Könyvviteli alapismeretek
Gazdálkodás Az a céltudatos tevékenység, amely keretében a társadalom erőforrásainak (termelőeszközök, munkaerő) ésszerű felhasználása megvalósul.
Gazdálkodó Az a természetes vagy jogi személy aki (amely) a gazdálkodást végzi, aki a gazdasági folyamatokat szervezi, irányítja
Számviteli törvény szerinti gazdálkodók Vállalkozások Államháztartási szervezetek Egyéb szervezetek Magyar Nemzeti Bank (MNB) Az általuk, illetve természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmények
Vállalkozás Az a termelő és szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók üzletszerűen, saját nevükben és saját kockázatukra, ellenérték fejében, nyereség- vagy vagyonszerzési céllal végeznek. Vállalkozás = vállalkozási tevékenység
Vállalkozó Az a személy vagy szervezet, aki (amely) saját nevében, üzletszerűen, ellenérték fejében, saját kockázatára, nyereségszerzési céllal vállalkozási tevékenységet folytat.
Vállalkozónak minősül továbbá
Hitel- és biztosítóintézetek, befektetési és pénzügyi vállalkozások Vízi- és erdőbirtokossági társulatok Európai részvénytársaságok és az európai szövetkezetek Egyesülések és az európai gazdasági egyesülések Szociális és iskolai szövetkezetek Nonprofit gazdasági társaságok Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe
Üzletszerű tevékenység Az üzleti élet szabályainak, szokásainak megfelelően folytatott vállalkozási tevékenység. Az üzletszerű kifejezés arra irányul, hogy a vállalkozási tevékenység rendszeres, megismétlődő folyamat
Az államháztartás szervezetei
Központi költségvetési szervek és annak intézményei Társadalombiztosítási alapok és azok kezelői Elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői Helyi önkormányzatok és azok intézményei
Egyéb szervezetek (1): (Sztv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja
lakásszövetkezet társasház társadalmi szervezet, köztestület egyházi jogi személy alapítvány, közalapítvány ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda Műsorszolgáltatási Alap MRP keretében létrejött szervezet
Egyéb szervezetek (2): (Sztv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja
víziközmű társulat befektetési alap, egyéb alapok tőzsde, az elszámolóház magán nyugdíjpénztár az önkéntes nyugdíjpénztár az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár a közraktár külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
A Sztv. hatálya nem terjed ki
az egyéni vállalkozóra, kivéve ha egyéni cégként bejegyezték az őstermelőre a polgárjogi társaságra az építőközösségre a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére az eva hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre.
Összefoglalás A gazdálkodók nagy tömege vállalkozás (profitorientált) A vállalkozásokon kívüli további szervezetek nonprofit szervezet
Profitorientált és nonprofit szervezetek közötti különbség A vállalkozások saját bevételeikből fedezik ráfordításaikat, költségeiket A nonprofit szervezetek közpénzekből, civilek adományaiból teremtik elő költségeik és ráfordításaik fedezetét Közös jellemző: vagyonkezelésük könyvvezetésük, beszámoló készítésük szabályait a Sztv. rögzíti
A vállalkozási tevékenység főbb sajátosságai számvitel szemszögéből
A vállalkozás tevékenységének célja, kockázata Rövid távú: nyereség elérése, profit realizálása Hosszú távú: vagyon bővítése, a bevitt tőke gyarapítása Kockázati tényező: a siker nem garantált, motiváció a siker és a profit (szolgáltatási színvonal emelése, termék minőség javítása stb.)
A vállalkozási tevékenység megjelenési formája Termék előállítás (anyagi javak gyártása) Szolgáltatás (tevékenység anyagi forma nélkül), jellegzetességei:
Társadalmi
szükséglet kielégítése Nyújtása és igénybevétele egybeesik Szerteágazó, hatása eltérő
Szolgáltatás alváltozatai
Anyagjellegű szolgáltatások vagy termelői szolgáltatások Kereskedelmi
szolgáltatás Karbantartás, stb.
Nem anyagjellegű szolgáltatások vagy nem termelő szolgáltatások Egészségügyi
szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Oktatási szolgáltatások, stb.
A vállalkozási tevékenység erőforrásigénye Értékesítés
P2
Késztermék, szolgáltatás
P1
Beszerzés
Termelés Munkaerő, termelési eszköz
A vagyon Magán- és jogi személyek által birtokolt szellemi és anyagi javak (dolgok) és a velük kapcsolatos jogok (követelések, kötelezettségek) összessége: anyagi javak: az ember anyagi szükségleteinek kielégítésére alkalmas tárgyak immateriális javak: elvont, nem tárgyiasult dolgok
Vállalkozói vagyon
A vállalkozás rendelkezésére álló javak és velük kapcsolatos jogok összessége
Tőke Az a vagyon, amit a tulajdonosa jövedelem megszerzésére használ fel, amelyet azért visz be a vállalkozásba, hogy ott haszonra, nyereségre tegyen szert. A vagyon szélesebb kategória, mint a tőke. A vagyon válhat tőkévé.
A vállalkozási tevékenység sikerességének mérése
Az eredmény-megállapítás módszerei Vagyon-összehasonlításon alapuló módszer Eredménykimutatáson alapuló módszer
A vagyon-összehasonlításon alapuló (közvetlen) módszer Lényege: az eredményt a vállalkozás az üzleti év végi és az üzleti év eleji saját tőkéjének különbözete alapján határozza meg: E=St2-St1 ahol: E: a vállalkozás üzleti évi eredménye St2: üzleti év végi saját tőke St1: üzleti év eleji saját tőke
Saját tőke fogalma
Olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa (tagja) bocsát a vállalkozás rendelkezésére, továbbá amelyet a tulajdonos az éves (adózott) eredményből hagy a vállalkozásában.
Az üzleti évi eredmény lehet: Pozitív (a vállalkozás nyereséges) Negatív (a vállalkozás veszteséges)
Eredménykimutatáson alapuló (közvetett) módszer Lényege: az eredményt a vállalkozás üzleti évi bevételeinek és üzleti évi ráfordításainak különbözeteként állapítja meg: E=B-R E. A vállalkozás üzleti évi eredménye B: a vállalkozás üzleti évi bevételei R: a vállalkozás üzleti évi ráfordításai Az eredmény lehet: nyereség, veszteség
Bevételek a számvitelben Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Bevétel: értékesítéshez kapcsolódik Pénzbevétel: pénztárban vagy bankszámlán kimutatott pénzeszköz növekedés
Értékesítés nettó árbevétele
Az adott időszak (üzleti év) során értékesített (realizált) vásárolt, illetve saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélküli, számlázott ellenértéke
Értékesítés nettó árbevételének tartalma Üzleti évi nettó árbevétel (áfa nélkül) + kapott árkiegészítés + felszámított felár - adott engedmény
Egyéb bevétel
Olyan bevételek, amelyek ugyan a rendes vállalkozási tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, de nem képezik részét az értékesítés nettó árbevételének és nem minősülnek sem pénzügyi műveletek bevételének, sem rendkívüli bevételnek
Jellemző egyéb bevételek Káresemény, bírság, kötbér, késedelmi kamat, kapott kártérítés Céltartalék felhasználás (megszüntetés) Értékesített tárgyi eszköz, immateriális jószágért kapott áfa nélküli ellenérték Elszámolt terven felüli értékcsökkenés és elszámolt értékvesztés visszaírt összege
Pénzügyi műveletek bevételei
Olyan bevételek, amelyeket a vállalkozás általában a befektetett pénzügyi eszközei, értékpapírjai alapján realizál
Pénzügyi műveletek jellemzőtételei Kapott (járó) osztalék, részesedés Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége, stb.
Rendkívüli bevételek
Olyan bevételek, amelyek a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, vagyis a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban, függetlenek attól
Jellemző rendkívüli bevételek Gazdasági társaságba bevitt vagyon (apport) létesítő okiratban meghatározott összege Fejlesztési célra kapott támogatás össz. Térítés nélkül átvett eszköz értéke Ajándékként kapott és többletként fellelt eszközök értéke, stb.
Ráfordítások
A számvitel gyűjtőfogalomként használja, amely az alábbi kategórákat foglalja magában: a költségeket az egyéb ráfordításokat a pénzügyi műveletek ráfordításait a rendkívüli ráfordításokat
Bevételek, ráfordítások
Értékesítés nettó árb. Egyéb bevétel Pü. műv. bevételei Rendkívüli bevétel
Költségek Egyéb ráfordítások Pü. műv. ráfordítása Rendkívüli ráfordítás
Mit értünk költség alatt?
A költség az adott üzleti év során felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke.
Költség és kiadás fogalmi eltérése A költség az adott üzleti év során felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A kiadás pénztári és banki pénzmozgást (csökkenést), illetve raktárból történő kivételezést jelent.
Egyéb ráfordítás
Olyan kifizetések, veszteség jellegű tételek, amelyek ugyan a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, de nem kapcsolódnak az értékesítés vállalkozási nettó árbevételéhez, és nem minősül sem pénzügyi műveletek ráfordításának, sem rendkívüli ráfordításnak
Egyéb ráfordítás jellemzően
Káresemény, bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés címén fizetett összegek Üzleti évben képzett céltartalék összege Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartási értéke Jövedéki adó összege Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés összege, stb.
Pénzügyi műveletek ráfordítása
Olyan ráfordítások, amelyeket általában a vállalkozás befektetett pénzügyi eszközei és hitelei, kölcsönei (tartozásai) után kell megfizetni.
Pénzügyi művelet ráfordítása jellemzően Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztései Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, stb.
Rendkívüli ráfordítás
Olyan ráfordítás, amely a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, vagyis a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban (függetlenek attól).
Rendkívüli ráfordítás jellemzően Gazdasági társaságba bevitt vagyon (apport) nyilvántartás szerinti értéke Fejlesztésre véglegesen átadott pénzeszközök összege Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke, stb.
A legelterjedtebb vállalkozási formák
Nyílt és zárt részvénytársaság (Nyrt, Zrt) /részvénytőke, alaptőke/ Korlátolt felelősségű társaság (Kft) /törzstőke/ Szövetkezet /szövetkezeti üzletrésztőke és szövetkezeti részjegytőke/ Betéti társaság (Bt) /rendelkezésre bocsátott vagyoni betét/ Közkereseti társaság (Kkt) /rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás/ Állami vállalat /alapítói vagyon/
Jegyzett tőke
Rt-nél, Kft-nél, és egyéb cégjegyzésre kötelezett cégnél a cégbíróságon bejegyzett tőke, más vállalkozónál a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott, ténylegesen átadott tőke, függetlenül attól, hogy ezt a cégbíróságon bejegyezték vagy sem.
A társaságok jegyzése
Az Rt, a Kft, a Bt és a Kkt gazdasági társaságnak minősülnek. Működésük szabályait a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza. Ezen törvény alapján készült a létesítő okirat.
A vállalkozások információs rendszere
A számvitel lényege
Mire szolgál a számvitel? Mi a számvitel rendeltetése? Milyen szerepet tölt be a számvitel a társadalomban?
A számvitel a tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze.
Miről készül a tájékoztatás, és mi a tartalma? Kiknek szól ez a tájékoztatás, kik a címzettjei? Hogyan valósul meg a számviteli informálás, milyen annak a módszere?
A számviteli tájékoztatás, informálás tartalma A számvitel a gazdálkodók vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást.
A számviteli tájékoztatás címzettjei: a piac szereplői a hatóságok a vállalati vezetők (menedzserek) az alkalmazottak.
A piac szereplői és azok informálása: Piac szereplői: a tulajdonosok a hitelezők a jövőbeni potenciális befektetők az üzleti partnerek.
A tulajdonosok és információ igényük: Tulajdonosok: azok, akik a vagyonukat vitték be a vállalkozásba azzal a céllal, hogy az ott kigazdálkodott jövedelemből osztalék formájában részesedjenek, vagy vagyonukat ilyen módon gyarapítsák. Információs igényük: a kigazdálkodott jövedelmen milyen arányban osztozkodnak a munkavállalókkal, az állammal, a hitelezőkkel stb. a befektetéseikre mekkora hozadék jut. a befektetésük milyen irányban és milyen mértékben változott.
A hitelezők és információs igényük: A hitelezők azok, akik pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak.
Információs igényük: Olyan információkra kíváncsiak, amelyből következtethető, hogy az átengedett tőkéjüket és azok után járó kamatot képes lesz-e visszafizetni a vállalkozás. milyen a vállalkozás fizetőképessége milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége, hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege. stb.
Jövőbeni potenciális befektetők és információs igényük Potenciális befektetők: azok a piaci szereplők, akiknek még nincs befektetésük a vállalkozásban, de van szabad pénzeszközük, és keresik azt a céget és befektetési formát, ahol a befektetésük a legnagyobb hozadékkal kecsegtet.
Információs igényük: Megegyezik a tulajdonosok és a hitelezők igényeivel, hiszen vagy tulajdonosokká, vagy hitelezőkké válthatnak.
Az üzleti partnerek és információ igényük Üzleti partnerek: a gazdasági élet azon szereplői akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll. Információs igényük: a vállalkozás pénzügyi helyzete a vállalkozás várható fejlődése.
A piaci szereplők információ igényét csak intézményesen lehet biztosítani, ezért van szükség – többek között – a számvitelre, hogy a gazdasági élet szereplői a nekik szükséges információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani.
A hatóságok és azok tájékoztatása Hatóságok: a központi költségvetés a társadalombiztosítás helyi önkormányzatok. A vállalkozás köteles adatokat szolgáltatni és az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni.
A hatóságok és azok tájékoztatása A központi költségvetésnek: adókat, illetéket, járulékokat kell befizetni. A központi költségvetést képviselő szervezetek: APEH (Megszűnt) VPOP (Megszűnt) NAV
A hatóságok és azok tájékoztatása A társadalombiztosítási önkormányzat Szervezetei: Egészségbiztosítási
önkormányzat Nyugdíjbiztosítási önkormányzat
A helyi önkormányzatoknak: helyi
adókat illetékeket
kell megfizetni.
A hatóságok és azok tájékoztatása A különböző hatóságok tájékoztatásának szabályait adótörvények, a társadalombiztosításról, az államháztartásról szóló törvények írják elő. Az alap általában a számviteli törvény. A piaci szereplőknek és a különböző hatóságoknak a tájékoztatását szolgáló számvitelt a szakma pénzügyi számvitelnek nevezi, melynek feladata a külső információs igények kielégítése.
A vállalkozás vezetőinek tájékoztatása A számvitel elsőrendű, kiemelt feladata, annak ellenére, hogy ezt jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé. A számviteli információs rendszert úgy célszerű kialakítani, hogy a külső tájékoztatás mellett jól szolgálja a menedzser információs igényeit is. A számviteli információra szükséges: az ellenőrzéshez, elemzéshez: a gazdálkodás, üzletmenet eredményességének méréséhez, értékeléséhez a döntések kialakításához: megalapozott jó döntések csak úgy hozhatók, ha a korábban lefutott gazdasági folyamatokról is információkkal rendelkeznek A számvitelnek ezt a területét a szakma vezetői számvitelnek nevezi.
A dolgozók, alkalmazottak információs igénye Elsősorban a vállalkozás stabilitása, jövőbeni zavartalan működése érdekli
A tájékoztatás formája, módszere A tájékoztatás legfőbb eszköze a beszámoló, amelyet a vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint kell elkészíteni és azt a kívülállók számára is rendelkezésre bocsátani.
A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer
A számviteli információs rendszer főbb jellemzői:
a gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri és feljegyzi. b) A számvitel a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket, folyamatokat figyeli, méri meg és jegyzi fel. c) A számvitel a tájékoztatás és az informálás eszköze. Információhoz juthatnak a számvitel által a gazdasági élet szereplői – külső informálás – és a vállalkozás vezetői – belső informálás. d) A számvitel a vagyonváltozásokat tudatos módon figyeli meg, és sajátos eszközrendszerével dolgozza fel. Már a megfigyelés stádiumában a megbízható, valós tájékoztatást helyezi előtérbe. a)
A számvitel feladata, rendeltetése a)
A tájékoztatás eszköze – a számvitel kiemelt szerepe, legfontosabb rendeltetése - külső tájékoztatás – a számvitel deklarált feladata - belső tájékoztatás – szabályait a vállalkozás a számviteli politikájában rögzíti
b)
A kommunikáció eszköze – a gazdasági élet szereplőinek érintkezésénél biztosítja a közös nyelvet, a gondolatok közös cseréjéhez eszközül szolgál.
c)
A vagyonvédelem eszköze – ez a szerep nem kötelező, de hasznos. A fennmaradásában a megszokás, a beidegződés fontos szerepet játszik.
A számviteli információs rendszer felépítése
A számviteli információs rendszer felépítése Beszámoló Főkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartások Alapnyilvántartás
Beszámoló
A vállalkozás működését, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató írásos jelentés Alátámasztó okmányai: főkönyvi könyvelés (főkönyvi kivonat), leltár Készítője: szakember (mk.könyvelő,kv.) Mérésmódja: értékben (e Ft vagy m Ft) Rendeltetése: valós megbízható kép nyújtása (érdeklődők, gazdasági élet szereplői)
Főkönyvi könyvelés
Alátámasztó okmányai: analitikus nyilvántartások feladásai, külső bizonylatok Készítője: főkönyvi könyvelő Mérés módja: értékben (forintban vagy devizában) Rendeltetése: beszámoló alátámasztása, belső információs igényekkielégítése
Analitikus nyilvántartások
A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét érintő változásokról vezetett értékbeli, mennyiségbeli nyilvántartás Alátámasztó okmányai: bizonylatok Készítője: anyagkönyvelő, pénztáros, stb. Mérésmódja: értékben (forintban, devizában), mennyiségben Rendeltetése: időszaki feladások készítése a főkönyvi könyvelés részére Konkrét formái: anyagkönyvelés, bérelszámolás, adatnyilvántartás, szállítók és vevők folyószámlája
Alapnyilvántartások Konkrét formái: raktárkönyv, raktári készletnyilvántartó lap, stb. Alapokmányai: bizonylatok Mérésmódja: mennyiségi Készítője: készletkezelő
Egyes szinteket összekötő kapcsok Beszámoló és főkönyvi könyvelés között: főkönyvi kivonat Főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás között: feladás Analitikus könyvelés és az alapnyilvántartás között: elsődleges bizonylatok egy-egy példánya
Összefoglalva:
A számvitel területei, részei A számvitelnek, mint átfogó fogalomnak, az összetevőit a szakirodalom többféleképpen értelmezi. A számvitel által szolgáltatott információk alapján kétféle számvitelről beszélhetünk: pénzügyi számvitelről, vezetői (menedzser) számvitelről
A pénzügyi számvitel a vállalkozás gazdasági folyamatairól (eseményeiről) készített olyan információs rendszer, amely alapján a piac szereplői a vállalkozásról megbízható valós összképet kapnak. A beszámolóban rögzített információknak megbízhatóaknak, hiteleseknek, hozzáférhetőeknek kell lenni, ezeket a számviteli törvény szavatolja.
A pénzügyi számvitel részterületei: beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend könyvvizsgálat a megbízhatóságát garantáló intézmény nyilvánosságra hozatal
Beszámoló a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés (dokumentáció). A beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő
melléklet
Könyvvezetés (könyvvitel) az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. Gazdasági esemény: olyan beavatkozás (gazdasági művelet), amely hatására megváltozik a vállalkozó vagyoni és jövedelmi helyzete. Könyvvezetési formák: kettős könyvvitel egyszeres könyvvitel
Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, vagyonának összetételét alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, utólagosan is felidézhetően, zárt rendszerben tükrözi. A vagyont kettős vetületben veszi számba. Nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla.
Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben mutatja. Megjelenési formája: a pénztárkönyv és a naplófőkönyv.
A kettős és az egyszeres könyvvezetésben meglévő különbségek: 1.) Terjedelmében: a kettős könyvvitel teljes körű, vagyis minden gazdasági műveletet regisztrál az egyszeres könyvvitel csak a pénzmozgásokat jegyzi fel.
2.) Formájában a kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla az egyszeres könyvvitel nem használ főkönyvi számlát, eszköztára a pénztárkönyv és a naplófőkönyv.
Vezetői számvitel A vezetői számvitel a vezetői információs rendszer egyik fontos, de nem egyedüli eleme. A vezetői információs rendszer további elemei: piaci
információk (marketing) központi szabályozók ismerete technikai-műszaki ismeretek szociológiai ismeretek különböző környezeti faktorok ismerete.
Vezetői számvitel Feladata: a vállalkozáson belüli termelési folyamat teljeskörű megfigyelése. Ennek rendszerét úgy kell kialakítani, hogy illeszkedjen a pénzügyi számvitelhez. Lényege: a vállalkozás vezetői számára elemi érdek olyan információk birtokába jutni, amelyek elősegítik a költségek, ráfordítások észszerű, takarékos felhasználását, illetve a fennálló veszteségforrások napvilágra hozatalát szolgálják, hozzájárulva ezzel a jövedelmező gazdálkodáshoz.
A MÉRLEG 1.) a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. 2.) olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely egy naptári időpontra vonatkozóan összevontan, pénzértéken tükrözi a vállalat vagyonát, egyik oldalán az eszközök összetételét, míg másik oldalán az eszközök finanszírozási forrását, eredetét mutatja be.
A mérleg főbb ismérvei (1): a vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja, ez az időpont mérleg fordulónapja. b) a vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben (két megközelítésben) mutatja c) az eszközök és források forint összegének egyeznie kell, mivel egy halmazt részletezünk két ismérv alapján d) a mérlegnek teljes körűnek kell lennie e) a mérleg összevontan a számviteli törvényben előírt sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat, ezért áttekinthető. a)
A mérleg főbb ismérvei (2): f)
g) h) i)
a mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban tartalmazza az egyes eszköz és forrás összetevőket. (MFÖ: 100 milliárd az adatokat millió forintban kell megadni) hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. a hitelességét a vállalkozás vezetőjének és a könyvvizsgálónak is aláírásával igazolnia kell. formáját tekintve két változatban is elkészíthető: 1. 2.
j)
lépcsős és kétoldalas változatban.
mind az eszköz oldalon, mind a forrás oldalon három értékoszlopot tartalmaz, éspedig a tárgyévi, a tárgyévet megelőző évi adatokat, továbbá a lezárt évekre vonatkozó módosításokat ellenőrzés és önellenőrzés címén.
A leltározás az egyes vagyonelemek valóságban meglévő állományának mennyiségi és értékbeni megállapítása. A leltározási tevékenység részei: a számviteli nyilvántartások és a tényleges állapot közötti eltérések, a hiányok és a többletek megállapítása, azok rendezése, hiányok és a többletek rendezése a selejtezendő értékcsökkent eszközök feltárása.
A leltározás módjai: mennyiségi felvétel: amely tényleges megszámlálást, mérést jelent, - olyan vagyonrészeknél lehetséges, amelyek természetes mértékegységben is kifejezhetők. Egyeztetés: az egyes vagyonelemek a főkönyvi számláknak az analitikus részletező nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal való összehasonlítása, egybevetése.
A leltározás időpontját tekintve lehet:
folyamatos: a vagyonrészeket egy meghatározott időtartamon belül legalább egyszer számba kell venni és a fordulónapra pontosítani kell
fordulónapi leltározás: előre meghatározott napon minden eszközfajta teljes egészében leltározásra kerül.
A leltár olyan vagyonkimutatás, amely egy időpontra vonatkozóan mennyiségben és értékben mutatja a vállalkozás vagyonát.
A leltár mérleggel megegyező főbb ismérvei: adott időpontra vonatkozik teljeskörű, mindenre kiterjedő a felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságot.
A mérlegtől megkülönböztető ismérvei mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér felépítés: a leltár kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont
Mérlegfajták (1) 1.
2.
3.
Mérleg készítésének célja alapján: - statikus vagyonmérleg. - dinamikus mérleg - organikus mérleg Készítésük gyakorisága alapján: - folyó mérleg - eseti mérlegek - alapító mérleg - felszámolási mérleg - átalakulási mérleg Kiterjedésük szerint - egyedi mérleg - konszern mérleg - nemzetgazdasági mérleg
Mérlegfajták (2) 4.
5.
Az információk címzettjei alapján - belső használatra szolgáló mérlegek (intern mérleg) - külső használatra készülő mérleg (extern mérleg) A beszámolási időszakhoz való kapcsolat szerint: - nyitómérleg: amely a beszámolási időszak kezdetén rendelkezésre álló vagyont veszi számba - zárómérleg: amely a beszámolási időszak végén meglévő vagyont mutatja be.
A vállalkozások a mérlegeikben csak a realizált eredményt mutathatják ki. E követelmény érvényesülése a realizációs elv. E szerint eredményt csak akkor lehet kimutatni, ha az előállított terméket a vállalkozás el is adta értékesítette.
A realizált eredmény megjelenési formái pénzforgalmi szemléletű eredmény teljesítés szemléletű eredmény
A mérleg formái a két oldalas változat – e változatnál az egyik oldalon (bal) az eszközöket, míg a másik oldalon (jobb) a forrásokat vesszük számba. a lépcsős szerkezet – ezt rögzíti a számviteli törvény. E szerint az első blokkban az eszközöket, míg a második blokkban a forrásokat kell kimutatni.
A vállalkozó választhat a két változat közül.
A mérleg felépítése az egyes eszközök és források különböző elvek szerint állítható sorrendbe. Ilyen elvek: likviditási, mobilitási, fontossági, stb. A számviteli törvény az EGK 4. számú irányelveit figyelembe vevő sorrendet ír elő a vállalkozóknak. A kötelezően előírt mérlegséma – az éves beszámoló esetében – három fokozatú tagolást követ. Megkülönböztet: mérlegfőcsoportot mérlegcsoportokat mérlegsorokat, mérlegtételeket
Kétoldalas mérlegséma Eszközök
Mérleg,20................hó......nap
Források
A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
=
Források összesen
Lépcsős mérlegséma Eszközök (aktívák) A.) Befektetett eszközök B.) Forgó eszközök C.) Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források (passzívák) D.) Saját tőke E.) Céltartalékok F.) Kötelezettségek G.) Passzív időbeli elhatárolások Források összesen
A számvitel szabályozása (1) Külső szabályozás (lehet: nemzetközi vagy hazai) Nemzetközi: IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok), IAS (Nemzetközi számviteli szabványok), EU számviteli irányelvei, US GAAP (USA)
A számvitel szabályozása (2)
Nemzeti (hazai) szabályozás Törvények,
kormányrendeletek Nemzeti számviteli standardok
Legfontosabb jogszabály: Számviteli törvény (2000. évi C. törvény)
A számvitel szabályozása (3) Belső szabályozás: olyan előírásokat fogalmaz meg, amelyeket maga a vállalkozás, annak vezetése fogad el. Néhány példa:
Beszámoló
formája Mérleg formája Eredménykimutatás formája Vásárolt készletek értékelésének módszere Értékcsökkenési leírás módszerei
A számvitel szabályozása (4)
A belső szabályozás konkrét formája a vállalkozás számviteli politikájában ölt testet.
A számviteli alapelvek
1. vállalkozás folytatásának elve
ELSŐDLEGES ALAPELV
2. teljesség elve 3. valódiság elve 4. óvatosság elve 5. összemérés elve 6. egyedi értékelés elve 7. bruttó elszámolás elve 8. időbeli elhatárolás elve 9. tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 10. lényegesség elve 11. költség-haszon összevetésének elve 12. világosság elve 13. folytonosság elve 14 következetesség elve
TARTALMI ALAPELVEK
KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK
FORMAI ALAPELVEK
Az éves beszámolóban a megbízható, valós kép bemutatásához – az előzőeken túlmenően érvényesíteni kell még a következő követelményeket is. hasznosíthatóság elve – felhasználókat érdeklő információk semlegesség elve - tárgyilagosság időszerűség elve – szöveges információk
A vállalkozás folytatásának elve A számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. (Szt. 15. § (1))
A teljesség elve A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással vannak. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, könyvelni kell, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, és a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté. (Szt. 15. § (2))
A valódiság elve A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (Szt. 15. § (3))
A világosság elve A világosság elve azt a követelmény fogalmazza meg, hogy a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. (Szt. 15. § (4))
A következetesség elve A következetesség azt jelenti, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A választott értékelési eljárások csak akkor változtatható meg, ha a számviteli törvény előírja, illetve a körülmények ezt szükségessé teszik. Amennyiben a vállalkozó számviteli politikája változik, úgy azt a kiegészítő mellékletben részletesen kell bemutatni, feltüntetve a változtatás indítékait és hatásait! (Szt. 15. § (5))
A folytonosság elve A folytonosság elve azt jelenti, hogy az üzleti év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. A különböző időszakok beszámolóját úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen az összehasonlíthatóság. (Szt. 15. § (6))
Az összemérés elve A számviteli törvény szerint az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. (Szt. 15. § (7))
Az óvatosság elve A számviteli törvény azt a követelményt fogalmazza meg, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség. (Szt. 15. § (8))
A bruttó elszámolás elve A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el. (Szt. 15. § (9))
Egyedi értékelés elve Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni a nyilvántartásokban. (Szt. 16. § (1))
Az időbeli elhatárolás elve Az időbeli elhatárolás elve azt jelenti, hogy az éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (Szt. 16. § (2))
A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv Ez az alapelv azt jelenti, hogy az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok tényleges gazdasági tartalma alapján történik, nem pedig a jogi formula alapján. (Szt. 16. § (3))
A lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. (Szt. 16. § (4)) Annak kritériumait, hogy a vállalkozás mit tart lényegesnek, a számviteli politikájában kell meghatározni.
A költség-haszon összevetésének elve A költség-haszon összevetésének elve gazdaságossági követelményt fogalmaz meg. Ezen alapelv szerint a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A beszámolóban szereplő információkból nyerhető haszon haladja meg az információ előállításának költségeit. (Szt. 16. § (5))
A vállalkozások számviteli politikája
A számviteli politika azoknak a számviteli alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a beszámoló összeállításánál és közzétételénél, illetve a könyvvezetés során érvényesít.
A számviteli politika célja
A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli információs rendszer működjön, amelynek alapján megbízható valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani, és amely egyidejűleg a vezetői döntésekhez is használható információkat szolgáltat.
A számviteli politika szerepe, dokumentálása A Sztv. a vállalkozás hatáskörébe utalja a belső információs rendszer kialakítását A pénzügyi számvitel számos kérdésben alternatív lehetőséget kínál fel, a vállalkozót döntési helyzetbe hozza. Írásba foglalása kötelező
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (1) 1.) Beszámolási séma megválasztása (kötelező formától magasabb forma választása) 2.) A mérleg formájának megválasztása („A” kétoldalas, „B” lépcsős forma) 3.) Eredménykimutatás formájának megválasztása - összköltség eljárással - forgalmi költség eljárással Ezeken belül is: „A” változat: lépcsős felépítésű „B” változat: mérlegszerű
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (2) 4.) A mérleg és az eredménykimutatás további tagolása: A vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy a mérlegsorokat és az eredménykimutatássorokat összevonja, illetve tovább tagolja. Bizonyos esetekben új tételek beiktatására is van lehetőség
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (3) 5.) A beszámoló készítés időpontjának rögzítése: mérleg fordulónapja és a letétbe helyezés közötti időintervallum a számviteli politikában az időpontot rögzíteni kell
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (4) 6.) Besorolási jegyzék készítése: Elérhető, hogy eszközök beszerzése, előállítása esetén egy konkrét eszköz mindig ugyanabba csoportba kerüljön állományba
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (5) 7.) A készletek értékelésének és elszámolásának módja: E vonatkozásban a vállalkozásnak döntenie kell arról, hogy a Sztv. által felkínált értékelési és elszámolási módozat közül melyiket alkalmazza.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (6) 8.) az értékcsökkenési leírás módszere: Az amortizáció esetén a vállalkozó több kérdésben választási helyzetben van, ezért döntenie kell: értékcsökkenési leírás módszerére maradványértékre a futamidő hosszára vonatkozóan
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (7) 9.) A deviza / valutakészletek elszámolásának módja: E készletek csökkenése elszámolható a Sztv. szerint: súlyozott árfolyamon FIFO eljárással
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (8) 10.) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének megállapítása: Választott
hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyam átlagán MNB által közzétett, hivatalos deviza árfolyam Nem jegyzett valuta esetén szabadpiaci árfolyam Különleges körülmények között a választott hitelintézet devizavételi, illetve deviza eladási árfolyamán
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (9) 11.) Az értékvesztés és annak visszaírási módszere: Rögzíteni
kell az elszámolás információs bázisával összefüggő kérdéseket, és a nyilvántartások rendjét
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (10) 12.) Az értékhelyesbítés elszámolásának rendje: Rögzíteni
kell, hogy a vállalkozás él-e az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével. Ha igen, akkor annak részleteit is dokumentálni kell.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (11) 13.) A céltartalék képzés szabályai: A
jövőbeni költségekre céltartalék képzése nem kötelező, hanem csak lehetőség. Dönteni kell arról, hogy a vállalkozás él-e a lehetőséggel. Ha igen, akkor a részleteket is szabályozni kell.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (12) 14.) Időbeli elhatárolások módja: Rögzíteni
kell az aktív és passzív időbeli elhatárolások tételeit, és meg kell állapítani azok számítási módját, továbbá e tételek dokumentálásnak szabályait.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (13) 15.) Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása: Abban
kell dönteni, hogy a vállalkozás e költségeket aktiválja-e, vagy az üzleti év költségei között számolja el azokat.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (14) 16.) A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása, dönt: Az
üzleti év költségei között hagyja Aktiválja
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (15) 17.) A költségelszámolás módszere: A Sztv. e téren több lehetőséget kínál. Így többek között azt, hogy a költségeket elsődlegesen a költségnemek szerint, vagy a költséghelyek, költségviselők szerint számolják el.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (16) 18.) A zárlati munkák gyakoriságának megállapítása: A Sztv. nem ír elő konkrét időpontot, azt a vállalkozásnak kell megállapítania.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (17) 19.) A kiegészítő melléklet tartalma: E vonatkozásban a Sztv. tételes előírásokat tartalmaz, de hangsúlyozza azt is, hogy az előírtakon túl, a kiegészítő melléklet olyan tartalmú legyen, amely a megbízható, valós összképet tükrözi a vállalkozásról. Ezért kell a számviteli politikában rögzíteni azt, hogy a vállalkozás a kötelezően előírtakon túl még mit kíván a kiegészítő mellékletbe belefoglalni.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (18) 20.) A vállalkozás kapcsolati rendszere: E körbe a vállalkozás befektetési kapcsolatainak feltérképezése tartozik. A számviteli politikában célszerű rögzíteni e kapcsolati rendszer megállapításainak módszerét, dokumentálását.
A számviteli politika keretében szabályozandó témák (19) 21.) A „jelentős és lényeges” kritériumok számszerűsítése: A Sztv. több paragrafusában előfordul e két kifejezés. Sőt, ezek ellenpárjai is: a nem jelentős, a nem lényeges. A számviteli politikában kell számszerűen megadni, hogy konkrét vállalkozásnál ezek a kifejezések mekkora összeget vagy méretet jelentenek.
A számviteli szabályzatok
Kötelezően elkészítendő szabályzatok A vállalkozás számlarendjét A leltárkészítési és leltározási szabályzatot Az eszközök és források értékelési szabályzatát Az önköltség-számítási szabályzatot A pénzkezelési szabályzatot
A vállalkozás számlarendje Tartalmaznia kell:
A vállalkozásnál használt minden főkönyvi számla számát és pontos megnevezését A főkönyvi számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik A főkönyvi számla tipikus mozgásjogcímet és más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát A főkönyvi számla kapcsolatát az analitikus nyilvántartásokkal A főkönyvi számlához kapcsolódó egyeztetéseket és zárlati teendőket A főkönyvi számlához kötődő bizonylati rendet, alátámasztást
A vállalkozás számlarendje A számlarendhez kötelezően számlatükör is kapcsolódik. Ebben az alkalmazott főkönyvi számlákat kell számlaosztályonként, számlacsoportonként – emelkedő számlarendben – felsorolni.
A leltárkészítési és leltározási szabályzat Tartalmaznia kell:
Az előkészítéssel kapcsolatos teendőket A leltározási egységek kijelölését A leltározás bizonylatainak körét, rendjét A leltározás módját A leltár értékelésének módszerét A leltározás technikai feltételeit, eszközeit A leltár és a könyvvezetés egyeztetése módja. A leltár és leltározás ellenőrzésének formáját A leltárkülönbözetek megállapításának és elszámolásának rendjét
Az eszközök és források értékelési szabályzata Tartalmaznia kell: Az
eszközök és források állományba kerüléskori értékét, annak megállapítási módját A könyv szerinti érték alakulására ható tényezőket (értékvesztés, écs., árf.vált.) Az eszközök, források állományból történő kikerüléskori értékét, annak megállapítási módszerét A mérlegérték megállapításának módszerét
Az önköltség-számítási szabályzat Tartalmaznia kell: A
kalkulációs egységeket (az önköltségszámítás tárgyát) A kalkulációs sémát, a költségtényezők tartalmát Az önköltségszámítás módszerét A költségek utalványozásának, bizonylatolásának rendjét A kalkulációs időszakot, a kalkuláció készítésének időpontját A kalkuláció készítéséért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörét, stb.
Nem kell önköltség- számítási szabályzatot készítenie: az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások, illetve azon vállalkozások, melyeket értékhatár el nem érése miatt mentesít a számviteli törvény (14. § (7))
Pénzkezelési szabályzat Tartalmaznia kell: A
pénztár működésének általános szabályait (a pénztárral és a pénztárossal szemben támasztott követelményeket) A napi készpénz záró állomány maximális mértékét A lehetséges pénzmozgások elszámolásának bizonylati alátámasztásának rendjét A pénztárjelentés készítésének gyakoriságát A pénztárellenőrzés rendjét A pénztáros felelősségét Az értékpapírok kezelésének rendjét, stb.
A mérlegfőcsoportok tartalma
A mérlegfőcsoportok tartalma Az eszközök között kimutatott mérlegfőcsoportok tartalma Amennyiben eltekintünk az aktív időbeli elhatárolástól, úgy az eszközök két átfogó csoportját különböztetjük meg: - befektetett eszközök - forgóeszközök.
A vállalkozónak az eszközeit első lépésben tartósság alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni
Befektetett eszközök azok az eszközök, amelyek a vállalkozói tevékenységet várhatóan egy évnél hosszabb időn keresztül szolgálják. Főbb csoportjai: Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök
Immateriális javak: olyan nem anyagi, értékkel bíró, forgalomképes javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak értéke használatuk során fokozatosan csökken, értékük a segítségükkel előállított javak értékébe kerül át. Ez a folyamat az értékcsökkenés.
Az immateriális javak főbb formái:
Vagyoni értékű jogok: tulajdonból származó, önmagukban is forgalomképes jogok, melyek nem ingatlanhoz kapcsolódnak. Pl: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, márkanév, licenc. Szellemi termék: a vállalkozás tevékenységét közvetlenül és tartósan szolgáló szellemi alkotások. Pl.: találmány, újítás, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, stb. Üzleti vagy cégérték: az az eszmei érték, amelyet egy üzleti vállalkozás jó hírneve, ismertsége, hitelképessége, márkája jelent egy másik cégnek, akkor, ha annak cégvásárlással, illetve átalakulással a birtokába jut. A megvásárolt cégért fizetett ellenérték és a saját tőke különbözete.
Az immateriális javak főbb formái:
Alapítás átszervezés aktivált értéke: az új vállalkozás létrehozásával kapcsolatos (a tevékenység megindítását megelőzően felmerülő), illetve meglévő vállalkozás működési feltételeinek jelentős bővítésével kapcsolatos közvetlen költségek mutathatók ki. Az aktiválás nem kötelező! Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: olyan többletköltségek aktiválása, amelyek a jövőben várhatóan megtérülnek, mivel a kísérleti fejlesztés jövőben hasznosíthat, értékesíthető produktuma érdekében merültek fel.
Tárgyi eszközök: azon anyagi eszközök, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezték-e vagy sem. Több termelési ciklusban vesznek részt, értékük használatuk során fokozatosan csökken. Ez a fizikai, technikai avulás az értékcsökkenés (amortizáció). Értékcsökkenési leírás, az értékcsökkenés költségkénti elszámolása.
A tárgyi eszközök főbb csoportjai: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, felújítások Tenyészállatok
Tárgyi eszközök (1)
Ingatlanok: a föld, és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek (telek, telkesítés, ültetvény, épület, építmény) Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: olyan jogok amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. (földhasználat, haszonélvezet, használat, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, jogszabályban nevesített hozzájárulások (víz, villamos hálózat)
Tárgyi eszközök (2)
Gépek, berendezések, felszerelések, járművek: a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, gépek, járművek, valamint a vállalkozási tevékenységet tartósan de közvetetten szolgáló berendezések, felszerelési tárgyak, gépek, járművek. Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés tartás során leválasztható terméket termelnek, és tartási költségeiket ezen termékek értékesítése, vagy az állatok egyéb hasznosítása biztosítja függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Beruházás: az előállítás folyamatában lévő, illetve már beszerzett, de még rendeltetésszerű használatba nem vett tárgyi eszközök. A beruházások között kell kimutatni a felújítások értékét is.
Befektetett pénzügyi eszközök
azok a pénzügyi befektetések, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozásnál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy a másik vállalkozásban befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
Befektetett pénzügyi eszközök főbb típusai (1):
Tartós részesedések: tulajdonviszonyt kifejező értékpapírok, amelyek célja hogy a vállalkozás elsődlegesen osztalékot kapjon, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőségre tegyen szert. (részvény, üzletrész, vagyoni betét, stb.) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azok a befektetési céllal vásárolt értékpapírok, amelyek után kamat vagy értékesítés esetén árfolyamnyereség érhető el. (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, kárpótlási jegy, stb.)
Befektetett pénzügyi eszközök főbb típusai (2):
Tartósan adott kölcsönök: azok a pénzügyi befektetések, amelyeket a vállalkozó forintban vagy devizában nyújtott más vállalkozó vagy magánszemély számára. A kölcsönnyújtás célja kamatjövedelem, vagy más tartós kapcsolat biztosítása. Hosszú lejáratú bankbetét: a vállalkozó által tartós lekötéssel pénzintézetnél elhelyezett pénzeszköz.
Forgóeszközök:
azok az eszközök, amelyek a vállalkozói tevékenységet várhatóan maximum egy évig szolgálják, illetve a számviteli törvény forgóeszköznek minősíti. Tehát azok az eszközök, amelyek a befektetett eszközök csoportból kiszorultak. Ezt a besorolást a vállalkozónak kell elvégeznie, mert egy adott vagyontárgyat a vállalkozás céljainak, illetve a vállalkozásban betöltött szerepének megfelelően kell besorolni, s ezt csak a vállalkozó ismerheti.
A forgóeszközök főbb csoportjai: Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök
A készletek tovább tagolhatók
vásárolt készletek: amelyeket a vállalkozás a tevékenysége során szerez be és használ fel, valamint tovább értékesítési céllal szerez be. Anyagok:
olyan munkatárgyak, amelyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék szolgáltatás értékébe. Eredeti formájukat általában elveszítik. Áruk: azok a termékek, szolgáltatások, amelyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.
A készletek tovább tagolhatók saját termelésű készletek: azok az eszközök,
amelyeket a vállalkozás állít elő értékesítés vagy felhasználás céljából Befejezetlen
termelés: mindaz a megmunkálás alatt lévő, vagy arra váró termék, amelyen legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. Félkész termék: amely már egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vehető, vagy vették, de a készterméknek még nem minősül. Késztermék: a meghatározott előírásoknak, szabványoknak megfelelő, minőségi átvétel után raktárra vett, késztermékként értékesíthető termékek köre. Növendék, hízó és egyéb állat
Követelések:
szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, értékpapír értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz előlegfizetéshez kapcsolódnak. A mérlegbe csak az adós által elismert követelés állítható be.
Főbb típusai:
Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból vevők: az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó, a fizetendő általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevők által elismert követelés összege. Váltókövetelés: a váltó olyan fizetési ígérvény, amely későbbi időpontban esedékes fizetés vállalását, kötelezettségét testesíti meg. Egyéb követelések: azok a követelések, amelyek nem minősülnek sem vevőnek, sem váltónak. Munkavállalókkal, költségvetéssel, más vállalkozásokkal szembeni követelések
Értékpapírok: azok a pénzügyi befektetések, amelyeket a vállalkozó forgatási célból elsődlegesen árfolyamnyereség, másodlagosan kamatjövedelem szerzése céljából szerzett be. Tartalma szerint: tulajdon
viszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
Pénzeszközök: olyan általános elfogadott fizetési eszközök, amelyekkel a vállalkozás szabadon rendelkezik. Fajtái: Pénztár,
csekkek Bankbetét
Aktív időbeli elhatárolás: az időbeli elhatárolás célja az időszak valós eredményének megállapítása. Az aktív elhatárolás eszköznövekedést, illetve eredménynövekedést jelent. (bevétel nő, ráfordítás csökken)
Források
Két nagy csoportra bontható: saját
tőke (saját forrás) kötelezettségek (idegen tőke)
Saját tőke Olyan tőkerész, amelyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, illetve amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből hagynak benn a vállalkozásban
Sajátosságai időkorlát nélkül áll rendelkezésre szabadon felhasználható a vállalkozás helyzetének fontos kifejezője
Saját tőke főbb elemei Jegyzett tőke: a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke, amely a cégbíróságon bejegyzésre kerül a létesítő okiratban meghatározott összegben. Tőketartalék: tulajdonosokról, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül véglegesen kapott, cégbíróság által be nem jegyzett saját forrás.
Saját tőke főbb elemei Eredménytartalék: a vállalkozás mérleg szerinti eredményeinek felhalmozott összege. Mérleg szerinti eredmény: az adóval és az osztalékkal csökkentett eredmény, melyet a tulajdonosok a vállalkozásnál hagytak.
Kötelezettségek (idegen források) különféle szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a vállalkozás által elismert, pénzformában teljesítendő tartozások.
Szerződés lehet: szállítási
szerződés szolgáltatási szerződés hitel- és kölcsönszerződés munkaszerződés, stb.
Kötelezettségek hátrasorolt
kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségek
Hátrasorolt kötelezettség az olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen
a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a szerződés tartalmazza kölcsönt nyújtó fél egyetértését, miszerint a kölcsön bevonható a vállalkozó adósságának rendezésébe, a követelés a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. a kölcsön visszafizetési határideje meghatározatlan, vagy jövőbeni eseményektől függ.
Hátrasorolt kötelezettség eredeti
a
futamideje 5 évet meghaladó lejáratú
kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a
szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem
lehetséges.
Hosszú lejáratú kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönök hitelek.
Hosszú lejáratú kötelezettségek elemei Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: a vállalkozás nem hitelintézetekkel kötött szerződés szerint egy éven túli visszafizetési határidőre kapott pénzbevétele miatti tartozások. Átváltoztatható kötvények: speciális hosszú kötelezettség, a részvénytársaság (az alaptőke feléig) névre szóló kötvényeket bocsáthatnak ki, melyet részvénnyé kell átalakítani.
Hosszú lejáratú kötelezettségek elemei Tartozások kötvénykibocsátásból: a vállalkozó által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek: azon hiteltartozások, amelyeket a vállalkozás hitelintézettől kapott beruházási, fejlesztési célra.
Hosszú lejáratú kötelezettségek elemei Egyéb hosszú lejáratú hitelek: egy éven túl visszafizetendő pénzintézettől nem beruházási, fejlesztési célra. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség: minden más hosszú lejáratú kötelezettség
Rövid lejáratú kötelezettségek a vállalkozó mindazon tartozása, amelyek a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékesek.
Rövid lejáratú kötelezettségek elemei Rövid
lejáratú kölcsönök: magánszemélyektől, más vállalkozótól egy éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kapott összegek Rövid lejáratú hitelek: a pénzintézetek által folyósított egy éven belül visszafizetendő összeg. Vevőktől kapott előlegek: azok befolyt pénzösszegek, amely szerződés szerinti ellenételének teljesítése a vállalkozó részéről még nem történt meg.
Rövid lejáratú kötelezettségek elemei Szállítók:
a szerződés szerinti teljesítés számlázott áfát is magában foglaló összege Váltótartozás: a kibocsátott váltóval kiegyenlített tartozások és a váltó kamatának együttes összege. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: az állammal, önkormányzattal, társadalombiztosítással, munkavállalókkal szembeni és a különféle egyéb, egy éven belül esedékes kötelezettségek összege.
Céltartalékok a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre és egyéb címen képzett, az eredményt csökkentő összegek. A képzési kötelezettség az óvatosság elvének érvényesítési eszköze.
Passzív időbeli elhatárolások azon gazdasági események pénzösszegben kifejezett, a tárgyidőszaki eredményt korrigáló hatás, amelyek két vagy több évet érintenek, és a tárgyévi eredményt csökkentik.
Eredménykimutatás
Eredménykimutatás fogalma
Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a törvényben meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi mérleg szerinti eredmény levezetését.
Eredménykategóriák tartalma
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: A fő profil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat Pénzügyi műveletek eredménye: A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbségét mutatja. Rendkívüli eredmény: A rendszeres üzletmeneten kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó események eredményét jelöli ki.
Az eredménykimutatás formái fokozatos (lépcsőzetes) mérlegszerű (kétoldalas) soros (soronként mutatja az eredményt)
Mérleg szerinti eredmény levezetésének lehetőségei /eredmény megállapítás lehetőségei/
Összköltség eljárással -lépcsőzetes szerkezetben („A” változat) -mérlegszerű formátumban („B” változat)
Forgalmi költség eljárással
-lépcsőzetes szerkezetben („A” változat) -mérlegszerű formátumban („B” változat)
2*2 VÁLTOZAT
Összköltség és forgalmi eljárás ÖSSZKÖLTSÉG eljárással „A” változat
FORGALMI KÖLTSÉG eljárással „A” változat
I. Értékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele
Saját termelésű készletek állományváltozása
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
Saját előállítású eszközök aktivált értéke
Eladott áruk beszerzési értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke
Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke
III. Egyéb bevételek
II. Értékesítés közvetlen költségei
Anyagköltség
III. Értékesítés bruttó eredménye (I – II)
Igénybe vett szolgáltatások értéke
Értékesítési, forgalmazási költségek
Egyéb szolgáltatások értéke
Igazgatási költségek
Eladott áruk beszerzési értéke
Egyéb általános költségek
Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke
IV. Értékesítés közvetett költségei
IV. Anyagjellegű ráfordítások
V. Egyéb bevételek
Bérköltség
VI. Egyéb ráfordítások
Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások A/ Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye (I + II + III – IV – V – VI – VII)
A/ Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye (III – IV + V – VI)
Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői
a tárgyidőszakban felmerült összes költség (költségnemek) bemutatását hangsúlyozza, függetlenül, hogy azok „megtérültek”-e vagy sem, az egyes időszakok költségeinek költségnemenkénti összehasonlítását – részletező információk nélkül is – lehetővé teszi, a hozamok oldaláról nemcsak az értékesített produktum árbevételét, hanem a tárgyévi termelés (szolgáltatás) teljesítményt határozza meg, azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: amelyek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek, ahol a vállalkozás tevékenységi köre nem sokrétű, a vállalkozás nagysága (forgalom, mérlegfőösszeg, létszám, stb.) nem jelentős, a vezetés információs követelménye nem jelentős, a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartás nincs
Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői
az értékesítés árbevételével szembe az értékesítés költségeit állítja, lehetővé teszi a jövedelmezőség mérését, az értékesítés közvetett költségeit a főbb funkciók szerint is részletezi (értékesítési, forgalmazási költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek), azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: amelyek alapvetően termelő vagy esetleg szolgáltatási tevékenységet végeznek, ahol a vállalkozás nagysága jelentős, tevékenységi köre sokrétű, bonyolultabb a szervezeti struktúra, jelentős a saját termelésű készletek mozgása és állománya, a vezetői információs igény jelentős
Értékesítés nettó árbevétele A szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt
és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások
árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén.
Nem mutatható ki értékesítés nettó árbevételeként
a vásárolt és saját termelésű készletektől különböző eszközcsoportok (immateriális javak, tárgyi eszközök, értékpapírok, stb.) értékesítésének bevétele, (egyéb bevétel, pénzügyi műveletek eredménye) a vállalkozáson belüli teljesítmények értéke sem:
a saját előállítású termékek saját boltba, vendéglátó egységbe történő kiszállítása, a felvásárló telepről saját boltba, vendéglátóipari egységbe történő kiszállítás, a saját vállalkozásban végzett beruházás, fejújítás teljesítmény értéke, az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek (szoftverek) aktivált értéke, a saját előállítású göngyölegek, gyártóeszközök aktivált értéke, stb.
vevőtől kapott előleg
Nem az értékesítés nettó árbevételét módosítja az utólag adott engedmény, ha az nem konkrét értékesítéshez kapcsolódik (egyéb ráfordítás) a skontó (pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai) – késedelmi kamattal arányos a jövedéki adó összege (egyéb ráfordítás)
Göngyöleg értékesítése
Amennyiben a készletértékesítés göngyölegben történik, a göngyöleg átadását is értékesítésként kell kezelni, így a teljesítéskor a kapott ellenértéket árbevételként kell elszámolni. A visszaszállított, visszavett göngyöleg nem beszerzésként kerül elszámolásra, hanem mint árbevételt csökkentő tétel (visszáru) kell elszámolni. A göngyöleg funkciójából adódóan nem „végleges termékátadás” történik, így a visszavételezés elszámolása ellentétes az értékesítéssel.
Aktivált saját teljesítmények értéke (76. § (1))
Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni.
Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) + Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) =Aktivált saját teljesítmények értéke (AST)
Egyéb bevételek
77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Összes bevétel - Árbevétel - Pénzügyi műveletek bevételei - Rendkívüli bevételek EGYÉB BEVÉTELEK
Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevétel Kártérítés Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni (Ptk. 339. §) A kár okozója az adott helyzetben nem a tőle elvárható módon járt el (nem áfa köteles) Kártalanítás A kár okozója az adott helyzetben a tevékenysége során a tőle elvárható módon járt el, de a tevékenység jellegéből adódóan kárt okozott. Számviteli elszámolás szempontjából kezelésük megegyezik!
Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok
Kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. (Ptk. 246. §) Késedelmi kamat Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. (Ptk. 301. §) Fekbér A megrendelő által a szállítási határidőig át nem vett megrendelés után a szállító fekbért számíthat fel.
Anyagköltség
az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értéke, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értéke Anyagköltséget csökkent: a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értéke, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámterhek, jövedéki adó visszatérített összege
A vásárolt készletek évközi analitikus nyilvántartása folyamatos mennyiségi nyilvántartás folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás évközben sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartás nincs
Anyagköltség még …
az energiahordozók értéke (víz, gáz, villamos energia, stb.), az éven belül elhasználódó anyagi eszközök értéke használatbavételkor (szerszámok, gyártóeszközök, védő és munkaruha értéke stb.), nyomtatványok, irodaszerek értéke, üzemanyag értéke, vásárolt alkatrészek, tartalék alkatrészek értéke, ha beszerzésükre a kapcsolódó tárgyi eszköz üzembe helyezése után került sor, a nem reprezentációs célokat szolgáló étel, italféleségek beszerzési értéke
Az anyagköltséget csökkenti
a hulladék, haszonanyag értéke, annak megállapítása időpontjában, a bekerülési érték elemeinek visszatérítése, annak esedékessége időpontjában, ha az anyagfelhasználás már elszámolásra került utólag konkrét számlához kapcsolódó engedmény a beszerzéskor azonnal költségként elszámolt anyagkészlet annak szállítónak történő visszaküldésekor.
Igénybevett szolgáltatások értéke (költsége) Igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magába foglaló számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell figyelembe venni. (78. § (3))
Anyagjellegű szolgáltatások
a belföldi és külföldi utazási és kiküldetési költségek, a beszerzési árnak nem tekinthető szállítási, rakodási, raktározási költségek, ha nem az exportértékesítéshez kapcsolódik és a határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszon jelentkezik, csomagolási díj, karbantartási munkák költsége, postaköltség, távközlési szolgáltatás díjai, telefon és faxköltség, hírlap előfizetési díj, bérmunkadíjak, stb.
Igénybe vett nem anyagjellegű szolgáltatások
bérleti díjak, továbbképzésért, oktatásért fizetett díjak, jogi képviselet költségei, tanácsadási díj, könyvvizsgált, könyvviteli szolgáltatás számlázott díjai, reklám- és propagandaköltségek, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díjak, kulturális-, sportintézményekkel, üdülőkkel kapcsolatos más vállalkozó által számlázott üzemeltetési díjak, kölcsönzési díjak, stb.
Egyéb szolgáltatások értéke (költsége)
Az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon
alapuló hatósági díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek
a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor
megfizetett adót, járulékot, termékdíjat
a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.
Pénzügyi szolgáltatás díja (bankköltség)
faktoring díjak, rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia díja, folyósítási jutalék, kezelési költségek, váltóleszámítolási költség, bankszámla vezetési, kezelési díjak, egyéb jutalékot, költséget, melyek nem az eszköz bekerülési árát növelik.
Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak
Az eszközök értékében nem vehetők figyelembe! a
cégbírósági illeték, a közzétételi költségtérítés, különböző hatósági eljárás díjak, engedélyezési díjak, stb.
Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. ELÁBÉ-t növelő tételként kell kimutatni:
az értékesített göngyölegek betétdíjas értékét,
Az ELÁBÉ-t csökkenteni kell
a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.
ELÁBÉ-t csökkenti
a bekerülési érték elemeinek visszatérítése, annak esedékessége időpontjában, utólag konkrét számlához kapcsolódó engedmény a beszerzéskor azonnal ELÁBÉ-ként elszámolt árukészlet szállítónak történő visszaküldésekor, az áruk, a betétdíjas göngyöleg visszavétele
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. a vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (közvetlenül nem saját tevékenységéhez vette igénybe), a vásárolt szolgáltatás ténylegesen értékesítésre (továbbszámlázásra) is kerül.
Bérköltség A bérköltség megfelel a keresetnek, elemei: Alapbér, vagy törzsbér, Bérpótlék, Kiegészítő fizetés, Egyéb bérek, Prémium, Jutalom A bérköltségeket mindig bruttó - levonásokkal nem csökkentett- összegben kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a bérként kifizetet összeg személyi jövedelem adó köteles-e vagy sem, illetve alapját képezi-e a járulékoknak vagy sem.
Személyi jellegű egyéb kifizetések
A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
3.§ (3). tételesen felsorolja a személyi jellegű egyéb kifizetéseket
Bérjárulék fogalma 2010. január 1től „Bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől”
Értékcsökkenési leírás
az immateriális javak és a tárgyi eszközök költségkénti elszámolása
Egyéb ráfordítások
81. § (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
Összes ráfordítás - Árbevételhez kapcsolódó ráfordítások - Pénzügyi műveletek ráfordításai - Rendkívüli ráfordítások EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
Adók, díjak, hozzájárulások
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni azokat az adó és adójellegű tételeket (adók, illetékek, hozzájárulások) amelyek fizetendő (bevallott) összege nem képezi részét a bekerülési értéknek és nem számolható el költségként sem. az előzetesen felszámított, arányosítással megosztott általános forgalmi adó le nem vonható részét (Sztv. 47. § (3) bek.) a fogyasztási adót a jövedéki adót a helyi adókat a gépjárműadót a játékadót a nemzeti kulturális járulékot, a bekerülési értékben el nem számolható, költségként ki nem mutatható, a költségvetésnek, vagy az önkormányzatoknak fizetendő illetékeket, a környezetterhelési díjat (levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj, az energiadót
Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai = Pénzügyi műveletek eredménye
A pénzügyi műveletek bevételei (83. § (2)) a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei
A pénzügyi műveletek ráfordításai (83. § (3)) a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.
Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások = Rendkívüli eredmény Jellemzői: függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban
Társaság alapításakor, tőkeemeléskor (86. § (3) a., (6) a.) Gazdasági társaság alapításakor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a tulajdonosnál (a tagnál) : rendkívüli bevétel: a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke, rendkívüli ráfordítás: a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke
A könyvvitel alapjai
A könyvvitel:
az üzleti események – meghatározott szabályok szerinti – folyamatos rögzítése
A könyvviteli elszámolás menete: a gazdasági esemény rögzítése bizonylatokon (2012. január 1-től külön nyilvántartásban is lehet) a gazdasági események rögzítése számlasoros és idősoros könyvelési technikával analitikus és szintetikus nyilvántartással összesítő-ellenőrző kimutatások összeállítása záró, helyesbítő tételek elszámolása pénzügyi kimutatások elkészítése
A bizonylat:
a gazdasági eseményről készített feljegyzés.
Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylat alapján lehet.
A bizonylatoknak tartalmi követelményeknek formai követelményeknek kell megfelelniük.
Tartalmi követelmények a bizonylatoknak tartalmazniuk kell a gazdasági esemény minden fontos mozzanatát így pl.: gazdasági
esemény megnevezése, gazdasági esemény jellege, keletkezésének ideje, vagyonra gyakorolt hatása
Formai követelmények a bizonylat megnevezése a kiállító szervezet megnevezése aláírások
A bizonylatok fajtái
Keletkezés helye szerint: belső
bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek kiállítása a vállalaton belül történik (raktári bizonylatok, pénztárbizonylatok, vevőnek kibocsátott számlák) külső bizonylatok: azok a bizonylatok, melyek kívülről kerülnek be a vállalkozásba. (szállítólevelek, számlák, bankkivonatok)
A bizonylatok fajtái
Feldolgozásban betöltött szerep szerint elsődleges bizonylatok: azok az alapbizonylatok, amelyek rögtön a gazdasági események megtörténtekor kerülnek kiállításra másodlagos bizonylatok: az elsődleges felhasználásával készülnek összesítő bizonylatok: az elsődleges vagy másodlagos bizonylatok összesítése alapján készülnek.
A bizonylatok fajtái
A kezelés módja szerint: szigorú
számadású: azok a bizonylatok, amelyek kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. Külön nyilvántartást kell vezetni, rontott példányokat is meg kell őrizni (készpénzmozgással kapcsolatos bizonylatok, ÁFA elszámolással kapcsolatos bizonylatok) egyszerű bizonylatok
Szintetikus könyvelés:
összevont csak értékben való nyilvántartást jelent.
Analitikus nyilvántartás:
a gazdasági eseményekről vezetett részletes feljegyzés, mennyiségben és értékben (vevő, szállító)
Számlasoros elszámolás: vagyonrészek szerinti nyilvántartást jelent. Ennek keretében a mérleg eszköz és forrás tételeit önálló számlákra bontjuk fel, és a bekövetkezett események könyvelése már csak néhány számlát érint.
Könyvviteli számla: olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el. A számla oldalainak elnevezése ma már nem értelmezhető. Azt hogy a növekedést, illetőleg a csökkenést a Tartozik vagy a Követel oldalon könyveljük, mindig az adott számla tartalma dönti el.
Számlák csoportosítása
Mérleg számlák Eszköz
számlák Forrás számlák
Eredmény számlák Költség
(ráfordítás) számlák Árbevétel (bevétel) számlák
Nyilvántartási számlák
Minden gazdasági eseményt legalább két számlán kell elkönyvelni. Az egyik számla Tartozik oldalán, a másik számla Követel oldalán. A kettős könyvvitel tehát azt jelenti, hogy az eszköz és forrás számlák teljes körére nézve minden eseményt egyszer a Tartozik, és egyszer Követel összegként számolunk el.
Idősoros elszámolás:
A számlákon történő könyvelés előnye, hogy ha a gazdasági esemény csak néhány számlát érint és a számlák forgalmi és egyenlegei egyszerűen megállapíthatóak. Hátránya: nem tekinthető át a vállalkozás egy-egy időszakának időrendi eseményeit, amit több számla vezetésekor nehézségbe ütközik. A számlák mellett ezért vezetnek idősoros elszámolást, vagyis naplót.
A napló:
a gazdasági eseményeket bekövetkezésük időrendjében, egymás után rögzíti, megjelölve a Tartozik és a Követel jellegű számlákat, valamint az összeg feltüntetésével rövid magyarázó szöveggel utal a gazdasági eseményre.
Összesítő, ellenőrző kimutatások A könyvvitel egyik feladata, hogy hasznos információt nyújtson az érdekelteknek egy-egy időszak végén. Ennek a feladatnak a könyvvitel úgy tud megfelelni, ha egy – egy időszak végén a könyvviteli adatokat összesíti és azokból megfelelő csoportosítással információkat szolgáltat. Másrészt ellenőrző funkciókat lát el.
Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy időpontban történő összesítése. próba mérleg Szám
Megnevezés
Számla forgalom Tartozik
Követel
nyers mérleg Záró egyenleg Tartozik
Követel
A főkönyvi kivonatot általában hó végén készítik abból a célból, hogy megállapítsák a számlák forgalmi adatait és az egyenlegeit. Az év végi főkönyvi kivonat egyenlege rovat párja alapján összeállítható a vállalkozás mérlege és eredménykimutatása.
A főkönyvi kivonatban előforduló leggyakoribb rejtett hibák: rossz számlán történt a könyvelés, de jó összeggel kétszeres könyvelés kimaradt könyvelési tételek kompenzációs hibák, a hibás tételek egymást közömbösítik. A megfelelő számlákon rossz összeg könyvelése
A hibák feltárása csak szúrópróba ellenőrzéssel történhet.
Forgalmi kimutatás: a főkönyvi számlák nyitó egyenlegeinek, időszaki forgalmainak és záró egyenlegeinek egy adott időpontban történő összesítése.
A számla keret:
A kettős könyvvitel munkáját megkönnyíti, ha az alkalmazott számlák elnevezése mellett úgynevezett számlaszámokat is használunk. A számlaszámokat alapján könnyebb a számlákat rendszerezni és összesíteni. A számlaszámok felépítése hierarchikus rendszerű és minden főcsoport alá alcsoportok tartoznak. A számlaszámok felépítése decimális (tízes) rendszeren alapul.
Az egységes számlakeret
csak a legalapvetőbb számviteli előírásokat alkalmazza. Ezen belül a vállalkozó maga alakítja ki a számára legjobban megfelelő könyvviteli rendszert.
Kötelező előírások: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek 3. számlaosztály: Pénzügyi eszközök 4. számlaosztály: Források 5. számlaosztály: Költségnemek 6. számlaosztály: Általános költségek 7. számlaosztály: Termelés (tevékenység) közvetlen költségei 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák
A számlarend
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egységes számlakeret előírásainak figyelembe vételével olyan számlarendet köteles készíteni, amelynek alapján az éves beszámoló maradéktalanul elkészíthető.
Tartalma: A vállalkozó által használt számlák száma és megnevezése A számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik. A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát.
