KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU

KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020 GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020. KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU 2014-2020

2

EU COMPASS 2

2

Sadržaj / Tartalom / Table of contents – 2 Kohezijska politika, Korištenje izvora zajednice.................................................4 Agrarna politika zajednice (APZ) između 2014 i 2020.......................................8 Kohéziós politika, Közösségi források felhasználása................................12 Közösségi Agrár Politika (KAP) 2014-2020 között.....................................17 Cohesion policy, utilization of Common resources..................................22 Common Agricultural Policy (CAP) 2014-2020..................................................27

IMPRESSZUM: Információs füzetek – EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

3 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020. GODINE

Kohezijska Politika EU-e u periodu od 2014-2020 godine I nadalje su ostale razlike u razvijenosti pojedinih regija, premoštenje istih i nadalje je istaknuta dužnost Regionalne neravnomjernosti u 27 državama članice EU GDP/osoba (PPS), 2005

Izvor: Eurostat

4

EU COMPASS 2

Kohezijska politika, Korištenje izvora zajednice Važnije izmjene kod kohezijskih fondova EU Sve regije EU i nadalje dobivaju potporu prema trima određenim kategorijama: 1. manje razvijene regije u kojima je GDP (BDP) po glavi stanovnika manji od unijskog prosjeka i nalazi se ipod 75%, i nadalje imaju prioritet unutar stručne politike ; Maksimalni omjer sufinanciranja je od 75 do 85% 2. prijelazne regije, u EU 27 države članice čiji je BDP po glavi između 75 i 90%; Maksimalni omjer sufinanciranja je 60% 3. razvijenije regije, u kojima je vrijednost BDP-a po glavi stanovnika iznad gornjeg prosjeka od 90%; Maksimalni omjer sufinanciranja je 50% Druga kategorija olakšava prijelaz u onim regijama, koje su u zadnje vrijeme postale konkurentnije, ali u kojima su još uvjek potrebna sredstva za ciljanu potporu, a takvih regija ima 51 sa 72 milijuna stanovnika. Prema prognozama od 2014. godine 20 regije će izlaziti iz kruga „konvergencijskih” smjernica (manje razvijene regije), a što je pokazatelj uspješne kohezijske politike. Iz Kohezijskih fondova ostva-

riti će se financiranje onih država članica u kojima je GNI (bruto nacionalni prihod) manji od 90% prosjeka EU-27. Ciljane investicijske aktivnosti kohezijske politike EU prema Europskoj strategiji 2020 Energija- učinkovitost • Edukacija • Podupiranje malih i srednjih poduzeća • Istraživanje i inovacija • Promet/transport • Izvori obnoljive energije • Suradnja između regija

Važniji ciljevi i promjene u kohezijskoj politici: Ulaganje u zaštitu okoliša • Prijelaz vezano klimatskim uvjetima i prevencija rizika • Gospodarenje vodnim resursima i otpadom • Biodiverzitet pomoću „zelenih” infrastruktura • Obnova gradskog okoliša • Gospodarski model za nisko ispuštanje ugljičnog dioksida Ulaganje u promet i transportiranje Potporu iz Kohezijskog fonda ne


dobivaju regije, nego države članice koje se raspolažu sa nižim prihodima. Investicijsko područje fonda su TEN-T (Trans European Transport Network) prometne mreže, te okoliš. Među investicijskim područjima može učestvovati i enregija, ukoliko se sa datom investicijom afirmiraju pozitivna dejstva. Što se tiče prometa uz TEN-T mreže moguća su i daljnja ulaganja u sustave za nisko ispuštanje ugljičnih dioksida i u gradski prijevoz. Zajednička pravila – fondovi pripadaju važećem Zajedničkom strateškom okviru (Kohezijska politika, ruralni razvoj, te morska i ribolovna politika). Otvoriti će se mogućnost za programe istodobno za više fondova (EFRR- Europski fond za regionalni razvoj, ESF=Europski socijalni fond i Kohezijski fond). Momentalni prijedlozi kod Komisije: • Harmonizacija pravnog sustava za potpore (ušteda troškova) • Povećanje učinkovitosti struktualnih sredstava • izraženija će biti uloga indikatora, te ocjenjivanja • godišnja kontrola provedbe Operativnih programa / monitoring • Pojednostavljenje procesa sa ojačanjem infromatičkih podloga • U fokusu održivi gradski razvoj (iz EFRR izvora najmanje 5%) • Inovativni koraci u svrhu održivog

gradskog razvoja (maksimalni do 0,2% godišnjeg finansiranja) Od vanredne je važnosti ona promjena, koja „umjesto” potporne politike preferira i osnovne smjernice daje za raspodjelu sredstava iz izvora, a koja je u apsolutnoj mjeri INVESTICIJAMA ORIJENTIRANA POLITIKA Podupiranje upotrebe inovativnih financijskih instrumenata u financiranju • Djelokrug proširiti na sva investicijska područja • Transparentniji pravni okviri•10% bonusa za inovativne financijske instrumente i u slučaju razvoja kojima upravlja zajednica • Fleksibilnost iz brojnih opcija za upravitelje programa Postepena ovjera omjera • Imuniteti za programe sa manjim ili niskim proračunima • Imuniteti za podsustave koji su postigli trajne dobre rezultate • Kod pojedinih operacija smanjenje učestalosti kontrole Komisije

6

EU COMPASS 2 Načela za raspodjelu izvora Kohezijski fond Manje razvijene regije

68.7 162.6

Prijelazne regije

38.9

Razvijenije regije

53.1

Europska prostorna suradnja

11.7

Najvanjske regije i slabo naseljena područja Ukupno

0.9 336.0

Izvor: Kohezijska politika EU od 2014 – 2020, Prijedlozi Europske Komisije http://ec.europa.eu/regional_policy

U ulozi pojedinih fondova nije došlo do promjena. Cilj Europskog regionalnog razvojnog fonda je jačanje gospodarske, prostorne i društvene kohezije. Nacrt za prijelazne i konkurentne regije preporučuje više tematskih ograničenja. Od slijedečih prioriteta moraju odabrati mjere do 80% iz okvira ERFE: učinkovitost energije, obnovljiva energija, konkurentnost i inovacija malih i srednjih poduzeća. Posebna pravila se odnose i na Europsku regionalnu suradnju, koja odgovarajuću mogućnost nudi mjerama u prekograničnim intervencijskim područjima. Za pograničnu suradnju iz raspoloživih izvora dobivena sredstva mogu biti 73,24%, za transnacionalne kooperacije 20,78%, a za interregionalnu suradnju 5,98%.

Funkcioniranje Europskog socijalnog fonda (ESF) 2014–2020 Komisija 6. listopada 2011. godine je dala prijedlog na ona pravila, koje određuju funkcioniranje ESF-e u razdoblju od 2014 i 2020. godine. Prijedlog je sastavni dio paketa pravnih propisa buduće kohezijske politike Unije. Omogućiti će, da ESF i nadalje pruži konkretne potpore onim dionicama, kojima je potrebna pomoć u zapošljavanju ili u napredovanju na momentalnom radnom mjestu. Cilj Europskog socijalnog fonda je poboljšanje mogućnosti zapošljavanja, promicanje edukacije i doživotnog učenja, poboljšanje kvalitete života građana, omogućavanjem nji-


hovog stjecanja vještina i boljih mogućnosti zapošljavanja, te razvija institucialni kapacitet javne birokracije. Udio ESF-e iz proračuna Kohezijske politike

Izvor: Kohezijska politika EU od 2014 – 2020, Prijedlozi Europske Komisije http://ec.europa.eu/regional_policy

Novi prijedlog komisije očvrstiti će ulogu ESF-a: • U odnosu na ranije razine porasti će ona vrijednost koja će deklarirano porasti i kao minimalna vrijednost mora se odvojiti za ESF programe po kategorijama regija (kod manje razvijenih regija najmanje 25%, kod prijelaznih regija 40%, a kod razvijenih regija 52%). Ova vrijednost znači 84 milijardi eura u proračunu ESF, naspram sadašnjeg iznosa koji je 75 milijardi eura. • U interesu povećanja učinkovitosti i da postignu kritičnu masu države članice, moraju koncentrirati na ciljane aktivnosti i investicijske priori-

tete, a koje su u skladu sa Europskom strategijom 2020 • Od ESF-a najmanje 20% će se trošiti na društvene integracijske svrhe. • Veći naglasak će dobiti najstojanja protiv nezaposlenosti u mladim godinama, potpora za aktivne i zdrave starije ljude, pomoć onih zajednica koje su na margini društvenog života i retardirane, kao što je romska populacija • Veću potporu će dobiti socijalna inovacija, dakle testiranje i realizacija riješenja problematike u moguće najvećoj mjeri, npr. osigurani uvjeti za društvenu integraciju, kao inovativna riješenja. • Kod osvrhe ESF-a i dalje će se poticati prisustvo socijalnih partnera i civilnog sektora, - pogotovo civilne udruge - sa izgradnjom kapaciteta, sa iniciranjem lokalnih razvojnih strategija, kao i sa pojednostavljenim sustavom cijelog potpornog procesa. Pojednostaviti će se proces povratnih sredstava iz ESF-a, pogotovo za „male” privilegizirane dionice, a čiji je broj od sveukupnih privilegiziranih najmanje 50%. U ovaj krug pripadaju civilne udruge, mala i srednja poduzeća. • Od strane ESF-a sufinansirana budu ona nastojanja, koja pripadaju kategoriji ulaganja u ljudske potencijale. ESF će se moći uvrstiti i kao garancija za uzete kredite u državama članice, ukoliko su uzeti u svrhu i financiranje aktivnosti iz ESF fonda.

EU COMPASS 2

8

Agrarna politika zajednice (APZ) između 2014 i 2020 • Cilj zajednićke agrarne politike (APZ) je suvremena, održiva i učinkovita poljoprivreda untura Europe. Nastoji ojačati konkurentnost sektora, osigurati sigurnosne i zdrave prehrambene proizvode za tržište, zaštitu okoliša i krajolika, a istodobno želi osigurati i kvalietni životni standard za poljoprivredne proizvođače. APZ je origonalno stručna politika europske dimenzije. Države članice umjesto da imaju svoju stručnu politiku i proračune u 27 zemljama, spojili su resurse i izvršavaju jedinu stručnu poltiku iz jednog europskog proračuna. Iz ovog sasvim prirodno proizlazi i slijedi da najveći dio unijskog proračuna pripada APZ-u. No unatoč tome svakako je učinkovitija i isplatljivija ova politika, nego ne koordinirane stavke iz svih članica Unije. Zbog društvenih, gospodarski i ekoloških izazova u APZ-u došlo je do značajnih transformacija u zadnjim godinama. Slijedeći reformi će nastaviti taj proces i dovest će do suvremene, ekološko orijentirane, stručno potvrđene politike, razvijati će lokalna tržišta i radna mjesta, pomoći će reorganizaciju poljoprivdnih aktivnosti i u svrhu održivog poljoprivrednog europskog sekto-

ra financirati će plaću poljoprivrednih proizvođača – aktivno će doprinijeti realizaciji ciljevima iz Europske strategije 2020. APZ predlaže održiti dvije dosadašnje potpore: • Cilj I. potpore je i nadalje direktno financiranje proizvođača i financiranje tržišnih mjera. Direktno financiranje i financiranje tržišnih mjera u potpunosti pokriva unijski trškovnik u onu svrhu, da bi osigurala zajedničku stručnu politiku na jedinstvenom i zajedničkom tržištu, nadalje da osigura primjene integrirane uprave i kontrolnog sustava. • Cilj II. potpore APZ-a je i nadalje proizvodnja konkretnih ekoloških javnih dobara, služi poboljšanju konkurentnosti poljoprivrede i šumarstva, nadalje služi i diverzifikaciji i standardnom porastu građana u ruralnom sektoru. Države članice na osnovu svojih nacionalnih i regionalnih potrebama fleksibilno mogu izraditi svoje mjere, ali koje su u skladu sa prioritetima Unije. Mjere koje spadaju potpori II države članice će sufinansirati, a koja će doprinijeti sigurnosnoj činjenici da se realiziraju glavni i pozadinski ciljevi i ojačaju prenošene mjere u ruralnu razvojnu politiku. Putem višim stopama sufinanciranja potpora II doprinese kohezijskim ciljevima Unije u siromašnijim i zaostalim regijama.


Unutar gornjih potpora stručna opsežna politika će nastati suvremenija i znatno jednostavnija, a među reforme spadaju elementi, kako slijedi: 1. Svrsishodnija raspodjela direktnog financiranja prihoda Zbog povjesnih razloga unutar EU znatne su razlike u financiranja poljoprivrednih proizvođača na jednom hektaru. Potencionalne subvencirane površine po hektaru i kao privilegiziranom isplaćena subvencija u Letonija 2013. godine je 94,7 EUR, a u Nizozemskoj 457,5 EUR. Prosjek članica EU-27 je 269,1 EUR. Reformirani APZ zbog neravnoteženosti i nejednakosti uvažiti će jednu vrstu „konvergencijskog sustava“ zbog poštenije raspodjele poticaja. Uravnotežena subvencija je jedan od najznačajnijih elemenata reforma, a čiji je cilj da uskladi ocjenjenu isplatu sa ciljanim namjerama i na taj način ostvari svrsishodniju raspodjelu resursa iz proračuna, to jest da bi u buduće postigla veću usklađenost između poticaja i smjernicama stručne politike. To je moguće postići na slijedeći način: ukoliko kod neke zemlje članice razina poticaja je ispod prosjeka 90% članica EU-27, u ovom slučaju zemlja članica sa jednom trećinom smanjuje razliku koja proizlazi iz momentalnih isplaćivanja i napomenutih 90%. 2. Ekološko privlačnije direktne isplate

U buduće realiziranu direktnu isplatu od 30% veže za uzajamnu pogodnost i deklarativnu ekološku praksu. 3. Financiranja aktivnih proizvođača Radi učinkovite upotre potpore iz resursa APZ, direktene poticaje osiguravaju aktivnim proizvođačima. 4. Maksimalizacija raznih poticaja za direktno isplaćivanje najvećim proizvođačima Momentalno velika poljoprivredna poduzeća nerazmjerno većeg udjela dobivaju iz direktnog poticaja APZ-a. Reformirani APZ u omjerenoj i progresivnoj dinamici maksimalizira razinu direktnog poticaja za velika poljoprivredna poduzeća, a istovremeno naravno uzima u obzir prednosti većih sustava iz aspekta isplative veličine i da se preko njih otvaraju u velikom broju radna mjesta. 5. Ruralna politika orijentirana rezultatima 6. Jednostavni programi za male proizvođače Kod direktnih poticaja najčešće su privilegizirani mali proizvođači, mehanizmi koji služe njihovim nastojanijima, a ovi poticaji u znatnoj mjeri smanjuju njihovu i državnu administraciju i istodobno ne utječu na unijski proračun. 7. Mala izdanja i mehanizmi za krize Momentalno europsko gospodarstvo se suoči sa raznim izazovima: ovamo spadaju naročito prihodi iz poljoprivredne proizvodnje a na koje utječu

10

EU COMPASS 2

neočekivani događaji i/ili zbog međudržavnih trgovačkih ugovora prikladnost/promjena. Zbog takvih razloga poželjno je na takav način pretvoriti tržišne mjere iz potpore I, da omoguće ostvarenje dvijuh sredstava, to jest proširenje tih sredstava na širju dimenziju od godišnjeg proračuna. Zbog efikasnog tretiranja kritičkih situacija, koje su npr. vezane problematici sigurnosnim prehrambenim proizvodima ili zbog naglo nastaloj gospodarskoj krizi oformirati će se mehanizam intervencije, koji će brzim postupkom odmah pružiti poticaje proizvođačima. Pristup sredstavima iz ovakvog fonda podesan je procesu rezervi za intervencijsku pomoć. Predložene alokacije: Prijedlog za višegodišnje financiranje iz unijskog proračuna i nadalje preferira poljoprivrednu proizvodnju kao financiranje zajedničke strateške politike. Prema prijedlogu APZ-u stoji na raspolaganju za potporu I 317,2 milijardi EUR (po tekućim cijenama), a za potporu II 101,2 milijardi EUR u proračunskom razdoblju od 2014-2020. godine, koja se sredstva mogu potrošiti na glavne aktivnosti. (Izvor: LexUriServ) Izazovi iz ruralnog razvoja: Nacrti pravilnika pokazivaju na brojne promjene i u ruralnom razvoju, na koja se odgovori daju ne 2014. godine, nego

puno ranije. Jedna značajna izmjena je novi pristup lokalnim razvojnim aktivnostima, koji već u fazi planiranja zahtjevaju novi pristu cijelom procesu, pošto namjerava iskoristiti istovremeno sve postojeáe fondove na kogentan način. Prostorne jedinice LEADER planiranja Kod lokalnih planiranja općenito i također nije lako definirati ciljanoga primatelja planiranja. Prema nacrtu propisa Komisija bude ovlaštena da definira one potrebne okvire, među kojima se otvaraju mogućnosti za formiranje lokalnih akcijskih timova, ili da postojeći i nadalje funkcioniraju. Ukoliko lokalne organizacije (npr. parlament) daje ovlast Komisiji, tada još uvjek ostaje otvoreno pitanje da ova odluka koja je važeća za cijelu Europu kako će biti detaljno razrađena za sva područja i kako će funkcionirati u različitim okvirima. Predpostavlja se da razrađenost neće biti detaljnija na odnosu sadašnje, u kojem se sadržaj odnosi na gustoću naseljenosti od 120 osobe/km2. Pitanja planiranja multi funda Planiranje i razvoj koji se napajaju iz više europskih fondova prema momentalnih regulativa Unije na više načina se može ostvariti u razinim državama


članica. Različiti protokoli mogu istaknuti sinergična dejstva, koji proizlaze iz kompleksno iskorištenih mogućih izvora, ali birokratične regulacije koje se odnose na realizaciju u potpunosti može eliminirati one prednosti i ciljeve, na koje zajednička regulativa pak pruži mogućnost. Sinergični model Temelj ovog modela je izgradnja od dole prema gore, a što pak znači za dinamiku planiranja da u redoslijedu planiranja prvo se izrađuju lokalne strategije ruralnog razvoja, naravno u Europa 2020, to jest u pravnim propisima Zajednice, a koje moraju biti u skladu sa centralno izrađenim prioritetima pojedinih d inih zemalja članice. Daljnji sektorski planovi, p lanovi, ili prostorni planovi izrađuju sse e u drugom krugu jer se baziraju na

lokalnoj razvojnoj strategiji. Definitivan redoslijed spriječava da se lokalna razvojna strategija ne bazira na principu ostataka. Daljnja očekivanja su da razni fondovi osiguraju stvarne i realne okvire za realizaciju lokalnih strategija. Vidi se, da se EU prilagođava globalnim izazovima i prepoznala je slabosti u raspodjeli sredstava, iz ovog razloga nastoji poticaje Zajednice staviti na nove temelje! Ovome procesu planiranja i pripreme u 2012. godini i mi sami smo učesnici i stvoritelji. Važno je da zemlje članice Zajednice i među njima izrazito 28-a država, Republika Hrvatska osjeti da današnja nastojanja i napori su temelji sutrašnjeg porasta gospodarstva.

EU COMPASS 2

12

Az EU Kohéziós Politikája 2014-2020 között Továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, ezek áthidalás továbbra is kiemelt feladat. Regionális egyenlőtlenségek az EU-27 tagállamában GDP/fő (PPS), 2005

Forrás: Eurostat

13 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020 KÖZÖTT

Kohéziós politika, Közösségi források felhasználása Főbb változások az EU kohéziós alapjait illetően Az EU valamennyi régiója továbbra is három meghatározott kategóriában részesül támogatásban: 1. a kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt marad, továbbra is prioritást élveznek a szakpolitikán belül; Maximált társfinanszírozási arány 75–85% 2. az átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU 27 tagállama átlagának 75 és 90%-a között van; Maximált társfinanszírozási arány 60% 3. a fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a fenti átlag 90%-át; Maximált társfinanszírozási arány 50% A második kategória – amelybe 51 régió és több mint 72 millió ember tartozik – megkönnyíti az átmenetet azokban a régiókban, amelyek az elmúlt évek során versenyképesebbekké váltak, de még mindig szükségük van a célzott támogatásra. Az előrejelzések szerint 2014-től kezdődően 20 régió kerül ki a jelenlegi „konvergencia” célkitűzés köréből (kevésbé fejlett régiók), ami a kohéziós politika sikerét

mutatja. A Kohéziós Alapból azoknak a tagállamoknak a támogatása valósulhat meg, amelyekben az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál. Az Európa 2020 Stratégiának megfelelően az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei • Energia- hatékonyság • Képzés • KKV-k támogatása • Kutatás és innováció • Közlekedés/szállítás • Megújuló energiaforrások • Régiók közötti együttműködés Főbb célok és változások a Kohéziós Politikában: Befektetés a környezetvédelembe • Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázat megelőzés • Vízkezelés és hulladékgazdálkodás • Biodiverzitás „zöld” infrastruktúrák révén is • Városi környezet megújítása • Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell

14

EU COMPASS 2

Befektetés a közlekedésbe és a szállításba A Kohéziós Alap támogatásaiban nem régiók, hanem alacsonyabb jövedelmi szinttel bíró tagállamok részesülnek. Az alap beruházási területe a TEN-T (Trans-European Transport Network) közlekedési hálózatok, valamint a környezet. A beruházási területek között szerepelhet az energia is, amennyiben az adott beruházás révén pozitív környezeti hatások érvényesülnek. Közlekedés terén a TEN-T mellett további beruházási területet jelentenek az alacsony szénkibocsátású közlekedési rendszerek és a városi közlekedés. Közös szabályok – az alapok a Közös stratégiai keret hatálya alá tartoznak (Kohéziós politika, vidékfejlesztés, valamint tenger- és halászati politika). Lehetőség lesz az egyszerre több alap (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) forrásaira támaszkodó programokra. Jelenlegi javaslatok a Bizottság előtt: • Harmonizálni a támogathatósági szabályokat (költségmegtakarítás) • A strukturális eszközök hatékonyságának növelése • indikátoroknak, értékeléseknek hangsúlyosabb szerepe lesz • Operatív Programok megvalósításának évenkénti felülvizsgálata /

monitoringja • Az eljárások egyszerűsítése és informatikai alapokra helyezése • Fókuszban a fenntartható városfejlesztés (Legalább az ERFA forrásainak 5%-a) • Innovatív lépések a fenntartható városfejlesztésben (Az éves finanszírozás legfeljebb 0,2%-áig) Rendkívül fontos változás, hogy a támogatáspolitika „helyett” egy abszolút BEFEKTETÉS ORIENTÁLT POLITIKA lesz a források elosztásának alapja. Az innovatív pénzügyi instrumentumok használatának támogatása a finanszírozásban • A hatókör kiterjesztése minden befektetési területre • Átláthatóbb szabályozási keretek•10% bónusz az innovatív finanszírozási instrumentumok és a közösségi irányítású fejlesztések esetében • Számos opció kínálta rugalmasság a programok irányítóinak Az arányosság fokozott érvényesítése • Mentességek a kisebb költségvetésű programok esetében • Mentességek a tartósan jó eredményeket elért alrendszerek esetében • Az egyes műveletek Bizottság általi ellenőrzésének mérsékelhető gyakorisága


A források kiosztásának alapelvei Kohéziós Alap Kevésbé fejlett régiók

68.7 162.6

Átmeneti régiók

38.9

Fejlettebb régiók

53.1

Európai területi együttműködés

11.7

Legkülső régiók és gyéren lakott területek Összesen

0.9 336.0

Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 – 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy

Az egyes alapok szerepében döntő változások nem következtek be. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja az Európai Unió gazdasági, területi és társadalmi kohéziójának erősítése. Az átmeneti és a versenyképességi régiók számára több tematikus megkötést is javasol a tervezet. Az alábbi négy prioritásból kell választaniuk ERFA keretük 80%-ánakerejéig: energiahatékonyság, megújuló energia, KKV versenyképesség és innováció. Külön szabályozás vonatkozik az Európai Területi Együttműködésre is, amely megfelelő lehetőséget nyújt a határokon átnyúló beavatkozási igények kezelésére. A rendelkezésre álló források 73,24%-a van előirányozva a határ menti együttműködésekre, 20,78%-a a transznacionális kooperációkra és 5,98%-a az interregionális együttműködésekre.

Európai Szociális Alap (ESZA) működése 2014–2020 A Bizottság 2011. október 6-án javaslatot tett azokra a szabályokra, amelyek meghatározzák az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban. A javaslat az Unió jövőbeli kohéziós politikájára vonatkozó átfogó jogszabálycsomag részét képezi. Lehetővé fogja tenni, hogy az ESZA továbbra is konkrét támogatást nyújtson azok számára, akiknek segítségre van szükségük az álláskeresés vagy jelenlegi munkájukban való előrelépés kapcsán. Az Európai Szociális Alap célja, hogy javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, előmozdítsa az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, javítsa a társadalmi befogadást, hozzájáruljon a szegénység leküzdéséhez, valamint fejlessze a közigazgatás intézményi kapacitását.

16

EU COMPASS 2

Az ESZA részesedése a Kohéziós Politika költségvetéséből

Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 – 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy

Az új bizottsági javaslat meg fogja erősíteni az ESZA szerepét: • A korábbi szinthez képest minden régiókategóriára vonatkozóan emelkedik az az érték, amely meghatározza, hogy a költségvetésnek minimálisan mekkora részét kell az ESZA számára elkülöníteni (a kevésbé fejlett régiók esetében legalább 25%-ot, az átmeneti régiók esetében 40%-ot, a fejlettebbekében pedig 52%-ot). Ez a részarány legalább 84 milliárd eurós ESZAköltségvetést jelent a jelenlegi 75 milliárd euróval szemben. • A hatás fokozása és a kritikus tömeg elérése érdekében a tagállamoknak korlátozott számú, az Európa 2020 stratégiával összhangban álló célra és beruházási prioritásra kell koncentrálniuk. • Az ESZA legalább 20%-át társa-

dalmi integrációs fellépésekre fordítják. • Nagyobb hangsúlyt kap a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az aktív és egészséges idősödés támogatása, valamint a leghátrányosabb helyzetű és a társadalom peremére szorult közösségek, mint például a romák segítése. • Nagyobb támogatást kap a szociális innováció, tehát a szociális problémák megoldását – például a társadalmi befogadás elősegítését – célzó innovatív megoldások tesztelése és nagyobb arányú megvalósítása. • Az ESZA végrehajtása során tovább ösztönzik a szociális partnerek és a civil társadalom – különösen a civil szervezetek – részvételét kapacitásépítés révén, közösségi irányítású helyi fejlesztési stratégiák előmozdításával, valamint a támogatásokhoz való hozzájutás rendszerének egyszerűsítésén keresztül. Egyszerűsödni fognak a projektek költségeinek az ESZA általi viszszatérítésére vonatkozó szabályok, különösen a „kis” kedvezményezettek esetében, akik az ESZA finanszírozását igénybe vevőknek legalább 50%-át alkotják. Közéjük tartoznak egyebek mellett civil szervezetek, valamint kis- és középvállalkozások. • Az ESZA támogatására jogosulttá válnak az olyan eszközök, amelyek


a társadalmi és emberi tőkébe való befektetésekhez kapcsolódnak. Az ESZA a tagállamok testületei által felvett kölcsönökhöz garanciaként is felhasználható lesz, amenynyiben azok az ESZA fellépési körébe tartozó intézkedések finanszírozását szolgálják.

Közösségi Agrár Politika (KAP) 2014-2020 között A közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy korszerű, fenntartható és hatékony mezőgazdaságot biztosítson Európa számára. Növelni kívánja az ágazat versenyképességét, biztosítani az élelmiszer-ellátás megfelelőségét és biztonságát, megóvni a környezetet és a tájat, ugyanakkor méltó megélhetést kíván biztosítani a mezőgazdaságból élőknek. A KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megkö-

zelítések összessége. A társadalmi, gazdasági, környezeti kihívások miatt a KAP az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A következő reform folytatja e folyamatot és korszerűbb, környezetbarátabb szakpolitikát eredményez, amely – azáltal, hogy felszabadítja a vidéki területek gazdasági potenciálját, fejleszti a helyi piacokat és munkahelyeket, segíti a mezőgazdaság szerkezetátalakítását és a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megóvása érdekében jövedelemtámogatást nyújt a termelőknek – tevékenyen hozzá tud majd járulni az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez. A Bizottság a KAP jelenlegi, kétpilléres szerkezetének fenntartását javasolja: • Az I. pillér célja továbbra is a termelők közvetlen támogatása és a piaci intézkedések támogatása. A közvetlen támogatást és a piaci intézkedéseket teljes mértékben az uniós költségvetés finanszírozza annak érdekében, hogy biztosítsa a közös szakpolitika egységes piacon történő alkalmazását, és hogy lehetővé tegye egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazását. • A KAP II. pillére továbbra is konkrét környezeti közjavak előállítását, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítá-

18

EU COMPASS 2

sát, valamint a gazdasági tevékenység diverzifikálásának és a vidéki területek életszínvonalának előmozdítását szolgálja. A tagállamok a sajátos nemzeti és regionális igények alapján – de az uniós prioritásokat tükrözve – rugalmasan alakíthatják ki az intézkedéseket. A II. pillérbe tartozó intézkedéseket a tagállamok társfinanszírozzák, ami hozzájárul annak biztosításához, hogy teljesüljenek a mögöttes célok, és felerősíti a vidékfejlesztési politika tőkeáttételi hatását. Az EU szegényebb régióit érintő magasabb társfinanszírozási ráták révén a II. pillér az Unió kohéziós céljaihoz is hozzájárul. A kétpilléres szerkezeten belül a szakpolitika átfogó korszerűsítésen és egyszerűsítésen megy át, mely reform fő elemei közé tartozik: 1. A közvetlen jövedelemtámogatás méltányosabb felosztása Az uniós termelőknek juttatott hektáronkénti közvetlen támogatás történeti okokból jelentősen eltér az EU-n belül. A potenciálisan támogatható földterület után hektáronként és kedvezményezettenként járó átlagos közvetlen kifizetés mértéke 2013-ban Lettországban 94,7 EUR, Hollandiában pedig 457,5 EUR. Az EU-27 átlaga 269,1 EUR. A megreformált KAP az ilyen különbségek csökkentése és a pénz-

ügyi támogatás tisztességesebb elosztása céljából egyfajta „konvergenciarendszert” fog bevezetni. A támogatás kiegyensúlyozása a reform egyik fő eleme, célja, hogy a közvetlen kifizetések méltányosságának és célzottságának növelésével eredményesebbé tegye a költségvetési erőforrások felhasználását, illetve hogy a jövőben nagyobb összhangot biztosítson a vidékfejlesztési támogatások felosztása és a szakpolitikai célkitűzések között. Ez a következőképpen érhető el: ha egy tagállam esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az EU-27 átlagának 90 %-ától, akkor a tagállam a tárgyidőszakban egyharmaddal csökkenti az uniós közvetlen kifizetések jelenlegi szintje és az uniós átlag 90 %-a közötti különbséget. 2. A közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele A jövőben a közvetlen kifizetések 30 %-ának teljesítését a kölcsönös megfeleltetésen túlmenő, környezetkímélő gyakorlatok végrehajtásához kötik. 3. Az aktív termelők támogatása A KAP erőforrásainak hatékony felhasználása érdekében a közvetlen támogatásokat az aktív termelők számára tartják majd fenn. 4. A legnagyobb termelőknek juttatott közvetlen kifizetések szintjé-


nek maximalizálása Jelenleg a nagy mezőgazdasági üzemek aránytalanul nagy részben jutnak hozzá a KAP közvetlen jövedelemtámogatásaihoz. A megreformált KAP mérsékelt és progresszív ütemben maximalizálja majd a legnagyobb mezőgazdasági üzemeknek juttatott közvetlen támogatások szintjét, miközben figyelembe veszi a nagyobb rendszerek méretgazdaságossági előnyeit és az általuk teremtett közvetlen munkahelyeket is. 5. Eredményorientált vidékfejlesztési politika 6. Egyszerűsített programok a kistermelőknek A közvetlen támogatások kedvezményezettjei sok esetben kistermelők; a támogatásukat szolgáló mechanizmusok egyszerűsítése jelentősen csökkenti a tagállamok és a termelők adminisztratív terheit, és az uniós költségvetés szempontjából semleges. 7. Piaci kiadások és válságkezelő mechanizmusok A mai európai mezőgazdaság számos kihívással szembesül: ide tartozik különösen a mezőgazdasági jövedelmet befolyásoló váratlan események kezelése, vagy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások miatt szükséges alkalmazkodás/átmenet végrehajtása. Ezen okokból

célszerű úgy átalakítani a jelenleg az I. pillérbe sorolt piaci intézkedéseket, hogy lehetővé váljon két eszköz létrehozása, illetve kiterjesztése a többéves pénzügyi kereten kívül. A (például élelmiszer-biztonsági problémából vagy hirtelen piaci fejleményekből eredő) válsághelyzetek megoldására létrejön egy sürgősségi mechanizmus, amely gyorsított eljárás keretében azonnali támogatást nyújt majd a termelőknek. Az alap igénybevételéhez alkalmazott eljárás megegyezik a sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez alkalmazottal. Javasolt allokáció: A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania. (Forrás: LexUriServ) Vidékfejlesztési kihívások: A közösségi jogszabálytervezet számos változást fogalmaz meg a vi-

20

EU COMPASS 2

dékfejlesztés területén is, melyekre a válaszokat nem 2014-ben, hanem jóval korábban szükséges megadni. Egyik fontos változás a helyi fejlesztés újfajta megközelítése, mely a tervezés eddigiektől eltérő megközelítését is igényli, mivel – kógens jelleggel – egyszerre kíván építkezni a közösségi szinten rendelkezésre álló valamennyi alap igénybe vételére. A LEADER tervezés területi egysége A helyi szintű tervezés esetén hasonlóan nem problémamentes a tervezés címzettjének meghatározása. A jogszabálytervezet szerint a Bizottság kap felhatalmazást arra, hogy meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül lehetőség nyílhat helyi akciócsoportok alakítására, vagy a meglévők további működtetésére. Amennyiben a közösségi szervek (pl.: parlament) biztosítja ezt a jogosítványt a Bizottság számára, akkor még mindig kérdés, hogy ez a meghatározás, mely Európa egészére egyformán érvényes, milyen részletezettség lesz. Valószínűsíthető, hogy ez a részletezettség nem megy tovább a jelenlegi 120 fő/km2 népsűrüség típusú meghatározáson.

A multi fund tervezés kérdései A több uniós alapból táplálkozó tervezés és fejlesztés a jelenlegi uniós szabályozás alapján – tagállami szinten – sokféleképpen megvalósítható. A különböző forgatókönyvek kiemelhetik, érdemileg hasznosíthatják a komplex forrásfelhasználás lehetőségeiből adódó szinergikus hatásokat, de a végrehajtást szabályozó bürokratikusan kialakított szabályozás teljes egészében eliminálhatja azokat az előnyöket és célokat, amelyekre a közösségi szabályozás esélyt ad. Szinergikus modell E modell az alulról-felfelé építkezésen alapul, ami a tervezés ütemezése szempontjából azt is jelenti, hogy sorrendileg a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakítására történik meg elsőként, természetesen az Európa 2020, a közösségi jogszabályban, illetőleg az ezek alapján a központilag kidolgozott hazai fejlesztési prioritásokkal összhangban. A különböző ágazati, vagy további területi tervek a helyi fejlesztési stratégiákra való tekintettel készülnek el második lépésként. A sorrendiség betartása megakadályoz-


za, hogy a helyi stratégiák célterületei maradékelven alakuljanak. További követelmény, hogy a különböző alapok reális keretet biztosítsanak a helyi stratégiák megvalósításához. Látható, hogy az EU – igazodva a globális kihívásokhoz, valamint felismerve az eddigi újraelosztás gyöngeségeit – új alapokra kívánja he-

lyezi a közösségi források felhasználását! Ennek a tervezési és előkészítési folyamatnak most 2012-ben mi is részesei és alkotói vagyunk. Fontos, hogy a Közösség tagországai – köztük talán különösen a 28.-ként belépő Horvát Köztársaság is – úgy érezze, hogy a ma erőfeszítései megalapozzák a holnapi gazdasági növekedést.

22

EU COMPASS 2

Cohesion Policy of the EU 2014-2020 There are still developmental differences among the regions, the surmounting of which is an important task for the future. Regional disproportions in EU-27 Member States GDP/person (PPS), 2005

Source: Eurostat

23 COHESION POLICY OF THE EU 2014-2020

Cohesion policy, utilization of Common resources Main changes concerning Cohesion Funds of the EU Every region of the EU continues to share support in three specific categories:

goes to show the success of cohesion policy. Cohesion Fund will serve to support member states with less GNI (Gross National Income) than 90% of the EU27 average.

1. less developed regions, where GDP per head is under 75% of the Union’s average, continue to be a priority in policy; Maximized associate finance rate: 75-85% 2. temporary regions, where GDP per head is between 75 and 90% of the average of the EU 27 member states; Maximized associate finance rate: 60% 3. developed regions, where GDP per head exceeds 90% of the forward mentioned average; Maximized associate finance rate: 50%

Investment objective areas of EU’s cohesion policy in accordance with Europe 2000 Strategy

The second support category – concerning 51 regions and more than 72 million people – will facilitate transition in those regions that became more competitive in the last few years, yet still need aimed supports. According to forecasts, 20 regions will emerge from the present circle of ‘convergence’ objective (i.e. from the less developed regions), which

• Energy efficiency • Education • Support of SMEs • Research and innovation • Transport • Renewable energy sources • Cooperation among regions

Main objectives and changes in Cohesion Policy: Investment in environment protection • Adaptation and risk-prevention related to climatic change • Water and waste treatment • Biodiversity through ‘green’ infrastructures • Renewing city-environment • Low carbon economy model

24

EU COMPASS 2

Investment in transport Supports of the Cohesion Fund will not be allocated among regions but among member states with lower income. Investment areas of the fund are TEN-T (Trans-European Transport Network) and environment. Energy can also be part of the investment areas providing that the given investments result in positive environmental effects. In the area of transport, besides TEN-T, low carbon transport systems and public transport are further investment areas. Common rules – funds are in the power of Common Strategic Framework (Cohesion Policy, Rural Development and Sea and Fisheries Policy). It will be allowed to make programmes relying on several funds at the same time (ERDF, ESF and Cohesion Fund). Current proposals at the Commission: • Harmonize support rules (saving in costs) • Improve the efficiency of structural instruments • Indicators and evaluations will be more emphasized • Annual revision and monitoring of realization of Operative Programmes • Simplify and computerize procedures • Sustainable town development

in focus (at least 5% of ERDF resources) • Innovative steps at sustainable city development (up to 0.2% of annual financing) It is a very important change, that the basis of resource division will be an absolute INVESTMENT ORIENTED POLICY ’instead of a support policy’. Supporting use of innovative financial instruments in financing • extension of authority to every investment area • More transparent legislation framework • 10% bonus for innovative financing instruments and common management developments • Flexibility of several options for the management of programmes Increased enforcement of proportionality • Exemptions for lower budget programmes • Exemptions for subsystems achieving permanent favourable results • Moderate frequency of control by the Commission in certain operations


Principals for the distribution of resources Cohesion Fund¹ Less developed regions

68.7 162.6

Temporary regions

38.9

Developed regions

53.1

European regional cooperation

11.7

External regions and sparsely populated areas Altogether

0.9 336.0

Source: Cohesion Policy of the EU 2014-2020, Suggestions of the European Commission http://ec.europa.eu/regional_policy

No significant changes occur in the function of funds. The object of the European Regional Development Fund is to reinforce economical, regional and social cohesion in the European Union. The draft recommends several thematic conditions for temporary and competitive regions. Up to the extent of 80% of their ERDF allocations they must chose from the following four priorities: energy efficiency, renewable energy, SME competitiveness and innovation. A particular regulation concerns the European Regional Cooperation, which affords an adequate chance to manage transnational intervention demands. 73% of the available resources is estimated for borderland

cooperation, 20.78% for transnational and 5.98% for interregional cooperation. Operation of the European Social Fund (ESF) 2014-2020 On 6 October 2011 the Commission made a proposal concerning rules that determine the operation of the ESF in the period of 20142020. The proposal is part of an overall law package related the future cohesion policy of the Union. It will provide an opportunity for ESF to continue to support those, who need help in looking for jobs or with promotion at their actual work.

26

EU COMPASS 2

The object of the European Social Fund is to improve employment possibilities, facilitate education and lifelong learning, improve social acceptance, contribute to combating poverty and improve institutional capacity of public administration. Portion of ESF from the budget of Cohesion Policy

Source: Cohesion Policy of the EU 2014-2020, Suggestions of the European Commission http://ec.europa.eu/regional_policy

The new Commission proposal will reinforce the role of ESF: • Compared to the previous rate, regarding every region category, the value that determines how large part of the budget is to put away for ESF will increase (minimum 25% in less developed regions, minimum 40% in temporary regions and minimum 52% in developed regions). This relation means an at least 84-billion-euro ESF budget as opposed to the present 75

billion Euros. • To increase effectiveness and to reach critical mass, member states will have to focus on limited number objects and investment priorities in accordance with Europe 2020 Strategy. • At least 20% of ESF will be spent on social integrity interventions. • Fight against youthful unemployment, supporting active and healthy aging and supporting the most disadvantaged communities at the edge of society, e.g. the Romany, will be emphasized. • Social innovation will be largely supported, i.e. testing and realization of innovative solutions for social problems – e.g. facilitating social integrity. • In the course of execution of the ESF, social partners and the civil society – especially civil organizations - will be stimulated to participate by capacity building, facilitating community-controlled local development strategies and by simplification of the support system. Rules concerning project costs to be returned by ESF will be simplified, especially for ‘small’ beneficiaries representing at least 50% of ESF claimants. The latter includes civil organizations and small and middle enterprises. • Instruments connected with investments in social and human capi-


tal will be qualified for ESF support. ESF will also be utilizable as assurance for loans raised by public bodies of member states, unless they serve for financing measures in ESF intervention.

Common Agricultural Policy (CAP) 2014-2020 The objective of Common Agricultural Policy (CAP) is to provide Europe with modern, sustainable and effective agriculture. It is determined to increase the competitiveness of the industry, to ensure suitability and safety of foodsupply, to protect environment and landscape and, at the same time, provide a living for those who work in agriculture. CAP is an original European policy. Member states, instead of managing 27 different agricultural policies and budgets, concentrate their resources and execute only one European policy based on only one European budget. As a consequence, CAP is a significant part of the Union’s budget. However, it is more effective and more economical than a complex of uncoordinated member state approaches would be. Due to social, economical and environmental challenges CAP underwent some significant changes in the last few years. The next reform will continue

this process and establish a more modern, more environment-friendly policy, which will briskly contribute to the objectives of the Europe 2020 Strategy by the liberation of economic potential of the rural areas, by the development of local markets and workplaces, by supporting reorganization in the structure of agriculture and by providing income support for farmers in order to protect a sustainable European agriculture. The Commission suggests preservation of the present two-pillar structure of CAP: • The objective of pillar I is the direct support of farmers and support of market arrangements. Both the direct support and market arrangements are completely financed from the Union’s budget in order to ensure application of the common policy in a single market and to make application of an integrated management and control system possible. • Pillar II of CAP continues to serve production of concrete environmental common good, improvement of the competitiveness of agriculture and forestry and improvement of the diversity of farming and the living standards in rural areas. Member states can establish their arrangements flexibly according to their specific national and regional demands – but reflecting the Union’s priorities. Arrangements concerning pillar II are co-funded by

28

EU COMPASS 2

member states, which contributes to the realization of underlying goals and boosts capital-transmission of the rural development policy. With higher cofund rates concerning the poorer regions of the EU, pillar II contributes to the cohesion objectives of the Union. The policy will undergo overall modernization and simplification within the two-pillar structure. Main elements of this reform include: 1. More impartial division of direct income support Direct support per hectare benefitted to the Union’s farmers varies significantly in the EU due to historic reasons. Average direct payment of potentially supportable areas per hectare and per beneficiaries is €97.7 in Latvia in 2013, while it is €457.5 in Holland, the average is €269.1. The reformed CAP will introduce a ‘convergence system’ in order to decrease such inequalities and to allocate financial support more impartially. Balancing support is one of the main elements of the reform; its object is to make utilization of budgetary resources more effective by increasing impartiality of aimed direct payments and also to harmonize division of rural development resources with policy objectives. This can be attained as follows: if in a member state the volume of direct

payments is under 90% of the EU27 average, the member state reduces the difference between the actual direct payments and 90% of the Union’s average by one third in the period under consideration. 2. Make direct payments more environment-friendly In the future, environment-friendly practice will be a condition of fulfilment of 30% of direct payments, beyond mutual correspondence. 3. Support of active agriculturists Direct supports will be reserved for active producers to ensure effective utilization of CAP resources. 4. Summit level of direct payments for the largest producers Currently, large agricultural units attain to CAP direct income support in a disproportionately large part. The reformed CAP will summit the level of direct payments for the largest farms moderately and progressively, while it also considers advantages in economies of scale and number of workplaces provided by large units. 5. Result-oriented rural-development policy 6. Simplified programmes for smallscale producers Beneficiaries of direct support are often small producers; simplification of the mechanisms serving their support will remarkably decrease administrative troubles of member states and pro-


ducers and it is neutral from the viewpoint of the Union’s budget. 7. Market expenses and crisis-treating mechanisms Today’s agriculture faces several challenges including treatment of unexpected events influencing agricultural income or necessary adaptation/transition because of international trade agreements. Therefore, it seems practical to transform market arrangements presently belonging to pillar I, so that the establishment and extension of two instruments is made possible apart from the multiannual financial framework. To solve critical situations (e.g. a food safety problem or sudden market consequences) an urgency mechanism will be established, which provides immediate support for farmers in an expedite procedure. Proceedings of utilization of this fund concur with those of the urgency-aid reserve. Proposed allocation: According to the proposal concerning the multiannual financial framework, a significant part continues to serve financing agriculture, a common policy of strategic significance. Between 2014 and 2020 CAP must focus its allocations, €317.2 billion allocated for pillar I and €101.2 billion for pillar II, to its main functions. (Source: LexUriServ)

Challenges in rural development: The common law bill drafts several changes regarding rural development raising questions, which need to be answered well before 2014. One of the important changes is a new approach to regional development, which requires new methods in planning, since – cogently – it relies on every fund available on community level. Regional unity of LEADER planning In case of local planning, it also seems problematic to determine the addressee of the planning. According to the draft, the Commission will be authorized to determine the frameworks in which local action groups can be established, or existing ones can continue to operate. If community authorities (e.g. the Parliament) provide the Commission with this power, it is still a question how specified this determination, equally regarding the whole of Europe, will be. The specification is not likely to exceed the actual 120 persons/km2 density-type determination. Questions concerning multi-fund planning Planning and development subsisting upon several funds can be realized in several ways on the basis of actual EU regulations in the member states.

30

EU COMPASS 2

Various scripts may accentuate and thoroughly utilize synergic effect, derived from the possibilities of complex resource allocations; however, bureaucratic regulations controlling execution may eliminate the advantages and objectives, which the common regulation makes possible. The synergic model This model is based on construction upwards from below, which, from the viewpoint of scheduling planning, means that local regional-development strategies are elaborated first, in accordance with Europe 2020 strategy, community law and national development priorities worked out centrally on two. second the basis the basis of ba of the the latter lattte terr tw wo. o. Ass a se eco cond con nd

step, plans of various sectors or further regions are elaborated in regard to local development strategies. Respecting the sequence prevents objective areas of local strategies from being disregarded. A further requirement is that funds must provide utilization of local strategies with realistic allocations. It is evident that EU – adjusting to global challenges and recognising the weaknesses of previous reallocations – demands on reforming the utilization of common resources. Now, in 2012, we are also participants and creators of this planning and preparation process. It is very important that the member states of the community – especially Croatia as the 28th joining country – feel that today’s efforts establish tomorrow’s ro ow s growth. grow gr ow h. owth

EU INFO TOČKA

EU INFO PONTOK

EU INFO POINTS

31

EU Compass project Vodeći partner/ Vezető partner/ Lead Partner Zaklada za razvoj poduzetništva županije Zala Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zala County Foundation for Enterprise Promotion Partneri/Partnerek/Partners 1. Poduzetnički razvojni centar županije Šomođ Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány Somogy County Foundation for Enterprise Promotion 2. Trgovačka i industrijska komora županije Zala Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara Chamber of Commerce and Industry of Zala County 3. Hrvatska gospodarska komora - Županijska komora Varaždin Horvát Gazdasági Kamara - Varasd Megyei Kamara Varaždinska County Chamber of Economy 4. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja za promicanje i provedbu razvojnih aktivnosti u Koprivničko-križevačkoj županiji, Podravina és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Koprivnica és Križevci megye fejlesztéseinek a megvalósításáért és népszerűsítéséért Regional development agency of Podravina and Prigorje for promotion and implementation of development activities in Koprivnica Križevci County 5. VIDRA - agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Verőce-Podrovske Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség Regional development agency of Virovitičko-podravske county

EU INFO TOČKA: 1. HRVATSKA GOSPODARSKA KOMORA -Županijska komora Varaždin P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Hrvatska T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr HORVÁT GAZDASÁGI KAMARA – Varasd Megyei Kamara P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Horvátország T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr CROATIAN CHAMBER OF ECONOMY -COUNTY CHAMBER VARAŽDIN P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Croatia T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr

2. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Hrvatska T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

3. VIDRA – agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Hrvatska T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

PORA Drávamente és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Horvátország T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA–Verőce-Drávamente Megye Regionális Fejélesztési Ügynökség Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Horvátország T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

PORA Regional Development Agency of Podravina and Prigorje Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Croatia T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA – Virovitica-Podravina County’s Development Regional Agency Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Croatia T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

Varaždin Koprivnica Virovitica

KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU

Recommend Documents