KOCKÁZATKEZELÉS A KÜLKERESKEDELEMBEN: FINANSZÍROZÁSI- ÉS PARTNERKOCKÁZATOK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

KOCKÁZATKEZELÉS A KÜLKERESKEDELEMBEN: FINANSZÍROZÁSI- ÉS PARTNERKOCKÁZATOK

Készítette: Schváb Henriett

Budapest, 2011.

„… a kockázat annak a valószínűsége, hogy a tervezett hozam nem azonos a tényleges hozammal – a kockázatot ennek az eltérésnek a nagyságával mérjük…” /Nemzetközi Bankárképző Központ/

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

5

Bevezetés

6

Hipotézis

7

I. rész A kockázatkezelés elméleti háttere I./1./ A kockázatkezelés rövid története I./2./A kockázatkezelésről általánosan I./3./ A „kockázat”, mint fogalom értelmezése, mérése I./4./ Kockázatkezelés a gyakorlatban I./5./ A Kockázatkezelés jelenlegi helyzete Az Atradiusz felmérése 2010-ben

8 8 9 10 12 14 17

II. rész Kockázatkezelés a gyakorlatban II./1./Mikro – KKV – nagyvállalat elemzés Mikrovállalkozások Kis-és középvállalkozások Nagyvállalatok Az orosz fizetési gyakorlatról elsőkézből… II./2./Alkalmazott módszerek és azok elméleti háttere Mikrovállalkozások Kis-és középvállalkozások Nagyvállalatok II./3./Javaslatok a hatékonyabb működés érdekében Mikrovállalkozások Kis-és középvállalkozások Nagyvállalat

20 20 20 22 25 27 30 30 31 40 46 46 47 55

Záró gondolatok

64

Irodalomjegyzék Felhasznált szakirodalom Felhasznált internetes források

66 66 67

Melléklet Táblázat-és ábrajegyzék Ábrák Táblázatok Szöveges mellékletek

69 69 69 76 79

-5-

BEVEZETÉS A szakdolgozatom

témájának azért a kereskedelmi

kockázatok

kezelését

választottam, mert kiemelkedően fontosnak tartom az ügylet- és üzletkötések során azt, hogy a felek felmérjék az egymással és az ügylet tárgyával szemben felmerülő kockázataikat. Kutatásaim elsődlegesen a magyar piacon, a magyar gazdasági- és pénzügyi viszonyok között folynak, ám helyet kap benne némi nemzetközi összehasonlítás az orosz kockázatkezelési szokásokkal. Lehetőséget kaptam arra, hogy egy félévet Moszkvában töltsek, így első kézből kaphatok információt ebben a témában. Ahogyan az már tanulmányaink során számtalanszor előtérbe került, meghatározó tényező lehet a helyes, illetve a helytelen kockázatfelmérés is. Nagyon sok részletre kell odafigyelni, megvizsgálni, kielemezni ahhoz, hogy teljes képet kaphasson egy vállalat, de akár egy bank vagy magánszemély is arról, amibe tőkét, energiát fektet be. Elsősorban a pénzügyi kockázatok felmérését és kezelését szeretném nagyító alá venni, hiszen ennek a területnek ez az egyik legfontosabb része. A témát mikrovállalati, kis-és középvállalati, nagyvállalati és banki szempontból is meg szeretném világítani. Természetesen szó esik majd a partnerkockázat felméréséről és kezeléséről is. Fontos szerepe van ezen a területen egyes állami cégeknek, mint pl. a Magyar Export-import Banknak az Eximbanknak, faktorcégeknek, biztosítótársaságoknak, és természetesen a bankoknak is. A partnerkockázatok kezelésére is különálló cégek szakosodtak már az idők során, melyek segítséget nyújtanak azoknak a vállalatoknak, akiknek nem áll elég információ a birtokukban ahhoz, hogy biztonságosan üzletelhessenek partnerükkel. A dolgozatom első felében a kockázatkezelés szerepéről és fontosságáról, a kezelési módozatok elméleti hátteréről írok részletesebben. A második részben a gyakorlatban bevett szokásokat szeretném bemutatni, hogy a különböző méretű vállalatoknak milyen lehetőségeik vannak kockázataik kezelésére, illetve különböző megoldási javaslatokat sorolok fel, melyek alkalmazásával tovább csökkenthetik esetlegesen felmerülő kockázataikat. Teljes mértékű elemzésre a szakdolgozat keretei nem adnak lehetőséget, hiszen a kockázatkezelési módokat, kialakult szokásokat, szokványokat a vállalatok profilja, működési területe, menedzsmentje is nagyban befolyásolhatja.

-6-

HIPOTÉZIS A feltételezésem az, hogy a vállalatoknak méretükből és befolyásukból adódóan eltérő lehetőségeik vannak finanszírozási és partnerkockázataik kezelésére. A mikrovállalkozásoknak kevés lehetőségük adódik. Partnerkockázataikat szinte egyáltalán nem tudják kezelni, finanszírozási kockázataik csökkentésére pedig kevés lehetőségük van. A KKV szektor támogatása komoly érdek, hiszen a nagyban hozzájárulhatnak az ország fejlődéséhez. Képesek mind a finanszírozási, árfolyam és partnerkockázat kezelésére is, amelyre lehetőségük is van. A nagyvállalatok többsége elég tőkeerős ahhoz, hogy ne szoruljon komoly külső segítségre, széles körben elérhetőek számukra a kockázat-felmérési és kezelési lehetőségek egyaránt. Emellett sokuk komoly egzisztenciával rendelkezik a magyar piacon ahhoz, hogy érvényesíteni tudja az általa felállított feltételrendszert.

-7-

I. RÉSZ A KOCKÁZATKEZELÉS ELMÉLETI HÁTTERE I./1./ A kockázatkezelés rövid története A kockázatkezelés szükségességét már időszámításunk előtt a III. évezredben felfedezték. Ekkor szükségesnek tartották a karavánok biztosítását a gyakori rablások és fosztogatások okán. Kár esetén a karaván tagjai egyenlő mértékben viselték a veszteségeket. A rabszolgatartó társadalmakban gyakoriak voltak a rabszolgatartó szövetségek. A maihoz hasonló kockázatkezelési, biztosítási gyakorlat azonban a XVI-XVII. században indult ki Nagy-Britanniából. Az első veszélyközösségek a hajósok között alakultak ki, akik tűzkár és a tengeren pusztító viharok ellen próbáltak védekezni. Létrehoztak egy pénzalapot, amibe mindenki saját árujával, illetve értékével arányos díjat fizetett be. Manapság ezt a fajta védekezési mechanizmust közös hajókár biztosításnak nevezik. A közös hajókár definíciója a következő: „Tengerhajózásnál szándékos és ésszerű áldozathozatal (pl. rakomány elárasztása vízzel tűz esetén) a közös tengeri vállalkozásban egyesült tulajdonosok (érdekek, rakomány, hajó, fuvardíj) közös biztonsága érdekében. A rakománytulajdonosok az árut a közös kárhoz való hozzájárulás után kapják meg.”1 Eleinte kis csoportokban működtek a veszélyközösségek, de mivel gyakran történtek olyan volumenű tűzkárok, melyet már nem tudtak ekkora csoportokban hatékonyan megoldani, így egy idő után egyesültek ez az ún. gildék. 1772-ben alakult meg az első biztosító társaság, a Lloyd’s Angliában. Magyarországon a XIV. században a céhek alakítottak egy pénztári alapot Társládák néven, melyből egymás között az annak rászorulónak különböző „szociális támogatásokat” nyújtottak. A XVIII. században megjelentek a szállítmánybiztosítási szolgáltatások, melyeket főleg a gabonafuvarozáskor alkalmaztak. Az első biztosítótársaságok a XIX. században alakultak ki a jégverés okoztak károk kompenzálására. A század közepére megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság. Ma Magyarországon kb. 30 biztosító társaság működik, melyeknél széles skálán megtalálhatók a különböző biztosítási szolgáltatások.

1

Külkereskedelmi Főiskolai Kar, NÜFLE1 előadás, Törzsök Éva tanárnő, 2009. ősz

-8-

I./2./A kockázatkezelésről általánosan2 „A

kockázatmenedzselési eljárásban a kockázatkezelés a kockázatpotenciál

csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének

csökkentésével

(prevenció),

ill.

kárcsökkentéssel,

a

kárhatás

horderejének ellensúlyozásával (korrekció).”3 Ahogyan arra már a bevezetésben is utaltam, a kereskedelmi ügyletek lebonyolítása során rengeteg kockázattal találkozhatunk. Ilyenek lehetnek az áru kockázat, árkockázat, nem teljesítési kockázat, információs kockázatok, a politikai kockázatok, a gazdasági kockázatok, az árfolyamkockázatok és az áru természetéből adódó kockázatok. Alapvetően 3 kockázatkezelési módozat létezik: 1.

Kockázatok saját hatáskörben való megoldása – ekkor a kockázatok egyéb eszközökkel való kompenzálására kerül sor. Erre lehet hatékony megoldás a devizaszámla használata. Ezzel ki lehet szűrni az árfolyamkockázatot, hiszen amennyiben ugyanabban a valutában vannak követelései egy vállalatnak, mint tartozásai, abban az esetben az árfolyam változása esetén export és import oldal kiegyenlíti egymást.

2.

Kockázatok megosztása – erre ad lehetőséget, pl. egy INCOTERMS 2000 klauzulái

3.

Kockázatok áthárítása – ebben az esetben valamely biztosítótársaság vagy faktorcég szolgáltatásait lehet igénybe venni A kockázatokat elsősorban fel kell időben ismerni ahhoz, hogy megfelelő eszközökkel

tudjuk kezelni. Ez után ki kell elemezni, hogy mennyire komoly az adott kockázat, mennyiben veszélyezteti az ügylet sikeres végkimenetelét. Amennyiben a káresemény nagy eséllyel bekövetkezik, úgy érdemes meggondolni az üzlettől való elállást. Abban az esetben viszont, ha a kockázat nem olyan magas, akkor a fent említett 3 kezelési módozat közül választhatunk. A fizetési kockázatokat legjobban a fizetési mód helyes megválasztásával lehet kivédeni. Eladói szemszögből a legbiztonságosabb megoldás az előrefizetés és a legkockázatosabb a nyitvaszállítás. Az esetek többségében azonban a fizetési mód 2

Dr. Törzsök Éva – Külkereskedelem technikai ismeretek 2: Áruszállítás – Az ellenérték kifizetése, Budapest, 2008, NSZFI kiadó, 9. fejezet, 55-56.o. 3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kock%C3%A1zatkezel%C3%A9s, letöltés dátuma: 2010. november 10. 16:20

-9-

kiválasztását nagyban meghatározza az adott cég partnere is, hiszen amennyiben régóta üzleti kapcsolatban állnak és bizalmas viszonyban vannak egymással, abban az esetben nem jelent gondot a nyitvaszállítás, amennyiben viszont új vagy megbízhatatlan partnerről vagy esetleg kis cégről van szó, akkor gyakrabban előfordul az előleg vagy előre fizetés. Manapság egyre ritkábban használják az akkreditívet és az inkasszót, ám ha mégis ezt a módot választják, azzal kivételesen kockázatos ügyleteket kívánnak biztosítani. A következő fejezetekben szó lesz a kockázatkezelés fontosságáról, gyakorlatáról, fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről és a gazdasági életben betöltött szerepéről. Helyet kapnak a pénzügyi kockázatok lehetséges kezelési módozatai, mint pl. csekk, váltó, akkreditív, inkasszó használata, bankgaranciák, faktorszolgáltatások igénybevétele, és a különböző biztosítási szolgáltatások.

I./3./ A „kockázat”, mint fogalom értelmezése, mérése4 A kockázat szónak manapság többféle értelmezése is használatos: 

A kockázat annak a valószínűsége, hogy a tervezett hozam nem azonos a tényleges hozammal. A kockázatot ennek az eltérésnek a nagyságával mérjük.5



A kockázat veszteség vagy sérülés lehetősége; veszteség valószínűségének szintje6



Normál eloszlás feltételezése esetén a várható hozam a múltbeli hozamok átlagával, a kockázat pedig a normál szórás értékével egyezik meg.7



A

termelési

és

értékesítési

tevékenységgel

szükségszerűen

együtt

járó

bizonytalansági tényező, amely magában foglalja a veszteség lehetőségét is.8 Amint a fenti definíciókból is kitűnik, a kockázat fogalmának meghatározását több oldalról is meg lehet közelíteni. Láthatunk pénzügyi és matematikai nyelven is megfogalmazott összefüggéseket is. Azonban mindegyikben a kulcs az, hogy az elvárt és a bekövetkezett események között van-e különbség és amennyiben van, mekkora az eltérés. A folyamatok végén álló elemek, események jelentik a bizonytalansági tényezőt.

4

Hornai Gábor – Kockázat és kockázatkezelés 2-5. o. Nemzeti Bankárképző Központ 6 Merriam Webster szótár 7 Tőzsdefórum 8 Közgazdasági Kislexikon 5

-10-

A kockázatok elemzését leggyakrabban az anyagi veszteségek elkerülése végett tartják fontosnak. A következő táblázat egy lehetséges csoportosítását mutatja a gazdasági életben felmerülő kockázatoknak:

Kockázatforrások

Kockázattípusok

A kockázatok hatásai

Kereskedelmi kapcsolatok

természeti

Pénzügyi, vagyoni, vállalati eszközök

Jogi kapcsolatok

gazdasági

Bevételek és egyéb jogok

Gazdasági környezet

politikai

Költségek

Társadalmi hatások

környezeti

Személyzet

Természeti események

emberi

A vállalat tágabb közössége

Politikai környezet

munkahelyi

Érintettek

Technológiai környezet

termékfelelősség

Normál vállalati működés

Vállalatvezetési tevékenység

szakmai felelősség

Környezet

Egyedi személyek hatása

biztonság

Eszmei vagyon

műszaki

A versenytársak reakciói

piaci

Táblázat 1

Ezek a tényezők természetesen többféle kombinációban is előfordulhatnak és az egyes kombinációk más-más hatással lehetnek a vállalat életére. A kockázatok bizonyos módszerekkel mérhetőek is lehetnek. Manapság a leggyakrabban használt mértékegysége a VaR9. Ezt a mérőszámot abban az esetben lehet csak használni, ha meg tudjuk becsülni a kockázat valószínűségét. A valószínűséget statisztikai módszerekkel számolhatjuk ki. Könnyebb, ám több időt és odafigyelést igényel a valószínűség megfigyelésen alapuló megállapítása. Ekkor a múltbéli trendek alakulását elemezve megbecsülhető a jelenlegi kockázat valószínűsége is.

9

Value at Risk

-11-

Példa a VaR alkalmazására 100 db terméket vettünk 100€ egységáron. Így a lekötött tőkénk 10 000€. Könnyen belátható ebből, hogy termékünk ára 1€-nyi esésével 100€ veszteséget könyvelhetünk el. Tudjuk azonban azt is, hogy annak a valószínűsége, hogy 1héten belül termékünk ára 95€ alá esik, 5%. Így kalkulálhatunk azzal, hogy 1 hét múlva 500 €-t kockáztatunk 5%-os valószínűséggel. A valószínűséget normál eloszlású valószínűség számítással számolhatjuk ki és haranggörbén ábrázolhatunk.

I./4./ Kockázatkezelés a gyakorlatban10 A kockázat kezelésének szabályszerűen lebonyolított folyamatát 6 lépésben lehet összefoglalni: 1) Meghatározás (tevékenység, környezet, célok) 2) Lehetségesen felmerülő kockázatok beazonosítása 3) Számszerűsíthető elemzés (valószínűségek, hatások) 4) Értékelés (szükséges erőforrások bevonása) 5) Kezelés (elfogadás, megelőzés, megosztás) 6) Végrehajtás (visszacsatolás, felülvizsgálat) 1) Az első, azaz a meghatározás folyamatában fel kell mérni azt, hogy az adott projekt végrehajtása folyamán mi kerülhet veszélybe. Minden egyes projektnél végre kell hajtani ezt a lépést, mert az üzleti környezet folyamatosan változik, vállalatunk pozíciója elmozdulhat, a végrehajtandó projekt sikeres végrehajtásának esélyei módosulhatnak a mindenkor érvényes kereslet-kínálati viszonyok között. Meg kell határozni az adott projekttől elvárt célt, eredményt, az előrehaladás ütemtervét. Mind belső, mind külső, érintettek elvárásait azonosítani kell. A kockázatkezelési folyamat résztvevőit, futamidejét, rendszerességét és az egyes egyének döntési szabadságát meg kell határozni. 2) A második részben a kockázatokat a lehető legpontosabban be kell azonosítani. A kevésbé jelentős kockázatokat is érdemes figyelembe venni, hiszen a projekt tervezése és végrehajtása közben a körülmények megváltozhatnak, előtérbe hozva ezzel addig

10

Hornai Gábor – Kockázat és kockázatkezelés 6-8.o.

-12-

befolyással nem bíró tényezőket is. A kiváltó okok felsorolásával gyorsabban észrevehetőek az egyes kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségének növekedése is. 3) A harmadik, és az egyik legfontosabb lépésben a kockázatok elemzésére kerül a sor. A kockázatok mindkét dimenzióját, vagyis a bekövetkezési valószínűséget és annak hatását is ki kell elemeznünk. Vannak olyan esetek, amikor nem lehet számszerűsíthető adatokat papírra vetni, ám az elemzés akkor sem hiábavaló. Kvalitatív módszert alkalmazva elkészíthető egy hatás – valószínűség - prioritás mátrix11 HATÁS Jelentéktelen

Alacsony

Közepes

Jelentős

Meghatározó

Valószínűtlen

A

A

K

M

M

Ritka

A

A

K

M

Sz

Lehetséges

A

K

M

Sz

Sz

Valószínű

K

M

M

Sz

Sz

Majdnem biztos

M

M

Sz

Sz

Sz

VALÓSZÍNŰSÉG

Táblázat 2

A K M Sz

Alacsony Közepes Magas szélsőséges

Ennek a módszernek a hátránya a nagyfokú szubjektivitás. A kvantitatív módszer alkalmazásával egyértelműen értékelhető számadatokat kapunk, ám az elemzési folyamat több időt és energiát is vesz igénybe. 4) A negyedik pont az előzőekben kapott eredmények kielemzését, értékelését takarja. Az elemzés eredményeként a kockázatokat rangsorba állíthatjuk, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a belsőleg megállapított lehetséges kockázati limitekkel összevessük. Amennyiben a rendelkezésre álló erőforrások nem fedeznék az esetlegesen bekövetkező kockázatok fizikai következményeit, úgy döntenünk kell a projektbe való új erőforrások bevonása, illetve a projekt elhalasztása, elvetése mellett is. Az alacsonyabb prioritású kockázatokat a komolyabbakkal együtt folyamatos ellenőrzés alatt kell tartanunk. 5) A következő pontban a kockázatok kezelésén van a sor, melyre megint csak különböző lehetőségek állnak rendelkezésre. Véleményem szerint manapság a kockázatok nagy többsége kezelhető. Más kérdés ugyan, hogy milyen költségvonzattal jár ez, illetve

11

Hornai Gábor – Kockázat és kockázatkezelés 7.o.

-13-

partnereink felé mennyire érvényesíthetőek kezelési módszereink. A kockázatok egy része megelőzhető, amennyiben annak forrását kivonjuk a projektből. Ez azonban nem minden esetben

lehetséges.

A

kockázatokat

csökkenthetjük

a

folyamatos

ellenőrzéssel,

felülvizsgálattal, ellensúlyozó elemek beiktatásával. A már bekövetkezett kárt is mérsékelhetjük, amennyiben megfelelő tartalékkal rendelkezünk a kár kompenzálására. A kockázatokat meg is oszthatjuk, amennyiben megfelelő partnert találunk erre, illetve anyagi ellenszolgáltatásért cserébe megvásárolhatjuk ezt a szolgáltatást, pl. egy faktorcégnél. 6) A kezelés visszacsatolásáról és ellenőrzéséről is gondoskodnunk kell. Ez magában foglalja az adott projekten belül a változó körülményekre való gyors és helyes reagálást, a későbbiekben felmerülő hasonló projektekben való kockázatfelméréskor a korábban megtapasztalt eredmények integrálását és az érintettek folyamatos informálását. A vállalaton belüli gyakori és minőségi kommunikáció pénzben mérhető eredményt hozhat.

I./5./ A Kockázatkezelés jelenlegi helyzete „A 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek számára előírja, hogy az ellenőrzési munka megtervezése során, kockázatelemzés alapján kell az ellenőrzési tervet elkészíteni. Az éves ellenőrzési tervben a kockázatelemzés által felállított prioritások szerint kell a belső ellenőrzés éves és stratégia időszakra vonatkozó céljait és feladatait meghatározni. Az önkormányzati szektorban az 1990. évi LXV. törvény 2005. év augusztusi módosítását követően szükséges a kockázatelemzést alkalmazni a belső ellenőrzési terv összeállítása során.„12 Ahogyan ez az idézetből is kiderül, mára az állami szervek eljutottak oda a kockázatkezelés területén, hogy kötelezően előírt kockázatkezelési stratégiát kell kidolgozniuk, és tartaniuk magukat ahhoz az adott év folyamán. A bankszektorban szintén előírás, hogy kockázatkezelési stratégiát kell kidolgoznia és megszavaznia az igazgatóságnak. A Bankszövetség felmérése szerint13 a bankszektorhoz kötődő kockázatkezelés hiányosságát legfőképpen az informatikai támogatottság alacsony szintje

12

http://www.hrportal.hu/hr/kockazatkezeles-a-hr-strategiaban-20070619.html, letöltés ideje 2011.04.09. 16.01 13 http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/309_320_Kalfmann_HSz4.pdf, 319.o., letöltés ideje 2011. 04.09. 16:36

-14-

jelenti, de problémát okoz még a humán kapacitás hiánya, a nem megfelelő ösztönzési rendszer és a kockázati kontroll hiánya is. A kis-és középvállalkozások számára, ahogyan ez egy MNB-s tanulmányból14 is kiderült, komoly gondot jelent az árfolyamkockázat kezelése. A hiányos, illetve helytelen kezelési technika jelentős anyagi károkat okozhat. Vegyünk például egy kisvállalkozást, mely 2011. február 1-jén adott egy 20.000€-s ajánlatot 1hónapos lejárattal, 30napos fizetési határidővel. Az ajánlatot 1hét múlva elfogadják. A szállítási határidő kb. 2hét. Így a cég az ajánlat megtétele után 3hét múlva teljesít, és 1hónap múlva várhat fizetést. Tehát február 25-ei szállítással március 25-én várhat fizetést (a nemzetközi fizetési gyakorlatot tekintve inkább 40nap múlva). Tegyük fel, hogy a kiszállítandó termékhez az alapanyagot magyar forintban szerzi be, és az ehhez kapcsoló költségei is forintban vannak. Az ajánlati ár 20%os árrést takar. A számolást az alábbi táblázat tartalmazza: Táblázat 3

Dátum

Ár €-ban

Ár Ft-ban

Ajánlati ár

Február 1.

20000

5,417,000

18000

4,875,300

Költségek Várt bevétel Befolyt összeg

541,700 Március 25.

20000

Tényleges bevétel

5,337,000 461,700

Ebből a példából is látszik, hogy az ajánlati dátum és a teljesítés ideje között eltelt idő jelentős árfolyamveszteséget jelenthet. Példánkban egy relatív rövid periódussal számoltunk egy olyan időszakban, amikor az € mozgása nem jelentős mértékű, mégis a várt nyereség csak 85%-át kaphatta meg a vállalat a szállított áru ellenértékeként. Ezen eseten kiküszöbölésére alkalmazhatják a vállalatok a devizahiteleket, melyeket a befolyt összegből tudnak árfolyamkockázat nélkül törleszteni. Devizahiteleket alkalmazhatnak még forgótőke képzésére is, hiszen költségvonzata alacsonyabb, mint a forint hiteleké, ám az árfolyamkockázat terhét viselniük kell. Amint azt a fenti példa is mutatja, jelentős mértékű plusz költségeket jelenthet a más pénznemben való gazdálkodás. Láthatunk manapság olyan példát is, amikor két magyar vállalat 14

http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_mt_53, http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_op_80 ; letöltés dátuma 2011. április 16. 19:35

-15-

Magyarország területén belül az egymással szemben fennálló kötelezettségeit más devizában, pl. USA $-ban vagy €-ban egyenlíti ki. A

kis-és

középvállalkozások,

illetve

a

nagyvállalatok

körében

végzett

kockázatkezelési felmérés alapján azt mondhatjuk, hogy „A vállalatok többsége úgy gondolja, hogy nincsenek megfelelő eszközök a kockázat kezelésére, vagy külső megoldást várnak, mint például az euró bevezetése.” Ahogyan arra a gyakorlati részben is teszek utalást, a mind a magyar, mind a nemzetközi vállalatok terén megfigyelhető a kezelési módszerekkel szembeni bizalmatlanság és spórolás. A cégek gyakran a szerencsére bízzák a szállítás végkimenetelét és spórolnak a biztosítási költségeken, illetve nem szívesen alkalmaznak faktorcégeket követeléseik behajtására. A magyar vállalkozások 75%-a tartja ezt a területet fejlesztendő résznek szervezetük mindennapi gyakorlatában. Ezen kívül probléma, hogy nem rendelkeznek elegendő szaktudással a fennálló kockázatok felmérésére, értékelésére és kezelésére vonatkozóan. Egy 2010-ben készített felmérés azonban javulást mutat a vállalkozások kockázatkezelési hajlandóságban. Az Ernst & Joung felméréséből kiderült15, hogy a vállalkozások már tervbe vették a kockázatkezelésre fordított összeg növelését a biztonságosabb üzletkötés érdekében. A cikk is alátámasztja azonban azt, hogy a magyar kockázatmenedzselési szokások még nem igazodnak a nemzetközi szokásokhoz, a belső szervezeti kultúra átdolgozására van szükség egy jobb hatékonysági

mutató

eléréséhez.

Az

ehhez

kapcsolódó

költségeket

megfelelő

fejlesztésekkel tudják csökkenteni. Erre a tényre a válság időszaka hívta fel a figyelmet. Napjainkban árbevételük 4%-át fordítják kockázatkezelésre és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre. „A külföldi vállalatok nagyobb arányban alkalmazzák a kockázati funkciók kiszervezését, a kockázati jelentések összehangolását valamint a belső audit funkciók újragondolását.” - írja a HVG. A partnerkockázatok kezelésére is nagyobb figyelmet szenteltek a vállalkozások a 2008ban elkezdődött válság hatására. A HVG időről időre foglalkozik a vállalkozások kockázatkezelési szokásainak felmérésével, közzétételével. Tavalyi év októberében a partnerkockázat kezelésének módjáról, folyamatosságáról kérdeztek meg vállalkozásokat. Tapasztalataik szerint a partnerek felülvizsgálatára, és fizetőképességük ellenőrzésére nagyobb hangsúlyt fektetnek a cégek, mint korábban, ám ez a szint még mindig elmarad a Ny-Európában szokásostól. „…felértékelődött a kockázatos vevők folyamatos figyelemmel 15

http://hvg.hu/kkv/20101005_kockazatmenedzsment_ceg_vallalkozas, letöltés dátuma 2011. április 16. 20:15

-16-

való kísérése és a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek az adós cégek pénzügyi helyzetének rendszeres minősítésére… a tudatos kockázatkezelés még mindig nem annyira része a magyar vállalati kultúrának, mint Nyugat-Európában…”16 A partnerkockázat kiemelt kezelése véleményem szerint rengeteg veszteségtől és aggodalomtól mentheti meg a magyar vállalkozásokat. Egy megbízhatatlan partner nemfizetési kockázata jóval nagyobb, mint egy jó bonitású ügyfélnek. Partnereink pénzügyi helyzetének nyomon követésével elkerülhetjük a hosszadalmas pénzbehajtási folyamatokat, melynek költségeit nem csak a finanszírozási költség teszi ki, hanem az esetleges bírósági végrehajtás vagy faktorcégek járulékos költségei is. Ezek pedig ahogyan az a később részekből kiderül, komoly ráfordítást jelenthetnek a vállalkozás számára, nem számolva a befektetett munkát és egyéb erőforrásokat. A témában készült tanulmányok, és felmérések nagy segítséget jelenthetnek a vállalkozásoknak az értékesítés folyamatában.

Az Atradiusz felmérése 2010-ben17 A következőkben az Atradiusz felmérését szeretném bemutatni a vállalati fizetési szokásokról. Idén ez a második felmérés, amit nyilvánosságra hoztak. 22 országból 3971 vállalat által adott adatok alapján készült el az elemzésük. 1478 mikrovállalkozás, 1993 kis-és középvállalkozás és 499 nagyvállalat vett részt a felmérésben. A mintában 135 magyar vállalkozás szerepel. Az interjúkat 2010. 06. 21. és 2010. 08. 02. között készítették el. A minta megoszlását a 10-11. ábra tartalmazza (táblázat-és ábrajegyzék). A felmérés során a következő kérdéseket tették fel: - Milyen mértékben alkalmazzák a vizsgált országokban található vállalatok az áruszállítást halasztott fizetéssel? - Milyen kritériumok befolyásolják a döntéseket a halasztott fizetések esetében? - Milyen tényezők határozzák meg a követelés-kezelési gyakorlatot? - Milyen fizetési szokások jellemzik a vállalatok ügyfeleit? - Mennyi a kintlévőségek átlagos forgási sebessége Magyarországon?

16 17

http://hvg.hu/kkv/20100310_ceg_vallalkozas_kockazat_kockaztat, letöltés dátuma: 2011. április 16. 20:27. http://www.atradius.hu/; 1. melléket, letöltés dátuma: 2010. november 13. 15:25

-17-

A legjelentősebb eredmények Magyarországon A megkérdezettek nagyobb hajlandósággal értékesítenek halasztott fizetéssel a külföldi ügyfeleik számára, mint a belföldi vevőknek. A legfontosabb döntési szempontok közé tartoznak a korábbi tapasztalatok, a bizalom és a vevőről rendelkezésre álló naprakész információk. Az átlagos belföldi fizetési határidő 26 nap, míg a külföldi 34. Ennek a nagy különbségnek az oka az, hogy a magyar partnereknek gyakrabban kellett fizetési felszólítást küldeni, így az üzletkötés során esetlegesen a kelleténél rövidebb határidőket szabnak. Ezzel a problémával leginkább a mikrovállalkozásoknál és a KKV szektorban lehet találkozni, ám sajnos nagyvállalati körben sem ritka az, hogy fizetési felszólítást kell küldeni a vevőnek. A fizetési határidőt leginkább a vevő pénzügyi stabilitása, a vállalat standard fizetési határideje, és a vevő alkupozíciója határozza meg. Ahogyan erről már korábban szó esett, a kisvállalkozások az alkufolyamatok során igen nagy hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest. A felmérés kitér arra a kérdésre is, hogy hogyan hatnak a késedelmesen beérkező követelések a vállalat pénzügyi helyzetére. A válaszadók többsége azt mondta, hogy nem különösebben hat rájuk, mert a késedelmesen befolyó összegek általában nem nagy volumenűek, és a be nem folyó jövedelmet továbbhárítják a saját szállítóik felé. Magyarországon sajnos ebből véleményem szerint rengeteg probléma fakad, mert a szállítók nagy része alvállalkozóként dolgozik, a mikrovállalkozói vagy a kis-és középvállalkozói körből kerül ki. Ennek következtében a késedelmesen kifizetett számláik közvetlen hatással vannak a fogyasztásra, ami igen rossz hatással van a gazdaság egészséges működésére. A sok kifizetetlen alvállalkozói vagy szállítói számla egy idő után lecsökkenti a fogyasztást, csökkenti a megtakarításokat, ami kedvezőtlen irányba sodorja a gazdaság működőképességét. Komoly gondok forrása szerintem az is, hogy a nagyobb vállalatnak aprópénznek számító bevételkiesést az alvállalkozói számlákon pótolja. A tapasztalatok szerint a belföldi vevők tartozásaikat az átlagos fizetési határidőtől számított 2 napon belül, míg a külföldi vevők 8 napon belül fizetik ki. A számlák 44%-a volt késedelmes. A megkérdezettek 64%-a azt mondta, hogy az elmúlt fél évben vevőik előzetes figyelmeztetés nélkül estek fizetési késedelembe, és 55%-uktól kértek fizetési haladékot. A kintlévőségek átlagos forgási sebessége Magyarországon 43 nap.

-18-

Halasztott fizetések Hazánkban a belföldi ügyletek esetén a halasztott fizetés aránya kb. 54%, míg külföldi ügylet esetén 72%. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a magyar vállalatoknak versenyképességi okok miatt szükségük van a halasztott fizetésű konstrukciókra. Általánosságban elmondható azonban, hogy Kelet- és Nyugat-Európában gyakrabban exportálnak halasztott fizetéssel, mint a világ többi részén. Véleményem szerint ez a jobb üzleti környezetnek tudható be. Fizetési határidők Magyarországon inkább rövidebb fizetési határidővel adnak ajánlatot a vállalatok, mint Európa többi részén vagy éppen Amerikában. A halasztott fizetésű ügyleteket belföldi vevő esetén hazánkban 49%-ban maximum 30 napos fizetési határidővel, 40%-ukat 30-59 napos, míg 11%-uk több mint 60 napos határidővel kötik. Európában a leggyakrabban használt fizetési határidő 30-59 napos. Ez a tendencia érvényesül általánosságban az egész világon. A részletes adatokat a 1. számú ábra tartalmazza (táblázat-és ábrajegyzék). Külföldi ügyletkötéskor a magyar kereskedők is a hosszabb, 30-59 napos fizetési határidőt alkalmazzák a leggyakrabban. Általánosan megfigyelhető, hogy külföldi üzletkötések esetén a fizetési határidők meghosszabbodnak, 23%-ban a 60 napon túli fizetéseket is elfogadják. A részletes adatokat a 2. számú ábra tartalmazza (táblázat-és ábrajegyzék). Levonható az a következtetés, hogy azokban az országokban, ahol az üzleti környezet jobb, a kereskedők egymás iránti bizalma nagyobb, és ahol jobban betartják az üzleti etika írott és íratlan szabályait, ott sokkal inkább adnak meg hosszabb fizetési határidőket és gyakoribbak a nyitva szállításos ügyletek is. Ezzel a dolgozat elméleti részének bemutatása befejeződött, a következőkben a különböző kockázatkezelési módozatok gyakorlati alkalmazásáról esik szó. Méret szerint halad az elemzés, a legkisebbektől a legnagyobbakig. A mikrovállalkozásokról készített elemzés alapját a Duotrom Kft, a kis-és középvállalkozásokról készített elemzés alapját az EA Technologies Kft, a nagyvállalkozásokról készített elemzés alapját, pedig a HellEnergy Hungary Kft. kockázatkezelési gyakorlata adja.

-19-

II. RÉSZ KOCKÁZATKEZELÉS A GYAKORLATBAN II./1./Mikro – KKV – Nagyvállalat elemzés Mikrovállalkozások Mikrovállalkozásnak18 nevezzük azt a vállalatot, ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 9 főt. Ezen felül az éves nettó árbevétel, vagy a mérlegfőösszeg nem több mint 2 millió euró. Fontos megemlíteni ezt a csoportot még akkor is, ha valószínűsíthetően a kockázatok kezelését nem szakszerűen és körültekintően végzik, mivel napjainkban Magyarországon a működő vállalkozások 96,5%-a, az EU-ban pedig 93,1%-a ebben a formában tevékenykedik. (táblázat- és ábrajegyzék: 3. ábra) Az elemzésem alapját egy mélyinterjú adja, melyet a Duotrom Kft. Ügyvezetőjével, Schváb Ferenccel végeztem. A cég 2008 februárjában alakult, fő profilja építőipari tevékenységre terjed ki. 5 embert foglalkoztat főállásban. Ez az iparág kockázatkezelési szempontból nagyon kényes, hiszen rengeteg a piaci szereplő, többszörös túlkínálat van kivitelezőkből, miközben a beruházások az elmúlt néhány évben jelentősen visszaestek mind az állami, mind a magán szektorban. A nemzetgazdasági beruházások az építőiparban 2008-ról 2009-re 8%-kal19 estek vissza, míg 2010 I. félévében 3,2%-kal20 csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Komolyabb üzleti kapcsolatok és tartalékok nélkül a mikrovállalkozások nagy része csődbe ment. Az építőiparra ez az állítás különösen fennáll, hiszen az igen magas túlkínálat miatt a vállalási összegek nagyon lecsökkentek. Az árakat lenyomják már a kis-és középvállalatok is, nem beszélve a multinacionális vállalatokról. A kevés piaci lehetőséggel rendelkezőknek így nem marad más választása, mint profit nélkül, esetleg egy-egy kisebb megrendelést veszteségesen elvállalni csak azért, hogy az alkalmazottak megkaphassák a fizetésüket, vagy tudják fizetni a lízingelt gépek, autók havi törlesztő részletét. Ennek következtében szaktudás híján és kevés pénzből csak a meglévő kapcsolataikra tudnak támaszkodni.

18

http://ceghitel.oldal.biz/, letöltés dátuma: 2010. november 27. 13:25 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qb001c.html, letöltés dátuma: 2010. október 10. 9:34 20 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ber/ber21006.pdf, letöltés dátuma: 2010. október 10. 9:44 19

-20-

Az építőipar egyik legkomolyabb problémáját és negatív visszhangját éppen a következő kockázatkezelési módozat adja: a halasztott fizetés, mely sok esetben köznyelvi szóhasználattal élve körbetartozást eredményez. A legtöbb vállalkozó tartozik a beszerzési pontnak, az alkalmazottainak, néha még az adóhatóságnak is, nem is említve az esetlegesen felvett hiteleket. Ez a probléma sokszor onnan indul ki, hogy maga a megrendelő nem fizet a teljesített munkáért, így a kivitelező vagy ebben az esetben a vállalkozó nem tudja hosszú ideig megfinanszírozni a befektetett tőkét. Általánosan érvényes így az, hogy akinek jó kapcsolata van a beszállítóival, akik alatt most érthetünk egy egész gyártóvállalatot, kisvállalkozásként működő raktárt, vagy éppen egy hasonlóan mikrokörnyezetben működő sarki boltot, azok tudnak csak hosszútávon érvényesülni ebben az iparágban.

2010. október 22. – Duna TV Kárpáti Gábor nyilatkozata – Coface elemzés: Az elemzésből kiderül, hogy a legkockázatosabb iparágak az építőipar és a kereskedelem. A 2008-ban kiindult világgazdasági válság hatására tömegesen mentek csődbe vállalkozások, ám helyettük mindig vannak újonnan megalakulóak is. Éves szinten a cégalapítási hajlandóság enyhe csökkenést mutat ugyan, ám mégis meglepően sokan vállalják fel a bizonytalan üzleti környezetben való üzletvitelt. „A legkockázatosabb ágazatok továbbra is a kereskedelem és az építőipar. Rendkívül rossz fizetési hajlandóság mellett folytatódik a finanszírozási válság, hatására beindult csőddömping... A nemzetközi hitelminősítő igazgatójának szintén meglepetést okozott az adatok összesítése után, hogy igen erős a cégalapítási hajlandóság…de negyedévről negyedévre azt lehet észlelni, hogy éves bázison ez a növekedési ütem csökken.”21 Partnerkockázat A partnerkockázatot a mikrovállalkozások nem képesek kezelni, mert a meglévő, ámde szűk anyagai lehetőségek nem engednek ennek teret. Alacsony haszonkulccsal dolgoznak ezek a csoportosulások, amiből nem lehet finanszírozni egy effajta szolgáltatást. A probléma kezelhetetlenségét növeli az, hogy a megrendelések nagy része a magánszektorból érkezik, amit lehetetlenség lenne bármilyen céggel leellenőriztetni.

21

http://www.kavosz.hu/sajtofigyelo/496-duna-tv-coface-elemzes, Kárpáti Gábor 2010. október 22., Duna TV, letöltés dátuma: 2010. október 24. 11:54

-21-

Kis-és középvállalkozások Kis-és középvállalkozásnak nevezhetjük azokat a vállalatokat, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a 250főt, és az éves forgalom kevesebb, mint 40 millió euró, vagy pedig a mérleg főösszeg kevesebb, mint 27 millió euró. Ezen kívül érvényesülnie kell a függetlenségi kritériumnak, miszerint a cég maximum 25%-a tartozhat egy olyan másik céghez, amely kívül esik a KKV szektoron. Manapság ez a szektor az egyik legfontosabb gazdasági réteg, hiszen ők termelik meg a belföldi értékesítés közel 60%-át és a külföldi értékesítés 1/3-át, ezért különösen fontos kiemelten foglalkozni velük. Az elemzésem az EA Technologies Kft. Ügyvezető igazgatójával, Zsoldos Szabolccsal folytatott mélyinterjú alapján történt. A cég főleg elektronikus, híradástechnikai berendezések, és alkatrészeinek kereskedelmével foglalkozik. Fő importpiacuk Kína, Távol-Kelet és néhány európai ország. A kínai ügyletkötések során 100%-ban előre kifizetik a termékek vételárát. Természetesen mielőtt az utalás megtörténik különböző európai uniós szabványoknak megfelelő minőségbiztosítási okmányokat kérnek a partnervállalattól, ez az ő esetükben leggyakrabban a CE megfelelőségi nyilatkozat22 (melléklet 2.). A szerződés erre vonatkozó bekezdésében kitérnek arra is, ha nem felelő a küldemény minősége, milyen további lépéseket tehetnek a probléma megoldására. Az általános gyakorlat szerint a hibás árut az exportőr számlájára visszaküldik, és annak az áru típusától függően bizonyos határidőn belül kötelessége a megállapodásoknak megfelelő új árut küldeni. A szállítmány megérkezésekor szemrevételezik az árut, tehát ellenőrzik a darabszámot és az esetleges sérüléseket. A termék minőségi ellenőrzését minden esetben szakemberek végzik mintavételezési eljárással - a szállítmány 5-10%-a - és amennyiben problémát, illetve a megállapodásoktól eltérő műszaki adatokat találnak, akkor a dokumentáció folyamata következik (melléklet 3.). Ez magában foglalja a probléma leírását, és képdokumentáció készítését. Amennyiben a termék pótalkatrészekkel is javítható, abban az esetben csak a hibás részek pótlására van szükség. A másik bevett gyakorlat ennél a cégnél a 30%-os előreutalás megrendeléskor, majd a vételár 70%-a a hajórarakás előtt kerül átutalásra. Ezt a módszert olyan 22

http://www.ce-jeloles.hu, letöltés dátuma: 2010. október 25. 18:23 A CE jelölés a következő lépések végrehajtása után kerülhet rá az árura: 1. alapvető követelmények teljesítése, 2. műszaki dokumentáció összeállítása, 3. ellenőrzések lebonyolítása, 4. megfelelőségi nyilatkozat kiállítása, 5. CE jelölés elhelyezése

-22-

megrendeléseknél alkalmazzák, melyeknek hosszú az átfutási ideje, illetve hosszú a gyártási periódus. Ennek természetesen az oka az, hogy magasak a finanszírozási költségek, le kell kötni a tőkét, így nő az ügyleti kockázat is. Kifejezetten említésre került az, hogy a távol-keleti partnerekkel az akkreditív és az inkasszó használata teljesen lehetetlen, mivel nem fogadják el a magyar bankok által kiállított akkreditívet és inkasszót. A régió gazdasági helyzete miatt nem nyújt elegendő biztosítékot nekik a hazai bank, illetve nem tartják megfelelően biztonságosnak és tőkeerősnek. Ezen felül az effajta fizetési módok relatív drágák, eljárásrendjük bonyolult, így a cégeknek nem éri meg benyújtani az akkreditív-nyitási kérelmet. A legtöbb vállalatnak nincsen arra pénzügyi lehetősége, hogy a magasabb szintű, drága garanciákat építsen be az ajánlatába. Az EA Technologies Hungary Kft.-nél belföldi piacon az ügyletek kockázatainak kezelésére faktorcégek szolgáltatásait veszik igénybe. Ennek a fő oka az, hogy egy-egy projekt átfutási ideje gyakran 6-8 hónapig is eltarthat. A megrendelők leggyakrabban 60 napos határidőre állítják ki a számláikat, így a cégnek is törekednie kell arra, hogy a beszállítóiknak is hasonló határidőre tudják a számlákat kiállítani. Amennyiben ez sikerül, a finanszírozási költségek csak a befejezetlen termelés által lekötött tőkére terjednek ki. Kivitelezői, eladói szerepkörben is faktorcégeket vonnak be ügyleteikbe, így a számla értékének 80%-ához szinte azonnal hozzájuthatnak, és a 20%-át – a fennmaradó összeget – akkor kapják kézhez, amikor a cég kifizette a faktorcégnek a teljes összeget. A cég alkalmaz egy kockázat-megosztási módszert is. Az általuk forgalmazott és üzembe helyezett berendezések egy része a felhasználónak energia megtakarítást eredményez. A megtérülési időtől függően – ami 1-3évig terjedhet – havi ütemezést ajánlanak fel a megrendelőiknek. Ezt a havi törlesztő részletet eladják egy banknak, így a befizető immár a banknak fog tartozni, és a cég időben hozzájut a pénzéhez. A bank ezért a szolgáltatásért megtérülési időtől függően kalkulálja a költségeit. Egy 3 éves megtérülési idejű projektnél ez BUBOR+3%, ami jelenleg évi 8%-os kamatlábat jelent. Ezt a finanszírozási költséget a megrendelőnek kell viselnie, így az effajta fizetési ütemezés a vállalási árat nagyságrendileg 20%-kal. A bankgarancia intézményét is alkalmazza a cég mind belföldi, mind, pedig külföldi partnerek esetén. Ezzel kivédhetik a partnerkockázat egy részét, miszerint a partnervállalat képessége megvan a fizetésre. A bankgarancia banki biztosítást ad arról, hogy az ügyfele fizetőképes, és a szerződéses összeg valamilyen formában a rendelkezésére áll. Manapság

-23-

gyakran kérik új partnerek esetén, vagyok olyankor, ha nem folyamatos az üzleti kapcsolat a vállalatok között. Komoly problémaként merült fel az árfolyamkockázat, melyet nem tudja kivédeni egy ilyen volumenű vállalat, mivel kicsinek számít a piacon ahhoz, hogy ő diktálja a feltételeket. Az ajánlattétel napjától a szerződéskötésig nem ritkán 3 hónap is eltelik, és addig folyamatosan fennáll az árfolyamkockázat veszélye. Az ajánlattétel érvényességi idejét nem veszik figyelembe az árfolyam szempontjából, azon a napi árfolyamon kötik az üzletet, amikor a szerződést aláírják. Ezzel szemben úgy tudnak csak védekezni, hogy amikor relatív olcsón lehet valutát venni, akkor vásárolnak tartalék valutát, és a kifizetésekkor a már készleten lévő valutát tudják felhasználni. A probléma ezzel csupán az, hogy az ilyen volumenű vállaltoknak nincsen lehetősége nagy mennyiségű pénztartalék felhalmozására és tartalékolására, mert ezzel szintén leköti a tőkéjét, csak nem áruba invesztál, hanem valutába is. Ennek következményeként ezt a kockázatot csak korlátozott mértékben tudják kivédeni. Hozzá kell tenni még ehhez azt is, hogy közel sem biztos a mai változó gazdasági körülmények között, hogy a cég pénzügyi szakembere jól spekulál, hiszen a valutavásárlás időpontja után nem csak gyengülhet a hazai valuta, hanem erősödhet is, amivel anyagi veszteséget okozhat a cégnek az adott projekt kifizetése kapcsán. Ezért is nagyon fontos a hazai és a nemzetközi gazdasági mutatók és történések nyomon követése és prognosztizálása, hiszen ahhoz, hogy várhatóan helyes döntést hozhasson az ezért felelős szakember, ez elengedhetetlen. Partnerkockázat A partnerkockázatot a KKV szektor már képes kezelni, nem úgy, mint a mikrovállalkozások. Több lehetőségük van arra, hogy leellenőrizzék partnereik megbízhatóságát, valódiságát, fizetőképességét. A vállalási árba könnyebben beépítik ennek a pluszszolgáltatásnak a költségeit, amivel jelentősen lecsökkenthetik az effajta bizonytalansági tényezőket.

-24-

Nagyvállalatok23 Nagyvállalatnak nevezzük azokat a vállalkozásokat, melyek 250 főnél többet foglalkoztatnak, éves árbevételük több, mint 4 milliárd Ft, eszköz-értékük pedig meghaladja a 2,7 milliárd Ft-ot. Kutatómunkám során a nagyvállalatok széles skálájáról a HELL Energy Hungary

Kft-t vettem nagyító alá. Elemzésem alapjául a cég export igazgatójával, Dunai Andrással folytatott interjú szolgál. A HELL Energy 100%-ban magyar tulajdonú vállalat, ám sikeres exportstratégiájának köszönhetően mára 16 országban forgalmazzák termékeit. A központ Magyarországon található, ám 3 kontinensen rendelkezik értékesítési- és logisztikai központokkal, így megtalálható irodájuk Romániában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Spanyolországban, Szerbiában, Ukrajnában, Oroszországban, ÚjZélandon és Hong Kongban is. Részt vettek a párizsi SIAL, a kölni ANUGA, és a moszkvai WORLD FOOD kiállításokon. Az utóbbin elnyerte a „Legjobb új piacra lépő termék” és a „Legjobb energiaital” díjat. Az AC Nielsen piackutató cég adatai szerint 2009-ben – a világgazdasági válság idejében - 140%-os mennyiségi piacrész növekedést eredményeztek a termék eladásai. Ugyanebben az évben 7,2 millió literes forgalmával egyedül többet értékesített, mint a Bomba és a RedBull összesen. Piaci részesedése mennyiségben 13,2%, értékben pedig 16%. Magyarországon a 2008-as, éves 61%-os mennyiségi növekedés után 2009-ben 38%ot produkált a márka, amely egyedülálló siker az egész üdítőital-piacon. A HELL Energy Hungary Kft. gyártási és értékesítési tevékenységet végez, melynek szerves része az exporttevékenység is. Amint az a cégbemutatóból kiderült, számos ország szerepel a partnerei között. Ezekben a kapcsolatokban nagyrészt a HELL diktálja a feltételeket, megszabhatja a fuvarparitást, a fizetési módot, és minden probléma nélkül megvizsgáltathatja partnerit, mielőtt belefognak az üzletbe. A nagyvállalatok esetében röviden írnék a fuvarparitások okozta kockázati tényezőkről is.

23

http://www.hellenergy.hu/index.php?lang=hu, letöltés dátuma: 2010. november 27. 14:45

-25-

Az alkalmazott fuvarparitások egy nagyvállalat esetében A legkedveltebb és leggyakrabban alkalmazandó fuvarparitás exportőrök esetében az „ex works” paritás. Ez egy nagyon kényelmes módja az exportőr szemszögéből az áruszállításnak, hiszen az eladó telephelyén, az áru átvételétől számítva minden fuvarozással kapcsolatos költség és kockázat a vevőt terheli. Ezzel a paritással azonnal kivédhetők az áru sérüléséből adódó kockázatok és a késedelmes szállítás okozta problémák is. Importőr szempontjából ez nem tartozik a legjobb szerződéses feltételek közé, hacsak nincsenek kivételesen jó ismeretei az exportőr országát illetően. Ebben az esetben minden költség és kockázat a vevőt terhel, emiatt a vevőnek ez a legolcsóbb, az eladónak pedig a legdrágább, ámde a legkényelmesebb és legkockázatmentesebb megoldás. Ahogyan erre már korábban is utaltam, ennek az oka az, hogy a feltételeket a mai körülmények között a nagyvállalatok diktálják, és általában a kisebb vállalkozásoknak nincsen lehetősége érvényesíteni azt a feltételrendszert, ami neki a legmegfelelőbb lenne. A HELL Energy exportügyleteiből eredő követeléseit a Coface Hungary Kft-vel biztosítja. A cég szolgáltatásaira azért van szükség, mert így a biztosító hitelbiztosítási fedezetet nyújt a HELL Energy áruszállítmányaiból származó követeléseire. A HELL Energy ritka esetekben a faktorcégek szolgáltatásait is igénybe szokta venni exportügyletei során, ám ebben az esetben, az EA Technologies Kft-től eltérő módon, nemzetközi faktorálásról beszélhetünk. Ahogyan ezt már említettem, ritka esetekben folyamodik a cég ehhez a megoldáshoz, mivel költségvonzata magasabb, mint az exporthitel biztosításnak, és a partnereik sincsenek általa megvizsgálva, leellenőrizve. Az olyan ügyletek, melyeket faktoráltatnia kell a vállalatnak, 20-25%-kal drágábbak. Számolni kell az alapdíjjal, ügyleti díjjal, készenléti díjjal stb. A HELL a CE Faktor szolgáltatásait veszi igénybe. Bankgarancia használatát nem preferálja a cég, hiszen ugyanúgy, ahogyan az akkreditív esetében is le kellene előre kötnie a cégnek a tőkét, vagyis kedvezőtlenebb feltételekkel tudna szerződéseket kötni, ha efféle biztosítékokhoz ragaszkodna. Nagyvállalati körben nem elterjedt az alkalmazása, sokkal inkább használatos a KKV szektorban.

-26-

Az orosz fizetési gyakorlatról elsőkézből… A következő témakör ismeretalapját Réthi Sándorral, a MEHIB oroszországi képviseletének igazgatójával, és Dunai Andrással, a Hell Energy Hungary Kft. Exportigazgatójával folytatott beszélgetésem adja. A Hell Energy Kft. export partnerei közé orosz vállalatok is tartoznak. A fizetési gyakorlat részükről általában 100%-os előfizetés, amellyel így a kockázatot kiküszöbölik. Mellette COFACE kötvénnyel rendelkeznek és a nagyobb disztribútorokra, és kereskedelmi láncokra hitellimitet igényelnek. Ezen partnerek esetében a halasztott fizetés határideje 60-90 nap. Néhány napos csúszás előfordulhat a fizetéseknél, ám cégcsőd vagy nemfizetés egyelőre nem történt. Összességében pozitív fizetési tapasztalatokról számoltak be. Meg kell azonban említeni, hogy a legtöbb orosz vállalattal komoly üzleti kapcsolatban áll a cég, így nem csupán egyszerű üzleti partnerként tekinthetnek egymásra, hanem számíthatnak partnerük bizalmára is. Ennek a mai üzleti világban nagyon nagy szerepe van. A COFACE-nál előfordul, hogy gondot jelent a naprakész pénzügyi adatokat megszerzése az adott cégről vagy nem megfelelő a cég mérlege. Ilyen esetekben egyedi pénzügyi kimutatásokat, nemzetközileg auditált mérlegeket, eredmény-kimutatásokat kérnek be a partnertől és ezek elemzése után az esetek többségében megkapják az igényelt hitellimitet a hitelbiztosítótól. A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok a mai napig fontos tényezői hazánk kereskedelmének. A kereskedelmi mérleget magyar szempontból régóta passzívum jellemzi. Deficitünk mértékét a világpiaci nyersanyag-árak határozzák meg. 2009-ben az Oroszországba irányuló export mértéke 2,1 milliárd € volt, ami a teljes magyar export 3,5%-a. 2007 és 2009 között a Magyarország exportpartnerei között Oroszország a 10. helyen állt. Véleményem szerint Oroszország pozíciója a következő években még inkább javulni fog export partnereink listáján, hiszen a kereskedelmi lehetőségek egyre inkább javulnak, egyszerűsödik az üzletkötés, és ami a legfontosabb, Oroszország egyre nyitottabb politikát folytat. Import szempontjából az élelmiszer importja nem éri el az 1%-ot, a színesfémek csupán 1,4%-a származik Oroszországból. A színesfémek importja az elmúlt 10 évben fokozatosan csökkent közel 33%-ról az 1,4%-os szintre. Az importált szervetlen vegyi termékek 10%-a érkezik a volt Szovjetunióból. 5%-os részesedéssel bírnak a gépipari termékek importjából. Megjegyezhetjük azonban, hogy a hazánkba érkező orosz áruk 93,4%-át az energiahordozók adják. Ebbe a csoportba tartoznak a kőolaj-és kőolajtermékek, illetve a természetes és a mesterséges gázok. Az energiahordozók hazánk -27-

számára létfontosságú, és Oroszország adja importunk 70%-át. A mesterséges gázok esetében ez 75-80%. Oroszország 20. legfontosabb partnere Magyarország, a teljes kivitelből 1,3%-kal részesedünk. Export oldalról megközelítve azt mondhatjuk, hogy a korábbi nagy arányú élelmiszer-, ital- és dohánytermékek kivitele jelentősen lecsökkent. 2009-ben az orosz piacra 35,9%-ban gyógyszeripari termékeket exportáltunk. A papír-és kartonáru részesedése 12,9%. A gépek és szállítóeszközök exportja 56,2%-ot tesz ki. Az elmúlt 10 évben ebben a termékcsoportban az export mértéke több mint háromszorosára bővült. 2005 óta Németország után Oroszország a 2. legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Oroszország éves behozatalából 1,6%-kal részesedik Magyarország, és partnerlistájukon a 17. helyen állunk. A részletes adatok a 4. mellékletben találhatók. Magyarország és Oroszország összehasonlítása a Coface biztosító által közzétett adatok segítségével (a táblázatok a 5-6. mellékletben találhatók) 4. Táblázat Magyarország Gazdasági

Oroszország

2007

2008

2009

2010

2007

2008

2009

2010

1,0

0,6

-6,3

0,0

8,1

5,6

-7,9

4,0

105,2

110,9

145,5

142,1

36,0

28,9

37,7

30,3

növekedés (%) Külső adósság (%GDP) Ország-

A424: az üzleti környezet elfogadható, a

B: az üzleti környezet közepes szintű, a

besorolás

központi pénzügyi információk megszerzése

központi

okozhat nehézségeket és megbízhatóságuk nem

elérhetősége

mindig egyértelmű. A központi költségvetés

szélsőséges.

hiányokkal

küzd

gyenge

vállalatok

között

ennek

köszönhetően

átutalásokban

a

jelentős

pénzügyi és A

pontja

ügyletek

információk megbízhatósága

költségvetésnek van.

kockázatosak

A

több

vállalatközi az

instabil

nehézségek lehetnek.

környezetben.

Üzleti

A2: az üzleti környezet jó, amennyiben van

B: az üzleti környezet közepes szintű, a

környezet

elérhető pénzügyi információ, az megbízható.

központi információk elérhetősége és

besorolása

Az intézmények hatékonyan működnek.

megbízhatósága

szélsőséges.

A

költségvetésnek több gyenge pontja van. A vállalatközi ügyletek kockázatosak az instabil környezetben.

24

A besorolások tartalmi elemei a 4. ábrán találhatók (táblázat-és ábrajegyzék).

-28-

Erősségek

Reformjai szintjén az egyik legfejlettebb közép-

Természeti erőforrások, mint gáz, kőolaj

európai ország, jó infrastruktúra, munkaerő, és

és fémek rendelkezésre állnak. Képzett

bankrendszer működik az országban.

munkaerő,

infrastruktúra

lehetősége

a

megrendezett

fejlődésének

2014-es

Szocsiban

Olimpiai

játékokra.

Politikai stabilitás. Gyengeségek

Kevés az ország megtakarítása, és a külföldi

A gazdaság diverzifikáltsága alacsony, a

tőkétől való függés, a gazdasági növekedési

gazdaság

potenciál eróziója, a Ft ingadozásából adódóan

függ a nyersanyagok világpiaci árának

magas az árfolyamveszteség kockázata

alakulásától. Gyenge bankrendszer.

teljesítőképessége

nagyban

Amint az a fent feltüntetett adatokból kitűnik Oroszország dinamikusan fejlődik mind a szocializmus időszaka, mint az 1998-as válság után elszenvedett károk ellenére is. A világgazdasági válság után is helyt áll a világgazdaságban, exportvolumene növekszik, a külföldi működő tőke beáramlása gyorsul és a reformok sem váratnak magukra. A bankrendszert a folyamatos ellenőrzésekkel javítják és fejlesztik. Az

orosz

exporttevékenységet

illetően

meg

kell

különböztessük

az

energiahordozókat és az egyéb áruféleségeket. A földgázszállítások általában hosszú távú, akár 15-30 éves feltételeit tekintve szinte államközi szerződések keretében folynak. A legtöbb partner ország esetében a „take or pay” elv érvényesül. A földgáz árát valamely képlet segítségével a kőolaj világpiaci árához kötik. Az utóbbi időben az ún. palagáz előtérbe kerülésével a Gazprom már hajlandó spot, azaz azonnali áron is eladni bizonyos mennyiségű gázt, ebben az esetben az ár a vevő számára általában kedvezőbb. A kőolaj esetében az olaj folyamatosan jön a csövön olyan ütemben, amely megfelel az adott évre egyeztetett volumennek, s a hó végén elszámolnak. A kőolaj és földgáz esetében havi elszámolás történik, 30-60 napos halaszott fizetéssel. A fentiekből is következően ezekben az esetekben komolyan nem merül fel fizetési reális kockázat, mivel maguk a szerződő felek (Gazprom-MOL, Lukoil-MOL) jelentik a garanciát. Egyéb áruféleségek esetében az orosz exportőr nagyrészt ragaszkodik az akkreditívhez, majd a partner megismerését követően már kész nyitva is szállítani. Amennyiben egyedi ipari termékről van szó, minden esetben legalább 30%-os előlegfizetést kérnek, amire általában visszafizetési garanciát, illetve az árura performance bondot adnak. Az exportőr által nyújtott halasztott fizetés 30-60 nap, de a 180 napot szinte soha nem haladja meg. Az orosz exportőrt nem védi a MEHIB-éhez hasonló biztosítás.

-29-

Belföldi kereskedés esetén elmondható, hogy új partner esetén szinte minden esetben 100%-os előrefizetést kérnek a vevőiktől. Valamely esetekben még visszafizetési garancia sem tartozik az ügylethez. Régebbi időkre visszatekintő üzleti kapcsolatok esetén a 10-45 napos halasztott fizetést preferálják. Ez azonban egyedi ipari termékek és építés-szerelési megbízások esetén csak 30%-os előlegfizetéssel megengedett. Inkasszót csak a bankszektorban alkalmaznak, mivel nincsenek meg a megfelelő feltételei az inkasszós ügyletkötéseknek, így reális biztonságot sem nyújt a szállítónak. Amint láthatjuk a fizetési szokások a gyakorlatban nem nagymértékben térnek el a hazai szokásoktól. Ahogyan az EA Technologies Kft. esetében is láthattuk, mint építőipari területen

is

tevékenykedő

vállalat,

igénylik

az

előlegfizetést

költségeik

megfinanszírozására. A nyitvaszállítások fizetési határideje sem tér el nagymértékben, a 180 napos fizetési határidő nagyon ritka, itt is inkább a rövidebb határidőket részesítik előnyben. Az akkreditív használata ugyanolyan ritka, mint hazánkban, hiszen drága és bonyodalmas megoldás a felek számára. Azt azonban megjegyezhetjük fontos különbségként, hogy az exporthitel-biztosítás rendszere itt nem olyan jól kiépített, mint Magyarországon, állami vállalat vagy bank nem is foglalkozik hasonlóval. Az orosz „Внешэконом Банк” foglalkozik külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolításával, ám a MEHIB-éhez hasonló, az exportőrt a fizetési kockázatoktól védő terméke nincsen.

II./2./Alkalmazott módszerek és azok elméleti háttere A fentiekben bemutatott 3 vállalat-típusnak merőben eltérő lehetőségeik vannak vállalkozásuk sikeres és jövedelmező finanszírozására. Ebben a részben bemutatásra kerülnek az alkalmazott fizetési és partnerkezelési módok.

Mikrovállalkozások A mikrovállalkozások lehetőségei merőben eltérőek a másik két típuséitól. Nagyrészt tőkeszegények, és a különböző pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények számára kockázatos ügyfeleknek számítanak. A 2008-ban elkezdődött világgazdasági válság hatására ennek a szektornak a banki finanszírozása jelentős mértékben lecsökkent, illetve olyan feltételeket állítanak a hitelfelvevőknek, melyet csak az tud teljesíteni, akinek már nincsen nagy szüksége az említett hitelre. Gyakori megoldásként választják azt, hogy hosszabb-rövidebb időszakokra társulnak egymással, így humán- és reáltőkéjüket egyesítve nagyobb volumenű megrendelések

-30-

elvállalására

is

képesek.

Mivel

működési

költségeik

alacsonyabbak,

mint

a

nagyvállalatoknak, ahol a fix költségek miatt arányosan drágább vállalási árral találkozhatunk egy bizonyos pontig – méretgazdaságosság-, így kedvezőbb ajánlatokat tudnak benyújtani. Értékelés Általánosságban kijelenthető, hogy ezen a szinten rengeteg kockázat kísér minden vállalást, mert hiányoznak a megfelelő piaci információk, néhány esetben a kellő szaktudás, a piac túltelített, a versenyben maradáshoz szükséges eszközök nem mindig elérhetőek, és szinte teljes mértékben utófinanszírozású kisprojektekről beszélhetünk.

Kis-és középvállalkozások A KKV-k szerepe kivétel nélkül minden országban igen jelentős, hiszen a belföldi értékesítés 2/3-át és az export 1/3-át ők teszik ki. Hazánkban is felismerték már ennek a szektornak a kiemelt jelentőségét, és állami intézkedésekkel is próbálják támogatni fennmaradásukat. Az EA Technologies elemzése során kiderült, hogy exporttal és importtal egyaránt foglalkozik, így náluk már felmerül az árfolyamkockázat kérdése is. Lehetőségük van többféle finanszírozási mód közül választani, amihez a bankszektor is segítséget nyújt. Alkalmazhatnak előrefizetést, részletfizetést és előlegfizetést. Igénybe vehetik faktorcégek szolgáltatásit is rövid-és középlejáratú követeléseik tekintetében, kaphatnak bankgaranciát, felvehetnek folyószámlahitelt és képesek az árfolyam-és partnerkockázat kezelésére is. A következő részben bemutatom az erre szakosodott cégek működését és az egyes finanszírozási módok elméleti hátterét. Faktorálás és forfetírozás Faktorálás25 „A faktoring ügylet keretében az áru eladója halasztott fizetéssel történt eladásainak ellenértékét meghatározott összeg ellenében egy harmadik személyre, a faktorra ruházza át, aki garantálja a követelés behajtását a vevőtől.”26

25

https://www.commerzbank.hu/hu/nagyvallalatok/nemz_ugyl-3.htm, letöltés dátuma: 2010. november 27. 21:15, Dr. Martinkó Károly: Faktoring – A vállalatfinanszírozás Hamupipőkéje, SALDO RT. Tanácsadó szolgálat, Budapest, 2002. I-II. fejezet 26 http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/faktoring.pdf 1.o, letöltés dátuma: 2010. november 17.

-31-

A

faktorcég

tehát

megvásárolja

a

számlaköveteléseket,

naprakészen

vezeti

a

vevőköveteléseket, beszedi azokat és átvállalja az esetleges veszteségeket is. Nemzetközi ügyletkötés esetén a faktorálásra az UNIDROIT Egyezmény 1988-ban kiadott irányelvei a mérvadók. Faktoring változatok27 1./ Teljeskörű faktoring esetén a faktorcég felvállalja azt a kockázatot is, hogy ügyfele vevője nem fizet, így rá hárul a veszteség kockázata is. 2./ Visszterhes faktoring esetén ezt a kockázatot nem vállalja fel a faktorcég, így a követelés meghatározott időn belül saját ügyfelétől is követelheti. 3./ Az esedékességi faktoring nem nyújt finanszírozási szolgáltatást, csak vezeti a vevőköveteléseket

és

közreműködik

a

behajtásban.

Ennek

következményeként

költségvonzata is alacsonyabb. 4./ Az állományfinanszírozó faktoring az előző módozat fordítottja, hiszen abban az esetben csak finanszírozási szolgáltatást kell nyújtania a faktorcégnek, ám minden mást maga az eladó végez. Az egyes faktor típusokhoz tartozó szolgáltatásokat a következő táblázat tartalmazza: Finan-

Hitel-

Vevő-

Követelés-

Beszedés

szírozás

biztosítás

értesítés

Kezelés

Teljeskörű szolgáltatás

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Visszterhes faktoring

Igen

Nem

Igen

Igen

Igen

Esedékességi faktoring

Nem

Lehet

Igen

Igen

Igen

Állományfinanszírozó faktoring

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem 5. Táblázat

Az EA Technologies Kft.-nek ez a megoldás azért nagyon előnyös, mert: 

a faktorcég átvállalja a hitelezési kockázatot, így nagyobb forgótőkéje marad, meg tudja őrizni a likviditását, felgyorsul a cash flow,



azonnali finanszírozást nyújt a szállítónak, ami elősegíti a hatékonyabb együttműködést, nő a pénz forgási sebessége, csökkenti a kintlévőségeket,



a faktoráltatáshoz nincsen szükség fedezetre, így a potenciális banki hitelkeretnél több finanszíroztatható meg a faktorcéggel,



versenyelőnyre tehet szert tárgyalásokkor, mint azonnal fizető vevő,

27

Dr. Martinkó Károly: Faktoring – A vállalatfinanszírozás Hamupipőkéje, SALDO RT. Tanácsadó szolgálat, Budapest, 2002. 33.o. 1.sz. táblázat

-32-



olyan helyzet is kialakulhat, hogy a szállítói számlákat skontó igénybevételével fizetheti ki, így extraprofitra tehet szert



adminisztrációs tevékenységet folytat, pl. adósnyilvántartást vezet, jegyzi a fizetések esedékességét, és kiküldi a fizetési felszólításokat

Fontos szempont az is, hogy faktorálás esetén a Bank a hitelben történő értékesítés kockázatát részben átvállalhatja ügyfelétől, ezáltal helyettesítheti a költséges bankgarancia, akkreditív, váltó vagy egyéb biztosíték alkalmazását. Ezen felül biztosíték nélküli, egyszerű finanszírozás, hitelbírálat sem szükséges. Rugalmas megoldás, folyamatosan hozzáigazítható az exportforgalomhoz, és a plusz szolgáltatások igénybevételével időt és pénzt lehet megtakarítani. Mielőtt a faktorcég megköti a szerződést ügyfelével alapos vizsgálatot tart a cégnél. A vizsgálat kiterjed a cég ügyfeleinek minőségére. Ezzel felméri a faktor kockázatát, és visszteher nélküli faktorálás esetén a faktor költségét is ekkor állapítja meg. Megvizsgálja az adminisztratív feladatokat is és ezeket szintén beárazza. Megítéli jövedelmező működésének kilátásait a faktoring megállapodás időtartamára. Gondja van arra is, hogy a faktorálás során tiszta tulajdonjogot szerezzen a követelések felett. A faktorálás költséges ugyan, ám a fenti előnyök elég meggyőzőek ahhoz, hogy értsük, miért van rá szükség, és miért használják ma is széles körben a faktorcégek szolgáltatásait. A faktorálás díját úgy határozzák meg, hogy a faktorcég megállapít egy alap kamatlábat, amit a faktor forrásköltsége, az ügylet vonzereje és az ügyfél esetleges fizetésképtelenségének valószínűsége alapján számít ki. Egy másik költségfajtát és felszámol a faktorcég, ez pedig az ún. faktordíj, melyet a követeléskezelési és a beszedési funkció ellátásáért kér. Ezt a vevő bonitása, az ügylethez kapcsolódó számlák darabszáma, a fizetésbeérkezések száma, az aktív vevőszámlák száma, árengedmények előfordulási gyakorisága és egyéb speciális jellemzők alapján határoz meg, mértéke 0,25% - 1,5% között mozog. Biztosítási díj terheli még a faktorálás összegét minden visszkereset nélküli faktorügylet esetén, ekkor ugyanis a hitelbiztosítás díja minden esetben plusz költségeket jelent. A biztosítási díjat úgy állapítja meg, hogy megvizsgálja a veszteségek arányát az adott szektorban, az ügyfél veszteséget az elmúlt 3-5 évben, melyek a rossz követeléskezelésből adódtak, a vevőösszetétel általános minőségét és a hitelezési időszak átlagos hosszát. Mindezen vizsgálatok elvégzése után megállapítja, hogy mennyit tart vissza a követelésből. Ez ma általánosan 80% szokott lenni. A maradék 20%-ot fenntartja az esetleges saját vagy az ügyletből eredő plusz költségek fedezésére.

-33-

A szakemberek a faktorálás szélesebb körben való elterjedését prognosztizálták 2010 nyarán, mivel jogi besorolásán is változtattak, a PTK-ban nevesített szerződési forma lett, így még szélesebb körben tud majd segíteni a vállalatoknak finanszírozási problémáik hatékony megoldásában. A következő 3 évben az üzletág 20%28-os növekedését várják. Fontos tényezője volt a tevékenység iránt növekvő igénynek, hogy a vállalatvezetők felismerték, a faktorálással nemcsak a finanszírozás kockázata csökken, de használatával növelni lehet a külső finanszírozás volumenét is, ami versenyelőnyhöz juttatja a vállalatot. Akkor érdemes faktoráltatni, ha hosszú a fizetési határidő, túl magas lenne a finanszírozási költség, vagy olyan pénzügyi problémákkal rendelkezik a cég, ami miatt nem kapna bankhitelt, ám a megrendelő hitelképes. Abban az esetben is jó, ha az ügyfélnek nincsen hitelbiztosítéka, vagy olyan sok ügyfele van, hogy nem tudja hosszú időre a kintlévőségeket megfinanszírozni, vagy a rövid fizetési határidővel szeretne kedvezőbb áron szerződni. Az MK Invest faktoráltatáshoz szükséges adatlapja a 7. számú mellékletben található. Az EA Technologies Kft. a Magyar Factor Rt. és az MK Invest szolgáltatásait veszi igénybe. A Magyar Factor Rt. tevékenysége29 A Magyar Factor Rt. 10,5%-os piaci részesedésével Magyarország vezető faktorcége. 1992 óta működik a cég. Az anyavállalat Ausztriában található, de KözépEurópában több testvérvállalata tevékenykedik. Jelenleg 1100 regisztrált, aktív ügyfele van a cégnek. 2009. december 1-je óta a faktorszolgáltatás elektronikus formában is elérhető, igényelhető. Fő partnereik a kereskedelmi termelő és szolgáltató vállalatok, exportőrök, kezdő vállalkozások. A legfőbb partnerek az élelmiszeriparban tevékenykednek, számszerűsítve partnerkapcsolataik 36%-át effajta vállalatok teszik ki. 17%-uk az egyéb iparágakban vesz részt a piaci folyamatokban. Az EA Technologies az építőiparban és az elektronikai iparban tevékenykedik, vagyis a hozzájuk hasonló vállalatok a cég összes partnerének 3%át teszik ki. A vállalat ügyfélköréről készített pontos ipari szegmentáció a 6. számú táblázatban található (táblázat-és ábrajegyzék).

28

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:EKvlILLQb30J:hetivalasz.hu/pr/a-donto-faktor28197/+faktor%C3%A1l%C3%A1s%2Bc%C3%A9g&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl=hu, letöltés dátuma: 2010. október 27. 16:13. 29 http://www.magyarfactor.hu/, letöltés dátuma: 2010. október 27. 16.24.

-34-

A belföldi faktoráláshoz szükséges adatlap a 8-es, az export ügyletek faktorálásához szükséges adatlap az 9-ös mellékletben található. Forfetírozás30 A forfetírozás sokban hasonlít a faktorálásra, azonban mégis vannak eltérések. Ebben az esetben is a forfetőr az áru leszállítását követően megvásárolja az eladó követeléseit, vagyis kifizeti az áru ellenértékét, és lemond visszkereseti jogáról. Az exportőr részéről az ügylet a következő előnyökkel jár: - Azonnal hozzájut az áru ellenértékéhez, vagyis amennyiben finanszírozási költségei magasabbak, mint a forfetírozás költségei, előnyös a szolgáltatás igénybevétele - Nem kell foglalkoznia a behajtási és a monitoring tevékenységgel sem, hiszen a forfetőr visszkereset nélkül vásárolja meg követeléseit - Kiküszöbölheti a politikai kockázatokat is, hiszen a közép-és hosszúlejáratú követelések esetén egyes állami intézkedések, korlátozások is hátráltathatják a kifizetést - Elkerülhető az árfolyamkockázat, amennyiben nem a hazai devizában kereskedik az exportőr úgy követeléseit az áruszállításkori árfolyamon vásárolják meg, így kevesebb ideig van kitéve az árfolyamváltozásnak. - A finanszírozás költségei nagy pontossággal beépíthető az ajánlatba, mivel a forfetőr feltételei előre adottak A legfontosabb és legnagyobb arányú költség a forfetírozásban a diszkontráta, mely függ az ügylet nagyságrendjétől, hitel futamidejétől, az ügylet devizanemétől és a vevő származási országától is. A faktorálás és a forfetírozás összehasonlítása31 A két szolgáltatás között a különbség két dologban érvényesül. Az egyik az, hogy a faktorálás általában rövid lejáratú követelések megvásárlását jelenti, többféle módozatban létezik, így a követelést a faktorcég visszkeresettel is megvásárolhatja, melynek költségei alacsonyabbak ugyan, de a nemfizetési kockázat továbbra is az eladót terheli. A forfetírozás ezzel ellentétben hosszabb lejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását takarja, így a nem fizetési kockázat mindenképpen a forfetőrt fenyegeti. A 30

www.uti.bme.hu/data/segedanyag/118/forfaiting_102308.doc, letöltés dátuma: 2010. november 24. 18:43 http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2181&Itemid=221, letöltés dátuma 2010. november 24. 20:28 31

-35-

másik fontos különbség pedig a nyújtott szolgáltatásokban van, miszerint a faktorcég foglalkozik a követelések behajtásával, nyilvántartja a főkönyvi számlákat, átvállalja a cégkockázatot és végül finanszíroz. Ezzel szemben a forfetőr az eladó szemszögéből nézve „csupán” finanszíroz. Garanciák32 Manapság a kereskedelmi gyakorlatban elterjedt különböző garanciák alkalmazása. A KKV-k jól tudják már alkalmazni ezt a kockázat-felmérési eszközt. A garanciák segítségével ugyanis kaphatunk, illetve adhatunk egyfajta biztosítékot a forgalmazott termékünkre, szolgáltatásunkra, illetve partnerünk anyagi helyzetére vonatkozóan is információt nyerhetünk. A garanciák általában banki kötelezettségvállalást jelentenek. A garancia típusától függően lehet az eladói és vevői is. Garanciát a bank csak abban az esetben vállal, ha megfelelő fedezettel rendelkezik ügyfele. A garanciáknak különböző típusa létezik. Az EA Technologies Kft. képviselője főként a bankkezesség és a bankgarancia gyakori használatáról számolt be, ám a vállalatok nagy részének lehetősége van az alább említett típusú garanciák igénylésére. A garanciák fajtái tehát a következők lehetnek: 1.

Bankkezesség: a vevőn kívül egy bank is kötelezettséget vállal az ügylet ellenértékének kifizetéséért. Ez abban az esetben léphet életbe, ha a vevő nem fizet és a bank vizsgálatai alapján az eladó szerződésszerűen teljesített, akkor a vevő helyett kifizeti a szerződéses összeget.

2.

Bankgarancia: a bank visszavonhatatlan ígéretet tesz a garanciában rögzített összeg kifizetésére ügyfele megbízásából a kedvezményezett javára. Alapvetően kétfajta típusa van, melyek abban különböznek, hogy a banknak a fizetéshez kell-e az ügylethez kapcsolódó okmányokat bemutatni vagy sem.

3.

Vételár garancia: más néven „stand by” akkreditívnek is nevezzük. Ekkor a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a vevő fizetési határidőig történő nem fizetése esetén, az eladó egyszeri, írásos kérésére megtéríti a garanciában rögzített vételárat. A gyakorlatban a fizetési határidő lejárta után 15-20 napja van a vevőnek arra, hogy a garanciát nyújtó bankhoz forduljon fizetési igényével.

32

Petzné Lamboy Judit: Külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolítása az új devizatörvény tükrében NOVORG kiadó, Budapest 1996, V. fejezet: 177-192. o.

-36-

4.

Előleg-visszafizetési garancia: a bank ekkor arra kötelezi magát, hogy ha az eladó az előlegfizetés után nem szállít, vagy nem szerződésszerűen szállít, abban az esetben megtéríti az előleg értékét a vevőnek. A garancia lejárata a szállítási határidő után 20-30 nappal szokott lenni.

5.

Tendergarancia: versenytárgyalásokon használják, a garancia szövegét sok esetben a versenytárgyalás szabályzata is tartalmazza. A vevőt akkor illeti meg a tendergarancia összege, amennyiben a tenderre jelentkező vállalat lejárat előtt visszavonta az ajánlatát vagy a győztes ajánlattevő mégsem hajlandó a teljesítésre. A garancia értéke általában az áru értékének 1-5%-a. A tendergarancia egyik fajtája a bánatpénz, melyet pályázatok kiírásakor alkalmaznak. Ebben az esetben a pályázat kiíróját biztosítják arra az esetre, ha a győztes pályázó nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A bánatpénz lehívását nem kötik külön feltételekhez. Értéke a pályázati érték 10-20%-a.

6.

Teljesítési garancia, jótállás: a bank arra az esetre vállal fizetést, amennyiben az eladó nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Igen változatos lehet ez a fajta garancia, hiszen különleges feltételekre is megköthető. A garancia összege általában az áruérték 5-10%-a. Kiegészítésként szokták alkalmazni a jótállást, mely a berendezés üzembe helyezése után is érvényben marad. Így ennek a garanciának a futamideje több év is lehet.

7.

Vámgarancia: abban az esetben használják ezt a fajta garanciát, amikor egy másik ország területére lép az áru, ahol vámfizetési kötelezettség van érvényben, ám azt azonnal nem kötelesek megfizetni. Ekkor a vámhatóságok elfogadnak egy vámgaranciát, hogy ha a vámfizetés esedékes lesz, érvényesíteni tudják követeléseiket. Vannak olyan áruféleségek, árukategóriák a kereskedelemben, melyek után nem kötelező vámot fizetni. Ilyenek az áruminták, melyek nem kerülnek belső forgalmazásba vagy olyan berendezések, melyeket nem eladási céllal szállítanak az adott országba, hanem valamely munkafolyamat elvégzésére. Ilyen például, amikor bérmunkában használnak valamilyen berendezést.

8.

Jövedéki garancia: olyan exportőrök alkalmazzák, akik jövedéki termékek33 kereskedelmével foglalkoznak. Alkalmazása kötelező abban az esetben, ha nem akarnak vámbiztosítást fizetni.

33

Jövedéki termékek: alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, ásványolajok; forrás: http://jovedekiado.hu/news/view/jovedeki-ado-valtozasok-2010-tol, letöltés dátuma: 2010. november 25. 15:55

-37-

Ahogyan ez a fenti garanciatípusokból látszik, sokféle kockázat kivédésére alkalmazhatók garanciák. Ennél fogva használatuk is igen elterjedt a mai kereskedelemi gyakorlatban is. A Magyar Kereskedelmi Bank bankgarancia szolgáltatásai34 A bankok külön kategóriaként kezelik a kis-és középvállalkozásokat és a nagyvállalatokat, így ennek megfelelően másfajta konstrukcióval ajánlja ezt a szolgáltatást is. Betétfedezetű bankgaranciát nyújt vállalati ügyfelei számára, melynek feltételei a következők: - az igényelhető garancia összege 100 000 – 250 000 000 Ft-ig terjedhet - a garancia különböző pénznemben igényelhető - a betét és a garancia valutanemének meg kell egyeznie - a garancia futamideje 1 hónaptól 5 évig terjedhet A bankgarancia díja Garanciakiadás, összegemelés: 2,5‰, min. 20 000

Garancia díja: 1,35‰/hó, min. 3000Ft/hó

Ft Garancia igénybevétele: 1,75‰, min. 10 000Ft

Garancia

módosítása,

törlése,

kérelem

visszavonása: 7500Ft Egyedi, a bank szabványaitól eltérő szövegezésű

Szándéknyilatkozat garancia kibocsátására: 1,5‰,

garancianyilatkozatok kiadása: 9000Ft

min. 12 000Ft

Késedelmi kamat Ft tartozások esetében: Az MKB

~ devizatartozások esetében: Az MKB Bank Zrt.

Bank

Zrt.

kölcsöneinek

Ft-ban

nyújtott,

esedékesség

irányadó kamatlába + évi 6%

rövid

napján

lejáratú

devizában nyújtott, éven belüli kölcsöneinek

érvényes

esedékesség napján érvényes irányadó kamatlába + évi 6%

7. Táblázat

Amint látható, a bankgarancia költségei megfizethetőek, emellett komoly segítségül szolgálhatnak. Partnerkockázat A partnerkockázatok kezelésére az EA Technologies Hungary Kft. az Opten Kft. szolgáltatásait veszi igénybe, amely az ellenőrizendő vállalatról kapcsolati hálót készít, ellenőrzi a jelenlegi és volt ügyvezetők tevékenységét, az általuk valaha irányított cégek adatait, figyeli az esetleges megszűnés okát bizonyos időpontig visszamenőleg. (5. ábra; táblázat-és ábrajegyzék). A kapcsolati ábra bal oldalán az adott cég tulajdonosai láthatóak, majd az abból kiinduló szakaszok a velük kapcsolatban álló cégeket ábrázolják. A 34

http://www.mkb.hu/uzleti/kisvallalkozoknak/finanszirozas/egyszeregy_betetfedezetu_bankgarancia/index.html, letöltés dátuma: 2010. október 30. 18:24.

-38-

kapcsolat fokát szaggatott szakaszokkal jelölik: a folyamatos szakasz a hatályos kapcsolatot, a szaggatott szakasz a nem hatályos kapcsolatot, és a pontokból álló szakasz az elavult kapcsolatot jelöli. A cégeket is különböző színekkel illetik, melyek az aktuális státuszukat hivatottak megmutatni. Pirossal a felszámolás, vagy csődeljárás alatt álló cégeket, sárgával azokat, akikhez kapcsolódóan már regisztráltak negatív információkat, zölddel pedig azokat, akik nincsen regisztrálva negatív információ. Kék színt kapnak a törölt cégek, és lila színt a felszámolással törölt cégek. A színjelölésen kívül feltüntetik még a cég székhelyét és cégjegyzékszámát, amivel még több plusz információt adnak megrendelőik kezébe. A cégjegyzékszám tudatában könnyedén utánanézhetnek akár ingyenesen is az adott cégnek.35 Kockázati szempontból ezek nagyon fontos kategóriák, hiszen egy problémás céggel való üzletkötés igen magas kockázati tényező. A sárgával jelölt cégekkel szigorúbb feltételekkel, pl. rövidebb fizetési határidővel, magasabb kötbérszázalékkal, vagy magasabb áron szerződhetnek, de az is előfordulhat, hogy elállnak az üzlettől.

Az Opten Kft. tevékenysége36 A cég vállalkozásoknak, költségvetési intézményeknek és non-profit szervezeteknek nyújt

naprakész

gazdasági,

marketing

és

pénzügyi

információkat.

Ezen

felül

pályázatírással és pályázatfigyeléssel is foglalkozik, amire uniós csatlakozásunk óta egyre komolyabb igény jelentkezik. Az Opten Kft. szolgáltatásinak igénybevételével a vállalatok segítséget kaphatnak a késve- vagy nem fizető partnereik kezelésével kapcsolatban. Megelőzésképpen kielemzik a régi- és új ügyfeleket, de abban az esetben sem késő hozzájuk fordulni, ha már megtörtént a baj. A problémás partnereket feltöltik egy ún. követelés-nyilvántartó rendszerbe, aminek következtében

azután

már

azzal

a

bizonyos

sárga

jelzéssel

szerepelnek

a

nyilvántartásokban, ezen felül jogi hátteret biztosítanak a behajtási perekben is. Rendelkeznek

egyéni

vállalkozó

modullal

is,

ami

segítséget

jelenthet

a

mikrovállakozásoknak is partnerkockázataik csökkentésében. Véleményem szerint, mivel ez a szolgáltatás kifejezetten az ő profiljukra és anyagi lehetőségeikre van szabva, nem kizárt, hogy az effajta cégek sokat javíthatnánk a mikrovállalkozások problémáin. Az ilyen üzleti megoldások szélesebb körben való terjesztésével lehetne változtatni a vállalkozók 35 36

http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo, letöltés dátuma: 2010. október 30. 19:11 http://www.opten.hu/,letöltés dátuma: 2010. október 30. 19:34.

-39-

nehéz életén. Nagyon sok esetben az információhiány miatt elesnek olyan lehetőségektől, amik sorsfordító hatással lehetnének egy vállalkozás életére. Egy ki nem fizetett megrendelés csődbe viheti a mikrovállalatokat, amelynek elkerülése létfontosságú lenne. Értékelés Kijelenthető az, hogy a KKV szektornak láthatóan több lehetősége van vállalata finanszírozására, hatékonyabban

mint

a

alkalmazzák

mikrovállalkozásoknak. a

fent

említett

Bizonyíthatóan

finanszírozási

és

változatosabban, kockázatkezelési

módozatokat, melyben véleményem szerint nagy szerepet játszik a szervezettebb struktúra és a pénzügyi területeken való jobb jártasság.

Nagyvállalatok A nagyvállalatok esetében a finanszírozható és alkalmazható kockázatkezelési módok jóval szélesebb skálájáról beszélhetünk, mint a kis-és középvállalkozások, nem beszélve a mikrovállalkozások esetében. Megfelelő mennyiségű tőkével, és

egzisztenciával

rendelkeznek ahhoz, hogy minden segítséget megkapjanak a biztonságos üzleteléshez. Fordulhatnak állami szervekhez, mint a MEHIB, az EXIM Bank, exporthitel biztosítókhoz és természetesen a bankokhoz is. Az elemzésem tárgyát képező nagyvállalatnál, a HELLnél alkalmaznak különböző fizetési módokat, partneri hitellimiteket, faktorálást és természetesen partnerkockázataikat is a lehető leghatékonyabbak próbálják kezelni. Faktorálás CE Faktor Zrt.37 A CE faktor a faktorálás minden szegmensében megbízható szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. Foglalkoznak finanszírozással, követeléskezeléssel, beszedéssel, behajtással, követelés nyilvántartással és követelés-biztosítással is. Interneten keresztül a cég ügyfelei figyelemmel kísérhetik a faktorálás folyamatát, megfigyelhetik a vevőjük fizetési szokásait. A rendszer segítségével az ügyfelük mindig tudja, hogyan alakulnak a költségei és mennyi a még felhasználható keretük. A vállalat foglalkozik finanszírozással, követelésbehajtással, követelés-nyilvántartással és beszedéssel is.

37

www.cefaktor.hu, letöltés dátuma: 2010. november 10. 18:23

-40-

A vállalat termékei: 1. Multi-faktoring Ez a termék olyan termelő vagy kereskedő cégeknek hasznos, melyek pl. multinacionális vállalatok beszállítói. Manapság külön kategóriát kell nekik képeznünk, mivel nagyságuk révén hosszú fizetési határidőket szabnak, melyek a beszállítók likviditását nagyon meg tudják rontani. E mellett fontos tényező még a szezonalitás, hiszen egy-egy időszakban nem mindig szükséges ugyanakkora hitelkeret. A folyamatosan érkező megrendelések finanszírozási képességével a vállalat növekedési lehetőségei nagy mértékben javulnak. 2. Manu-faktoring A manu-faktoring terméket a cég olyan termelő vagy kereskedő vállalatoknak fejlesztette ki, melyek főleg alkatrészt, alapanyagot szállítanak nagyvállalatoknak, és számláikat 15-120 napos halasztott fizetéssel állíthatják ki. A folyamatos likviditásnak köszönhetően könnyebb a versenyben maradás, mint azoknak, akik esetlegesen forráshiány miatt nem tudnak teljesíteni egy megbízást. A hitelkeret ebben az esetben is rugalmas, ugyanúgy, ahogyan a multi-faktoring esetében, így a szezonális illetve időszakosan megnövekedett igények is probléma nélkül megfinanszírozhatók. 3. Export-faktoring Az export-faktoring olyan kereskedő vállalatoknak hasznos, melyek nyitva szállítással exportálnak. Így amennyiben a HELL Energy egy ügylet kapcsán faktoráltat, ezt a terméket illetve szolgáltatást veszik igénybe. A követeléseket egy hitelbiztosító cégen keresztül biztosítják (a CE Faktor exporthitel biztosítója a Coface Zrt.), így nemfizetés esetén is hozzájut a pénzének a 85%-ához az ügyfelük. 4. A továbbiakban a termékeket felsorolás és célcsoport szintjén részletezném, hiszen a faktorálás célja nem változik: 4.1. Transzport-faktoring: ezt a terméket olyan vállalatok számára fejlesztették ki, melyek bérfuvarozással vagy személyszállítással foglalkoznak 4.2. Humán-faktoring: munkaerő kölcsönzéssel, bérgyártással vagy élőerős őrzésvédéssel foglalkoznak 4.3. Mini-faktoring: olyan cégek esetében alkalmazzák, melyek viszonylag nagyszámú vevőállománnyal

rendelkeznek,

kintlévőségük

megoszlása

homogénnek

mondható, és egy vevővel egyszerre maximum 3-5millió Ft-os követelése van.

-41-

4.4. Biztosított faktoring: erre a termékre abban az esetben van szükség, amennyiben a vevő nem jól ismert a felek számára, tehát sem az eladó, sem a faktorcég nem tud róla sokat. Abban az esetben is jól alkalmazható, amikor a szállítási körülmények nem egyértelműek. 4.5. Vevői-faktoring: ennek a terméknek a segítségével a beszállítókkal szembeni tárgyalási pozíció erősödik, és a halasztott fizetésből adódóan a tőkét újra be lehet fektetni. Amint látható, a CE Faktor a faktorálás minden lehetőségét kimeríti, széles körben tud ügyfelei segítségére lenni. Költséges megoldás ugyan, ám az adott piaci lehetőségeket maximálisan ki kell használni ahhoz, hogy a cég mindig versenyképes maradhasson az adott piacon. Az EA Technologies Kft. számára is hasznos lehetne, pl. a manu-faktoring terméke a cégnek, hiszen kifejezetten erre a profilra állították össze a faktorálás feltételrendszerét. Exporthitel-biztosítás és partnerkockázat38 Az exporthitel-biztosítás az eladó vagy exportőr által nyújtott céghitelek kereskedelmi és politikai kockázatai ellen nyújt védelmet. Világszerte nyújtanak efféle szolgáltatásokat, ám egységes szabályozás a mai napig nem született. A feltételekben még mindig vannak eltérések, melyek főleg az önrészesedés mértékében mutatkoznak meg. 1943-ban alakult meg a Berni Unió, mely arra törekszik, hogy létrehozzon egy egységes szabályozási keretet az exporthitel-biztosításnak. 2000-ben csatlakozott az unióhoz a MEHIB is. Közös vonás azonban az, hogy mindenhol megkülönböztetnek biztosítható és nem biztosítható kockázatokat. A nem biztosítható kockázatokat általában csak állami garanciavállalással lehet kötni. Ezek a biztosítások nem köthetők meg minden biztosítótársaságnál vagy banknál, hanem általában egy erre szakosodott, részben állami tulajdonban lévő biztosítónál. Gyakorta használják az exportösztönzés eszközeként is. A MEHIB tevékenységének bővebb leírása az 53. oldalon látható.

38

Dr. Törzsök Éva – Külkereskedelem technikai ismeretek 2: Áruszállítás – Az ellenérték kifizetése, NSZFI kiadó, Budapest 2008, 8. fejezet: 170. o.

-42-

COFACE Hungary Kft.

39

A COFACE-hez hasonló cégekre azért van szükség, mert olyan kockázatoktól képesek megóvni ügyfeleiket, melyek gyengítik vállalkozásukat, rontják likviditásukat és szűkítik piaci lehetőségeiket. A cég több mint 15 éve készít megbízható hitelminősítéseket belföldi és külföldi partnerekről egyaránt. Több mint 45 millió vállalathoz kapcsolódó háttér-információt tárolnak a CRS rendszerben (Common Risk System). A vállalat a kockázatkezelés mind a 4 területén képes segítséget nyújtani ügyfeleinek: céginformáció, követeléskezelés, hitelbiztosítás és faktorálás egyaránt. A vállalatnak több mint 60 országban vannak leányvállalatai, ám azok az ország-specifikus igények miatt nem tudnak egységes feltételrendszer alapján működni. Eltérések vannak az üzleti stratégiát, a vevők üzleti tevékenységét, illetve a vevők összetételét illetően is. A hitelezési tevékenységet mindig ezekhez a feltételekhez kell igazítani. Más mérlegkészítési, fizetési feltételek és határidők, más beszedési eljárások érvényesek Magyarország, mint pl. a Balti államokban, vagy éppen Oroszországban. A vevők fizetőképességének helyes megítélését csak az első kézből származó információk teszik lehetővé. Ezeket csakis helyben lehet beszerezni. Amennyiben egy magyar partner kér hitellimitet az orosz vevőjére, abban az esetben a Coface felkéri az orosz irodát az adatok beszerzésére, majd az elemzés elkészítésére. Így a magyar ügyfél lokális környezetből nyer adatot külföldi partneréről, amelyekre már gond nélkül alapozhatja az üzletkötést. Az ügyfelek kérésére végzett fizetőképesség-vizsgálat, hitelbírálat, illetve a hitelek figyelemmel kísérése a CreditAlliance nemzetközi hálózatán keresztül valósul meg. A világszerte közel 50 hitelbiztosítóból álló szövetségnek közös adatbázisa van, amelyet interneten keresztül, közvetlenül el lehet érni. A rendszeren belül több mint 150 gazdasági információs pontot, a CreditAlliance-partnerek, az International Credit Insurance & Surety Association (ICISA) mérleg- és hitelelbíráló részlegek, bankok és számos más forrás adatait összegzik és egyeztetik. A hitelezési szakvéleményeket 40, a világkereskedelem háromnegyedét bonyolító ország, mintegy 300 nemzetközi kockázati szakértője készíti. Az adatbázisban több mint 41 millió vállalkozás fizetési gyakorlatával kapcsolatos adat található.

39

http://www.coface.hu/CofacePortal/HU/hu_HU/pages/home/szolgaltatasaink/biztositasi_vedelem/belfold, letöltés dátuma: 2010. november 6. 16:20

-43-

A HELL Energy-nek tett biztosítási ajánlat A következőkben a HELL Energy-nek tett ajánlaton keresztül szeretném bemutatni az exporthitel-biztosítás gyakorlati feltételeit és természetesen a bevett kockázatkezelési módozatokat. Az eredeti ajánlat a 10. számú mellékletben található. A biztosító a következő országokat biztosítja ebben az ajánlatban: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Bulgária, Szerbia, Spanyolország és Franciaország. A kártérítési hányad Lettország és Szerbia esetén 70%, a többi országgal folytatott kereskedelem esetén pedig 80%. A biztosítási év egy tárgyévet jelent. Díjtáblázat A díj típusa

A díj összege

Biztosítás díja

A nettó forgalom 0,49%-a

Min. biztosítási díj évente

4 000 000 Ft

Hitelvizsgálati díj évente, vevőnként 15 000 Ft 8. Táblázat

A fizetendő kártérítés biztosítási évenként maximum 20-szorosa a biztosítási évben fizetett díjnak. A hitel futamideje ebben az esetben a számlázás időpontjától számítva 90 nap. A maximális számlázási idő szállítástól számítva 10 nap. A lejárt követelések bejelentési határideje 45 nap. A biztosított kockázatok körébe tartozik a nemfizetés és a vevő fizetésképtelensége is. Nemfizetés akkor lép fel, amikor a vevő a követelést a maximális hitel futamidőn belül nem fizeti teljesen ki, és a nemfizetés nem vitás ügyből, és a biztosítási szerződés által biztosított kockázatból fakad. Nem biztosítja a Coface Kft. azokkal a cégekkel szemben fennálló követeléseket, melyekre nem a mindenkori fizetésképtelenségi rendelkezések, hanem a közjog vonatkozik. Ide tartoznak az állami vállalatok, hivatalok, vagy a szuverén jogosultsággal rendelkező vevők. Nem biztosítható tényező még a háború vagy polgárháború kitörése, belső zavargások, lázadások, és az állami moratóriumok miatt meghiúsult vagy károsodott ügyletek. Nem vállalnak felelősséget a politikai és gazdasági nehézségek felmerülése miatt, melyek késleltetik, vagy megakadályozzák a vevő fizetését. Gyakorlatilag úgy működik, mint az „all risks” típusú biztosítások. A nem biztosítható körülmények köre nem változik.

-44-

Amennyiben a biztosító megállapítja a vevőről, hogy fizetésképtelen 40, abban az esetben 30 napon belül megtéríti az eladó kárát. Abban az esetben, ha nemfizetésről van, akkor a megállapított 5 hónap után, 30 napon belül megtéríti az eladó kárát. Ez egy nagyon előnyös megoldás, hiszen nem kell esetlegesen éveket várni arra, hogy a csődeljárás eredményeképpen a követelés egy részét megkapja az eladó, hanem a biztosító 30 napon belül megtéríti a kárát. A hitellimitet a biztosító partnerenként határozza meg, s ez a limit adja a maximális biztosított követelések összegét. A hitellimit felvételekor figyelembe lehet venni biztosítékokat is, de ezeknek mindig érvényesnek és behajthatónak kell lenniük. A limitet évente felülvizsgálják a tárgyévi eredmények és teljesítménymutatók alapján. A limit a felülvizsgálat során természetesen nőhet és csökkenthet is. A limit megállapításakor megvizsgálják a cég mérlegét, eredmény-kimutatását, egyéb bevételeit, ingóságait, de természetesen vannak szubjektív tényezők is. Lehetősége van a partnernek arra, hogy nagyobb önrészért cserébe, vagyis félig-meddig saját felelősségére megemeltesse partnere hitelkeretét. Például ha egy litván cégnek alacsony hitellimitet kívánnak adni származási országa miatt, de az Litvánia egyik legeredményesebb vállalata, akkor lehetséges magasabb hitellimitet biztosítani. Hasonló a helyzet akkor is, ha a cég adózási szempontból nem kívánja a valós eredményeit feltüntetni, de egyéb okmányokkal, termelési és egyéb mutatókkal azt igazolni tudja, akkor is emelhető a felhasználható hitelkeret. Amint látható a Coface Hungary Kft. szolgáltatásait többféle kockázat kivédésére is alkalmazhatjuk. Elsősorban ugyan a nemfizetés és a késedelmes fizetések ellen nyújt biztonságot partnereinek, ám a partner vevőjének átvizsgálásával, egyéni hitellimitének megállapításával a partnerkockázatokat is kivédhetjük vele. Az éves felülvizsgálat folyamatos biztonságot nyújt az eladónak a felől, hogy partnere anyagi lehetőségei teret engednek a további szállításoknak. Hasonló tevékenységet folytat még az Atradiusz és a Hermesz Kft. is. Értékelés Ahogyan az elemzésből kitűnik, a nagyvállalatoknak több lehetősége és eszköze van a kockázatok lecsökkentésére és bebiztosítására, ám nem elég csupán anyagi háttér a kockázatok kivédéséhez. Sok tapasztalat és szaktudás szükségeltetik ahhoz, hogy

40

Fizetésképtelennek minősül egy vállalat, ha csődeljárás folyik ellene, vagy azt jogerős bírósági határozat igazolja, vagy bírósági kényszeregyezségi eljárás indult, vagy peren kívüli egyezség jött létre az összes hitelezővel, vagy a végrehajtási eljárás során az adós összes vagyona nem nyújtott elegendő fedezetet tartozásaira

-45-

felismerjük az fennálló veszélyeket, és megtaláljuk azok megfelelő kezelési módját. Az exporthitel biztosítással és a faktorálással a HELL Energy Kft jó eséllyel védekezik sikeresen

az

esetlegesen

felmerülő

pénzügyi-és

partnerkockázatok

ellen.

Az

árfolyamkockázatot ki tudja védeni rögzített árfolyammal, illetve devizaszámla használatával.

II./3./Javaslatok a hatékonyabb működés érdekében Mikrovállalkozások 1./ A körbetartozás problémakörére kézenfekvő megoldást jelentene az építőiparban a mikrovállalatoknak a részletfizetés, esetlegesen az előlegfizetés is. Mindkét megoldási módozat azt célozná meg, hogy az alkatrészbe, alapanyagba befektetett tőkét ne kelljen sokáig megfinanszíroznia ezeknek a vállalatoknak, hanem azt a megrendelő vagy előre, vagy annak megvásárlása után rövid határidővel megtérítse. Ennek a szokásnak az elterjedése gyökeres változásokat hozhatna a vállalkozói világ életébe, hiszen ha a finanszírozási költségek csökkennének, vagy esetlegesen eltűnnének, mindenki kisebb kockázatot viselne a kifizetési időszakok jelentős lerövidülése miatt. 2./ Széchenyi-kártya lsd. 50.o. 3./ Európai Uniós tagságunk egyik komoly előnye az, hogy rengeteg pályázati pénz osztható ki ebben a szektorban. 2009-11-es időszakban az építőipari vállalatok 1800 milliárd Ft41 értékű pályázati pénzt kaphatnak. Az aktuális pályázatokról a www.nfu.hu honlapon lehet bővebb információt kapni. Elnyerhetők pályázati pénzek eszközfejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre, és továbbképzésre is. 4./ Megoldást jelenthet likviditási gondok kiküszöbölésére banki szolgáltatások igénybevétele is. A folyószámlahitel az éven belüli követelések teljesítésére nyújthat megoldást, ám ehhez szükséges legalább két lezárt pénzügyi év – az egyik évnek teljesen, a másiknak legalább félig lezártnak kell lennie. A hitelkeret ekkor az éves nettó árbevétel maximum 10%-a lehet. Az effajta szolgáltatások pénzügyi határai valamelyest bővíthetők, az éves árbevétel maximum 25%-áig42. Mikrovállalkozások esetében az ügyleti kockázatok kivédésére hosszabb futamidejű, szabad felhasználású, illetve ingatlanalapú jelzáloghitel 41

http://palyazatok.org/beruhazas-elenkites-az-epitoiparban-eu-forrasokbol/, letöltés dátuma: 2010. október 25. 14:42 42 http://www.mkb.hu/uzleti/kisvallalkozoknak/finanszirozas/index.html, letöltés dátuma: 2010. október 25. 14:45

-46-

felvétele nem ajánlatos, mivel az olyan hosszú távú terhet róhat a vállalkozóra, ami nagy valószínűséggel még kockázatosabb annál a projektnél, mint aminek megfinanszírozásához az adott összeg szükséges. Ahogyan azt már korábban említettem, nagy szüksége van a gazdaságnak a mikrovállalkozások jelenlétére a piacon. A gazdaság motorjának szerves részét képezik, a lakosság jelentős részét foglalkoztatják, és sok olyan apró, ám mégis hasznos munkát elvégeznek, amelyet már egy kis-és középvállalat sem tenne meg. Ebből az okból kifolyólag meg kell adni a lehetőséget nekik arra, hogy gazdaságosan működhessenek, melynek egyik fontos eleme az, hogy a pénzügyi és partnerkockázataikat megtanulják kezelni és a gyakorlatban is álljanak a rendelkezésükre megoldási lehetőségek. Ehhez szükség van oktatásra, és szélesebb körben elérhető információkra.

Kis-és középvállalkozások 1./A MEHIB Zrt. KKV programja lsd. 58.o. 2./Az EU KKV programjai43 Az Európai Unió régóta fontosnak tartja a KKV szektor megsegítését, megerősítését minden tagállamban. Ahogyan erről már a korábbiakban is szó volt, nagyban hozzájárulnak a gazdaság egészséges működéséhez és a piaci verseny fenntartásához. Sajnálatos módon a kis-és középvállalkozások hátrányba kerülnek a hasonló területen tevékenykedő nagyvállalatok miatt, hiszen azok több erőforrással rendelkeznek, speciális részlegeket tarthat fenn, nagyobb volumenű piackutatási, és K+F tevékenységet végezhet, így az újonnan felmerülő fogyasztói igényekre gyorsabban reagálnak. A KKV-k előnye viszont, hogy kis méretükből fakadóan rugalmasabbak, specializáltabbak. Már a 1986-ban az Egységes Európai Okmányban is szó esik a KKV szektor támogatásáról. A ’90-es években már markánsabb intézkedéseket hoznak a témában. Vertikális és horizontális oldalról is támogatni kívánják a KKV-kat. Vertikális szemszögből direkt támogatásokat, horizontális megvilágításból pedig az általános vállalkozási környezetet és a működési feltételeket kívánták kedvezőbbé tenni. 2001-ben többéves vállalkozói programot indítanak, melynek célja: - a növekedés és versenyképesség ösztönzése 43

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=16, letöltés dátuma: 2010. október 30. 20:44

-47-

- a vállalkozói szellem előremozdítása - a szabályozás egyszerűsítése - a hitellehetőségek bővítése - a piaci információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és elősegítése 2002-ben minden tagjelölt ország ratifikálta a Kisvállalkozások Európai Chartáját. A stratégia fő irányelvei a következők: - a KKV politika központjába az életképes és potenciálisan fejlődőképes vállalkozásokat kell állítani - elsődleges cél a vállalkozói szellem erősítése - vállalkozói kultúra támogatása - kiemelt figyelem az induló vállalkozásoknak Az utóbbi években több program és alap alakult a szektor támogatására és fejlődésének elősegítésére. CREA program Ez a program megkönnyíti a kisvállalkozások hozzáférését a vállalkozásfejlesztési tőkéhez. Olyan vállalkozásokat céloznak meg, melyek rendelkeznek munkahely teremtésiés növekedési potenciállal. Céljuk a vállalkozói tőkealapok közösségi szintű hálózatának kiépítése, illetve a már bevált gyakorlatok megosztása. A programban részt vevő vállalkozásokat a Bizottság kezdeti működési költségeinek részleges (50%-os) megtérítésével támogatja. Ez 3év alatt maximum 500 ezer euró lehet. Természetesen a támogatásnak van feltétele: A vállalkozói tőkebefektetéseknek legalább 5 évig meg kell maradnia a befektetés tárgyát képező társaságnál. I-TECH program Az Európai Bizottság innovációs programjának része, és az Európai Befektetési Alappal együttműködve vezették be 1997. július 1-jén. Céljuk az, hogy ösztönözzék a technológiailag innovatív kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos korai befektetéseket. A Bizottság kockázati tőkével segíti fiatal vállalkozásokat a szakosodott vállalkozói tőkealapokba való befektetések révén. Az elnyerhető támogatás a vállalat működési költségeinek maximum 50%-át finanszírozza, a ténylegesen eszközölt beruházások maximum 5%-áig és összességében 500 000 euró összegig.

-48-

Garancia konstrukció A garancia-programot az Európai Bizottság megbízásából az Európai Beruházási Bank kezeli. A támogatás a kisvállalkozásoknak nyújtott pótlólagos kölcsönökkel kapcsolatos garanciák költségeinek fedezésére szolgál. „Üzleti Angyalok hálózata” A program célja, hogy hozzáférést biztosítson a kis- és középvállalkozásoknak a banki finanszírozáson kívül új finanszírozási forrásokhoz. A hálózatot olyan volt vállalkozók alkotják, melyek új vállalkozásokba szeretnének befektetni. Ők nem csak pénzzel, hanem gyakorlati tapasztalatokkal is gazdagítják az arra rászorulókat. A Bizottság a regionális- illetve nemzetközi hálózat létrehozásának költségeit maximum annak 50%-ig vállalja, 3 éven keresztül. 3./Aktuális pályázati kiírás a KKV szektor számára Pályázat a II. NESsT-Citi Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Tréning Programban való részvételre KKV-k részére „A NESsT és a Citibank 2010-ben újra meghirdette társadalmi vállalkozásfejlesztő közös programját az üzleti szektorban tevékenykedő kisvállalkozások számára. Az üzletviteli képzést és finanszírozást nyújtó programban idén is 15 sikeresen pályázó kisvállalkozás vehet részt, amelyek a jelen pályázati felhívásban szereplő kritériumok alapján nyújtják be pályázatukat”.44 Pályázók köre: a pályázat társadalmi vállalkozások45 támogatását célozza meg, melyek már megalakultak és gazdasági tevékenységet folytatnak. Azok pályázhatnak, akik rendelkeznek növekedési potenciállal, a foglalkoztatottak száma 1-100 fő között van, és az éves árbevétel nem haladja meg az 1 millió €-t. A program célja: a program 10 hónapos periódusa alatt a vállalkozásokat hozzásegítik egy olyan üzleti terv elkészítéséhez (3 éves periódusra), mellyel hatékonyabban tudják fejleszteni a vállalkozásukat, és növelhetik pénzügyi eredményességüket. A tréning témái: piackutatás, működés és menedzsment, marketing, pénzügyi és kockázatelemzés. 44

http://palyazatok.org/palyazat-a-ii-nesst-citi-tarsadalmi-vallalkozasfejleszto-trening-programban-valoreszvetelre-kkv-k-reszere/#more-12816, letöltés dátuma: 2010. november 1. 17:34 45 Termékei előállítása, értékesítése, illetve szolgáltatásai nyújtása során valamely égető társadalmi probléma megoldását is célozza, és üzleti tevékenysége szerves részét képezi a társadalmi célkitűzés. Az üzleti szektorban tevékenykedik; a profitcél és társadalmi cél közti egyensúly megteremtésére törekszik. Helyi közösségek fejlesztéséhez járul hozzá, pl. hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzásegítés, csökkentett energia- és erőforrás-felhasználás, természetvédelmi tevékenység, vagy a víz vagy a levegő minőségének javítása révén.

-49-

További pályázat-kiírások találhatók még a www.gvop.hu weboldalon, ahol EU-s forrásokat

lehet

igénybe

venni,

pl.

vállalkozásfejlesztésre,

eszközberuházásra,

telephelyfejlesztésre, de még épületenergetikai fejlesztésekre is. Az ilyen és ehhez hasonló pályázatok nagyban javíthatják a vállalkozási környezetet és komoly hozzáadott értéket biztosíthatnak a nyertes vállalkozásoknak. Manapság komoly probléma az, hogy a vállalkozók nagy része nem rendelkezik elegendő ismerettel ahhoz, hogy önállóan folytasson gazdasági tevékenységet, így az ebből fakadó hibák nagy mértékű anyagi veszteséget okozhatnak számukra. Nagyon fontosnak tartom a vállalkozási ismeretek széles körben történő terjesztését, és elérhetőségének növelését. A képzések során meg lehetne ismertetni a vállalkozókkal azokat a kockázatkezelési módozatokat, melyekkel biztonságosabbá tehetnék üzletvitelüket, ezzel elkerülve az eladósodást és a vállalkozás

csődbemenését.

Modernebb

technológia

alkalmazásával

nem

csak

költséghatékonyabban tudnának gazdálkodni, hanem versenyképesebb termékekkel tudnánk megjelenni a piacon. Széchenyi kártya46 A mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. A hitelkeret nagysága 500 ezer Ft és 1 millió Ft között mozog, ami 25 millió Ft felett 1 millió Ft-onként emelkedik. A hitel futamideje 1év. A hitelszerződés futamideje 2év, ami meghosszabbítható, a hitel összege módosítható. Az állami támogatás (2% kamat és 50% garanciadíj) a hitelszerződés futamidejére érvényes. A nettó kamat 9,06% (= 1havi BUBOR + 0,8% kezelési költség + 4% kamatfelár – 1% kamattámogatás + a garanciadíj 50%-a). Széchényi Kártya II.-t lehet igényelni47 a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt-nél, az OTP Bank Nyrt-nél, az ERSTE Bank Nyrt-nél, a Volksbank Zrt.-nél és a társult takarékszövetkezekben. A konstrukció szereplői a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Garantiqua Hitelgarancia Zrt, a KAVOSZ Zrt., és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. A hitel felvételét

46 47

http://www.kavosz.hu/szechenyi-kartya.html, letöltés dátuma: 2010. november 1. 20:12 www.szechenyikartya.lap.hu, letöltés dátuma 2010. november 1. 20:01.

-50-

megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Zrt. nagymértékben, a hitelkeret és kamat összegének 80%-a erejéig készfizető kezességet vállal. A KA-VOSZ adatai szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő rendszer 2002. évi indulás óta 155 433 Széchenyi Kártyát igényeltek, és eddig 115 500 kártyát adtak ki. A kihelyezett hitel így elérte a 656 milliárd forintot. 2002 és 2009 között kihelyezett hitelek 38%-át az 500 ezer forint - 4 millió forint kerettel rendelkező Széchenyi Kártyával vették fel. A hitelek 27%-át az 5 millió forintos, 20%-ot a 10 millió forintos, 9%-ot a 6-9 millió forintos, 6 %-ot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel.48 A tapasztalatok alapján a visszafizetési ráta jól alakult, 2009-ig mindössze az esetek 3,5%-ában kellett az állami garanciát érvényesíteni. A Széchenyi kártya I-től való eltérések: - eltörlésre került a negyedéves feltöltési kötelezettség. - egy naptári év lezárt beszámolójával akár 10 millió Ft, míg két év mérlegével a maximum 25 millió Ft igényelhető - 2 év futamidejű hitelszerződés, meghosszabbítható a hitel futamideje - állami támogatás 10 millió Ft-ig (kamat- és garanciadíj formájában), minden 2010.12.31-ig megkötött hitelszerződéshez, a hitel teljes futamidejére A Széchenyi kártya II. igénylésének költsége Az igénylés költsége a hitelkeret nagyságától és a társkártyák számától függ. A legalacsonyabb hitelkerettel történő számlanyitás 15 000 Ft, míg 21-25 millió Ft között 160 000 Ft is lehet. Részletesebb információk a mellékletben találhatók. (9. táblázat; táblázat-és ábrajegyzék). A Széchenyi Kártya II. további költségekkel is jár: ez a készfizető kezesség 1,5%-os díja, mely megoszlik az állam és a vállalat között, 50-50%-os arányban. Az erre vonatkozó részletes információkat tartalmazó táblázat a 10. számú táblázatban látható (táblázat-és ábrajegyzék). Cikk 2010.10.22. Napi Gazdaság - Agrár Széchenyi-kártya: formálódnak a részletek Egy őszi kormánybejelentés keretében kiterjesztették a Széchényi-kártya felhasználási lehetőségét az agrárszektorra is.”… bejelentette a Széchenyi-kártya kiterjesztését az agráriumra is, számos agrár-érdekképviselet üdvözölte a döntést..”. A végleges részletek még formálódóban vannak, hiszen az EU direktívái szerint nem szabad direkt módon 48

http://www.168ora.hu/buxa/jelentosen-nott-a-szechenyi-kartya-iranti-igeny-41025.html, letöltés dátuma: 2010. november 1. 20:43

-51-

állami támogatás formájában segítséget nyújtani a nemzeti termékeknek. „…Szakértők szerint még számos részletet tisztázni kell ahhoz, hogy az új terméket az uniós irányelvekkel összhangban piacra lehessen dobni…”. A konstrukció kiterjesztésének fő célja az, hogy a szektornak nagy segítséget jelentő forgóeszköz hitelt elérhetőbbé tegye.”… igényeltek a szektor cégei egy könnyen használható forgóeszközhitelt…”. Ahogyan azt a közzétett adatok is bizonyítják, sokan élnek a kártya nyújtotta lehetőségekkel. „Szeptember végi adatok szerint 1921 gazdakártya van forgalomban, 10,9 milliárd forint kihelyezett hitelállomány mellett, aminek 40 százaléka, 4,2 milliárd forint a megújított állomány.”49 Segítségével átvészelhető a segítségével az átmeneti árbevétel-kiesés vagy a késedelmes számlakifizetésből adódó hiány. A Tatai Agár Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata megjelent a 24 Óra c. újságban. A cikket a 11. számú melléklet tartalmazza. 2010. október 23-án a Népszavában jelent meg egy cikk a KKV szektorról. A cikk címe: „Menteni bármi áron”. Ez jól kifejezi a magyar vállalkozások helyzetét. A Széchenyi kártyát egy gyakorlati segítségnek tartják, ám a program keretein belül hitelt nyújtó bankok is megszigorították a hitelnyújtás feltételeit. Azok, akik igazán nehéz helyzetben vannak, ma már nem kapnak segítséget. Ennek megfelelően célzott támogatásra és központi programokra van szükség. Az utóbbi hónapokban a KAVOSZ-hoz nem kevesebb, mint 3000 hiteligénylés futott be, ami 1,5-szerese a megszokott 2000-nek. A teljes cikk a 12. számú mellékletben olvasható. Széchenyi Forgóeszköz hitel50 Ennek a konstrukciónak az a nagy előnye a Széchenyi kártyával szemben, hogy a futamideje akár 36 hónap, azaz 3 év is lehet. E miatt a tulajdonsága miatt forgóeszköz beruházásokhoz is kiválóan használható. Az igényelhető hitel összege 1 millió Ft-tól maximum 25 millió Ft-ig terjed, 100 000 Ft-onként emelkedő, ennek köszönhetően alkalmazkodik az adott vállalkozás finanszírozási igényeihez. Ez szintén egy államilag támogatott hitelfajta. A biztosítékok szinte azonosak a Széchényi kártya kondícióival, tehát a vállalkozás tulajdonosa nyújt személyes garanciát. A Széchenyi Forgóeszköz hitelt a KAVOSZ, a területi kereskedelmi- és iparkamarák, valamint a KA-VOSZ Zrt. regisztráló irodáiban lehet igényelni.

49

http://www.kavosz.hu/sajtofigyelo/486-napi-gazdasag-agrar-szechenyi-kartya-formalodnak-a-reszletek, Napi gazdaság október 21, 2.oldal, letöltés dátuma: 2010. november 2. 16:47 50 http://www.kavosz.hu/forgoeszkoz.html, letöltés dátuma: 2010. november 2. 19:22

-52-

Széchenyi Beruházási hitel51 Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 millió Ft összegű akár 10 éves futamidőre is igényelhető hiteltípus, a vállalkozás beruházásai, fejlesztései meghitelezésére. Legnagyobb előnye, hogy hosszú távon szolgálja az igénylő vállalkozás működését, versenyképességét, a hitel futamideje pedig alkalmazkodik a beruházás megtérülési idejéhez. A hitel felhasználható ingatlan vásárlásra, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is. A Széchenyi Beruházási Hitel lényegi elemei Az igényelhető hitel minimum 1 millió Ft, majd 100 ezer forintonként emelkedő összegű, egészen 50 millió Ft-ig. Ennek a hitelfajtának az esetében a tervezett beruházás összköltsége min. 20%-ának megfelelő saját erővel szükséges rendelkeznie. A hitel futamideje minimum 12, maximum 120 hónap. A rendelkezésre tartási idő maximum 18 hónap, a türelmi idő tartama legalább rendelkezésre tartási idővel azonos és maximum 24 hónap lehet. A hitel fő biztosítéka a beruházás tárgya (de a beruházás tárgya mellett attól eltérő ingóság illetve ingatlan is bevonásra kerülhet a hitelt nyújtó bank által). Igényléskor szükséges egyszerűsített üzleti terv benyújtása, ennek tartalma lesz az egyik fő szempont a minősítésnél. A Széchenyi terv nyújtotta lehetőségek nagyban megkönnyíthetik a KKV-k piaci tevékenységét és lecsökkenthetik pénzügyi kockázataikat. Manapság a forgótőke és a likviditás az egyik legfontosabb, hiszen gyakran ez határozhatja meg azt, hogy ki dolgozhat az adott projekten. A tőkeszegény vállalatoknak nehéz érvényesülniük a piacon, hiszen minden projekt azzal kezdődik, hogy jelentős tőkét kell befektetni. Aki erre nem képes, az esélyei csökkennek. Az egyszerűsített konstrukciókon keresztül lerövidül a pénzhez-jutás folyamata, ami szintén óriási előny a többi rövidlejáratú hitelhez képest. A Széchenyi kártya költségei elenyészők ahhoz képest, amekkora hasznos hoznak egy vállalat üzlettevékenységében, így akinek módjában áll és szüksége van rá, mindenképpen ajánlatos a kiváltása.

51

http://www.kavosz.hu/beruhazasi.html, letöltés dátuma: 2010. november 2. 19:51

-53-

Kockázati tőkebevonás52 Újonnan alakult vállalkozásoknak komoly segítség lehet a kockázati tőke bevonása vállalkozásukba. Nagyon sok múlik azon, hogy egy adott ötletet mennyi pénzből lehet megvalósítani. A kezdeti magas kiadások és átmenti nehézségek, megoldását jelenthetné befektetők bevonása a vállalkozásba. A vállalkozások egy része nem feltétlenül azért megy csődbe, mert nem jól végzi üzleti tevékenységét, hanem mert egyszerűen nem volt elegendő kezdő tőkéje a vállalkozásához. Azok a befektetők, melyek kockázati tőkét nyújtanak cégeknek, rövid-vagy középtávon gondolkoznak befektetéseik futamidejét illetően. A kezdetben nyújtott tőkéért a vállalkozás tulajdonosa tulajdonhányadot ad a befektetőnek, melyet amint módjában áll visszavásárol, vagy a befektető elad másnak. Ezzel a kezdeti pénzügyi kockázatok kiküszöbölhetőek lehetnek. Nem lép fel azonnal likviditás hiány, a vállalat ki tudja egyenlíteni a számláit, így partnereinek nem-fizetési kockázata is lecsökken. Ahogyan az elemzésből is kiderült, a KKV szektornak rengeteg segítségre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő módon tudjanak üzleti tevékenységet folytatni a mai magyar piaci körülmények között. A legtöbb esetben nem áll rendelkezésükre elegendő tőke, információ, szaktudás. Erre jelenthetnek megoldást a különböző államilag kidolgozott konstrukciók, regionális partnerkapcsolatok, a spontán, egymás segítésére alakult vállalkozói csoportok és a hajlandóság arra, hogy fiatal, jól képzett munkaerőt beintegrálják a vállalkozás életébe. Óriási gond az, hogy a pályázatokhoz nehezen férnek hozzá, mivel nincsen elegendő tudásuk a pályázat saját kezű elkészítéséhez, az erre szakosodott cégek pedig magas költségekkel dolgoznak. Sok esetben nincs lehetőségük garanciákra, mert túl fiatal a cég, vagy kockázatos az üzletág, vagy pedig egyszerűen a vállalatok működési környezete nem elég biztonságos a biztosítótársaságoknak.

52

http://www.kavosz.hu/sajtofigyelo/504-piac-es-profit-egyutt-a-sikerert, letöltés dátuma: 2010. november 2.

20:58

-54-

Nagyvállalat Ahogyan lassan elemzésem végére érek, azt látom, hogy a mikrovállalkozásoknak kevés tanácsot lehetett adni, hiszen anyagi lehetőségeik igen korlátozottak, ügyleteik nagysága kapacitásukhoz híven kicsi, így az ő esetükben nem beszélhetünk biztosítótársaságokról, vagy partnerelemző cégekről. Az ő legjobb lehetőségük a pályázatírás és az állami segítség, pl. a Széchenyi kártya formájában. A KKV-k lehetőségei szélesebbek, szaktudásuk megfelelőnek mondható ahhoz, hogy a megtalálják a megfelelő finanszírozási formákat és a nem kívánatos kockázatokat valamilyen mértékben kezeljék. A nagyvállalatoknál azonban egészen más a helyzet. Nem csak anyagi lehetőségük van kockázataik lecsökkentésére és bebiztosítására, de rendelkeznek kellő szaktudással is a kockázatok felmérésére, és a kielégítő megoldás megtalálására. Amennyiben tehát pénz és humán tőke rendelkezésre áll, a problémák nagy része előre bebiztosítható, elkerülhető. Ennek következtében tevékenységi körtől függően megtalálják a jó megoldásokat, így ebben a fejezetben hosszasan nem lehet a további lehetőségeket taglalni. A MEHIB és EXIM Bank tevékenysége komoly segítséget jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, melyek külföldi partnerekkel állnak kapcsolatban, esetleg fő üzleti tevékenységük egy részét külföldön végzik. MEHIB – Magyar exporthitel biztosító53 A MEHIB bemutatásának alapját a biztosító oroszországi képviseletének vezetőjével, Réthi Sándorral folytatott beszélgetésem és a közérdekű adatok adják. A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 1994-ben alakult, jelenleg 25%+1 szavazat értékben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, 75%-1 szavazat értékben a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. irányítja. Céljuk a külgazdasági kapcsolatok elősegítése és ösztönzése, a hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható kockázatok megosztása és az exporthitel biztosítás és az exportfinanszírozás továbbfejlesztése. 2008-ban a gazdasági válság kirobbanása után még nagyobb kereslet mutatkozott hazánkban az exporttevékenység biztosítására, mint korábban. Tevékenységi körükbe főleg a nem piacképes kockázatok biztosítása tartozik. A nem piacképes kockázatnak minősül a futamidő, az országkockázat vagy a vevő jogállása miatt nem „eladható” kockázat, így ezek biztosítása csak állami garanciavállalás mellett 53

www.mehib.hu, letöltés dátuma: 2010. november 12. 17:43

-55-

lehetséges. A válság ideje alatt is próbálta előre megtalálni a megoldást az későbbiekben esetlegesen felmerülő problémákra. Véleményem szerint fontos megemlíteni azt, hogy a közép-és hosszúlejáratú fedezetnyújtás mértéke elérheti akár a 100%-ot is. A helyzetértékelést nagyban segítette a moszkvai külképviselete, hiszen partnereik nagy része Oroszországba és a FÁK államokba exportál. Főbb gazdasági mutatók 2007-2009. A fedezetbevétel 2007-2009-ig folyamatosan csökkent, 2007-ről 2008-ra 55,2%-kal csökkent, míg 2008-ról 2009-re 27,2%-kal. A bruttó díjbevétel 2007-ről 2008-ra 42%-kal nőtt, ám 2008-ról 2009-re közel 87%-kal visszaesett. A kárfizetés 2007-ről 2008-ra 33,4%kal emelkedett, ám a következő évben 7%-kal visszaesett. A kármegtérülés 2007-ről 2008ra 51,7%-kal csökkent, míg 2008-2009-re több mint 12-szersére emelkedett, amiben nagy szerepe volt a nem piacképes kockázatok kármegtérülésének. A részletes 2007-2008-as adatokat a 11-es, a 2008-2009-es adatokat az 12-es táblázat tartalmazza (táblázat-és ábrajegyzék). A rövidlejáratú biztosított forgalmon belül a nem piacképes kockázatokra szóló biztosítások nagy része Oroszországba irányul. A forgalom 2008-ban 80%-át, 2009-ben 67%-át bonyolították Oroszország területére. A részletes adatokat a 6-7-es ábra tartalmazza (táblázat-és ábrajegyzék). A MEHIB termékei54 Termékeik között megtalálható még egy ún. KKV program55, mely olyan kis-és középvállalkozásoknak nyújt biztosítást, melyek árbevétele két egymást követő évben sem haladja meg a 2 M €-t. 95%-os kárfizetési hányaddal köthető biztosítás ezen vállalatok számára, és a kárfizetési türelmi maximum 90 nap lehet. Ilyen feltételekkel ez előnyös biztosításnak mondható. A kondíciókat tovább javítja az, hogy a Magyar Állam készfizető kezességet

vállal

ebben az

esetben az

export élénkítésének céljából.

Ennek

eredményeképpen a magyar exportőrök több mint 100 országba szállíthatnak biztonságosan maximum 12 hónapos fizetési határidővel. Ez a fajta exporthitel biztosítás a külföldi pénzintézeteknél fedezetként is felhasználható. Fontos azonban az, hogy a biztosított áru vagy szolgáltatás minimum 50%-ban magyar eredetűnek kell, hogy legyen. A biztosítás kiterjeszthető a gyártási modulra is.

54 55

A MEHIB orosz termékismertető brosúrája a 13. mellékletben található http://www.mehib.hu/Dokument/Termekek/KKV/kkv_ism.pdf, letöltés dátuma: 2010. november 12. 20:12

-56-

Nagyon hasznos lehet ez a program a KKV szektor számára, hiszen a Biztosító előre minősíti a vevőket, és rendszeresen felülvizsgálja pénzügyi helyzetüket, így pontos információkat kaphatnak. Nem fizetés esetén a Biztosító a beszedésben is a vállalat segítségére van. A biztosítás díjat havonta, a forgalom alapján kell fizetni. A biztosítási díjakat kategóriákba sorolják a szerint, hogy melyik a célország és mekkora a futamidő. A minimum díj 200 ezer Ft. A hitellimit megállapításának díja 17 ezer Ft / vevő. A rövid lejáratú ügyletekhez tartozó termékek a gyártási és hitelezési időszakra56 vonatkozó biztosítás és a faktoring biztosítás57. Ebben a csoportban általánosan inkább árura vonatkozó biztosításokat kötnek, nem pedig szolgáltatásra vonatkozókat. - Gyártási és hitelezési időszakra szóló biztosítás: magyar származási bizonyítvánnyal rendelkező árukra köthető éven belüli, nyitvaszállítással történő ügyletekre. A biztosítás gazdasági és politikai kockázatokra is kiterjed, tehát magába foglalja a nemfizetési, a fizetésképtelenségi és az országkockázatot is. A biztosítás tárgya az áru reálértéke és az ügylet utáni követelés értéke. A biztosítás önrészesedése 1025%-ig terjed. A biztosítási díj alapjául a havi forgalom számít, de hatással van rá a fizetési feltétel, a futamidő és az önrészesedés mértéke is. Havonta fizetendő, minimális díja 500 ezer Ft. A limitmegállapítási díj 17 ezer Ft / vevő. - Faktoring biztosítás: ezt a terméket faktorálással foglalkozó cégeknek fejlesztették ki. Maximum 360 napos futamidejű faktorált követeléseket biztosíthatnak ebben a módozatban. Kereskedelmi és politikai kockázatokra egyaránt kiterjed. A követelés fedezetbevételét és a díjfizetést a havi forgalom alapján állapítják meg. A kárfizetési hányad maximum 90%. Ezek a visszkereset nélküli faktorálások, vagyis a biztosított kedvezőbb feltételekkel kötheti meg a szerződését. Nagyon hasznos termék ez, hiszen nem minden esetben van a célországban olyan cég, vagy bank, mely meg akarja venni az exportőr követelését. A biztosítás keretein belül a kötvény a faktoráló cég, mint biztosított számára kerül kiállításra, így a faktor függetlenedik az exportőrtől. Az FMCG58 csoportba tartozó termékekre a csak 180 napos futamidejű biztosítási szerződést lehet kötni.

56

http://www.mehib.hu/Dokument/Termekek/C1/C_termekismerteto.pdf, letöltés dátuma: 2010. november 12. 21:31 57 http://www.mehib.hu/Dokument/Termekek/CF/CF-termekismerteto.pdf, letöltés dátuma: 2010. november 12. 21:46

-57-

Közép-és hosszúlejáratú termékek59a gyártási időszakra vonatkozó exporthitel-biztosítás, a hitelezési

időszakra

exporthitel-biztosítás,

vevőhitel-biztosítás,

lízingbiztosítás,

garanciabiztosítás, befektetés-biztosítás és a kötött segély. Ezekben a viszonylatokban először megvizsgálják az exportőrt, és azt, hogy van-e teljesítési kockázat. A biztosítás megkötéséhez szükséges valamilyen biztosíték, ez lehet bankgarancia, zálog, vagy kiegészítő zálog, vagy készfizető kezesség. Ezekben az estekben a biztosítási díjat az országkockázati besorolástól, a vevő jogállásától, minősítésétől, az önrész mértékétől függően állapítják meg. A minimális önrész 5%. A biztosítás nem terjed ki a kötbérből, szerződéses bírságból, késedelmi kamatból és kártérítésből eredő követelésekre.

- Gyártási

időszakra exporthitel biztosítás: export előfinanszírozás esetén a

finanszírozó bankok számára a hitel fedezetét adhatja. A biztosító a külkereskedelmi szerződés teljesítése kapcsán felmerült számvitelileg igazolható költségeket téríti meg.

- Hitelezési időszakra exporthitel-biztosítás: ebben a módozatban biztosítható a vevő fizetési kockázata, az exportőr javára nyitott akkreditív kockázat, a váltó követelésből eredő kockázat és bankgarancia követeléséből eredő kockázat is. Azoknak ajánlatos, akik az utófinanszírozáshoz bankhitelt akarnának felvenni. - Vevőhitel-biztosítás: ebben az esetben a bankok által külföldi vevőknek nyújtott magyar származási bizonyítvánnyal rendelkező áruk vásárlására nyújtott hitel fizetési kockázatára nyújt fedezetet. A biztosítás érvényes a ténylegesen folyósított kölcsönösszegre, annak kamatára és járulékos bankköltségeire. - Lízingbiztosítás: a biztosító a magyar lízingcég által kötött exportlízing szerződés alapján a lízingbevevővel szembeni devizakövetelésekre nyújt fedezetet. - Garanciabiztosítás: a biztosított ebben az esetben az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan garanciát nyitó bank. A szerződést maga a bank is megkötheti illetve az exportőr is a bank javára. Akkor ajánlott ezt a terméket választani, ha a bankgaranciát olyan ügyletre kötik, mely nem piacképes országba irányul, és halasztott fizetésű konstrukcióval üzletelnek, vagy a halasztott fizetés futamideje meghaladja a két évet, de amennyiben az exportőr KKV-nak minősül, úgy két évnél rövidebb futamidő esetén is köthető biztosítás. Ajánlati, előlegvisszafizetési, jólteljesítési, szavatossági bankgaranciára köthető biztosítás. Az

58 59

fast moving comsumer goods http://www.mehib.hu/Default.aspx?menuid=4032&block=403, letöltés dátuma: 2010. november 12. 22:01

-58-

önrészesedés minimum 20%. A biztosítási díj a bankgarancia típusától, a garancia érvényességének idejétől, az önrész mértékétől és a célországtól függ. - Befektetés-biztosítás: ez a módozat a külföldi vállalkozásba befektetett tőkére és hozamára biztosít fedezetet ország-, illetve politikai kockázatokra. Befektetett tőkének minősül a külföldi vállalkozás javára teljesített pénzbeli befizetés, nem pénzbeli betét, tulajdonjog megszerzéséért fizetett összeg, a külföldi vállalkozásnak nyújtott tulajdonosi hitel, illetve a tulajdonosi hitelfelvételéhez kapcsolódó fizetési kötelezettség. A külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozamának minősül az osztalék, nyereségrészesedés, tulajdonosi hitel miatt felmerült kamat, prémium, továbbá bármilyen, a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország joga alapján tőkebefektetésből származó jövedelem. - Kötött segély: meghatározott, az OECD listáján szereplő fejlődő országok számára, a donor országból történő áruk és szolgáltatások beszerzéséhez, állami támogatással nyújtható, kedvezményes hitelezési konstrukció. A kötött segélyhitel akkor nyújtható, ha az export segélyhitelre jogosult (az érvényes OECD küszöbérték a Világbank által meghatározott egy főre eső GNI értéke, ami 2006-ban 3 465 $/fő volt). A projektnek a segélyhitelbe bevonhatónak kell lennie. Azok az ügyletek vonhatók be a kötött segély konstrukció szerinti finanszírozásba, melyek piaci alapon nem finanszírozhatóak. A segélyhitel kedvezményezettsége mértékének el kell érnie a minimum 35 %-ot. Az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok elősegítésére és megkönnyítésére a MEHIB készített egy orosz prospektust, mely tartalmazza fő termékeit: - Szállítói hitel (a folyamatot az 8. ábra mutatja; táblázat-és ábrajegyzék) - Pénzügyi szolgáltatások helyi önkormányzatok számára (a folyamatot a 9. ábra mutatja; táblázat-és ábrajegyzék) - Vevőhitel (a folyamatot a 10. ábra mutatja; táblázat-és ábrajegyzék) - Projektfinanszírozás (a folyamatot a 11. ábra mutatja; táblázat-és ábrajegyzék) A termékek sajátosságait nem részletezem, mivel meggyeznek a magyar termékbemutató anyagával.

-59-

EXIM Bank60 „Az Eximbank küldetése, hogy javítsa a magyar áru- és szolgáltatásexport versenyképességét, és érzékelhetően hozzájáruljon az exportorientált gazdaságpolitika megvalósításához, melynek során a bank figyelembe veszi Magyarország OECD és EU tagságából eredő kötelezettségeket.”61 Az Eximbank állami tulajdonban lévő vállalat, ahol a szavazatok 75%-1 szavazatot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt, 25%+1 szavazatot pedig a Magyar Állam bír. Célja az, hogy az exportügyletek elősegítésére finanszírozási, garancia és kockázat-megosztási termékeket ajánljon. Hitelfelvételeire a Magyar Állam költségvetése a biztosíték. A világgazdasági válság az Eximbankot is komoly akadályok elé állította. 200962 első felében 142 millió € tartós állami támogatást kapott, mellyel jelentősen javult a Bank likviditása. A nehéz körülmények ellenére minden termékcsoportban el tudták érni a tervezett szintet. A leszámítolás és a hitelállomány a tervezett szintet 3%-kal meghaladta, ellenben a garanciaállományban 14%-os visszaesés volt tapasztalható. Az év végi mérlegfőösszeget 8%-kal haladta meg. A közvetlenül vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya egy év alatt 36%-kal nőtt. A hazai ügyfeleknek nyújtott hitelállománya 2008-hoz képest 27%-kal, 13,2 milliárd Ft-ra nőtt. A finanszírozás elsősorban a feldolgozott élelmiszerek, gépek és berendezések, erőművi egységek, komplex üzemek, és orvosi műszerek exportját segítette elő. A külföldi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya jelentősen mértékben, 40%-kal, 35,7 milliárd Ftra növekedett az előző évhez képest. A hagyományos exportpiacokon (orosz, kazah, ukrán) túl belorusz, török, montenegrói, makedón, kínai, brazil és bosnyák piacokon is segítette az exportőrök sikerességét. A portfolió 66,7%-ban problémamentes, 28,3%-ban külön figyelendő, 3,4%ban kétes, 0,7%-ban átlag alatti és 0,9%-ban rossz minősítést kapott.

60

www.eximbank.hu, letöltés: 2010. november 25. 19:20 http://www.eximbank.hu/eximbankrol/kuldetes/, letöltés: 2010. november 25. 19:31 62 www.eximbank.hu, 2009 éves jelentés 6-11. o., letöltés dátuma 2010. november 25. 19:52 61

-60-

Az Eximbank szolgáltatásai63 - Export előfinanszírozó hitelek 

Export start hitel: a hitelnyújtás célja kezdő exportőrök tevékenységének előmozdítása.



Általános export-előfinanszírozó hitel: célja a termelési időszakban szükséges forgóeszközök finanszírozása.



Rulírozó, éven túli export-előfinanszírozó hitelkeret: célja a folyamatos exporttevékenység finanszírozása.



Két éven túli, fix kamatozású export-előfinanszírozó hitel: célja a termelési szakaszhoz tartozó forgó eszközök finanszírozása.

- Beruházási hitel: célja az exportpiaci bővüléshez szükséges beruházások, valamint a tartós forgóeszközigény finanszírozása. - Refinanszírozás 

Refinanszírozási hitelkeret: célja exportügyletek forgóeszköz finanszírozása kereskedelmi bankokon keresztül, melyek export árualapot akarnak létrehozni, vagy exporthoz kapcsolódó céghitel nyújtását tervezik.



Egyedi refinanszírozás

- Vevőhitelek 

Vevőhitel külföldi vevők számára: célja a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozása annak érdekében, hogy a magyar exportőr a szállítás után azonnal áruja ellenértékéhez juthasson



Bankközi vevőhitel: célja a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozása annak érdekében, hogy a vevő bankjának nyújtott hitelből a magyar exportőr a teljesítést követően azonnal hozzájusson az áru vagy szolgáltatás ellenértékéhez.



Projekt kockázatú vevőhitel: célja a magyar áruk és szolgáltatások vásárlásának finanszírozása annak érdekében, hogy a magyar fővállalkozó a teljesítés után azonnal hozzájuthasson az ügylet ellenértékéhez.

63

http://www.eximbank.hu/szolgaltatasok/, letöltés dátuma: 2010. november 25. 20:12

-61-

- Befektetési hitel: célja a magyar befektető külföldi társaságban alapítás, adásvétel, vagy tőkeemelés keretében megvalósuló részesedés szerzésének hitel formájában történő finanszírozása. - Exportgaranciák 

Exportgaranciák: célja a magyarországi vállalkozások exporttevékenységének előmozdítása a garanciavállalás révén



Exportgarancia-keret: célja a folyamatos exporttevékenység támogatása a garanciavállalás révén



KKV-k exportügyleteihez kialakított, költségvetési hátterű garancia: célja a hazai KKV-k exporttevékenységének előmozdítása az állami garanciavállalás révén

- Követelésmegvásárlás: célja a külkereskedelmi szerződésekből eredő halasztott fizetésű exportkövetelés visszkereset nélküli megvásárlása - Kockázatvállalási-és megosztási termékek: célja az exportügylet megvalósulását követő időszakra vonatkozó külföldi banki fizetési kockázat átvállalása visszkereset nélkül. Ahogyan az a széles termékskálából is kitűnik, van állami segítség az exportőrök számára. A kezdő exportőröktől kezdve a kis-és középvállalkozásokon keresztül az exporttevékenységet régóta folytatókig mindenki megtalálhatja azt a terméket, mely segítségére lehet külföldi szerepvállalása esetén. Amint az Eximbank éves jelentéséből kiderült, van igény az effajta szolgáltatásokra, és egyre többen illetve egyre nagyobb volumenű ügyletekhez veszik igénybe ezeket a termékeket. A nagyvállalatok körében megvannak a kellő minőségű és mennyiségű megoldási lehetőségek a pénzügyi-és partnerkockázatok kezelésére. Az információáramlás és figyelés jónak mondható, lehetőségeik megengedik a garanciák költségvonzatának beépítését az ajánlati árba, és ami az egyik legfontosabb, rendelkeznek a kellő szaktudással is a kockázatok felismeréséhez, elemzéséhez és kezeléséhez egyaránt. Nagyvállalatként a partnerek és a velük járó esetleges pénzügyi kockázatok kezelése véleményem szerint jóval egyszerűbb feladat, mint mikró-, illetve kis-és középvállalkozásként. Az ideális feltételek jobban kialakíthatók, testre szabhatók, mint kisebb volumenű ügyleteket tekintve, melyeket a kisebb kategóriájú cégek bonyolítanak. Egy nagyvállalatnál nem kérdéses, hogy van-e anyagi lehetőség a kockázatok kivédésére, a partnerek bevizsgálására, és nem fizetés -62-

esetén az egyéb megoldások megtalálására. Ma már nagy számban találhatók a piacon faktorcégek, hitelbiztosító vállalatok, minősítő cégek, akik segíthetnek bizonyos kockázatok jelentős lecsökkentésében.

-63-

ZÁRÓ GONDOLATOK A szakdolgozatom írásának kezdetén az volt a feltevésem, hogy vállalatok mérete szerint haladva, egyre több lehetőségük és képességük van partnerkockázatuk és finanszírozási kockázatuk kivédésére, lecsökkentésére. Úgy gondolom, hogy kutatásaim alátámasztották ezt a feltevést. Minden szinten jelen vannak kockázatkezelési módszerek, melyekkel

próbálják

csökkenti

lehetséges

veszteségeiket

a

vállalatok.

A

mikrovállalkozásoknak azonban sem anyagi lehetőségük, sem pedig a kellő szaktudásuk nincs meg kockázataik kezelésére. A KKV szektor támogatása kiemelkedően fontos feladat, mivel sajnos gyakran nem tudják érvényesíteni saját álláspontjukat, pl. sokszor az árfolyamkockázatot nem tudják kiküszöbölni. Számukra azonban a bankoknál, a biztosítótársaságoknál is vannak kidolgozott konstrukciók, melyeken keresztül védve lehetőséget kapnak a biztonságosabban végezni kereskedelmi tevékenységüket. Az állam is szívesen támogatja a vállalkozások ezen csoportját, mivel nagy számban képviseltetik magukat a piacon, munkahelyteremtő erejük óriási és gazdaságban betöltött szerepük sem elhanyagolható. Az utóbbi 10 évben véleményem szerint haladó szellemű gondolkodásról és reformokról hallhatunk mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban. A kis-és középvállalkozásoknak azonban még sokat kell fejlődniük ezen a téren, tőkét kell fordítani a kockázatok felmérésére és kezelésére. Az ő esetükben tehát lehetőségek vannak, a fő probléma talán az információ szerzés nehézsége és a folyamatos tájékozódás hiánya. A nagyvállalatok terén elegendő szaktudásról és tőkeráfordításról beszélhetünk, amit annak a jelenségnek tulajdonítok elsősorban, hogy nagyobb volumenben értékesítenek, ők képesek alakítani a piaci feltételeket. Másodsorban nem elhanyagolható tény az sem, hogy nemzetközi relációkban a kockázatkezelés régebbi hagyományokra tekint vissza, más kockázatkezelési kultúrával találkozhatunk, így a Magyarországon működő külföldi székhelyű nagyvállalatok leányvállalatainál elvárják a nagyobb hatékonyságot, amihez megfelelő szaktudást és egyéb eszközöket, forrásokat biztosítanak. Reménykedtem abban, hogy a cégvezetőktől kapott információk által betekintést nyerek ezeknek a vállalatoknak a kockázatkezelési gyakorlatába, és elméleti tudásom segítségével meg tudom majd vizsgálni ezt a területet. Dolgozatom és tudásom keretei arra adtak lehetőséget, hogy a dolgozat első részében elméleti szemszögből vizsgáljam meg ezt a témakört. Szó esett a kockázatkezelés fontosságáról, és magukról azokról a módszertanokról, melyeken keresztül különböző

-64-

szinten, és különböző típusú kockázatokat lehet kezelni. Ezen témák feldolgozására tanulmányaim során alkalmazott, és újonnan felfedezett szakirodalmat használtam fel. Segítségemre voltak ezen kívül internetes források, ahonnan szintén hasznos és gyakorlati információkhoz jutottam. Az Atradiusz Zrt. fizetési szokásokról szóló, félévente megújuló jelentését is górcső alá vettem, ahol különböző országok fizetési szokásait vizsgálják. Külön tanulmány foglalkozik a magyar és a nemzetközi viszonylatban elterjedt módszerek összehasonlításáról. Dolgozatomban utóbbit vizsgáltam meg alaposabban. Gyakorlati kutatómunkám során számos oldalról kaptam segítséget, mely nélkül ez a dolgozat nem készülhetett volna el. Lehetőséget kaptam mélyinterjúkat készíteni egy mikrovállalkozás ügyvezetőjével, Schváb Ferenccel, egy kis-és középvállalkozás ügyvezető igazgatójával, Zsoldos Szabolccsal és egy nagyvállalat export igazgatójával, Dunai Andrással is. Ezen kívül a kiegészítő anyagok összegyűjtéséhez nagy segítséget nyújtott Réthi Sándor, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. moszkvai külképviseletének igazgatója és Irmainé Orthman Mónika az MKB Bank Fehérvári úti fiókjának fiókvezetője. A velük készített interjúk alapján, a második, vagyis gyakorlati részben bemutattam az egyes vállalattípusok kockázatkezelési módszereit és lehetőségeiket. Ezek után javaslatokat adtam arra, milyen egyéb lehetőségeket alkalmazhatnánk, illetve azokról részletesebb információkat adtam. Így került elemzésre a Széchenyi-kártya II. konstrukció, faktorcégek, mint Magyar Faktor Zrt. és CE Faktor Zrt, a MEHIB, a COFACE Hungary Kft, az Opten Kft, és az EU KKV programjai. Azt tapasztaltam, hogy napjainkban összességében a leggyakoribb a nyitvaszállítás, amit egy bankgaranciával, vagy faktorcégek szolgáltatásaival biztosítanak. A kisebb cégeknek 20-30%-os előrefizetést írnak elő, vagy pedig szintén a bankgaranciát kérnek. A nagyvállalatok gyakran alkalmaznak hitellimitet, melyet egy hitelbiztosító céggel felméretnek az aktuális piaci információk alapján. Végül elmondható, hogy mindenhol foglalkoznak a kockázatok csökkentésével saját lehetőségeikhez és tudásukhoz mérten. A dolgozatomban bemutatott Atradius elemzéshez hasonló tanulmányok véleményem szerint nagyban elősegíthetik a kisebb, kevesebb szaktudással rendelkező cégek munkáját.

-65-

IRODALOMJEGYZÉK Felhasznált szakirodalom 1./ Hornai Gábor – Kockázat és kockázatkezelés c. tanulmány 2009. 2-5. o.

2./ Dr. Martinkó Károly: Faktoring – A vállalatfinanszírozás Hamupipőkéje, SALDO RT. Tanácsadó szolgálat, Budapest 2002. I-II. fejezet 3./ Dr. Törzsök Éva – Külkereskedelem technikai ismeretek 2: Áruszállítás – Az ellenérték kifizetése, NSZFI kiadó, Budapest 2008: 8. fejezet: 170.o. 9. fejezet, 55-56.o. 12. fejezet, 154-155.o. 4./ Petzné Lamboy Judit Külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolítása az új devizatörvény tükrében, NOVORG kiadó Budapest 1996: I. fejezet: 5-15.o. IV. fejezet: 50-87. o. V. fejezet: 177-192. o. 5./ GY&K Online Marketing Kft. – Online Archívum – Annotáció – Duna TV – Coface elemzés 2010. október 20. 6./ Napi gazdaság: Formálódnak a részletek, 2010. október 21-ei szám, 2. oldal

-66-

Felhasznált internetes források http://ceghitel.oldal.biz/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Kock%C3%A1zatkezel%C3%A9s http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/a-csekk/ http://kulkereskedelem.infodoboz.com/cikk/akkreditiv-okmanyos-meghitelezes/ http://palyazatok.org/beruhazas-elenkites-az-epitoiparban-eu-forrasokbol/ http://palyazatok.org/palyazat-a-ii-nesst-citi-tarsadalmi-vallalkozasfejleszto-treningprogramban-valo-reszvetelre-kkv-k-reszere/#more-12816 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ber/ber21006.pdf http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qb001c.html http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:EKvlILLQb30J:hetivalasz.hu/pr/adonto-faktor28197/+faktor%C3%A1l%C3%A1s%2Bc%C3%A9g&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl=hu http://www.168ora.hu/buxa/jelentosen-nott-a-szechenyi-kartya-iranti-igeny-41025.html http://www.atradius.hu/ http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/309_320_Kalfmann_HSz4.pdf http://www.ce-jeloles.hu http:// www.cefaktor.hu http://www.coface.hu/CofacePortal/HU/hu_HU/pages/home/szolgaltatasaink/biztositasi_vede lem/belfold http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo http://www.eximbank.hu http://www.eximbank.hu/eximbankrol/kuldetes/ http://www.eximbank.hu/szolgaltatasok/ http://www.hellenergy.hu/index.php?lang=hu http://www.hrportal.hu/hr/kockazatkezeles-a-hr-strategiaban-20070619.html http://hvg.hu/kkv/20101005_kockazatmenedzsment_ceg_vallalkozas http://hvg.hu/kkv/20100310_ceg_vallalkozas_kockazat_kockaztat http://www.informatikapalyazatok.hu/index.php?palyazat=P%C3%A1ly%C3%A1zat:%20Mi kro%20%C3%A9s%20kisv%C3%A1llalkoz%C3%A1sok%20technol%C3%B3gia%20fejleszt% C3%A9se%20-%20GOP-2010-2.1.1/A&menu=pview&idvalue=144 http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/faktoring.pdf

-67-

http://www.kavosz.hu/beruhazasi.html http://www.kavosz.hu/forgoeszkoz.html http://www.kavosz.hu/sajtofigyelo/486-napi-gazdasag-agrar-szechenyi-kartya-formalodnak-areszletek http://www.kavosz.hu/sajtofigyelo/496-duna-tv-coface-elemzes http://www.kavosz.hu/sajtofigyelo/504-piac-es-profit-egyutt-a-sikerert http://www.kavosz.hu/szechenyi-kartya.html http://www.kdb.hu/hu/kondiciok_hu.php http://www.magyarfactor.hu/ http://www.mehib.hu http://www.mehib.hu/Default.aspx?menuid=4032&block=403 http://www.mehib.hu/Dokument/Termekek/C1/C_termekismerteto.pdf http://www.mehib.hu/Dokument/Termekek/CF/CF-termekismerteto.pdf http://www.mehib.hu/Dokument/Termekek/KKV/kkv_ism.pdf http://www.mkb.hu/uzleti/kisvallalkozoknak/finanszirozas/egyszeregy_betetfedezetu_bankgar ancia/index.html http://www.mkb.hu/uzleti/kisvallalkozoknak/finanszirozas/index.html http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_mt_53 http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_op_80 http://www.opten.hu/ http://www.scribd.com/doc/22700372/A-valto-es-hasznalata-napjainkban-egy-esettanulmanytukreben-szakdolgozat http://www.szechenyikartya.lap.hu http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2181&Itemid=221 https://www.commerzbank.hu/hu/nagyvallalatok/nemz_ugyl-3.htm https://www.otpbank.hu/hif2001/online/H0103000000.html http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/118/forfaiting_102308.doc http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/118/forfaiting_102308.doc

-68-

MELLÉKLET Táblázat-és ábrajegyzék Ábrák 1. ábra: belföldi vevők esetén fizetési határidők eloszlása

Forrás: Atradiusz felmérés

2. ábra: külföldi vevők esetén fizetési határidők eloszlása

Forrás: Atradiusz felmérés

-69-

3. ábra: működő vállalatok megoszlása vállalattípus szerint Működő vállalatok megoszlása vállalattípus szerint (% ) 100

96,5

93,1

90 80 70 60

Magyarország

50

EU

40 30 20

8,7

10

3

0,1

0,2

0 mikrovállalkozások

nagyvállalat

KKV

Forrás: KSH, 2002.

4. ábra: minősítések

Forrás: Coface biztosító

-70-

5. ábra: Villép Kft. kapcsolati háló

Forrás: EA Technologies Kft.

-71-

6. ábra

Forrás: MEHIB

7. ábra

Forrás: MEHIB

-72-

8. ábra: szállítói hitel

Forrás: MEHIB orosz nyelvű prospektusa (13. melléklet) 4. oldal

9. ábra: önkormányzatok finanszírozása

Forrás: MEHIB orosz nyelvű katalógusa (13. melléklet) 5.o.

-73-

10. ábra: vevőhitelek

Forrás: MEHIB orosz nyelvű katalógusa (13.melléklet) 6.o.

11. ábra: projektfinanszírozás

Forrás: MEHIB orosz nyelvű katalógusa (13. melléklet) 9.o.

-74-

-75-

Táblázatok 6. táblázat

Forrás: KA-VOSZ

9. táblázat

Forrás: KA-VOSZ

-76-

10. táblázat: Garancia támogatás

Forrás: KA-VOSZ

-77-

11. táblázat

Forrás: MEHIB

12. táblázat

Forrás: MEHIB

-78-

Szöveges mellékletek 1. melléklet: Atradiusz fizetési szokások barométer 2010 nyár; forrás: Atradiusz 2. melléklet: CE megfelelőségi nyilatkozat; forrás: EA Technologies Kft. 3. melléklet: CE adatlap és értékelés; forrás: EA Technologies Kft. 4. melléklet: Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok a XXI. század elején; forrás: KSH 5. melléklet: Magyarország – fő gazdasági mutatók; forrás: COFACE 6. melléklet: Oroszország – fő gazdasági mutatók; forrás: COFACE 7. melléklet: Faktoring adatlap; forrás: MK Invest Kft 8. melléklet: Belföldi faktorálási adatlap - szállító; forrás: Magyar Factor Zrt. 9. melléklet: Faktorálási felmérés - szállító; forrás: Magyar Factor Zrt. 10. melléklet: Hitelbiztosítási szerződés; forrás: HellEnergy Kft. 11. melléklet: Széchenyi kártya az agráriumban – cikk; forrás: KAVOSZ 12. melléklet: Menteni bármi áron – cikk; forrás: Népszava Online, Regős Zsuzsa, 2009.06.10. 13. melléklet: MEHIB orosz nyelvű katalógus; forrás: MEHIB

-79-