Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában

Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában

Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában Tanulmányok

Szerkesztők: Buzási Éva – G. Szabó Sára – Kiss Gábor

Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár

Kaposvár, 2016

Szerzők Bereczkiné Záluszki Anna, Berek László, Burmeister Erzsébet, Czeglédi László, Csík Tibor, Csuk Csaba, Fülep Ádám, Gyódi Anna, Hoffmann Ádám, Kun Dorottya, Lázárné Obbágy Katalin, Orbán Éva, Tompáné Székely Zsófia, Varga Katalin Szakmai lektorok Barki Katalin, Gombos Péter, Kiss Gábor, Koósné Török Erzsébet, Lévai Klára, Nagy Zsuzsanna, Vörös Klára Angol nyelvi lektor Huszárné Szabó Mária, Kopházi-Molnár Erzsébet Korrektor Tóth Jolán Műszaki szerkesztő Somogy Design Kft. Felelős vezető: Csere Tamás A kötetben közölt tanulmányok a Kaposváron 2015. november 15-én megrendezett Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában – 10 éves a Kaposvári Egyetem könyvtára, 80 éves az MKE című tudományos konferencia válogatott előadásainak átdolgozott, lektorált változatai. © Szerzők, 2016 © Szerkesztők, 2016

Kiadja a Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtára Felelős kiadó Kiss Gábor

ISBN 978-615-5599-34-7 eISBN 978-615-5599-35-4 (pdf)

Tartalom Előszó ..............................................................................................................7 Könyvtárak a tudomány szolgálatában – tudásmegosztás és kutatástámogatás könyvtári környezetben...............................................................9 Kutatók és könyvtárosok: szolgálat és partnerség – Kutatók információs igényei az Állatorvos-tudományi Könyvtár felmérése alapján (Orbán Éva).......................................................................................11 A mezőgazdasági szaktájékoztatás eszköztárának változásai az elmúlt évtizedekben – Az agrár-szaktájékoztatás sajátosságai a Kaposvári Egyetemen (Gyódi Anna).........................................................................19 Egyedi szerző- és dokumentumazonosítók használata a magyar könyvtári adatbázisokban (Burmeister Erzsébet)......................................27 Plágium-ellenőrzés és teljes körű archiválás – Az Egyetemi Könyvtár feladatai az Óbudai Egyetem oktatási folyamataiban (Berek László).......................36 Repozitóriumok a szakmai/tudományos információszolgáltatásokban – Példák a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlatából (Tompáné Székely Zsófia)......................................................................45 Doktori (PhD-) disszertációk a Budapesti Corvinus Egyetemen – Használati adatok és nemzetközi összehasonlítás (Hoffmann Ádám).....................54 Újszerű megoldások a MOME repozitóriumában (Kun Dorottya)..........................60 Könyvtárak a felsőoktatás szolgálatában – tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés a könyvtárban.....................................................................67 Oktatástámogatás a hazai felsőoktatási könyvtárakban (Czeglédi László).............................................................................................................69 A könyvtárak speciális feladatai a 21. századi kompetenciák fejlesztésében (Varga Katalin)........................................................................................73 A könyvtárak befolyása a tanulók teljesítményére – Az oktatás és a könyvárak az OECD PISA 2009-es és 2012-es felmérésében (Csík Tibor)......................................................................................................................86

Kovács Máté könyvtárigazgatói munkásságának tanulságai egy intézményi könyvtárfejlesztés számára – Az egri Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum könyvtárfejlesztési törekvései (Fülep Ádám)..................................109 Tanulástámogatás másképp – A NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtára által alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása (Csuk Csaba)..................118 Kortárs gyermekkultúra közvetítése könyvtári műhelymunkával – Az ELTE TÓK Könyvtárának projektpedagógiai gyakorlatából (Bereczkiné Záluszky Anna – Lázárné Obbágy Katalin).........................................130 Contents

..........................................................................................................136

Abstracts

..........................................................................................................138

Előszó 2015 novemberében kettős „születésnapot” ünnepeltünk. Ez alkalomból tudományos konferenciát szerveztünk, amely a Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában – 10 éves a Kaposvári Egyetem könyvtára, 80 éves az MKE címet viselte. A tudományos tanácskozáson szó esett többek között a könyvtárosok, illetve könyvtáros-egyesületek tudásgazdálkodásban, tudásmegosztásban vállalt szerepéről, továbbá a könyvtárak, a kutatók és a döntéshozók lehetőségeiről a tudománymetria, a kutatásértékelés terén. E témák aktualitása ma talán vitathatatlanul dominál a felsőoktatási, illetve szakkönyvtári diskurzusban. Konferenciánk plenáris előadói (Baráthné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és Soós Sándor, az MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudomány-elemzési Osztályának vezetője) hangsúlyozták, hogy bár a könyvtárak folyamatos átalakuláson mennek keresztül, a tudásgazdálkodás egyik alappillére még mindig a könyvtárosok tudása, a döntéshozók, szakértők és kutatók számára a kutatásértékeléshez kínált szolgáltatáscsomagoknak pedig elengedhetetlen tényezője a független, szakértő könyvtáros. Saját évfordulónk kapcsán nem titkolt szándékunk volt, hogy konferenciánk témája intézményünk főbb profiljait is tükrözze. Négy szekcióban fogadtunk előadókat, egyetemünk négy karának megfelelően agrár-, gazdasági, művészeti és pedagógiai témában. Az itt elhangzott előadások adták később az alapját azoknak a tanulmányoknak, amelyeket e tanulmánykötetben teszünk közzé. Bár eredeti törekvésünk az volt, hogy munkánkban négyféle felsőoktatási és/vagy szakkönyvtár életéből mutassunk be követhető mintákat, amelyek az említett területeken gyűjtött évtizedes tapasztalatokról vagy éppen újszerű megoldásokról szólnak, kötetünk szerkesztési elve mégis láthatóan más irányt vett. Ennek pedig nagyon is érthető a magyarázata: legyen mezőgazdasági, gazdasági, pedagógiai vagy művészeti profilú az intézmény, a felsőoktatási könyvtárak figyelme főként a kutatástámogatás felé, azon belül is egységesen a minősített repozitóriumok és az azokkal technikai kapcsolatban álló szolgáltatások felé fordult. Ezek a hagyományosan is könyvtári feladatként felfogható archiváláson túl alapjait képezik a tudománymetriai rendszereknek, illetve a tudományos élet pályázati követelményrendszerének. Szintén hasonló intenzitással fordulnak e könyvtárak a tanulástámogatás felé, e témában kutatási eredmények és jó gyakorlatokat bemutató közlemények egyaránt születtek. Kötetünk tehát két nagy fejezetben közöl írásokat, az első részben a kutatásé, a tudásmegosztásé a főszerep, a második rész a tanulástámogatásról és a könyvtári keretek között zajló kompetenciafejlesztés lehetőségeiről szól. Tekintve, hogy a tanulmányok más-más felsőoktatási könyvtárak, kutatóhelyek berkeiben születtek, amelyek (földrajzi és profiljuk szerinti távolságaik ellenére) nagyon hasonló feladatokon dolgoznak, ezekben a témákban átfogó képet nyújthatunk Magyarország felsőoktatási könyvtárainak szemléletéről. Reményeink szerint kötetünket könyvtárosok és könyvtárhasználók, ez esetben kutatók, oktatók és a felsőoktatásban tanulók is haszonnal forgathatják. A szerkesztők 7

Könyvtárak a tudomány szolgálatában – tudásmegosztás és kutatástámogatás könyvtári környezetben

Kutatók és könyvtárosok: szolgálat és partnerség – Kutatók információs igényei az Állatorvos-tudományi Könyvtár felmérése alapján Orbán Éva1

Összefoglaló A felsőoktatási könyvtárak számos felhasználói csoportot szolgálnak, amelyeknek szinte alig összemérhetők az információs igényei. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum esetében az egyik pólust az állatos olvasmányokat kereső „laikus” olvasók, esetleg a klinikát betegeikkel felkereső gazdák jelentik, míg a másikat a tudományos fokozatokra, akár akadémikusságra pályázó kutatók. E kettő között helyezkednek el a használóknak olyan alapvető rétegei, mint a graduális és posztgraduális hallgatók, az oktatók, a klinikus és magánpraxisban tevékenykedő állatorvosok, az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásán dolgozó szakemberek, a laboránsok stb. A könyvtár csak akkor töltheti be funkcióját, ha az eltérő csoportokat sajátos kínálattal és a rájuk hangolt szolgáltatásokkal célozza meg. A legnagyobb kihívást a tudományos munkatársak, a kutatók információellátása jelenti, akik esetleg olyan szakmai problémákkal foglalkoznak, amelyek a könyvtáros szakképzettségét, képességeit messze meghalad(hat)ják. Kevéssé látunk bele a – ma már – virtuális térben működő „láthatatlan kollégiumokba” tömörülő tudósok munkájába, kevéssé ismerjük nehézségeiket és információs szokásaikat. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum 2015 elején célul tűzte ki, hogy egy kérdőíves felmérés és néhány interjú segítségével pontosabban meghatározza a vezető kutatók információs igényeit. E felmérés nyilvánvalóvá tette, hogy a kutatói társadalom is rétegzett, mégis lehetőséget adhat olyan területek meghatározására, amelyeken a kutatók (további) segítséget várnak. Felnőni ezekhez az igényekhez a könyvtárosi hivatás egyik legszebb kihívása. Kulcsszavak: kutatók, felhasználói igények, felmérés.

Orbán Éva könyvtárigazgató, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum, [email protected]

1

11

Orbán Éva

Bevezetés Az állatorvos-tudományi könyvtár élén 1787-es alapításától a második világháború végéig tudósok álltak, így természetes módon összhang volt a könyvtár működése és az oktatók, valamint a kutatók igényei között. Kezdetben maguk az intézményvezetők, mint Tolnay Sándor (1787–1818), Hoffner József (1818–1841), Zlamál Vilmos (1842–1853), Szabó Alajos (1853–1873) foglalkoztak a könyvtárral. Az állatorvosképzést alapító Tolnay Sándornak a pesti egyetem orvoskarával folytatott levelezéséből (Dokumentumok 1987) tudjuk, már az állatgyógyászati tanszék alapításakor jelentős összeget szántak könyvvásárlásra, és az egyetem vezetésének kifogása dacára kitartottak amellett, hogy helyben van szükség bizonyos könyvekre a mindennapi munkához, így nem elégséges, ha az egyetemi könyvtárban van példány belőlük. Később jeles tanszékvezetők gondoskodtak az egyre gyarapodó gyűjteményről (Nádaskay Béla anatómus, Plósz Béla sebész, Bugarszky István kémikus, Guoth Gy. Endre sebész és Kotlán Sándor parazitológus professzorok). Kiemelkedik közülük Magyary-Kossa Gyula – a gyógyszertan professzora –, a Magyar állatorvosi könyvészet (1904) és a könyvtár nyomtatott katalógusának szerzője, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az állatorvosi hungarika anyag teljessé tételében. Jellemző az is, hogy ők és a szakma más tudósai is a könyvtárnak adományozták személyes gyűjteményeik legjavát, mint ezt a possessori bejegyzések tanúsítják. A könyvtár – bár korlátozottan a hallgatók is használhatták –, elsősorban a tantestület épülését szolgálta. Tudományossága és teljessége máig is meglepő és tiszteletet ébresztő. Hálásak lehetünk azért, hogy a második világháború, amely során két bombatalálat is érte campusunkat, valamint az azt követő szovjet katonai jelenlét (a könyvtárnak is helyt adó központi épületben 1946-ig szovjet katonai parancsnokság működött) megkímélte a gyűjtemény nagyobb részét, bár elvétve elő-előbukkan egy-egy átlőtt vagy repesztől szaggatott kötet. 1947-től „civilek” vették át a téka irányítását, és megváltozott a funkciója is: a hallgatók ellátása egyre nagyobb szerepet töltött be a könyvtár életében. Az első szakképzett könyvtáros (egy ifjú állatorvos, későbbi tanszékvezető felesége) a hetvenes években került az intézménybe. 1979-től Bakonyi Ferencné személyében felkészült és koncepciózus vezetőt kapott a könyvtár. Ennek köszönhetően kiegyensúlyozottan fejlődött a gyűjtemény, a gyarapodásnak csak az anyagi korlátok szabtak időről időre határt. Rendezték a különböző állománytesteket, megtörtént ezek feldolgozása is. Elkezdődött a szolgáltatások bővítése, a nyitás a különböző használói csoportok felé. A szakterület egyetlen jelentős gyűjteményeként elkerülhetetlen volt a könyvtár számára, hogy a laikus érdeklődőktől a vezető tudósokig minden réteg rendelkezésére álljon. A felsőoktatási könyvtárak számos felhasználói csoportot szolgálnak, amelyeknek szinte alig összemérhetők az információs igényei. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum esetében az egyik pólust az állatos olvasmányokat kereső „laikus” olvasók, esetleg a klinikát betegeikkel felkereső gazdák jelentik, míg a másikat a tudományos fokozatokra, akár akadémikusságra pályázó kutatók. E kettő között helyezkednek el a használóknak olyan alapvető rétegei, mint a hazai és külföldi graduális és posztgraduális hallgatók, az oktatók, a klinikus és magánpraxisban tevékenykedő állatorvosok, az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásán munkálkodó szakemberek, a laboránsok stb. A könyvtár csak akkor töltheti be funkcióját, ha az eltérő csoportokat sajátos kínálattal és a rájuk hangolt szolgáltatásokkal célozza meg. 12

Kutatók és könyvtárosok: szolgálat és partnerség – Kutatók információs igényei az Állatorvos-tudományi Könyvtár felmérése alapján

Kutatók a könyvtárban Könyvtárunk számára a legnagyobb kihívást a tudományos munkatársak, a kutatók információellátása jelenti. Nemcsak azért, mert olyan szakmai problémákkal foglalkoznak, amelyek a könyvtáros képzettségét, képességeit esetleg messze meghaladják, hanem azért is, mert velük találkozunk legritkábban a könyvtár falai között. Az adatbázisok, elektronikus folyóiratok elterjedésével íróasztalukhoz, laboratóriumukba „vittük” az információt. Ritka kivételektől eltekintve nincs szükségük az információs szakember közvetítésére. Ebből következik, hogy kevéssé látunk bele a – ma már – virtuális térben működő „láthatatlan kollégiumokba” tömörülő tudósok munkájába, kevéssé ismerjük nehézségeiket és információs szokásaikat.

Célok Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum 2015 elején célul tűzte ki, hogy egy kérdőíves felmérés és néhány interjú2 segítségével pontosabban meghatározza a vezető kutatók információs igényeit. Abból indultunk ki, hogy a kutatási és publikálási folyamat mélyebb megismerése hozzásegít annak felméréséhez, hogy e folyamat mely pontjain milyen információra van szüksége a kutatóknak, s ezt milyen formában és csatornán igénylik vagy szerzik meg maguknak. Azt reméltük, hogy a felmérés erősíti a könyvtár és a kutatók közötti kapcsolatot; segít megismertetni a rendelkezésre álló forrásokat és szolgáltatásokat; hozzájárul ahhoz, hogy egy erre a használói csoportra „szabott” szolgáltatáscsomagot alakítsunk ki; és ezek által növeljük a könyvtár láthatóságát és támogatását ebben a kiemelten fontos csoportban.

Anyag és módszer A karon működő mintegy másfélszáz oktató és kutató közül a legkiválóbb 54-et kerestük meg. A rangsorolás alapjául az utóbbi 10 év hivatkozásai szolgáltak, valamint figyeltünk arra, hogy minden tanszékvezetőt elérjünk. 16 kérdésből álló, a kutatói munka részleteire és az információhasználati szokásokra kiterjedő – valószínűleg túlzottan „kimerítő” – kérdőívünket 17 fő töltötte ki. Ez ugyan a minta harmada, mégsem érezzük elégségesnek messzemenő következtetések levonására. A kérdőívből nyert információk bővítését, pontosítását, elmélyítését szolgálta az az egy-másfél órás strukturált interjú, amelyet nyolc kutatóval folytattunk. A felmérésben résztvevők alacsony száma és az interjúk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy maga a kutatói társadalom is rétegzett. A kutatási terület és az életkor, a kutatói életpálya szakasza mind olyan tényezők, amelyek eltérő információs igényeket gerjesztenek, illetve meghatározzák az információhasználati szokásokat. Jelen eredményeink tehát legfeljebb előzetesnek tekinthetők. Szükség van egy átfogó és megfelelően reprezentatív vizsgálatra ahhoz, hogy kellő mélységben beszélhessünk a kutatók információs világáról és az ebből fakadó könyvtári feladatokról.

A dolgozat első fele Orbán Éva és Bikádi Katalin: Information for the best című előadásán alapul, amely elhangzott 2015-ben az ICAHIS konferencián (Orbán–Bikádi 2015)

2

13

Orbán Éva

Néhány eredmény Jellemző adatok • A fenti megszorítások figyelembevételével mutatunk be néhány adatot, amelyek elég jól szemléltetik, milyen hatalmas jelentőségű e rendkívül elfoglalt használói csoport számára a hatékony információszerzés. (Ne feledjük: kutatói munkájuk mellett a legtöbben tanítanak, és jelentős szerepet töltenek be szakmai, tudományos, oktatási szervezetekben is!) A felsorolások egyben a rangsort is tükrözik. • A párhuzamosan futó kutatási projektek átlagos száma: 4. • Az olvasással töltött idő heti átlaga: 6,5 óra. • A kutatásra rendelkezésre álló keretek: 1 millió alatt, illetve 1 és 10 millió között: 8–8; 10 millió felett: 1 fő. • A kutatási keretek felhasználása: bemutatás konferenciákon, részvétel konferenciákon, publikálási díj OA folyóiratban. • Az utóbbi öt évben lektorált folyóiratban publikált tudományos közlemények száma átlagosan: 17. • Az évente látogatott konferenciák száma: 1–5. • Tagságok: nemzetközi kutatócsoport, tudományos társaságok, tudományos közösségi fórumok. • Az információszerzés legfontosabb csatornái: előfizetett adatbázisok, előfizetett folyóiratok, nemzetközi munkacsoport. • A legfontosabb információforrások: PubMed, Web of Science, Scopus, Science Direct, Scholar Google, Google, ResearchGate, CAB Abstracts. • Az információhasználat jellemzői: a kutató maga végzi az „irodalmazást”, folyamatosan figyeli az őt érdeklő témákat, a kutatás minden szakaszában szükség van „irodalmazásra”. • Elégedettség a könyvtári szolgáltatásokkal: könyvtárközi kölcsönzés (cikkek beszerzése), az adatbázisok választéka és elérésének könnyűsége, használatuk támogatása. • A kutatók legnagyobb nehézségei: MTMT-adatfeltöltés, a kutatási projekttel kapcsolatos gazdasági ügyintézés, a hivatkozások kezelése, statisztikai adatok kezelése.

Informálódás, kutatás, publikálás Vezető kutatókról lévén szó nem meglepő, hogy pályájuk során jelentős változásokat tapasztaltak a szakirodalom használatában. Alapvető az áttérés a papíralapú keresésről és olvasásról az elektronikusra, amit általában előnyként éltek meg. Nem így értékelték azt a változást, hogy a szakirodalom korábbi rendszeres és szisztematikus áttekintése helyett az irodalom mennyiségének és az időhiánynak a szorításában ma már „feladatorientált” tájékozódásra kényszerülnek, és inkább az oktatott, mint a kutatott téma irodalmának folyamatos figyelése a jellemző. Nagymértékben támaszkodnak a munkatársak, az azonos területen működő külföldi partnerek, munkacsoporttagok ajánlásaira. A cikkek archiválása azonban bár természetesen számítógépen történik, jellemzően a „papír-logika” mentén, azaz megfelelően „felcímkézett” mappákba gyűjtik az irodalmat. A teljes szövegek tárolására is alkalmas privát adatbázisok használatára csak a digitális bennszülöttnek tekinthető fiatal kutatók esetében találtunk példát. Ugyanakkor e bennszülöttek körében erőteljesebb az a megközelítés, hogy ami nincs meg elektronikusan, az jószerével nem is létezik. 14


A kutatási folyamatok menete, a jellemző információs igények és a publikációs szokások nagyon sokszínűnek mutatkoztak. Valószínű, hogy a szakterület belső tulajdonságainak megfelelően alakul a kutatási folyamat, amelynek során eltérő információs igények merülhetnek fel, de aláhúzandó, hogy folyamatosan jelentkeznek ezek az igények. Az előkészítéshez egyértelműen nélkülözhetetlen, de a kutatás bármely fázisának támogatására is szükség lehet információkra, adatokra. A kutatók publikációs stratégiája sem egyforma. Van, aki „biztosra megy”, azaz esetleg kevésbé prominens, de a témát biztosan fogadó orgánumot keres, de van, aki szerint a siker útja, hogy a visszautasított kéziratot mindig jobb folyóirathoz kell benyújtani. Meglehetősen egybehangzó vélemény volt, hogy a kutatási és a publikációs siker kéz a kézben jár, hiszen a kutatási pályázatok elbírálásánál nagy súllyal esnek latba a publikációk. Ezek értékét viszont nem annyira az adja, hogy a közlő folyóiratnak milyen az impakt faktora, sokkal inkább a folyóiratnak a szakterületen kivívott, „informális” presztízse. A kutatói élet nehézségeire rákérdezve gyakran említették, hogy kevés az idő a publikációk alapos kidolgozására, többek között az oktató-kutató kettős szerep kettős terhe miatt; s hogy a kutatás hasznossága (társadalmi, gazdasági, tudományos hatás) nem mérhető impakt faktorokban.

Alkalmazások, szoftverek Fontos fejlemény, hogy bár a számítógépes alkalmazások (határidőnapló, projekteszközök, hivatkozáskezelők, statisztikai szoftverek stb.) használata nem elterjedt, inkább szórványosnak és a fiatalabb generációra jellemzőnek mondható, a megkérdezettek 80%a él a tudományos közösségi hálózat(ok) adta lehetőségekkel. Még olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy ezek egyikét lehetne használni a nehézkesebb hazai megoldás helyett.

Következtetések A kérdőívre kapott válaszok elemzése és a beszélgetések megerősítettek néhányat feltevéseink közül, és kijelöltek feladatokat a kutatók információellátása terén.

Beigazolódott feltevések Meggyőződtünk arról a tapasztalati tényről, hogy a kutatók javarészben önellátók információs szempontból, bár néhány speciális kérdésben szívesen veszik a könyvtárosok, a felkészült szaktájékoztatók segítségét, és igénybe veszik a különböző információelemzésben, adatbányászatban szerzett jártasságukat. Információhasználati szokásaik eltérőek szakterületüktől és személyiségüktől függően, azaz egyénre szabott szolgáltatásokat igényelnek, ami az időzítést, csatornát, formátumot stb. illeti. Nincs sok igényük, de azok lehetnek különlegesek. A könyvtárnak érzékelnie kell ezeket, és a külső szolgáltatásokat hatékonyan kell közvetítenie. Komoly feladatot jelent annak felismerése, hogy a könyvtár „üzenetei” nem mindig érik el célközönségüket: megfelelő csatornák és kommunikációs módok szükségesek. Hiába gondoljuk azt, hogy a felhasználók egy-egy mindenkihez eljutó e-mail, rendszeres hírlevél, honlap alapján naprakészen tájékozódhatnának a könyvtári szolgáltatásokról, újdonságokról. A napi munkaterhelés és e-mail terhelés akkora, hogy elsikkadnak ezek az üzenetek. 15

Orbán Éva

A könyvtárosnak követnie kell a kutatási trendeket, mind a szolgált szakterületen, mind a könyvtári-információs világban, és ezeknek megfelelően új készségeket kell kifejlesztenie. Folyamatos továbbképzésre van szükség.

Teendők Az, hogy a könyvtárnak gyors és megbízható szolgáltatásokat kell nyújtania, közhely. Mégis hangsúlyozni kell ennek fontosságát a kutatók esetében. Jellemzően egy-két nap áll rendelkezésükre egy-egy téma kidolgozása előtt az irodalomkutatásra, ami a kereséstől a teljes szöveg átolvasásáig mindent magába foglal. A tét nagy, ha egy jól megírt, sikeres pályázatról van szó. A kutatás folyamán felmerülő információs szükségletek esetleg kicsit több időt engednek a könyvtárnak is a teljesítésre, de elég nagy kihívást jelenthet például a külföldi szürke irodalom megszerzése, nagy mennyiségű adat bizonyos szempont szerinti feldolgozása, hozzáférési jogosultságok biztosítása stb. Az elégedett kutató ugyanakkor a könyvtár „nagykövete” lesz. Széles körű kitekintéssel rendelkezik, ezért visszajelzései, javaslatai a könyvtárat nemzetközi szintre emelik. Részt vesz olyan testületek munkájában, amelyek a források elosztásáról döntenek, és maga is juttathat forrásokat kutatási keretéből a könyvtárnak. A könyvtáros kötelessége a szakterület irodalmának követése. A gyarapítással kapcsolatos feladatokon (igénybekérés, a kínálat figyelemmel kísérése, figyelemfelhívás stb.) túl ebben nagy segítség a folyóiratok figyelése, újdonságértesítő szolgáltatás szervezése, a hazai szakfolyóiratok feldolgozása (pl. a Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisában, a MATARKA-ban). Szakemberek bevonásával szervezhet a könyvtár folyóiratklubot, cikkolvasó és -értékelő beszélgetéseket is. A „különleges” igényekre való azonnali reakció, sőt, azok előlegezése, a rugalmasság és a kreativitás is alapvető követelmény. Ezek lehetnek szakmai kérdések (pl. egy új módszer leírásának megszerzése) vagy a kutatást támogató egyéb lehetőségek (pl. új hivatkozáskezelő szoftverek, kutatói azonosítók bemutatása, ismertetése).

Partnerség A kutatók esetében az igazán jó szolgáltatáshoz partneri viszonyra van szükség. A könyvtár és a könyvtáros hitelessége (Papp 2007) túlmutat a könyvtárszakmai korrektségen: a könyvtárosnak késznek és képesnek kell lennie a (pár)beszédre a kutatóval. Az egyszakos könyvtárosképzés ezt nagyon megnehezíti, mert a fiatal információs szakembernek nincs tapasztalata egy másik, „klasszikus” tudományterülettel kapcsolatban. Nem ismeri egy másik tudomány terminológiáját, struktúráját, módszereit, problémáit, így különösen nehéz ráhangolódnia a kutató hullámhosszára. A széles körű általános műveltség, tájékozottság, a csillapíthatatlan kíváncsiság és érdeklődés, s főként a tanulási képesség teszi partnerré a könyvtárost. A tudományterület megismerésében nagy támogatást nyújtanak a szakadatbázisok. Ezek napi használata során a könyvtáros lassan „átitatódik” a szolgált tudományág ismeretanyagával olyan szinten, hogy képes lesz a párbeszédre, az értelmes kérdések feltételére, a kutatási témák megértésére. Még közelebb viheti a könyvtárost a kutatóhoz a munkásság, a kutatási téma megismerése, az információs szükségletek átgondolása, előre látása. Ismereteink csiszolására kiváló alkalmat nyújtanak a tájékoztatási interjúk, a közös ebédelések, az MTMTadatbevitelhez nyújtott segítség, a közös utazások. Természetesen nem minden kutató 16


egyformán nyitott, és nem mindenki beszél szívesen a témáiról. Kezdjük az „ismerkedést” az együttműködésre hajlandókkal – majd továbbadják a hírt, a lehetőséget a kollégáiknak. Együtt kell élnünk a szolgálandó közösséggel, ami a kutatók esetében azt jelenti, hogy: • ismernünk kell a futó kutatási témákat; • érdemes részt vennünk a szakterület konferenciáin, ahol »» hallgatóként tájékozódhatunk a trendekről, »» a szünetekben kapcsolatot teremthetünk a „távoli” olvasóval, »» kiállítóként, előadóként vagy a konferenciacsomagba felajánlott szóróanyaggal népszerűsíthetjük a könyvtár szolgáltatásait. Még tovább léphetünk a kapcsolatépítésben, a könyvtár „láthatóvá” tételében (Nault 2013): • Iratkozzunk fel szakmai hírlevelekre és időről időre adjunk hírt az új forrásokról, szolgáltatásokról. • Vegyünk részt időről időre az újdonságok bemutatásával az egyetemi, kari, tanszéki értekezleteken. • Hasznos lehet a munkánk bizottságokban, munkacsoportokban, oktatásban. • Lássanak bennünket a szakterület „társadalmi” eseményein és támogassuk ezeket a saját eszközeinkkel. • Alakítsunk ki jó munkakapcsolatot az intézmény befolyásos munkatársaival. • A szolgáltatások révén bekerülve egy kutatási projektbe akár társszerzővé válhatunk a kutatási eredményeket bemutató közleményekben. Az eredmény remélhetően a magasabb szintű együttműködés (társszerzőség, részvétel továbbképzésben, kutatási projektben stb.) és a könyvtár presztízsének és támogatottságának növekedése lesz.

Hogyan tovább? E felmérés nyilvánvalóvá tette, hogy a kutatói társadalom is rétegzett, mégis lehetőséget adott olyan területek meghatározására, amelyeken a kutatók (további) segítséget várnak. Ezeket foglaltuk össze honlapunkon a számukra ’gyakran ismételt kérdések’ stílusban összeállított szolgáltatáscsomagban, amely természetesen bővíthető-bővítendő. A kérdéseket és válaszokat, azaz az ajánlott szolgáltatásokat az alábbi fejezetekbe csoportosítottuk: • Források; • Nyílt hozzáférésű és egyéb folyóiratok; • Kutatói profilok; • A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT); • Hivatkozások; • Tudománymetria; • A tudományos írás támogatása; • Kutatási adatok kezelése; • A tudományos munkát támogató alkalmazások, szoftverek; • Pályázatírás, projektkezelés; • Egyéb támogatások. 17

Orbán Éva

Ahogy a bevezetőben említettem, felmérésünket ki kell terjeszteni valamennyi kutatóra ahhoz, hogy az eredményeket legalább karunkra általánosíthassuk, illetve feltárjuk a kutatóközösség különböző rétegei közötti eltéréseket. A kutatók közössége ugyan csak egy, de a legigényesebb csoportja a felhasználóknak. A könyvtárosnak felnőni az ő igényeihez a hivatás egyik legszebb kihívása.

Források »» Bakonyi Ferencné – Gábor Iván (szerk. 1987): Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez. I. 1786–1816. Budapest: ÁOTE KK. 256 p. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai; 3.) »» Nault, Anre J. (2013): Weasels and Honey Badgers: Networking for Librarians. In: Aho, M. K. – Bennet, E. (szerk.) The Machiavellian Librarian: Winning Allies, Combating Budget Cuts, and Influencing Stakeholders. Oxford: Woodhead. (2014. 04. 17.) p. 17–28. DOI: 10.1016/B978-1-84334755-2.50027-1 »» Orbán Éva – Bikádi Katalin (2015): Information for the best (ICAHIS Edinburgh, 10–12. June 2015.) [Előadás]
18

A mezőgazdasági szaktájékoztatás eszköztárának változásai az elmúlt évtizedekben – Az agrár-szaktájékoztatás sajátosságai a Kaposvári Egyetemen Gyódi Anna1

Összefoglaló A Kaposvári Egyetemen és annak jogelődjeiben már több mint 50 éve folyik felsőfokú agrárszakképzés. Az oktatott és kutatott szakterületek a kezdetektől főleg az állattenyésztés, majd később takarmányozási, agrárgazdasági és élelmiszeripari területekre specializálódtak. Már a kezdetektől több területen jellemző volt a nemzetközi kutatásokban való részvétel, ezért az elektronikus szakirodalmi információforrások megjelenését követően az itt dolgozó kutatók, külföldi kollégáik példáját látva nagyon hamar igényelték ezek elérését. Ennek megfelelően a könyvtár már a 90-es évektől előfizetett és biztosított számukra elektronikus forrásokat. Ezekben az években a kutatók számára ezek jelentették az egyetlen lehetőséget arra, hogy területük nemzetközi szakirodalmát elérhessék. Az internet elterjedésével igényeik és felhasználói szokásaik jelentősen megváltoztak, és ez a könyvtár szolgáltatásainak körére is folyamatosan hatással volt. Kulcsszavak: szaktájékoztatás, könyvtártörténet, szakirodalmi információforrások.

Bevezetés A kaposvári egyetemi könyvtár története szervesen kötődik a Kaposvári Egyetemen működő karok és azok elődjeinek történetéhez. Az intézmény első könyvtára 1962-ben a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban alakult ki. A könyvtárszobából induló, két év alatt 5 000 kötetesre duzzadó gyűjtemény adta az alapját annak, hogy Kaposváron létrejöhessen egy mezőgazdasági szakkönyvtár.

1

Gyódi Anna könyvtárigazgató-helyettes, Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár, [email protected]

19

Gyódi Anna

Az elektronikus információforrásokat megelőző időszak 1971-ben a Mezőgazdasági Főiskola Könyvtárában a könyvállomány elérte 14 454 kötetet, ekkor 139 magyar és 31 külföldi szakfolyóirat is biztosította az aktuális tudományos információkat, és folyamatosan bővült a könyvtári szolgáltatások köre. A könyvtár vállalt rendszeres témafigyeléseket, és készített válogatott témabibliográfiákat. A külföldi szakfolyóiratokból a főiskolán alkalmazott szakfordító folyamatosan fordította a szakcikkeket, amelyeket a könyvtár az olvasótermében a használók rendelkezésére bocsátott. Ez a tevékenység nagy sikert aratott az idegennyelv-tudással nem rendelkező hallgatók körében. A tájékoztatás alapeszközei a hagyományos katalógusok voltak: könyvek betűrendes, leíró keresztkatalógusa, könyvek ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szerinti tárgyi katalógusa, folyóiratok betűrendes katalógusa, szakdolgozatok szerzői és ETO szerinti katalógusa. Miután a könyvállománya nem volt nagy, a könyvtár sok figyelmet fordított a bibliográfiák és az indexek beszerzésére. A könyvtár alapítása óta gyűjtötte az összes Magyar Nemzeti Bibliográfia, a mezőgazdasági bibliográfiák kurrens változatait, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum által készített retrospektív bibliográfiákat, a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI) aktuális és kumulatív füzeteit. Igyekezett folyamatosan beszerezni az Állatorvos-tudományi Egyetem szakbibliográfiáját és a többi mezőgazdasági egyetem, főiskola és kutatóintézet által kiadott bibliográfiákat és konferenciakiadványokat is. A hatvanas és hetvenes évek a referáló folyóiratok arany korszakát jelentették a tájékoztatásban. 1951-ben jelent meg az első annotált referáló lap: a Külföldi Agrárirodalmi Szemle. A Mezőgazdasági Világirodalom közel 30 évig biztosította a külföldről származó gyakorlati és tudományos agrárinformáció elérését magyar nyelven. 1958-tól a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemlében és az Agrárirodalmi Szemlében lehetett találni külföldi szakirodalomból származó annotált bibliográfiai adatokat. Ezeknek a forrásoknak fontos hiánypótló szerepe volt azon felhasználók részére, akik csak magyarul olvashatták a szakirodalmat. A Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia a mai napig az egyik legfontosabb eszköze a szaktájékoztatásnak. Az 1960-ban indított lap szisztematikusan gyűjti, publikálja és visszakereshetővé teszi a kurrens hazai mezőgazdasági szakirodalmi kiadványok bibliográfiai adatait. A MABI mind az agrár-alapkutatás, mind az alkalmazott agrártudomány hazai publikációinak legjelentősebb számbavételezője. A megjelenési formája mindig követte az aktuális kiadási trendeket: az 1960 és 1986 közötti évfolyamok csak nyomtatott formában jelentek meg; 1986-tól duplán jelent meg: nyomtatásban és elektronikusan, floppy lemezen. Ebben az évben elindult a számítógéppel való feldolgozása, a bibliográfia új tételei már az OMgK elektronikus katalógusába is bekerültek; 2006-ban megjelent az utolsó kinyomtatott (és pdf-be szerkesztett) évfolyam; 2007-től a MABI bibliográfusai közvetlenül az OMgK online katalógusába töltik fel napi rendszerességgel a friss adatokat. Az annotált CAB (Commonwealth Agricultural Bureau) kiadványok: Animal Breeding Abstracts és Nutrition Abstracts and Reviews folyamatosan biztosították a könyvtárunkban a tájékoztatást a külföldi irodalomról. A hetente megjelenő Current Contents folyóirat teljes tartalomjegyzékét közölte több száz lektorált, tudományos folyóiratnak, amelyből a mi könyvtárunkban két sorozathoz juthattak hozzá az olvasóink: a Current Contents Agricultural-hez és a Current Contents Life Sciences-hez. Ezekre a hagyományos módon 20

A mezőgazdasági szaktájékoztatás eszköztárának változásai az elmúlt évtizedekben – Az agrár-szaktájékoztatás sajátosságai a Kaposvári Egyetemen

megjelenő forrásokra a könyvtár hosszú éveken keresztül fizetett elő, majd ezek keresettsége a 2000-es évek elejétől, amikor az elektronikus dokumentumok és az online elérhető adatbázisok biztonságos és hétköznapi eszközökké váltak, folyamatosan csökkent. 1978-ban a kötelespéldányjognak köszönhetően megjavult a könyvtár dokumentum ellátása, ebben a korszakban a könyvtár teljességre törekedett a mezőgazdasági szakirodalom gyűjtésében, és a Dél-Dunántúlon regionális mezőgazdasági szakkönyvtár szerepet töltött be. 1986-ban az anyaintézményünk egyetemi rangot kapott. A Pannon Agrártudományi Egyetemen három kar kezdte el működését: az Állattenyésztési Kar Kaposvár, a Georgikon Mezőgazdasági Kar Keszthely és a Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár.

Az elektronikus információforrások használatának első szakasza 1987-ben könyvtárunk felsőoktatási és szakkönyvtári minőségben gyűjtötte az agrártudomány és határterületeinek szakirodalmát, a kötelespéldány-szolgáltatáson kívül számos hazai és külföldi cserekapcsolat segített a könyvbeszerzésekben. Ebben az évben az IIF (Informatikai Infrastruktúra Fejlesztés) pályázat elnyerésével megkezdtük saját információs infrastruktúránk kiépítését. Első szakaszban egy telefax készülék és egy fénymásoló gép került a könyvtárunkba. A fénymásoló gépnek köszönthetően egyszerűbb lett az információ terjesztése, és javult a tájékoztatás minősége is. A könyvtár számítástechnikai fejlődése 1988-ban kezdődött, amikor az első számítógépek lehetővé tették a saját fejlesztésű adatbázisok építését és használatát. A dBasealapú adatbázisok jó megoldást jelentettek a publikációs nyilvántartáshoz és a „nehezen kezelhető” szürke irodalom feldolgozásához is. Ebben az időben a kötelespéldányként, magyar- és külföldi partnerektől (31 hazai és 30 külföldi cserekapcsolattal rendelkeztünk) kapott intézeti, vállalati és konferenciakiadványokat érkezési sorrendben, számítógéppel dolgoztuk fel. A dokumentumok formai leírása csak a legszükségesebb adatokat tartalmazta, de a tartalmi feltárás gazdag tárgyszavazása hatékony visszakeresést biztosított. Ehhez a munkához a szavak és a szakkifejezések gyűjtéséhez útmutatóként az Agroinform kiadásában megjelenő Mezőgazdasági szakszótárt használtuk. A visszakeresés az adatbázisban csak meghatározott menüpontok alapján történhetett: téma, cím, idő és a kiadó neve szerint. Nem volt lehetőség a keresés módosítására és logikai operatorok használatára sem. Minden probléma ellenére gyorsabban és hatékonyabban tudtuk ezeket a dokumentumokat szolgáltatni, mint a hagyományos katalógus segítségével. A könyvtárosok és a programozók közös munkája nagy sikert aratott a kölcsönzéshez és a publikációk nyilvántartásához készített program fejlesztésében. A rendszer biztosította a kölcsönzés alapfunkcióit (kölcsönzést, visszavételt, előjegyzést, hosszabbítást és késedelmi díj számolását), az olvasók nyilvántartását (felhasználói csoportok külön kezelését), felszólítások nyomtatását. A dokumentumok és az olvasójegyek vonalkódos azonosítása segített a műveletek hibátlan elvégzésében. A nyolcvanas évek végén Magyarországon a NEDIX-hálózat tette lehetővé az online kapcsolódást a nyugati szakirodalmat szolgáltató központokhoz. Az OMIKK (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) külkereskedelmi részlegén keresztül 1989ben kötöttük meg a szerződéseket a Dialog-, a Data Star- és a DIMDI-hostokkal, majd három évig felhasználói voltunk ezeknek a szolgáltató központoknak. Az online kere21

Gyódi Anna

sésekben leggyakrabban használtuk a CAB, az Agris és az Agricola adatbázisokat (ez a három adta a keresések 80%-át).

1. ábra. Az elektronikus információforrások használata 1989 és 1991 között

A szaktájékoztatók speciális képzés keretében megtanulták a különböző parancsnyelveket, keresési stratégiákat, megismerték az adatbázisok sajátosságait. Ma nehéz elképzelni, hogy egy keresési profil összeállítása milyen nehézséget okozott a felhasználóknak, és ebben értendők a könyvtárosok is. A munkát már akkor is nehezítette a havonta növekvő adatbázisok száma és a feldolgozott dokumentumok mennyisége. A könyvtár az első komolyabb tapasztalatok után jónak látta a felhasználók közvetlen bevonását az online keresésekbe. Az adatbázisok sokszínűsége, különböző tárgyi feltárása alapos előkészületeket igényelt, és igazán jó eredményeket értünk el, amikor az oktatók személyesen segítettek a megfelelő rekordok kiválasztásában. A felmerülő nehézségek ellenére az új szolgáltatás nagy sikert aratott az oktatók és kutatók körében, az egyetlen megoldatlan kérdés a keresések finanszírozása maradt. A találatok ára több elemből tevődött össze: az adatbázis használata, a találati rekordok száma, a kapcsolási idő és a távközlés díja. A felhasználók kutatási keretük terhére rendelték meg a szolgáltatást, ami a kezdő kutatóknak és a diákoknak komoly nehézséget okozott. Az online keresés így csak bizonyos réteg számára válhatott tájékoztatási eszközzé. Érthető tehát, hogy miért tudta aztán könnyen meghódítani a felhasználókat a CDROM technika. A CD-ROM lemezeken tárolt digitális adatok nagy mennyisége, a megőrzés és reprodukálás magas színvonala, bármilyen típusú információszolgáltatás képessége forradalmi utat nyitott az információgyűjtésben. Az adatbázisok, információs adatbankok mellett tömegesen jelentek meg CD-ROM-okon eddig csak nyomtatott formában megjelenő kiadványok: enciklopédiák, szótárak, lexikonok, atlaszok, nyelvtanulási segédeszközök. A CD-ROM használata egyszerűbb volt, megszűnt a keresés időtartama mint stressz okozó tényező. Sokkal nyugodtabb körülmények között zajlottak a keresések, nagyon előnyös és hatékony volt, hogy egy témához több keresési profil is kipróbálható volt. 22


A könyvtár a Silver Platter cég kiadásában megjelenő adatbázisokat vásárolta, amelyeket egységesen Spirs nevű keresőszoftver kezelte. A szaktájékoztatói gyakorlatban talán a mai napig nem találkoztunk ennél jobb és hatékonyabb keresőrendszerrel. A Spirs elsősorban felhasználóbarát és az indexének és tezauruszának köszönhetően nagyon logikus és hatékony szoftver volt. A keresési profilját összetetten lehetett felépíteni, a találatokat a részeredmények összevonásával vagy összeütközésével lehetett módosítani. Fantasztikus iskolát jelentett az olvasóinknak, meggyőzte őket arról, hogy keresés során érdemes gondolkodni és több módon felépíteni a profilokat.

2. ábra. CD-ROM adatbázisok használata 1990 és 2000 között

Az elektronikus információforrások használatának második szakasza 1990-ben a könyvtárban épült ki az X.25-ös végpont, amely lehetővé tette a hazai és a nemzetközi elektronikus levelezést. Ezzel lekérdezhetővé váltak a külföldi és hazai adatbázisok. Könyvtárunk gyakorlati felhasználója lett ily módon az Országos Széchényi Könyvtár Nektár nevű központi katalógusának, a Nemzeti Periodika Adatbázisának (NPA-nak), a Debreceni Agrártudományi Egyetem gondozásában épülő Állattenyésztési Adatbázisnak és különböző egyetemi katalógusoknak. Az 1994. év a könyvtár számára nagy strukturális változást hozott. Az ALEPH könyvtári integrált rendszer megvásárlásával elértünk egy új fejlettségi szintet, a könyvtár állománya az eddiginél jóval korszerűbb módon, nagyobb mélységben került feltárásra. Ennek köszönhetően az információk hatékonyan és gyorsabban jutottak el a felhasználókhoz. 1992 és 1995 között a FEFA (Felsőoktatási Fejlesztési Alap) támogatásnak köszönhetően kiépült az intézményen belül és a Kaposvári Felsőoktatási Informatikai Egyesülés tag23

Gyódi Anna

jai között az optikai és Ethernet-hálózat. 1995-ben intézményünk csatlakozott HBONEhoz és ezzel teljes körű interneteléréshez jutott. 1998-ban lehetővé vált az ALEPH integrációs rendszer használata WEB-es felületen, amelynek köszönhetően a könyvtár szellemi vagyona áttekinthető lett mind a magyar közönség, mind az érdeklődő külföldiek számára. 2000-től a Spirs szoftver többfelhasználós hálózati verzióját üzemeltettük, így a felhasználóink nemcsak a könyvtárban, hanem az egyetemi hálózaton belül is hozzáférhetnek az adatbázisainkhoz. A külföldi bibliográfiai adatbázisok elérhetőségének következtében megnőtt az idegen nyelvű szakirodalom iránti igény, amely mind az idegen nyelvű könyvbeszerzésben, mind a könyvtárközi kölcsönzésben kért cikkmásolatok magas számában megmutatkozott.

Az elektronikus információforrások használata 2000 után Az egységes információellátás igénye a magyar felsőoktatás és a tudományos kutatás számára először 2001-ben fogalmazódott meg, amikor az akkori Oktatási Minisztérium égisze alatt megszületett az EISZ program. Az EISZ – Elektronikus Információszolgáltatás program növelte a nemzeti oktatás versenyképességét Európában, és demokratikus módon több információt biztosított szélesebb felhasználói körnek. 2002-ben már a Kaposvári Egyetem is 40 modern számítógépből álló EISZ-kabinettel emelte magasabb szintre a tájékoztatást és a tudományos információellátást. Előfizetői lettünk a WoS-nak, a Science Directnek és az EBSCO-nak, konzorciumban használtuk a Biotechnology Abstracts, a Biological Abstracts, a CAB, az FSTA, a Zoological Records, a Current Contents adatbázisokat és az Akadémiai Kiadó 43 tudományos folyóiratát. 1. táblázat. EISZ adatbázisok használta 2003-ban a Kaposvári Egyetemen

Adatbázis

Keresések száma

Science Direct

497

Arcanum

28

Web of Science

470

Magyar tudományos folyóirat

166

Szótárak

30

Teszt angol

12

Teszt német

1

A Kaposvári Egyetem 2000. január 1-jén alakult meg két korábbi helyi felsőoktatási intézmény, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattudományi Kara és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola integrációjával. Az Egyetem jogelődjei révén negyven-, illetve ötvenéves múltra tekinthet vissza. 2005. január 1-jén jött létre a két jogelőd intézmény könyvtárának összevonásával a Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár. A könyvtár három szinten, modern épületben, 1 550 m2 területen, közel 200 ezer dokumentummal, két tágas olvasóteremmel, 150 ülőhellyel és 40 olvasói számítógéppel várja látogatóit. A sok nehézséget okozó retrospektív 24


feldolgozás folyamatát nem lehet észrevenni a felhasználói oldalról. Az ALEPH rendszer OPAC-ja tökéletesen tükrözi a történő változásokat, és hibátlan tájékoztatást ad az olvasóinknak. A ma már tízéves Egyetemi Könyvtár nemcsak a régi dokumentumait rendezi újra, de sok új lehetőséget használ az állomány hatékony feltárásához, és új eszközöket használ a jobb tájékoztatás érdekében. Egy TÁMOP-projekt keretében 2011-ben lehetőséget kaptunk egy regionális szakadatbázis építésére, és fontosnak tartattuk, hogy a konferenciaanyagok új szerepet kapjanak a gyűjteményünkben. Ez a szürke irodalomhoz tartozó dokumentumtípus mindig fontos információforrást jelentett, de nem volt mindig könnyű visszakeresni a konferenciákhoz tartozó előadásokat. A Somogy Megyei Agrárkonferencia Kiadványok Analitikus Bibliográfiai Adatbázisa megjelenésével egyszerűbb lett a tájékozódás és a tájékoztatás a helyi tudományos konferenciákról, egyszerűbb lett az előadások nyilvántartása és a szerzők publikációs tevékenységének a követése. Ugyanebben a projektben a szaktájékoztatóink megtervezték és kivételezték az e-Guide szolgáltatást. Azok számára, akik önállóan szeretnék megismerni az információforrásokat és az eredményes információkereső technikákat, készítettünk egy néhány perces filmekből álló animációs gyűjteményt. Az e-Guide olyan témákkal foglalkozik, mint az Egyetemi Könyvtár katalógusa és annak szolgáltatásai, a böngészés és keresés különböző fajtái, a magyar szakkönyvtári gyűjtemények és adatbázisok vagy a külföldi szakadatbázisok és használatuk. 2013-ban a figyelmünk központjába az állományunk analitikus feltárása került. Az ALEPH rendszerrel szerzett tapasztalatunk arra utalt, hogy az általunk használt tárgyszavazás nem mindig elegendő az információ sikeres visszakereséséhez. A könyvtár informatikusai, szaktájékoztatói és feldolgozói (szintén egy TÁMOP-projekt keretében) közösen dolgoztak ki egy munkafolyamatot, amelyben számos könyvtári dokumentumot lehetett a tartalomjegyzéke alapján új mélységben feltárni. Első lépésként a könyvtár összes tanulmánykötete került feldolgozásra, utána a tankönyvek és a monográfiák következtek. A katalógusunk 170 ezer új analitikus rekorddal bővült, és ezzel sokkal hatékonyabbak lettek a témakeresés eredményei. A saját és a felhasználóink pozitív tapasztalatai alapján eldöntöttük, hogy az elkezdett feltárási munkát saját erőnkből is folytatni fogjuk.

Összegzés Az Egyetemi Könyvtár évek során változott, bővültek az online elérhető és 24 órán keresztül aktív szolgáltatások, egyre gazdagabb lett a könyvtár által kínált elektronikus dokumentumok száma. Egyre egyszerűbb módon lehet megtalálni a könyvtárban a szükséges információkat, és egyre több csatornán lehet kapcsolatba lépni a könyvtárosokkal. Remélem, hogy a jövőben is nőni fog az olvasóink tábora, a könyvtárunk mindig képes lesz biztosítani számukra a hatékony, modern szellemi hátteret.

Források »» Gulácsiné Pápay Erika (1993): Füstbe ment tervek, avagy a vállalati évek valósága egy országos szakkönyvtár életében. Könyvtári Figyelő, 39. évf. 2. sz. p. 211–215. »» Mezőgazdasági Főiskola: Tájékoztató a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskoláról (1982): Kaposvár: [Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár], 40 p.

25

Gyódi Anna

»» Molnár László (szerk. 1973): A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola jubileumi kiadványa. Kaposvár: Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 97 p. »» Szinainé László Zsuzsanna (töm. 1989): Neubauer, Karl Wilhelm: CD-ROM a könyvtárakban. Könyvtári Figyelő, 35. évf. 4. sz. p. 348–360. »» Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában: az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ története, 1952–2002 (2002): Bp.: [Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ], 104 p. »» Roboz Péter (1991): Tízéves az online információkeresés Magyarországon. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 1–2. sz. p. 3–9. »» Tószegi Zsuzsanna (1995): A CD-ROM és az adatbázisok. Volt mit, és volt mivel. Új Alaplap, 13. évf. 6. sz. p. 7–8. »» Tószegi Zsuzsanna (1995): Informatika és multimédia. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 42. évf. 11–12. sz. p. 462–464. »» Vadászné Varnyú Anikó – Czinkné Bükkösdi Valéria – Zellerné Klingler Jolán (1994): Gyorsfénykép: Kaposvár és a számítógépesítés. Könyvtári levelező/lap, 6. évf. 2. sz. p. 11–14.

26

Egyedi szerző- és dokumentumazonosítók használata a magyar könyvtári adatbázisokban Burmeister Erzsébet1

Összefoglaló A publikációk egyre növekvő tömege már az elektronikus korszak előtt szükségessé tette a bibliográfiai adatok leírásának szabványosítását, egyedi azonosítók bevezetését, jó példa erre az ISBN, ISSN stb. számok megjelenése a XX. század második felében. Az adatbázisok és az internet világában talán még fontosabb a szerzők és az elektronikus dokumentumok egyedi azonosítása a gyors fellelhetőség érdekében. A tanulmány röviden foglalkozik három ilyen azonosító (DOI, ORCID, VIAF) bemutatásával, létrejöttük körülményeivel, majd rátér használatuk elterjedtségére hazánk könyvtári adatbázisaiban. Közben szó lesz bevezetésükről a Miskolci Egyetem Könyvtára által fenntartott és működtetett MATARKA adatbázisban. Kulcsszavak: egyedi azonosítók, DOI, VIAF, ORCID, MATARKA.

Miért fontos egyedi azonosítók használata a könyvtári adatbázisokban is? A tanulmánynak nem célja a szemantikus webről való értekezés, hiszen erről hozzáértő szerzők több nyelven, a világhálón is elérhető módon írtak és írnak. De ha a fentebbi kérdésre a szakirodalomban pontos választ keresünk, hamarosan beleütközünk a szemantikus web fogalmába: „Ha a szemantikus webet röviden akarjuk jellemezni, akkor azt mondhatjuk, hogy a szemantikus web célja egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését” (Hermann 2006). A Calimera projekt – melyet az Európai Bizottság Információs Társadalom Technológiái (IST) projekt Hatodik Keretprogramja finanszírozott (FP6) – 10 évvel ezelőtt így fogalmazott: „Az információ visszakeresés területén végzett hatalmas mennyiségű kutatás és fejlesztés eredményeinek gyümölcseit a jövőben fogják hasznosítani – akkorra a mai rendszerek bizonyára primitívnek is fognak tűnni. Fejlett, személyre szabható robotok keresik majd folyamatosan a szükséges információkat; speciálisan, a metaadatok, kont Burmeister Erzsébet főkönyvtáros, Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum, [email protected]

1

27

Burmeister Erzsébet

rollált szótárak és egyedi azonosítók segítségével működő, könnyen és egyszerűen kereshető Interneten. A keresőrobotok az igényeknek megfelelő adatokat fogják szolgáltatni, mert ismerni fogják a felhasználók keresési szokásait – így akár a felhasználók távollétében is elvégzik majd a keresési feladatokat; a redundáns információkat kiszűrik, és csak azt az információt teszik hozzáférhetővé, amire valóban szükség van, függetlenül attól, hogy az adott információ fizikailag hol található” (Calimera útmutató 2005). Egészen egyszerűen fogalmazva azt jelenthetjük ki, hogy az egyedi azonosítók használatával hozzájárulunk az egyre „szemantikusabb web” eléréséhez, hiszen óriásira duzzadó adatállományainkat segítségükkel össze tudjuk kapcsolni. A Miskolci Egyetem könyvtára 2002 óta fejleszti a MATARKA (www.matarka.hu) adatbázist és szolgáltatást. Az adatbázis szerzői neveinek száma 2015-re meghaladja a 350 ezret, a címekből a teljes szövegekre mutató ugrópontok (linkek) száma a 600 ezer felé közelít. Egyre sürgetőbbé válik, hogy az azonos nevű szerzőket szét tudjuk választani (és nem csak bibliográfiai leírási eszközök segítségével, vagyis születési és foglalkozási adatok megjelenítésével), illetve szerzőinkről „több adatot” tudjanak használóink kattintással elérni. Az elektronikus dokumentumok esetében pedig egyre inkább a megbízhatóbb DOI-ból képezhető URL-ekre szeretnénk támaszkodni.

Elektronikus dokumentumok egyik lehetséges azonosítója: a DOI A DOI (Digital Object Identifier) a dokumentumot azonosítja, nem a helyét. Az 1997-ben USA-ban megalakult Nemzetközi DOI Alapítvány (IDF = International DOI Foundation, www.doi.org) a DOI „gazdája”, vagyis benyújtó ügynöksége a DOI ISO 26324:2012 szabványnak. Ő a DOI-rendszer működtetője, ő fogja össze a DOI-ügynökségeket és az alapítvány többi tagját. A DOI-ügynökségek felelősek a DOI-rendszer integritásáért. A DOI-számokat az ügynökségek adják ki a DOI-számokért folyamodó intézményekkel, főleg kiadókkal együttműködve, majd az egyediség ellenőrzése után „élesítik” azokat. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ tart jelenleg két DOI- ügynökséggel kapcsolatot, a CrossREF-fel (www.crossref.org) és a DataCite-tal (www.datacite. org). A legtöbb felsőoktatási intézmény, illetve kiadó rajtuk keresztül intézi DOI- val kapcsolatos ügyeit, de természetesen vannak, akik közvetlenül például a CrossREF ügynökségtől vásárolják az azonosítót. A DOI felépítése: 10.SZERVEZET/ID, ahol a perjel előtti részt az ügynökség adja, a perjel utáni rész képzése pedig a folyamodó intézmény felelőssége. Egy példa DOI-ra: 10.18414/KSZ.2015.9.972, amely a Közgazdasági Szemle című folyóirat 2015. évi szeptemberi számának egy cikkéhez tartozik. Az adatbázisokban a http://dx.doi.org/ előtaggal érdemes a DOI-t megjeleníteni, hogy a felhasználók azonnal eljuthassanak az elektronikus dokumentum lelőhelyére is. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról értelmében a doktori értekezésekhez kötelező a DOI. Mivel a legtöbb doktori irodát fenntartó felsőoktatási intézmény ma már rendelkezik repozitóriummal (az intézmény digitális formában megjelenített tudásvagyonát tartalmazó adatbázissal), a doktori értekezések ezekbe kerülnek be. A feldolgozott metaadatok között szerepel a DOI-azonosító, bár sok helyen a felhasználó számára ezt a lekérdező felületen nem jelenítik meg. 28

Egyedi szerző- és dokumentumazonosítók használata a magyar könyvtári adatbázisokban

1. ábra. DOI megjelenítése a miskolci MIDRA-ban

Az IDF szorosan együttműködik a Handle rendszerrel, a Corporation for National Research Initiatives (CNRI) kezelőrendszerével. A DOI-k ebben a rendszerben a 10. előtaggal vannak ellátva. A Handle (www.handle.net) bemutatására nem térek ki bővebben, honlapjukon minden információ megtalálható a rendszerről. Magyarországon a DSpace szoftvert használó intézmények adatbázisaiban fordulnak elő a Handle URL-ek. A Handle rendszer fizetős, de akik a DOI-ért már fizetnek, azoknak a Handle használatáért már nem kell fizetniük. 1. táblázat. Felsőoktatási intézmények repozitóriumai 2015 novemberében

Intézmény

Repozitórium rövid és hosszú neve

Szoftver

Budapesti Corvinus Egyetem

Doktori disszertációk archívum

eprints

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetemi Archívum, DEA

DSpace

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Digitális Intézményi Tudástár, EDIT

DSpace

Magyar Állatorvos-tudományi Egyetem

Magyar Állatorvos-tudományi Archívum, HUVETA

DSpace

Magyar Tudományos Akadémia

REAL-D

eprints

Miskolci Egyetem

Miskolci Egyetemi Digitális Raktár és Adattár, MIDRA

JaDoX

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Ludovika Digitális Tudástár, Ludita

DSpace

Nyugat-magyarországi Egyetem

NymE repozitóriumai

eprints

Óbudai Egyetem

Óbudai Egyetem Digitális Archívum, ÓDA

DigiTool

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Egyetemi Archívum, PEA

DSpace

Semmelweis Egyetem

Semmelweis Egyetem Repozitóriuma

DSpace

Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Egyetem repozitóriumai, Contenta

eprints

Szent István Egyetem

Szent István Egyetem Archívuma, SZIA Archívum

JaDoX

29


DOI-használat a MATARKA-ban A MATARKA adatbázisban 2015 novemberében 563 307 cikk mellett található valamilyen teljes szövegre (vagy egész kis hányadban összefoglalóra) vezető link. Ebből 301 173 az Elektronikus Periodika Archívumra, 41 470 az MTA Real repozitóriumára, 19 793 pedig a Hungaricanaba vezet el. A felsoroltak a megbízhatóak. Az összes többi, vagyis 200 871 link különböző kiadók gyakran változó felépítésű URL-jeit jelenti meg. Ha azonban a kiadó elhatározza magát külső nyomásra vagy saját felismerése alapján arra, hogy alkalmazza a DOI-t, akkor a bizonytanság megszűnik, mert a DOI-ügynökség felé megadott, a DOI-hoz kapcsolódó elérhetőséget folyamatosan biztosítania kell. 2015 szeptemberétől a MATARKA adatbeviteli űrlapján megjelent a DOI-mező, és egyidejűleg a tartalomjegyzékben és a találati listákban is a felhasználók számára. Az Akadémiai Kiadó folyóiratai mellett egyre több magára valamit is adó hazai folyóirat, egyetemi közlemény alkalmazni kezdi a DOI-t: Közgazdasági Szemle, Agrárinformatika stb.

2. ábra. DOI-val ellátott és nem ellátott cikkek a MATARKA-ban Gébert Judit szerzői találati listájában

Szerzői azonosítók Szerzői azonosító sokféle van, többé-kevésbé ismertek és használatosak Magyarországon is. A MATARKA adatbázisban 2016-ban szándékozunk bevezetni néhányat. Adódik a VIAF mint a legnagyobb szerzőket azonosító adatbázis, az ORCID és az MTMT-azonosító, mert ezek a felsőoktatási intézmények számára fontosak, valamint a jövőben várható egy magyar szerzői névtér-azonosító. Ez utóbbi bevezetésének ideje még megközelítőleg sem mondható meg. A tanulmányban a VIAF-ot és ORCID-t mutatjuk be, a többit csak felsorolás szintjén. 30


2. táblázat. Magyarországon leggyakrabban használt szerzői azonosítók

Egyedi azonosító megnevezése

Egyedi azonosító felépítése

Scopus author identifier

7004182651

Google Scholar ID

nem jelenik meg a felületeken

ISNI

0000 0000 7925 6201

MS Academic Search

nem jelenik meg a felületeken

MTMT

nem jelenik meg, csak a szerző látja, 10019226

ORCID

0000-0003-4419-142X

Researcher-ID (Web of Science)

A-7208-2011

VIAF

12991180

VIAF = The Virtual International Authority File Létrehozását már 1998-ban javasolták, végül 2003-ban jött létre a VIAF az Online Computer Library Center (OCLC), Library of Congress, Deutsche Nationalbibliothek és Bibliotheque nationale de France közös projektjeként, majd 2012-ben lett az OCLC nyilvánosan elérhető szolgáltatása (www.viaf.org). „A virtuális gyűjtemény célja, hogy az egyes nemzeti besorolási adatállományokat egyetlen, egységes besorolási adatállományként szolgáltassa” (Köntös 2012). Partnerintézményei főleg nemzeti könyvtárak, többek között az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) is, 2013-ban 32 tagja volt. Több névbesorolási fájlt egyesít egyetlen névszolgáltatásba. Szerzői neveken kívül egyéb besorolási authority-állományokat is épít: testületi neveket, földrajzi neveket stb.

3. ábra. VIAF-könyvtárak Európában

Személyekről szóló Wikipedia-cikkekhez gyakran kapcsolnak VIAF-azonosítót. Ha a szolgáltatást teszteljük, látjuk, hogy a különböző katalógusból származó szerzői névleírások gépi megoldásokkal vannak összeolvasztva, hisz ilyen méretű állományok esetében a kézi megoldások már nem jöhetnek szóba. Bod Péter Ákost választva példának, két találatot kapunk, vagyis két egyedi azonosítót: 12991180 és 305806947, az alábbiakat: 31


4. ábra. Bod Péter Ákos a VIAF-ban

A kis ikonok azokat a katalógusokat jelzik, ahonnan az adatok származtak. Látszik, hogy a különböző katalógusokból való találatok összevonása nem sikerült teljesen tökéletesen a VIAF-ban. „Bod, Péter Ákos, 1951-” hét helyen szerepelt, „Bod, Péter Ákos” két helyen, „Bod Peter A.” szintén két helyen. A „Bod, Péter Ákos, econoom” egy helyen volt meg, de nem került az előző három tételhez. Az okát ennek nem ismerjük, bár a VIAF szakemberei nyilván tudnának magyarázatot adni. Ha az ember több nevet tesztel, látja, hogy az automatizmusok miatt sok a hiba, de ennek ellenére állítható, hogy a rengeteg adat miatt, amely egy azonosítóhoz tartozik, érdemes a VIAF-ot használni. A VIAF az alábbi adatcsoportokat szolgáltatja, ha azokat a szolgáltatók forrásaiból ki tudja vonni: a szerző publikációi, a publikációs országok térképen, társszerzők, a szerző publikációs gyakorisága, válogatott kiadói, személyes adatai, az adatok különböző rekordformátumokban (MARC-21, VIAF cluster in XML, RDF record, Just Link in JSON) és a VIAFazonosító története, vagyis mikor mely katalógusból kerültek be az adatok.

ORCID Az Open Researcher and Contributor ID rövidítése az ORCID (http://orcid.org/). Az ORCID közösség tagjai egyéni kutatók, egyetemek, kutató intézmények, kutatásokat finanszírozó intézmények, kiadók, tudományos társaságok, repozitóriumok. Az intézményi tagok előfizetési díjat fizetnek (az egyéni tagok nem), s ezért különböző szolgáltatásokat kapnak. 2015 novemberéig több mint 1,7 millió azonosítót adtak ki. Két alapvető funkciót kínál: • Regisztráció egyedi szerzői azonosítóhoz és a kutatói tevékenységek (pl. publikációk) nyilvántartásához. • Application Program Interface-k (API), melyek a rendszerek közötti kommunikációt teszik lehetővé. A szerzők annyi adatot töltenek fel magukról, amennyit jónak látnak. Lehetőségük van bemutatni saját publikációik listáját azok elérhetőségével együtt, bemutathatják életútjukat, oktatási és kutatói tevékenységüket stb.

Szerzőazonosítók hazai használata Az alábbi összefoglaló táblázat a KATALIST levelezőlistán feltett kérdéseimre érkezett válaszok alapján készült, ezért az adatok csupán vázlatos képet nyújtanak a 2015. novem beri állapotról.

32


3. táblázat. Szerzői azonosítók magyarországi intézményekben

Azonosító neve

Használók, használat

MTMT belső szerzői azonosító

Debreceni Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Országos Doktori Tanács (ODT), Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA)

Google Scholar

DEENK, MTMT

VIAF

Magyar Elektronikus Könyvtár

ORCID

Felsőoktatási intézmények szerzői, MTMT

Scopus Author ID

DEENK, MTMT

MS Academic Search

DEENK, MTMT

Researcher ID

DEENK, MTMT

Research Gate

MTMT

ODT ID

ODT, MTMT

Szerzői egyedi azonosítók bevezetése a MATARKA-ban Két fő kérdésre kell választ adnunk: miért van szükség az egyedi szerzői azonosítók bevezetésére, és hogyan képzeljük el ezt a gyakorlatban? Néhány tény a miérthez: • Nagyon sok szerző szerepel az adatbázisban (300000 felett), ezek körülbelül 60%-a magyar. • Az egységesítés problémát okoz több mint két névváltozat esetén (utalókkal, kapcsolókkal). • Egy szerzőnek sok névalakja van, többek között a folyóirat-kiadók eltérő szokásai miatt: »» teljes keresztnév – kezdőbetűs keresztnév, »» női nevek házasság előtt – házasságkötés után, »» asszonyneves alak kezdőbetűvel rövidítve – nem rövidítve, »» folyóiratok hibás névhasználata. • Cél a kapcsolatteremtés más adatbázisokkal egyedi azonosítók használatával. És hogyan érdemes továbblépni? Az azonosítók száma lehet több is, hisz egy-egy azonosítóhoz egy-egy mező felvétele egyszerű, és a megjelenítés is az. A nehézséget a szerzők megkülönböztetése jelenti, ha az azonos nevű szerzőket szeretnénk megkülönböztetni (pl. a több mint 2700 Nagy Gábor által írt MATARKA-s cikk hány különböző, Nagy Gábor nevű szerző által íródott). Ehhez fel lehet más adatbázisokat, például az MTMT-t használni. A MATARKA-ban levő Nagy Gábor szerzőtől származó címeket össze kell hasonlítani az MTMT Nagy Gáborai által írt cikkekkel, és a behasonlítás eredménye alapján már el lehet kezdeni a szerzők szétválasztását. Az összehasonlítást természetesen szoftver alkalmazásával lenne jó elvégezni: az MTMT-ből átvett listát kell összehasonlítani a MATARKA-s listával felhasználva a cikkcím, folyóiratcím, és esetleg számozási adatokat.

33


Melyiket a sok közül: • csak a magyar szerzőkkel foglalkozunk, • a sokat publikáló, vagyis fontos szerzőkkel foglalkozunk, • a gyakori nevű szerzőkkel (megkülönböztetés céljából) foglalkozunk? A munkát egységesítés kíséri, hisz sok név többféle okból többféleképpen szerepel.

5. ábra. Az MTMT-ben egy miskolci szerző azonosítói

Összegzés Egyedi azonosítókat két intézmény használ tudatosan hosszabb ideje: az OSZK (a Magyar Elektronikus Könyvtárban a VIAF) és az MTMT. A felsőoktatási intézmények repozi tóriumaikban vezették be a DOI-t és a Handle-azonosítót elektronikus dokumentumaik azonosítására, integrált rendszereikben egyelőre csak a rendszer által generált saját azonosítókat alkalmazzák. Ez alól kivételt képez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. Valószínűsíthető azonban, hogy a folyamat nem áll le, és egyre több intézmény jön rá arra, hogy adatállományai, adatbázisai többet érnek, ha a metaadatok egyedi azonosítókkal is el vannak látva. A legelterjedtebb magyar (MTMT-szerzőazonosító) és külföldi szerzői azonosítók mellett minél hamarabb szükség van a magyar névterekre, mert az MTMT-azonosítóval csak a felsőoktatási és kutatói szféra szerzői fedhetők le, az összes magyar szerző nem. A magyar szerzői névtérrel kapcsolatos munkálatok már elkezdődtek (Nemzeti névterek 2015). Egyértelmű, hogy a magyar szerzők szerzői névterét az ezeket gyakran haszná34


ló intézményeknek (többek között könyvtáraknak) kell közösen létrehozniuk, hogy használhassa például a MATARKA is a szerzői azonosításához! Az elektronikus dokumentumok azonosítása terén vagy maradunk a külföldi (előfizetéses) azonosítóknál, mint a DOI, a Handle, vagy a SZTAKI által működtetett URN-re térünk át. Feltételezhetően megmarad mind a két lehetőség.

Források »» Európai Bizottság (2005): Calimera útmutató: Harmadik kötet: Technikai útmutató. [Online] In: Könyvtári Intézet honlapja.
35

Plágium-ellenőrzés és teljes körű archiválás – Az Egyetemi Könyvtár feladatai az Óbudai Egyetem oktatási folyamataiban Berek László1

Összefoglaló A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek könyvtárainak lényeges fejlesztései között szerepelt az elmúlt 10-15 évben az intézményi repoztóriumok kialakítása. Mára szinte minden intézmény működtet – változó tartalommal – valamilyen elektronikus gyűjteményt, melynek segítségével a kutatási és oktatási eredmények archiválásra kerülnek, és azok szolgáltatása az előírásoknak megfelelően megoldott. Az Óbudai Egyetemen az Egyetemi Könyvtár által üzemeltetett repozitórium (ÓDA – Óbudai Egyetem Digitális Archívum) működése biztosítja a plágium-ellenőrzés teljes körű megvalósulását is az egyetem legfontosabb eredményeinek archiválásakor. Az Egyetemi Könyvtár ilyen módon a tanulmányi és oktatási folyamatokba is bekapcsolódik. A szakdolgozatok, diplomamunkák, TDK-dolgozatok és PhD-értekezések mellett a legfontosabb konferenciák kiadványai is plágium-ellenőrzésen esnek át. A plágiumellenőrző rendszer és az intézményi repozitórium összekapcsolásával a Könyvtár kihagyhatatlan pont olyan fontos eseményekben és folyamatokban, mint a záróvizsgára jelentkezés vagy a Tudományos Diákköri Konferencia. A rendszer működésének ismertetése mellett bemutatásra kerülnek azok a „járulékos” előnyök is, amelyekre a könyvtár ezen feladatok vállalásával tesz szert. Kulcsszavak: intézményi repozitórium, plágium-ellenőrzés, szakdolgozat-archiválás, oktatási folyamat, intézményi kommunikáció, biztonságos tárolás.

Bevezetés A tanulmány címében jelzett teljes körű intézményi archiválás a felsőoktatási könyvtárak esetében egyértelmű feladat, amely kiegészül repozitóriumok létesítésével és használatával. Ilyen formában az intézményben keletkezett kutatási eredmények, oktatási anyagok – melyek manapság egyre jellemzőbben elektronikus formában jelennek meg – digitális Berek László könyvtárigazgató, Óbudai Egyetem, [email protected]

1

36

Plágium-ellenőrzés és teljes körű archiválás – Az Egyetemi Könyvtár feladatai az Óbudai Egyetem oktatási folyamataiban

változatainak hosszú távú megőrzése is a könyvtárak feladata. A címben szereplő plágiumellenőrzés teendői eddig csak esetlegesen érintették a könyvtárak munkáját. A plágium ellenőrzése a legtöbb felsőoktatási intézményben még ma sem általánosan bevezetett, minden oktatási/tudományos munkára kiterjedő szolgáltatás. Az Óbudai Egyetemen 2011-től kezdve megtörténik a diplomamunkák teljes körű ellenőrzése. Elmondható, hogy 2011 óta nem végzett olyan hallgató az intézményben, akinek a diplomamunkája ne esett volna át plágium-ellenőrzésen. A plágium-ellenőrzés és a teljes körű archiválás kapcsán a szakdolgozatok és diplomamunkák gyűjtése és tárolása elsődleges feladattá vált.

Szakdolgozatok és diplomamunkák biztonságos megőrzése Az Óbudai Egyetem Könyvtárának részben földrajzi széttagoltsága, részben az egységes szabályozás hiánya miatt mindig is nagy nehézséget okozott az intézményben keletkezett szakdolgozatok és diplomamunkák archiválása és szolgáltatása. Míg – akár a tárolás, akár a hozzáférés biztonságáról beszélünk – a legjobb megoldás a szakdolgozatok és diplomamunkák archiválására és szolgáltatására, ha a feladat könyvtári hatáskörbe tartozik, az ezt megelőző időszakban – illetve néhány helyen mind a mai napig – a felsőoktatási intézményekben nagyon eltérő gyakorlat alakult ki e dokumentumok kezelésére. Több felsőoktatási intézményben a levéltár gyűjtötte a diplomamunkákat, ahol pedig nem működött levéltár, ott a könyvtár feladata volt a szakdolgozatok tárolása. De sokszor – így a legtöbb esetben az Óbudai Egyetemen is – a szakdolgozatok megőrzése a szakdolgozati feladatot kiíró intézet vagy tanszék hatáskörébe tartozott. A törvényi szabályozás kezdetben nem volt egyértelmű, ekkor sok esetben a gazdátlan szakdolgozati állományt a könyvtár szolgáltatta. Az 1960-as évektől a felsőoktatási intézmények a tanulmányi és vizsgaszabályzataikban határozták meg a szakdolgozatok tárolásának és szolgáltatásának módját. Természetesen ebben az időben még nem volt egységes gyakorlat, a felsőoktatási intézményekben különböző módokon gyűjtötték a diplomamunkákat. Egy-egy felsőoktatási intézmény bonyolult intézményi struktúrájának köszönhetően más-más megőrzési mód valósulhatott meg az egyetem vagy a főiskola egyes szervezeti egységeinél. Sokszor a tanszék vagy intézet gyűjtötte és „archiválta” az ott megvédett szakdolgozatokat. Ezek a gyűjtemények gyakran a tanszéki adminisztrátor szekrényében kaptak helyet, ami több szempontból is aggályos volt. Nemcsak a biztonságos megőrzés, de a szakdolgozatok jogosultságoknak megfelelő szolgáltatása is csorbát szenvedhetett ilyenkor. Értelemszerűen felmerült az igény a szakdolgozatok egy helyen történő tárolására, illetve hozzáférhetővé tételére. Ez a hely az esetek túlnyomó többségében a felsőoktatási intézmény könyvtára lett. Az egyes tanszéki/intézeti kisebb gyűjtemények kezelői is belátták, hogy egy-egy irodában szűkösen lehet az egyre növekvő szakdolgozati állományt tárolni. Másrészt a visszakereshetőség is egyre nehézkesebb lett, emiatt is a könyvtárakban keresték a megoldást. 1998-ban a Magyar Rektori Konferencia állást foglalt a disszertációk nyilvánossága ügyében. Az állásfoglalásban nemcsak a doktori értekezések, de a szakdolgozatok és diplomamunkák nyilvánosságát és kutathatóságát is meghatározták. Fontos része az állásfoglalásnak, hogy ezen kéziratok tárolására és szolgáltatására az intézmény könyvtárát jelölték meg. A nyilvánosság alól egyedüli kivételt a nemzetbiztonsági vagy egyéb bizalmas adatot tartalmazó munkák képezték (MRK állásfoglalás 1998). 37

Berek László

2012-ben dr. Péterfalvi Attila állásfoglalásában – pontosan a törvényi rendelkezés hiányossága miatt – a felsőoktatási intézmények saját döntéseként fogalmazta meg a diplomamunkák megőrzésének és szolgáltatásának szabályozását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a szakdolgozatokat egyértelműen a könyvtárakban kezelendő dokumentumként írta le (Péterfalvi 2012). A szakdolgozatok formailag kéziratok, fizikai megjelenésük és tartalmuk alapján véleményem szerint mégis egyértelműen helyet érdemelnek az egyetemi könyvtárak gyűjteményében.

A hozzáférhetőség kérdése Magától értetődő, hogy a tárolás és a visszakereshetőség problémájára a szükséges szoftveres környezet (könyvtári integrált rendszerek) és a szakértelem együttesen a könyvtárban található meg. A tároláson és a visszakereshetőségen túl még a térbeli és időbeli hozzáférhetőség problémájával is szembesülhettek az intézmények. Ki férhet hozzá egy olyan diplomagyűjteményhez, ami egy irodában elzárva, szekrényekben kap helyet? Amennyiben nem sikerül biztosítani a felügyeletet és a megfelelő idősávot, akkor sérül a diplomamunka-állomány hozzáférhetősége, illetve biztonsága. Ha „felügyelet nélkül” kutatják a szakdolgozatot, akkor bármikor kivághatnak oldalakat a dokumentumból, vagy akár a teljes diplomamunka eltűnhet. Ezek a problémák a könyvtári elhelyezés esetében megoldottak. A legfontosabb érv a könyvtári tárolás mellett, legyen szó a szakdolgozatok papíralapú, elektronikus vagy közvetlen digitális tárolásáról, hogy a papíralapú vagy CD-n/DVD-n tárolt szakdolgozatok esetében a könyvtár nyitva tartása alatt a felhasználók számára biztosított az elérhetőség. Ráadásul a könyvtári dolgozók szaktudása is helyben elérhető a felhasználók számára. A hozzáférhetőséghez szorosan kapcsolódó visszakereshetőség problémáját egyértelműen a könyvtári gyűjteménykezelés és -feldolgozás oldja meg. Ha csak a bekötött szakdolgozatok tárolásáról beszélünk, akkor is adott a szabványos metaadatok használata, az egységes bibliográfiai leírás segítségével a szakdolgozatok a könyvtár gyűjteményében vannak a legjobb helyen. Ha a szakdolgozatok a könyvtári állomány részét képezik, akkor a metaadatok, a dokumentum leírása bekerül az elektronikus katalógusba. Ilyen formában ez az állományrész interneten keresztül – legalább metaadat szintjén – bármikor kutatható. Ha pedig a szakdolgozatokat digitális formában tárolja a könyvtár, akkor azt a nap 24 órájában elérhetik a felhasználók. Ebben az esetben a teljes szövegű tárolásról, intézményi repozitóriumi elhelyezésről beszélünk. Amíg a szakdolgozatokat elkülönítve tárolják egy intézeti vagy tanszéki irodában, addig a visszakereshetőség azokon az adatokon múlik, amelyeket az adminisztrátor rögzített. Ezek sokszor egy egyszerű táblázatban csak a legfontosabb – vagy a legfontosabbnak tartott – adatok (név, cím, év…). Ezzel szemben a szabványos könyvtári leírásban a bibliográfiai adatok egységesen szerepelnek, és ezekhez még járulékosan speciális metaadatok is rögzítésre kerülhetnek. Ezek a speciális adatok a visszakereshetőséget könnyítik, és a diplomamunka-állomány feldolgozottságát árnyalják (tárgyszó, kulcsszó, tartalmi kivonat…). Könyvtári gyűjteménykezelés esetében ezek az adatok egy kereshető adatbázisba kerülnek. Papíralapú vagy elektronikus hordozó esetében ez lehet egy könyvtári integrált rendszer, de digitális dokumentum esetén akár repozitórium is. Fontos szempont 38


még, hogy ebben az esetben a szakdolgozatok azon a helyen vannak elhelyezve, ahol a további használat zajlik. A kutató vagy felhasználó nyugodtan le tud ülni és jegyzetelni a szakdolgozatból; félretetetheti, ha nem fejezte be a munkát és máskor folytatná; ha egy hivatkozás alapján tovább keresne, akkor egyből hozzáférhet a kívánt szakiroda lomhoz. Mivel egyedi kéziratról van szó, a hozzáférhetőségen túl a biztonság az egyik legfontosabb szempont a szolgáltatásban. A könyvtárak hagyományosan őriznek olyan dokumentumtípusokat, illetve kialakítanak olyan különgyűjteményeket, melyek biztonságos kezelése és szolgáltatása kiemelten fontos. Ilyenek az unikális dokumentumok, a régi könyvek és kódexek, illetve a pótolhatatlan kéziratok. A könyvtári gyűjteményben a szakdolgozati állomány megóvása és biztonságos használata első számú feladat. Az illetéktelen behatolás és a dokumentumok rongálódás és sérülés elleni védelmét különböző eszközökkel és intézkedésekkel tudjuk elérni. A lopás elleni védelemben a mágnescsíkok, az RFID-címkék, lopásgátló kapuk, a CCTVkamerarendszerek és természetesen a könyvtári személyzet a legfontosabb tényezők. A szakdolgozati gyűjteményekkel rendelkező könyvtárak teremelrendezése is törekszik minimálisra csökkenteni a lopás esélyét.

Digitális tárolás A legtöbb felsőoktatási intézményben, így az Óbudai Egyetemen is még akkor döntöttek a szakdolgozatok könyvtári tárolásáról, amikor az elektronikus formában történő beadás ritka volt. Az Egyetemi Könyvtár a diplomamunkák tárolásakor több problémával is találkozott. Szakdolgozatok és diplomamunkák tárolása történhet papíralapon köttetve, elektronikus formában, de fizikai tárolón (CD/DVD), illetve digitális formában is. A papíralapú szakdolgozatok esetében a tárolás, helyhiány és a biztonság mind problémás tényező. Sok helyet foglal el a raktárban és garantáltan félévről félévre gyarapszik az

1. ábra. Szakdolgozatok, diplomamunkák hagyományos tárolása

39

Berek László

állomány. (Ez főleg olyan intézményekben okoz problémát, ahol végleges megőrzési kötelezettség vonatkozik a diplomamunkákra.) Az ilyen bekötött szakdolgozatok esetében a megőrzés, a biztonságos tárolás kifejezetten fontos. A gyenge tinta-, illetve papírminőség miatt rongálódhat maga a fizikai hordozó. Külön problémát jelent a szándékos károkozás és a lopás. Mivel itt egyedi nyomtatott dokumentumokról beszélünk, egy-egy oldal kivágása visszafordíthatatlan károkat okozhat, pótolhatatlan lesz a hiányzó rész. Ezért is gyakori, hogy ezeket az állományrészeket utólag digitalizálják, és ugyanúgy, ahogyan a friss diplomamunkákat is, elektronikusan repozitóriumokban tárolják. A technológia fejlődésével az elektronikus formátumok egyre gyakoribbak lettek, ezzel egy időben megjelentek az első plágium-ellenőrző szoftverek. Természetesen az első időszakban a szakdolgozatok még fizikai tárolókon kerültek archiválásra, CD- vagy DVD-hordozókon. Tehát a szakdolgozatok állományegysége ezekkel is bővült. Ezek az egységek értelemszerűen kevesebb helyet foglaltak a raktári polcokon, de a CD-/DVD-lemezek tömeges gyártása a minőség rovására ment. Így a jelenleg kapható írható lemezek átlagosan 10-15 évig őrzik meg a tárolt adatokat. A minőség és adatvesztés akkor is bekövetkezik, ha az adott lemez egyáltalán nem volt használatban. Természetesen ezeket a szakdolgozatokat is digitális adattárakba, repozitóriumokba kell rendezni a hosszú távú megőrzés érdekében. Egy-egy repozitórium alkalmas arra, hogy gyűjteménykezelésében tükrözze az adott intézmény felépítését. Így elkülönítve lehet tárolni az egyes intézeteken és tanszékeken megvédett diplomamunkákat, de ezzel együtt tematikus gyűjteményeket is létre lehet hozni. Fontos szempont, hogy a repozitórium képes legyen a hozzáférést biztonságosan megoldani. Ez nem csak a szakdolgozatok esetében fontos, de ennél a repozitóriumi egységnél mindenképp megoldandó feladat ez. Az felsőoktatási intézmények eltérően szabályozzák a szakdolgozatok tárolásának és szolgáltatásának kérdését. A korlátozott, esetlegesen jelszóhoz kötött vagy más módon autentikációt igénylő hozzáférés szinte minden intézménynél jelen van. Tehát fontos egy ilyen dokumentumtár esetében a jogosultságoknak megfelelő szolgáltatás kialakíthatósága.

A plágium-ellenőrzés rendszere az Óbudai Egyetemen Az Óbudai Egyetemen 2011-ben döntöttek a szakdolgozatok és diplomamunkák kötelező plágium-ellenőrzéséről és ezzel együtt az elektronikus archiválás szükségességéről. Az ellenőrzés formája, illetve maga a folyamat ekkor még nem lett meghatározva. Az Egyetemi Könyvtár rendelkezett az elektronikus dokumentumok tárolásához és szolgáltatásához szükséges szoftveres környezettel. Ekkor indult el az Egyetem intézményi repozitóriuma: Óbudai Egyetem Digitális Archívum (ÓDA). A plágium-ellenőrzés egy külső szolgáltatás (Ephorus) segítségével valósult meg. A folyamat 2011 második felére összeállt. Az ÓDA rendszere alkalmas arra, hogy abba felhasználói autentikációt követően feltöltsenek dokumentumokat az elvárt metaadatokkal együtt. A feltöltés után pedig a dokumentum automatikusan kapcsolódik a plágium-ellenőrző rendszerhez. A későbbi archiválást a rendszeren belül, különböző szinteken és differenciált jogosultsági beállítások lehetőségeivel valósítjuk meg az Egyetemi Könyvtárban. A következő ábra bemutatja a plágium-ellenőrzés folyamatát, az ÓDA repozitóriumi feltöltését és az Egyetemi Könyvtár kapcsolódó feladatait. 40


2. ábra. A repozitóriumi tárolás és a plágium-ellenőrzés folyamata az Óbudai Egyetemen

A folyamat leírása: 1. Hallgatói dolgozat (diplomamunka, szakdolgozat, TDK-dolgozat) feltöltésekor a felhasználó a NEPTUN-azonosító segítségével jelentkezik be az ÓDA felületére. Bejelentkezés után a feltöltési folyamat részeként a dolgozat legfontosabb adatait kell megadnia. Az űrlapon a hallgató e-mail címe és a feladatot kiíró intézet is szerepel. A folyamat végén a dolgozat doc – vagy bármely más szöveges (rtf, txt, odt...) – és pdf formátumát kell csatolni, majd „elküldeni” a feltöltött állományt. 2. Ahogy a hallgató rákattint az „elküld” gombra, a repozitórium automatikus e-mail üzenetet küld vissza a feltöltőnek, a feltöltés minden lényeges adatával. A hallgató csak abban az esetben tud záróvizsgára jelentkezni, ha ezt az igazolást kinyomtatja és bemutatja a feladatot kiíró intézetnél. 3. Az ÓDA a feltöltést követően a szerkeszthető fájlt automatikusan továbbítja a plágium-ellenőrző szerverére, ahol az az adott intézetnek megfelelő „mappába” kerül. A feltöltött pdf-állomány a repozitórium háttértárába kerül mint jóváhagyásra váró dokumentum. Természetesen a repozitórium ezen része nem nyilvánosan elérhető, csak az adminisztrátorok férhetnek hozzá ezekhez az anyagokhoz. 4. Amint a plágiumkeresés folyamata befejeződik, a rendszer továbbítja az eredményt az adott mappának/intézetnek megfelelő intézeti adminisztrátor e-mail címére. Az adminisztrátor pedig eljuttatja azt a hallgató konzulenséhez. Természetesen a konzulensi felülvizsgálat elengedhetetlen része a folyamatnak. Az eredményt összesítve és részletezve is megkapja a konzulens, pontosan feltüntetve, hogy az adott egyezés mekkora arányú. Ezen információk alapján a konzulens felülbírálhatja az egyes kérdéses pontokat az összesítésben. 41

Berek László

5. Amint a záróvizsgák lezajlottak az Egyetem intézetei elküldik az Egyetemi Könyvtárnak az aktuális félévben sikeres záróvizsgát tett hallgatók listáját. Ez a lista tartalmazza azokat a szakdolgozati címeket is, ahol a hallgató titkosítást, illetve bizalmas kezelést kért. Az ilyen esetekben a megfelelő jogosultsági beállításokat kell alkalmazni a repozitóriumban. 6. Az eddig háttértárolón lévő hallgatói feltöltésekkel ekkor kezdődik meg a feldolgozómunka. A könyvtár munkatársai az intézetektől kapott listák alapján kiegészítik, kategorizálják és besorolják a leírásokat, megfelelő jogosultságokkal és korlátozással látják el metaadat és teljes szöveg szintjén a dolgozatokat. A folyamat végén a megvédett szakdolgozatok – amennyiben nem vonatkozik rájuk titkosítás és bizalmas kezelés – teljes szövegben, kereshető módon elfoglalják helyüket a repozitórium egyik fontos egységében, a szakdolgozatok és diplomamunkák gyűjteményében (Berek 2015). Egy évvel az indulást követően a rendszer működése és a folyamat az Óbudai Egyetem minden intézetére kiterjedve működött, és újabb dokumentumtípusokkal bővült a plágium-ellenőrzés és archiválás feladata. A TDK-dolgozatok tárolása még inkább kérdéses pont volt a korábbi években, mint a diplomamunkák köre. Az Óbudai Egyetemen az utóbbi években már évi két alkalommal rendeznek intézményi TDK-konferenciát. Az Egyetem részéről igényként merült fel ezen dolgozatok plágium-ellenőrzése és hosszú távú elektronikus megőrzése is. Természetesen az Egyetemi Könyvtár ezekre az elvárásokra is reagált. Így 2012-től kezdve az Óbudai Egyetemen nincs olyan végzett hallgatói szakdolgozat, diplomamunka, PhD-értekezés és bemutatott TDKdolgozat, amely ne esett volna át plágium-ellenőrzésen és ne került volna archiválásra az intézmény repozitóriumában.

3. ábra. Az Óbudai Egyetem Digitális Archívuma

Ezt követően a plágium-ellenőrzés és a repozitóriumi elhelyezés az intézményen belül lassanként elterjedt. Ennek hatására évről évre az Egyetemen megrendezett tudományos konferenciák és tanulmánykötetek anyagainak ellenőrzése és hosszú távú archiválása is 42


jogos igényként jelent meg. Ezen gyűjtemény dokumentumainak száma is egyre növekszik az ÓDA repozitóriumában. Természetesen egy intézménytörténeti gyűjtemény kialakítása is folyamatban van a rendszerben. Az Óbudai Egyetem nagy múltú elődintézményeinek papíralapon megtalálható dokumentumainak digitalizásával valósul meg a gyűjtemény. Ezenkívül természetesen az Egyetem oktatóinak, kutatóinak és doktoranduszainak publikációi és kéziratai is archiválásra kerülnek az ÓDA-ban.

A feladat kapcsán tapasztalható kedvező hatások összefoglalása A tanulmányban ismertetett folyamatnak több járulékos, kedvező hatása is van az Egyetemi Könyvtárra nézve. A Könyvtár kapcsolati rendszere kiszélesedett az intézményen belül. Azzal, hogy az Egyetemi Könyvtár látja el a plágium-ellenőrzéssel és a hallgatói feltöltéssel kapcsolatos „help-desk”-feladatokat, minden intézményi adminisztrátorral kapcsolatba kerülünk. Legyen szó itt általános, feltöltéssel kapcsolatos problémamegoldásáról vagy akár a plágium-ellenőrzés eredményével kapcsolatos magyarázatról. A folyamat eredménye kedvezően hat a könyvtárhasználatra. Mivel a teljes szövegű megjelenítés a könyvtár hálózatában érhető el, egyre több hallgató keresi fel a könyvtárat és kér segítséget korábbi években leadott szakdolgozatokkal és egyéb repozitóriumi anyagokkal kapcsolatban. A repozitórium és a kapcsolatos lehetőségek hírének terjedésével egyre több egyetemi oktató, kutató és doktorandusz keresi meg a könyvtárat az ÓDA-val kapcsolatban. Ezek a megkeresések legtöbbször a rendszer kutatói használatára vonatkoznak, de egyre többször szeretnék elhelyezni saját kézirataikat is az adatbázisunkban. Intézményen kívüli kapcsolatok: több felsőoktatási könyvtár is megkeres bennünket a plágium-ellenőrzés megvalósításával kapcsolatban. Ennek oka, hogy a plágium-ellenőrzés kérdése egyre inkább központi téma más intézményeknél is. Legtöbbször az egyetemek vezetése a probléma megoldását az egyetemi könyvtártól várja. Kedvezőek a hatások a könyvtárunk fontosságával és megítélésével kapcsolatban. Egy ilyen összetett, az egész egyetemet átszövő folyamat működtetésével a könyvtár szerepe megkérdőjelezhetetlen. A plágium-ellenőrzés és a hosszú távú biztonságos megőrzés egyre több kiadvány, konferencia kapcsán jelenik meg elsődleges igényként. Elmondható, hogy a rendszer folyamatos, probléma nélküli működtetése és fejlesztése az Egyetemi Könyvtár számára – nem csak az intézményen belül – egy kiváló „reklámként” is felfogható.

Források »» Berek L. (2015): Az Óbudai Egyetem Digitális Archívuma (ÓDA) a nyílt tudományos kommunikáció és a dokumentumok biztonságos megőrzése szolgálatában. In: Rajnai Z. et al. (szerk.): Tanulmánykötet a 6. Báthory-Brassai nemzetközi konferencia előadásaiból 1. kötet. Budapest: Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola, p. 312–319. »» Kastaly B. (2002): A könyvtári állomány megőrzése és védelme. In: Horváth T. - Papp I. (szerk): Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, p. 195–262. »» Lőrincz A. (2013): Szakdolgozatok kezelése a Budapesti Gazdasági Főiskola könyvtáraiban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 60. évf. 5. sz. p. 217–225.

43

Berek László

»» A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása a disszertációk nyilvánossága ügyében (1998): Magyar Felsőoktatás, 3. sz. p. 44. »» Péterfalvi A. (2012): A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-1033-2/2012/V számú ügyirata. In: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság oldala. [Online]
44

Repozitóriumok a szakmai/tudományos információszolgáltatásokban – Példák a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlatából Tompáné Székely Zsófia1

Összefoglaló A szakkönyvtárak − értem ez alatt az oktatási, kutatási intézmények könyvtárait is − elsődleges feladata, hogy mint szolgáltató „háttérintézmény” a hagyományos és a már megszokott elektronikus adatbázisok, dokumentumok szolgáltatásán túl, saját szakterületi információikat a lehető legszélesebb körben, legteljesebb formában közvetítsék mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Igen! Ne csak tároljuk elektronikus formátumban, hanem a jogszabályok adta kötelezettségeknek és lehetőségeknek megfelelően elérhetővé tegyük az oktatás, kutatás eredményeit. A Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE) az erdészet, faipar, vadgazdálkodás, környezetvédelem területén − természetesen nem elfeledve oktatási/kutatási palettájának más területeit − kiemelkedő szerepet tölt be ezen szakterületek dokumentum- és információszolgáltatásában mint hazai felsőoktatási, egyúttal kutatói intézmény. A már említett nemzetközi és hazai dokumentum-, adatbázis-, információszolgáltatás így nemcsak az egyetemi oktatást, kutatást, hanem az említett szakterületek lehető legszélesebb körben és együttműködésben – Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), Erdőgazdaságok, Országos Erdészeti Egyesület (OEE) stb. – történő kielégítését célozza meg. A fenti elvárásoknak megfelelve, a szoros együttműködéssel – Magyar Tudományos Akadémia (MTA), Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), Országos Doktori Tanács (ODT) stb. − kialakított egyetemi repozitóriumok, kapcsolódó Open Access szolgáltatások ismertetésével mutatjuk be a Nyugat-magyarországi Egyetemen kialakított gyakorlatot. Azaz: miképp tudjuk a kialakult körülmények és elvárások közepette, a hagyományos szolgáltatások mellett elvárt új szerepet a lehető legjobban, dinamikusan fejlődve és fejlesztve betölteni. Kulcsszavak: repozitóriumok, új szolgáltatások. Tompáné Székely Zsófia könyvtári informatikus, NymE Központi Könyvtár és Levéltár, Sopron, tzsofi@ emk.nyme.hu

1

45

Tompáné Székely Zsófia

A repozitóriumokról Fogalmak2 A repozitórium: „egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. Feltárja a feltöltött dokumentumokat, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal, és lehetőséget ad arra, hogy a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos vérkeringésébe” (MTA Könyvtár és Információs Központ 2011–2015). Intézményi és diszciplináris repozitóriumokat különböztetünk meg. „Intézményi repozitóriumnak azokat a dokumentumszervereket nevezzük, amelyeket intézmények (főleg egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek) üzemeltetnek, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást. Az intézményi repozitóriumok tartalmuk szerint lehetnek egy-egy dokumentumtípusra koncentráló (pl. doktori, szakdolgozat, oktatói/kutatói publikáció, oktatási anyagok, fotó, de akár irattári dokumentumok), valamint ezek összességét befogadó hatalmas strukturált archívumok. A diszciplináris repozitóriumok viszont túllépnek az intézményi kereteken, és a kutatók számára tematikailag gyűjtik össze, bocsátják rendelkezésre a publikációkat és az archiválás lehetőségét (pl. PsyDok, a pszichológia teljes szövegű szakterületi szervere; a nemzetközi Social Science Open Access Repository (SSOAR), amely a társadalomtudományok teljes szövegű szakterületi szervere)” (DENK 2013).

A repozitóriumok elterjedése „A repozitóriumok egyre nagyobb számban való létrehozásának egyik mozgatórugója az Open Access (Nyílt Hozzáférés) elvének terjedése. […] Előbb azonban érdemes tisztázni a jogi hátteret, hogy a kiadók milyen feltételekkel engedélyezik a folyóirataikban megjelentetett tanulmányok repozitóriumi elhelyezését. Ehhez ad segítséget a SHERPA RoMEO (Rights MEtadata for Open archiving) projektje, amely adatbázisban gyűjti össze az erről szóló kiadói politikát.” (Wikipédia 2015)

Létrehozásuk céljai • Kutatási eredmények nyilvánossága; • oktatók/kutatók, az intézmény publikációs tevékenységének tudománymetriai célú nyilvántartása és archiválása; • PhD-dolgozatok közzététele a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, valamint a 387/2012 (XII.19.) Kormányrendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról értelmében; • a könyvtár szolgáltatásainak bővítése; • oktatástámogatás (Wikipédia 2015).

A fogalmak meghatározása során a már elfogadott és használt, a lehető legpontosabban megfogalmazott definíciókat használtam.

2

46

Repozitóriumok a szakmai/tudományos információszolgáltatásokban – Példák a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlatából

MTMT és intézményi repozitóriumok a Nyugat-magyarországi Egyetemen MTMT a Központi Könyvtárban Az egyetemen a Központi Könyvtár és Levéltár vezető szerepvállalása mellett a tagkönyvtárak munkatársai, egy esetben a doktori iskola előadója végzi a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) koordinációs (adminisztratív), ellenőrzési tevékenységeit. Az Egyetem az MTMT intézményi feladatait továbbra is színvonalasan látja el, köszönhetően többek között a hálózati kialakításnak (
1. ábra. MTMT a Központi Könyvtár honlapján

Repozitóriumok kialakítása a Nyugat-magyarországi Egyetemen Az MTMT „TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése” pályázatának keretében lehetőség nyílott egyetemünk számára is az egyetemi repozitóriumok kialakítására. A projekt komoly támogatást jelentett az oktatók/kutatók/PhD-hallgatók közleményeinek archiválásához, legtöbb esetben életmű szintű feldolgozásához, valamint az MTMT, ODT és különböző pályázati adatbázisokhoz való csatlakozás, egységes kezelés megvalósításához. Ennek részeként valósult meg a Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori repozitóriuma, amelybe feltöltésre/konvertálásra kerültek visszamenőlegesen a 2000-ig (2000 és 2002 47


közötti időszak hiányos) megvédett PhD-értekezések. DOI-számmal való ellátásuk és MTMT adatbázisba való felvitelük folyamatos. Ugyancsak elkészült a Publicatio repozitó rium, amely az egyetemen keletkezett szellemi termékek teljes szövegű közzétételét valósítja meg, értelemszerűen ugyancsak MTMT-kapcsolódási ponttal. A szakdolgozatok, diplomamunkák, portfóliók archiválását pedig a Diplomamunka repozitórium alkalmazása teszi lehetővé. A fejlesztést a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtár munkatársai végezték, ePrints alapú szoftvertámogatással. A Doktori és Publicatio repozitórium az MTA által felállított Repozitóriumi Minősítő Bizottság 2015. január 22-i döntése értelmében elnyerte a „Minősített repozitórium” értékelést (MTA Könyvtára 2012).

Doktori Repozitórium3 Megtalálható benne valamennyi egyetemünkön született doktori értekezés 2000-ig visszamenőleg. Folyamatos az értekezések DOI-számmal való ellátása, amely szoros együttműködésben történik a doktori iskolák előadóival, az MTA Könyvtárával, illetve az MTMT-vel. Jelenleg 478 dolgozat érhető el tézisekkel együtt teljes szöveggel, amelyek lekereshetőek dátum, tudományterület, doktori iskola és szerző szerint magyar és angol nyelvű felületen. Az összetett keresés a 2014-től megvédett értekezéseknél lehetőséget biztosít a témavezetők, bírálók és bizottsági tagok lekeresésére is.

2. ábra. Doktori Repozitórium – doktori iskolák szerint

Publicatio Repozitórium4 A Publicatio Repozitórium a Nyugat-magyarországi Egyetemen folyó tudományos és művészeti tevékenység eredményeképpen született művek (tanulmányok, cikkek, mono Lásd online a NymE honlapján.
3 4

48


gráfiák, alkotások stb.), valamint egyetemi kiadványok (folyóiratok, tanulmány- és konferenciakötetek) teljes szövegű adatbázisa. A Publicatio Repozitóriumba az MTMT-ben már rögzített műveket pdf-formátumban tölthetik fel. Ugyanannál a műnél nem csupán a megjelent verziót, hanem annak pre-print és/vagy post-print változatát is, amelyek nyilvánossága dokumentumonként állítható be, akár eltérően. A repozitórium tartalma 835 szakcikk, szaktanulmány, konferenciaközlemény és szakkönyv. Dátum, tudományterület és szerző szerinti tallózást az összetett kereső további lehetőségekkel egészíti ki, például kulcsszavak, DOI- és MTMT-azonosító.

3. ábra. Publicatio Repozitórium – Tudományterületek szerinti keresés

Az egyetem, vagy társkiadóként kiadott folyóiratok − kiemelten a minősített tudományos folyóiratok (akadémiai osztálylistások) – DOI-számmal történő ellátása − vállalás szerint − folyamatos, ezek az akadémiai REAL repozitóriumba is bekerülnek.

4. ábra. DOI-azonosítók és repozitóriumi hivatkozások megjelenése az MTMT-ben

49


Diplomamunka Repozitórium5 A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai, Erdőmérnöki, Közgazdaságtudományi és Simonyi Károly Karain megvédett és elfogadott szakdolgozatokat (diplomamunkákat) tartalmazza 2015-től teljes körben. A Diplomamunka Repozitórium kétszintű, tartalmazza a dolgozat azonosításához szükséges úgynevezett metaadatokat (ki és milyen címen, hol s mikor készítette el, illetve adta be dolgozatát), és tartalmazza a dolgozat teljes szövegű változatát valamilyen elektronikus fileformátumban (többnyire pdf-formában). Míg a metaadatok adatbázisa teljesen nyilvános, bárkinek és bárhonnan kereshető, addig a teljes szövegű tanulmányozás – elsősorban szerzői jogi és plágiumbeli megfontolásokból – az egyetemi IP-cím tartományokra korlátozott. A repozitóriumba került és kerülő állományok feldolgozásának üteme és módja a különböző karok/intézmények hatáskörébe tartoznik. Jelenleg 1 463 diplomamunka/szakdolgozat kereshető dátum, kar, szerző és témavezető szerint. A Közgazdaságtudományi és Benedek Elek Pedagógiai Kar esetében az összetett keresés szak szerinti lekeresést is lehetővé tesz.

5. ábra. Diplomamunka Repozitórium – kari megoszlás

A Savaria Egyetemi Központ karai és az Apáczai Kar a SEK koordinálásában fejlesztett, épített és koordinált Egyetemi Tudástárba6 töltik fel a szakdolgozataikat.

Intézményi repozitóriumok a hazai és nemzetközi rendszerekben Az akadémiai, egyetemi repozitóriumok hazai és nemzetközi rendszerekben való egységes és lekereshető jelenléte egyúttal lehetőség a gyors és hatékony információáramlás biztosításának. Azaz nemcsak az archiválást, „azonosítást” teszi lehetővé, hanem a tudományos és oktatási célú szakmai dokumentumok minél szélesebb és teljes körű, Open Access szintű hozzáférését biztosítja. Lásd online a NymE honlapján.
5 6

50


6. ábra. Magyar repozitóriumok a világban

A könyvtáros helye és szerepe a rendszerben A Nyugat-magyarországi Egyetemen egy rendkívül hatékony hálózati megoldás kialakítására került sor, amelyben a könyvtáros meghatározó szerepet tölt be mint koordinátor, támogató, adatfeltöltő. Azaz az adatfeltöltéstől kezdve gondoskodik az adatbázisok közötti együttműködésről, a DOI-számok biztosításáról, s minden a folyamatot érintő tevékenység gördülékenységéről.

7. ábra. Könyvtáros a rendszerben

51


A fentiek megvalósításához részletes szabályozások, segédletek állnak rendelkezésre, amelyek fellelhetők az Egyetem működését szabályozó dokumentumok, az Egyetemi Tanács határozatai és Rektori utasítások, valamint a Központi Könyvtár ügyrendjében és mellékleteiben.7 A kitűzött célok és a megvalósítandó feladatok elengedhetetlen részét képezték és képezik a különböző szintű oktatások/tréningek, amelyek igény szerint az adatbázisok használatától az átjárhatóságon, irodalomkutatáson, idézettséggyűjtésen túl a tudománymetriai értékelésig terjed.

Összegzés A Nyugat-magyarországi Egyetem elkötelezett támogatója a tudományos és oktatási információk minél szélesebb körű és nyilvános közzétételének, s ezt a feladatát beépíti a szakmai információszolgáltatás napi gyakorlatába. Az elmúlt évek igazolták a repozitóriumok létjogosultságát, komoly szemléletváltozást eredményezve a publikációs szokásokban. A felmerült hibákat, hiányosságokat folyamatosan javítjuk, ilyen volt például a nevek kezelése. „Az intézményi repozitóriumok létrejöttét indokolja egyrészt az Európai Bizottság ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről, MTA elnökségi állásfoglalása, a MAB, OTKA és egyéb pályázati követelményrendszer, másrészt a várható jogszabályi környezet, és nem utolsó sorban a szakmai és információszolgáltatás elvárásainak változása: közpénzből létrejövő oktatási/ kutatási információ nyilvánossá tétele.” (Varga László – Seres József – Varga László sajtótájékoztatója 2013)8

Források »» DENK (2013): A nyílt hozzáférésről: Repozitóriumok. [Online]
52


»» [Szerző nélkül] (2015): Repozitórium. In: Wikipédia. 2015. 11. 29. [Online.]
53

Doktori (PhD-) disszertációk a Budapesti Corvinus Egyetemen – Használati adatok és nemzetközi összehasonlítás Hoffmann Ádám1

Összefoglaló A BCE Doktori disszertációk repozitórium a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Iskoláiban megvédett PhD-disszertációkat tartalmazza. A 2007-es indulás óta több mint 800 disszertáció került be az adatbázisba. Jogosan felmerülő igény mind a könyvtár, mind az egyetemi közösség részéről, hogy a gyűjtemény hasznát, használatát lehetőség szerint minél pontosabban feltérképezzük. A kezdetektől használt Google Analytics szolgáltatás mellett 2013 októberétől az EPrints repozitóriumkezelő szoftverhez kapcsolható IRStats statisztikai modul a disszertációk letöltésének mérését is lehetővé teszi. A széles körben elterjedt modul nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget kínál. A tanulmány bemutatja a repozitórium elmúlt két évének használati adatait és kísérletet tesz egy nemzetközi összehasonlításra is a leggyakrabban használt mérőszámokkal illusztrálva a használatot. Kulcsszavak: használati statisztika, PhD-disszertációk, repozitórium.

Bevezetés A Budapesti Corvinus Egyetem PhD-disszertációkat tartalmazó repozitóriuma (továbbiakban PhD-repozitórium) a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Iskoláiban megvédett PhD-disszertációk elektronikus változatainak gyűjteménye. Az adatbázis létrehozásának elsődleges célja, hogy a disszertációk nagyobb láthatóságot kapjanak a hazai és a nemzetközi tudományos életben. Az online gyűjtemény másodlagos célja a hosszú távú megőrzés. A nyomtatott változatokat természetesen továbbra is megőrzi a könyvtár.

1

Hoffmann Ádám osztályvezető, Elektronikus tartalomszolgáltatási és könyvtári informatikai osztály Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, [email protected]

54

Doktori (PhD-) disszertációk a Budapesti Corvinus Egyetemen – Használati adatok és nemzetközi összehasonlítás

A repozitórium kialakítása A PhD-repozitórium mai formájában 2007 tavaszán indult. A szolgáltatás alapját képezte a már korábban a könyvtár honlapján elérhető betűrend és doktori iskola szerinti listázó weboldal. A szabályozási háttér is kedvező volt, hiszen az egyetem doktori szabályzata kötelezővé tette a teljes nyilvánosságot (azóta már a többször módosított nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben is szerepel a nyilvánosság kötelezvénye). A gyűjtemény repozitóriummá alakításában nagy szerepe volt külföldi példáknak. A kialakításkor elsődleges szempont volt a nemzetközi sztenderdekkel működő, üzembiztos, egyszerűen kezelhető célszoftver használata. Ezért esett a választás a nyílt forráskódú és ingyenes EPrints repozitóriumkezelő szoftverre. A gyűjtemény kialakításánál a korábbi, nyomtatott változatok feldolgozása során folytatott gyakorlat alapján alakítottuk ki a metaadatmezőket. A fontosabb bibliográfiai adatok mellett a témavezető neve és egy témaköri besorolás került a disszertációk leíró adatai mellé. A PhD-repozitóriumot regisztráltuk a megfelelő nemzetközi regiszterekbe (OpenDOAR, ROAR) és nemzetközi keresőszolgáltatásokba (Google Scholar, CORE, BASE, Econbiz), és csatlakoztunk a Dart-Europe aggregátorszolgáltatáshoz is, amely a legnagyobb európai disszertációs portálon teszi kereshetővé az általunk tárolt dolgozatokat. Ezekkel a lépésekkel nagymértékben növeltük gyűjteményünk láthatóságát. A repozitórium 2014 januárjában megkapta az MTMT-től a minősített repozitórium címet. Így hivatalosan is a törvényi előírásnak megfelelően tároljuk és szolgáltatjuk egyetemünkön megvédett disszertációkat. Ennek megfelelően a 2013. január 1-je után megvédett disszertációkat DOI-azonosítóval látjuk el.

Használati statisztika Kezdetben a Google Analytics egyszerűen konfigurálható és ingyenes szolgáltatását használtuk a felhasználói statisztikák készítéséhez. Ezzel az eszközzel az oldalak megtekintéséről, a látogatók földrajzi megoszlásáról, a használt eszközök technikai tulajdonságai mellett a viselkedésükről (hány oldalt néztek meg, alkalmanként mennyi időt töltöttek a PhDrepozitórium oldalain, honnan érkeztek stb.) kaptunk képet. Ennek a módszernek nagy hiányossága, hogy a disszertációk és a tézisek teljes szövegeinek letöltéseiről nincsenek pontos információink, erre vonatkozóan csak gyenge lábakon álló következtetéseket vonhattunk le. A Google Analytics úgynevezett aszinkron követőkódjának PhD-repozitórium oldalaiba való beépítésével már a letöltéseket is mérni tudtuk 2012 októberétől. Idővel egyre több tudományos aggregátor és kereső szolgáltatáshoz (Dart-Europe, Google Scholar, BASE, EconBiz) csatlakoztunk a repozitóriummal. A Google Analytics legfőbb hiányossága, hogy kizárólag akkor méri a fájlok letöltését, ha a letöltést a felhasználó a repozitórium oldalairól indítja. Így az említett aggregátor- és kereső szolgáltatások találati listájából indított közvetlen (direkt a teljes szöveget tartalmazó fájlra irányuló) letöltések kimaradtak a használati statisztikáinkból. A fenti találati listákból indított közvetlen letöltések 2013 októberétől lettek mérhetők, köszönhetően az IRStats statisztikai programcsomagnak, amely Eprints repozitórium szoftverekkel üzemeltetett gyűjtemények letöltési statisztikáit szolgáltatja. Az IRStats a repozitórium adatbázisának logfájljaiból állítja elő a statisztikákat. 55

Hoffmann Ádám

Az IRStats statisztikái egyes témakörökre, szerzőkre és akár az egyedi művekre is pontos letöltési adatokat adnak. Emellett a letöltések földrajzi eloszlását (országok szintjén) és forrását (pl. keresőszolgáltatások találati oldalai) is megmutatják. A rendszer előnye, hogy letöltési ranglisták is könnyen előállíthatóak, így pontosabb képet kapunk az egyetemen született tudományos publikációk nemzetközi disszeminációjáról is.

1. ábra. Google Analytics látogatói statisztika a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-disszertáció repozitóriumáról. 2008. január – 2015. október

Az 1. ábrán, a Google Analytics látogatási statisztikáján (2008. január 1. – 2015. október 31.) jól látszik az átlagos látogatószámok alakulása. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok a repozitórium oldalait látogató felhasználók számát mutatják. A 2010. márciusi és a 2015. januári látogatószám hirtelen kiugrása egy-egy akkoriban védésre kerülő népszerű disszertációnak köszönhető. A 2015. januári letöltési csúcs látszik a Google Analytics letöltéseket mérő statisztikájában is. Az IRStats letöltési statisztika szerint 2013 októberétől 2014 szeptemberéig 455 789 alkalommal töltöttek le fájlt a PhD-repozitóriumból, melyben az időszak végén 748 dis�szertáció volt található (a letöltési számoknál érdemes figyelembe venni, hogy a dis�szertáció mellett a magyar és az angol nyelvű tézisfüzet is letölthető). A következő évben (2014. október – 2015. szeptember) 403 815 alkalommal töltötték le a gyűjtemény valamely dokumentumát (az időszak végén 816 disszertációt tartalmazott a repozitórium). Az IRStats rendszer letöltési statisztikái további érdekességekkel is szolgálnak. Az elmúlt egy évben (2014. október – 2015. szeptember) a legtöbb letöltés Magyarország területéről történt. Az összes 403 815 közül 188 598. Ez nem is meglepő, hiszen a disszertációk nagy része magyarul érhető el (A Gazdálkodástani Doktori Iskolában megvédett disszertációk a magyar mellett angol nyelven is elérhetők 2010 óta). Ugyanakkor 10 000nél több letöltés történt a következő országok területéről (zárójelben a letöltések száma): Amerikai Egyesült Államok (16 937), Németország (16 144), India (14 048) és Kína (13 448).

56


Az angol nyelven is elérhető disszertációk mellett az angol nyelvű tézisfüzetek népszerűsége is jól látható. Ezek az adatok jól mutatják, hogy hasznos volt a repozitórium nemzetközi szolgáltatásokba való bekapcsolása.

2. ábra. Budapesti Corvinus Egyetem PhD-disszertáció repozitóriuma nemzetközi kapcsolatok témakörben született disszertációinak letöltési statisztikája országok szerint. 2014. október – 2015. szeptember

A 2. ábrán a nemzetközi kapcsolatok témakörhöz kötött disszertációk (és a hozzájuk kapcsolódó tézisek) letöltéseinek földrajzi eloszlása látszik. A 98 disszertációt és a téziseket 32 381 alkalommal töltötték le az elmúlt egy évben. Magyarország után a legnépszerűbb letöltési helyek: Németország (1955), Kína (1560), Amerikai Egyesült Államok (1428).

Nemzeti és nemzetközi összehasonlítás A hazai repozitóriumok használati adatai nem publikusak, ezért az összehasonlítás alapjául a Ranking web of repositories oldalát használtam. A repozitóriumok rangsora évente két alkalommal (januárban és júliusban) kerül napvilágra. A legfrissebb rangsor adatfelvétele 2015 júliusában készült. Az összesített rangsor négy mérőszám kombinációja alapján áll össze. A mérőszámok: a repozitórium mérete, a láthatósága, a tárolt fájlok száma és az úgynevezett Scholar-mutató. Ez utóbbi a Google Scholar találati listájában megjelenő tételek számán alapul. A 3. ábrán látható rangsor a magyarországi repozitóriumokat mutatja a láthatóság szerinti rangsorban. A Corvinus PhD-repozitórium a második helyen (az összesített rangsorban harmadik) áll a listában, ami a méretét tekintve jó eredménynek számít. Ez a többi repozitóriumhoz képest korai kezdettel és a számos nemzetközi aggregátorszolgáltatásnak köszönhető, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ez a rangsor a minél nagyobb gyűjteményeknek kedvez, hiszen a nagyobb méretű repozitóiumoknak fajlagosan a láthatósága is nagyobb lehet.

57

Hoffmann Ádám

3. ábra. Ranking web of repositories magyar repozitóriumi rangsora (2015. júliusi kiadás). Láthatóság szerint rendezett lista

A fenti rangsorban található három olyan repozitórium, ahol publikus letöltési adatok is elérhetők. Ezek alapján megpróbálhatunk következtetéseket levonni a rangsorban elért helyezés és a gyűjtemény népszerűsége, egyszerűbben fogalmazva letöltési statisztikájuk között. Előre bocsátom, hogy az összehasonlítás esetleges, hiszen hiába adná magát több hasonló intézmény kizárólag PhD-disszertációkat tartalmazó repozitóriuma (vagy statisztikailag elkülöníthető gyűjteménye), ha ezeknek nem hozzáférhető a letöltési statisztikájuk. A Ranking web of repositories legfrissebb világranglistájában a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-repozitóriuma a 753. helyén, a London School of Economics & Political Science disszertációs gyűjteménye (LSE Theses Online) az 537., a University of Glasgow PhD-repozitóriuma a 234., míg a Ludwig-Maximilians-Universität München disszertációs gyűjteménye a 78. A letöltési statisztikák is hasonló sorrendet mutatnak, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a gyűjtemények mérete is ezt a sorrendet követi (ld. 1. táblázat). Az egyetlen meglepetés, hogy a London School of Economics PhD-gyűjteményét, bár mérete jóval több mint a háromszorosa a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-repozitóriumának mégis az elmúlt évben kevesebben használták, mint az utóbbit. Tanulságként mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a rangsor négy szempontja mellett jó lenne a repozitóriumok letöltési statisztikáit is figyelembe venni, még akkor is, ha ezen adatok gyűjtése jelenleg komoly nehézségekbe ütközik. Biztató jel, hogy egyre több helyen a nyilvánossággal is megosztják ezeket az adatokat.

58


1. táblázat. Intézményi PhD-disszertációkat tartalmazó repozitóriumok letöltési statisztikái

Intézmény

Tételek száma 2015. szeptember 30-án

Letöltések száma 2014. október 1. – 2015. szeptember 30.

Budapesti Corvinus Egyetem

816

403 815

London School of Economics & Political Science

3 067

330 686

University of Glasgow

5 327

750 161

Ludwig-Maximilians-Universität München

11 004

5 143 721

Az adatok a felhasznált források között felsorolt repozitóriumok statisztikai rendszereiből származnak

Összegzés A nyolc és fél éve létrejött PhD-repozitórium a folyamatos tartalmi bővítés és technikai fejlesztés mellett jól és hatékonyan szolgáltatja a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláiban megvédett PhD-disszertációkat az érdeklődő szakmai és nagyközönség számára.

Források »» BCE (Budapesti Corvinus Egyetem) Doktori disszertációk. [Online]
59

Újszerű megoldások a MOME repozitóriumában Kun Dorottya1

Összefoglaló A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtárában hosszas előkészítés után 2013-ban indult el az intézményi repozitórium DesignPortal néven. A projekt újszerű megoldásokat követelt meg a fejlesztőktől, hiszen az Egyetemen létrejövő tartalmak a legkülönfélébb alkotásokat foglalják magukba: a kerámiatervezéstől kezdve az okostelefonokra készülő applikációkon át az animációs filmekig terjedhet a feltölthető dokumentumok köre. Az első fázisban a diplomamunkák, doktori művek, valamint az animációs filmek feltöltése kezdődött meg, egy évvel később pedig az oktatók alkotói és publikációs adatbázisa, valamint a közös kereső készült el. Egyúttal a repozitóriumhoz szorosan nem kapcsolódó funkciók kidolgozása is megtörtént: a munkában szerepet kapnak a könyvtárosokon kívül a hallgatók, a konzulensek, az opponensek, a bizottsági tagok és az oktatási titkárok is. A tanulmány erről a repozitóriumról, a közös keresőről és egy design- és művészeti egyetem archiválási sajátosságairól szól. Kulcsszavak: repozitórium, művészet, design.

Bevezetés A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára szempontjából is fontos volt 2013. év, ugyanis a Kormány 2016-ig kiemelt felsőoktatási intézménnyé nyilvánította a MoholyNagy Művészeti Egyetemet. E támogatást egyfelől campusfejlesztésre fordítja az intézmény, amely azt jelenti, hogy 2018-ig mind környezeti, mind infrastrukturális szempontból megújul a MOME. 2018-ban már új és megújuló épületekkel vár bennünket a zugligeti campus, ahol a Könyvtár további szolgáltatásokkal fog bővülni. A támogatás másik részéről úgy döntött a vezetés, hogy belső pályázatok útján választja ki azokat a már futó vagy teljesen új kezdeményezéseket, amelyek megfelelnek a minősítéshez kapcsolódó szempontoknak, mint nemzetköziesítés, inkubáció, tudás- és technológiatranszfer vagy az alapkutatás támogatása. A Könyvtár két évadban is nyertes pályázatai tették lehetővé, hogy az intézményi repozitórium megszülessen és tartalommal telítődjön meg. 1

Kun Dorottya könyvtáros, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára, [email protected]

60

Újszerű megoldások a MOME repozitóriumában

A MOME a hazai felsőoktatásban elfoglalt unikális szerepének megfelelően fontos, hogy részt vegyen a tudományos és egyetemi publikációk hozzáférésének nemzetközi hálózatában, és létrehozzon egy olyan digitális repozitóriumot, amely megvalósítja az egyetemen levő tartalmak összegyűjtését és publikálását, tartalmi és tematikai feldolgozását, valamint hosszú távú megőrzését. Ez a rendszer egyaránt kell, hogy illeszkedjen a már megvalósult hazai rendszerekhez és a hasonló külföldi szolgáltatásokhoz. A Designportal elnevezésű repozitórium célja, hogy az Egyetemen központi tudásbázist hozzunk létre a Könyvtár meglévő informatikai rendszerére és erőforrásaira alapozva, annak érdekében, hogy a MOME hagyományos írott és digitális tartalmait egységes tudásvagyonként dolgozhassuk fel, kezelhessük és szolgáltathassuk. Fő feladatául az egyetemen folyó oktatás és kutatás támogatását, a tudáshasznosulás és tudástranszfer elősegítését, valamint a MOME, az egyes szervezeti egységek, oktatók és hallgatók kompetenciájának és portfóliójának bemutatását, kezelését jelöltük ki. Ezen célok megvalósításában partnerünk a Monguz Információtechnológiai Kft, akik a fejlesztés informatikai részét végezték.

Gyűjtemények a Designportalon A repozitóriumunk sokszínűségét az alábbi képpel lehet talán a leginkább összefoglalni (1. ábra).

1. ábra

Az adatbázisban jelenleg öt nagy csoportba besorolható dokumentumok feltöltésére és leírására van lehetőség. Az oktatói munkák gyűjteményében mind elméleti munkák, mind alkotások megjeleníthetőek, a hallgatói munkák között pedig a diplomamunkák mellett évközben létrejött produktumok is helyet kapnak. A Doktori Iskolával együttműködve fejlesztettük ki a doktori művek adatbázisát, amely figyelembe veszi a nálunk folyó DLA-képzés sajátosságait, de természetesen lesz lehetőség a 2015-ben megindult PhD-képzésben résztvevők számára is disszertációjuk feltöltésére. A filmek és előadások gyűjteményében helyet kapott az Animáció Tanszék 61

Kun Dorottya

több mint háromszáz filmből álló archívuma, emellett az Egyetemen zajló konferenciák és előadások anyagai is leírhatóak és feltölthetőek a repozitóriumba. A MOME 135 éves történetét kutatók számára is hasznos adatbázisunk, ugyanis itt találhatóak meg a néhány éve digitalizált évkönyveink, amelyek a kezdetektől fogva dolgozzák fel egyetemünk legfontosabb eredményeit és eseményeit. A repozitóriumban helyet kaptak a hagyományos könyvtári rekordok is, így a közös kereső segítségével egyetlen felületen tudunk keresni az Egyetemen létrejövő tartalmak, valamint az oktatáshoz, tanuláshoz, kutatáshoz kapcsoló dokumentumok között is. Ebben a közös keresőben számos szűkítő-bővítő opció segítségével hatékonyan tudunk böngészni és keresni a munkák között.

Hallgatói munkák gyűjteménye A kiválósági cím támogatásából először a hallgatói munkák adatbázisát terveztük meg, amelyből az első évben a diplomamunkák feltöltésének lehetősége valósult meg. Fontos tudni, hogy a MOME-n a diplomázási folyamat közel sem olyan egyszerű, mint a legtöbb egyetemen, ez a tény pedig kihívások elé állított bennünket. Másik különlegessége a repozitóriumunknak, hogy a tanulmányi folyamatban is részt veszünk azáltal, hogy a hallgatóink maguk töltik fel, írják le munkáikat, valamint az opponensek és a tanszékek is aktívan használják a felületet a diplomázási folyamat során. Mielőtt vázolnám a repozitórium ezen részének megvalósítását, szeretném egy bekezdés erejéig összefoglalni a MOME-n születő diplomamunkák sajátosságait. Egyetemünk immáron 135 éve a téralkotás, tárgyalkotás és képalkotás különböző területein képzi hallgatóit, akik ennek megfelelően a tervezéseik során a legkülönfélébb típusú és műfajú alkotásokkal gazdagítják mindennapi életünket és környezetünket. A múzeumi interaktív applikációktól kezdve az animációs filmeken, az építészeti megoldásokon és a járműtervezésen át, a hagyományos tárgytervezésig a legkülönfélébb alkotások születnek meg évről évre. Ezen alkotások számára minden lehetőséget biztosítani kell arra, hogy az űrlapok segítségével leírhatóak legyenek. Mint említettem, összehasonlítva a más egyetemek gyakorlatával a diplomázási folyamat itt jóval összetettebb. Egyetemünkön a BA-s végzősök szakdolgozatot, az elmúlt évek eredményeit összegző portfóliót és a védéshez szükséges prezentációt készítenek, míg ezek az MA-végzősöknél kiegészülnek a mestermunkával és annak dokumentációjával. A MOME-n elméleti szakok is futnak: design- és művészetelmélet (BA, MA), a gyakorlatiasabb megközelítésű design- és művészetmenedzsment (MA), valamint design- és vizuálisművészet-tanár (MA). Ezeken a szakokon mestermunka nem születik, de a szakdolgozat mellett kérhetnek portfóliót az elvégzett szakmai gyakorlatokról.

Diplomázási folyamat MOME-s szemszögből Az alábbi illusztráció segítségével szeretném összegezni a diplomázási folyamat sajátosságait, és az ebből fakadó nehézségek megoldását (2. ábra). Az előkészítő munka már a diplomázási folyamatot megelőző hónapban megkezdődik: a Tanulmányi Információs és Oktatási Központ (TIOK) összeállítja azoknak a hallgatóknak a listáját, akik jelezték, hogy az adott szemeszterben szeretnének végezni. Ez a névsor EHA-kóddal és szakokkal kiegészítve kerül a Monguzhoz, ahol megtörténik az 62


2. ábra

űrlapok programozása és a jogosultságok beállítása, ami azt jelenti, hogy az adott hallgató csak a hozzá tartozó űrlapokat töltheti ki, és csak a feltöltési időszakon belül. Nehezítő körülmény, hogy a tervezőkre és az elméleti szakos hallgatókra más-más leadási határidők vonatkoznak, ráadásul a diplomázáshoz szükséges dokumentumokat nem egyszerre kell feltölteni. A felületre először a szakdolgozatok kerülnek fel, amelyek formai követelményeit az Elméleti Intézet munkatársai ellenőrizik, függetlenül attól, hogy melyik Intézetben született a munka. Az űrlapon lehetősége van a hallgatónak nyilatkozni arról, hogy szakdolgozatát nyilvánossá teszi-e vagy nem – amennyiben előbbi mellett dönt, a Designportalon a nem egyetemi polgárok is szabadon meg tudják tekinteni munkáját. Ezt követően kapnak hozzáférést a felülethez az elméleti opponensek, akik a szakdolgozatot bíráló opponenciájukat a szakdolgozat űrlapjára tölthetik fel a szakdolgozat mellé. Ezzel elkerülhető az a korábbi körülményes folyamat, amely a bíráláshoz kapcsolódott: így nem szükséges külön-külön elküldeni minden opponensnek a szakdolgozatot, aki bírálatát a tanszéki adminisztrátorok közvetítésével juttatja el a hallgatónak. Ennek a folyamatnak a végén indul a második hullám, amikor (mesterszakosok esetében) a mestermunkát kell feltölteniük a hallgatóknak. Míg a szakdolgozatnál a követelmények egyformák, a mestermunkák esetében a szakok sokszínűségéből adódóan közel sem azonosak. Részünkről egyetlen megkötés van a szabványos fájlformátum: képek esetében a maximum 4000 pixel széles, jpg12-es tömörítésű .jpg, mozgóképnél HD .mp4, szöveges dokumentumnál pedig .pdfa formátumot kérünk. A mestermunkát mindenképpen ki kell, hogy egészítse egy szöveges formátumú műleírás, amelyet szintén ezen a felületen lehet feltölteni. A mestermunka értékelése már az adott tanszék jogkörébe tartozik, így a határidő lejárta után a tanszéki adminisztrátorok ellenőrzik a feltöltött anyagokat. A mestermunka opponense nem egyezik a szakdolgozatot bíráló személyével, ezért létre kell hozni egy olyan felhasználói csoportot, aminek a tagjai csak a diplomázási időszak végéig, csak a mestermunkákhoz tudnak hozzáférni, és értékelést feltölteni. 63

Kun Dorottya

A portfóliókat és a prezentációkat a védés előtt egy héttel töltik fel a hallgatók a felületre, így a bizottság – miután megtekintési jogosultságot kaptak az adott Intézet hallgatói munkáihoz – teljes képet tud alkotni a diplomázó eddigi tevékenységéről. A védést követően a TIOK rögzíti a feltöltések alapján az eredményeket, a Könyvtár pedig kiegészíti tárgyszavakkal az űrlapokat. Természetesen a hallgató maga is tárgyszavazza munkáját, de a tapasztalatok szerint időnként túl általános, néha pedig túl specifikus kifejezéseket választ, ezért a visszakereshetőség érdekében szükséges a könyvtáros munkatárs kiegészítése is. S bár úgy tűnik, hogy a Könyvtár csak a folyamat legvégén jelenik meg, valójában az egészet végigkövetjük koordinátorként – kapcsolatot teremtünk a Monguz, a TIOK, az Intézetek, a hallgatók, az oktatók és a diplomázási folyamat más szereplői között.

Oktatói publikációs és alkotói adatbázis Tanulmányomban a hallgatói munkák mellett az oktatói alkotói és publikációs adatbázis bemutatására szeretnék még kitérni. Ez az egyik legfrissebb része a repozitóriumnak, olyannyira, hogy a feltöltések 2016 elején fognak megkezdődni. Nem meglepő, hogy oktatóink munkássága – ez alól talán kivétel az Elméleti Intézet tanári kara – nagyobb részt alkotásokból és nem elméleti publikációkból állnak, amelyeket ilyenformán nehézkes lenne egy hagyományos repozitórium keretei közé beszorítani. Hasonlóan hallgatóink munkáihoz, az oktatók tevékenységének köszönhetően is a tér-, tárgy- és képalkotás legkülönfélébb produktumai jönnek létre, amelyek számára biztosítani kell a lehető legteljesebb és legszabványosabb leírás lehetőségét. Az adatbázis ezen része a MTMT Alkotások űrlapjának kidolgozásával párhuzamosan haladt. Ez olyan szempontból nehézséget is jelentett, hogy az MTMT Alkotás felületének nemcsak a MOME-t érintő területeknek kell megfelelnie, hanem más, nálunk nem oktatott művészeti ágaknak is, mint a színművészet vagy a képzőművészet. Az MTMT felületéhez hasonlóan három kiindulási pont közül választhat a feltöltő, attól függően, hogy a tárgy, a tér vagy a kép kategóriájába esik-e az alkotása. A rendszer a feltöltés első időszakában a típus kiválasztását követően nagyrészt szabadszavas leírásra ad lehetőséget, hiszen az egyetemen létrejövő alkotások olyan sokféle és egymástól nehezen elhatárolható műfajba sorolhatóak, hogy szinte lehetetlen lenne egy előre megadott listából való választás. A repozitóriumban jelenleg több mező van az alkotások űrlapján, mint az MTMT kapcsolódó felületén, és a tömeges feltöltések megkezdése előtt további apró változások várhatóak, miután egy-egy szakterület néhány képviselője tesztelte és véleményezte az űrlapokat.

A jövő A fent részletezett gyűjtemények fejlesztésén és gazdagításán túl további célok megvalósításán dolgozunk. Az Egyetem költözése kapcsán előtérbe került az archiválás kérdése: fel kell mérni a mennyiségét és dönteni kell azoknak az anyagoknak a sorsáról, amelyek egyes Intézetekben bújtak meg eddig, de méltóak a megőrzésre és a bemutatásra. Ennek a munkának a felmérése és az informatikai igényeinek meghatározása az elkövetkező hónapok feladata lesz. 64


Az egyetemtörténethez szorosan kapcsolódó tervezett gyűjtemény az oral history adatbázis lesz. A magyar iparművészet- és designtörténet feltérképezéséhez és feldolgozásához elengedhetetlen, hogy megszólaltassuk a ma még élő, neves designereinket és életművüket ilyen módon is az érdeklődők számára elérhetővé tehessük. További szándékunk, hogy a feltöltések során létrejövő tartalmainkat ne csak a közös kereső által megjelenítve lehessen böngészni, hanem különböző adatvizualizációs megoldásokkal új összefüggésekre tudjunk rávilágítani. Izgalmas lenne például több éve megvalósult kiállítások virtuális rekonstruálása vagy éppen tervezők kapcsolatrendszerének feltárása is. A Designportal az egyetem hosszú távú stratégiájának elengedhetetlen részévé vált. A MOME Könyvtár információszolgáltatása a design-szakterület unikális jellege miatt kiemelt jelentőségű a szakterületi információk összegyűjtésének és szétsugárzásának terén, elsősorban az oktató intézmény kiszolgálása során, de az egész magyarországi design-közösség számára.

Forrás »» MOME Könyvtár: Design Portal. [Online]
65

Könyvtárak a felsőoktatás szolgálatában – tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés a könyvtárban

Oktatástámogatás a hazai felsőoktatási könyvtárakban Czeglédi László1

Összefoglaló A felsőoktatási könyvtárak több szempontból is paradigmaváltás közelében állnak. A tanulmányomban bemutatott kutatás célja, hogy helyzetképet rajzoljon a jelenlegi állapotokról, elsősorban az oktatást támogató elektronikus szolgáltatások terén. A vizsgálódások alapját az elméleti háttér felvázolásán kívül, empirikus kutatás és kérdőíves adatgyűjtés szolgáltatja. Emellett természetesen a kapott eredményeket összevetem az éves könyvtári statisztika megfelelő adataival is. A kutatás minden fázisa anonim módon történt, jelezve ezzel azt is, hogy nem az egyes anomáliák feltárása a cél, hanem lehetőség szerint – és a kutatási eredmények alapján – a felsőoktatási könyvtárak oktatástámogatási szolgáltatásaihoz kötődő általános problémák és tendenciák megállapításához szeretnék hozzájárulni. Kulcsszavak: oktatástámogatás, innovatív szolgáltatások, repozitóriumok.

Bevezetés A könyvtár az elmúlt évszázadok (sőt évezredek) során sokféle viszonyban állt az oktatással, hol közelebb került hozzá, hol távolodott tőle, és volt, amikor a könyvtár csak kiváltságosok számára volt elérhető az oktatás során. Minden korban nélkülözhetetlen eszköze volt azonban a könyvtár a tanulásnak, amely némelykor szorosabb és nyíltabb együttműködésben nyilvánult meg, máskor pedig zárkózottabb, lazább kötelékben történt. Az együttműködés szükségessége igaz napjainkban is, amikor az oktatás már többnyire menedzselt vagy irányított tanulási-oktatási környezetben (Managed Learning Environment – MLE) és ezen belül virtuális tanulási környezetben (Virtual Learning Environment – VLE) történik. Adódik a kérdés: manapság valóban részei-e a könyvtárak az MLE- és VLE-környeze teknek? Komolyan veszik-e az intézmények a könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokat? Teher-e ez a könyvtárak számára vagy hasznos befektetés? Megvagyunk nélküle vagy nélkülözhetetlen számunkra? Számtalan ehhez hasonló kérdés merül fel a könyvtári oktatástámogatás területén. Czeglédi László főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola, [email protected]

1

69

Czeglédi László

Az oktatástámogatás környezetének feltérképezése segítséget nyújthat ezek tisztázásához, amelynek egyik fontos momentuma, hogy a felsőoktatási könyvtárak oktatástámogatási tevékenysége hogyan és milyen szinten épül be a felsőoktatási intézmények MLE-VLE rendszerébe. Jelen kutatás ilyen irányú felmérések, vizsgálatok kezdeményezésére irányul, és ehhez kíván kiinduló adatokat szolgáltatni.

Az MLE-VLE szerepe és jelentősége a könyvtári szolgáltatások rendszerében Az MLE sokféle megközelítésben értelmezhető, ugyanakkor egy jelzővel meghatározza a mai oktatási formák működési környezetét: manage. Koncepciója világos, de első benyomásra nem tűnik a könyvtári és információszolgáltatások (Library and Information Services, LIS) feltétlen támogatójának. Alapvető szempontjainak egyike azonban az, hogy minden olyan rendszernek, folyamatnak lehetőséget ad és teret enged, amelyek valamilyen formában támogatják a tanulási és oktatási tevékenységeket. Hogyan kapcsolódik ide a könyvtár? A legtöbb LIS szintén támogatja ezeket a tevékenységeket, így az MLE is részét képezi a LIS által megfogalmazott alapfunk cióknak. Az MLE integrált rendszerek tervezését részesíti előnyben, így bármilyen MLErendszert fejleszt is egy felsőoktatási intézmény, a LIS-nek helyet kell kapni a tervezésben. Bizonyos esetekben pedig LIS a legalkalmasabb arra, hogy koordinálja az MLE fejlesztési folyamatának fejlődését. Minden információszolgáltatási tevékenységről döntést kell hozni azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszhat a tanulás és tanítás támogatásában (Porter 2006). A VLE könyvtári alkalmazásának kérdései az előzőekből következnek. A felsőoktatási könyvtárak egyre nagyobb arányban használnak információs- és kommunikációs technológiákat az oktatás támogatására. Erre a legjobb példákat nemzetközi tekintetben az Amerikai Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban találjuk. Az oktatási technológiák területén azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a vegyes, blended learning módszerek, amelyek – érthetően – elvárják a könyvtári infrastruktúra és a szolgáltatások átgondolását is. A könyvtáraknak fel kell készülni arra, hogy a blended típusú oktatás könyvtári alapjait megteremtsék és szükségleteit biztosítsák. Ez még sokirányú fejlesztést igényel és nem utolsó sorban szemléletmódbeli változásokat, megújuló gondolkodást, alkalmazkodást. Az információszolgáltató intézményeket ezekben a kérdésekben természetesen befolyásolják a társadalmi, pedagógiai, technológiai változások, generációs problémák (pl. az IThasználat terén), az ismeretterjesztés és a tudományosság egyre nehezebb elkülönítése a használók oldaláról stb. Ezek a kérdések egyre nagyobb terhet rónak a könyvtári menedzsmentre, és szélesebb körű társadalmi felelősségvállalást igényelnek. Ezek mellett pedig az integritással, a bizalommal és a nyitottsággal kapcsolatos gondolatok is átértékelésre, megújulásra szorulnak (Payne 2005). Az MLE-VLE környezetben működő könyvtári szolgáltatások feltételeinek kialakítása és megvalósítása nem egyszerű feladat. Ez irányú előzetes hazai felméréseim, kutatásaim vegyes képet mutatnak. Vannak mérhető mutatók és szubjektív benyomások, összességében azonban jelenleg az útkeresés tapasztalható ebben a témában. 70

Oktatástámogatás a hazai felsőoktatási könyvtárakban

A hazai felsőoktatási könyvtárak oktatástámogatási tevékenysége az előzetes felmérések tükrében A könyvtár és az oktatás kapcsolata több szempontból vizsgálható. A könyvtáros-társadalom (és elsősorban a könyvtári vezetők) felé megfogalmazott gondolatokra küldött reakciók azonban nem mindig a várt vagy elvárt eredményeket mutatják. A felsőoktatási könyvtárak oktatástámogatási szolgáltatásait legalább négyféle szempontból vizsgálhatjuk (Czeglédi 2016): • hagyományos (tantermi jellegű) szolgáltatások; • képzések (használók és dolgozók képzése egyaránt); • e-learning alapú szolgáltatások; • új típusú dokumentumok és technológiai szolgáltatások biztosítása. A különböző formákban történő adatgyűjtések (kérdőív, statisztika, weboldalak) eredményeinek összeolvasása nem adott egyértelmű választ minden kérdésre. Az adatgyűjtés mélyítése folyamatban van, remélhetőleg karakterisztikusabb és meghatározóbb képet kapunk a további vizsgálódások során. A felmérések középpontjában elsősorban az elektronikus szolgáltatások, valamint az e-learning által támogatott képzések állnak. Ezek kapcsán vizsgáltam a könyvtári szolgáltatásokat. A kérdőívek közvetlenül a könyvtárvezetőkhöz érkeztek be: a válaszadási hajlandóság meglehetősen alacsony volt (kb. 1/3). A kérdőíveket még többször is szeretném kiküldeni a válaszadás fokozásának reményében. Elsősorban a nagy egyetemek könyvtárai válaszoltak (ezt persze csak az adatokból lehet megítélni, hiszen a kérdőív anonim volt). A statisztikai adatokban léteznek anomáliák, a webes felületek pedig úgy tűnik, hogy sok esetben nem tükrözik sem a kérdőívek adatait, sem a statisztikák eredményeit. Ezek persze lehetnek tévedések, félreértések, a kérdések (kérdőív és statisztika – volt már rá példa) rossz értelmezései. Összességében azonban az eddigi eredmények alapján a következő megállapítások tehetők: • A könyvtárak komolyan veszik az oktatás támogatását. • A hagyományos szolgáltatások még mindig erőteljesebbek (pl. az e-learning minimálisan van jelen). • A weboldalakon sok esetben nehezen megtalálhatók az elektronikus szolgáltatások (még ha léteznek is). • A könyvtári tereket többnyire biztosítják az oktatás számára, a technikát már csak részben. • Asztali géppark és/vagy wifi fejlesztése – ellentmondásos. • A könyvtárosok jelentős arányban vesznek részt az oktatás különböző formáiban. • E-learning képzésmenedzsment rendszert alig használnak, és ritkán vesznek részt a működtetésében (pl. Moodle). • E-book dokumentumot csak „gyűjtögetnek”, de nem jellemző. • Az anyaintézmény hozzáállása a könyvtári oktatástámogatás rendszeréhez többnyire közömbös vagy a napi rutinra korlátozódik. • Az anyagi támogatás a minimumra csökkent. • Repozitóriumokat működtetnek (de többnyire csak disszertációk, szakdolgozatok szintjén, a minősített repozitóriumok száma kevés). • Az elektronikus tananyagokat nem gyűjtik, vagy nem rendszeresen gyűjtik. 71

Czeglédi László

A magyarországi felsőoktatási könyvtárak oktatástámogatásra vonatkozó mutatói legalábbis első megközelítésben nem mutatnak egyenletesen jó eredményeket. Hegycsúcsok és hullámvölgyek váltogatják egymást. Sajnálatos módon az oktatási rendszerben jelenlévő bizonytalanságok, valamint az anyagi támogatások ingadozása egyaránt rányomta a bélyegét a könyvtári folyamatokra, tevékenységekre is. A felmérések, kutatások adatai egyelőre azt mutatják, hogy a felsőoktatási könyvtárak többsége áldozatul esett az anyaintézmények forráshiányának és a pályázati források elapadásának. Anyagi háttér hiányában természetesen nehéz a jövőre nézve elképzeléseket megfogalmazni. Ugyanakkor fontos, hogy a felsőoktatás és könyvtára(i) a jövőben még szorosabban együttműködjenek, hiszen a könyvtári támogatást, szervezettséget, technológiát az anyaintézmények egyike sem tudja más egységekre hárítani. Ezek mellett szükséges megjegyezni, hogy – amint a felmérésekből is kiderült – egyre több felsőoktatási könyvtáros vesz részt az oktatásban (természetesen megfelelő képzettséggel), amely tevékenységéhez kiválóan tudja hasznosítani a különböző tudományterületekkel kapcsolatban szerzett ismereteit, találékonyságát, kapcsolatait.

A kutatás folytatása Bízom benne, hogy a kérdőívek újbóli kiküldése, a várható új statisztikák megjelenése, valamint a weboldalakon történő további mélyfúrások kedvezőbb eredményeket hoznak. A felméréseket, vizsgálatokat a későbbiekben szeretném kiterjeszteni a kutatástámogatásra, amelynek vizsgálata elvileg történhetett volna párhuzamosan az oktatástámogatással, de metodikai megfontolások alapján külön szeretnénk kezelni a két területet (bár nem elszigetelve egymástól).

Források »» Czeglédi L. (2015): Könyvtár és oktatás. Eger: Líceum Kiadó, 126 p. »» Payne, P. (2005): A kaleidoscope of change: how library management can support the development of new learning environments. In: Levy, P., Roberts, S. (eds.): Developing the new learning environment the changing role of the academic librarian. London: Facet, p. 200–219. »» Porter, S. (2006): Managed learning environments: strategy, planning and implementation. In: Melling, M. (ed.): Supporting e-learning. A guide for library and information managers. London: Facet. p. 1–27.

72

A könyvtárak speciális feladatai a 21. századi kompetenciák fejlesztésében Varga Katalin1

Összefoglaló A felsőoktatási és szakkönyvtárak használói nagyrészt az egyetemi hallgatók és a diplomások köréből kerülnek ki. Azt gondolnánk, ez az a használói réteg, amely a legkifinomultabb információs kompetenciákkal rendelkezik, akiknek már nem kell tanítani a modern információforrások használatának módját. A PTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetében 2014-ben online kérdőíves felmérést végeztünk az ország különböző egyetemein és főiskoláin tanuló hallgatók információs műveltségével kapcsolatban. Összesen 2599 kitöltött kérdőívet elemeztünk, a felmérés nem reprezentatív, de a kérdőívek nagy száma miatt jelentősnek tekinthető. Tanulmányaik során a hallgatók sok olyan feladatot kapnak, amelyekhez információt, minőségi szakirodalmat kell keresni, majd ezt elemezve alakítani ki a saját véleményt. A hazai és a nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a felnövekvő tudós generációk számára a legnagyobb kihívást az információk értékelése és válogatása jelenti. Nincsenek birtokában a megfontolt döntésekhez szükséges tudásnak, és ami a legnagyobb baj, nem is érzik ennek a fontosságát. Létfontosságú a felsőoktatásban a hallgatók speciális, szakmaspecifikus információs műveltségének sokkal hatékonyabb fejlesztése. Ez további feladatokat jelent a felsőoktatási és a szakkönyvtárak számára is. Kulcsszavak: hallgatók, használói szokások, használóképzés, információkezelés, információs útkeresés, oktatástámogatás.

Bevezetés Az információ gazdasági értéke a 21. század embere számára magától értetődő. A bizonytalan minőség és növekvő mennyiség azonban komoly kihívás a társadalom számára. David Shenk meghatározása szerint „információs szmog”-ban élünk, ahol az információ sokszor már akadályozza az életünket. A szmog okai: túl sok információ, túl gyors információáramlás, a gyors döntések kényszere, valamint az a félelem, hogy úgy kell döntéseket hoznunk, hogy nem vagyunk birtokában valamennyi szükséges információnak (Shenk 1997). Varga Katalin igazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Varga. [email protected]

1

73

Varga Katalin

Az információs szmogban csak az információs műveltség segíthet eligazodni. Ez teszi lehetővé, hogy felismerjük, mikor van szükségünk több információra, hol és hogyan szerezhetjük azt meg a lehető leghatékonyabban. Felvértez bennünket a szükséges technikai tudással, hogy hasznosítani tudjuk például a modern könyvtári forrásokat, képessé tesz, hogy elemezzük és értékeljük a talált információkat, így szerezhetjük meg a döntéshozatalhoz szükséges magabiztosságot. Az információs műveltség képezi az alapját az egész életen át tartó tanulásnak. Egyaránt fontos valamennyi tudományterületen, minden tanulási környezetben. Képessé teszi a tanuló embert, hogy magas szinten kezelje a tartalmat, kutasson, önállóbbá váljon, és nagyobb kontrollt tudjon gyakorolni saját tanulása felett. Több hazai és nemzetközi kutatás foglalkozott a közelmúltban azzal, hogy a fiatalok – elsősorban a felsőoktatásban tanulók – milyen információs kompetenciákkal rendelkeznek, és ezek mennyiben felelnek meg azoknak az elvárásoknak, amelyek a felsőfokú tanulmányok sikeres abszolválásához szükségesek. A kutatások sok mindenre kitérnek, de olyan típusú, átfogó, helyzetfelmérő kutatásról, mint a most bemutatandó felmérés, Magyarországon a közelmúltból nincs tudomásunk. A kialakuló kép eléggé egységes és érdekes, egybevág felmérésünk eredményeivel. A saját tapasztalataink és a nemzetközi ajánlások alapján körvonalazhatók a legfontosabb standardok és indikátorok, amelyekre egy magyar információs műveltségi stratégia építhető.

Hazai és nemzetközi előzmények Az ELTE Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoportja 2013-ban átfogó kutatást végzett a digitális állampolgárság kompetenciarendszeréről és ennek összefüggéseiről. „A kutatás elsődleges célja a PPK ITOK digitális állampolgárság modell részkompetenciáinak átfogó vizsgálata volt. A kutatócsoport meggyőződése szerint az egyes részterületek definiálása, az erre épülő mérőeszköz kidolgozása, majd egy reprezentatív mintán történő mérés megfelelő alapot ad arra, hogy a digitális kompetenciákról tényekre épülő elemzéseket formáljunk, és az összefüggések, különbözőségek alapján tárgyilagos következtetéseket fogalmazzunk meg.” (Papp-Danka A. 2013, 29) A kutatás megállapításai egy empirikus felmérés adataira épülnek. A vizsgált minta összesen 2130 főből állt, közülük 1480 közoktatásban és felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos diák, 473 tanár és 177 nem tanár felnőtt volt. A tanulók válaszaiból az tükröződik, hogy az eszközhasználat tekintetében „kellően digitálisak”, a megszokott közösségi oldalak még mindig vezetnek a népszerűségi listán. A munkához, hivatáshoz, szakmához kapcsolódó információk keresése, a kapcsolatok fenntartása barátokkal, ismerősökkel, a mindennapi tevékenységek (pl. menetrendkeresés, autószerelő keresése), valamint a hobbihoz kapcsolódó ismeretek keresése területén szereztek legtöbb gyakorlatot a vizsgált személyek. Valamelyest eltérően a mi tapasztalatainktól tanuláshoz és ismeretátadáshoz kisebb mértékben használják az internetet, így a blogírásban, honlapszerkesztésben, prezentációk, video- vagy hanganyagok készítése, megosztása terén kevesebb a tapasztalatuk. A felmérés adatai arra utalnak, hogy a digitális kommunikáció és a digitális eszközhasználat során viszonylag kevés internetes szolgáltatást vesznek igénybe, és ha szükségük van valamilyen információra, adatra vagy megosztásra, akkor mindig ugyanazokhoz a kedvenc eszközeikhez nyúlnak. A tanárok és a tanulók saját tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a pedagógusok rendelkeznek bizonyos szin74

A könyvtárak speciális feladatai a 21. századi kompetenciák fejlesztésében

tű informatikai ismerettel, de ez nem egyenlő a digitális kompetencia elsajátításával és meglétével, így a különböző web 2.0-s és IKT-eszközök tudatos alkalmazása és beépítése a nevelési-oktatási folyamatba nehézséget okoz számukra.” (Tóth 2013, 116) Az egyik legfrissebb amerikai vizsgálat 2013-ban 1502 hallgató kutatási és információszerzési szokásait mérte fel. Hat témakörben tettek fel kérdéseket, ezek együttesen adnak egyfajta képet a felsőoktatásban részt vevők információs műveltségéről is (Changing library operations 2013). A legtöbb hallgató képesnek tartja magát arra, hogy a felmerülő kutatási feladatokat végrehajtsa. A munkához elsősorban a kurzusokhoz kapott olvasmányokat, elektronikus forrásokat, internetes keresőket és az oktatók segítségét veszik igénybe, ebben a sorrendben. A kutatómunkában a legnagyobb nehézséget az időhiány, a túl sok információ, a megfelelő információ megtalálása okozza. A hallgatók túlnyomó többsége internetes keresőkkel vagy elektronikus forrásokkal kezdi el a kutatómunkát, és tisztában vannak vele, hogy a források megbízhatósága mennyire lényeges. A szabadon hozzáférhető web számukra a legmegbízhatóbb forrás, ezt követik szorosan a könyvtári adatbázisok. Általában 10 forrást használnak egy dolgozat elkészítéséhez. A megkérdezettek 70%-a szinte csak a webet használja információkeresésre. Kevesebb, mint 46% használja rendszeresen a könyvtári forrásokat. A hallgatók tudják, mi az a plágium, de kevésbé vannak tisztában azzal, mit jelent az információ integritása. Nem értik világosan az objektivitás fogalmát sem az információkkal kapcsolatban, és a többségnek nehézséget okoz, hogy megállapítsa egy folyóirat minőségét. A leghasználhatóbb segítségnek a kutatási útmutatókat tartják, és a leggyakrabban az oktatókhoz vagy társaikhoz fordulnak segítségért, az oktató a segítségadásnál megelőzi a könyvtárosokat. A hallgatók 61%-a vett már részt legalább egy könyvtárhasználati előadáson. A válaszadók egyharmada részesült információs műveltséggel kapcsolatos képzésben. A hallgatók kétharmadának van okostelefonja, sokan rendelkeznek e-könyv olvasóval is. A legkedveltebb informatikai eszközök a PC-k és a táblagépek. Egy másik amerikai projekt (Project Information Literacy = PIL) keretében 11 000 főiskolai hallgató információs kompetenciáit vizsgálták 2008 és 2012 között (Head 2013). Ez a projekt arra koncentrált, hogy a hallgatók mennyire kompetensek egy-egy kutatási feladat megoldásában, mennyire képesek használni az őket körülvevő egyre nagyobb tömegű információt. A projekt több szakaszban zajlott, sokféle módszerrel. A legfontosabb megállapítások jó összehasonlítási alapot adhatnak számunkra a továbblépéshez. A PIL-felmérés szerint a hallgatók 80%-ának okoz nehézséget hozzákezdeni egy kutatási feladathoz, eldönteni, hogy a tanár mit is vár tőlük. A hallgatók fele bizonytalan abban, hogy amit csinál, az jó-e. A hallgatók 90%-a fordult a feladatmegoldás során könyvtárban elérhető szakirodalmi adatbázisokhoz (pl. EBSCO, JSTOR stb.). Ezeket a forrásokat azért szeretik, mert megbízható és mély a tartalmuk, és megfelel az oktatók elvárásainak. A PIL-vizsgálatban részt vevő hallgatók nagyon alulértékelik a könyvtárosokat, szinte sohasem kérnek segítséget tőlük. Annak ellenére, hogy a keresési kompetenciákat könyvtárosoktól tanulják, inkább az oktatókhoz fordulnak segítségért. A hallgatók többsége rutinszerűen oldja meg a kutatási feladatokat, előre megtanult sémákat alkalmazva. Ezeket a sémákat még a középiskolából hozzák magukkal. Ugyanakkor jellemző rájuk a stratégiai gondolkodás, a feladat megoldását tervezés előzi meg. Az oktatók által kiadott feladatok – a technikai fejlődés ellenére – többnyire hagyományos dolgozatok elkészítését várják el a hallgatóktól, ritkán vannak multimédiás vagy egyéb formát igénylő feladatok. Az oktatói útmutatás először 75

Varga Katalin

a könyvtárba irányítja általában a hallgatót. A PIL-felmérés szerint a hallgatók 85%-a csak egy-két informatikai eszközt használ a munkájához, leggyakrabban mobiltelefont (okostelefont) és laptopot. Egy közelmúltban végzett brit vizsgálatban a kutatók az 5–15 év közötti gyermekek médiahasználati szokásait mérték fel (Ofcom 2011). Megállapították, hogy az utóbbi 3-5 évben nagy változások történtek a médiahasználatban, főként az új eszközök elterjedésével. A mai fiatalokra jellemző az otthoni internethasználat, akár 10-15 órában is hetente, egyre több gyereknek van saját okostelefonja is. A 12 évnél idősebbek általában egyedül interneteznek (56%), mindenféle felügyelet vagy kontroll nélkül. A játékkonzolok terjedése is nagyon gyors, ma már a fiatalok többsége internetezésre is használja ezeket, nem egyedül játszanak, hanem interneten keresztül a barátokkal. A közösségi oldalak használata is jóval intenzívebbé vált, a televíziónézés mint kedvenc időtöltés viszont folyamatosan csökken. Arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy a 12–15 év közötti fiatalok milyen ellenőrzéseket végeznek el egy-egy weblap meglátogatásakor. A megkérdezettek egynegyede semmilyen ellenőrzést nem végez. 8% nézi meg, ki és miért hozta létre a weboldalt, 17% hasonlítja össze a különböző oldalakon megjelenő információkat, és 26% kérdez utána, hogy másoknak hogy tetszik az adott weboldal. A kisebb (8–11 éves) gyerekek kétharmada, a nagyobbak (12–15 évesek) fele mondta azt, hogy csak már ismert weboldalakat szeret meglátogatni. A 12–15 évesek 44%-ának voltak kritikai észrevételei az internetes keresők eredményeinek megbízhatóságával kapcsolatban, 31% szinte vakon megbízik abban, amit a keresők találatként kihoznak, 15%-ot pedig egyáltalán nem érdekel a megbízhatóság. A fiatalok nyilvánvalóan ezeket a gyermekkorban kialakult szokásokat viszik tovább a felsőoktatásba is.

A kutatás háttere és eredményei A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtárés Információtudományi Intézete a TÁMOP 4.2.2C projekt keretében 2014-ben országos felmérést végzett az ország különböző egyetemein és főiskoláin tanuló hallgatók információs műveltségével kapcsolatban. A felmérés online kérdőíves formában zajlott, a kérdőív kitöltői nyereményjátékban is részt vehettek. Összesen 2599 kitöltött kérdőív áll az elemzők rendelkezésére. A felmérés nem reprezentatív, de a kérdőívek nagy száma miatt jelentősnek tekinthető. A fentiekben bemutatott nemzetközi kontextusban érdemes megvizsgálni a magyarországi adatokat.

A válaszadók összetétele, szociális és családi háttere A válaszadók 71,5%-a nő, 28,5%-a férfi, vagyis több mint kétszeres a nők aránya. Ez valószínűsíti, hogy elsősorban humán területről volt nagyobb a válaszadási hajlandóság. 20% él falun vagy kisebb településen, a nagy többség városokban vagy azok elővárosaiban lakik. Tekintettel arra, hogy egyetemeink és főiskoláink városokban találhatók, ez az arány nem meglepő. Nem tudni, hogy a válaszolók lakhely alatt mit értettek, valószínűleg sokan a kollégiumot tekintették annak. Mindenesetre ez az arány azt mutatja, hogy kevesebb az információnk a vidéken élők információs kompetenciáiról. Külföldről is érkezett 59 válasz, vagyis néhány Magyarországon tanuló, de más nemzetiségű vagy állampolgárságú hallgató is kitöltötte a kérdőívet, legnagyobb számban Szerbiából, Ausztriából, 76


az Egyesült Királyságból, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából, vagyis a határon túli magyar területekről. Nagyon érdekes, hogy a válaszadók többsége nem értelmiségi családból származik. 58%-nak az édesapja szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, 5,5% csak nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel, 7,1% pedig gimnáziumi végzettséggel. Felsőfokú végzettsége csak az édesapák 27%-ának van. Az édesanyák 41%-a rendelkezik szakképző iskolában szerzett végzettséggel, 18%-a gimnáziumi, 8,2% pedig általános iskolai végzettséggel. Felsőfokú végzettséget 33% szerzett. A hallgatóknak tehát kb. egyharmada érkezett olyan családból, ahol a szülőknek is felsőfokú végzettsége van. A felmérés során nem csupán a hallgatók információs műveltségére voltunk kíváncsiak, hanem a dolgozókéra is. A válaszadóink 35,3%-a jelenleg nem hallgatója egyetlen felsőoktatási intézménynek sem, őket sorolhatjuk a második kategóriába. A legnagyobb számban a tudományegyetemek hallgatói képviseltették magukat: Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, ELTE. De egyenletes eloszlásban szinte valamennyi felsőoktatási intézményből kaptunk 1-2%-nyi választ. Így felmérésünket országos lefedettségűnek tekintjük. A válaszadók háromnegyede BA/BSC képzésben vesz részt, egynegyede pedig mesterképzésben. Ez tükrözi az országos arányokat. 83% a nappali képzésben, 17% a levelező képzésben részt vevők aránya. A hallgatók 53,6%-a állította, hogy tanulmányai során részt vett az információs kompetenciák fejlesztését szolgáló kurzuson (pl. könyvtárhasználat).

Infrastrukturális háttér A legnépszerűbb eszközök, amelyekkel a hallgatók rendelkeznek, a laptop és az okostelefon, az asztali számítógépek (PC-k) kezdenek háttérbe szorulni, a tabletek és az e-könyv olvasók pedig még csak most vannak feljövőben. Internet-hozzáféréssel a hallgatók 30%-a rendelkezik. A válaszadók több mint kétharmada 0 és 500 kötet közötti nagyságú otthoni könyvtárról nyilatkozott, az 1000 fölötti kötetszám elenyésző. Ez összefüggésben lehet a családi háttérrel és azzal a jelenséggel, hogy a hallgatók jelentős hányada első generációs értelmiségi. A házi könyvtárat viszont meglehetősen aktívan, általában havonta többször is használják, tehát nem csak dísznek van.

Szabadidő eltöltése A legnépszerűbb szabadidős tevékenységek a hallgatók körében manapság: számítógépezés, internetezés, tanulás, könnyűzene-hallgatás, könyvolvasás, sport, újságolvasás, ház körüli munkavégzés, túrázás, társasági élet, videózás, pihenés. Nem sorolható ide a televíziónézés, az italozással egybekötött szórakozás, a komolyzene-hallgatás, a barkácsolás, kézimunka, állatokkal való foglalatosság és a céltalan sétálgatás. A számítógéppel és az internettel való foglalkozás általában a mindennapok része, kitölti a nap nagy részét.

Információszerzési szokások Az információs társadalmat jól jellemzi, hogy a hallgatók kétharmada naponta 1-2 órát biztosan információszerzéssel tölt, viszont erre a tevékenységre nem költ többet 1-2 ezer forintnál. A napi életvitelhez, illetve munkához és tanuláshoz szükséges információkat az alábbi forrásokból szerzik meg: 77

varGa Katalin

1. ábra. Információszerzés a mindennapi életben

2. ábra. Információszerzés a tanulmányokhoz

Az adatokból nagyon érdekes tendenciák bontakoznak ki, amelyek egybevágnak a hasonló tematikájú nemzetközi felmérésekkel: 78

a KönyvtáraK SpEciáliS fEladatai a 21. Századi KOmpEtEnciáK fEjlESztÉSÉBEn

• Az információforrások között vezető helyet foglalnak el a személyes kapcsolatok (barátok, ismerősök, kollégák), főként a hétköznapi információszerzés tekintetében. • A tömegkommunikáció a netgeneráció számára minimális információforrást jelent. • Az információszerzés forrásai között abszolút vezető az internet, de a további rangsor különbözik aszerint, hogy hétköznapi vagy szakmai információt keres-e az illető. Pozitív tendencia, hogy a szakmai információk forrásai között fontos helyet foglalnak el a szakadatbázisok, a könyvek és a könyvtárak is. • A könyvtár vs. internet versenyben egyértelműen háttérbe szorultak a könyvtárak. Tovább árnyalja a képet, ha megnézzük, milyen célokra használják a válaszadók a legfontosabbnak tekintett forrást, az internetet:

3. ábra. Az internethasználat célja

Egyértelműen a kapcsolattartás viszi a pálmát, azt követi a tanulás és a munka, majd az ügyintézés. A tájékozódás és a szórakozás lemaradnak ebben a versenyben. Arra a kérdésre, hogy könyvtárban milyen típusú információt szokott keresni, magasan a tanulással és a munkával kapcsolatos választ jelölték meg a legtöbben. Nyilvánvaló, hogy a fiatalok sokkal több lehetőséget látnak az internetben, mint a könyvtárakban, de ugyanakkor érzik, tudják, hogy megbízható információért érdemes elmenni a könyvtárba. Kutatásunk során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hallgatók hogyan keresnek, menynyire bíznak meg a különböző információforrásokban, hogyan vélekednek azok hitelességéről és pontosságáról. • Az internetet használók 92%-a általános keresőket használ, minden esetben itt kezdi a keresést. 5% nyilatkozta azt, hogy könyvjelzőket használ kiindulópontul. Elenyésző számban vannak még, akik tematikus portálokat vagy szakportálokat használnak. • A keresők háromnegyede nem használja a Boole operátorokat, ami azt jelenti, hogy nem tudnak, illetve nem is akarnak több szempontú kereséseket végezni. Szűkítési lehetőségeket szívesebben használnak, de 40% ezzel sem igazán él. Miután világo79

varGa Katalin

san látható, hogy a keresés elsődleges forrása az internet, a módszerek viszont nagyon szegényesek, ez sokat árulkodik a hallgatók és az értelmiségiek információs kultúrájának hiányosságairól. • A válaszolók 80%-a elemzi a találatokat, elsősorban a cím és a szövegbe történő beleolvasás által, a tárgyszavak alapján csak körülbelül 20% válogat. • A hallgatók 50%-a többnyire megelégszik a keresők első oldalán kapott információkkal, a másik 50% is elégedett alkalmanként.

4. ábra. Információkeresési szokások

A válaszadók lehetőséget kaptak arra, hogy ötfokú skálán jelöljék, milyen mértékben használják a különböző nyomtatott és elektronikus információforrásokat, és hogy menynyire bíznak meg ezekben. Az alábbi grafikonok az egyes kérdésekre adott átlagokat mutatják. Jól látható, hogy az új média lassan átveszi a vezető szerepet a hagyományosabb források (lexikon, enciklopédia, szótár stb.) felett, a bizalom tekintetében azonban magasan az utóbbiak vezetnek.

5. ábra. Információforrások használata

80


6. ábra. Az információforrásokba vetett bizalom

A különböző információforrások hitelességét a hallgatók viszonylag magasra értékelték. Bár a használatnál nem ez diktálja a preferenciákat, jól látható, hogy a könyvtári források, a nyomtatott dokumentumok hitelesebbnek számítanak az elektronikus forrásoknál.

7. ábra. Az információforrások hitelessége

Jellemző adat, hogy a hallgatók kitől kérnek segítséget, ha információkereséssel vagy -használattal kapcsolatos problémájuk akad. Sokkal hamarabb fordulnak segítségért az oktatójukhoz, a főnökükhöz vagy a barátaikhoz, mint az ezen a téren talán legjáratosabb könyvtárosokhoz.

81

varGa Katalin

8. ábra. Kitől kér segítséget az információkeresésben?

A tanuláshoz, munkához felhasznált források között az órai jegyzetek és segédanyagok vezetnek, a szakkönyvek és a folyóiratcikkek láthatólag háttérbe kezdenek szorulni. A könyvtáraknak fel kell ismerniük ezt az új kihívást, és megfelelő oktatással, illetve szolgáltatásfejlesztéssel válaszolni rá.

9. ábra. A leggyakrabban használt információforrások

A könyvtárhasználati szokások fontos paramétere a könyvtárhasználat célja. Miért jár könyvtárba egy hallgató, illetve fiatal értelmiségi? Elsődlegesen azért, hogy tanulmányaihoz, illetve munkájához gyűjtsön információt. Ez nem meglepő adat, a válaszadók több mint 50%-a ezért megy a könyvtárba. Nem árt azonban tudatosítanunk, hogy a könyvtárak elsődleges szerepe ma már végérvényesen a tanulás és a munka támogatása, és 82


csak másodsorban a művelődés és a szórakozás. A könyvtárhasználók szempontjából a könyvtár már régen nem az olvasás fellegvára, hanem egy olyan intézmény, ami nélkülözhetetlen a minőségi tanuláshoz és munkavégzéshez. Fontos lenne, hogy a társadalom más résztvevői, pl. a döntéshozók is felismerjék ezt, hiszen ennek megfelelően kellene könyvtárainkat fejleszteni. Érdekes, más vizsgálatok által is igazolt jelenség, hogy hazánkban nem tudtak a könyvtárak a közhasznú információk és az állami, hivatali információk központi szolgáltatásába bekapcsolódni. Ilyen céllal nagyon kevesen veszik igénybe a könyvtárakat. És hát mondjuk ki bátran, minden erőfeszítés ellenére, a fiatalok fejében a könyvtár nem közösségi térként jelenik meg elsősorban, hanem tanulási színtérként, és ez így van jól.

10. ábra. A könyvtárhasználat célja

Összegzés A gyermekek és a fiatalok információs műveltségét vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások érdekes jelenségekre hívják fel a figyelmünket. Az információs technológiához való szélesebb és gyorsabb hozzáféréssel nem javult a fiatalok információs műveltsége, sőt, a könnyebb hozzáférés újabb problémákat is felvet. A fiatalok internetes keresési sebessége arra enged következtetni, hogy egyre kevesebb időt töltenek a megszerzett információ relevanciájának, pontosságának és megbízhatóságának értékelésével. Nincsenek tisztában saját információs szükségleteikkel, ezért nehézséget okoz számukra a megfelelően hatékony keresési stratégia megtalálása. Egyértelműen azt szeretik, ha természetes nyelven fejezhetik ki magukat, nem fordítanak energiát a kérdés elemzésére és a megfelelő kulcsszavak megtalálására. Hosszú 83

Varga Katalin

találati listák esetén nem tudnak dönteni a relevanciáról, gyakran futó pillantások alapján nyomtatnak ki oldalakat. A fiatalok fejében létező mentális térkép az internetről nem mindig teszi számukra egyértelművé, hogy itt különböző szolgáltatóktól származó hálózati források gyűjteményéről van szó. A keresőmotorokat (Yahoo, Google) azonosítják az internettel. Sok fiatal a könyvtárak által közvetített forrásokat nem találja eléggé érdekesnek, ezért jobban kedvelik azt, amit a Google vagy más keresők nyújtanak. Számukra ez meghittebb, egyszerűbb tanulási környezet. A felsőoktatásban az önálló kutatómunka végzésének a követelménye alapvető elvárás. A hallgatók a felmérések szerint nem ijednek meg az ilyen feladatoktól, eléggé magabiztosnak érzik magukat. Az ördög azonban a részletekben van. Tanulmányaik során a hallgatók sok olyan feladatot kapnak, amelyekhez információt, minőségi szakirodalmat kell keresni, majd ezt elemezve alakítani ki a saját véleményt. A vizsgálatok szerint ezek a feladatok kedveltek, és a hallgatók számára nem okoznak különösebb nehézséget. Ugyancsak elmondhatjuk, hogy a digitális bennszülött generációk számára már nem jelent problémát a megszerzett információ prezentálása, a digitális technológiák kreatív alkalmazásával pazar kiselőadások, projektmunkák születnek általában. Mint mindenben, a kutatómunkában is szeretik a legkönnyebb utat választani. Nemzetközileg egységes tapasztalat, hogy szinte minden kutatás a weben indul el, és nagyon gyakran ott is fejeződik be. A legfontosabb információforrás a nyitott web, a keresés szinte egyeduralkodó eszköze a Google, esetleg valamelyik másik keresőmotor. A hazai és a nemzetközi felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a felnövekvő tudós generációk számára a legnagyobb kihívást az információk értékelése és válogatása jelenti. Nincsenek birtokában a megfontolt döntésekhez szükséges tudásnak, és ami a legnagyobb baj, nem is érzik ennek a fontosságát. Minden tekintetben a felületesség jellemzi őket, ami a későbbiekben a munkájuk színvonalára is kihatással lesz. Nem kétséges tehát, hogy létfontosságú a felsőoktatásban a hallgató speciális, szakmaspecifikus információs műveltségének sokkal hatékonyabb fejlesztése. Ez a munka a tudományos és felsőoktatási könyvtárakra vár elsősorban.

Források »» Catts, R. (2012): Indicators of adult information literacy. Journal of Information Literacy, Vol. 6. No. 2. p. 4–18. »» Changing library operations – Information literacy and E-resources: The Credo student survey (2013): Against the Grain, Vol. 25. No. 2./April
84


»» Ofcom (2011): UK children’s media literacy [Research Document]. [Online]
85

A könyvtárak befolyása a tanulók teljesítményére – Az oktatás és a könyvtárak az OECD PISA 2009-es és 2012-es felmérésében Csík Tibor1

Összefoglaló A közoktatás eredményessége megítélésében elsődleges, hogy a diákok mennyire sajátították el a kulcskompetenciákat, megszerezték-e az alapműveltséget, s ezáltal megfelelő indítást kaptak-e a folyamatos tanuláshoz és a társadalmi mobilitáshoz. Arra keressük a választ, hogy a könyvtárak, kiemelten is az iskolai könyvtárak, valamint a könyves és információs környezet hogyan befolyásolja a közoktatásban tanulók teljesítményét, s előmenetelét. A téma kifejtésének alapja két fölmérés: az OECD kezdeményezésére folyó, az olvasást, a matematikai és természettudományos ismereteket értékelő vizsgálat, a PISA és az értő olvasást vizsgáló PIRLS (TIMSS & PIRLS Study Center), amelyek nemzetközi összehasonlításban nyújtanak adatokat a magyar diákokról, pedagógusokról és iskolákról. A válasz keresésében nem nélkülözhetők a diákok olvasáshoz, könyvhöz való viszonyát kutató, hazai és elsősorban az angolszász országokban készült trendtanulmányok. Kulcsszavak: könyvtár, könyvtárhasználat, oktatástámogatás, tanulói teljesítmény, közoktatás.

Bevezetés Az oktatással szemben mindig az volt az egyik legfontosabb elvárás, hogy a diáknak olyan műveltséget adjon, amely az életben való boldogulásához szükséges. Az elvárás paradoxont rejt, hiszen az oktatásnak a már meglévő, tehát a múlt ismeretei alapján kellene fölkészítenie az ismeretlen jövőre. A ma uralkodó, gazdasági közelítésű felfogás is azt tételezi, hogy ha a diák elsajátítja az úgynevezett kulcskompetenciákat2, akkor az életben mindig képes lesz megfelelni a munkaerőpiac változó igényeinek. Következésképpen az Csík Tibor főkönyvtáros, OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, [email protected] Az Európai Unióban meghatározott nyolc kulcskompetenciáról lásd: Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006).

1 2

86

A könyvtárak befolyása a tanulók teljesítményére – Az oktatás és a könyvtárak az OECD PISA 2009-es és 2012-es felmérésében

oktatás eredményességének megítélésében az lesz a meghatározó, hogy a diák mennyire sajátította el ezeket a kulcskompetenciákat. A Programme for International Student Assessment (PISA) nemzetközi felmérés 15 éves diákok körében három kulcskompetencia – olvasás-szövegértés, matematikai és természettudományos – elsajátításának eredményességét vizsgálja egységes feladatsor alapján. A PISA deklarált célja, hogy a világ különböző országainak és kiemelt területeinek oktatási rendszerét értékelje. Ezért nemcsak a tanulói teljesítményeket méri, hanem szerves részét képezi az oktatási rendszer személyi és tárgyi feltételeinek, irányítási és szervezeti berendezkedésének, továbbá a diákok családi hátterének a vizsgálata is. A PISA egészét nézve egyértelmű a kezdeményező – az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) nevű – nemzetközi gazdasági szervezet szándéka: mérhetővé tenni egy oktatási rendszer hatékonyságát és előre jelezhetővé gazdasági versenyképességét. A 2000 – matematikából 2003 – óta, háromévenként elvégzett globális felmérést számos kritika érte (Török 2013; Pons 2011; Bulle 2011; Fischbach–Keller 2013). Bírálták az egységes feladatsorokat, vitatták az oktatási rendszer vizsgált elemeinek relevanciáját, és haszonlevűnek bélyegezték a program egészét stb. A kritikai felvetések bemutatása nem célunk, kutatásunk során adottnak vettük a vizsgálat kérdéseit és a válaszok számszerűsített eredményét. Tanulmányunkban azt kívánjuk vizsgálni, hogy a 2009-es és a 2012-es PISA3 milyen kérdéseket tartalmaz a könyvtárakra, a könyvtárhasználatra és az otthoni könyvekre vonatkozóan. A felmérés adatai alapján arra keressük a választ, hogy a könyvtárak, köztük is az iskolai könyvtárak, valamint az otthoni könyves környezet hogyan befolyásolja a közoktatásban tanulók teljesítményét4. A PISA lehetővé teszi, hogy nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk és mutassuk be az oktatási rendszer és a könyvtár kapcsolatát. A felmérés során alkalmazott kérdések azonban azt is jelzik, hogy a nemzetközi gazdasági szervezet milyen szempontok alapján ítéli meg a könyvtárakat, és miben látja hozzájárulásukat az oktatási rendszer eredményességéhez. A PISA-felmérésben részt vevő valamennyi ország adatait – terjedelmi okokból – nem vehettük figyelembe. Ezért az összehasonlító elemzéshez 13 oktatási rendszert választottunk a magyar5 mellé. A kiválasztás fontos szempontja volt, hogy megismerjük a nyugati civilizáció meghatározó nemzeteinek eredményeit (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok). Az összemérhetőséget szolgálja a hasonló lélekszámú és európai kultúrájú országok (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország), valamint a keletközép-európai volt szocialista államok (Észtország, Csehország, Lengyelország) szerepeltetése. A vizsgálatból kimagasló eredményeik miatt nem lehetett kihagyni Koreát és Sanghajt (Kína)6. A PISA-vizsgálatok adatainak forrása az OECD-PISA hivatalos weblapján elérhető adatbázisok és hivatalos kiadványok.
87

Csík Tibor

Kiindulás Bár tárgyunkhoz közvetlenül nem kapcsolódik, de a téma megalapozásához mindenképpen szükséges a kiválasztott országok eredményeinek bemutatása (1. ábra). A kiválasztott országok átlagát kiszámolva jobb eredményt kapunk, mint az OECD-átlag7. Valamennyi műveltségi területen kimagasló Sanghaj (Kína) diákjainak tudása. Az európai országok közül a legjobb eredményekkel Finnország rendelkezik, de az észt diákok teljesítménye nagyon szép. Olvasás-szövegértés

Matematika

Természettudomány

2009

2012

2009

2012

2009

2012

Ausztria

470

490

496

506

494

506

Belgium

506

509

515

515

507

505

Csehország

478

493

493

499

500

508

Dánia

495

496

503

500

499

498

Egyesült Királyság

494

499

492

494

514

514

Észtország

501

516

512

521

528

541

Finnország

536

524

541

519

554

545

Franciaország

496

505

497

495

498

499

Lengyelország

500

518

495

518

508

526

Magyarország

494

488

490

477

503

494

Németország

497

508

513

514

520

524

Korea

539

536

546

554

538

538

Sanghaj (Kína)

556

570

600

613

575

580

Egyesült Államok

500

498

487

481

502

497

OECD-átlag

493

496

496

494

501

501

1. ábra. A három kulcskompetenciából elért pontszámok a 2009-es és a 2012-es PISA-vizsgálatban

A magyar diákok teljesítménye némileg meghaladta az OECD átlagát szövegértésből és természettudományból a 2009-es felmérésben, de a különbség nem szignifikáns. A kiválasztott országok közül 2009-ben a természettudományi műveltségterületen több országot, szövegértésből kettőt, matematikából pedig egyet előztünk meg. (Dőlt betűvel jelöltük a magyar értékeket el nem érőket.) A 2012-es felmérés adatai rosszabbak, és nőtt a különbség az OECD-átlag és a magyar diákok teljesítménye között. A kiválasztott országok között 2012-ben Magyarország teljesítménye volt a leggyengébb. A PISA-vizsgálatok közül a 2009-es tárja föl legrészletesebben az oktatás könyvtári vonatkozásait. A diákoknak készült kérdőív felméri a könyvtárral szembeni attitűdjüket és az otthoni könyvállományt, valamint hogy milyen gyakran látogatják a könyvtárat az iskolai munka, a tanulás végett és milyen gyakran saját kedvük szerint, továbbá rákérdez A pontosság kedvéért megjegyezzük, hogy Sanghaj (Kína) nem OECD-tagország, így eredményei nem számítanak bele az OECD átlagába.

7

88


az iskolai könyvtár létére. Az iskoláktól arra várnak választ, hogy az oktatáshoz rendelkezésre állnak-e a megfelelő könyvtári anyagok. A szülőktől azt kérdezték meg, szeretnek-e könyvtárba járni8, és milyen gyakran mennek el oda a 15 éves gyerekükkel9. A szülőknek szóló kérdésekre azonban nagyon kevés országban válaszoltak, ezért nem lehet érdemi összehasonlítást, elemzést végezni. A 2012-es felmérés a diákoknál az otthoni könyvekre, az iskoláknál az oktatáshoz szükséges könyvtári anyagok hiányára kérdez rá.

A diákok véleménye a könyvtárba járásról A 2009-es PISA-vizsgálatban a diákok könyvtárral szembeni attitűdjét úgy vizsgálták, hogy négyfokú skálán – Határozottan nem értek egyet. > Nem értek egyet. > Egyetértek. > Határozottan egyetértek. – véleményezhették a következő állítást: Szeretek könyvesboltba vagy könyvtárba járni10. Nem (%)

Igen (%)

69

Ausztria

29

Belgium

63

36

Csehország

65

34

Dánia

64

34


65

35

58

Észtország

41

Finnország

52

47

Franciaország

52

47

57

Lengyelország

42

53

Magyarország

46 64

Németország

34

58

Korea

42

31

Sanghaj (Kína)

69 46

Egyesült Államok

53 57

OECD-átlag 0

20

42 40

60

80

100

2. ábra. Szeretnek-e könyvtárba járni a diákok? PISA 2009 „PA06Q04 Parent Reading Attitudes – I enjoy going to a bookstore or a library.” A magyar szülők több mint 75%-a egyetért a kijelentéssel. Azok a fiatalok teljesítenek a legjobban, akiknek a szülei határozottan egyetértenek vele (25%). A fennmaradó rész válasza: nem ért egyet és határozottan nem ért egyet lehetett. Az utóbbi választ adók gyerekei érték el a legrosszabb eredményt. 9 „PA08Q06 Engagement in home activities with child – Go to bookstore or library with your child.” A magyar szülők majd fele azt válaszolta, hogy egy-két alkalommal havonta elmegy a 15 éves gyermekével a könyvtárba vagy a könyvesboltba. Ezek a fiatalok érték el a legjobb eredményt. A szülők 40%-a soha vagy szinte soha nem tesz ilyen látogatást. 10 „ST24Q07 Read attitude – Enjoy library; How much do you agree with these statements about reading? I enjoy going to a bookstore or a library. 1 Strongly disagree; Disagree; Agree; Strongly agree.” 8

89

Csík Tibor

Tekintsük úgy, hogy az első két válasz elutasító, a második és a harmadik helyeslő. Így számolva az eredmény az lesz, hogy a tanulók többsége nem szeret könyvtárba járni (2. ábra). Csak az Egyesült Államokban és Sanghajban (Kína) nagyobb a könyvtárba szívesen járók aránya, sőt, a sanghaji diákok több mint kétharmad része szerint jó dolog elmenni a könyvtárba. A magyar tanulók az OECD-átlaghoz (57%) és még inkább a kiválasztott országokhoz képest, kevésbé elutasítóak (53%). Azok a diákok, akik szeretnek könyvtárba járni, jobb eredményt értek el (3. ábra). A vizsgált országokban a négyfokú skálán a „Határozottan igen.” válasz felé haladva a tanulói teljesítmények egyre jobbak. A „Határozottan igen.”-nel válaszoló diákok az olvasásban 15-22%-kal, a matematikában 7-15%-kal, a természettudományban pedig 9,5-17%-kal eredményesebbek, mint akiknek a válasza „Határozottan nem.” volt. Jóval eredményesebbek a könyvtárba járni szerető diákok Koreában, az Egyesült Államokban, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Sanghajban. Legkevésbé az osztrák, a belga, az észt és a lengyel diákok tudása javult. A magyar diákok teljesítménynövekedése többiekhez képest a legkisebb, de jelentékeny: olvasás 15%, matematika 8%, természettudomány 9,5%.

Természettudomány Matematika Olvasás - szövegértés

60 50

Százalék

40 30 20 10 0 r ia zt

g la ok át m Dlla EC t Á l O sü ína) ye K Eg aj ( h ng Sa g a re zá Ko tor s g e á m sz r Né ro ág z ya ag lors M ye ág n g r sz L e ia o c g an á Fr sz or g nn ág sá Fi sz ály r or zt Ki És ült s ye Eg a ni ág Dá rsz o eh Cs m u gi

l Be

s Au

3. ábra. A könyvtárba járást határozottan igenlő diákok jóval eredményesebbek, mint az azt határozottan elutasítók. PISA 2009

90


A könyvek száma otthon és a diákok eredményessége A diákok kulturális hátterének egyik legfontosabb jellemzője, hogy vannak-e könyvek otthon, illetve hány könyv áll a család rendelkezésére. Az otthoni könyves környezet jelentőségét aligha lehet túlértékelni. Ezt bizonyítja, hogy a PISA-vizsgálatok visszatérő eleme az otthoni könyvek számának felmérése. A 4. ábra a családi könyvtárak nagyságának százalékos megoszlását mutatja országonként a 2009-es PISA-vizsgálat11 szerint. 0–10 könyv

11–25 könyv

26–100 könyv

101–200 könyv

201–500 könyv

500-nál több

Ausztria

12,3

15,52

30,83

16,59

14,07

8,85

Belgium

15,28

16,71

28,89

17,1

13,58

7,32

Csehország

8,58

14,62

35,09

19,27

14,73

6,96

Dánia

11,52

15,73

30,73

18,6

13,33

6,79


13,9

15,48

28,93

17,76

14,86

7,66

Észtország

6,2

12,64

30,25

22,89

17,72

9,73

Finnország

5,73

10,73

33,31

23,16

20,08

6,33

Franciaország

14,57

16,32

30,42

17,57

12,51

7,36

Lengyelország

9,99

19,93

34,06

17,55

11,44

6,49

Magyarország

8,84

12,86

27,09

18,61

17,62

14,67

Németország

12,05

13,22

28,59

18,67

15,97

9,89

Korea

5,48

8,69

31,43

22,94

22,2

9,11

Sanghaj (Kína)

10,21

20,27

36,84

17,49

10,64

4,48

Egyesült Államok

19,55

17,44

27,68

16,11

11,84

6,28

OECD-átlag

12,06

15,59

30,69

18,06

14,17

8,16

4. ábra. A családi könyvtárak nagyságának százalékos megoszlása. PISA 2009

Ábrázolva az otthoni könyvek számának eloszlását, nem nehéz felfedezni a normális eloszlás haranggörbéjét (5. ábra). A legtöbb otthon – közel egyharmad rész – azok közé tartozik, ahol 26–100 könyv található. Több mint két harmadot tesz ki azok aránya, ahol 11–200 könyv van. Átlagolva a 0–10 és a 201–500 könyvvel rendelkezőket, nagyságrendjük hasonló, 11-15%-ot tesz ki. Azok aránya pedig, ahol több mint 500 könyv van, nem éri el a 10%-ot.

„ST22Q01 How many books at home. How many books are there in your home? 0–10 books; 11–25 books; 26–100 books; 101–200 books; 201–500 books; More than 500 books.”

11

91

Csík Tibor

40

Ausztria Belgium

35

Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország

25

Finnország Franciaország Lengyelország Magyarország Németország Korea Sanghaj (Kína) Egyesült Államok OECD-átlag

30

20

15

10

5

0 1 – 10

11 – 25

26 – 100

101 – 200

201 – 500

500<

5. ábra. Az otthoni könyvek számának eloszlása. PISA 2009

Az egyes kategóriák adatsorát tekintve, jól látszik a normálistól való eltérés. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány anomáliát. A 0–10 könyves otthonok arányában a legnagyobb az eltérés az országok között. Koreában és Finnországban ennek értéke nem éri el a 6%-ot. A másik véglet az Egyesült Államok, ahol háztartások majd ötödében nincs, illetve 11 könyvnél kevesebb van. Magyarországon az első három kategóriába – 0–100 könyv – tartozó otthonok aránya átlag alatti, sőt, a 26–100 könyvvel rendelkezők aránya nálunk a legkisebb (27,09%). A legnagyobb eltérés a több mint 500 könyvvel rendelkezők arányában van, ez nálunk kétszerese az átlagnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a görbe púpját a 101–250 és a 251–500 kategóriánál. Ez abból adódik, hogy Koreában, Finnországban, Észtországban, Magyarországon és még Németországban is a vártnál nagyobb a 251–500 könyves családok aránya. A két érték Észtország és Magyarország esetében különösen közeli. Azok a diákok, akiknél otthon a legkevesebb könyv van, a legkisebb teljesítményt tudják csak fölmutatni. A könyvek számának növekedésével javulnak a tanulók eredményei. A legjobban teljesítők többsége olyan családból származik, ahol több mint 500 kötet áll rendelkezésre. A 6. ábra táblázatos formában tartalmazza, hány százalékkal nagyobb a teljesítményük a legkiválóbb eredményt elérő diákoknak azon társaikéhoz képest, akiknél a legkevesebb könyv van otthon. Ugyanezen adatok grafikus ábrázolása látható a 7. ábrán. 92


Olvasásszövegértés (%)

Matematika (%)

Természettudomány (%)

Ausztria

41

34,1

40,2

Belgium

26,7

19,3

19,5

Csehország

32,1

29,2

32

22

20,4

24,8


32,5

26,7

31,8

Észtország

17,8

16,4

16,4

Finnország

22,7

18,4

20,5

Franciaország

42,2

37,8

41,3

Lengyelország

28

27

21

Magyarország

45,8

50,5

43,1

Németország

34,4

31,9

35,9

26

33,2

26,7

Sanghaj (Kína)

20,2

23,7

19,9

Egyesült Államok

27,4

26,3

27,6

OECD-átlag

27,5

26,7

27,8

Dánia

Korea

6. ábra. Mennyivel eredményesebbek azok a diákok, akiknek az otthonában több könyv van? PISA 2009

140 Természettudomány (%) 120

Matematika (%) Olvasás (%)

100 80 60 40 20 0 a tri sz

g la át ok Dm EC la O Ál lt sü ) ye na Eg Kí j( ha ng Sa a re g Ko zá s or et m ág Né sz r ro ya ág ag sz M r lo ye g ng zá Le rs ao ci an Fr ág sz or nn Fi g á g sz sá or ly zt rá És Ki lt sü ye Eg a ni Dá ág sz or eh Cs m iu lg Be

Au


93

Csík Tibor

Az OECD átlagában jelentős mértékben, majd harmadával eredményesebbek azok a tanulók, akiknek az otthonában a legtöbb könyv van. A magyar diákok esetében a különbség meglepően nagy. Nálunk a legjobban teljesítő tanulóknak 45,8 %-kal jobb a szövegértésük, 50,5 %-kal a matematikai, 43,1 %-kal a természettudományos műveltségük azokhoz képest, akiknél nincs vagy legfeljebb 10 könyv található otthon. Ha nem is ilyen nagy, de igen jelentős eltérést találunk az ausztriai, a franciaországi és a német eredményekben. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a cseh, az angol tanulók teljesítménye. Belgium, Dánia, Észtország, Finnország – különösen e kettő – és Sanghaj diákjainak eredményességét az átlagnál kisebb mértékben befolyásolják az otthoni könyvek. A Lengyelországban, Koreában és az Egyesült Államokban a tanulók teljesítménynövekedése átlagos. A 2012-es PISA-vizsgálat is felméri az otthoni könyvállományt12. A 8. ábra a családi könyvtárak nagyságának százalékos megoszlását mutatja országonként. 0–10 könyv

11–25 könyv

26–100 könyv

101–200 könyv

201–500 könyv

500-nál több

Ausztria

13,59

16,28

29,8

16,25

13,82

8,69

Belgium

16,93

16,7

28,28

15,98

12,62

7,69

Csehország

11,36

13,54

34,18

18,13

14,36

7,64

Dánia

13,11

15,59

31,73

16,98

13,71

6,57


14,38

16,38

28,73

17,63

14,58

7,26

Észtország

8,48

14,19

31,86

19,72

16,47

8,57

Finnország

8,57

13,75

34,54

21,16

15,63

5,39

Franciaország

17,48

17,78

27,12

16,92

12,61

6,65

Lengyelország

11,09

19,86

33,39

17,5

10,84

6,87

Magyarország

11,11

12,56

26,34

17,5

15,47

15,86

9,25

12,75

27,16

19,31

17,29

10,27

Németország Korea

4,55

8,3

26,9

23,3

25,43

11,38

Sanghaj (Kína)

11,96

21,31

37,43

16,91

8,94

3,27

22

17,83

29,66

14,3

10,92

4,3

OECD-átlag

14,12

16,36

29,67

17,16

13,58

7,76

OECD-diákátlag

18,87

18,01

28,51

15,28

11,88

6,08

Egyesült Államok

8. ábra. A családi könyvtárak nagyságának százalékos megoszlása. PISA 2012

Ábrázolva az otthoni könyvek számának eloszlását, a 2009-es adatokból kibontakozó haranggörbéhez hasonlót kapunk (9. ábra). A 2012-es és a 2009-es értékek között ugyanis nincs érdemi eltérés. A legtöbb otthonban – közel egyharmad rész – 26–100 könyv található, s megközelítőleg kétharmad részt tesz ki a 11–200 könyvesek aránya. Átlagolva a 0–10 és a 201–500 „ST28Q01 How many books at home; How many books are there in your home? 0–10 books; 11–25 books; 26–100 books; 101–200 books; 201–500 books; More than 500 books.”

12

94


könyvvel rendelkezőket, arányuk hasonló 12–14%. A legtöbb könyvvel rendelkezők aránya – ahol több mint 500 könyv van – nem éri el a 10%-ot. A 0–10 könyves otthonok aránya mutatja a legnagyobb eltérést. Korea, Észtország és Finnország családjai között vannak a legkevesebben és az Egyesült Állomokban a legtöbben (22%) olyanok, ahol nincs vagy 11-nél kevesebb könyv van. Magyarországon az első három kategóriába – 0–100 könyv – tartozó otthonok aránya átlag alatti, sőt, a 26–100 könyvvel rendelkezők aránya a legkisebb (26,34). A legnagyobb eltérés a több mint 500 könyvvel rendelkezők arányában van, ez kétszerese az OECD átlagának. Hasonlóképpen a 2009-es felmérés adataihoz a 251–500 könyvesek aránya Koreában, Finnországban, Magyarországon és némileg Németországban a vártnál nagyobb. 40

Ausztria Belgium

35

Csehország 30

Dánia Egyesült Királyság

25

Észtország Finnország

20

Lengyelország Magyarország

15

Németország 10

Korea Sanghaj (Kína) Egyesült Államok OECD-átlag

5

0 0 – 10

11 – 25

26-100

101-200

201-500

500<

9. ábra. Az otthoni könyvek számának eloszlása. PISA 2012

A 2012-es PISA-vizsgálat a diákok eredményessége vonatkozásában sem hozott érdemi eltérést a 2009-es értékekhez képest. Ugyanúgy a legkevesebb könyvvel rendelkező családokból származó diákok érték el a legrosszabb eredményt, s a könyvek számának növekedésével egyre jobb a tanulók teljesítménye. A 10. ábra táblázata a legrosszabb és legjobb tanulói teljesítmény közötti különbséget mutatja százalékban, a 11. ábra ugyanezt ábrázolja grafikusan.

95

Csík Tibor


Matematika (%)


Ausztria

33,5

30,4

32,1

Belgium

28,5

27,4

29,3

Csehország Dánia Egyesült Királyság

30

30,6

30

24,9

24,3

28,5

32

30,4

33,2

Észtország

20,2

20

18,7

Finnország

24,2

24,4

24,2

Franciaország

35,7

34,3

36,9

Lengyelország

24

24,9

23,5

Magyarország

38,5

40,9

36,4

Németország

31,4

33,3

36,9

Korea

25,4

29,5

21,4

Sanghaj (Kína)

20,5

24,1

19,6

Egyesült Államok

23,7

25,5

26,1

OECD-átlag

26,9

26,6

28


120

Természettudomány (%) Matematika (%) Olvasás (%)

100

80

60

40

20

0 g la át ok Dm EC la O Ál lt sü ) ye na Eg Kí j( ha ng Sa a re ág Ko sz or et g m zá Né s r ro ya ág ag sz M r lo ye g ng zá Le rs ao ci an Fr ág sz or nn Fi ág g sz sá or ly zt rá És Ki lt sü ye Eg

a ni Dá ág sz or eh Cs m iu lg Be a tri sz

Au


96


A teljesítménykülönbség olvasás-szövegértésből (38,5%) és matematikából (40,9%) a magyar diákok körében a legnagyobb. A természettudományi műveltség területén a legnagyobb eltérést Németország és Franciaország diákjai produkálták, de alig maradnak le mögöttük a magyar tanulók. A 2009-es adatokhoz képest nincs nagyságrendi eltérés a különböző országok adataiban. A 2012-es PISA-vizsgálat is igazolta tehát, hogy a családi könyvtár nagyságából következtetni lehet a diákok várható eredményességére.

Internethasználat a könyvtárban Az internethasználat elkülönített tárgyalását a többi könyvtári tevékenységtől az indokolja, hogy az internet-hozzáférést biztosító gépek az iskolában nemcsak a könyvtárban vannak, illetve a web elérése az intézmény területén más eszközön is biztosítható, például okostelefon, táblagép. A 2009-es PISA-vizsgálat a könyvtári tevékenységek között kitér az internethasználatra13 is. Az OECD átlagában megközelíti a 60%-ot azoknak a diákoknak az aránya, akik soha vagy évente csak néhányszor interneteznek a könyvtárban. A kiválasztott országok közül Koreában, az Egyesült Államokban14 és Sanghajban (Kína) viszont ők alkotják a kisebbséget, a többség ugyanis legalább havonta, sőt, akár hetente többször is használja a könyvtári internetet. Az európai országokban a diákok többsége nem a könyvtárban internetezik: 60% alatti értéket mutat Észtország, Franciaország és az Egyesült Királyág; a 70%-ot nem haladja meg a könyvtári internetet használók aránya Ausztriában, Belgiumban, Magyarországon (67,36%) és Lengyelországban. Csehországban, Dániában és Németországban még magasabb, 70% fölötti ez az arány. Az adatok értelmezéséhez ismerni kellene a könyvtárak felszereltségét, mennyi internetelérést biztosító gép jut egy használóra, s milyen a kapcsolat minősége. A könyvtári internethasználat és a diákok teljesítménye közötti összefüggésről elmondható, hogy a könyvtári internetezés gyakoriságával nem javulnak, hanem romlanak az eredmények. Tehát aki túl sokat internetezik, még ha azt a könyvtárban teszi is, romlik a tanulmányi eredménye. Ha a tanuláshoz kapcsolódó géphasználatot nézzük, lényegében ugyanezzel a jelenséggel találkozunk. És nem sikeresebbek a diákok a számítógépekhez közvetlenül kapcsolódó digitális olvasásból és a navigációból sem. Az iskolai géphasználat gyakoriságának növekedésével ugyanis nem teljesítenek a diákok jobban, sőt, a legrosszabb eredményt azok érik el, akik a legtöbbször – akár naponta – használják a gépet (OECD 2015).

Könyvtárhasználat A 2009-es PISA-vizsgálat részletes fölmérést tartalmaz a diákok könyvtárhasználatáról. A látogatás céljaként a következő tevékenységeket adták meg: „ST39Q07 How often do you visit a library for following activities? Use the Internet. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 14 A számítógépezésért könyvtárba járók aránya a legmagasabbak közé tartozik, 54%-ot tesz ki (Bleidt 2011, 76). 13

97

Csík Tibor

• könyvkölcsönzés saját kedve szerint15, • könyvkölcsönzés iskolai munkához16, • iskolai munkán – házi feladat, tanulmányi feladat, kutatási beszámoló – dolgozni17, • folyóiratok, napilapok olvasása18, • könyvolvasás saját kedv szerint19, • ismeretszerzés saját kedvteléshez – sport, hobbi, személyek, zene20. A diákoknak valamennyi tevékenységnél meg kellett adni, milyen gyakran látogatnak el azért a könyvtárba: (1) soha, (2) néhányszor egy évben, (3) havonta, (4) havonta többször, (5) hetente többször. Az OECD átlaga szerint a diákok mintegy fele jár könyvtárba. A kiválasztott országok és az OECD átlagát összevetve kitűnik, hogy az európai kontinens diákjai között ennél kisebb a könyvtárlátogatók aránya. A magyar tanulók azonban kivételt jelentenek, az ő hajlandóságuk még az OECD átlagánál is némileg jobb. A 2009-es PISA-vizsgálat korábbi kérdése azt tudakolta, hogy szeretnek-e a diákok könyvtárba járni (ST24Q07). A könyvtárhasználatról szóló válaszok arról tanúskodnak, hogy azok egy része is elmegy a könyvtárba, akik nem szeretnek oda járni. A legtöbben azért jönnek, hogy tanulmányaikhoz kölcsönözzenek, illetve elkészítsék a házi feladatot vagy más önálló munkán, kutatási beszámolón dolgozzanak. Fontos megjegyezni, hogy a magyar diákok több mint kétharmad része szokott kölcsönözni, tehát ez a leginkább igénybe vett könyvtári szolgáltatás. Ha a diákokat nem az iskolai munka, hanem saját érdeklődésük hozza el a könyvtárba, akkor is a legtöbben kölcsönözni jönnek21. A nem a tanuláshoz kapcsolódó könyvtári tevékenységek közül a második legnépszerűbb a kedvtelésükhöz – mint a sport, a hobbi, a személyek és a zene – kapcsolódóan ismeretek szerzése. Ezután következik a könyvolvasás helyben, és a népszerűségi sor végén a folyóiratok, napilapok olvasása áll. Mindez rávilágít arra, hogy a diákok inkább hazaviszik az olvasnivalót, mint a könyvtárban töltsék vele az időt. „ST39Q01 How often do you visit a library for following activities? Borrow books to read for pleasure. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 16 „ST39Q02 How often do you visit a library for following activities? Borrow books for school work. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 17 „ST39Q03 How often do you visit a library for following activities? Work on homework, course assignments or research papers. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 18 „ST39Q04 How often do you visit a library for following activities? Read magazines or newspapers. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 19 „ST39Q05 How often do you visit a library for following activities? Read books for fun. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 20 „ST39Q06 How often do you visit a library for following activities? Learn about things that are not course-related, such as sport, hobbies, people or music. 1 Never; 2 A few times a year; 3 About once a month; 4 Several times a month; 5 Several times a week.” 21 Az Egyesült Államokban a második legnépszerűbb könyvtári tevékenység a szépirodalom kölcsönzése, 53% választotta (Bleidt 2011, 76). 15

98


OECDátlag

A kiválasztott országok átlagában

(1) „soha” válaszok aránya (%)

a legjobb eredményt adó gyakoriság

a legrosszabb eredményt adó gyakoriság

Q1 Kölcsönzés a saját kedve szerint

47,02

(4)

(1) vagy (5)

Q2 Kölcsönzés az iskolai munkához

35,94

(2)

(5) utána (1)

Q3 Iskolai feladaton dolgozni

46,69

(2)

(5)

Q4 Folyóiratok, napilapok olvasása

57,17

(1)

(5)

Q5 Könyvolvasás saját kedve szerint

54,40

(2) utána (4)

(5) utána (1)

Q6 Ismeretszerzés saját kedvteléséhez

49,73

(2)

(5) utána (1)

12. ábra. A könyvtárlátogatás gyakorisága és a tanulók eredményessége. PISA 2009

A fiatalok azon választásában, hogy a könyvtárba mennek elkészíteni az iskolai munkát, számos tényező játszik közre. Talán a legfontosabb ezek közül az elvégzendő feladat jellege, amit elsődlegesen a képzési elvárások és a pedagógusok határoznak meg. A könyvtár gyűjteményének minősége és a könyvtárostól várható segítség ugyancsak befolyásolják a választást. A döntő tényezők közé tartozik az is, hogy milyen a diákok családi háttere, elérhetőek, illetve megvannak-e otthon a szükséges források. A diák választását elsődlegesen ezek a – saját magán kívül álló – tényezők határozzák meg. A tanulók szocio-kulturális hátterétől eltekintve tehát, a szükséges könyvtárlátogatás gyakorisága arra utal, hogy a jó eredmény eléréséhez átlag hányszor kell igénybe venni könyvtári szolgáltatásokat. Amikor a diákok saját indíttatásból és nem az iskolai munkához használják a könyvtárat, akkor döntésükben sokkal nagyobb szerepet kapnak az egyéni szempontok. De a mérlegeléskor figyelembe fogják venni, hogy megtalálják-e a gyűjteményben az érdeklődésüket kielégítő és a szabadidős tevékenységüket támogató irodalmat, lapozgathatnak-e szórakoztató magazinokban. Ahogy arra is utal, hogy a könyvtár mennyire befogadó, s milyen segítségre számíthatnak a könyvtárostól. Így a saját kezdeményezésre történő könyvtárhasználat gyakoriságában megmutatkozik a diákoknak a könyvtár minőségéről kialakult ítélete is. A fiatalok jól ismerik a velük szembeni elvárásokat, azt is tudják, hogy hányszor „illik” könyvtárba járni. De a válaszokat vizsgálva mindenképpen számolni kell azzal, hogy milyen meghatározó a 15 évesek körében a kortársak véleménye. (Például negatívan ítélik-e meg könyvolvasást.) A könyvtáraknak már csak a látogatottság növelése érdekében is, az iskolai könyvtáraknak pedig nevelési feladataikból adódóan a saját javukra kellene fordítani a „közvélekedést”, közösségi teret kínálva a fiataloknak megnyerni a csoportokat22. Összegezve, a könyvtárlátogatás gyakoriságában kifejeződik, hogy a könyvtár mint intézmény mennyire elfogadott a tanulóközösségben (tanulók, tanárok, szülők), valamint a diákok kortárs csoportjában. Az Egyesült Államokban a diákok 45%-a azért megy könyvtárba, hogy a barátokkal beszélgessen (Bleidt 2011, 76). Az Egyesült Királyságban a 14–16 évesek 29%-a megy a barátok miatt és 16% a könyvtári klubba (Clark 2011, 9).

22

99

Csík Tibor

Magyarországon (1) „soha” válaszok aránya (%)

a legjobb eredményt adó gyakoriság

a legrosszabb eredményt adó gyakoriság

Q1 Kölcsönzés a saját kedve szerint

43,42

(4)olvasás; (2)matematika, természettudomány

(5)

Q2 Kölcsönzés az iskolai munkához

32,85

(2)

(5)

Q3 Iskolai feladaton dolgozni

43,12

(2)

(5)

Q4 Folyóiratok, napilapok olvasása

61,67

(1)

(5)

Q5 Könyvolvasás saját kedve szerint

49,66

(2)

(5)

Q6 Ismeretszerzés saját kedvteléséhez

47,46

(2)

(5)

13. ábra. A könyvtárlátogatás gyakorisága és a magyar tanulók eredményessége. PISA 2009

A könyvtárlátogatás gyakoriságának és a tanulók eredményességének összefüggését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy többnyire azok a diákok a legsikeresebbek, akik – minden egyes tevékenységért külön-külön – évente néhányszor elmennek a könyvtárba (12. ábra). Feltételezhető, hogy a tanulók egy-egy alkalommal a vizsgált tevékenységek közül többet is választanak, de kicsi a valószínűsége, hogy mind a hat (internetezéssel együtt hét) tevékenységet egyszerre végezzék. A saját kedvük szerint kölcsönző diákok közül azok érték el a legjobb eredményt, akik havonta többször (4) is ellátogattak ezért a könyvtárba. Ha nem is ilyen általános, de számottevő azoknak az aránya a legjobban teljesítők között, akik havonta olvasnak saját indíttatásból könyvet a könyvtárban. A folyóiratok és napilapok olvasása és az eredményesség kapcsolatának megítéléshez ismerni kellene a könyvtárak állományát, s hogy az ilyen jellegű információk megszerzéséhez mennyire használják a webet, és a közösségi hálót. A magyar diákok válaszai és a mért eredményeik nem mutatnak szignifikáns eltérést (13. ábra). Az adatok összevetéséből kibontakozó tendencia szerint azok a diákok teljesítenek a legjobban, akik az iskolaév szinte minden hónapjában használják a könyvtárat a megadott tevékenységek folytatásáért. A vizsgált országok átlagában a legrosszabb eredményhez az vezet, ha a diákok túl gyakran, hetente többször is tevékenykednek a könyvtárban. A nem a tanulmányokhoz kapcsolódó könyvtárlátogatások gyakoriságának növekedésével a tanulói teljesítmény folyamatosan romlik. A nagyon gyakran könyvtárba járó diákoknál kicsit még azok is jobban szerepelnek, akik egyáltalán nem mennek el. Ez az eredmény azonban csak első látásra meglepő. Az olvasási, tévézési vizsgálatok már korábban is hasonló tanulsággal zárultak. A túlzásba vitt olvasás vagy tévézés már nem javították, ellenkezőleg rontották a szövegértés és a művelődés eredményességét. A PISA-vizsgálatok nagy tanulsága, hogy az iskolai számítógép-használat gyakoriságának növekedésével a digitális olvasás készsége (a navigálás minősége) nem javul, hanem romlik. Azoknak, akik naponta használják a számítógépet az iskolában, átlagosan rosszabbak az eredményeik, mint akik soha vagy 100


szinte soha nem használnak gépet (OECD 2015). A jelenség lényegére utal Delphoi egyik jelmondata: Semmit se túlságosan.

Könyvtár az iskolában A 2009-es PISA-felmérés külön kérdést szentel az iskolai könyvtár létének23. A 14. ábra a diákok válaszainak grafikus ábrázolása.

Nem (%)

Ausztria

Igen (%)

18

77 33

63

22

Csehország

71

12

86

Egyesült Királyság 4

92

3

95 23

Finnország

71

2

97

Lengyelország 3

92

4

91 20

Németország

78

2

98

Sanghaj (Kína) 3

96

4

92 10

OECD-átlag

86

7 0

89 20

40

60

80

100

14. ábra. Könyvtár az iskolában. PISA 2009

Az OECD átlagában, ha kis mértékben is, de eredményesebbek azok a tanulók, akiknek az iskolájában van könyvtár (15. és 16. ábra). A magyar diákok esetében a különbség meglepően nagy. Nálunk a tanulóknak 23,6%-kal jobb a szövegértésük, 23 %-kal a matematikai, 26,2%-kal a természettudományos műveltségük ott, ahol van iskolai könyvtár. Ha nem is ilyen nagy, de jelentős eltérést találunk az ausztriai, a csehországi, a franciaországi és a sanghaji eredményekben. Dánia, Finnország, Lengyelország és az Egyesült Államok diákjainak eredményességét lényegében nem befolyásolja az iskolai könyvtár léte. Az Egyesült Királyságban tanulók teljesítménynövekedése átlag alatti, Korea és Németország értékei némileg átlag fölöttiek. „ST40Q01 Library at school. Does your school have a school library? 1 Yes; 2 No.”

23

101

Csík Tibor


Matematika (%)


Ausztria

21

16,2

15,9

Belgium

4

3,1

3,1

Csehország

8,1

8,5

7

Dánia

-2,2

-2,3

-2,7


4,6

3,5

4,4

Észtország

2,7

-0,8

-1,7

Finnország

0

0

0

Franciaország

22

17,6

17,6

Lengyelország

3,7

0,4

0,8

Magyarország

23,6

23

26,2

Németország

7,5

6,5

7

Korea

8,2

6

3,7

Sanghaj (Kína)

10,5

8,7

8,3

Egyesült Államok

-2,5

0

1,8

OECD-átlag

5,9

5

5,2

15. ábra. Mennyivel eredményesebbek azok a diákok ott, ahol van iskolai könyvtár? PISA 2009

80

Természettudomány (%) Matematika (%) Olvasás (%)

70 60 50 40 30 20 10 0

g tl a -á ok m CD a l Ál OE lt ) sü na ye Kí Eg j( ha ng Sa a re ág Ko sz or et g m zá Né rs ro g ya zá ag rs M lo ye g ng zá Le rs ao ci an ág Fr sz or nn Fi ág g sz sá ly or irá

És

zt

ye Eg

K lt sü

a ni ág Dá sz or eh Cs m iu lg Be a tri

sz Au

16. ábra. Mennyivel eredményesebbek azok a diákok ott, ahol van iskolai könyvtár? PISA 2009

102


Magyarországon meghatározó szerepe volt az államnak a közoktatás intézményeinek kialakításában, az iskolai könyvtárak létrehozásában. Az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati tartományaiban – a mai Ausztriában és Csehországban – is jogszabályok kezdeményezik az iskolai könyvtárakat az 1870-es évektől. Franciaországban a második császárság idején először rendelet, majd 1862-től törvény szabályozza az iskolai könyvtárak ügyét, s az állami irányítás ma is erős. Ahogy láttuk, ezen államok diákjainak teljesítménye jelentékenyen rosszabb azokban az iskolákban, ahol nincs könyvtár. Az angolszász országokban ahogy az oktatás, úgy a könyvtárak ügye sokkal inkább a társadalmi önszerveződésből indult. Az Egyesült Királyságban a könyvtárak alapítói és fenntartói az önkormányzatok (pl. Manchester, London), a társulások és a gazdag adományozók. A törvényi rendelkezések elsődleges szerepe a társadalmi szokások, az eltérő gyakorlat szabályozása a nemzet céljai érdekében. Ezzel magyarázható, hogy az iskolai könyvtárak majd csak a XX. században kerülnek bele a jogszabályokba. Az Egyesült Államok az elsők között volt XIX. században az írni-olvasni tudók arányát tekintve, és a könyvtárak társadalmi elfogadottsága is kiemelkedő. Az iskolák könyvtárainak szövetségi szabályozása azonban az 1920-as években kezdődött. Dánia és Finnország közkönyvtárai is társadalmi kezdeményezésre alakultak. Az iskolai könyvtárakat Dániában csak 1931ben nevesítette törvény (Svane-Mikkelsen 1997, 53). Csoportalkotó ismérvnek tekinthető a XX. századi nemzeti újrakezdés és összefogás. A lengyeleknek és az észteknek az első világháború után kellett felállítani a nemzetállamukat, melyet a lengyelek a második világháború utáni helyzetben újjászerveztek, az észteknek a század végéig kellett várni erre. A koreaiak is többször átélték államuk elfoglalását, javaik megsemmisülését és a nemzeti újrakezdést. Sanghaj lakossága a háborús pusztítást éppúgy megszenvedte, mint a kulturális forradalom rombolását, majd teljesen új alapokról indulva rendkívüli fejlődésen ment át.24

Könyvtári anyagok hiánya Több PISA-felmérés is fölteszi a kérdést az oktatási intézmény vezetőjének, hogy az iskola oktatási lehetőségeit korlátozza-e a könyvtári anyagok hiánya vagy alkalmatlansága.25 A lehetséges válaszok a következők: (1) Egyáltalán nem; (2) Egy kissé; (3) Bizonyos fokig; (4) Sokat. Karsten Schuldt (2006) disszertációjában a következő szempont szerint értékeli az iskolai könyvtári berendezkedést: az iskolák felében van könyvtár; az iskolai könyvtáros képesített; a tantervben nevesített a könyvtár; kutatószervezet működik. Ez alapján az élvonalban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Finnország, Dánia és Korea van. A középmezőnyben lévők meglehetősen eltérőek: Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Ausztria. A sor végén Belgium és Németország áll. Németországban az iskolai könyvtárak ügye nem létezik, mert nincs szövetségi definíció, képzettségi elvárás, tantervi vonatkozás stb. 25 „SC14Q10 Shortage – Library materilas; Is your school’s capacity to provide intruction hindered by any of the following issues? – Shortage or inadequacy of library materials. No tat all; Very little; To some extent; A lot.” 24

103

Csík Tibor

Feltételezhető, hogy amelyik iskolában minden szükséges könyvtári anyag a rendelkezésére áll, ott jobb az oktatás, így a diákok is eredményesebbek lesznek. A tanítást hátráltató hiánynak meg kell mutatkozni a tanulói eredményekben: minél nagyobb a hiány, annál inkább csökken a diákok teljesítménye. Ezt a feltevést messzemenően igazolják is az OECD átlagai. Azon intézmények tanítványai a legeredményesebbek, ahol egyáltalán nem hiányoznak a könyvtári anyagok. Lefelé haladva a négyfokú skálán, ahogy egyre kevésbé állnak rendelkezésre a szükséges könyvtári anyagok, a diákok eredményessége is egyre csökken. A legkisebb tanulói teljesítmények ott vannak, ahol az oktató munkát leginkább hátráltatja a könyvtári anyagok hiánya. Az első két választ – egyáltalán nem, egy kissé – összevonva tekintsük úgy, hogy legfontosabb könyvtári anyagok az iskolában rendelkezése állnak. Tehát az intézmény növendékeinek oktatásához biztosítottak a feltételek, mind a pedagógusok, mind a diákok hozzáférnek a legszükségesebb anyagokhoz. Lazítva a kiinduló feltételezésen, fogadjuk el, hogy ott is kiváló eredményt érhetnek el a diákok, ahol kisebb dolgok hiányoznak. A kiválasztott országoknál azonban számos esetben ott érik el a diákok a legjobb eredményt, ahol számottevő vagy kifejezetten sok a hiány. A 17. ábrán látható táblázatában szerepel, hogy az egyes országokban milyen arányban tartják megfelelőnek a könyvtári anyagokat, s mellette az, hogy melyik hiánykategóriánál a legeredményesebbek a diákok.

Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország

A hiány (1) egyáltalán nem vagy (2) kissé hátráltat. (%) 82,18 64,92 61,05 85,74 81,81 74,39

Finnország

57,67

Franciaország Lengyelország

Nincs adat 80,35

Magyarország Németország Korea Sanghaj (Kína) Egyesült Államok

85,94 67,53 61,19 69,63 83,78

OECD-átlag

69,94

A legjobb tanulói eredmény és a hiány mértéke.

(4) természettudomány

(3) olvasás-szövegértés (3) matematika (3) természettudomány (4) matematika (4) utána (1) természettudomány (4) olvasás-szövegértés (4) matematika (4) természettudomány (4) utána (1) természettudomány

(4) matematika (3) utána (1) olvasás (3) természettudomány

17. ábra. A könyvtári anyagok hiánya és a diákok teljesítménye. PISA 2009

104


A jelenség magyarázatánál lehetne arra hivatkozni, hogy a nehézségeket a jó pedagógus leküzdi, vagy hogy nincs definiálva a „nem megfelelő könyvtári anyag”, így a válaszok pozitívabbak a kelleténél. Az okok feltárása mélyebb elemzést igényelne, amihez viszont nem elegendők a mostani adatok. A 18. ábra a 2012-es PISA-vizsgálat26 értékeit tartalmazza. A korábbi vizsgálat tapasztalatait megerősítve, most is csak az OECD átlagára igaz, hogy minél teljesebbek a könyvtári anyagok, annál jobbak a tanulók eredményei. A kiválasztott 14 ország közül csak 7 esetében teljesül, hogy annak a diáknak lesz a legjobb eredménye, akinek a tanárai könyvtári anyagokban nem szenvednek hiányt. És az még kevesebbszer áll, hogy a könyvtári anyagokkal való egyre jobb ellátottság, rendre jobb tanulmányi eredményt hoz. A másik 7 országban úgy eredményesebbek a diákok, hogy a tanáraik elégedetlenek a rendelkezésre álló könyvtári anyagokkal. Sok esetben azok a tanulók a legeredményesebbek, akiknek a tanárai leginkább hiányolják a könyvtári anyagokat.

Ausztria

A hiány (1) egyáltalán nem vagy (2) kissé hátráltat. (%) 73,49

Belgium

78,06

Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország

66,96 73,66 83,74 63,1 62,12

Franciaország Lengyelország Magyarország Németország

88,15 86,51 81,38 82,12

Korea

63,07

Sanghaj (Kína) Egyesült Államok OECD-átlag

71,9 81 74,05

A legjobb tanulói eredmény és a hiány mértéke. (3) olvasás-szövegértés (4) matematika (3) természettudomány (3) olvasás (3) utána (1) matematika (3) utána (1) természettudomány

(3) olvasás (4) olvasás-szövegértés (4) utána (3) matematika (3) természettudomány (4) olvasás (4) olvasás-szövegértés (4) matematika (4) természettudomány (4) olvasás-szövegértés (4) matematika (4) természettudomány

18. ábra. A könyvtári anyagok hiánya és a diákok teljesítménye. PISA 2012 „SC14Q10 Shortage library materials; Is your school’s capacity to provide instruction hindered by any of the following issues? 1 Not at all; 2 Very little; 3 To some extent; 4 A lot.”

26

105

Csík Tibor

Mindkét vizsgálatban a magyar iskolák több mint 80%-áról – tehát jóval az OECD átlagát meghaladva – nyilatkoztak úgy, hogy nem, illetve alig hiányoznak könyvtári anyagok. Az tényleg nagyon örvendetes volna, ha a magyar pedagógusok ennyire jól el lennék látva könyvtári anyagokkal. Az elmúlt harminc évben az iskolai könyvtáraknak az egyik legnagyobb nehézséget éppen a tervszerű gyarapítás és a külső információforrásokhoz való hozzáférés okozta. Minden hivatásban nélkülözhetetlen a szakmai tudás fejlesztése, ami különösen igaz az oktatás területén. A pedagógusok munkáját, szakmai fejlődését is támogatnia kell az iskolai könyvtárnak. A pedagógusok oktató-nevelő munkájához éppúgy nélkülözhetetlen a könyves háttér, mint a diákok tanulásához. A diákok eredményes könyvtárhasználatának az előfeltétele a pedagógusok és a könyvtárosok szoros együttműködése.

Összegzés A könyvtárba járáshoz pozitívan viszonyuló diákok jóval eredményesebbek, mint az azt elutasítók. A legrosszabb teljesítményt azok a tanulók nyújtják, akiknek az otthonában nincs, vagy 11-nél kevesebb könyv van. A könyvek számának növekedésével javul a diákok eredményessége, s a legjobbak többsége olyan családból való, ahol több mint 500 könyv van. A rendszeres könyvtárlátogatás nélkül nem lehet igazán jó eredményt elérni. A hozzáférés a könyvekhez – akár otthon, akár a könyvtárban – nélkülözhetetlen a jobb teljesítményhez. A könyvtárnak ezért fontos, mással nem pótolható szerepe van a szociokulturális különbségek kiegyensúlyozásában. Ahol van iskolai könyvtár, ott a diákok teljesítménye is jobb. Az iskolai könyvtárak ott tudnak leginkább hozzájárulni az eredményességhez, ahol a nemzet, a helyi közösség és az iskola is magáénak érzi, biztosítva a működést és számon kérve a feladatellátást. A deklarációszerű jogi szabályozás vagy a központi elvárások önmagukban nem elegendők. Az oktatás eredményessége szempontjából megkerülhetetlen kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e ehhez a szükséges könyvtári anyagok. Az OECD átlagában érvényes, hogy minél jobb az oktatás könyvtári ellátása, annál eredményesebbek a diákok. A pedagógusoknak kulcsszerepük van abban, hogy a diákok megfelelően használják a könyvtárat. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a pedagógusok könyvtárhasználata is kihat tanítványaik eredményességére.

Források »» Adkins, Denice (2014): U.S. students, poverty, and school libraries. What results of the 2009 Programme for International Student Assessment tell us. School library research, Vol. 11. No. Sept. p. 2–25.
106


»» Balkányi Péter – Ostorics László (2012): A szövegértés tartalmi keretének változása. Educatio, 21. évf. 3. sz. p. 465–471.
107

Csík Tibor

»» Radó Péter (2013): A felső tagozat nem csökkenti az esélyegyenlőtlenséget: a magyar diákok teljesítménye átlagos vagy annál jobb nemzetközi viszonylatban. Pedagógusok Lapja, 69. évf. 1. sz. p. 12–13. »» Schuldt, Karsten (2006): Aktuelle Anforderungen an Schulbibliotheken in Deutschland. Zur Erlangung des akademischen Grades Magister Atrium Philosphische Fakultät 1. [Magisterarbeit.] Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft der Humboldt-Universität zu Berlin. 114 p.
108

Kovács Máté könyvtárigazgatói munkásságának tanulságai egy intézményi könyvtárfejlesztés számára – Az egri Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum könyvtárfejlesztési törekvései Fülep Ádám1

Összefoglaló Tanulmányomban közelmúltunk egyik nagyformátumú könyvtáros egyéniségének, Kovács Máténak a könyvtárigazgatói munkásságát, egyetemi könyvtárszervezői tevékenységét példaként állítva szeretném bemutatni az egri Eszterházy Károly Főiskola komplex könyvtárfejlesztés folyamatában lévő intézményünk, a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum szolgáltatásait és azok szervezettségét. Kovács Máté a 20. századi magyar könyvtárügynek és könyvtárosképzésnek az egyik legnevesebb képviselője volt, olyan szakember, aki sokoldalú tudományos, oktatói és gyakorlati tevékenységével, mindenkori felkészültségével és szervezőkészségével kiemelkedett kortársai közül. A Debreceni Egyetemi Könyvtár élén 1949 és 1956 között véghezvitt egyetemi és nemzeti könyvtárszervezői munkásságát ezért is idézhetjük példaként az EKF Tittel Pál Könyvtár és Médiacentruma szolgáltatásainak szervezésekor, főiskolánk jelenlegi könyvtárfejlesztési törekvései számára különösképpen is. Tanulmányomban be kívánom mutatni a könyvtárunk széles spektrumú szolgáltatáskörét, amely elsősorban is a pedagógia területének információkezelésén, szakembereinek kutatás- és oktatástámogatásán túl az innovatív szolgáltatásokat és intézményi együttműködéseket is szolgálni kívánja. Kulcsszavak: információkezelés, innovatív szolgáltatások, intézményi együttműködések, könyvtárosképzés, közösségi tér, kutatástámogatás, oktatástámogatás.

Fülep Ádám szaktájékoztató, Eszterházy Károly Főiskola, Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum; Neveléstudományi Doktori Iskola, [email protected]

1

109

Fülep Ádám

A debreceni egyetemi könyvtár élete 1949 előtt és Kovács Máté könyvtárigazgatói tevékenységének kezdete Kovács Máté (1. kép) kétéves államtitkári megbízatás után, 1949. április 21-én kapott kinevezést Szakasits Árpád köztársasági elnöktől a debreceni, akkor még Tisza István nevét viselő Tudományegyetem könyvtárának főigazgatói székébe. Ezt megelőzően a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium telefonon értesítette az Egyetemet kinevezési szándékáról, amelyet a megbízás előtti napon, április 20-án a rendkívüli tanácsülés és a Könyvtári Bizottság örömmel fogadott és támogatott (Bényei 2005). Ismerve Kovács Máté kiváló szervezőképességét és aktivitását, személyében reményt láttak arra, hogy az évek óta húzódó igazgatóválság megoldódik, és majdani tevékenységének eredményeként a könyvtár gyorsabb fejlődésnek indul (Korompai 1997).

1. kép. Dr. Kovács Máté (1906–1972) Forrás: http://www.ki.oszk.hu/kma/foto/km_01.jpg [Utolsó letöltés: 2015. 11. 07.]

Személyéről és szakmai elkötelezettségéről sokat elmond, hogy minden sértődöttség és elkeseredés nélkül tért vissza pályakezdésének helyszínére, egy – az országos politikai színtéren addig betöltött államtitkári megbízatáshoz képest szerényebbnek mondható – könyvtárigazgatói tisztségbe. A kulturális közéletnek való hátat fordítás szándéka és a politikából történő száműzetés érzése helyett sokkal inkább az új munkahelyén jelentkező szakmai feladatokat igyekezett megtalálni, meglátni és realizálni. A feladatokat, amelyek egy „nagy és korszerű könyvtárban megvalósíthatók” (Korompai 1997, 55). Mindezek sikerességéhez pedig hozzájárult Kovács Máté új feladatok, célszerűbb megoldások iránti nagyfokú érdeklődése, töretlen vállalkozó kedve és kezdeményezőképessége is, amelyekkel együtt a lehetőségeket mindig kézzelfogható tettekké tudta emelni (Fülöp 1983). A debreceni egyetemi könyvtár 1949 előtti életét (a második világháború alatt és az azt követő években) meglehetősen nehéz, problémákkal teli időszak jellemezte. Az 1944. évi 110

Kovács Máté könyvtárigazgatói munkásságának tanulságai egy intézményi könyvtárfejlesztés számára – Az egri Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum könyvtárfejlesztési törekvései

kényszerszünet, majd 1945 után az intézmény dolgozóinak nagy része elmenekült. Ezen a már önmagában is elegendő problémán kívül a háború okozta károk következményeként jelentkezett még az évekig tartó fűtéshiány, a néhány tagot számláló könyvtári munkaerő részben ebből következő csökkentett munkaideje, valamint a jelentősen leszűkült szolgáltatáskör. A katalogizáló és az olvasószolgálati tevékenység teljesen háttérbe szorult, még könyvtári költségvetés sem készült, helyettük az állagmegóvására, a károk kezelésére, enyhítésére, orvoslására fordították a hangsúlyt (Korompai 1997). Az egyetemi könyvtár működtetésében, valamint a gyakorlati feladatok, szolgáltatások és mindezek adminisztratív feladatainak az ellátásában tehát mindenképp nagy nehézségekkel kellett szembenéznie a könyvtár akkori vezetésének – 1928 és 1944 között dr. Nyireő István, 1945 és 1946 között dr. Kondor Imre, 1947 és 1948 között pedig dr. Hankiss János igazgatói irányításával (Kovács 1953 a). Miután 1949. április 21-én Szakasits Árpád köztársasági elnök kinevezte dr. Kovács Mátét a debreceni Tisza István Tudományegyetem könyvtárának igazgatói székébe, frissen beiktatott könyvtárigazgatóként – felmérve az intézmény meglehetősen elszigetelt helyzetét (Bényei 2005) – hamar felismerte, hogy átfogó, a könyvtár munkájának minden területére kiható változásokra van szükség. Már ennek jegyében fogalmazhatta meg egy 1949. október 19-én keltezett emlékeztetőjében (Kovács 1949 a) mindazokat a problémákat, amelyeket olvasóközönségük legnagyobb és legfontosabb rétegének, vagyis az egyetemi ifjúságnak a mindinkább megfelelő kiszolgálása miatt mielőbb célszerűnek látott orvosolni. Az 1950. évre szóló hírlap- és folyóirat beszerzés során, valamint a könyvbeszerzés tekintetében is a hallgatók igényeinek fokozottabb érvényesítését indítványozta. Emlékeztetőjében javaslatot tett az elavult kölcsönzési szabályok korszerűsítésére, a könyvtárhasználat és az olvasóterem látogatásának népszerűsítésére, valamint tudományos és ideológiai vándorkönyvtárak szervezésére a főiskolai kollégiumok számára is (Kovács 1949 a). Könyvtárfejlesztő tevékenységének az előbbiekben bemutatottnál is fontosabb kiindulópontja volt a kinevezése után nem sokkal megírt, a könyvtár 1949. október–december hóra vonatkozó munkaterve (Kovács 1949 b), amelyben – akárcsak a későbbi, 1950-es évre szóló munkatervben – hét pontban taglalta a könyvtár megvalósítandó feladatait. Bennük elsőként az igazgatás, azon belül is az épület, a felszerelés és a személyzet legsürgetőbben megoldásra váró ügyeit vette számba, amit a könyvbeszerzés és a könyvfelvétel, majd a szakozás végrehajtani kívánt feladatai követtek. Végül a könyvállomány gondozásáról, az olvasóterem és a kölcsönzés szabályairól és az intézeti könyvtárak feladatairól írt a két munkatervben (Kovács 1949 c). Kovács Máté egy 1950. július 7-én kelt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium számára készült jelentésében (Kovács 1950) a fejlődés megindulását gátló nehézségekről – mint a könyvtár újjáépítési és felszerelési hiányairól, valamint a megfelelő működését zavaró egyéb akadályokról számolt be. A majd’ tizenhét oldalas jelentést egy öt pontból álló támogatáskérő javaslatcsoport megfogalmazásával zárta (Kovács 1950). Kovács Máté munkásságából ma is példaértékűek és tanulságosak – s a jelenlegi egri főiskolai könyvtárfejlesztési törekvések során is megfontolásra érdemesek – azok az általa elért eredmények, a kitűzött és teljesített feladatok, amelyeket a következőkben foglalhatunk össze: Kovács Máté az egyetemi könyvtár működésének és korszerű fejlődésének a megindítása érdekében elsőként az állománygyarapítás szempontjait és módszereit alakította át. 111

Fülep Ádám

Ez az összetett feladat a gyűjtőkör világos elhatárolását jelentette a könyvtári hálózaton belül, melynek jelentőségére, mint „legelső, legfontosabb, legtöbb izgalmat jelentő” problémára hívta fel a figyelmet (Kovács 1954, 2). Könyvtárfejlesztő munkájának ezen első lépését a könyvtár belső feldolgozó munkája nagyüzemi munkaszervezetének és módszereinek a kialakítása követte, ami elsősorban is a munkaerő létszámnövelését és képzését foglalta magába. E két feladat teljesítésére különben úgy is tekintett, mint a korszerű könyvtári munka első feltételére. A főigazgatói munka harmadik legfontosabb területeként az olvasószolgálat kiszélesítését valósította meg (Kovács 1954), amely a feldolgozó munka szervezetének kialakításával együtt arra enged következtetni, hogy Kovács Máté felismerte: minden az embereken fog múlni. Nem elsősorban a körülményeken és a dologi, berendezési és technikai feltételeken, hanem a munkaerőn, a könyvtári dolgozók személyi és szakmai elkötelezettségén és tudásán. Kovács Máté szakmai felkészültségén és eredményein túl mindannak az áldozatos munkának, amelyet a könyvtár dolgozói az ő irányításával véghezvittek, és amelynek eredményeként a debreceni egyetemi könyvtár 1952-ben megkapta a hazai kötelespéldányok gyűjtésének (másodlagos) jogát (Kovács 1953 b), fontos mozgatórugója lehetett az ő személyi mivolta, attitűdje, karizmatikus egyénisége is, mely könyvtárigazgatói munkáját végigkísérte és jellemezte. Magatartása, embersége hatással volt a maga köré szervezett dolgozói testület munkájára, mely megállapításnak ékes bizonyítéka lehet Korompai Gábornénak az a mondata, miszerint Kovács Mátét „egykori munkatársai nem csak főnöküknek, hanem mesterüknek is tekintették” (Korompai 1997, 61). Ez a nemes emberi jellemvonása kiegészült még egy olyan tulajdonsággal is, amelyet Fülöp Géza úgy fogalmazott meg, hogy „ő maga is hajlandó volt tanulni, jó és hasznos tanácsokat elfogadni mindenütt és mindenkitől, felettestől, kollégától, vagy akár a hivatali ranglistán alatta állóktól egyaránt” (Fülöp 1983, 9). Utódja, Csűry István szerint Kovács Máté egyik legnagyobb érdeme szervezői erénye volt, amely abban állt, hogy lehetett tőle tanulni és „hagyta az embert dolgozni” (Futala 1983, 29). Egykori munkatársaival és tanítványaival mindezekért a szakmai és emberi érdemeiért méltán emlékezhetünk rá nagy tisztelettel és megbecsüléssel, magunk elé állítva példáját az egri Eszterházy Károly Főiskola könyvtárának fejlesztési törekvéseiben.

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum bemutatása és intézményfejlesztési terve Az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentruma (TPKM) tudományos és szakkönyvtári feladatokat ellátó nyilvános felsőoktatási könyvtár. Műemléki környezetben, az egri Líceum épületében (2. kép), 1200 négyzetméteren működik, külső helyszínen lévő három raktári helyiséggel. Szervezetileg a főiskola irat- és szakdolgozattára is a könyvtárhoz tartozik, amelynek két külön raktári helyisége van. A TPKM az intézmény képzési palettáját kiszolgáló szakgyűjteményekkel áll az olvasók, többségében a főiskola oktatóiból, kutatóiból és hallgatóiból álló könyvtárhasználók rendelkezésére. Szakgyűjteményei az alábbiak: Tanárképzés, természettudományok; Folyóirattár; Médiatár; Nyelv- és irodalomtudomány, idegennyelvek; Társadalomtudomány, történelemtudomány. A könyvtár értékes különgyűjteményekkel is rendelkezik, amelyeket a Régi könyves gyűjtemény, a Churchill-gyűjtemény, a Kakuk Jenő-gyűjtemény és a Nagy Sándor-gyűjtemény alkotnak. 112


A Régi könyves gyűjtemény elsősorban az államosítás során felszámolt szerzetesi, iskolai és magánkönyvtárak köteteiből áll. Az 1850 előtt megjelent műveket összegyűjtő állományrész mintegy 2000 könyvet tartalmaz, többségében 1801 és 1850 közötti kiadványokat, valamint 282 darab 18. századi és 9 darab 17. századi kötetet. A legrégebbi könyvünk egy 1562-ből származó párizsi kiadású Justinianus-kötet. A művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból legértékesebb könyveket könyvtárunk restauráltatja, digitalizálja, és a Líceum Kiadóval együttműködve reprintekben megjelenteti. A Churchill-gyűjtemény az 1966-ban – egy évvel Winston Churchill brit politikus és miniszterelnök halála után –, Zürichben létrehozott svájci Winston Churchill Alapítvány (Schweizerische Winston-Churchill-Stiftung) kezdeményezésére épített ChurchillBibliothek-ból származik. A gyűjtemény később a zürichi egyetemi könyvtárba került, ahonnan az anyagnak a duplum példányait a város központi könyvtárának közvetítésével 2006 szeptemberében a főiskolának adományozták. A könyvtárban így alakítottuk ki a Churchillkülöngyűjteményt, melynek kötetei részletesen tárgyalják a politikus munkásságát, tartalmazzák saját műveit és a róla szóló irodalmat. A körülbelül 135 darab, exlibrisekkel ellátott kötetből álló Kakuk Jenő-gyűjtemény és a több ezres nagyságrendű, könyvekből és folyóiratokból álló Nagy Sándor-gyűjtemény az intézmény egy-egy volt oktatójának hagyatékából került a könyvtárba. Az olvasók információellátását, a megfelelő források beszerzését az egyes szakrészlegekkel együttműködő feldolgozó és könyvtárközi kölcsönző csoport látja el.

2. kép. A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Nyelv- és Irodalomtudományi, Idegennyelvi Szakrészlege Készítette: Kovács Attila

113

Fülep Ádám

A TPKM állománya 330 ezer leltári egység, amelyből mintegy 130 ezer magyar, angol, német és francia nyelvű kötet érhető el közvetlenül is a könyvtár szabadpolcain. A mintegy 9081 fő beiratkozott aktív olvasó – főiskolai oktatók, kutatók, az intézmény egyéb szolgáltatási területein dolgozók és a nem főiskolai könyvtárhasználók – igényeit 18 szakképzett könyvtáros látja el, akik szakmai munkacsoportokban tevékenykednek. A közvetlen szolgáltatások szorgalmi időszakban heti 53 órában, a vizsgaidőszakban és a tanulmányi szünetekben 40 órában állnak a könyvtárhasználók rendelkezésére. A könyvtárosok és az olvasók munkáját fejlett technikai háttér – dolgozói, valamint hallgatói munkaállomások, laptopok, reprográfiai eszközök, szkennerek, projektorok és RFID állományvédelmi rendszer – segíti, az állomány kezelése és a kölcsönzés pedig a Corvina integrált könyvtári rendszerben történik, amelyben a szabadpolcos állomány feldolgozottsága mintegy 95%-os. A könyvtár munkatársai részt vesznek a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) intézményi feltöltésének a koordinálásában, a publikációk rögzítését, kezelését vállalják, illetve biztosítják – előadásokkal és bemutatókkal támogatva – a publikációk feltöltésének folyamatát. A Líceum három emeletén kialakított könyvtárban összesen 220 olvasói férőhely található, 48 számítógép-terminállal (Ferenczné Oszlánczi – Gál 2015). A főiskolán a hallgatóknak a szakdolgozataikat 2012 óta már elektronikus formában kell feltölteni az intézményi repozitóriumba, amely a 2015 őszén megújuló könyvtári honlapnak is kiemelt szolgáltatása, több hozzákapcsolt digitalizálási projekttel együtt. Mindennek keretében a TPKM 2016 januárjában Eszterházy Károly Egyetemi Archívum néven első lépcsőben három repozitóriumot indított el az intézmény oktató- és kutatómunkája során keletkezett dokumentumok nyilvánosság elé bocsájtására: az Intézményi publikációk repozitóriumát (oktatói és kutatói cikkek, tanulmányok, könyvrészletek stb. számára), a Doktori disszertációk repozitóriumát és a Szakdolgozatok repozitóriumát. A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum koordinálásával és az Információtechnológiai Tanszék hatékony támogatásával létrehozott archívum az intézményi tudásvagyont hivatott összegyűjteni, rendezni és elérhetővé tenni a felhasználók számára (EKF 2016). Mindez része annak a több évszázad óta dédelgetett álomnak, hogy az intézmény elnyerje az egyetemi rangot. Ez 2016. július elsejével – a módosított felsőoktatási törvény értelmében – megvalósul és a főiskola Eszterházy Károly Egyetem néven folytatja működését. Az alábbiakban következzék néhány statisztikai számadat a 2014-es esztendőről, fémjelezve a működés további paramétereit. 1. táblázat. További statisztikai adatok 2014-ből

114

A könyvtár éves gyarapodása

3269 kötet

Folyóirat-előfizetések (hazai és külföldi)

221-féle

Éves kölcsönzések

19 831 dokumentum

Referensz kérdések

18 000 db

Tanórák a könyvtár helyiségeiben

574 db

Könyvtárosok által szervezett képzések

23 db

További rendezvények

168 db

Résztvevők a rendezvényeken

4900 fő


A tanulmány további, s egyúttal utolsó nagyobb szakaszában a TPKM intézményfejlesztési tervének néhány általam kiemelt és Kovács Máté debreceni könyvtár-igazgatóságával összevetett pontjára szeretnék rávilágítani. Az intézményfejlesztési tervben is megfogalmazottak szerint a TPKM elsődleges célja az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válásának elősegítése, az egyetemi könyvtár feltételeinek megteremtése, valamint az egyetemi szakirodalmi igények kielégítése, benne a kutatási és fejlesztési tevékenységek információval való magas színvonalú ellátása. A könyvtár ugyanis nélkülözhetetlen szerepet tölt be a formális és informális oktatás és tanulás támogatásában, valamint az intézmény tudás- és tudománydisszeminációs tevékenységében (Ferenczné Oszlánczi – Gál 2015). A TPKM intézményfejlesztési terve a könyvtár feladatáról a következőket rögzíti: a könyvtári rendszer részeként, nyilvános szakkönyvtárként feladata a nyilvánosságra hozott információ, a felhalmozott tudás, valamint műveltség egyenlő esélyű hozzáférhetővé tétele. A minőségi közszolgáltatást megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberekkel nyújtja, amelyhez információs adatbázisokat, elektronikus dokumentumokat és a legkorszerűbb szolgáltatási formákat használja. A könyvtár működésének kiemelt területeit az alábbiakban foglalja össze a fejlesztési terv: hozzájárulni az intézményben kiadott diploma értékéhez (közvetetten az állomán�nyal, közvetlenül a szolgáltatásokkal és az oktatással); hozzájárulni az intézmény tudásvagyonának kezeléséhez (az értékek gondozása, repozitóriumok létrehozása, a tudományos tevékenység anyagainak gyűjtése és az MTMT gondozása révén); hozzájárulni az intézmény szerepének erősítéséhez (jó kapcsolati rendszerrel, együttműködésekkel más oktatási intézményekkel és a termelő szférával, valamint hatékony Pr-tevékenységgel és reprezentációval). A könyvtári infrastruktúra fejlesztése tekintetében elmondhatjuk, hogy három EU-s pályázaton is nyert támogatást a könyvtárunk az elmúlt években. Elsőként a „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése” című pályázaton kaptunk támogatást, melynek keretében a korszerű elektronikus, virtuális infrastruktúra lett kialakítva. A sikeresen lehívott források tekintetében a második lépcsőfokot a „Líceum a természettudományért” című pályázati projekt biztosította az intézménynek, melynek keretei között történt meg az integrált könyvtári rendszerünk cseréje az e-Corvina-ra. Szintén ebben a pályázatban került kialakításra az elektronikus dokumentumtár és az RFID-alapú azonosító rendszer, valamint az új könyvtári környezet is, melyek a fejlesztéseknek ismét egy újabb, jelentős állomását jelentették. Az infrastruktúrafejlesztés harmadik mérföldkövét pedig a „Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés” nyertes pályázat jelentette, melynek keretei között az addig elektronikusan még nem rögzített állományunk is gépi feldolgozásra került, valamint a konzorciumi partnerekkel közös elektronikus portált (e-SZAPPORT) építettünk ki, közös katalógussal, oktatást támogató szolgáltatásokkal, olvasásfejlesztő, ismeretterjesztő előadásokkal (Ferenczné Oszlánczi – Gál 2015). Mint ahogyan arra Kovács Máté könyvtárigazgatói munkájában, az általa legfontosabbnak ítélt főigazgatói fejlesztési irányvonalakban jó példát láthattunk, az állománygyarapítás szempontjainak és módszereinek a kidolgozása, a feldolgozómunka és a humán feltételek, vagyis a könyvtári munkaerő fejlesztése mondható a legfontosabb területeknek az intézmény könyvtárfejlesztése számára. Előbbi két feladat teljesítésére Kovács Máté úgy is tekintett, mint a korszerű könyvtári munkarend első feltételeire (Ko115

Fülep Ádám

vács 1954), így a TPKM fejlesztési terve esetében is hangsúlyos területként és egymáshoz kapcsolódva jelennek meg ezek. Az állományfejlesztési feladatok súlypontjai az intézmény doktori iskolái, tudásközpontjai, valamint a nemzetköziesítés érdekei. Fontos cél egy szorosabb együttműködés kialakítása a pályázatokban résztvevő egységekkel, de a pályázatoktól függetlenül is törekvésünk a hazai kínálat követése alapján beszerzési listák készítése és az igényekhez és a lehetőségekhez mért optimális állománygyarapítás folytatása. A jelentős anyagi megtakarítás érdekében a folyóirat-megrendelések és adatbázis-előfizetések összehangolása célszerű állományfejlesztési feladat. Ugyanígy az e-könyvek beszerzésének folytatása, a jelenlegi előfizetés esetleges megújítása, amely 2017 áprilisáig az EBSCO előfizetett e-könyv gyűjteménye révén része a könyvtár kínálatának. Jelentős állománygyarapítási, állományfejlesztési célunk még a főiskolai kötelespéldányok bevezetése (az intézménytörténeti gyűjtemény teljességéért), a muzeális állomány további restaurálása, a könyvtárban őrzött kulturális javak digitalizálása, archiválása, majd online hozzáférhetővé tétele, valamint értékes és a gyűjteménybe beilleszthető adományok és hagyatékok fogadása. A gyarapítás mellett a tervszerű állományapasztás és selejtezés szintén feladatunk és célunk, melyet folyamatosan végzünk. A feldolgozómunka fejlesztésében elsődleges cél a teljes feldolgozottság elérése (amely elsősorban már csak a tanszékekről bekerült és a muzeális állományt érinti), valamint az integrált könyvtári rendszer cseréje miatt még fennálló maradék konverziós hibák javítása. Tervünk a beérkezett dokumentumok átfutási idejének rövidítése, és állományba vételük után egy gyors és egyszerű újdonságértesítő szolgáltatás elindítása. A szakdolgozatok digitalizálásával párhuzamosan cél a metaadatokkal való ellátásuk folytatása, valamint az országos könyvtári és információs szolgáltatásokban való részvétel. A harmadik legfontosabb fejlesztési pillér, vagyis a könyvtári munkaerő nagyfokú fejlesztését jelentő humán feltételek javítása a következőket foglalja magában: a könyvtári munkatársak intézményi és külső képzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvételének támogatása, az intézményi pályázatokba való bekapcsolásuk elősegítése, a könyvtárosok személyesebb jelenlétének kialakítása az egyes szakrészlegekben, valamint a sárospataki (és majd a gyöngyösi, jászberényi), illetőleg a gyakorlóiskolai munkatársak integrálása a könyvtárba. Mindezek mellett a könyvtári munkaerő vonatkozásában még cél a csökkent munkaképességűek alkalmazása, valamint a szombati nyitva tartás feltételeinek megteremtése. A könyvtári terek – és ehhez kapcsolódóan a szolgáltatásaink – fejlesztésére, mint a megfelelő és eredményes működés alapvető feltételeinek további két fontos területére, számos elképzelést tartalmaz a könyvtárfejlesztési koncepció. Mindezek szintén könyvtárunk jelenlegi vezetésének a kezdeményezésére és teljes támogatásával valósulnak meg eredményesen. Első közülük a könyvtári helyiségek barátságos és inspiráló közösségi és közösségépítő térré való kialakítása, hogy alkalmasabbak legyenek az önálló és csoportos tanuláshoz, információszerzéshez. Fontos feladat lenne a földszinti ruhatár helyzetének megoldása és egy gyermeksarok kialakítása is. A gyermekeikkel érkező könyvtárhasználók, oktatók és hallgatók kiszolgálása érdekében ezt szintén alapvető igényként kezeljük. Továbbá szeretnénk bizonyos könyvtári szolgáltatások külső elérhetőségét is biztosítani, valamint egy Rukkola könyvcserélő pontot, illetve antikvár és könyvátvevő helyet kialakítani. A külső raktárak helyzetének rendezése szintén a terveink között szerepel még. 116


Amint az előbbiekben már utaltam rá, a TPKM-ben a szolgáltatások fejlesztése kiemelt feladatként jelenik meg. A megfelelő technikai feltételek teljesítése jegyében az alábbiak valósultak, illetve valósulnak meg: az önkiszolgáló kölcsönzés elindítása, az RFIDrendszer működésének beindítása, a hallgatói önkiszolgáló fénymásolás, szkennelés és nyomtatás biztosítása, a hallgatói számítógépek selejtezése, frissítése, ehhez kapcsolódóan a Wifi-hozzáférés ellenőrzése, javítása, a pénzügyi műveletek elektronikus útra való teljes áthelyezése, a szakdolgozatok szkenneléséhez korszerűbb eszközök vásárlása, valamint a fogyatékkal élőket segítő könyvtári eszközök népszerűsítése (Ferenczné Oszlánczi – Gál 2015).

Összegzés Láthatjuk tehát, hogy Kovács Máténak a tanulmányom első szakaszában vizsgált debreceni egyetemi könyvtárszervezői irányvonalai hogyan rajzolódnak ki az egri Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum fejlesztési tervében. Mindennek a konklúziója is méltán rávilágít arra, hogy a Kovács Máté által megfogalmazott, kialakított és megvalósított fejlesztési területek még ma is irányadóak és példaként állhatnak egy intézményi könyvtárfejlesztés számára.

Források »» Bényei M. (2005): A könyvtárigazgató. In: Kovács Máté. [Budapest]: OPKM, 199 p. (Tudós tanárok, tanár tudósok). »» Eszterházy K. F. (2016): Az Eszterházy Károly Egyetemi Archívum. [Online]
117

Tanulástámogatás másképp – A NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtára által alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása Csuk Csaba1

Összefoglaló A tanulmány összefoglalóan bemutatja azokat a digitális szolgáltatásokat, eszközöket, módszereket és jó gyakorlatokat, amelyeket a NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtára alkalmaz a megváltozott tanulási környezetben. A hagyományos könyvtári ellátás mellett a könyvtár bekapcsolódik az intézmény e-learning adminisztrátori feladataiba, továbbképzi az oktatókat és hallgatókat, módszertani segítséget nyújt az elektronikus tananyagok elkészítéséhez (Moodle). Podcast-eszközrendszer használatával törekszik az 1980-as évek „szombathelyi modell”-jének felújítására. Eszközökkel, módszertani és szerkesztési támogatással segíti az oktatókat a képzés digitális világának kialakításában (Videotorium). Plágiumkereső szolgáltatással támogatja az oktatók értékelő munkáját. Elektronikus dokumentumtárakat épít a hallgatók jogszabályoknak megfelelő dokumen tumellátására. Kulcsszavak: Videotorium, podcast, tudástár, plágiumkereső, Drupal, Moodle.

Bevezetés Ma már tudjuk, hogy a hagyományos könyvtári munka, a könyvtároskép a 21. századi informatikai fejlődés hatására nagyban meg fog változni. A társadalmi és technológiai változásokkal együtt szükséges a könyvtári munka folyamatainak átértékelése, újfajta szolgáltatási irányok meghatározása. Úgy vélem, hogy a felsőoktatási könyvtárakban ezek a változások gyorsabban zajlanak, elsősorban a hallgatók megváltozott tanulási szokásai miatt. Ezt felismerve könyvtárunk folyamatosan fejlesztette tanulástámogató szolgáltatási rendszerét, s az innováció eredményeként mára már komplex szolgáltatási rendszer biztosítja az oktató és kutatómunka, a tanulás támogatását. Csuk Csaba könyvtárigazgató-helyettes, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár, [email protected]

1

118

Tanulástámogatás másképp – A NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtára által alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása

Tanulmányom a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtárában alkalmazott tanulástámogató jó gyakorlatokat kívánja bemutatni. Felsőoktatási könyvtárunk elsődlegesen az oktatók és a hallgatók számára nyújt szolgáltatásokat, emellett közművelődési funkciókat is ellát rendezvények szervezésével, amelynek fő célja a leendő hallgatóság bevonzása az intézménybe. A könyvtár regionális szerepkörű szolgáltatásaival nyitott a régió pedagógusai, érdeklődői számára. Tapasztalataink szerint a hagyományos könyvalapú tanulási folyamat digitális környezetbe helyeződik át, amelyben a könyvtárnak is meg kell találnia a helyét. Könyvdokumentumok helyett az e-alapú tartalmak szolgáltatási környezetét kell kialakítani, alkalmazkodva az új igényekhez. A felsőoktatás finanszírozási rendszerének kedvezőtlen változásai miatt könyvtárunk törekszik a nyílt forráskódú, ingyenes, közvetlen pénzügyi ráfordítást nem igénylő szoftverek, alkalmazások megismerésére és a szolgáltatási rendszerébe való beillesztésére. A fejlesztéseink nagy részét belső (szűkös) humánerőforrás segítségével igyekszünk megvalósítani. Figyelembe véve a használói igényeket a könyvtárunkban használt legfontosabb keretrendszerek, internetes szolgáltatások, portálok közül a következőket emelem ki: • Podcast videocsomagok; • Videotorium.hu videoportál; • Moodle oktatási keretrendszer;

1. ábra. A NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtára szolgáltatási rendszere

119

cSuK cSaBa

• Turnitin/Ephorus plágiumkereső szolgáltatás; • MAHARA e-portfolió keretrendszer; • Drupal CMS tartalomkezelő rendszer; • Digitális dokumentumtárak (NymE Tudástár, Intranet, Google szolgáltatások); • MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára). Nem találtunk ki új dolgokat, csak törekszünk ezen eszközöket funkcionálisan beépíteni a szolgáltatási rendszerünkbe (1. ábra).

Podcast videocsomagok Intézményünk jogelődje a Berzsenyi Dániel Főiskola jó elismertséget szerzett az oktatástechnikai eszközök oktatásában és alkalmazásában. Az 1980-as években a tanárképzés egyik didaktikai alapeleme volt a hallgatók tanítási gyakorlatainak videóra rögzítése és elemezése. Ebben az időszakban számos, ma is használható oktatófilm készült. A hallgatók diplomamunkájuk elkészítéséhez gyakorlati, módszertani, technikai segítséget kaptak. A főiskolán tv-stúdió, médiatár működött. Ezen hagyományok megőrzésébe kapcsolódott be könyvtárunk, amikor a médiatár állománya beintegrálódott a könyvtárba. Első lépcsőben a régi kazettákon őrzött filmek digitalizálását kellett megoldani, amely során – nagyobbrészt önképzéssel – megtanultuk a szoftveres videoszerkesztés alapjait. Szerény technikai keretek között elkezdtük rendezvényeink, előadásaink felvételét, szerkesztését és nyilvánossá tételét. Technikai fejlődést hozott az egyetem podcasteszközcsomag-pályázata, amelynek keretében az egyetem karai egy-egy videocsomagot kaptak (kamera, állvány, hangtechnika, szerkesztőgép,

2. ábra. A NymE SEK könyvtárának publikus felvételei a Videotoriumban

120


táska, szoftverek) felvételek készítésére. A szombathelyi három kar podcastcsomagjait könyvtárunk fogadta be, vállalva azok kölcsönzését, azokhoz technikai támogatás nyújtását, a felvételek készítésének szervezését, illetve a felvételek szerkesztését, valamint azok megosztását. 2010-től sikerült bevezetni új szolgáltatásként a folyamatot. Ma már több mint 800 videofelvételt szolgáltatunk a felsőoktatás videoportálja, a Videotorium keretében2 (2. ábra). A podcast szolgáltatási folyamat három pillére az eszközcsomag kölcsönzése, a felvételek szerkesztése és a megosztás. A nyugati modell alapján kialakított podcast lényege, hogy az oktatók felveszik saját előadásaikat és azt valamilyen hozzáférési jog keretében visszaosztják a hallgatóiknak. Az oktatók terheinek csökkentése, valamint a minőségi oktatás elősegítése érdekében a folyamat nagy részét a könyvtár átvállalja, az oktatóknak csak a tartalomra kell koncentrálniuk. Mintaprojektként a gimnasztika tantárgy előadásainak és gyakorlati óráinak videofelvételeit készítettük el (3. ábra). Az oktató igényei alapján terveztük meg a többkamerás rögzítést, majd közösen szerkesztettük meg a Pinnacle Studio szoftver idősávjain a végső változatot. Az oktató végignézte a felvételt és bejelölte a vágási pontokat, amely alapján befejeztük a szerkesztést. A gyakorlatban sikerült kialakítani azt a munkarendet, amely alapján a lehető legkevesebb munkaidő-ráfordítással elkészíthető az óra végleges felvétele.

3. ábra. A gimnasztikaoktatás felvételeinek megosztása a Videotorium adatbázisban Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet: Videotorium. [Online]
2

121

Csuk Csaba

Az oktató a Google kérdőívszerkesztő szolgáltatása segítségével részletes felmérést készített a videós projekt oktatásra gyakorolt hatásáról. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a hallgatók pozitívan értékelték az órafelvételek későbbi visszanézésének lehetőségét, a féléves értékeléseknél pedig jobb eredményeket értek el a hallgatók, mint az előző évfolyamok. Az órai felvételek mellett jelenleg a legtöbb felvétel a különböző rendezvényekhez, konferenciákhoz, előadás-sorozatokhoz kapcsolódóan készül el. Tapasztalataink szerint a jelenleg rendelkezésre álló technikai feltételek mellett a felvétel idejének átlagban a háromszorosa az az időtartam, amely alatt a videó az interneten hozzáférhetővé válik. A podcastszolgáltatásunk második alappillére a már említett Videotorium. A video megosztó szolgáltatás legnagyobb erénye a sokrétű metaadat-leírás/visszakeresés mellett a felvételhez fűzhető segédanyagok szolgáltatása. Ezek közül a legfontosabb az előadáshoz hozzáilleszthető prezentációs szerkesztő felület. A videofelvétel mellé feltöltött prezentáció (PPT) diái a szerkesztőléc idősorán könnyedén hozzáfűzhetők a felvételhez, vizuálisan gyorsan megszerkeszthetők (4. ábra). A lejátszás során valós időben megjelennek a videó mellett, így nem kell törekedni a profi kamerás felvételre. Utólag bármilyen segédanyagot jó minőségben tudunk mellékelni az előadáshoz, amely a megértést könnyíti, nem a videoszerkesztésben kell sok munkával elhelyezni azokat a felvételen. A hatékony visszakeresést támogatandó a Videotorium keresőmotorja a feltöltött perzentáció szövegében is keres. E-tananyag készítése során is ajánlani szoktuk ezt a technikai lehetőséget. A Videotorium szolgáltatási rendszerében lehetőség van szöveges állományok feltöltésével (pl. sub) feliratok elhelyezésére, prezentáció helyett a számítógép képernyőjén rögzített videofólia mellékelésére, többnyelvű felvételek feltöltésére, párhuzamos kezelésére, kiegészítő dokumentációk megosztására.

4. ábra. Prezentáció-hozzárendelés a Videotoriumban

122

tanuláStámOGatáS máSKÉpp – a nymE Savaria EGyEtEmi KözpOnt Könyvtára által alKalmazOtt jó GyaKOrlatOK BEmutatáSa

Az oktatók által elkészített előadások hozzáférési jogai is jól szabályozhatóak a rendszerben (pl. EduID, IP-cím, csoportok, időalapú). Az említett gimnasztika-előadásokat alapból csak a levelező képzésben résztvevő hallgatók számára engedélyezte az oktató. Könyvtárunkban két könyvtáros foglalkozik a podcastszolgáltatás működtetésével, a felvételek szerkesztésével, megosztásával. Részmunkák elvégzésére törekszünk bevonni hallgatókat, közösségi szolgálatban résztvevő tanulókat. Ők elsősorban a felvételek elkészítésében és a prezentációk hozzáfűzésében segítik munkánkat. A Videotoriumba feltöltött több mint 800 felvétel nézettségi statisztikája szerint a hallgatóink/felhasználóink szívesen használják a rendszert. A 2014. évi statisztika már 50 ezer feletti kattintásértéket mutatott (5. ábra). A tanulási szokások változását jól érzékelteti, hogy a sport témájú oktatófilmek, előadások a teljes nézettség ötven százalékát teszik ki. Az úszással, tornával, sportpedagógiával stb. foglalkozó oktatófilmek (56 db) folyamatosan a Videotorium nézettségi adatainak élén járnak.3

5. ábra. Statisztikai adatok a Videotorium SEK csatornájának használatáról

3

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet: Videotorium. [Online]
123

Csuk Csaba

Moodle oktatási környezet Könyvtárunk öt munkatársa vett részt tananyagkészítéssel kapcsolatos továbbképzéseken, amelyeknek egyik alapeleme a Moodle e-learning keretrendszer megismerése volt. A megszerzett ismeretek segítségével a szombathelyi pedagógusképzés megújítása támogatására létrehozott Moodle-felületen a rendszeradminisztrációs tevékenység mellett egyénre szabott módszertani oktatást nyújtunk oktatóink részére. A Moodle-kurzusok kialakítása során javaslatokat teszünk a könyvtári szolgáltatásaink (DRM, plágiumke resés, videotorium, digitalizálás stb.) integrálására, segítve a tanítási-tanulási tevékenységet. A folyamatot ismét egy gimnasztikakurzushoz kapcsolódó példával illusztrálom. A testnevelés szakos hallgatók rajzírás-tanulásának elősegítése érdekében digitalizáltuk az összes rajzírásformát, majd ezekből gyakorló teszteket hoztunk létre. A hallgatók a gyakorló tesztek segítségével memorizálhatták a rajzokhoz tartozó fogalmakat.

6. ábra. Gyakorló tesztek statisztikai adatai a Moodle keretrendszerben

A kurzus záró tesztjében már a hallgatóknak kellett beírni a megfelelő fogalmakat. A Moodle statisztikája azt a meglepő eredményt hozta, hogy a gyakorló teszteket tömeges méretekben kezdték el használni, jobbak lettek az eredményeik és az oktatónak sikerült elérni azt, hogy a hallgatók már év közben is foglalkozzanak a tananyaggal (6. ábra). Módszertani támogatásunk fő eleme, hogy az oktatók megtalálják oktatási folyamatuk azon pontjait, amelyeket hatékonyabbá tudnak tenni a Moodle rendszer használatával.

124


MAHARA e-portfolió rendszer A Moodle rendszerrel párhuzamosan bevezetés alatt áll a MAHARA e-portfolió szolgáltatásunk is. Az e-portfólió bizonyos szempontok alapján, meghatározott céllal összeválogatott dokumentumok összességét jelenti. A dokumentumok digitálisan tárolhatók, archiválhatók és szükség szerint publikálhatók. Bevezetését a felsőoktatásban megjelenő portfóliókészítés elterjedése, illetve annak archiválási igénye hozta létre. A keretrendszer felhasználói közvetlenül a Moodle felületéről tudják átküldeni az elkészített e-dokumentumaikat a MAHARA felületére, és ott saját felületen tudják összegyűjteni/bemutatni munkásságukat, segítve a későbbi munka világába való elhelyezkedésüket. További cél a pedagógusképzés során keletkező portfoliók e-alapú formájának kialakítása, amely terveink szerint részét képezi majd a tanulmányi követelményrendszernek.

Turnitin/Ephorus plágiumkereső szolgáltatás Könyvtárunk a minőségi oktatást segítendő szolgáltatásként az Ephorus plágiumkereső rendszert vezette be a TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0060 „Tudásdepó-Expressz” pályázat keretében. Régi cél volt, hogy az intézményben keletkező e-dokumentumok (elsősorban a diplomadolgozatok) plágium-ellenőrzése megvalósuljon. Az Ephorus (ma Turnitin/ Ephorus) cég vállalta a 2003 óta már digitálisan őrzött szakdolgozatok betöltését, így indulásnál már több mint 10 ezer dolgozat szerepelt keresési alapként. Ezenkívül a szolgáltatás több mint egymillió weblap tartalmával is összehasonlítja az adott szöveget, megkímélve az oktatót az interneten való behasonlítástól, keresgéléstől. A rendszer működését a 7. ábra szemlélteti:

7. ábra. A plágiumkereső szolgáltatás működési modellje a NymE SEK Könyvtárában

125

Csuk Csaba

A szolgáltatatás működési folyamata: 1. Adminisztrátor által kiküldött meghívó alapján az oktató regisztrál és a feltöltéshez szükséges kódot hoz létre a plágiumkereső webes felületén. 2. A hallgató – a feltöltő űrlapon keresztül – az oktató által megadott adatok (kód) segítségével feltölti szöveges dolgozatát. 3. A plágiumkereső végrehajtja az összehasonlítást és a jelentést e-mailben elküldi az oktató részére. Az oktatók munkáját segítendő könyvtárunk a 2. pontban szereplő űrlapot kiegészítette két funkcióval. A feltöltés során a dokumentum tárolódik a helyi könyvtári szerveren, valamint az oktató e-mailen értesítést kap a dolgozat feltöltéséről, és egyben egy letöltési linket is, így nem kell belépnie a plágiumkeresőbe az eredeti dokumentumért. Végeredményben az oktatónak egy egyszeri regisztráció és kódbeállítás után már csak az e-mailben megkapott plágiumkeresési jelentést kell értékelnie. A jelentés szemléletesen, az egyes találati helyeket külön kezelve könnyen értelmezhető formában mutatja meg a szövegegyezőségeket (8. ábra). A szolgáltatás alapcélja a hallgatók szerzői jogoknak megfelelő hivatkozási kultúrájának fejlesztése.

8. ábra. A plágiumkereső keresési eredményének megjelenítése

126


Drupal (CMS) tartalomkezelő rendszer Könyvtárunk 2011-ben kezdte el használni a Drupal keretrendszert. Előtte a Wordpress és a Joomla tartalomkezelőket alkalmaztuk. Sokféle igény alapján kerestük meg a könyvtári szolgáltatatási céloknak legjobban megfelelő szoftvert: • többfelhasználós tartalomkezelő, ahol bármely kolléga, felhasználó tartalmat állíthat elő a jogosultsági szinteknek megfelelően; • Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása: könyvtárosok információközvetítő helye, ahol mindenki ugyanazt a könnyen visszakereshető tartalmat látja, kommunikálhat a rendszer segítségével, illetve bárhonnan elérheti azt; • különböző dizájn lehetőségével egyszerűen hozható létre új weblap a felmerülő igényeknek megfelelően; • saját webes adatbázisok hozhatók létre programozói tudás nélkül; • többnyelvűség támogatása. Elsőként a könyvtár új honlapja készült el Drupal segítségével, amelybe könnyen integráltuk a korábban Wordpressben működő Vezetői Információs Rendszerünket. Kialakítottunk egy Média adatbázist, amelyben az intézménnyel kapcsolatos sajtófigyelésünk metadatai kerülnek rögzítésre, kiegészülve az eredeti híradás teljes szövegű másolatával, és/vagy digitalizált (PDF) változatával. A rekordszerkezet kialakításánál figyelembe vettük azt az igényt, hogy egyes képzési területek (pl. kar, intézet, sport stb.)

9. ábra. Az Ünnepi Könyvheti Felolvashow weblapja

127

Csuk Csaba

önállóan is leválogathatók legyenek, így egyszerűen felhasználhatók például a szakok akkreditációjában, pályázati elszámolásoknál.4 Elindítottuk a Magyar Nyelvi Tanszék által gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű Élő nyelvi hanganyag gyűjtemény webes felületét, ahol a magnókazettákról digitalizálandó hangfelvételeket tesszük közkincsé. A Savaria Egyetemi Központ Könyvtára honlapján kívül jelenleg nyolc féle különböző honlapot üzemeltetünk ugyanazon drupal motoron keresztül. Ünnepi Könyvheti Felolvashow – SZombathely az Olvasás Fővárosa Is (SZOFI) rendezvénysorozatunk már öt éve népszerűsíti az olvasás mellett intézményünket is5 (9. ábra). A szombathelyi felsőoktatás története című honlap kívánja összegyűjteni az intézmény történetével kapcsolatos információkat és dokumentumokat, amelyek a könyvtár irányításával digitalizálásra kerülnek.6

Digitális dokumentumtárak (NymE Tudástár, Intranet, Google-szolgáltatások) Az oktatók e-tananyagai, oktatási céllal digitalizált kötelező irodalmak, intézménnyel kapcsolatos dokumentumok szükségessé teszik digitális dokumentumtárak használatát. Könyvtárunk intraneten már 2003-tól működtet a szerzői jogszabályoknak megfelelő DRM-szolgáltatáson alapuló e-dokumentumtárat. Az intézményi IP-címtartományból elérhető oktatói jegyzetek, diplomadolgozatok, tanítási segédanyagok csak olvasásra jeleníthetők meg a képernyőn. 2010-től az egyetemi könyvtári rendszerben pályázati támogatásból létrejött a NymE Tudástár elnevezésű dokumentumtár. Célja az egyetemen keletkezett e-dokumentumok egységes, visszakereshető, DRM-mel szabályozható, dokumentumtípustól független, interneten bárhol elérhető digitális szolgáltatása elsősorban az egyetem polgárai számára (10. ábra). Ma egy felsőoktatási könyvtárban már alapszolgáltatásnak kell tekinteni a digitális dokumentumtár(ak) működtetését, de ami még fontosabb, hogy ezt használtatni is kell az oktatókkal, meg kell velük ismertetni.

MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) A tudományos publikációk gyűjtésére szánt Magyar Tudományos Művek Tára adatbázis használata során kiderült, hogy az alkotók többségének nincs gyakorlata szabványokon alapuló metaadatbázisok építésében. Az egyes intézményekben az MTMT adminisztrátori tevékenységével eleve könyvtárosokat bíztak meg, akik az ellenőrzési folyamatok során inkább maguk viszik be a publikációkat az adatbázisba. Az utólagos javítások, adatkeresések sokszor több időt vesznek igénybe, ezért kapacitástól függően a könyvtár átvállalja az adatbevitelt. A helyismereti gyűjteményünkben szereplő publikációkat folyamatosan digitalizáljuk és csatoljuk az egyetemi repozitóriumba. A NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár honlapján. [Online]
128


10. ábra. NymE Tudástár DRM-szolgáltatása

Összegzés A Savaria Egyetemi Központ Könyvtára minden szolgáltatására igaz, hogy a leterhelt oktatói és hallgatói felhasználók részére minél egyszerűbb, automatizált megoldásokat igyekszik nyújtani. Könyvtárosainknak folyamatosan bővíteni kell kompetenciáikat nemcsak informatikai, hanem oktatási területeken is. Szükséges a direkt, személyre szabott képzések biztosítása, azonnali „ügyfélkapcsolati szintű” szolgáltatások bevezetése. A NymE SEK Könyvtára a bemutatott tanulástámogató szolgáltatások alkalmazásán keresztül kívánja – megfelelve a XXI. század elvárásainak – direkt módon közvetíteni azokat a tartalmakat, amelyekre az oktató, kutató munka során használóinak szüksége lehet.

Források »» Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet: Videotorium. [Online]
129

Kortárs gyermekkultúra közvetítése könyvtári műhelymunkával – Az ELTE TÓK Könyvtárának projektpedagógiai gyakorlatából Bereczkiné Záluszki Anna1 – Lázárné Obbágy Katalin2

Összefoglaló Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának Könyvtára a művészeti ágak és a könyves folyamatok közötti komplexitás érvényesítése jegyében a kortárs gyermekkultúrára fókuszáló projektpedagógiai kutató- és műhelymunkát indított. A könyvtáros és irodalomtanár együttműködésével vezetett projektfolyamatban a hallgatók belső motivációjára épülő változatos didaktikai eljárásokkal ösztönzik a pedagógusjelöltek irodalom és olvasás iránti érdeklődését, mélyítik a könyvtárhasználattal ös�szefüggő pedagógiai tapasztalatot. A tanulmány az irodalmi nevelés interdiszciplináris vonatkozásainak preferálásáról, a hallgatók élményalapú könyvtári munkában elért eredményeiről számol be. Kulcsszavak: gyermekkultúra, projektpedagógia, műhelymunka.

Bevezetés Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara a pedagógusképzés oktatási programjának megújítására tematikus projektheteket szervez az innovatív gondolkodás és a sokoldalú önálló ismeretszerzés jegyében. A Pedagógiai projekt elnevezésű tanegység keretei olyan lehetőséget nyújtanak, amelyben az oktatók és a hallgatók – a kutatómunka és a gyakorlatokhoz kötött tanulási folyamat egymásra épülő fázisaiban – közösen munkálkodhatnak. A diákok az egyetemi tanulmányi éveik során felvett kurzusokon rendszeresen találkoznak kisebb lélegzetvételű projektorientált feladatokkal, azonban a tavaszi szemeszterekben meghirdetett összefüggő projekt lehetőségei tágabb perspektívában biztosítják számukra a folyamatos alkotómunka kiteljesedésének a lehetőségét. A kötelező kontaktórák mel Bereczkiné Záluszki Anna adjunktus, ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, AnnaBereczki@ aol.com 2 Lázárné Obbágy Katalin könyvtáros, ELTE TÓK Könyvtár, [email protected] 1

130

Kortárs gyermekkultúra közvetítése könyvtári műhelymunkával – Az ELTE TÓK Könyvtárának projektpedagógiai gyakorlatából

lett a hallgatók egy saját maguk által szabadon választott tématerületen belül – indirekt tanári irányítással – komplex módon megtervezhetik a tanulási tevékenységük konkrét témáját, céljait, módszereit, eszközeit, időkeretét, a fejlődés irányát és a haladási tempót. A projekttevékenység indítását a Neveléstudományi Tanszék munkatársai a diákok előzetes javaslatai alapján központi téma kijelölésével, kellően tág terjedelmű témaháló megalkotásával koordinálják, amelyhez a tanszékek akár több kapcsolódási ponton is becsatlakozhatnak, így a közös fogalom körül sorra kialakulnak a témához kötődő alprojektek, s minden újabb ötletnél nyilak és információs buborékok jelzik a főtéma haladási irányát. A hallgatók egy mindenki számára hozzáférhető nyílt felületen tájékozódnak a számukra felkínált lehetőségekről, és az általuk kiválasztott munkához társakat, vezető oktatókat keresnek (Rádi 2012, 79). Az ELTE TÓK könyvtárosai már a kísérleti szakaszban sok lehetőséget láttak a reformpedagógiai újításban, s „a könyvtár, mint informális tanulási tér” szlogen jegyében a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatójával kortárs projektet indítottak a magyar gyermekkultúra jeles képviselőinek a megismertetésére.

Közösségalakítás, kapcsolatépítés „A projektoktatásban való részvétel az értékelés tekintetében is új színt visz a gyakorlatba, felerősödik a folyamatban az önértékelés és a társak értékelése.” (M. Nádasi 2010, 43) Az érdeklődő hallgatók különböző évfolyamokról, többféle szakról jelentkeztek a projektekre, ezért az indulásnál kulcskérdés volt a többcsatornás kapcsolattartási módok kiépítése, a talpraesett vezető kiválasztása. Az egymást nem ismerő diákok zárt Facebookcsoport létrehozásával internetes kommunikáció útján vették fel a kapcsolatot. Az általuk kiválasztott mentor-oktatókkal kijelölték a közös vállalásokat, az egyéni feladatokat, a

1. kép. Projektbemutató az ELTE TÓK Könyvtárában

131

Bereczkiné Záluszki Anna – Lázárné Obbágy Katalin

kutatómunka fázisait, a gyakorlati teendőket. A későbbiekben ez a virtuális közösség a személyes találkozókon tovább formálódott, élővé vált, így elindulhatott a témába illő ötlethalmazok strukturálása, a konkrét cselekvési terv végrehajtása. A hallgatóknak – a folyamatot átszövő közös feladatként – meg kellett osztaniuk a csoporttársaikkal a kortárs mesék, versek, ifjúsági regények olvasásának élményeit, a gyermekirodalmi adatbázis használatának előnyeit. A könyvtári munka és az irodalom iránti érdeklődés elmélyítésének szerves részét képezte, s egyben további lendületet adott a gyűjtőmunkának a Nemzetközi Könyvajándékozási Nap, melynek keretében a csoport könyvadományokat gyűjtött a rászoruló gyermekeknek.

Az anyaggyűjtés formái „A projekt megvalósítása önálló egyéni munkán és/vagy páron és/vagy csoporton belüli munkamegosztáson alapul mind általános, mind pedagógiai értelmezés esetén.” (M. Nádasi 2003, 17) A vállalások, a konkrét projektfeladatok teljesítése a sokoldalú információszerzésben, a választott kortárs gyermekirodalmi szerzők alkotói pályájának és a frissen megjelent művek élményalapú megismerésében realizálódtak. A hallgatók részt vettek a magyar gyermekkultúra bemutatásához kapcsolódó rendezvényeken: a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Kortárs Gyermekirodalmi Napok keretében zajló Aranyvackor pályázat zsűrizett műveinek bemutatásán, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése által koordinált szakmai konferenciákon, könyvbemutatókon, valamint a Csodaceruza című folyóirat illusztrációs kiállításain, találkozóin, a lapszerkesztés izgalmas útjait felvillantó szerkesztői beszélgetésein. Az élményalapú anyaggyűjtés közvetlen formája innovatív folyamatokat indított el bennük: egyéni, páros és csoportos munkában interjúkat készítettek


132


a magyar gyermekkultúra olyan kiemelkedő egyéniségeivel, mint Lackfi János, Berg Judit, Paulovkin Boglárka, Kovács Eszter, Szávai Ilona, Finy Petra, Sándor Csilla, Pompor Zoltán. Voltak, akik kérdőíves felmérést végeztek gyakorló pedagógusok kortárs gyermekirodalmi tájékozottságáról, egy csoport pedig a Csodaceruza munkatársainak köszönhetően megismerkedett a lap szerkesztési elveivel, a kortárs illusztrációk művészi trendjeivel. Az irodalmi rendezvények látogatását közös megbeszélések követték, melyek során a hallgatók ösztönzést kaptak arra, hogy új utakat keressenek gyermekirodalmi és a könyvtárhasználati tájékozottságuk fejlesztésére. A személyes élmények nyomán a megismert irodalmi művekhez gyermekek kreatív foglalkoztatását segítő anyagokat készítettek (például: kortárs szerzőkhöz kötődő dominó, memória, puzzle, társasjáték, virtuális olvasmánynapló, gyermeklap), s ezeket óvodás és általános iskolás gyermekekkel szervezett workshopokon ki is próbálták.

Az eredmények prezentálása „A projektmunka eredményei, a prezentáció formái meglehetősen sokfélék lehetnek. Az ezekről célként való gondolkodás felgyújtja a diákok képzeletét.” (M. Nádasi 2010, 33) A folyamatos munka jelentős mérföldköveinek számítottak az eredményeket felvonultató projektbemutatók, amelyeken az olvasás és a könyvtár népszerűsítése volt a cél. A hallgatók sokrétű tevékenységgel kampányoltak a jó ügyért: mesejelmezes felvonulást szerveztek, szórólapokat, plakátokat, az esemény adatait jelző karszalagokat, demonstrációs anyagokat készítettek, poszterkiállítást állítottak össze a Kari Könyvtár falaira, programokat szerveztek 3-10 éves korú gyermekeknek. A folyamatos kutató- és szervezőmunka eredményeként létrehoztak egy kortárs gyermekirodalmi honlapot, melynek tartalmai (írókról, illusztrátorokról készült eredeti anyagok: riportok, könyvismertetések,


133

Bereczkiné Záluszki Anna – Lázárné Obbágy Katalin

könyvajánlók) kommunikációs lehetőséget biztosítanak az irodalomközvetítésben érintett szakemberek (kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, könyvtárosok) és a pedagógusjelöltek között. A projektbemutatókon szakmai előadást tartott a Fordulópont főszerkesztője és a Csodaceruza szerkesztősége, így a kortárs gyermekkultúráról és a korai literációs folyamatok jelentőségéről hallott információk alapján a hallgatók inspirációt kaptak olyan irodalmi foglalkozások tartására, ahol a kortárs meséké és a művészeti neveléshez kapcsolódó játékoké volt a főszerep.

A projekt értékelése „A pedagógiai projekt eredménye nem feltétlenül felel meg részleteiben a tevékenység elején megfogalmazott elképzeléseknek. Másrészt az eredmény sokkal több, mint ami a prezentációban megjelenik. Emellett ugyanis minden olyan változás eredménynek számít, amely a tanulók tudásában, képességeiben, attitűdjeiben, magatartásában a projektmunka eredményeként végbement.” (M. Nádasi 2003, 17) Hallgatói és oktatói szempontból a projektnapló bejegyzései gazdagon dokumentálják a felfedező munkafolyamat fázisait, tanúsítják a kooperatív tanulás konkrét eredményeit, rögzítik az egyéni véleményeket, az új módszertani eljárások alkalmazásakor felmerült nehézségeket, a továbbhaladás irányát. A záró összejövetelen a hallgatók megfelelő önreflexióval viszonyultak a közösen elvégzett munkához, s megszületett a tematikusan összefüggő projektek további folytatásának gondolata is. Az ismeretközvetítésen túl a könyvtári projekt az összes résztvevő számára előrevivő élmények forrásává vált, a diákokban elindított fejlődési folyamatok pozitívan hatottak az olvasási szokásokra.

Összegzés „A színvonalas könyvkultúra, a minőségi olvasás a digitalizáció korában is alapvető emberi feltétel és szükséglet. A könyvek iránti érdeklődés felkeltése, az olvasás megszerettetése a felnőttek- a szülők, a pedagógusok, a könyvtárosok, a közművelődési szakemberek, a kutatók, a kritikusok, a könyvkiadók, a civil szervezetek stb. – közös feladata.” (Tancz 2013, 118) A belső motivációra és felelősségtudatra építő projektoktatás kulcsszerepet játszik a felsőoktatási tanítási program módszertani megújításában. Az olvasóvá nevelés sikerének záloga az élményorientált irodalomközvetítés, a közös tanári és könyvtárosi irányító munka, amely megsokszorozza a könyvtárba járó, olvasni szerető diákok számát. A projektbe ágyazott könyvtári irodalomprojektek során a pedagógusjelöltek átélték az olvasóvá nevelés komplex folyamatát és megismerték az olvasásra inspiráló motivációs lehetőségek gazdag eszköztárát.

134


Források »» Nádasi M., M. (2010): A projektoktatás elmélete és gyakorlata. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 65 p. (Géniusz Könyvek; 6.) »» Nádasi M., M. (2003): Projektoktatás. Elmélet és gyakorlat. Budapest: Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, 92 p. (Oktatás-módszertani Kiskönyvtár) »» Rádi O. (2012): Az IDŐ-projekt mint az ELTE TÓK alapképzésében megjelenő nyílt elem. In: Podráczky J. (szerk.): Hatékonyabban, élményszerűbben, színesebben. Budapest: ELTE, p. 71–98. »» Tancz T. (2013): Az olvasóvá válás lépései: A könyvek szerepe a kora gyermekkorban. In: Bús Imre (szerk.): Tanulmányok a gyermekkultúráról. Szekszárd: PTE IGYK Gyermekkultúra Kutatócsoport, p. 97–122.

135

Contents Foreword

..............................................................................................................7

Libraries in the service of science – knowledge sharing and research support in library environment................................................................................9 Researchers and librarians: service and partnership – Information needs of researchers based on the survey of the Veterinary Science Library (Éva Orbán)......................................................................................................................11 The changes of the repertoire of the agricultural special information in the decades past –The characteristics of agricultural professional information at Kaposvár University (Anna Gyódi)..........................................................................19 The usage of unique author and document identification in Hungarian library databases (Erzsébet Burmeister).......................................................................27 Plagiarism check and full-scale archiving – The tasks of the University Library in the educational processes of Óbuda University (László Berek)..............36 Repositories in professional/scientific information services – Examples from the practice of the University of West Hungary (Zsófia Tompáné Székely)...............................................................................................45 Doctoral (PhD) dissertations at Corvinus University of Budapest – Usage statistics and international comparison (Ádám Hoffmann)..........................54 Modern solutions in MOME repository (Dorottya Kun)..........................................60 Libraries in the service of higher education – academic support and competence development at the library..................................................................67 Academic support in the libraries of Hungarian higher education (László Czeglédi).............................................................................................................69 The special tasks of libraries in the development of 21st century competences (Katalin Varga).........................................................................................73 The influence of libraries on children’s performance – Education and libraries in the OECD PISA 2009 and 2012 surveys (Tibor Csík)............................86

136

Contents

Lessons of Máté Kovács library director’s activity for the development of an institutional library development – Library development efforts of the Tittel Pál Library and Media Center (Ádám Fülep).......................................109 Educational support in another way – Presentation of best practices used by the Savaria Campus Library, University of West Hungary (Csaba Csuk) .................................................................................................................118 Mediation of contemporary children’s culture with library workshop – An example of project pedagogy practice of the Library of Eötvös Loránd Faculty of Primary and Pre-School Education (Katalin Lázárné Obbágy – Anna Bereczkiné Záluszki) .........................................130 Contents

..........................................................................................................136

Abstracts

..........................................................................................................138

137

Abstracts Researchers and librarians: service and partnership – Information needs of researchers based on the survey of the Veterinary Science Library (Éva Orbán) Academic libraries serve a diversity of user groups, the information needs of which are hardly comparable. In the case of the Veterinary Science Library, Archives and Museum laymen seeking reading matter about animals represent one end of the scale, including owners of dogs or cats visiting the clinic, while researchers, maybe even candidates for academic membership stand at the other end. There are other fundamental groups between these two poles such as graduate and postgraduate students, lecturers, clinicians and practising veterinarians, professionals involved in the inspection of food chain safety, those working in laboratories, etc. The library may only accomplish its duty if it can offer special and tailored services to the different groups. The information provision of scientists, researchers, who may work on problems which are very difficult to understand for the librarian, poses the greatest challenge for the library. We know very little about the work of scientists, members of „invisible colleges” operating in a virtual environment. We know almost nothing about the difficulties they have to cope with and their information habits. The Veterinary Science Library, Archives and Museum carried out a questionnaire survey and some interviews in order to identify the information needs of leading researchers more exactly. The survey made it clear that the researchers were also form a diverse group. Still it was possible to identify some fields in which they required (further) support. To live up to their needs is one of the greatest challenges of the librarian’s profession. Key words: researchers, user needs, survey.

The changes of the repertoire of the agricultural special information in the decades past –The characteristics of agricultural professional information at Kaposvár University (Anna Gyódi) Higher education agricultural training has been going on at Kaposvár University and its legal predecessor institution for more than 50 years. The special fields taught and researched were specialized mainly in animal breeding from the beginning, later on in the fields of feeding, agricultural industry and food industry. The participation in international research was characteristic in several fields from the beginning. That is 138

Abstracts

why, after the appearance of electronic professional information sources, the researchers working here, seeing the examples of their colleagues abroad, soon laid claim to reach them. In accordance with it, the library has subscribed to and provided electronic sources for them since the 90ies. During these years they were the only possibilities for the researchers to reach the international literature of their fields. With the spread of the internet their demands and user habits have changed considerably and it has had an influence on the scope of services of the library continuously as well. Key words: professional reference, library history, special information sources.

The usage of unique author and document identification in Hungarian library databases (Erzsébet Burmeister) The ever growing mass of publications made it necessary even before the electronic era to standardize the description of bibliographic data, to introduce new unique identifiers. A good example of this is the appearance of the ISBN and ISSN numbers in the second half of the 20th century. In our new world of databases and the internet, the unique identification of authors and electronic documents is even more important, in order to find them as quickly as possible. This study is presenting three such identifiers (DOI, ORCID, VIAF), including their creation and their use in Hungarian library databases. It will also be discussed how they are used in MATARKA, the table of contents database developed and managed by the Library of the University of Miskolc. Key words: unique identification, DOI, VIAF, ORCID, MATARKA.

Plagiarism check and full-scale archiving – The tasks of the University Library in the educational processes of Óbuda University (László Berek) The university libraries and libraries of research institutes started to develop and operate different institutional repositories in the past 10-15 years. Nowadays almost every institution operates - with different content - some kind of electronic collections. Libraries can archive with these systems the institution’s scholarly papers, learning objects and research outputs in accordance with the standards. The ÓDA repository (Óbuda University Digital Archives) operated by the University Library ensures full implementation of the plagiarism checked at Óbuda University. The University Library in this way connects to the learning and teaching processes of the University. The dissertations, theses, TDK theses and PhD dissertations in addition to the main conference proceedings are also involved in the process of plagiarism check. I will present besides the introdution of the system operation the library benefits of this important function of the University Library. Key words: institutional repository, plagiarism check, archive theses, educational process, institutional communication, safe storage. 139

Abstracts

Repositories in professional/scientific information services – Examples from the practice of the University of West Hungary (Zsófia Tompáné Székely) The primary task of special libraries – I mean by this the libraries of educational and research institutions as well – as „background” service institutions is to mediate the information of their own special field in the widest possible circle both in domestic and foreign relations as well beyond the service of traditional and usual electronic databases. Yes! We should not just store the results of education and research in electronic format, but make them accessible according to the requirements and possibilities of law. The University of West Hungary (UWH) plays an important part in the field of forestry, wood industry, wildlife management and environmental protection – naturally not to forget the other fields of its educational /research palette – and it has an outstanding role in the document and information services of these professional fields as a domestic higher education and research institution. So the domestic and international document, database and information services mentioned above aim at not only the university education, research but in the widest possible circle and cooperation – Forestry Scientific Institute (FSI), Management of Public Forests, National Forestry Association (NFA) etc. – their satisfaction as well. In accordance with the expectations above, we present the practice developed with the help of tight cooperation – Hungarian Scientific Academy (HSA), the Hungarian Scientific Work Database (HSWD), the National Doctoral Council (HDC) etc. – at the University of West Hungary the university repositories and Open Access services connected to them.. That is: how we can play the new roles expected besides the traditional services in the best and most dynamically developed way among the circumstances and expectations fromed. Key words: repositories, new services.

Doctoral (PhD) dissertations at Corvinus University of Budapest – Usage statistics and international comparison (Ádám Hoffmann) The CUB PhD dissertations repository contains the PhD theses defended at Corvinus University of Budapest. Since its launch in 2007, more than 800 dissertations have been added to the database. There is an understandable claim arising both from the library and the university community to get more and more precise usage statistics about the collection. Since the beginnings we have measured the usage with the help of Google Analytics. In addition, since October 2013 we have been using the statistical module Irstats, which can be connected to the EPrints repository software. The internationally widespread Irstats module is able to measure the number of downloads and gives an opportunity to derive international comparisons. The paper presents the usage statistics of the repostory from the last two years, and compares the data internationally with the help of the commonly used metrics. Key words: usage statistics, PhD disseratitons, repository. 140

Abstracts

Modern solutions in MOME repository (Dorottya Kun) The institutional repository was launched under the name DesigPortál in the Library of Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest after a long preparation in 2013. The project required modern solutions from the developers because the contents coming into existence at the University include the most different works: the circle of documents uploaded can range from ceramics planning, through the applications for clever phones to animated films. In the first phase the upload of diploma works, doctoral works and animated films was started, a year later the teachers’ creative and publication database and the general search were ready. At the same time the functions which did not belong closely to the repository were elaborated as well: besides the librarians, the students, the consultant teachers, the opponents, the committee members and the educational secretaries also got a role in the work. The study is about this repository, the general search and the archiving characteristics of a design and art university. Key words: repository, art, design.

Academic support in the libraries of Hungarian higher education (László Czeglédi) My chosen topic is timely and relevant since the higher educational libraries are ready for a paradigm change, or they have already started it; what is more, some of them have already got over the shift. The purpose of the research is to highlight the present situation, mainly focusing on the electronic services. Besides the theoretical framework, I also rely on empirical investigation and questionnaire based data collection. Moreover, I will compare the results with the appropriate annual statistics of libraries. All phases of the research were carried out anonymously, which indicates that the main aim is not to single out anomalies. In spite of it, applying the research outcome and the possibilities inherent of my work, I tend to contribute with the survey to the general tendencies and problems related to academic support services in higher educational libraries. Key words: academic support, innovative services, repositories.

The special tasks of libraries in the development of 21st century competences (Katalin Varga) The users of higher educational and professional libraries are mainly students and professionals. We might think that it is the user layer which has the most refined information competences, to whom the way of the usage of modern information sources need not be taught. We conducted an online survey at the Library and Information Science Institute of the University of Pécs in 2014 concerning the information education 141

Abstracts

of student studying at various universities and colleges of the country. We analysed altogether 2599 questionnaires completed, the survey was not a representative one, but because of the high number of questionnaires, it can be regarded as a significant one. The students got a lot of tasks for which they have to search for information and high quality professional litertaure and then analysing it, they have to develop their own opinion. National and international surveys show that the biggest challenge for the coming scientist generation is the evaluation and sorting out of the information. They are not in possession of the knowledge necessary for considered decisions, and the biggest problem is that they do not feel its importance. The much more efficient development of the students’ special, profession specific information education is of vital importance in higher education. It means further tasks for the higher education and professional libraries as well. Key words: students, user habits, user training, information management, information way seeking, education support.

The influence of libraries on children’s performance – Education and libraries in the OECD PISA 2009 and 2012 surveys (Tibor Csík) It is of primary importance in the judgement of public education to what extent the students acquired the key competeneces, if they obtained the basic knowledge and got the suitable impulse for continuous education and social mobility. We look for the answer how the libraries, especially the school libraries and the environment of books and information influence the performance and progress of the students in public education. The basis of the elaboration of the topic is two surveys: the PISA survey on the initiative of OECD evaluating reading, mathematical and scientific knowledge and the PIRLS survey (TIMSS & PIRLS Study Center) examining reading comprehension, which give us data about Hungarian students, teachers anf schools within the framework of international comparison. The trend studies researching the relationship of students to reading and books made at home and first of all in Anglo-saxon countires are indispensable while we are looking for the answer. Key words: library, usage of library, academic support, student performance, public education.

Lessons of Máté Kovács library director’s activity for the development of an institutional library development – Library development efforts of the Tittel Pál Library and Media Center (Ádám Fülep) In my presentation I would like to show the work and activity of Máté Kovács, who was a library director and university library organizer and was one of the prestigious and most outstanding librarian personalities of our recent past, as an example of services and organization of the Tittel Pál Library and Mediacentrum, which takes part in a complex 142

Abstracts

library development process in Eszterházy Károly University of Applied Sciences of Eger. Máté Kovács was one of the most famous representatives of the Hungarian library world and librarian training in the 20th century, he was a professional with versatile scientific, education and practical activities, and with the effectiveness of his preparedness and organizational skills, emerged from his contemporaries. During the service organization of the EKF Tittel Pál Library and Mediacentrum, we can cite him as an example, especially for the current library development efforts of our university because of his accomplishment as a university and national library organizer and as the head of the University of Debrecen between 1949-1956. With my presentation I would like to present the broad-spectrum range of our library services, which would also like to serve the information management in the field of pedagogy and the assistance of research and education professionals in addition to innovative services and institutional co-operation as well. Key words: information management, innovative services, institutional co-operation, librarian training, community area, research support, educational support.

Educational support in another way – Presentation of best practices used by the Savaria Campus Library, University of West Hungary (Csaba Csuk) My paper presents the digital tools and services that Savaria Campus Library, University of West Hungary provides for the users in the constantly changing learning environment. Besides the traditional library services our library is engaged in e-learning, provides training for the teachers and the students, and also provides methodological support for preparing e-learning materials. Applying podcast technology our library wants to revive the so-called “Szombathely model” which was an educational methodology in the 1980s based on state-of-the-art technology. Our library supports educators in shaping the digital educational and research environment by providing tools, technology and methodology. We also help teachers in originality check to fight plagiarism by providing Ephorus (Turnitin) service. We also support the learning and teaching activities by building an electronic document repository. Key words: Videotorium, podcast, knowledge repository, plagiarism detector, Drupal, Moodle.

Mediation of contemporary children’s culture with library workshop – An example of project pedagogy practice of the Library of Eötvös Loránd Faculty of Primary and Pre-School Education (Anna Bereczkiné Záluszky – Katalin Lázárné Obbágy) Eötvös Loránd University Faculty of Primary and Pre-School Education launched a project pedagogy research and workshop focusing on contemporary children’s culture in the spirit of asserting the complexity between the different forms of art and the processes 143

Abstracts

connected to books. In the project process led by the cooperation of a librarian and a literature teacher the future teachers’ interest in reading is urged by varied didactic procedures built on the inner motivation of the students, the pedagogical experience connected to the usage of library is deepened. The study gives an account of the preference of the interdisciplinary relations of literary education, the students’ results reached during experience-based library work. Key words: children’s culture, project pedagogy, workshop.

144

Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában

Recommend Documents