A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
VÁZLAT • Depresszió és öngyilkosság • Reménytelenség Skála • Problémamegoldó készségek
Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
• Szuicid prevenció
Kötelező szintentartó tanf.- 2012
A világ öngyilkossági térképe http://en.wikipedia.org/wiki/File:Selfinflicted_injuries_world_map_-_Death_-_WHO2004.svg
Suicide ratio / 100,000 / country / year / gender Country LITHUANIA
Year 2005
Σ 38,6
MALE
FEMALE
68,1
12,9
BELORUSSIA
2003
35,1
63,3
10,3
RUSSIA
2005
32,2
58,1
9,8
SLOVENIA
2006
26,3
42,1
11,1
LATVIA
2005
24,5
42,0
9,6
HUNGARY
2006
24,0
42,3
11,2
JAPAN
2006
23,7
34,8
13,2
UKRAINE
2005
22,6
40,9
7,0
S - KOREA
2006
21,9
29,6
14,1
FRANCE
2005
17,6
26,4
17,6
POLAND
2005
15,8
27,8
4,6
AUSTRIA
2006
15,6
24,7
7,0
CZECH REP.
2005
15,3
25,5
5,6
………………
4
1
Suicide rates (per 100.000) by gender and age, Hungary, 2005
Forrás: http://www.who.int/mental_health/prevention/suicide/suicideprevent/en/index.html
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
6
Kockázati tényezők
• A kezeletlen depressziós betegek öngyilkossági rizikója 30x nagyobb, mint az átlagpopulációé • A szuicidiumot elkövetők 60-80%-a szenved major depresszióban (Rihmer, 2003) • A negativisztikus gondolkodás reménytelenség kialakulásához vezet • A súlyos depressziós állapot jellemzője a reménytelenség 7
NEM MÓDOSÍTHATÓ
MÓDOSÍTHATÓ
• • • • • • • •
• SZOCIÁLIS HELYZET • MENTÁLIS EGÉSZSÉG • PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK (REMÉNYTELENSÉG, PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG, HANGULAT)
NEM ÉLETKOR CSALÁDI ÁLLAPOT NEMZETISÉG VALLÁS TESTI EGÉSZSÉG KORÁBBI KÍSÉRLET CSALÁDI MINTA
8
2
A DEPRESSZIÓ A NEGATÍV KOGNITÍV TRIÁDDAL JELLEMEZHETŐ (Beck, 1970)
Kockázati tényezők kombinációja • • • • • • • •
Előzetes kísérlet Öngyilkosság a családban Depresszió vagy schizophrenia Szerfüggőség, alkoholizmus Gyógyíthatatlan testi betegség Időskor Egyedüllét Negatív életesemény
• Negatív kognitív triád: • negatív önkép: • „Semmit sem érek, semmi sem sikerül.” • negatív jövőkép: „Soha nem leszek jobban.”
• Negatív világkép: • „Az élet igazságtalan.” • „Az emberekre nem lehet számítani.”
9
10
Eddig: Ringel--féle preszucidális szindróma (1974) Ringel
ÉN JÖVŐ
VILÁG
1.
A gondolkodás és a magatartás beszűkülése rigid gondolkodás, érzelmi beszűkülés, egyéni értékrend devalválódása
A szuicidium oka:
2. Gátolt, önmaga ellen fordított agresszió
3. Öngyilkossági fantáziák: szuicid fantáziák, gondolatok, a módszer kiválasztása, öngyilkossági terv
a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése
Beck: Reménytelenség Skála
(HS, 1974) (HS, 11
12
3
PROBLÉMAMEGOLDÁS
A krízisállapot meghatározása "A krízisállapot olyan helyzet, melyben a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni és ezeket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja szokásos problémamegoldó eszközeivel." eszközeivel ." (Caplan, 1964)
• A problémák megoldása nélkülözhetetlen a megfelelő működés fenntartásához, de a mindennapi élet problémahelyzetei állandóan próbára teszik megküzdő képességünket • Multidimenzionális jelenség: affektív, kognitív, viselkedéses jellemzők • A problémamegoldás olyan folyamat, amely hozzáférhetővé tesz több lehetséges választ és megnöveli a legmegfelelőbb válasz kiválasztásának a valószínűségét
13
14
Szociális problémamegoldó készségek, hangulat és sz szuicidalitás összefüggése
Reménytelenség, DAS és problémamegoldó készségek (Cannon és mtsai, 1998)
(Reinecke és mtsai, 2001)
• Diszfunkcionális attitűdök, reménytelenség és problémamegoldó készségek összefüggéseit vizsgálták • N=138 páciens, major depresszió dg. • Reménytelenség demográfiai, diagnosztikai és tüneti prediktorait vizsgálták regresszióanalízissel • Q: problemsolving inventory, DAS, RS, BDI
• N=105 adolescens (12 (12--18 é.) • Pszichiátriai osztályon hospitalizáltak • Q: Szociális problémamegoldó kérdőívet használták
Eredmények:: Eredmények • Reménytelenség szignifikáns szoros kapcsolatban volt a depresszióval, a DASDAS-sal és az alacsony problémamegoldó képességekkel 15
Eredmények:: Eredmények • Negatív problémaorientáció (saját problémamegoldó képesség értékelése) és depresszió szoros szign. Öfüggés; • Elkerülő vagy impulzív problémamegoldó stratégia szoros kapcsolatban az öngyilkossági veszélyeztetettséggel 16
4
Problémamegoldás és öngyilkossági veszélyeztetettség
DIATHESIS STRESS MODELL
(Pollock és Williams, 2004)
(Schotte & Clum nyomán, 1987) Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságaival küzdő személyek Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben Pesszimizmus, reménytelenség (általánosított negatív elvárások a jövővel kapcsolatban) Öngyilkossági késztetés
• Szoros korreláció a túláltalánosított emlékezet és az öngyilkossági veszélyeztetettség között MIÉRT és HOGYAN? • N=48, suicid és kontroll csoport • Q: STAI, RS, BDI, MEPS, Önéletrajzi emlékezet teszt • Eredmények: • A hatékony problémamegoldás a specifikus emlékezet hozzáférhetőségétől függ • Minél kevésbé hozzáférhető emlék, annál komolyabb a veszélyeztetettség
17
Túláltalánosított önéletrajzi emlékezet
18
ÖSSZEFOGLALVA
(Williams, 2000; Perczel Forintos, 2008, 2011) • Pozitív és negatív hívószavakra (vidám, boldog, elkeseredett, csalódott, stb.) konkrét élmény előhívása • Szuicid és kontroll személyek • Szignifikánsan több és kidolgozottabb élmény a kontroll személyek javára • Szuicid depressziós személyek: nem vagy csak nagyon homályos konkrét önéletrajzi életesemények felidézése • Lehetséges háttér: averzív emlékek elkerülése • Szuicid kísérletek száma szoros összefüggésben negatív életeseményekkel (súlyos depresszió, borderline sz, sch. ) 19
• Önéletrajzi emlékek nehezített hozzáférhetősége • Interperszonális probléma megoldási minta hiánya • Alacsony szintű problémamegoldás stressz helyzetben vagy negatív életesemények bekövetkezésekor • ( + negatív problémaorientáció) • REMÉNYTELENSÉG
CSAPDAHELYZET ÖNGYILKOSSÁGI KÉSZTETÉS 20
5
Reménytelenség Skála (Beck, Weissman, Lester és Trexler, 1974).
Reménytelenség Skála (Beck és mtsai, 1974)
7. Sötéten látom a jövőmet. 14.
• Az öngyilkossági szándék, illetve késztetés felmérésére alkalmas mérőeszköz.
Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, •20 tétel, mely igennel, vagy nemmel megválaszolható
ahogy én akarom. 17.
Több jóra, mint rosszra számíthatok a
20.
a jövővel kapcsolatos érzések
a motiváció elvesztése
(affektív aspektus)
(motivációs aspektus)
ALSKÁLÁK
jövőben.
Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert úgysem érem el.
a jövővel kapcsolatos elvárások (kognitív aspektus) 21
Gátolt menekülés modellje
22
Gátolt menekülés modellje folyt.
(Entrapment model: Williams, 1998; 2004) 2004) 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti. Úgy érzi, 2) hogy képtelen elmenekülni és 3) hogy ennek sosem lesz vége (reménytelenség).
1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti negatív kognitív struktúra
4) Brown és mtsai (2005): megalázó, megszégyenítő vagy legyőzöttség élmények nagyobb vsz-gel vezetnek depresszióhoz, mint a veszteségélmények
2) Úgy érzi, hogy képtelen elmenekülni: alacsony szintű problémamegoldó készségek 3) hogy ennek sosem lesz vége
23
reménytelenség 24
6
Gátolt menekülés (Williams, 1998; 2004) 2004)
„ÚGYSEM TUDOK VÁLTOZTATNI.” „SEMMI SEM SIKERÜL.”
Depresszió Öngyilkossági gondolatok Elszigetelődés a környezettől
REM REMÉ ÉNYTELENS NYTELENSÉ ÉG
Kimerültség
Düh/ Impulzivitás
Örömtelenség
ÖNPUSZTÍTÓ VISELKEDÉS
Reménytelenség Alvászavar Szorongás 25
Cannon és mtsai, 1998
Zavarodottság
26
Reinecke és mtsai, 2001
• Diszfunkcionális attitűdök, reménytelenség és problémamegoldó készségek összefüggéseit vizsgálták • N=138 páciens, major depresszió dg. • Reménytelenség demográfiai, diagnosztikai és tüneti prediktorait vizsgálták regresszióanalízissel • Q: problemsolving inventory, DAS, RS, BDI • Eredmények: • Reménytelenség szignifikáns szoros kapcsolatban volt a depresszióval, a DAS-sal és az alacsony problémamegoldó képességekkel 27
• Szociális problémamegoldó készségek, hangulat és suicidalitás összefüggéseit vizsgálta • N=105 adolescens (12-18 é.) • pszichiátriai osztályon hospitalizáltak • Q: Szociális problémamegoldó kérdőivet használták • Eredmények: • Negatív problémaorientáció (saját problémamegoldó képesség értékelése) szoros kapcsolatban a hangulattal • Elkerülő vagy impulzív problémamegoldó stratégia szoros kapcsolatban az öngyilkossági veszélyeztetettséggel 28
7
A problémamegoldó képességek vizsgálata pszichiátriai betegek körében
Pollock és Williams, 2004
(Poós, Annus és Perczel Forintos, 2006)
• A problémamegoldás színvonala és a túláltalánosított emlékezet szoros korrelációban az öngyilkossági veszélyeztetettséggel MIÉRT és HOGYAN? • N=48, suicid és kontroll csoport • Q: STAI, RS, BDI, MEPS, Önéletrajzi emlékezet teszt
N=183 fő – 3 csoport
• Eredmények: • A hatékony problémamegoldás a specifikus emlékezet hozzáférhetőségétől függ • Minél kevésbé hozzáférhető emlék, annál komolyabb a veszélyeztetettség
Kérdőívek: BDI, RS, DAS, rövidített Megküzdési Módok Kérdőív, MEPS, CISS, RIES
OPNI és Jahn Ferenc Délpesti Kórház
29
30
Eredmények 2.: MEPS
Eredmények 1.: BDI, RS, DAS
Interrater reliabilitás = 0,9856 Varianciananalízis és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001)
Varianciaanalízis, Tukey HSD és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001)
A MEPS legfontosabb változóinak átlagai az egyes csoportokban
Depresszió, reménytelenség és diszfunkcionális attitűdök 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00
35,00 30,00 25,00
Szuicid
20,00
Beteg
15,00
Egészséges
10,00 5,00 0,00 SUMBDI
SUMRS
Szuicid-beteg Beteg Egészéges
sumM
SUMDAS
Pearson-féle korr.: sumBDI-sumRS r=0,689 sumBDI-sumDAS r=0,564 sumRS-sumDAS r=0,389 (p<0,01)
sumNM
sumIM
RH
A depresszió, a reménytelenség és a problémamegoldó képességek együttjárása sumBDI és sumM: r=-0,434, sumRS és sumM: r=-0,332 (p<0,01) 31
32
8
MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt – Spivack, 1985)
MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt – Spivack, 1985)
Az alábbiakban négy szituációt olvashat. Minden történetnek ismerjük az elejét és a végét, amelyeket Önnek kell összekapcsolnia, vagyis a történetek közepét megírni. Kérjük, próbálja megtalálni a legmegfelelőbb stratégiát az adott problémahelyzetek megoldására és írja le olyan részletesen és konkrét lépésekre lebontva, hogy azt akár egy másik személy is követhesse.
Ági épp beköltözött új otthonába és senkit sem ismert a szomszédok közül. Barátokra akart szert tenni a környéken. A történet végén Áginak sok jó barátja van, és immár otthon érzi magát új lakóhelyén. Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke.
33
34
Példa 1. Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke.
Onnan folytassa a történetet, hogy Péter nem jön ki a főnökével.
35
Kriszti épp hazaérkezett a bevásárlásból, amikor észrevette, hogy elhagyta az óráját. Nagyon kiborult. A történet végén Kriszti megtalálta az óráját és nagyon örült neki. Onnan folytassa a történetet, amikor Kriszti felfedezi, hogy nincs meg az órája. „Mivel nagyon kiborult, először zokogott és dühöngött, hogy nem lesz meg az órája. A legjobb az lenne, ha nem is hagyta volna el az óráját, hanem amikor kipakol, akkor megtalálná a szatyor alján.” ( 0 pont ) 36
9
Példa 2.
Hatékonyságvizsgálatok
„Először leül és végiggondolja, mikor látta utoljára az óráját. Rájön, hogy a zöldségesnél nézte meg utoljára. Ekkor visszamegy időrendi sorrendben azokba a boltokba, ahol vásárolt, és megkérdezi az eladókat. Nem volt, csak egy pékségben, egy húsboltban és egy zöldségesnél. A pékségben nincs, a húsboltban viszont meglesz, mert mikor kiment, leesett a kezéről és az utána kijövő vásárló megtalálta és leadta a pénztárosnak. Ha mégsem találná meg, másnap kiragasztana papírokat a boltokban és a környéken, pénzjutalmat ígérve a megtalálónak ” (4 pont)
Townsend, Hawton (2001): szuicid páciensek esetében • 6 összehasonlító vizsgálat meta-analízise alapján • PMT hatékonyabb mint a szokásos terápiák (gyógyszer, szupportív terápia, feltáró terápiák) • depresszió, reménytelenség, problémamegoldás Mynors-Wallis (2000): depressziós páciensek esetében • 6 üléses PMT ugyanolyan hatékony mint a PMT farmakoterápiával kombinálva • alapellátásban:háziorvos vagy képzett szakápoló
37
Hatékonyságvizsgálatok
38
Szuicid prevenció (Townsend, 2001)
Stewart (2009): szuicid pácienseknél • PMT és KT azonos hatékonyságúak • szignifikánsan jobb javulást eredményeznek mint a szokásos terápiák
1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, lelkisegély telefonvonalak
Van Beek (2006): szuicid veszélyeztetett pácienseknél • PMT és KT együtt (Jövőorientált Csoportterápia) • reménytelenség és szociális izoláció szignifikáns csökkenése
3. Pozitív problémaorientáció kialakítása, problémamegoldó készségek tanítása
2. Pszichiátriai felvétel
4. Negatív helyzetértelmezés átstrukturálása 39
40
10
Problémamegoldó tréning
Lehetséges problématerületek
(Kirk, Kirk, 1986) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
1. Szocializálás 2. Állapotfelmérés 3. Problémalista, problématerületek 4. Problémaelemzés 5. Problémamegoldás 6. Realitásvizsgálat
Pszichiátriai egészségi állapot Családdal való kapcsolat Munka vagy tanulmányok Pénzügyek Lakás Törvényesség Társas elszigetelődés és baráti kapcsolatok Alkoholfogyasztás és droghasználat Fizikai egészségi állapot Szexuális működés Gyász és küszöbön álló veszteség
41
42
A problémamegoldás alkalmazását megelőző felmérés lépései 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A problémamegoldás lépései 1.
Melyek a páciens problémái? Problémalista összeállítása Mik a páciens erőforrásai – személyes erősségei, kiktől kap(hat) segítséget? Tájékozódjunk más forrásból is, milyen segítséget kaphat? Eldönteni, hogy a problémamegoldásproblémamegoldás-e a megfelelő eljárás? Gyakorlati kérdések megbeszélése – az ülések valószínű száma, időtartama, időbeosztás, kik, milyen személyek vonhatók be? Terápiás szerződés megkötése, illetve az együttműködés definiálása – tartalmazza a páciens és a terapeuta felelősségét a problémamegoldás folyamatában.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 43
Problémák listája, komplex problémák lebontása kisebb egységekre Döntsük el, melyik problémával kezdünk el először foglalkozni Egyezzünk meg a célokban Mely lépések szükségesek a célok eléréséhez? Mi az első lépés? Ennek konkrét megbeszélése. Honnan, miből fogja tudni a páciens, hogy sikerült elvégeznie az első lépést? Végezze el a páciens az első lépést Visszajelzés beépítése. Tekintsük át az előrehaladást a következő ülésen, a felmerülő nehézségekkel együtt 44
11
A PMT felépítése 1. Ülés Szocializálás. Probléma orientáció Pozitív problémaorientáció
Negatív problémaorientáció
Tudom, hogy mindenkinek vannak problémái és az élet részét képezik.
Gyakran hibáztatom magam a problémáim miatt és azt hiszem, hogy valami nincs rendben velem, amikor problémáim vannak.
2. Ülés • A probléma megfogalmazása • Komplex problémák lebontása kisebb egységekre • Problémalista összeállítása • A problémák rangsorolása Példa: 32 éves nő problémalistája álláskeresés anyával való kapcsolat kommunikáció barátokkal bizonytalanságok új párkapcsolat anyával való kapcsolat depresszió
Tudom, hogy a problémák megoldhatók. Tudom, hogy képes vagyok megoldani őket.
Kétlem, hogy megvan a megoldáshoz szükséges képességem.
Tudom, hogy a problémák megoldása időbe, energiába és kitartásba kerül.
Megijedek, frusztrált, és csalódott leszek, ha problémával állok szemben.
Tudom, hogy a problémák megoldásához sok türelem, elköteleződés kell.
Általában elkerülöm a problémákat vagy megvárom, amíg valaki más megoldja őket helyettem.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Összesített problémalista
Nehézség: problémák konkrét megfogalmazása Példa:58 éves férfi Probléma: „az élet mint olyan” Konkretizálás: → különböző szerepeim az életemben → kommunikáció a kapcsolataimban → állandó megfelelési igény → nem tudok nemet mondani
• • • • • • • • • • •
munkakeresés I I I I I fizikai egészség I I I I I élet értelme I I I I párválasztás I I I szülőkkel való kapcsolat I I I I testvérekkel való kapcsolat I I tanfolyam befejezése párkapcsolati bizonytalanság I csalódások kapcsolatban I kapcsolattartás I „nemet mondani” I I I
• • • • • • • • • • • •
lakás – nyugalom időbeosztás I pszichés állapot I I I depresszió I I halogatás I I szorongás I veszteség I I I önvádlás I I gyerekkel való kapcsolat I magány I I múlt feldolgozása I I I I kommunikáció I I I I I
48
12
Megoldások értékelése munkalap 3. Ülés
• • • • •
A legfontosabb probléma kiválasztása. Cél meghatározása. Megoldások generálása, ötletbörze. Hatékony megoldás kiválasztása, előnyelőny-hátrány elemzés. Az első lépéshez szükséges feladatok pontos meghatározása.
A kivitelezés értékelése és a nehézségek áttekintése a következő ülésen
Példa: 32 éves nő problémalistájáról Probléma: Anyával való konfliktusos kapcsolat Cél: „Szeretném he felnőttként kezelne” Lehetséges megoldások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Újra beszélni vele Elvinni őt pszichológushoz vagy mediátor segítségét kérni a kommunikációra Lezárni a kapcsolatot Elfogadni a helyzetet: „ez van” Levelet írni Elhívni egy élő műsorba a televízióba Megfenyegetni, hogy elköltözöm külföldre
Hatékony megoldások kiválasztása, előnyelőny-hátrány elemzés
1.
Beszélni vele Előny
Hátrány
-mindenki elmondhatjuk ami zavar -van azonnali reakció -nem lehet kibújni a téma alól -hitelesebb
-többször próbáltam elmondani ami bánt, de nem vesz komolyan -félek, hogy veszekedés lesz belőle (mindketten heves természetűek vagyunk) -nem jutnánk érdemleges egyezségre
Konklúzió: nincs értelme
13
Hatékony megoldások kiválasztása, előny előny--hátrány elemzés 4. Levelet írok Előny
Hátrány
-mindent leírhatok, ami zavar -nem kell tartanom az azonnali reakciójától -indulatok nélkül, higgadtan -többször is elolvashatja, ha akarja -van esély arra, hogy az indulatai ne zavarják a probléma megértését
-nincs azonnali reakció -ha találkozunk vagy beszélünk később, képes úgy tenni, mintha nem olvasta volna el
4-5-6. Ülés A problémalista következő tételei A problémamegoldás összes lépésének használata
Konklúzió: ez tűnik a legjobb megoldásnak
PMT vizsgálata (Ajtay, Bérdi, Szilágyi és Perczel Forintos, 2012) 4 PMT párhuzamosan: SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Erzsébet Kórház Krízisintervenciós Osztály 8 ülés, heti 1 alkalom, egy ülés időtartama 2 óra Előzetes interjú: 50 jelentkező, 27 tényleges csoporttag, lemorzsolódás: 9 fő Beválogatás kritériumai: •Életkor:18-60 év között, •Diagnózis: depresszió, rekurrens depresszió •Szuicid kísérlet a pszichiátriai anamnézisben Kizárási kritériumok: pszichotikus kórképek
A vizsgálati minta leíró jellemzői (N=27) Diagnózisok
I.t. F 32.1 (15 fő), F 32.2 (4 fő), F 33.1 (1 fő) II t.: F 60.3 (6 fő), F 60.7 (1 fő) Szuicid kísérletek Több szuicid kísérlet 9 fő 1 szuicid kísérlet 13 fő Szuicid késztetés 5 fő Hospitalizációk száma
Több alkalom 1 alkalom
5 fő 11 fő
Utolsó hospitalizáció
Nem volt Több éve 2008-2009-ben 2010-ben
11 fő 2 fő 6 fő 8 fő
56
14
Eredmények
Eredmények
A depresszió, reménytelenség és szorongás mértékének alakulása a BDI, RS, BSZL alapján (N=18) 30
A problémamegoldás változása a MEPS alapján, (releváns lépések száma) (N=18)
27,5
25
10
22 19
18,2
20
10,6
12
p=0,068 t=t=-0,980 7,7
8 6
15 9,9 10
4
8
2
5 0
0 57
58
59
60
Eredmények A problémamegoldás változása a MEPS kérdőív alapján (N=18) 3
2,6
2,6
2,6
2,5 2
2
2 1,5 1,5 1
1,7
1,7
1,2 0,8
0,5 0 MEPS 1 MEPS 2 MEPS 3 MEPS 4 MEPS 5
15
Irodalomjegyzék •
Hajduska, M, (2008): Krízislélektan. Eötvös Kiadó
•
Perczel Forintos D., Sallai, J., Rózsa, S. (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála Pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, (6), 632-643. old
•
Perczel Forintos D. (2008): Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk.) Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1 tematikus szám
•
Perczel Forintos D. (2012): Célzott pszichoterápiák és szuicid prevenció. In: Az öngyilkosság orvosi szemmel. Kockázatfelmérés, kezelés, prevenció. (szerk. Kalmár S., Németh A., Rihmer Z.), Medicina Kiadó, Budapest 280-297.
•
Perczel Forintos D. (2012): A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában. In: Az öngyilkosság orvosi szemmel. Kockázatfelmérés, kezelés, prevenció. (szerk. Kalmár S., Németh A., Rihmer Z.), Medicina Kiadó, Budapest 319-333
• •
•
Ajtay Gy., Bérdi M., Szilágyi S., Perczel Forintos D. (2012): Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban. Psychiatria Hungarica, XXVII. Évf. 2012/2. 92-102. o. . 61
16
