Computer School Számítástechnikai Szakközépiskola Multimédia fejlesztő szak
"KOMPJÚTERLÉT" HOMEMADE PROJEKT Multimédiás technológiák a videóklip szerkesztés szolgálatában
Konzulens:
Készítette:
Kádár Tamás
Kalmár Dániel
Budapest, 2008
TARTALOMJEGYZÉK 1
B E V EZ ET ÉS _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3 1.1 1.2 1.3
2
A KRAFTWERK EGYÜTTES DIÓHÉJBAN _____________________________ 3 TÉMAVÁLASZTÁS / INSPIRÁCIÓ____________________________________ 4 A FELADAT ÖSSZEGFOGLALÁSA / SZINOPSZIS ______________________ 5
F E LHA SZN Á L T E SZKÖ ZÖK , PRO GR A MOK _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 7 2.1 FELVEVŐESZKÖZÖK_____________________________________________ 7 2.2 DÍSZLETEK ÉS KELLÉKEK ________________________________________ 8 2.3 SZÜKSÉGES PROGRAMOK, KONFIGURÁCIÓ_________________________ 9 2.3.1 KONFIGURÁCIÓ, HARDVERI HÁTTÉR_____________________________ 9 2.3.2 AUDIÓSZERKESZTŐ PROGRAMOK _____________________________ 10 2.3.3 VIDEÓSZERKESZTŐ PROGRAMOK______________________________ 10 2.3.4 GRAFIKAI (KÉPSZERKESZTŐ) PROGRAMOK _____________________ 10 2.3.5 EGYÉB PROGRAMOK _________________________________________ 11
3
A V ID EÓKL I P E LK É SZ Í T É SE _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1 2 3.1 A MAGYAR SZÖVEG MEGÍRÁSA __________________________________ 3.2 A SZÁMÍTÓGÉPES GRAFIKA ELKÉSZÍTÉSE _________________________ 3.3 AZ AUDIÓ ELKÉSZÍTÉSE / FELVÉTELE _____________________________ 3.4 A VIDEÓ FELVÉTELE ____________________________________________ 3.4.1 A C64-ANIMÁCIÓ FELVÉTELE __________________________________ 3.4.2 FORGATÁS KÜLSŐ HELYSZÍNEKEN _____________________________ 3.4.3 FORGATÁS BENTI HELYSZÍNEN ________________________________
4
VÁGÁS, MIXELÉS, UTÓMU N K Á K _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2 2 4.1 4.2
5
A VIDEÓ VÁGÁSA, EFFEKTELÉS __________________________________ 22 TESZTELÉS ÉS PUBLIKÁLÁS _____________________________________ 24
C SO MAGOLÁ S - K IAD VÁN Y SZE RK E SZTŐ I U T Ó MU N K A _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2 7 5.1 5.2 5.3
6
12 13 14 17 17 18 20
A KÜLSŐ BORÍTÓ ELKÉSZÍTÉSE __________________________________ 27 A BELSŐ BORÍTÓ ELKÉSZÍTÉSE __________________________________ 30 A KORONGMATRICA ELKÉSZÍTÉSE________________________________ 33
Ö S SZ E GZÉ S , ÉR T ÉK EL É S _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3 4
FORRÁSMU N K Á K _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3 5 M E LL ÉK LET EK _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3 6
1 BEVEZETÉS 1.1
A KRAFTWERK EGYÜTTES DIÓHÉJBAN
A Kraftwerk, mint a hetvenes évek egyik
meghatározó
szinti-pop
együttese, a technika és a tudomány fejlődéséről, kártékony
annak
jótékony,
hatásairól,
s a
számítógépes világ beköszönéséről, a lét elgépiesedéséről számol be lemezein,
albumonként
konkrét
téma
egy-egy
feldolgozásán
keresztül. Bár új utat nyit a már-már giccsesen romantikus, valótlan szerelmi játékokról született művekkel teletűzdelt csatornákat megkerülve, e fémes világot a könnyedén megjegyezhető dallamokkal kísért címszavakban feldolgozó formáció zenéje nem csupán a fölösleges érzelmi toldalékok terhe alatt roskadozó egyszeri ember menedékházául szolgál. Előremutató albumjai méltán hódították meg az újhullámos rajongók táborát, kialakítva bennük egy olyan stílust, melyből a későbbiek során számos, ma is ismert zenei irányzat fejlődhetett ki. Nemzetközi elismertségét a kiadott lemezek többnyelvűsége is fémjelzi. A német nyelven kívül angolul, japánul, franciául is előadják dalaikat, egyes koncerteken pedig még olaszul, sőt oroszul is hallhatjuk őket. Az együttes ma is él és alkot. Voltak ugyan hosszabb, több évig tartó ún. technikai szünetek, a 2003-as visszatérés során kiadott új albummal bebizonyították, képesek a korral lépést tartani, mitöbb, a korabeli, jól ismert dallamképleteket a modern, mai technológiák segítségével előállítható hangzásvilággal felöltöztetni.
3
1.2
TÉMAVÁLASZTÁS / INSPIRÁCIÓ
Mint minden átlagos gyermek, természetesen magam is a könnyedebb hangvételű, általános érzésekkel foglalkozó témákat feldolgozó zenei formációk lemezein nőttem fel. A Kraftwerk együttes zenei világából szüleim adták a kóstolót, hiszen az ő idejükben élte virágkorát a zenekar, az én fiatal koromban
éppen
beleszerettem,
Csipkerózsika-álmát
egyre
többet
aludta.
hallgattam
a
Az régi
együttes
zenéjébe
mágnesszalagokat,
hangkazettákat, mígnem érdeklődésem odáig fajult, hogy az Internet segítségével elkezdtem felkutatni a zenekar történetét, munkásságát, mindeközben beszerezve az addig kiadott albumok digitális adathordozóra rögzített változatát. Az együttes megkedvelésében nagy szerepet játszott munkásságának megismerése. Mindig is jobban érdekelt egy olyan egyén, vagy formáció zenéje, mely a megismerésvágy hajtotta, kedvtelésből végzett, nagyfokú kreativitást igénylő kísérletezés melléktermékeként jön létre, mint a mások által kényszerből létrehozott ötleteket közvetítő, szenzációhajhász előadók produkciói. Lenyűgözött továbbá az életút, az a vonal, amin végigmentek, és amit saját maguk alkottak, minden korszakban másként, ahogy a világ és a technika fejlődése igényelte. Saját készítésű hangszerekkel, eszközökkel játszottak és tökéletesítették a hangzást. Zajok és zörejek előállításával és felvételével kezdték a pályát, az akkor készített albumok messze elmaradtak a fogyasztható kategóriától, 10 évvel később mégis kiadták legnagyobb slágerüket, a The model-t, melyet a kereskedelmi rádiók szinte kivétel nélkül, még ma is játszanak. A legnagyobb hatással a 2004-es budapesti koncertjük volt rám, melyen eldöntöttem, hogy megpróbálom reprodukálni, ha más nem, egy track erejéig, az ott tapasztalt vizuális élményt a meglévő erőforrások és lehetőségek kiaknázásával, egy magyar változat létrehozásán keresztül. A koncerten kicsit csalódtam a színpadi eseményeket tekintve, hiszen az azt
4
megelőző, 1991-es fellépésen életközelibb előadást láthattak az érdeklődők, elektronikus hangszerekkel felszerelt, valódi analóg technikát. Videómban egyfelől ezt a hiányosságot kívánom pótolni, néhány bevágás erejéig, keretbe foglalva mintegy az együttes munkásságát, s a multimédiai technológia
segítségével
egyetlen
produkcióban
megjeleníteni
néhai
korszakait, valamint a jelenben elért eredményeivel kiváltott létjogosultságát. Másrészről, mint arra már a bevezetőben utaltam, a Kraftwerk több nyelven is előadja/előadta műveit, magyarul azonban - a hazai rajongók bánatára egyetlen dalban, de még a fellépéseken sem szólaltak meg. Anno, a meglévő
nyersfordítás
alapján
több
számuk
szövegét
átírtam,
és
illesztgettem a zenei alapokra, hogyan hangzik, mennyire igazodik a hangulathoz. Kíváncsi voltam, hogyan is nézhet ki mindez, egy teljes videóklip alatt.
1.3
A FELADAT ÖSSZEGFOGLALÁSA / SZINOPSZIS
A feladat röviden: egy, a Kraftwerk együttesnek tiszteletet állító, ún. ’tribute’ videóklip elkészítése egyénileg, tanult és tapasztalt multimédiás ismereteim felhasználásával a következő vázlat (szinopszis) szerint: •
a forgatókönyv (snittlista) megírása
•
a videóban szereplő magyar szöveg megírása a német változat, valamint a magyar nyersfordítás alapján
•
a meglévő audió track instrumentálissá alakítása, a megírt szöveg feléneklése, majd e kettő összemixelése
•
a C64-es imitáció megrajzolása, szerkesztése
•
a videóklip videófelvételeinek filmre vétele, gondoskodás a kellékek és jelmezek
megfelelő
formában
történő
jelenlétéről,
valamint
a
helyszínek megfelelő kiválasztásáról
5
•
a felvett snittek összeillesztése, effektelése, vágása, majd az elkészült videó archiválása
•
a videóklip lemezre mentése, majd a lemez borítóinak, illetve matricájának elkészítése (csomagolás)
6
2 FELHASZNÁLT ESZKÖZÖK, PROGRAMOK Mivel meglévő eszközeinkkel - bár a számítógépes utómunkákkal sokat javíthatunk - korántsem kerülhetünk a stúdióminőség közelébe, törekednünk kell arra, hogy a videóklip mind a videó, mind az audió fájl elkészítése tekintetében egy minimalista stílusban úsztatott, ám mégis fogyasztható produkcióként,
s
ne
egy
kert
végébe
barkácsolt
amatőr
családi
videófelvételként hasson. Ehhez kell segítségül hívnunk a multimédia mára egyre nagyobb teret magának követelő lehetőségeit.
2.1
FELVEVŐESZKÖZÖK
A szöveg felvételéhez egy Trust USB Stereo Headset HS-4100 készülék nyújtja majd a segítő jobbot. A főként Skype/MSN-konferenciák lefolytatásához újításként eszköz
specializálódott
USB-csatlakozóval zajszűrő
mikrofonjával
már
mikrofonokhoz minőségibb Karakterisztikáját
-
rendelkező
szivaccsal a
képest
technikai körülbélelt
megszokott egy
felvételeket tekintve
-
asztali
kategóriával készíthetünk. az
irányított
mikrofonok családjába tartozik, csak a szemből érkező hangokra érzékeny. A fejhallgató a szöveg felvétele során - az alap hallható lejátszása végett nélkülözhetetlen.
7
A
videóanyag
elkészítéséhez
sem
áll
rendelkezésre profi videókamera, handycam. A hiányosságot itt egy Kodak Z740-es, 5.0 megapixeles,
10x-es
optikai
zoom-al
rendelkező digitális fényképezőgéppel pótoljuk, amelynél videó módban kommersz felvételeket készíthetünk, Egyetlen
.mov
formátumba
nagyobb
felvételkészítés
közben
hátránya, nincs
tömörítve. hogy lehetőség
variózni, ezt kizárólag előtte és utána tehetjük meg. A használata egyszerű, előnyei közé sorolhatjuk, hogy időzített felvételeket is készíthetünk vele: a felvételt 2, vagy 10 másodperccel késletetve kezdi meg az exponáló gomb lenyomását követően, annak hosszát végtelenre, 5, 15, valamint 30 másodpercre állíthatjuk a videófelvétel beállításának menüjében.
2.2
DÍSZLETEK ÉS KELLÉKEK
Az audió elkészítéséhez a „Kraftwerk - Computer World” (a CD-ről lehetőleg 192 kbps, vagy annál magasabb bitsebességi értékkel grabbelt) trackjét használjuk fel, melyet instrumentálissá alakítunk, hogy saját szövegünket/változatunkat énekelhessük rá. A belső, úgynevezett zenekari hangulatú videósnittek megvilágítását egy 75 Wattos izzóval ellátott asztali kvarclámpával oldjuk meg, derítőfénynek pedig a szoba/konyha belső lámpáit, valamint a külső fényeket használjuk fel. A drumpad-snitteknél a háztartásban található eszközöket fogjuk a megfelelő módon szerepeltetni. Az elektronikus dobpad jelen esetben a konyhai gáztűzhely lesz, mivel ez a berendezés tűnik hozzá a legjobban hasonlatosnak. Ezt megfelelően megtisztítjuk a konyhai szennyeződésektől, majd a korongokat körbebéleljük alufóliával a hasonlatosság fokozása érdekében. A Kraftwerk műhelyi/gépházi outfitjén észlelhető műszaki
8
rendetlenség
maradéktalan
adoptálása érdekében nekünk sem árt az előtérbe néhány elosztót, hosszabbítót,
vezetéket
helyeznünk, a háttérben fellelhető fali
konnektorokba
számú/színű
tetszőleges csatlakozókat
dugnunk. A két vezetékes ütő egyike,
mely
a
szlengben
"sercegtető" néven is ismert, egy egyszerű forrasztópáka, míg az alapritmust adó fémpálcául egy habverő, valamint "vezetéke", egy kézben tartott telefontöltő szolgál a felvétel alatt, a "hotkey" snittnek pedig egyszerűen a billentyűzetünk lesz majd főszereplője. Öltözékünk természetesen az adott Kraftwerk design: piros ing, fekete nadrág és nyakkendő. A külső felvételek esetében két fő kellékünk az oldaltáska, valamint a második személy. Előbbi a robotikus hivatalba járáson túli informatikai ügynökvilágot demonstrálná, utóbbi pedig segít nekünk mindezt felvideózni.
2.3
SZÜKSÉGES PROGRAMOK, KONFIGURÁCIÓ
2.3.1 KONFIGURÁCIÓ, HARDVERI HÁTTÉR Az utómunkát, a vágásokat, valamint a borítót egy Intel Pentium IV-es, 2.22 GHz-s
processzorral,
valamint
1
GB-nyi
memóriával
rendelkező
számítógépen hajtjuk végre, Microsoft Windows XP operációs rendszer alatt. A munkálatok előtt meggyőződünk arról, hogy a merevlemezeken van-e elegendő hely a videófelvételek, a grafikai elemek, valamint az elkészült anyag többféle változatban elmentett, valamint az eredeti, tömörítetlen változat befogadására. A két db 160 GB-s merevlemeznek a szabad kapacitása összesen 60%, ez elegendő. Monitorunk 1024x768 pixeles felbontású, 32 bites színminőségű, TFT-képernyős modell.
9
2.3.2 AUDIÓSZERKESZTŐ PROGRAMOK
Az audió instrumentálissá tételéhez, valamint formázásához/effekteléséhez Nero Wave Editor programot használunk. Egyszerűen kezelhető, az audió fájl oszcilloszkópját szabadon vághatjuk, nagyíthatunk bele, és számtalan hatást elvégezhetünk rajta. A sávok mixeléséhez a Sound Forge 6.0 audiószerkesztő programot használjuk. Keverésekhez bár elegendő lenne az AtomixMP3 keverőpultja mixelni benne bár kényelmesebb, nem elég profi megoldás, ráadásul csupán valós idejű mixelésre képes, míg a Sound Forge esetében magunk állíthatjuk be a kívánt paramétereket. A programot a hang Photoshopjának is nevezik, hiszen számos funkciója mellett, kreativitásunknak is teret enged. 2.3.3 VIDEÓSZERKESZTŐ PROGRAMOK A videó megvágását, effektelését, valamint az elkészített audióval való egyesítését az Adobe Premiere 6.0 mozgóképszerkesztő programmal hajtjuk végre, melyben timeline módban dolgozunk, használható effektekkel, feliratozási lehetőséggel és egyéb filterek, átmenetek használatával. A hardveralapú,
valós
idejű
előnézeti
képnek
köszönhetően
azonnali
visszacsatolást ad a munka eredményéről, kivéve az effektelés esetében. Itt, a 6-os verzióban csupán egy pillanatképen állíthatjuk be a hatásokat, az ellenőrző lejátszásnál ezek nem jelennek meg.
2.3.4 GRAFIKAI (KÉPSZERKESZTŐ) PROGRAMOK A C64-es hangulatú grafikát, valamint a CD-borítókat Adobe Photoshop 7.0 képszerkesztő és fotófeldolgozó programmal végezzük. Az előbbi esetében ugyan elegendő lenne egy beépített, normál rasztergrafikus rajzolóprogram, hiszen csupán szövegeket, ábrákat kell megjelenítenünk, és nincs szükségünk a Photoshop legfőbb jellemzőjének, a rétegek használatának kihasználására, egyszerűbb egyetlen dokumentumban, de több rétegen
10
megszerkeszteni az animáció képkockáit, mint egyenként újabb és újabb vásznat nyitni, mondjuk egy Paint programban. Arról nem is beszélve, hogy a mentés során jóval több tulajdonságot tudunk manuálisan állítani, csökkentve
ezzel
a
képek
esetében
cseppet
sem
elhanyagolható
állományméret jelentős részét, szemmel látható minőségromlás nélkül.
2.3.5 EGYÉB PROGRAMOK A felvenni kívánt animáció képeinek vetítéséhez az ACDSee 4.0 képvetítő programot, az állóképek videóból történő kinyeréséhez pedig a Fraps nevű segédalkalmazást használjuk. A videónk tömörítéséhez a Premiere program számára egy külső kompresszor a DivX Codec 5.2.0 segítségére lesz majd szükségünk.
11
3 A VIDEÓKLIP ELKÉSZÍTÉSE 3.1
A MAGYAR SZÖVEG MEGÍRÁSA
A „Computer World” dalszövegének magyarításához nagy segítségünkre lesz a „kraftwerk.hu” honlapon található nyers magyar fordítás, mely tulajdonképpen a szövegi alapot képezi. Ez azonban nekünk kevés, mivel stilisztikáját
tekintve
túlságosan
rímtelen,
és
szótagrendetlen.
A
műfordításnál nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a szövegtörzsi címszavak felsorolásjellege megmaradjon, így ott a nyers szöveget egy az egyben meghagyjuk. A „haben unsere Daten da” német változat szerint a rímekben végig az „á” hangot kell használnunk, amiket még sorközi összecsengésekkel is díszíthetünk. A „gombnyomással megtalál”, valamint a „mentik rá, hol és mit csinálsz” például megfelelően demonstrálja a ’minden adatunk megvan nekik’ és a ’bármikor egy kattintással megtalálnak’ féle modern világra utaló, kissé nyomasztó tudatot. A szöveg eleji felsorolást is érdemes magyarabbá tennünk, a német bankok, valamint a flensburgi hivatal helyett betehetünk pár hozzánk közelebbi, á-ra végződő intézményt, például a hírhedt ÁVH-t, valamint a T-Online-t - jelezve, hogy az album témája, mondanivalóját tekintve, 25 év elteltével is aktuális. A „számítógépes világ” refrént „computerlét”-re cseréljük a ritmusegyezés érdekében, hiszen mind a németben elhangzó „Welt”, mint az angolban elhangzó „world” szavak egyetlen szótaggal bővítik a refrént. Mivel a „computer” jelző elhagyása, fordítása nehezen megoldható, így a „világ” kifejezést, mely jelen esetben egy korszakot, egy új felfedezés jótékony sugaraiban leélt életet jelöl, egyszerűen a „lét” főnévvel helyettesítjük. Sőt, ily módon rímelünk a kizárólag a német verzióban hallani vélt „Zeit ist Gelt” refrén-kiegészítőre („az idő pénz”) is. Az összetétel tehát „computerlét”, melyet megválasztunk a projekt munkacíméül is, mitöbb, fonetikusan, a Kiejtés
szerinti
írásmód
szerint
„kompjúterlét”-ként
írjuk,
hogy
a
magyarításban rejlő, már-már nyelvtani határokat felbontó lehetőségeket tükrözzük véle, mintegy.
12
3.2
A SZÁMÍTÓGÉPES GRAFIKA ELKÉSZÍTÉSE
Az animáció - mely mintegy szöveg-aláfestésként fog futni a videóban itt-ott beszúrva - alapjául szolgáló grafika elkészítését tekintve a stílus és az alap színkód adott, a Kraftwerk 2004-es budapesti koncertjén elhangzott „Computer world” c. szám alatt bemutatott, C64-es korszakot idéző animációsorozathoz kell hasonlatost készítenünk, Photoshop programunkat használva. A program középső ablakában a vászon, jobb oldalt a rétegpaletta, bal oldalt pedig a szerszámos doboz látszik. A vászon mérete 880x540 pixel lesz, hogy az 1024x768-as felbontású monitor teljes képén semmi esetre se vesszen el fontos információ, mégis éppen akkora frame-t hagyjon, ami - feketével kitöltve - nem bántja majd a szemet a felvétel során. Mindjárt a háttér rétegét kitöltjük a festékvödör eszközzel teljes feketével, majd - szintén ezen a layeren - kijelölőeszköz segítségével leválasztjuk a vászon alsó negyedét, amit okkersárgával töltünk ki. Ez lesz a színpadi sárga fénysáv imitációja.
Ha ezt megtettük, új réteget hozunk létre, amin lényegében az animáció elemeit rajzoljuk. Elsőként a szövegeket visszük fel, a szövegdobozra kattintva. Mindegyik feliratot egységesen "Sydnie" betűtípussal gépeljük be, értelemszerűen használva a "character box" beállításait. Minden felirat 200 pt betűnagyságú, vastagított tulajdonságokkal rendelkezik. A színeket itt is
13
megadhatjuk, alapértelmezett a vörös, a neonzöld, a sárga és a fehér. Fontos, hogy azoknál a szövegeknél, amelyeket karakterenként hozunk be az animációba, minden karaktert külön rétegre helyezzünk. A hátterek színeit (villogó hatás keltéséhez) értelemszerűen változtatjuk egyegy újabb réteg bevonásával, az animálandó szövegek azon csoportjait pedig, melyek a film során a méretüket is változtatják, minden rétegen átállítjuk a méretét. A sötétszürke "ADAT" feliratra pedig felvisszük a fehér változatát, így érve el a videófelvételen a transzparens-felvillanó hatást. Az ábrákat a kijelölő és a kitöltőeszköz segítségével rajzoljuk meg. Itt szabadon szárnyalhat a fantáziánk, - természetesen a minimaldesign keretén belül maradva - a számítógépes szignatúrák azért nem árt, ha utalnak az eredetileg használt készletre. A mentés során mindig csak egyetlen réteget archiválunk a háttérrel. A "Save for Web" opciót kiválasztva .GIF veszteséges tömörítéssel mentsünk, mivel itt ki tudjuk választani azt a 4 vagy 8 színt, amit eltároljon az állomány. Ennyi nekünk bőven elég, hiszen ennél több színt nem is tartalmaznak a képeink. Az állomány méretét azért kell csökkentenünk, mert fontos lesz a felvételnél, hogy gyors egymásutánisággal villogjon a képernyő, és ne időzzön el a vetítőprogram egy-egy rajz betöltése előtt. A "Save as" paranccsal .psd formátumba is mentsük el a rétegeket és beállításait eltároló mesteranyagot.
3.3
AZ AUDIÓ ELKÉSZÍTÉSE / FELVÉTELE
A videó és az audió a felvétel két külön egységét alkotja, mely csak helyenként fonódik össze a munkálatok oroszlánrészénél, így akár mindkettőn dolgozhatunk párhuzamosan. Az audió elkészítése viszonylag egyszerű feladat, elsőként a hangfájlunk instrumentálissá alakításába kezdünk bele. Betöltjük a Nero Wave Editor
14
programba a nyers audió fájlunkat (lásd: Kellékek), majd megnézzük, honnan lehet kinyerni belőle a legtöbb vokálmentes szakaszt. Szerencsénk van, mivel a Kraftwerk monoton és fülbemászó dallamvilága lehetővé teszi, hogy a szöveges részeket az utána következő szöveg nélküliekkel helyettesítsük, hiszen ugyanaz a basszus, ugyanaz a ritmus és a dobprogram. Ezekhez a részekhez - jól belenagyítva - markereket teszünk, majd egyszerűen kijelölve a Ctrl+x billentyűkombinációval kivágjuk őket. Hogy átlássuk az oszcilloszkóp azon
szakaszait,
ahová
a
szám
instrumental
szegmenseit
akarjuk
bemásolgatni, kijelölés után a „Volume” menü „mute” opcióját választjuk, majd ezekre a helyekre Ctrl+v-vel beszúrjuk a megfelelő darabokat, majd jól belenagyítva összekötjük őket a megmaradt szakaszok fel- ill. levezetéseivel. Így megkapjuk a dal instrumentális alapját, amire majdan felvehetjük a szöveget.
Az alapot a fejhallgatón keresztül Winamp lejátszón keresztül halljuk, közben pedig felénekeljük a szöveget a mikrofonba. A felvételt a ’Record’ gombbal indítjuk egy új munkalapon, normál értékeket - 44100 kHz mintavételezési frekvenciát, 16 bit bitmélységet, 2 csatornás sztereófelvétel - beállítva. A felvételt követően a megfelelő részeket kijelölve effektezzük azokat az „Effects” menüpontra kattintva. A studiohatás kedvéért - valamint az eredeti hangulat is megkívánja - a „delay”, azaz ’visszhangosítás’ opciót húzzuk rá a
15
refrén, valamint a címszavak kivételével a teljes szövegrészre. A visszhangosítás
paneljén
beállíthatjuk
az
ismétlődés
lecsengésének
mértékét, ez jelen esetben 30% lesz, valamint azt az időt, amennyi elteltével kövessék egymást a visszhangok, itt 140 millisecundumra állítjuk a pótmétert. Az effekt hangossága 50% lesz, mivel nem a visszhangon van a hangsúly, nem szabad átesni a másik oldalra. A szárazjelet 100%-on hagyjuk, hiszen ha ebből is leveszünk a visszhang javára, az amúgy is feljavítandó hangosságon még többet rontunk. A refréneknél még külön a „Chorus”, azaz ’kórushatás’ opciókkal dolgozunk, itt az alapból nagyon kicsit veszünk le, a hatás csúszkáját pedig mindkét esetben érzéssel, enyhén emeljük föl.
Ha megvannak a munkadarabok, és azonos hangosságúnak ítéljük őket, Sound
Forge
programban
elvégezzük
a
keverést
egy
egyszerű
kijelölő/másoló művelet, valamint a ’Paste special’ opció segítségével. Mindkét fájlt betöltjük, majd az instrumentális állomány oszcilloszkópján oda helyezzük a szenzort, ahol el kell kezdődjön az ének. Ezután kijelöljük az alsó ablakban helyet foglaló felvett énekünket, majd a Ctrl+M (mix) kombináció megnyomását követően felröppenő panelben beállítjuk a mixelés opcióit. Itt mindkét fájl hangosságát tudjuk állítani, nekünk a levétel nélküli
16
tökéletesen megfelel - egyazon hangossággal szóljon mind az alap, mind az énekhang, hiszen ezt megelőzően meggyőződtünk arról, hogy egyforma hangossággal szólnak. Van lehetőségünk a „fade in/out” értéket is állítani, mely az adott időtartományon belül a felmixelt anyag fel- illetve lekeverését végzi, ám ezzel a beállítási lehetőséggel nem élünk. A mix mentését megelőzően az „Equalizer” pultján még beállítjuk, amennyiben nem ítéljük megfelelően mélynek a mély hangokat, vagy nem elég tiszták a magasak. Az „output gain” csúszkát a megfelelő hangosság előállítása érdekében 0 dB-ről 2 dB-re emeljük. Ennél magasabb értéken már torzít, a videóban ezzel az értékkel még nem észlelhető káros változás. A beállítás helyességét az ablak jobb oldalán található szenzor igazolja vissza, amelyen, ha az érzékelő a vörös tartományba üt, lejjebb kell vennünk a csúszkát. Végezetül tömörítetlen .wav formátumba mentünk, hiszen a kompressziót a videószerkesztőben kényünk-kedvünk szerint tudjuk majd elvégezni, ám az előzőleg betömörített daraboknál nemcsak, hogy az eredetit nem nyerhetjük vissza, de minden újabb manőver esetén újra és újra rontjuk a minőséget. Jelen esetben a hangállományunk, amit majd a videószerkesztőbe importálunk, 44,1 kHz mintavételezési frekvenciával és 16 bit kvantálási hosszal történő két csatornás felvétel, mely körülbelül 32 Mb helyet foglal.
3.4
A VIDEÓ FELVÉTELE
3.4.1 A C64-ANIMÁCIÓ FELVÉTELE Az animáció felvételéhez megnyitjuk az előzőleg már elkészített .gif állományokat az ACDSee 4.0 képvetítő programmal, majd a már szintén elkészített audiót hallgatva gyakorolunk, s tesszük magunkévá a manuális képváltás Kraftwerk-i ritmusát, zenére, gyorsgombbal váltogatva a képeket.
17
Ha már jól begyakoroltuk, statívon rögzítjük a felvevőgépet, beállítjuk megfelelően a monitor méretéhez, majd real time lejátszuk a produkciót. Ez a felvétel, bár amatőr megoldásnak tűnhet, mégis így imitálhatjuk a legjobban, hogy a koncertfelvételből elcsípett be-bevágott aktív vetítővászon villódzik a maga szellemképeivel, enyhe ferdeségével, olykor fátyolos átmeneteivel, melyben az egyszerű, #FFFFFF fehér színnel kitöltött betűknek valóban udvaruk lesz a homogén fekete háttéren, míg egy a videósávba állóképként beimportált sorozat esetében ez nem mondható el.
A felvételt követően már könnyebben elkészíthetjük a videó forgatókönyvét, és mehetünk terepre filmezni. Az ember és gépek viszonya, a gépies ember, a számítógépes térhódítás tükrében egy-egy forgalmasabb utcát választunk elsőként külső helyszínnek, az egyszerűség kedvéért pedig saját lakásunk lesz a belső - zenekari - helyszín, így két részre oszthatjuk a forgatás következő fázisát. 3.4.2 FORGATÁS KÜLSŐ HELYSZÍNEKEN A külső helyszíneken szuperplánokat veszünk föl a mozgásról, valamint az egyes
témáknak
megfelelően
totálokat
a
környezetről.
Ezekhez
a
felvételekhez a Keleti ill. a Nyugati pályaudvart szemeljük ki, mivel itt találhatjuk csúcsidőben a legtöbb embert. A vizuális utastájékoztató táblákat,
18
egyéb transzparenseket itt tudjuk a legjobban felvenni, valamint a téli viszonyokhoz képest itt találhatjuk a lakóhelyünkhöz, valamint a megjelölt témához legközelebbi, leghosszabb, legtisztább zebrákat is. A felvételeken szuperplánokban
magunkat
is
lefilmezzük/filmeztetjük.
Ügyelünk
a
személytelenség hangsúlyozásra, arcokat szekondokban nem kapunk lencsevégre. A zebrajelenetnél olyan gyalogátkelőt keresünk, amelyben egyszerre vált zöldre a kanyarodósáv, illetőleg a gyalogosforgalom jelzőlámpája, hogy mögöttünk, vagyis a háttérben autók manőverezzenek, fokozva ezzel a felvétel mozgalmasságát. A zebrán tarakárban megyünk végig, a járdaszigetre való fellépéskor pedig az operatőr hátrál, hogy a lencse előtt, minket eltakarva el-elsuhanjon egy-egy velünk együtt haladó, keltve ezzel is a személytelenség látszatát. A felsorolt témákban pedig felvesszük a villámsnitteket: •
„Üzlet”: kontrasztos kézfogás egy City Light plakát előtt, mely színeiben azonosul a projekt színeihez
•
„Emberek”: ide elegendő a pályaudvari snitt - megvárva egy vonatérkezést
•
„Számok”: a legtöbb számot és ezzel együtt a kivetítő-monitori hangulatot egy metrómegálló fok-gyem tábláiról videózhatjuk le
•
„Pénz”: néhány tízezres nyomatékos lehelyezése az asztalra
•
„Bűnügy”: igazoltatás, razzia bevágása; ha nem találunk ilyet, ezt a fél másodpercet filmből is beszúrhatjuk
•
„Utazás”: lehetőleg InterCity vonat elsuhanása - a mozdony lekövetése, majd fix a száguldó kocsikra
•
„Kommunikáció”: pénzváltó pult sötétben, egy kuncsaft érkezése
•
„Szórakozás”: éjjeli belváros, neonfények, füzérparádé - félsvenkben
19
3.4.3 FORGATÁS BENTI HELYSZÍNEN A belső felvételeknél állványt alkalmazunk, mivel ezek mindegyike fix kameraállást követel.
Mind az éneklést, mind az ütőzést több állásból vesszük fel, hiszen minden bevágásnál egyre tágabb szekondokban mutatjuk az akciót. Míg a videóklip elején csupán csak szuperplánban, az éppen munkát végző eszközeinkre, testrészeinkre koncentrálódunk, addig a végére, egy fokozatos átmenettel már kistotálban, totálban, a környezetével együtt láttatjuk a fő témát.
20
A felvétel első felében alig mutatunk valamit magunkból, az első refrént kontrasztosan vesszük föl, elfüggönyözött szobában, a monitor fénye előtt, hogy ábrázatunk csupán egy árnyék látszatát keltse, ezzel a „The telephone call” c. klipre utalunk. Spotvilágításunkat témahű módon vallató lámpaként is alkalmazzuk, itt viszont már több látszik majd belőlünk. Lámpánk a videó második felében már egyértelműen a felvett jelenetek szembevilágításában játszik szerepet. A tűzhelyből kialakított játékpadon történő dobolást három helyzetből vesszük fel, szemből (a „The robots” c. klipben látható jelenet tribute-jeként), szuperplánban,
valamint
a
„Pocket
calculator”
kliphez
hasonlatosan
féloldalasan, totálból. Itt ügyelünk arra, hogy ritmusra ütlegeljük a főzőlapjainkat, kevéssé esztétikus a felvételen, ha sietünk, vagy lemaradunk a hangfelvétel ritmusához képest.
21
4 VÁGÁS, MIXELÉS, UTÓMUNKÁK 4.1
A VIDEÓ VÁGÁSA, EFFEKTELÉS
Mindjárt az Adobe Premiere 6.0 program megnyitását követően beállítjuk az elkészítendő videóklipünk tulajdonságait. Mivel a vászon mérete adott - a digitális fényképezőgépünk által rögzített anyagok maximális felbontása - így a "640x480 Video for Windows" opciót választjuk ki, mindezt NTSC rendszerben. A program kezelőfelülete öt, jól elkülönülő részbe csoportosul. A bal felső a projektkönyvtár, ide kell beimportálnunk az előzőleg Sound Forge
programban
.mov
formátumból
tömörítetlen
.avi
formátumba
átkonvertált videóklipeket. A mellette lévő képernyőn keresztül fogjuk nézni a videót, illetve állítjuk be rajta, hogy melyik állományból mennyit és honnan akarunk kinyerni. A ’Timeline’, vagyis az idősáv bal alul helyezkedik el, ide fogjuk a videójeleneteket felrakni, lényegében ez a program legfontosabb része. Jobb oldalt a hatás- illetve átmenetpanelek kaptak helyet, ezekkel később fogunk dolgozni. Elsőként, miután beimportáltuk a könyvtárba (binbe)
az
összes
felhasználni
kívánt
állományt,
elmentjük
leendő
projektfájlunkat. Ez a .ppj formátumú állomány az összes forrásanyagra és vágott anyagra vonatkozó információt tartalmazza, valamint eltárolja a jelenetek adatait, a megadott sorrendet, és a felhasznált hatásokat. Ezt a mentést a munkafolyamatok közben is érdemes frissíteni, megelőzve evvel a váratlan
leállások
megvagyunk,
az
okozta importált
nem
kívánt
állományok
bosszankodásokat. közül
kiválasztjuk
Ha
ezzel
a
.wav
hangfájlunkat. Ezt az idősáv 'Audio 1' hangsávra helyezzük, hiszen ez fog majd a maga teljes hosszában jelzőbójaként funkcionálni vágás és illesztés során, hogy mit hova tehetünk, hol/mennyire lóghatunk át. A 'Video 1B' linera a C64-style videónkat helyezzük, hiszen ebbe fognak legtöbbször áttűni a bevágások, és áttünést kizárólag az 1A és az 1B sáv között állíthatunk be. A videók saját audiósávjait töröljük, - a jelenetet jelölő téglalapra jobb gombbal kattintva, majd kiválasztva az „unlink video & audio” opciót, mert ezen hangok nem kellenek nekünk.
22
Ezt követően értelemszerűen felhelyezzük az idősávra a többi videót. Az idősávon a szenzor mutatóját huzigálva ítélhetjük meg egy-egy jelenetnél, hogy a crop markert hova állítsuk be az elején, illetve a végén. Ezt a monitor segítségével szemre beállíthatjuk, majd, ahogy az audió rendeli, megfelelően átmozgatjuk őket az idősávon. A videójelenetek vágásának fő eszközét a bal alsó szerszámpalettában találjuk, „point tool” néven. Egyes videókat többször is felhasználunk, ezek szétvágását a szintén ezen palettán fellelhető „razor tool” szerszámmal végezzük, majd a szokásos Ctrl+C, illetve Ctrl+V billentyűkombinációt alkalmazva helyezgetjük át őket, a forgatókönyv szerint.
Miután minden videó a helyén van, megfelelő időtartamban a megfelelő helyen, elkezdhetünk az átmenetezéssel (Transition) foglalkozni. Kedvünkre válogathatunk, azonban érdemes csínján bánni a különböző hatásokkal. Ütősebb, ízlésesebb videót készíthetünk egy natúr átváltás/néhány egyszerű áttünés alkalmazásával, mint ha a rapszodikusan itt-ott elhelyezett kiúszások/gördülések
giccsparádéját
vonultatnánk
fel,
ráadásul
egy
Kraftwerk-tribute esetében mégkevésbé engedett az ilyesfajta megoldás. Az átmenetek az introban lesznek fontosak, ezeket külön monitoron állíthatjuk
23
be. A kiválasztott átmenetünk az egyszerű áttűnés, vagyis a „cross dissolve” lesz, ennek dobozát az idősáv ’transition’ sávjára helyezzük azon jelenetek közé, melyek váltását áttűnéssel szeretnénk megoldani. Ezeket az átmeneteket kizárólag az utcai jeleneteknél használjuk, itt van szükség finom váltásokra, jelezve a tömeget, a masszát, amely egyként halad előre, valahova, a megvalósulásba. Az átmenetezés után még ellenőrizzük le, hogy az egyes - különösen a szájmozgást mutató - jeleneteknél ne kússzon előrébb/hátrébb a videósáv, mint ahogy az audió halad. Ilyenkor érdemes belenagyítani, akár a +, gyorsgombok alkalmazásával. Amennyiben mindenhol a forgatókönyvi kivonat (snittváltások táblázata) szerint történnek a váltások, átmenetek, és szinkronban van egymással az audió és a videó, jöhet a filterezés. A klip végét kívánjuk feldobni ezzel, a másodszor is bevágott 'emberek a pályaudvaron' snitteket. A "Computerwelt" színvilága szerint sárgásítjuk a klipet, ehhez az effektezés 'videó' füléből, azon belül is az ’adjust’ mappából előhúzott 'Color balance'/'Channel mixer' színbeállítások csúszkáival kell játszanunk, előcsalogatva Photoshop képszerkesztői ismereteinket. A színegyensúlynál a vörös csúszkáját jóval előrébb toljuk, hogy a sárgás, okkersárgás szín domináljon, a zöldét enyhén előre, a kékből pedig elveszünk egy keveset. A színkeverő palettán hasonló értékeket állíthatunk be, itt is feljebb visszük a vörös értékét. Ha ezzel is megvagyunk, továbbá a záró bitképet is beágyaztuk filmünkbe, real time lejátszással végzünk egy ellenőrzést, majd elmentjük a projektet illetve tömörítjük a produkciót.
4.2
TESZTELÉS ÉS PUBLIKÁLÁS
Az ellenőrzés során észleljük, hogy bizonyos helyek túl eseményhiányosan hatnak a videó megtekintőjére. Ilyen például a két refrén közötti átúsztatás, ahol tulajdonképpen „nem történik semmi”, egészen addig, amíg a refrén
24
végi animációs snitt át nem úszik a belső fix bőszekondos felvételébe. Ez alatt az idő alatt a témához kevésbé igazodó, elhagyható információkat tartalmaz a felvétel, így erre a néhány másodpercre - eltérve a forgatókönyvtől - be kell szúrnunk egy olyan snittet, melynek jelenete már beágyazásra került egy semleges, szöveg nélküli szakaszon. Ez az „emberek a pályaudvaron” megsárgított jelenetünk lesz, melyet az idősávon kijelölünk, másolunk, majd a két, kívánt szakaszra a legfelső, ’Video I’ mezőre
húzunk,
ezzel
elfedve
az
alatta
végbemenő,
szükségtelen
áttűnéseket, bevarrva továbbá a videó dinamikusságán keletkező szakadást. Ezt követően, miután meggyőződtünk arról, hogy mindenhol tökéletesek a váltások, megfelelőek az effektek, publikálhatjuk a videót. Ezt jelen esetben két féle változatban tesszük meg. Mindkettőt a ’File’ menü ’Export timeline’ használatával hajtjuk végre, itt a lenyíló menüben pedig a ’movie’
opciót
választjuk.
Elsősorban
.avi
tömörítetlen
formátumba
archiválunk. Így több száz megás méretű lesz a videónk, ugyanakkor így később veszteség nélkül - amennyiben ezt az eredeti munkadokumentummal nem tehetjük meg a program, netán a nyersanyagok hiánya miatt - tudunk limitált módban ugyan, de változtatni/csinosítani még tovább is az anyagunkon. Ebben az esetben a mentési beállításoknál a ’video’ fülben található kompresszorok közül a ’none’ lehetőséget választjuk ki. További lehetőségként Windows Media Video .wmv, valamint .mpeg2 tömörített formátumba történő exportálás javallott. .wmv formátumban anyagunk könnyedén hordozható, mutogatható lesz, csupán 10 MB helyet foglal a 768 kbps sebességű LAN-kapcsolatra optimalizált mentési lehetőséget választva az ’Advanced Windows Media’ lehetőségre kattintva.
25
A CD-re DivX-kodekkel tömörített Avi formátumba archiválunk. Ez eléggé elterjedt eljárás, számos felvétel esetében használják ezt a kompresszort, mivel a legjobb méret-minőség arányt ettől a kodektől kapjuk. Itt maradhat a 640x480-as felbontás, 29,97 frps a képkocka sűrűség, 44 100 kHz-s, 16 bites stereo audióval. Ebben a verzióban kevéssel több, mint 50 MB terjedelmű lesz a 3:10 perces felvételünk.
26
5 CSOMAGOLÁS - KIADVÁNYSZERKESZTŐI UTÓMUNKA A videóklip különböző formátumban elmentett változatait tartalmazó, leendő CD
borítójának
megtervezése
bár
utólagos,
ráérő
időben
végzett
pepecsmunkának tűnhet, mégis a multimédiás mű elkészítési fázisának szerves részeként jegyzik, így, amennyiben az anyagot kiadványként kezeljük, érdemes a külső megjelenésbe is némi energiát fektetni. A borítókat Adobe PhotoShop 6.0 programmal készítjük el, amelyben az animációt is gyártottuk, mivel ez az egyik legsokoldalúbb képszerkesztő, grafikus program, mellyel következetesen használva a rendelkezésünkre álló szerszámokat, illetve szűrőket, nyomdakész kiadványokat kreálhatunk. A
borítók
elkészítése
előtt
illik
tisztában
lennünk
a
nyomdai
követelményekkel, elsőként mindjárt a borítók méreteivel. A CD-tok formája nem a főként zenei CD-k tárolására specializálódott vastag, átlátszó kategória lesz, hanem a laposabb, egyszerűbb, fekete hátlapos CD-ROM tokot választjuk, hiszen a széles, tracklisták feltűntetésére szánt borító jelen esetben elhanyagolható. Így lesz egy első és egy belső borítónk, valamint egy CD-matricánk. Ugyanazon a lapon, vagyis 4+4-es nyomtatáshoz kell előkészülnünk. Ehhez két darab, 120x120 mm-es vászonra lesz szükségünk.
5.1
A KÜLSŐ BORÍTÓ ELKÉSZÍTÉSE
A program megnyitását követően a felröppenő "New document" panelben ezeket meg is adhatjuk. A méretet átállítjuk milliméterre, majd hozzáadunk mind a négy oldalhoz oldalanként 2-2 mm kifutót, így lesz 124x124 mm-es vásznunk. A "mode"-t átállítjuk CMYK-ra, mivel az ofszet digitális nyomtatásban a négycsatornás "Proof CMYK"a szabvány színkezelés módja. Miután a leokézást megelőzően meggyőződtünk arról, hogy nincs elállítva a default felkínált 300 dpi-s felbontás, kezdhetünk dolgozni.
27
Első körökben a vonalzóról elhúzva az egeret, markereket (margókat) helyezünk a megadott két-két milliméteres kifutók leválasztására, majd ezen margók segítségével a kép négy sarkába, egy új rétegen elhelyezzük az egymásra merőleges vonalakból álló, középen nem összeérő vágójeleket. Ezt követően elhelyezzük a középre igazított segédvonalat, ami segít nekünk az objektumok, szövegek középre súlyozásában. A külső borító koncepcióját tekintve nem törekszünk túlságosan bonyolult megoldások kivitelezésére. Hogy a kiadvány külcsínye is a videón, valamint a Kraftwerk munkásságában megtapasztalt minimál techno stílust foglalja keretbe, egyszerű, négyzetes ill. téglalap alakú geometriai formákat felvonultató előlapot készítünk, a C64-es animáció, valamint a "Computer World" album színvilágával. A belső borító már lehet ennél finomabb megoldás. Az alapszín a #000000 fekete, ezzel ki is tölthetjük a háttér rétegét, a szerszámos doboz festékes vödrére, majd a vászon felületére kattintva. A sávokkal elválasztott területek hátterében a klipben látható animációs elemek végtelenített mintázatai fognak látszódni, a főcím alatt pedig az eredeti album középpontjában álló számkarakterek futnak. Ezek elszíneződése adja ki a főcím karaktereit. Ehhez először is, egy új vászon megnyitását követően, meg kell rajzolnunk a sablonmintát. A szövegdobozra kattintva beállítjuk a megfelelő betűtípust - legyen ez a már megszokott System -, egy tetszőleges betűméretet, majd -50-es betűközzel, hogy sűrűen kövessék egymást a karakterek, begépeljük a számokat 0 és 9 között. A betűszín az alap (#69BD45) zöldünk lesz. A háttér rétegét eltűntetjük, hogy egyetlen indexelt rétegünk maradjon, mivel a mintázat mögötti háttéren többféle színt fogunk majd használni. Ezt követően az Edit menü "define pattern" pontjára kattintva kitöltősablont alakítunk belőle. Visszatérünk az eredeti vászonhoz, amit négy sávra választunk, hogy logikailag is elkülönüljenek a minták, feliratok. A felsőnek és a középsőnek
28
okker színt adunk, a többit feketén hagyjuk. A középső lesz a legszélesebb, ebbe helyezzük a videóklip végén látható 5 db négyzetet. A kijelölőeszközt és a kitöltőeszközt használva értelemszerűen megalkotjuk az alapot, majd felírjuk a tartalmat. Érdemes minden objektumot külön rétegen elkészíteni, mivel ezeket később összeolvaszthatjuk, viszont a szétválasztásuk adott esetben nemkívánatos pluszmunkát igényelhet. A felső negyedbe kerül a név, a piros téglalapba, köré elhalványítva a szak neve, négy sorba, megtöbbszörözve, hogy passzoljon az alatta lévő mintázathoz. A négy fekete négyzetbe kerül az osztály és a szak jele zöld színnel, egyenletesen elosztva, valamint kitöltve hagyva a piros és a fehér négyzeteket. A harmadik negyedbe kerül a főcím, alá pedig az alcím. Az I. szövegrészt követően hallott címfelsorolás szimbólumi megfelelőit ábrázoló mintázatot szintén kijelölő és kitöltőeszközzel szerkesztjük, majd sokszorosítjuk a második és a negyedik negyedben, jelezve ezzel a visszatérés, az ismétlődés, a monotónia megjelenését. A sokszorosítás után az azonos témájú rétegeket a logisztikai értelemben történő könnyebb mozgatás érdekében egybeolvasztjuk, majd a "layer" fülön lejjebb vesszük az "opacity" (átlátszóság) skála pótméterét, hogy ne vesszen el az előtér mondanivalója a háttér mintázatában. A címsáv fekete hátterén beállítjuk az előzőleg fölvett számmintát. Ehhez a "Layer" menü "Layer style" menüpontjának "Pattern overlay" funkcióját hívjuk segítségül, ahol az előzőleg definiált mintázat kiválasztását követően beállítjuk azt, 100%-os áttetszőség, valamint 15%-os skálaértéket megadva. A 100%-on hagyott áttetszőség mellett érdemes minél kisebb skálaértékkel dolgozni. A főcím betűiben bőven elég ama jelzésértékű mintázat, hogy éppen még ki tudjuk olvasni a számsort, hiszen a túl nagy karakterekből történő betűkivágás - ahol bár a számsort el tudjuk olvasni, a belőlük kiváló címet viszont csak nagy üggyel és bajjal - már zavaró lehet a szemnek.
29
Kijelölőeszköz használatával kitöröljük a betűkarakterek mögötti fölösleges felületet. A számmintás háttérben a zöld számokat fehérré alakítjuk az "Image/Adjustments/Channel mixer" beállításai segítségével úgy, hogy mind a cián, mind a mandzsetta, mind a sárga színt elvonjuk, a feketét pedig maximálisra növeljük, így a neonzöld kifehéredik. A fehér ragyogását 50%-ra állítjuk vissza, hogy olvasható legyen a "KOMPJÚTERLÉT" felirat. Az alsó sávba az alcímet helyezzük bele egy fehér boxba, hiszen a dobozok alapszíne fehér és piros, utóbbi színünket pedig a név kihangsúlyozására már felhasználtuk. Ha ezzel készen vagyunk, elsőként elmentjük .psd Photoshop formátumban az anyagunkat, hiszen ez őrzi majd meg a rétegeket, valamint a rajtuk alkalmazott összes beállítást. A második mentést immár a nyomda számára végezzük, a "Save as" menüpont kiválasztását követően átállított, kompozit PDF fájlformátumba. Itt kiválasztjuk a "Use proof setup" funkciót, hiszen így őrizzük meg a négycsatornás kombinációt tartalmazó információkat, majd egy másik néven - bár a formátum különbözősége miatt nem fogja átnevezni az előzőt, törekedni kell a következetességre - elmentjük az elkészült anyagot. Mentés előtt érdemes ebben az esetben a "flattern image" opciót ráadni az anyagra, hisz a rétegek összemosása a nyomtatandó dokumentum esetében nem jár szemmel látható változással, viszont jóval kisebb lesz a fájlméret.
5.2
A BELSŐ BORÍTÓ ELKÉSZÍTÉSE
A belső oldalra a videóklipből, illetve a klip felvételén megörökített pillanatfelvételekből válogatott, jellemző mozzanatok kerülnek, a külső borítón alkalmazott számmintás háttér elé, 3x3 db négyzetbe helyezve. A fekete háttérre az előzőekben leírt módon alkalmazzuk a mintakitöltés, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nagyobb skálaértéket veszünk fel, hiszen a háttér homogén marad, és nem kerül betűkivágás, vagy átszínezés
30
eszközévé - persze az áttetszőséget a felére csökkentjük, hogy az előtér négyzetei domináljanak. A kilenc négyzethelyen öt kiválasztott kép szerepel, két zöldre és sárgára színezett négyzet, valamint két hely üresen marad. Ezeket szemre felosztjuk, ahogy a szépérzék kívánja, majd a vászonra importáljuk a FRAPS nevű program segítségével, a megadott funkciógombok kezelésével kinyert videóstilleket. A drumolást imitáló egészalakos kép kerül középpontba, amit ennek megfelelően utógondozunk. Rajzfilmes, kissé alteros hatást keltünk rajta azzal, hogy négy rétegre felmásoljuk, majd mindegyik képre ráadjuk a "Treshold" effektet, mely lényegében a kép fehéregyensúlya alapján bittérképessé alakítja azt. Képenként egyre nagyobb értéket állítunk neki, vagyis arányosan egyre több legyen rajta a feketével borított tartomány. Mindegyik képnek "Multiply"-ra állítjuk a rétegtulajdonságát, hogy látszódjanak egymás alatt a színezett területek, majd fokozatosan csökkentjük mindegyik esetében az áttetszőséget úgy, hogy a legtisztább, vagyis a legkevesebb színezett területtel rendelkezőnek 100%-on maradjon a láthatósága. A rétegek összeolvasztása előtt pótoljuk a színveszteséget, a fehéren maradt területeket kijelölve, majd a megfelelő színekkel kitöltve, néhol a felesleges fekete területeket az "eraser tool"-lal csökkentve, halványítva.
31
A
másik
pályaudvari
kép
esetében
egy
jóval
egyszerűbb
eljárást
alkalmazunk. Lényegében csak annyit, hogy visszaállítjuk rá a sárgás alapszínt, ami a Premiere használata előtti hatástiszta snittről hiányzik. Photoshopban ezt jóval egyszerűbb visszahozni, mivel főként hasonló átalakítások, effektelések elvégzésére szakosodott program. Elég egy sárgával kitöltött négyzetet a "barnítani" kívánt kép alá helyeznünk, és a kép rétegén beállítanunk a "Luminosity" opciót, mely esetében - a fény intenzitásának változtatásával - az alatta lévő réteg színei fognak dominálni. A maradék három képnek adunk egy kis kontrasztot, illetve a színegyensúlypanelon mind a négy szín értékét enyhén megnöveljük a színtelítettség fokozása érdekében. A két utcai fotót a "linear light" rétegtulajdonság alkalmazásával tesszük az alatta lévő számokat enyhén láthatóvá, hogy valamily témahű hatás azért minden képen megjelenjen. A képek mindegyikét belsőárnyékkal látjuk el, mely egy 3 pixeles keretbe foglaljuk mintegy azokat. Ezt a hatást is a réteg tulajdonságainál választhatjuk ki, ahol pontosan beállíthatjuk az értékeket. Az árnyék távolságot nullára vesszük, hiszen így lesz csak minden oldalán látható a keret. Az árnyék erőssége 100%, az átmenet 0, hiszen nem a 'ragyogás' hatást akarjuk elérni a képek élein. A vastagság 3 pixel, az árnyék színének pedig értelemszerűen megadjuk a sárgát, zöldet, illetve pirost, a hasonló színekkel kitöltött négyzetek helyzetétől függően. Végezetül felnagyítjuk a város fényeit ábrázoló fotót, majd a mintás háttér fölé helyezzük, és beállítjuk az áttetszőbbé alakított rétegen az "overlay" tulajdonságot, így az egész háttérnek adunk egy sejtelmesebb - és mégis a számok által kijelölt tartományon belüli mozgalmasságot kihangsúlyozó kinézetet. A mentést az első borítóhoz hasonlóan végezzük.
32
5.3
A KORONGMATRICA ELKÉSZÍTÉSE
A matrica elkészítése már könnyebb feladat, itt csupán a külső borító rétegeit kell áthelyezni, ügyesen elrendezve azokat. A korongmatricát 116 mm x 116 mm-es
négyzet
alapú
vászonra
készítjük
el,
amelyen
a
behúzott
segédvonalak segítségével kivágjuk a felesleges részeket: a belső kört, ennek átmérője 44 mm, valamint a külső, körön kívüli területeket, melynek átmérője a teljes vászon szélessége. Kijelölőeszközzel, valamint a segédkörök megrajzolásához kitöltő, illetve kifestőeszközzel dolgozunk. A külső, valamint a belső elhanyagolt területeket lefedő fehér fóliákat a réteglista tetejére helyezzük, hogy látványos legyen az elkülönülés, majd sorra áthelyezzük a külső borító elemeit. A korongmintát egy letisztultabb formába öntjük, itt csak a főcím és a név szerepel, a címnek is csupán a sablonja,
a
számmintákat
kitöröljük.
Ha
ezzel
is
megvagyunk,
hasonlóképpen, ahogy a borítókat, elmentjük az anyagot. Ezzel elkészült a csomagolás is, nyomdakész változatban.
33
6 ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS Egy multimédiás alkalmazás lényege, hogy látványosan, valamint ami a legfontosabb, hatékonyan közvetítse a termék vagy akár a szolgáltatás üzenetét a nézők, illetve a felhasználók felé. Ebben a klipben ugyan nem egy konkrét termék, illetve szolgáltatás kerül bemutatásra, ráadásul - mivel egy videóklipről van szó - szerkezetét tekintve lineáris, vagyis kötött a bejárási út, az eddigi külsős tesztelők visszajelzései alapján a vizuális- és hanghatások egymással és a szöveggel kombinálva ebben az esetben is elérték a kellő hatást. Mint, ahogy a bevezetőben már utaltam rá, kihívást jelentett számomra, hogy szándékosan az olcsó, házi használatra szánt, professzionális felszerelések közelébe sem érő eszközökkel alkossam meg eme produktum alapjait, hiszen számtalan példa igazolja, hogy a megrendelőknek nem áll módjukban - vagy egyszerűen nem hajlandók - biztosítani azokat a feltételeket, amelyekkel egy profi multimédiás terméket hozhatunk létre. A legegyszerűbb példa erre az olyan képanyagok beillesztése, digitális feljavítása, melyek silány minőséggel bírnak, ugyanakkor lehetetlenség azokat reprodukálni. Véleményem szerint, s mint az a dolgozatomból is kiderült, legalább annyira fontos a kreativitás és a problémamegoldó készség úgy a lírai alapok megteremtéséhez, ahogy a vizuális látáshoz, mint akár az adott program kellően elsajátított ismerete. Többek között ezekkel a képességekkel alakíthatjuk ugyanis egy kedvezőtlen körülmények, illetve nem várt akadályok okozta hátrányokkal élő produktumot egy a maga nemében tökéletes, fogyasztható termékké.
34
FORRÁSMUNKÁK
Nyomtatott irodalom: •
Csánky Lajos: Multimédia PC-s környezetben (LSI, 2001)
•
Szabó-Sóki László: Videótechnika (jegyzet)
Internet: •
kraftwerk.hu - Magyar Kraftwerk Honlap
•
aktivrekord.hu - Magyar nyelvű Kraftwerk levelezőlista
•
youtube.com - videómegosztó oldal
Felhasznált audió: •
Kraftwerk - Computer World (Computer World - 1981)
Inspiráló videóklipek: •
Kraftwerk - Minimum Maximum DVD (koncertfelvétel)
•
Kraftwerk - Die Roboter (videóklip)
•
Kraftwerk - Der Telefon Anruf (videóklip)
•
Karl Bartos - I'm the message (videóklip)
MELLÉKLETEK A forgatókönyv IDŐ
KÉPOLDAL
0:00-0:07 0:07-0:14 0:14-0:22 0:22-0:29 0:29-0:36 0:36-0:44 0:44-0:52 0:52-0:57 0:57-1:07
belső fix: electro-drum imitáció - szuperplán belső fix: klaviatúra hotkey - szuperplán külső fahrt: gyaloglás/lábak - szuperplán külső fahrt: táska-spot - szuperplán külső svenk: zebra/gyaloglás - premierplán/sz.p. külső fix: pályaudvar: emberek - totál bitmap-animáció I. belső fix: kontrasztos vokál arc/monitor szuperplán bitmap-animáció II.
1:07 1:08 1:09 1:10 1:11 1:12 1:13 1:14 1:15-1:21 1:21-1:29 1:29-1:44 1:44-1:50
belső fix: ellenfényes vokál I. - szuperplán külső fix: kontrasztos kézfogás - szuperplán belső fix: ellenfényes vokál II. - szuperplán külső fix: Keleti pu. emberek - totál belső fix: ellenfényes vokál III. - szuperplán külső svenk: Metroállomás kijelző - premierplán belső fix: ellenfényes vokál IV. - szuperplán belső fix: bankjegyledobás - kistotál bitmap-animáció - refrén I. belső fix: electro-drumolás imitáció - premierplán bitmap-animáció - refrén II. belső fix: normál vokál - bőszekond
1:50-1:59
bitmap-animáció III.
1:59 2:00 2:01 2:02 2:03 2:04 2:05 2:06 2:07-2:21 2:21-2:28 2:28-2:43 2:43-2:51 2:51-2:59 2:59-3:02 3:02-3:05 3:05-3:09
belső fix: normál vokál + nonverb. jelek - kistotál külső svenk: rendőrautó elhalad, lekövetés belső fix: normál vokál + nonverb. jelek - kistotál külső svenk: vonat elhaladása belső fix: normál vokál + nonverb. jelek - kistotál külső fix: pénzváltó ablak, emberek belső fix: normál vokál + nonverb. jelek - kistotál külső félsvenk: belváros, éjjeli fények bitmap-animáció - refrén I. belső fix: electro-drumolás imitáció - kistotál bitmap-animáció - refrén II. külső fix: pályaudvar, emberek - szuperplán bitmap-animáció „négyzetek” külső fix: pályaudvar, emberek - szuperplán külső fix: Keleti pu. kijelző + emberek - totál záró bitkép, fade out
HANGOLDAL Intro
Interpool + FBI, CIA és Scotland Yard Virtuális cédulák Mentik rá Hol és mit csinálsz Üzlet, Emberek, Számok, Pénz Üzlet Emberek Számok Pénz Kompjúterlét Kompjúterlét, mert az idő pénz Interpool meg FBI, ÁVH és T-Online Terrabájtnyi adattár Egy gombnyomással megtalál Bűnügy, Utazás, Kommunikáció, Szórakozás Bűnügy Utazás Kommunikáció Szórakozás Kompjúterlét Kompjúterlét, mert az idő pénz
Outro
A külső borító képe
A belső borító képe
