gyermek  külön  óvodai  nevelését  végző  óvodai  csoportot,  óvodai  tagozatot,  illetve  a  tanulók  külön  iskolai  nevelését  és  oktatását  végző  iskolai  tagozatot,  osztályt,  csoportot  ‐  a  gyógypedagógiai  nevelési‐oktatási  intézménnyel  [20.  §  (2)  bek.]  egyezően  ‐  a  fogyatékosság  típusának  megfelelően  kell  létrehozni.  A  gyógypedagógiai  nevelésben‐oktatásban  részt  vevő  nevelési‐oktatási  intézményben  a  gyermek,  tanuló  egészségügyi  és  pedagógiai  célú  habilitációs  és  rehabilitációs ellátásban is részesül.  (3)  A  gyógypedagógiai  nevelésben‐oktatásban,  a  konduktív  nevelésben‐oktatásban  részt  vevő  nevelési‐oktatási  intézménynek  rendelkeznie  kell  azokkal  a  személyi  és  tárgyi  feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai  célú  habilitációs  és  rehabilitációs  ellátáshoz  szükségesek.  A  nevelési  oktatási  intézményt  a  szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az  49

országos  szakértői  és  rehabilitációs  tevékenységet  végző  bizottság  szakértői  véleménye  alapján.  (4)  A  gyermek,  tanuló  érdekében  a  jegyző  kötelezheti  a  szülőt,  hogy  gyermekével  jelenjen  meg  szakértői  vizsgálaton,  illetve  a  szakértői  vélemény  alapján  gyermekét  a  megfelelő  nevelési‐oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott,  illetve  a  (4)  bekezdés  szerint  a  jegyző  által  kijelölt  nevelési‐oktatási  intézmény:  kijelölt  nevelési‐oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].  (5)  Ha  a  gyermeket  a  kijelölt  nevelési‐oktatási  intézmény  nem  tudja  felvenni,  a  szakértői  véleményt  adó  intézmény  megkísérel  másik,  a  sajátos  neveléshez  és  oktatáshoz  szükséges  személyi  és  tárgyi  feltételekkel  rendelkező  nevelési  oktatási  intézményt  találni.  Ha  így  sem  oldható  meg  a  gyermek,  a  tanuló  elhelyezése,  a  szakértői  véleményt  adó  intézmény  meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az  oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem  sikerül megoldani.  (6)  Ha  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek  súlyos  és  halmozottan  fogyatékos,  attól  az  évtől  kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően  fejlesztő  felkészítésben  vesz  részt.  A  fejlesztő  felkészítés  megvalósítható  a  fogyatékosok  ápoló,  gondozó  otthonában  nyújtott  gondozás,  a  fogyatékosok  rehabilitációs  intézményében,  a  fogyatékosok  nappali  intézményében  nyújtott  gondozás,  a  gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és  gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt  vevő  iskolában  nyújtott  fejlesztés  keretében,  illetőleg  annak  a  nevelési  évnek  a  végéig,  amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4)  bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a  szakértői  vizsgálaton,  illetőleg,  hogy  gyermeke  részére  a  szakértői  véleményben  meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.  (5)  Ha  a  gyermeket  a  kijelölt  nevelési‐oktatási  intézmény  nem  tudja  felvenni,  a  szakértői  véleményt  adó  intézmény  megkísérel  másik,  a  sajátos  neveléshez  és  oktatáshoz  szükséges  személyi  és  tárgyi  feltételekkel  rendelkező  nevelési  oktatási  intézményt  találni.  Ha  így  sem  oldható  meg  a  gyermek,  a  tanuló  elhelyezése,  a  szakértői  véleményt  adó  intézmény  meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az  oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem  sikerül megoldani.  (6)  Ha  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek  súlyos  és  halmozottan  fogyatékos,  attól  az  évtől  kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően  fejlesztő  felkészítésben  vesz  részt.  A  fejlesztő  felkészítés  megvalósítható  a  fogyatékosok  ápoló,  gondozó  otthonában  nyújtott  gondozás,  a  fogyatékosok  rehabilitációs  intézményében,  a  fogyatékosok  nappali  intézményében  nyújtott  gondozás,  a  gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és  gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt  vevő  iskolában  nyújtott  fejlesztés  keretében,  illetőleg  annak  a  nevelési  évnek  a  végéig,  50

amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4)  bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a  szakértői  vizsgálaton,  illetőleg,  hogy  gyermeke  részére  a  szakértői  véleményben  meghatározottak  szerint  biztosítsa  a  fejlesztő  felkészítésben  való  részvételt.  (7)  Ha  a  gyermek,  a  tanuló  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzd  (a  továbbiakban  együtt:  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzdő  gyermek,  tanuló),  illetve  a  megismerő  funkciók  vagy  a  viselkedés  fejlődésének  organikus  okra  vissza  nem  vezethető  tartós  és  súlyos  rendellenességével  küzd,  fejlesztő  foglalkoztatásra  jogosult.  A  fejlesztő  foglalkoztatás  a  nevelési  tanácsadás,  az  óvodai  nevelés,  az  iskolai  nevelés  és  oktatás,  a  kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.  (8)  Abban  a  kérdésben,  hogy  a  gyermek,  tanuló  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzdő,  vagy  sajátos  nevelési  igényű,  a  nevelési  tanácsadó  megkeresésére  a  szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.  (9)  A  sajátos  nevelési  igényű  tanulót,  illetve  a  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzdő  tanulót  ‐  jogszabályban  meghatározott  munkamegosztás  szerint  ‐  a  szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján ‐  a gyakorlati képzés kivételével ‐ az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből  az  értékelés  és  a  minősítés  alól.  Ha  a  tanulót  egyes  tantárgyakból,  tantárgyrészekből  mentesítik  az  értékelés  és  minősítés  alól,  az  iskola  ‐  az  e  törvény  52.  §‐ának  (7)  bekezdésében,  valamint  (11)  bekezdésének  c)  pontjában  meghatározott  időkeret  terhére  ‐  egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében ‐ egyéni fejlesztési terv  alapján  ‐  segíti  a  tanuló  felzárkóztatását  a  többiekhez.  Az  érettségi  vizsgán  az  érintett  tantárgyak  helyett  a  tanuló  ‐  a  vizsgaszabályzatban  meghatározottak  szerint  ‐  másik  tantárgyat  választhat.  A  tanuló  részére  a  felvételi  vizsgán,  az  osztályozó  vizsgán,  a  köztes  vizsgán,  a  különbözeti  vizsgán,  a  javítóvizsgán,  az  érettségi  vizsgán,  a  szakmai  vizsgán  biztosítani  kell  a  hosszabb  felkészülési  időt,  az  írásbeli  beszámolón  lehetővé  kell  tenni  az  iskolai  tanulmányok  során  alkalmazott  segédeszköz  (írógép,  számítógép  stb.)  alkalmazását,  szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli  beszámolóval történő felváltását.  (10)  A  korai  fejlesztés  és  gondozás,  továbbá  a  fejlesztő  felkészítés  feladatait  pedagógus‐ munkakörben  gyógypedagógus  (terapeuta)  konduktor  vagy  gyógypedagógus  (terapeuta),  illetve  konduktor  irányításával,  szükség  esetén  közreműködésével  szociálpedagógus,  óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus‐munkakörben gyógypedagógus (terapeuta)  vagy  konduktor  irányításával  szociális  munkás,  gyógytornász,  ápoló,  gyermekfelügyelő,  pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.  (11) A gyógypedagógiai nevelésben‐oktatásban részt vevő nevelési‐oktatási intézményben a  pedagógus‐munkakör  betöltéséhez  szükséges  felsőfokú  iskolai  végzettségek  és  szakképzettségek a következők:  a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből  eredő  hátrány  csökkentése,  továbbá  az  egészségügyi  és  pedagógiai  célú  habilitációs,  rehabilitációs  óvodai  foglalkozásokhoz,  tanórai  foglalkozásokhoz;  valamint,  ha  az  értelmi  51

fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön ‐ az e célra létrehozott gyógypedagógiai  nevelési‐oktatási  intézményben,  óvodai  csoportban,  óvodai  tagozaton,  iskolai  tagozaton,  osztályban,  csoportban  ‐  történik,  a  fogyatékosság  típusának  megfelelő  gyógypedagógiai  tanári, konduktori, konduktor‐tanítói, terapeuta szakképzettség,  b)  ha  az  óvodai  foglalkozás,  a  tanórai  foglalkozás  elsődlegesen  nem  a  sajátos  nevelési  igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját,  rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz  az  a)  pontban  meghatározott  vagy  a  17.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott  végzettség  és  szakképzettség.  (12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus‐munkakört a 17. § (1) bekezdésében  meghatározott  végzettséggel  és  szakképzettséggel  rendelkezővel  töltik  be,  biztosítani  kell,  hogy  a  fogyatékosság  típusának  megfelelő  végzettséggel  és  szakképzettséggel  rendelkező  gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.  (13) A gyógypedagógiai nevelésben‐oktatásban részt vevő nevelési‐oktatási intézményben ‐  az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések  megtartásával  ‐  intézményi  vezetői  megbízást  kaphat  az  is,  aki  a  fogyatékosság  típusának  megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor‐tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai  végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.  30/A.  §  (1)  A  súlyos  és  halmozottan  fogyatékos  gyermek  annak  a  tanítási  évnek  az  első  napjától,  amelyben  a  hatodik  életévét  betölti,  a  fejlesztő  felkészítés  keretei  között  a  tankötelezettségét  teljesíti  (a  továbbiakban:  fejlesztő  iskolai  oktatás).  A  fejlesztő  iskolai  oktatás  az  e  törvény  30.  §‐ának  (6)  bekezdésében  meghatározott  intézményekben  szervezhető  meg  (a  továbbiakban:  fejlesztő  iskolai  oktatás).  A  fejlesztő  iskolai  oktatást  a  tanév  rendjéhez  igazodóan  kell  megszervezni.  A  fejlesztő  iskolai  oktatást  a  Súlyos  és  halmozottan  fogyatékos  tanulók  fejlesztő  oktatása  irányelvének  alkalmazásával  kell  megszervezni,  oly  módon,  hogy  a  heti  fejlesztő  foglalkozások  száma  elérje  a  húsz  órát.  Megszervezésekor az e törvény 6. §‐ában, 8‐9. §‐ában, 25‐29. §‐ában, 31. §‐ában, 46. §‐ában,  48. §‐ában, 50. §‐ában, 52‐53. §‐ában, 66‐67. §‐ában, 69‐73. §‐ában, 78. §‐ában foglaltakat  nem lehet alkalmazni. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és  annak  alapján  egyéni  fejlesztési  terveket  készítenek.  A  rehabilitációs  pedagógiai  program  bevezetésére  a  pedagógiai  program  elfogadására  és  jóváhagyására  vonatkozó  rendelkezéseket kell alkalmazni.  (2)  A  fejlesztő  iskolai  oktatásban  a  tanuló  annak  a  tanítási  évnek  az  utolsó  napjáig  köteles  részt  venni,  amelyben  betölti  a  tizennyolcadik  életévét.  A  fejlesztő  iskolai  oktatásban  a  tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.  A  fejlesztő  iskolai  oktatásban  a  tanulókat  a  fogyatékosságuk,  fejlettségük  és  életkoruk  alapján osztják be fejlesztő csoportokba.  (3) Ha a tanuló ‐ a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint ‐  nem  tud  részt  venni  a  fejlesztő  iskolai  oktatásban,  a  tankötelezettségét  egyéni  fejlesztő  felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás  52

keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs  intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai  fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.    A pedagógiai szakszolgálatok    34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési‐oktatási intézmény feladatainak  ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat  a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;  b) fejlesztő felkészítés;  c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos  szakértői és rehabilitációs tevékenység;  d) a nevelési tanácsadás;  e) a logopédiai ellátás;  f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;  g) a konduktív pedagógiai ellátás;  h) a gyógytestnevelés.    35.  §  (1)  A  gyógypedagógiai  tanácsadás,  korai  fejlesztés  és  gondozás  feladata  a  sajátos  nevelési  igény  megállapításának  időpontjától  kezdődően  a  gyermek  korai  fejlesztése  és  gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik  életévét  betöltötte,  akkor  vehet  részt  korai  fejlesztésben  és  gondozásban,  ha  nem  kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.  (2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket  sajátos  nevelési  igényük  miatt  nem  tudják  teljesíteni,  biztosítsa  a  fejlődésükhöz  szükséges  felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.  (3)  A  tanulási  képességet  vizsgáló  szakértői  és  rehabilitációs  tevékenység  vagy  az  országos  szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell  a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges  gondozás  keretében  történő  ellátására,  az  ellátás  módjára,  formájára  és  helyére,  az  ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,  b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.  (4)  A  nevelési  tanácsadás  feladata  annak  megállapítása,  hogy  a  gyermek,  a  tanuló  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzd,  ennek  alapján  szakvélemény  készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.  A  nevelési  tanácsadás  az  óvoda  megkeresésére  szakvéleményt  készít  az  iskolakezdéshez,  segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához,  ha  a  gyermek,  tanuló  egyéni  adottsága,  fejlettsége,  képessége,  tehetsége,  fejlődésének  üteme  indokolja.  A  nevelési  tanácsadás  segítségét  kérheti  a  szülő,  továbbá  a  szülő  egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében  pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a  53

tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való  kapcsolattartást.  A  nevelési  tanácsadás  elláthatja  az  iskolapszichológiai  szolgáltatás  feladatait  is.  Az  óvodai  nevelés,  iskolai  nevelés  és  oktatás,  kollégiumi  nevelés  és  oktatás  keretében  a  fejlesztő  foglalkozás,  ha  a  gyermek,  tanuló  beilleszkedési,  magatartási  nehézséggel  küzd,  a  nevelési  tanácsadás  keretében  készített  szakvéleményben  meghatározottak  alapján  folyhat.  A  nevelési  tanácsadást  ellátó  intézmény  ellenőrzi  a  szakvéleményben  foglaltak  végrehajtását.  A  nevelési  tanácsadás  feladata  továbbá,  hogy  a  szakértői  és  rehabilitációs  bizottság  által  készített  és  a  nevelési  tanácsadó  részére  megküldött  szakvélemény  alapján  segítse  azoknak  a  gyermekeknek,  tanulóknak  az  óvodai,  iskolai,  kollégiumi  ellátását,  akik  a  megismerő  funkciók  vagy  a  viselkedés  fejlődésének  organikus  okra  vissza  nem  vezethető  tartós  és  súlyos  rendellenességével  küzdenek.  Az  e  körbe  tartozó  tanulók  részére  az  e  törvény  52.  §‐a  (6)  bekezdésének  b)  pontjában  meghatározott  időkeret  terhére  kell  az  iskolai  fejlesztő  foglalkozást  biztosítani.  A  nevelési‐ oktatási  intézmény  vezetője  felelős  a  fejlesztő  foglalkozások  ‐  e  bekezdésben  előírt  ‐  szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.  (5)  A  logopédiai  szolgáltatás  feladata  a  beszédindítás,  beszédhibák  javítása,  nyelvi‐ kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.  (6)  A  továbbtanulási,  pályaválasztási  tanácsadás  feladata  a  tanuló  adottságainak,  tanulási  képességének,  irányultságának  szakszerű  vizsgálata,  és  ennek  eredményeképpen  iskolaválasztás ajánlása.  (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív  nevelése, fejlesztése és gondozása.  (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési  foglalkoztatása,  ha  az  iskolaorvosi  vagy  szakorvosi  szűrővizsgálat  gyógy‐  vagy  könnyített  testnevelésre utalja.  (9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő‐piaci tanácsadással közösen is  megszervezhető, együtt is ellátható.    A pedagógiai‐szakmai szolgáltatások    36.  §  (1)  A  közoktatási  intézmények  és  fenntartóik,  valamint  a  pedagógusok  munkáját,  továbbá  a  tanulói  érdekvédelemmel  összefüggő  tevékenységet  pedagógiai‐szakmai  szolgáltatások segítik.  (2) Pedagógiai‐szakmai szolgáltatás  a)  a  pedagógiai  értékelés,  melynek  feladata  mérni  és  értékelni  a  nevelési‐oktatási  intézményben  végzett  nevelő‐  és  oktatómunka  eredményességét,  és  segíteni  a  helyi,  a  térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;  b)  a  szaktanácsadás,  amelynek  feladata  az  oktatási,  pedagógiai  módszerek  megismertetése  és terjesztése;  c)  a  pedagógiai  tájékoztatás,  amelynek  feladata  a  szakmai  információk,  adatok  és  tanügyi  dokumentumok  54

(tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása,  tájékoztatás nyújtása;  d)  az  igazgatási,  pedagógiai  szolgáltatás,  melynek  feladata  programok,  tantervek  készítése,  iskolaszerkezeti  tanácsadás,  közgazdasági,  jogi  stb.  információk  közvetítése,  tantervek,  tankönyvek,  taneszközök  megismertetése,  felhasználásuk  segítése,  az  óvodai  nevelési  program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;  e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;  f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;  g)  a  tanuló  tájékoztató,  tanácsadó  szolgálat,  amelynek  feladata  a  tanulók,  a  tanulóközösségek,  a  diákönkormányzatok  segítése,  a  jogaik  érvényesítéséhez  szükséges  ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.  (3) A pedagógia‐szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni.  (4)  Pedagógiai‐szakmai  szolgáltatást  az  láthat  el,  aki  rendelkezik  a  jogszabályban  meghatározott feltételekkel.  (5) Az oktatásért felelős miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzési  törvény  alapján  illetékes  miniszter  vagy  szerv  vezetője  (a  továbbiakban:  szakképesítésért  felelős miniszter) ‐ azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában  folyik  ‐  határozza  meg,  hogy  melyek  azok  a  tantárgyak,  szakterületek,  amelyekben  a  pedagógiai‐szakmai  szolgáltatásokat  országosan  szervezik  meg.  Az  oktatásért  felelős  miniszter  ‐  a  szakképzési  törvényben  meghatározott  hatáskörében  foglaltak  szerint  ‐  a  szakképesítésért  felelős  miniszter  kijelöli  a  szolgáltatást  nyújtó  intézményt,  illetve  erre  a  célra intézményt létesít és tart fenn.  (6)  A  nemzeti,  etnikai  kisebbségi  óvodai  nevelést,  iskolai  nevelést  és  oktatást,  diákotthoni  nevelést  segítő  pedagógiai‐szakmai  szolgáltatások  országos  megszervezéséről  ‐  az  (5)  bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint ‐ gondoskodni kell.    A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE    A nevelési és pedagógiai program    50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók  a)  óvodai  nevelése  esetén  az  óvoda  nevelési  programja  tartalmazza  a  sajátos  nevelési  igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is;  b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához  és  fokához  igazodó  fejlesztő  programot  is.  A  helyi  tanterv,  a  szakmai  program  az  egyes  évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.            55

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások    52. §   (6)  A  gyógypedagógiai  nevelésben‐oktatásban  részt  vevő  nevelési‐oktatási  intézményben  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  részére  a  (3)  bekezdésben  meghatározott  tanórai  foglalkozásokon  túl  kötelező  egészségügyi  és  pedagógiai  célú  habilitációs,  rehabilitációs  tanórai  foglalkozásokat  kell  szervezni.  A  tanuló  annyi  egészségügyi  és  pedagógiai  célú  habilitációs,  rehabilitációs  tanórai  foglalkozáson  vesz  részt,  amennyi  a  sajátos  nevelési  igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai  célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3)  bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra  a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,  b) tizenöt százaléka ‐ az autista kivételével ‐ többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,  c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,  d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,  e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha  a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani.  Ha  a  tanulót  a  többi,  nem  fogyatékos  tanulóval  közösen  ‐  egy  osztályban  tanítják  ‐,  a  heti  órakeretet  nyolc  fős  csoportokra  kell  meghatározni  oly  módon,  hogy  az  azonos  ellátásra  jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható,  ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot  a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző  évfolyamra  járó  tanulóból  szervezik  meg  (a  továbbiakban:  összevont  osztály),  és  az  egyes  évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a  habilitációs,  rehabilitációs  tanórai  foglalkozás  heti  időkeretét  a  magasabb  évfolyamra  megállapított  heti  kötelező  tanórai  foglalkozás  mértéke  alapján  kell  meghatározni.  A  heti  időkeret  az  egyes  évfolyamok,  osztályok,  tanítási  év  közben  a  tanítási  hetek  között  átcsoportosítható.  A  középsúlyos  értelmi  fogyatékos  tanuló  részére  az  iskola  a  nevelési‐ oktatási  feladatokat  egészségügyi  és  pedagógiai  habilitációs,  rehabilitációs  célú  tanórai  foglalkozás  keretében  szervezi  meg  a  (3)  bekezdésben  és  e  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)‐(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező  tanórai foglalkozások].    Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony  keletkezése    66. §  (2)  Az  általános  iskola  ‐  beleértve  a  kijelölt  iskolát  is  ‐  köteles  felvenni,  átvenni  azt  a  tanköteles  tanulót,  akinek  lakóhelye,  ennek  hiányában  tartózkodási  helye  a  körzetében  található  (a  továbbiakban:  kötelező  felvételt  biztosító  iskola).  Ha  a  településen  több  általános  iskola  működik,  az  egymással  határos  felvételi  körzeteket  oly  módon  kell  56

kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető  összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva  legfeljebb  huszonöt  százalékban  térjen  el.  A  fenntartó  a  szakiskolát  és  a  középiskolát  kijelölheti  kötelező  felvételt  biztosító  iskolának.  A  kijelölt  iskola  [30.  §  (4)  bek.],  ha  nem  kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A  nemzeti  vagy  etnikai  kisebbséghez  tartozó  jelentkezőt  ‐  ha  a  felvételi  követelményeknek  megfelel  ‐  a  nemzeti  vagy  etnikai  kisebbség  nyelvén,  illetőleg  a  nemzeti  vagy  etnikai  kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át  kell venni. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további  felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a  lakóhelye,  ennek  hiányában  tartózkodási  helye  azon  a  településen  található,  ahol  az  iskola  székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét  csak  helyhiány  miatt  tagadhatja  meg.  Ha  az  általános  iskola  a  kötelező  felvételi  kötelezettsége  teljesítése  után  további  felvételi,  átvételi  kérelmeket  is  teljesíteni  tud,  és  valamennyi  felvételi  kérelmet  helyhiány  miatt  nem  tudja  teljesíteni,  az  általános  iskola  sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás  nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az  a  tanuló,  akinek  sajátos  helyzete  indokolja.  A  sajátos  helyzetet  a  helyi  önkormányzat  rendeletben állapítja meg.    A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése    69. §  (2)  Az  igazgató  ‐  a  gyakorlati  képzés  kivételével  ‐  a  tanulót  kérelmére  ‐  részben  vagy  egészben  ‐  felmentheti  az  iskolai  kötelező  tanórai  foglalkozásokon  való  részvétel  alól,  ha  a  tanuló  egyéni  adottságai,  sajátos  nevelési  igénye,  továbbá  sajátos  helyzete  ezt  indokolttá  teszi.  Az  igazgató  a  tanulót  kérelmére  mentesítheti  a  készségtárgyak  tanulása  alól,  ha  azt  egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.      A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA    A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége    86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles  gondoskodni  az  óvodai  nevelésről,  az  általános  iskolai  oktatásról,  továbbá  a  nemzeti  és  etnikai  kisebbség  által  lakott  településen  a  nemzeti  vagy  etnikai  kisebbséghez  tartozók  óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.  (2)  Az  (1)  bekezdés  szerinti  kötelezettség  magában  foglalja  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek,  tanulók  ellátását  is,  amennyiben  azok  a  többi  gyermekkel,  tanulóval  együtt  nevelhetők, oktathatók.  57

  87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá ‐ ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik ‐ a  fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni  a)  az  általános  iskolát  követően  azoknak  a  tanulóknak  különbözeti  vizsga  vagy  évfolyamismétlés  nélküli  iskolaváltásáról,  akiknek  a  lakóhelyén,  ennek  hiányában  tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás  feltételei,  b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről,  c) az önkormányzati pedagógiai‐szakmai szolgáltatásról,  d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben  tartós  gyógykezelés  alatt  álló  gyermekek  tankötelezettségének  teljesítéséhez  szükséges  oktatásról,  e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi  ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,  f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről,  g)  gyógypedagógiai  tanácsadás,  korai  fejlesztés  és  gondozás  megszervezéséről,  a  tanulási  képességet  vizsgáló  szakértői  és  rehabilitációs  tevékenységről,  továbbá  a  konduktív  pedagógiai ellátásról,  h)  az  e)‐f)  pontban  meghatározott  feladatok,  továbbá  a  gyógytestnevelés  feladatainak  ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről.  (2)  Ha  a  fővárosi  önkormányzat  és  a  fővárosi  kerületi  önkormányzat  között  létrejött  megállapodás  másképp  nem  rendelkezik,  a  fővárosi  kerületi  önkormányzat  köteles  gondoskodni az önkormányzati pedagógiai‐szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés  és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.  (3)  A  fővárosi  önkormányzat  köteles  gondoskodni  a  fogyatékosság  megállapításához  szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői  és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.  (4) A fővárosi, megyei önkormányzat ‐ jogszabályban meghatározottak szerint ‐ gondoskodik  a  pedagógusok  és  más  speciális  végzettségű  szakemberek  fővárosi,  megyei  állandó  helyettesítési rendszerének működtetéséről.    89.  §  A  közoktatási  feladatok  zavartalan  biztosítása  érdekében  a  fővárosi,  megyei  önkormányzat  a  főváros,  megye  területén  működő  önkormányzatokkal  együttműködési  megállapodás  megkötését  kezdeményezi  a  közoktatással  összefüggő  ‐  körzeti  jellegű  ‐  szolgáltatások megszervezésére, így különösen  a)  a  tankötelezettség  teljesítésével  kapcsolatos  feladatok  (iskolahálózat  kialakítása,  a  kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai  szakszolgálatok működtetése) ellátására;  b)  a  nemzeti  vagy  etnikai  kisebbséghez  tartozó  gyermekek,  tanulók,  továbbá  a  sajátos  nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására;  58

c) a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi,  logopédusi, konduktori hálózat működtetésére;  d)  az  iskolaváltás  biztosítása  különbözeti  vizsga,  illetőleg  évfolyamismétlés  nélkül  azoknak,  akiknek  az  állandó  lakóhelyén  nem  biztosítottak  az  iskolai  nevelés  és  oktatás  feltételei  a  tankötelezettség végéig;  e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos  feladatok megoldására;  f)  a  körzeti  szolgáltatást  ellátó  intézmény  (sajátos  nevelési  igényű  gyermekeket,  tanulókat  fogadó  iskola  és  diákotthon,  kollégium,  logopédiai  intézet  stb.)  működési  (felvételi)  körzetének  megállapítására,  fenntartásához,  működtetéséhez  szükséges  hozzájárulás  megállapítására.    A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése    89/A.  §  (1)  A  települési  önkormányzatok  többcélú  kistérségi  társulásának  megalakulása  (a  továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85‐89. §‐ában foglaltakat az e  §‐ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.  (2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §‐ának (3) bekezdésében meghatározott  feladat ellátásáról  gondoskodik,  a  megyei  önkormányzatnak  e  feladatok  tekintetében  megszűnik  a  feladatellátási kötelezettsége a  többcélú  kistérségi  társulásban  közoktatási  feladatot  ellátó  települési  önkormányzatok  illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény  88.  §‐ának  (9)  bekezdésében  szabályozottak  szerinti  feladatátvételre  a  többcélú  kistérségi  társulás  válik  jogosulttá  (a  továbbiakban:  átvett  kistérségi  feladat).  A  többcélú  kistérségi  társulás  a  megyei  önkormányzat  e  törvény  86.  §‐ának  (4)‐(5)  bekezdésében  és  87.  §‐ában  meghatározott  feladatait  is  elláthatja.  A  többcélú  kistérségi  társulás  az  ellátott  feladatai  tekintetében az e törvény 81. §‐ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is  köthet.  (3)  A  megyei  önkormányzat  az  átvett  kistérségi  feladat  ellátásához  szükséges,  a  többcélú  kistérségi társulásban részt vevő községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §‐ának  (9)  bekezdése  alapján  részére  használatra  átengedett  intézményi  vagyon  használati  jogát  köteles  a  többcélú  kistérségi  társulás  részére  átadni.  Ha  a  megyei  önkormányzat  a  tulajdonában  lévő  közoktatási  intézménnyel  az  átvett  kistérségi  feladatot  nem  kívánja  a  többcélú  kistérségi  társulás  területén  ellátni,  értesíti  a  többcélú  kistérségi  társulást,  amelynek  kezdeményezésére  az  átvett  kistérségi  feladat  ellátását  szolgáló  intézményi  vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni.  A  feladat  átadására,  illetve  az  intézményi  vagyon  használatra  történő  átengedésére  e  törvény  88.  §‐ának  (9),  valamint  102.  §  (9)  és  (11)‐(12)  bekezdésében  meghatározottakat  azzal  az  eltéréssel  kell  alkalmazni,  hogy  a  használatba  adás  a  többcélú  kistérségi  társulás  fennállásáig szól.  59

(4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács  elnöke  megküldi  az  érintett  megyei  önkormányzatnak  és  szükség  szerint  kezdeményezi  az  átvett  feladatokkal  kapcsolatos  megállapodás  megkötését.  A  megyei  önkormányzat  a  következő ülésén, de legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni.  (5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra ‐ az e törvény 85. §‐ának (4)  bekezdése szerint ‐ önálló intézkedési tervet készít.  (6)  Ha  a  többcélú  kistérségi  társulás  megszűnik  az  e  törvény  86.  §‐ának  (3)  bekezdésében  meghatározott  feladatellátási  kötelezettség  és  a  feladat  ellátásához  rendelkezésre  álló  intézményi  vagyon  használati joga ‐ az e törvény 102. §‐ának (9)‐(10) bekezdésben meghatározottak szerint ‐  a)  a  megyei  önkormányzatra  száll  azoknak  a  községi,  városi  önkormányzatok  tekintetében,  amelyek e törvény  1993. szeptember 1‐jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott  feladatot nem látták el,  b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi  hatálybalépésekor ellátta.  (7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86.  §‐ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához  rendelkezésre  álló  intézményi  vagyon  használati  joga  ‐  az  e  törvény  102.  §‐ának  (9)  bekezdésben meghatározottak szerint ‐  a)  a  megyei  önkormányzatra  száll,  amennyiben  a  kilépő  községi,  városi  önkormányzat  e  törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el,  b)  a  kilépő  községi,  városi  önkormányzatra  száll,  amennyiben  az  adott  feladatot  e  törvény  1993. évi hatálybalépésekor ellátta.  (8)  A  (6)  bekezdés  b)  pontjában  és  a  (7)  bekezdés  b)  pontjában  meghatározott  esetben  a  megyei önkormányzat a feladat átvételétől számított öt éven át az e törvény 88. §‐ának (9)  bekezdésében meghatározott feladatátvételt visszautasíthatja.  (9)  A  közoktatási  intézményt  fenntartó  többcélú  kistérségi  társulás  a  közoktatással  összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre.  (10)  A  közoktatási  intézményt  fenntartó  többcélú  kistérségi  társulás  ‐  az  érintett  községi,  városi  önkormányzat  kezdeményezésére  ‐  a  közoktatással  összefüggő  tevékenységét  olyan  település  tekintetében  is  elláthatja,  amely  nem  tagja  a  társulásnak,  ennek  keretei  között  megállapodhat  különösen  az  intézményfenntartói  jog  átvételében,  valamint  tagintézményt  működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz.  (11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz.  (12)  A  hazai  és  nemzetközi  forrásokra  kiírt  közoktatási  célú  pályázatokon  való  részvétel  feltétele,  hogy  az  e  törvény  89/A.  §‐ának  (5)  bekezdése  alapján  készített  intézkedési  terv  tartalmazza  a  gyermekek,  tanulók  esélyegyenlőségét  szolgáló  intézkedéseket.  A  pályázatok  elbírálásánál ‐ az előírt feltételek megléte esetén – előnyben kell részesíteni azt a közoktatási  intézményt  fenntartó  társulást,  amelynek  tagjai  között  olyan  önkormányzat  is  található,  amely  szerepel  a  hátrányos  helyzetű  települések  jegyzékén,  továbbá  azt  a  közoktatási  60

intézményt  fenntartó  települést  és  társulást,  amelynek  az  illetékességi  területén  a  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek,  tanulók  összes  gyermekhez,  tanulóhoz  viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések  meghatározását az oktatásért felelős miniszter útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket  a többcélú kistérségi társulás tekintetében is alkalmazni kell.    A szakképzés feladatainak regionális megszervezése    90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi  az  óvodák,  iskolák  működési  (felvételi)  körzetét.  Az  e  körzetben  élő  gyermekek,  tanulók  felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.];  továbbá  ‐  a  fővárosi,  megyei  fejlesztési  tervvel  összhangban  –  a  pedagógiai  szakszolgálatot  ellátó  intézmény  működési  körzetét,  valamint  az  óvoda  nyitva  tartásának  rendjét.  A  pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell  szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat ‐ fejlesztési tervre épített ‐ szakvéleményét.  (2)  A  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek  nevelését  ellátó  óvoda,  óvodai  tagozat,  óvodai  csoport,  iskola,  iskolai  tagozat,  osztály,  csoport,  továbbá  a  logopédiai  intézet  működési  (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie  a  fővárosi,  megyei  önkormányzat  ‐  fejlesztési  tervre  épített  ‐  szakvéleményét,  továbbá  az  érdekelt önkormányzatok véleményét.  (3)  A  fővárosi,  megyei  önkormányzat  által  fenntartott  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  nevelését, oktatását több  megyére,  országrészre  kiterjedően  ellátó  nevelési‐oktatási  intézmény  működési  (felvételi)  körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter véleményét.    91. §  (4)  A  közoktatási  intézményt  fenntartó,  önkormányzati  társulás  esetén  a  megállapodásban  megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője  e) tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az ‐ e  törvény 30. §‐ának  (1)‐(2)  bekezdésében  felsorolt  ‐  intézmény,  amelyik  rendelkezik  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;      A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI    Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások    114.  §  (1)  A  helyi  önkormányzatok  és  az  állami  szervek  által  fenntartott  nevelési‐oktatási  intézményekben,  továbbá  a  helyi  önkormányzati  feladatellátás  keretében  ingyenesen  igénybe vehető szolgáltatások:  61

a) az óvodában  ‐ az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia‐megelőző  foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,  c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén  ‐ sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.  (2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi,  középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a  kollégiumi  ellátás,  beleértve  az  első  alapfokú  művészetoktatásban  való  részvételt  is.  Az  enyhe  értelmi  fogyatékos  tanuló  részére  ingyenes  egy  alapfokú  művészetoktatásban  való  részvétel és a második szakképesítés megszerzése.  (3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §)  igénybevétele.    A magántanulóra, a fejlesztő felkészítést teljesítőre és a pedagógiai  szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések    120. § (1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel,  magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján  ‐ tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve  ‐  a  szülő  otthoni  ellátás  keretében  tesz  eleget  a  fejlesztő  felkészítésben  való  részvételi  kötelezettségének,  az  önkormányzati  feladatellátás  keretében,  a  szakértői  véleményben  megjelölt  szakember  biztosításáról  –  külön  jogszabályban  meghatározottak  szerint  ‐  az  iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek  kell gondoskodnia.  (2) Meg kell téríteni  a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek  nevelését  és  oktatását  végző,  valamint  a  fejlesztő  felkészítést  biztosító  intézmény  eléréséhez  szükséges  helyközi  utazás  költségeit,  a  gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá  b)  az  a)  pontban  felsorolt  gyermek,  tanuló  szülője  részére  szervezett  gondozói  tanfolyam  költségét;    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK    Értelmező rendelkezések    121. § (1) E törvény alkalmazásában  3.  aránytalan  teher:  ha  a  gyermek,  tanuló  az  óvodai  nevelést,  iskolai  nevelést  és  oktatást  lényegesen  nehezebb  körülmények  között  vagy  jelentős  költségnövekedés  mellett  tudja  igénybe  venni,  figyelembe  véve  a  gyermek,  tanuló  életkorát,  sajátos  nevelési  igényét  (pl.  a  változás  miatt  a  nevelési‐oktatási  intézmény  eléréséhez  szükséges  időtartam  jelentősen  62

megnövekszik;  a  nevelési‐oktatási  intézményt  csak  tömegközlekedési  eszközzel,  többszöri  átszállással lehet megközelíteni);  28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló  külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény  típusának  és  súlyosságának  megfelelő  gyógypedagógus,  konduktor  foglalkoztatása,  a  neveléshez  és  oktatáshoz  szükséges  speciális  tanterv,  tankönyv  és  más  segédletek;  magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő  felkészítéshez,  az  illetékes  szakértői  bizottság  által  meghatározottak  szerinti  foglalkozáshoz  szükséges  szakirányú  végzettségű  gyógypedagógus  foglalkoztatása;  a  foglalkozásokhoz  szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a  gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai  szolgáltatások biztosítása;  29.  sajátos  nevelési  igényű  gyermek,  tanuló:  az  a  gyermek,  tanuló,  aki  a  szakértői  és  rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  a)  testi,  érzékszervi,  értelmi,  beszédfogyatékos,  autista,  több  fogyatékosság  együttes  előfordulása  esetén  halmozottan  fogyatékos,  a  megismerő  funkciók  vagy  a  viselkedés  fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,  b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető  tartós és súlyos rendellenességével küzd.    A gyermekek, tanulók adatai    2.  Az  adatok  ‐  az  e  törvényben  meghatározott  célból,  a  személyes  adatok  védelmére  vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók  ‐  sajátos  nevelési  igényre,  a  beilleszkedési  zavarra,  tanulási  nehézségre,  magatartási  rendellenességre  vonatkozó  adatok  a  pedagógiai  szakszolgálat  intézményeitől  a  nevelési‐ oktatási intézménynek, illetve vissza,    Az osztályok, csoportok szervezése    3. Azt a  gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő  funkciók  vagy  a  viselkedés  fejlődésének  tartós  és  súlyos  rendellenessége  miatt  sajátos  nevelési  igényű  vagy  beilleszkedési,  tanulási,  magatartási  nehézséggel  küzd,  az  óvodai  csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket,  tanulót  pedig,  aki  testi,  érzékszervi,  középsúlyos  értelmi  fogyatékos,  autista,  halmozottan  fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a  többi  gyermekkel,  tanulóval  együtt  vagy  külön  vesz  részt  óvodai  nevelésben,  iskolai  nevelésben  és  oktatásban,  kollégiumi  nevelésben  és  oktatásban.  Két  tanulóként  kell  számításba  venni  a  felzárkóztató  oktatásban  részt  vevő  tanulót.  Az  e  pontban  foglaltak  az  alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.  63

8. számú Melléklet                  Az információs központ folyamatszabályozásai 

64

Információ - szolgáltatás

Folyamat neve: Folyamat célja: Elvárt eredmény: No .

Tevékenységek

Felelős

1.

A TISZK partnerintézményeiben a szakképzésben tanuló HH, HHH és SNI diákok intézményenkénti felmérése

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

2.

A felmérés eredményeinek intézményi rendszerezése

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

3.

A felmérés összegzéseinek összegyűjtése a TISZK szintjén a kompenzációs és segítő, támogató szolgáltatások szempontjából A HH, HHH és SNI tanulókkal kapcsolatos szolgáltatások összegyűjtése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

4.

TISZK ifjúságvédelmi felelős

Adatbázis kialakítása és működtetése a TISZK intézményeiben, a szakképzésben tanuló HH, HHH és SNI tanulók várható igényei szempontjából releváns szolgáltatásokról. Az adatbázis rendelkezésre áll a diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára. Közreműködő Határidő Bemenő Keletkező Ellenőrzés, (felhasznált) dokumentum értékelés módja dokumentum osztályfőnökök minden tanév szakértői intézményi intézményvezető szeptember 5. vélemények, névsor a HH, k: dokumentumszülő HHH és SNI elemzés nyilatkozatok, tanulókról osztályfőnöki feljegyzések osztályfőnökök minden tanév intézményi intézményi intézményvezető szeptember névsor a HH, összegzés a k: dokumentum10. HHH és SNI felmérésről elemzés tanulókról intézményi minden tanév intézményi TISZK szintű szakmai vezető: ifjúságvédelmi szeptember összegzések a összegzés; dokumentumfelelősök 15. HH, HHH és SNI értekezlet elemzés tanulók jegyzőkönyve felméréséről intézményi minden tanév érvényes szolgáltatások szakmai vezető: ifjúságvédelmi szeptember jogszabályok; listája; megfigyelés felelősök; 10. szolgáltatások értekezlet területi előző tanévi jegyzőkönyve megbízottak; adatbázisa; megyei előző értékelés pedagógiai eredménye intézet munkatársai

65

No . 5.

Tevékenységek

Felelős

Közreműködő

Határidő

Az összegyűjtött szolgáltatások rendszerezése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

minden tanév szeptember 15.

6.

A tanulókról összegyűjtött adatok és az összegyűjtött szolgáltatások elemzése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

szakmai vezető; területi megbizottak

minden tanév szeptember 20.

összegzés az összegyűjtött szolgáltatásokról és érintett tanulókról

7.

Döntés az elemzés alapján a további teendőkről (együttműködési megállapodások megkötése, újabb szolgáltatások feltárása stb.) Az újonnan megjelenő szolgáltatások figyelemmel kisérése

TISZK igazgató

szakmai vezető; TISZK ifjúságvédelmi felelős

minden tanév szeptember 30.

TISZK ifjúságvédelmi felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

folyamatosan

9.

A szolgáltatások megjelenítése a TISZK honlapján

TISZK informatikai vezető

10 .

Az adatbázis értékelése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

TISZK honlap üzemeltető; ifjúságvédelmi felelős szakmai vezető, intézményi ifjúságvédelmi felelősök

minden tanév szeptember 30.; utána folyamatosan minden tanév június 30.

8.

Bemenő ) dokumentum szolgáltatások listája

Keletkező dokumentum összegzés az összegyűjtött szolgáltatásokr ól javaslat az igénybe veendő szolgáltatásokr ól

Ellenőrzés, értékelés módja szakmai vezető: megfigyelés

javaslat az igénybe veendő szolgáltatásokról

együttműködési megállapodások ; jegyzőkönyv

-

az érintett tanulókról készített TISZK szintű összegzés, az igénybe vehető szolgáltatások listája igénybe veendő szolgáltatások listája

javaslat a megjelenő szolgáltatás adatbázisba való felvételéről

szakmai vezető: megfigyelés

honlap

szakmai vezető: megfigyelés

értékelés az adatbázisról

TISZK minőségirányítási vezető: dokumentumelemzés

igénybe veendő szolgáltatások listája

TISZK igazgató: dokumentumelemzés

66

Információ-szolgáltatás 2.

Folyamat neve:  Folyamat célja:  

Elvárt eredmény: 

Adatbázis kialakítása és működtetése a TISZK intézményeiben, a szakképzésben tanuló HH, HHH és SNI tanulók támogatási lehetőségeiről szóló jogszabályokról; az együttnevelést segítő pedagógus – továbbképzésekről; az igénybe vehető szaktanácsadói szolgáltatásokról. Az adatbázis rendelkezésre áll a diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára. Közreműködő Határidő Bemenő Keletkező Ellenőrzés, dokumentum dokumentum értékelés módja

No . 

Tevékenységek

Felelős

1.

A HH, HHH és SNI tanulók • támogatási lehetőségeire vonatkozó jogszabályok; • együttnevelését segítő módszertani képzések, • egyéni megsegítésében érintett szakembereket számára tanácsadói szolgáltatási lehetőségek összegyűjtése A HH, HHH és SNI tanulók • támogatási lehetőségeire vonatkozó jogszabályok; • együttnevelését segítő módszertani képzések, • egyéni megsegítésében érintett szakembereket számára tanácsadói szolgáltatási lehetőségek változásainak figyelemmel kisérése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

március 31.

jogszabályok pedagógus továbbképzési jegyzék szaktanácsadói listák

•

érvényes jogszabályok • pedagógus továbbképzés ek • szaktanácsad ók listája

szakmai vezető: dokumentumelemzés

TISZK ifjúságvédelmi felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

folyamatos

jogszabályok pedagógus továbbképzési jegyzék szaktanácsadói listák

•

szakmai vezető: dokumentumelemzés

2.

érvényes jogszabályok • pedagógus továbbképzés ek • szaktanácsad ók módosított listája

67

No . 3.

Tevékenységek

Felelős

Közreműködő

Határidő

A módosított lista a TISZK honlapján történő megjelentetése

TISZK informatikai vezető

TISZK ifjúságvédelmi felelős; honlap kezelője

április 10. utána folyamatos

4.

Az adatbázis értékelése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

szakmai vezető, intézményi ifjúságvédelmi felelősök

minden tanév június 30.

Bemenő dokumentum • érvényes jogszabályok • pedagógus továbbképzése k • szaktanácsadó k listája igénybe veendő szolgáltatások listája

Keletkező dokumentum TISZK honlap

Ellenőrzés, értékelés módja szakmai vezető: megfigyelés

értékelés az adatbázisról

TISZK minőségirányítási vezető: dokumentumelemzés

 

68

Folyamat neve:  Folyamat célja:   Elvárt eredmény:  No. 

Tevékenységek 

Felelős 

1.

A TISZK partnerintézményei számára ajánlott jó gyakorlatok szempontjainak elkészítése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

2.

A TISZK partnerintézményeiben megtalálható jó gyakorlatok összegyűjtése kérdőívvel, interjúkkal Az összegyűjtött jó gyakorlatoknak a kialakított szempontok szerinti értékelése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

4.

Fejlesztési terv és átvezetési terv minták összegyűjtése

5.

A TISZK partnerintézményei számára ajánlott fejlesztési és átvezetési terv minták kialakítása Az ajánlott jó gyakorlatok és tervminták megjelenítése a TISZK honlapján

TISZK ifjúságvédelmi felelős TISZK ifjúságvédelmi felelős TISZK informatikai vezető

A rendelkezésre álló ajánlott jó gyakorlatok és tervminták értékelése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

3.

6.

7.

TISZK ifjúságvédelmi felelős

Jó gyakorlatok adaptációja A TISZK partnerintézményei számára jó gyakorlatok bemutatása a HH, HHH és fejlesztése témakörében, fejlesztési és átvezetési tervminták elkészítése Az összegyűjtött jó gyakorlatok, valamint a fejlesztési és átvezetési tervminták a diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára. Közreműködő  Határidő   Bemenő dokumentum  Keletkező  dokumentum  szempontsor március 20. alkalmazott jó Szakmai vezető; gyakorlatok Intézményi leírása; ifjúságvédelmi felelősök alkalmazott jó április 15. intézményi PP Intézményi gyakorlatok kérdőívek ifjúságvédelmi leírása interjútervek felelősök Szakmai vezető; Intézményi ifjúságvédelmi felelősök Intézményi ifjúságvédelmi felelősök Intézményi ifjúságvédelmi felelősök TISZK honlap üzemeltető; ifjúságvédelmi felelős szakmai vezető, intézményi ifjúságvédelmi felelősök

május 15.

április 15. május 15. minden tanév május 30. következő tanév április 15.

alkalmazott jó gyakorlatok leírása; szempontsor alkalmazott fejlesztési és átvezetési tervek alkalmazott fejlesztési és átvezetési tervek ajánlott jó gyakorlatok és tervminták ajánlott jó gyakorlatok és tervminták

SNI tanulók rendelkezésre állnak Ellenőrzés, értékelés  módja  TISZK igazgató: megfigyelés szakmai vezető: megfigyelés

az ajánlott jó gyakorlatok listája

TISZK igazgató: dokumentumelemzés

-

szakmai vezető: megfigyelés

ajánlott fejlesztési és átvezetési terv honlap

szakmai vezető: dokumentumelemzés szakmai vezető: megfigyelés

felülvizsgált jó gyakorlatok és tervminták

TISZK igazgató: dokumentumelemzés

69

No .

Tevékenységek

Felelős

Közreműködő

Határidő

5.

Az összegyűjtött szolgáltatások rendszerezése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

minden tanév szeptember 15.

6.

A tanulókról összegyűjtött adatok és az összegyűjtött szolgáltatások elemzése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

szakmai vezető; területi megbizottak

minden tanév szeptember 20.

összegzés az összegyűjtött szolgáltatásokról és érintett tanulókról

7.

Döntés az elemzés alapján a további teendőkről (együttműködési megállapodások megkötése, újabb szolgáltatások feltárása stb.) A szolgáltatások megjelenítése a TISZK honlapján

TISZK igazgató

szakmai vezető; TISZK ifjúságvédelmi felelős

minden tanév szeptember 30.

TISZK informatikai vezető

TISZK honlap üzemeltető; ifjúságvédelmi felelős

minden tanév szeptember 30.

8.

Bemenő (felhasznált) dokumentum szolgáltatások listája

Keletkező dokumentum

Ellenőrzés, értékelés módja

összegzés az összegyűjtött szolgáltatásokr ól javaslat az igénybe veendő szolgáltatásokr ól

szakmai vezető: megfigyelés

javaslat az igénybe veendő szolgáltatásokról

együttműködési megállapodások ; jegyzőkönyv

-

igénybe veendő szolgáltatások listája

honlap

szakmai vezető: megfigyelés

TISZK igazgató: dokumentumelemzés

70

Folyamat neve: Folyamat célja: Elvárt eredmény: No Tevékenységek . 1. A mentorpályázat felhívásának és értékelési szempontjainak elkészítése

Felelős TISZK ifjúságvédelmi felelős

2.

A pályázati felhívás közzététele

szakmai vezető

3.

A beérkezett jelentkezések feldolgozása

TISZK ifjúságvédelmi felelős

4.

Döntés a kiválasztott mentorokról (kiválasztás, szerződéskötés)

szakmai vezető

5.

A mentorok felkészítése

szakmai vezető

6.

A mentorált tanulók kiválasztása

TISZK ifjúságvédelmi felelős

A mentorok kiválasztása és támogatása A mentori tevékenység működtetése a TISZK rendszeren belül A HH, HHH és SNI tanulók lemorzsolódásának megakadályozása Közreműködő Határidő Bemenő Keletkező dokumentum dokumentum Intézményi minden tanév módszertani pályázati ifjúságvédelmi augusztus 25. központ leírása felhívás, felelősök; értékelési szempontok informatikai minden tanév pályázati felhívás honlap vezető augusztus 30. tájékoztató a partnerintézmények számára Intézményi minden tanév pályázati lista a ifjúságvédelmi szeptember felhívás, kiválasztásra felelősök; 10. értékelési javasolt szempontok, mentorokra jelentkezések igazgató, minden tanév lista a lista a TISZK szeptember kiválasztásra kiválasztott ifjúságvédelmi 15. javasolt mentorokra, felelős mentorokra szerződések TISZK minden tanév mentorok listája, jelenléti ív ifjúságvédelmi szeptember képzési tematika felelős, 20. kiválasztott képző Intézményi minden tanév rászoruló tanulók kiválasztott ifjúságvédelmi szeptember névsora tanulók névsora felelősök; 15.

Ellenőrzés, értékelés módja szakmai vezető: dokumentumelemzés igazgató: megfigyelés

szakmai vezető: megfigyelés

igazgató: megfigyelés igazgató: megfigyelés

szakmai vezető: megfigyelés

71

No . 7.

Tevékenységek

Felelős

Közreműködő

Határidő

Egyéni tanulási utak, fejlesztési tervek kialakítása

kiválasztott mentorok

kiválasztott tanulók, szüleik, osztályfőnökök

minden tanév szeptember 25.

8.

Egyéni tanulási utak, fejlesztési tervek megvalósítása

mentorok

tanulók és szüleik

folyamatos

9.

A mentorhálózat működtetése (tematikus műhelyek szervezése, szupervízió és konzultációs lehetőségek működtetése) A mentorok tevékenységének értékelése

TISZK ifjúságvédelmi felelős

mentorok intézményi ifjúságvédelmi felelősök

folyamatos

TISZK ifjúságvédelmi felelős

mentorok intézményi ifjúságvédelmi felelősök TISZK ifjúságvédelmi felelős

minden tanév június 20.

10

11 .

A mentori rendszer –szükség szerinti -felülvizsgálata

szakmai vezető

minden tanév június 30.

Bemenő dokumentum mentori szerződések tanulók tanulmányi előmenetele, osztályfőnöki feljegyzések fejlesztési és átvezetési tervek

Keletkező dokumentum fejlesztési és átvezetési tervek

Ellenőrzés, értékelés módja TISZK ifjúságvédelmi felelős: dokumentumelemzés

beszámoló a mentorálási tevékenységről

módszertani központ leírása, mentori szerződések, munkatervek mentori szerződések, beszámolók

jelenléti ívek, beszámolók

TISZK ifjúságvédelmi felelős: dokumentumelemzés szakmai vezető: dokumentumelemzés

mentori rendszer folyamatszabályozása, előző év értékelése, mentori tevékenységről szóló értékelés

értékelés a mentori tevékenységről

szakmai vezető: dokumentumelemzés

felülvizsgált mentori rendszer

minőségirányítási vezető: dokumentumelemzés

72

9. számú Melléklet                  Munkaterv        A Jász‐Nagykun‐Szolnok megyei TISZK  információs és módszertani központja létrehozására

73

   

Információ‐szolgáltatás   

Feladat‐egység 

I.1.  Adatgyűjtés  I.1.1.  Adatbázis létrehozása a  TISZK intézményeiben  tanuló sajátos nevelési  igényű, hátrányos és  halmozottan hátrányos  helyzetű diákokról.   

I.1.2.  Adatgyűjtés 1. 

 

Adatgyűjtés 2. 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  Módszertani Központ feladata 

    Tárhely kialakítása és/vagy szoftver  Az informatikai feltételrendszer  megteremtése  fejlesztése az adatbázis    kialakításához.  Adatgyűjtési szempontok  A Központ szolgáltatásainak  megfelelő keresési rendszer szerinti  kidolgozása   Szakmai adatbekérő táblák  felület kialakítása.  Adatgyűjtő táblák a kompenzációs  kidolgozása  és segítő, támogató szolgáltatások  Tematikus tárhelyek kialakítása  igényeinek szempontjából az SNI,    HH és HHH tanulók körére  vonatkozóan.  A szakmai adatkérő táblák szerinti  Adatgyűjtés  adatok gyűjtése    A bekért adatok szakmai  Az adatkérés szakmai  indokoltságának kommunikációja   kommunikációja.      Jogszabálygyűjtemény tárhely     Jó gyakorlatok tárhely és felület    Képzési szolgáltatások  Tanácsadói, mentori szolgáltatások   Egyéni tanulási utak kialakítását 

A feladat  ütemezése 

Eredmény/termék 

    2010. február 28‐  Aktualizált, jól kereshető  2010. március 20.  adatrendszerek  Tematikus tárhelyek 

2010. március 20 –  Adatbázis  2010. szeptember    20.  Tájékozató levelek,  információs fórumok 

2010. március 20 ‐  Feltöltött, aktuális, jól  Jogszabálygyűjtemény tárhely  folyamatos  kialakítása, feltöltése  kereshető tárhelyek  Jó gyakorlatok tárhely és felület  kialakítása, feltöltése  Képzési szolgáltatások tárhelye és  feltöltése  Tanácsadói, mentori szolgáltatások  tárhelye és feltöltése 

74

 

Feladat‐egység 

A feladat leírása  segítő tartalmak  

I.2.  Adatszolgáltatás  I.2.1.  Az adatbázis  rendelkezésére áll a  TISZK intézményeiben  ellátott sajátos nevelési  igényű, hátrányos és  halmozottan hátrányos  helyzetű diákok  nevelésében érintett  valamennyi szereplő  számára.     I.2.2.  Adatszolgáltatás az  Együttműködő  Partnerek/Szolgáltatók  között 

 

A TISZK Információs és  Módszertani Központ feladata  Egyéni tanulási utak kialakítását  segítő tárhely kialakítása és  feltöltése (egyéni fejlesztési tervek,  egyéni átvezetési tervek mintái,  modelljei)   

A feladat  ütemezése 

Eredmény/termék 

 

    2010. március 20 ‐  Igény és szolgáltatás‐ Az adatbázis kereshető az igénybe  Tematikus, információs napok,  folyamatos  centrikus, felhasználóbarát  műhelyek, work shop‐ok  vehető és lehetőség szerint  adatbázis   helyben vagy a lakóhelyhez közel  megszervezése a TISZK intézményei  és intézményi környezete számára  elérhető szolgáltatások,  a szükségletekre és megjelenő  fejlesztések, terápiák elérése  szakmai igényekre megfelelő  érdekében.  tartalommal.    A szakmai szereplők tematikus  A tematikus tárhelyek adatai  keresési lehetőségek szerinti  hozzáférhetők az ellátórendszer  hozzáférésének, biztosítása az  szakmai szereplői számára.  adatbázishoz.         A TISZK Információs és Módszertani  Együttműködési megállapodások  2010. március 20 ‐    Központ és a szolgáltatásokban  adatrendszerének célhoz kötött  folyamatos   Megosztott adatrendszerek  Együttműködő Partnerek közötti  kezelése, a releváns adatok  az Együttműködő Partnerek  megállapodásnak megfelelő  rendelkezésre bocsátása az  között.  hozzáférési lehetőség biztosítása az  Együttműködő partnerek számára.  adatbázis releváns és az ellátás  szempontjából szükségszerű  adataihoz  

75

Szakmai folyamatok támogatása    II.1 

II.2. 

II. 3. 

II.4. 

II.5. 

Feladat‐egység 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  Módszertani Központ feladata  Tájékoztatás nyújtása a  A TISZK folyamatos tájékoztatást  A TISZK folyamatos tájékoztatást  TISZK és Együttműködő  nyújt az Együttműködő Partnerek  nyújt az Együttműködő Partnerek  Partner szakemberei  munkatársai és azon szakemberei  munkatársai és azon szakemberei  számára  részére, akik részt vesznek a  részére, akik részt vesznek a  szolgáltatásokban,   szolgáltatásokban  Szaktanácsadói, mentori munkát  Szaktanácsadói, mentori munkát  támogató help‐desk szolgáltatást  támogató help‐desk szolgáltatás  működtetése  működtetetés feltételeinek  kialakítása.  Az ellátás szempontjából releváns  A HH, HHH és SNI tanulók  A TISZK intézményei körében  célcsoport szempontú szakmai  ellátásra kerülő HH, HHH és SNI  ellátásához szükséges  adatok lekérdezése  tanulók szolgáltatási igények  szolgáltatási igények  felmérése.  felmérése  A HH, HHH és SNI tanulók  A TISZK intézményei körében  Igény és szolgáltatási mátrix  ellátásához szükséges  ellátásra kerülő HH, HHH és SNI  kialakítása a rendelkezésre álló és  szolgáltatási igényeknek  tanulók szolgáltatási igények és a  bevonandó szolgáltatásokkal  megfelelő szolgáltatói  szolgáltatói kapacitás  kapacitás kereteinek  összehangolása  kialakítása  A HH, HHH és SNI tanulók  A feltérképezett szolgáltatási  ellátásába bevonható szolgáltatók  igények kielégítéshez szükséges  szolgáltatói kapacitásainak  szolgáltatói kapacitások  Együttműködési  feltárása a megyében.  feltérképezése.  megállapodások  A szolgáltatatásba bekapcsolódó     megkötése   szolgáltató intézményekkel,  A szolgáltatások bevonásához  együttműködési megállapodások  szervezetekkel együttműködési  megállapodások megkötése.  megkötése.  Képzési szolgáltatások  Az igények kielégítéséhez  Az igényeknek megfelelő képzési 

A feladat  Eredmény/termék  ütemezése  2010. február 20 ‐  help desk  folyamatos 

2010. szeptember  Szakmai adatok a HH, HHH és  20.  SNI tanulók ellátáshoz 

2010. március 20 –  Szolgáltatási mátrix  2010. szeptember  10. 

2010. szeptember  30.  Együttműködési  megállapodások  Együttműködő Partnerek 

2010. március 20‐

Továbbképzési programok  76

 

Feladat‐egység 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  A feladat  Módszertani Központ feladata  ütemezése  kialakítása  megfelelő képzési szolgáltatás  szolgáltatások rendelkezésre  tól folyamatos  biztosítása. Ehhez meglévő  bocsátása az adatbázison keresztül: képzések igénybevétele vagy új  ‐ az akkreditált továbbképzési  képzések kifejlesztése és  kínálatból kiválasztott képzések  lebonyolítása szükséges.  képzési szolgáltatásainak elérése  Együttműködési Megállapodások  megkötésével  ‐ az akkreditált továbbképzési  kínálatból kiválasztott képzések  indítási engedélyeinek megszerzése  a Módszertani Központ saját  szolgáltatásaként  ‐ az Információs és Módszertani  Központ saját fejlesztésű képzései  és akkreditációja  A képzések lebonyolítása:  ‐ Együttműködési megállapodások  megkötésével lebonyolított  képzések  ‐ az Információs és Módszertani  Központ saját szervezésében  lebonyolított képzések    Az igényeknek megfelelő  2010. március 20‐ II.6.  Tanácsadói, mentori  Az igények kielégítéséhez  tanácsadói szolgáltatások  tól folyamatos  szolgáltatások kialakítása  megfelelő tanácsadói támogató  rendelkezésre bocsátása az  szolgáltatás biztosítása. Ehhez a  meglévő közoktatási és szakképzési  adatbázison keresztül:  ‐ az igényeknek megfelelő  rendszerben kiképzett és  tanácsadó típusok leírása  rendelkezésre álló tanácsadók  ‐ a tanácsadó típusoknak megfelelő  igénybevétele.  adatbázis kialakítása,  Mentori szolgáltatás kialakítása. 

Eredmény/termék  indítási engedélyei  Együttműködési  megállapodások Képzési  Szolgáltatókkal  Akkreditált továbbképzési  programok  Lebonyolított  továbbképzések 

Folyamatosan bővülő  tanácsadói lista  Mentorálási adatbázis  Együttműködési  megállapodások tanácsadói  szolgáltatások nyújtására 

77

 

Feladat‐egység 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  A feladat  Módszertani Központ feladata  ütemezése  ‐ tanácsadói lista kialakítása a  megfelelő jogi környezet  megteremtése mentén  (együttműködési megállapodások,  átlinkelési lehetőségek,  listakezelés)  Mentori szolgáltatás feltételeinek  megteremtése:  ‐ mentorpályázat meghirdetése  ‐ mentorkiválasztás  szempontrendszerének kialakítása ‐ a kiválasztott mentorok  felkészítése  ‐ a mentoráláshoz kapcsolódó  adatbázis kialakítása  A tanácsadói szolgáltatás  koordinációja.    Jelzőrendszer kialakítása,  A jelzőrendszer intézményi szinten  Szakember kapacitás biztosítása:  2010. március 20‐ II.7.  koordinációja  kialakítja azokat az információs,  ‐ adatbázis a szakemberek  tól folyamatos  támogató szolgáltatásokat,  kompetenciáit és intézményi  amelyek közelítő biztonsággal jelzik  ellátási területeit illetően  a HH, HHH, és SNI tanulók  Az intézményi jelzőrendszer  intézményi és tanulói státuszában  kialakításában és működtetésében  bekövetkező változásokat, jelzik a  érintett szakemberek felkészítése a  szükséges igényeket a különböző  preventív és beavatkozási  egyéni megsegítést igénylő  intézkedésekre:  szolgáltatások becsatornázása  ‐ szociális jelzőrendszer  érdekében.  szakemberei  ‐ pedagógusok  ‐ gyermek és ifjúságvédelmi  szakemberek 

Eredmény/termék 

A jelzőrendszerben  közreműködő szakember  adatbázis  Működő jogsegélyszolgálat 

78

 

Feladat‐egység 

II.8.    A tanulás egyéniesítését  támogató fejlesztési  tartalmak elérése 

A feladat leírása 

A tanulás egyéniesítését, a  kompetenciák fejlesztését  támogató fejlesztési tartalmak  adatbázisának és módszertani  támogatásának kialakítása,  hozzáférése és adaptációs  lehetőségek biztosítása.      Jó gyakorlatok elérési  lehetőségeinek kialakítása.        Egyéni tanulási utak kialakítását  segítő tartalmak. 

A TISZK Információs és  A feladat  Módszertani Központ feladata  ütemezése  Jogi tanácsadói szolgálat kialakítása  és működtetése:  ‐ jogi tanácsadásban jártas  szakemberekkel együttműködési  megállapodások megkötése  ‐ jogszabálygyűjtemény ‐ help desk  működtetése a a HH, HHH, és SNI  tanulókat érintő legfontosabb  jogszabályokra  ‐ jogsegély szolgálat rendszerének  kialakítása   A közoktatásban és szakképzésben  2010. március 20‐ kialakított, a  tól folyamatos  kompetenciafejlesztésre és az  egyéni fejlesztésekre fókuszáló  tartalmak elérési lehetőségeinek  biztosítása:  ‐ a megfelelő jogi környezet  megteremtése (együttműködési  megállapodások, átlinkelési  lehetőségek, adaptáció)    Jó gyakorlatok adaptációja:  ‐ a közoktatásban és szakképzésben  kifejlesztett, különböző tárhelyeken  hozzáférhető jó gyakorlatok elérési  lehetőségeinek biztosítása a  megfelelő jogi környezet  megteremtésével    Az  Információs és Módszertani 

Eredmény/termék 

Jogszerű együttműködési  megállapodások  linkgyűjtemény  jó gyakorlatok adatbázis  Egyéni fejlesztési tervek  gyűjteménye  Egyéni átvezetési tervek  gyűjteménye   

79

 

Feladat‐egység 

II.9.    Eszközkölcsönzési  szolgáltatás kialakítása 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  A feladat  Módszertani Központ feladata  ütemezése  Központ saját, tematikus, jó  gyakorlat adatbázisának  megteremtése  ‐ Jó gyakorlat pályázati felhívás HH,  HHH, SNI tanulók  együttnevelésében, képzésében  kifejlesztett tartalmakra, ehhez  feltöltő adatlap kialakítása  ‐ jó gyakorlatok elbírálása,  kialakított bírálati  szempontrendszer mentén  ‐Jó gyakorlatok feltöltése az  adatbázisba  Egyéni fejlesztési tervek, egyéni  átvezetési tervek elérése,  adaptációja:  ‐‐ a megfelelő jogi környezet  megteremtése (együttműködési  megállapodások, átlinkelési  lehetőségek, adaptáció)    A HH, HHH, és SNI tanulók minőségi  A specifikus és speciális  2010. március 20‐ ellátórendszerét biztosító speciális  eszközigény feltérképezése a TISZK  tól folyamatos  és specifikus korrekciós és fejlesztő  Információs és Módszertani  eszközök eljuttatása az érintett  Központ ellátási területén.  felhasználókhoz  A specifikus és speciális  eszközigény biztosítása  feltételrendszerének kialakítása  ‐ eszközpark kialakítása  ‐ az eszközkölcsönzési feltételek  rögzítése 

Eredmény/termék 

Kölcsönözhető specifikus és  speciális eszközök 

80

 

Feladat‐egység 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  Módszertani Központ feladata 

A feladat  ütemezése 

Eredmény/termék 

  Az eszközkölcsönzés biztosításához  az Információs és Módszertani  Központ saját eszközparkjának  megteremtése    Együttműködési megállapodások  megkötése az eszközkölcsönzési  szolgáltatásba kapcsolható  szolgáltatókkal   

81

 

Disszemináció, kommunikáció, PR   

Feladat‐egység  III.1. 

Disszemináció,  kommunikáció, PR 

A feladat leírása 

A TISZK Információs és  Módszertani Központ feladata  Kommunikációs terv készül a  Kommunikációs terv készítése,  Információs és Módszertani  folyamatos frissítése.  Központ tevékenységeinek  A műhelyek, konferenciák,  bemutatására.   hálózati tanulási alkalmak,  A műhelyek, konferenciák,  workshopok szervezése,  hálózati tanulási alkalmak,  lebonyolítása szükség szerint az  workshopok szervezése,  Együttműködő Partnerek  lebonyolítása.  bevonásával.  Az Információs és Módszertani  Kiadványok, honlap tartalmak,  Központ kiadványokat, honlap  előállítása, megosztható  tartalmakat, disszeminációs  kommunikációs/honlapfelület  termékeket hoz létre.  előállítása.   Az Információs és Módszertani  Tematikus és általános  Központ disszeminációs  disszeminációs termékek  tevékenységeiben támaszkodik az  létrehozása.  Együttműködő Partnerekre.      

A feladat  ütemezése  2010. február 20‐ tól folyamatos 

Eredmény/termék  Kommunikációs terv,  kommunikációs termékek,   Események, rendezvények 

 

82