KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA

PÁLYAKÖVETÉS 2010 A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2010

A kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” projekt keretében valósul meg.

Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................... 4 Előszó ......................................................................................................................................... 5 1.

Pályakövetés előzményei a Kodolányi János Főiskolán ................................................... 8 1.1

Az első felmérés .......................................................................................................... 8

1.2

A második felmérés ..................................................................................................... 8

1.3

A harmadik felmérés ................................................................................................... 9

1.4

A negyedik felmérés, az aktuális kutatás..................................................................... 9

1.4.1

A kutatás célja ...................................................................................................... 9

1.4.2

A kutatás célhoz rendelése ................................................................................. 10

1.4.3

A kutatás tárgya .................................................................................................. 10

1.4.4

A végzett és aktív hallgatók pályakövetése ........................................................ 10

A kutatás menete .................................................................................................................. 10

2

3

4

1.4.4.1

A hallgatói címlista kiépítése ...................................................................... 10

1.4.4.2

A kérdőív .................................................................................................... 11

1.4.5

A válaszadási hajlandóság befolyásolása ........................................................... 11

1.4.6

Adatfelvétel ........................................................................................................ 11

Bevezetés .......................................................................................................................... 12 2.1

A végzett hallgatók .................................................................................................... 12

2.2

Az aktív hallgatók ...................................................................................................... 13

Módszertan ....................................................................................................................... 14 3.1

Válaszadási hajlandóság ............................................................................................ 15

3.2

Reprezentativitás ....................................................................................................... 16

Részletes értékelés ............................................................................................................ 20 4.1

A végzettek (2007, 2009) elemzése ........................................................................... 20

4.1.1

Alapadatok ......................................................................................................... 20

4.1.2

Összefüggés-vizsgálatok .................................................................................... 33

4.2

4.1.2.1

Szak ............................................................................................................. 33

4.1.2.2

Végzés éve .................................................................................................. 42

4.1.2.3

Tagozat ........................................................................................................ 46

4.1.2.4

Lakóhely ..................................................................................................... 51

4.1.2.5

Nem ............................................................................................................. 58

Az aktív hallgatóink elemzése ................................................................................... 63

4.2.1 5

Alapadatok ......................................................................................................... 63

Eredmények ...................................................................................................................... 72

2

6

Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 76

7

Mellékletek ....................................................................................................................... 77

3

Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket szeretnénk kifejezni a rengeteg segítő konzultációért, amit a felmérés lebonyolításában az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felsőoktatási referensétől, Fodor Szabolcstól kaptunk. Továbbá köszönjük az EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető VSL Kft. munkatársainak Majsa Katalinnak és Horváth Zoltánnak az EvaSys rendszer használatához nyújtott sok-sok technikai segítséget.

4

Előszó

Több kutatási eredmény bizonyítja, hogy a főiskolát, egyetemet végzett hallgatók komoly krízisállapotba kerülnek közvetlen tanulmányaik befejezése után, különösen a elhelyezkedés kilátástalansága, a pályán való megfelelés bizonytalansága miatt. Ennek az állapotnak a felmérésére a Kodolányi János Főiskola Diáktanácsadó szolgálata már korábban is folytatott kutatásokat, melyről lentebb esik szó. Viszont, a jelen kutatás ezeken a felméréseken is túlmegy, és a főiskola által elnyert TÁMOP 4.1.1.-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” pályázattal lehetőség nyílt egy komplex kutatásra a végzett és az aktív hallgatók körében, on-line kérdőíves módszerrel. A kutatás fontossága időszerű, hiszen az Európai Uniós csatlakozás újabb kihívások elé állította a végzős hallgatókat is, és felmérések nélkül nehéz véleményt alkotni az aktuális helyzetről, hiszen a főiskolának érdeke, hogy hallgatóinak a gyakornoki, az elhelyezkedési területeken is minél tökéletesebb szolgáltatásokat nyújtson. A felmérés egyrészt a főiskola számára visszajelzés arra, hogy melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni kell a végzős hallgatók igényeinek megfelelően, másrészt az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára fontos információkat nyújthat a jövőben indítható és finanszírozható szakokról, képzési formákról. Ezt látszik alátámasztani a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény "Adatkezelés a felsőoktatási intézményekben, a felsőoktatás információs rendszere" 34.§ (6) bekezdése, mely szerint a karrieriroda végzi a pályakövetés technikai lebonyolítását, adminisztrációját. Úgy gondoljuk, hogy országos szinten, az ilyen és a hasonló felméréseknek akkor van legnagyobb súlya, ha az összes felsőoktatási intézmény elvégzi a pályakövetési kutatását, amelyet egy, a felsőoktatásra szakosodott statisztikai hivatal összegez, és kiértékel. Ennek a feladatnak úgy tűnik, hogy az Educatio Kht. kíván megfelelni. Korábbi kutatási anyagunk, mely szintén indokolja a jelen felmérés fontosságát Az egyetemeken, főiskolákon tanuló hallgatók közérzetét, de ugyanakkor az egyetemek sikerességét is alapvetően az határozza meg, hogy milyen esélyekkel indulnak majd a végzett hallgatók a munkaerőpiacon. Egy nagy port felkavart amerikai kutatás mutatott rá a huszonéves fiatalok „kapuzárási pánik” tüneteire: a fiatalok kétségbeesnek közvetlenül azelőtt, vagy nem sokkal az után, hogy befejezik egyetemi tanulmányaikat. Sajátos módon látják életperspektíváikat: reménytelen és hosszú folyamatnak élik meg, amíg viszonylagos sikereket, egzisztenciális biztonságot nyújtó eredményeket érnek el pályájukon. A magyar kifejezés, a „kapunyitási pánik” (Horváth, 2004) a kapuzárási pánikkal hasonlítja össze a jelenséget, míg az eredeti amerikai kifejezés a „quarterlife crisis” (Robbins és Wilner, 2001), vagyis az embereket harmincas éveik közepén elérő „életközépi válság” mintájára alakította a „negyedélet-válság” terminust. Ez utóbbi inkább arra utal, hogy a negyedélet válsága egy társadalmi jelenség is: a fiatalok nem ugyanazokkal az esélyekkel indulnak el az életben, mint pályájukat egy generációval előbb kezdő társaik, és ezen esélyek észlelése vezet krízisállapothoz.

5

A fiatalok esetében még két jelenség okozhat krízist az egyetemi évek alatt: - Az adaptációs krízis (mennyire könnyen képesek a fiatalok beilleszkedni az adott egyetemi környezetbe); - Az egyetem moratórium-fázis jellege; a fiatalok az egyetemi évekkel mintegy „haladékot kapnak” a pályaválasztás konkrét döntései alól (Tóth, 1996). Ez a „krízis előtti és krízis utáni” állapot tulajdonképpen éppen azzal jellemezhető, hogy az egyetemi évek csökkentik a fiatalok depresszió-szintjét: azaz nem az egyetem kezdete és vége jelent krízist, hanem az egyetemi évek jelentenek egy viszonylag konfliktusmentes időszakot. Adataink között tulajdonképpen minden ilyen összefüggést megtaláltunk. Első ábránkon az évfolyam és a Beck Depresszió Teszt összefüggését vizsgáltuk: 9,0

8,5

8,0

7,5

7,0

BDI Átlagok

6,5

6,0 5,5 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Beck Depresszió Pontszám átlagok az évfolyamok tükrében

Ugyanez az NCS-kérdőív esetében:

6

72

70

68

66

NCS átlagok

64

62

60 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

NCS Depresszió Pontszámok az évfolyamok tükrében

Mindkét esetben azt láthatjuk, hogy egy kiugróan magas depresszió-pontszámról indulnak az elsős hallgatók – majd a negyedik (az NCS, amely a megszemélyesítettebb, átdolgozottabb tüneteket jelenti) illetve az ötödik évfolyam felé újból megnő a depressziópontszámok szintje. A negyedik évfolyam esetében található magas depresszió, vagy ahogyan mi neveztük el, a „kapunyitási pánik” kialakulása mögött nagyon sok összetevő felsorakoztatható. Az EU-ba való bekerüléssel a felsőoktatásból kikerülő hallgatók élik meg legnegatívabban azt a versenyszellemet, melyet az EU korábbi országaiban végzett hallgatók jelentik számukra. Több esetben úgy élik meg, hogy hátrányban vannak tudásban, nyelvismeretben azokkal a végzős, vagy már végzett hallgatókkal szemben, akik Nyugat-Európa neves egyetemein végeztek és a szabad munkaerő-áramlás következtében számukra komoly konkurenciát jelentenek. Sajnos ezek a vélemények nem alaptalanok, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy a végzős hallgatók idegen nyelv ismerete mennyire hiányos. A másik komoly gond a végzős hallgatókkal való törődés hiánya a felsőoktatási intézmények részéről. Kevés olyan intézmény van, amely karrierirodát működtet a végzősök álláskeresésével kapcsolatban. Ez a probléma a Kodolányi János Főiskolán megoldódott egy európai uniós pályázattal, és 2007 márciusától a hallgatók megkereshetik a Diáktanácsadó és Karrier Iroda néven működő egységet, ahol karrierjük építésével, ezzel összefüggő, vagy egyéb gondjaikkal kapcsolatban naprakész, szakszerű választ kapnak, az ott dolgozó karrier tanácsadóktól, ha szükséges, pszichológustól.

7

1. Pályakövetés előzményei a Kodolányi János Főiskolán Minden intézmény számára elengedhetetlen tudni, mennyit ér a diplomája. A fiatal, dinamikusan fejlődő Kodolányi János Főiskola 1992-ben történt megalakulása óta eddig 3 alkalommal követte nyomon végzett hallgatóit abból a célból, hogy reális képet kapjon diplomásainak munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyeiről. A következő táblázat ezeket a felméréseket foglalja össze. 1.1

Az első felmérés Időpont: 2000. ősz Vizsgált 1995 – 2000 között diplomát szerzett valamennyi hallgató (1362 fő) populáció: Felmérés postán küldött kérdőív (válaszboríték mellékelve) formája:

Válaszadási 11% hajlandóság: (1362 kiküldött kérdőívből 153 értékelhető érkezett vissza) Felmérést Diáktanácsadó és Információs Iroda végző egység: Pályázati a Magyar Soros Alapítvány 226/10 kódszámú Felsőoktatási Diáktanácsadó erőforrás: Központok létrehozása pályázata Eredmények: Elektronikus feldolgozás (Microsoft Office Access 2003), nyomtatott kiadvány nem készült

1.2

A második felmérés Időpont: 2003. tavasz Vizsgált 1995 – 2002 között diplomát szerzett valamennyi hallgató populáció:

Felmérés postán küldött kérdőív formája: Válaszadási hajlandóság: Felmérést végző (G)oldKODÓ Klub, a Kodolányi János Főiskola öregdiák szervezete egység: Pályázati nincs erőforrás: Eredmények: a válaszadási hajlandóság csekély mivolta nem tett lehetővé reprezentatív értékelést

8

1.3

A harmadik felmérés Időpont: 2008.

Vizsgált 1996 – 2008 között diplomát szerzettek 10%-a rétegzett mintavétel populáció: alapján Felmérés formája: az e-mail-címmel rendelkezők elektronikus üzenetet kaptak, feltüntetve a honlapot, ahonnan a kérdőív letölthető, az e-mail címmel nem rendelkezők postai úton kapták meg a nyomtatott kérdőívet Válaszadási 25% (1000 kiküldött kérdőívből 258 érkezett vissza, az értékelhető hajlandóság: válaszok száma: 245-258) Felmérést végző Diáktanácsadó és Karrier Iroda egység: Pályázati a Nemzeti Fejlesztési Terv ROP 3.3.1. -05/1-2006-04-0008/36 „Regionális erőforrás: munkaerőpiaci kutatás szervezése és Karrieriroda létrehozása a Kodolányi János Főiskolán” című projektje Eredmények: Dr. Kontó Gizella: Pályakövetés 2008. A KJF végzett hallgatóinak pályakövetéses vizsgálata, Székesfehérvár, 2008 Kodolányi János Főiskola

1.4

A negyedik felmérés, az aktuális kutatás

Időpont:

2010. tavasz

Vizsgált populáció:

2007-ben, 2009-ben diplomát szerzett, záróvizsgát tett hallgatók (1978 fő); valamennyi aktív hallgató (5897 fő) online standard kérdőíves adatfelvétel

Felmérés formája: Válaszadási hajlandóság: Felmérést végző egység: Pályázati erőforrás: Eredmények:

Végzettek esetében: 20,1%; aktív hallgatók körében: 16,6% Diáktanácsadó és Karrier Iroda az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.1.1.-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” c. projektje Dr. Kontó Gizella: Pályakövetés 2010. A KJF végzett hallgatóinak pályakövetéses vizsgálata, Székesfehérvár, 2010 Kodolányi János Főiskola

1.4.1 A kutatás célja A pályakövetési vizsgálat célja a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piaci elhelyezkedési stratégiájának, a képzési és intézményi szolgáltatások munkaerő-piaci tapasztalatok fényében történő értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése. Továbbá az aktív hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése.

9

Közvetlen cél, hogy a rendszeres kutatások eredményei olyan adatokhoz juttassák a vezetőket, amelyek felhasználhatóak a képzések munkaerő-piaci relevanciájának fejlesztéséhez, illetve PR információkkal is szolgáljanak a leendő hallgatók meggyőzéséhez. Hosszú távú cél olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések szisztematikus megismerését, segítik az intézményt és az egyéneket a gyorsan változó munkaerő-piaci igények és követelmények megismerésében. Továbbá versenyképesebb szolgáltatásokat nyújtva, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzés biztosítása, javítva a diplomás foglalkoztatottsági helyzetet, különösen a pályakezdők terén. 1.4.2 A kutatás célhoz rendelése Alapvető fontosságú a pályaorientáció segítése, a képzések munkaerő-piaci elvárásokhoz történő igazítása, illetve a minőségbiztosítás terén hasznosuló információs háttér biztosítása. 1.4.3 A kutatás tárgya A diplomás pályakövető rendszer kutatás tárgya egyrészt a hallgatói motivációs vizsgálat, mely feltárja a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációit, képzéssel szembeni elvárásait, másrészt a végzős, illetve végzett hallgatók pályakövetése, mely feltérképezi a munkaerő-piacra való beilleszkedés sikerességét. 1.4.4 A végzett és aktív hallgatók pályakövetése A kutatás menete 1.4.4.1 A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. A diplomás pályakövetéses vizsgálat kijelölt alap populációja a 2007-ben, illetve 2009-ben végzett hallgatók köre, valamint az összes aktív hallgató. Első lépésként így az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Online vizsgálatról lévén szó, a címlista kiépítésekor az alapadatokon kívül természetesen a hallgató e-mail címe is szerepelt. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. A végzettek közül 135 fő, az aktívak közül 236 fő nem adott meg e-mail cím elérhetőséget (vagy nem rendelkezett azzal) a Neptun-rendszerben a Főiskolára történt felvételekor, így ők postai megkeresésben részesültek. A felmérésben való részvételük azonban további feltételek egyidejű teljesülésétől függött (számítógép, internet hozzáférés) mivel ők csak a felkérő levelet kapták meg, a felmérés pontos címével (http://kerdoiv.diplomantul.hu/evasys/online) és belépésük egyedi jelszavával. A harmadik lépés előtt újabb ellenőrzés történt, ezúttal a több adatos személyek kiszűrése valósult meg, annak tudatában, hogy adott kutatásban egy válaszadót csak egyszer célszerű kérdezni. A hiányos, illetve többszörös adattal rendelkezők kiszűrését követően a mintatervező mátrix kialakítása következett. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, lakcím (irányítószám, település, utca

10

házszám), telefon, e-mail-cím, diploma megszerzésének dátuma (végzetteknél), évfolyam (aktívaknál) Microsoft Office Excel 2007-es programban. 1.4.4.2 A kérdőív A Kodolányi János Főiskola a 2010-es diplomás pályakövetési felmérését a TÁMOP 4.1.3. „A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése” kiemelt projekt keretén belül készült központi kérdőív alapján valósította meg. A standard kérdőívblokkot saját, intézményspecifikus kérdéssorral nem egészítette ki. 1.4.5 A válaszadási hajlandóság befolyásolása A válaszadási hajlandóság növelésére a Kodolányi János Főiskolának csekély lehetősége kínálkozott. Ajándéktárgyak, sorsolási játékok alkalmazása nem volt kivitelezhető, a kérdőív és a megkeresés formája adott volt, így maradt a felkérő levél és a többszöri emlékeztető levelek tartalmának és formájának igényes megválasztása. A Főiskola rektora maga írta meg a személyes hangvételű felkérő levelet, melyben kiváló érzékkel számolt be arról, micsoda elismerést jelent számára, amikor az üzleti életben, utazási irodákban, külföldi szállodákban, gyermekei iskolájában vagy otthon, a televíziót kapcsolgatva azok az arcok köszönnek rá vissza, akik egykor a Kodolányira jártak vagy még most is oda járnak. A felkérő levél a Rektor Úr fényképét és aláírását is tartalmazta (a rektori felkérő levél megtekinthető a Mellékletben, 7. fejezet) Az emlékeztető levelek megfogalmazásakor a Főiskola eltért az EvaSys rendszer felkínálta szövegtől és szintén a személyes hangvételű megszólítást részesítette előnyben. 1.4.6 Adatfelvétel A Kodolányi János Főiskola az EvaSys felméréskészítő rendszer segítségével végezte el a 2010-es DPR-felmérést.

11

2

Bevezetés

2.1

A végzett hallgatók

A 2007-ben és 2009-ben végzett volt hallgatóinkból kikerülő válaszadók 95 százaléka már nem, azonban 5 százaléka jelenleg is folytat tanulmányokat a Kodolányi János Főiskolán. Örömteli, hogy a főiskolai diplománk, a korábban itt szerzett kellemes tapasztalatok érdemesnek mutatkoznak arra, hogy ez a hallgatókat újabb szakok megszerzésére ösztönözze intézményünkben. Minden negyedik volt hallgatónk más főiskolán/egyetemen tanul pillanatnyilag. Oktatásunk magas színvonalát jelzi, hogy a 102 ma is tanuló volt hallgatónk 34 százaléka egyetemi, vagy mesterképzésben, 1 százaléka pedig doktori képzésben vesz részt. A végzett válaszadók további nagy része gondolja úgy, hogy a közeljövőben újabb tanulmányokba fog kezdeni (56%), és közülük minden második reálisnak tartja az egyetemi továbblépés esélyét. A válaszadók háromnegyed része a női nemhez tartozik, 85 százalékuk jelenleg a városokban lakik. Volt hallgatóink 5 százaléka külföldi lakóhelyéről töltötte ki, és küldte vissza a DPR-kérdőívet. A tagozat alapján a válaszok főként levelezős, illetve nappalis volt hallgatóinktól érkeztek (55 és 45%). Válaszadóink négyötöde egy szakon végzett, ugyanakkor minden ötödik közülük, kettő vagy több szakot is abszolvált. Az elsőként megszerzett szak képzési szintje többnyire hagyományos főiskolai vagy bachelor képzésben megszerzett, és át is vett diploma (83%), de 16 százalékban csak az államvizsgát és az abszolutóriumot sikerült teljesíteni. Kodolányis egyetemi diplomával is büszkélkedhetnek volt hallgatóink, igaz csupán 1,2 százalékuk. Volt hallgatóink első diplomáit főként a gazdasági, a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési terület (42, 24 ill. 15%) jellemzi. Végzett válaszadóink közül minden ötödik két szakot is elvégzett főiskolánkon. Másodikként legtöbben a kommunikáció (51%), és a művelődésszervező szakot (18%) teljesítették. A második diploma megszerzésének éve nagyjából egybeesik az első diploma szerzésével (2007, és 2009), de mivel 2009. évben magasabb a 2. diplomák aránya, a hallgatók körülbelül 10 százaléka vagy később vette csak fel a 2. szakot, vagy egyéb okból csak később teljesítette a követelményeket, mint az 1. diploma esetében. A 2. megszerzett diplomákat 86 százalékban kézhez is kapták a hallgatóink, a csak abszolutórium, vagy csak államvizsga aránya 8 százalék. A tagozatokat tekintve nincs olyan nagy különbség a levelező (55%) és a nappali (45%) arány között. A távoktatásban szerzett 2. diplomák aránya csupán 1 százalék körüli. A válaszadók túlnyomó többségének volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta (82%), és jelenleg 80 százalékuk rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel. A megkérdezettek 5 százaléka vallotta magát munkanélkülinek, de mivel a kérdőívek 15 százaléka nem tartalmazott választ a kérdésre, feltételezhető, hogy ennél nagyobb körükben a valós munkanélküliségi ráta. A munkával rendelkezők 7,5 százaléka dolgozik a főállásán kívül máshol is, és csaknem 6 százalékuk saját vállalkozást irányít. Legtöbben céges, teljes munkaidős munkaviszonyban dolgoznak, kis-, közép-, és nagyvállalatoknál. Legjellemzőbb az alkalmazotti státusz (68%), a felső-, közép-, és egyéb vezetők aránya 27 százalék. A

12

megszerzett munkahelyek 90 százaléka városokban található, és végzettjeink 4,4 százaléka külföldön találta meg a megélhetést. A válaszadók 45 százalékának sikerült munkába állni azon a településen vagy annak közelében, ahol tanult. A munkahellyel való elégedettség vizsgált szempontjai közül a legmagasabb elégedettséget a „tárgyi körülmények” ismérv mutat, ezt követik a „személyi körülmények” és a „szakmai szempontok”. Ha iskolai érdemjegyekkel osztályoznánk őket, mindhárom 2,83 körüli átlagot ad. Tőlük lemaradva következik a sorban a „szakmai presztízs” (2,31), és a két utolsó helyet a „szakmai előmenetel” (2,17) és a „jövedelem” (2,12) alkotják. A válaszadók többsége úgy véli, hogy kisebb-nagyobb mértékben összefügg a fő tevékenységük a végzettséggel (81%), de minden ötödik ember szerint egyáltalán nem. A munkák túlnyomórészt a gazdasági területhez kapcsolódnak (53%), a bölcsészettudományi és a pedagógiai területen dolgoznak ezenkívül végzettjeink 10 százalék feletti arányban. Végzettjeink 18 százalékának van olyan mellékállása, vagy alkalmi munkája, ami köthető a KJF-en szerzett végzettséghez és itt nagy mértékben hasznosítják is a főiskolánkon szerzett ismereteiket. A végzettjeinknek csak kis hányada tart kapcsolatot karrierirodával (3%), nagyrészt szakmai jellegűt, ami érthető, hiszen a Karrier Iroda csak 2007 tavaszától kezdett működni, ugyanakkor volt évfolyamtársakkal több, mint 80 százalékuk, természetesen baráti indíttatásból folytat kapcsolatot. Volt hallgatóinknak ugyan negyede tud az alumni/öregdiák szervezetről, de ennek ellenére csak 1 százalékuk lépett be a tagok közé. 2.2

Az aktív hallgatók

A jelenleg aktív hallgatóként választ adók 95 százaléka még nem rendelkezik KJF-es diplomával, 4 százalékuk azonban igen. Az aktív tanulóink csaknem 20 százaléka a KJF mellett más felsőoktatási intézménynek is hallgatója. Nagy részük hagyományos főiskolai, vagy bachelor (50%), kisebb hányaduk egyetemi képzésben vesz részt (13%). Az egyéb diplomával, végzettséggel rendelkezők (27%) közül legtöbben felsőfokú szakképzésben vettek részt. A válaszadók között a tagozatonkénti megoszlás: nappali 53, levelező 30, távoktatás 18%. Legtöbben végzősök (37%), míg az elsős és köztes évfolyamok nagyjából hasonló, 1/31/3 arányt képviselnek. A válaszadók 80 százaléka nő. A válaszadók 97 százaléka egy szakon tanul jelenleg a Kodolányi János Főiskolán. Legnagyobb arányban a gazdasági (45%), a társadalomtudományi (29%), és a bölcsészettudományi (21%) képzési területeken. Az aktív hallgatók kétharmada bachelor (BA/BSc), illetve csaknem harmaduk hagyományos főiskolai képzésben vesz részt. A diploma megszerzése után hallgatóink csaknem háromnegyede a diploma által nyújtott szakterületen, ugyanakkor 6 százalékuk teljesen más területen kíván elhelyezkedni. A máshol munkát keresők a megváltozott szakmai érdeklődésben, valamint a karrier, és az anyagi feltételek előnyösebb voltában jelölik meg a pályaelhagyás okát. A munkába állást követő évben hallgatóink többsége szükségesnek látja a továbbképzést (85%), valamint a továbbtanulást (75%). Közülük legtöbben mesterképzésben kívánnak részt venni. Második szakot csak a válaszadók 3 százaléka vett fel. Legtöbben a kommunikáció (44%), és a turizmus-vendéglátás (24%) 2. szakot választották. Függetlenül attól, hogy a második diploma megszerzése után ők nagyobb eséllyel lépnek a munkaerőpiacra, mégis fontosnak tartják szakmai továbbképzésüket, specializálódásukat.

13

Aktív hallgatóink kétharmada valószínűnek tartja, hogy a diploma megszerzése után 1-2 éven belül el tud helyezkedni a tanult pályán. Minden harmadik válaszadó azonban szkeptikus a kérdést illetően. Jelenleg tanuló válaszadóink fele-fele arányban tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldön is fognak munkát vállalni, a külföldön való tanulást azonban már csak minden ötödik tanulónk vállalná fel. A hazai munkavállalás munkahelyeként aktív hallgatóink főként a közszférát, illetve multinacionális céget jelöltek meg (19-19%), és saját vállalkozását 15%-uk irányítaná. A leendő munkahelyen legtöbb hallgatónk teljes munkaidőben szeretne dolgozni (55%), emellett minden negyedik ember egyéb munkát is vállalna. 3

Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak három kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák számára. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le. Kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át, az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A szoftver használatára több oktatást is szerveztek az intézmények számára, készségesen segítettek az elsőtől az utolsó momentumig. Ezúton is köszönjük segítő hozzáállásukat. Nos, a Kodolányi János Főiskola élt a felkínált lehetőséggel, és a normatíváknak megfelelően két kérdőívet használt -apróbb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A „Végzett” és „Hallgatói” kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A főiskola Neptun-rendszeréből nyertük a volt és az aktív hallgatók elérhetőségét. Többségük rendelkezett e-mail címmel, hozzájuk tehát e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Azok a hallgatók, akik nem adtak meg internetes elérhetőséget, a postai címük alapján kerültek kiértesítésre. A felkérő levélben számukra szintén elküldtünk egy kódot, etikettet, amelynek segítségével számítógép, és internet használattal csatlakozni tudtak a felméréshez. e-mail + posta Hallgatók aktív végzett (2007, 2009-ben) Együtt

db 8664 + 236 1798 + 135 10830

összes kérdőív

Válaszadási hajlandóság

db

%

8900

11,01

1930

20,62

10830

12,72

Aktív hallgatóinkhoz 8664 e-mail és 236 postai levél, míg végzőseinkhez 1798 e-mail és 135 postai levél jutott el.

14

Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nyilván csak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, ami kiterjedt többek közt olyan területekre, hogy rendelkezik-e, -ha igen, hányadikmunkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek közt annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait. Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. Ez különösen a szakok kapcsán bizonyult célszerűnek. Ugyanis főiskolánk közel 80 féle szakot oktat, amit nehéz egyszerűen kezelni, valamint a kicsi hallgatói létszámok, illetve a kevés válasz is ezt az eljárást erősítik. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak. 3.1


A 10830 kiküldött kérdőívből 1378 érkezett vissza az elemzési munka megkezdéséig. Aktív hallgatóink közül 980 fő tisztelt meg minket a válaszaival, míg a végzettek közül 398-an. A válaszadási hajlandóság a kimenő és a visszaérkezett kérdőíveket alapul véve 12,72%-os, nem rossz eredmény. Aktív hallgatóknál 11,01%, a végzetteknél 20,62%. Ugyanakkor a populációs létszámok (vagyis a többadatos személyek kiszűrését követő elemszám) alapján 17,5%-os a válaszadási arány, ami nagyon jónak mondható. Az aktív hallgatók körében ennél alacsonyabb, 16,62% csak, míg a végzetteknél magasabb, 20,12%. Az eltérés a populációs adatok és a kimenő e-mailek között abból adódik, hogy egy hallgató sajnos többször is szerepelt a Neptun-nyilvántartásban (pl. több e-mailt, vagy egyéb adatot külön sorban tárolt róla a rendszer), valamint egyszerű emberi tényezők is befolyásolták kedvezőtlenül a nyilvántartásokat. Nem keseredünk azonban el, ez minden intézmény számára az első ilyen közös megmérettetés, most jönnek elő a hibák, hiányosságok. Az Educatio Kht. külön hangsúlyozta is, hogy a jövőre vonatkozóan bármilyen előrevivő megoldást szívesen fogadnak. A KJF képviseletében mi is összeállítottunk egy ilyen listát. Tehát most mindenki megfizette a tanulópénzt, és reményeink szerint a jövőben már gördülékenyebben és pontosabban fognak zajlani a diplomás pályakövető felmérések. Mindenesetre bármelyik válaszadási hajlandóságot vesszük is figyelembe, az értékek elfogadhatók. Több hozzánk hasonló intézménynek mindössze 10%-os arányt sikerült elérnie, ennél a KJF mindkét adata jobb. populáció Hallgatók

minta


fő

fő

aktív

5897

980

16,62

végzett (2007, 2009-ben)

1978

398

20,12

Együtt

7875

1378

17,50

15

%

A kiértékeléseknél a kérdésekre, ahogy az lenni szokott, nem válaszolt mindig mindenki. Az aktívaknál 900 és 980, míg a végzetteknél 300 és 398 között mozgott az értékelhető válaszok száma. A válaszok elemzésénél jeleztük, ha túl alacsony a válaszadási arány, például jövedelmek esetében. Ezek az eredmények nyilván nem általánosíthatók a teljes populációra. 3.2

Reprezentativitás Az adatok érvényességének kapcsán fontos megvizsgálni a reprezentativitást. A legfontosabb változók alapján ezt meg is tettük, ezek a nem, a tagozat, a szak és az évfolyam. Amennyiben a populáción, valamint a mintán belüli megoszlások az egyes képzett csoportváltozókra közel egyező értéket mutatnak, az annyit jelent, hogy az adott ismérv szerint reprezentatívnak tekinthető a minta, vagyis az abból levont következtetések nagy valószínűséggel igazak az egész populációra is. Végzettek populáció


minta

fő

%

fő

%

%

458

23,15

89

22,42

19,43

nő

1520

76,85

308

77,58

20,26

Együtt

1978

100,00

397

100,00

20,07

Nem férfi

Végzett hallgatóink esetében mind a nemre, mind a tagozatra fennáll a reprezentativitás. Pl. nők aránya a teljes sokaságban 76,85%, míg a mintában 77,58%, vagy a levelező tagozat aránya a populációban 53,69%, a mintában 54,84%. Ezek az 1-2 százalékpontnyi eltérések nem okoznak jelentős torzításokat. populáció


minta

fő

%

fő

%

%

912

46,11

166

44,62

18,20

0,00

1

0,27

1062

53,69

204

54,84

19,21

4

0,20

1

0,27

25,00

1978

100,00

372

100,00

18,81

Tagozat nappali esti levelező távoktatás Együtt

A központi szakspecifikációban a szakokhoz kódot rendeltek, ezek a szakok szerepelhetnek a központi adatbázisban az Educatio Kht. kérése értelmében. Több felsőfokú intézmény jelezte nekik, köztük intézményünk is, hogy vannak szakjaik/szakjaink, amelyek nem szerepelnek ebben az adatbázisban. Például szakpárok egyáltalán nincsenek. Azt javasolták, hogy ezeknek a szakoknak adjunk egy egyéb kategóriát. De ettől függetlenül az

16

intézményi szintű kiértékeléseknél figyelembe vehetjük őket, lekérdezhetjük őket. (Azonban a központi értékelésnél nem fognak látszani.) populáció


minta

fő

%

fő

%

%

általános szociális munkás (főiskolai)

77

3,89

15

3,77

19,48

andragógia (BA/BSc)

43

2,17

8

2,01

18,60

anglisztika (BA/BSc)

44

2,22

13

3,27

29,55

angol nyelv és irodalom (főiskolai) család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú)

118

5,97

45

11,31

38,14

29

1,47

5

1,26

17,24

1.Szak

francia nyelvtanári (főiskolai)

1

0,05

1

0,25

100,00

275

13,90

50

12,56

18,18

gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc)

5

0,25

1

0,25

20,00

germanisztika (BA/BSc) idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú)

22

1,11

6

1,51

27,27

5

0,25

1

0,25

20,00

idegenforgalmi és szálloda (főiskolai)

437

22,09

108

27,14

24,71

interkulturális menedzsment (szakirányú)

5

0,25

1

0,25

20,00

kommunikáció (főiskolai)

58

2,93

43

10,80

74,14

kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc)

161

8,14

25

6,28

15,53

gazdálkodási (főiskolai)

közgazdász (főiskolai)

91

4,60

28

7,04

30,77

művelődésszervező (főiskolai)

110

5,56

4

1,01

3,64

német nyelv és irodalom (főiskolai)

31

1,57

6

1,51

19,35

német nyelvtanári (főiskolai)

2

0,10

1

0,25

50,00

nemzetközi kapcsolatok (főiskolai)

120

6,07

20

5,03

16,67

nemzetközi tanulmányok (BA/BSc)

30

1,52

6

1,51

20,00

romanisztika-francia szakirány (BA/BSc)

9

0,46

1

0,25

11,11

szociális munka (BA/BSc)

15

0,76

3

0,75

20,00

7

1,76

10,29

398

100,00

20,12

vendéglátó és szálloda (főiskolai)

68

3,44

egyéb

222

11,22

1978

100,00

Együtt

A reprezentativitást szakok szerint vizsgálva már nem olyan egyértelmű a helyzet. A mintában vannak alul-, és felülreprezentált szakok, de nem sok. Az angol nyelv és irodalom, a kommunikáció, valamint az idegenforgalmi és szálloda szakok a mintában felül-, míg a művelődésszervező szak alulreprezentáltak. A szükséges korrekció azonban a szakoknak csak 15%-át érinti. Itt ezeket nem tettük meg. Bonyolította a helyzetet, hogy a szakok elnevezése nem mindig egyértelmű. Például a gazdálkodási szak elnevezés a hallgatók egy része szerint talán nem más, mint a közgazdász? Vagy esetleg a közgazdászba beleférhet az idegenforgalom és szálloda szak is, hiszen a KJF-en „közgazdász idegenforgalom és szálloda szakon” elnevezés használatos…

17

A jövőben igazodnunk kell a központi szakspecifikáció elnevezéseihez, mert különben lesznek szakjaink, amik -bár nagy létszámokat érintenek- mégsem fognak szerepelni a központi, minden intézményt tartalmazó nyilvántartásban, csak mint egyéb kategória. A pontosabb elemzésekhez célszerű a reprezentativitásnak nem megfelelő adatokat korrigálni, ami vagy további megkeresésekkel, lekérdezésekkel, vagy súlyszorzók figyelembe vételével lehetséges. Az idő rövidsége és a kapacitások korlátozottsága miatt ebben a vizsgálatban nem éltünk ezekkel a pontosító korrekciókkal. Aktívak populáció


minta

fő

%

fő

%

%

férfi

1737

29,46

194

19,86

11,17

nő

4160

70,54

783

80,14

18,82

Együtt

5897

100,00

977

100,00

16,57

Nem

Aktív hallgatóinknál a nemek közül a nők felül-, a férfiak alulreprezentáltak a mintában (nők aránya sokaságban 70,54%, míg a mintában 80,14%). A nők inkább kaphatók ezek szerint egy hasonló kérdőíves felmérésben való részvételre. populáció


minta

fő

%

fő

%

%

3129

53,06

504

53,33

16,11

3

0,32

Tagozat nappali esti levelező

2019

34,24

271

28,68

13,42

749

12,70

167

17,67

22,30

5897

100,00

945

100,00

16,03

távoktatás Együtt

populáció fő


minta %

fő

%

%

Évfolyam első

1935

34,29

303

31,30

15,66

végzős

1994

35,34

355

36,67

17,80

köztes

1714

30,37

310

32,02

18,09

Együtt

5643

100,00

968

100,00

17,15

Tagozatonként a levelezősök alul-, a távoktatásban tanulók felülreprezentáltak, a nappalisok aránya nem mutat jelentős eltérést a két csoportban. Évfolyamonként a minta reprezentatívnak tekinthető.

18

populáció


minta

fő

%

fő

%

%

21

0,36

14

1,43

66,67


561

9,51

116

11,84

20,68


213

3,61

42

4,29

19,72

angol nyelv és irodalom (főiskolai)

21

0,36

9

0,92

42,86

család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú)

11

0,19

4

0,41

36,36

egészségfejlesztő mentálhigiénikus (szakirányú)

29

0,49

5

0,51

17,24

6

0,10

előadóművészet-jazz dob szakirány (BA/BSc)

12

0,20

előadóművészet-jazz gitár szakirány (BA/BSc)

15

0,25

2

0,20

13,33

előadóművészet-jazz harsona szakirány (BA/BSc)

1

0,02

előadóművészet-jazz szaxofon szakirány (BA/BSc)

4

0,07

előadóművészet-jazz trombita szakirány (BA/BSc)

3

0,05

1

0,10

33,33

előadóművészet-jazz zongora szakirány (BA/BSc)

8

0,14

1

0,10

12,50

1.Szak általános szociális munkás (főiskolai)

előadóművészet-jazz basszusgitár szakirány (BA/BSc)

előadóművészet-jazz-ének szakirány (BA/BSc)

8

0,14

1

0,10

12,50

11

0,19

4

0,41

36,36

francia nyelv és irodalom (főiskolai)

4

0,07

2

0,20

50,00


3

0,05

31

0,53

27

2,76

87,10

824

13,97

172

17,55

20,87

2

0,03

2

0,20

100,00

40

0,68

9

0,92

22,50

124

2,10

66

6,73

53,23

15

0,25

6

0,61

40,00

375

6,36

42

4,29

11,20

intézményi kommunikátor

74

1,25

13

1,33

17,57


49

0,83

16

1,63

32,65


785

13,31

146

14,90

18,60


138

2,34

21

2,14

15,22

11

0,19

1

0,10

9,09


22

0,37

2

0,20

9,09


11

0,19

2

0,03

1

0,10

50,00


72

1,22

9

0,92

12,50


337

5,71

61

6,22

18,10

6

0,10

1

0,10

16,67

pedagógia (BA/BSc)

46

0,78

6

0,61

13,04

pedagógiai értékelés (szakirányú)

16

0,27

2

0,20

12,50

Európai Uniós szakfordítás (angol, német, francia) (szakirányú)

gazdálkodási (főiskolai) gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) gazdálkodási menedzserasszisztens EU germanisztika (BA/BSc) idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) idegenforgalmi és szálloda vállalkozási (szakirányú) idegenforgalmi szakmenedzser

mentálhigiéniai prevenció specialista (szakirányú)


néptánc- és népi kultúra (szakirányú)

0,00

0,00

protokoll és rendezvényszervező (szakirányú)

1

0,02

0,00

Public Relations (szakirányú)

1

0,02

0,00

157

2,66

17

1,73

10,83

56

0,95

8

0,82

14,29

szociális munka (BA/BSc) tanár - inkluzív nevelés tanára (MA/MSc)

19

tanár - minőségfejlesztés-tanár (MA/MSc)

10

0,17

1

0,10

10,00

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (szakirányú)

57

0,97

6

0,61

10,53

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács (szakirányú)

28

0,47

3

0,31

10,71

turisztikai vállalkozás menedzsment

16

0,27

1

0,10

6,25

1261

21,38

127

12,96

10,07


49

0,83

5

0,51

10,20

vendéglátó szakmenedzser

70

1,19

2

0,20

2,86

turizmus-vendéglátás (BA/BSc)

egyéb

280

4,75

6

0,61

2,14

Együtt

5897

100,00

980

100,00

16,62

A szakok vizsgálata az aktív hallgatók esetében kevesebb egyeztetési gonddal járt, mint a végzetteknél, hiszen az új normatívák itt már érvényesülnek, míg a régebben végzetteknél több, ma már nem létező szak is szerepelt. Azonban van néhány szakunk még jelenleg is, amit nem tartalmaz a központi lista, ilyen például az idegenforgalmi-, és vendéglátó szakmenedzser, vagy az intézményi kommunikátor. Itt az intézményi szintű elemzésnél figyelembe vettük őket. A gazdálkodás és menedzsment-, az idegenforgalom és szálloda szakok kissé felül-, a turizmus-vendéglátás szak alulreprezentáltak. A szükséges korrekció azonban a szakoknak csak 8%-át érinti. Itt ezeket nem tettük meg. Ha feltételezzük, hogy vannak hallgatók, akik nem ismerik pontosan a szakjuk nevét, az idegenforgalom és a turizmus fogalmakat könnyen összekeverhették. Megoldást kell találnunk arra, hogy a jövőben az ilyen és az ehhez hasonló gondok ne merüljenek föl. 4

Részletes értékelés

4.1

A végzettek (2007, 2009) elemzése

4.1.1 Alapadatok Végzett hallgatóink közül a kutatás a 2007. és 2009. évben végzetteket vizsgálja. Ebben a fejezetben a kérdőív legfontosabb kérdéseire adott válaszok megoszlását értékeljük. 350 és 400 között mozog az egyes kérdésekre adott válaszok száma, ezeket az ábrák mellett feltüntetjük. Számolnunk kell a válaszhiányból adódó torzításokkal.

A végzettekhez intézett kérdőívek 95 százalékban olyan volt hallgatóinkhoz jutottak el, akik már nem folytatnak tanulmányokat a Kodolányi János Főiskolán. A válaszok 5 százaléka azonban korábban már diplomát szerzett, de intézményünkben ma is aktívan tanuló hallgatóinktól érkezett. Örömteli, hogy a főiskolai diplománk, a korábban itt szerzett kellemes tapasztalatok érdemesnek mutatkoznak arra, hogy ez a hallgatókat újabb szakok elvégzésére ösztönözze.

20

A válaszadók háromnegyed része a női nemhez tartozik. Ez az arány a főiskola teljes populációjának nemenkénti megoszlásához igazodik. Az online diplomás pályakövetési felmérés során kapott minta ebből a szempontból reprezentatívnak tekinthető.

Az általános iskola befejezése után volt hallgatóink hozzávetőleg azonos arányban éltek Budapesten, megyei jogú, vagy egyéb nagyvárosokban, illetve községekben. Végzettjeink 4 százaléka 14 éves korában külföldön rendelkezett állandó lakóhellyel. A külföldön megszerzett nyelvtudás alapján előnnyel tanulhattak tovább ezek a diákok. Pozitívum, hogy közülük sokan a felsőoktatás sok -egymással konkuráló- intézménye közül éppen a Kodolányi János Főiskola képzését választották.

Megkeresett végzettjeink közül a válaszadók fele hagyományos, 4 osztályos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Jelentős arány végezte ezen kívül még a középiskolai tanulmányait szakközépiskolákban is (36%). Ezek mellett említést érdemel még a 6 osztályos gimnáziumban, és a kéttannyelvű középiskolákban végzettek megoszlása.

21

A válaszadók háromnegyede nem folytat pillanatnyilag tanulmányokat más felsőfokú oktatási intézményben. Ugyanakkor minden negyedik volt hallgatónk igen. Örvendetes, hogy a 102, ma is tanuló volt hallgatónk 34 százaléka egyetemi, vagy mesterképzésben, 1 százaléka pedig doktori képzésben vesz részt. Sokan választanak további főiskolai képzéseket (39%), valamint felsőfokú szakképzéseket is (20%).

Végzett hallgatóink nagyobb része gondolja úgy, hogy a közeljövőben újabb tanulmányokba fog kezdeni (56%), és mereven csak a válaszadók 5 százaléka zárkózik el a továbbtanulástól. Az ismereteit növelni szándékozó válaszadóink fele mesterképzésben, vagy doktori képzésben kíván részt venni. A főiskola szakmai színvonalát minősíti, hogy a továbbtanulni szándékozók közül minden második válaszadó reálisnak tartja az egyetemi továbblépés esélyét. Rajtuk kívül sokan szeretnék még a szakirányú ismereteiket bővíteni.

22

Végzett válaszadóink legnagyobb hányada jelenleg a fővárosban lakik (36%), dominálnak ezenkívül még vidéki városaink. Községekből a válaszok csupán 14 százaléka érkezett. Volt hallgatóink 5 százaléka külföldi lakóhelyéről töltötte ki, és küldte vissza a DPR kérdőívet.

Válaszadóink négyötöde egy szakon végzett, ugyanakkor minden ötödik közülük, kettő vagy több szakot is abszolvált.

Az elsőként megszerzett szak képzési szintje, a legtöbb volt hallgatónk esetében hagyományos főiskolai, vagy bachelor képzésben megszerzett diploma (83%). A válaszadók 10 százalékának csak az államvizsgát, míg 6,5 százalékának csak az abszolutóriumot sikerült megszereznie. Kodolányis egyetemi diplomával is büszkélkedhetnek volt hallgatóink, igaz csupán 1,2 százalékuk.

Az elsőként megszerzett szak képzési területe leginkább a gazdasági, a bölcsészettudományi, és a társadalomtudományi szektor (42, 24 ill. 15%)

23

A megkeresett volt hallgatóink célcsoportját a 2007-ben, illetve a 2009-ben végzettek alkotják. A visszaérkezett adatok alapján a megkeresés nagyon jól pozícionáltnak mondható, hiszen a válaszok 92 százaléka tőlük származik.

A tagozat alapján a válaszok főként levelezős, illetve nappalis volt hallgatóinktól érkeztek (55 és 45%). Elhanyagolhatóan kevés a távoktatásban részt vevő végzettjeink aránya. A végzett hallgatók 2. szakja szerinti megoszlás (fő)

A válaszok megoszlása (fő, %) 2. szak

fő

%


2

2,60

család- és gyermekvédelem pedagógiája (szakirányú)

1

1,30


1

1,30

idegenforgalmi és szálloda (főiskolai)

4

5,19

39

50,65


3

3,90


3

3,90


24


14

18,18


5

6,49


2

2,60

Public Relations (szakirányú)

2

2,60

szakdiplomácia (szakirányú)

1

1,30

77

100,00

Együtt

Végzett válaszadóink közül minden ötödik, két szakot is elvégzett a főiskolánkon. Második szakként legtöbben a kommunikáció (51%), és a művelődésszervező szakot (18%) teljesítették. A második diploma megszerzésének éve nagyjából egybeesik az első diploma szerzésével (2007, és 2009), de mivel 2009. évben magasabb a 2. diplomák aránya, a hallgatók körülbelül 10 százaléka vagy később vette csak fel a 2. szakot, vagy egyéb okból csak később teljesítette a követelményeket, mint az 1. diploma esetében. A 2. megszerzett diplomákat 86 százalékban kézhez is kapták a hallgatóink, a csak abszolutórium, vagy csak államvizsga aránya 8 százalék. A képzési területek közül a bölcsészettudomány van túlsúlyban (65%), míg a tagozatokat tekintve nincs olyan nagy különbség a levelező (55%) és a nappali (45%) arány között. A távoktatásban szerzett 2. diplomák aránya csupán 1 százalék körüli.

25

A válaszadók túlnyomó többségének volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta (82%). Igaz ugyan, hogy csaknem minden ötödik végzettünknek még nem sikerült állandó munkahelyet szereznie, de árnyalja a helyzetet, hogy a 2009-ben diplomázottak esetében a pályakövetéses megkeresésig alig telt el fél év.

Arra a kérdésre, hogy jelenleg rendelkezik-e állandó, vagy alkalmi munkahellyel, a megkérdezettek 15 százaléka nem válaszolt. A kérdést megválaszolók közül 5 százalék vallotta magát munkanélkülinek. Az említett válaszhiány miatt valószínű, hogy ennél az értéknél rosszabb a munkával nem rendelkezők aránya. Nem szabad elmarasztalnunk a csaknem 85 százalékos eredményességet, amit a munkahellyel ténylegesen rendelkező válaszadók adatai mutatnak. Legtöbbjüknek céges, teljes munkaidős munkaviszonyra sikerült szert tenni. A munkával rendelkezők 7,5 százaléka dolgozik a főállásán kívül máshol is, és csaknem 6 százalékuk saját vállalkozást irányít.

A munkahellyel rendelkező válaszadók nagyobb része (39%) kft-ként jelöli meg a cég formáját, emellett kiemelkedik még a zrt-k, a nyrt-k, és az önkormányzati munkahelyek aránya.

26

A munkahely mérete, a dolgozók száma alapján leginkább a kis-, és középvállalatok jelentenek válaszadóink számára fontos munkaerőpiacot (53%). De a multinacionális cégek és a nagyvállalatok is sok volt hallgatónk számára biztosítottak munkahelyet (26%). Mikrovállalatoknál sikerült legkevesebb végzettünknek elhelyezkedni (15%).

A munkahellyel rendelkező válaszadóink leginkább alkalmazotti státuszban dolgoznak (68%), a felső-, közép-, és egyéb vezetők aránya 27 százalék.

Legtöbb válaszoló volt hallgatónk a fővárosban dolgozik (45%), de hasonló arányuk talált egyéb városokban munkahelyet. Külföldön, végzettjeink 4,4 százaléka találta meg a megélhetést. A városok munkahelyteremtő képessége jóval fölötte áll a községekének.

A válaszadók munkahelye a főiskoláétól különböző településen található az esetek nagyobb hányadában (53%), ugyanakkor 45 százalékuk ott dolgozik, ahol tanult, vagy a közvetlen vonzáskörzetében. Mennyire elégedett Ön jelenlegi munkahelyén a következőkkel?

27

A munkahellyel való elégedettség szempontjai közül az egyik legnagyobb megelégedettség a munka szakmai, tartalmi részével kapcsolatban mutatható ki. A válaszadók legnagyobb hányada a legjobb minősítéssel értékelte ezt az ismérvet. Az elmarasztaló válaszok aránya a rosszabb minősítés felé egyre csökken. Az átlag értéke itt a legmagasabb.

A szakmai előmenetel, a karrierépítés lehetősége a legtöbb válaszadó esetében közepes megelégedettséget mutat. Ugyanakkor hasonló arányban vélekednek erről a szempontról maximális és minimális pontszámmal, ami a nagyban eltérő előrelépési lehetőségeket igazolja.

A munka szakmai presztízse, hasonlóan a karrierépítéshez nagy szórást mutat, a válaszok többsége a közepes elégedettség kategóriájába esik.

A jövedelemmel és a juttatásokkal nagyobb az elégedettség, mint az elégedetlenség, de legtöbben közepesen jónak ítélik meg ezzel kapcsolatban a helyzetet. Mindezek mellett ez az ismérv kapta a legrosszabb átlagot.

A munka személyi és tárgyi feltételeivel nagyjából hasonlóan vannak megelégedve a válaszadók. Ez a két változó produkálta a legjobb átlageredményeket.

28

Ha egymás mellé helyezzük a vizsgált szempontokat, akkor kirajzolódik a megelégedettségi rangsor. Első helyen áll, vagyis legmagasabb elégedettséget mutat a „munka tárgyi körülményei” ismérv, ezt követik a „személyi körülmények” és a „szakmai szempontok”. Ha iskolai érdemjegyekkel osztályoznánk őket, mindhárom 2,83-as átlagot ad. Tőlük lemaradva jön a sorban a „szakmai presztízs” (2,31), és a két utolsó helyet a „szakmai előmenetel” (2,17) és a „jövedelem” (2,12) alkotják.

Azon válaszadók, akik többféle végzettséggel is rendelkeznek, jelenlegi fő tevékenységüket legnagyobb arányban az első végzettséghez kapcsolják (39%), ugyanakkor csaknem harmaduk olyan munkát végez, ami egyik diplomájuk szakmai kompetenciájához sem áll közel.

Hogy a munkájuk milyen mértékben kapcsolódik a végzettséghez, a válaszadók megítélése elég nagy szórást mutat. Igaz ugyan, hogy legtöbben úgy vélik, nagymértékben összefügg a fő tevékenységük a diploma tárgyával (30%), de szinte ugyanennyien vélekednek úgy, hogy nagyon nagy, vagy ellenkezőleg, csak kismértékben, és csak kicsivel kevesebben úgy, hogy egyáltalán nem (19%).

29

A válaszadók jelenlegi fő tevékenysége túlnyomórészt a gazdasági területhez kapcsolódik (53%). Bölcsészettudományi és a pedagógiai területen dolgoznak ezen kívül végzettjeink 10 százalék feletti arányban.

A gazdaságtudományi képzésben részt vevők között a legtöbb válaszadó hazai közép-, és kisvállalatoknál, vagy multinacionális cégeknél nem pénzügyi tevékenységet folytat.

A válaszadó végzettjeink 18 százalékának van olyan mellékállása, vagy alkalmi munkája, ami köthető az KJF-en szerzett végzettségéhez. Az esetek nagyobb részében nagymértékben hasznosítják itt a főiskolánkon szerzett ismereteiket.

30

Tartja-e a kapcsolatot a következő személyekkel, intézetekkel?

A végzettek kis része tart kapcsolatot volt oktatókkal (16%), hasonló arányban szakmai vagy baráti jelleggel.

A volt évfolyamtársakkal azonban a végzettek több, mint 80 százaléka őrzi jelenleg is a kapcsolatot, elsősorban baráti indíttatásból.

A régi évfolyamtársakon kívül más hallgatókkal is ápolja a kapcsolatot a végzettek csaknem harmada, itt is főként baráti alapon.

31

A karrierirodával csupán a végzettek 3 százaléka tart fent, nagyrészt szakmai kapcsolatot, ami érthető, hiszen a Karrier Iroda csak 2007 tavaszától kezdett működni. A hallgatói önkormányzattal és az öregdiák szervezettel még kevesebben (0,8% és 0,3%).

32

A végzettek negyedének van tudomása az alumni/öregdiák szervezetről, de ennek ellenére csak 1 százalékuk lépett be tagként ebbe a társulásba. 4.1.2 Összefüggés-vizsgálatok 4.1.2.1 Szak

Első szak szerinti megoszlás (válaszok száma főben, összesen 398 válasz alapján, és a megoszlás %-ban) Szakok

Fő

%


15

3,77


8

2,01


13

3,27


45

11,31


5

1,26


1

0,25


50

12,56

gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc)

1

0,25

germanisztika (BA/BSc)

6

1,51

idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú)

1

0,25

108

27,14

idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) interkulturális menedzsment (szakirányú)

1

0,25


43

10,80


25

6,28


28

7,04


4

1,01


6

1,51


1

0,25


20

5,03


6

1,51

romanisztika-francia szakirány (BA/BSc)

1

0,25


3

0,75


7

1,76

üres

0

0,00

398

100,00

Együtt

A 2007-ben, és 2009-ben végzett hallgatóink köréből kikerülő válaszadók szakok szerinti megoszlása jó egyezést mutat a vizsgált populáció hasonló jellemzőjével. Igaz ugyan, hogy a megkeresettek 68 féle szakon végeztek, és a válaszok csak 24 különböző szakot

33

tartalmaznak, mégis az arányokat tekintve nem szignifikáns az eltérés. Legtöbben az „idegenforgalmi és szálloda” és a „gazdálkodási” szakon végzettek közül kerültek a mintába (27 és 13%). Szakok szerinti megoszlás (fő, 398 válasz alapján)

Mivel vannak olyan szakok, ahol a válaszok száma még a 10 darabot sem éri el, ezért a továbbiakban összevonásokat alkalmazunk. Nyolc összevont szakkal végezzük a további elemzéseket. Sajnos a szakirányú továbbképzések elemszáma még így is csak 7 db, így ebből a csoportból nem igazán vonhatunk le megbízható következtetéseket a populációra.

34

Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? (válaszok száma főben, összesen 398 válasz alapján) (a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján)

nem volt

volt

Összesen

általános szociális munkás (főiskolai), szociális munka (BA/Bsc)

6

94

100

andragógia (BA/BSc), művelődésszervező (főiskolai) anglisztika (BA/BSc), angol nyelv és irodalom (főiskolai), francia nyelvtanári (főiskolai), germanisztika (BA/BSc), német nyelv és irodalom (főiskolai), német nyelvtanári (főiskolai), romanisztika-francia szakirány (BA/BSc) család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú), idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú), interkulturális menedzsment (szakirányú)

55

45

100

14

86

100

0

100

100

9

91

100

gazdálkodási (főiskolai), gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai) idegenforgalmi és szálloda (főiskolai), vendéglátó és szálloda (főiskolai)

12

88

100

kommunikáció (főiskolai), kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc)

34

66

100

nemzetközi kapcsolatok (főiskolai), nemzetközi tanulmányok (BA/BSc)

31

69

100

Együtt

17

83

100

Az első végzettség megszerzése óta szinte minden szak esetében magasabb az állandó munkahellyel rendelkezők aránya, mint akiknek nem volt munkájuk. Kivételt képeznek ez alól az andragógia, és művelődésszervező szakok, ahol jóval az átlagos érték alatt van ez a mutató (a sikertelenség aránya az összes szakot együtt tekintve 17 százalékos, míg az említett szakoknál ez 55 százalék). Továbbá alulteljesítettek még a kommunikáció, és a nemzetközi tanulmányok szakos volt hallgatóink is (a sikeres elhelyezkedés 83%-os átlaga alatt 66 ill. 69%-os a mutatójuk). Ugyanakkor átlag fölött tudtak állandó munkahelyet találni a szakirányú képzésekben részt vevő, a szociális munkás, a gazdálkodási, a turizmus, és a nyelvi szakok hallgatói.

35

A további elemzéseknél a kérdés megadása után a válaszokat főben, grafikus formában, és a belőlük kiszámított megoszlásokat %-ban, táblázatos formában közöljük. Mindkét forma hasznos, a teljes kép kirajzolódásához szükségszerű. Az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? (válaszok száma főben, összesen 398 válasz alapján)

(a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján) 1

2

3

4

5

(üres) Összesen


78

6

6

6

0

6

100


34

8

8

0

0

50

100

59

16

7

3

1

14

100

43

29

0

0

0

28

100

gazdálkodási (főiskolai), gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai)

73

11

1

1

0

14

100

idegenforgalmi és szálloda (főiskolai), vendéglátó és szálloda (főiskolai)

46

26

7

6

2

13

100


37

21

3

3

1

35

100


50

12

8

0

0

30

100

Együtt

54

18

5

3

1

19

100

Válaszadóink legnagyobb hányada egy munkahellyel rendelkezik/rendelkezett a végzettség megszerzése óta (54%). Mivel a kérdésre minden ötödik ember nem adott

36

választ, a következtetések nem tekinthetők hibátlannak. A több munkahely elsősorban a szakirányú képzéseket, az idegenforgalom, vendéglátó szakokat jellemzi. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok száma főben, összesen 398 válasz alapján)

(a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján, színek az előző ábra kategória oszlopában)

általános szociális munkás (főiskolai), szociális munka (BA/Bsc) andragógia (BA/BSc), művelődésszervező (főiskolai) anglisztika (BA/BSc), angol nyelv és irodalom (főiskolai), francia nyelvtanári (főiskolai), germanisztika (BA/BSc), német nyelv és irodalom (főiskolai), német nyelvtanári (főiskolai), romanisztikafrancia szakirány (BA/BSc) család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú), idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú), interkulturális menedzsment (szakirányú) gazdálkodási (főiskolai), gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai) idegenforgalmi és szálloda (főiskolai), vendéglátó és szálloda (főiskolai) kommunikáció (főiskolai), kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) nemzetközi kapcsolatok (főiskolai), nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) Együtt

1

2

3

4

5

6

(üres)

Összesen

89

0

0

0

6

0

5

100

8

17

8

8

0

8

51

100

64

7

3

5

7

0

14

100

86

0

0

14

0

0

0

100

71

3

0

6

8

3

9

100

64

6

1

3

4

9

13

100

44

9

1

6

3

3

34

100

50

12

0

4

4

0

30

100

61

6

1

5

5

4

18

100

37

A jelenleg munkahellyel rendelkező diplomás válaszadóink közül legtöbben cégeknél dolgoznak főállásban (61%), ettől jelentősen kisebb érték a kommunikáció, és az andragógia szakoknál adódott, de sajnos közülük minden második, illetve harmadik ember nem adott választ a kérdésre. Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (válaszok száma főben, összesen 398 válasz alapján)

(a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján) Felső vezető általános szociális munkás (főiskolai), szociális munka (BA/Bsc) andragógia (BA/BSc), művelődésszervező (főiskolai) anglisztika (BA/BSc), angol nyelv és irodalom (főiskolai), francia nyelvtanári (főiskolai), germanisztika (BA/BSc), német nyelv és irodalom (főiskolai), német nyelvtanári (főiskolai), romanisztikafrancia szakirány (BA/BSc) család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú), idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú), interkulturális menedzsment (szakirányú) gazdálkodási (főiskolai), gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai) idegenforgalmi és szálloda (főiskolai), vendéglátó és szálloda (főiskolai) kommunikáció (főiskolai), kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc)

Középvezető

Egyéb vezető

Alkalmazott

Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató

(üres)

Összesen

17

17

0

50

6

10

100

0

8

0

25

8

59

100

1

7

5

66

5

16

100

0

14

0

71

14

1

100

9

14

9

56

4

8

100

3

14

6

60

3

14

100

3

4

6

47

4

36

100

38


8

12

0

50

0

30

100

Együtt

5

11

6

56

4

18

100

Végzettjeink beosztása a munkahelyükön jellemzően alkalmazotti (56%), ugyanakkor valamiféle vezetői státuszt 22 százalékuknak sikerült szerezni. Átlag fölött teljesítettek e téren a szociális munka, és a gazdálkodás szakos volt hallgatóink. Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? (a válaszok megoszlása főben, összesen 398 válasz alapján)

(a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján) Nagyon nagy mértékben

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

33

17

22

0

17

8

38

15

29

üres

Összesen

22

6

100

25

50

100

22

11

14

100

42

29

0

0

100

18

46

25

3

8

100


26

23

21

18

12

100


16

19

10

21

34

100

0

12

27

31

31

100

23

24

20

15

18

100

általános szociális munkás (főiskolai), szociális munka (BA/Bsc) andragógia (BA/BSc), művelődésszervező (főiskolai) anglisztika (BA/BSc), angol nyelv és irodalom (főiskolai), francia nyelvtanári (főiskolai), germanisztika (BA/BSc), német nyelv és irodalom (főiskolai), német nyelvtanári (főiskolai), romanisztika-francia szakirány (BA/BSc) család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú), idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú), interkulturális menedzsment (szakirányú) gazdálkodási (főiskolai), gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai)

nemzetközi kapcsolatok (főiskolai), nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) Együtt

39

A végzett munka -szakoktól függetlenül- jellemzően nagy mértékben kapcsolódik a megszerzett diplomához, ugyanakkor kismértékű vagy egyáltalán nem kapcsolódó munkák a nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatóknál jelennek meg. Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? (a válaszok megoszlása főben, összesen 398 válasz alapján)

(a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján) van

nincs

(üres)

Összesen

0

100

0

100


17

83

0

100

29

71

0

100

43

57

0

100


13

86

1

100


13

83

4

100


25

74

1

100


8

92

0

100

18

80

2

100


Együtt

A megszerzett végzettséghez kapcsolódó mellékállással -az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban- a szakirányú továbbképzésekben részt vevők, és a nyelvszakos volt hallgatóink rendelkeznek (az átlagos 18% fölötti 43%, és 29%-os arány).

40

Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (a válaszok megoszlása főben, összesen 398 válasz alapján)

(a válaszok megoszlása %-ban, összesen 398 válasz alapján)

Igen, biztosan

Igen, valószínű

Nem valószínű

Biztosan nem

(üres)

Összesen


22

22

33

6

17

100


17

58

17

8

0

100

22

32

37

5

4

100

14

57

14

0

15

100


13

32

48

5

2

100


10

44

40

3

3

100


16

40

32

9

3

100


31

35

19

0

15

100

Együtt

16

38

37

5

4

100

A közeljövőben továbbtanulni szándékozó volt hallgatóink közül kiemelést érdemel az andragógia szakosok, és a szakirányú képzésekben részt vevők pozitív hozzáállása (a továbbtanulást valószínűsítő 38%-os, átlagos értéknél jóval magasabb 58, és 57%-os az említett szakok mutatója). Tekintettel arra, hogy éppen körükben tapasztalható az alacsonyabb elhelyezkedési arány, valószínű, hogy nem érzik jelenlegi tudásukat/diplomájukat a munkaerőpiacon keresettnek, eladhatónak.

41

4.1.2.2 Végzés éve A vizsgálat célcsoportját a 2007-ben és 2009-ben végzettek képezték, ezért a további elemzéseknél ezen két évfolyam adatait használjuk. 344 fő jelölte meg az említett két évet a végzés dátumaként. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? (válaszok száma főben, összesen 344 válasz alapján)

(válaszok aránya %-ban, összesen 344 válasz alapján)

Együtt

nem volt

volt

(üres)

együtt

2009

29

70

1

100

2007

4

96

0

100

17

82

1

100

A végzés éve alapján hátrányban vannak munkahely birtoklása terén a 2009-ben diplomázott hallgatóink (nem volt munkahelye 29%-uknak, míg mindkét évet figyelembe véve ez az arány csak 17%). De nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a 2007 óta munkaerő piaci szereplőnek számító volt hallgatóinknak két év előnyük van, illetve, hogy a 2009-es végzés óta mindössze fél év telt el a DPR-vizsgálatig. Az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? (válaszok száma főben, összesen 344 válasz alapján)


42

1

2

3

4

5

(üres)

együtt

2009

51

16

2

2

0

29

100

2007

52

25

10

5

1

7

100

54

18

5

3

1

19

100

Együtt

A nem első, vagy második munkahely értelemszerűen a régebben, 2007-ben végzettek esetében mutat magasabb arányt. A 2009-ben végzettek csaknem harmada nem válaszolta meg a kérdést. Ez a 2009-es végzős válaszmegtagadási arány sajnos végigkíséri a végzés éve alapján készített eredményeket. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok száma főben, összesen 344 válasz alapján)


Együtt

igen, cégnél, teljes

igen, cégnél + egyéb

igen, szerződéssel

igen, saját cég

igen, de inaktívként

nem, munkanélküli

üres

Összesen

2009

51

4

2

5

4

5

29

100

2007

73

8

1

4

8

3

3

100

61

6

1

5

5

4

18

100

43

A régebben végzettek között magasabb az aránya mind a főállásnak, mind a mellékállásnak, a 2009-ben végzetteknél nagyobb a munkanélküliek, és a szerződéses munkaviszonyban dolgozók megoszlása. Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (válaszok száma főben, összesen 344 válasz alapján)


Együtt

Felső vezető 2009 2007

Alkalmazott


(üres)

Végösszeg

5

52

5

30

100

19

8

60

3

5

100

11

6

56

4

18

100

Középvezető

Egyéb vezető

3

5

5 5

A végzés évétől függetlenül, az alkalmazott státusz jellemzi volt hallgatóink munkavégzését, a vezetői státusz a korábban végzetteknél magasabb. Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? Ha több végzettsége is van ugyanebben az intézményben, akkor ahhoz, amelyikhez nagyobb mértékben kapcsolódik! (a válaszok megoszlása főben, összesen 344 válasz alapján)

(a válaszok aránya %-ban, összesen 344 válasz alapján)

44

Nagyon nagy mértékben

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

(üres)

Végösszeg

2009

19

20

15

17

29

100

2007

26

32

25

13

4

100

23

24

20

15

18

100

Együtt

A válaszadók fő tevékenysége és végzettsége közötti kapcsolat nem mutat jelentős eltérést a két vizsgált végzési évet összehasonlítva. Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? (a válaszok megoszlása főben, összesen 344 válasz alapján)


Együtt

van

nincs

(üres)

Végösszeg

2009

19

79

2

100

2007

13

86

1

100

18

81

1

100

A végzettséghez kapcsolódó mellékállása, vagy alkalmi munkája nagyobb arányban van a 2009-ben végzett hallgatóinknak. Valószínű, hogy egy ilyen munkaviszony könnyebben szerezhető, mint egy főállású, ami esetleg próbaidőhöz is van kötve. A 2007-ben végzettek „időelőnye” ebben is megnyilvánul. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (a válaszok megoszlása főben, összesen 344 válasz alapján)

45


Együtt

Igen, biztosan

Igen, valószínű

Nem valószínű

Biztosan nem

(üres)

Végösszeg

2009

20

43

28

5

4

100

2007

12

32

45

6

5

100

16

38

37

5

4

100

A továbbtanulási szándék egyértelműen a 2009-ben végzett hallgatóinkban nagyobb (54%-os együttes átlagos hajlandóság fölött állnak a 63%-os értékükkel). 4.1.2.3 Tagozat Végzettek megoszlása tagozatonként (fő, és %)

A további elemzéseknél figyelmen kívül hagyjuk azt az 1-1 választ, ami a távoktatást, illetve az esti tagozatot jelölte meg, valamint nem vesszük figyelembe a tagozatot meg nem adó 26 véleményt sem. Így a kiértékelés során 370 adatot elemzünk. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? (válaszok száma főben, összesen 370 válasz alapján)

46

(válaszok aránya %-ban, összesen 370 válasz alapján) nem volt

volt

Összesen

Nappali tagozat

27

73

100

Levelező tagozat

8

92

100

Együtt

17

83

100

Az első végzettség megszerzése óta a levelező tagozatos, volt hallgatóinknak nagyobb arányban sikerült munkahelyet találni (az együttes, átlagos 83%-os munkabirtoklási arány a levelezősöknél 92%). Az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? (válaszok száma főben, összesen 370 válasz alapján)

(válaszok aránya %-ban, összesen 370 válasz alapján) 1

2

3

4

5

(üres)

Összesen

Nappali tagozat

40

21

5

4

1

29

100

Levelező tagozat

67

17

3

3

0

10

100

Együtt

55

19

5

4

2

15

100

47

Mindkét tagozat esetében az első munkahelyükön dolgoznak legtöbben. A többedik munkahely inkább a nappalin végzettekre jellemző, bár nincs szignifikáns eltérés a tagozatok között ebben a kérdésben. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok száma főben, összesen 370 válasz alapján)

(válaszok aránya %-ban, összesen 370 válasz alapján) igen, cégnél, teljes



igen, saját cég


nem, munkanélküli

üres

Összesen

Nappali tagozat Levelező tagozat

52

6

2

3

4

7

26

100

69

6

1

6

6

1

11

100

Együtt

61

6

1

5

5

4

18

100

A nappali tagozaton végzettek csaknem harmada sok, munkahelyet érintő kérdésben megtagadta a válaszadást, így az ő eredményeik fenntartásokkal kezelendők. Levelezős volt hallgatóink nagyobb arányban rendelkeznek munkahellyel, csak 1% vallja magát munkanélkülinek (11% nem válaszolt), míg a nappali tagozaton végzettek munkanélküliségi rátája 7 százalékos (26% nem válaszolt!). Jellemzően cégnél, főállásban dolgoznak mindkét tagozat végzettjei, saját céget több levelezős működtet.

48

Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (válaszok száma főben, összesen 370 válasz alapján)

(válaszok aránya %-ban, összesen 370 válasz alapján) Felső vezető Nappali tagozat Levelező tagozat Együtt

Alkalmazott


(üres)

Végösszeg

5

53

2

28

100

6

61

5

11

100

6

58

4

18

100

Középvezető

Egyéb vezető

2

10

6

11

4

10

Tagozattól függetlenül az alkalmazotti munkavégzés a legjellemzőbb végzettjeinkre, vezetőből és egyéni vállalkozóból inkább a levelezős hallgatóinkból kerülnek ki többen. (Válaszmegtagadás nappalin 28%, levelezőn 11%.) Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? Ha több végzettsége is van ugyanebben az intézményben, akkor ahhoz, amelyikhez nagyobb mértékben kapcsolódik! (a válaszok megoszlása főben, összesen 370 válasz alapján)

49


Nappali tagozat Levelező tagozat Együtt

Nagyon nagy mértékben

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

(üres)

Végösszeg

22

18

17

16

27

100

23

29

24

16

8

100

23

24

21

16

16

100

Végzettjeink mindkét tagozaton hasonlóan ítélik meg, hogy munkájuk megfelel-e a végzettségüknek. Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? (a válaszok megoszlása főben, összesen 370 válasz alapján)

(a válaszok aránya %-ban, összesen 370 válasz alapján) van

nincs

(üres)

Végösszeg

Nappali tagozat

16

83

1

100

Levelező tagozat

18

80

2

100

Együtt

17

81

2

100

A végzettséghez köthető mellék-, vagy alkalmi állás megléte sem mutat jelentős eltérést a tagozatok között. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (a válaszok megoszlása főben, összesen 370 válasz alapján)

50

(a válaszok aránya %-ban, összesen 370 válasz alapján) Igen, biztosan

Igen, valószínű

Nem valószínű

Biztosan nem

(üres)

Végösszeg

Nappali tagozat

14

43

33

6

4

100

Levelező tagozat

16

34

40

4

6

100

Együtt

15

38

37

5

5

100

A közeljövőben tervezett továbbtanulási szándék is nagyjából hasonló arányokat mutat mind a nappalin, mind a levelezőn végzett hallgatóink körében. 4.1.2.4 Lakóhely

Végzettek megoszlása lakóhely szerint (fő, és %)

A további elemzéseknél figyelmen kívül hagyjuk a lakóhelyet meg nem adó válaszokat. Így a kiértékelés során 369 adatot elemzünk.

51

Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? (válaszok száma főben, összesen 369 válasz alapján)


volt

együtt

Főváros

15

85

100

Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város

19

81

100

Egyéb város

13

87

100

Község

25

75

100

Külföld

12

88

100

Együtt

17

83

100

Lakóhely alapján, az első diploma megszerzése óta a községekben élők hátrányban vannak, negyedüknek nem volt állandó munkahelye, míg a városokban ez az arány csak 15 százalék körül mozog.

52

Az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? (válaszok száma főben, összesen 369 válasz alapján)


2

3

4

5 (üres)

együtt

Főváros

55

21

4

4

2

14

100


49

22

3

4

1

21

100

Egyéb város

60

17

5

2

0

16

100

Község

59

10

7

0

0

24

100

Külföld

41

29

6

12

0

12

100

Együtt

54

18

5

4

2

16

100

Minden lakóhelyi településtípuson legtöbben az első munkahelyükön dolgoznak végzettjeink, csak a külföldön lakók esetében jellemző a sokadik munkahely. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok száma főben, összesen 371 válasz alapján)

53




igen, saját cég


nem, munkanélküli

üres

Összesen

Főváros Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város

64

6

1

7

5

2

15

100

63

6

1

0

5

5

20

100

Egyéb város

62

2

2

6

6

8

14

100

Község

53

12

0

5

5

0

25

100

Külföld

53

6

6

6

6

12

11

100

Együtt

61

6

1

5

5

4

18

100

Jelenleg munkahely nélkül főként a külföldön élő válaszadóink állnak (12%-os munkanélküliség, az átlagos 4%-hoz képest), a főállás melletti egyéb munka a községekben, míg a szerződéses munkavégzés külföldön a legjellemzőbb. Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (válaszok száma főben, összesen 371 válasz alapján)


Felső vezető

Középvezet ő

Egyéb vezető

Alkalmazot t

Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztat ó

(üres)

Végösszeg


5

13

5

57

6

14

100

1

12

6

60

1

20

100

Egyéb város

11

6

7

56

5

15

100

Község

2

11

5

53

4

25

100

Külföld

0

6

6

76

0

12

100

Együtt

5

10

6

58

4

17

100

54

Az alkalmazotti státusz minden településtípuson dominál. Vezetői pozíciót hasonló arányban szereznek a városokban és a községekben volt hallgatóink, legalacsonyabb ez a ráta a külföldön dolgozók esetében. Milyen típusú településen van jelenlegi munkahelye? (a válaszok megoszlása főben, összesen 371 válasz alapján)



Főváros


Egyéb város

Község

Külföld

üres

Összesen

81

1

2

1

1

14

100

6

65

4

5

1

19

100

Egyéb város

18

6

55

5

1

15

100

Község

12

14

23

25

0

26

100

Külföld

29

6

6

0

47

12

100

Együtt

38

18

18

6

3

17

100

Diplomás válaszadóink többsége abban a szerencsés helyzetben van, hogy a munkahelye a lakóhelyén található. A fenti kereszttábla főátlójában szereplő magas értékek egyértelműen ezt jelzik. Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? Ha több végzettsége is van ugyanebben az intézményben, akkor ahhoz, amelyikhez nagyobb mértékben kapcsolódik! (a válaszok megoszlása főben, összesen 371 válasz alapján)

55

(a válaszok aránya %-ban, összesen 371 válasz alapján) Nagyon nagy mértékben

Nagymértékben Kismértékben

Egyáltalán nem

(üres)

Végösszeg

Főváros

20

27

24

15

14

100


24

24

19

14

19

100

Egyéb város

25

26

22

14

13

100

Község

28

18

12

18

24

100

Külföld

18

18

18

35

11

100

Együtt

23

25

20

16

16

100

Lakóhelytől függetlenül hasonlóan ítélik meg válaszadóink, hogy munkájuk kapcsolódik-e a végzettségükhöz, kisebb vagy nagyobb mértékben. A külföldön dolgozó válaszadóink érzik egyedül úgy, hogy egyáltalán nem olyan munkát végeznek, ami a végzettségüknek megfelelne (35% az átlagos 16%-hoz képest). Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? (a válaszok megoszlása fő-ben, összesen 371 válasz alapján)

56

(a válaszok aránya %-ban, összesen 371 válasz alapján) van

nincs

(üres)

Végösszeg

Főváros

18

79

3

100


14

83

3

100

Egyéb város

16

84

0

100

Község

21

79

0

100

Külföld

12

88

0

100

Együtt

17

81

2

100

Végzettséghez kapcsolódó mellékállás birtoklása terén a lakóhely alapján nincs lényeges különbség a válaszok között. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (a válaszok megoszlása fő-ben, összesen 371 válasz alapján)

(a válaszok aránya %-ban, összesen 371 válasz alapján) Igen, biztosan

Igen, valószínű

Nem valószínű

Biztosan nem

(üres)

Végösszeg

Főváros

11

40

39

6

4

100


20

33

42

5

0

100

Egyéb város

15

38

35

6

6

100

Község

14

42

35

2

7

100

Külföld

29

35

24

6

6

100

Együtt

15

39

37

5

4

100

A továbbtanulási szándék sem mutat lényeges eltérést a településtípusok között.

57

4.1.2.5 Nem

Végzettek megoszlása nemek szerint (fő, és %)

A további elemzéseknél figyelmen kívül hagyjuk a választ meg nem adókat, így a kiértékelés során 397 adatot elemzünk. Volt állandó munkahelye az első végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? (válaszok száma főben, összesen 397 válasz alapján)


volt

Összesen

férfi

23

77

100

nő

16

84

100

Együtt

17

83

100

A nők a diplomaszerzés óta nagyobb arányban rendelkeztek állandó munkahellyel, mint a férfiak. Minden negyedik férfinak nem volt az első végzettség megszerzése óta állandó munkahelye, míg a nőknél ez az arány csak 16 százalék. Az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? (válaszok száma főben, összesen 395 válasz alapján)

58


2

3

4

5

(üres)

Összesen

férfi

45

17

8

4

1

25

100

nő

56

19

5

3

1

16

100

Együtt

54

18

5

3

1

19

100

Bár nagyjából minden negyedik ember nem válaszolta meg, hogy hány munkahelye volt eddig, és közülük több a férfi, a meglévő adatok szerint mindkét nem esetében a végzés óta az első munkahelyen dolgoznak legnagyobb arányban (férfi: 45%, nő: 56%). A kettőnél több munkahely a férfiakat jellemzi (férfi: 13%, nő: 9%). Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok száma főben, összesen 397 válasz alapján)




igen, saját cég


nem, munkanélküli

üres

Összesen

férfi

58

8

0

8

0

3

23

100

nő

62

6

2

4

6

4

16

100

Együtt

61

6

1

5

5

4

18

100

59

Jelenleg a férfiak 3, a nők 4 százaléka vallja magát munkanélkülinek. Az eredmény csak fenntartással fogadható el, mivel jelentős a válaszhiány, a férfiaknál 23, míg a nőknél 16 százalék. A teljes munkaidős állások aránya a nemek esetében nem tér el jelentősen az együttes átlagtól (61%), de ettől épp ellentétes irányban. A férfiak le-, a nők felhúzzák az átlagot. A férfiak a saját céges munkahelyen való tevékenykedésben dominálnak. Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (válaszok száma főben, összesen 397 válasz alapján)

(válaszok aránya %-ban, összesen 397 válasz alapján) Felső vezető férfi

6

nő Együtt

Alkalmazott


(üres)

Végösszeg

38

7

23

100

5

61

3

17

100

6

56

4

18

100

Középvezető

Egyéb vezető

17

9

5

9

5

11

Mindkét nem esetében az alkalmazotti munkaviszony dominál, de a férfiaknál ez 38, míg a nőknél 61 százalék. A vezetői státusz betöltésében a férfiak felülmúlják a nőket (férfi: 32%, nő:19%). De ismét figyelembe kell venni, hogy minden 4. férfi, és 5. nő nem válaszolt a kérdésre. Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? Ha több végzettsége is van ugyanebben az intézményben, akkor ahhoz, amelyikhez nagyobb mértékben kapcsolódik! (a válaszok megoszlása főben, összesen 397 válasz alapján)

60

(a válaszok aránya %-ban, összesen 397 válasz alapján) Nagyon nagy mértékben

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

(üres)

Végösszeg

férfi

21

18

17

21

23

100

nő

23

26

22

15

14

100

Együtt

23

24

20

16

17

100

Munkája kisebb-nagyobb mértékben mind a nők, mind a férfiak többségénél kapcsolódik a végzettséghez. Teljesen más területen több férfi dolgozik (férfi: 21%, nő: 15%). A válaszmegtagadás csaknem 25 százalékos a férfiak esetében! Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? (a válaszok megoszlása fő-ben, összesen 397 válasz alapján)

Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? (a válaszok aránya %-ban, összesen 397 válasz alapján) van

nincs

(üres)

Végösszeg

férfi

24

74

2

100

nő

16

82

2

100

Együtt

18

80

2

100

Végzettségéhez köthető mellékállása jellemzően nincs a válaszadóknak, mindkét nem esetében jóval nagyobb ez az arány (férfi: 74%, nő: 82%). Mellékállást, alkalmi-, vagy megbízásos munkát inkább a férfiak vállalnak (férfi: 24%, nő: 16%). Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (a válaszok megoszlása fő-ben, összesen 397 válasz alapján)

61

Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (a válaszok aránya %-ban, összesen 397 válasz alapján) Igen, biztosan

Igen, valószínű

Nem valószínű

Biztosan nem

(üres)

Végösszeg

férfi

15

42

29

6

8

100

nő

16

37

39

5

3

100

Együtt

16

38

37

6

5

100

A közeljövőben történő továbbtanulás valószínűségét nemektől függetlenül hasonlóan ítélik meg a válaszadók, a férfiak és nők közül is többen vélik úgy, hogy folytatják a tanulást. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad)? És a jövedelme mellett havi szintre lebontva vegye figyelembe a természetbeni juttatások pénzbeli értékét, az esetleges bónusz juttatásokat, jutalmat is! átlag (Ft)

szórás (Ft)

N (fő)

férfi

232,95313

209,21023

64

nő

155,83539

131,01605

243

Együtt

172,00647

153,59045

309

Mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme (ami adózás után megmarad)?És a jövedelme mellett havi szintre lebontva vegye figyelembe a természetbeni juttatások pénzbeli értékét, az esetleges bónusz juttatásokat, jutalmat is! átlag (Ft)

szórás (Ft)

N (fő)

férfi

219,09677

234,49862

62

nő

143,42308

121,78594

234

Együtt

159,58389

155,18502

298

Végzett hallgatóink átlagos nettó havi összjövedelme 172 E Ft, míg az egy főre jutó havi nettó jövedelem 160 E Ft. A szórás értékek közel vannak az átlagokhoz, ez nagy eltéréseket jelez az átlagtól. Anyagiak terén a férfiak sikeresebbnek mondhatók a nőknél. Válaszadóink körében a havi nettó összjövedelem a férfiak esetén 233 E Ft, míg a nőknél csak 156 E Ft. A szórás értékek nagyon magasak, ami azt jelzi, hogy az átlagosnál előfordulnak jóval alacsonyabb, de

62

jóval magasabb jövedelmek is. Ugyanez áll fenn az egy főre jutó havi nettó jövedelmek viszonyában is, férfiaknál 219 E Ft, a nőknél 143 E Ft. 4.2

Az aktív hallgatóink elemzése

4.2.1 Alapadatok Aktív hallgatóinkat ebben a fejezetben oly módon vizsgáljuk, hogy a kérdőív legfontosabb kérdéseire adott válaszok megoszlását értékeljük. 800 és 980 között mozog az egyes kérdésekre adott válaszok száma, ezeket az ábrák mellett feltüntetjük. Számolnunk kell a válaszhiányból adódó torzulásokkal.

A jelenleg aktív hallgatók megkeresésének eredményeként a válaszadók 95 százaléka valóban az első Kodolányis diploma megszerzéséért tanul az intézményben, de 4 százalékuk olyan hallgatónk, aki korábban már szerzett itt diplomát, vagy legalább abszolutóriuma van.

Aktív hallgatóként a válaszadók 80 százaléka nő, ami nagyjából igazodik a főiskola nemek szerinti összetételéhez.

Hallgatóink többsége (80%) hagyományos, 4 osztályos gimnáziumban, vagy szakközépiskolában végezte középiskolai tanulmányait.

63

Az aktív tanulóink csaknem 20 százaléka a KJF mellett más felsőoktatási intézménynek is hallgatója. Nagy részük hagyományos főiskolai, vagy bachelor képzésben (50%), továbbá felsőfokú szakképzésben (30%), valamint hagyományos egyetemi képzésben vesz részt (13%).

A főiskolai diploma megszerzése utáni továbbtanulást hallgatóink háromnegyede valószínűnek tartja. Örvendetes a tanulás fontosságának felismerése hallgatóink körében.

A továbbtanulni szándékozók közül legtöbben mesterképzésben kívánnak részt venni (62%), ami szignifikánsan magasabb, mint végzőseink esetében.

A válaszadók 97 százaléka egy szakon tanul jelenleg a Kodolányi János Főiskolán. Az aktív hallgatok megoszlása az 1. szak szerint (fő)

64

Szakok

fő

a globális világ diplomáciája (szakirányú)

% 1

0,10

14

1,43


116

11,84


42

4,29

9

0,92



65

bűnmegelőzési menedzser (szakirányú)

1

0,10


4

0,41

egészségfejlesztő mentálhigiénikus (szakirányú)

5

0,51

előadóművészet-jazz gitár szakirány (BA/BSc)

2

0,20

előadóművészet-jazz trombita szakirány (BA/BSc)

1

0,10

előadóművészet-jazz zongora szakirány (BA/BSc)

1

0,10

előadóművészet-jazz-ének szakirány (BA/BSc)

1

0,10

Európai Uniós szakfordítás (angol, német, francia) (szakirányú)

4

0,41

francia nyelv és irodalom (főiskolai)

2

0,20

27

2,76

172

17,55

gazdálkodási menedzserasszisztens EU

2

0,20

germanisztika (BA/BSc)

9

0,92

66

6,73

6

0,61

gazdálkodási (főiskolai) gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc)

idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) idegenforgalmi és szálloda, vállalkozási (szakirányú) idegenforgalmi szakmenedzser

42

4,29

1

0,10

intézményi kommunikátor

13

1,33


16

1,63

146

14,90

21

2,14

közoktatási vezető (szakirányú)

1

0,10

mentálhigiéniai prevenció specialista (szakirányú)

1

0,10

innovációs tanácsadó (szakirányú)

kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) közgazdász (főiskolai)


2

0,20


1

0,10


9

0,92


61

6,22

néptánc- és népi kultúra (szakirányú)

1

0,10

pedagógia (BA/BSc)

6

0,61

pedagógiai értékelés (szakirányú)

2

0,20

17

1,73

tanár - inkluzív nevelés tanára (MA/MSc)

8

0,82

tanár - minőségfejlesztés-tanár (MA/MSc)

1

0,10


6

0,61

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács (szakirányú)

3

0,31

turisztikai vállalkozás menedzser

1

0,10

127

12,96

vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser, ifo. elág.

1

0,10

vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser, vend. elág.

1

0,10




5

0,51


2

0,20

980

100,00

Együtt

66

Aktív hallgatóink közül legtöbben a gazdálkodás és menedzsment (17,55%), a kommunikáció és médiatudomány (14,9%), a turizmus-vendéglátás (12,96%), illetve az andragógia szakokra járnak jelenleg (11,84%).

A legnépesebb képzési területek a gazdasági (45%), a társadalomtudományi (29%), és a bölcsészettudományi (21%) terület.

Az aktív hallgatók kétharmada bachelor (BA/BSc), illetve csaknem harmaduk hagyományos főiskolai képzésben vesz részt.

A válaszadók között legnagyobb arányban a nappali tagozatos hallgatók (53%) vannak. A levelező tagozat is csaknem 30 százalékot képvisel, míg a távoktatás is megjelenik egy jelentősnek mondható aránnyal (18%). A mintában tapasztalható tagozatok szerinti megoszlás nagyjából egyezik a teljes aktív populáció hasonló arányaival.

A válaszadók közt legtöbben a végzős évfolyamról kerültek ki (37%), míg az elsős és köztes évfolyamok nagyjából hasonló 1/3-1/3 arányt képviselnek.

67

Az aktív populáció évfolyamok szerinti megoszlása ettől nem tér el jelentősen, ezért a minta ebből a szempontból is reprezentatív.

A munkába állást követő évben hallgatóink többsége szükségesnek látja a továbbképzést (85%), és közülük többen értenek ez alatt komolyabb tanulmányokat, akár kötelező jelleggel is.

A diploma megszerzése után hallgatóink csaknem háromnegyede a diploma által nyújtott szakterületen kíván elhelyezkedni, ötödük iméntihez hasonló szakterületet jelölt meg, és 6 százalékuk teljesen más területen szeretne munkát találni.

A diploma által nyújtott képzési területtel szemben máshol munkát kereső hallgatóink a megváltozott szakmai érdeklődésben, valamint a karrier, és az anyagi feltételek előnyösebb voltában jelölik meg a pályaelhagyás okát.

Aktív hallgatóink többsége már végzett a diploma szakterületéhez kapcsolódó munkát (60%), felük nem csak alkalmi, hanem folyamatos jelleggel. Az aktív hallgatók 2. szakja szerinti megoszlás (fő)

68

2. szak

fő


% 1

4,00

11

44,00


3

12,00

pedagógia (BA/BSc)

1

4,00


1

4,00


6

24,00



1

4,00


1

4,00

25

100,00

Együtt

Második szakon jelenleg aktív hallgatóinknak csupán 2,6 százaléka tanul. Közülük második szakként a legtöbben a kommunikáció- (44%), és a turizmus-vendéglátás (24%) szakot választották.

Második szakot csak a válaszadók 3 százaléka vett fel, kétharmaduk hagyományos főiskolai, harmaduk pedig bachelor szintű képzésben vesz részt e szakot illetően.

69

A válaszoló aktív hallgatók második szakjukat főként a bölcsészettudomány területén, és levelező tagozaton végzik. Legtöbb 2. szakos válaszadó a köztes évfolyamokról került ki.

Azok a hallgatóink, akik a megszerzett 2. szakos diploma képzési területén kívánnak majd elhelyezkedni, fontosnak tartják a szakmai továbbképzésüket, specializálódásukat, összhangban az 1. szakon diplomát szerzettek véleményével.

Aktív hallgatóink válaszadói közül négyből hárman a végzett szakterületen, vagy legalábbis ehhez közeli területen kívánnak munkába állni. Négy hallgatóból egy azonban más pályát választana.

Aktív hallgatóink kétharmada valószínűnek tartja, hogy a diploma megszerzése után 1-2 éven belül el tud helyezkedni a tanult pályán. Minden harmadik válaszadó azonban szkeptikus a kérdést illetően.

70

Második szakjához kapcsolódó munkát a válaszadók több mint fele végzett már, de nagy részük eddig még csak alkalmi jelleggel.

Aktív hallgatóink nagy része nem rendelkezik még diplomával, végzettséggel (73%), akiknek van, azok legtöbben felsőfokú szakképzésben vettek részt.

Jelenleg tanuló válaszadóink fele-fele arányban tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldön is fognak munkát vállalni. A külföldön való tanulást -akár csak egy szemesztert is- már jóval kevesebben, minden ötödik tanulónk vállalná fel.

A magyarországi munkavállalóként aktív hallgatóink főként a közszférában, illetve multinacionális cégnél szeretnének elhelyezkedni (19-19%). Emellett jelentős még a magántulajdonú nagyvállalatnál és a saját vállalkozásban elhelyezkedni kívánók aránya (16%, ill. 15%).

71

A leendő munkahelyen legtöbb hallgatónk teljes munkaidőben szeretne dolgozni (55%), emellett minden negyedik ember egyéb munkát is vállalna. Saját vállalkozásba kezdene tanulóink 16 százaléka, és nem szeretné magát elkötelezni, csak alkalmi, vagy szerződéses munkát végezne válaszadóink 6 százaléka. 5

Eredmények

A DPR felmérés során a válaszadási hajlandóság 17,5 százalékos, ami nagyon szép eredmény. A reprezentativitás a végzettek esetében mind a nemek, mind a tagozatok esetében fennáll, míg van néhány alul-, és felülreprezentált szak. Nem kizárt, hogy az évek során a szakok nevében bekövetkezett változtatások sok hallgatónkat megzavarták, és rossz szakot jelöltek meg. Aktív hallgatóinknál a mintában felülreprezentáltak a nők, és a távoktatásban tanulók, az évfolyamok tekintetében nem sérül a reprezentativitás, a szakoknál itt is van néhány nagyobb aránybeli eltérés a populációs és a mintabeli adatok között. Mindent összevetve, egy jól használható, megbízható mintán tudtuk az elemzéseinket elvégezni. A végzett diákjainkból kikerülő válaszadók háromnegyed része a női nemhez tartozik, 85 százalékuk jelenleg városokban lakik. Többségük munkahelye a lakóhelyén található. Volt hallgatóink 5 százaléka külföldi lakóhelyéről töltötte ki, és küldte vissza a DPR kérdőívet. A tagozat alapján a válaszok főként levelezős, illetve nappalis volt hallgatóinktól érkeztek (55 és 45%). Legtöbben az „idegenforgalmi és szálloda” és a „gazdálkodási” szakon végzettek közül kerültek a mintába (27 és 13%). A 2007-ben és 2009-ben végzett volt hallgatóink 95 százaléka már nem, azonban 5 százaléka jelenleg is folytat tanulmányokat a Kodolányi János Főiskolán. Örömteli, hogy főiskolai diplománk, a korábban itt szerzett kellemes tapasztalatok érdemesnek mutatkoznak arra, hogy ezek a hallgatókat újabb szakok megszerzésére ösztönözzék intézményünkben. Minden negyedik volt hallgatónk más főiskolán/egyetemen tanul pillanatnyilag. Oktatásunk magas színvonalát jelzi, hogy a 102, ma is tanuló volt hallgatónk 34 százaléka egyetemi, vagy mesterképzésben, 1 százaléka pedig doktori képzésben vesz részt. A végzett válaszadók további nagy része gondolja úgy, hogy a közeljövőben újabb tanulmányokba fog kezdeni (56 %), és közülük minden második reálisnak tartja az egyetemi továbblépés esélyét. A közeljövőben továbbtanulni szándékozó volt hallgatóink közül kiemelést érdemelnek az andragógia szakosok, és a szakirányú képzésekben részt vevők, akiknél a továbbtanulás vélt valószínűsége 58 és 57%, míg a szakok együttes átlaga csak 38%. Tekintettel arra, hogy éppen körükben alacsonyabb a munkahellyel rendelkezők aránya, valószínű, hogy nem érzik jelenlegi tudásukat/diplomájukat a munkaerőpiacon keresettnek, eladhatónak. A továbbtanulási szándék a 2009-ben végzett hallgatóinkban nagyobb,

72

ugyanakkor nagyjából hasonló arányokat mutat tagozatonként, a különböző főbb településtípusokon, valamint nemenként is. Válaszadóink négyötöde egy szakon végzett, ugyanakkor minden ötödik közülük kettő vagy több szakot is abszolvált. Az elsőként megszerzett szak képzési szintje többnyire hagyományos főiskolai-, vagy bachelor képzésben megszerzett, és át is vett diploma (83%), de 16 százalékban csak az államvizsgát és az abszolutóriumot sikerült teljesíteni. Kodolányis egyetemi diplomával is büszkélkedhetnek volt hallgatóink, igaz csupán 1,2 százalékuk. Volt hallgatóink első diplomáit főként a gazdasági-, a bölcsészettudományi, és a társadalomtudományi képzési terület (42, 24 ill. 15%) jellemzi. Végzett válaszadóink közül minden ötödik két szakot is elvégzett a főiskolánkon. Másodikként legtöbben a kommunikáció-, és a művelődésszervező szakot teljesítették. Nagy többségük a két szakot párhuzamosan végezte, kevesebben vették fel később a 2. szakot. A megszerzett 2. diplomákat 86 százalékban kézhez is kapták a hallgatóink, és csak 8 százalék azok aránya, aki eddig egyelőre az abszolutóriumot, vagy az államvizsgát teljesítették. Ezek jobb mutatók, mint ami az első diplomához jutásnál tapasztalható. A válaszadók túlnyomó többségének volt már állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta (82%), és jelenleg 80 százalékuk rendelkezik állandó-, vagy alkalmi munkahellyel. A megkérdezettek 5 százaléka vallotta magát munkanélkülinek, de mivel a kérdőívek 15 százaléka nem tartalmazott választ a kérdésre, feltételezhető, hogy ennél nagyobb körükben a valós munkanélküliségi ráta. Az állandó munkahellyel nem rendelkezők aránya kedvezőtlenül alakul az andragógia, és művelődésszervező szakok esetében, ahol jóval az átlagos érték (17%) fölött van ez a mutató (55%). Továbbá alul teljesítettek még a kommunikáció-, és a nemzetközi tanulmányok szakos volt hallgatóink is (a sikeres elhelyezkedés 83%-os átlaga alatt 66% ill. 69%-os a mutatójuk). Ugyanakkor átlag fölött tudtak állandó munkahelyet találni a szakirányú képzésekben részt vevő, a szociális munkás, a gazdálkodási, a turizmus, és a nyelvi szakok hallgatói. A végzés éve alapján hátrányban vannak munkahely birtoklása terén a 2009-ben diplomázott hallgatóink (nem volt egyáltalán munkahelye 29%-uknak, míg az átlag csak 17%). De nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a 2007 óta munkaerő piaci szereplőnek számító volt hallgatóinknak két év előnyük van, illetve, hogy a 2009-es végzés óta mindössze fél év telt el a DPR-es vizsgálatig. Az első végzettség megszerzése óta a levelező tagozatos volt hallgatóinknak nagyobb arányban sikerült munkahelyet találni (az együttes átlag 83%, a levelezősöknél 92%). Levelezőseinknek jelenleg csak 1%-a vallja magát munkanélkülinek (11%-uk nem válaszolt), míg a nappali tagozaton végzettek munkanélküliségi rátája 7 százalékos (26%-uk nem válaszolt!). Lakóhely alapján a községekben élők hátrányban vannak, negyedüknek nem volt még állandó munkahelye, míg a városokban ez az arány csak 15 százalék körül mozog. Jelenleg munkahely nélkül főként a külföldön élő válaszadóink állnak (12%-os munkanélküliség az átlagos 4%-hoz képest). A nők a diplomaszerzés óta nagyobb arányban rendelkeztek állandó munkahellyel, mint a férfiak. A férfiak 25%-ának nem volt az első végzettség megszerzése óta állandó munkahelye, míg a nőknél ez az arány csak 16 százalék. Jelenleg a férfiak 3, a nők 4 százaléka

73

vallja magát munkanélkülinek (jelentős azonban a válaszhiány, ami a férfiaknál 23, míg a nőknél 16 százalék). A jelenleg munkahellyel rendelkező diplomás válaszadóink közül legtöbben cégeknél dolgoznak főállásban (61%), ettől szakonként, nemenként nincs jelentős eltérés. A 2007-ben végzettek között magasabb az aránya mind a főállásnak, mind a mellékállásnak, a 2009-ben végzetteknél nagyobb a munkanélküliek, és a szerződéses munkaviszonyban dolgozók megoszlása. Jellemzően cégnél főállásban dolgoznak mindkét tagozat végzettjei, saját céget több levelezős működtet. A főállás melletti egyéb munka a községekben, míg a szerződéses munkavégzés külföldön a legjellemzőbb. A munkával rendelkezők 7,5 százaléka dolgozik a főállásán kívül máshol is, és csaknem 6 százalékuk saját vállalkozást irányít. Legtöbben céges, teljes munkaidős munkaviszonyban dolgoznak, kis-, közép-, és nagyvállalatoknál. Legjellemzőbb az alkalmazotti státusz (68%), a felső-, közép-, és egyéb vezetők aránya 27 százalék. A megszerzett munkahelyek 90 százaléka városokban található, és végzettjeink 4,4 százaléka külföldön találta meg a megélhetést. A válaszadók 45 százaléknak sikerült munkába állni azon a településen vagy annak közelében, ahol tanult. A megszerzett végzettséghez kapcsolódó mellékállással átlagosnál lényegesen nagyobb arányban a szakirányú továbbképzésekben részt vevők, és a nyelvszakos volt hallgatóink rendelkeznek (az átlagos 18% fölötti 43%, és 29%-os arány). Vezetői pozíció elérésében átlag fölött teljesítettek a szociális munka, és a gazdálkodás szakos volt hallgatóink. A végzés éve nem befolyásolja jelentősen a munkavégzés jellegét, a vezetői státusz a korábban végzetteknél magasabb. A végzettséghez kapcsolódó mellékállása, vagy alkalmi munkája nagyobb arányban van a 2009-ben végzett hallgatóinknak. A 2007-ben végzettek „időelőnye” a több, teljes munkaidős főállás esetében is megnyilvánul. Tagozattól függetlenül az alkalmazotti munkavégzés a legjellemzőbb végzettjeinkre, vezetőből és egyéni vállalkozóból inkább a levelezős hallgatóinkból kerülnek ki többen. (Válaszmegtagadás nappalin 28%, levelezőn 11%). Az alkalmazotti státusz minden településtípuson dominál. Vezetői pozíciót hasonló arányban szereznek a városokban és a községekben volt hallgatóink, legalacsonyabb ez a ráta a külföldön dolgozók esetében. Mindkét nem esetében az alkalmazotti munkaviszony dominál, de a férfiaknál ez 38, míg a nőknél 61 százalék. A vezetői státusz betöltésében a férfiak felülmúlják a nőket (férfi: 32%, nő:19%). (Válaszhiány férfiaknál 25%, nőknél 20%). Mellékállást, alkalmi-, vagy megbízásos munkát inkább a férfiak vállalnak (férfi: 24%, nő: 16%). A munkahellyel való elégedettség vizsgált szempontjai közül a legmagasabb elégedettséget a „tárgyi körülmények” ismérv mutat, ezt követik a „személyi körülmények” és a „szakmai szempontok”. Ha iskolai érdemjegyekkel osztályoznánk őket, mindhárom 2,83 körüli átlagot ad. Tőlük lemaradva következik a sorban a „szakmai presztízs” (2,31), és a két utolsó helyet a „szakmai előmenetel” (2,17) és a „jövedelem” (2,12) alkotja.

74

A válaszadók többsége úgy véli, hogy kisebb-nagyobb mértékben összefügg a fő tevékenységük a végzettséggel (81%), de minden ötödik ember szerint egyáltalán nem. A munkák túlnyomórészt a gazdasági területhez kapcsolódnak (53%), a bölcsészettudományi és a pedagógiai területen dolgoznak ezen kívül végzettjeink 10 százalék feletti arányban. Végzettjeink 18 százalékának van olyan mellékállása, vagy alkalmi munkája, ami köthető az KJF-en szerzett végzettségéhez, és itt nagymértékben hasznosítják is a főiskolánkon szerzett ismereteiket. A végzett munka -szakoktól függetlenül- jellemzően nagymértékben kapcsolódik a megszerzett diplomához, ugyanakkor kismértékű, vagy egyáltalán nem kapcsolódó munkák a nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatóknál jelennek meg, nagyobb arányban. A válaszadók fő tevékenysége és végzettsége közötti kapcsolat nem mutat jelentős eltérést a két vizsgált végzési évet, a tagozatokat, a nemeket, és a lakóhelyeket összehasonlítva. A külföldön dolgozó válaszadóink érzik egyedül úgy, hogy egyáltalán nem olyan munkát végeznek, ami a végzettségüknek megfelelne (35% az átlagos 16%-hoz képest). Teljesen más területen több férfi dolgozik (férfi: 21%, nő: 15%). (A válaszmegtagadás csaknem 25 százalékos a férfiak esetében!) Válaszadóink legnagyobb hányada egyetlen munkahellyel rendelkezik/rendelkezett a végzettség megszerzése óta (54%). A több munkahely elsősorban a szakirányú képzéseket, az idegenforgalom, és vendéglátó szakokat jellemzi (a válaszhiány 20%-os). A 3., 4., … munkahely értelemszerűen a régebben, 2007-ben végzettek esetében mutat magasabb arányt. Mindkét tagozat esetében, valamint lakóhely típusonként is az első munkahely dominál, csak a külföldön lakók esetében jellemző a sokadik munkahely. Nemenként vizsgálva a kettőnél több munkahely a férfiakat jellemzi (férfi: 13%, nő: 9%). Végzett hallgatóink átlagos nettó havi összjövedelme 172 E Ft, míg az egy főre jutó havi nettó jövedelem 160 E Ft. A szórás értékek közel vannak az átlagokhoz, ez nagy eltéréseket jelez az átlagtól. Anyagiak terén a férfiak sikeresebbnek mondhatók a nőknél. A válaszadóink körében a havi nettó összjövedelem a férfiak esetén 233 E Ft, míg a nőknél csak 156 E Ft. A szórás értékek nagyon magasak, ami azt jelzi, hogy az átlagosnál előfordulnak jóval alacsonyabb, de jóval magasabb jövedelmek is. Ugyanez áll fenn az egy főre jutó havi nettó jövedelmek viszonyában is, férfiaknál 219 E Ft, a nőknél 143 E Ft (választ a megkérdezettek csak fele adott a jövedelemre vonatkozóan). A végzettjeinknek csak kis hányada tart kapcsolatot karrierirodával (3%), nagyrészt szakmai jellegűt, ami érthető, hiszen a Karrier Iroda csak 2007 tavaszától kezdett működni, ugyanakkor volt évfolyamtársakkal több, mint 80 százalékuk, természetesen baráti indíttatásból folytat kapcsolatot. Volt hallgatóinknak ugyan negyede tud az alumni/öregdiák szervezetről, de ennek ellenére csak 1 százalékuk lépett be a tagok közé. A felmérés során kapott eredmények megnyugvással tölthetik el főiskolánk vezetőségét és oktatóit, hiszen hallgatóink az itt szerzett tudással sikeresen tudnak belépni a munkaerőpiacra és megállják a helyüket munkájuk során.

75

A kutatás eredményeit hiba lenne kiragadni országunk mai gazdasági, társadalmi és szociális közegéből. A főiskola további stratégiájának kidolgozásához nélkülözhetetlen a többi felsőoktatási intézmény hasonló felmérésének ismerete, mert az eredmények összevetése igazíthatja el az intézményeket a náluk sikeres, vagy éppen sikertelen szakok, képzési formák indításáról, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot az állami finanszírozás megítéléséről, vagy megvonásáról. Reméljük, hogy az Educatio Kht. hamarosan közzéteszi az általuk koordinált, minden felsőoktatási intézményre kiterjedő, diplomás pályakövetési felmérés eredményeit, és az ebből levont következtetéseit.

6

Irodalomjegyzék

BORDÁS Sándor – LISZNYAI Sándor: Az egészséges felsőoktatásért határon innen és túl, Kodolányi János Főiskola 2007. Horváth, T. (2004) Kapunyitási pánik egyetemisták körében. ELTE PPK, Kézirat. Robbins, A., Wilner, A. (2001) Quarterlife crisis – a unique challenge of life in your twenties. New York: Tarcher/Putnam. Tóth, V. (1996) Egyetemista Pályapreferenciák és Pályaválasztás. Budapest: ELTE Kézirat. Az Educatio Kht.-val együttműködő Evasys felméréskészítő rendszer (VSL Kft.)

76

7

Mellékletek

77

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” Kedves Egykori Hallgatónk! Tanári pályám Székesfehérváron, az ősi magyar koronázóvárosban indult. Azokban az években barátaimmal, kollegáimmal álmodtunk egy merészet, és sokévi munka és tervezés után 1992-ben megalapítottuk az ország első államilag elismert magán felsőoktatási intézményét, a Kodolányi János Főiskolát. Azóta hosszú utat tettünk meg: mára az ország legnagyobb magán felsőoktatási intézményévé váltunk, az évről évre növekvő jelentkezőszám pedig jól mutatja, hogy intézményünk népszerű a továbbtanulók körében. A kezdeti száz fő helyén ma már közel tízezer hallgatónk van, oktatóink száma meghaladja a kettőszáz főt. Diákjaink négy hazai városban, valamint Ausztriában folytathatják tanulmányaikat, emellett cserediákként lehetőségük van négy földrészen található több mint száz partnerintézményünk valamelyikében tanulni. Munkánkat évről évre hazai és külföldi minőség díjakkal jutalmazzák, ezzel is jelezve, jó irányba tartunk. Ezek a díjak fontos jelzések, mert elismerik egy ember, egy intézmény erőfeszítéseit. Mégsincs annál nagyobb elismerés, mint amikor az üzleti életben, utazási irodákban, külföldi szállodákban, a gyerekeim iskolájában vagy otthon, a televíziót kapcsolgatva, minden csatornáról Önök köszönnek rám vissza, akik a Kodolányin végeztek. Önök azok, akikre igazán büszke vagyok, akik valóra váltották az álmot. Önök azok, akik padsorainkból kikerülve beléptek a nagybetűs életbe, a munka világába. Munkaerő-piaci tapasztalataik, elhelyezkedésük sikeressége nagyon fontos iránymutatást biztosíthat utódaik számára, akik a Kodolányi János Főiskolán kívánnak továbbtanulni. Az Önök visszajelzései révén továbbfejleszthetjük képzéseinket, szolgáltatásainkat, valamint valós képet kaphatunk a diploma igazi értékéről. A Kodolányi János Főiskola a TÁMOP 4.1.1. „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” pályázat keretén belül valósítja meg a Diplomás Pályakövetési Rendszert, röviden DPR-t. A DPR célja a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piaci elhelyezkedési stratégiájának, a képzés intézményi szolgáltatások, munkaerő-piaci tapasztalatok fényében történő értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése. A DPR online felmérés formájában valósul meg. Fentiek értelmében szeretném felkérni, hogy a DPR kérdőív kitöltésével segítse a Kodolányi János Főiskolát képzéseinek és szolgáltatásainak tökéletesítésében. A kérdőív elérhető a http://kerdoiv.diplomantul.hu/evasys/online/ honlapról, a borítékban található jelszó (PSWD) segítségével. A kérdőív kitöltése kb. negyed órát vesz igénybe, a legtöbb kérdés egyszerű kattintással megválaszolható. Kitöltési határidő: 2010. május 20. További információval kapcsolatban munkatársam áll rendelkezésére: Diáktanácsadó és Karrier Iroda, Mező Viola, [email protected], (22) 543-302. Amennyiben a felmérés eredményéről tájékozódni szeretne, módunkban áll a kutatás eredményeit elektronikus, illetve nyomtatott formában kérésére eljuttatni Önnek. Üdvözlettel: Dr.h.c. Szabó Péter PHD rektor

78

A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

79

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata

Recommend Documents