KÕLAP HIRDETÉSEK. Reményik Sándor két versével kívánunk áldott húsvéti ünnepet minden kedves testvérünknek!

HIRDETÉSEK Emlékeztetjük a gyülekezetünk kisgyerekes tagjait, hogy minden vasárnap a 11 órás istentisztelet ideje alatt az új gyülekezeti házban foglalkoztatót tartunk óvodás és kisiskolás gyermekek számára. Ez is segítség kíván lenni abban, hogy a szülõk addig nyugodtan részt vehessenek az istentiszteleten.

2% - nem kerül semmibe Az idén is minden aktív keresõ ember rendelkezhet adója 2%-ról és ez átutalható a gyülekezetünk számára. Így is támogatható gyülekezeti életünk az egyházfenntartó járulék befizetése mellett. A 230-as nyilatkozatot igényelni lehet az irodában és a következõ adatokkal kell kitölteni: A pont - személyes adatok

B pont: Suma: szabadon lehet hagyni, ha nem tudjuk az összeget ami átutalható a gyülekezet számára, mert a pénzügyisek kiszámolják mata nr argu-Mur es Denumire entitate nonprofit: Parohia Refor Reformata nr.. X, T Targu-Mur argu-Mures Cod de identificare fiscala al entitatii nonprofit: 6117795 Cont bancar (IBAN): RO84 RNCB 0188 0349 7970 0001 A kitöltött nyilatkozatot az irodában lehet hagyni vagy le lehet adni a pénzügyi hivatalba. Elõre is köszönjük támogatásukat!

Ismételten jelezni szeretnénk, hogy a Kõlap, amely évente kétszer jelenik meg, adományokból tartja fent magát. E célra adományokat a presbitereknek és a körzetfelelõsöknek lehet átadni a lap kézbesítésekor, vagy pedig e célból is adományokat fogadunk a lelkészi hivatalban. Köszönjük eddigi támogatásukat, valamint hogy olvasóink közé tartoznak! 16

Kõlap - 2007 március

KÕLAP

A Marosvásárhelyi X. Kövesdombi Református Gyülekezet lapja, IX. évf. 1. sz., 2007 március

Reményik Sándor két versével kívánunk áldott húsvéti ünnepet minden kedves testvérünknek! KEG YELEM KEGYELEM Elõször sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erõd. Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Utoljára is tompa kábulattal, Hiszen – nem is éltem igazában. Szótalanul, gondolattalanul Csak úgy éltem, mint lepke a bábban, Mondod magadnak: Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben: mindegy, mindhiába: A bûn, a betegség, a nyomorúság, Rólam gondolt roppant gondolatod A mindennapi szörnyû szürkeség Torz árnyékaképpen. Tömlöcébõl nincsen, nincsen menekvés! Egy kóbor szellõ néha-néha S akkor – magától – megnyílik az ég, Valami balzsam-illatot hozott. Mely nem tárult ki átokra, imára, Akkor megéreztem: ez az élet, Erõ, akarat, kétségbeesés, Bûnbánat – hasztalanul ostromolták. S megéreztem a Te közelléted, Akkor megnyílik magától az ég, S maradtam mégis torz és átkozott. S egy pici csillag sétál szembe véled, S olyan közel jön, szépen mosolyogva, Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull. Akkor – magától – szûnik a vihar, Én szeretni és adni akarok: Akkor – magától – minden elcsitul, Egy harmatcseppért is – tengereket. Akkor – magától – éled a remény. S most tengereket látok felém jönni, Álomfáidnak minden aranyágán És nem maradt egy könnyem Csak úgy magától – friss gyümölcs terem. Ez a magától: ez a Kegyelem. – megköszönni.

GYÓG YÍTS MEG! YÓGYÍTS Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Nézd: elszárad a fám A testem-lelkem fája… De épek még a gyökerek talán. A tompa, tunya tespedés alatt, Gyökereimben: érzem magamat, És ott zsong millió melódiám.

Kõlap IX. évfolyam 1. szám 2007 március

A Marosvásárhelyi X. Kövesdombi Református Gyülekezet lapja Kiadja: A Marosvásárhelyi X. Kövesdombi Református Gyülekezet

A szerkesztõség címe: 540366 Târgu Mures, str. Suceava nr. 41 Tel.: 0265-251848 0365-410692 e-mail: [email protected]

A szerkesztõség: Fõszerkesztõ Grosz Imola [email protected] Szerkesztõ Lõrincz János [email protected]

Tördelés: Kövesdi Attila [email protected]

2

VÁRJUK A MESSIÁST Lukács 19:11-15 és 27-28 Jézus egynapi járóföldre van Jeruzsálemtõl. Mi tudjuk, hogy ez azt jelenti: közeledik a Golgotához. De ezt a hajdani tömeg nem tudja, hanem azt gondolják, hogy azonnal megjelenik majd az Isten országa, Jézus átveszi a földi uralmat, majd világpolitikai elsõbbségre tör. Ez a téves várakozás élt az akkori Izraelben. De a kérdés az, hogy mi mai emberek milyen várakozással tekintünk a Húsvétra? A példázatban egy nemes ember a királyságért messze idegenbe kell menjen, hogy elnyerje az országot. Ugyanígy nem egyhamar lesz az, hogy Jézus megkapja az országot, messze kell Neki mennie. Ez a példázat tehát türelemre akarta és akarja inteni a Jézus követõit, mert van olyan idõszak, amikor várni kell az Urat. De ezt nem akarták hallani az akkori emberek, inkább tovább éltek egy hamis Messiás várakozásban és emiatt csalódniuk kell, mert Jézus nem úgy viselkedik, ahogy õk akarják. De vajon mi 2oo7ben hogyan várakozunk a Messiásra? Mit teszünk, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy mi elvárnánk? Jellemeze minket az, hogy Jézus helyreigazító szavát elfogadjuk és engedelmeskedünk neki? Nagyon sokszor sajnos nem! Olykor türelmetlenül hajtanánk elõre a dolgokat: jöjjön már el a Messiás! Vagy éppen ne jöjjön még! Sokszor imádkozunk valamiért és nem következik be, és ettõl szenvedünk. Ilyenkor kiderül, hogy milyen nehéz nekünk Isten tervét felismerni és belesimulni abba. Márpedig ebben a világban a dolgok Isten rendelése szerint történnek, nem a vágyaink szerint. Boldog ember azért az, aki el tudja kérni az engedelmesség lelkületét, aki belátja, hogy nem körülöttünk forog a világ, hanem az Isten forgatja. Ha ez a lelkület lenne bennünk, akkor sok zúgolódástól megszabadulnánk! A példázatban az Úr távol van és közben a szolgáknak a gírákat kell forgatni, azaz van feladatuk és eszközük ehhez. A várakozás tehát nem a tétlenség ideje. A kérdés: mivel töltjük az idõnket? Akkor töltjük helyesen, ha az Úrtól kapott feladatot végezzük. Ezt a feladatot pedig mindenkinek személyesen kell elkérnie a napi Bibliaolvasás rendjén. Kõlap - 2007 március

Eltemettük 2006.okt.31-tõl – 2007.már c.10-ig 2007.márc.10-ig Özv. Galamb Andrásné szül. Darkó Anna 84 éves Pánczél András 57 éves Csató Kálmán 78 éves Özv. Baki Józsefné szül. Szántó Anna 72 éves Veres Sándorné szül. Buksa Anna 67 éves Szõcs József 49 éves Kóródi János 71 éves Magyari Albertné szül. Várbeli Erzsébet 55 éves Farkas Ildikó 56 éves Eliseiné szül. Kacsó Olga 64 éves György Géza 71 éves Kiss Ernõ 64 éves Bende Antalné szül. Ozsváth Rózália 74 éves Bauer Lajos 72 éves

Házasságot kötöttek: Dézsi Károly Lehel és Tõkés Tünde Dalma Fekete Attila és Sandra Maria van Rijssel

Megker eszteltük Megkereszteltük Györki Norbert, István Hunor, Sipos Roland Zsolt, Bukur Gábor, Hegedüs Péter, Ignéczi Villárd Attila, Borbély Noémi, Suciu Nikolett Enikõ, Szõcs Dávid Szilárd Felnõtt Ker esztelés: Soós Orsolya Keresztelés:

Felnõtt konfir máló: Soós Orsolya konfirmáló Konfir mációi fogadalmat fognak tenni Konfirmációi 2007.ápr nap: 2007.ápr.. 1-én, virágvasár virágvasárnap Barabás Réka, Bartha Zalán, Birtalan Kálmán, Codoi Réka, Csergedi Szabolcs, Gergely Szabolcs, Gyéresi Hunor András, Hampel Boglárka, Lõrincz Hanna, Keserû Lóránd, Kóródi Eszter,Nagy Erika Beáta, Nagy Lajos Lóránd, Papp Timea Mónika, Pádár Antal, Puskás Gyopár, Nistor Arnold, Ferkõ Ferencz István, Ozsváth Beáta, Gyéresi Zsófia, Suciu Rómeo, Szép Hajnal, Simon László, Szász Hunor, Szövérfi Júlia, Szabadi Dalma, Szász Szidónia. Kõlap - 2007 március

15

Most pedig hadd következzen néhány résztvevõ vallomása a napról: A konfirmandusok Csendesnapja nagyon jól telt. A szervezõk minden maguktól telhetõt megtettek, hogy a konfirmálók jól érezhessék magukat, amely sikerült is. Énekeltünk, játszottunk, beszélgettünk, nevettünk és egész nap jól éreztük magunkat. Sõt még vendégek is voltak más templomból érkezett konfirmálok, egy meghívott tiszteletesúr, és egy házaspár is. Mindenkin látszott, hogy nagyon tetszett ez a felejthetetlen nap. Nagy Lajos Lóránd Március 10.-e a kisifisek számára nem egy átlagos nap volt. Hogy miért? Hát nehéz kérdés, de megsúgom nektek: ezen a napon több igével, beszélgetéssel a kövesdombi kisifi vezetõi és meghívottai megtanítottak minket a KONFLIKTUSOK (a nap címe) kezelésére, legyõzésére. Sokat tanulhattunk ezekrõl a bennünk zajló, hozzátartozóinkon levezetett problémákról. Rengeteget énekeltünk, imádkoztunk, játszottunk. Megbánhatja, aki nem jött el! Nagyon köszönjük a szervezõknek ezt a csodálatos napot, a fáradozásukat! Aki nem tudott, vagy nem akart eljönni, az nehogy kihagyja a következõ alkalmat (reméljük lesz), mert akkor...akkor...akkor...megharagszunk rá. Kórodi Eszter A “Csendes nap” témájáról még énekek is voltak. Különösen a zenekarnak kell köszönetet mondani ezért, mivel sok szép éneket adtak elõ. Sok köszönetet mondhatunk azoknak a személyeknek is, akik elmagyarázták nekünk, hogy mi is az a konfliktus, mibõl áll és hogyan boldogulnak ezzel. Az ebédelés szendvics valamint hûsítõk illetve tea formájában a helyszínen történ. Két játék is volt a programban. A “Ne haragudj testvér”-nél egy hatalmas gurítókockával és különösen a kérdésekre adott feleletekkel lehetett gyõzelmet aratni. A másik játék az úgynevezett “Házi buli” volt, amelynél megmutathattuk az ügyességünket zöldség pucolással, tojás feltöréssel és felkavarással, varrással, vasalással és öltözködéssel. Végül csoportokba kerültünk színes kártyák segítségével. Ezek után éneklés következett, majd a tiszteletes úr egy áldással elbocsátott. Gergely Szabolcs Szerintem ez a csendesnap jó volt. Az elején nem tetszett ez a cím, de aztán megértettem, hogy nem is olyan rossz. Elég szomorkás hangulata van ennek a szónak KONFLIKTUS, és így a csoportos beszélgetés is egy kicsit szomorú volt. De a két játék vagány és érdekes volt. Szívesen részt vennék más ilyenfajta csendesnapokon. Lõrincz Hanna 14

Kõlap - 2007 március

Amikor Jézus ezt a példázatot mondja az akkori politikai helyzetbõl indul ki: meghalt a betlehemi gyermekgyilkosságok szerzõje Heródes, fiai elõkellõ nemes emberek voltak, de nem királyi család tagjai. Dávid családja volt a királyi család. Ezek a Heródes fiak idegenbe mentek, mégpedig Rómába, hogy kieszközöljék a császár kegyét és megkapják Júdeát. Ment egy zsidó küldöttség is, aki meg akarta akadályozni ezt, de nem sikerült nekik. És Jézus ebbõl a politikai helyzetbõl indul ki, az eseményt pedig számos ponton önmagára alkalmazza. Jézus hallgatói értették, hogy mit jelent, hogy messzi tartományba kell elmenni, csak nem tudták, hogy Jézusra kínhalál, majd feltámadás vár. Nem tudták tehát, hogy várni kell, mert nem most lesz a hatalomátvétel. Jézus arról is beszél, hogy ahogy Heródes fiát gyûlölték, a Messiást is gyûlölni fogják. Jézus tehát ilyen mélyen belelát a szívükbe, mert valójában a zsidók nem szeretik, mint királyukat, hanem gyûlölik. Valójában nem akarják, hogy uralkodjon rajtuk, pedig Õ nem Heródes fia, hanem az, aki betegeket gyógyított és halottakat támasztott fel. Rettenetes, de így van: Jézust gyûlöli a saját népe és nem akarja, hogy uralkodjon rajta. Eljött közéjük és gyûlölik, mert az csak szép szó, hogy várják a Messiást. Õk olyan Messiást várnak, aki úgy szól, úgy ugrál, ahogy elvárják. Ha elvárásaikat teljesíti , akkor kell, különben nem. Végül ez a gyûlölet juttatja a keresztre. Ezért nem véletlen a Jézus elítélésénél a feszítsd meg kiáltása, ami jelzi, hogy inkább a császár legyen az úr, mint ez a zsidó király. Ma nem így van? „Az én hobbymat hagyja békén.” „Ott költöm el a pénzemet, ahol akarom.” „Annyit iszom, amennyit akarok, azzal töltöm az idõmet, amivel akarom.” „Õ ne szóljon bele az életembe!” Jézus ismeri az Õ népét, az embereket ma is! Vajon mi szeretjük Jézust? A mi magyar népünk szereti Jézust? Próbáljuk megkérdezni az embereket, hogy mennyire szeretik Jézust. Kérdezzük meg, hogy van-e örök életük, olvassák e naponta a Bibliát, megtették-e amit mára parancsolt nekik Jézus. Bizony a nép tekintélyes része ma is gyûlöli Jézust. Miért? Mert nem akarjuk, hogy Õ uralkodjon rajtunk. Ha pedig letagadjuk, hogy van Úr felettünk, akkor az énünk az úr. Itt van ma is a nyitott templom ajtó, hívnak a harangok, de vannak, akik nem akarják tisztelni az Urat. Nem akarják, hogy Igéje beleszóljon az életükbe. Jézus ezt látja. Most pillanatnyilag mindent lehet, lehet Õt rágalmazni, megtagadni, Ám visszajön! Mi lesz azokkal, akik gyûlölték Õt? Eggyel se szeretnék cserélni. Jézus ugyanis világosan megmondja mi lesz. Jézus ellen nem lehet büntetlenül intrikálni, mert Õ van akkora Úr, mint Heródes, sõt nagyobb. Amikor Jézus visszatér, Õ lesz a világ ítélõ bírája, nem kis Jézus. Most még a második adventben vagyunk, most még ott lehet hagyni azok táborát, akik nem akarják, hogy Jézus uralkodjon rajtuk. Lehet hívogatni is másokat: gyertek ki a Jézust gyûlölõk táborából, kezdjétek el tisztelni Õt. Az ige tehát világosan ránk kérdez a húsvéti várakozásunkban: hol tagadjuk meg Jézust? Milyen ponton van az életünk ellentétben az Õ tanításával? Szuverén személyes urunk-e Õ vagy az énünk a parancsolónk? Mi lesz velünk, ha Õ visszatér? Mi lesz a kövesdombi gyülekezetünkkel? Miben kell megváltozni, amíg idõ van? Lõrincz János lelkipásztor Kõlap - 2007 március

3

A páskabáránytól az Úr vacsoráig Úrvacsoráig

ifjusági házat. Ezúton szeretnénk újból megköszönni híveink adományait is, amelyek mindezt lehetõvé tették. Február 12-18 között evangelizációs hetet tartottunk, amelyen Mezey Tibor Budapest Fasori gyülekezet lelkipásztora hirdette az Igét. Már cius 2-án a Nõszövetség tagjai részt vettek a Nõi Imanapon, amit az idén az Március Unitárius Gyülekezetben szerveztek meg. Már cius 5-én hálát adtunk a gyülekezet vegyes karának fennállásáért. A Halleluja Március kórus immár hetedik éve szolgálja énekével az Úr dicsõségét és a gyülekezeti tagok épülését. A sok közös alkalom által a Kórus egy igazi lelki közösséggé is formálódhatott, amelyben a tagok Istenhez és egymáshoz is közelebb kerültek és mindez nem utolsó sorban Derzsi Éva kórusvezetõnk kitartó, hûséges munkájának köszönhetõ. Már cius 24-én presbiteri konferenciát szerveztünk gyülekezetünkben, amelynek Március témája : A presbiter anyagi és lelki felelõsége. Holland vendégek lesznek az elõadók és több gyülekezet presbitériumát is meghívtuk erre az alkalomra hagyományainkhoz híven. összeállította Tordai Tünde segédlelkész

Jézus Krisztus utolsó földi napjai egybeestek a zsidó páskaünnep elõkészületeivel. Az egész világról több zarándok gyûlt össze, mert a páskabárányt csak Jeruzsálemben lehetett elfogyasztani, hiszen a templom udvarán kellett leölni. A zsidó nép számára a páskaünnep emlékezés volt az Egyiptomból való szabadulásra. A tanítványok megkérdezték Jézust:” Hol akarod megenni a húsvéti bárányt, hol készítsük el?” Vendéget nem volt nehéz találni ezekben a napokban Jeruzsálemben, de vacsorázóhelyre annál nehezebb volt szert tenni. Jézus útbaigazította tanítványait, s ebbõl kiderült, hogy az Úr Jézusnak a 12 tanítványon túl is voltak tanítványai. Ezek közé tartozott Márk is, aki akkor még csak serdülõ ifjú volt, de édesanyjával együtt Jézus seregébe tartozott. Nagycsütörtök este valószínüleg az õ jeruzsálemi házukban került sor az ünnepi vacsorára. A páskavacsorának elõírt menete volt. A házigazda elõször elmondott egy hálaimát: “Légy áldott Urunk Istenünk, világ Királya, Aki a szõlõtõke levét teremtetted.” Az elsõ pohár bor elfogyasztása után hozták be az ételeket: a kovásztalan kenyeret, a keserû füvet, gyümölcsízt, sült bárányt. Ekkor a család legkisebbik fiának ezt kellett kérdeznie: “Miféle ételek ezek?”, a családfõ pedig megmagyarázta. Elmondta az Egyiptomból való szabadulás történetét, s felemlítette Izráel reménységét, a Messiást, az Eljövendõt. Azután Halleluja-zsoltárokat énekeltek, általában a 113 – 118. zsoltárokat. Ezután a családfõ megtörte a kenyeret és ezt mondotta: “ Légy áldott, Istenünk, világ Királya, Aki a földön kenyeret termelsz.” Jézus Krisztus ezen a nevezetes vacsorán új jelentést vitt be ezen a ponton a páskaünnepbe. A megtört kenyérre ezt mondotta: “ Ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Hasonlóképpen vette a poharat is miután vacsoráltak és ezt mondotta :” E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Ezzel Jézus Krisztus a maga áldozati halálát tette az új szövetség alapjává. Drága véren, a hibátlan és szeplõtelen Báránynak, Krisztusnak vérén történt a megváltás. Amíg a prédikáció mindenkihez szól, hívõkhöz és hitetlenekhez egyaránt, mert hitre hív és hitben nevel, addig az úrvacsora csak a hívõkhöz szól, s õket

Az idén, 2oo7 március 1o-én tartottuk meg a gyülekezetünkben lassan hagyománnyá váló csendesnapot konfirmandusok számára. Mivel napjainkban, talán éppen felgyorsult életritmusunk miatt, sok konfliktusba belekeveredünk akarva-akaratlanul, illetve mi magunk is okozunk galibát, e nap címe a következõ volt: Konfliktus Istennel, magammal és másokkal másokkal. Meghívott elõadó testvérünk Botos Csaba református lelkipásztor volt Somosdról, aki elõadásában felhívta a figyelmet e kérdés összetettségére valamint arra a tényre, hogy a konfliktusok bár néha elkerülhetetlenek, de hála Istennek kezelhetõek. Ahhoz, hogy a nap konfliktusmentesen teljen Póra Zoltán és Pálosi Tünde moderátorok vállaltak felelõsséget. Az elõadáshoz kapcsolódtak a csoportos játékok, valamint beszélgetések is. A Szabó Tímea „Nem elég jónak lenni”, a Kórodi Eszter és Annamária „Konfliktusok a családban”, valamint a Fekete Attila és Sandra „Isten vezet és formál” címû bizonyságtevései nemcsak színezték a napot, hanem húsbavágóan példázták e témakör fontosságát. Nem hiányzott a közös éneklés sem, amit nagyon köszönünk zenész atyánkfiainak minden résztvevõ fiatal nevében is. Külön köszönetet szeretnénk mondani névszerint is Demeter Anikónak, Tamási Arankának, Tamási Öcsinek valamint a konfirmandusok szüleinek, akik kétkezi munkájukkal és a finom élelem elkészítésével ajándékozták meg a résztvevõket. Istennek hála nem csak a gyülekezetünkbõl vett részt 45 konfirmandus (22 másodéves és 23 elsõéves), hanem voltak vendégeink is Mezõzáhról, Udvarfalváról, a Gecse és Alsóvárosi valamint az evangélikus gyülekezetbõl összesen 19 fiatal személyében. Reméljük jövõre is lesz ilyen találkozási lehetõség!

4

Kõlap - 2007 március

Kõlap - 2007 március

CSENDESNAP KONFIRMANDUSOKNAK

13

Gyülekezetünk rrendszer endszer es alkalmai endszeres Vallásórák allásórák: A kiscsoportosok (óvodásoktól második osztályosokig) 10 órától jönnek, míg a nagycsoportosok (harmadikosoktól hatodikosig) 11 órától. Kisifi –szombat 12 órától az elsõ és másodéves konfirmandusok számára. A már nem vallásórás, de még nem is középifis gyerekek számára nagyon fontos lenne ez a közösség, hogy ne csak konfirmáljanak, hanem beépüljenek a gyülekezetbe. Középifi –szombat 19 órától Nagyifi –vasárnap 19 órától a 21 és 35 év közötti fiatalok számára. Kismamakör –minden második szerdán 18 órától Meghívottak és a mamakör tagjai tartják az alkalmakat az érdekelt témakörökben. Házastalálkozó –minden második szombaton 16 órától A házastársi kapcsolataink ápolásáról szólnak ezek az alkalmak. Nem bibliaórákról van szó, hanem különbözõ témáknak (intimitás, érzelmeink stb.) az átbeszélésérõl. Gyülekezeti bibliaóra –csütörtök 18 órától, valamint d.e. 10 órától a Kishegyszõlõben. Minden hónap elsõ csütörtökjén nõszövetségi bibliaóra, ahol Dr. Bustya Dezsõ lp. szolgál az elkövetkezendõkben. Bátorítunk mindenkit, hogyha idejébõl telik, látogassa ezt az alkalmat is, mert áldott órává tud válni a hétköznapi futásban. Az alkalmakat a gyülekezetünk lelkésze és segédlelkésznõje vezeti be.

ESEMÉNYNAPTÁR December 2-án gyülekezeti csendesnapot tartottunk elsõ alkalommal. Meghivottunk Daray Attila Kolozsvárról, a Tóközi gyülekezet fõgondnoka, és témánk: Munka, szolgálat és pihenés volt. Körülbelül hetvenen vettek részt ezen az alkalmon. Jó volt életünk több területét is mérlegre tenni és keresni az Isten szerint való utat. Ezen az alkalmon szolgált a marosszentgyörgyi Református Gyülekezet Kórusa gyülekezetünkben, igét hirdetett Becsky Örs lelkipásztor. Advent idején megjelent gyülekezetünk elsõ falinaptára, melynek egyedisége, hogy a 2oo7-es esztendõ minden napjára egy-egy kijelölt bibliai szakaszt is tartalmaz, hogy a naponkénti bibliaolvasást segítse. K arácsonykor két vallásórás csoportnak volt ünnepélye. Gyülekezetünk is bekapcsolódott a “Cipõsdoboznyi szeretet” akcióba és 8o ajándékcsomag gyûlt össze rászoruló gyerekek részére. A Nõszövetség tagjai adventi és karácsonyi vásárt szerveztek, amelyen adventi koszorúk, üdvözletek voltak kaphatóak. A befolyt összegbõl a lepramissziót támogatják. A 2006-os évet ifjúsági csopor tjaink a gyülekezetben fejezték be oly módon, csoportjaink hogy együtt szilveszterezett a középifi és a nagyifi. Közös szeretetvendégséggel indult a presbitérium és a körzetfelelõsök közössége is a 2007. esztendõ felé. Megtar tottuk az egyetemes imahetet, imahetet amelyen Bustya Dezsõ ny.lp, Pitó Antal Megtartottuk mezõpaniti lp, Majtényi Wass Csaba göcsi lp, Zöld György székelyvajai lp, Simon Béla lörincfalvi lp, Brassai Zsombor székelykövesdi lp, Jakab Viktor vadasdi lp szolgáltak. Az Egyetemes Imahét záró istentiszteletén Ötvös József a Marosi Egyházmegye esperese hirdetett Igét. Jelen volt Kali Ellák az Egyházmegye Fõgondnoka. Ennek az Istentiszteletnek a keretében szenteltük fel az új gyülekezeti12

Kõlap - 2007 március

szervezi a Krisztus testévé, élõ közösséggé.. Ez a közösség hármas vonatkozású. Egyrészt hitközösség. A gyülekezet átéli, hogy a szent asztalnál a Megfeszített és Feltámadott Úr vendége. Ezért megvallja méltatlanságát, vallást tesz hitérõl, majd hálaadással részesül a szent jegyekben. Innen adódik az úrvacsora görög neve is : eucharisztia, ami hálaadást, hálalakomát jelent. Amilyen valóságosan táplálja testünket a megevett kenyér és megivott bor, olyan valóságosan átjárja lelkünket a Krisztus ereje, Szentlelke. Ezért nevezte Kálvin is az úrvacsorát a Krisztussal való titokzatos közösségnek. Másodsorban az úrvacsora reménység-közösség is. Amint már a páskavacsorán szóba került a Messiás eljövetele ( ezért tesznek a zsidók mindmáig egy tányérral többet a páskalakoma asztalára, hátha éppen hozzájukl köszönt be az érkezõ Messiás), úgy az úrvacsora is elõre néz Krisztus második eljövetelére. Õ maga mondotta : ” Valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek amíg eljön.” Ezért nem halotti tor az úrvacsora, hanem az örvendezõ reménység jegyében áll, a végsõ idõkre tekint: “Boldogok, akik hivatalosak a Bárány mennyegzõjének vacsorájára.”(Jel 19,9). Végül pedig etetközösség is. Az úrvacsora a hívõ népet egymással az úrvacsora egyben szer szeretetközösség is összefûzi. Az õsegyházban sokszor szeretetvendégség, agape keretében ünnepelték az úrvacsorát, s a magukkal hozott eledelt többnyire megosztották egymás között. Adja Isten, hogy éljük meg mi is ezt a hármas közösséget, a hit-remény-szeretetközösséget mindenkor, s a hit-remény-szeretet megélésében erõsödjünk az úrvacsora által is. Mindezekbõl világos, hogy az úrvacsora nem maradhat csupán szertartás a mi számunkra sem, hanem követi azt Urunk áldozatos szeretetének a lemásolása, gyakorlása ebben a világban. “Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”- mondja Jézus. Kálvin János azt mondja erre: “ Krisztust nem szerethetjük különben, mindha felebarátainkban szeretjük Õt.” Gróf Bethlen Miklós ( 1642-1716), a vallásszabadság élharcosa, aki 1704ben bécsi börtönbe került, azt írja önéletírásában, hogy neki leginkább az úrvacsoravétel hiányzott a börtönben, s kimondhatatlan élmény volt számára, amikor két év és hat hónap “éhezés” után élhetett az úrvacsorával. Adja az Úr, hogy mi is így vágyakozzunk, s így tudjunk örvendezni az Úr vacsorájának, mint évszázadokkal elõttünk járó hitbeli elõdünk. Ámen Kõlap - 2007 március

5

A keresztyén egyházak szószékeirõl is gyakran elhangzik ez a felhívás, különösen amikor János apostol elsõ levelébõl való a prédikálásra szánt bibliai rész. Szükség is van erre a felhívásra! Szóval tudunk mi, -sokszor nagyon is hangosan - szeretni, de amikor a szeretet áldozatot követel, egyszerre megtorpanunk és kezdünk kifogásokat keresni. A szeretetünk legtöbbször feltételes. Szeretünk valakit, ha az illetõ családunk tagja, közeli rokonunk vagy jó barátunk, ha velünk egy nép gyermeke vagy egy vallás híve. Szeretjük, ha rokonszenves az egyénisége, ha a vele való szeretetkapcsolat fenntartása elõnyös számunkra. Az apostol szerint a hívõ keresztyénnek nem ezekért és nemcsak ezeket kell szeretni. Krisztus tanítványa azért szeret, mert „a szeretet Istentõl van”, isteni parancs és isteni életgyakorlat. Mert Isten is szeret, mégpedig nem személyeket válogatva. Nem aszerint, hogy kinek milyen a külseje, a színe, a nyelve, a faja vagy a vallás, hanem aszerint, hogy kinek milyen a szíve, a lelke, a belsõ értéke. De atyai szíve szeretni tudja még a méltatlanokat is, az ellene lázadókat is. Aki így szeret, csak az mondhatja el, hogy Õ Isten gyermeke és ismeri az Istent. Istenrõl nagyon különbözõ képzeteik lehetnek még a hívõ embereknek is. A pogány hívõk azt hiszik, hogy az Isten zsarnok, akitõl rettegni kell és akit tanácsos áldozatokkal kiengesztelni. A keresztyén hívõknek Krisztus evangéliuma alapján csak azt szabad hinni, hogy Isten Atya, akinek lénye a szeretet. Aki még a büntetést is javító szándékkal szabja gyermekeire. Aszerint, hogy milyen az Istenrõl alkotott fogalmunk, módosul a szeretet kötelezõ voltára vonatkozó véleményünk is. Szerethetünk valakit csak színbõl, mert félünk tõle és nem akarunk vele rossz viszonyba kerülni. Szerethetünk valakit, mert igazságérzetünk azt diktálja, hogy nincsen okunk nem szeretni és nehéz helyzetében nem segíteni. De szerethetünk valakit azért is, mert tudjuk, hogy az Isten is szereti és mert mi mindenekfelett Tõle akarunk tanulni és Õt igyekszünk követni. Hogy Isten szeret bennünket, az a hívõ ember számára nem feltételezés, hanem bizonyosság. Szeretete sok mindenben nyilvánvalóvá vált ezen a világon. Áldásokkal áraszt el bennünket újra meg újra. Megtehetné, hogy verjen, csapást csapásra halmozzon, de nem teszi. Próbál, de „nem kísért feljebb, mint elszenvedhetjük”. Még mikor büntet, akkor is szeret. De a hívõk számára nem ezek mutatják legbeszédesebben az Isten szeretetét, hanem az, hogy egyszülött Fiát váltságul elküldte a világra, hogy éljünk általa. Gondoljuk át mélyen ezt az áldozatot! Nekünk sokszor nehezünkre esik még egy lépést is tenni testvéreinkért. Megkér valaki, hogy szóljunk az érdekében egy pár jó szót, és hányszor még ennyit sem teszünk

A mi gyülekezetünkben is sokféle problémával küszködnek gyülekezeti tagjaink. Anyagi gondok, betegség, magányosság - mindezek sokak számára jelentenek megterhelést. Gyülekezetünk igyekszik, anyagi és lelki lehetõségeihez képest, számon tartani és ténylegesen segíteni azokat a családokat, akik különösen nehéz keresztet hordoznak. Gyülekezetünkben már évek óta tevékenykedik a Diakóniai Bizottság, amely presbiterekbõl és gyülekezeti munkásokból áll. Az õ feladatuk annak felderítése, hogy kik a legrászorulóbb családok, egyének és milyen segítséget tudunk nyújtani számukra. Nyitottak vagyunk minden jelzésre, amely presbiterektõl vagy gyülekezeti tagoktól jön. A holland testvérgyülekezetünk támogatásával kezdtük el ezt a szolgálatot, de nagy örömünkre szolgál, hogy most már többen vannak a Kövesdombi gyülekezetben is, akik külön a szeretetmunka támogatására adakoznak. Ilyen adományokat a lelkészi hivatalban fogadunk és tervezzük egy külön diakóniai persely felállítását is. Hetente három alkalommal tartunk benti szolgálatot hétfõn, szerdán és csütörtökön délelõtt fél kilenc és tíz óra között. Ilyenkor lehetõség van vérnyomásmérésre, illetve vércukorszint mérésre. Ezt a szolgálatot ingyen vehetik igénybe a cukorbeteg gyülekezeti tagjaink, de évente egyszer minden gyülekezeti tag igénybe veheti, aki ellenõriztetni szeretné vércukor szintjét, amíg van rá keretünk. A vérnyomásmérés és tanácsadás mindenki számára ingyenes. Indokolt esetben valamint kis nyugdíjasok esetében gyógyszertámogatást is tudunk nyújtani. Igyekszünk otthonaikban is felkeresni azokat, akik házhoz kötöttek vagy betegek családlátogatás keretében. Olyan családok is vannak, akiknek segítünk a bevásárlásban. Ezen a télen húsz családot tudtunk fûtéspótlékban részesíteni. Karácsonykor 5o család számára készítettünk élelmiszer csomagot azokból az adományokból, amit gyülekezeti tagjaink hoztak. Ezúttal is szeretnénk köszönetet mondani nekik a családok nevében. Tavaly két alkalommal tartottuk meg a nyugdíjasok, betegek, idõsek vasárnapját, ahol istentisztelet után szeretetvendégség keretében voltunk együtt. Szeretnénk az ige parancsának engedelmeskedni, “egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Valamennyi anyagi segítség mellett, a lelki terhek hordozásában is szeretnénk gyülekezeti tagjaink mellett állni. Erre alkalom nyílik, amikor Isten Igéjét hallgatjuk a templomban, otthonainkban együtt imádkozunk, vagy lelkigondozói beszélgetések során Isten Igéjének útmutatását keressük. Aki szeretne részt venni a diakóniai munkában megteheti egyrészt azzal, hogy imában hordozza ezt a szolgálatot, a munkatársakat valamint a rászoruló egyháztagokat. Másrészt, ha teheti és szíve indítja, adományozhat ezentúl erre a célra Isten iránti hálából és felebaráti szeretetbõl, tudván azt, hogy a „jókedvû adakozót szereti és megáldja Isten.” Lõrincz Hajnal a diakóniai bizottság tagja

6

Kõlap - 2007 március

SZERESSÜK EG YMÁST! EGYMÁST!

Kõlap - 2007 március

11

gyerekek mellett. Megbeszéljük, hogy ki hogyan birkózik meg a kisebbnagyobb nehézségekkel, amelyek egy-két gyerek mellett naponta felmerülnek. Jó lehetõség a gyerekeknek is, hogy szokják egymás társaságát, találkozzanak hasonló korú gyerekekkel és megtanuljanak kommunikálni, együtt játszani. A nagyobbik fiamnak volt egy idõszaka, hogy nem akart gyerekek közé jönni, most viszont újra szívesen jön, és jól eljátszik a többiekkel. Örülök, hogy van ez az alkalom. Úgy gondolom, hogy nagy szükséget tölt be, ezért látogatják egyre többen. Sebesi Kállay Tünde, tanárnõ, Dávid három éves, Barni másfél éves Több mint három éve veszünk részt a „baba-mama” kör foglalkozásain, elõbb a lányommal, most már mindkét gyerekkel közösen. Itt kerültem közelebb Istenhez, az egyházhoz, és örülök, hogy most már a gyerekeim is elindultak az Istenhez vezetõ úton. Köszönettel tartozom a szervezõknek, hogy alkalomról alkalomra sikerül közösséget kovácsolniuk az összegyûlt anyukákból, gyerekekbõl. Bodoni Ágnes, szociálpedagógus, Ágota négy éves, Koppány majdnem kettõ Én is, a gyermekeim is nagyon kedveljük a „bamakört” – ahogy a kislányom fogalmazott. Remélem, hogy mindkettõjükben megfogan az Isten utáni vágy, és az Benne találják majd meg az igaz értéket, nem a postaládában vagy a televízióban halmozódó reklámkínálatban. Köllõ Melinda, gyógyszerész, Eszter három éves, Sarolta öt hónapos Nekem sok erõt ad a közös imádság gyermekeinkért és a gyermeknevelési munkánkért. Hasonló helyzetben levõkkel vagyok együtt és jó megosztani az élményeket és véleményeket hallani engem is foglalkoztató kérdésekrõl. Babos Judit, szociális munkás, Boróka három és fél hónapos Azért szeretek kismama körre járni, mert sok édes kisgyerek társaságában lehetek, hasznos tanácsokat kapok a mindennapok apró és nagy problémáinak a megoldásához a kismamáktól és a meghívottaktól, és a kismamáktól Isten szerinti szülõi példamutatást és hitre való nevelést tanulok. Hegedûs Judit, fogtechnikus, Balázs hét éves, Péter 9 hónapos 10

Kõlap - 2007 március

meg. Hát még amikor anyagi áldozatot is kérnek tõlünk milyen leleményesen keressük ilyenkor a kibúvókat! Képzeljük el, hogy egy ügy egészen nagy áldozatot kíván, amit nem lehet könnyedén a mellényzsebünkbõl teljesíteni, hanem érte el kell adnunk valami féltett értékünket, hányan tudnánk ezt megcselekedni? Pedig még ez sem közelíti meg az Istennek velünk szemben megmutatott atyai szeretetét! Mert mit tett értünk Isten? Képzeljük el, hogy valaki azt kéri tõlünk, hogy adjuk oda érte azt, aki számunkra mindenkinél drágább, aki a büszkeségünk, a szemünk fénye: a legkedvesebb fiunkat. Ha ezt is meg tudnánk tenni nem kényszerbõl, hanem önként, akkor mondhatnánk, hogy a szeretetünk hasonlít az Isten szeretetéhez. Amikor Õ egyszülött Fiát az Úr Jézus Krisztust a bûnösök váltságáért önként halálra adta, akkor mutatta meg, hogy milyen az igazi, önzetlen, minden áldozatra kész szeretet. Mi a kárhozattól való megmenekülést, a boldog élet lehetõségét köszönhetjük annak, hogy Isten így szeretett bennünket. Ha mi Õt ezért hálánk kimutatásául viszontszeretjük, ez részünkrõl nem azonos értékû, mert már kötelezõ szeretet. A szeretet az Õ szívébõl indult felénk mentési szándékkal, a legnagyobb áldozatra készen. Mivel mutathatjuk ki ezért méltóképpen Iránta való hálánkat? Csak azzal, hogyha szeretjük azokat, akiket Õ szeret, mégpedig nem feltételhez kötötten, hanem érdemre való tekintet nélkül, mert azok is mind az Õ gyermekei és nekünk, akár tetszik, akár nem, Krisztusban testvéreink. Az Õ szeretete mentõ szeretet volt. Ilyennel kell nekünk is szeretnünk egymást és elsõsorban azokat, akik védelmünkre és áldozatunkra szorulnak, mert különben nyomorúság, talán pusztulás lenne az osztályrészünk. Istennek könnyebb lett volna ítéletet tartani, hiszen ez nem került volna Neki a legnagyobb áldozatba, Fia golgotai kereszthalálába…és Õ még ezen az áron is kegyelmét gyakorolta. Ha az Õ gyermekei vagyunk, csak Õt követjük szívünk hálás érzéseivel a mentõ szeretet gyakorlása útján, mert Isten iránti hálánkat és szeretetünket leginkább a ránkszorult testvéreinkkel szembeni szolgálattal és áldozattal tudjuk kifejezni. Ezt a szolgálatot és áldozatot gyakoroljuk az Õ kegyelmébõl a továbbiakban azokon a helyeken, ahová az Õ akarata állított bennünket. Fog adni elég szolgálati és áldozati alkalmat, csak éljünk azokkal készségesen, húzódózás nélkül. Ha engedelmesek leszünk, fog adni jutalmat is! A jótét feletti örömet, a lelkiismeret nyugalmát, embertestvéreink bizalmát és szeretetét, életünk külsõ és belsõ békességét. Így lesz boldoggá nemcsak ez az évünk, hanem egész életünk, ha szemünk elõtt tartjuk a felszólítást: „Fiacskáim szeressétek egymást!” néhai Arday Aladár református püspök Kõlap - 2007 március

7

„Jézus szer et minden kicsi gyer eket...” szeret gyereket...” Gyülekezetünk baba-mama körös anyukái kérték, hadd mutatkozzanak be õk is, hátha kedvet kapnak más kismamák is arra, hogy közösségben legyenek egymással. Minden mai kismama tudja, hogy sokszor milyen nehéz megbirkózni az egyedülléttel, a tanácstalansággal, a meg nem értettség érzésével. De nem kell ennek így lennie! Az alábbi írások hangulata bizonyítékai annak, hogy milyen lelki-szellemi erõforrás lehet egy-egy közös találkozás, amire szeretettel várunk új anyukákat gyerekeikkel együtt. A marosvásárhelyi kövesdombi református templom udvarán nagy a sürgésforgás, gyerekzsivaj. Szerda este 6 óra van, és kezdõdik a már hagyományossá vált kismamakör. Babakocsik tolonganak, és kis totyogó emberkék próbálkoznak utat csinálni maguknak apró lépteikkel, fülsiketítõ visításaikkal. Az újonnan épült ifjúsági házban otthonos hangulat, finom tea, aprósütemény, sok érdekes játék és egy nagy-nagy játszószõnyeg várja az apróságokat. Mindez adományokból adódott össze az évek során ... a játékok is változtak, cserélõdtek, akár csak az itt megforduló édesanyák és gyerekeik. A valamikori kismamakör (2002 márciusában volt az elsõ próbálkozás) gyerektagjai ma már nagy óvodások, de van utánpótlás ... és ez a legfontosabb. Személy szerint örültem ennek a körnek már akkor, mikor az elsõ gyerekünkkel várandós voltam, és szülés után nagyon hamar állandó tagja is lettem. Azóta együtt szervezzük Póra Annamária kismama-társammal, illetve egymást váltogatjuk. Mikor én szültem, õ gondoskodott a körrõl és fordítva. Máris felcsendül a gyerekdal: „Jézus szeret minden kicsi gyereket ...” minden kicsi Andráskát, Ferenckét, Márkot, Józsuét, Bencét, Mátyást, Gyopárt, Orsikát, Koppányt, Ágotát, Péterkét, Tamást, Gábort, Évikét, Borókát, Hannát. Katikát, Zsuzsikát, Kamillát, Barnit, Dávidot, Norbit, Andit, Esztert, Saroltát. A gyerekeknek jó együtt énekelni, játszani, barátkozni. Így ez a kör az elsõ lépés az óvodai beilleszkedéshez, sõt megkönnyíti a szocializációt. Gyerekdalokkal, mondókákkal, játékokkal próbáljuk színessé tenni az alkalmakat, és mi, kismamák igyekszünk kibeszélni a hétköznapok egyhangúságát vagy az éppen gondot okozó kérdéseket: gyerekvállalás, szülés, szoptatás, gyermekbetegségek, nevelési gondok, keresztény értékrend szerinti nevelés... Mindannyiunknak hasznos a tapasztalatcsere, de azért szakemberi segítséget is igénybe veszünk: gyerekorvos, pszihológus, logopédus, fogorvos, gyógyszerész tanácsolnak bennünket. Hosszú ideig Ross Campbell: A szülõi hivatás és Garry Chapman & Ross Campbell: Gyerekekre hangolva címû könyveket próbáltuk átbeszélni és megfigyelni gyerekeink szeretetnyelvét. Járt nálunk a Mikulás is sok-sok ajándékkal, nyáron pedig kirándultunk is. A 8

Kõlap - 2007 március

Kövesdomb utcáin sétálva sok kismamával megismerkedünk és hívogatjuk õket ezekre az alkalmakra. A gyülekezet lelkipásztorával tervezzük, hogy havonta egyszer tartsunk családos istentiszteletet, ahol a program gyerekközpontú lenne és a gyülekezet is tolerálná a sok nem éppen csendes apróságot. Így mi is: anyukák és gyerekek beépülnénk és aktív tagjai lehetnénk a gyülekezetnek. Péterfi Enikõ, tanárnõ, Mátyás három éves, Bence Dániel egy éves A kismamák bibliaórájaként emlegetik ezt a találkozót, de ez a név nem teljesen fedi az együttlétek jellegét. Kimondottan bibliaórát minden hónapban egy alkalommal tartunk, de minden találkozáskor próbáljuk megszólaltatni Isten Igéjét valamilyen formában: imádkozással, zsoltárolvasással, gyülekezeti vagy vallásórás énekkel. Az utóbbinak van a legnagyobb sikere, hiszen minden kismama szívesen tanítja csemetéjét mozgásos énekre és Isten szeretetére. A gyerekek pedig kimondottan szeretik, mert ilyenkor csak rájuk figyelünk. Témaválasztásunkban a kismamák igényeihez igazodunk. Volt olyan idõszak, amikor minden alkalmat gyerekénekkel vagy énektanulással kezdtünk. Utána következik a napi téma, a közös beszélgetés, majd vallásórás énekekkel mozgatjuk meg az apróságokat, végül imádsággal zárul az együttlét. A programon néha lazítunk, nem ragaszkodunk a keretekhez. Az elmúlt év elején volt olyan idõszak, amikor hetente találkoztunk, mert igényelték a kismamák. De a nyári szünidõ elérkeztével enyhült a lelkesedés és 2006 szeptemberétõl újra csak kéthetenként gyûlünk össze. A gyerekeinkkel való délelõtti sétálás kiváló alkalom új tagok verbuválására. Közben új témák és ötletek is adódnak. Az ismerõs ismerõst hoz magával, így már a város távolabbi negyedeibõl is járnak kismamák. Minden második anyuka így érkezett a mamakörre. Egy-egy pocakos kismama hosszabbrövidebb idõre kimarad, de aztán harmadmagával érkezik vissza. Kívánjuk, hogy minél többen találjanak otthonra nálunk, és reméljük, hogy lesz kinek továbbadnia stafétabotot, hiszen nemsokára mi is kiöregedünk a kismamaságból és szükség lesz az utánpótlásra. Póra Annamária, tanítónõ, Márk három éves, Józsué négy hónapos Dávid születése után kezdtünk járni kismamakörre. Jó alkalom ez arra, hogy elbeszélgessünk a közös problémákról, megosszuk egymással gondjainkat és örömeinket a gyermekneveléssel kapcsolatban. Ugyanakkor lehetõség is arra, hogy kapcsolatot tartsunk más fiatal anyukákkal, ne legyünk annyira elszigetelõdve az alatt a két vagy négy év alatt, amit otthon töltünk a Kõlap - 2007 március

9