Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra
Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam
Budapest, 2015. április 10-11.
Szuicid prevenció fontossága Magyarországon Szuicid ráta változása 1961-2011 között (KSH, 2011)
1961 1971 1981 1991 2001 2011
– – – – – –
25.50 36.09 45.55 38.56 29.21 24.25
50 40 30 20 25,5 10 0 1961
45,55 38,56
36,09
1971
29,21
1981
1991
2001
24,25
2011
Az öngyilkosság rizikótényezői Elsődleges rizikófaktorok
Másodlagos rizikófaktorok
Pszichiátriai betegség (90%): depresszió (60-87%) szkizofrénia (10-12%) szerhasználat (10-15%)
Megelőző öngyilkossági kísérlet a családban
Kora gyermekkori veszteségek Izoláció (válás, szeparáció) Munkanélküliség, komoly anyagi problémák Súlyos negatív életesemények Dohányzás
Az öngyilkossági szándék/ halálvágy kommunikációja
Harmadlagos rizikófaktorok
Csökkent szerotonin aktivitás
Komorbid szorongás
Férfinem Adoleszcens kor (fiúk), idős kor (nők) Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstrum) 3
Protektív tényezők
Családi és szociális kapcsolatok Terhesség, szülés utáni időszak Nagyobb gyermekszám Vallásosság Drasztikus módszerek elérhetőségének korlátozása Depresszió gyógyszeres kezelése (Gotland vizsg, Kiskunhalas projekt)
4
Az öngyilkosság rizikótényezői
NEM MÓDOSÍTHATÓ
MÓDOSÍTHATÓ
Nem Életkor Családi állapot Megelőző öngyilkossági kísérlet Szuicidum a családban Testi egészség
2015.05.06.
Szociális helyzet Mentális egészség Pszichológiai tényezők depresszió reménytelenség problémamegoldó képesség
5
I. Depresszió és öngyilkosság
2015.05.06.
6
A depresszió minden fajtájában az öngyilkosság gyakoribb mint az átlagnépességben. A kezeletlen depressziós betegek öngyilkossági rizikója 3035-szöröse az átlagpopulációénak. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt depressziós személyek több mint 25%-a szuicidál. A szuicidiumot elkövetők 60-80%-a szenved major depresszióban. (Rihmer, 2015)
2015.05.06.
7
Etiológiai kérdések
Bio - pszicho - szociális tényezők
biokémiai tényezők (noradrenalin,szerotonin deficit) genetikai hatások (egypetéjű ikrek: 33-90% konkordancia) Pszichodinamikus elméletek: tárgyvesztés , düh önmaga ellen Tanuláselmélet: tanult tehetetlenség (a kiszámíthatatlan és kivédhetetlen averzív ingerekre adott válaszreakció), hiányos szociális készségek Kognitív modell: információfeldolgozási zavar → affektív zavar, de szerepet játszanak biokémiai és viselkedéses tényezők is
2015.05.06.
8
A negatív információfeldolgozás Negatív kognitív triád
negatív világkép
„Az élet igazságtalan”
negatív önkép „Rossz vagyok” „Semmit sem érek”
„Az emberekre nem lehet számítani”
2015.05.06.
negatív jövőkép „Semmi sem fog sikerülni”
9
A depresszió kognitív modellje KORAI vagy TRAUMATIKUS ÉLMÉNY veszteségélmény, negatív szocializációs hatások
DISZFUNKCIONÁLIS ATTITŰDÖK ALAPHIEDELMEK „Fölösleges vagyok” „Engem nem lehet szeretni” „Ha nem vagyok hasznos, alkotó ember, nincs értelme az életnek.” „Mindig a legjobbnak kell lenni”
2015.05.06.
10
KRITIKUS ESEMÉNYEK kudarc vizsgahelyzetben
FELTEVÉSEK AKTIVÁLÓDNAK SPONTÁN NEGATÍV GONDOLATOK
„Semmi sem sikerül.”
DEPRESSZIÓS TÜNETEK kognitív, affektív, motivációs, szomatikus, viselkedésbeli 2015.05.06.
11
Depresszió „Értéktelen vagyok.”
negatív hangulat, koncentrációzavarok, fáradtság,
„Nem vagyok képes semmire”
örömet jelentő tevékenységek abbahagyása
Depresszió 2015.05.06.
12
Kognitív terápia: valóságvizsgálat Kognitív átstrukturálás Lényege: a gondolatokat nem tényként kezeljük, hanem olyan helyzetértelmezésként, amely megváltozhat a kognitív torzítások felismerését követően. Célja: reálisabb, kevésbé szorongáskeltő helyzetértelmezés kialakulásának elősegítése szókratészi kérdezéssel, a páciens együttműködésével.
Kérdésekkel segítjük elő, hogy a páciens képes legyen alternatívákban gondolkodni, és képes legyen gondolatban kissé eltávolodni az elkeserítő helyzettől, és egy más, reálisabb perspektívából lássa a helyzetet.
Figyelem! Nem meggyőzni akarjuk a pácienst, hanem megérteni, és segíteni egy építőbb perspektíva kialakításában.
Negatív automatikus gondolatok megkérdőjelezése
Mi a bizonyíték rá? Mi szól az elképzelés ellen? Van-e alternatív magyarázat? Mi következik abból, hogy hiszek az automatikus gondolatban? Mi lenne az eredménye annak, ha megváltoztatnám a gondolkodásomat? Mit mondanék egy barátomnak, ha hasonló helyzetben lenne?
Milyen gondolkodási hibákat követek el? Kognitív torzítások
Minden vagy semmi alapon gondolkodom? A gyengeségeimre koncentrálok és elfelejtem az erősségeimet? Olyasvalamiért hibáztatom magam, ami nem is az én hibám? Azt várom el magamtól, hogy tökéletes legyek? Lehet, hogy csak a dolgok sötét oldalát veszem észre? Túlbecsülöm a katasztrófák bekövetkezésének esélyét? Eltúlzom az események jelentőségét? Ragaszkodom ahhoz, ahogy a dolgoknak lenniük kellene, ahelyett, hogy elfogadnám őket úgy, ahogy vannak?
Kognitív átstrukturálás Helyzet
Érzés
NAG
Bizonyíték mellette
Bizonyíték ellene
Alternatív gondolat
Kiabáltam a gyerekem mel
Szomorú ság 90%
Borzasztó, hogy ilyen vagyok Nem tudom jól szeretni a gyermekemet. Soha nem leszek olyan mint korábban.
Mostanában sokszor vagyok ingerült, csúnyán beszélek másokkal is. Keveset foglalkozom a gyermekem mel.
Tudom és érzem, hogy nagyon szeretem őt. Amikor csak kettesben vagyunk, jól kijövünk egymással. Nagyon vár amikor érte megyek az óvodába.
Igazából nagyon szeretem a gyermekemet most a depresszióm és a külső körülmények miatt érzem másként
Krónikus depresszió és szuicid veszély
A krónikus depresszió lefolyása (Segal et al. 2012)
A kognitív folyamatok szintjei
Meta-szint A rumináló elme
Kognitív-szint A pesszimista elme
Hogyan gondolkodunk? A gondolkodás specifikus mintázata Metakognitív tevékenység aggodalmaskodás, tépelődés Metakognitív terápia Mindfulness alapú terápiák
Mit gondolunk? A gondolkodás tartalma NAG, kognitív torzítások, diszfunkcionális attitűdök, sémák Kognitív terápia
Meta-szint
„Miért érzem magam ennyire rosszul?” „Mi van ha soha nem múlik el ez az állapot?” „Nem is tudok másra gondolni, ez a betegség jele” „Mi van ha később is előjön ez a rossz állapot?” „Meg kell fejtenem miért történik ez velem”
Kognitív-szint
„Egyedül vagyok” „Senki sem szeret” „Senkinek nem vagyok fontos” „ Mindig jól kell teljesítenem, ahhoz, hogy elfogadjanak”
Érzelmi állapot
Szomorúság, depresszió
Következmények:
nem tudja abbahagyni a tépelődést, aggodalmaskodást maladaptív gondolkodási stílus nehezen kontrollálható állandó belső verbális tevékenység benne ragad a helyzet negatív értelmezésében negatív érzelmi állapot fenntartása koncentráció, figyelem beszűkülése problémamegoldási deficitek felépülés késleltetése krónikus állapotok későbbi relapszus, visszaesés (mert rögzül a mintázat, könnyen aktivizálódik)
Tudatos jelenléten alapuló terápiák Kabat-Zinn, 1990
Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR) krónikus fájdalom szorongások traumák súlyos depressziók daganatos betegségek Teasdale, Segal & Williams, 1995
Mindfulness Based Cognitive Therapy (MBCT) krónikus depresszió visszaesések megelőzése 21
II. Reménytelenség és öngyilkosság
2015.05.06.
22
Nem minden depressziós egyén követ el szuicidumot - Major depresszió 50% - nincs kísérlet (Rihmer, 2015)
REMÉNYTELENSÉG a depresszió kognitív faktora a jövőre vonatkozó negatív szemléletmód az öngyilkosság legfontosabb prediktora Aaron Beck a jövő perspektíva lezárul → Reménytelenség → szuicidium
2015.05.06.
23
A reménytelenség kutatása a 60-as évek végétől: depresszió, alkoholizmus, skizofrénia, súlyos testi betegségek és öngyilkosság esetén szoros kapcsolatban az öngyilkossági fantáziákkal és gondolatokkal
a búcsúlevelek több mint 90%-ában megjelenik Két nézet a depresszió és öngyilkosság kapcsolatáról: 1.
A depresszió közvetlenül vezet öngyilkossághoz, ezért fontos a depresszió felismerése és kezelése
2. A reménytelenség mértéke jobban korrelál a szuicid magatartással, mint maga a depresszió (nemcsak depressziós betegek követnek el öngyilkosságot) 2015.05.06.
24
Reménytelenség Skála - Hopelessness Scale (Beck, Weissmann, Lester, Trexler, 1974, ford. Percezel F D.) 1. ____Reményekkel telve és lelkesedéssel nézek a jövő elébe. 2. ____Akár fel is adhatnám, mert nincs semmi, amit tehetnék azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak a számomra. 3. ____Amikor a dolgok rosszul mennek, azzal vigasztalom magam, hogy ez nem tarthat így örökké. 4. ____Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne az életem tíz év múlva. 5. ____A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég időt szakítani. 6. ____Számítok rá, hogy a jövőben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra. 7. ____ Sötéten látom a jövőmet. 8. ____ Nagyon szerencsés vagyok és bízom benne, hogy nekem több jó jut osztályrészül, mint egy átlagembernek. 9. ____ Egyszerűen nem vagyok szerencsés s nincs okom azt hinni, hogy a jövőben az leszek. 10. ____ Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövőre. 11. ____ Csak a kellemetlen dolgokat látom a jövőben és nem a kellemeseket. 12. ____ Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok. 13. ____ Amikor előre tekintek a jövőbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most vagyok. 14. ____ Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 15. ____ Erősen bízom a jövőben. 16. ____ Sosem sikerül elérnem azt, amit akarok, ezért őrültség bármit is akarni. 17. ____ Több mint valószínűtlen, hogy igazi elégedettséget érezzek a jövőben. 18. ____ A jövő homályosnak és bizonytalannak tűnik számomra. 19. ____ Több jóra, mint rosszra számíthatok a jövőben. 20. ____ Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínőleg úgysem érem el. 2015.05.06.
25
Reménytelenség Skála rövidített változata (Perczel Forintos és Sallai, 2001)
7. Sötéten látom a jövőmet.
14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el.
2015.05.06.
26
Országos reprezentatív felmérés a depressziós tünetek előfordulásáról (Kopp, 2006)
Depressziós tünetek: Súlyos depr. tünetek:
1988 2002 24,3% → 27,3% 2,9 % → 7,3%
A családorvosi rendelőben megforduló betegek 30-40 %-ának depressziós és/vagy szorongásos betegsége is van A szuicid kísérlet előtt a páciens gyakran ad jelzést környezete felé, illetve megpróbál segítséget kérni (pl. felkeresi háziorvosát) Cry for help (Farberow és Scheidman, 1961) Ha nem kap segítséget, akkor a folyamat tovább halad a preszuicidális szindróma irányába
A Ringel-féle preszuicidális szindróma (1969) 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációi a külvilág iránt lecsökkennek, interperszonális beszűkülés - érzelmi beszűkülés 2. Agresszió gátlás - az egyre fokozódó agresszív indulat nem tud megnyilvánulni, fokozódó frusztráció - harag önmaga ellen irányul 3. Menekülés a fantáziavilágba - pszichés energiák az öngyilkosság tervére irányulnak - fantáziák a környezet megbüntetésére (paraszuicidium)
2015.05.06.
28
Magas rizikófaktorú normál populációs minta depresszió szintjének és reménytelenség mértékének felmérése Depresszió és reménytelenség felismerése az alapellátásban - szuicid prevenció. Erre alkalmas eszközök: Reménytelenség Skála Beck Depresszió Skála
Depresszió és reménytelenség szűrése az alapellátásban (Ajtay, Perczel Forintos, 2005) A háziorvosi rendelőben megjelenő páciensek körében magas a depresszió szintje és a reménytelenség mértéke. Depresszió súlyossága Reménytelenség mértéke Enyhe
0-9
Magas 9-20
Enyhe
Középsúlyos
35
9
9
22,15% %
5,69%
5,69%
19
20
49
12,02%
12,65%
31%
10-18
19-24
Súlyos 25-
Krízisintervenció
Klinikai interjú: veszélyállapot fokozatai Öngyilkossági fantáziak Öngyilkossági gondolatok Vágy arra, hogy „a személy ne éljen” Szuicid tervek, módszerek kitalálása Konkrét előkészületek (gyógyszer lőfegyver, búcsúlevél) Objektív becslőskálák : RS, BDI (2, 9) Kevés protektív tényező Krízis, konfliktusok, negatív életesemények Korábbi öngyilkossági kís. a családban 2015.05.06.
31
Beck Depresszió Skála szuicid veszélyeztetettségre utaló tételei BDI 2-es tétel 0. Nem félek különösebben a jövőtől. 1. Félek a jövőtől. 2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől. 3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni. BDI 9-es tétel 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak vagy magam ellen tegyek valamit. 1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni. 2. Szeretném megölni magam. 3. Megölném magam, ha tudnám.
2015.05.06.
32
Krízisintervenció
Azonnaliság, elérhetőség Elfogadó, támogató attitűd - Emberi odafordulás Késleltetett konfrontáció „Itt és most” helyzet Problémaorientáció – terapeuta aktív, direktív (konkrét helyzetértékelés, megoldási javaslatok) Érzelmek, indulatok szabad áramlása
Reménytelenség oldása (Úgysem tudok változtatni)
Reménytelenség konceptualizálása mint depresszív „csőlátás” eredménye Reménytelenség megkérdőjelezése Perspektíva kiterjesztése: múlt-jövő, ellentmondások előidézése a személy elképzelései, tervei között
2015.05.06.
33
Krízisintervenció Az öngyilkossági késztetés módosítása -
-
-
elhalasztás áthidalások az ülések között pro-kontra érvek problémamegoldás
Cél: beszűkültség oldása másként lássa a helyzetét
2015.05.06.
34
Egyéb kognitív pszichológiai jellemzők
Túláltalánosított emlékezeti tárolás Önéletrajzi emlékek nehezített hozzáférhetősége Alacsony szintű problémamegoldás
REMÉNYTELENSÉG
2015.05.06.
35
Túláltalánosított emlékezeti tárolás
A nehéz élethelyzetekkel való megküzdés függ attól, hogy az egyénnek vannak-e konkrét emlékei arról, hogy korábbi nehéz helyzetekben hogyan boldogult
Szuicid pácienseknél kevés önéletrajzi emlék, kevés konkrét életesemény (magyarázat: elfojtás, averzív emlékek elkerülése)
Negatív életesemények és szuicid magatartás szoros korreláció – Súlyos depresszió – Szkizofrénia – Borderline személyiségzavar
2015.05.06.
36
III. Problémamegoldás és öngyilkosság
2015.05.06.
37
Krízisállapot
(Caplan,1964)
A személy kénytelen a lélektani egyensúlyt befolyásoló körülményekkel konfrontálódni Ezeket az egyén sem elkerülni, sem megoldani nem tudja a szokásos problémamegoldó eszközeivel Következmény: pszichológiai egyensúlyvesztés Tünetek: beszűkült tudatállapot, agitáció, szorongás, alvászavar, hangulatzavar Lefolyás: 6-8 hét
2015.05.06.
38
Probléma - problémamegoldás
A problémamegoldás olyan folyamat, amely - hozzáférhetővé tesz több lehetséges választ és - megnöveli a legmegfelelőbb válasz kiválasztásának a valószínűségét (D’Zurilla, Nezu, 1982) Kognitív szinten, viselkedéses szinten, affektív szinten Racionális Impulzív Elkerülő
2015.05.06.
39
Problémamegoldási képességek - depresszió – szuicidium összefüggései
Normál populációban: Jó problémamegoldási képességek - alacsony depressziós szint – magas önértékelés szoros korreláció Pszichiátriai betegek: korrelációk - negatív problémaorientáció – magas depressziós szint - impulzív és elkerülő problémamegoldó stratégiák – szuicid veszélyeztetettség (Pollock, Williams, 2001)
2015.05.06.
40
Problémamegoldási képességek - reménytelenség – szuicidium összefüggései A reménytelenség stressz diatézis modellje (Schotte, Clum, 1987) Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságai ↓ Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben ↓ Pesszimizmus, reménytelenség ↓ Öngyilkossági késztetés
2015.05.06.
41
Problémamegoldási képességek mérése
MEPS (Mean Ends Problem Solving Test - Platt, Spivack, 1975) Zoli nagyon szerette a barátnőjét, azonban sokat veszekedtek. Egy nap a lány végül elhagyta őt. Zolinak minden vágya volt, hogy rendeződjenek a dolgok. A történet végén ismét minden rendben van közöttük. Ott folytassa a történetet, hogy egy veszekedésüket követően Zolit elhagyta a barátnője.
Megoldás 1. Zoli először nagyon dühös volt a barátnőjére, nem bírt otthon maradni egyedül, ezért felhívta a barátait, elment velük sörözni. Pár nap múlva már hiányzott neki a lány, nagyon szomorú volt emiatt, minden nap azt remélte, hogy amire hazaér a munkából, otthon fogja várni a barátnője és minden úgy lesz mint régen. 2015.05.06.
42
Problémamegoldási képességek mérése
MEPS (Mean Ends Problem Solving Test - Platt, Spivack, 1975) Megoldás 2.
Zoli a szobájában ülve végiggondolta az elmúlt időszakot, sorba vette hibáit(1). Megvárta, míg lehiggad a párja és ő maga is (2). Néhány nap múlva találkozóra hívta (3).Őszinte beszélgetés keretében kibeszélték magukból a problémáikat és azt is elmondták, hogy mit szeretnek egymásban (4). Zoli javasolta, hogy figyelmeztessék egymást, ha az egyik fél úgy érzi hogy kezd eldurvulni a helyzet kettejük között (5) Így sikerült kibékülniük.
2015.05.06.
43
Problémamegoldási képességek mérése
SPSI – Social Problem Solving Inventory (D’Zurilla, 2002)
Pozitív problémaorientáció Negatív problémaorientáció Racionális problémamegoldás (probléma megfogalmazás, alternatív megoldások kialakítása, döntéshozatal, megoldás kivitelezés és ellenőrzés) Impulzivitás/figyelmetlenség Elkerülő stílus
MMK – Megküzdési Módok Kérdőív (Folkman, Lazarus, 1980)
Problémaelemzés Feszültségredukció Kognitív átstrukturálás Passzív megküzdés
2015.05.06.
44
A problémamegoldó tréning felépítése D’Zurilla (1986) a problémamegoldás ötlépéses modellje: 1. 2. 3. 4. 5.
Általános probléma-orientáció A probléma megfogalmazása Alternatívák generálása Döntéshozatal Megvalósítás
Szuicid elméletek
multikauzális, komplex bio-pszicho szociális
Stressz-diatézis modell
(Mann, Currier, 2008)
Diatézis: meghatározza a sérülékenységet -
Genetikai tényezők Biológiai (szerotonin, agresszív-impulzív személyiségjegyek) Korai negatív tapasztalatok (szeparáció, abúzusok) Kognitív faktorok (problémamegoldási kép. alacsony szintje, érzelemfókuszú megküzdés)
Stressz: negatív életesemények
Pesszimizmus, reménytelenség
szuicid magatartás
Gátolt menekülés – „Fájdalom kiáltás” modell (Entrapment model, Cry of Pain model, Williams, 2001) „Csapdába esettség” 1. Érzékenység a negatív ingerekre (kudarc, megaláztatás) →menekülés vágya 2. Képtelen elmenekülni (probléma megoldási deficitek) 3. „Sosem lesz vége” (reménytelenség)
Szuicid magatartás Motiváció: meghalni ↔ megszabadulni az elviselhetetlentől 2015.05.06.
47
Gátolt menekülés – „Fájdalom kiáltás” modell (Entrapment model, Cry of Pain model, Williams, 2001) Rasmussen et al., 2010 Öngyilk. kísérlet után (1. kísérlet vs többszöri kísérlet) hospitalizált páciensek (103 fő) és kontroll személyek (37 fő) Eredmények: Többszöri kísérletes szem. szign. magasabb a kudarc (defeat) megélése Többszöri kísérletes szem. szign. magasabb a csapdába esettség (entrapment) megélése A csapdába esettség mediátorként működik a megalázottság és szuicid gondolatok között Védő (mentő)faktorok: szociális támogatás és pozitív elvárások a jövőre nézve
2015.05.06.
48
Életesemények , problémamegoldó képességek, szuicid magatartás összefüggéseinek vizsgálata szuicid mintában (Perczel, Ajtay, Enzsöl, 2013)
Hipotézis: Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek több megterhelő életeseményt élnek át, továbbá alacsony szintű problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Adatgyűjtés: SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszéken Erzsébet Kórház Krízisintervenciós Osztályán Mérőeszközök: Beck Depresszió Kérdőív (BDI), Beck Szorongás Leltár (BSZL), Reménytelenség Skála (RS), Megküzdési Módok Kérdőív (MMK) Mean- Ends Problem Solving Test Paykel-féle Életesemény Kérdőív
A vizsgálati minta leíró jellemzői (N=92) Életkor
Nem Családi állapot
Iskolázottság
Átlag
38,8
Szórás
11,88
Férfi
25
27%
Nő
67
73%
Házas Kapcsolatban
36
39,1%
Korábban házas
17
18,5%
Egyedülálló
39
42,2%
Felsőfokú
30
33%
Középfokú
48
53%
Alapfokú
13
14%
A vizsgálati minta leíró jellemzői
Foglalkoztatottság (1. ábra) és diagnózisok (2.ábra)
Eredmények
(N=92)
BDI
RS
BSZL
Életesemények
0,428**
0,371**
0,441**
Problémaelemzés
- 0,257 *
Céltudatos cselekvés
- 0,272 *
Érzelmi indíttatású cselekvés
0,364*
Segítségkérés
- 0,289*
Érzelmi egyensúly keres
- 0,261*
Visszahúzódás
- 0,220*
0,256*
A depresszió (BDI), a szorongás (BSZL), a reménytelenség (RS), a megküzdési módok (MMK) és életesemények összefüggései (Pearson-féle korreláció)
ác ió
ve sz te sé g sz ep ar ác ió ko nf lik tu fe s ny eg et et pé ts ég nz üg yi go kr nd iti ok ku sv ált oz ás ok
tu fe s ny eg et et tsé pé g nz üg yi go nd kr ok iti ku sv ált oz ás ok
ko nf lik
sz ep ar
ve szt es ég
Eredmények
Életesemények gyakorisága a szuicid mintában (1. ábra) és a nem szuicid klinikai mintában (2. ábra)
2,5 2,5
2 2
1,5 1,5
1 1
0,5 0,5
0 0
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
ve sz te sé g sz ep ar ác ió ko nf lik tu fe s ny eg et et pé ts ég nz üg yi go kr nd iti ok ku sv ált oz ás ok
lik fe tu ny s eg et et ts pé ég nz üg yi go kr nd iti ku ok sv ál to zá so k
ko nf
ó
sz te sé g
sz ep ar ác i
ve
Eredmények
Életesemények érzelmi megterhelése a szuicid mintában (1. ábra) és a nem szuicid klinikai mintában (2. ábra) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Eredmények
A szuicid minta és a nem szuicid klinikai minta összehasonlítása életesemények és problémamegoldó képességek tekintetében (Mann-Whitney U-próba)
Szucid minta (N=92)
Nem szuicid klinikai minta
Szignifik
Életesemények száma
8,28
6,16
0,029*
Életesemények érzelmi megterhelése
6,5
4,07
0,004**
Problémaelemzés
62,45
63,5
Céltudatos cselekvés
69,22
57,07
Érzelmi indíttatású cselekvés
73,99
52,52
0,000**
Segítségkérés
54,23
71,35
0,007**
Érzelmi egyensúly keres
69,42
58,98
Visszahúzódás
67,34
65,33
(N=92)
Szuicid prevenció
1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, lelkisegély 2. 3. 4.
5.
telefonvonalak Depresszió és reménytelenség szűrése az alapellátásban BDI, RS Krízisintervenció Pozitív problémaorientáció kialakítása, problémamegoldó készségek tanítása Problémamegoldó tréning Reménytelenség kezelése, negatív érzések elviselésének tanítása Pszichoterápia
2015.05.06.
56
Bizonyítékokon alapuló (evidence based) terápiák a szucid prevencióban (Brown, 2014)
Kognitív terápia – reménytelenség oldása (Brown, 2005) Kognitív viselkedésterápia (Garnefski, 2008) Dialektikus viselkedésterápia (Linehan, 2006) Problémamegoldó terápia (Hatcher, 2011) Mentalizáció alapú terápia (Bateman, Fonagy, 1999) Pszichodinamikus interperszonális terápia (Guthrie, 2001)
2015.05.06.
57
Szuicid prevenció CÉLJA ADEKVÁT SZŰRÉS HATÉKONY INTERVENCIÓK
BESZŰKÜLÉS FELOLDÁSA DEPRESSZIÓ KEZELÉSE 2015.05.06.
58
Hivatkozások
Perczel Forintos D. (2011): Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje. In: A kognitív terápia fejlődése (szerk. Perczel Forintos D.) Pszichológia Szemle Könyvtár 15, Akadémiai Kiadó. Ajtay Gyöngyi, Petruska É., Hegyi N., Perczel Forintos D. (2008): A háziorvosi rendelőkben megjelenő személyek reménytelenségének vizsgálata In: Psychiatria Hungarica, 23 (1). Poós J., Annus R., Perczel Forintos D. (2008): Pszichiátriai betegek problémmegoldó képességének vizsgálata In: Psychiatria Hungarica, XXIII. Évf. 1., 42-56.o. 4. Rasmussen SA et al. (2010): Elaborating the Cry of Pain model of suicidality In: Britush Journal of Clinical Psychology, vol. 49. Brown GK et al (2014): Evidence-Based Psychotherapies for Suicide Prevention In: Am J Prev Med, 47 (352). Rihmer Z et al (2015): Suicide prevention in patinte with mood disorders In: Evidence based Psychiatric Care, in press NICE klinikai irányelvek, www.nice.org.uk
2015.05.06.
60
