KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS GYAKOLRATI SZABÁLYZATA

KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS GYAKOLRATI SZABÁLYZATA I. A képzés célja A képzés célja komplex rehabilitációs mentorok képzése. A komplex rehabilitációs mentor felkészült a megváltozott munkaképességű, szerzett vagy veleszületett fogyatékossággal élő személyek társadalmi (re)integrációját segítő, támogató komplex rehabilitáció koordinálására. Komplex rehabilitáció alatt a munkaképesség (össz-szervezeti egészségkárosodás) minősítését követő komplex folyamatot kell érteni, aminek a célja az elérhető szintű önálló életvitel kialakítása, a munka vállalása, a vállalt munka megtartása, illetve az abban való előremenetel segítése. A komplex folyamat – a rehabilitáció alatt álló személy személyes aktivitására építve – magába foglalja az egészségügyi rehabilitációt követően vagy azzal párhuzamosan megkezdett mentálhigiénés rehabilitációt, elemi rehabilitációt, szociális rehabilitációt, képzési és foglalkozási rehabilitációt, továbbá az önérvényesítési képességek fejlesztését, valamint a környezet szükség szerinti átalakítását. A komplex rehabilitáció célcsoportjába tartoznak azok a személyek, akiknek a munka vállalását, illetve a tartós munkavégzését hosszú ideig fennálló egészségkárosodás, pszichoszociális fogyatékosság, értelmi-, hallás-, látás- vagy mozgássérülés, autizmus, siket-vakság vagy más halmozott fogyatékosság, szenvedélybetegség akadályozza. A komplex rehabilitáció célcsoportjának kell tekinteni továbbá a rehabilitáció alatt álló személy közvetlen és tágabb személyi környezetét, ide értve elsősorban a családtagokat, illetve a munkatársakat. A komplex rehabilitációs mentor a Nemzeti Rehabilitációs Szakértői Hivatal, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat különböző szerveinél, illetve a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált foglalkoztatóknál, továbbá a munka-rehabilitációs vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatást biztosító szociális intézményekben vállalhat munkát. Tevékenysége kiterjed az egyéni rehabilitációs terv, az egyéni fejlesztési terv készítésében való közreműködésre, illetve azok megvalósításának koordinálására, ellenőrzésére, segítésére. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek: 1. a kommunikáció és az önismeret területén legyen képes: • a speciális kommunikációs eszközök és módszerek használatára • a hatékony kommunikációra, az alternatívák ismeretében a kliens és a csoport döntéseinek elfogadására, segítő beszélgetés folytatására (a kompetencia határáig) • a kliens nonverbális kommunikatív jelzéseinek értelmezésére • a kliens családjával való segítő kommunikációra • a laikus és a segítő környezettel való kapcsolatteremtésre • a klienssel és a team-tagokkal való együttműködésre • önismeretre, a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazására • a pozitív és innovatív gondolkodásra • empátiára és annak fejlesztésére • alkotó tevékenységre • saját lelki egészségének fokozott védelmére • együttműködésre • a kompetenciahatárok felismerésére, elfogadására és betartására • képességeinek szinten tartására

1

2. társadalomtudományi alapismereteinek felhasználásával legyen képes: • a szakmai etikai normák betartására • az alapvető rehabilitációs jogi ismeretek alkalmazására • a fogyatékossággal, az egészségkárosodással kapcsolatos jogok ismertetésére, közvetítésére • az egészségügyi, oktatási, szociális, munkaügyi és foglalkoztatási rendszerben való eligazodásra • a fogyatékos emberek társadalmi, érdekvédelmi, önszerveződési, karitatív szerveződéseivel való együttműködésre • a szociális juttatások, a támogatási rendszer átfogó ismeretére, alkalmazására • az alapvető államháztartástani ismeretek alkalmazására • a társadalompolitika alapvető kérdéseiben történő tájékozódásra • a társadalombiztosítási rendszer ismeretére • a munkaerőpiac ismeretére (védett és szociális foglalkoztatás feltételei, érdekeltségi viszonyai) • a foglalkozási rehabilitáció intézményeivel és a szociális ellátó rendszerrel való együttműködésre 3. a komplex rehabilitációról szerzett ismeretek birtokában legyen képes:
az orvosi rehabilitáció alapkérdéseiben történő eligazodásra
a mentális rehabilitáció alapvető összefüggéseinek ismeretére, a megváltozott állapot, munkaképesség elfogadtatására, az azzal való együttélés megtanítására, a megmaradt funkciók felismerésének és kihasználásának megvalósítására, az egészséges életre nevelésre,
a pedagógiai rehabilitáció keretében a betegek információval történő ellátására, ismereteinek folyamatos fejlesztésére, bővítésére, a fogyatékos emberek nevelésére, oktatására alkalmas módszerek megválasztására, az integrációs ismeretek alkalmazására, a pedagógiai szolgáltatások ismeretére a pályaorientáció érdekében, a speciális szükségleteire épülő pedagógiai rehabilitáció alapjainak megismerése.
a foglalkozási rehabilitáció és a diagnosztikai eljárások alapkérdéseiben képes eligazodni 4. a komplex rehabilitációs mentor legyen képes: a) állapotfelmérésre és tervezésre: • alapvető szükségletek felmérésére • interjú készítésére • a kliens együttműködési készségének felmérésére • a kliens kóros lélektani állapotának felismerésére • a szociális állapot felmérésére • a család, mint támogató rendszer felmérésére • rejtett képességek feltérképezésére, feltárására • a kliens környezetének személyi és tárgyi felmérésére • a kliens napi tevékenységének felmérésére, megtervezésére • a kliens állapotának megítélésére (romló vagy javuló tendencia) • rövid és hosszú távú egyéni rehabilitációs terv készítésére • preventív szemléletre • prognosztikus gondolkodásra • terápiás alternatívák (egyéni és csoportterápia) megválasztására • a munkavégzést akadályozó egyéb tényezők felmérése. b) a terápiás terv kivitelezésére és értékelésére: • a kliens alapvető szükségletei kielégítésének segítésére • a fejlesztési terv lépéseinek végrehajtására, betartására • a kliens életminőségét javító eljárások ismeretére, alkalmazására • a terápia tárgyi feltételeinek ismeretére • a kliens biztonságos környezetének megteremtésére

2

•

a tárgyi környezet, a gyógyászati és a rehabilitációs segédeszközök adaptálására, illetve az ezekkel kapcsolatos információk átadására • a rehabilitációs segédeszközökkel kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzésére és alkalmazására, • a kliens segítésére az önkifejezési módok választásában • balesetvédelmi szempontok figyelembevételére • tevékenységének folyamatos kontrollálására, ennek függvényében annak módosítására, ellenőrzésére, értékelésére. c) tevékenységének szervezésére, menedzselésére: • a képzés során megszerzett társadalompolitikai, jogi és gazdasági ismereteinek alkalmazására • legyen képes a rehabilitációhoz kapcsolódó jogi tájékoztatásnyújtásra, megfelelő érdekérvényesítésre • a szakterületen működő jogalkalmazó szervekkel való hatékony együttműködésre • önálló munkaszervezésre • foglalkoztatott csoport vezetésére • team-munkában való részvételre • a segítő személyzettel való együttműködésre, a terápiás munkába való bevonásba • együttműködésre a komplex rehabilitáció további szereplőivel • segédeszközök beszerzési lehetőségeiről való tájékozódásra • adatok rögzítésére, alapvető informatikai ismereteinek felhasználására • rehabilitációs dokumentáció vezetésére • klienskövető módszerek alkalmazására • munkájának tudományos dokumentálására • pályázat, projekt, munkába állás dokumentumainak (önéletrajz) elkészítésére, • legyen képes a kliens számára tartósan befogadó környezet kialakításának elősegítésére.

II. Az intenzív terepgyakorlat célja: II.1. A gyakorlat célja általában •

• •

• •

olyan szakmai tudás közvetítése, amely elméleti és gyakorlati szinten ad ismereteket a komplex rehabilitációs mentor tevékenységének végzéséhez, olyan elméleti és gyakorlati tudás közvetítése, amely a különböző tantárgyakban tanultakkal integrálva képessé teszi a hallgatókat a különböző, rehabilitációhoz kapcsolódó szituációk értelmezésére és megoldására, olyan készségek kifejlesztése, amelyek révén a hallgató alkalmassá válik a saját tapasztalatainak és általában a rehabilitáció folyamatának intellektuális elemzésére, illetve amellyel alkalmassá válik interperszonális kapcsolatok gyakorlására, az erőforrások felkutatására és használására, olyan értékek elsajátítása, amelyek a komplex rehabilitáció folyamatában elengedhetetlenek, olyan személyiségjegyek megerősítése, amelyek a komplex rehabilitációs mentor sikeres és hatékony munkavégzése érdekében szükségesek.

II.2. A terepgyakorlat célja, hogy elősegítse az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldaláról közelítve ismereteket szereznek a komplex rehabilitáció és a mentorálás lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről és a mentor szerepeinek megvalósulásáról. Saját tapasztalataikon keresztül ismerik meg a komplex rehabilitáció gyakorlatát, alkalmazzák a mentorálás alapelveit, értékrendszerét, módszereit, eszközrendszerét.

3

II.3. A gyakorlathoz kapcsolódó feldolgozó szeminárium során a hallgatók elsajátítják annak módját, miként lehet különböző szempontokat érvényesíteni a rehabilitáció különböző területein megjelenő, ám komplex esetek megközelítésében, elemzésében. A szeminárium kiscsoportos keretek között, a hallgatók aktív részvételével, az esetek folyamatos követésével hozzájárul a történések megértéséhez. Modellálja a komplex rehabilitációs mentor tevékenységét. II.4. A terepgyakorlathoz társuló szupervízió során cél a saját lehetőségekre, beállítódásokra és értékekre vonatkozó viselkedés kibővítése, a gyakorlati készségek és a cselekvési kompetencia elmélyítése, a rehabilitációs és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és cselekvési struktúrák jobb megismerése – vagyis a hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója.

III. A terepgyakorlat keretei:

III.1. A Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzésben a terepgyakorlatra a III. félévben kerül sor. III.2. A „Komplex gyakorlat” óraszáma 120 óra, kreditértéke: 10. A gyakorlathoz kapcsolódik - a „Gyakorlat feldolgozó szeminárium”, melynek óraszáma 20 óra, kreditértéke 5. - a „Szupervízió”, melynek óraszáma 20 óra, kerditértéke 5. III.3. A „Komplex gyakorlat”-ért, illetve a „Gyakorlat feldolgozó szeminárium”-ért felelős oktató(k) a III. szemeszter megkezdése előtt elkészíti(k) a tanegységek tematikáját, kidolgozzá(k) a hallgatói munka értékelésének és a hallgatótól elvárt írásbeli munkák felépítésének szempontjait. A tematikát az első gyakorlat-feldolgozó szeminárium keretében kell (írásban vagy elektronikusan) a hallgatóknak átadni. III.4. A „Komplex gyakorlat” IV. fejezet alapján kiválasztott helyszíneivel (terephelyekkel) az SZMSZI – lehetőség szerint a III. szemeszter megkezdését megelőzően – Együttműködési megállapodást köt. A szerződés megkötése a terepkoordinátor feladata.

IV. A terephelyek kiválasztásának rendszere: IV.1. A szakmai gyakorlat megszervezéséért, a gyakorlati helyek biztosításáért a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban SZMSZI) felel. IV.2. A terephelyek kiválasztása folyamatosan, a gyakorlat szervezése a gyakorlatot megelőző szemeszterben történik. A terephelyek felkutatása, szervezése, a terepkataszter folyamatos karbantartása, naprakészségének biztosítása a terepkoordinátor feladata.

IV.3. A „Komplex gyakorlat” során a hallgató IV.3.1. az órarendbe illesztett intézmény-látogatás során megismerkedik a minősítés, az egészségügyi (orvosi) rehabilitáció, illetve a foglakoztatás lehetséges színtereivel, legalább 6 helyszín (felhasznált órakeret: 24 óra);

4

IV.3.2. kötelezően választ egy helyszínt a komplex rehabilitációs mentor alkalmazásának lehetséges helyszínei közül, ahol 40 óra gyakorlat letöltése kötelező (Nemzeti Rehabilitációs Szakértői Hivatal vagy Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat intézményei, szervei; akkreditált foglalkoztatók; a célcsoportba tartozó személyeknek munka-rehabilitációs és/vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatást biztosító szociális intézmények); azon helyszínek listáját, amelyek közül választani lehet, az SZMSZI a honlapján teszi közzé a képzés II. szemeszterében; IV.3.3. szabadon választ egy helyszínt a komplex rehabilitáció (egészségügyi, mentálhigiénés, elemi, szociális, képzési vagy foglalkozási rehabilitáció) intézményeinek, szervezeteinek köréből vagy az önérvényesítést segítő érdekvédelmi szervezetek közül, ahol 40 óra gyakorlat letöltése kötelező; az SZMSZI által ajánlott helyszínek listáját az SZMSZI a honlapján teszi közzé a képzés II. szemeszterében; IV.3.4. 16 óra a gyakorlatra való felkészülésként, illetve a gyakorlat teljesítésével összefüggő követelmények teljesítéseként elismerhető.

IV.4. Abban az esetben, ha a hallgató a minősítés, a komplex rehabilitáció vagy a foglalkoztatás területén dolgozik, kérheti a szabadon választott helyszínen letöltendő gyakorlat alóli mentesítését. „Területi munkahelyként” az a munkahely ismerhető el, ahol a hallgatót a képzés III. szemeszterében munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatják. Indokolt esetben az a munkahely is elfogadható, ahol a hallgatót a szakirányú továbbképzés megkezdése előtt 12 hónappal foglalkoztatták. A munkavégzésre irányuló jogviszonynak legalább 3 hónapra terjedőnek kell lennie, ami több munkahelyről származó igazolással is összegyűjthető. A foglalkoztatási jogviszonyt, illetve annak időtartamát bizonyító igazolást a hallgatónak kell beszereznie a munkáltatójától. A felmentésről az igazolás benyújtását követő 15 munkanapon belül a szakfelelős hoz döntést. Az igazolást a III. szemeszter tanulmányi időszakának második hetében, annak utolsó munkanapjáig kell leadni a terepkoordinátornak. IV.5. A hallgatók a IV.3. pontban meghatározott kötelezően választandó, illetve szabadon választandó helyszínek közül legkésőbb a III. szemeszter tanulmányi időszakát megelőző második hét első munkanapjáig kötelesek helyszínt választani. A hallgató a választásról szóló írásos értesítését a terepkoordinátornak juttatja el. IV.7. A hallgatónak joga, hogy kötelezően választandó gyakorlati helyszínre – különösen, ha az lakóhelyén vagy ahhoz tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyszínen van – javaslatot tegyen. A javaslatot a II. szemeszter képzési időszakának utolsó napjáig kell írásban (elektornikus úton is) eljuttatni a terepkoordinátornak. E terephelyek befogadásáról és a terepkataszterbe való felvételéről a szakfelelős dönt. A döntésről a hallgatót írásban (elektronikus úton is) kell értesíteni a III. szemeszter tanulmányi időszakát megelőző hét első munkanapjáig.

V. A gyakorlatban érintettek feladatai: V.1. A gyakorlóhely ellátja a szerződésben vállalt feladatokat. Biztosítja, hogy a fogadott hallgatók: V.1.1. részt vegyenek az intézmény, szervezet rendszeres és rendkívüli értekezletein; V.1.2. a tereptanár munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjék, módjuk legyen megismerni az intézmény, szervezet kapcsolatrendszerét más intézményekkel, szervezetekkel,

5

V.1.3. feladataik megoldásához rendelkezzenek a szükséges tárgyi és technikai feltételekkel (irodahelyiségben 1 szabad hely, telefonhasználat, informatikai eszközök használata); V.1.4. betekinthessenek a terephely adataiba, a munkavégzéséhez szükséges dokumentációkba, szakértői anyagokba, pályázati anyagokba - a szakmai titoktartás szabályainak megtartása mellett; V.1.5. elméleti felkészültségüknek megfelelő feladatokat kapjanak;. V.1.6. lehetőséget kapjanak kipróbálni mindazokat a megismert professzionális segítő formákat, melyeket az elméleti, gyakorlati, valamint a készségfejlesztések során megismertek.

V.2. A gyakorlóhely feladata biztosítani, hogy a tereptanári feladatokat ellátó munkatársai: V.2.1. munkaidejükben a rájuk bízott hallgatók gyakorlati képzését el tudják látni, V.2.2. tevékenységét kollégái segítsék, a hallgatók jelenlétét elfogadják és munkájukat támogassák; V.2.3. részt vegyenek a SZMSZI által a tereptanárok számára szervezett szakmai rendezvényeken, fórumokon.

V.3. A tereptanár feladatai: V.3.1. Kiválasztja és felkészíti a klienseket, a csoportokat vagy közösségeket a hallgató érkezésére, az esetleges beavatkozásra. V.3.2. Megismerteti a hallgatót az adott gyakorlóhellyel, munkájával, elvárásaival, értékeivel, kapcsolatrendszerével; technikai, tárgyi és személyi feltételeivel (bemutatja a hallgatót munkatársainak). V.3.3. A gyakorló intézmény, szervezet igényeivel/szükségleteivel megegyezően a hallgatónak kijelölt feladatai ellátásához minden segítséget megad. V.3.4. Megbeszéli a hallgatóval a kliensrendszerekkel való célszerű magatartást. V.3.5. A hallgatót folyamatosan ellátja a munka végzéséhez szükséges információval, minden felmerült problémát optimális időn belül tisztáznak. V.3.6. Irányítja, közvetlenül ellenőrzi a hallgató terephelyen végzett tevékenységét, felelősséget vállal szakmai munkájáért. V.3.7. Betartva a fokozatosság elvét egyre nagyobb szakmai felkészültséget igénylő feladatokkal látja el a hallgatókat, majd lehetőséget nyújt önálló munkavégzésre. Gondoskodik arról, hogy a hallgató minél több helyzetben kipróbálhassa magát, tudását, képességeit kamatoztathassa, újabb kihívásokkal kerüljön szembe, így ismeretei, készségei fejlődjenek. V.3.8. Értékeli a hallgató munkáját a.) megerősíti pozitív ismereti, képesség- és készségbeli vonásait, felhívja a figyelmet a negatívumokra, a hiányosságokra naponta a hallgatóval szóban, b.) a gyakorlat végén szövegesen értékeli a hallgató munkáját és javaslatot tesz a gyakorlati jegyre, c.) a b) bekezdés szerinti írásos értékelést a hallgatóval megismerteti és aláíratja, akinek joga, hogy ahhoz megjegyzéseket fűzzön; d.) az írásos értékelést a gyakorlat befejezését követően közvetlenül vagy a hallgató útján eljuttatja a terepkoordinátorhoz. Az értékelést legkésőbb a III. szemeszter tanulmányi időszakát követő második hét utolsó munkanapjáig kell a terepkoordinátornak megkapnia. V.3.9. A gyakorlat során szükség szerint konzultál a gyakorlatvezető oktatóval, illetve a terepkoordinátorral.

V.4. A tereptanár vállalja, hogy: V.1. részt vesz a SZMSZI által szervezett szakmai rendezvényeken, tereptanári fórumokon, V.2. a gyakorlat ideje alatt folyamatos - egyébként eseti - kapcsolatot tart a SZMSZI-vel, az új információkat a konstruktív munkakapcsolat érdekében közli, V.3. a gyakorlat ideje alatt felmerülő probléma esetén haladéktalanul kapcsolatba lép a terepkoordinátorral.

6

V.5. A főiskola feladatai V.5.1. A főiskola feladatait a SZMSZI terepkoordinátora és szemináriumvezető tanárai révén látja el. V.5.2. A terepre helyezés előkészítését a legkörültekintőbben, a terepkoordinátor révén biztosítja. V.5.3. Befogadhatja a terephelyre vonatkozó hallgatói javaslatot. V.5.4. A terepkatasztert folyamatosan gondozza, bővíti, gondoskodik arról, hogy online is elérhető legyen. V.5.5. A terephelyekkel a gyakorlat kezdete előtt együttműködési megállapodást köt. V.5.6. Az elméleti órákon és laborgyakorlatokon felkészíti hallgatóit a terephelyeken folytatandó gyakorlatra, a helyes magatartásra. V.5.7. Minden szemeszterben a gyakorlat kezdete előtt tantárgyi programot, tematikát készít, mely irányadó a tartalmi munkára, a követelményekre, a számonkérés és az értékelés módozataira. A gyakorlat tartalmi munkájának kidolgozása az oktató felelőssége, aki a feldolgozó szemináriumokat is vezeti. V.5.8. A gyakorlat során a hallgatóknak folyamatos feldolgozó szemináriumokat szervez, melynek témái: - a tereppel kapcsolatos ismeretek: o intézményi, szervezeti struktúra; o a terepen nyújtott szolgáltatások; o a terep szakembereinek tevékenységi köre, feladatai; o a terepen alkalmazott módszerek és eszközök; o a mentor helye és szerepe; - hálózatok, kapcsolódások, együttműködések, az ügyfél útja: o a rehabilitáció különböző területei felé (honnan jött, hova megy); o különböző intézmények, szervezetek felé; o terephelyen belül. V.5.9. A főiskola biztosítja, hogy szakmai konferenciáin, tanácskozásain a tereptanár is részt vehessen, valamint, hogy igénybe vehesse a főiskolai infrastruktúrát. V.5.10. Amennyiben olyan probléma adódik a gyakorlóhelyen, amelyet nem sikerül megoldani, a SZMSZI fenntartja annak lehetőségét, hogy a hallgatót más terephelyre irányítsa.

V.6.A hallgató feladatai V.6.1. Köteles megjelenni a gyakorlóhelyen, alkalmazkodni annak munkarendjéhez, amennyiben mulasztása van, azt pótolni kell (betegség esetén, ha az a gyakorlati idő 30 %-át meghaladja, illetve ha a kijelölt idő alatt a mulasztás nem pótolható, a gyakorlatot - félévet - meg kell ismételni). V.6.2. A gyakorlat alatt napi 8 (péntekenként 5) órában végzi feladatait, amely tartalmazza a.) a feladatok elvégzését, b.) napi-heti megbeszéléseket c.) egyéb, a tanulmányokkal összefüggő feladatok ellátását (pl. szakdolgozattal kapcsolatos adatgyűjtés, terepen történő kutatás, stb.) V.6.3. A napi munkavégzés ideje egyéni megállapodások alapján arányaiban eltérő lehet (pl. ha a hét végén is van program, és azon a hallgató részt vesz, dolgozik, hét közben a "szabadnap" kiadható). V.6.4. A gyakorlat feldolgozó szemináriumokra felkészül (publikus dokumentumokat, a gyakorlóhelyen szokásos, a nyilvánosságnak szánt anyagokat szemléltetésként bemutat). V.6.5. Rendszeresen részt vesz a intézmény/szervezet munkaértekezletein, ha van (és amennyiben a résztvevők ehhez hozzájárulnak) szupervízióin, rendszeresen értékelik a gyakorlatvezetővel (tereptanárral) a gyakorlat teljesítését. V.6.6. Felelőssége, hogy munkáját a legjobb tudása alapján végezze. V.6.7. Alkalmazkodik az intézmény/szervezet elméleti és gyakorlati sajátosságaihoz, sajátos elvárásaihoz, szabályaihoz - amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezek ellenkeznek a komplex rehabilitáció alapelveivel, értékeivel, kötelessége azonnal a főiskolához, a szemináriumvezető tanárához fordulni

7

(ha igazolódik jelzése, a szerződés felbontására kerül sor, a hallgató más terephelyre kerül amennyiben erre az időkorlátokra is figyelemmel még van lehetőség). V.6.8. A munkával kapcsolatos problémákkal elsősorban a tereptanárához fordul, tőle kér szakmai segítséget - amennyiben az meghaladja a gyakorlatvezető kompetenciáját, az intézmény vezetőjéhez. V.6.9. Elkészíti és határidőre leadja a gyakorlatról készített írásbeli beszámolókat a tematikában jelzetteknek megfelelően.

Szekszárd, 2011. január 21. Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár A Kari Tanács jóváhagyta a 2011. január 19-i ülésén.

8