kódszámú projekt

ESETTANULMÁNY „A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása” TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt „A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése” célú pályázati konstrukció keretében végzett módszertani kutatás eredményeiről

Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése 6. téma keretében Szerző Dr. Bognár József Cím Idősek sportja - Eger

Konzorciumvezető Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST) Konzorciumi partner Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

2014. május

Idősek sportja - Eger

település célcsoport lebonyolító tevékenység időtartam rendszeresség

község <5000 fő lakosság önkormányzat szabadidősport 1 nap évente

kisváros 5000-20e fő fiatalok-idősek civil szervezet egészségmegőrző 2-3 nap félévente

középváros 20e-100e fő hátrányos h. oktatási int. sportjátékok heti szezonális

nagyváros 100e-1000e fő fogy. élők sportegyesület képzés havi havi

főváros/ országos nők vállalat egyéb folyamatos eseti

ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Idősek Sportja Egerben / Idősen is Fitten Projektgazda: Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány Projekt témája: mindenki sportja Projekt időtartama: folyamatosan, heti három alkalom Projekt célcsoportja: 3 éves kortól fiatalok, felnőttek és idősek VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az egészségügyi statisztikák és adatok szerint hazánkban legalább százezren szenvednek gyulladásos és csaknem egy millióan kopásos ízületi betegségben. A rokkantságot okozó betegség- és kórformák rangsorában a mozgásszervi megbetegedések a dobogós helyet foglalják el. Mondhatni minden ötödik páciens Magyarországon emiatt keresi fel rendszeresen a háziorvosát. A kopásos betegségek legismertebb és legelterjedtebb válfaja a csontritkulás, amely szintén csaknem egymillió embert érint hazánkban. Emellett legalább még egyszer ugyanennyien veszélyeztetettek a mozgásrendszer betegségei által. Ők elsősorban a klimax közeli korban járó nők, akiknél a természetes csonttömeg-vesztés helyes táplálkozással, mozgással, a csontot károsító szokások elhagyásával és kezeléssel megállítható vagy lassítható. A diagnosztizált csontritkulásos betegek 80 százaléka nő, azonban 65 év felett a csontsorvadás mértéke és üteme a nőknél és a férfiaknál hasonló mértékű. Bár a mozgásszervi betegségek egy részének valódi kiváltó okát nehéz megállapítani, azonban az elmondható, hogy bizonyosan több olyan is van, amelyért életformánk és 2 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


szokásaink okolhatók. A szakembereknek nem meglepő, hogy a mozgásszervi betegségek több csoportjában maga a mozgás a gyógyulás záloga. A program célja az Egerben és környékén elő mozgásszervi betegséggel rendelkező idősek mozgásos tevékenységén keresztül a mozgásképességük és mozgáskészségük javítása. A módszer tartalmazott gyógytornász és testnevelő által tartott tartásjavítást, hátizom erősítést és állóképesség

fejlesztést.

A

program

a

mozgásos

tevékenység

mellett

kiegészült

mentálhigiénés foglalkozással, mindez heti három alkalommal fél éven keresztül tartott. A program sikerességét elő- és utómérések bizonyítják, melyben csontsűrűséget, fittséget, testösszetételt, életminőséget mérték, a Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány önkéntesei által. Az Alapítvány 2004 januárjában alakult Egerben azzal a céllal, hogy szabadidős – főképpen tornaprogramokat – biztosítson kismamák, anyukák, azaz fiatal nők számára, úgy, hogy közben a gyermekük is jól érzi magát. Megalakuláskor a fő cél az volt, hogy felkészítsék a kismamákat a szülésre, megelőzzék a szülés után kialakuló depressziós állapotot, valamint segítsék a fiatal anyukákat az egészséges életmód kialakításában, ezért a tornafoglalkozások ideje alatt gyermekmegőrzést is biztosítanak. A gyermekek számára a következő foglalkozásokat ajánlják: Ringató, Tündértánc és Vitamin torna. Jelen esettanulmány gerincét képezi a négy éve működő „Idősen is Fitten” program. Heti négy alkalommal kínálnak lehetőséget a nyugdíjas korosztály számára, hogy a fizikai és egészségi

állapotuknak

megfelelő,

rendszeres

mozgást

végezhessenek.

Fontosabb

programjaik: 

Egészséges életmóddal és életminőséggel kapcsolatos előadások szervezése a különböző célcsoportok számára



Gyerekprogramok szervezése: délelőtti játszóház 1-3 éveseknek, mini farsang, húsvéti tojásfestés, Mikulás ünnepség, születésnapi bulik.



Túraprogramok szervezése egyénileg és az egri Forrás DSE turisztikai csapatával közös szervezésben.



Munkahelyi egészségfejlesztő és sportprogramok kidolgozása és működtetése cégek számára

A Baba-Mama Alapítvány 2004 áprilisában csatlakozott az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciójához. Tagjai részt vesznek az Egri Civil Kerekasztal és a Megyei Civil Tanács munkájában, így tevékenységük kiterjed Heves megye kistérségi központjaira, valamint az Észak-Magyarországi Régió területére. 3 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


A különféle korosztályokból visszatérő érdeklődők biztosítják a folyamatosságot. Ezt kiegészíti a szájhagyomány útján történő reklám a tudatos reklámmal, melyek együttesen teszik ismertté és elfogadottá az Alapítványt. Programjaikat pályázati projektekből, az adó 1% felhasználásából, továbbá cégek és magánszemélyek támogatásával valósítják meg.

4 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


TARTALOMJEGYZÉK

PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ................................................................................................................ 6 SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS .................................................................... 7 PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA .............................................................................................................. 9 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA ................................................................................................. 10 A PROJEKTEK PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA .......................................................................... 14 A Baba-mama Szabadidő és Sportalapítvány gazdasági, működési helyzete ................................... 14 A PROJEKTEK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI .................................................................................. 17 A Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány kommunikációja .................................................. 17 EREDMÉNYEK ........................................................................................................................................ 19 A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ................................................................................................... 22 FÜGGELÉK .............................................................................................................................................. 25



PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány 2004 januárjában alakult Egerben azzal a céllal, hogy szabadidős – főképpen tornaprogramokat – biztosítson kismamák, anyukák, fiatalok és nők számára, úgy, hogy közben a gyermekük is aktív és jól érzi magát. Megalakuláskor a fő cél az volt, hogy felkészítsék a kismamákat a szülésre, megelőzzék a szülés után kialakuló depressziós állapotot, valamint segítsék a fiatal anyukákat az egészséges életmód kialakításában.

Ezen

okokból a tornafoglalkozások ideje alatt gyermekmegőrzést és különféle gyermekprogramokat is biztosítanak. A gyermekek számára a következő foglalkozásokat ajánlják elsősorban: Ringató, Tündértánc és Vitamin torna. Évről évre fokozatosan bővült a résztvevők száma, valamint az életkor tekintetében is változott a vendégkör. Jelenleg már minden korosztály számára kínálnak mozgáslehetőséget. A tornafoglalkozások – Step és Fit-Ball aerobic, tartásjavító és zsírégető torna, kardio tréning, Aviva torna, idősek tornája, gerinctorna, Pilates, Zumba, kismama torna, gyerektorna – jelenleg már a hét öt napjának minden percét kitöltik. Így jelenleg körülbelül 300 állandó vendégük van, a pár hónapos csecsemőktől kezdve a nyugdíjas korosztályig. Négy éve működik az „Idősen is Fitten” program. Heti négy alkalommal kínálnak lehetőséget a nyugdíjas korosztály számára annak érdekében, hogy a korosztálynak, valamint a fizikai és egészségi állapotuknak megfelelő, rendszeres fizikai aktivitást végezhessenek. Az pozitív eredmény nemcsak a tornacsoportok, illetve a résztvevők számának növekedésében nyilvánul meg, hanem a vendégek egészségi állapotnak fejlődésében is. Ezt időnként egy fittségi vagy egészségügyi teszt segítségével mérik, így pontos képet nyernek a pozitív változásról. Fontosabb programjaik: 

Egészséges életmóddal és életminőséggel kapcsolatos előadások szervezése a célcsoportok számára



Gyerekprogramok szervezése: délelőtti játszóház 1-3 éveseknek, mini farsang, húsvéti tojásfestés, Mikulás ünnepség, születésnapi bulik



Túraprogramok szervezése egyénileg és az egri Forrás DSE turisztikai csapatával közösen



Munkahelyi egészségfejlesztő és sport programok kidolgozása és működtetése cégek számára.

A Baba-Mama Alapítvány 2004 áprilisában csatlakozott az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciójához. Tagjai észt vesznek az Egri Civil Kerekasztal és a Megyei Civil Tanács munkájában, így tevékenységük kiterjed Heves megye kistérségi központjaira, valamint az ÉszakMagyarországi Régió területére is.



SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS Eger, Heves megyeszékhelye, a Mátra és Bükk között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk hegység délnyugati lábánál helyezkedik el. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56.530 fő volt, ezzel Miskolc után Észak-Magyarország második legnépesebb városa. Jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország harmadik legnagyobb bazilikája. Ezen felül világhírű múzeummal és egyéb műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő látványosság az Egri vár. A népességszám tekintetében elmondható, hogy az utóbbi évtizedben folyamatosan növekedett az idős lakosság aránya. A 60 éven felüliek száma 2007-ben 11.869 fő volt, arányuk a teljes lakónépességen belül 20,9%. Az időskorúakon belül nőtt a 70 éven felüliek száma és aránya. A város szociális koncepciója szerint ők koruk, egészségi állapotuk miatt, és mert sok köztük az egyedül élő, az időskorúaknak nyújtott kötelező szociális ellátási feladatok potenciális célcsoportja. Számuk növekedése a szolgáltatások iránti mennyiségi igények emelkedésében is kifejeződik, mely pénzügyi költségnövekedést jelent a város számára (www.eger.hu). A városban körülbelül 120 aktív civil szervezet működik, közöttük a Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány is. Az egyik alapító, kuratóriumi tag 2005 óta tagja az Egri Civil Kerekasztalnak. A városvezetés szoros munkakapcsolatot ápol a kerekasztallal, melyben több szakmai terület – szabadidő, sport, környezetvédelem, egészségügy, kultúra, stb. – vezető szakemberei tevékenykednek, és véleményezik a város koncepcióit. Így került bele Eger Megyei Jogú Város Sportkoncepciójába a szabadidős sportok kiemelt szerepe. A koncepció szerint a szabadidősport (sport for all) körébe azok a testedzési formák tartoznak, amelyeknek elsődleges célja a kikapcsolódás, az egészség megőrzése, a motoros aktivitás megtartása, a motoros képességek lehetőség szerinti növelése, a játék, az örömteli testmozgás esetenkénti és rendszeres végzése.

Jellemző jegye ezek mellett továbbá az

önkéntesség és az önszerveződés is. Eger szabadidősport programjának kiemelt céljai, hogy a lakosság minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásban gazdag életmód, a testedzés mindennapos szerves szükségletté váljon, valamint, hogy a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Célközönség a város teljes lakossága. Igyekszik a város olyan anyagi, tárgyi, szervezeti, személyi és tudati feltételeket teremteni, melyek arra ösztönöznek, hogy a 7 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


rekreációs fizikai aktivitás, a sportolás a társadalom minél szélesebb rétegei számára valósan választható és választott, rendszeres tevékenységgé váljon. Ennek érdekében az önkormányzat sportpályákat, sportlétesítményeket újít fel; évente több, kiemelkedő sport és egészségközpontú programot támogat. A nyugdíjas lakosság kedvezményesen látogathatja a sportuszodát. Eger Ünnepe keretein belül rendezik meg a Barokk Futóparádét, mely az idős korosztály számára is lehetőséget biztosít a testmozgásra (1. kép).

1. kép: Barokk Futóparádé rajt (forrás: www.agriasport.hu) A Baba-Mama Alapítvány folyamatos kommunikációt folytatnak a városvezetéssel és együttműködnek a civil szervezetekkel. Városi rendezvényeken, klubfoglalkozásokon is hirdetik a rendszeres testmozgás fontosságát. A rendezvények hangulatának és résztvevőinek megfelelően tornabemutatókat tartanak. Az egészséges életmódra vonatkozó előadásokat és tanácsadásokat szerveznek testnevelő tanár, sportoktató, gyógytornász, táplálkozási tanácsadó és egyéb képzett szakemberek által.



PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA Az „Idősen is Fitten” projekt célja az Egerben és környékén elő mozgásszervi betegséggel rendelkező idősek mozgásos tevékenységén keresztül: 

mozgásképességük és mozgáskészségük javítása;



az időskori betegségek kialakulásának megelőzése;



a meglévő betegségek progressziójának lassítása.

Korábban több tanulmányt elemezve arra az eredményre jutottunk, hogy az időskori funkcióromlás lassítható a rendszeres testmozgás révén (Iván, 2002; Semsei, 2011). Ezért javaslatunkra az Alapítvány az idős korosztályt négy éve igyekszik bevonni programjaiba. Ezt az igyekezetet és szervezőmunkát folyamatosan az emelkedő résztvevő szám követte. Mivel bizonyítani is szerették volna a program sikerességét, különböző fizikai és egészségügyi felmérések, teszteket is végeztek. A konkrét programot 2011. április 1. – 2011. szeptember 30. között valósították meg. A résztvevőket az Egri Török Fürdő Gyógyászati és Reumatológiai Szakrendelésén megjelent 60 év fölötti, női páciensek közül választották ki. A részvétel mindenki számára önkéntes és ingyenes volt. A fél éven át tartó folyamatban a módszer tartalmazott gyógytornász és testnevelő által tartott tartásjavítást, hátizom erősítést, erősítő és állóképesség fejlesztést. A program a mozgásos tevékenység mellett kiegészült mentálhigiénés foglalkozással, mindezt heti három alkalommal a fél éves program során. A program sikerességét a hiányzások minimális száma is bizonyította.

Emellett elő- és

utómérések bizonyítják, melyben csontsűrűséget, fittséget, testösszetételt és életminőséget mértek. Az eredmények sikeresnek mondhatók, hiszen a mutatók javultak, a résztvevők jobb hangulatról és közérzetről számoltak be, melyet a program végi fotón is láthatunk (2. kép).

2. kép: A résztvevők (forrás: saját) 9 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA Az „Idősen is Fitten” projekt megvalósítása 2010-ben kezdődött, amikor a kuratórium elhatározta, hogy a nyugdíjas korosztályt is bevonja programjaiba. Ennek érdekében a tagok felvették a kapcsolatot az egri nyugdíjas klubokkal, elmentek a programjaikra és igyekeztek meggyőzni a 60 év feletti korosztályt a rendszeres testmozgás fontosságáról, annak pozitív hatásairól. Az alapos és szakszerű előkészítő munka után több kíváncsi érdeklődő kezdte látogatni a tornafoglalkozásokat. Széken ülve kezdték a foglalkozásokat, miután a legtöbb érdeklődő szenvedett valamilyen idős kori megbetegedésben. Ezek közé tartozott a magas vérnyomás, ízületi kopások, ízületi gyulladás, csontritkulás, stb. Miután látványosan javult a résztvevők általános fizikai állapota és közérzete, a kuratóriumi tagok elhatározták, hogy még több nyugdíjas figyelmét felhívják a mozgás szükségességére. Az egészségi, fittségi és mentális állapotot figyelembe véve az alapítvány tagjai igyekeztek önkéntes szakembereket bevonni a programba, valamint pályázatok útján próbáltak pénzügyi forrást teremteni egy fél éves időtartamú, ingyenesen igénybe vehető, figyelem felhívó és fejlesztő tornaprogram lebonyolítására. A pályázatok az átfutási idő következtében késtek, azonban a szakemberek – orvos, gyógytornász, dietetikus, testnevelő tanár, sportoktató, mentálhigiénikus – megkezdték a munkát. Mondhatni, mindenki szakmai kihívásnak tekintette a feladatot. Fő célkitűzés az volt, hogy megmozgassák a fizikailag inaktív nyugdíjas korosztályt és példát mutassanak azoknak vállalkozásoknak, akik számára fontos az idősek egészsége, életminősége és ennek objektív igazolása, bizonyítása. Az első sikeresnek számító lépések után 2011-ben a nyugdíjas klubok mellett sikerült kapcsolatot kialakítani a Törökfürdő Reumatológiai Centrumával. A kapcsolat több szempontból is lényegesnek bizonyult. A Centrumban a páciensek legnagyobb részét az egri 60 év feletti korosztály teszi ki, többnyire betegek és mindennapos mozgásukban gátolt idősek járnak oda. Az ismertető és bemutatkozó időszak után 53 páciens vállalkozott az „Idősen is Fitten” programban való részvételre. Az 53 önkéntesből 45 fő végezte el minimális hiányzással a programot és az egészségügyi és mozgásos változásait sikerült értékelni a fél év elteltével. A bevont szakemberek célja többrétű volt. Elsősorban objektív mérésekkel szerették volna bizonyítani a program sikerességét és így a résztvevő idősek fejlődését. Ezen kívül a különböző intenzitású és jellegű programok közül szerették volna megállapítani, hogy melyik 10 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


a leghatékonyabb. Ennek érdekében a jelentkezőket véletlenszerűen három csoportba osztották. A „Torna csoport” heti három 60 perces tornaprogramon vett részt. A „Mentál csoport” heti két tornát és egy szakember által vezetett interaktív beszélgetést látogatott az egészségmegőrzés témáinak tekintetében. Volt egy „Kontroll csoport”, melynek tagjai csak a felméréseken vettek részt. A testnevelő tanárok, gyógytornászok, mentálhigiéniás szakemberek a hazai és nemzetközi szakirodalmi ajánlásokat elemezve a következő edzésprogramot állították össze: 

Torna csoport: heti 2 erő és 1 állóképességi edzés



Mentál csoport: heti 1 erő, 1 állóképességi edzés és 1 egészséges életmóddal, valamint a felmérés során mért tesztekkel kapcsolatos előadás, interaktív beszélgetés.



Kontroll csoport: csak elő- és utómérés

A torna során az egészségi, a fizikai és mentális állapotnak megfelelően fokozatosan erősödő terhelést alkalmaztak.

Figyelembe véve a korosztályra és egészségi állapotra vonatkozó

edzéselmélet és a gyógytorna szabályrendszerét és ajánlásait, a következő programot állították össze: Erősítő jellegű edzés: Gimnasztika jellegű gyakorlatok kézi súlyzóval, végtagsúlyokkal, gumikötéllel, Fit-Ballal, Soft-Ballal és Heavy-Ballal 

10 perc bemelegítés



35 perc erősítés (3. kép)



5-10 perc egyensúly és koordináció fejlesztés



5-10 perc nyújtás, stretching (4. kép)



5-10 perc levezetés, relaxáció

3.

kép: Erőedzés (forrás: saját)

4. kép: Levezetés: nyújtás (forrás: saját) 11

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


Állóképesség fejlesztés Teremben vagy szabadtéren heti 1 alkalommal. Aerobic jellegű gyakorlatok Step lépcsőn vagy Fit-Ballon; séta vagy kocogás, táncos koreográfiák: 

10 perc bemelegítés



35 perc aerobic, séta, kocogás (5. kép)



5-10 perc egyensúly és koordináció fejlesztés



5-10 perc nyújtás, stretching



5-10 perc levezetés, relaxáció (6. kép)

5. kép: Állóképesség fejlesztés (forrás: saját)

6. kép: Levezetés: játék (forrás: saját)

Mentális fejlesztés Mentális fejlesztés alatt az egészséges életmóddal, valamint a felmérés során mért tesztekkel kapcsolatos testnevelő tanár, gyógytestnevelő tanár, gyógytornász, dietetikus szakember által irányított beszélgetést kell érteni. A korosztálynak és egészségi állapotnak megfelelő, illetve erre alkalmazott módszerek életmód, egészségfejlesztés, táplálkozás, mentálhigiénia, fitnesz és wellness témakörökben (7. és 8. képek).



7. kép: Mentális fejlesztés (forrás: saját)

8. kép: Mentális fejlesztés 2. (forrás: saját)



A PROJEKTEK PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA

A Baba-mama Szabadidő és Sportalapítvány gazdasági, működési helyzete Az Alapítvány irányítását 9 tagú kuratórium végzi, melyben meghatározottak a felelősségi körök, kinek mit kell ellátnia, így a munkafolyamat akadálytalan jellege biztosított.

A

kuratóriumi ülések évente minimum kétszer kerülnek megszervezésre, melyről írásos dokumentáció (jegyzőkönyv) készül. A kuratóriumi elnök a döntések meghozatala előtt kikéri a kuratóriumi tagok véleményét, megtárgyalásra kerülnek a felvetődött szakmai és financiális javaslatok és közösen születik döntés. Az Alapítvány vezetési stílusára erősen jellemző az informális és demokratikus jelleg, amely a továbbiakban is erősen emberközpontú, problémaközpontú és megoldáskereső szeretne maradni. Az Alapítvány az általa végzett küldetéshez forrásokkal rendelkezik közhasznúsági tevékenységből, a Minisztériumok és NCA pályázati lehetőségei révén, valamint a működési körükbe tartozó Önkormányzat támogatásai által (Eger és a környező települések). Emellett az adó 1% felajánlásokból befolyt összeg és a magánszemélyek, vállalkozások támogatásai is jelentős mértékben segítik a projektcélok megvalósítását. Az interjú során hasznos információkat kaptunk az Alapítvány saját magáról alkotott képéről is. Érdekes röviden bemutatni, hogyan vélekednek anyagi helyzetükről és kilátásaikról a SWOT analízis mentén: 

Erősségük, hogy alkalmazottjuk bére állami forrásból és a közhasznúsági tevékenység bevételeiből biztosított.



Gyengéjük, hogy magánszemélyek illetve, helyi vállalkozások támogatásából kicsi mértékű a bevételük. Éppen ezért, nagyobb összegű pályázatoknál az önrész hiánya komoly akadályt jelenthet.



Lehetőségeik között, pontosan az erősségük és gyengéjük szintézisét ragadják meg: az NCA pályázatokon való intenzív részvétel, forrásbővítési területeik szélesítése, a pályázatírási kompetenciák erősítése, a vezetőség és az önkéntesek folyamatos képzése, továbbképzése. A gyors reagálás és változni tudás képességének fokozása.



Veszélyként értékelik a támogatási rendszerek átalakulását, esetleges megszűnését.



Az egyik fő stratégiai irány a közhasznú tevékenységből származó bevételük növelése, melynek eszköze a szolgáltatások színvonalának emelése többlet humánerő alkalmazásával. A másik fő stratégiai irány, a helyi támogatók erőteljesebb bevonása az Alapítvány működésének támogatásába. Az eddigi támogatások mellé szeretnének ezekre a bevételekre építeni jelentősebb pályázati lehetőségeket, és céljuk az innen eredő források elérésére. Ennek érdekében a külső és belső igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodva folyamatosan fejlesztik a szervezetüket.

A szervezetfejlesztés révén kompetenciáik, képességeik

növekedni, gazdagodni fognak és képesek lesznek nagyobb volumenű pályázatokban történő részvételre is. Emellett tudják, nagy hangsúlyt kell fektetni, a jelenlegi források és támogatások megtartására is. Ennek egyik iránya és módja az adó 1% kampányokban intenzívebb szerepvállalás a kuratóriumi tagok és önkéntesek közreműködésével. A Baba-Mama Alapítvány folyamatosan keresi a kistérségben működő cégekkel való kapcsolatot: 

2013 májusában részt vettek az egri Norma Alapítvány szervezésében a „Meghívó a civilekhez” elnevezésű rendezvényen, ahol a civil és vállalkozói szektor szereplői mutatkoztak be egymásnak és keresték az együttműködési lehetőségeket;



2012-ben felléptek, 2013-ban pedig már standdal is megjelentek az egri Agria Park Üzletközpontban megrendezett 2 napos Junior-Expon (kezdő ill., fiatal vállalkozók vására) a hevesi megyeszékhelyen.

A munkahelyi egészségfejlesztés jelentős eredménye, hogy kettő, Egerben működő multinacionális nagyvállalatot is sikerült megnyerniük partnerüknek.

Ezen felül

egészségfejlesztő programot szerveztek egy Európában ismert kereskedelmi cég északmagyarországi üzletközpontjaiban. Az „Idősen is Fitten” projekt tudományos kísérletként szerveződött, ezért ingyenes részvételi lehetőséget kínált a résztvevők számára. A megvalósításhoz az önkéntesség mellett több felől kaptak segítséget a szervezők. Dr. Tóth Katalin reumatológus főorvos asszony folyamatosan biztosította az orvosi hátteret és kedvezményes lehetőséget biztosított a csontsűrűség vizsgálat végzésére.



9. kép: Csontsűrűség vizsgálat (forrás: saját) Köszönettel tartoznak a szervezők a Magyar Sporttudományi Társaságnak a pénzügyi támogatásért, valamit az önkéntes szakembereknek a mozgás- és mentális foglalkozások levezetéséért, az adatok felvételéért és kiértékeléséért.



A PROJEKTEK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

A Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány kommunikációja Az alapítvány a kommunikáció széles skáláját használja a világhálón történő megjelenéstől kezdve, a nyomtatott sajtóban való megjelenésen át a különböző rendezvényeken történő személyes részvételig, honlapjuk: www.babamaclub.hu. Az Alapítványnak 1 állandó alkalmazottja és 12 fő önkéntes segítője van. Ők olyan oktatók és edzők, akik személyes kapcsolatot tartanak a tagokkal és segítik őket problémáik megoldásában, illetve tájékoztató és információ közvetítők is egyben. Az

alapítvány

10

éves

működésének

alapvetése,

hogy

a

korábban

kiépített

kapcsolatrendszerét, együttműködési kereteit megtartsa, s arra, mint bázisra építve fejlessze kommunikációs csatornáit. Azaz továbbra is részt vesz a helyi Civil Kerekasztal, a Megyei Civil Tanács, az egri Civil Ház fórumain, műhelymunkáin. A hasonló profilú szervezetekkel igyekszik továbbra is támogató tevékenységeket végezni az adott klienskör számára. A Baba-Mama Alapítvány működése során kommunikációjának folyamatos fejlesztésével eljutott oda, hogy a külső-belső tájékoztató munkája által a helyi társadalom számára is nyilvánossá és ismertté vált a működése. Az alapítvány levelezőlistájára jellemző az interaktivitás.

A munkatársak igyekeznek

egyensúlyba hozni a sok befelé jövő információt, a kifelé történő saját kommunikációval. Az adott programokról, szolgáltatásokról széles körben tájékoztatják a helyi társadalom tagjait. Viszonylag gyakran és aránylag hatásosan szerepelnek a helyi sajtóban. Saját információs, tájékoztató jellegű kiadványokat is megjelentetnek. Az alapítvány a térségi önkormányzatokkal együttműködésre törekszik. Ezt legintenzívebben Eger Megyei Jogú Várossal sikerült kiépíteni. Csatlakoztak a Kismama mappa projekthez, mely célzott hirdetési eszközként kerül el minden helyi védőnőhöz és így a kismamákhoz. A

kommunikációs

kapcsolatrendszerüket

folyamatosan

fejlesztik,

tapasztalataik

és

információik összeadásában és elemzésében valamennyi partnerük egyaránt érdekelt és érintett.

Az együttműködés történhet például egymás programjait megismerő szakmai

találkozók, fórumok, tapasztalat és programcserék formájában, s az ebből következő közös



programok, tevékenységek révén.

Sok esetben bekapcsolódnak önkéntes segítő munka

keretében más szervezetek programjaiba is. A kommunikációs kapcsolatrendszer másik fontos eleme a szolgáltatásaikat igénybe vevő egyénekkel való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, melynek eszköze a címlista folyamatos bővítése és frissítése. Rendszeresen tájékozódnak az újonnan megnyíló lehetőségekről, újdonságokról például az Egri Civil Nap alkalmával. A helyi médiával való jó viszony fenntartása és folyamatos tájékoztatása a díjmentes programokról is nélkülözhetetlen eleme a működésüknek. Járnak különböző programindító fórumokra, képzésekre is. A más szervezetekkel/ programokba történő beépüléskor mindig szem előtt tartják saját céljaikat. Kapcsolatok építését és a szervezet fejlesztését szolgálják a PR-anyagok is, a szórólapoktól az igényesebb bemutatkozásig, programjaik, tevékenységeik bemutatásáig. Ezeket az anyagokat valamennyi tagjuk és partnerük felhasználhatja ismertető céllal. A fentiekben leírt kommunikációs stratégiát és eszközrendszert az alábbi konkrét programok lebonyolítására is felhasználja a Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány. Az egyesület hagyományos éves programjai 2010-2015 között tervciklusban: 

Évenként minimum kétszeri kuratóriumi ülés



Baba-Mama Nap szervezése az év első és második felében



Családi Sportnap szervezése az év első és második felében



Eger Ünnepén való részvétel



Tornaprogramok biztosítása a hétköznapokban



Önkéntes munka Eger város nagyobb rendezvényein (Föld napja, Gyereknap, stb.).



EREDMÉNYEK A Baba-Mama Alapítvány egyik kuratóriumi tagja a vele készített interjúban évről-évre bővülő eredményekről számolt be. A munkát 2004-ben kezdte meg három alapító tag, egy testnevelő tanár / gyógytornász, egy sportoktató és egy táplálkozási tanácsadó. Elmondásuk és a honlapjuk adatai szerint (www.babamamaclub.hu) egy 60 négyzetméteres lakásból indulva, több költözés után, ma már egy színvonalas két tornára kiválóan alkalmas bérleményben folytatják önkéntes tevékenységüket (10. kép).

10. kép: Kismama jóga a Baba-Mama Alapítványban (forrás: www.babamamaclub.hu) Munkájukat a kismamákkal kezdték, hiszen akkor ők is kismamák voltak. Az Alapítvány létrehozása során saját szociális szerepváltozásukon alapult. Az aktív munkából, társadalmiés sportéletből nehéz volt a váltás a családalapítás és a gyerekvállalás felé. Küldetésük fő célja ekkor a kismamák, a fiatal anyukák és a még otthon lévő gyermekek egészséges szabadidő eltöltése volt Eger városában.



11. kép: Gyerektorna a Baba-Mama Alapítványban (forrás: www.babamamaclub.hu) Az évek során tevékenységük folyamatosan bővült. A kismamák után jött a fitnesz (12. kép). A kismama vendégkörből folyamatosan nevelték ki a sportoktatókat, akik a megfelelő tanfolyam elvégzése mellett tapasztalatokat szerezhettek az alapítványi munkában is. Az alapítók mellett több mint 10 fő önkéntes sportoktató, több orvos, mentálhigiénikus és egyéb szakember tevékenykedik Eger város lakosságának egészségmegőrzésében az Alapítvány által szervezett programokon.

12. kép: Fitnesz a Baba-Mamában (forrás: www.babamamaclub.hu)



Az alapítók 2014-ben már szinte nem is emlékeznek arra, hogyan kezdték ezt a munkát. Mind a hárman dolgoznak, a gyerekek már iskolába járnak, az Alapítvány működik. Mindig találnak aktív, önkéntes résztvevőt, aki irányításuk mellett a cél érdekében tevékenykedik. A tevékenység már nemcsak Egerre, hanem szinte egész Heves megyére kiterjed. Munkájuk lényege a „vidámság és a mosoly”, melyet a mozgás és az egészséges életmód által érnek el. A Baba-Mama nevet már ki is nőtték, hiszen minden korosztály megfordul a programjaikon. A jelenleg tárgyalt „Idősen is Fitten” program tagjainak nagy része a 2011-es kutatás óta is jár a szárazföldi és vízi tornákra is. Van egy kifejezetten cukorbetegeknek szervezett csoport is, emellett tervben van még jó pár betegség-csoportra vonatkozó speciális program. Pozitív eredményeket kaptak a reumatológiai vizsgálat eredményeként is.

A vizsgálat

résztvevőinek véleménye szerint a programba bevont csoportok tagjainak előnyösebben változtak testmozgási és táplálkozási szokásai a fél év folyamán. Az is jelentős, hogy a Torna és a Mentál csoport tagjainál egységesen javult az egészségi állapot szubjektív érzése, a Torna csoport tagjai kevesebb gyógyszert szedtek a program végére. A hangulati, valamint a közösségi élmény mutatói is szépen javultak. Ez még jelentősebb változás, ha a változásokat a kontroll csoport eredményeihez viszonyítjuk. A kontroll csoport esetében a program fél éve alatt romlott az általános egészségi állapot, a közösségélmény, a fittségi mutatók, a depresszió mértéke, és csontsűrűség is. Számunkra a legnagyobb eredmény a vizsgálatban részt vevő, velünk végig kitartó személyek áltat készített Power Point anyag, melyből most idézeteket mutatunk be: „Közös életünk 2011. április 4-én kezdődött a méréssel. Nagy izgalommal vártuk az első találkozást: számunkra a torna egy nagy kaland! Képesek vagyunk ennyi év kihagyása után magunkra öltve a dresszt, 60 percen át mozogni?!”

13. kép: Így kezdtük (forrás: saját) 21 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ Példatárunkban látható, hogyan legyünk önkéntesen „kicsiből nagyok”. Az Idősen is Fitten program idézeteivel szeretnénk összefoglalni a Baba-Mama Alapítvány munkáját. A kicsiktől, az újszülöttektől indulva jutnak el a nagyokig, a nyugdíjasokig. A nyugdíjasok értékelésétől nem is kell több összefoglaló: „Jó hangulatban kezdtünk a tornának. Aztán jöttek a húzósabb gyakorlatok. Összeszorított szájjal mondogattam magamnak, megy ez, csak csinálni kell. Csak az a fránya tükör ne lenne velem szemben, körbe a teremben a falakon! Két eset van, vagy felveszek egy óriás pólót, vagy nem főzök finomakat, – óóóó nehéz döntés- és fogyózok. Aztán észrevettem, nem a terem ázik be, rólam csurog a víz, de érdekes, mégsem éreztem fáradságot. Minden részemet megtudtam nyújtóztatni, működtek az izmaim.”

14. kép: „Meg tudok nyújtózni” (forrás: saját) „Irány a Törvényház út 3, Judit már biztos vár minket. Torna előtt mindig jól jön egy kis csevej. Nehéz dolog lehet velünk foglalkozni. Imádunk beszélgetni és úgy tűnik témáink kimeríthetetlenek. De felhangzik a zene, és indul a 60 percen át tartó, jól felépített mozgás22 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


sorozat. Rendesen, ahogy kell, szuszogtunk, izzadtunk, mosolyogtunk saját magunkon és mégis valami furcsa, újult erővel indultunk az öltözőbe. El sem hiszem, hogy erre a tornára én is képes vagyok.”

15. kép: Erősítő gyakorlatok (forrás: saját) „És valóban! Remek foglalkozás volt. Lassan már mindent tudok csinálni: hajlítás, húzás, döntés állva, ülve, térden... és jöhet a gumikötél.

Rájöttem, mi a titka, hogy kellemes

fáradságot érzek és nem valami lehengerlő izomlázat! Kellő időben, kellő mennyiségű légző gyakorlat. Hihetetlen, hogy 60 perc aktív tevékenység ennyire jól tud esni. Végtelenül sajnálom, hogy csak heti két alkalommal van részem belőle. Péntekenként Pesten vagyok, így ez a torna kimarad.”

16. kép: Nyújtó gyakorlatok (forrás: saját) „Nem hittem volna, hogy meg tudom csinálni! És mégis! Közeleg a hatodik hónap vége. Szívesen megállítanám az időt! El sem tudom képzelni, hogy hetente többször is, ne tegyem próbára az erőmet: izzadjak, összeszorított fogakkal még mindig a picit-picit-picit –picit23 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése


picit-picit-picit-picit mozdulatokat csináljam.

De az idő megy, és vége lesz ennek a

nagyszerű dolognak, ami valóban visszaadta a kondíciómat: simán feljövök a dombon, lehajolok a virágért a mezőn, egyedül felállok, és akár egy lábon állok, egyensúlyozva. Jó érzés, hogy újra hasznos lesz tevékenységem önmagam és családom számára. Ezzel nem csak én vagyok így, hanem mindannyian, akik erre a tornára vállalkoztak, hatvan éven felül.”

17. kép: Készülődés (forrás: saját)

18. kép: Ünneplés (forrás: saját)



FÜGGELÉK Szakirodalom Iván L. (2002): A gerontológia újabb eredményei, az egészséges öregedés esélyei és kockázatai. Hippocrates, 6: 381-387. Semsei I. (2011): Az öregedés egyesített elmélete. Magyar Gerontológia, 9: 9-17. Források www.agriasport.hu www.babamamaclub.hu www.eger.hu www.eck.hu Interjúkérdések - Mióta működik az alapítvány? - Mi a fő cél és a tevékenység? - Mik a fő programok? - Kb. mennyi embert mozgatnak meg évente? - Milyen típusú edzések vannak az idős korosztály számára? - Mely korosztály a fő célcsoport? - Hogyan vonták be az idősebb korosztályt a programjukba? - Hogyan vélekedtek a nyugdíjasok a 2011-es felmérés eredményeiről? - Hogyan finanszírozzák a programokat? - Mik a jövőbeli célok, tervek? Újabb programok? - Hogyan működnek együtt az önkormányzattal? - Részt vesznek-e további egészségfejlesztő programokban? A város egészségfejlesztő / sportkoncepciójában? - Milyen csatornákon történik a programok kommunikációja?


kódszámú projekt

Recommend Documents