Kommunikáció az egyetem c. kurzus Pályázat az előadási lehetőség elbírálásához Előadó: Kató Gyöngyi Magyar szak, I. évfolyam Az előadás munkacíme: A kétnyelvűség az Újvidéki Egyetemen Az előadás időpontja: Az április 5. és az április 26. is megfelelne Az előadás megtartásának módja: Az előadásomat Power Pointtal szeretném érdekesebbé tenni. Különböző statisztikákat szeretnék vetíteni a magyarul tanulók számáról, felvételéről az egyetemre valamint arról, hogy mennyire veszik figyelembe a kisebbség nemzetiséget. Ezen kívül ismertetni szeretném a felvételizés módját az egyetemre, és hogy miben tér el a Pécsi Tudományegyetemtől az oktatásszervezés Újvidéken. Szeretnék készíteni a hallgatóknak handoutot, melyen inkább érdekességeket, statisztikákat tüntetnék fel. Vázlat: Szerbia legnagyobb nemzeti kisebbsége magyar, amely 293 299 fővel az ország lakosságának majd 4 %-át adja. Vajdaság egyébként még mindig többnemzetiségű térségnek számít, hiszen a szerbség aránya még mindig csak 2/3-os. A magyar (14,28%) és a roma (1,43%) kisebbség mellett olyan nemzeti kisebbségek élnek itt, mint a horvátok, a szlovákok, a románok vagy a ruszinok (amelyek a terület 18. századi újratelepítésekor költöztek ide). Arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen lehetőséget nyújtanak a szerbiai egyetemek, azon belül is az Újvidéki Egyetem a magyar anyanyelvűeknek. Az Újvidéki Egyetem 14 karán és a kollégiumokban a magyarság alulreprezentált. A múlt tanévben a 7501 főiskolai hallgató közül 844 volt magyar nemzetiségű (11%) Kérdésfeltevéseim: -A magyar anyanyelvűek felvételizhetnek magyar nyelven? Ez szakoktól függ. Felmérem, hogy, mennyire tolerálják az egyetemen a magyarul tanulást és magyarul
felvételizést (mely szakokra lehet magyarul felvételizni).
1. ábra
Itt fordítok gondot arra, hogy elmondjam, hogy Szerbiában miként folyik a felvételizés, valamint az oktatásszervezés. Ezt az 1. ábrán szemléltetem. Terveim szerint kutatásaimat csak a Bölcsészettudományi Karra terjesztem ki. -Melyek azok a szakok, amelyen magyarul is lehet tanulni? -Melyek azok a tantárgyak, amelyeket magyarul is tanulhatják a diákok? -Akarnak-e a magyar diákok egyáltalán magyarul tanulni? Próbálok egy kisebb felmérést végezni erről, valamint a saját tapasztalataimra is hivatkozom. -Mi a helyzet a Magyar Tanszékkel? A vajdasági magyar felsőoktatásnak jelenleg három intézménye van: az újvidéki egyetem magyar tanszéke és a zombori tanítóképző főiskola és az újvidéki egyetemhez tartozó szabadkai tanítóképző főiskola. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke a magyartanárok egyetemi képzését végzi, ezzel párhuzamosan kutatásokat végez a magyar nyelv, irodalom, néprajz, művelődéstörténet tárgykörében. Tevékenységéről évente megjelenő évkönyvben számol be. Tudományos eredményeit a Hungarológiai Közlemények című folyóiratban publikálja. A Tanszék illetékességi körébe tartozik a vajdasági kisebbségek (magyar, szlovák, román, ruszin) nyelvét és kultúráját kutató, a Szerbiai Tudományügyi Minisztérium által támogatott kutatási program vezetése. Az újvidéki Magyar Tanszék 1959-ben kezdte meg működését mindössze 6 diákkal és egy tanárral. Minden évben maximum 30 elsőst vesznek fel, akiknek egy-egy tesztet kell kitölteniük nyelvtanból és irodalomból. Fölveszem a kapcsolatot olyan ismerőseimmel, akik oda járnak, és minél több olyan adatot próbálok kideríteni, ami érdekes lehet az ez iránt érdeklődők számára. Az előadásra szánt 15 percet, arányosan fogom elosztani a témáim között. Tehát mindegyikre 3 percet számolok. Így most lehet, hogy úgy tűnik, hogy sok dologról akarok beszélni. Ebből kifolyólag fennáll annak a veszélye, hogy túl sok témába belekezdek, de semmit sem fejezek be. Viszont véleményem szerint ezeket a témákat csak így együtt lehet kezelni, mert kötődnek egymáshoz.
Szakirodalom: 1.http://www.ff.ns.ac.yu/studenti/rasporedi/predavanja/studenti_rasporedi_predavanja_hu ngarologija.html 2.http://www.ff.ns.ac.yu/index.html 3.http://www.ff.ns.ac.yu/studije/studije_osnovne.html 4.http://www.hetnap.co.yu/uj/index.php?zg=2527&no=83 5.http://www.hidvegimiko.hu/b2_kutatasaink/hatarmenti_fejlesztesek.html 6. http://www.mta.hu/?id=1729&muhely=65
Hrubos Ildikó, Szentannai Ágota, Veroszta Zsuzsanna: A „bolognai folyamat” című könyv feldolgozása A második világháború után a felsőoktatásban tanulók száma jelentősen megnőtt. Ezért is új egyetemek létesítésére valamint az oktatásszervezés fejlesztésére került sor. Így a felsőoktatás társadalmi-gazdasági szerepe is megváltozott. Már azok a diákok is továbbtanulhatnak, melyek nem gimnáziumban kezdték meg tanulmányaikat. A diplomások megnövekedésével az ipar, az üzleti élet és az egyéb szolgáltatások is igényelni kezdték a képzett szakembereket. Az egyetemek mellett létrejöttek új típusú rövidebb képzési idővel rendelkező felsőoktatási intézmények, vagyis a főiskolák és politechnikumok. Kétféle alapmodell szerint történt az egyetemi szintű és a rövidebb képzési idővel rendelkező, nem egyetemi szintű képzés összehangolása. A lineáris modellben a hallgatók egymásra épülő dolgokat tanulnak, és szintről szintr haladnak fölfelé, miközben a hallgatók száma csökken. Ezt a modellt angolszász modellnek is nevezik, mert először az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban kezdték alkalmazni. A fokozatok elnevezése: Bachelor, Master, Phd. A másik modell a duális modell, mely a hagyományos egyetem mellett létrehozott nem egyetemi szintű és rövidebb ciklusú. Európában ez a modell volt elterjedtebb, de Európa országai lassan kezdenek áttérni a lineáris modellre.
A bolognai folyamat története Már az 1950-es és 60-as években volt szó a diplomák kölcsönös elismertetéséről. 1979-ben a UNESCO keretein belül megszülettek az első megállapodások. Az Európai bizottság, az Európa tanács és a UNESCO európai szervezete 1994-ben kezdett foglalkozni a diploma kiegészítő rendszerének megalkotásával, ami lehetővé teszi az egyéni diplomák értékelését is. Majd ennek folytatása volt az 1989-ben kiadott Magna Charta, melyben a rektorok támogatják a tanárok és a hallgatók végzettségeinek ekvivalens támogatásának nemzetközi státusát. Ezekre a próbálkozásokra született meg 1997-ben a lisszaboni egyezmény. Az egyezmény értelmében a külföldön szerzett diplomát el kell ismerni. Az elutasítás csak akkor lehetséges, ha a külföldi képesítés nagyon eltér a hazaitól. Ez az egyezmény 1999-től van érvényben. 1998-ban Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság oktatási miniszterei
meghozták a Sorbonne-i Nyilatkozatot, melyben két határozat születik. Az egyik a kétciklusú képzési rendszer bevezetéséről szól, a másik pedig arról, hogy a hallgatók két út közül választhatnak. Az egyik egy rövidebb, Master fokozatot adó program, a másik egy hosszabb, doktori fokozatot adó program. A határozat meghozói úgy gondolják ez a feltétele annak, hogy a tanári és hallgatói mobilitás nemzetközileg is elismert legyen. De ez még csak az előbb említett országokra vonatkozik. 1999. június 19-én 29 európai ország írja alá a Sorbonne-ban közzétett nyilatkozat mintájára készült Bolognai Nyilatkozatot. Ez magába foglalja a két fő cikluson alapuló képzési rendszert, melyben a második ciklusba csak akkor lehet „belépni”, ha az illető sikeresen teljesítette a 3 évig terjedő első ciklust. A második ciklus az egyetemi vagy a doktori fokozathoz vezet. Bevezetik a kreditrendszert. A Bolognai folyamatban meghozott nyilatkozat szerint lehetővé válik, hogy a tanárok és a diákok végzettségét elfogadják külföldön is. Ennek egyre többen tanulnak külföldön, ami kihívást jelent a hagyományos oktatás számára, mert a hallgatók elvárásainak nem felelnek meg.
Hogyan valósul ez meg a magyarországi intézményekben? Magyarországon az 1989-1990-es politikai fordulat után tíz év alatt háromszorosára nőtt a hallgatói létszám. Ezért itt is fejlesztéseket kellett létrehozni az oktatásban. 1990es évek közepére megtörtént az intézményhálózat átalakítása. 2001-ben a 25 állami egyetemből összevonásokkal 17 egyetem jött létre, a főiskolák száma pedig 52-ről 13-ra csökkent. Mint tudjuk Magyarország próbál igazodni a Bolognai Nyilatkozathoz. Az országgyűlési határozat (amit 2001-ben hoztak) szerint: „A magyar felsőoktatás legyen egyenrangú és elismert szereplője a Bolognai nyilatkozat szellemében fejlődő Európai Felsőoktatási Térségnek…A Kormány törekedjen arra, hogy a magyar felsőoktatásban két fő ciklusra épülő, nemzetközileg könnyen értelmezhető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer épüljön ki.” „…A Kormány a felsőoktatási intézményekkel együttműködve tegye általánossá
Magyarországon az Európai Kreditátviteli Rendszerrel összhangban kialakított moduláris tanulmányi rendszert…”1 A felsőoktatási intézmény rendelete szerint 2003. szeptember 1-jére minden felsőoktatási intézménynek kötelező a kreditrendszer bevezetése. A kreditrendszerben egy tanév teljesítése átlagosan 60 kreditet jelent, ami 30 munkaórával egyenértékű. Főiskolai szintű végzettséghez legalább 180, egyetemi végzettséghez legalább 240 kredit teljesítendő.
1
HRUBOS Ildikó: A „bolognai folyamat”, Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003, 41.oldal.
