KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ALAPÍTÁSI ÉS INDÍTÁSI KÉRELEM
PTE-IGYFK PTE-ETK
Szekszárd-Pécs, 2007
I. SZAKALAPÍTÁSI KÉRELEM
FRKP-6030 FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY RÉSZÉRE SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LÉTESÍTÉSÉNEK KEZDEMÉNYEZÉSÉHEZ
A Hivatal tölti ki!
OKTATÁSI HIVATAL
1
A szakirányú továbbképzés típusa :
1.
2.1.
2.2.
egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés
képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés
alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben, illetve tantervében meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező második, további szakirány elvégzését biztosító képzés
pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés
A szakirányú továbbképzés megnevezése: KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
A megszerezhető szakképzettség megnevezése: KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
3.1.
Képzési idő: 3 félév
3.3.
Képzési terület megnevezése: Társadalomtudomány
3.2
Megszerzendő kreditek száma: 90
A képzéssel (esetleg) helyettesített 1993. évi LXXX. törvény alapján létrehozott képzés neve: 4.
Kezdeményező felsőoktatási intézmény(ek) PTE IGYFK-ETK
5.1
5.2.
1
Neve, intézményi azonosítója:
Szenátus határozatának száma:
A megfelelő aláhúzandó!
5.3.
Szenátus határozatának ideje:
Neve, intézményi azonosítója: 6.1.
6.2.
Szenátus határozatának száma:
6.3.
Szenátus határozatának ideje:
7.3.
Szenátus határozatának ideje:
8.3.
Szenátus határozatának ideje:
9.3.
Szenátus határozatának ideje:
10.3.
Szenátus határozatának ideje:
11.3.
Szenátus határozatának ideje:
12.3.
Szenátus határozatának ideje:
Neve, intézményi azonosítója 7.1
7.2.
Szenátus határozatának száma: Neve, intézményi azonosítója
8.1
8.2.
Szenátus határozatának száma: Neve, intézményi azonosítója
9.1
9.2.
Szenátus határozatának száma: Neve, intézményi azonosítója
10.1
10.2.
Szenátus határozatának száma: Neve, intézményi azonosítója
11.1
11.2.
Szenátus határozatának száma: Neve, intézményi azonosítója
12.1
12.2.
Szenátus határozatának száma:
A kérelem benyújtására felhatalmazott intézmény neve, intézményi azonosítója 13.
Kelt:
képviselő aláírása Kötelező melléklet(ek): -
a szenátusi határozat(ok) hiteles másolata az esetleges felhatalmazások a képzési és kimeneti követelmények kinyomtatott és elektronikus változata
a.) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEINEK TÁJÉKOZTATÓJA 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe Társadalomtudomány 4. A felvétel feltételei: A felvétel feltételei: az alábbi alapképzési szakokon szerzett BA, vagy azzal egyenértékű diploma: - szociális munka - szociálpedagógia - gyógypedagógia - tanító - andragógia - pedagógia - pszichológia - diplomás ápoló - védőnő - egészségnevelő legalább 6 hónapos szakmai gyakorlat felvételi elbeszélgetés 5. A képzési idő Félévek száma: 3 félév Összes szakterületi óraszám: 2700 Kontakt elméleti órák: 124 Megszerezhető kreditek száma: 90 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: Megszerezhető kreditek száma: 90 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A képzés célja olyan komplex rehabilitációs mentorok képzése, akik felkészültek a komplex rehabilitáció által támasztott feltételeknek. Az egyre differenciálódó terület és a komplex rehabilitáció előtérbe kerülése a képzésben elkerülhetetlenné teszi a rehabilitációs ismeretek komplex alapokra és az integrált ellátásokra épülő bővítését, az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek integrációját. E szakirányú továbbképzésben elsősorban olyan szakemberek képzése valósulhat meg, akik az ÁFSZ szervezetrendszerén belül a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs koordinációjával, ügyintézésével, tanácsadásával, képzésével foglalkoznak, a szociális foglalkoztatók munkatársai, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek munkatársai, a speciális iskolák, szakiskolák oktatói, a megváltozott munkaképességű személyek érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteinek munkatársai, egészségügyi és szociális intézmények munkatársai.
A képzésben résztvevők váljanak képessé az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére, az egyén társadalomba történő integrálására, reintegrálására a komplex rehabilitáció kapcsán felmerülő lehetőségek felhasználásával, alkalmazásával. A képzésben résztvevőket képessé kell tenni már korábban megszerzett ismereteikre, kompetenciáikra, készségeikre alapozva, azok fejlesztésével és bővítésével - az igényeknek, szükségleteknek a komplex rehabilitáció szakmai feladatainak megfelelő tevékenység hatékony végzésére. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek: 1. a kommunikáció és az önismeret területén legyen képes: • a hatékony kommunikációra, az alternatívák ismeretében a kliens és a csoport döntéseinek elfogadására, segítő beszélgetés folytatására (a kompetencia határáig) • a kliens nonverbális kommunikatív jelzéseinek értelmezésére • a kliens családjával való segítő kommunikációra • a laikus és a segítő környezettel való kapcsolatteremtésre • a klienssel és a team-tagokkal való együttműködésre • önismeretre, a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazására • a pozitív és innovatív gondolkodásra • empátiára és annak fejlesztésére • alkotó tevékenységre • saját lelki egészségének fokozott védelmére • együttműködésre • a kompetenciahatárok felismerésére, elfogadására és betartására • képességeinek szinten tartására 2. társadalomtudományi alapismereteinek felhasználásával legyen képes: • a szakmai etikai normák betartására • az alapvető rehabilitációs jogi ismeretek alkalmazására • a fogyatékossággal, az egészségkárosodással kapcsolatos jogok ismertetésére, közvetítésére • az egészségügyi, oktatási, szociális, munkaügyi és foglalkoztatási rendszerben való eligazodásra • a fogyatékos emberek társadalmi, érdekvédelmi, önszerveződési, karitatív szerveződéseinek ismeretére • a szociális juttatások, a támogatási rendszer átfogó ismeretére, alkalmazására • az alapvető államháztartástani ismeretek alkalmazására • a társadalompolitika alapvető kérdéseiben történő tájékozódásra • a társadalombiztosítási rendszer ismeretére • a munkaerőpiac ismeretére (védett és szociális foglalkoztatás feltételei, érdekeltségi viszonyai) • a foglalkoztatási rehabilitáció lehetőségeinek, a szociális ellátó rendszer szolgáltatásainak és intézményeinek ismeretére 3. a komplex rehabilitációról szerzett ismeretek birtokában legyen képes: az orvosi rehabilitáció alapkérdéseiben történő eligazodásra a mentális rehabilitáció alapvető összefüggéseinek ismeretére, a megváltozott állapot, munkaképesség elfogadtatására, az azzal való együttélés megtanítására, a megmaradt funkciók felismerésének és kihasználásának megvalósítására, az egészséges életre nevelésre, a pedagógiai rehabilitáció keretében a betegek információval történő ellátására, ismereteinek folyamatos fejlesztésére, bővítésére, a fogyatékos emberek nevelésére, oktatására alkalmas módszerek megválasztására, az integrációs ismeretek alkalmazására, a pedagógiai szolgáltatások ismeretére a pályaorientáció érdekében, a speciális szükségleteire épülő pedagógiai rehabilitáció alapjainak megismerése. a foglalkozási rehabilitáció és a diagnosztikai eljárások alapkérdéseiben képes eligazodni
4. a komplex rehabilitációs mentor legyen képes: a) állapotfelmérésre és tervezésre: • alapvető szükségletek felmérésére • interjú készítésére • a kliens együttműködési készségének felmérésére • a kliens kóros lélektani állapotának felismerésére • a szociális állapot felmérésére • a család, mint támogató rendszer felmérésére • rejtett képességek feltérképezésére, feltárására • a kliens környezetének személyi és tárgyi felmérésére • a kliens napi tevékenységének felmérésére, megtervezésére • a kliens állapotának megítélésére (romló vagy javuló tendencia) • rövid és hosszú távú egyéni rehabilitációs terv készítésére • preventív szemléletre • prognosztikus gondolkodásra • terápiás alternatívák (egyéni és csoportterápia) megválasztására • a munkavégzést akadályozó egyéb tényezők felmérése. b) a terápiás terv kivitelezésére és értékelésére: • a kliens alapvető szükségletei kielégítésének segítésére • a fejlesztési terv lépéseinek végrehajtására, betartására • a kliens életminőségét javító eljárások ismeretére, alkalmazására • a terápia tárgyi feltételeinek ismeretére • a kliens biztonságos környezetének megteremtésére • a tárgyi környezet, a gyógyászati és a rehabilitációs segédeszközök adaptálására, illetve az ezekkel kapcsolatos információk átadására • a rehabilitációs segédeszközökkel kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzésére és alkalmazására, • a kliens segítésére az önkifejezési módok választásában • balesetvédelmi szempontok figyelembevételére • tevékenységének folyamatos kontrollálására, ennek függvényében annak módosítására, ellenőrzésére, értékelésére. c) tevékenységének szervezésére, menedzselésére: • a képzés során megszerzett társadalompolitikai, jogi és gazdasági ismereteinek alkalmazására • legyen képes a rehabilitációhoz kapcsolódó jogi tájékoztatásnyújtásra, megfelelő érdekérvényesítésre • a szakterületen működő jogalkalmazó szervekkel való hatékony együttműködésre • önálló munkaszervezésre • foglalkoztatott csoport vezetésére • team-munkában való részvételre • a segítő személyzettel való együttműködésre, a terápiás munkába való bevonásba • együttműködésre a komplex rehabilitáció további szereplőivel • segédeszközök beszerzési lehetőségeiről való tájékozódásra • adatok rögzítésére, alapvető informatikai ismereteinek felhasználására • rehabilitációs dokumentáció vezetésére • klienskövető módszerek alkalmazására • munkájának tudományos dokumentálására • pályázat, projekt, munkába állás dokumentumainak (önéletrajz) elkészítésére, • legyen képes a kliens számára tartósan befogadó környezet kialakításának elősegítésére.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, és a főbb ismeretkörökhöz rendelet kreditérték Főbb képzési szakaszok és ezek kreditszáma: I. Alapozó képzési szakasz: 27 kredit (ebből gyakorlati óraszám 40 óra, 15 kredit) Társadalompolitika A komplex rehabilitáció alapjai Rehabilitációs jog Készségfejlesztő tréning Államháztartástan Munkaerő-piaci ismeretek II. Szakképzési tárgyak: 63 kredit (ebből gyakorlat 224 óra, 35 kredit) Orvosi rehabilitáció Mentális rehabilitáció Pedagógiai rehabilitáció Foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárások Szociális rehabilitáció A rehabilitáció tárgyi környezete Egyéni rehabilitációs terv készítése Készségfejlesztő tréning Komplex gyakorlat Gyakorlat feldolgozó szeminárium Szupervízió 9. A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit
II. SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM
FRKP-5300 FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZÉKHELYEN, TELEPHELYEN TÖRTÉNŐ INDÍTÁSÁNAK BEJELENTÉSÉHEZ
A Hivatal tölti ki!
OKTATÁSI HIVATAL
1.
A felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosítója: PTE
A képzés nyilvántartási sorszáma: 2.
A képzés megnevezése, kódja: KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
3.
A képzés nyelve: magyar
4.
Az első meghirdetés tanéve: 2008/2009
5.
A kapcsolódó együttműködési megállapodás:
6.
Egyidejűleg bejelentett, közös képzésben részt vevő intézmények száma (db): Szakfelelős adatai
7.1.
Előtag: Dr.
7.2.
Vezetéknév: Nagy
7.3.
Utónév: Janka Teodóra
7.4.
Oktatói azonosítója:
8.1.
Szenátus határozatának száma:
8.2
Szenátus határozatának ideje:
9.
Egyidejűleg bejelentett képzési helyek száma (db): Számlázási adatok
10.1.
vevő neve:
10.2.
adószám:
10.3.
cím:
Kelt: intézményvezető aláírása Kötelező mellékletek: a) Az intézményi képzési program módosításáról szóló szenátusi határozat hiteles másolata, kivonata b) Amennyiben együttműködésben valósul meg a képzés, és az együttműködési megállapodást még nem vette nyilvántartásba az Oktatási Hivatal, akkor az együttműködési megállapodás c) Közös képzés esetén FRKP-5302 adatlap, a társintézmények számától függően d) Legalább 1 db FRKP-5303 adatlap
b.) Tanterv, tantárgyi program
A képzés óraterve
Tárgy/
Szemeszter
Elméleti óra
Gyakorlat
Saját munka
Kredit szám
Tárgyblokk
Követelmény
Társadalompoliti 1
12
78
3
kollokvium
1
12
78
3
kollokvium
1
16
204
8
kollokvium
ka Rehabilitációs jog A komplex
20
rehabilitáció
/ gyakorlati
alapjai
jegy
Készségfejlesztő 1
20
190
7
jegy
tréning I. Munkaerő-piaci
gyakorlati
1
12
78
3
kollokvium
Államháztartásta 1
12
78
3
kollokvium
706 óra
27 kredit
ismeretek n Összóraszám
64 óra
40 óra
Tárgy/ Tárgyblokk
Szemeszter
Elméleti óra
Gyakorlat
Saját munka Kredit
Követelmény
Orvosi rehabilitáció
2
12
78
3
kollokvium
Szociális
2
12
78
3
kollokvium
2
12
78
3
kollokvium
2
12
78
3
kollokvium
2
12
78
3
kollokvium
104
4
gyakorlati
rehabilitáció Foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárások Pedagógiai rehabilitáció Mentális rehabilitáció A rehabilitáció tárgyi 2
16
környezete
jegy
Egyéni rehabilitációs 2
16
104
4
jegy
terv készítése Készségfejlesztő
2
20
190
7
tréning II. 60 óra
Szemeszter
Elméleti óra
52 óra
Gyakorlat
788 óra
30 kredit
Saját munka
Kredit szám
Tárgyblokk Komplex
Követelmény
3
120
180
10
gyakorlat Gyakorlat
gyakorlati jegy
Összóraszám
Tárgy/
gyakorlati
gyakorlati jegy
3
20
130
5
feldolgozó
gyakorlati jegy
szeminárium Szupervízió
3
20
130
5
gyakorlati jegy
Szakdolgozat
3
300
10
készítése
jegy
Szakdolgozati
12
78
3
szeminárium Összóraszám
gyakorlati gyakorlati jegy
0 óra
172 óra
818 óra
30 kredit
A képzés összóraszáma Elméleti óra
Gyakorlat
Saját munka
Teljes képzési
Kredit
óraszám 124
144 szemináriumi 2012 + 300 gyakorlat
/szakdolgozat
(tantermi) + 120
készítés/
óra terepgyakorlat
2700
90 kredit
A SZAKON OKTATANDÓ TANTÁRGYAK ÉS OKTATÓK
Tantárgyak
Oktató, foglalkozás
Munkahely
Foglalkoztatás típusa
Társadalompolitika
Dr. Adamik Mária
PTE-IGYFK SZMSZI
A
PTE-IGYFK SZMSZI
A
Prof. Dr. Kránicz János
PTE-ETK
A
Készségfejlesztő
Farkas Éva
PTE-IGYFK SZMSZI
A
tréning I.
tanársegéd
Munkaerő-piaci
Sasvári Gábor
Dél-Dunántúli Regionális
D
ismeretek
osztályvezető
Munkaügyi Központ
Államháztartástan
Dr. Mellár Tamás
PTE-IGYFK GTI
A
egyetemi docens Rehabilitációs jog
Dr. Nagy Janka Teodóra Ph.D főiskolai tanár
A komplex rehabilitáció alapjai
egyetemi tanár Orvosi rehabilitáció
Prof. Dr. Kránicz János
PTE-ETK
A
Szociális rehabilitáció
Farkasné Jakab Eszter
PTE-IGYFK SZMSZI
A D
főiskolai tanársegéd Foglalkozási
Szellő János
Dél-Dunántúli Regionális
rehabilitáció
főosztályvezető
Munkaügyi Központ
Pedagógiai
Dr. Bús Imre Ph.D
PTE-IGYFK PKI
A
Dr. Lovász Zsuzsa
PTE-IGYFK SZMSZI
A D
rehabilitáció Mentális rehabilitáció
főiskolai docens A rehabilitáció tárgyi
Szabó Zsolt
ORKI
környezete
szakértő, oktató, tanácsadó
NASPAK Bt.
Egyéni rehabilitációs
Horváth Anikó csoportvezető,
Dél-Dunántúli Regionális
terv készítése
Rehabilitációs tanácsadó
Munkaügyi Központ
Készségfejlesztő
Farkas Éva
PTE-IGYFK SZMSZI
A
tréning II.
főiskolai tanársegéd
Komplex gyakorlat
Dr. Nagy Janka Teodóra Ph.D
PTE-IGYFK SZMSZI
A
PTE-IGYFK SZMSZI
A
D
főiskolai tanár Gyakorlat feldolgozó
Farkasné Jakab Eszter
szeminárium
főiskolai tanársegéd
Szupervízió
Kocsis Erzsébet
PTE-IGYFK SZMSZI
A
főiskolai docens Szakdolgozat készítése
Dr. Tóth Olga
PTE-IGYFK SZMSZI
A
Szakdolgozati
Dr. Tóth Olga
PTE-IGYFK SZMSZI
A
szeminárium
TANTÁRGYAK
1. Társadalompolitika Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: dr. Adamik Mária Tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a ma lehetséges hazai és európai forgatókönyveket, amelyek a társadalompolitikákat alakíthatják. A nélkülözhetetlen alapismereteken túl azért is, hogy a rehabilitáció szerepét az adott társadalompolitikában elhelyezzék és a stratégiai fejlesztési lehetőségeket megtalálják. Témakörök:
társadalompolitikai alapfogalmak. A jóléti állam és változásai Az1989 utáni hazai szociális helyzet, a vesztesek Az európai trendek, a magyarországi illeszkedés A hosszú távú kihívások, tervezés
Irodalom: Kötelező irodalom:
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. HRSZE 1994. Ferge Zsuzsa-Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam. T-Twins 1991. 50-59., 74-98., 116135., 150-166. Havasi Éva: A szegénység fogalma, mérhetősége. In: INFOTÁRSADALOMTUDOMÁNY 54. Lakner Zoltán: A családpolitika rendszere. Esély 2006/3. 85-110. o. http://www.szochalo.hu/folyoiratok/hircentrum/article/108646/3128/ Fazekas Károly: A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője. http://econ.core.hu/doc/parbeszed/fazekas.pdf Gosta Esping-Andersen: Ismét a Jó Társadalom felé? Esély 2006/6 Gyulavári Tamás: Az EU szociálpolitikája: érdekek kereszttüzében http://www.nfh.hu/doc/doku/IFM_tanulmanyok/EU_szocpolcikk_februar28.pdf
2. Rehabilitációs jog Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium Oktató: Walkené Dr. Galambos Erzsébet Tantárgy célja: A foglalkoztatási rehabilitáció alapvető jogszabályi hátterének, továbbá kapcsolódó jogi normáinak elemző áttekintése után a hallgatók alkalmassá váljanak az igényes és eredményes jogalkalmazó tevékenységre, valamint a szakterületen tevékenykedő jogalkalmazó szervekkel való hatékony együttműködésre. Témakörök:
Történeti áttekintés A foglalkoztatási rehabilitáció alapfogalmai A komplex rehabilitáció a jogi szabályozás tükrében A jogi szabályzás hatékonyságát befolyásoló tényezők Feladat- és hatáskörök a foglalkoztatási rehabilitációban, az igazgatási szervezetrendszer Csökkent munkaképességű személyek – jogosultságok, kötelezettségek A rehabilitációs foglalkoztatás Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód – elmélet és gyakorlat
Irodalom: Kötelező irodalom: Rehabilitációs jog (kézirat) Jogi háttér: 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 291/2006. (XII.23.) Korm. rendeletet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról
170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 15/2005. (IX.2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól 14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 30/2000. (IX.15.) GM rendelet a munka-erőpiaci szolgáltatásokról valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről SZMM közlemény a rehabilitációs hozzájárulás 2008. évi mértékéről
3. A komplex rehabilitáció alapjai Tanegység: 8 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium/gyakorlati jegy Oktató: Prof. Dr. Kránicz János Tantárgy célja: A rehabilitáció folyamatában résztvevő szakmák tevékenységének megismerése, a szükségletek és a lehetőségek feltárása, a kezelő teamek munkájának jelentőségét megismerve a megváltozott munkaképességű emberek közreműködésével a környezetbe való beilleszkedésének és egyéni boldogulásának biztosítása, orvosi, lelki, társadalmi, szociokulturális, jogi, gazdasági szempontok figyelembevételével. Témakörök:
A komplex rehabilitáció fogalma, céljai, a komplex rehabilitáció szemléletének alakulása A komplex rehabilitáció célterületei A rehabilitáció iránti egyéni szükséglet meghatározása
Pszichológiai folyamatok a rehabilitációban Az egyes rehabilitációban résztvevő szakemberek munkájának megismerése (gyógytornász fizioterapeuta, foglalkoztató terapeuta, munkavállalási tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, rehabilitációs közvetítő, mentor, szociális szakember, pedagógus, állami és civil szervezetek) Helyzet és szükségletelemzés Eszközök a komplex rehabilitációban (stresszkezelés, motiváció fenntartása, kommunikációs tréning, problémamegoldó tréning Munka rehabilitáció, munkakörelemzés, munkapróba A prevenció kérdése A rehabilitációs tanácsadás A közösségi terápia A sport szerepe
Irodalom: Kötelező irodalom: Huszár-Kullmann-Tringer: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Heckl – Ade – Schell: Rehabilitáció és betegápolás, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Dr. Laczkó Magyar György: Sportterápia a harántsérültek és traumás amputáltak orvosi rehabilitációjában, a Magyar Testnevelési Egyetem jegyzete, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom: Zeitschrift für Physiotherapeuten , Pflaum Verlag, ISSN: 1614-0397 Rehabilitáció, Literatura Medica Kiadó Kft., ISSN: 0866-479X Physiotherapy, Elsevier, ISSN: 0031-9406
4. Készségfejlesztő tréning Tanegység: 7 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Farkas Éva Tantárgy célja: A két féléves kurzus célja a leendő komplex rehabilitációs mentorok munkavégzéséhez szükséges képességek fejlesztése:
szemléletformálás, saját erőforrások feltárása, önismeret gazdagítása, személyes hatékonyság fejlesztése, a személyes fejlődés elősegítése, az önfejlesztési törekvések támogatása, a fejlesztő emberi kapcsolatok kialakítására és működésének elősegítése,
csoportépítési és csoportfejlődési tapasztalatok szerzése, a személyiség- és képességfejlesztésben felhasználható módszerek és technikák sajátélményű elsajátítása.
Témakörök: I. II. III. IV. V.
Ismerkedés – tréning célok ismertetése, elvárások tisztázása. Mentor – szerepe, feladata, elvárások. Milyen a jó mentor? Milyen készségek és képességek szükségesek? Milyen képességekkel bírunk és mi hiányzik? Hogyan fejleszthetők a képességek? Egyéni és csoportos módszerek. Mentor és a célcsoport kapcsolata – célcsoport beazonosítása, célcsoport szükségletei és elvárásai. Miben segíthet egy mentor? Hogyan? Tapasztalatok a mentori munkáról. Technikák, módszerek, szerepek és attitűd. Célcsoport és környezete – jellemzők, zavarok, problémák. Hogyan javítható a kapcsolat? Mi a mentor szerepe és feladata a kapcsolatban? Rehabilitációs szakemberek és a célcsoport – Milyen szakemberek és tudások szükségesek az egyéni fejlesztéshez? Milyen együttműködés szükséges a hatékony fejlesztéshez? Hogyan tud a mentor hozzájárulni az eredményes munkához?
Irodalom: A komplex rehabilitációs mentor képzés elméleti tananyaga.
5. Munkaerő-piaci ismeretek Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium Oktató: Sasvári Gábor Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a munkaerő-piaci alapfogalmakat, a munkaerőpiac működésének főbb sajátosságait, a munkaerő-piaci intézményrendszer felépítését és működését. Elsajátíttatni a munkaerőpiac aktív és passzív támogatási eszközeinek működtetésével összefüggő ismereteket, valamint bemutatni azok hatásait a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatottság növelésében. A komplex munkaerő-piaci programok tervezésének és megvalósításának, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásának megismertetése. Témakörök: 1. Munkaerőpiac • alapfogalmak (gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség) • a munkaerőpiac jellemzésére szolgáló mutatószámok • tipikus és atipikus foglalkoztatási formák • a munkanélküliség típusai
• • •
munkaerő-piaci tendenciák munkaerő-piaci intézmények és politikák az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
2. Az álláskeresők részére nyújtott passzív ellátások • a támogatások alanyai, mértéke, időtartama, megszűntetése, visszafizetése • álláskeresési támogatás • álláskeresési járadék • álláskeresési segély • költségtérítés • vállalkozói járadék 3. Az aktív munkaerő-piaci eszközök • munkaerőpiaci képzés • bérszubvenciók • közhasznú munkavégzés • az önfoglalkoztatóvá válás támogatása • munkahelyteremtő beruházások támogatása • munkahely megőrzését elősegítő támogatások 4. Munkaerőpiaci szolgáltatások • munkaerő közvetítés • információnyújtás • munkavállalási tanácsadás • pályaválasztási- pályaorientációs tanácsadás, képzési tanácsadás • álláskeresésre való felkészítés • rehabilitációs tanácsadás • a munkaerő-piaci szervezet egyéb szolgáltatásai (FIT, Álláskereső Klub, RIC stb.) • a munkaerő-piaci szervezeten kívüli, a foglalkoztathatóságot elősegítő szolgáltatások 5. A munkaerőpiaci programok • A komplex munkaerőpiaci programok fogalma, típusai • A programok tervezése, megvalósítása • A központi, a regionális és kistérségi programok • Az Európai Unió által finanszírozott, vagy társfinanszírozott programok Irodalom: Kötelező irodalom:
Bódis Lajos – Galasi Péter – John Micklewright – Nagy Gyula, 2005: Munkanélküliellátás és hatásvizsgálatai Magyarországon. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest
Csoba Judit, G. Fekete Éva, Lévai Márta, Soltész Anikó Frey Mária (szerk.), 2007: Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota (szerk.), 2007: Munkaerőpiaci Tükör. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest Frey Mária, 2001.: Nonprofit szervezetek a munkaerőpiacon. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest Frey Mária, 2004: Munkaerő-piaci politikák. BKÁE Közgazdasági Továbbképző Intézet. Budapest
Jogszabályok:
1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről 1991. évi IV. tv. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2001. évi CI. tv. A felnőttképzésről 291/2006. (XII. 23.) Korm. r. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról 6/1996. (VII. 16.) MüM r. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 30/2000. (IX. 15.) GM r. A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 39/1998. (III. 4.) Korm. r. A munkábajárással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról
Ajánlott irodalom:
Katona Péter (1999): Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról. In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Kézikönyv civil szervezetek és önkormányzatok számára. Hálózat a Demokráciáért Program (USAID-UWI), Budapest, pp. 189-196. Sasvári Gábor, 2005.: A „hagyományos” aktív munkaerő-piaci eszközök és a tranzitfoglalkoztatási projektek hatékonyságát befolyásoló tényezők. Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskola, Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Pécs, pp. 211230. Zám Mária (2001): A munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek kapcsolatai, fejlesztésük lehetőségei. In: Zám Mária – Lux Judit: A munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek kapcsolatai. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Munkaügyi Kutatások Műhelye, Budapest, pp. 13-63.
8. Államháztartástan Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium Oktató: Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár Tantárgy célja:
Betekintést nyújtani a hallgatóknak az államháztartás szerkezetébe és alapvető működésébe. Megismertetni a hallgatókat az államháztartás fő alrendszereivel, azok működési sajátosságaival és kölcsönkapcsolataival. Rávilágítani azokra az alapvető különbségekre, amelyek az államháztartási kör gazdálkodását jellemzik a gazdaság többi részéhez képest Témakörök:
Az államháztartás fogalma, alrendszerei Az állam alapfunkciói Közjavak és a közösségi döntések rendszere Az adózás alapelvei A központi költségvetés szerkezete Az államadósság felhalmozódása Az önkormányzati alrendszer sajátosságai Az egészségügyi rendszer működése és finanszírozása A nyugdíjrendszer problémái Az oktatási rendszer átalakítása Támogatások, támogatáspolitika Az Európai Unió támogatáspolitikai rendszere
Irodalom: Kötelező irodalom:
Horváth Ferenc: Államháztartástan, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1998.
Ajánlott irodalom:
Stiglitz, Joseph: A kormányzati szektor gazdaságtana, Complex Kiadó 2006. Cullis, John – Jones, Philip: Közpénzügyek és közösségi döntések, Aula Kiadó, 2003.
7. Orvosi rehabilitáció Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Prof. Dr. Kránicz János Tantárgy célja: Az orvosi rehabilitáció megismerése a rehabilitáció komplex folyamatában. Alapfogalmak tisztázása: a károsodás, a fogyatékosság és a rokkantság értelmezése, a prevenció és a rehabilitáció kapcsolata, a rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedésekkel tervszerű, együttes és összehangolt, az egyénre szabott alkalmazása, amelyben a rehabilitálandó ember tevőleges részvétele nélkülözhetetlen. Az orvosi rehabilitáción értjük azt a tevékenységet, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció,
gondozás) nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lényege tehát a meglevő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése, kompenzatórikus fejlesztése és tréningje. Témakörök: Az orvosi rehabilitáció területeinek ismerete az egyes diszciplínákhoz kapcsolódó rehabilitációs szükségletek ismerete, az orvosi diagnosztikus és kezelési eljárások elméletének megszerzése. Legfontosabb területnek tekinthetők a mozgásszervi (ortopédiai, traumatológiai, reumatológiai fogyatékosságok és rokkantságok), kardiológiai - pulmonológiai, neurológiai, idegsebészeti, pszichiátriai, pszichoszomatikus, pszichoszociális problémák rehabilitációja daganatos betegeknél, családorvos szerepe az otthoni rehabilitációban, szenvedélybetegek, kövér betegek, sportolók rehabilitációja. Külön figyelmet szentelünk a gyermekkori és a gerontológiai betegségekben előforduló rehabilitációs problémákra, így a neurohabilitációra, ill. a gerontopszichiátriai lehetőségekre. Foglalkozunk a rehabilitáció módszereivel, a magyarországi ellátórendszerrel, elsősorban a fizioterápia, gyógytornász feladataival, a foglalkoztató terápia lehetőségeivel, a sport szerepével és a segédeszköz ellátás lehetőségeivel. Irodalom: Kötelező irodalom:
Katona Ferenc – Siegler János: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004. Katona Ferenc: Orvosi rehabilitáció, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999. Brammer – Spires : Manual of Physical Medicine & Rehabilitation, Hanley & Belfus Inc., 2002. Sabine Müller: Motorische Rehabilitation beim komlpett und inkomplett Querschnittgelähmten, Pflaum Verlag, 2002.
Ajánlott irodalom:
Zeitschrift für Physiotherapeuten , Pflaum Verlag, ISSN: 1614-0397 Rehabilitáció, Literatura Medica Kiadó Kft., ISSN: 0866-479X Physiotherapy, Elsevier, ISSN: 0031-9406
8. Szociális rehabilitáció Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Farkasné Jakab Eszter Tantárgy célja:
A hallgatók megismerjék a szociális rehabilitáció helyét és szerepét a komplex rehabilitáció rendszerén belül, kapcsolódásait a rehabilitáció különböző területeihez. Kapjanak képet a szociális rehabilitációt végző szakember speciális feladatiról, módszereiről, eszközeiről és lehetőségeiről. Témakörök:
Szociális rehabilitáció fogalma, célja, feladatai A szociális rehabilitáció kapcsolódása a komplex rehabilitáció különböző területeihez Szociális rehabilitációs szükségletek A rehabilitációs szükségletek kielégítését segítő szociális szolgáltatások: - házi segítségnyújtás - családsegítés - támogató szolgálat - közösségi ellátás - nappali ellátás - átmeneti szállás Szociális képességek rehabilitációja Módszerek és eszközök a szociális rehabilitációban (gondozási terv, egyéni fejlesztési terv, készségfejlesztés, tanácsadás stb.)
Irodalom: Kötelező irodalom:
Szellő János (szerk.): Munkaerő-piaci segítő szolgálat – Módszertani kézikönyv. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkozási Rehabilitációs Titkárság, Budapest, 2003. www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13315&articleID=20938&ctagarticlelist&iid=1 Falvai Zita – Zolnai Erika: Fogyatékossággal élő emberek számára nyújtott szolgáltatások – Irányelv és protokoll tervezete. http://www.szmi.hu/files/images/file/standard/FOGY_rev.doc Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek önsegítő és őket segítő csoportjai Magyarországon. Esély, 1994/2 Huszár Ilona – Kullmann János – Tringer László: A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Budapest, 2000. Dr. Kappéter István (szerk.): A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, Budapest, 1993. Dr. Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 2000. Pető Zoltán (szerk.): Életutak és útsegítők. Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, Budapest, 1995. A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése – Tanulmányok. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, 1997.
Ajánlott irodalom:
Kálmán Zsófia: Bánatkő – sérült gyermek a családban. Keraban Kiadó, Budapest, 1994. Kemény Ferenc: Magánélet kerekesszékben. Szociális segítő – Mozgássérültek sorozat. LABORA Bt., Budapest, 1997
Kemény Ferenc: Az önállóság ösvényei. Szociális segítő – Mozgássérültek sorozat. LABORA Bt., Budapest, 1997 Kováts András – Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. SZSZSZ, Budapest, 1997
9. Foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárások Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Szellő János Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárásokkal. A foglalkozási rehabilitáció intézményeivel, eszközeivel, támogatási és szolgáltatási lehetőségeivel, módszereivel. Témakörök:
Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, intézkedések és eszközök az Európai Unióban a foglalkozási rehabilitáció területén (célok, alapkövetelmények, hátránykezelés) A foglalkozási rehabilitáció kialakulása Magyarországon (gazdasági környezet, koncepciók, paradigmaváltás Az új szemléletű foglalkozási rehabilitáció célja, célcsoportjának jellemzői A foglalkozási rehabilitáció jogszabályi keretei A rehabilitációs járadék (megállapítása, jogok és kötelességek) A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) helye és szerepe a foglalkozási rehabilitációban A fogyatékos emberek és a megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedései lehetőségei A rehabilitációs munkaerő-piaci szolgáltatások rendszere Diagnózis felállítása, módszerei, eljárása A foglalkozási rehabilitáció folyamata
Irodalom: Kötelező irodalom: Bagó I. – Dr.Csonka A. – Csontos A. – Dudás E. – Harasztosi É. – Kukla M. – Poleszák Gyné. – Zelenai J. (Szerk.): Foglalkozások egészségi tényezői (Budapest 1998.) Chikán Csaba – Józsa Teréz (szerk.) (1997). A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése. Tanulmányok. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Budapest. http://www.c3.hu/~technika/tart.htm
Gere Ilona (2001a). A megváltozott munkaképességű emberek bekapcsolása a munka világába. In Frey Mária (szerk.). EU-konform foglalkoztatáspolitika. A hazai foglalkoztatáspolitika átalakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. p. 221-245. http://text.disabilityknowledge.org/Gere-Zaro2000-Rov.pdf Gere Ilona (2004). Tartósan akadályozott személyek. In Laky Teréz. Magyarországi munkaerőpiac, 2004. Foglalkoztatási Hivatal, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. p. 116-118. http://www.foglalkoztatas.hu/doksik/Kiadvanyok/mpiac2004ofa.pdf http://www.ofa.hu Juhász Ferenc (szerk.) (2004). Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Medicina, Budapest. Szellő János (szerk.) (2003). Munkaerő-piaci segítő szolgálat. Módszertani kézikönyv. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkozási Rehabilitációs Titkárság, Budapest. http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200312/mpssz_elolapok.pdf http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200312/mpssz_kiadvany.pdf
Törvények:
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /70/B. § (1)-(2)/ 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Polgári Törvénykönyv) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Foglalkoztatási törvény) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Munka Törvénykönyve) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény) 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről /100. §/ (Egészségügyi törvény) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Esélyegyenlőségi törvény) 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Kormányrendeletek:
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról
Ajánlott irodalom:
Brunel University (2002). Függelék a Brunel Egyetem által készített „A fogyatékosság definíciói Európában összehasonlító elemzés” c. tanulmányhoz. Európai Bizottság, Brüsszel. Brunner Péter (szerk.) (1998). Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez, a pályaválasztási tanácsadáshoz. Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete, Budapest. Harday Ildikó (szerk.) (1996). A személyközpontú megközelítés elmélete és alkalmazása a segítő szakmában. Szöveggyűjtemény. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest. Horváth Anikó, Stierné Szenes Gabriella, Szellő János (szerk.): A képességek alapján történő diagnosztikai eljárás és protokoll a foglalkozási rehabilitáció területén Módszertani kézikönyv SMMK, Kaposvár 2006. www.ddrmk.hu Madridi nyilatkozat. A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés (2005). Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest. http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200506/madridi_nyilatkozat_1_kotet.pdf Márkus Eszter (szerk.) (2003). Ismerkedés, megértés, együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest
10. Pedagógiai rehabilitáció Tanegység: 4 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Dr. Bús Imre Tantárgy célja: A rehabilitációt pedagógiai módszerekkel, eszközökkel segítő tevékenységek megismerése. Olyan oktatási és nevelési eljárások feltárása, amelyek lehetővé teszik az egyéni fejlettség, sérülés, fogyatékosság figyelembevételével az élethosszig tartó tanulást, a képesség és készségfejlesztést, a részvételt a társadalom életében és a munkaerőpiacon. Témakörök:
A pedagógiai rehabilitáció célja, feladatai, jelentősége a sérült, ill. fogyatékos emberek életében Pedagógiai alapfogalmak A pedagógiai rehabilitáció tárgyi feltételei Önfejlesztés és segítség a fejlesztésben – család, barátok, segítő szakemberek
A pedagógiai rehabilitáció tervezési lehetőségei Egyéni fejlesztés az akadályozottság, ill. fogyatékosság figyelembevételével – célok, módszerek, szervezés, erdemények A különböző közösségek szerepe a pedagógiai rehabilitációban Pedagógiai tréningtechnikák a fejlesztésben Fejlesztési lehetőségek a művészetek és a sport segítségével
Irodalom: Kötelező irodalom:
Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. OKKER Kiadó, Budapest, 2003. Bús Imre-Péchy Benjamin-Szabó Ernő-Szente István: Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. (szerk. Bús Imre) PTE IGYFK, Szekszárd, 2003. Huszár-Kullmann-Tringer: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Kappéter István (szerk.): A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, Budapest, 1993.
Ajánlott irodalom:
Hunyadi Györgyné – M. Nádasi Mária: Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Pécs, 2004. Kováts András – Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. SZSZSZ, Budapest, 1997 Kemény Ferenc: Az önállóság ösvényei. Szociális segítő – Mozgássérültek sorozat. LABORA Bt., Budapest, 1997
11. Mentális rehabilitáció Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: dr. Lovász Zsuzsanna Tantárgy célja: A segítő szakember ismerje meg a mentális rehabilitációhoz nélkülözhetetlen szemléletmódot a mentális betegségek és devianciák, veleszületett és szerzett rendellenességek kezelésében, a betegek adaptációs fokának javításában. Az elsajátított ismeretek alapján legyen képes hatékonyan közreműködni a megváltozott munkaképességű egyén családi, foglalkozási szerepeinek betöltését szolgáló korrekcióban, a társadalmi beilleszkedés javításában. Témakörök:
Mentális betegségek és devianciák, krónikus szomatikus betegségek, fogyatékosságok komplex rehabilitációs modell alapján történő értelmezése Rehabilitációs intézményrendszer az egészségügyi és szociális ellátásban – interszektorialitás érvényesülése az ellátásban Ambuláns ellátás; akut osztály, rehabilitációs osztály, nappali kórház, védett szállás, félutas ház, fogyatékosok lakóotthonai, elme-szociális otthon Komplex rehabilitációs program: pszichés károsodás mértékének megállapítása, kognitív képességek, érzelmi állapot jellemzőinek és az interperszonális viselkedés feltárása Segítő intervenciók a rehabilitációban: supportív pszichoterápiás stratégiák, terápiás tanácsadás megküzdési stratégiák fejlesztése, kognitív funkciók javítása Rehabilitációs tervezés a mentális állapot alapján – munkaképesség növelése egyéni szükségletek figyelembe vételével Mentális rehabilitáció része a foglalkoztatás, a személyközi kapcsolatok építése Rekreáció, zeneterápiás, biblioterápiás, művészetterápiás eszközök a mentális rehabilitációban Családi rehabilitációs program – hozzátartozói csoportok, egyesületek, önsegítő csoportok modelljei – társadalmi viszonyulás a beteg emberekhez; társadalmi támogatás a rehabilitáltak számára
Irodalom: Kötelező irodalom:
Katona Ferenc – Siegler János: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004. Kosza Ida(1996.): A pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatának kézikönyve Akadémiai Kiadó Budapest
Ajánlott irodalom:
Huszár-Kullmann-Tringer: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Heckl – Ade – Schell: Rehabilitáció és betegápolás, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Rehabilitáció, Literatura Medica Kiadó Kft., ISSN: 0866-479X Mórotz K.-Perczel Forintos D.(szerk) 2006.:Kognitív viselkedésterápia Medicina Könyvkiadó Zrt.
12. A rehabilitáció tárgyi környezete Tanegység: 4 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Szabó Zsolt Tantárgy célja:
A hallgató legyen képes elsajátítani az alapvető ismereteket a rehabilitáció különböző fázisaiban alkalmazott orvostechnikai eszközöket, és a megváltozott képességgel együtt élők épített környezet akadálymentes kialakításának lehetőségeinek felmérésére. A megváltozott képesség rehabilitációjához szükséges tárgyi és épített környezet átalakításainak lehetőségét, és a megfelelő szakember bevonása ezen feladatok ellátására a rehabilitációs terv készítése és koordinálása során. Naprakész információkkal rendelkezzen az akadálymentes környezet tervezés és segédeszköz beszerzés lehetőségeiről. Témakörök: Az akadályozottság területei alapján történő állapot szerinti igények felmérése. Figyelembe véve a rehabilitációs folyamat területeinek igényeit is. Felmérés célja a képességek alapján az ellátás/önellátás szükséges tárgyi és akadálymentes épített környezet kialakításának lehetőségeinek feltárása. A felmérés területei otthoni környezet, lakó környezet, munkakörnyezet. A rehabilitáció akadályozottság/fogyatékoság szerinti felosztása: 1. mozgáskorlátozottság 2. halláskárosodottság 3. vakok és gyengénlátók 4. belgyógyászati 5. halmozottan sérültség 6. mentális akadályozottság 7. gerontológia A rehabilitáció területi felosztása: 1. orvosi 2. szociális 3. pedagógiai 4. foglalkoztatási Fő területek: 1. akadálymentes környezet otthon (közlekedés, személyes higiénia, stb.) 2. akadálymenetes környezet lakókörnyezetben (közlekedés, információ, stb.) 3. akadálymentes környezet munkahelyen (közlekedés, képességek, stb.) 4. segédeszközök csoportosítási rendszere 5. segédeszközök gyakorlati alkalmazása, használata Irodalom:
Huszár-Kullmann-Tringer.: A rehabilitáció gyakorlata Katona Ferencés Siegler János szerk.: Orvosi rehabilitáció Dr. Joós Márta: Rehabilitációs alapismeretek Szabó Gyula szerk.: Tervezés speciális felhasználói körök számára Dr. Valló Ágnes szerk.: Gyógyászati segédeszköz ellátási ismeretek R.W. Heckl, G. Ade, W. Schell: Rehabilitáció és betegápolás
Rehabunio Kft.: Gyógyászati segédeszköz forgalmazó tanfolyam képzési jegyzet
14. Készségfejlesztő tréning II.
Tanegység: 7 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Farkas Éva Tantárgy célja: A két féléves kurzus célja a leendő komplex rehabilitációs mentorok munkavégzéséhez szükséges képességek fejlesztése:
szemléletformálás, saját erőforrások feltárása, önismeret gazdagítása, személyes hatékonyság fejlesztése, a személyes fejlődés elősegítése, az önfejlesztési törekvések támogatása, a fejlesztő emberi kapcsolatok kialakítására és működésének elősegítése, csoportépítési és csoportfejlődési tapasztalatok szerzése, a személyiség- és képességfejlesztésben felhasználható módszerek és technikák sajátélményű elsajátítása.
Témakörök:
A mentori gyakorlatban használatos módszerek és technikák gyűjtése. A mentori gyakorlatban használatos módszerek és technikák használata és elemzése. Technikák gyakorlása: - kommunikációs, konfliktuskezelési, koordinációs, problémamegoldó, motivációs, aktivizáló, valamint közösségépítő technikák. – moderálás, facilitálás, érdekképviselet, projektszervezés és vezetés.
Irodalom: A komplex rehabilitációs mentor képzés elméleti tananyaga.
15. Komplex gyakorlat Tanegység: 10 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Dr. Nagy Janka Teodóra Tantárgy célja: A komplex gyakorlat célja, hogy személyre szabottan kínáljon lehetőséget arra, hogy a hallgatók saját magukat, mint segítőt a közvetlen gyakorlatban is kipróbálhassák. Segítse elő az elméleti, gyakorlati tudás, a készségek és a szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldalairól közelítve átfogó ismereteket szerezzenek a komplex rehabilitációs, illetve a komplex
rehabilitációs mentor tevékenységének lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről, és a mentor szerepeinek megvalósulásáról. Témakörök: A tereptanár irányításával a hallgató megismerkedik a terephely szociológiai jellemzőivel, az intézmény/szolgáltató alapdokumentációjával, adminisztrációs rendjével. Megismeri az intézmény által nyújtott, jelen időszakban működő szolgáltatások közvetlen gyakorlatát, amelyekben a kliensek, családok, csoportok részesülhetnek, valamint az intézményen belüli munkamegosztást és az együttműködési kapcsolatrendszereket, az önkéntes segítők bevonásának módját; Naprakész ismeretre törekszik az aktuális problémákról, azok gazdasági, politikai, jogi, szociális és pszichés vonatkozásairól. Alkalmazza munkájában a komplex rehabilitáció gyakorlatának alapelveit, értékrendszerét, különböző elméleteken alapuló módszereit, szerepeit. A hallgató a tereptanárral való egyeztetés után a fokozatosság, a folyamatos önállósodás elvének érvényesítésével lát el feladatokat, tart szakmai kapcsolatokat, nyújt kompetenciájának megfelelő szolgáltatásokat. Az esettel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is ellátja. Irodalom: Személyre szabottan neveződik meg.
16. Gyakorlat feldolgozó szeminárium Tanegység: 5 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Farkasné Jakab Eszter Tantárgy célja: A terepgyakorlat során szerzett tapasztalatok feldolgozása, megbeszélése, a komplex rehabilitáció szempontjai érvényesítésének elsajátítása, a rehabilitáció módszereinek felismerése egy adott esetkezelés kapcsán. Valamint ezek elemzése, mely segíti az elmélet és a gyakorlat összekapcsolódásának elmélyítését. Kiscsoport keretei között a hallgató beszámoljon terepgyakorlatáról és kérdéseket, dilemmákat fogalmazzon meg, melyekre a többiektől reflexiót vár. Témakörök: Szempontok a gyakorlat feldolgozáshoz: (valamint a feldolgozó szemináriumhoz) Első benyomások a terepgyakorlat színhelyéről: -
Intézményi struktúra rövid leírása. Milyen kérdések, dilemmák foglalkoztatják az adott intézményt?
-
Milyen változtatások történtek a terep intézményben az elmúlt időszakban? Milyen szolgáltatásokat nyújt az adott intézmény (egyéni munka, csoportos, közösségi…) Az első napok egy-két fontos mozzanatának részletes leírása. Hogyan éltem meg...?
A kliensek belépése az adott intézménybe: - Hogyan kerülnek kapcsolatba velük, hogyan szűrik meg, hogy kivel alakítanak ki munkakapcsolatot, milyen elérési stratégiái vannak az intézménynek? A hallgató hogyan kapcsolódhat ehhez az eljárás rendhez? - Első találkozások: az intézmény ügyfélköréből kikkel és hogyan találkozott a hallgató? Hogyan működik véleményem szerint a terepintézmény? - A terepen folyó tevékenységeken kívül milyen lehetőségeket látna még a hallgató a kliensek elérésére, segítésére, rehabilitációjára? - Milyen feltételekre lenne szükség ehhez? - Hogyan lehetne elkezdeni? - Hogyan vélekednek a tereptanár/a kollégák erről? - Hogyan élem meg önmagamat a gyakorlat különböző színterein (kliens, kolléga, intézményi keretek között)? Irodalom: A kurzus végére beadandó és értékelésre kerülő beszámoló témájához igazodó szakirodalom.
17. Szupervízió Tanegység: 5 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Kocsis Erzsébet Tantárgy célja: A hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója, amely a szakmai identitás tisztázásáig, a felelősséget vállaló cselekvésig juttatja el - mely során képessé válik belső erőforrásai felfedezésére, és a külső erőforrások felismerésére és mozgósítására is. Témakörök:
saját lehetőségekre, határokra, beállítódásokra, értékekre vonatkozó személyes viselkedések kibővítése vagy elmélyítése, a gyakorlati készségek és szociális cselekvési kompetencia bővítése és elmélyítése, szociális és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és cselekvési struktúrák jobb megismerése.
A csoport tevékenységében esetorientált, s mivel általában nem egy helyen töltik gyakorlatukat a résztvevők, az egyén témája a csoport témájává válik, így mindenki aktív részese. A csoportkeret lehetőséget ad a szituáció kibővítésére, a tagokban felidéződnek/beindulnak saját emlékei, a kontroll, a visszacsatolás a csoporttól érkezik. Nagyon lényeges elem a viselkedés kontextushoz való kötődését felismerhetővé tenni. Mivel saját cselekvéseinkhez saját indoklást hozunk, fontos más lehetséges indoklások számbavétele is. Ebben segít a nyitott, nem ítélkező hallgatótárs. Irodalom: Ajánlott irodalom:
Pik Katalin: Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2002.
19. Szakdolgozati szeminárium Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Dr. Tóth Olga Tantárgy célja: A hallgató folyamatosan, előre kidolgozott menetrend szerint végezze munkáját a tudományos igényű dolgozat írásának szabályai szerint. A szemináriumon az oktató ehhez egyéni konzultációs formában folyamatosan segítséget nyújt. Témakörök:
A dolgozat témakörének meghatározása, pontosítása, a feldolgozandó probléma kijelölése Szakirodalom gyűjtésének módszertani kérdései, bibliográfia készítése A forráskezelés, a szakirodalom kezelése módjainak, technikáinak áttekintése, a hivatkozás módjainak, szabályainak megismerése Axióma, tétel, hipotézis „természetének” megbeszélése, a szakirodalom alapján axiómák, tételek gyűjtése, a lehetséges következtetések megfogalmazása A dolgozat hipotézisének kidolgozása (mit kíván feltárni, jellemezni, elemezni), konceptualizálás (a dolgozatban használt alapfogalmak, változók összegyűjtése) „Tartalomjegyzék” elkészítése, melyben részletezi a dolgozat felépítését, szerkezetét, belső arányait Empírikus adatfelvételi módok, eljárások, lehetőségek számbavétele A dolgozattal kapcsolatos formai követelmények tisztázása Konzultáció a szakdolgozat témakörének megfelelő anyagokról.
Irodalom: Kötelező irodalom: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest, 1996. (Gondolat Kiadó, 1992.) Ajánlott irodalom:
A szakdolgozat témájának megfelelő irodalmak.
c.) Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások Az elméleti tárgyak vizsgával zárulnak. A gyakorlatok értékelése az évközi munka és teljesítmény alapján: folyamatos, ötfokozatú skálán történik. A komplex elmélet-gyakorlati tantárgyaknál a gyakorlati feladatok teljesítése a vizsgára bocsátás feltétele. A tanulmányokat szakdolgozat készítése és záróvizsga zárja le. A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozat 2-3 ív terjedelmű önálló munka, amely lehet egy alkalmazási terület elméleti hátterének feldolgozása, modell értékű ellátási projekt kidolgozása, komplex rehabilitációs segítő tevékenység alapján esettanulmány, empirikus kutatás. A szakdolgozatnak tükröznie kell a hallgató szakirodalmi tájékozottságát, módszertani jártasságát, valamint az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálásának képességét. A záróvizsga: A záróvizsga részei: •
a szakdolgozat megvédése
•
a szaktárgyi tételsor egy kérdésének kifejtése
A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: a záróvizsga eredménye a megszerzett két érdemjegy átlaga, egész számra kerekítve.
d.) Korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjére vonatkozó rendelkezések A korábban megszerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítására a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 54§ - 55§ alapján kerülhet sor.
e.) Dr. Nagy Janka Teodóra - Önéletrajz