Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet
Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés Záróvizsga tételsor 1. eset: A 44 éves nő egy 5000 lakosú településen lakik, 20-25 km-re vannak városok 11-37 ezer lakossal. Végzettsége 8 általános iskola, szakképzettsége gépíró. Eladó és felszolgálóként dolgozott. A településen 3 bolt, kettő kocsma működik, munka itt nem várható. Bal térdízületi sérülés, folyamatos duzzanat, fájdalom. Az állandó terhelést nem bírta. A táppénzes állomány során, a terhelés csökkentésével panaszai és tünetei megszűntek. Rendszeresen jár reumatológiai kezelésekre. Kivizsgálása az életkorának megfelelő porckopást és meszesedést igazolt. Valószínűleg a rendszeres felülvizsgálatok miatt a magas vérnyomás mellé mellkasi panaszok is társultak, szívkatéterezése is volt, ami negatív eredményt adott. Az orvos vérnyomáscsökkentő gyógyszereinek további, változatlan szedését javasolta. Az ORSZI 50%os munkaképesség csökkenést állapított meg. Folyamatos, nagyobb fizikai terheléssel járó munkára képtelen. Kérem, állítsa össze egyéni rehabilitációs tervét, ismertesse a komplex rehabilitáció lehetséges szereplőit, a munkavállalására történő felkészítés szakembereit, segítőit.
2. eset: 57 éves tanár, alkalmazott nyelvész, doktorátusát is ebből írta. Magyarországon nyelvészként állást soha sem talált. Legutóbb egy szlovák egyetem magyar tanszéken lektorként dolgozott. Még van szerződése, de hamarosan munkanélküli lesz. 1800 lakosú településen lakik. A környéken tanárként nem alkalmazzák magas fizetési besorolása miatt. 30-30 km-re van főiskola és egyetem is. Eddig óraadóként és műfordítóként egészítette ki jövedelmét. Az autója közlekedési balesetben tönkrement, a bal lába romos törést szenvedett. Felépülése 4-6 hónap, ettől az időtől válik munkaképessé. Házát árulja, bárhol vállalna munkát, új dolgokra is fogékony, teljesen más életet, munkát is elkezdene. Kérem, vázolja az egészségügyi rehabilitációt követő komplex rehabilitáció lehetséges szereplőit, azok szolgáltatásait, illetve a munkavállalás lehetséges színtereit.
3. eset: 38 éves nőbeteg egy 11 ezer lakosú településen él. Nagyobb város (30ezer és 100ezer fős) 30 km-re van. Varrónő, bőrdíszműves, bolti eladó, boltvezetői vizsgára készült, de gerincfájdalmai miatt a szerződéses jogviszonyát nem újították meg. Jelenleg ládákat pakol a zománcgyárban, amit a későbbiekben nem fog tudni ellátni. Orvosilag, tartáshibán kívül, megbetegedés nem igazolható. Magas vérnyomására és cukorbetegségére folyamatos gyógyszerszedés szükséges, rendszeres gondozásra szorul. Kérem, vázolja az egészségügyi rehabilitációit követően az ügyfél lehetséges útját a munkavállalási képesség megállapításától kezdve a munkavállalásig.
1
4. eset: 35 éves nőbeteg, 10 ezer lakosú településen él. Ettől 60 km-re van három 20-30 ezres város. Egy igazgató titkárnőjeként dolgozott. Közben tb-ügyintéző, bérügyi előadó, vámügyintéző végzettséget szerzett. Második közlekedési balesete után minimális szervi károsodások mellett hangulata nyomottá, depresszióssá vált. Két év gyógykezelés után lelki egyensúlya helyreállt, közben a cége megszűnt. Rendszeres lelki gondozása, folyamatos gyógyszerszedése, a későbbiekben is szükséges. Kérem, ismertesse a komplex rehabilitációban az ügyfél útját, a lehetséges szereplőket és szolgáltatásokat. 5. eset: 40 éves, 50%-ban megváltozott munkaképességű, középkorú nő. Budapesttől 50 km-re egy vidéki településen él férjével és négy gyermekével. Négy évvel ezelőtt egy motorbaleset következtében sérült meg; lábát többször műtötték, a mai napig állandó fájdalmai vannak, kezelésekre jár. Tartós állást, járást igénylő munkát nem tud vállalni. 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Eddigi élete során többségében otthon dolgozott főállású anyaként. Időnként, hogy jövedelmét kiegészítse takarított; folyamatosan soha nem dolgozott szervezett keretek között. Férje két éve nem dolgozik, házasságuk megromlott, gyakran bántalmazza őt. 2009 augusztusában került egy vállalathoz napi 7 órás munkaidőben betanított munkásként. A cégnél a bérek idő vagy teljesítménybérben kerülnek elszámolásra. A jó munkaerő és a frekventáltabb munkák mindig teljesítménybéresek. A kliens egy olyan csoportba került, ahol többségében a jobb képességű megváltozott munkaképességű munkavállalók vannak. A rehabilitációs járadék következtében jövedelme korlátozva van - a teljesítménybér miatt ezt meg is haladta - így munkaidejét 6 órára módosították. A munkavállaló több összetettebb problémával is rendelkezik, melyek akadályozzák a folyamatos munkavégzését, és egyben veszélyeztetik a munka világában történő beilleszkedését. Problémái: alacsony iskolai végzettsége, családi, szociális gondok (munkanélküli férj, 4 gyerek), elkopott kulcsképességek (pl. együttműködés hiánya a munkahelyen, a munkanélküli központtal), munkaügyi bírósággal folytatott per (nem kapta meg a rokkantsági nyugdíjat). Kérem, tervezze meg a kliens komplex rehabilitációját, ismertesse az egyéni rehabilitációs tervet. 6. eset: 26 éves, falun élő, megváltozott munkaképességű álláskereső. Iskolai végzettsége: speciális szakiskola keretein belül keksz- és ostyagyártó és száraztészta készítő. Havi jövedelme: vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék. Orvosi diagnózisa: II. csoportba tartozó rokkant. Munkaképesség csökkenés mértéke 100 %. Látássérült, gyengénlátó. Fizikailag megterhelő munkakörben nem foglalkoztatható. Kisegítő munkakörre tartja magát a legalkalmasabbnak. Erősségének a kitartását és megbízhatóságát, gyengeségeként a látássérülésből adódó korlátait említette. Elvárásai a munkával kapcsolatban nincsenek: a fő, hogy saját jövedelemmel, keresettel rendelkezzen. Pályakezdő, munkatapasztalattal nem rendelkezik. Átlagos kommunikációs készséggel rendelkezik, közvetlen, kezdeményező kommunikátor. Saját fogyatékosságát elfogadja, ismeri az azzal járó nehézségeket. A kiigazításokat, a kritikát maradéktalanul csak a feletteseitől és szüleitől fogadja el. Szívesen dolgozik csapatban, élményeit, érzéseit átlagos formában fejezi ki, viselkedési problémái nincsenek. Munkavállalói profilvizsgálat alapján alacsonyabb értékek a következő kategóriákban jelentkeztek: látás, finom-motorika, vizuális memória. Ezen területek fejlesztése nem releváns, mert ezek a látássérülés következményeként értelmezhetők. Kérem, ismertesse, hogy a fenti kliens munkavállalásának elősegítése érdekében milyen módszereket alkalmazna.
2
7. eset: 53 éves nő néhány hónapja költözött haza szülővárosába, mivel megszűnt a munkahelye Budapesten. Elvált, gyermeke nincs. Megváltozott munkaképességének mértéke eddig 67%, III. rokkantsági fok volt. Közelmúltban került sor az esedékes felülvizsgálatára, melyen az ORSZI bizottság az egészségi állapotában bekövetkezett javulás eredményeként, 40%-ra minősítette vissza. Depresszió, valamint gerincsérv az alapbetegségei. Szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, szakmai végzettsége mechanikai műszerész. Eddig egy elektronikai eszközöket gyártó munkáltatónál összeszerelőként dolgozott. A kézügyessége nagyon jó volt ehhez az aprólékos tevékenységhez. A monoton, kevés kreativitást igénylő munkafolyamat egy idő után már nem jelentett számára kihívást. Szeret emberekkel foglalkozni, valamint kisebb munkahelyi közösségben dolgozni. Szívesen végezne adminisztratív, irodai munkát, ám ehhez végzettsége nincs. Jellemző rá, hogy a munkafolyamatokat könnyen megtanulja, jó csapatjátékos és kapcsolatteremtő. Élete folyamán kis megszakításokkal mindig dolgozott. A családi problémái, a válása idegileg megviselték, ennek következménye lett a betegeskedés és leszázalékolás, amiből kifolyólag elveszítette a munkáját. Az orvosi kezeléseknek köszönhetően folyamatosan javult az egészségügyi állapota, szeretett volna munkát vállalni, de a fővárosi életét pénzügyi nehézségek miatt már nem tudta tovább fenntartani. Időközben úgy látta, hogy nyugdíjas, egészségügyi problémákkal küzdő édesanyjának is szüksége van már a közelségére, így a hazaköltözést választotta. Több, mint két évtizede költözött el a fővárosba, így szülővárosi kapcsolatai már nem élnek. Az első találkozáskor magabiztos, jó fellépésű ember benyomását keltette. Határozott, megnyerő külső, jó kommunikációs készséggel. A többszöri találkozások alkalmával már hullámzó volt az érzelmi állapota. Tapasztalható volt, hogy az otthoni feladatok, nehézségek nyomasztólag hatottak rá. Szeretne minél előbb munkát vállalni főleg a társasági igénye, valamint a jobb anyagi feltételek miatt. Tisztában van a helyi lehetőségekkel, betanított munkát is vállalna. Fontosnak tartja a tanulást, tanfolyami lehetőségek is érdeklik. Tervezi egy saját lakás vásárlását is. Elsősorban részmunkaidős foglalkoztatást szeretne, hogy édesanyjára is minél több ideje maradjon. Folyamatos gyógyszerszedés mellett háromhavonta kell kontrollra járnia. Készítse el a kliens egyéni rehabilitációs tervét, ismertetve a komplex rehabilitáció szereplőit és lehetséges szolgáltatásaikat, valamint ismertesse a munkavállalás lehetséges színtereit. 8. eset: 36 éves irodai adminisztrátor. Két gyermekével (13 és 15 évesek) és férjével egy 24 000 fős településen élnek. Egy közlekedési balesetben, térd felett elvesztette az egyik lábát. Az orvosi kezelést követően visszakerül otthonába, egy 67m2-es IV. emeleti panellakásba. Nagyon megviseli, hogy már nem tudja ugyanazokat a feladatokat elvégezni, mint korábban, így például a háztartási teendőket, vagy a gyerekek ellátását. Korábban, teljes munkaidős állása mellett is minden nap főzött, takarított stb. Úgy érzi, hogy cserbenhagyja családját. Mióta a baleset történt vele a család anyagi helyzete is megváltozott. Korábban viszonylag jól éltek, nem voltak nagy igényeik, megvolt mindenük, amire szükség volt. Most, a baleset után a család nehezen tudja beosztani jövedelmét, hiszen sok új kiadásuk lett. A napokban nagy öröm érte Beátát. Főnöke hívta az irodából, aki elmondta, hogy mihamarabb visszavárják. Beáta amellett, hogy nagyon várja, hogy újra munkába álljon, egy kicsit tart is tőle. Vajon tud majd egyedül közlekedni a városban és az épületben, mennyire szorul majd itt a munkahelyén is mások segítségére, hogyan fogadják majd korábbi munkatársai? Kérem, ismertese milyen problémák/ megoldások jelentkezhetnek a munkahelyi visszailleszkedés során.
3
9. eset: 20 éves, születése óta középsúlyos hallássérült. Egy 4000 lakosú településen él édesanyjával egy kertes házban. Lakóhelye kb. 15 percnyi buszutazásra fekszik a megyeszékhelytől. Kaposváron szerzett kertgondozói végzettséget. Most, hogy kijárta az iskolát, hazaköltözött édesanyjához. A fiú nagyon magányos, nem jár sehová, mivel barátainak java Kaposváron maradt, ő pedig nehezen ismerkedik idegenekkel. Szeretne szakmájában dolgozni, de nem tudja, hogy helyzetében miként kezdjen az álláskeresésnek. Kitől kérhetne segítséget, milyen segítségre számíthat hallássérültként? Amíg nem talál állást, addig is meg kell élnie, hiszen nem akar édesanyja terhére lenni, de nem tudja, hogy milyen ellátásokra lenne jogosult. Mostanában édesanyjával is gyakoriak a konfliktusok. Úgy érzi, hogy édesanyja túlságosan kontrollálja. Édesanyja pedig úgy érzi, hogy meg kell védenie fiát. Aggódik, hogy becsapják, kihasználják őt. Hallani sem akar arról, hogy a fia szeretne külön lakásba költözni. Készítse el a kliens egyéni rehabilitációs tervét; ismertesse a komplex rehabilitáció lehetséges szereplőit, a szereplők lehetséges szolgáltatásait.
10. eset: 25 éves, Down-szindrómás középsúlyos értelmi sérült fiatalember. Lakóotthonban él. Anyja 12 éve meghalt, apja egyedül neveli két kiskorú testvérét. Nagyon régen találkoztak, általában csak karácsonykor szokott otthonról csomagot kapni. A fiatal férfi korábbi vizsgálatai során megállapították, hogy egyszerű betanított munkakörben integrálható, azonban problémák merülnek fel az idővel való gazdálkodásban, a pontossággal, de az órát ismeri. Ha nincs kedve nem kel fel, korábbi munkahelyén állandóan késett. Főnöke megbízhatatlannak tartotta, amiért két hónap után felmondott neki. A munkatársait is nagyon zavarta néhány dolog a kliens viselkedésében. Leginkább az, hogy gyakran ölelgette őket, ami sokaknak kellemetlen volt. Kollégái szerint a kliens nem tudott viselkedni, nehezen illeszkedett be a munkahelyi közösségbe. Az „anyaintézményen” belül működik szociális foglalkoztatás. A kliensnek volna kedve a műhelyben dolgozni. Ismertesse a komplex rehabilitáció lehetséges szereplőit, a szereplők lehetséges szolgáltatásait; készítse el a kliens egyéni rehabilitációs tervét.
11. eset: 35 éves férfi néhány év alatt teljesen elveszítette a látását, gyakorlatilag megvakult. Az egészségügyi ellátás keretében a látásán már nem tudtak segíteni. A szemészeti klinikán dolgozó szociális munkás a komplex rehabilitáció következő lépéseként az elemi rehabilitációs szolgáltatót ajánlotta. A kliens megvakulását követően a budapesti munkahelyét elveszítette, jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül. Középfokú végzettsége van, gimnáziumi érettségivel és mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik. A számítógépet – látóként – megtanulta kezelni, ismerni a legfontosabb szövegszerkesztő és adatkezelő szoftvereket. Korábban egy könyvelő cégnél dolgozott. Családja van, feleségével és 8 éves gyermekével él együtt. Kérem, ismertesse a komplex rehabilitációt megelőző lépéseket, majd a komplex rehabilitáció lehetséges szereplőit és azok szolgáltatásait, illetve ismertesse, hogy milyen munkavállalási lehetőségei vannak.
4
12. eset: 18 éves Down-szindrómás fiatalember – élve a közoktatás kínálta lehetőségekkel – júniusig iskolába járt. Készségfejlesztő speciális szakiskolában munkára és önálló életvitelre felkészítő képzésben vett részt. Az iskolában alkalmazták a „Munkahelyi Gyakorlat” programot, amelynek keretében asztalos műhelyben, pékségben és egy cukrászdában dolgozott különböző munkakörökben. Jelenleg nem dolgozik, szociális ellátása nincs, szüleivel él egy vidéki városban. Kérem, ismertesse a komplex rehabilitáció lehetséges szereplőit, a szereplők lehetséges szolgáltatásait, illetve a munkavállalási lehetőségeket. 13. eset: A kerekesszéket használó 28 éves fiatalember alsó végtagjai autóbaleset következtében lebénultak. Kezeit jól és ügyesen használja. Korábban sokat sportolt, triatlonozott. Egyetemi végzettsége van, mérnöki diplomája mellé megszerezte a rehabilitációs környezettervező szakmérnök szakirányú továbbképzettséget. Családja nincs, egyedül él. A baleset előtt alkalmi mérnöki tervezői megbízásokból élt. Az egészségügyi rehabilitáción túl van, a kerekesszéket megtanulta használni. Jogosítvánnyal rendelkezik, autója van, amit vezetni is tud. Ehhez a mozgásában korlátozottak parkolási igazolványát is kiváltotta. Kérem, tervezze meg komplex rehabilitációját és vázolja fel, hogy milyen akadálymentesítési követelményeknek kellene az új munkahelynek megfelelnie. A záróvizsga során az alábbi kérdések megválaszolása kapcsolódhat az egyes esetekhez: 1. Hogyan látja a komplex rehabilitáció helyzetét Magyarországon? 2. Érveljen az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód hazai joggyakorlatban történő érvényesülése mellett vagy ellen! 3. Jellemezze a hazai fogyatékosságügyi szabályozást! 4. Jellemezze a hazai fogyatékosságügyi szabályozást a nemzetközi dokumentumok tükrében! 5. Milyen elemei vannak a komplex rehabilitációnak, mi jellemzi azokat? 6. Melyek a főbb alapkövetelmények, amelyek megfogalmazhatók a komplex rehabilitációval kapcsolatban? 7. Milyen lehetőségeket lát a rehabilitáció különböző területeinek együttműködésére? 8. Ki a mentor? Mi a szerepe? Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy mentornak? 9. Milyen feladatokat látnak el a rehabilitációs tanácsadók és mentorok? 10. Sorolja fel a komplex rehabilitáció célcsoportjait és jellemezze a komplex rehabilitáció legalább egyik célcsoportját! 11. Bevonhatók-e a konkrét eset megoldásába civil szervezetek? Melyek ezek és miért? 12. Az orvosi rehabilitációs team mely tagjai dominálnak időrendben a rehabilitációs folyamat során? 13. Az egészségügy szerepe a beteg jelenlegi állapotában (lásd eset)! 14. Melyik szakértői szerv, melyik hivatal megkeresésére és milyen feladatokkal vesz részt a munkavállaló egészségkárosodásának minősítésében? 15. Melyik szolgáltató és milyen feladatokkal vesz részt a munkavállaló munkaköri, illetve szakmai alkalmasságának megítélésében? 16. Milyen ellátásokat, illetve támogatásokat biztosítanak a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyek számára a jogszabályok?
5
17. Milyen jellemzői vannak a foglalkozási rehabilitáció hazai kialakulásának, a hátránykezelési stratégiáknak? 18. A munkaügyi szervezet milyen egységei vesznek részt és milyen feladattal a foglalkozási rehabilitációban? 19. Milyen elemekből áll a foglalkozási rehabilitáció folyamata? 20. Milyen adaptációs technikák fogalmazhatók meg az FNO alapján? 21. Mutassa be, hogy a környezet komplex vizsgálata során milyen területeket kell figyelembe venni? 22. Fejtse ki, hogy az eset kapcsán milyen környezeti szempontokat kell figyelembe venni a rehabilitációs terv elkészítése során! 23. Milyen típusú eszköz, illetve eszközcsoport alkalmazása javasolható a rehabilitáció során? 24. Milyen akadálymentesítési problémákkal szembesül, és milyen megoldásokkal találkozik a mindennapokban? 25. Érveljen, hogy mennyiben és miért érdekelt, illetve ellenérdekelt a munkáltató a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásában?
Szekszárd, 2011. január 13. Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár
6
