Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés TÁMOP 3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben”

Pályázó: Tarcal Nagyközség Önkormányzata

Komplex helyzetelemzési szaktanácsadó: Liptákné Czakó Ildikó

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A feladat-ellátási hely társadalmi - gazdasági környezetének bemutatása.. 3 1.1

Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete.................. 3

1.2

Demográfiai mutatók alakulása a településen és az intézményben........................ 3

1.3 Kistérségi, mikrotérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerep a közszolgálatok elérhetősége szempontjából...................................................................... 4 1.4

2.

Szociokulturális háttér ............................................................................................ 6

Az intézmény bemutatása................................................................................. 7 2.1

Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei ........................................... 7

2.2

Infrastrukturális háttér: eszköz; ingatlan, és a humán erőforrás............................ 10

2.3

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége .................................... 12

2.4 Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése ..................................................................................................................... 14 2.5

Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása ........................................... 15

3. Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok info-kommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés........... 17

4.

5.

3.1

Az intézmény hardver és szoftver feltételei .......................................................... 17

3.2

Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége .................................. 19

3.3

Az informatika alkalmazása a tanítási órákon....................................................... 20

3.4

Az informatika alkalmazása egyéb területeken..................................................... 21

Az intézményi szolgáltatások eredményessége........................................... 22 4.1

Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében.............................. 22

4.2

Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében .... 22

4.3

Középiskolák esetén vizsgaeredmények.............................................................. 23

4.4

Eredményesség a pedagógiai módszerek alkalmazásában ................................. 23

4.5

A település életében játszott szerep..................................................................... 24

Problémák, szükségletek bemutatása ........................................................... 15 5.1 Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése ..................................................................................................................... 15 5.2 Az intézmény fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet) ........................... 16

-1-


6.

Szakmai fejlesztési javaslat............................................................................ 17 6.1

A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai ......... 17

6.2

Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere.......................... 18

6.3 Javaslat az intézmény fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységekre és a szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére ..................... 19

7.

6.4

Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei................... 19

6.5

A projekt javasolt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez .................... 20

A javasolt fejlesztés várható hatásai ............................................................. 20 7.1 A tervezett tevékenységek milyen pontokon szolgálják a kompetencia-alapú oktatásra való átállást, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését?................................ 20 7.2 A tervezett tevékenységek hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására. A pályázat hogyan járul hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javításához? ................................................................................. 21 7.3 A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek nevelésére. A pályázat hogyan segíti elő az SNI tanulók integrált nevelésének, oktatásának elterjesztését? ...... 22 7.4 A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez?..................................................................................................................... 22

Komplex szaktanácsadó egyetértő nyilatkozata.................................................. 23

-2-


1. A feladat-ellátási hely társadalmi - gazdasági környezetének bemutatása 1.1

Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete

Tarcal gazdasági adottságai Tarcal természeti erőforrásait illetően hidrogeológiai és geológiai adottságainál fogva meglehetősen behatárolt. Gyógy- és termálvizei, valamint klasszikus értelemben vett ásványkincsei az eddigi kutatások alapján nincsenek. Az egyetlen kitermelésre alkalmas anyag, mely a községhez tartozó hegy felszíne alatt fellelhető, a hegy tömegének egy részét alkotó piroxén-andezit-dacit elnevezésű kőzet, melynek kitermelhető mennyisége a gazdaságos termelés és a természetvédelmi megkötések miatt korlátozott. A község területén található, mintegy 47 hektárnyi erdő elsősorban tájesztétikai szempontból jelentős. Az iparszerű fakitermelésre nem alkalmasak ezek az erdők. A település természeti erőforrásainak túlnyomó részét azok a földrajzi-, domborzati-, éghajlati- és talajadottságok adják, melyek lehetővé tették a virágzó szőlő- és más agrokultúrák létrejöttét. A hegyen kialakult kies völgyek által határolt lösz borította lankás dombok talaja nyirokszerű anyagokon képződött, agyagos vályognak tekinthető, közepes termőképességű, a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas barnaföld, illetve az erózió romboló hatása következtében sok helyen maga a nyers lösz. A síkságon, illetve az árterületeken csekély humusztartalmú meszet sem tartalmazó, alacsony kapilláris és vízemelési értékű üledék található. Elsősorban gyepként (rét-legelő) hasznosítható, jobb híján azonban szántó művelésre is alkalmas réti talajok ezek. A befektetési lehetőségekről Önkormányzat befektetési ajánlatai között elsősorban a szőlészeti, borászati és idegenforgalmi beruházások szerepelnek, melyekhez kül- és belterületi földterületekkel, házas ingatlanokkal, pincékkel tud hozzájárulni, illetve az így létrejött vállalkozásokat adókedvezménnyel segíti. Aktuális befektetési lehetőségek Tavas kőbánya Terület: Üdülés, idegen forgalom Helyszín: Tavas kőbánya. 1.2

Demográfiai mutatók alakulása a településen és az intézményben A lakónépesség 22% fiatalkorú. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a településen működő oktatási-nevelési intézményeknek van létjogosultsága és még hosszú távon képes a település életében aktívan részt venni.

-3-

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata 1. táblázat: Demográfiai mutatók

Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

1.3

3180 3134 167 349 198 -

Kistérségi, mikrotérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerep a közszolgálatok elérhetősége szempontjából 2. táblázat: Szociális helyzet a településen

Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

Helyben, más településről kijáró szakember(ek). A Más településen, Havonta hány szolgáltatás Helyben éspedig... (km) alkalom? ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X X X x X 8 KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X

X

X X

X X X

Tokaj 6 km x

X

4

x

Gyógytestnevelés

X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet

x X

X X

x X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

Családok átmeneti otthona

X

-4-


Helyben megoldott: -

Bölcsődei ellátás

-

óvodai nevelés

-

alapfokú oktatás-1-8. évfolyam

-

továbbtanulás, pályaválasztás

-

gyermekjóléti szolgálat

-

napközi

-

Korai fejlesztés és gondozás

-

Fejlesztő felkészítés

-

Gyógypedagógiai tanácsadás

Az alapfokú művészetoktatást helyben, de más településről kijáró szakemberek biztosítják. A logopédia ellátást a Tokaji kistérségi szakszolgálat látja el. A szolgáltatást az óvodában kiegészítik a beszédfejlesztő óvodapedagógus által tartott kiscsoportos foglakozások.

Ugyanez a munkamegosztás érvényes a fejlesztő

felkészítés területén.

Kistérségi feladatellátás keretében megoldott: -

Nevelési tanácsadás

-

Gyógytestnevelés

Ellátatlan a következő szolgáltatás:

-

Családi napközi

-

Házi gyermekfelügyelet

-

Családok átmeneti otthona.

-5-

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata 3. táblázat: A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma

Összesen:

HH / HHH

Sajátos nevelési igényű

101

74/43

1

3

0

0

98

74/43

1

125 8

90/54

6

165

84/62

24

ebből

A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró Feladatellátási helyen

ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró Feladatellátási helyen

Felső tagozatos (5-8.)

ebből

ebből

helyben más településre eljáró Feladatellátási helyen Középiskolás (9-13.) helyben más településre eljáró

9

Feladatellátási helyen

A településen élő gyermekek és tanköteles korú tanulók közül csak nagyon kis arányban járnak el más település óvodájába és iskolájába a gyermekek, tanulók. Ez azt támasztja alá, hogy a szülők megbíznak az intézményekben, az ott dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségében, tudásában. 1.4

Szociokulturális háttér

4. táblázat: Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen

389

Ebből tartósan munkanélküli

211

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

220

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

258

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

-6-

368


A településen a munkanélküliségi ráta folyamatosan 15 % fölött van (KSH: 2006 – 18%, 2007 - 20%!). Az állandó népesség 6%-a tartósan munkanélküli. Hasonló arányokat mutat a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya is. településen minden tizedik ember részesül valamilyen szociális ellátásban.

2. Az intézmény bemutatása 2.1

Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei 5. táblázat: Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei

Feladatellátási hely neve Feladatellátási hely címe Intézmény neve Intézmény címe Fenntartó megnevezése Működés kezdete (év) A pályázatba vont további feladat-ellátási helyek neve

Klapka György Általános Iskola 3915. Tarcal, Árpád u. 1. Klapka György Általános Iskola 3915. Tarcal, Árpád u. 1. Tarcal Község Önkormányzata 1948 Kikelet Óvoda Tarcal

Feladatellátási hely neve Feladatellátási hely címe Intézmény neve Intézmény címe Fenntartó megnevezése Működés kezdete (év) A pályázatba vont további feladat-ellátási helyek neve

Kikelet Óvoda 3915 Tarcal Árpád út 8. Kikelet Óvoda Tarcal 3915 Tarcal Árpád út 8. Tarcal Község Önkormányzata 1897 (óvoda alapítási éve)

6. táblázat: A feladatellátási helyen ellátott közoktatási feladatok

Ellátott közoktatási feladatok* Óvoda Óvodai gyógypedagógiai nevelés Általános iskola 1-4. Általános iskola 5-8. Gyógypedagógiai oktatás Napközi Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola

Ellátott gyerekek száma

Férőhelyek száma

101 Integráltan: 1

120 Szegregáltan:

125 165 Integráltan: Szegregáltan: 5 13 38

-7-

38

A


7. táblázat: Gyereklétszám változása a feladatellátási helyen

Ellátott közoktatási feladatok*

Ellátott gyerekek/tanulók száma

2005/2006 tanév Óvoda

131

Óvodai gyógypedagógiai nevelés

I**: 2

Általános iskola 1-4. Általános iskola 5-8. Gyógypedagógiai I: 0 oktatás Napközi Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola

Sz***:

2006/2007 tanév 128

2007/2008 tanév 98

I: 2

I: 1

Sz:

2008/2009 tanév 101 Sz:

I: 1

Sz:

149

136

132

125

186

176

172

165

Sz: 25 56

I: 0

Sz: 24 46

I: 3

Sz: 18 38

I: 5

Sz: 13 38

Az adatokból látszik - ami országos tendencia -, hogy egyenletesen csökken az ellátandó gyermekek, tanulók létszáma. Az Iskola rendelkezik szegregált osztállyal, ahová a tanulók a TKVSZRB szakértői véleménye alapján kerülnek be.

Az

Óvodában a gyógypedagógiai nevelés a 2005/2006-os tanévtől kezdve integrált formában folyik.

8. táblázat: A tanulói összetétel változása a feladatellátási helyen

Klapka György Általános iskola Tanév

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Összlétszám

335 312 306 290

Hátrányos helyzetű

152 173 173 174

-8-

Halmozottan hátrányos helyzetű 77 112 110 116

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 1 1


Kikelet Óvoda Tanév

Összlétszám

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Hátrányos helyzetű

131 128 98 101

Halmozottan hátrányos helyzetű

86 93 77 74

28 45 44 43

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek -

Évek óta 40% felett van a hh tanulók aránya az intézményben. A hhh tanulók aránya az elmúlt 4 tanév alatt emelkedett 40 % fölé. A folyamat hátterében részben a rossz szociális helyzetben lévő roma lakosság körében tapasztalható népességszám növekedés áll. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a településen élők megélhetése régen és most is alacsony képzettségi szintet igénylő mezőgazdasági munkákhoz kötődött. 9. táblázat: Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként

Klapka György Általános Iskola

Évfolyam Gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám az csoport évfolyamon foka

Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Összesen 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Eltérő

28 37 18 32 38 37 43 34 13

Emelt szintű oktatás* és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Általános tanterv

27 36 18 30 38 37 43 34

HH / HHH 25 11 30 21 13 5 22 17 27 22 20 12 16 11 9 5

SNI

Összese n

HH / HHH

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összes HH / HHH en

1 2 3 3 5 2 1 13

-9-

12

12


Kikelet Óvoda

Évfolyam és/vagy Gyermek és/vagy óvodai tanulólétszám az csoport évfolyamon foka

Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Összesen kiscsoport középső nagy

27 26 48

2.2

Emelt szintű oktatás* és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Általános tanterv

27 26 48

HH / HHH 19 11 19 13 36 19

SNI

Összesen

HH / HHH

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen

HH / HHH

1

Infrastrukturális háttér: eszköz; ingatlan, és a humán erőforrás

10. táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

Klapka György Általános iskola Az eszközt / létesítményt használó

Eszköz/létesítmény

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel interaktív tábla* tornaterem tornaszoba öltöző étkező vagy ebédlő vízöblítéses wc szükségtanterem/csoportszoba tanári szoba

darab

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma

építés/ felújítás/ beszerzés éve

gyermekek, tanulók száma

2007 1987 2006 2002

68 184 215 107

68 94 111 55

60 67 79 38

30 14 27 13

2002

107

55

38

13

1987 2007 1987

290 125 290

174 90 174

116 54 116

30 6 30

1963-2008

290

174

116

30

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

2 1 1 10 10 0 1 1 2 0 34 0 1

2006

Az iskola viszonylag jól felszerelt intézmény, ami a fenti adatokból is látszik.

- 10 -


Kikelet Óvoda Az eszközt / létesítményt használó

Eszköz/létesítmény

építés/ felújítás/ beszerzés éve

darab

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel interaktív tábla* tornaterem tornaszoba öltöző étkező vagy ebédlő vízöblítéses wc szükségtanterem/csoportszoba tanári szoba

gyermekek, tanulók száma

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma

1

2 0 0 0 0 1 0 12 1

2006

80

2003

48

2002 1995

101 26

74

43

74 19

43 13

Az Óvoda eszközparkja felemás képet mutat. A gyermekeket egyrészt 2007.ben akadálymentesített helyiségek szolgálják. Ugyanakkor szükség lenne az óvoda bővítésére is. A nevelési munkát és az adminisztrációt szolgáló géppark, pedig 2 éven belül teljesen elavul. 11. táblázat: Humán-erőforrás az intézményben

Klapka György Általános iskola 25 4

Tantestület létszáma Nem megfelelő képesítéssel oktatók/nevelők száma Ebből akinek a képesítés megszerzése folyamatban van

2

Kikelet Óvoda

- 11 -

1

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata Tantestület létszáma Nem megfelelő képesítéssel oktatók/nevelők száma Ebből akinek a képesítés megszerzése folyamatban van

11 -

A humánerőforrás fejlesztése az Iskolában folyamatban van, ennek iránya pedig a nem megfelelő képesítéssel rendelkezők számának nullára történő csökkentése. Az Óvodában minden óvodapedagógus megfelelő képesítéssel rendelkezik. Itt a fejlesztés az IPR szerinti és a kompetencia alapú nevelés feltételeinek biztosításra irányul. 12. táblázat: Humán-erőforrás hiánya az intézményben Klapka György Általános Iskola

tantárgyak Rajz Angol Történelem informatika

Nem megfelelő képesítéssel oktatott összes HH / HHH SNI évfolyamok tanuló tanulók tanulók 5-6-7-8. 165 84 62 24 1-2., 4-5-67. 140 86 23 2 6. 16 10 7 1 3-4-5. 70 47 28 3

Szükséges a fenti területeken a szakos ellátottság megoldása részben új képzéseken keresztül, részben megfelelő szakos pedagógus felvételével. 2.3

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége 13. táblázat: Pedagógusok módszertani képzettsége az intézményben

Klapka György Általános Iskola Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Kooperatív tanulás Nem szakrendszerű oktatás Fejlesztő pedagógia

Képzések ideje (év)

2008. 2008. 2008.

Résztvevő főállású pedagógusok

23 2 2

Résztvevő pedagógusok által tanított tantárgyak

Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoport ok Minden 17 csoport Nem szakrendsz 5. a, 5. b Alsó tagozat 1. a, 2. a

A pedagógusok nyitottak az új információkra és szívesen kapcsolódnak be pedagógus képzésekbe is. - 12 -


Kikelet Óvoda Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.)

Képzések ideje (év)

Kompetencia alapú nevelés- oktatatás az óvodában Ének Zenei nevelés lehetőségei az óvodában Vizuális óvodai nevelés lehetőségei

Résztvevő főállású pedagógusok

2008 2008

Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoportok

2 óvodapedagógus 1 2 1 1 1 1 1

2008 2005 2005 2007 2004 1998

Beszédfejlesztő szakvizsga Mozgásjavító torna Fejlesztőpedagógus szakvizsga Gyógypedagógiai ismeretek Drámapedagógia

Résztvevő pedagógusok által tanított tantárgyak óvodapedagógus

óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus

Az óvodapedagógusok nyitottak az új információkra és szívesen kapcsolódnak be pedagógus továbbképzésekbe is.

14. táblázat: Pedagógiai munkát segítő szakemberek rendelkezésre állása az intézményben

Klapka György Általános iskola Szakemberek száma gyógypedagógus logopédus fejlesztőpedagógus iskolapszichológus gyermekvédelmi felelős roma pedagógiai asszisztens/dajka egyéb

Heti órakeret

1

27

Ellátott tanulók száma 20

1

23

68

1-8.

290

1-8.

1

Ellátásban érintett évfolyamok 1-8.

Az Iskola rendelkezik fejlesztő pedagógussal és főállású gyógypedagógussal is. A pedagógusok munkáját gyermekvédelmi felelős is segíti. Kikelet Óvoda

gyógypedagógus logopédus

Szakemberek száma

Heti órakeret

Ellátott tanulók száma

1 1

21 6

40 42

- 13 -

Ellátásban érintett évfolyamok mind mind

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata fejlesztőpedagógus iskolapszichológus gyermekvédelmi felelős roma pedagógiai asszisztens/dajka egyéb

2 0 1

10

22

mind

1

74

mind

0

Az Óvoda rendelkezik főállású gyógy-, illetve fejlesztő pedagógussal Emellett az óvodapedagógusok körében többen is rendelkeznek a kiscsoportos kommunikációs és értelmi fejlesztést, felzárkóztatást segítő képzettséggel és napi szintű gyakorlattal. A pedagógusok munkáját gyermekvédelmi felelős is segíti. A gyógypedagógiai és logopédiai ellátás részben a kistérségi feladatellátás keretében történik. 2.4

Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése 15. táblázat: Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott pedagógiai fejlesztések, pályázati projektek

Klapka György Általános iskola

Pályázati kiírás száma, pályázat címe

Benyújtott pályázatok

Ebből támogatást nyert pályázatok

Pályázat tárgya, eredménye (max. 2 mondat)

Pályázott támogatás összege

Megvalósítás ideje

Érintett tanulócsoport ok

- TIOP 1.1.1 Integrációs és képességkibontakoztató program a

Integrációs és képességkibontakozt ató

- 14 -

Kb. 1.460.000.Ft

2007/2008as tanév

1-5. o.


Kikelet Óvoda Pályázati Pályázat tárgya, kiírás száma, eredménye (max. 2 pályázat címe mondat)

Benyújtott pályázatok

Pályázott támogatás összege

Megval ósítás ideje

Érintett tanulócsoportok

12/2007. (III.14) Képesség 3219500 FT OKM rendelet kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése 9/2008 (III.29) Képesség 2740000 FT OKM rendelet kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése TÁMOP 3.3.2 Nincs. adat Esélyegyenlőségi

programok végrehajtásának támogatására Ebből a 12/2007. (III.14) támogatást OKM rendelet nyert pályázatok

Képesség 3219500 FT kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése 9/2008 (III.29) Képesség 3219500 FT OKM rendelet kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése

2.5

Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása

A településen élő 3-8 éves HHH gyerekek összlétszáma 98 fő, 45% -a jár óvodába -

A HHH gyerekek aránya az intézményben: 44 fő - 45% SNI tanulók aránya az intézményben: 1 fő -0 % A HHH tanulók és az SNI gyermek nevelése integráltan folyik

csoportalakítás. 2008. szeptembertől a csoportok vegyes csoportformában működnek, így a HHH-arány a csoportok között megfelelő. Az IPR sikeres alkalmazását elősegítő képzésen részt vett a testület, továbbképzési terv is készült - 15 -

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata Tárgyi feltételek és azok használata -

Az óvoda környezete gondozott, az udvaron fák, növények, játékok, kuckók, homokozók találhatók Nincs tornaszobája, de alkalmanként használják az iskoláét Az épületei e tanévben lettek akadélymentesítve. A folyosók, mellékhelyiségek gondozottak , tiszta függöny, növények. Kézmosási lehetőség van, asztalterítő, tisztaság , normális evő és pohárkészlet A csoportszobák bútorai, berendezése, tisztasága, esztétikuma megfelelő/ mobil bútorok, játék sarok, dolgozó sarok könyvekkel, növényekkel. Külön fejlesztőszobájuk is van, ahol saját gyógypedagógusok foglalkozik a gyerekekkel. Számítógépet használnak, fénymásolójuk is van A csoportszobák dekorációja, a folyosók és helyiségek díszítése az aktuális eseményeket tükrözi A folyosók és csoportszobák dekorációi, folyamatos kreatív tevékenységekről tanúskodnak

Személyi feltételek: -

100 %- szakos ellátottság, A korszerű pedagógiai módszerek ismerete Kisegítő személyzet alkalmazása, és a szakszolgálati ellátottság kiváló, mintaértékű, de további fejlődési lehetőségeket is terveznek Gyógypedagógus, gyógytestnevelő , fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus van, pedagógiai aszisztenseket nem alkalmaznak

JÁTÉKOK, FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK : -

A csoportszobákban és a fejlesztő szobában lévő játék és eszközpark 2008. év végén az OKM „integrációs támogatásának” segítségével nagymértékben megújult. A gyerekek foglalkoztatását segítő egyszerű, olcsó anyagok A tapasztalást segítő, naponta használt anyagok, dokumentumok A játékok a gyerekek kreativitását, fejlesztését szolgálják, de még fejlesztésre,bővítésre szorulnak. Technikai ellátottságuk az IKT eszközpark tekintetében fejlesztésre szorul

Az óvoda és bölcsőde egy intézményként működik, így kapcsolatuk kiváló. Az óvoda iskola kapcsolatban az óvónők és a tanítók együttműködése jó, a szakmai kapcsolat a tanév során folyamatos. Az iskola nem vesz igénybe normatívát. A HHH-gyerekek 3 éves kortól járnak óvodába. A szülőket 3 havonta bevonják a kötelező értékelésbe. Szülői értekezletet tartanak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére, a hiányosságokat és az eredményeket megbeszélik. A szülőket bevonják a fejlesztő munkába.

- 16 -


3. Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés 3.1

Az intézmény hardver és szoftver feltételei 16. táblázat: Az intézmény hardver illetve szoftver feltételei

Klapka György Általános Iskola Eszköz neve

Számítógép konfiguráció:

Hordozható számítógép:

Digitális zsúrkocsi Szkenner Digitális videokamera Digitális fényképezőgép

Típus/kategória

Elavult Kifutófélben lévő Korszerű Elavult Kifutófélben lévő Korszerű 0 1 0 0

Nyomtató

Tintasugaras nyomtató Fekete-fehér lézernyomtató Színes lézernyomtató Egyéb: 0 Aktív tábla 0 Web kamera 0 Projektor 0 Egyéb, itt fel nem sorolt eszköz

Darab (diák/ adminisztráció/ felkészülés) Példa: 10 / 2 / 5 11/0/0 8/0/0 0/2/1 0 0 0

tanári

1/0/0

1/1/0 1/3/1 0 0

Kikelet Óvoda Eszköz neve

Típus/kategória

Számítógép konfiguráció:

Elavult Kifutófélben lévő Korszerű Elavult Kifutófélben lévő Korszerű

Hordozható számítógép:

- 17 -

Darab (diák/ adminisztráció/ tanári felkészülés) Példa: 10 / 2 / 5 1db /adminisztráció 2 db/gyerek 0 0 0 0

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata Digitális zsúrkocsi Szkenner Digitális videokamera Digitális fényképezőgép Nyomtató

0 1 0 1 Tintasugaras nyomtató Fekete-fehér lézernyomtató Színes lézernyomtató Egyéb:

Aktív tábla Web kamera Projektor Egyéb, itt fel nem sorolt eszköz

3 1 0 0 0

17. táblázat: Számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek

Klapka György Általános Iskola helyiség helyiségek száma 1 Számítástechnika szaktanterem (kizárólag informatika tantárgy oktatására) 0 Számítástechnika szaktanterem (egyéb tantárgyak oktatására) 0 Csak tanári bemutatóra alkalmas multimédiás terem 2 Szertárak 2 Tanári szoba 1 Könyvtár Irodák egyéb

3 2

gépek száma 22

0 1 Adminisztrációs cél: 0 Kutatási/tanulási cél: 0 3 0

Kikelet Óvoda helyiség helyiségek száma Számítástechnika szaktanterem 0 (kizárólag informatika tantárgy oktatására) Számítástechnika szaktanterem (egyéb tantárgyak oktatására) Csak tanári bemutatóra alkalmas multimédiás terem Szertárak Tanári szoba Könyvtár - 18 -

gépek száma

Adminisztrációs cél:


Irodák Egyéb: csoportszoba

Kutatási/tanulási cél: 1 2

1 2

18. táblázat: Az intézmény milyen szoftverekkel rendelkezik?

Klapka György Általános Iskola Szoftver típusa Operációs rendszer Szövegszerkesztő Táblázatkezelő Adatbázis-kezelő Prezentációs program Programozási nyelv Speciális szakmai szoftver Tantárgyi oktatóprogramok egyéb

Fajtái Windows XP Office 2003, 2007. Office 2003, 2007. Office 2003, 2007. Office 2003, 2007. -

Kikelet Óvoda Szoftver típusa Operációs rendszer Szövegszerkesztő Táblázatkezelő Adatbázis-kezelő Prezentációs program Programozási nyelv Speciális szakmai szoftver Tantárgyi oktatóprogramok egyéb

3.2

Fajtái Windows XP MS Office 2003 MS Office 2003 MS Office 2003 MS Office 2003

Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége 19. táblázat: A pedagógusok informatikai végzettsége

Kalpka György Általános Iskola

végzettség Felsőfokú középiskolai tanári (informatika) általános iskolai tanári (informatika) egyéb nem tanári egyetemi vagy főiskolai informatikai OKJ-s oktatás informatikus rendszerinformatikus szoftverüzemeltető számítógép-kezelő (-használó) ECDL - 19 -

fő

1

1 1 2

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata végzettség teljes start Pedagógus továbbképzés (informatika témájú) 30 órás 30-60 órás 60-120 órás Egyéb

fő 1

10 3 3

Kikelet Óvoda végzettség Felsőfokú középiskolai tanári (informatika) általános iskolai tanári (informatika) egyéb nem tanári egyetemi vagy főiskolai informatikai OKJ-s oktatás informatikus rendszerinformatikus szoftverüzemeltető számítógép-kezelő (-használó) ECDL teljes start Pedagógus továbbképzés (informatika témájú) 30 órás 30-60 órás 60-120 órás Egyéb Alap szintű felhasználói szintű Középszintű elektronikus íráskészség

3.3

fő

6 2

Az informatika alkalmazása a tanítási órákon 20. táblázat: Mely évfolyamokon, és heti hány órában van tanterv szerinti informatika óra?

évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8. eltérő

csoport

óraszám 1 1 1 1 2 2 1

1 2 2 2 2 2 1

21. táblázat: Az informatika alkalmazása egyéb tanítási órákon.

- 20 -

megjegyzés

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata évfolyam

tantárgy(ak):

8. 7-8.

Angol Technika

3.4

Az informatika alkalmazása egyéb területeken 22. táblázat: Mire használják a kollégák a számítógépet? Tevékenység

Gyakoriság

Órára felkészülés Tanórai munka Levelezés Böngészés Hivatalos ügyek elintézése Iskolai adminisztráció pl. e-napló) Közösségi oldalak (iwiw, facebook) Chat Egyéb, éspedig:

- 21 -

Ritkán Ritkán Gyakran gyakran ritkán Soha gyakran ritkán


4. Az intézményi szolgáltatások eredményessége 4.1

Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében 23. táblázat: Kompetencia mérések eredményei

2003 2004 Országos Iskola Országo Iskola Országo Iskola kompetenci átlaga s átlag átlaga s átlag átlaga a-mérés eredménye

2006 HH / HHH tanulók átlaga

2007 Országo Iskola HH / s átlag átlaga HHH tanulók átlaga

Szövegértés 6. évfolyam 500 8. évfolyam

–

10. évfolyam Matematika 6. évfolyam

509

–

500

479

497

500

500 8. évfolyam

512

–

10. évfolyam

–

499

501

505

493

500

500

436

497

494 499

Az iskolai eredmények elmaradnak az országos átlagtól, ezért szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni az egyéni tanulási utak megtámogatására is. 4.2

Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében 24. táblázat: Lemorzsolódás kockázatát jelző mutatók alakulása az intézményben

Tanév

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 országos átlag 2005/2006

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlét HH / SNI összlét HH / SNI összl HH / SNI számo HHH- gyer számo HHH- gyer étszá HHHgyere n belül gyerek ekek n belül gyerek ekek mon gyerek kek ek ek belül ek körébe körébe n n 6,1 0,3 1,7 4,5 0,6 2,1 15,6/ 8,7 17,9 0 0,3 0,6/0,9 2,6 1,3 0,6/0,9 1 1,7/2,7 0,3 0,6/0,9 3,12 0,3 0,6/0,9 10,7 6,9/8,6 40 0,3 0,6/0,9 Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

2,11%

0,61% - 22 -

0,37%


Az évfolyamismétlők aránya egyenletesen csökken. Magántanulójuk az elmúlt évben már nem is volt. Egyre csökkenő tendenciát mutat a 250 óránál többet hiányzók aránya is. 25. táblázat: Továbbtanulási mutatók általános iskolák esetén

Szakközépiskol a (érettségit Gimnázium (%) adó képzés) (%) Tanév összl HH / SNI összl HH SNI étsz HHH tanul étszá / tan ámo ók mon HH uló n tanul köré belül H- k belül ók ben tan kör köré uló ébe ben k n kör ébe n 2003/2004 28,6 37,1 2004/2005 36 52 2005/2006 27,3 52,3 38/ 2006/2007 11, 26 6,7/0 0 34 1 0 2007/2008 40/ 27,3 30,3 10 2008/2009 országos átlag 2005/2006

36,6%

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

összl étszá mon belül

HH / HHH tanul ók köré ben

SNI tanul ók köré ben


20 12 18,2

-

-

33,3/ 53,5 33,3 60/ 42,4 90 10

43,1%

19,0%

Nem tanult tovább (%)

SNI tan uló k kör ébe n


HH / HHHtanuló k köréb en

SNI tanuló k köréb en

2,2

HH / HH Htan uló k kör ébe n -

-

14,3 -

-

-

-

-

-

20

12/35, 4

66,7

-

-

-

-

-

-

1,3%

Az érettségit adó középiskolába kerülők aránya elmarad az országos átlagtól. Jóval magasabb a szakképző iskolában továbbtanulók aránya. 4.3

Középiskolák esetén vizsgaeredmények Nem releváns

4.4

Eredményesség a pedagógiai módszerek alkalmazásában 26. táblázat: Differenciált oktatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása

- 23 -

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata Módszertan (pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.)

Évfolyamonként a tanulócsoportok hány %-ban alkalmazzák

Kooperatív tanulás Differenciált tanulásszervezés Drámapedagógia


Érintett tantárgyak

A tanórák hány %-ban alkalmazzák

1-8.

Minden Minden

30 20

minden

20

100 % 100 %

1-8. 1-6.

100 %

A differenciálás, a kooperatív technikák alkalmazása, a drámapedagógia napi szinten jelen van a tanítási-tanulási folyamatban. 27. táblázat: A kulcskompetenciák fejlesztését támogató oktatási programok alkalmazása

Kulcskompetenciák fejlesztése Szövegértés - szövegalkotás Matematikai –logikai kompetencia Szociális, életviteli és környezeti Életpálya-építési Infokommunikációs technológiák Idegennyelvi kompetenciák Óvodai nevelés

Évfolyamonként a tanulócsoportok hány %-ban alkalmazzák -



A tanórák hány %-ban alkalmazzák

Az intézmények nincsen gyakorlata kompetencialapú oktatásban, így nem is alkalmazzák. 28. táblázat: Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása Tanulásszervezési eljárások

Mikor

Projekt Témahét Modulárisan szervezett oktatási program Műveltségi terület tantárgy bontás nélküli oktatása Egyéb

-

Témakör

Érintett tanulócsoporto k


-

A fenti oktatási formákat sem alkalmazzák napi szinten. 4.5

A település életében játszott szerep

A település fő problémái közvetlenül összefüggenek a rossz szociális/foglakoztatási jellemzőkkel. Az Óvoda a közszolgáltatásokat ellátó szervezetek és intézmények közül elsőként reagált e problémákra. A foglalkoztatást támogató szolgáltatásként indult el a bölcsődei csoport, de e szempontból is fontos eredmény a HHH gyermekek 100%-os ötéves kor előtt történő beóvodázása is. Az Óvoda és a településen működő más intézmények szemlélete hosszú időn keresztül eltért egymástól a problémák érzékelését és adekvát kezelési módját tekintve. Az óvoda által elért eredményeknek azonban szerepe van abban, hogy az iskola is az integrált nevelés irányában mozdul. Ugyanakkor az óvodai szolgáltatásai hatással voltak a gyermekvédelmi és védőnői hálózatra és a közművelődés területére is. Az intézmény a - 24 -

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tarcal Nagyközség Önkormányzata kapcsolatait annak jegyében építette, hogy egy komplex ellátási hálózat épülhessen, ki amely ellensúlyozni képes a településen jelentkező kedvezőtlen tendenciákat, s l hosszú távon erősíti a település kohéziós erejét. Az intézmény szakmai programjában ennek jegyében kap helyet a településen működő partnerintézmények és civil szervezetek bevonása.

Problémák, szükségletek bemutatása 5.1

Az intézmények szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése

Az intézmények tárgyi felszereltsége átlagos, az eszközök folyamatos cseréjére a fenntartónak figyelmet kell fordítani. IKT eszközök tekintetében szükségesnek látszik a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzésére, ezek tanítási órákon történő rendszeres alkalmazásának fejlesztése. Az intézmények pedagógusai a megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A nevelő- és tantestületek informatikai felkészültségét javítani érdemes. A továbbtanulási mutatók alapján látszik, hogy a tanulók, különösen a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulásának segítése terén van az iskolának tennivalója. Az óvodában a beiskolázási arány növelése – az Önkormányzat minőségirányítási programjában is kiemeltként szereplő – feladat Az intézmények pedagógusai a mindennapok praxisában kívánnak meggyőződni arról, hogy milyen eredményeket, sikereket ígér a kompetencia alapú oktatás programja. Az újszerű tanulásszervezési eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő nevelés,i oktatási gyakorlat elsajátítása érdekében szükségesek továbbképzések, más óvodák, iskolák jó gyakorlatának megismerése. Fejlesztési terület lehet a témanapok, témahetek, projektek szervezésének bevezetése. Az intézmények dokumentumai tükrözik a tantestület esélyegyenlőséget növelő törekvéseit, a hátrányos helyzetű tanulók segítését Az esélyegyenlőség jegyében szüksége az intézményekbe járó tanulók számára olyan módszerekkel és eszközökkel történő oktatásának a megszervezése, amely - a versenyképes tudás elsajátításához szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzéséhez - biztosítja a modern eszközöket, módszereket. Ezek hatására javulhat az érettségit adó intézmények felé történő orientálódás.

- 15 -


A projekt segíti a nevelés, oktatás minőségének és hatékonyságának növelését, a nevelés-oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentését, hiszen az intézmények jelenlegi állapotukban nem rendelkeznek korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló modern eszközökkel, szakmai tudással, ugyanakkor integrált nevelést valósítanak meg. A projekt specifikus céljai, elvárt eredményei közül elsődleges, hogy a térségi iskola fejlesztésével nő az érintett települések népesség-, illetve munkaerő megtartó képessége

5.2

Az intézmények fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet)

A fejlesztési kapacitások megtervezésénél leginkább az intézmények erősségeire kell helyezni a hangsúlyt. Ezek a következők:

Klapka György Általános Iskola -

a nevelőtestület felismerte, hogy a társadalmi változásokra az iskolának is fel kell készülnie, meg kell újulnia.

-

a pedagógusok szemlélete,

-

a pedagógusok nyitottsága, érzik és fontosnak tartják azt hogy, érdemes megismerniük más tanulásszervezési eljárásokat, módszereket, nyitottnak kell lenniük a korszerű, egyéni sajátosságokra figyelő módszerek irányában

-

A projekt célja egy olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas

az

Információs

és

Kommunikációs

Technológiák

komplex

eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Kikelet Óvoda -

Az intézmény a 2007/2008 tanév óta a település és a térség problémáira reflektáló szolgáltatást kínál.

-

a nevelőtestület felismerte, hogy a társadalmi változásokra az iskolának is fel kell készülnie, meg kell újulnia.

- 16 -


-

a pedagógusok nyitottsága, érzik és fontosnak tartják azt hogy, érdemes megismerniük más nevelésszervezési eljárásokat, módszereket, nyitottnak kell lenniük a korszerű, egyéni sajátosságokra figyelő módszerek irányában

A projekt célja egy olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. A tervezett program számos hátrányos helyzetű gyermek életét kedvezően érinti. Ennek eredményeként nőhet a régión belüli társadalmi kohézió, javulhat az esélyegyenlőség, és így a korszerű térségi iskolák megteremtése a régió hosszú távú

versenyképességéhez

is

hozzájárulhat.

A

tervezett

fejlesztés

révén

megteremtődnek a feltételek a vertikális és horizontális hálózati tanulásra. Hosszútávon javul a munkaerőpiacra belépés esélye, az élethosszig tartó tanulás alapjainak kialakítása és támogatása.

5. Szakmai fejlesztési javaslat 6.1

A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai

A pályázat keretében megvalósítani tervezett fejlesztés reagál valamennyi a közoktatási intézmények szintjén jelentkező humán-erőforrás terén jelentkező problémára,

a

fentebb

vázolt

szükségletekre.

A

programba

bekapcsolódó

feladatellátási helyeken a résztvevő pedagógusok aktívan olyan ismereteket kapnak, amely segítségével- áttételesen- hatni tudnak a programba be nem kapcsolód pedagógusok számára, a belső információ átadó programok keretében. A projektnek további célja, hogy a térségben mutatkozó igényeket kielégítse mindamellett pedig megvalósuljon az intézmény szellemi akadálymentesítése, és létrejöjjön a kapcsolódó tartalmi és infokommunikációs technológiai fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra. További célja: -

a kompetencia alapú nevelés, oktatás implementációja,

-

új, tanórai kereteken túl mutató oktatásszervezési gyakorlatok terjedése az IKT eszközök tanórai és óvodai csoportmunka során történő használásának növelése a hátrányos helyzetű és SNI tanulók - 17 -


esélyegyenlőségének javítása, és az önálló intézményi innováció megvalósításának támogatása. -

A

kompetencia

alapú

nevelés,

oktatás

bevesztéséhez

a

csoportbontással differenciáló tanulásszervezés gyakorlata mellett a tanulók együttműködésére építő, kooperatív, valamint a tanórai kereteken túl mutató tanulásszervezési módok elsajátítása. -

a pedagógusok informatikai felkészültségének növelése, az IKT eszközök tanórai felhasználásának kiépítése

Az intézmények pedagógiai munkájának fejlesztési irányai összhangban vannak a pályázati célokkal.

6.2

Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere

A program kapcsán megvalósuló képzések, illetve az egymástól való hálózati tanulás a tanügyigazgatási és szakmai színvonal emelését eredményezi a szolgáltatást igénybe vevők érdekében. Megteremtődnek a feltételek:  A kidolgozott kompetenciaalapú óvodai nevelés és oktatási programcsomagok, eszközök

és

módszerek

disszeminációjára,

széleskörű

elterjesztésének

támogatására a kistérség közoktatás rendszerében.  További lehetőség nyílik a pedagógiai kultúra korszerűsítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata elterjesztése.  Újabb partnerek bevonására, elsősorban a szülők szerepének erősítése  A HH, HHH, SNI-s gyerekek hatékony felzárkóztatására.

Lehetőség nyílik az esélyegyenlőség, méltányosság hosszú távú biztosítására. (Az alapfokú művészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben, iskolabusz-hálózat kiépítése, a szociális ellátó rendszerrel való szoros együttműködés kistérségi szinten, utazó pedagógus hálózat, belső helyettesítési rendszerrel való kiépítése).

- 18 -


6.3

Javaslat az intézmények fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységekre és a szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére

A szolgáltatói kosár által nyújtott képzések segítik a vezetői szemléletváltását, a projektmenedzseri készségek fejlesztését, a vezetők szakszerű felkészítését a kompetencia

alapú

nevelés-oktatás

bevezetéséből

adódó

oktatásszervezési

feladatokra. Így intézményi szinten biztosítják a fejlesztés folyamatosságát, fenntarthatóságát. A módszertani képzések megismertetik a pedagógusokkal a kompetencia alapú nevelés, oktatás alkalmazásához szükséges új tanulásszervezési eljárásokat. Ezáltal bővül módszertani kultúrájuk, képessé válnak a differenciált, együttműködő, tevékenykedtető tanulási környezet kialakítására. Az alapozó képzéseken

megismerkednek a

választott

kompetenciaterületük

fejlesztési jellemzőivel, a programcsomagokkal, IKT alapú eszközökkel, azok használatával.

Az IPR képzési ismeretek tudatosabbá, hatékonyabbá teszik a

HH/HHH gyerekek fejlesztését, felzárkóztatását. A képzéseken túl kapott folyamattanácsadói, valamint mentori szolgáltatás segíti fentiek gyakorlati megvalósulását. Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek az innovatív oktatásszervezési eljárások, sajátos fejlesztési területek.

6.4

Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei

Megteremtődik a feltétele annak, hogy szakmai hálózatos együttműködés alakuljon ki a kistérség és az intézmények tágabb környezetében található intézmények között, mely sokszínű, hozzáférhető oktatási tartalomhoz – jó gyakorlathoz - juttatja őket. Az intézmény programja átdolgozása a következő szakmai tartalmakkal: óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása, kompetencia alapú nevelés, oktatás elősegítése, integráció, hátránykompenzálás, együttnevelés, egyéni fejlesztéssel, emelt szintű oktatás.

Az IKT alkalmazása segíti az intézmények és partnereik, valamint a háttér szolgáltatók közti szakmai kapcsolat bővítését.

- 19 -


Mód

nyílik

az

intézmények

közötti

szervezett

benchmarking

rendszerének

kialakítására, a horizontális tudásátadás megvalósítására.

6.5

A projekt javasolt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez

A projekt illeszkedik a kistérség közoktatás fejlesztési irányaihoz, céljaihoz, és fejlesztési elképzeléseihez. Támogatja a jelenlegi társulás együttműködését. Segíti a kiegészítő normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítását, a pedagógiai szolgáltatások

helyben

maradására

vonatkozó

intézkedések

megtervezését.

Kapcsolódik az óvodai integrációs programhoz és segíti az iskolai program bevezetésének előkészítését is. Az információs társadalom kihívásainak megfelelő oktatás biztosítása érdekében megtörténik az intézmények ellátása minőségi infrastruktúrával. A hardver és szoftver ellátottság fejlődik, az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet alakul ki. A speciális programok eszközbeszerzések támogatják a pedagógiai

módszertani

kultúra

megújítását.

A

kötelező

eszközjegyzékben

meghatározott tartalmak biztosítása megvalósul. A projekt illeszkedik a „Nem mondunk le senkiről” Felzárkóztatási program céljaihoz és szemléletéhez. Az Óvodai nevelés fejlesztését szolgáló projektelem támogatja az ennek keretében benyújtani kívánt, és már előkészített Óvodai bővítésére benyújtandó pályázatot. Megalapozza továbbá az ugyanezen Programahoz rendelt TIOP források elérését is. A projekt ily módon komplex fejlesztés megvalósításához játul hozzá.

6. A javasolt fejlesztés várható hatásai 7.1

A tervezett tevékenységek milyen pontokon szolgálják a kompetenciaalapú nevelésre, oktatásra való átállást, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését?

Az intézményvezetők szakmai képzései segítik a vezetői szemléletváltást (a változások kezelését), a projektmenedzseri készségek fejlesztését, a vezetők szakszerű felkészítését a kompetencia alapú oktatás bevezetéséből adódó oktatásszervezési feladatokra. Intézményi szinten biztosítja a fejlesztés folyamatosságát, így a fenntarthatóságát. - 20 -


A módszertani képzések megismertetik a pedagógusokkal a kompetencia alapú oktatás

alkalmazásához

módszertani

kultúrájuk,

szükséges

új

képessé

tanulásszervezési

válnak

a

eljárásokat,

differenciált,

bővül

együttműködő,

tevékenykedtető tanulási környezet kialakítására. Megismerkednek

kompetenciaterületük

fejlesztési

jellemzőivel,

a

programcsomagokkal, IKT alapú eszközökkel, azok használatával. A képzések során megvalósul az intézmények humánerőforrás fejlesztése. Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek az innovatív oktatásszervezési eljárások. Az intézményekben ismét előtérbe kerül: -

a gyerekek kreativitása,

-

nő a csapatszellem, az egymásért érzett felelősség

Differenciáltabbá válik a nevelési, tanulási folyamatok hozzáigazítása az egyéni szükségletekhez. A fejlesztés központú folyamattervezés, a megtanítás stratégiáinak alkalmazása azokat is sikerélményhez juttatja, akik a hagyományos tanítási módszerek keretein belül kevesebbszer élhetik át ezt az élményt.

7.2

A tervezett tevékenységek hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására. A pályázat hogyan járul hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javításához?

A kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése erősíti a kulcskompetenciák kialakulását. Differenciált tanulási környezetet biztosít, az egyéni sajátosságokhoz igazítja az oktatás módszereit, tartalmait. Újszerű tanulásszervezési eljárások (projektek, témahetek, tantárgytömbösített oktatás) érdekessé, differenciálttá, a tanulók számára élményt jelentővé, aktívvá teszik a tanulást. A kooperatív tanulási módszerek fejlesztik az együttműködést, csökken a verseny, elkerülhető a kirekesztődés, a szegregáció. A gyerekek együttműködési készsége fejlődik, javul, empatikus képességük nő. Mindezek biztosítják a hátrányosabb helyzetből indulók számára is, hogy hatékonyan felkészüljenek az iskolai évekre. Mindez csökkenti a későbbi lemorzsolódást, lehetőséget teremt a hosszú távú tanulási iránti motiváltság megteremtésére.

- 21 -


7.3

A

A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek nevelésére. A pályázat hogyan segíti elő az SNI tanulók integrált nevelésének, oktatásának elterjesztését? pályázat

lehetőséget

teremt

az

SNI-s

gyerekek

korai

integrációjának

megvalósítására, illetve az Óvoda esetében e munka fejlesztésére. A pedagógusok felkészültté válnak a kompetencia alapú oktatás szervezése terén, differenciált, egyéni sajátosságokhoz igazodó, a gyereki együttműködésére építő tanulási helyzetek kialakítására. Megismerik a befogadó pedagógia elméletét, gyakorlatát, a sajátos nevelési eljárásokat. Az intézmény pedagógiai programjában megjelennek a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiben foglaltak. A sérült és ép gyerekek együttnevelése segíti az elfogadást, növeli az empátiát. Az SNI tanulók integrációja növeli esélyeiket a munkaerő-piacon.

7.4

A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez?

A fejlesztés eredményeként az intézmények pedagógusainak módszertani kultúrája nő. A kulcskompetenciák fejlesztése következtében kialakulnak, fejlődnek az iskolai helytállás, a munkaerőpiac szempontjából releváns kompetenciák. Az egyéni bánásmód, egyéni szükségletekhez igazított tanulási környezet erősíti a tanulási motivációt, majd később az iskolában csökkenti a lemorzsolódást, hosszútávon javulnak a továbbtanulási mutatók, nagyobb számban jelennek meg a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú oktatásban, majd a munkaerőpiacon. Az egyénre szabott és az egyéni tanulási utak támogatásával javulnak az iskolai és egyéni eredmények is az országos kompetenciamérésben. Így a szövegértési és matematikai kompetenciák

fejlesztésével segíti a programban résztvevőket a

felnőttkorban történő tanulásban is.

- 22 -


Komplex szaktanácsadó egyetértő nyilatkozata

A Tarcal Nagyközség Önkormányzata fenntartó Klapka György Általános Iskola és a Kikelet Óvoda feladat-ellátási helyeken megvalósuló, a TÁMOP 3.1.4/08./2.

pályázati kiírásra benyújtott pályázattal kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot teszem:

a) A pályázatba bevont feladat-ellátási helyek kiválasztása: - A pályázatba 2 (db) feladat-ellátási hely került bevonásra. A fejlesztési folyamatban résztvevő feladat-ellátási helyek egymással közvetlen felmenő illetve átvezetési oktatási, pedagógiai kapcsolatban állnak és a helyi sajátosságoknak megfelelően lefedik az oktatás vertikumát. A bevont feladatellátási helyek típusa (pl. óvoda, általános iskola, stb.): 1. óvoda 2. általános iskola b) A komplex intézményi- és IKT helyzetelemzés - a komplex intézményi- és IKT helyzetelemzésben a tényleges fejlesztési szükségletek feltárásra kerültek, a pályázat szakmai programja a fejlesztési szükségletekre épül - a komplex intézményi- és IKT helyzetelemzés a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv figyelembe vételével készült, reagál az ott megfogalmazott problémákra, szükségletekre -

a helyzetelemzés feladat-ellátási helyenként készült / a helyzetelemzés intézményi szinten készült, de a pályázatba bevont feladat-ellátási helyekre vonatkozóan specifikus megállapításokat tartalmaz (választható)

c) A szakmai feladatterv - A szakmai feladatterv a helyzetelemzés megállapításaira, a valós helyi szükségletekre épít. - A projekt szakmai tartalma megfelel a Pályázati útmutató C pontjában foglaltaknak, a költségvetési specifikáció és a Szolgáltatói kosár előírásainak.

- 23 -


- A projekt szakmai tartalmát megismertem, azzal egyetértek, alkalmasnak tartom a pályázat céljainak megvalósítására.

Tarcal, 2009. január 16.

Liptákné Czakó Ildikó komplex szaktanácsadó

- 24 -

Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés

Recommend Documents