KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA JELENTÉS

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA

Ügyszám: 09/279-176/2011.

JELENTÉS Komárom – Esztergom megye gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetőiről és a bűnmegelőzési tevékenységről 2010.

Tatabánya, 2011. június 30. Vidáné Vági Judit mb. hivatalvezető 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Tel: (34) 515-181 Fax: (34) 515-199 [email protected]

Tartalomjegyzék 1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira ............................................................................. 4 1.1. A megye lakónépessége............................................................................................................... 4 1.2. A megye munkaerő-piaci helyzete .............................................................................................. 5 1.3. Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás........................................................................................................................................... 5

1.3.1 Gyermekjóléti alapellátás ......................................................................................... 5 1.3.1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás ............................................................................... 5 1.3.1.2. Gyermekek napközbeni ellátása....................................................................... 6 1.3.1.3 Gyermekek átmeneti gondozása........................................................................ 7 1.3.2 Gyermekvédelmi szakellátás .................................................................................... 7 2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: ............................... 8 2.1. A kiskorúak veszélyeztetettsége .................................................................................................. 8 2.2.A gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése, sértetté válásuk .................................................... 10

2.2.1. Bűnelkövető kiskorúak számának alakulása, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények jellemzői............................................................................................. 10 2.2.2. Kiskorúak sértetté válása ....................................................................................... 18 2.2.3. A rendőrség és a gyermekvédelmi jelzőrendszer kapcsolata ................................ 20 2.2.4. A KEMRFK bűnmegelőzési tevékenysége ........................................................... 21 2.2.5. Pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúakra vonatkozó adatok............................. 23 2.2.6. A gyermekjóléti szolgálatoknál ellátott bántalmazott, elhanyagolt gyermekek adatai................................................................................................................................ 25 3. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása:....... 26 3.1. A gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések:...................................................................... 27 A szolgáltatók többsége jövőbeni célként fogalmazta meg az orvosokkal, védőnőkkel való kapcsolat elmélyítését, valamint aktívabb közreműködésüket a gyermekvédelmi jelzőrendszerben. .......................................................................................................................................................... 31 3.2. Bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai:.................................... 31

4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben: ............................. 32 4.1. Helyi önkormányzatok bűnmegelőzési tevékenysége ............................................................... 32 4.2. Bűnmegelőzés a gyermekvédelmi szakellátás területén............................................................ 34 4.3. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tevékenysége, tapasztalatai.................................. 34 4.4. Tatabányai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bűnmegelőzési tevékenysége ............................ 36 4.5. A Tatai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bűnmegelőzési tevékenysége.................................. 37 4.6. Az Utcai Szociális Segítők Egyesületének tevékenysége.......................................................... 38

5. Eredmények és problémák megfogalmazása ................................................................... 44 6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása...................................................... 45

2

A jelentés jogi háttere, elkészítésének módja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 5/A. § (2) bekezdése alapján a szociális és gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés megyei helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés elkészítéséhez a Gyer. 5/A. § (3) bekezdésére figyelemmel a szociális és gyámhivatal tájékoztatást kért • a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségtől, • a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, • a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságtól, • a települési önkormányzatok jegyzőitől, • a gyermekjóléti szolgálatoktól, • a „Názáret” Szociális Szolgáltatótól, • az Utcai Szociális Segítők Egyesületétől, • Tatabánya Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumtól, • Tata Város Önkormányzata Kábítószerügyi Egyeztető Fórumtól, • a Központi Statisztikai Hivataltól. A jelentés a Gyer. 2. számú mellékletében figyelembevételével készült, amelyek az alábbiak:

foglalt

tartalmai

követelmények

1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: - bűnelkövetés és sértetté válás, - a kiskorúak veszélyeztetettsége. 3. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása: - a gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések, - a bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai. 4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben: - bűnmegelőzési bizottságok, áldozatvédelmi irodák működése, bűnmegelőzési koncepciók és ezek megvalósulása, - bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézet, civil szervezetek tevékenysége. 5. Eredmények és problémák megfogalmazása. 6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása. A megkeresések alapján kapott adatok, információk elemzésének céljából, illetve a megyei helyzet áttekintését követően meghatározandó feladatok megfogalmazása érdekében a Gyer. 5/A. § (4) bekezdése alapján 2011. június 21-én 69 fő részvételével a Szociális és Gyámhivatal megyei bűnmegelőzési tanácskozást tartott. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya 2011. évben a gyermekvédelmi ágazat stratégiai céljai között határozta meg az iskolán belüli erőszak megelőzését, kezelését, valamint új módszerek, programok kidolgozását, a megyei bűnmegelőzési tanácskozás kiemelt témája – a jelentés ismertetése mellett – az iskolai erőszak jelensége volt. Az értekezlet három meghívott szakember tartott előadást a témában: 3

A gyermekjóléti szolgálat szerepe az iskolai erőszak megelőzésében, kezelésében Tordainé Vida Katalin – Híd Gyermekjóléti Szolgálat (Esztergom) szakmai vezetője • Iskolai erőszak rendőri szemmel Csonkáné Huszár Anita - Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály osztályvezető • Iskolai erőszak a pedagógus szemszögéből Iván Lászlóné - Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (Oroszlány) pedagógusa

•

A jelentés ismertetése, valamint az elhangzott előadásokat követően kérdés, felvetés, hozzászólás a jelenlévők részéről nem hangzott el.

1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje, népsűrűsége 138 fő/km2 (KSH, STADAT, 2010). A megye hét kistérségből áll (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri), községeinek száma 65, városainak száma tizenegy, ebből kilenc kijelölt város, mely egyes feladat- és hatásköröket a jogszabály szerinti településekre kiterjedően is ellátja.

1.1. A megye lakónépessége Komárom-Esztergom megye lakossága 2010-ben a KSH adatai alapján 312431 fő volt, amely a tavalyi adatokhoz képest kismértékű csökkenést jelent (2009-ben 312393 fő), a 2001-es lakosságszámhoz viszonyítva (316998), folyamatos csökkenését tapasztalható. A népesség 66%-a a tizenegy városban él. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. (KSH, STADAT, 2010.) A következő táblázat Komárom-Esztergom megye városai lakosságszámát mutatja be 2010. január 1-jén: Város neve Népessége 2010. január 1-jén Tatabánya

69 988 fő

Esztergom

30 914 fő

Tata

24 906 fő

Komárom

19 705 fő

Oroszlány

18 701 fő

Dorog

12 156 fő

Nyergesújfalu

7543 fő

Ács

7110 fő

Kisbér

5426 fő

Lábatlan

5044 fő

Bábolna

3688 fő

4

A megye nemzetiségi szempontból ma már homogén magyarnak tekinthető (94,1% 2001-ben, forrás: KSH, STADAT, 2001), részben a kitelepítések, lakosságcserék és az urbanizációval összefüggő önkéntes magyarosodás miatt. Ennek ellenére jelentős a német (sváb) és szlovák kisebbség száma, főleg a Dorogi kistérségben. Lakosságszám korcsoportok szerinti megoszlása 0-14 éves 15-64 éves 64 év feletti Forrás: KSH, STADAT, 2009-2010.

2009.

2010.

46630 219566 48254

46000 217473 48958

2010-ben az élveszületések száma 2801 volt, amely a 2009-es adatokhoz képest 203 fővel csökkent. A halálozások száma 2009-ben 4180, 2010-ben 3959 volt. Továbbá ezer lakosra 9 élveszületés, valamint 12,5 halálozás jut. Tekintettel arra, hogy a megyében a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, a természetes fogyás jelenségével állunk szemben, aránya 1000 lakosra vetítve -3,7. (KSH, STADAT,2009-2010.) Mindezek az adatok előrevetítik a megye jövőbeli demográfiai jellemzőit, az idősödő lakossággal kapcsolatban a szociális ellátás feladatait. 2010-ben a 14 év alattiak a megye népességének 14,7%-át teszik ki, a 60 év felettiek pedig 15,6%-ot.

1.2. A megye munkaerő-piaci helyzete Éves átlagban 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta tavaly Magyarországon, KomáromEsztergom megyében az országos átlaghoz viszonyítva jobb a helyzet, a munkanélküliségi ráta 2010. december 31-én, az aktív korúak körében 9,9 % volt. A foglalkoztatottak száma 2010-ben 130800 fő, amely a 2009-es 128700 főhöz képest növekedést mutat. A munkanélküliek száma 2010-ben 11900, 2009-ben 12600 fő volt, amely 2007-től folyamatosan növekszik. 2010-ben 14581 álláskeresőt tartottak nyilván.

1.3. Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás 1.3.1 Gyermekjóléti alapellátás 1.3.1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás 1997. november 1. óta a gyermekes családok működési gondjainak kezelésében alapvető jelentőséggel bíró, kötelező szolgáltatás. 2010-ben, a megyében változatlan struktúrában, a korábbi években megvalósított integráció útján (1 gyermekjóléti központ a megyeszékhely és vonzáskörzete ellátására, illetve 12 integrált intézményben – főként családsegítő szolgálattal közösen- önálló szakmai egységben) valamennyi települést (76) lefedve működik a gyermekjóléti szolgáltatás. A megyeszékhelyen működő gyermekjóléti központ Komárom-Esztergom megye területén módszertani feladatokat is ellát, továbbá az alapfeladatain túl utcai, lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, mint speciális szolgáltatásokat is biztosít. 5

A gyermekjóléti szolgáltatóknál a családgondozók munkáját családgondozó asszisztens, gyógypedagógiai vagy fejlesztőpedagógiai tanácsadó és – főként megbízási szerződés útján – jogász és pszichológus segíti. A szolgáltatást 12 állami, valamint 1 civil fenntartó biztosította. A szolgálatok sokrétű feladatokat látnak el (gondozás, szolgáltatás, szervezés) és igen leterhelten működnek. 2010ben feladatuk tovább bővült az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos feladatellátással, mely több esetben a családoknál folytatott terepmunka, gondozás hátrányára valósult meg. 1.3.1.2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátó rendszerében az országos tendenciához hasonlóan a megyében is gyarapodott 2010-ben a bölcsődék (30 %-kal), családi napközik (40 %-kal) száma. 4 új bölcsőde/bölcsődei csoport kezdte meg működését (Ács, Nyergesújfalu, Kocs, Tokod), illetve 7 meglévő intézményben a jogszabályváltozásból adódóan – mely az eddigi csoportlétszámot (10 fő) 12, illetve 14 főre bővítette – hivatalosan emelték a férőhelyek számát, ezáltal 235 férőhellyel, 778-ról összesen 1013 férőhelyen vált lehetővé a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása. 2010. december 31-i állapot szerint összesen 1145 férőhelyen biztosított a gyermekek napközbeni ellátása, melynek 12%-át a családi napközik, 88%-át a bölcsődék nyújtják. Házi és családi gyermekfelügyelet nincs a megyében. Bölcsődék/önálló bölcsődei csoportok Kistérség:

Dorog Esztergom és Nyergesújfalu Kisbér Komárom-Bábolna Oroszlány Tata Tatabánya Összesen:

Bölcsőde (önálló bölcsődei csoport) száma

Férőhely:

3 5 0 5 1 5 6 25

44 136 0 177 128 136 392 1013

Fentieken túl a közoktatási törvény hatálya alá tartozó bölcsőde-óvoda integráció útján nyújtanak ellátást kisgyermekek számára, összesen 15 férőhelyen. (Dág 5 férőhely, Annavölgy 5 férőhely, Bana 5 férőhely.) A 2010. december 31-i állapothoz viszonyítva 40%-kal nőtt a családi napközik férőhely száma, – a tavalyi 14 engedélyeshez (94 férőhely) képest - 20 engedélyes 132 férőhelyen nyújt szolgáltatást. A családi napközik egyre népszerűbbek. A szolgáltatások közül 16 civil, 1 állami, 3 egyházi fenntartásban működik. Igénybevételük fő oka az intézményes ellátás hiányos volta, a rendelkezésre álló bölcsődei férőhelyek korlátozott száma.

6

Családi napközik fenntartó szerinti megoszlása

15%

5%

állami fenntartó civil fenntartó egyházi fenntartó

80%

1.3.1.3 Gyermekek átmeneti gondozása 2010-ben nem történt változás az átmeneti gondozást nyújtó ellátások struktúrájában, a 4 családok átmeneti otthona (CSÁO) - Tatabánya, Oroszlány, Kisbér, Esztergom - továbbra is összesen 113 férőhelyen fogadta az arra rászorulókat. A megyeszékhelyen a CSÁÓ mellett 12 férőhellyel működik a gyermekek átmeneti otthona is. A 3 városi önkormányzati fenntartású családok átmeneti otthona mellett Esztergomban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat útján valósul meg a családok átmeneti gondozása 32 férőhelyen. Az ellátásra továbbra is nagy igény mutatkozik, az ellenőrzéseink tapasztalatai szerint teljes kihasználtsággal működnek. A tárgyévben a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülői férőhelyek számában következett be csökkenés (a 2009. évi 17 férőhelyről 3 férőhelyre), mely tendencia várható volt, hisz ez az ellátás évek óta kihasználatlan.

1.3.2 Gyermekvédelmi szakellátás Az állami gondoskodásban élő megyei gyermekek/fiatalok számára 2010-ben is két fenntartó (Szeged-Csanádi Egyházmegye, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat), összesen 575 engedélyezett férőhelyen biztosította a bentlakásos, otthont nyújtó ellátást. Emellett országos illetékességgel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújt 64 férőhelyen, lányok részére speciális gyermekotthoni ellátást országos szakértői bizottsági javaslat alapján, mely adott esetben igénybe vehető a megyében élő és szükséglettel bíró nevelteknek is. A megyében, Oroszlányban működik továbbá a fővárosi gyermekek ellátását biztosító 84 férőhelyes gyermekotthon/utógondozó otthon. 2010-ben fenntartó váltásra került sor a gyermekvédelmi szakellátás nagy részét biztosító „Názáret” Szociális Szolgáltató nevű intézmény tekintetében. A Váci Egyházmegye 2010. július 1-jével jogutódlással átadta a „Názáret” Szociális Szolgáltatót teljes tevékenységi körével a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásába az ellátásért felelős megyei önkormányzat kezdeményezésére. Az új fenntartó az ellátási szerződésben foglaltak szerint a tatabányai székhely mellett 14 telephelyen nyújt ellátást (9 lakásotthonban, 7 gyermekotthonban 1 nevelőszülői hálózat útján, 33 külső férőhelyen), összesen 503 férőhelyen. 7

Az ellátó rendszerben változás a nevelőszülői hálózatnál következett be. A 2009. december 31-i állapot szerint 87 „hagyományos”, 3 hivatásos nevelőszülő működött a megyében, 174, illetve 23, összesen 197 engedélyezett férőhellyel. 2010-ben a nevelőszülők száma 13 fővel nőtt, ezáltal a 100 „hagyományos”, 3 hivatásos nevelőszülőt magában foglaló hálózat férőhelyeinek száma összesen 239-re bővült. Ez 21%-os növekedést jelent. A súlyos veszélyhelyzet miatt azonnali elhelyezést igénylő gyermek a 2800 Tatabánya, Puskin u. 7/b. szám alatti Befogadó otthonba kerültek, majd ezt követően kijelölt gondozási helyükre. A szakellátásban 2010-ben gondot okozott a nagyobb, 5-8 fős testvérsorok együttes elhelyezése. A szakellátásba bekerülő gyermekek túlnyomó többsége 5 év alatti, illetve változatlanul magas a 14-16 év feletti korosztály aránya. Utóbbi korosztálynál jellemzően a családon belül meglévő problémák csak kamaszkorban kerülnek felszínre. Ellenőrzési tapasztalataink alapján olyan 14-16 év feletti gyermekek kerülnek be a szakellátásba, akiket korábban a gyermekjóléti szolgálat nem gondozott. A kamaszkorú gyermekek rossz mentális állapotban kerülnek a szakellátásba, bekerülésük az alapellátásban történő gondozás elodázását láttatja.

2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: 2.1. A kiskorúak veszélyeztetettsége A kiskorúak veszélyeztetettségének alakulását szemlélteti a következő táblázat: 2009. 1. A tárgyév 12.31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak 3442 száma 2. A tárgyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak száma 1163 3. A tárgyévben nyilvántartásból törölt veszélyeztetett kiskorúak száma 1177 1. pontból - Környezeti okból veszélyeztetett 1132 - Magatartási okból veszélyeztetett 511 - Anyagi okból veszélyeztetett 1599 - Egészségi okból veszélyeztetett 200 Családok száma melyben veszélyeztetett kiskorúak élnek 1631 Forrás: 1210/09. számú OSAP jelentés a gyámhatóság tevékenységéről

2010. 3629 1605 930 1432 505 1639 68 1053

A veszélyeztetett kiskorúak számában az előző évhez képest kismértékű, 187 fős növekedés következett be. Ezen belül a környezeti okból veszélyeztetett gyermekek száma mutat emelkedő tendenciát, amelynek oka főként a gyermekjóléti szolgálatok tapasztalatai szerint a szülők következetlen, elhanyagoló magatartásában, a felelősség hárításában keresendő. Csökkenés következett be viszont azoknak a családoknak a számában, amelyekben a veszélyeztetett gyermekek élnek, ennek valószínűsíthetően oka, hogy a veszélyeztetettség több nagycsaládost érintett. A veszélyeztetettség kapcsán szükséges megvizsgálni a védelembe vett gyermekek számát, illetve ezzel összefüggésben a védelembe vétel okait is – tekintettel arra, hogy a hatósági intézkedés alkalmazására azokban az esetekben kerül sor, amikor a gyermek veszélyeztetettsége az önkéntesen igénybe vett családgondozás keretében nem szüntethető meg. 8

Előző év dec. 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma

636

A tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma

479

A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: 166 környezeti okból védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: környezeti okból 66 (50 tanórát meghaladó hiányzás) védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: 158 szülőnek felróható magatartási okból védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: gyermeknek 72 felróható magatartási okból védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: gyermekkorú által 38 elkövetett bűncselekmény miatt védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: fiatalkorú által 13 elkövetett bűncselekmény miatt védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: gyermekkorú által 11 elkövetett szabálysértés miatt védelembe vettek száma A tárgyévben nyilvántartásba vett kiskorúakból: fiatalkorú által 13 elkövetett szabálysértés miatt védelembe vettek száma Forrás: 1210/09. számú OSAP jelentés a gyámhatóság tevékenységéről 2010. december 31-én 636 védelembe vett kiskorú volt, amely intézkedésre a jegyzők által szolgáltatott adatok alapján 203 gyermeknél a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor, a 636 védelembe vett gyermekből összesen 252 gyermeket gondoztak korábban alapellátásban. A védelembe vett gyermekek közül 202 részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, amely jól tükrözi az érintett családok szociális helyzetét. Szabálysértés/bűncselekmény elkövetése miatt 75 gyermeket vettek védelembe, amely az összes védelembe vétel (636 eset) 11%-át teszi ki. A szabálysértést/bűncselekményt elkövető kiskorúak 75%-a 14 év alatti, 25%-a 14 és 18 év közötti. Adatszolgáltatásuk során többen fogalmazták meg, hogy támogató családi háttér hiányában nincs hatása a családgondozásnak, függetlenül annak formájától. A védelembe vétel keretében történő családgondozásoknál a hatósági kényszer önmagában nem jelent visszatartó erőt.

9

2.2.A gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése, sértetté válásuk

Forrás: http://crimestat.b-m.hu/ Az előző ábra 2010. évben Komárom-Esztergom megyében a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények számát mutatja. Az alábbiakban ismertetett adatok a megyei bűnözési statisztika fényében értelmezhetők, tekintettel arra, hogy a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények egy kis szeletét teszik ki az összes regisztrált bűncselekménynek, azonban ezek a számok egyáltalán nem elhanyagolhatóak, hiszen sok esetben a fiatal korban elkövetett bűncselekmények olyan szocializációs problémákat mutatnak, amelyek a későbbiekben megalapozhatnak egy bűnözői karriert.

2.2.1. Bűnelkövető kiskorúak számának alakulása, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények jellemzői A Komárom – Esztergom Megyei Rendőr – főkapitányság (a továbbiakban: KEMRFK) által rendelkezésünkre bocsátott adatok és annak okai szerint 2010. évben 61 gyermekkorú és 332 fiatalkorú bűnelkövető követett el bűncselekményt. 10

A bűnelkövető kiskorúak számának alakulása: 2006

2007

2008

2009

2010

%-os változás előző évhez képest

163

124

87

83

79

61

- 23%

361

372

332

372

238

332

+ 29%

524

496

419

455

317

391

+ 19%

2004 2005 Gyerekkorú elkövetők (0-14 év) 169 Fiatalkorú elkövetők (14-18 év) 378 Kiskorú elkövetők összesen 547

Bűnelkövető kiskorúak 600 500 400 Gyerekkorú elkövetők

300

Fiatalkorú elkövetők Kiskorú elkövetők

200 100 0

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A bűnelkövetővé vált kiskorúak számát tekintve megállapítható, hogy a gyermekkorú elkövetők száma jelentősen csökkent, ugyanakkor a fiatalkorú elkövetők száma jelentősen nőtt. Ez különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy a fiatalkorú népesség aránya jelentősen csökkent. Gyermekkorú elkövetők száma:

Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Dorog Kisbér Összesen

2008 18 4 20 5 16 14 6 83

2009 15 7 19 2 19 14 3 79

2010 4 8 16 5 20 6 2 61

A gyermekkorú elkövetők számát tekintve az előző évekhez viszonyítva folyamatos csökkenés tapasztalható, előbb 27%-os majd 2009-hez viszonyítottan 23%-os.

11

Fiatalkorú elkövetők száma: 2008 Esztergom 86

2009 50

2010 85

Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Dorog Kisbér Összesen

37 31 17 70 17 16 238

34 20 48 95 30 20 332

39 42 25 120 38 17 367

A fiatalkorú elkövetők számát tekintve sajnos már nem mondható el a csökkenő tendencia. 2008. évhez képest ugyan 10%-os csökkenés, de 2009-hez képest már 29%-os növekedés tapasztalható. A városi rendőrkapitányságok illetékességi területén Komárom és Oroszlány kivételével mindenhol emelkedett a fiatalkorú elkövetők száma, Esztergomban 42%, Tatán 25%, Tatabányán 27%, Dorogon 44%, Kisbéren 20%-os növekedés mutatkozik az előző évhez képest. A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények:

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata Esztergom Összesen

2009 19 21 14 20 2 17 96

2010 20 6 8 16 6 4 60

Ha kapitányságonként nézzük az adatokat, akkor elmondható, hogy Dorogon 72%-os csökkenés, Komáromban 43%-os csökkenés és Esztergomban 77%-os csökkenés tapasztalható az előző évi adatokhoz képest. Bűncselekmény megnevezése Testi sértés Kényszerítés Zaklatás Szemérem elleni erőszak Közfel. ellátó szem. Elleni erőszak Közveszély okozás Garázdaság Közokirat hamisítás Visszaélés

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata 6 1 2 2 1 2 1 1 1 1 1

3

1

1

1

2 12

Esztergom Kisbér 1 1

kábítószerrel Lopás Betöréses lopás Zsarolás Rongálás Jogtalan elsajátítás Összesen

4

2

1 4 1 20

6

2 2

2 1

1

6

8

16

1 2

1

6

2

1

4

2

A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények legnagyobb számát a rongálás, majd a lopás és a testi sértés bűncselekmények teszik ki. Egységesen elmondható, hogy ezen bűncselekményeket egyre erőszakosabb módszerekkel követik el. Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma városonként:

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tatabánya Esztergom Kisbér

2009 105 115 75 48 38 73 27

2010 95 30 34 20 48 85 20

A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma csökkent, miközben az elkövetők száma nőtt, tehát a csoportos elkövetés a jellemző. Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények: Bűncselekmény megnevezése Testi sértés Kényszerítés Személyi szabadság megsértése Magánlaksértés Zaklatás Becsületsértés Közúti baleset okozása Járművezetés ittas állapotban Közúti jármű ittas vezetése Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Megrontás Tiltott pornográf felvétellel

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata Esztergom Kisbér Összesen 9 5 4 3 4 3 1 29 1 1 1 1

1 1

1 3 1

1

1

1

2

1

1

2

2 1

4 1 3 1

1

2

1 1

3 1 1

1

7 2 5

5 13

visszaélés Hivatalos személy elleni erőszak Közfel. Ell. Szem. Ell. Erőszak Bűnpártolás Visszaélés lőfegyverrel Garázdaság Önbíráskodás Közokirat hamisítás Magánokirat hamisítás Visszaélés okirattal Visszaélés kábítószerrel Kp. Hely.fiz. Eszk. Visszaélés Lopás Betöréses lopás Csalás Rablás Zsarolás Rongálás Jogtalan elsajátítás Orgazdaság Jármű önkényes elvétele Szerzői jog megsértése Összesen

1

1

1

1 1

1

4

2

3 1

2

10

7 9

1

1

1

11 1

1 2

1

8

21

33 2

2 5

41 5 2 2 1 2

1 95

1

12

5

1

14 2

1

1 34

18 1

1

3 1 3

1

1

1

1

20

16

4

9 1

1

30

1 34 2

48

2 28

1 1 1

6 1 3

2 128 10 2 10 3 8

1

1 2

3

5

85

2 332

20

A bűncselekmények 38,5 %-át a lopás, 10%-át a garázdaság és magánokirat hamisítás, valamint 8,7%-át a testi sértés bűncselekmények teszik ki. 4,8%-al a visszaélés kábítószerrel és 3 %-al a rablás bűncselekmények viszonylag kis számúnak tekinthetők. Módszerek: A gyermekkorú elkövetők esetében a módszerek egyre szélesebb skálája jelenik meg. Garázdaság bűncselekmények esetében legjellemzőbb a nyilvános helyen személy elleni erőszakkal elkövetett módszerek, a lopásnál az alkalmi lopások, rongálásoknál a falfirkák és graffitik jellemzők, testi sértéseknél a fizikai bántalmazások. Ebből is jól látható, hogy a gyermekkorúak sem túl finom módszerekhez nyúlnak, ha bűncselekményt követnek el. Külön érdekesség, hogy két esetben úgy vittek véghez járműlopást, hogy a gépkocsikat feltörték. A fiatalkorúaknál a lopások vannak legnagyobb számban, melynél az alkalmi lopás a fő módszer. Feltehetően ennek a vágyak és a lehetőségek közti szakadék az oka, amihez nem tudnak hozzájutni, de vágynak rá, megszerzik alkalmi lopásokkal. Itt is megjelenik a járműlopás feltöréses módszerrel, 6 esetben. 14

A garázdaság bűncselekmények esetében – ahogy a gyermekkorúaknál is - a nyilvános helyen személy elleni erőszakkal elkövetett módszerek vannak legnagyobb számban. A rablás bűncselekményeknél az áldozatot is legnagyobb számban védekezésre képtelen állapotba hozták, ami szintén nem a módszereik finomságára utal. Rongálásoknál ennél a korosztálynál is a motiválatlan garázda jellegű módszerekkel találkozunk. Ijesztő adat, hogy a személyes szabadság megsértése cselekményeknél a sértett elhurcolása szerepel fő módszerként, 4 esetből 3-nál ez volt a módszerük. Testi sértéseknél a fizikai bántalmazásoké a főszerep, mely egyértelműen az agressziójukat jelzi, 29 esetből 21-nél szerepel ez a módszer. A visszaélés kábítószerrel cselekmények a korábbi évekhez hasonlóan itt is a megszerzésre irányultak. Helyszínek: Gyermekkorúaknál az előző évek tendenciája érvényesül, hisz a bűncselekmények elkövetésének fő helyszíne még mindig az iskola és annak területe, valamint közvetlen lakókörnyezetük, a lakások, a ház körüli terek, parkok, és érdekes módon rongálásoknál az óvodák. Ez 13 esetből 5 esetben fordult elő. Fiatalkorúaknál szintén hasonló a helyzet, az iskola, lakókörnyezet, ház, lakás, terek, parkok. Lopásoknál az áruházak, bevásárló központok és az iskola a fő színtér. Az elkövetések okai: Az elkövetés okainak megállapításához a jelenlegi statisztikai rendszer nem szolgáltat adatokat, ám a kapitányságok tapasztalatai szerint az okok között továbbra is az anyagi haszonszerzés, a nem megfelelő családi és baráti környezet, a bűnözői életszemlélet és a bűncselekményekkel kapcsolatos téves nézetek szerepelnek. Több kapitányság tapasztalata, hogy a fiatalok kilátástalan, céltalan jövőképe sok esetben oka a bűnözésnek. Több kapitányság észrevételezte, hogy a média és annak korlátlan és kontrollálatlan használata milyen negatív hatással van a kiskorúakra. Az ott látottakat példaként követik és magukévá teszik Egyes kapitányságok nyomozások során szerzett tapasztalatai: Tatabánya Rendőrkapitányság: A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elkövetői magatartásra a gátlástalanság, motiválatlanság, a csak balhé kedvéért való elkövetés jellemző. Egyre erősebb fokú agresszivitás jellemzi az elkövetőket, ami a gyermekkorúakat nem is nagyon érdekli, hisz tudják, hogy velük szemben büntethetőséget kizáró ok miatt az eljárás úgyis megszüntetésre kerül. Módszereik azonosak a felnőtt elkövetőkével, és kiváltó okként egyre gyakrabban jelenik meg a szülők általi elhanyagolásból adódó dac. Tata Rendőrkapitányság: A kapitányság kihangsúlyozza, a fiatalokra általánosan jellemző lett, hogy cselekményeiket nem egyedül, hanem többen, csoportosan követik el. Elkövetői magatartásuk egyre agresszívabb, sokszor előfordul az alkoholos befolyásoltság is. Jellemző még a fiatal elkövetőkre az is, hogy több bűncselekményt is megvalósítanak, s több eljárás van egyszerre folyamatban ellenük. 15

Oroszlány Rendőrkapitányság: A kapitányság jelentésében hangsúlyozza, hogy az elkövetői-sértetti oldalon olyan kiskorúak állnak, akik jó ismerősei, osztálytársai egymásnak. Gyakran előfordul újabban olyan is, hogy a kiskorúak olyan felnőtt korú személyekkel együtt követik el cselekményeiket, akik sorozatos betöréseket, lopásokat követnek el. Az értékes tárgyaikat a fiatalok nem becsülik igazán, mert többnyire a szülőktől kapják, így nem érzik annak súlyát, hogy azt megóvni is szükséges. Így gyakran válnak a felelőtlen magatartásuk miatt áldozatokká. A sértetté válás gyakori áldozata a csendes, visszahúzódó, átlagtól elmaradó, és szorongó gyerek is. Egyre gyakoribb, hogy erőszakos cselekedeteiket telefonon rögzítik, s később azzal dicsekednek. Rongálásaikat motiválatlanul, dühből, és a frusztrációjuk levezetéseként követik el. Kisbér Rendőrkapitányság: A tapasztalatok a többi kapitányság jelentésével ellentétben itt azt mutatják, hogy a fiatalok nem, vagy csak kevés esetben mutatnak megbánást cselekedetük miatt. A kihallgatásokon érdektelenek, flegmák, szótlanok, vagy ellenkező esetben szemtelenek, visszabeszélnek. Általánosan jellemző rájuk a felelőtlenség. Cselekményeik java részét a szabálysértési vagy kisebb értékre elkövetett lopások, rongálások teszik ki, és módszereik közt kiemelkednek a dolog elleni erőszakkal elkövetett tettek. A bűncselekmények elkövetésének okai közt itt is a rossz családi és baráti környezeté a vezető szerep. Az elkövetők a társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki. Esztergom Rendőrkapitányság: A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények széles palettán mozognak. Gyermekkorú elkövetők esetében kimagasló a látencia, melynek oka egyrészt az, ha a sértett sejti, hogy az elkövető gyermekkorú nem tesz feljelentést, hisz az gyermekkora miatt úgysem büntethető, az iskolák pedig az ilyen eseteket pedagógiai problémaként kezelik. Egyre több a csavargó, csellengő gyermek, és iskolákban az ebből adódó igazolatlan órák száma nő. Az elkövetés okainál sorakoztatják fel a rossz családi és baráti környezetet, a bűncselekményekkel kapcsolatos téves nézeteket, lányoknál a bosszút, féltékenységet, és a kilátástalanságot. Az elkövetők jellemzően a középosztálybeli, vagy attól alacsonyabb társadalmi rétegből kerülnek ki, akiknek értékrendbeli felfogásuk átlag alattinak mondható. Dorog Rendőrkapitányság: A legnagyobb számban vagyon elleni bűncselekményekkel találkoznak, melyet a kiskorúak többnyire társaik sérelmére követnek el. Módszereik közt szerepel a megtévesztés, zsebtolvajlás, megfélemlítés, erőszakkal fenyegetés, és a hátrányos következmények kilátásba helyezése. Az elkövetés okai közt itt is a rossz családi és baráti környezet, az elhanyagolás, pénztelenség és a tömegkommunikációs eszközök kontrollálatlan használata szerepel. Az elkövetők többsége többszörösen hátrányos helyzetű családokból kerül ki, ahol munkanélküliség és több gyermek is van. A szülők aluliskolázottak, büntetett előéletűek, vagy épp letöltendő börtönbüntetésüket töltik.

16

Komárom Rendőrkapitányság: Itt is a vagyon elleni bűncselekmények nagy arányát emelik ki. Leggyakrabban komfortérzetük emelése végett követnek el lopásokat. Ha élelmiszert lopnak, akkor azt haladéktalanul elfogyasztják, az értéktárgyakat pedig eladják. Az erőszakosabb bűnelkövetési formákat a nevelőintézetekben élő gyerekek követik el, általában az ott élő társaik vagy az otthonok sérelmére. Az okok közt itt is a rossz családi, baráti környezet szerepel. A fiataloknak nincs érték és normarendszerük, differenciálatlanok, nem kapnak elég törődést, és ezt antiszociális magatartással kompenzálják. Nagy szerep jut a kalandvágynak és az alkoholnak is. Egyes kapitányságok tapasztalatai szerint amikor a fiatalok a hatóság elé kerülnek, akkor gyanúsítottként maximálisan együttműködőek. Ha azonban a cselekményt többen követik el, akkor hajlamosak a másikra hárítani a felelősséget, csökkentve ezzel saját szerepüket. Tapasztalat, hogy azok a gyerekek, akik bűnelkövetővé válnak azokkal az iskolákban is folyamatos problémák vannak. Ők a klasszikus osztályismétlők és iskolakerülők. Prekiminális helyzetek, devianciák: 1. Évről-évre visszatérő probléma a megye városaiban, hogy nincs színtere a fiatalok tartózkodásának és értelmes elfoglaltságának. A kiskorúak büntetlenül, szabadon tartózkodhatnak akár egész éjszakákat az utcákon, és szórakozóhelyeken. Az utcákon és parkokban történő csellengések, cél nélküli létek kiváló táptalajai a bűnözésnek. 2. A tömegkommunikációs eszközök és az internet elérése korlátlan lehetőséget biztosít számukra megannyi káros tartalom elérésére. A fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos tartalmak letöltése bűncselekménynek minősül. Nagyon elszaporodott a tiltott pornográf felvétel készítése és az azzal való visszaélés, melyről nem is tudják, hogy amit csinálnak az bűncselekmény. 3. A szórakozóhelyek látogatottsága továbbra is népszerű formája a szabadidő eltöltésének. Köszönhetően egy közelmúltban történt tragédiának már szigorú szabályozásokat léptettek életbe az ilyen helyek biztonságosabbá tételére. Ám a fiatalok még mindig könnyelműek, és értékeikkel szeretnek „menőzni”, így azokat a szórakozóhelyekre is magukkal, viszik. Ott aztán a buli hevében már nem figyelnek annyira így gyakran válnak lopások sértettjévé. 4. A plázák és bevásárló központok még mindig népszerű tartózkodási helyei a lézengő, csellengő fiataloknak. Itt szinte az egész napot el tudják tölteni úgy, hogy melegben vannak, bizonyos helyeken szabadon használható számítógépes játékokat is játszhatnak, adott esetben itt is bűncselekmények elkövetésével értékekhez juthatnak. 5. Évek során visszatérően jelenik meg a gyermekvédelmi intézményekből szökött kiskorúak problémája. Amíg az intézmény falain belül vannak, addig a közfeladatot ellátó személyekkel szemben követnek el erőszakos cselekményeket, amikor pedig kiszöknek onnan, akkor ott követnek el bűncselekményeket. Az a gyakorlat, hogy a gyermekotthonok nem tudnak mit kezdeni a szökött fiatalokkal és a rendőrségre hárítják a probléma megoldását, mit sem változott sajnos.

17

2.2.2. Kiskorúak sértetté válása Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata 0-11 hónapos sértett Gyermekkorú 40 sértett Fiatalkorú 77 sértett Összesen 117

Esztergom Kisbér Összesen 2

2 16

32

8

13

48

6

163

30 46

29 63

10 18

31 44

53 101

7 13

237 402

A sértetté válás számát tekintve a 2009. évi adatokhoz képest Komárom, Tata és Esztergom városok vonatkozásában mutatkozik emelkedés. Komáromban 31%-al, Tatán 44%-al, Esztergomban pedig 21%-al több sértett került regisztrálásra, mint egy évvel korábban. 2009 114 36 44 44 25 80 23

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tatabánya Esztergom Kisbér

2010 117 46 63 18 44 101 13

Gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények: Bűncselekmény megnevezése Testi sértés Segítségnyújtás elmulasztása Kényszerítés Személyi szabadság megsértése Zaklatás Becsületsértés Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása Kiskorú veszélyeztetése Tartás elmulasztása Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Megrontás Szeméremsértés Garázdaság Készp. Hely.Fiz. Eszk. Visszaélés Lopás Rablás Zsarolás

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata Esztergom Kisbér Összesen 7 4 4 2 2 6 25 7 2

7 1

1

1 3 1

1

2 19 4 1

1 2

20 1

1

1

1 1

3

1

1

2 1 2

1 2

1 1 3

1

3 1 18

1

2 1 1

2 4 1 1 8 3 1 2 1 2 1

8

1

4

1

3 9 3 1 2 52 13 3 5 4 4 8 1 14 4 2

Jogtalan elsajátítás Összesen

40

15

32

8

13

1 48

6

1 163

A gyermekkorúak sérelmére elkövetett összesen 163 bűncselekményből a legnagyobb számban kiskorú veszélyeztetése, majd testi sértés szerepel. Egyre gyakrabban jelenik meg a kiskorú veszélyeztetése és testi sértések elkövetése során a saját agresszió levezetése a gyermeken módszer. A gazdasági válság és a megélhetési nehézségek során felhalmozódott indulatokat egyre többen vezetik le gyermekeiken. Gyakori az elhanyagolás okozta veszélyeztetés is, az orvosi ellátás elmulasztása és a tankötelezettség figyelmen kívül hagy Fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények: Bűncselekmény megnevezése Testi sértés Segítségnyújtás elmulasztása Személyi szabadság megsértése Zaklatás Visszaélés személyes adattal Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása Kiskorú veszélyeztetése Tartás elmulasztása Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Megrontás Tiltott pornográf felv. Visszaélés Garázdaság Önbíráskodás Készp. Hely. Fiz. Eszk. Visszaélés Lopás Betöréses lopás Sikkasztás Csalás Rablás Zsarolás Jogtalan elsajátítás Összesen

Tatabánya Dorog Komárom Oroszlány Tata 12 1 3 2 3

Esztergom Kisbér Összesen 9 1 31 1

1

2

3

1 1

1

1

16 1

13

1 2

2

2 1 1

1 1 1 7

7

7

2

1 2 1

52 1 1

1

3 1

6

6 11 2

2

1 2

2 36

3 11

4

1

5 1

7

2 16

21

2

1 1 53

7

1 1 1

1

2 77

5 8

30

29

10

31

7 95 1 1 1 2 3 1 237

A fiatalkorúak esetében a gyermekkorú sértettekhez hasonlóan a lopás, kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés a legjellemzőbb sértetté válási forma. Lopások során a jobban szituált fiatalok esnek áldozatul. Mivel ők rendelkeznek a legújabb és legmenőbb holmikkal, így tökéletes célpontjaikká válnak a kevésbé tehetős társaiknak. A bűncselekmények áldozattá válási színtere jellemzően itt is a közvetlen lakókörnyezet és az iskola, annak környéke, valamint a szórakozóhelyek. 19

2.2.3. A rendőrség és a gyermekvédelmi jelzőrendszer kapcsolata Az 1997. évi. XXXI. tv. értelmében a jelzőrendszerbe tartozó intézmények kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatok felé azon esetekben mikor a gyermek veszélyeztetettsége felmerül. A jelzőrendszer intézményei egymással is kötelesek együttműködni a gyermek családban történő nevelkedése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. A törvény kimondja azt is, hogy aki jelzésadási kötelezettségét nem teljesíti úgy ellene a gyámhivatal fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet. A jelzőrendszer tagja a RENDŐRSÉG is. A Rendőrség belső normái közül a 32/2007. ORFK Utasítás, és a 19/2008. MRFK vezetői Intézkedés határozza meg a kiskorúak védelmével kapcsolatos jelzésadási kötelezettségeket. Ennek alapján kiskorú veszélyeztetettsége esetén az 1. sz. adatlapot kell megküldeni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Az adatlap másolati példányát pedig az MRFK Bűnmegelőzési Osztálynak kell megküldeni, melyet negyedévenkénti összesítés után a megyei gyámhivatal felé továbbítunk. Ha kiskorú védelembe vételére kerül sor, úgy abban az esetben a település jegyzőjét is értesíteni kell. Ezt azon esetekben is meg kell tenni, ha a fiatalkorú szabálysértést követett el, vagy a fiatalt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A kapitányságok jelentéseikben egyértelműen jó szakmai kapcsolatról számolnak be a jelzőrendszer valamennyi intézményével kapcsolatban. Gyermekvédelmi jelzőrendszernek megküldött jelzések száma: Elkövetőkről Sértettekről Gyermekjóléti Szolgálatnak Gyámhivatalnak Jegyzőnek

72 54 25

50 25 18

Gyermekvédelmi rendszernek megküldött jelzések száma

80 70 60 50 40 30 20 10 0

72 50

54 25

25 18

Elkövetők Sértettek

Gy Gy Je gy ám erm ző h ek iva ne jól k tal éti na Sz k ...

20

2.2.4. A KEMRFK bűnmegelőzési tevékenysége A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya látja el a megye prevenciós feladatainak a zömét, 2010-ben 6 fővel, akiből 1 fő tartós betegállományban van. Nagyban nehezíti a munkát az, hogy ebben a megyében a városi kapitányságoknak nincsen függetlenített bűnmegelőzési előadója. Évek óta problémát jelent az is, hogy a bűnmegelőzés nem rendelkezik külön költségvetési forrással, ennek hiányában pedig nehéz látványos és igazán színvonalas programokat szervezni, és szóróanyagokkal, kiadványokkal ellátni azon gyermekek körét, akikkel foglalkoznak. Nagy előrelépésnek számít már az is, hogy megszületett a tavalyi évben a 20/2010. ORFK. Utasítás, mely bűnmegelőzési normaként funkcionál. Ez a következő feladatokat határozza meg a gyermek- és ifjúságvédelem terén: 1. A központi bűnmegelőzési egység a) véleményezi a gyermekvédelem területén készülő törvényjavaslatokat, normatervezeteket, javaslatokat tesz a jogi szabályozásra b) koordinálja a család, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtását, kialakítja a feladatok végrehajtására vonatkozó egységes gyakorlatot, figyelemmel kíséri azok végrehajtását c) kidolgozza, irányítja és működteti az országos rendőrségi gyermek és ifjúságvédelmi programokat. 2. A területi bűnmegelőzési egységek: a) javaslatot készítenek és koordinálják a központilag elrendelt ifjúságvédelmi programok megyei ( fővárosi) szintű egységes végrehajtását b) együttműködnek a gyermek és –ifjúságvédelmi koordinátorokkal 3. A rendőrkapitányságok: a) felmérik a gyermekeket veszélyeztető tényezőket, a jogi keretek között rendelkezésükre álló eszközökkel intézkednek a csökkentésükre b) a normaszegő prekriminális magatartások csökkentése érdekében rendszeresen ellenőrzik az önkormányzatok gyermekvédelmi szerveinek bevonásával a csoportképző helyeket. c) Az azonnali beavatkozást nem igénylő esetekben a veszélyeztetettség észlelését követően a megállapított tényekről a legrövidebb időn belül értesítik az illetékes gyermekjóléti szolgálatot d) Figyelemmel kísérik a fiatalok deviáns csoportjait, az elkövetővé és áldozattá válás megelőzése, illetőleg a bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében e) A gyermek és fiatalkori bűnözés, valamint az áldozattá válás megelőzése érdekében célirányosan hasznosítják az oktatási, közművelődési, sportintézmények, létesítmények, a társadalmi szervezetek, valamint a tömegkommunikációs rendszerek által nyújtott propaganda lehetőségeket 4. A területi bűnmegelőzési egységek és a rendőrkapitányságok: a) a gyermek és fiatalkorúak által, illetve sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények, valamint azok elkövetését lehetővé tevő objektív és szubjektív okok feltárásával folyamatos elemző-értékelő tevékenységet folytatnak, az így nyert megállapításokból, következtetésekből kriminalisztikai és bűnmegelőzési ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a rendőrségi intézkedések, eljárások során hasznosíthatóak b) feltárják a jellemzően a gyermek és fiatalkorhoz kapcsolódó korspecifikus deviáns jelenségeket, a kriminalitás közeli divatirányzatokat, erre építve az érintett korosztályok vonatkozásában célzottan felvilágosító tevékenységet folytatnak, amelyet kiterjesztenek az adott korcsoportot nevelő, oktató, segítő személyek irányába is. 21

c) Részt vesznek a jelzőrendszer tagjai által kezdeményezett esetmegbeszéléseken d) Felvilágosító, propaganda tevékenységet folytatnak, részt vesznek a gyermek és ifjúságvédelmi programok végrehajtásában, illetve ezek szervezésében 5. Ha a rendőrkapitányságon nincs függetlenített bűnmegelőzési előadó, a rendőrkapitányság vezetője koordinátort jelöl ki a rendőrkapitányságot érintő bűnmegelőzési feladatok végrehajtására és a bűnmegelőzési tevékenység rendőrkapitányságon belüli koordinálására. A bűnmegelőzéssel összefüggő feladatokat a kijelölt személy munkaköri leírásában szerepeltetni kell. MRFK Bűnmegelőzési Osztály tevékenysége: Minden év szeptemberében meghirdetik a megye összes általános és középiskolájának, a lakásotthonoknak a különböző prevenciós témájú órák lehetőségét. Témáik: - Gyermek és fiatalkorú bűnözés megelőzése, sértetté válás elkerülése - Kábítószerek hatásai és büntetőjogi következményei - Internet veszélyei - Környezet és állatvédelem - Diszkóbalesetek Az oktatási intézmények részéről óriási az igény a fenti előadások mindegyikére. Ezen témákban a 2010-es évben összesen 264 órát tartottak. Előadásaikat a diákok körében is nagy siker övezi, hisz azon felül, hogy a témák számukra roppant aktuálisak, az előadásokat színezik a power pointos bemutatók, és az előadások végén levetített kisfilmjeik. Az iskolákon kívül egyéb intézmények részéről is érkezett felkérés prevenciós előadások megtartására, így a környei lakásotthon, a Gyermekek Átmeneti Otthona, az Egyesített Szociális Intézmények vett rész ezeken. Már jól kiépített rendszerben működik a főkapitányság weboldalán elérhető www.police.hu/komarom/bunmegelozes oldal. Ezen aktuális szakmai anyagokat helyeznek el szülők, pedagógusok és bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberek számára. 2010 áprilisában indult a bűnmegelőzési hírlevelek kiküldése is, iskoláknak, önkormányzatoknak. Ezen hírleveleket havonta küldik más és más témákkal. Ezen hírlevelek weboldalukon is megjelenik, melyre fel lehet iratkozni a [email protected] e-mail címen. Óvodásoknak szóló programjuk a „Picurka mese a biztonságodért”, mely az óvodások biztonságra nevelését szolgálja. Ezen előadás 2010-ben 10 alkalommal került megtartásra. Nagy sikert arat a program speciális résztvevője is, a terápiás kutyus. Szintén óvodásoknak szóló program az OVIZSARU is, melyet a Fejér Megyei RFK Bűnmegelőzési Osztálya dolgozott ki. 2010-ben a program oktatásához szükséges tréninget tartottak a jelentkező óvónőknek és a segítő rendőröknek. Visszajelzések szerint az óvónők jól tudják alkalmazni a programot. Az Iskola rendőre program már szintén működik megyénkben. Az ebben dolgozó egyenruhás kollégákat a Bűnmegelőzési Osztály szakmai anyagokkal, módszertani ajánlásokkal támogatja. Problémát okoz azonban, hogy a kapitányságokon lévő létszámhiány következtében ezen feladat kivitelezésére alig-alig akad idejük. Azon intézményeket, akik a korábbi években csatlakoztak a Biztonság Szigete bűnmegelőzési programhoz, azoknak azóta is folyamatosan biztosítják a szakmai segítséget és a munkához segédanyagként kapcsolódó feladatlapokat. Sajnos a program folytatására 2010-ben sem sikerült pályázatot nyerniük. 2010-ben is sikerült nyári programokat szervezniük hátrányos helyzetű fiataloknak. Három egy napos kiránduláson vehettek részt a gyermekek, egyik túra a Turulnál zajlott, másik kirándulás Síkvölgyön, a haramadik. program pedig Tatán került megrendezésre a tóparton és a rendőrségi csapatpihenőben.

22

2.2.5. Pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúakra vonatkozó adatok Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata által küldött beszámoló az alábbiakról ad tájékoztatást: A pártfogó felügyelet végrehajtása (a KEMKH ISZ 2010. decemberi záró statisztikai számok alapján) Ügyszám és a büntetési kategóriák megoszlása 2008. 2009. 2010. vádemelés elhalasztása (kábítószer 54 (93) 47 (5) 46 (7) elterelés) próbára bocsátás 113 75 76 felfüggesztett 141 144 108 szabadságvesztés feltételes 1 8 18 szabadságra bocsátás javítóintézetből 2 4 6 ideiglenes elbocsátás Összesen 311 ügy 278 ügy 254 ügy (275 fő) (245 fő) (240 fő) A 2009. és 2010. évben bár csökkent a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma, azonban ez nem feltétlenül jelenti, hogy ezzel arányosan csökkent a fiatalkori bűnelkövetés. A bűncselekmény elkövetése után a nyomozati szak illetve az ügyészi és a bírói ítélkezés ügymenete bizonyos esetekben hosszabb időt vesz igénybe az ítélet meghozataláig, ezért a jogerős ügydöntő határozat többnyire nem az elkövetés évében születik meg. Ugyanakkor a kettős nyomtávú büntetéspolitika érvényesítése egyre inkább teret ad a kisebb súlyú bűncselekmények eltérő büntetőjogi megítélésére az igazságszolgáltatásban. A vádemelés elhalasztása ügyek esetében a visszaélés kábítószerrel kapcsolatos eltereléses ügyekben a számadatok az előző évhez képest nem mutatnak jelentős változást. A próbára bocsátások száma szintén stagnált. A felfüggesztett szabadságvesztések száma viszont az előző két évi adatokhoz képest csökkent. Lényegesen megemelkedett azonban a feltételes szabadságra bocsátás mellet elrendelt pártfogó felügyelet száma és igaz nem jelentősen, de több volt az ideiglenesen elbocsátottak esete is. A 2010. évben a megyében sajnálatos módon továbbra sem bővült azon intézményi háttér, mely lehetőséget ad a külön magatartási szabályok betartatására. A gyermekjóléti szolgálatoknál több helyen alkalmaznak pszichológust (Esztergom, Komárom, Tata, Oroszlány, Kisbér), aki a „pszichológusi ellátáson való részvétel” lehetőségét biztosítja, de az esetkezelés több esetben nem folyamatos, hiszen a szakemberek a városhoz tartozó települések (kistérség) viszonylatában látnak el szakmai feladatokat. A szakemberek személyének esetenkénti cserélődése sincsen jótékony hatással a magatartási szabály folyamatossága és kontrolja szempontjából. Iskolapszichológus a megyében csak két intézményben foglalkoztatott. 23

Az Esztergomi Gyermekkért Alapítvány Fény Központja fogadta azokat a fiatalokat, akiknek az ügyészség előírta az önismereti foglalkozásokon, konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokon való részvételt, valamint több pártfogolt itt teljesítette az előírt elterelési kötelezettséget. A pártfogoltak által elkövetett tipikus bűncselekmények adatai Bűncselekmény típusa Vagyon elleni - lopás - rablás - zsarolás - csalás - rongálás - kényszerítés - orgazdaság

2008.

2009.

134 13 15 2 11 2 2

140 13 7 12 2 4

4 3

-

- garázdaság - testi sértés - közveszéllyel fenyegetés - Kábítószerrel való visszaélés - Közlekedési bűncselekmények - Nemi erkölcs elleni bűncselekmények

25 29 11 17 7

30 25 20 6 4

29 33 11 6 5

- Szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények - Egyéb Összesen: Forrás: KEMKH ISZ

7 16 298

5 10 278

13 20 254

- kifosztás - betörés

2010. 120 8 2 5 1 1 -

Erőszakos, garázdaság jellegűek

A 2010. évben csökkenést mutat a vagyon elleni bűncselekmények száma, azonban az összes bűnelkövetés arányában még mindig a vezető helyen áll. Ezt követik az erőszakos garázdaság jellegű bűncselekmények, melyen belül a szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények száma emelkedett. A bűnelkövetés több okra vezethető vissza, de jelentősen kiemelkedik az antiszociális-, dezorganizált családi háttér és a kortársak negatív befolyása. Ezen kívül az anyagi haszonszerzés, az agresszivitás és a kalandvágy. A fiatalkorú bűnismétlők száma 2009. évben 41 fő volt. 2010. évben ez a szám 20 főre csökkent.

24

2.2.6. A gyermekjóléti szolgálatok által gondozott bántalmazott, elhanyagolt gyermekek adatai Lelkileg Szexuálisan Fizikailag Lelkileg Gyermekjóléti szolgálat Fizikailag bántalmazott bántalmazott bántalmazott elhanyagolt elhanyagolt által gondozott gyerekek gyerekek gyerekek gyerekek gyerekek bántalmazott és száma száma száma száma száma elhanyagolt gyermekek adatai családon 36 155 3 229 251 belül: szülő családon 9 29 2 80 belül: testvér családon 24 11 3 82 belül: egyéb rokon családon 69 195 8 229 251 belül: összesen családon 18 13 2 kívül: gyermek 2 családon 1 3 kívül: felnőtt családon 1 kívül: intézmény munkatársa 14 5 családon 21 kívül: összesen összesen 90 209 13 Forrás: KSH, A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ADATAI, 2010 Fenti táblázat alapján, 2010. évben a megyében a gyermekjóléti szolgálatok összesen 312 bántalmazott gyermekről szereztek tudomást, ezekben az ügyekben továbbra is magas a látencia, valószínűsíthetően a tényleges bántalmazott gyermekek száma ennél jóval magasabb. Jellemző, hogy a szolgálatok gyakran utólag értesülnek a történtekről, sok esetben a probléma már több éve fennáll. Az esetek 29%-ában fizikai, 67%-ában lelki, 4%-ában szexuális bántalmazás történt. A fizikai bántalmazások többsége családon belül történik, az elkövető főként a szülő (52%), vagy az egyéb rokon. A családon kívüli bántalmazások elkövetői általában gyermekek, a kortársak (85%), amely esetek főként az iskolákban, valamint az oktatási intézmény környékén történnek, főként a délutáni hazamenetel kapcsán. Ezekben az esetekben jellemzőek a kisebb verekedések, amelyek minden iskolában előfordulnak, de megjelennek olyan durva, erőszakos esetek is, amelyek ebbe a kategóriába nem sorolhatók be. A gyermekjóléti szolgálatok tapasztalatai szerint a családon belüli bántalmazás főként verésben nyilvánul meg, ennek előfordulnak enyhébb esetei – például elcsattan egy pofon -, de több évig tartó, sorozatos bántalmazás is előfordult. 25

A lelki bántalmazások többsége is családon belül történik (93%), a bántalmazást elkövetők itt is főként a szülők (79%), azonban itt a testvérek által elkövetett esetek száma jóval magasabb (15%), mint a fizikai bántalmazás esetében. A családon kívül történő lelki bántalmazások döntő többségét (93%) szintén gyermekek követik el. A szexuális indíttatású bántalmazások 61%-át családon belül, 39%-át családon kívül követték el. Családon belül az elkövetők között nem mutatható ki egy speciális elkövetői csoport, mind a szülők, mind a testvérek, mind egyéb rokonok szerepeltek az elkövetők között. A családon kívül elkövetett 5 esetből háromban felnőtt, kettőben gyermek volt az elkövető. Az elhanyagolás kategóriáját csak családon belül lehet értelmezni, ezen belül beszélhetünk fizikai, valamint lelki elhanyagolásról. A fizikai elhanyagolást mind a 229 esetben szülő követette el, a 251 esetben elkövetett lelki elhanyagolást főként szülők követték el, azonban előfordult testvér, valamint egyéb rokon általi elkövetés is. Fentiek alapján a gyermekjóléti szolgáltatók a megyében 229 esetben számoltak be fizikai elhanyagolásról, ez a számadat ellentmondásban áll azzal, hogy a szolgáltatók a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását nem kezdeményezték. A szociális és gyámhivatal ellenőrzési tapasztalatai szerint e jogintézményt a jegyzők sem alkalmazták. A Gyer. 91/A. § (1) bekezdése szerint a jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról, a Gyvt. 17. §-a szerinti szervek, személyek azt kezdeményezik, vagy a gyermekjóléti szolgálat erre – a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével – javaslatot tesz.

3. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása: A Szociális és Gyámhivatal a jelentés elkészítéséhez 76 települési önkormányzattól, valamint valamennyi gyermekjóléti szolgáltatótól adatszolgáltatást kért az előttük ismerté vált, illetve az általuk gondozott bűnelkövető gyermekkorúakról, valamint fiatalkorúakról. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a Gyer. 10. számú melléklete határozza meg a helyi önkormányzatok számára, amelyek között szerepel a bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. A Komárom–Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szociális és Gyámhivatal a 2010es évben is, a már korábban megkötött együttműködési megállapodás mentén látta el közös feladatait. A rendőrségtől negyedévente érkező adatlapok segítségével a szociális és gyámhivatal célzottabb módon tudja kontrollálni – főként a gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzése kapcsán - az esetek kezelése érdekében tett intézkedéseket elsősorban a szakmai segítés, tapasztalatok gyűjtése, közreadása érdekében. A Szociális és Gyámhivatal 2010. évben a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – amely 15 települési önkormányzatra kiterjedően lát el feladatot - ellenőrzése során a rendőrség által megküldött jelzőlapok alapján vizsgálta a bűnelkövető gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet.

26

3.1. A gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések: A gyermekjóléti szolgálatok 2010-ben összesen 1804 családot gondoztak, ezen belül 3140 gyermekkel kerültek kapcsolatba. Tevékenységük megoszlását a következő ábra szemlélteti:

14%

0% 1% alapellátás védelembe vétel ÁTN

27%

58%

TN utógondozás

Számszerűleg 2010-ben
Alapellátásban 1842 főt,
Védelembe vétel keretében 835 főt,
Átmeneti nevelt 428 főt,
Tartós nevelt 5 főt,
Utógondozás keretében 30 főt gondoztak. Megállapítható, hogy a gyermekjóléti szolgáltok gondozási tevékenységének fő részét, több mint a felét az alapellátásban történő gondozás teszi ki, ezen esetek száma a tavalyi évi adatokhoz képest kismértékű növekedést mutat. A tavalyi évi adatokhoz viszonyítva esetszámuk 355 családdal csökkent, azonban a gondozott gyermekek száma 219 fővel nőtt, ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy egyre nagyobb arányban kerül többgyermekes család a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe, a a nagycsaládosok helyzete rosszabbodott az elmélyülő gazdasági válság hatására. A gyermekjóléti szolgálatok által kezelt problémákból megállapítható, hogy a család működésének zavarai főként gyermeknevelési, anyagi, valamint életvitelbeli okokra vezethetők vissza. A családon belüli bántalmazás a kezelt esetek 3,5%-át jellemzi, amely adat az előző évekhez viszonyítva állandóságot mutat. A problématípusok előfordulási gyakoriságát az alábbi táblázat szemlélteti: A

kezelt

probléma Ellátott gyermeke száma (a %-os előfordulási arány 27

megnevezése 3140-ből) anyagi 509 16% gyermeknevelési 545 17% Gyermekintézménybe való 300 9,5% beilleszkedési nehézség Magatartászavar, 456 14,5% teljesítményzavar Családi konfliktus 340 10% Szülők vagy a család 466 14% életvitele Szülői elhanyagolás 236 7,5% Családon belüli bántalmazás 112 3,5% (fizikai, Szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció 64 2% szenvedélybetegségek 112 3,5% Forrás: KSH, A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ADATAI, 2010 A gyermekjóléti szolgálatok által gondozott gyermekek nem és kor szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be: Gyermekjóléti Alapellátásban Védelembe Átmeneti Tartós Utógondozás, Összesen történő vétel nevelt nevelt szakellátásból szolgálatok által gondozás kikerült gondozottak gyerekeknél Fiú: együtt Fiú: 6-13 éves

1027 361

460 146

240 88

3 1

18 4

1748 600

Fiú: 14-17 éves Fiú: 0-2 éves

449

239

104

1

11

804

90

33

20

2

145

Fiú: 3-5 éves

127

42

28

1

1

199

Lány: együtt

815

375

188

2

12

1392

Lány: 6-13 éves Lány: 14-17 éves Lány: 0-2 éves

304

137

83

2

8

534

338

141

63

2

544

74

36

20

Lány: 3-5 éves

99

61

22

130 2

184

Fiú, Lány 1842 835 428 5 30 3140 összesen Forrás: KSH, KSH, A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ADATAI, 2010 A gyermekjóléti szolgálatok által gondozott gyermekek többsége (55%-a) fiú, a különböző gondozási formák között a nemek szerinti megoszlás az összesített adattól merőben más képet nem mutat, azonban a kamaszok, a 14-17 éves fiúk aránya mindenhol kimagasló. A lányok esetében is elmondható, hogy a 14-17 évesek aránya a kiemelkedő, azonban a védelembe vétel keretében történő gondozásban a 6-13 éves korosztály aránya szinte megközelíti a 14-17 évesekét. 28

Szabálysért és vagy bűncselekményt elkövetett kiskorúak gondozása

nem volt gondozásban alapellátásban gondozták védelembe vétel keretében gondozták

Szabálysértés elkövetésekor: gyermekkorúak száma

Szabálysértés elkövetésekor: fiatalkorúak száma

Szabálysértés elkövetők száma összesen

Bűncselekmény elkövetésekor: gyermekkorúak száma

Bűncselekmény elkövetésekor: fiatalkorúak száma

Bűncselekményt elkövetők száma összesen

30

115

145

13

83

Szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetők száma összesen 96 241

8

35

43

3

34

37

80

4

30

34

4

27

31

65

42

180

222

20

144

164

386

18

73

91

összesen Az összesenből: tulajdon elleni szabálysértő

Forrás: KSH, KSH, A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ADATAI, 2010 A gyermekjóléti szolgálatok tudomására jutott szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekek többségét a szolgálat nem gondozta. A szabálysértést elkövetett gyermekkorúak 71%-a, a fiatalkorúak 64%-a, a bűncselekményt elkövetett gyermekkorúak 65%-a, a fiatalkorúak 56%-a nem volt alapellátás keretében gondozva a bűncselekmény/szabálysértés elkövetésekor. A kiskorúak többsége (60%) teljes családban nevelkedett az elkövetéskor, míg 31%-ukat az édesanya vagy az édesapa, 19%-ukat valamely más közeli hozzátartozó nevelte. Összességében a teljes családban élő kiskorúak több bűncselekményt követtek el, mint a csonka családban élők. A bűnelkövetés tekintetében megállapítható, hogy a teljes családban való nevelkedés önmagában nem tudja megvédeni a gyermeket a bűncselekmények elkövetésétől. A szabálysértés, bűnelkövetés erősen korspecifikus jelenség, amely főként a kamaszkorban jelenik meg, a 15-18 éves korosztály aránya kiemelkedő. A nemek szerinti megoszlás tekintetében a fiúk túlsúlya állapítható meg (87%). Továbbá jellemzőek a csoportos elkövetési módok, itt is megnyilvánul a kortárs csoport negatív hatása, egy-egy húzó ember több gyermeket is rábírhat az elkövetésre. A többségüknél az egyszeri bűnelkövetés a jellemző, 15%-uk követett el korábban hasonló cselekményt, jellemzően az elkövetés utáni szankciók visszatartó erejűek, azonban a prevenciós hatás eléréséhez elengedhetetlen a támogató családi háttér, mely rosszallását fejezik ki a cselekmény kapcsán és a gyermeket a helyes irány felé tereli.

29

A következő táblázat a szabálysértést/bűncselekményt elkövetett gyermekkorúak/fiatalkorúak családgondozásának kimenetelét mutatja: Szabálysértést elkövetett gyermekkorú 32

Szabálysértést elkövetetett fiatalkorú

Bűncselekményt Bűncselekményt elkövetett elkövetett gyermekkorú fiatalkorú

Alapellátásban 112 19 120 gondozzák Alapellátás 7 33 1 7 megszűnt Védelembe vétel 5 26 10 keretében gondozzák Védelembe vétel 7 megszűnt Egyéb intézkedésre 1 3 került sor (idh,átn,javítóintézeti nevelés) Forrás: KSH, KSH, A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ADATAI, 2010 A családgondozás a szabálysértést/bűncselekményt elkövetett gyermekeknél komplex folyamat, a gyermekjóléti szolgálatok beszámolói szerint az elkövetés oka gyakran visszavezethető családi konfliktusokra, valamint a nem megfelelő nevelés hiányára. Elsősorban az alapprobléma, a családban tapasztalható működési zavar feltárása a cél, amely determinálta a cselekményt. Az érintett gyermekek többségét alapellátásban, valamint védelembe vétel keretében gondozták, az alapellátás megszüntetésére összességében az esetek 20%-ában kerülhetett sor, a többi gyermek folyamatos gondozást igényelt. Azoknál a gyermekeknél, akik meggondolatlanul követnek el egy-egy cselekményt – általában a kortárs csoport befolyásoló hatása révén – a tapasztalatok szerint legfeljebb az alapellátásban történő családgondozásra kerül sor. Ha a gyermek visszatérően követ el bűncselekményt vagy szabálysértést, illetve a cselekmény súlya azt indokolja, a gyermekjóléti szolgálatok jellemzően hatósági intézkedésre - védelembe vételre - tesznek javaslatot az együttműködés hiánya okán. A gyermekjóléti szolgálatokhoz 2010-ben 4845 jelzés érkezett. Az előző évekhez képest a nagyarányú növekedést (2009: 2868 jelzés) a jogszabályi környezet megváltozása is elősegítette, a közoktatási intézmények az iskolai hiányzások kapcsán rendszeresen jelzéssel élnek a szolgáltatók felé. A jelzések megoszlását az alábbiak mutatják: ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ►

Egészségügyi szolgáltató: 217 (ebből védőnő: 174) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat: 70 Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók: 57 Átmeneti gondozást biztosítók: 58 Közoktatási intézmény: 1997 Rendőrség: 629 Ügyészség, bíróság: 25 Pártfogói felügyelet: 237 Társadalmi szervezet (egyház, alapítvány): 6 Áldozatsegítő: 26 Állampolgár: 151 30

► Önkormányzat (jegyző): 1372 Továbbra is elmondható, hogy a gyermekjóléti szolgálatokhoz a veszélyeztetettségre irányuló jelzések többsége (41%) a közoktatási intézményektől érkezik, főként igazolatlan iskolai mulasztások okán, valamint a nagyobb gyermekek magatartásában mutatkozó okok miatt. A rendőrkapitányságok az előző évekhez hasonlóan jelzéssel éltek a gyermekjóléti szolgálatok, illetve a jegyzői gyámhatóságok felé a Gyvt. 68. § (2) bekezdése szerinti esetkörben, illetve főként akkor tapasztalták a gyermek veszélyhelyzetét (érzelmi bántalmazás), mikor a szülők/családtagok veszekedései, egymással szemben tanúsított erőszakos cselekedetei szem- és fültanúi voltak a kiskorúak. A helyi önkormányzatok jegyzőitől a jelzések 28%-a érkezett, amelyek főként iskolai mulasztással, szabálysértéssel, valamint a családok működési zavaraival, főként anyagi természetű problémákkal kapcsolatosak. 2010-ben (151) növekedett az állampolgári jelzések száma az előző években tapasztaltakhoz képest (2009: 72, 2008: 44). Négy-öt gyermekjóléti szolgálat számolt be arról, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal – ezen belül a gyermekeket ellátó orvosokkal - kapcsolata pozitív irányba változott. Továbbra is természetesen a védőnőktől érkezik a legtöbb jelzés a kisgyermekek ellátásával, veszélyhelyzetével kapcsolatban, ugyanakkor egy-egy gyermekorvostól is kaptak támogatást a családok életkörülményeinek minél alaposabb feltárásához, értékeléséhez. A gyermekjóléti szolgáltatók által 2011. március 31-ig megtartott települési értekezletekről kapott írásos beszámolók alapján elmondható, hogy a városok (többcélú kistérségi társulási központokként) részletesen, áttekinthetően készítik el beszámolóikat, igénylik az észlelő jelzőrendszer tagjaitól az írásos tájékoztatók megküldését. A meghívottak köre lefedi az NM rendelt 15. § (8) bekezdésben előírtakat. A jelenléti ívek alapján megállapítható, hogy az iskolák-, óvodák-, bölcsődék-, védőnők-, rendőrség-, gyámhatóságok-, önkormányzatok képviselői részt vettek a megbeszéléseken. Az előző évek tapasztalatával egyezően továbbra is kis létszámban képviseltették magukat a háziorvosok/házi gyermekorvosok. A tanácskozásokon - főként a kisebb településeken - egyedi, konkrét esetek megvitatása folyik, érzékelhető, hogy továbbra is gondot okoz a veszélyeztetettség minősítése, illetve annak mérlegelése, hogy mikor, milyen helyzetekben éljenek jelzési kötelezettségükkel. A jelzéseket nem minden esetben hajlandóak az érintettek írásban megtenni, mert tartanak a következményektől, illetve sok esetben az érintett családtól. A tanácskozási feljegyzések szerint a gyermekjóléti szolgáltatók az észlelő jelzőrendszer működését – egy-két kritikusabb szolgálatvezető kivételével - jónak értékelik, a rendőrséggel való szoros együttműködést szinte minden gyermekjóléti szolgálat kiemelte. A szolgáltatók többsége jövőbeni célként fogalmazta meg az orvosokkal, védőnőkkel való kapcsolat elmélyítését, valamint aktívabb közreműködésüket a gyermekvédelmi jelzőrendszerben.

3.2. Bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai: A Gyvt. 96. § (6) bek. alapján a települési önkormányzat minden év május 31-ig értékeli a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátást, amelyben a Gyer. 10. számú mellékletének 8. pontja alapján beszámol a települési önkormányzat bűnmegelőzési programjáról is. 2010-ben 5 települései önkormányzat vett részt bűnmegelőzési pályázaton. A településen működő gyermekjóléti szolgálatok mindegyike szervezett bűnmegelőzési témájú programot, valamint 3 szolgáltató bűnmegelőzési témában pályázott is. A lábatlani Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat számolt be arról, hogy „Az Ő jövőjük a Mi jövőnk is” elnevezésű pályázatuk elbírálás alatt van, valamint kisebb pályázatokon pénzt nyertek nyári táborozásra. Ezen kívül kamasz tábort szerveztek, művésze terápiás kamasz csoportot működtetnek. Az esztergomi Híd Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója alapján Esztergomban bűnmegelőzési 31

program zajlott pályázati formában, a nevelési-oktatási intézmények részvételével. A nyári időszakban 2010-ben is eredményesen zajlott az INFO-POLICE szolgáltatás a városban, a rendőrség és középiskolás diákok bevonásával. A Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bűnmegelőzési pályázaton nem vett részt, azonban nagy számban rendeztek bűnmegelőzési témájú programokat: Ne tedd!, Drogcsúszda (filmvetítés), Márianosztrai Fegyház és Börtön „Titán Műveleti csoport”, „Tiszta fejjel” projekt, „Hiszem, ha látom” (diszkó balesetről szóló film vetítése az általános iskola 7. és 8. osztályában),. A Szociális Alapszolgáltató Központ (Ács) közreműködésével 2010-ben a KIABÁL (Kispesti bűn – és áldozattá válás megelőzése) elnevezésű társasjáték került megrendezésre 5 alkalommal a helyi általános iskolában. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő Szolgálat és Megyei Módszertani Gyermekjóléti Központ a nyári tábort, Csobogó Klubbot, Mozaik Klubbot, lakótelepi fesztiválokat a város különböző területein, kirándulásokat, túrákat szervezett, egészségnapot, rekreációs napot bonyolított le. A tapasztalataik szerint a lakosság szívesen vesz részt ezeken a programokon. Érzékelhető, hogy nagyobb igény lenne szélesebb körben végzett közösségi, prevenciós tevékenységre, de a családgondozók leterheltsége és anyagi okok miatt erre nincs lehetőség. A beszámolókból kitűnik, hogy a bűnmegelőzést helyi szinten a gyermekjóléti szolgálatok koordinálják, valamint a KEMRFK által szervezett bűnmegelőzési programok a települések jó részén megvalósulnak (Biztonság szigete, valamint prevenciós témájú előadások szervezése az iskolákban.) A gyermekjóléti szolgálatok beszámolói szerint a prevencióra, prevenciós programok szervezésére helyezik a hangsúlyt, mivel a legnagyobb problémát a szabadidő hasznos eltöltésének hiányában látják. Kiemelt célként kezelik a bűnelkövető gyermekek és szüleik különböző prevenciós célzatú szabadidős programokba, rendezvényekbe történő bevonását (pl. klubfoglalkozások, táborok, tanulásban történő felzárkóztatás, bűnmegelőzési ismereteket célzó előadások). Jellemzően együttműködnek a rendőrség helyi szerveivel, oktatási intézményekkel (iskolai bűnmegelőzési órák szervezése, közös programok vagy arról való információnyújtás). Tapasztalataik salapján tovább erősödött a prevenciós célzatú szabadidős programok iránti igény: a gyermekek körében terjedő erőszakos cselekményekre tekintettel egyre többen szerveztek a gyermekek számára önismereti, személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő programokat, klubfoglalkozásokat. Bűnelkövető gyermekek esetében tevékenységük eredményességét több tényező befolyásolja:
a szülők nevelési gyakorlata,
a családi szocializáció,
a család anyagi helyzete,
a gyermek motiváltsága a változásra,
a kortárs kapcsolatok hatása,
az igénybe vehető szolgáltatások – pszichológus, pszichiáter, addiktológiai konzultáció - elérhetősége.

4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben: 4.1. Helyi önkormányzatok bűnmegelőzési tevékenysége A Gyvt. 96. § (6) bek. alapján a települési önkormányzat minden év május 31-ig értékeli a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátást, az átfogó értékelés tartalmai követelményei a Gyer. 10. számú melléklete határozza meg, amelyek az alábbiak: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 32

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). A 2010-es évről megküldött átfogó értékelések alapján megállapítható, hogy a 6 települési önkormányzat (Tatabánya, Oroszlány, Esztergom, Komárom, Tata, Dorog) rendelkezik bűnmegelőzési koncepcióval. A kistelepüléseken általában a dolog és személy elleni erőszakos bűncselekmények fordulnak elő a kiskorúak körében, azonban számuk a lakosság arányához viszonyítva nem jelentős. A városokban e bűncselekmények mellett megjelenik a lopás, rongálás, testi sértés, garázdaság, kábítószerrel való visszaélés. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb egy település – tekintettel a közösség zárt jellegére – annál kevésbé fordulnak elő fenti cselekmények. Tizenkét településen eredményként tüntették fel, hogy a területükön nem történt bűncselekmény, nem volt sem kiskorú által elkövetett bűncselekmény, sem sérelmükre elkövetett esemény. Egyes településeken pedig a bűncselekmények számában csökkenés tapasztalható, mert álláspontjuk szerint a polgárőrök, a rendőrség, valamint a civil szervezetek jól működnek együtt. Szoros együttműködésről számoltak be az önkormányzatok a gyermekjóléti szolgáltatásokkal, a kis településeken főként ők koordinálják a bűnmegelőzési tevékenységet, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezését. Az önkormányzatok többsége a rendőrséggel, főként a helyi 33

körzeti megbízottal szoros kapcsolatról számolt be, a bűnmegelőzési programok szervezése során együttműködnek, a rendőrség által szervezett bűnmegelőzési programokat terjesztik a fenntartásukban lévő intézményekben. A megyei jogú város átfogó értékelésében – a már említett szempontokon túl - kiemelt témaként tárgyalták az iskolapszichológusi ellátás jövőbeni megvalósulását.. Az iskolapszichológus szervezetileg a nevelési tanácsadóhoz tartozik, azonban az ellátás színtere a közoktatási intézmény. Ezen ellátás a jelenleg a megyében nem elérhető, azonban a gyermekek és a pedagógusok igényei szükségességét alátámasztják.

4.2. Bűnmegelőzés a gyermekvédelmi szakellátás területén 2009. május 1-től Komárom-Esztergom megyében a gyermekvédelmi szakellátás döntő többségét az egyházi fenntartásban lévő „Názáret” Szociális Szolgáltató biztosítja. Erre való tekintettel a jelentés elkészítéséhez a Szociális és Gyámhivatal adatszolgáltatást kért az intézménytől. 2010. évben 35 fő nevelt gyermek követett el bűncselekményt, közülük 3 fő gyermekkorú, 33 fő fiatalkorú volt. A leginkább veszélyeztetett korosztály ebben a tekintetében a 14 év felettiek, valamint a fiúk túlsúlya jellemző. A 2009-es évhez képest az elkövetők száma emelkedett, előfordult az is, hogy a kiskorú már bekerülése előtt is követett el bűncselekményeket, és ezt a szakellátás rendszerében is folytatta. Legjellemzőbb a lopás (35-ből 25 esetben), emellett egyéb bűncselekményekre is volt példa: testi sértés, rablás, közokirat-hamisítás. A Szociális és Gyámhivatal ellenőrzési tapasztalatai is alátámasztják azt a tényt, hogy a szakellátás gyermekotthonai igen nehezen birkóznak meg a rögzült, helytelen magatartások megfelelő irányba történő terelésével. A nevelők, gyermekfelügyelők nehezen tudják a kialakult szituációkat kezelni, ezért több esetben fordult elő gondozási hely megváltoztatás. Az intézmény kialakult gyakorlata szerint a problémás fiatalok nem integráltan, hanem egy lakásotthonban, valamint egy gyermekotthonban együtt nevelkednek. Ez a megoldás többféle kérdést vet fel, hiszen ezek a gyermekek „speciális” ellátást igényelnek, továbbá a szegregált elhelyezés kapcsán a társas befolyásolás még inkább érvényre juthat, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja további nevelkedésüket. Felvetődik a kérdés, hogy ilyen közegben hogyan lehet a gyermekek elé követendő, pozitív példát állítani. Megállapítható, hogy a bűnelkövető gyermekek 100%-a gyermekotthonban, illetve lakásotthonban élt, nem nevelőszülői családban nevelkedtek. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a családi környezetben való szocializálódás elősegíti a deviáns viselkedésformáktól való tartózkodást. A gyermekotthonok, lakásotthonok rendszeresen részt vesznek a rendőrség által tartott bűnmegelőzési témájú előadásokon, valamint egy-egy konkrét cselekményt követően a nevelők, gyámok segítő beszélgetésekkel, a lehetséges következmények felvázolásával próbálják a gyermeket, fiatalt meggyőzni arról, hogy tartózkodjon az ilyen jellegű cselekmények elkövetésétől. Az esetekben többször pszichológus bevonására is sor kerül, azonban az intézményben dolgozó szakemberek igen leterheltek, továbbá magas a fluktuáció közöttük, ezért komplex terápia lefolytatására nem mindig van lehetőség.

4.3. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tevékenysége, tapasztalatai A fiatalok bűnözését a vagyon elleni bűncselekmények túlsúlya jellemzi, ám sok az erőszakos bűncselekmény, mint a garázdaság, testi sértés. Megnövekedett az áruházi lopások, a bérlethamisítással megvalósuló magánokirat-hamisítások, kétszeresére nőtt az iskolai zsarolások száma.

34

Az elkövetők és a sértettek nem egyszer beszámítási képességükben korlátozott személyek, ilyenkor nehézséget okoz, hogy e sértettek nem tudják, vagy nem merik elmondani a velük történteket, a pedagógusok pedig nem működnek együtt a nyomozó hatóságokkal: előfordult, hogy a sértett a zsarolás elkövetőinek fizetendő pénzt otthonról tulajdonította el, aminek egy részét magára költötte, és a nyomozás során ellentmondó, ezáltal értékelhetetlen vallomásokat tett. Az elkövetők az iskolában pár forintot, élelmiszert, de több százezer forintot is követeltek a gyermekkorú sértettektől. Ugyancsak elszaporodtak az iskolában a garázdaságok, testi sértések, ilyen esetben az ügyészség mindenkor vádat emel a nevelési célzat megvalósulása miatt. A rablások száma bár nem emelkedett kirívóan – 9-ről 11-re -,de az elkövetési mód durvább, erőszakosabb volt, 3 alkalommal csoportos rablás miatt indult eljárás, mely ügyekben összesen 11 személy – közülük 10 fiatalkorú – előzetes letartóztatására került sor. Tovább növekedett a kiskorú veszélyeztetések száma, 110 ügyben indult eljárás, 11 esetben az ügyészség rendelte el a nyomozást. 43 ügyet küldött meg a nyomozóhatóság vádemelési javaslattal. 2009-ben a szabálysértési hatóság számtalan feljelentéssel éltek az igazolatlan hiányzásokra tekintettel kiskorú veszélyeztetése miatt, 2010-ben ilyen tömeges méretű feljelentés nem történt. Újabb elkövetési formák valósultak meg, nevezetesen, iskolai vagy óvodapedagógus a foglalkozását felhasználva követte el a bűncselekményt. Vádemelés történt egy olyan ügyben, amikor egy idősebb férfi intézeti nevelt, értelmileg sérült fiatalkorú személyeket „édesgetett” magához, őket többször részegségig leitatta. Növekedett a befejezett nyomozások száma. 562 kész nyomozati iratból 556 volt a vádemelési és 6 volt a nyomozás megszüntetési javaslat. Az 568 vádemelési javaslatból - 199 esetben vádat emeltünk, - 94 alkalommal a nyomozást megszüntettük, - 24 esetben a vádemelést elhalasztottuk és - 5 ügyben közvetítői eljárásra utalás történt. Országosan a 2. legnagyobb arányban, a vádjavaslatok 35 %-ában történt egyéb intézkedés, aminek túlnyomó részét a további nyomozási cselekmények elrendelése jelentette. Akárcsak a további nyomozási cselekmények elvégzése, a közvetítői eljárásra utalás iránti kérelmek elbírálása is indokolatlan többletmunkát ró az ügyészre. 2009-ben 29, 2010-ben 78 gyanúsított kérelmét utasította el az ügyészség. A nyomozó hatóság olyan esetben is nyilatkoztatja a sértettet, illetve a gyanúsítottat, amikor kizárt a közvetítői eljárásra utalás. 11 személlyel szemben került sor közvetítői eljárásra utalásra, eredményesen. A fiatalkorú bűnelkövetők esetében csak az ügyek elenyésző részében tartjuk indokoltnak alkalmazását: ez a fiatalkorúakra jellemző bűncselekmények struktúrájából, és a vagyoni, jövedelmi viszonyaikból – illetve ezek hiányából – adódik. A 199 vádemelésből – 152 volt a vádirat, 3 esetben bíróság elé állítottuk és 44 tárgyalás mellőzéses indítványt nyújtottunk be. Bíróság elé állításra 3 ügyben, 4 személlyel szemben került sor: 2 – előzetes letartóztatásban lévő – személlyel szemben rablás bűntette, egy fiatalkorúval szemben pedig súlyos testi sértés bűntette miatt. Fiatalkorú elkövetők bíróság elé állítását továbbra is csak olyan ügyekben tartjuk indokoltnak, amikor végrehajtandó szabadságvesztés (vagy javítóintézeti nevelés) kiszabása várható. A tárgyalás mellőzéses ügyekben az emelkedés indoka a szemléletváltás és a szigorodás volt. A közfelháborodást okozó, az emberek szélesebb körét érintő, biztonságérzetüket veszélyeztető cselekmények esetében mindig vádat emelnek, míg korábban ezekben az esetekben szóba kerülhetett a vádemelés elhalasztása vagy a megrovás is. 2010-ben már tárgyalás mellőzésével történő elbírálásra tettek indítványt az iskolai, utcai verekedések, egyéb garázda cselekmények esetén. 35

A büntetéskiszabási gyakorlatban a kellő szigor a jellemző. Szabadságvesztés kiszabására a terheltek 41,6%-a esetén került sor. E szabadságvesztésből a végrehajtandó szabadságvesztés aránya 30,5%, mai ugrásszerű emelkedést jelent. Próbára bocsátásra a terheltek 45,77 %-a esetén került sor, míg javítóintézeti nevelést 2 vádlottal szemben rendelt el a bíróság. A joghátrány kiszabási gyakorlatot illetően dominál a próbára bocsátás és a határozott tartamú szabadságvesztés. Olyan fiatalkorú esetében, aki első alkalommal követ el csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekményt, próbára bocsátást indítványoznak, míg egyéb esetekben nem is lehet más indítvány, mint szabadságvesztés, mert a fiatalkorúak nem rendelkeznek jövedelemmel, vagyonnal, így a pénzbüntetés alkalmazása eleve kizárt, a közérdekű munkabüntetés pedig életkoruknál fogva akadályba ütközik. A megyei főügyészségen első fokú nyomozás felügyeleti tevékenység keretében kiskorú veszélyeztetésének bűntette és gyermekkorú sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt 2 ügy felügyeletét vették át a helyi ügyészségtől. Egyik ügyben megtörtént a vádemelés, s másik ügyben a nyomozás még folyamatban van. Mindkét ügyben a gyanúsítottak előzetes letartóztatásban vannak. A nyomozás során megtett jelzések alapján a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtörténtek, a sértetteket a veszélyeztetett családból kiemelték, mindkét sértett ügyében a nagyszülők vállalták a további nevelést. A szülői felügyeleti jog megszüntetését a vádemeléssel érintett ügyben az ügyészség indítványozta. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 fiatalkorú terhelt ellen emeltek vádat. Egyre több gyermekkorú személy válik családon belüli rendkívül súlyos agresszió áldozatává. 2010-ben is, két olyan ügy miatt is folyt eljárás, amelyben a nevelőapa kamaszkorú neveltlánya sérelmére követett el több éven keresztül szexuális indíttatású cselekményeket. Feltételezhető, hogy az ehhez hasonló ügyekben a látencia is magas. Jellemző módon a minden tekintetben kiszolgáltatott gyermek nem tudja, kihez forduljon, nem mer lépéseket tenni, a helyzet megszüntetése érdekében ezek az ügyek mindig szinte robbanásszerűen derülnek ki, és akkor állapítható meg, hogy több éve tartó folyamatról van szó.

4.4. Tatabányai tevékenysége

Kábítószerügyi

Egyeztető

Fórum

bűnmegelőzési

Két éves szünet után 2009 tavaszán újraalakult a Tatabánya Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma. Az újjászerveződött KEF eltökélt törekvése volt, hogy a tagszervezetek körében egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak a civilek. Az együttműködési megállapodást aláíró húsz szervezet közül kilenc civil szerveződés, melyek sajátos cél-és eszközrendszerükkel, szélesebb körű pályázati lehetőségeikkel, jól szervezett és kiterjedt kapcsolatrendszerükkel új arculatot, lendületet, lehetőségeket hoztak a KEF prevenciós tevékenyégébe. A szervezeti újjáalakulást szakmai felfrissülés is követte, melynek kézzelfogható eredményei is jelentkeztek: Megvalósult programok - Rendszeres KEF ülések - szakmai tanácskozások - Együttműködési Megállapodás aláírása a szervezetek részéről - KEF SZMSZ elfogadása - szülőket, pedagógusokat, fiatalokat, szenvedélybeteget megszólító információs füzet kiadása. - Helyi drogstratégia elkészítése 36

Szakmai programok: - A függőség, mint betegség természete, a szerhasználat tanulási folyamata – szekcióülés 2010. március 23. - Hiszem, ha látom – baleseti szimulációs bemutató középiskolásoknak 2010. április 16. - Leo Amici Alapítvány bemutatkozása 2010. május 9. - Új anyagok és trendek a kábítószer feketepiacán – Dr. Nagy Gábor igazságügyi vegyész szakértő szakmai előadása 2010. május 11. - Megyei Drogügyi Koordinátor Képzés – 2010. május 13. - Látogatás a Ráckereszttúri Drogterápiás Otthonba 2010. május 27. A szakmai működés pénzügyi keretei: A KEF feladatait, programjait egyrészt az önkormányzat által biztosított támogatásból valamint pályázati forrásból látja el. A mindenkori vezetés törekedett arra, hogy az NDI-vel és társszervezeteivel való együttműködést a pályázatokon való részvétellel is erősítse, elősegítve ezáltal a szakmai fórumok, programok minél színvonalasabb megvalósulását. A KEF 800.000 Ft összeg erejéig sikeres pályázatot nyújtott be a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet felé, amely elsősorban a KEF működését másrészről viszont a megálmodott kiadvány megjelentetését segítette. A KEF a 2011. évre sikeres pályázatokat nyújtott be az alábbiak szerint: • a városi KEF működéséi feltételeinek biztosítására 400. 000,- Ft támogatást • komplex vizsgálat Tatabánya város drog helyzetének megismerésére 600. 000,- Ft támogatást nyert. Összességében véleményük szerint, hogy a KEF munkája a városi és vonzáskörzeti gyermek és ifjúságvédelmi feladatellátásban szükséges, a szakembereknek egy olyan plusz egyeztetési, tanácskozási lehetőséget biztosít, melyen a felmerülő ad-hoc problémák, a feltárt kérdések megvitatásra kerülhetnek.

4.5. A Tatai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bűnmegelőzési tevékenysége A tatai KEF 2010-ben kétszer ülésezett. A szakmai, koordináló szervezettel a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel folyamatos volt a kapcsolat. 2010-ben a KEF pályázatnak köszönhetően több program tudott megvalósulni, amelyek az alábbiak: 1. drog információs kiadvány elkészítése Célja: Leggyorsabban és a legtöbb család számára könnyen eljuttatható felvilágosító kiadvány megjelentetése. A kiadvánnyal elő szeretnék segíteni, hogy a szülők még többet megtudjanak erről a témáról, és egy segítség legyen a kezükben, amit bármikor használni is tudnak. 2. drog prevenciós tábor A tábor célcsoportja: A serdülő korosztály, azaz 13-18 év közötti fiatalok. A serdülőkor a drogfogyasztás szempontjából igen kritikus időszak. Megjelenik az örömelv, a csoporthatás, erre a korra jellemző az identitáskeresés. A serdülőkorban kezdődik meg az a folyamat, amely a szülőről való teljes leválással végződik felnőttkorban. Fontos, hogy a fiatalok szempontokat kapjanak az identitáskeresésben, a leválásban, különben a személyiségben hézagok keletkeznek. 3. kortársképzés A program célja: A kortárs segítés lényege, hogy a fiataloknak a kortársaik adják át az információkat, a tudásukat, ez hatásosabb módszernek bizonyulhat. A kortárs segítők másik előnye, hogy nem 37

csak iskolai keretek között tudnak hatékonyak lenni. Tovább képezve őket, sokat tudnak segíteni a táncos szórakozóhelyeken is. A Kábítószer-ellenes Világnap alkalmából A KEF részt vett a Víz, Zene, Virág Fesztiválon. Az előző évben egy sátornál várták az érdeklődőket, azonban ez nem volt eredményes. Ebben az évben végigjárták a helyszíneket, emberekkel beszélgettek, szórólapot osztottak. Így, hogy „mobilak” voltak, több embert tudtak elérni, sor kerülhetett információcserére, sőt egy ízben azonnali segítséget is tudtak adni egy anyukának. Droginformációs iroda 2010-ben több mint hetvenen keresték fel. Több szülő elhozta magával, amit gyermeke szobájában találtak, és rákérdeztek, hogy az nem kábítószer-e. A gyanú sok esetben bebizonyosodott. A fiatalokról újból és újból kiderült, hogy igen leleményesek és legális úton jutnak hozzá a tudatmódosító szerekhez. Többen keresték meg azzal a KEF-et, hogy gyógynövényboltban beszerzett anyagoktól furcsán viselkedtek gyermekeik. A városban többen is használtak 2010-ben a legálisan hozzájutható kábítószert, a mefedront. Egy esetről számoltak be, ahol súlyos kimenetelű problémát okozott. Szerencsére a fiatal túlélte a fogyasztást, ám memóriazavar, tanulási zavar és idegrendszeri probléma jelentkezett nála. Több esetben tudtak azonnali segítséget adni, pl.: rehabilitációs intézményi elhelyezés, pszichiátriai kezelés. Az információs iroda tevékenysége drog prevenciós előadások szervezésével is kiegészült. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) 2010-ben több mint ötvenen vettek részt elterelésben, döntő többségük tatai volt. Négy fiatalember már 2009-ben elkezdte az elterelést, de átnyúlt a befejezése a 2010-es évre. Ami szembetűnő a korábbi évekhez képest, az az, hogy egyre több az elkezdő, majd befejező, majd újra elkezdők száma. Sok fiatal nincs tisztában a tettével, könnyedebben kezeli az esetet, mint ahogy kellene. Ebben az évben három 15 éves fiatal jelentkezett elterelésre. Két fiatalember a második elterelésen vesz részt. A korábbi évekhez képest a lányok aránya is nőtt, 5 lány vett részt 2010-ben elterelésen. Ettől függetlenül döntő többségben még mindig a férfiak száma a jelentősebb. Az átlagéletkoruk 18-24 év közé tehető. Iskolai végzettségük alapján elmondható, hogy legtöbbjük általános iskolát végzett, bár emelkedetett a szakképzettek száma. Szüleik mind tudtak az ügyről, legtöbbje nem bagatellizálta el, de nem is „drámáztak”. Igen sokan elvált szülők gyermekei, többségük édesanyjával él. A megjelentek 17%-a iskolába jár, de rugalmas időbeosztásuk miatt be tudták fejezni az elterelést. A Gyer. 5/A. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájába. Fenti jogszabályhely alapján, 2010. évben a Szociális és Gyámhivatal nem kapott meghívást sem a tatabányai, sem a tatai KEF ülésére.

4.6. Az Utcai Szociális Segítők Egyesületének tevékenysége Az egyesület 1998 óta közhasznú szervezetként tevékenykedik Tatabányán. Azzal a céllal jött létre, hogy egyrészt az utcai munkát végző ill. azzal szimpatizáló egyének munkáját, tevékenységét segítse, szakmailag összefogja, másrészt az utcán élő emberek érdekeinek képviseletét megoldja, elősegítse ezen emberek kilábalását adott helyzetükből. Az Egyesület tagjai alapvetően fontosnak tartják, hogy a rászorulók gyors és hatékony képviselete megvalósuljon minden lehetséges formában.

38

Az egyesület által szervezett bűnmegelőzési témájú programok: 1. Utcagyerek program, lakótelepi szociális munka. Összforgalom 2010 –ben: 387 regisztrálás 2. Kortárssegítő tábor 1 db (Szőny), kortárs továbbképzés öt helyszínen (Kiskunhalas, Vác, Komárom,Miskolc, Szigetvár)

3. Éjjel Sport hetente egy alkalommal szombatonként az Omega Plazában.

4. Ez az a Ház! Projekt. (TÁMOP 5.2.5) „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai” Összforgalom az egyes elemeken: 3937

5. „Cselleng-Center” néven a Vértes Centerben szabadidejüket lézengve eltöltő fiatalok számára,”nyitott” helyiséget biztosítottunk. A forgalom 312 fő.

39

Az utcán csellengő gyerekek, fiatalok az egyesület célcsoportjai között szerepelnek, az alábbi programokkal próbálják őket utolérni: 1, program: Utcagyerek program 2, program: Kortárssegítő fiatalok képzése „foglalkoztatása” 3, program: 2009 januárjától a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását is ellátja Egyesületünk, a szociális alapellátás keretén belül, Tatabányán 2010-ben 3975 alkalommal történt interakció 4. program: 2010 augusztusig Ez az a Ház! című projektükkel alternatív szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítottunk 14-25 éves fiataloknak, csökkentve ezzel a csellengő fiatalok számát (2010. évi forgalom a programokon 3937 összforgalom) Egyesület már 1994-től foglalkozott hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatásával, valamint un. kortárssegítő képzéssel és „foglalkoztatással”. Emellett 2000 óta a szociális szaktárca segítségével, valamint pályázatok útján rendszeresen működtetett un. utcagyerek programot. Az utcagyerek program egy olyan speciális alacsony küszöbű speciális ellátás, mely jelzőrendszerként tud funkcionálni a hatóságok, szakhatóságok és segítő szervezetek felé amellett, hogy elsődlegesen egy prevenciós színtér, s mentális, fizikális állapotjavítást tűz ki célul. Így mint tapasztalattal rendelkező civil szervezetre jutott a választás e törvény által előírt feladat elvégzése kapcsán. 2005. június 15-én Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Feladatátvállalási szerződést kötött az Utcai Szociális Segítők Egyesületével, a, készenléti szolgálat működtetésére b, lakótelepi szociális munka mint a Gyermekjóléti Központ alapfeladatainak ellátására. A Készenléti Szolgálat működése során 2010-ben 14 telefonhívás érkezett, melyre intézkedtek. Ebből azonnali, személyes kapcsolatfelvételre a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében három alkalommal került sor. Továbbra is problémának tartják, hogy az Egyesület korlátozott forrásaiból nem jut elég pénz a Készenléti gyermekjóléti telefonszolgálat hirdetésére, így meggyőződésük, hogy lényegesen kevesebben tudnak a segítségnyújtásnak erről a formájáról, mint ahány tényleges rászoruló van Tatabányán. A Készenléti szolgálat ismertebbé tételében számítanak a Gyermekjóléti szolgálat fenntartójának a segítségére. b, Lakótelepi szociális munka: Az általuk végzett lakótelepi szociális munka két jelentős részre különül el. Egyrészt folyik a felkutatása azon fiataloknak, akik szabadidejük nagy részét közterületen töltik el, és 40

kapcsolatrendszerük is az utcára koncentrálódik. Ezen fiatalok családi körülményei többnyire rendezetlenek. Nem várható, hogy ők keressék fel a segítő intézményeket, ezért elérésük csak közvetlen megkeresés révén lehetséges. Az ilyen színtereken kialakuló közösségek gyakori jellemzője a közös szerkipróbálás, rendszeres fogyasztás, illetve egyéb deviancia felé való sodródás. A lakótelepi szociális munka másik, és nélkülözhetetlen eleme, hogy alternatív szabadidő eltöltési lehetőségeket tudjunk biztosítani a fiataloknak az eddigi életvitelük megváltoztatása érdekében. Ez utóbbi programok megvalósítását, részben saját erőből, részben különböző pályázati finanszírozásból oldják meg. Hiszen a kapott támogatás sajnos nem fedezi egy teljes állású, felsőfokú végzettségű munkavállaló bér- és járulék költségét sem. A 2009-es évhez hasonlóan 2010 augusztusáig folytatódtak a pályázati forrásból megvalósuló programjaik. (Ez az a Ház!- TÁMOP 5.2.5 projekt) Az információs szolgáltatást 2010-ben 1095 alkalommal végeztek. Ez időszak alatt működött ártalomcsökkentő tevékenységük is, melynek keretében ásványvizet, vitamint, gumi óvszert és szóróanyagot osztottak a fiataloknak a biztonságosabb szerhasználat megismerése érdekében. Az egyes programokon részt vettek száma 2010-ben pszichoszociális tanácsadás január 11 február 12 március 8 április 7 május 7 június 25 július 16 augusztus 5 összesen 91

információs szolgáltatás 182 211 189 133 84 100 145 51 1095

kézműves foglalkozás 80 53 44 48 45 38 22 45 375

lakótelepi fiatalok klubja 80 54 56 36 62 48 65 28 429

ÉS Plusz 22 39 47 56 53 45 0 0 262

filmklub 32 31 36 28 25 6 0 0 158

Az egyesület innovatív programja 2010-ben 2010-ben sikerült elindítaniuk pláza programunkat is; a „Cselleng-Center” névre keresztelt prevenciós tevékenység hat hónapon keresztül volt elérhető a Vértes Center bevásárló központban. A „Cselleng-Center” minden héten azonos időben, heti két napon (hétfő, péntek) 15-20 óráig tartott nyitva. A különböző helyszíneken és időben megvalósuló tevékenységekről összességében elmondható, hogy célcsoportjuk azok a 12-24 éves fiatalkorúak voltak, akik sokszor céltalanul töltik szabadidejüket, ami akár veszélyeztetettség kialakulásához is vezethet, hisz ilyenkor könnyebben belesodródhatnak deviáns viselkedési formákba. A „Cselleng-Center” forgalmának alakulása a hat hónap alatt:

41

250

200

150

100

50

0

Ezeket a programokat nem az Önkormányzat által nyújtott támogatásból finanszírozták, ugyanis ahhoz a támogatás mértéke nem elégséges. Szerencsére több olyan pályázati lehetőséget sikerült elnyernie az Egyesületnek, amelyhez csatlakozva hatékonyabban és széleskörűen tudtuk ellátni a lakótelepi szociális munkát. A kötött helyszínű programok mellett az utcai szociális munka során megkereső tevékenységet látnak el. Céljuk azon potenciális helyek felderítése, és rendszeres látogatása, ahol a fiatalok „összejönnek”. A találkozások alkalmával tájékoztatták a fiatalokat a számukra elérhető programokról, szükség esetén segítő helyekről. Szóróanyagokkal, kompetencia körünkbe tartozó tanácsokkal látták el a fiatalokat.

42

A programokon résztvevők száma, életkori és nemi megoszlása, egyéb jellemzői A projekt kezdete óta 245 főt értek el programunkkal, vagyis ennyien töltötték ki a kérdőívet. A kérdőívet kitöltők 54,6%-a férfi, 45,6%-a nő.

Életkori megoszlásuk:

110 esetben kötöttek együttműködési megállapodást, 43 lány,67 fiú. A szolgáltatást igénybevevő 12-18 éves korosztály a drogfogyasztás szempontjából legveszélyeztetettebb réteg. Éppen ezért az ellenük való védekezést már előtte célszerű elkezdeni, a hatékony beavatkozás érdekében. Ezen időszaktól kezdődően a fiataloknak rengeteg feladattal kell megküzdeniük a felnőtté válásig, többel, mint életük bármelyik későbbi szakaszában. Érzelmi életük differenciáltabbá válik, az addigi érzelmi kötődések helyébe újak lépnek. A kisgyermekek érzelmileg még erősen a családjukhoz kötődnek, a pajtásokhoz fűződő kapcsolataik felületesek, könnyen felcserélhetőek. Ezért tartják fontosnak, hogy minél több információval tudjunk szolgálni a drogokról és szervezetre gyakorolt hatásaikról. Gyermekjóléti Központ felé tett jelzés veszélyeztetettség miatt 2010. augusztus közepéig a Máltai Játszótéren és a Mésztelepen futó projektjeik során nem tapasztaltak olyan problémát, veszélyeztetettséget, amely miatt jelezniük kellett volna a

43

Központ felé. A Máltai Játszótéren folyó gyermekvédelmi munkáról a MMSZ Tatabányai Csoportja készít beszámolót.

5. Eredmények és problémák megfogalmazása Összességében elmondható, hogy a 2010-es évben a bűnelkövető kiskorúak aránya – az előző évek csökkenő tendenciái után – a rendőrség tapasztalatai szerint 19%-kal nőtt. Az elkövetett bűncselekmények egyre súlyosabbak, valamint jellemző a motiválatlan, garázda elkövetési módok további terjedése. A gyermekjóléti szolgálatok a veszélyeztetett gyermekek számának növekedéséről számoltak be, melyet főként prevenciós programok működtetésével kívánnak csökkenteni. A szolgálatokhoz évek óta egyre több jelzés érkezik, a szolgáltatók a jelzőrendszer működését megfelelőnek értékelik, azonban az együttműködés további erősítését tartják szükségesnek. 2011. évben a gyermekvédelmi ágazat stratégiai céljai között határozta meg az iskolán belüli erőszak megelőzését, kezelését, valamint új módszerek, programok kidolgozását, erre való tekintettel a megyei bűnmegelőzési tanácskozás kiemelt témája – a jelentés ismertetése mellett – az iskolai erőszak jelensége volt. A települési önkormányzatok, valamint a gyermekjóléti szolgálatok tájékoztatásából kiderül, hogy tapasztalataik szerint igény mutatkozik az iskolapszichológusi ellátás igénybevételére, főként az iskolai erőszakos esetek, iskolai zaklatás problémakörének kezelése kapcsán lenne szükség erre a speciális szolgáltatásra. Erre való tekintettel a Szociális és Gyámhivatal az iskolapszichológusi ellátás lefedettsége tekintetében felmérést készített. 76 települési önkormányzattól, valamint a megyei önkormányzattól kértünk adatszolgáltatást a fenntartásukban lévő közoktatási intézmények vonatkozásában az iskolapszichológusi ellátás biztosításáról, annak elérhetőségéről. Megkeresésünkre ötvenkét válasz érkezett, amelyek alapján megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az iskolapszichológusi ellátás nem működik. 32 fenntartó adott nemleges választ, miszerint a fenntartásában működő intézményben a szolgáltatás semmilyen formában nem érhető el, 11 esetben nyilatkoztak úgy, hogy szükség esetén az iskolák a gyermekjóléti szolgálatok által nyújtott pszichológusi tanácsadást veszik igénybe, 9 esetben jelölték meg az ellátás igénybevételének helyeként a pedagógiai szakszolgálatot, illetve a nevelési tanácsadót. Ezen intézmények ugyan biztosítanak pszichológusi ellátást, azonban hosszútávú terápia lefolytatására nem rendelkeznek megfelelő személyi feltételekkel, kapacitásokkal. Fenti problémát a megyei jogú város éves értékelésében is megfogalmazta, jövőbeni megvalósítandó célként fogalmazták meg az ellátórendszer kialakítását. Fentiekre tekintettel is kiemelten fontosnak tartjuk a megyében a Kormány célkitűzésével összhangban az iskolai szociális munka, illetve az összetett feladatot támogató iskolapszichológusi ellátás kiépítését, amellyel ezen problémák sok esetben megelőzhetőek lennének vagy azokat még időben lehetne kezelni, mielőtt súlyosabb következményei lennének. Ezen ellátás szükségességét több települési önkormányzat átfogó értékelése is alátámasztja. Problémaként vetődött fel, hogy a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermekek jó része a cselekmény elkövetéskor nem volt a gyermekjóléti szolgálat látóterében, ezért fontos, hogy a veszélyeztetett korosztályban a prevencióra minél nagyobb hangsúlyt fektessenek, valamint a jelzőrendszer tagjai a sejtető előjelek kapcsán azonnal jelezzenek az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak/jegyzői gyámhatóságnak a Gyvt. 17. § (2) bekezdése alapján. 44

Tekintettel arra, hogy a gyermekjóléti szolgálatok nagy számban (229) esetben számoltak be fizikai elhanyagolásról, azonban a Szociális és Gyámhivatal ellenőrzési tapasztalatai szerint Gyer. 91/A. § (1) bekezdésében szereplő családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának jogintézménye a megyében nem elterjedt, szükséges, hogy e jogi eszközt is a jegyzői gyámhatóságok a Gyvt. 17. §-a szerinti szervek közreműködésével vegyék figyelembe, szükség esetén alkalmazzák a veszélyeztetettség (elhanyagolás) megszüntetése érdekében. Problémát jelent továbbra is, hogy a gyermekjóléti szolgáltatók, illetve a jegyzők a bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúakról esetlegesen és a bűnelkövetők számánál lényegesen kisebb mértékben szereznek tudomást. A bűnismétlés megelőzése, a magatartási devianciák korrekciója, a családi kapcsolatok által kiváltott, gerjesztett veszélyeztető okok leküzdésére, illetve kezelésére, az időben megkezdett családgondozás jelenthet megoldást. Ennek sürgető fontosságát jelzik a bűnelkövetésre vonatkozó adatok (csoportos elkövetés, agresszió, brutalitás).

6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása Tekintettel arra, hogy a megyében működő gyermekjóléti szolgálatok igen leterheltek, a családgondozók magas esetszámmal dolgoznak, valamint 2010. évben az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével járó jelentős többletfeladatokat kellett ellátniuk, a Szociális és Gyámhivatal javasolja a szakmai létszámra vonatkozó jogszabályi előírások újragondolását. Jelenleg a gyermekjóléti szolgálatok tekintetében a jogszabály a szakmai létszámot illetően csak irányszámokat határoz meg, így fenntartói döntés kérdése, hogy hány szakember látja el a megnövekedett feladatokat. Általánosítható a települési önkormányzatok által megküldött beszámolókból, hogy a jelzőrendszeri tagok a problémák, a veszélyeztetettség mihamarabbi felismerése érdekében az együttműködés mélyítését tartják fontosnak a jövőben is. A gyermekjóléti szolgálatok évről évre megfogalmazzák, hogy aktivizálni szeretnék azokat a jelzőrendszeri tagokat, akik munkájuk során napi kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel, ezért a korai felismerésben kiemelkedő szerepük van. Az egészségügyi szolgáltatókkal, különösen az orvosokkal való kapcsolatban a szolgáltatók pozitív változásokról számoltak be, azonban ezen a területen szükséges a kapcsolatot még inkább elmélyíteni. Az észlelt problémát haladéktalanul, írásban kell megtenniük az észlelő- és jelzőrendszer tagjainak az illetékes gyermekjóléti szolgálat/jegyzői gyámhatóság felé. A gyermekjóléti szolgálatok jövőbeni megvalósítandó célként fogalmazták meg – tekintettel arra, hogy a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésének lehetőségei korlátozottak és gyakran ez vezet a problémák kialakulásához – további szabadidős programok szervezését, főként játszóházakkal, nyári táborokkal kívánnak hasznos elfoglaltságot nyújtani a gyermekeknek például az iskolai szünidőben. Ezzel kapcsolatos további javaslatként merült fel, hogy kevés az olyan település, ahol a szabadidő hasznos eltöltésére valamilyen helyiség biztosított, ezt a helyi önkormányzatokkal közösen kívánják megoldani. Fentiekkel összhangban az Utcai Szociális Segítők Egyesülete fogalmazta meg, hogy a csellengő gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésére a Cselleng-Center elnevezésű programot tovább szeretné folytatni a nagy érdeklődés miatt, azonban jelenleg helyiség hiányában ez nem lehetséges, ezért az önkormányzat támogatását kérik. Fontos feladatként határozták meg a szolgáltatók a jövőre vonatkozóan, hogy a közoktatási intézményekkel minél inkább szorosabb együttműködést alakítsanak ki. Hatékony közös munkára van szükség, az iskolai erőszak kezeléséhez a gyermekvédelem rendszerével szoros 45

együttműködésre kell törekedni. A pedagógusoktól a gyermekvédelem rendszere olyan információkhoz juthat, amelyek másképp nem kerülnének felszínre, hiszen a gyermek ideje nagy részét az intézmény falai között tölti. Az együttműködés további fontos dimenziójaként jelölték meg az iskolai hiányzások visszaszorítását, amely során a gyermekjóléti szolgálatok családgondozójának, valamint az iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek még hatékonyabb közös fellépését célozták meg. Több szolgáltató számolt be arról, hogy a jelzőrendszeri tanácskozásokon igényként merült fel, hogy az aktuális problémák megvitatása mellett különböző szakmai előadásokkal, eszmecserékkel, a jelzőrendszert érintő aktuális jogszabályi változások bemutatásával színesítsék az értekezleteket. Megfogalmazták továbbá, hogy a jövőben még inkább kiemelt figyelmet szükséges fordítani a bűnmegelőzési célzatú prevenciós programok nyilvántartására, valamennyi, bűnmegelőzésben részt vállaló szerv együttműködésének erősítésére, ezen a területen az egyes szervezetek által működtetett programok jelzésére, hogy a célközönség mozgósítása, információval történő ellátása minél hathatósabb legyen. A bűnmegelőzés és a bűnelkövetés ismétlődésének elkerülésére a szakemberek között rendszeres a szakmai kapcsolat, ennek erősítése, fenntartása a továbbiakban is szükséges.

46