Éves Jelentés 2013
I. AZ EGYETEM TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1. KAROK ÉS SZAKOK A Széchenyi István Egyetem három karán (műszaki tudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi) és két önálló intézetében (egészségügyi és szociális, zeneművészeti) a 2012/2013-as tanév őszi félévében összesen 56 féle képzés indult. A legtöbb szak a Műszaki Tudományi Karon van, ahol 12 alapképzésre (ebből kettő e-learning formájú is), 13 mesterképzésre, egy osztatlan egyetemi képzésre és két felsőfokú szakképzésre jelentkezhettek a hallgatók. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon a hallgatók négy alapképzési (ebből egy e-learning formájában is), négy mesterképzési szakon és hatféle felsőfokú szakképzésen folytathatták tanulmányaikat. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon egy osztatlan képzésű szak mellett egy-egy alapképzés, mesterképzés és felsőfokú szakképzés indult. A Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetben három alapképzési szakon és két felsőfokú szakképzés keretében, a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetben az alapképzésen belül 13 féle szakirányon, a mesterképzésen belül pedig 15 szakirányon kezdhették meg tanulmányaikat a hallgatók. Az egyetemnek 2012. október 15-én összesen 11.118 aktív hallgatója volt. A hallgatók közül 7.552 fő nappali munkarendben, 2.858 fő levelező munkarendben, 708 fő pedig távoktatás munkarendben végezte tanulmányait. A hallgatók legnagyobb része, 62,1%-a (6.900 fő) a Műszaki Tudományi Karon tanult. A hallgatók 19%-a (2.113 fő) a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar hallgatója volt. A hallgatók 11,9%-a (1.323 fő) a Deák Ferenc Államés Jogtudományi Karon, 5,8%-a (641 fő) a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetben, 1,3%-a (141 fő) pedig a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetben tanult.
KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN A K+F tevékenység forrásai Költségvetési támogatás
K+F feladatra átvett pénzeszközök
Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás
K+F tevékenységet folytató egységek
Műszaki Tudományi Kar • Összesen 20 tanszék és 44 laboratórium • AUDI Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport (3 tanszék kapcsolódásával) • 3 kutatócsoport: - Ipari Szimulációs Kutatócsoport - Rendszerelméleti Kutatócsoport - Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport • Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola
• Összesen 6 tanszék • Kutatócsoport: -Információs Társadalom Oktatóés Kutatócsoport (ITOK) • Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet • 2 tanszék, Testnevelési és Sportközpont
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Kutatóközpontok
• Összesen 8 tanszék • Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Varga Tibor Zeneművészeti Intézet •Összesen 2 tanszék
Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
• Járműipari Kutató Központ (JKK) • Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) • Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ) • Parlamenti Kutatások Központja • Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont
A K+F tevékenységet támogató egységek
UNIVERSITASGyőr Nonprofit Kft.
Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ
Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM KÖZÉPTÁVÚ TUDOMÁNYOS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA 2015-IG
Forrás: Saját szerkesztés
1
Széchenyi István Egyetem
2. KUTATÁSI KAPACITÁSOK OKTATÓK Az egyetem oktatóinak statisztikai létszáma (aktív dolgozók száma) 405 fő volt 2012. október 15-én. Az oktatók közül 366 fő (90,4%) teljes munkaidős, 39 fő (9,6%) pedig részmunkaidős munkarendben dolgozott. Ugyanebben az időpontban a teljes munkaidőre átszámított részmunkaidős oktatók száma 22 fő volt. A 2008-tól 2012ig terjedő időszakban a teljes munkaidős oktatók száma 19 fővel, azaz 5,5%-kal emelkedett, 2012. októberére így érte el a számuk a 366 főt. A vizsgált időpontban a teljes munkaidős oktatók a Műszaki Tudományi Karon voltak a legnagyobb létszámban (201 fő), ami a teljes munkaidős oktatók összlétszámának több mint a felét jelentette. Ezen indikátor alapján – összesen 66 főt foglalkoztatva – a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar állt a második helyen, amelyet 47 fővel a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar követett. A vizsgált időpontban a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet teljes munkaidős oktatóinak száma 28 fő, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetben pedig 24 fő volt. TUDOMÁNYOSAN MINŐSÍTETT OKTATÓK Az elmúlt években a tudatos A teljes munkaidős aktív minősített oktatók humánerőforrás fejlesztések arányának alakulása, 2008-2012. eredményeképpen jelentős minőségi megújulás történt az egyetemen. A tudományos minősítéssel rendelkezők száma a vizsgált ötéves periódusban folyamatosan emelkedett, létszámuk közel 37%-kal nőtt. Az egyetemen 2012. október 15-én 205 teljes munkaidős aktív minősített oktató dolgozott, ami a teljes munkaidős oktatók 56%-át jelentette. A dinamikát figyelembe véve reális célkitűzésnek számít az egyetem 2012. évi IntézményForrás: Széchenyi István Egyetem – Statisztikák fejlesztési Tervében 2016-ra (2008/2009-2012/2013 ősz) alapján saját számítás, szerkesztés kitűzött 61%-os arány. A tudományosan minősített aktív oktatók több mint fele, 51,7%-a a Műszaki Tudományi Karon, 22,9%-a a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon, 16,1%-a a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon, 3,9%-a a Petz Lajos Egészségügyi- és Szociális Intézetben és 5,4%-a a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetben oktatott 2012. október 15-én.
A tudományosan minősített aktív oktatók száma karonként – 2012/2013-es tanév, őszi félév Teljes munkaidős oktatók tudományos minősítése
Kar
MTA tag MTA doktor Kandidátus/PhD/DLA
Összesen
Műszaki Tudományi Kar
1
7
98
106
Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
0
2
45
47
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
1
5
27
33
Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet
0
0
8
8
Varga Tibor Zeneművészeti Intézet
0
0
11
11
Összesen
2
14
189
205
Forrás: Széchenyi István Egyetem – Statisztika 2012/2013 ősz alapján saját számítás, szerkesztés
2
Éves Jelentés 2013
3. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG FORRÁSAI Az egyetem kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységére 2012-ben 1.205,5 millió forint állt rendelkezésre. A vizsgált ötéves időszakban ez az összeg 2011-ben volt a legmagasabb, 1.736,3 millió forint (2010: 816,3 millió Ft; 2009: 614,8 millió Ft; 2008: 750,7 millió Ft). Az egyetem K+F tevékenysége három fő forráscsoportra oszlik. I. Költségvetési támogatás A forráscsoport intézményi költségvetésben megtervezett támogatásból, OKM/NEFMI fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított K+F feladatra adott támogatásból, valamint más fejezetből fejezetek közötti átcsoportosítás útján K+F feladatra biztosított támogatásból (pl. OTKA) tevődik össze. A költségvetési támogatás mértéke évről-évre hasonló szinten alakult (40-50 millió forint). A legmagasabb 2012-ben volt, ekkor meghaladta az 53 millió forintot. II. K+F feladatra átvett pénzeszközök A kutatás-fejlesztési feladatra átvett pénzeszköz-forráscsoport három alcsoportból áll. A (1.) hazai források közé elsősorban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, az IKTA, a KPI, a JRET, az NKTH források sorolhatók. A (2.) Strukturális Alapokból érkezett források közé többek között a GVOP, az INTERREG, a HEFOP, a GOP, a ROP, a TIOP, a TÁMOP, a KEOP és az EU 7. keretprogram forrásai tartoznak. Az (3.) egyéb forrás kategóriába az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EU-n Kívüli Együttműködések (pl. KAUST-GCR-FIC) sorolhatók. A rendelkezésre álló összes forráson belül minden évben a K+F feladatra átvett pénzeszközök mértéke a legmagasabb. Értéke a vizsgált időszakban meglehetősen tág határok között mozgott, a legnagyobb 2011-ben volt, amikor is 1322,8 millió forint összeget eredményezett. A magasabb összeg elsősorban az elnyert Társadalmi Megújulás Operatív Programoknak (TÁMOP) köszönhető. A 2011-2012-es években hat jelentősebb kutatásfejlesztési TÁMOP projekt futott az egyetemen, melyek támogatási összege meghaladta a 3,7 milliárd forintot. III. Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított források A forráscsoport GVOP KKK bevételekből, a KPI-JRET egyéb bevételeiből, szerződéses K+F munkákból származó bevételekből, illetve a Hidegjárató belsőégésű motor próbapad bevételeiből tevődik össze. A külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás mértéke a vizsgált időszak utolsó két évében jelentősen megnőtt. 2011-ben volt a legmagasabb, 366,2 millió forint. A növekedés elsősorban a szerződéses kutatás-fejlesztési munkákból származó bevétel emelkedésének tudható be. A kutatás-fejlesztési tevékenység forrásainak alakulása, 2006-2010
Forrás: Széchenyi István Egyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
3
Széchenyi István Egyetem
4. TUDOMÁNYOS TEHETSÉGGONDOZÁS DOKTORI KÉPZÉSEK A Széchenyi István Egyetemen három doktori iskola működik, melyek az alapítás sorrendjében a következők: 1. Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (RGDI)* *Jogelődje a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola (MTDI) volt. 2. Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola (MMTDI) 3. Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (ÁJDI) A doktori iskolák összlétszámának alakulásában a 2004/2005-ös tanévtől dinamikus fejlődés figyelhető meg. A hallgatók száma a 2012/2013-as tanév őszi félévében (2012. október 15-én) volt a legmagasabb, ekkor 173 fő tanult az egyetem doktori iskoláiban. A doktori iskolák létszámának alakulása, 2004-2013
Forrás: Széchenyi István Egyetem – Statisztikák (2004/2005-2012/2013 ősz) alapján saját szerkesztés
A PhD képzésben részt vevők 32,4%-a (56 fő) a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola hallgatója volt 2012. október 15-én. A 12 nappali tagozatos hallgató közül 11 fő államilag finanszírozott ösztöndíjas, így az összes költségtérítéses hallgatói létszám 45 főre volt tehető. Ugyanebben a tanévben a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolában 74 fő tanult, ami az összes PhD hallgató 42,8%-a. Közülük 24-en államilag finanszírozott, 50-en pedig költségtérítéses képzési formában vettek részt. A Doktori Iskolának 7 levelező tagozatos hallgatója volt. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 43 hallgatója (a PhD képzésben részt vevők 24,8%-a) közül négyen nappali tagozatos ösztöndíjasok, ketten nappali tagozatos költségtérítéses, 37-en pedig költségtérítéses levelező tagozatos hallgatók voltak. Összességében elmondható, hogy a 2012. október 15-én a PhD képzésben résztvevő hallgatók 22,5%-a (39 fő) államilag finanszírozott ösztöndíjas, 77,5%-a (134 fő) pedig költségtérítéses képzésben vett részt. SZE PhD hallgatók száma doktori iskolánként (finanszírozási forma szerint) – 2012. október 15. PhD hallgatók száma (fő)
Megnevezés
Összesen
Ösztöndíjas
Költségtérítéses
Regionális-és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
11
45
56
Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola
24
50
74
Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
4
39
43
Összesen
39
134
173
Forrás: Széchenyi István Egyetem – Statisztika 2012/2013 ősz alapján saját szerkesztés
Az egyetem doktori iskoláiban 2011-2012-ben összesen 45 fő szerzett fokozatot. Ugyanebben az időszakban összesen 17 fő habilitált. Külföldi PhD fokozatát három fő honosította az egyetemen.
4
Éves Jelentés 2013
TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉG Tudományos és művészeti diákköri tevékenység (TMDK) A tudományos és művészeti diákköri tevékenység az egyetemen központilag szabályozott és szervezett keretben történik. Az egyetem célja, hogy a tudományos és művészeti diákköri munkát elősegítse, és a hallgatók, oktatók mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a tudományos és művészeti diákköri mozgalomba. Fontos törekvés, hogy a tehetséges hallgatók a képességeiknek megfelelően készülhessenek fel életpályájukra, megismerjék a tudományos kutatómunka és művészi tevékenység alapjait, módszereit, bekapcsolódjanak egy-egy szakterület kutatásaiba, illetve a művészeti életbe. A félévente megrendezett Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciára (TMDK) benyújtott dolgozatok száma évről-évre dinamikus bővülést mutat, 2012-ben elérte a 347 pályaművet. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Az egyetem hallgatói évek óta kiegyenlítetten szerepelnek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK), évente mintegy 20-30 díjat szereznek az országos megmérettetésen. OTDK helyezések száma, 2005-2013 Helyezés/Év
2005
2007
2009
2011
2013
1. helyezés
4
3
6
7
2
2. helyezés
9
9
4
4
11
3. helyezés
7
4
5
6
11
Különdíj
8
6
6
11
13
Összesen
28
22
21
28
37
Forrás: Széchenyi István Egyetem Rektori Hivatal
A 2013-ban megrendezésre kerülő OTDK-n az Állam- és Jogtudomány szekcióban négy második, négy harmadik helyezést és hét különdíjat szereztek az egyetem hallgatói. A Közgazdaságtudományi szekcióban két első helyezés született. Hárman értek el második, ketten pedig harmadik helyezést. Ebben a szekcióban négyen kaptak különdíjat. A Társadalomtudományi szekcióban egy különdíj született. Az egyetem hallgatói a Műszaki Tudományi szekcióban négy második és kettő harmadik helyezést értek el. A Tanulás- és Tanítás-módszertani – Tudástechnológiai szekcióban egy harmadik helyezés született. A Művészeti és Művészettudományi szekcióban az egyetem hallgatói kettő harmadik helyezést értek el. Az Orvos- és Egészségtudományi szekció egy különdíjat eredményezett.
5. NEMZETKÖZI AKTIVITÁS NEMZETKÖZI PROJEKTEK A Széchenyi István Egyetemen 2011 - 2012-ben 14 nemzetközi projekt futott, melyek közül 10 a Műszaki Tudományi Karhoz, három a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karhoz kötődött. 12 projekt finanszírozása európai uniós, kettőjé egyéb forrásból történt. NEMZETKÖZI PROJEKT KÖZPONT A Széchenyi István Egyetem jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az intézmény nemzetközi kapcsolatainak színvonala folyamatosan emelkedjen. Ennek érdekében hozta létre a Nemzetközi Projekt Központot, amelynek fő tevékenységei a következők: Hallgatói mobilitás támogatása • 2012-ben összesen 45 egyetemi hallgató külföldi (európai) 3-5 hónapos részképzésen, 16 hallgató külföldi szakmai gyakorlaton vett részt különböző csereprogramokon, mint pl. ERASMUS, CEEPUS, VELUX. • Hasonló csereprogramokon keresztül az egyetem 43 fő európai (ERASMUS) és 5 fő nem európai hallgatót fogadott 1-2 féléves részképzésre. • Az utóbbi öt évben az egyetem 5 nemzetközi hallgatói programot, intenzív kurzust bonyolított, koordinált.
5
Széchenyi István Egyetem
• A magyar és külföldi hallgatók az egyetem nemzetközi tevékenységéről, projektekről, pályázati lehetőségekről egész év során különböző információs napok és rendezvények keretében kaptak tájékoztatást. Dolgozói mobilitás támogatása • 2012-es évben a Széchenyi István Egyetem 379 fő oktatója, kutatója és dolgozója vett részt tudományos konferencián előadással, nemzetközi oktatáson, illetve K+F együttműködésekhez kapcsolódó külföldi utazáson. • A leggyakrabban felkeresett célországok: Ausztria, Németország, a tengerentúli célországok aránya 10%. AZ EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Az egyetem és szervezeti egységeinek külföldi intézményekkel fenntartott kapcsolataiban az oktatási, hallgatói, oktatói cserekapcsolatok dominálnak. A nemzetközi kapcsolatok fenntartásának fő finanszírozási forrását ez elmúlt időszakban elsősorban az EU-támogatású LLP/ERASMUS, CEEPUS, illetve LEONARDO projektek jelentették. Ezen programon belül a kiutazók száma 2008-2012 között 364 fő (ebből 83 szakmai gyakorlat), a beutazók száma ugyanebben az időszakban 257 fő volt. A hallgatói és az oktatói mobilitást vizsgálva a legintenzívebb kapcsolatokat a német és az osztrák partnerintézmények jelentik. Mindemellett Spanyolország és Szlovákia számít jelentős fogadó országnak a kiutazó hallgatók és oktatók száma alapján. Szerződéses nemzetközi együttműködés azonban − bármelyik szervezeti egység, oktató kezdeményezésére – csak egyetemi szinten köthető, aminek felelőse a Nemzetközi Projekt Központ. Az egyetem általános együttműködési szerződést köt minden olyan intézménnyel, mely több szervezeti egység többféle kooperációs kapcsolatát tartalmazza. Jelenleg 18 országban 46 intézménnyel van élő, általános együttműködési szerződése az egyetemnek. Az egyetem nemzetközi kapcsolatait elsősorban a közép-európai régióban (különös tekintettel a Bécs–Pozsony–Győr együttműködésre) kívánja erősíteni és szélesíteni. Az együttműködésekben kiemelt feladatnak tekinti az oktatói, hallgatói mobilitás és az oktatásfejlesztési programok mellett a közös kutatási projektek és közös kutatási pályázatok megvalósítását. Az intézmény már meglévő más európai kapcsolataiban is növelni szeretné az egyetemi és az ezek keretében megvalósuló tudományos kutatási kapcsolatok súlyát.
6. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK, DÍJAK A Széchenyi István Egyetem dolgozói által írt és a tárgyévben megjelent tudományos művek száma* Megnevezés Magyar nyelvű könyvek és könyvfejezetek Magyar nyelvű szakfolyóirat-cikkek Magyar nyelvű elfogadott értekezések Elektronikus formában megjelent tudományos művek magyar nyelven Magyar nyelvű konferencia kiadványok Idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek Idegen nyelvű cikkek akadémiai aktákban vagy hazai folyóiratokban Idegen nyelvű cikkek külföldi szakfolyóiratokban Elektronikus formában megjelent tudományos művek idegen nyelven Idegen nyelvű konferencia kiadványok Összesen
Tudományos művek száma (db) 2010. év 2011. év 2012. év 113 114 145 242 278 179 21 12 14 81 67 42 176 201 163 29 24 35 49 54 45 70 71 71 14 32 21 215 206 160 1 010 1 059 875
*Beleértve a tanszékek és a kutatási szervezeti egységek által írt és a tárgyévben megjelent tudományos műveket Forrás: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Jelentés a felsőoktatási intézményekben működő kutatóhelyek kutatási, fejlesztési adatairól” című adatlapjai
6
Éves Jelentés 2013
PUBLIKÁCIÓK Egy felsőoktatási intézmény tudományos teljesítménye mérésének egyik mérőszáma a publikációs aktivitás. A Széchenyi István Egyetemen 2012-ben 145 db magyar nyelvű és 35 db idegen nyelvű könyv és könyvfejezet jelent meg. Ezzel párhuzamosan 179 db magyar nyelvű szakfolyóiratcikk született, további 45 db idegen nyelvű cikk akadémiai aktákban vagy hazai folyóiratokban, 71 db idegen nyelvű cikk külföldi szakfolyóiratokban került kiadásra. Az egyetemi tanszékek és kutatási szervezeti egységek PhD hallgatóihoz 14 db elfogadott magyar nyelvű értekezés kapcsolható. Elektronikus formában magyar nyelven 42 db, idegen nyelven 21 db tudományos mű jelent meg. 163 db konferencia kiadvány magyar nyelven, 160 db pedig idegen nyelven került publikálásra. TUDOMÁNYOS DÍJAK Az egyetem oktatói számos neves díjat kaptak város- és országszerte, amelyek közül elsősorban a tudományos tevékenységhez kapcsolódó elismerések kerülnek kiemelésre. 2011-2012-ben az egyetem alábbi oktatói nyertek el tudományos díjat vagy kaptak tudományos kitüntetést (időrendi sorrendben): 2011 Dr. Kecskés Gábor a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszékének tanársegéde elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját. Dr. Smahó Melinda a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének egyetemi adjunktusa (társadalomtudomány) és Dr. Kuczmann Miklós a Műszaki Tudományi Kar Automatizálási Tanszékének egyetemi tanára (villamosmérnöki tudomány) lettek az MTA VEAB kutatói pályázatának 2011. évi díjazottjai. Nagyné dr. Szabó Andrea a Műszaki Tudományi Kar Fizika és Kémia Tanszékének egyetemi docense Hevesy György-díjat vehetett át. Az egyetem oktatója, kutatója a 35 év alatti kategóriában kapta a rangos elismerést „Korróziós jelenségek komplex értelmezése atomerőművi gőzfejlesztőkben” című PhD-dolgozatáért. Dr. Verebélyi Imre a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Tudományok Tanszékének egyetemi tanára, valamint Dr. Vavró István a Közigazgatási Tudományok Tanszék professor emeritusa kapta a 2011. évi Deák Ferenc-díjat. 2012 Dr. Molnárka Győző a Műszaki Tudományi Kar Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszékének egyetemi docense által vezetett fejlesztő csapat nyerte el a Magyar Feltalálók Egyesülete „Az év feltalálója 2011” vándordíját a labdajátékokhoz kifejlesztett intelligens mérőrendszerért, amit a külföldön rendezett találmányi bemutatókon elért eredmények alapján ítéltek oda. Olsvay Endre a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszékének főiskolai docense Erkel Ferenc-díjban részesült kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenységéért. Dr. Dusek Tamás a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Elemzések Tanszékének egyetemi docense a Területi Statisztika című, a Magyar Statisztikai Hivatal folyóiratában 2011-ben megjelent „Kétdimenziós regresszió a területi kutatásokban” című tanulmánya elnyerte a folyóirat nívódíját, amelyet az adott évben megjelent legjobb tanulmánynak ítélnek oda. Dr. Winkler Gábornak a Műszaki Tudományi Kar Építészettörténeti és Városépítési Tanszék egyetemi tanárának az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, rendkívüli Möller István Emlékérmet adományozott a műemlékvédelem elméleti- és gyakorlati területén, az építészettörténet és a műemlékvédelem oktatásában kifejtett kimagasló tevékenységéért, civil szakmai munkásságáért. Dr. Czigány Tamás a Műszaki Tudományi Kar Épülettervezési Tanszékének egyetemi docense, Papp Róbert óraadó és Cseh András egyetemi tanársegéd a pannonhalmi Szent Jakab zarándokház és kápolna tervezési munkájának elismeréseként Pro Architectura-díjat kapott.
7
