Kódolás A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Mi az információ? Az információ egy értelmes közlés, amely új ismeretet, új tudást ad. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy az információ valamely meglévő bizonytalanságot szüntet meg.) Azokat az információkat, amelyekből valamilyen konkrét tényt tudunk meg adatnak is nevezzük. Az információ értelmezett adat.
Az adatot értelmezzük, a jelentést megértjük, ezáltal ismerethez jutunk. Ha ez új ismeret, akkor információ, amelynek legfontosabb jegye, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Van, aki az információt megkülönböztető jelnek tekinti, mások egyszerűen a közlés tárgyának tartják, ismét mások szerint minden információ, ami változást okoz az emberi tudatban, ha számunkra már ismert, az nem információ. Fontos a konkrét jelentés is, hiszen így állapítható meg, hogy új ismeret-e az információ. Példa: „T= -5°C” ha tudjuk hogy ez mit jelent akkor értelmezzük az adatot, ha éreztük és tapasztaltuk, akkor többet is jelent. De ha ez új ismeret, akkor információt jelent.
Az információ valamely jelenségre vonatkozó értelmes közlés, amely új ismereteket szolgáltat az információ felhasználójának. Valójában információnak tekinthető minden inger, amely a környezetünkből hozzánk érkezik. A hangok, a látvány, az ízek, a hőérzet, továbbá a gondolatok, amelyeket hallunk, vagy olvasunk stb. Ahhoz, hogy az információt tárolhassuk, feldolgozhassuk, és továbbíthassuk, valamilyen jelrendszer segítségével rögzítenünk kell. Ilyen jelrendszerek például az írás különféle változatai, vagy a zenei kotta. A számítógépek mindenféle információt számok formájában „írnak le”, azaz rögzítenek. Így válik az információ a számítógép által feldolgozható adattá. Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adat tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra.
Valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet. Az adatnak önmagában nincs sem jelentése, sem bármilyen szövegösszefüggése. Adatnak nevezünk minden olyan ismeretet, mely előzőleg már rögzítésre került. Az adat az információnak a számítógépes rendszerben való megjelenési formája. A feldolgozásban az információ helyett az adatokkal végezzük el a kívánt műveleteket.
Mi a kódolás? Kódoláskor egy adatot más formátumúvá alakítunk egy eljárás során.
A kódolás olyan eljárás, amelynek során a kiindulási adatokat más formátumúvá alakítják át. (Általában tárolás, vagy adatátvitel céljából.) Ehhez szükség van egy kódrendszerre, illetve egy kódolási eljárásra.
Kódolás például az a művelet, amikor egy zene hangjait hangjegyekkel leírjuk (kottában), vagy amikor egy verset leírunk a papírra. Kódolás történik akkor is, amikor egy digitális fényképezőgép rögzíti a képet. (számok formájában) Kódolás az emberi vércsoportok elnevezései és az irányítószámok is, de a KRESZ táblák is kódoltan tartalmazzák a szabályokat! A kódolást gyakran azért végzik, hogy az adatátvitel során esetleg lehallgatott üzenetet illetéktelen személy ne tudja elolvasni. Ezt a fajta kódolást, titkosításnak nevezzük. Máskor azért végeznek kódolást, hogy az adatok tárolásához kisebb tároló helyre legyen szükség. Ezt a fajta kódolást, tömörítésnek nevezzük.
Mi a dekódolás? A kódolt információból aztán a dekódoló eljárás segítségével kapjuk meg az eredeti adatokat. Dekódolás történik akkor, amikor a zenész a kotta alapján eljátssza a zenét, felolvassák a verset, vagy a nyomtató kinyomtatja a képet. Mi a jel? Az információkat jelek segítségével rögzítjük. A jelek nagyon sokfélék lehetnek. Vannak olyan egyszerű jelek, amiket majdnem mindenki megért (pl.: integetés búcsúzáskor. Vannak olyan jelek is, amiket az embereknek csak egy csoportja ért. Ilyen jelekből állnak a titkosírások, de sok más jelet is csak tanulás és gyakorlás után értünk meg (Morze, jelzőtáblák, jelnyelv, stb.). A jelekkel rögzített információkat csak akkor értjük, csak akkor tudjuk „venni”, ha ismerjük a jelek jelentését. A betűket például csak akkor értjük, ha tudunk olvasni. Mi a kód? A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, mellyel valamely információ egyértelműen megadható. Általános értelmezésben valamely információ halmazhoz egyértelműen szimbólumok halmazát rendeli, vagyis a kód valamely információ kifejezésére, hordozására szolgáló rendszer, amely az információ elemeihez egyértelműen kód-jeleket rendel. A kód fogalmába beleértjük ennek a hozzárendelésnek a szabályait, törvényszerűségeit, megállapodásait is.
Kódoljunk! A következőkben példákat láthatunk a különböző kódolásokra. Egyik alapvető kódolás, amikor egy táblázatban lévő jelekből egy segédeszköz segítségével kapjuk meg az adatunkat. 1. A következő vers utolsó szavát fejtsd meg az alábbi kódtáblázat segítségével! A szívélyes gólya mit vett a fejébe? Meghívta a nyájas varangypárt ebédre. Sőt továbbment - még a kicsik is jöhetnek! De azt már nem mondta meg, hogy csak köretnek.
2. Az előző táblázatot használva, de már a „torpedó” játék szabályait használva fejtsd meg, mely szóra gondoltam! H5, D6, G5, B10, F3, A4, B2, G3, H5, J6, C10 Láthatjuk, hogy ugyan azon táblázatból többféle módszerrel is ki lehet nyerni a megfelelő adatokat.
3. Ismert módszer az is, amikor egy irodalmi művet használnak fel kódok készítésére. Pl.: Ilyen könyv a biblia. A biblia könyveit, fejezeteit, szakaszait könnyen lehet jelölni, és onnan vagy szavakat, vagy karaktereket egyértelműen meghatározni.
Mire gondoltam? 1Mó1/ 4:2, 1:3, 2:4, 1:1, 3:1, 5:2, 2:2, 4:16, 3:5, 2:5, 3:6, 2:1, 2:8 4. Ismert kódolás a Morze ABC, amely jelek (hang, fény) hosszúsága alapján kódol egy szöveget. A morze ABC segítségével egészítsd ki a következő verset! Nekem az a mániám, hogy nem vagyok egy névtelen pávián! Tudjátok meg, bármily fura, az én nevem A majmok közt én vagyok a Világ Ura! 5. Cézár féle titkosírás! A B C D E F G H I L M N O P Q R S T V X A megadott szöveget úgy D E F G H I L M N O P Q R S T V X A B C kell kódolni, hogy az írás minden betűjét egy, az abc-ben valamennyivel utána lévő betűvel kell helyettesíteni. Ha közben az abc végére érnénk, akkor elölről kell folytatni. Ezt a fajta módszert gyakran szokták Caesar-féle titkosírásnak vagy Caesarmódszernek is nevezni, mivel írásos emlékek őt említik először, aki használta is ezt a titkosírás fajtát a gall háborúk idején a Cicero-val való levelezéséhez. Kódolt szöveg esetén fordítva járunk el. Kódold a következő szöveget!
AÁBCDEÉFGHIÍJKLMNOÓÖŐPQRSTUÚÜŰVWXYZ DEÉFGHIÍJKLMNOÓÖŐPQRSTUÚÜŰVWXYZAÁBC „Legnagyobb ellenséged mindig ott bujkál, ahol utoljára keresnéd.” Fejtsd meg a kódolt szöveget! „Nrűűxőo, óeűűvőo, jbscűxőo.”
6. Alakzatok kódolása. Ha letesszük a tollunk hegyét és megadjuk az elmozdulás irányát, sok ábrát könnyen megrajzolhatunk. A rajz következő szakasza, mindig attól a ponttól kezdődik, ahol éppen befejeztük a rajzolást. Az elmozdulás nagysága mindig ugyan annyi, az irányát a következő ábra mutatja. A következő ábra kódja a ponttól kiindulva tehát: 3,2,5,3,6,5,7,6,1,7,2,1
7. QR-kód. Biztosan feltűnt már egy- két helyen neked is ez a furcsa alakzat. Ez a QR kód, ami nem más, mint egy mobilkód, egy kétdimenziós vonalkód. Neve a Quick Response, azaz gyors válasz szóösszetételből ered. Ötletes kis japán találmány, melyet okostelefonra telepíthető QR kód szkennerrel tudsz beolvasni és értelmezni a kódolt üzenetet. Ez az üzenet lehet egy térkép, szöveg, névjegy, email üzenet, vagy webhely, amit megnyit a böngésző, ha beolvasod a kódot.
