Kócsagtoll suliújság A Tiszakécskei Református Kollégium diákújságja – 2013 októbere, 1. évfolyam 1. szám –
Beköszönõ...
A 2013/14-es tanév legfontosabb dátumai
Sziasztok! Örömmel jelentjük be, hogy újra elindul a suliújság – Kócsagtoll néven! Hogy miért ez a nevünk? Hát, persze, hogy a református címerünk madaráról, a kócsagról adtuk e nevet a lapunknak! Igyekszünk minden hónapban olyan írásokkal megjelenni, melyek reméljük, hogy érdekesek lesznek mindenkinek! S egyben azt kérjük, hogy segítsetek nekünk! Ha van ötletetek a suliújsággal kapcsolatban, azt nyugodtan írjátok le és küldjétek el a szerkesztõség e-mail címére:
[email protected] , vagy dobjátok be a lapra írt írásaitokat a tanári elõtti folyosón elhelyezett ÚJSÁGÖTELETEK feliratú dobozba! A szerkesztõség döntése szerint a Kócsagtoll nevû suliújság havonta fog megjelenni. Mint látjátok, már az újság papírméretében is változás tapasztalható. A/5-ös papírméretrõl A/4es papírméretre váltottunk, s máris két lapos terjedelemmel indulunk. Nagyon sok újdonsággal szeretnénk megjelentetni ezt az újságot! Ha minden igaz, lesznek még nyereményjátékok is – érdekes, értékes nyereményekkel, mert tudjuk, hogy az iskola tanulói nagyon szeretik a rejtvényeket. Ezért máris találhattok kétféle rejtvényt a lap hátsó oldalán. (A megfejtéseket is ebbe a dobozba kérjük bedodni, illetve e-mailben elküldhetitek!) A következõ számban még sudoku-t is kínálunk nektek. Igyekszünk film-, könyv-, és zeneajánlásokkal is tartalmasabbá tenni a lapot, olvashattok az iskolánkban történetekrõl is emlékezetõket, de nem maradnak el sem viccek, sem a bölcs gondolatok sem. Talán mindnyájunk hasznára válnak majd az illik tudni rovatban leírtak is; és még sok minden más is lesz, amit majd fokozatosan tárunk elétek. Ne feledjétek! Minden ötlet építõ jellegû, kérjük, hogy segítsétek a munkánkat! Köszönjük! A szerkesztõk nevében – Czinege Edit, Dombi Bendegúz, Gebei Tamás, Gungli Viktória, Komarek Gergõ, Ponta Eszter, Szabó Brigitta – kívánok minden olvasónak kellemes idõtöltést, önfeledt perceket a Kócsagtoll legelsõ számának olvasásához. Sipka Gergõ
Elsõ tanítási nap: 2013. szeptember 2. Idén szeptember 2-án, hétfõn kezdõdik a tanítás, a tanév 180 napos lesz, a nappali tagozatos középiskolákban és szakiskolákban 179 tanítási napra kell bemenni. Õszi szünet: 2013. október 28-tól október 31-ig Az õszi szünet elõtti utolsó tanítási nap október 25., péntek, a szünet utáni elsõ tanítási nap november 4., hétfõ. Téli szünet: 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig A téli szünet elõtti utolsó tanítási nap december 21., szombat, a szünet utáni elsõ tanítási nap 2014. január 6., hétfõ. Az elsõ félév vége: 2014. január 17. Az elsõ félév január 17-ig tart, az iskolák január 24-ig értesítik a diákokat és a szülõket az elsõ félévi tanulmányi eredményrõl. Tavaszi szünet: 2014. április 17-tõl április 22-ig A tavaszi szünet elõtti utolsó tanítási nap április 16., szerda, a szünet utáni elsõ tanítási nap április 23., szerda. Utolsó tanítási nap a 12. évfolyamon: 2014. április 30. Az érettségizõk utoljára április 30-án mennek iskolába. Tavaszi érettségi idõszak, írásbeli vizsgák: 2014. május 5-tõl 26-ig A tavaszi érettségi írásbeli vizsgáit május 5-tõl 26-ig, a szóbeliket pedig június 5-tõl 27-ig tartják. Utolsó tanítási nap: 2014. június 13. A közép- és általános iskolákban június 13-án, pénteken ér véget a tanítás.
20 éves az iskolánk! Idén ez alkalomból különféle rendezvényeket, kiállításokat szervezünk!
„Maradj csöndben, s halld meg az Úr szavát!“
Kócsagtoll – 2013 októbere, 1. évfolyam 1. szám –
Mi történt a nyáron? Parádi nyaralás — Dombi Bendegúz beszámolója Az idei nyáron néhány diák az iskolából – egy pályázatnak köszönhetõen – részt vehetett a Parádi Tábor szervezésében rendezett Végvári táborban. Megtanulhattuk, hogyan harcoljunk, ha jönnek a törökök, hogyan viselkedjünk az erdõben. Megismerkedtünk a Mátra élõvilágával, az egri vár titkaival, a 16. században élt emberek viselkedésével...
Szövõdtek új, életre szóló barátságok. Nagyon szépen köszönjük iskolánk vezetõinek, és a tábor szervezõinek, hogy egy ilyen jó táborban vehettünk részt!
Kécskei Mûvész-kóstoló Szeptember utolsó péntekén a tiszakécskei Városi Könyvtárban az iskolánk rajszakkörös diákjai voltak a szereplõi a városi rendezvénynek. Megtekinthették a vendégek a diákok munkáiból nyílt kiállítást is. Jelen volt az idén nyugalomba vonult Gyalai Béla tanár úr, mint a rajzszakkörösök volt vezetõje, s meghívtuk Czinege Editet, az új rajztanárt is, hogy legyen a vendégünk. A családias hangulatban elmesélték a gyerekek, hogy számukra mik voltak a legjobb élményeik a rajszakkör alatt. Béla bácsi sok-sok érdekes emlékkel, élménnyel tette még hangulatosabbá az estet. A tea és a pogácsa mellett igazán jó volt beszélgetni. Köszönjük! Dombi Bendegúz 2
Interjú Bohács Imre igazgató úrral – Szeretném megkérdezni Igazgató Urat, hogy mit vár a református iskola a diákjaitól? – Az iskolánk elvárása a diákokkal szemben az, hogy az iskolában és a hétköznapi életben is úgy viselkedjenek, mint a Tiszakécskei Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziumának diákjai, gondolok itt a példamutató, tisztelettudó viselkedésre. A szünetekben normálisan viselkedjenek, nemcsak egymás testi épségére, hanem az iskola berendezésére is vigyázzanak – fõleg, hogy az idei tanév kezdetén szinte mindenütt festve volt az intézmény. A diákokat arra kérem, ne csak a véghajrában tanuljanak, hanem egész évben! Az oktatás változása folyamatos felkészülést igényel nemcsak a diákoktól, hanem a pedagógusoktól is. – Milyen pályázati, fejlesztési lehetõségekkel él az intézmény az idei tanévben? – Több pályázat megvalósítása is folyamatban van, ebbõl az egyik a helyi Mûvelõdési Központtal együtt, melynek keretében a diákok, már az elõzõ évben is, illetve az idei évben is különbözõ zenei programokon vehettek részt. A Kecskeméti Ifjúsági Otthonnal való együttmûködésben, közösen megírt SZÍNE-JAVA Kecskeméten elnevezésû TÁMOP-3.2.13-12/1 „Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában“ címû pályázat keretében iskolánk több programban is részt vehet. Ezek a következõk: * Hagyományõrzõ tábor, nyári tábor, melyen már túl vagyunk. * Nagyító – természetismeret szakkör II. félév * Szivárvány – tematikus játékprogram szakkör I. félév. * „Zöld ernyõ“ iskola szintû egészséges életmóddal kapcsolatos téma napok, iskola szintû II. félév. * Barangoló a Mátrában, Erdei iskola 2014-ben. – Milyen informatikai fejlesztések történtek a tanév kezdésre? – Nyári munkák közé tartozott az új SULIX server beállítása, melynek elõnyeit az informatika órákon vehettek észre a diákok. A lényege az, hogy amikor majd teljesen beüzemelésre kerül, a diákság a pedagógusokkal közvetlen tarthatja a kapcsolatot, akár tantárgyi köröket hozhatnak létre, különbözõ témákban tananyagok kerülhetnek fel, amit otthonról el tudnak érni, vagy fel tudnak tölteni a nekik biztosított tárhelyre. Ez leginkább a felsõoktatásban terjedt el, így ez is azt a célt szolgálja, hogy ha majd kikerülnek a diákok a nagybetûs „életbe“, akkor könnyebb legyen alkalmazkodni az ottani kihívásokhoz. Ettõl a tanévtõl csak elektronikus naplót használ az intézmény; a könynyebb elérés érdekében a wifi hálózat bõvítésre került, valamint a pedagógusok tableteket kaptak használatra. – Vállalna-e osztályt az igazgató úr? – Egy szóval válaszolva, igen. Úgy gondolom, az osztályfõnöki munka során kerülhet a tanár legközelebb a diákokhoz, a szülõkhöz. 1989-óta tanítok, azóta mindig is volt osztályom. Az igazgatóságom közben három évig párhuzamosan osztályfõnök is voltam. Azt hiszem, egy osztályfõnök számára nagy élmény az, amikor élete elsõ osztálya által szervezett találkozón vehet részt. Õk éppen 20 éve ballagtak. Sokukkal, mint kolléga, szülõ, azóta is napi kapcsolatban vagyok. Zárszóként sok sikert kívánok az újra induló iskolaújsághoz. – Köszönjük! Ponta Eszter
Kócsagtoll – 2013 októbere, 1. évfolyam 1. szám –
Ez+AZ= Történések az iskolában, 2013-ban
– Szeptember 1-jén elkezdõdött a suli! Ünnepi istentiszteletre gyülekeztünk a Református Templomba, s itt fogadott bennünket az iskola tantestülete. Hegedûs Béla fõigazgató úr tanévnyitó köszöntõjében megkaptuk az év útravalójául szolgáló egyik igét: „ M a r a d j c s ö n d b e n, s h a l l m e g a z Ú r s z av á t! “ Nagyszerû lenne így cselekednünk! Szép lassan azért csak belerázódtunk az iskolai életbe... – Október 4-én, a harmadik órában tartottuk az október 6-ára emlékezõ iskolai ünnepséget, melyet Zoboki Mariann tanárnõvel a 6. osztályosok adtak elõ a templomunkban. Gyertyalángok égtek az Aradon kivégzett hõseink, mártírjaink emlékére, felidézték a tanulók többek között a kivégzett 13 tábornok utolsó mondatait is. Igen mélyen érintett... A mûsort követõen a Tisza-partján elültetett 14 emlékfákra minden osztály felkötötte – egyenként – a kivégzett tábornok, s gróf Batthány Lajos miniszterelnök nevével ellátott kis táblát. – Október 5-én két tanulónk, Maczkó Gábor, illetve Kass Levente részt vett a Református Iskolák XI. Nemzetközi Atlétikai Versenyén Debrecenben, ahol a Gyulai István Atlétikai Stadionban 1500 m férfi síkfutásban Maczkó Gábor 7. helyet, Kass Levente pedig 6. helyezést ért el. Az eredményével pont beleesett a „jutalom zónába“, így egy oklevéllel gazdagodott. Felkészítõ tanáruk Szûrszabó László tanár úr volt. Gratulálunk mindnyájuknak! – Október 11-én a továbbtanulók részt vettek a „JÖVÕD A TÉT!“ pályaválasztási bemutatón a kecskeméti Lánchíd utcai Általános Iskolában. Itt tapasztalatokat szeretnek a különféle iskolák különféle szakmáiról, terveirõl, s az a cél, hogy minél több diákot csalogassanak majd magukhoz ezek az iskolák... Tanulóink idén is Gergely Jánosné tanárnõ vezetésével vettek részt ezen a bemutatón; és iskolánk 7-es, 8-os tanulói is elutaztak – külön busszal – tájékozódni más iskolákról is. – Nagy valószínûséggel november elejétõl várható a kécskei felnõtt kosárlabda csapat mérkõzései, a mérkõzések egy része hazai helyszínen történik, a kécskei tornacsarnokban. – Október 23-án, a Nemzeti Ünnepünk ünnepségre kerül sor, ahol a 10. osztály tanulói Berecz Márta tanárnõ felkészítésében fognak elõadni egy mûsort az ‘56-os eseményekre emlékezve. Gebei Tamás
Gondolatébresztõ... – Mit gondolsz, miért olyan nehéz letenni az Úr elé a büszkeségünket? – Ma mi tart vissza attól, hogy halld az Úr hangját? – Szerinted ma elfogadható-e a diákok magatartása? Miként látja egy diák önmagát, vagy a diáktársait? Van kedved ezekrõl a gondolatokról megosztani az elképzelésed, a véleményed? Akkor tedd meg bátran! Várjuk írásaitokat! Akár levélben, akár e-mailben megteheted! Ha a neveddel nem akarod, vagy nem mered felvállalni, jeligét is választhatsz!
Bemutatjuk az iskolánkba most érkezett pedagógusokat: Elsõként Czinege Editet, a lapunk szerkesztõségi vezetõjét mutatjuk be, aki szintén ebben az esztendõben kezdett tanítani a Református Kollégiumban. – Tanárnõ! Mit jelent a siker az Ön számára? – Hogy mit nevezünk sikernek, az elég tág fogalom. Mindennap átéljük a siker élményét, ha elértük, megértük, teljesítettük az arra a napra kiosztott penzumunkat. Hosszú távon pedig az a siker, ha egy íveltebb elképzelés valóra válik. Boldog vagyok, mert van egy nyugodt, szeretõ családom, férjem, három gyermekem, akik ugyan már mind családosak, de napi a kapcsolatunk, a közelünkben élnek-laknak, s most várjuk a harmadik unokánkat. Van egy csodás Édesanyám, vannak testvéreim, rokonaim, szeretõ barátaim. Azt teszem, amit szeretek, az a munkám, ami a hobbim is. Újságot írok-szerkesztek, mely huszadik esztendeje az életem része. Kerámiázom, több mint 70 kiállításom volt már országszerte. Sokan ismerik az alkotásaimat, hívnak kiállításokra az ország különféle területeire. Ez nagyon felemelõ érzés, büszkeséggel tölt el. S most taníthatok, ami az életem része lett ismét. (Tizenhat esztendõvel ezelõtt hagytam abba a tanítást; elõtte már 19 éven át tanítottam – magyart és rajzot – a lakiteleki iskolában; hármat pedig mûvészeti iskolában. S most visszatértem a „katedrára“…) Ha ez a SIKER, akkor nagyon boldog vagyok, sõt, ebbõl kapnak a szeretteim is... – Sokat kellett küzdenie? – Általában egy ember pontosan tudja, mire vágyik, és e célok elérésére tervei is vannak. Hisz abban, hogy meg tudja valósítani a szándékát, és az ideje nagy részét a megvalósításnak szenteli. Szerencsés embernek tartom magam, mert amit igazán szerettem volna, szívbõl kívántam és akartam, azt elõbb-utóbb elértem! A Jóisten nagyon sok mindent „tálcán kínált“, s nekem csak el kellett fogadnom. Hiszem, ha valamit nagyon szeretnék, az meg is valósul! Persze nem varázsütésre történik! Nagyon sokat kellett és kell dolgozni a „sikerért“! Az elmúlt 16 esztendõ mindennapjaiban hajnalig dolgoztam, s nem volt különbség a hétvége és a munkanap között. Szeptember óta viszont nem agyagozhatok már hajnalig, kevesebbet lehet vállalnom, s ez bizony a kerámiázás „rovására“ megy, abból áldozok fel többet. Majd bepótolom a nyugdíjas éveim alatt... – Melyek a rövid távú tervei? – Szeretnék most maximálisan megfelelni az iskolai elvárásnak, hiszen ha elvállalok egy feladatot, azt a képességeim legjavával igyekszem megvalósítani! Nagyon lelkesen készültem a tanításra! Be is következett, amire gondoltam, szeptember óta teljesen megváltozott az életem. Bár félállásban tanítok „csak“, megmaradt az újság, a kerámiázás is. Természetesen ezeknek a feladatoknak is a maximális megoldása, kiszolgálása, ahogyan elvárják tõlem, s én magamtól... – Melyek a hosszú távú tervei, vágyai? – Az ember életében az éltetõ erõ a tervek, vágyak, a célok elérésének, teljesülésének az egymásutánja. Természetes, hogy szeretném folytatni azt, amiben élek, hiszen ezt akartam, ezt szeretem, ez lett a sorsom. Mindehhez szeretnék elegendõ erõt, egészséget és tehetséget. Szorgos munkával jól, szépen halad elõre minden. Szeretnék még sok kerámiát készíteni mind a magam, mind a mások örömére. Szeretném folytatni a történelmi figurák megmintázását, az öltözködéstörténetet bemutatni a lányfiguráimon. Folytatás a köv. oldalon. 3
Kócsagtoll – 2013 októbere 1. évfolyam 1. szám – Az újság az életem fontos része! Boldoggá tesz egy-egy szám megjelenése. A legfrissebb vállalt feladatommal szeretnék minél több tudást, alkotóélményt átadni a diákoknak, mert nagyon jól tudom, hogy ez olyan fajta boldogság, amit semmi más nem adhat, nem ad! Túl sok és túl nagy dolgot nem tervezek, mert akkor a tervek csak vágyak maradnak. Igyekszem megvalósítani mindazt, amire megkérnek, amire felkérnek, vagy amit önként elvállalok. Van egy félig kész novelláskötetem, azt szeretném minél elõbb befejezni! A távoli tervek között szerepel, hogy írhassak könyveket. Tudom, hogy ez is valóra válik majd, mert nagyon akarom. Régóta készülök rá a lelkemben, új feladatommá lesz! Bízom benne, hogy kapok a Jóistentõl elegendõ idõt, erõt, hogy minél tovább szolgálhassak, tevékenykedhessek. Azt hiszem, ezt kívánja mindenki magának, de én sem vagyok sem több, sem kevesebb, mint egy másik ember… – Mi motiválja Önt? – Ha valami jól sikerül, az egyfajta elégtételt ad, s növeli az újabb és újabb próbatétel utáni vágyat, egy új bizonyítást. Más a motiváció a tanításban, az írásban, a kerámiázásban. Mindegyikben szeretném megvalósítani önmagam. A tanításban csak a gyerekekkel együtt mûködik a történet, akik érzõ, önálló akarattal is rendelkezõ személyiségek, s bizony nem mindig sikerül úgy a feladat, ahogyan szeretném, megterveztem; míg a másik kettõ csak tõlem függ! – Mesélje el a legsikeresebb szakmai élményét! – Egy kicsit zavarban vagyok, mert túl sok szakmai élményem volt, van és remélem, hogy lesz is. Talán a legédesebb az, amikor egy hajnalban a fiam a munkába indulás elõtt odament az épp elkészült lányfigurához, amelyik még a korongon állt, s felírta egy daradka lapra, „Büszke vagyok rád!“ Mikor megtaláltam, könnyben úszott a szemem, s azóta is õrzöm ezt a kis lapocskát – több, mint tizenöt éve már! – Hogyan képzeli el az ideális munkakört? – Van egyáltalán ideális munkakör, ahol minden megfelel az igényeinknek, elvárásainknak, elképzeléseinknek? Kipróbáltam már az alkalmazotti státuszt, voltam vezetõ, s lehettem a magam ura is. Mindennek megvan a maga elõnye és hátránya. Az ideális helyzet nagyon nehezen fogalmazható meg! Legyenek jó kollegák, jó vezetõk, jó lehetõségek; az iskolában nagyon jó diákok, akik nem kiabálnak, nem beszélnek vissza, nem pökhendiek, nem viselkednek úgy, mint a vadak, hanem tanulnak, fegyelmezettek, tisztelettudók, igazi iskolások! Legalább, mint mi voltunk, a „bezzeg az én idõmben!“ :) – Hogyan szokta levezetni a feszültséget? – Ha nagyon túlcsordul, akkor bizony sírással. Ritkán szoktam kiabálni, de sajnos mostanság a diákok között mégis fel kell emelni a hangom. Nagyon nem szeretem, mert békés természetû vagyok, de sajnos vannak helyzetek, amikor másként nem hallanak meg! Sokkal kellemesebb, ha olvashatok, agyagozok, festek, írok, s idõnként passziánszozok. Felkeresem az interneten a mûvészeti oldalakat, s gyönyörködöm mások alkotásaiban, mûvészetében (hiszen múzeumba, kiállításra ritkán jutok el). S máris könnyebb a lelkem… – Mi bosszantja fel Önt leginkább? – Az igazságtalanságot, a tiszteletlenséget, a cinizmust nem tudom elviselni! Itt az iskolában az bosszant fel a legjobban, ha nem fogadnak szót a diákok, s kiabálnak. (Sajnos észre sem veszik magukon!) Egyszerûen fel nem foghatom, hogy sokan miért nem tudják, miként kell az iskolában (bárhol!) viselkedni. Vagy egyszerûen csak EMBERKÉNT egymás mellett élni, a tiszteletet megadni, a mások boldogsának, „sikerének“ örülni! Nagyon bízom a szeretet és a jóság erejében, nagyon remélem, hogy történnek még csodák! – Mit szeretne elérni az életében? – Ha megvalósulnak a fentebb fogalmazottak, akkor még boldogabb és még elégedettebb leszek. 4
– Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa? – Hát, ezt igazából másnak kellene megfogalmaznia! Igyekszem a koromhoz képest fiatalos lenni. Felkészülten jövök el az órákra, minden alkalommal abban reménykedve, ma biztosan jobb, könnyebb lesz. Igyekszem érthetõen elmagyarázni a feladatot, az összefüggéseket bemutatva közösen meglátni, felismerni az újat! Ha nem érthetõ, akkor újra kezdem. Azt hiszem, elég türelemmel teszem... – Melyek a munkával kapcsolatos közvetlen céljai? – Itt az iskolában szeretném, ha elfogadnák a diákok a viselkedésnormát, s a szabályaikba beleférne a tanárok, az osztálytársak, s önmaguk tisztelete is! Bízom benne, hogy a híres magyar iskolai nevelés és oktatás vissza fog állni! Nem a „nádpálcás“ dologra gondolok, hanem arra, amikor még LÁMPÁS volt a pedagógus! Amikor ért a szava, és példa volt a tanító! S a gyerekek is az egykori „deákokra“ hasonlítanak, hiszen a jövõ alapjai, s reménységei õk! Sipka Gergõ
Interjú Kun Zsuzsannával – Miért akart tanár/pedagógus lenni? – Ez egy hosszú mese lenne. Maradjunk anynyiban, hogy szerettem a gyerekeket és érdekelt a pedagógia. Illetve Kecskemét közelsége miatt esett a választásom a Tanítóképzõre! – Érték már kudarcok/sikerek tanulmányai során? – Persze! Amikor nem sikerült egy vizsga, vagy nem olyan jegyet kaptam, amit szerettem volna. Ez csak természetes, az iskolával vele járó dolog! Meg kellett tanulni kezelni ezeket a dolgokat, különben elveszel. A kudarcokból tanultam és erõt merítettem, hogy késõbb eljussak a siker csúcsára. Olyankor jó érzés volt és bebizonyítottam magamnak, hogy igenis képes vagyok teljesíteni a feladatot! – Mivolt eddigi legnagyobb sikere tanulmányai során? – Minden iskolatípusnak megvolt a maga sikere. Elõször középiskolában a nyelvvizsga majd az érettségi. Legutóbb a diploma megszerzése. Eddig ez a legnagyobb sikerem! Egyelõre! Jelen pillanatban is tanulok, fejlesztõ és differenciáló szakpedagógusnak ...ez a következõ mérföldkõ az életemben! – Mit vár el iskolájától,kollegáitól, tanulóitól? – A kollegáktól türelmet, megértést, támogatást! Tanulóimtól pedig sok szorgalmat és tiszteletet! – Volt más lehetõsége ezen az iskolán kívül? – Lehetõségek mindig vannak! Esperes-fõigazgató Úr bizalmát elnyerve éltem a lehetõséggel, hogy ebben az iskolában dolgozhassak, ami nagy öröm volt számomra, hiszen ez a diplomám megszerzése után 1 hónappal történt, ami igen nagy dolog a mai világban. – Hogy kapta meg a jelenlegi munkáját? – Az iskola keresett meg, hogy szükségük lenne fiatal, friss diplomásokra! Az elõzetes elbeszélgetések alapján szimpatikusnak és alkalmasnak találtak a feladat elvégzésére én pedig örömmel elvállaltam! – Melyik volt a kedvenc tantárgya? – Általános iskolás korom óta jelen volt az életemben a testnevelés, mivel tesi tagozatra jártam. Így ez a tantárgy mindig is közel állt a szívemhez és szerettem is! Késõbb a német és a történelem volt a kedvencem! A fõiskolán pedig inkább a pedagógiával kapcsolatos tantárgyakat kedveltem! Folytatás a köv. oldalon.
Kócsagtoll – 2013 októbere 1. évfolyam 1. szám – – Szeretne osztályfõnök lenni? Ha van osztálya melyek azok? – Természetesen igen! Ez egy újabb kihívás lenne számomra, hiszen elsõ osztálytól elindítani egy csoportot nagy felelõsség és óriási szakmai tudást igényel. De majd mindent a maga idejében :) Remélem a közeljövõben megkapom a bizalmat! – Hány idegen nyelvet beszél? – Német mûveltségterületes voltam a fõiskolán, így azzal nincsenek gondjaim. Angolból pedig, ami a középiskolai 4év alatt ragadt rám, de mindig is a német volt a favorit! Sipka Gergõ
Beszélgetés Szerencsi Zsuzsanna pedagógiai asszisztenssel – Szeretném megkérdezni, miért lett tanító? – Egészen kis korom óta tanítónak készültem, hogy konkrétan miért már nem is egészen emlékszem. Édesanyám is pedagógus. Valószínûleg ezért tetszett meg nekem ez a pálya. Emlékszem, mikor még kisgyermekként a testvéremmel iskolásat játszottunk otthon a nyári szünetben. Még „táblám“ is volt. Kinyitottam a szekrényajtót és arra ragasztottam a papírokat, amire írtam a matekpéldákat. Dolgozatokat gyártottam, amiket kijavítottam. Szóval már harmadikosként okítottam az elsõs kistesómat. ÉS élveztem! Az ének-zene szak pedig, mire felnõttem, már egyértelmû volt. – Miért pont, a mi sulinkat választotta kezdésül? – Bevallom õszintén, nem csak a tiszakécskei Református Kollégiumba adtam be az önéletrajzomat, de nagyon jól érzem itt magam, és kifejezetten örülök, hogy ebben az intézményben sikerült elhelyezkednem. – Szeret itt tanítani? – A kollégák nagyon kedvesek és szimpatikusak nekem. Szeretek a gyerekek közt lenni. Szeretem ezt a légkört. IGEN. Szeretek itt tanítani. – Mivel foglalkozik a szabadidejében? Meséljen a hobbijairól! – Sajnos nincs annyi szabadidõm, mint amennyit szeretnék. Abból minden kevés. De ha nem dolgozom, akkor is szeretem a pihenést hasznosan, aktívan eltölteni. Szabadidõmben sokat énekelek, zenélek és táncolok is. A zenekarokon, a fellépéseken, versenyeken kívül szeretek kirándulni, táncházba járni, filigránokat vágni, tortákat sütni, a barátaimmal lenni. Nekem õk nagyon fontosak! Szerencsére vannak jó páran! – Mik a filigránok? – Áttört mintájú díszítmények ötvösmunkákon, papírmunkákon; igen aprólékos, finom kidolgozású, kézi munkával készült tárgy. Mint a csipke, úgy néz ki egy-egy alkotás. – A filigránok közül melyik formákat szereti a legjobban? – Nincs kedvencem. Mostanság elég kevés idõm van rá sajnos. De ha nekiülök, bármi jöhet. Szívesen találok ki saját formákat is, karácsonyra, erre-arra ajándékként, könyvjelzõnek, vagy hûtõmágnesnek. – A tortakészítés miért tartozik a kedvenc idõtöltései közé? – A tortakészítés mindig közös program a legkedvesebb barátnõmmel. Jó idõtöltés. Nagyon élvezem. Egyre kreatívabbak és ügyesebbek vagyunk. Jó érzés látni, hogy tetszenek a tortáink másoknak, és örömmel fogyasztják, mert finom. – A zeneszeretetben miért pont a citera és az éneklés áll elsõ helyen? – Kilenc évesen kezdtem el citerázni. Ezt a hobbit édesanyámnak köszönhetem. Õ vitt el engem egy iskolai szakkör keretén belül citerázni Zoboki Józsefné Ilonka nénihez. Nekem annyira megtetszett ez a
hangszer és a magyar népdalok hangzásvilága, hogy ott is ragadtam. Kimondhatatlanul hálás vagyok nekik ezért! A zene és dal nélkül nem ez az ember lennék ma, mint aki vagyok. Velük vagyok kerek és egész. Az éneklés pedig jött magától a népdalok szeretetével együtt. Pár éve próbálkozom csak a szólóénekléssel. Külön tanárhoz sajnos nem jut idõm járni, de igyekszem saját magamat fejleszteni ezen a téren is. Nekem az éneklés szórakozás, kihívás, terápia, a mindennapok része. Énekelek, ha dolgozom, ha jó a kedvem, ha szomorú vagyok… – Hol zenél még Tiszakécskén kívül? Milyen együttesekben játszik? – Lassan 18 éve vagyok a tiszakécskei Kék Nefelejcs citerazenekar tagja. 9 éve pedig a vezetõjük. Jó kis csapat. Számtalan feledhetetlen, szép emlék köt minket össze. A zenekarunk jelenleg 11 fõs. Az évek során számos csokrot állítottunk össze, különbözõ tájegységekrõl. A tiszakécskei Arany János Mûvelõdési Központban mûködünk. Két éve pedig már, hogy a kocséri Zengetõ Citerazenekar tagjaként is citerázom. Ez azért külön öröm nekem, mert kicsiként pár évig ott nevelõdtem. – Merre szokott fellépni a zenekar? Milyen idõszakonként? – Rengeteg fellépés van mögöttünk belföldön és külföldön egyaránt. Ennek nagyon örülök, mert bár sok idõt elvesz, nem szeretek tétlenkedni. Valamint ezek mind-mind közös élmények. Vendégszepeltünk Lengyelországban, Németországban, az erdélyi Temesváron és Gyimesfelsõlokon, a szlovákiai Nagykaposon, Százdon. Visszatérõ vendégek vagyunk Kecskeméten, Abasáron, Szabadszálláson, Mezõtúron, Ágasegyházán, Ballószögön, Bugacon, ahol mindig különösen nagy szeretettel fogadnak minket. Alig van szabad hétvégénk. Majd decemberben jön egy kis nyugalom. – Milyen díjakat nyertek a zenekarok? – A Kék Nefelejcs Citerazenekarral már több megmérettetésen is részt vettünk az évek során. Legbüszkébbek a kétszeres országos Arany és Arany Páva Díjainkra vagyunk. Valamint 2011-ben megkaptuk Tiszakécske város Mûvészeti Díját. Ezek a díjak jelzik, hogy jó úton haladunk. Szívbõl örülünk és köszönjük! Megtisztelõ! – Személyesen milyen díjat nyert már? – Szóló énekesként háromszoros országos Arany minõsítést tudhatok magaménak, amire nagyon- nagyon büszke vagyok. Ezen kívül, ami nagyon kedves a szívemnek, hogy 2010-ben Erdélyben a világon élõ amatõr magyar népdalénekesek versenyén 10. helyezést értem el. 2012ben pedig a mezõtúri Dömötör Napi Népdaléneklõ Versenyen második helyezett lettem. – Tudom, hogy tehetségkutató versenyen is elindult. Milyen eredményeket ért el? – 2012-ben és ebben az évben is indultam a MTV szervezésében megrendezésre kerülõ Felszállott a Páva c. tehetségkutató versenyen. Több selejtezõn is részt vettem, jó élményekkel, tapasztalattal gazdagodtam. Bár az élõ mûsorig nem jutottam el eddig még, de nem szomorkodom. Biztosan sikerül... Az idei visszajelzést, pedig még izgatottan várom. – Köszönöm! Büszkék vagyunk a zenekarokra és az elért eredményekre. További sok sikert kívánok! Dombi Bendegúz
Filigránok
5
Kócsagtoll – 2013 októbere 1. évfolyam 1. szám –
Lélektõl lélekig...
Élmény, mely megérintett.... „Szeress mindenkit, senkit meg ne vess, mert szerethet téged az is, akit te nem szeretsz!...“ Elmesélek egy megható történetet, amit itt éltem meg ebben az iskolában. Az elsõ órákon arról beszéltem a diákoknak, (5-10. osztályig), hogy amikor megszületünk, üstökösként jelenünk meg az égbolton, s már ebben a pillanatban eldöntetik, milyen pályán indultunk el, mekkora sebességgel haladunk, milyen fényerõvel ragyogjuk be a körülöttünk lévõ világot. Vagyis miként élünk, hatunk, s vagyunk hasznára az emberiségnek... Minden ember egyedi és megismételhetetlen az univerzumban. A születésünkkor mindnyájan kaptunk egy kezdõ sebességet, mely útra indított az ívelõ pályánkon, s mi fényesen, izzón száguldunk az éterben. A kis üstökös a hatását folyamatosan érezteti, s ha tetszik, ha nem, egyszer csak eltûnik majd, leesik, kialszik, vége lesz... Ugyanúgy, mint a mi életünk is. Lehet ezt a pályát minél magasabban írni, lehet alacsonyan, lassabban, jól, rosszul...; a végeredmény ugyanaz... Ám nem mindegy, hogy mennyire világít ez az üstökös az égen, milyen hatással van a többire, jóként éljük-e meg az életünket, vagy rossz emberekként. Igaz, hogy a végeredmény ekkor is ugyanaz, de nem mindegy, milyen jelet teszünk le a pályánk során. Az elsõ és legfontosabb, hogy ember legyek! Érzõ, értõ, felelõs, szeretõ... Mivel minden ember egyedi, mindenki másként éli az életét. Más az értékítélete, más a hozzáállása, a lehetõsége, a felelõsségtudata... Ezért vagyunk „egyének“! Ám a legnemesebb és legfontosabb õserõ, az élet kovásza, a szeretet, mely összetapaszt bennünket, mely semmihez nem hasonlítható biztonságot ad. Védelem a családban, az emberek között. Minél többet adsz belõle, annál több lesz neked is... Hiszem, remélem, tudom! S minél idõsebb leszel, annál erõsebben igényled azt! Az üstökös ragyog az égbolton, s mindnyájunknak megvannak a kis „hajtórakétái“, melyek segítenek az út megtételében, a röppálya ívelésében, fényességében, erejében…. Ezek pedig a célok és feladatok! Ha neked is van célod és feladatod, akkor annak végrehajtásához, a cél eléréséhez nagyon sok erõ és segítség is kell. Csak akkor kapsz segítséget, ha kéred, ha megérdemled! Csak akkor jársz jó úton, ha nem tékozlod el az erõd mindenféle badarságra. Fel lehet fogni kalandnak is az életet, lehet léhán is élni, de az jóra nem vezet, az biztos! Késõ fogod megbánni az eltékozolt idõt! Ez az út egyszeri és megismételhetetlen! Legjobb komolyan élni, dolgozni, sikeresnek lenni, és mindenekelõtt jónak lenni! Mert jónak lenni jó! Persze, hogy belefér az életbe mindenféle vidámság, könnyedség is, de tudni kell, hol a határ! Ha szükséged van a segítõ kezemre, akkor megfoghatod! Ha kell a tapasztalatom, akkor itt vagyok! Ami tõlem telik, abban segítek.... Néma csönd volt! Ekkor kértem, hogy írják le, rajzolják meg a legfontosabb céljukat, vagy gondoljanak rá erõsen… Egy fiú azt írta a lapra, hogy szeretne az édesanyjával találkozni. Meghökkentem! Ez az egyetlen és a legfontosabb célja! Azt mondtam neki (nem ismervén a helyzetet), hogy „ha olyan helyen van édesanyád, ahol nem érheted el, akkor igyekezz minél késõbb találkozni vele! (Nem tudhattam, hogy meghalt-e, de rákérdezni semmiképp se akartam!) Ha pedig elérhetõ a távolság, akkor küzdj azért, hogy minél elõbb megvalósítsd a vágyad. Tegyél meg mindent érte!“ Könnyes szemmel nézett rám, majd lehajtott fejjel mondta, hogy „két éves koromban láttam anyukámat utoljára, külföldön él“. Megsimogattam a gyerek fejét, és kértem, hogy arra gondoljon, mit kell tennie azért, hogy eljusson hozzá: legyen pénze, vonatjegyre elegendõ... Ahogyan rám rézett, azonnal tudtam, hogy SZERETETHIÁNYA VAN, azért rossz, sokszor kibírhatatlan! Azóta elég ránéznem, összeszedi magát, tudja, mit várok tõle! Õ tudja, hogy én már tudom, miért ilyen ez a gyerek! Vajon tudja-e mindenki más is a környezetében? Néhány nap múlva csak nem fért a bõrében, és megkérdeztem tõle, miért változott meg. „Miért legyek én jó, amikor nem szeret senki?“ – tette fel a kérdést. Elmeséltem neki, hogy ez nem így van, én még otthon is beszéltem róla. „RÓLAM? – rólam nem szoktak beszélni! Engem csak utálnak!“ – vágta rá azonnal. Erre azt mondtam, hogy te már benne vagy a szívemben, ne tegyél úgy, hogy csalódjak benned! „BOCSÁNAT TANÁRNÕ! – mondta könnyes szemmel. – EZT NEM TUDTAM!“ Nekem azóta sincs vele gondom. Már ezért megérte idejönnöm! Veréssel, szidalommal ennél a gyereknél senki se jutott volna közelebb a lelkéhez, hiszen „ehhez van szokva“! Neki is, mint igen sok gyereknek, a jó szó, a szeretet hiányzik! Döbbenetes! Azóta megtapasztaltam még másik két vásott rossz gyereknél is hasonlót, ahol az otthoni körülmények miatt viselkednek tûrhetetlenül a közösségben. De persze titkolják a bajt... Sajnos megtapasztaltam azt is, hogy az osztálytársak sem segítik õket... Sõt!... Hogy mi történik ezekkel a kis „üstökösökkel“? Szeretném „tyúkanyóként“ védelmezni õket! De ahhoz sajnos túl sokan vannak, hogy mind az én szárnyam alatt kapjon helyet... Czinege Edit 6
Isten mondta... Én vagyok az Úr, aki meggyógyítalak. (2 Móz. 15,26) A te életednek ideje 120 esztendõ. (1 Móz. 6,3) És a vér jelül lesz neked a házadon, amelyben te leszel, s meglátom a vért és elmegyek melletted és nem lesz rajtad a csapás veszedelemre. (2 Móz. 12,13) Eltávolítom közületek a betegséget, és napjaid számát teljessé teszem. (2 Móz. 23,25-26) Egy nyavalyát sem engedek rád, hanem távol tartok tõled minden betegséget. (5 Móz. 7,15) Sokáig fogsz élni a földön, és megsokasodnak a te napjaid. (5 Móz. 11,9; 21) Az átkot áldásodra fordítottam, mert szerettelek téged. (5 Móz. 23,5; Neh. 13,2) Megváltottalak minden betegségtõl és minden csapástól. (5 Móz. 28,61; Gal. 3,13) Élteden át tart a te erõd. (5 Móz. 33,25) Váltságdíjat találtam érted; tested fiatal, erõtõl duzzad, újra kezded ifjúságod napjait. (Jób 33,24-25) Erõt adok neked, és megáldalak békességgel. (Zsolt. 29,11) Megõrizlek, és éltetlek. [Megõrizlek, és életben tartalak . KJV] (Zsolt. 41,2) Megerõsítelek téged a betegágyadon, minden betegsegédbõl meggyógyítalak. (Zsolt. 41,3) Én vagyok a *te orcád Szabadítója és a te Istened [*a te orcád egészsége . KJV]. (Zsolt. 43,5) Nem közelít csapás a te lakhelyedhez. (Zsolt. 91,10) Hosszú élettel elégítelek meg téged. (Zsolt. 91,16) Meggyógyítom minden betegségedet. (Zsolt. 103,3) Elküldtem az én Igémet és meggyógyítottalak téged, és megmentettelek a pusztulástól. (Zsolt. 107,20) Meggyógyítom a megtört szívedet, és bekötözöm sebeidet. (Zsolt. 147,3) Megsokasulnak neked a te életednek esztendei. (Péld. 4,10) Egészség lesz a te testednek és megújulás a te csontjaidnak, ha Bennem bízol. (Péld. 3,8) Az én Szavaim élet számodra és egész testednek egészség/orvosság (eredeti héber után). (Péld. 4,22) [Az Én jó hírem] A jó hír megerõsíti csontjaidat. (Péld. 15,30) Az én gyönyörûséges beszédeim édesek a lelkednek, és meggyógyítják a testedet. (Péld. 16,24) Az Én örömöm a te erõsséged. A vidám szív jó orvosságul szolgál. (Neh. 8,10. Péld. 17,22)
Kócsagtoll – 2013 októbere 1. évfolyam 1. szám –
Könyvajánló Leiner Laura: Bábel Egy gimnazista lány és barátai elindulnak életük elsõ zenei fesztiváljukra. A könyvben leírva kiderül, hogy milyen események történek a kis csoporttal. Az eseményeket a lány a saját blogjába közli, tehát nem hagyományos formájú könyv. D. B.
Bozsó János emlékkiállítás az Ókécskei Közösségi Házban A kecskeméti születésû festõmûvész nagy szeretettel töltötte idjének jelentõs részét a tiszakécskei Tisza környéki tájakon. Számtalan festõ-alkotótábort szervezett itt, s festett õ is rendületlen a festõtársakkal együtt – kiváló hangulatban, barátságban. (Gyalai tanár úr is számtalanszor találkozott ilyenkor vele, s együtt alkottak, beszélgettek.) A festõmûvész fáradhatatlanul rótta a környékbeli tanyavilág bekötõútjait, a vízpartokat, hogy az így szerzett élményeibõl ihletet merítsen. Életképei sajátosan sötét hangulatúak, de kellemesek. Iskolánk tanulói elsõsorban rajzórákon tekintették meg a 25 esztendeje elhunyt mûvész munkáinak egy kis szeletét, melyet a BozsóGyûjtemény adott a Közösségi Háznak a kiállításra kölcsön. -ge
Zeneajánlója
Gungli Viktória
1. Avicii - You make me 2. Sebastian Ingrosso, Tommy Trash, John Martin - Reload 3. J Balvin - Tranquila 4. Radics Gigi - Úgy fáj 5. Ellie Goulding - Burn 6. One Directon - Best song ever 7. Alex Velea - e marfa tare 8. Kelly Rowland ft. Madcon - One life 9. Olly Murs - Right place right time 10. Majka, curtis, BLR ft. Pápai Joci - Nekem ez jár 10.+1 Nickelback - Lullaby
Minden számban bemutatunk egy végzõst diákot Kovács Tamás 12. osztályos tanulót faggattuk elsõként – Hogyan értékeled az elmúlt 12 évet? – Nagyon gyorsan eltelt ez a 12 év. Számomra az alsós évek az egyik legkedvesebbek. Akkori osztályfõnököm, Dobosné Katika néni nagy hatással volt rám, sok mindenért hálás vagyok neki. A gimis évek is sok maradandó élménnyel szolgáltak, mint pl. a reálisolimpia kupájának háromszoros elhódítása, vagy az osztálytársakkal való ökörködés. Számomra ezek az évek inkább ezekrõl szóltak, mintsem a naprakész tanulásról. – Lelkiekben felkészültél már az éretségire? – Nem. Történelembõl szeretnék emelt szintû érettségit tenni, amire most is zajlik a felkészülés, még jobban, mint tavaly. Matematika az örök ellenségem (Bocsánat Laci bá!), tudásomat elég hiányosnak érzem ezen a téren, ezért igyekszek majd felkészülni a matek érettségire is. – Hova szeretnél menni továbbtanulni? – Régóta érdekel a politika és gyakran olvasok is ilyen témában, ebbõl kifolyólag gondolkodok a politológiában, ami számos más irányban alkalmazható, pl. lehetek egy politikai lap cikkírója, szerkesztõje. Nagyon érdekel még a reklámszervezõ szakmenedzser is, ami a marketing- és reklámügynökségek kreatív és média részlegeivel foglalkozik. – Miket olvasol? – Szeretem a szépirodalmat, szívesen olvasok könyveket. Legutóbbi olvasmányom az A 100 év magány volt Gabriel Garcia Marquez-tõl, ami nagyon tetszett és ajánlom mindenkinek. Megesik, hogy verseket is olvasok szabadidõmben. – A szépirodalomon belül milyen stílusút szeretsz, mert elég sok van? – „Mindenevõ“ vagyok, a lényeg, hogy lekösse a figyelmemet. Azt viszont szeretem, ha az író könyvében megosztja az olvasóval a világszemléletét, ha ír bele egy kis filozófiát is. – Milyen más hobbid van? – Hobbim a sport, rendszeresen edzek, és minden kedd este a csarnokban focizunk a barátaimmal, ismerõseimmel. Szeretek beszélgetni és ismerkedni. Gyakran járok szórakozni, bulizni. Hobbijaim közé tartozik még a fotózás. Többnyire kreatív képeket készítek, amiknek mondanivalójuk, olykor társadalmi üzenetük is van. A nyáron jelentkeztem is egy ilyen témájú országos fotópályázatra, ahol közönségdíjas lettem. (Alant látható közülük...) Dombi Bendegúz
Miden fal egy ajtóRalph Waldo Emerson Muffin Moroe 7
Kócsagtoll – 2013 októbere 1. évfolyam 1. szám –
Film ajánló – 2013. október 10.
Franciadrazsék (Vivela France) francia vígjáték Rendezõ: Michael Youn Fõszereplõk: José Garcia, Michael Youn, Isabelle Funaro
Történet: Frezura és Musztafa két jó szívû, Borat-hasonmás pásztor Taplisztánból, amely egy kis ország Közép-Ázsiában, melyrõl még soha senki nem hallott. Annak érdekében, hogy az országot a nemzetközi reflektorfénybe állítsa, a taplisztáni elnök fia úgy dönt, hogy kipróbálják a „terrorreklámot“: megbízza a két, inkább naiv mint gonosz pásztort életük legfontosabb küldetésével: pusztítsák el a párizsi Eiffel-tornyot! Hogy elérjék a céljukat, át kell vágniuk az elképzelhetõ legellenségesebb területen, Franciaországon. Franciaország messze eltér attól, amit a leírásokból hallottunk: korzikai nacionalisták, túlbuzgó rendõrök, tisztességtelen taxisofõrök, erõszakos fociultrák, zsémbes alkalmazottak, barátságtalan pincérek, kafkai közigazgatás és orvosi mûhibák, ezek nem kímélnek senkit. Szerencsére találkoznak Marianne-nal, a fiatal és csinos riporterrel, aki illegális bevándorlónak hiszi õket, és megmutatja nekik Franciaország másik arcát: egy vendégszeretõ, csodálatos és nagylelkû földet, ahol az élet felhõtlen 2013. október 17.
Turbó (Turbo) amerikai animációs film Rendezõ: David Soren
Történet: A történet egy csigáról szól, aki a leggyorsabb szeretne lenni, és az álma egyszer csak valóra is válik.
Idõrõl idõre (About Time) angol romantikus vígjáték Rendezõ: Richard Curtis Fõszereplõk: DomhnallGleeson, RachelMcAdams, Bill Nighy, Tom Hollander
Történet: Tim egy fiatal srác, akinek a családjának van egy képessége, mégpedig tudnak az idõben utazni. A történelmet nem is, de a saját életét megváltoztathatja, és ezt a lehetõséget a szerelme szívének elnyerésére használja.
Gravitáció (Garvity) amerikai sci-fi Rendezõ: Alfonso Cuaron Fõszereplõk: Sandra Bullock, George Clooney Rendezõ: Alfonso Cuaron Történet: A történet két asztronautáról szól, akik a Föld körül végzik a munkájukat, csakhogy az ûrhajójukat baleset éri és az ûr hideg sötétségében sodródnak. Válogass, légy igényes! Impresszum: Kócsagtoll – A tiszakécskei Református Kollégium diáklapja. Megjelenik 100 példányban, havonta, iskolai sokszorosításban. Új néven újra indítva: 2013 októberében, az iskola szerkesztõsége gondozásában. A kiadásért felelõs az iskola igazgatósága. Cím: Református Kollégium, Tiszakécske, Templom tér 3. E-mail:
[email protected]. Felelõs szerkesztõ: Czinege Edit. A szerkesztõség tagjai: Dombi Bendegúz, Gebei Tamás, Gungli Viktória, Komarek Gergõ, Ponta Eszter, Sipka Gergõ, Szabó Brigitta. 8
A nevetés gyógyír!
Szabó Brigitta
Ingatlanügynök Egy ingatlanügynök eladó lakást mutat az egyik vevõnek: – Ennek a lakásnak van hátránya is, elõnye is. Hátránya az, hogy egyik oldalon egy vegyi gyár van a közelben, másik oldalon pedig egy vágóhídra néz. – Na és mi az elõnye? – kérdi a vevõ. – Mindig lehet tudni, merrõl fúj a szél. Hangszerek A rendõr bemegy a hangszerárushoz: – Kérem azt a fehér harmonikát és azt a piros szaxofont. – Nézze, a poroltót viheti, de a radiátort gondolja meg még egyszer! Abszolút szegény – Ki az abszolút szegény – ??? – Aki családfával tüzel!...
s. g. gûjtés....
Helyre, Számok! Helyezd el a felsorolt számokat az ábrában! A kezdést megkönnyítendõ 2 számot elõre beírtunk. Melyik szám kerül a világos színnel jelölt helyre? 2 jegyûek 16, 18, 32, 34, 37, 42, 44, 64. 3 jegyûek 341, 435, 622, 985. 4 jegyûek 1913, 2344, 2924, 4445, 6333, 9421, 9593, 9647.
Keresztrejtvény
1
1. Tejet ad, de nem tehén. (mek-mek) 2. Így „beszél“ a kutya. 3. Gyakori facebook-i tevékenység (kedvelni). 4 4. Az iskolánkan is szól. 5. Egy évig vetetlenül hagyott szántó föld. 6. Farsangon nagy hasznát vesszük. 7. This is …… (Forrás: 300 film) 8. Vegyjele:Na 9. Hippói Szent ……. püspök, egyháztanító (Kr. u. 354-430)
2 3
5 6 7 8 9
A megfejtés a sötétebb „kockákban“ olvasható felülrõl lefele: ……………………………………….. Beküldés: A megmaradt szám és a megfetett szó beküldése nov. 1-ig. Tárgyjutalmat sorsolunk a beküldõk között! Sipka Gergõ