KÖNYVTÁR BELSŐÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ

MEZŐTÚRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG KÖNYVTÁR BELSŐÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ

MEGRENDELŐ: MEZŐTÚRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG 5400 MEZŐTÚR, PETŐFI SÁNDOR U. 2.

TERVEZŐ: ZIMITS SÁNDOR BELSŐÉPÍTÉSZ 1125 BUDAPEST, BÉLA KIRÁLY ÚT 7/B TEL.: +36 30 919 7841 E-MAIL: [email protected] MKISZ sz.: 1480 - MAOE SZ.: 6831 KACZIÁN TIBOR BELSŐÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS MAOE SZ: 8018

BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS

ALÁÍRÓLAP


MEGRENDELŐ: MEZŐTÚRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG 5400 MEZŐTÚR, PETŐFI SÁNDOR U. 2.

............................................................ TERVEZŐ:

............................................................ ZIMITS SÁNDOR BELSŐÉPÍTÉSZ 1125 BUDAPEST, BÉLA KIRÁLY ÚT 7/B TEL.: +36 30 919 7841 E-MAIL: [email protected] MKISZ sz.: 1480 - MAOE SZ.: 6831


2


TARTALOMJEGYZÉK

-

BORÍTÓLAP

-

ALÁÍRÓLAP

-

TARTALOMJEGYZÉK

-

TERVJEGYZÉK

-

MŰSZAKI LEÍRÁS

-

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT FOTÓDOKUMENTÁCIÓJA

-

TERVEZETT ÁLLAPOT LÁTVÁNYTERVEI

-

RAJZOK

-

KONSZIGNÁCIÓ

-

ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉS KIÍRÁS

3


TERVJEGYZÉK

FELMÉRÉSI ÁLLAPOT RAJZAI: BE-FM-01

Alaprajzi felmérési rajza

M = 1:20

BE-FM-02

Hosszmetszet felmérési rajza I.

M = 1:20

BE-FM-03

Hosszmetszet felmérési rajza II.

M = 1:20

BE-FM-04

Nagyterem rövid oldalfalainak felmérési rajzai

M = 1:20

TERVEZETT ÁLLAPOT RAJZAI:

BE-1-01

Berendezési alaprajz, parkettával

M = 1:20

BE-1-02

Berendezési alaprajz, szőnyeggel

M = 1:20

BE-1-03

Mennyezeti és világítási terv

M = 1:20

BE-2-01

1. jelű metszet terve

M = 1:10

BE-2-02


M = 1:10

BE-2-03


M = 1:10

BE-2-04


M = 1:10

BE-2-05


M = 1:10

BE-2-06


M = 1:10

BE-2-07


M = 1:10

BE-2-08


M = 1:10

BE-2-09


M = 1:10

BE-2-10


M = 1:10

BE-2-11


M = 1:10

4

BE-2-12


M = 1:10

BE-2-13


M = 1:10

BE-2-14


M = 1:10

BE-2-15


M = 1:10

BE-2-16


M = 1:10

BE-2-17


M = 1:10

BE-3-01

Könyvtáros pult terve

M = 1:5

BE-3-02

Olvasóasztal terve

M = 1:5

BE-3-03

Ókönyvtári asztal terve

M = 1:5

BE-3-04

Polclétra terve

M = 1:5

BE-4-01

Mennyezet csomóponti rajza

M = 1:1

BE-4-02

Könyvespolc csomóponti rajza

M = 1:1

BE-4-03


M = 1:1

BE-4-04


M = 1:1

BE-4-05

Könyvtáros pult csomóponti rajza

M = 1:1

BE-4-06

Könyvtáros pult csomóponti rajza

M = 1:1

BE-4-07

Olvasóasztal csomóponti rajza

M = 1:1

BE-5-01

Konszignáció

5


MŰSZAKI LEÍRÁS

ZIMITS SÁNDOR BELSŐÉPÍTÉSZ 1125 BUDAPEST, BÉLA KIRÁLY ÚT 7/B TEL.: +36 30 919 7841 E-MAIL: [email protected] MKISZ sz.: 1480 - MAOE SZ.: 6831 KACZIÁN TIBOR BELSŐÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS MAOE SZ: 8018


6

Előzmények A Mezőtúri Református Egyházközösség a Mezőtúri Református Kollégium - Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda területén lévő, az 1900-as évek elején épített épületében könyvtárat, illetve házi múzeumot kíván kiépíteni az emeleti helységek területén. Eredetileg az Ifjúsági és Ókönyvtár a felújított klasszicista főépületben került kialakításra, de a megnövekedett tanulólétszám és ezzel együtt a tanári kar bővülése miatt a könyvtár, valamint Egyháztörténeti és Iskolatörténeti Emlékszoba áthelyezését tűzték ki célul. Megbízásunk alapja, hogy a belsőépítészeti kialakításnál az alábbi szempontokat kell figyelembe vennünk: Az átalakításnak része, hogy a földszinti előtér belsőépítészeti kialakítása tükrözze azt, hogy a könyvtár területére értünk, ezáltal a jelenlegi előtereket, földszinti helységeket, lépcsőházat, emeleti mellékhelységeket bővíteni, illetve átalakítani szükséges. Az átalakítás során figyelembe kell venni, hogy a Mezőtúri Református Egyházközösség és az iskola vezetése a földszinti és az emeleti szint között a későbbiekben liftet kíván létesíteni, az akadálymentes közlekedés megoldására. Az emeleti szinten kapjon helyet a házi múzeum, az Ifjúsági és Ókönyvtár, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvtári raktár. A könyvtárhoz tartozóan vizesblokkot szükséges kialakítani. Könyvtár (az iskola honlapján található információk alapján) Az iskola könyvtára egyidős az ország egyik legrégebbi középiskolájával, tehát alapítása 1530-ra tehető. A református egyház kebelében működő intézmény sokáig a Debreceni Kollégium partikulája volt. A kezdetektől a peregrinusok, öregdiákok sok-sok könyvet ajándékoztak az iskolának, így - ha rendszertelenül is -, de évről évre gyarapodott a kötetek száma. Már a korai időszakban az intézetbe járó, szegény családból való diákokat azzal is segítették, hogy használatra tankönyveket kaptak ("ex libris orphanorum"). 1940-ben már 1068 kötetes volt az Ifjúsági Segélyző Egyesület könyvtára. A múlt század hetvenes éveitől megjelenő iskolai Értesítők szinte minden évben közölték a könyvtár évi gyarapodását. Az 1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a könyvtár állománya 5186 kötet volt, tíz év múlva ez a szám megközelítette a 10.000-et. Ertsey Dániel, aki mezőtúri lelkipásztor volt 1777-1809-ig, kezdte meg a könyvek szakok, témák szerinti besorolását. Az első mai értelemben is könyvtárosi munkát az intézményben Vékony Sándor, akkori vallástanár végezte, aki már tervszerű állománygyarapítást folytatott, szabályos leltárkönyveket vezetett. Fennmaradt egy általa 1900-ban kiadott betűsoros jegyzék a könyvtár akkori anyagáról. Ebből megállapítható, hogy a viharos XX. század igen megviselte a könyvállományt: a tanári könyvtárat kb. 50-, az ifjúsági könyvtárat kb. 80%-os veszteség érte. A könyvtár igen értékes különgyűjteményekkel is gyarapodott, két öregdiák, akik az iskola részére igen sokat ajándékoztak: Czebe Gyula klasszikafilológus (1887-1930) és Erdélyi József költő (1896-1978). Tetemes azoknak a könyveknek a száma, melyek egykor az iskolában tanítóknak vagy később írókká, tudósokká vált tanulóknak a művei. Közülük is értékesek Szép Ernő: Első csokor és Tamkó Sirató Károly: Az Élet tavaszán című verseskötetei, melyek Mezőtúron jelentek meg, 1902-ben, illetve 1921-ben, amikor még mindketten az Alma Mater diákjai voltak. Az államosítás után (1948), az intézmény újra református gimnáziummá vált 1992-ben. Ez a könyvtár állományában is lendületes gyarapodást hozott. 1996-ban a helyi református egyházból került át könyvtárunkba mintegy 800 darab becses könyvritkaság. Nagy számban

7

szerzünk be szépirodalmi, és a humán tudományágakat képviselő műveket, különös tekintettel a vallásos, valamint a helytörténeti irodalomra. Gyűjtjük az audiovizuális és számítógépes dokumentumokat is, természetesen szem előtt tartva a tanárok, diákok igényeit. Ma a könyvtárban összesen 45 ezer kötet van, ami így oszlik meg: 22 ezer könyv az ifjúsági könyvtárban, 8 ezer a raktárban, 12 ezer kötet a múzeumi könyvtárban, 3 ezer bekötött folyóirat szintén a múzeumi könyvtárban. 1997-ben a SOROS Alapítvány jóvoltából számítógépet kapott a könyvtár, melyen folyamatosan folyik az állomány feldolgozása, illetve a napi kölcsönzés. A könyvtárban gyakran tartanak a diákok irodalmi esteket, vetélkedőket, de itt készültek az iskolai újságok, a "Szárnypróba, 1998" és a "Szárnypróba, 2000" című diákantológiák is, újabban a Jó Pásztor c. gyülekezeti híradó. Iskolatörténet (az iskola honlapján található információk alapján) A mezőtúri ősi gimnáziumot Túri Szabó Lukács, alias Circator és Túri Sánta Jakab Wittenbergben tanult diákok, prédikátorok alapították 1530-ban. Az utódok a következő szavakkal emlékeztek erre az időszakra: "ezeknek idejében kezdett az iskola is virágozni, mindaddig, hogy haláluk után mindjárt egész collegium fundáltatott" - melynek alapját a város reformálásának egyik hű bajnoka Kálmáncsei Sánta Márton vetette meg. Szintén ő volt az, aki első, név szerint is ismert rektorát (igazgatóját) a nagy magyar reformátort, Szegedi Kis Istvánt Mezőtúrra hozta. Szegedi az 1551-1553. években volt itt, mint a református egyház prédikátora és a református gimnázium rektora. Az ő mezőtúri működéséről a következőképpen emlékezik meg Skaricza Máté: "...ily módon csaknem számkivetetté lévén - t. i. Temesvárról való elűzetése miatt - hosszas bújdosás után Túrra, egy a Berettyó partján fekvő népes városba ment, ahol nagy tisztelettel fogadtatott és megfogadtatott 1551-ben, főleg hogy az iskolát igazgassa, de olykor-olykor prédikáljon is, amelyen az egész község bámulatos szeretettel és vágyódással csüggött, amely őszinte vágyódást az Isten Igéje iránt, Kálmáncsei Sánta Márton a maga fáradozása és tekintélye által a népben már teljesen felkeltett. Túrról végre másfélévi hivataloskodása után, özvegyen maradva, méltó meghívás folytán Békésre távozott 1553-ban." Szeged Kis István örökébe lépve, már a kezdeti időben is neves rektorok álltak az intézmény élén. Név szerint is ismerünk közülük néhányat: Túri Pál (iró, prédikátor, mint esperes jelen volt a szikszói és a hercegszöllősi zsinaton), Tolnai Katona Miklós (Jacob Grynaeus tanítványa), Félegyházy Tamás (későbbi bibliafordító és debreceni rektor), Csehi Pál, a XVII. századból Nádudvari Péter, Diószegi János Sámuel, Egressi István, Bátorkeszi Gergely, a XVIII. századból Hetényi Sámuel, Lepsényi Gergely, Szentpétery István. A XIX. században Pap Ferenc (neves túri orvos), Kulifai Zsigmond (egyházi író), Péczely József (később debreceni rektor, a latin és a magyar költészet tudósa, az akadémia tagja), Péter András (városi jegyző), Szűcs István (jogtudós, Debrecen helytörténésze), bárándi Kiss Sándor, Bede Lajos, Bodolay László, Fejér Lajos. A XX. században az államosításig Faragó Bálint, Borsos Károly, Mezey Sándor, vitéz Tiba István. Az Alma Mater 1734-ben keletkezett latin nyelvű törvényei, melyet a tanulók 1820-ig aláírtak, azt mutatják, hogy intézetünk a XVII. század folyamán rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország távolabbi vidékeiről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből is voltak tanulói. Az iskola tantárgyai között szerepelt a latin, görög és héber nyelv, a história, filozófia és a teológia is. 1743-tól kezdve a rektor mellett praeceptorok is tanítottak, s 1831-től kezdve állandó korrektor is működött az intézetben, aki a rektorral együtt végezte a grammatika, a két retorika és poéta osztályok tanítását. Az abszolutizmus

8

alatt 1850-ben kibocsátott "Organisations Entwurf" követelményeinek a túri iskola azonban nem tudván megfelelni, 1855-ben megszűnt, de 1858-ban - nem csekély áldozatok árán újólag elkezdődött az oktatás. 1864-ben már újra hatosztályos képzés folyt, s 1889-ben a régi iskola telkére új, egyemeletes épületet emelt a fenntartó mezőtúri református egyház a város támogatásával. Ez az épület alkalmas volt a nyolcosztályú gimnáziumnak a megalapítása óta meglévő internátusának elhelyezésére. 1894 őszén megnyílt a VIII. osztály is. Az intézet nyolcosztályúvá fejlesztése körül S. Tóth Sándor és Ádám Sándor főgondnokok szereztek nagy érdemeket. Az intézethez megvásárolt két szomszédos telekre építették fel 1907 és 1910 között a tornatermet, könyvtárhelyiséget és igazgatói lakást, 1914-1915-ben a kétemeletes diákotthont. A két világháború alatt súlyos károkat szenvedett az intézmény, s akárcsak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során, ekkor is sok diák és tanár áldozta életét a hazáért. Az intézetbe beiratkozott tanulók számát pontosan csak az újjáalakulástól, 1858-tól tudjuk kimutatni, mert az intézet régi irattára a viharos történelmi múlt idején, a város kétszeri "futásakor" (1692-1699-ig a visszavonuló törökök elől a várkonyi pusztára, 1705-ben a rácok elől a Heves megyei hanyi pusztára menekült a város népe tanítóival, iskoláival együtt) elkallódott, illetve nagyon hiányosan maradt meg. A visszatelepedés után, amint a régi jegyzőkönyvek feljegyzik, az iskola virágzásnak indult. Püspöki Sillye János és Ertsey Dániel lelkészek voltak azok, akik e században az iskoláért a legtöbbet munkálkodtak. Szabó Pál prédikátor, mint a presbiteri gyűlések jegyzőkönyvének vezetője, 1815-1823 között följegyzi a gimnázium növendékeinek számát. A kilenc évben összesen 811-et, de ő utána nincs kimutatás a tanulók számáról. 1858 és 1944 között a beiratkozottak száma 22 984 volt. A Református Gimnáziumnak alapításától fogva az 1948-ban bekövetkezett államosításig ha kisebb-nagyobb nehézségek, közepette is - jogfolytonosan mindig a helyi református egyházközség volt a fenntartója. 1948-ban azonban az iskolát államosították, s mint állami gimnázium működött tovább, majd 1951-ben vette fel Dózsa György nevét. Az 1964/65-ös tanévben, párhuzamosan a gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai képzés indult. A korszerű diákotthoni épületet 1975-ben vehette birtokba az iskola. A gimnáziumi képzést "felsőbb határozatra" fokozatosan elsorvasztották, így ez a képzési forma az 1973/74-es tanévre megszűnt. A tanárok lelkiismeretes munkájának köszönhetően szerencsére ebben az időszakban is színvonalas képzés folyt, de a humán műveltség iránt elkötelezett öregdiákok és a város közössége örömmel fogadta, hogy 1992-től újra indult a gimnáziumi osztály. Ezután gyorsan követték egymást az események. Az 1991-es XXXII. sz. törvény lehetővé tette az iskolák visszaadását az egyházaknak. Mezőtúron a városi képviselőtestület 1992. április 23-i ülésén hozott rendelete szerint a mezőtúri református egyházközség visszakapta iskoláit, így a gimnáziumot is. A megalakult iskolaszék elnöke Perjési Sándor lelkészelnök lett, az iskola igazgatójául Árvai Gyulát az iskola tanárát, öregdiákot választották. 1992-ben tehát az országban az elsők között kapta vissza a református egyház a Túri Alma Matert, s az iskola felvette első rektorának, Szegedi Kis Istvánnak a nevét. A református egyház nem bizonyult hálátlan fenntartónak. Hazai és külföldi egyházi segítséggel gyarapodásnak indult a gimnázium. A szakközépiskolai képzés mellett megindult a speciális angol tagozatos- és a nyolc osztályos gimnáziumi képzés. 100 hektár földdel kiépült a tangazdaság és a presbitérium visszavásárolta a diákotthon épületét. A fejlesztések és bővítések hatására ma intézményünkben több, mint 500 diák tanul, közel ötven oktató irányításával. Az iskola fenntartójává tehát újra a Mezőtúri Református Egyházközség vált. Célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá

9

formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és továbbadni. Református vallású tanulóit az egyház hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett - saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére igyekszik nevelni. Intézetünkben a századok folyamán neves tanárok sora oktatott, nevelt, akiknek kezei alól országos hírű diákok egész serege került ki, akik a tudomány, a közélet, a művészet terén alkottak maradandót. A már említettek mellett, akik igazgatói, rektori tisztséget is betöltöttek, híres tanár volt Budai József (biológus), Vékony Sándor (főszerkesztő, helytörténész), Vasadi Balogh György (író), Halmy Gyula (író), Kolosvári Aladár (irodalmár, Szép Ernő felfedezője, Tamkó Sirató Károly, Erdélyi József tanára), Szelényi Ödön (irodalomtörténész), Benkő Gyula (természettudós), Boross István (költő, író, irodalom-történész), Csenki Imre (karnagy, népdalgyűjtő, Kossuth-díjas), Rédei László (matematikus, Kossuth-díjas), Félegyházy Gyula (festő); valamint Ambrus Péter, Biatsy József, Vécsey Artúr, Lányi Lajos, Hőgye Sándor, Patkós János, Papp László, Bíró József, Pályi István, akik kiváló tanítványok hosszú sorát adták a hazának. Nem kevésbé kiváló az a névsor, mely az egykor iskolánkban tanult diákok neveit tartalmazza, kik később országos hírnévre tettek szert. A XVI. században itt tanult Túri György (nyelvész, költő), a későbbiek közül feltétlenül meg kell említeni a következőket: Kocsi Sebestyén István (lelkipásztor, egyházi író), Pétery Károly (író, országgyűlési képviselő), Túri Mészáros István (nyelvész), Czebe Gyula (klasszika-filológus), Szép Ernő (költő), Tamkó Sirató Károly (költő), Erdélyi József (költő), Tábori Róbert (író), Túri (Turgonyi) Elemér (író, színész, rendező), Kiss Ferenc (esperes, egyetemi tanár, két Kálvineum alapítója), Túri Varga Sándor (író, költő), Túri Polgár István (grafikus, iparművész), Várkonyi Zoltán (színész, filmrendező) kétszeres Kossuth-díjas, Czebe Jenő (Budapest I. kerületének volt polgármestere, jogtudós), Spett Ernő (Szolnok és Mezőtúr volt polgármestere), Kner Imre (1890-1945) nyomdász, tipográfus, könyvkiadó Salgó András (festőművész), Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész, akadémikus), Gyenes Antal (a 2. Nagy Imre kormány minisztere), Szabó Ede (költő, műfordító), Kun Zsigmond (író, néprajzi gyűjtő), Gorka Géza (keramikus) Kossuth-díjas, Mezey Barna (vegyészmérnök) Kossuth-díjas, Szécsi Pál (táncdalénekes), Papp Bertalan (kardvívó olimpiai bajnok), Sántha Lajos (huszonhatszoros magyar bajnok férfi tornász, olimpiai bronzérmes), Jeney Zoltán (fuvolaművész), Madarász Tibor (a TITÁSZ nyugalmazott vezérigazgatója), Széchy Tamás (a "úszópápa"). A ma is élő öregdiákok közül: Szilágyi Ferenc (nyelvész, a Károli Gáspár Református Egyetem volt dékánja), Lapis Károly (orvos-kutató, akadémikus, Széchenyi-díjas), Dobozy Attila (orvos-kutató, akadémikus), Kovács Sándor Iván (irodalomtörténész, kritikus), Szőnyi Gyula (grafikusművész), Latorcai János (országgyűlési képviselő, volt ipari miniszter), Mezey Károly (országgyűlési képviselő, orvos), Vincze Lajos (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem professzora), Mácz István (író, Cegléd volt polgármestere), Veress Miklós (szobrászművész), Turi-Kovács Béla (országgyűlési képviselő, volt környezetvédelmi miniszter) Kovács József (a paksi atomerőmű vezérigazgatója). A Szegedi Kis István Református Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium hagyományaihoz híven ma is tág teret biztosít a diákok, nevelők kulturális igényeinek, a hagyományok ápolásának. Közelmúltbeli rendezvényeink közül kiemelkednek:  1996-ban a III. Magyar Református Világtalálkozó mezőtúri rendezvényeinek keretében a "A Református Anyaszentegyházhoz visszatért iskoláink emlékére" felirattal a Presbitérium fekete márványtáblát helyezett el a főlépcsőházban.  Ugyancsak 1996-ban a gimnázium előcsarnokában fekete márványtábla avatására került sor, melyen a következő felirat olvasható: "A II. világháború és a diktatúra hősi halottainak és áldozatainak emlékére állította a Túri Szent

10

Eklézsia és az Öregdiákok Egyesülete a magyarországi oktatás 1000 éves jubileuma alkalmából, a Honfoglalás 1100 éves évfordulóján"  1997-ben, Szegedi Kis István halálának 425. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés;  A magyarországi felekezeti középiskolák I. és II. ökumenikus találkozója, 1996. ill. 1998-ban;  Nemzetközi konferencia megrendezése 1998 nyarán a Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetségének (ACSI) részvételével;  Dr. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorának előadása 1998-ban, a Reformáció Emlékünnepélyén;  Erdélyi József öregdiák, költő születésének 100. évfordulóján emléktábla leleplezése a gimnázium főbejáratánál, s az ez alkalommal rendezett emlékülés;  az 1999. évi Mezőtúri Diáktalálkozó - MEDITA - megrendezése;  A Túri Esték sorozatban rendszeresen neves előadókat (Dr. Erdélyi István, Dr. Raffay Ernő, Dr. Hegedűs Lóránt, Jókai Anna, Jelenits István, Pálhegyi Ferenc) láttunk vendégül. A gimnázium öregdiákja, Szilágyi Ferenc által írt és szerkesztett iskolatörténeti sorozat, a "Túri Alma Mater" eddig megjelent kötetei a következők:  Visszaforrt ág (1996);  Önképzőkör - remekírókkal (1996);  A túri lecke (1997).  A visszaforrt ág kivirágzik (2000)  Ép testben - ép lélek (2003) Az iskola "Szárnypróba" címmel antológiát ad ki a diákok, tanárok verseiből, elbeszéléseiből. Megjelentek a kötetek 1996-ban és 1998-ban és 2000-ben és 2003-ban. A Jó Pásztor c. református gyülekezeti újság is az intézményben, elsősorban a könyvtárban készül. Kimagasló teljesítménye elismeréseként a gimnázium 2000-ben elnyerte a Jász-NagykunSzolnok megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai Díját. Az intézmény főigazgatója, Árvai Gyula 2002-ben megkapta a legmagasabb pedagógiai elismerést, az Eötvös-díjat. 2003-ban egy nemzetközi méretű küzdőtérrel és lelátóval rendelkező sportcsarnokot avattak a meghívott vendégek, öregdiákok. Szintén 2003-tól egy emeleti tanteremben kialakítottuk az Egyháztörténeti és Iskolatörténeti Emlékszobát. 2004-től a nyugdíjba vonult Árvai Gyula helyett Tóth János lett az intézmény vezetője. 2006-ban Vargáné Gyülvészi Piroska megbízott igazgató volt, majd 2007-től Mihalina László a lelkész-főigazgató. Református elkötelezettsége miatt Túr városát méltán nevezték "Kis Debrecen"-nek, de a "Berettyóparti Athén" nevet elsősorban a református gimnázium humán irányultsága miatt kapta. Kisugárzása végig jelentős volt Mezőtúr és Kelet-Magyarország történelmében. Az évszázadok folyamán Mezőtúrnak és térségének nemcsak oktatási-nevelési értékeit gazdagították a tanárok és az itt tanuló diákok, hanem a város közéletében, kulturális-, tudományos-, és sportéletében is meghatározó erővel bírtak.

11

Tervezett állapot Az előzményekben leírt programterv alapján kaptunk megbízást a Mezőtúr, Kossuth Lajos utca - Petőfi utca - Stromfeld Aurél utca által határolt területen elhelyezkedő, a Mezőtúri Református Egyházközösség gondozásában álló, jelenleg fiúkollégium, tornaterem és szolgálati lakás célját szolgáló, 1900-as évek elején épített, 80,72×18,28 m befoglaló méretű alapterületen lévő épületében kialakítandó könyvtár belsőépítészeti tervezésére. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy a felújított, régi tanügyi épület klasszicista stílusban épült, így az új könyvtár kialakítása, ami ugyan az 1900-as évek elején meghatározó építészeti stílusjegyekkel tervezett, visszafogottan klasszicista arculatot képviseljen. A könyvtár belsőépítészeti tervezésénél megpróbáltuk a tervezésre kijelölt építési hely tereit úgy kialakítani, hogy az elvárt könyvtártechnológiai elvárásoknak megfeleljen, valamint a könyvtárlátogatók számára ideális legyen az elmélyült tanulásra, kutatásra, és igény esetén csoportos foglalkozások beiktatására is. Szem előtt tartottuk, hogy a régi tanügyi épületben jelenleg kialakított Egyháztörténeti és Iskolatörténeti Emlékszoba az új helyén egyfajta házi múzeumként szolgálja azt a célt, hogy állandó kiállítás keretében képet adjon az iskola múltjáról, de alkalmas legyen időszakos kiállítások esetenként való megtartására. Földszint, lépcsőház, lépcsőházi előtér és szakági munkák A leendő könyvtárat az udvarról nyíló tardosi vörösmárványból készült kétfellépős lépcsőn keresztül közelíthetjük meg, mely lépcső felújításra szorul. A felújításnál figyelembe kell venni a csúszásgátlást, így a lépcső felületét stokkolni szükséges. Itt említenénk meg, hogy véleményünk szerint, ha későbbi időszakban is, de el tudunk képzelni egy, az épület stílusának megfelelő szélfogót. A szélfogó nyílászáróit a tűzvédelem menekülési útirányra vonatkozó előírásai szerint kell tervezni. A szélfogó megvalósulásával energiát tudunk megtakarítani és a huzathatást elkerülhetjük. A középen felnyíló kétszárnyú ajtón keresztül érjük el az előteret, melynek baloldaláról nyílik a tornateremhez jobboldaláról a volt kollégiumi szobákhoz vezető folyosó. A baloldali folyosószakaszról nyíló vizesblokkok átalakításra kell, hogy kerüljenek, mert az emeleti és földszinti mosdók előterét egybenyitva liftaknát képezünk ki. Az építéskor engedélyezett szakági tervek alapján, a lift elhelyezésének előkészítése meg kell, hogy történjen, mivel a könyvtár használatba vétele után nem lesz alkalom a kialakítására, csak a kialakított könyvtár, könyvtári folyosó és a raktár bizonyos részeinek megbontásával. Amennyiben a földszinti vizesblokkok részben megmaradnak, úgy a belsőépítészeti terven az emeleti mosdó mintájára kell a területet használhatóan kialakítani. Természetesen a szakági tervek tartalmazzák a kialakítás módját, így a könyvtár építése előtt ezeknek problémáját meg kell oldani. A liftgépház az emeleti szinten kerül kialakításra, feltehetően felsőgépházas megoldással, mivel a belmagasság ezt lehetővé teszi. A gépházat a könyvtári raktárból létrán át lehet megközelíteni, mely ajtajának méretét a leendő szakági tervek határozzák meg, így a belsőépítészeti terveken jelzett dexion-salgó polcok méreteitől természetesen eltérhetnek. Az emelethez vezető, jelenleg lépcső alatti elfalazást kibontjuk, az emeletre vezető ajtót megszüntetjük, és az eredeti állapotnak megfelelően felújítjuk. A lépcső pihenője alatti raktárat megtartjuk, de bejárati ajtaját tapéta ajtóvá alakítjuk át, melynek színe megegyezik az oldalfalak színével, így ezen előtér kellő megvilágítással egyenrangúvá térré válik az előtér részeként. A könyvtárhoz vezető lépcső és a fent említett kibontott raktár közötti, utólagos lefalazást kibontjuk, így a lépcső kovácsoltvas korlátján keresztül áttekinthetővé válik. A

12

tardosi vörösmárvány lépcsőt, illetve lépcsőkísérőjét fel kell újítani és a bejáratnál említett módon stokkolni szükséges. A lépcsőpihenő ablakának parapetje elé parapetburkolatot terveztünk (90×150×25-35cm gépésztervtől függően) bontható előlappal. A radiátorburkolat minden előtérben, folyosón megegyező kialakítású, csak azok méreteiben térhetnek el egymástól. A radiátorburkolatok selyemfényű fehér festékkel dukkózottak, frontjuk radiátor-vasalattal bontható, betéteiben elöl és felül fekete színű rácsot helyezünk el a gépésztervező által meghatározott százalékú lyukbőséggel. A folyosói szakaszokon és a lépcsőházban tervezett radiátorburkolatokat a későbbiek folyamán is el lehet helyezni. A lépcsőpihenőn kialakított tardosi vörösmárványból készült kovácsoltvas korlátot is befogadó oszlopot felújítjuk, restaurátor szakvéleménye alapján, tetejére égetett kerámia kaspóban növényzetet helyezünk el. A pihenő ablakos falának két sarkán is terrakotta kaspóban zöld növényzetet telepítünk. A lépcsőpihenő tengelyében a mennyezetre függesztéket szerelünk az elektromos tervező által meghatározott fényforrással. Az oldalfalakat a folyosókon, lépcsőházban és előterekben egységesen fehér matt, diszperziós festékkel festjük megfelelő előkészítés után. Az ablak felett konzolos kialakítással függönysínt helyezünk el, melyre átlátszó, két oldalra elhúzható függönyt szerelünk (2×180×275cm), melynek analógiájára kerül kialakításra a folyosókon, lépcsőházakban és előterekben is az árnyékolás, csak a függönyök és radiátorburkolatok mérete változhat. A lépcsőn felérkezve a lépcsőházi előtérbe jutunk, amelynek korlátját szükség esetén felújítjuk, és elé két kereskedelmi forgalomba kapható thonet széket helyezünk el. A radiátorburkolat 90×148×25-35cm (a gépészeti terveknek megfelelően alakulhat a mélysége). Festett fenyőfából és MDF-ből készül, kétosztatú kivitelű, bontható radiátorvassal ellátott frontpanellel, a vízszintes és függőleges nyílásokban lóhere mintás 0,8-as festett acéllemezzel. A karnis konzolosan szerelt, fekete színű acélcső, melyre kétfelé nyíló függönyt helyezünk el, szárnyanként 120×250 cm-es mérettel. A lépcsőházi előtérből nyíló könyvtári folyosó és múzeum nyílászárói egységesített 269×139 cm névleges nyílásmérettel a korabeli ajtók kialakításának megfelelően készülnek. A keretszerkezetes, betétes, középen felnyíló ajtó alapanyaga borovi fenyő és MDF lap, melyet alapozás után fehér színűre, selyem fényűre dukkózunk. A kilincsek sárgarézből készülnek, korhű megjelenítéssel. A könyvtári és múzeumi ajtók biztonsági zárral szereltek. Megrendelői igény esetén riasztórendszert alakíthatunk ki, melyet szakági terv kell, hogy taglaljon, csövezését egyeztetve a belsőépítészekkel. A padlóburkolat a folyosókon ill. a lépcsőházi előtérben öntött terazzo burkolat, a lépcsőelőtérben felújítva, a liftelőtérben lévő folyosón új kialakítású, a meglévő mintájára. A jelenlegi padlás előtérben lévő folyosó, valamint kisebb helységeinek padlóburkolata felbontásra kerül, válaszfalait elbontjuk, a tornaterem és múzeum fala közötti főfalban lévő mélyítéseket a falazatokkal egy szintbe hozzuk Ytong tégla alkalmazásával. A padlásfeljáró helységében lévő betonból készült egykor víztározó funkcióját betöltő kádat statikus szakvéleménye alapján elbontjuk, a múzeum felé eső falazatát kibontjuk, majd a tervek szerint leválasztjuk, megfelelő hőszigetelő tulajdonságú válaszfallal. A padlásfeljárót így megrövidítjük és új kialakítású, biztonságosan járható létrát (lépcsőt) helyezünk el. A szakági tervezők előírása alapján az energetikai korszerűsítésnél felmerülhet a padlás és az alatta lévő mennyezetek közötti tér hőszigetelése, amely jelentős energia-megtakarítást jelenthet a nagy terek kifűtésénél. A könyvtári és múzeumi helységek térképzésénél, melyek a jobb helykihasználást és a könyvtári polcfolyóméter növelést eredményezték, egyeztettük a létesítmény műszaki szakemberével, hogy az átalakítást akadályozó, de használaton kívüli kéményeket elbontjuk (egyeztetni kell a helyi hatósággal), és így a statikus által tervezett acélkiváltásokkal a nyílásokat eltoljuk, ill. megnöveljük. Az itt

13

leírtak megvalósítása nagyon fontos ahhoz, hogy a belsőépítészeti és könyvtártechnológiai elvárások akadálymentesen elkészülhessenek. Az ablakok néhány éve kerültek felújításra, akkor helyezték el a hőszigetelt üvegezésű, zöld színűre dukkózott, borovi fenyőből készült nyílászárókat. A felújításnál nem volt idő a szakszerű gipszkarton lezárásokhoz, ezért ezeket elbontjuk, és a tervek alapján újra gipszkartonozzuk élvédőzve és szükség esetén a falkávák mögött hőszigeteléssel, gondolva arra, hogy egy újabb energetikai korszerűsítésnél az ablakok cseréje ne ütközzön olyan átalakításba, hogy a könyvtári bútorok megsérülhessenek. A főfalakon lévő ablakok parapetjei nem kellő vastagságúak, így azokat az építészeti előírások szerint felvastagíthatjuk, így a hőátbocsátási tényezőnk javulhat. Mielőtt rátérnénk a belsőépítészeti elemek, bútorok leírására, néhány megjegyzéssel és figyelemfelhívással mutatnánk rá a véleményünk szerinti fontos szakági tervezést követelhető műszaki kérdésre. Minden szükséges építészeti, gépészeti, statikai, elektromos gyenge- ill. erősáramú stb., a belsőépítészet alá rendelt megoldást a szakági tervezőkkel, a belsőépítész tervezőkkel egyeztetni kell, szükség esetén ezekre hivatalosan engedélyt kell kérni. (Amennyiben a menekülési útvonalakra vészvilágítás, vagy menekülési irányt mutató tábla kerül, azokat és azok típusát a belsőépítésszel egyeztetni szükséges. Természetesen mindezt az előírások betartása mellett.) Megjegyezni kívánjuk, hogy jelen pillanatban a födém szerkezete számunkra ismeretlen, és nem is tartozik a belsőépítészeti feladatokhoz, de feltétlen statikai vizsgálatok szükségesek a könyvtári és raktári termek födémjeit illetően, mivel ezek a szokványos 500 kp/m2-nél lényegesen nagyobb teherbírást kell, hogy képviseljenek. A statikusnak a belsőépítész terv alapján (ld. könyvtári polcok oldalfalaknál és térben elhelyezése) kell kialakítani a szükséges megerősítéseket egyeztetve a megrendelővel a földszinti terek későbbi felhasználását illetően. A padlóburkolatok felbontásakor kiemelve a parketták kibontását, az aljzatbetonban kell elhelyezni megjelölt helyeken az erős- és gyengeáramú vezetékezést, valamint elosztódobozokat, vagy egy gyorsabb megoldás a földszinti födém alatti védőcsövekben való szerelés, melyeknél a kívánt helyeken kell a födémáttörést kivitelezni. Az elektromos vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy azok a földszinti tér megvilágítását biztosító lámpák ellátását is biztosítani tudják, akár a földszinti utólagos térkialakítás után is. Feltétlen gondolni kell a gyengeáramú vezetékezésnél az informatikai rendszerre, hogy megrendelői igény esetén azok a különböző épületek között átjárást biztosíthassanak, illetve meg kell határozni a könyvtári szerver igényét és helyét. Ugyanígy járnánk el a fűtés csövezésével is, melynek gerincét a földszinti jelenlegi folyosó feletti mennyezet alatt vezetnénk, és a radiátorok alatt törnénk át a födémet. Ezekben az esetekben az alsó szintek gipszkarton álmennyezetet kapnának, szükség esetén revíziós ajtókkal. Azokon a helyeken, ahol álmennyezetet terveztünk, ott védőcsőbe lehet az elektromosságot vezetni. A világítótestek fényforrásainak meghatározását az előírások szerint méretezni kell az előírásoknak megfelelően. A csillárok elhelyezésénél teherpróbát kell végezni a csillárok súlyának mértéke szerint, az előírásoknak megfelelően. A lámpák színhőmérséklete 2700-3000 K° között kell, hogy legyen, így természetesebb, melegebb fényt kapunk. A fényforrásoknál lehetőleg a korszerűbb, energia-takarékosabb LED világítást alkalmazzuk. Az elektromos tervezéskor gondolni kell az alternatív kapcsolási lehetőségekre, pl. folyosók, lépcsőház, a világítások szakaszolhatóságára, kapcsolók és dugaljak elhelyezésére. Dugaszoló aljazokat alakíthatunk ki a bútorok lábazataiban, avagy a még szabad falfelületeken. A múzeum megvilágításánál a lámpakiosztásoktól függetlenül egyeztetni szükséges a megrendelővel és belsőépítésszel, a megvilágítási koncepciót illetőleg. Típusát a belsőépítész tervezővel egyeztetni szükséges. Ugyan a fentiekben már említettük, de

14

most megismételnénk és megerősítenénk, hogy a leendő lift terének és falazatának kiképzése előtt a liftet tervező kivitelezővel (tervezővel) egyeztetni szükséges, hogy a liftek kiképzése milyen falazatot és elhelyezési méretet igényel, valamint ki kell kötni feléjük, hogy a lift ajtajának méretezése meg kell, hogy feleljen az akadálymentes közlekedés jelenleg hatályos jogszabályainak és előírásainak. A bontás megkezdése előtt már egyeztetni szükséges az elektromos és gépész tervezővel, hogy az elosztószekrény, avagy helyenkénti kismegszakítók hol kerülnek elhelyezésre, ill. a fűtést biztosító kazán hová lesz telepítve, milyen típusú, és igényel-e valamilyen kiszellőztetést, valamint meg kell határozni a kémény igényszintjét. Könyvtár A jelenlegi könyvtáros, Kovács Zsolt a könyvtár állományának felmérése után az alábbi információkat és kéréseket adta át számunkra: Az Ókönyvtár állományát legalább 300 polcfolyóméteren tudja elhelyezni úgy, hogy ebből a múzeális könyvállomány számára 35 polcfolyóméteres, üvegezett szekrény kell, hogy kialakításra kerüljön. Az Ókönyvtárban 1 db egyférőhelyes munkaasztalra van szükség, opciósan kialakítva számítógép bekötését is. Egyeztetni kell a wifi rendszerbe állítását is. Az Ifjúsági könyvtárban min. 5 polcfolyóméter szükséges az állománynak, 8-10 olvasói férőhely, min. 4 számítógép opciós bekötésével. Döntött polcos folyóirat tároló, amelyen legalább 20 periodikát el lehet helyezni. A könyvtáros számára pult 1 számítógéppel, monitorral, nyomtatóval, szkennerrel, fiókokkal és legalább 1 zárható szekrénnyel. A kialakításra kerülő raktárban min. 120 polcfolyóméterre van szükség. A folyóiratok tárolására polcos szekrény kerülne kialakításra, így kb. a könyvtárban min. 930 polcfolyóméterre van szükség, mivel kevesebb helyen csak drasztikus selejtezéssel lehet elhelyezni az állományt. Könyvtári folyosó A 3,98×2,18 m alapterületű, 400 cm belmagasságú könyvtári folyosóból nyílik a mosdó, amely mosdóelőtérben kap helyet a leendő lifttel párhuzamos falon a takarítószer-tároló szekrény laminált fehér, kétszárnyú, középen felnyíló, zárható ajtóval, polcozással és oldalfalra szerelt szennyesvíz-kiöntővel, a falazat az álmennyezetig tart, mely 270 cm magasságban szerelt gipszkarton kivitelű. A takarítószer-tároló szekrénnyel szemben kerül kialakításra a pultba épített fehér színű, kerámia kézmosó, krómozott, keverős csapteleppel, a falon tükörrel. Az oldalfalak fehér színű 15×15 cm-es csempével burkolt, 180cm magasságig, fehér fugával. A WC fülke 203×90 cm alapterületű, 270 cm magasságban gipszkarton álmennyezet kerül beépítésre, ajtaja 75×220 cm-es névleges méretű, kereskedelemben kapható fehér laminált felületű, 180 cm magasságig csempézett, 15×15 cm-es fehér színű, mázas kerámiával, 2 mm-es fehér fugával. A WC csésze konzolos kivitelű fehér kerámia, falba süllyesztett, Geberit tartállyal. A nyomólap krómozott kivitelű (alternatíva: krómozott műanyag). A WC csésze mellé hátfalra szerelhető WC kefe kerül elhelyezésre, az oldalfalon krómozott WC papír adagolóval. A WC-vel szemközti falon fehér kerámia pissoir kerül elhelyezésre, Shellszeleppel szerelve. Az oldalfalak a csempe fölött fehér diszperziós festékkel festettek, az álmennyezettel egyetemben. A bejárati ajtó 75×220 cm névleges méretű, az eredeti betétes ajtók mintájára, és azok díszítésével készül fenyőfából, MDF lapból, diópánttal szerelve, sárgaréz kilinccsel. Zárható kivitelű.

15

A liftajtó mérete később kerül meghatározásra, a szakági tervek elkészülte után, amely alkalmas kell, hogy legyen az előírásnak megfelelő szabad nyílással az akadálymentes közlekedésre. (Amennyiben a lift ezen kiviteli fázisban nem kerül megépítésre, úgy az aknát ideiglenes födémmel szerelhetjük, ebben az esetben egy 105×220 cm-es névleges méretű ajtóval az előzőkben leírtak szerint.) A könyvtári és folyosói ajtó a meglévők mintájára készül az előzőekben ismertetett módon, 269×139cm névleges mérettel, 51-es falba ültetve, mély bélettel, diópánttal szerelt sárgaréz kilinccsel, biztonsági zárral ellátott. A lábazat 31 cm-es tardosi vörösmárvány, a padlóburkolat öntött terazzo burkolat a meglévő lépcsőházi burkolat mintájára. A meglévő lábazati márványt fel kell fényezni, szükség esetén javítani. A radiátorburkolat 90×148×25-35cm (a gépészeti terveknek megfelelően alakulhat a mélysége). Festett fenyőfából és MDF-ből készül, kétosztatú kivitelű, bontható radiátorvassal ellátott frontpanellel, a vízszintes és függőleges nyílásokban lóhere mintás 0,8-as festett acéllemezzel. A karnis konzolosan szerelt, fekete színű acélcső, melyre kétfelé nyíló függönyt helyezünk el, szárnyanként 120×250 cm-es mérettel. A radiátorburkolatok előtt 50 cm átmérőjű, 75 cm magas középlábazatú kisasztal kerül, két karfa nélküli, kereskedelemben kapható thonet székkel. A bútorok dióbarna színűek. A mennyezet tengelyébe opálbúrás mennyezeti lámpatestet helyezünk el, az elektromos tervező által meghatározott fényforrással. Az oldalfalak megfelelő előkészítés után matt fehér diszperziós festékkel festettek. Az oldalfalakon korabeli mezőtúri látképek fotóját helyezzük el, üvegezett keretben (képek és keretek a kivitelezéskor lesznek meghatározva a megrendelővel egyeztetve). Ifjúsági könyvtár A 17,03×7,03 m alapterületű, 4,19 m belmagasságú, jelenleg tornateremként használt teremből alakítottuk ki az Ifjúsági könyvtárat. A Petőfi Sándor utca felőli falon a radiátorokat megszüntettük, és azokat a gépészeti terv szerinti méretezéssel az udvar felőli hosszfalra helyeztük át a már az előzőekben ismertetett módon. A padló alapanyaga 35×5×2,2 cm méretű ragasztott, I. osztályú csaphornyos tölgyfa parketta, finomra csiszolva, alapozóval majd 2 fedőréteg lakkal kezelve, az utolsó fedőréteg előtt finomcsiszolással. A lakk a legnagyobb kopásállóságú és keménységű kell, hogy legyen, minimum a Bona traffic műszaki paramétereivel megegyező, vagy annál jobb. A parketta fríz 7,5 cm széles, 2,2 cm vastag. Az Ókönyvtár és az Ifjúsági könyvtár közötti lépcső burkolata ugyancsak tölgyfából készül 3 cm vastagsággal, a fenti leírásoknak megfelelő felületkezeléssel. A parketta alapanyagát a beszerzés előtt a megrendelőnek és a belsőépítész tervezőknek elfogadásra be kell mutatni. Ugyanígy kell eljárni minden bútor alapanyagával, felületkezelésével, profilra marásával együtt. A belsőépítészeti terv csak a kiírást tartalmazza, a rétegrendet és annak kiírását a megrendelő biztosítja. A könyvtári szekrények és polcok látszó szerkezetei válogatott, frízes szlavón tölgyfából és szlavón tölgyfafurnérozott MDF illetve rétegelt lemezből készülnek. A bútorok az oldalfalakon egységes, függőleges osztásúak, azok csak szélességükben térnek el egymástól. A szekrények korpuszai és polcai táblásított fenyőfából készülnek pácolt, lakkozott kivitelben. Színük a kivitelezéskor lesz meghatározva, de a látványtervtől eltérően sötétebb színűek, a látszó felületek pácoltak és lakkszórtak, selyemfényű kivitelben. A polcok 4 cm széles, 2,5 cm vastag tölgyfa T-lécezést kapnak, így nagyobb fesztávnál is jó teherbírásúak lesznek. A könyvtári szekrények korpuszai az elhelyezés után egymáshoz lesznek rögzítve. A

16

lábazat 12 cm magas keményfa, profilra mart kivitelű, bontható kivitellel készül, szükség esetén a bútorok alatt védőcsőben elektromos vezetékeket is helyezhetünk el. A lábazat feletti osztásrend: 36 cm polctávolság, 2,5 cm polc, 36 cm polctávolság, felette 8 cm széles tagozat, amelynek tengelyében kihúzható 55 cm széles, 2 cm vastag, 30 cm mély könyvlerakót terveztünk, táblásított fenyőből, tölgyfa T-lécezéssel, a fiókhúzó gomb bronzból készül, öntött vagy esztergált kivitelű is lehet. A fix 94,5 cm magasságban lévő osztó és a fölötte lévő 6 cmes fix osztó között 178 cm helyet képeztünk ki, melyek közé 4 db polcot helyeztünk el, változtatható magassággal. A rajzokon az ideális, egyenlő méretű polcosztás és 2,5 cm vastag polcozat látható. A fix 6 cm-es osztó felett 106,5 cm-es távolságot hagytunk a szintén változtatható magasságú polcoknak. A polctartók fenyőfából készülnek, és klasszikusan kialakított, fogazott kivitelűek, melyek kialakításánál ügyelni kell arra, hogy minél több lehetőség legyen arra, hogy a polcokat különböző magasságokban el tudjuk helyezni. A felső párkányelem 14 cm magas, melynek függőleges profilra mart, sűrűn, centiméterenként fogazott eleme 6 cm magas és 1,2 cm vastag. A felső profilra mart elem 8×6 cm befoglaló méretű, ívesre mart elemében 1,5 cm fogazattal. A szekrények a korpuszok között a rátét keményfa függőleges osztóelem tölgyfából készül, 6×4 cm-es keresztmetszetű, profilra mart élképzéssel. A vízszintes fix osztások közötti tengelyben 4×4 cm alapterületű, 1,2 cm vastagságú gúla díszítésű tölgyfa elemet helyezünk el. A 6 cm-es vízszintes osztás tengelyében helyezzük el a függőleges osztásra 4 mm vastag, 40 cm széles, idomra hajlított, laposacélból készült, konzolosan szerelt fekete acélcsövet, melyhez a létrát támaszthatjuk. Az acélcső 30 mm átmérőjű, 3 mm falvastagságú, melyet hevítünk és használt olajban visszahűtünk, így a felületünk selyemfényű lesz és nem rozsdásodik. Az acélcső végeit ledugózzuk. Az acélcső tartó konzol a függőleges keményfa elemekre szereltek. Mivel a sarokszekrényeknél a csövek és konzolok egymásba érnének, így azokon a helyeken derékszögű konzolt kell kialakítani, amely 1 darabból áll, és melyet fekete színű csavarkötéssel rögzítünk. Az Ókönyvtárba vezető baloldali első könyvszekrény polcozatába 15 mm vastag furnérozott MDF-lemezből és 5mm vastag furnérozott hátfallal mobil folyóirat-tartót helyezünk el, melynek első alsó részére 4 cm magassággal az előbbiekben említett minőségű és méretű anyagból kármentőt helyezünk el a folyóiratok döntése miatt. A mobil betét azt eredményezi, hogy szükség esetén könyvespolcnak is használhassuk, csak az elemet kell kivennünk. A térben álló kétoldalas szekrények rövidebbik oldalai úgyszintén változtatható magasságú polcrendszerűek a fent említett méretezéssel, de a hosszanti végelemeknél a rövidebb polcelemek oldalait keretbetétes szerkezetű kivitellel alakítjuk ki, melynek anyaga 2 mm vastag tölgyfurnérozást kapnak, alapanyaga MDF-ből készül. Az MDF mindkét oldalát furnérozni kell, ahol csak az egyik oldal látszik, ott olcsóbb kivitelű anyagot használhatunk ellenoldali vakfurnérozáshoz. A bútorokat az oldalfalhoz rögzítjük, a térben álló bútorokat minden esetben a mennyezethez is merevítjük. Az Ifjúsági könyvtár ajtajai fölé és az oldalfali polcok közé úgyszintén polcozást alakítunk ki, a polcfolyóméter növelése végett. Ezen oldalfali polcok elemei a felső polcok alatt keretbetétes szerkezetűek. Mivel a leendő ablakok gipszkartonjait megbontjuk és helyettük megerősítve újat alakítunk ki, ezáltal az ablakok közötti oldalfalak méretei megnőnek, ezzel szintén valamennyi polcfolyóméter-növekedést érhetünk el. Az ablakok közötti falak a fent említett polc rendszerével megegyező szerkezetűek, de az oldalfalaik keretbetétes szerkezetűek. Miután az ablakok alatti parapetek felvastagításra kerülnek, így azok elé helyezzük a gépész tervező által kiírt radiátorokat. A radiátorok tervezésénél ügyelni kell arra, hogy elhelyezéskor kellő hely maradjon a légtelenítéshez, illetve a másik oldalon az elzárócsapnak. A radiátorburkolatok a szekrények közé lesznek elhelyezve. A radiátorburkolatok 146×89,5×39,5cm befoglaló méretűek (mélységük a gépészterv kiírása szerint változhat). A kétosztatú radiátorburkolatok bontható előlapúak, vízszintes és függőleges osztataiban 8mm

17

vtg. liliommintás, sárgaréz lemezzel, melyet felfényezés után beégetett lakkal felületkezelünk. A lábak és a padlószint között 11 cm-es légáteresztő nyílást képeztünk ki. A vízszintes rács a két osztatban kb. 29 cm (gépésztervtől függően). A radiátorburkolat vízszintes fedőlapját a parapet burkolattal egyben gyártjuk le. A burkolat vízszintes és függőleges osztásai megegyezőek. A rézlemez rácsokat belülről falcban helyezzük el, kívülről profilra mart. A radiátorburkolat bontható rugós vasalatát a burkolatot fogadó 4×4 cm keresztmetszetű fenyőfa vázszerkezetre rögzítjük. A burkolat tölgyfa furnérozott 30 mm vastag MDF-lemezből és tömör tölgyfából készül. A radiátorburkolatok elő opciósan 2-2 db karosszéket helyezhetünk el, melynek típusa a könyvtár előtéri folyosón leírt megjelenésű és színű. Az ablakok elé a megerősített gipszkarton spalettára kétsínes függönykarnist szerelünk, a külső fényáteresztő függöny, a belső dekorfüggöny sötétítőfüggönyként funkcionál. A függönyöket kétoldalra húzzuk dupla redőzéssel, melyek szárnyanként 140×300 cm befoglaló méretűek. A 2 db hatmunkahelyes, 270×120×76,5 cm befoglaló méretű olvasóasztal szlavón tölgyfából és táblásított fenyőből készül, fűrészelt lábszerkezetű, melyek 5,4×5,4 cm befoglaló méretűek. Alsó betétes kávájuk háromosztatúak a lábak között. A lábszerkezet alsó merevítő lécei 3×3,7 cm befoglaló méretűek, élükön marással. A tetőlap bordó textilből borítást kap, melyet az asztallap alá visszafordítunk, tűzőkapoccsal rögzítjük, és profilra mart tölgyfa léccel zárjuk le. Az asztallapra 3 db kétkaros, fix szerelésű olvasólámpát helyezünk el, olvasónként helyi kapcsolással, melyek kívül zöld belül fehér üvegbúrásak. Asztalonként a padlóba süllyesztett elosztódobozt szerelünk, melynek tetőlapját parkettával fedünk be. A dobozból a kábeleket kábelspirállal vezetjük az asztallap alá, ahol az elektromos terv szerinti kötéseket helyezzük el. Az asztallapba sárgaréz fedelű kábelátvezető nyílást képezünk ki (itt jegyeznénk meg, hogy a kábelátvezetés helyett rejtett dugalj is készülhet, így az olvasók munkahelyenként tudják használni laptopjukat. Az olvasói asztalokhoz ill. az Ókönyvtárba kerülő székek beszerzésére a látványterv illetve a meglévő régi tanári asztal mellett elhelyezett székek lehetnek iránymutatóak. A könyvtárosi pult 293,6×198,6×130 cm befoglaló méretű. Látható részei szlavón tölgyfából és szlavón tölgyfafurnérozott MDF-lemezből készülnek. A könyvtárosi munkapult színazonos laminált bútorlapból lesz legyártva. A pultot a könyvtáros mögött lévő polctól 60 cm-re eltartottuk, így a könyvekhez való hozzájutás nem ütközik akadályba, illetve a közlekedés is két oldalról megoldott. A bejárattól balra eső pultegység 110 cm magas, 130 cm széles, 3 osztású, hátfala tölgyfafurnérozott rétegelt lemez, melynek könyvtáros felé eső oldalát is furnérozva láttatjuk. A korpusz-szerkezet oldalain betétes kivitelűek, látható frontlapjuk 6×6 cm-es befoglaló méretű, profilra mart élképzésű. A lábazat 12×1,5 cm-es, felső síkján profilra mart kivitelű tölgyfa. A 130 cm magas pultelem az olvasótér felől nyitott, polcozott kivitelű, melybe kivehető folyóirat-tartókat helyezhetünk, így szükség esetén a funkcióját változtatni tudjuk. A tetőlapok vastagfurnérozású profilra mart, élkemény fával kivitelezettek. A szekrény tetején olvasólámpát helyezünk el, melynek kábelezése rejtett kivitelű. Az olvasói pult 110 cm magas, 30 cm széles könyöklővel, mely alatt a könyvtárosi pult felől 1cm vastag rétegelt lemezből készült fakkokat képzünk ki, melyek osztását a kivitelezéskor a megrendelővel és a kivitelezővel egyeztetni szükséges. A pult eleje kétosztatú, keretbetétes szerkezetű és 67,5 cm magassággal, 4 cm vastagsággal és 12 cm mélységgel tölgyfa táskatartót szerelünk. A pult rövidebbik oldalába háromosztatú nyitott polcot terveztünk, melynek a könyvtárosi munkahely felé eső oldala keretbetétes szerkezetes kivitelű. A munkapult magassága 72 cm, a bútor látható tölgyfa részeivel színazonos dekorborítással készül. A pult lapja alatt kábelcsatornát helyezünk el az elektromos terv szerint, és innen tápláljuk meg 3 db műanyag 60 mm átmérőjű kábelátvezető segítségével a gyenge- és erősáramú berendezéseket. A pult belső bal oldalán négyfiókos, központi zárású, fix szekrényt épünk be, melyek teleszkópos fiókvasalatúak. A fiókok korpuszai rétegelt lemezből

18

készülnek, 5 mm vastag fiókkávába csapolt rétegelt lemez fenéklappal. A fiókgombok esztergált tölgyfából készülnek. A könyvtárosi pult jobb oldalának szekrénye nyitott polcos kivitelű asztallapja alatt 1 db fiókkal. A mellette lévő szekrényajtó kivetőpántos, zárható kivitelű. Ezen pultszakasz felett a 130 cm magas polc mögött helyezzük el a multifunkcionális fénymásológépet. A könyvtárosi pult mögött irodai forgószéket helyezünk el. Az álmennyezet kazettás, betétes kivitelű, melyet fenyőfa párnafára szerelünk a mennyezethez. Amennyiben a mennyezeti síkban eltérés van, úgy a párnafák különböző vastagságával tudjuk beállítani a síkot. Az álmennyezeti kiosztás rendszere szimmetrikus megjelenésű, a betétek között 20 cm széles profilra mart élképzésű álgerendával, mely szlavón tölgyfa furnérozott MDF-ből vagy rétegelt lemezből és szlavón tölgyfa profilra mart T-lécekkel készül. A betéteket, melyeket két mélységgel terveztünk, belülről profilra mart tölgyfával díszítünk. Az álmennyezet felett, avagy a gerendákban vagy között tudjuk védőcsőben az elektromos vezetékeket a mennyezeti lámpatestekhez, illetve 3 db függesztett csillárhoz vezetni. A csillárok sárgaréz vagy bronz öntvényből készülnek lentre és fentre világító üvegbúrával, melyet a kivitelezéskor határozunk meg. A fényforrást (lehetőleg 27003000 Kelvin-fok színhőmérsékletű) a szakági tervező által megadottak alapján választjuk. A mennyezeti üvegbúra homokfúvott kivitelű, sárgaréz díszítéssel és üveg befogókerettel. Mérete kb. 45 cm átmérőjű és 25-30 cm mély, pontos típusát a beszerzéskor egyeztetni kell a belsőépítésszel. Raktár A jelenleg meglévő, befalazott átjáró helyén új nyílásmérettel, 100×220 cm-es névleges mérettel az előzőekben leírt anyaghasználattal, felületkezeléssel és kiképzéssel befelé nyíló egyszárnyú ajtót helyezünk el sárgaréz kilinccsel és zárható kivitellel (megrendelői igény esetén biztonsági zárral). A 20,16 m2-es raktár padlója a könyvtáréval megegyező parkettázású. A két ablak előtt lévő radiátorburkolat a folyosóknál ismertetett módon készül, az ablakuk felett karnissal és fényáteresztő függönnyel. Az oldalfalak és mennyezet megfelelő előkészítés után fehér matt diszperziós festékkel festettek. A mennyezeten a megjelölt helyeken az elektromos tervező által méretezettek szerint fénycsővel armatúrát helyezünk el a kellő megvilágítás végett. Az oldalfalak mentén, ill. térben az átalakítás után a jelenlegi könyvtár helyén lévő könyvespolcokból készítjük el a raktár polcrendszerét, lehetőleg az alaprajzi kialakításnak megfelelően. A raktár leendő lifttel kapcsolatos falán a mennyezet alatt a szakági tervező (lift) által meghatározott nyílású és ajtajú revíziós nyílást készítünk. A raktárban megrendelői igény szerinti számban és hellyel elektromos dugaljakat helyezünk el. A terven láthatóan opciósan megjelöltük egy leendő, nagy teljesítményű fénymásoló és szkennelő helyét is. Ókönyvtár A 6,46×7,51 m befoglaló méretű, 48,5 m2 alapterületű, az Ifjúsági könyvtártól 22 cm szintkülönbségű Ókönyvtár átjáróját az eredetitől eltérően áthelyezzük egy új nyílás kialakításával, ill. a régi befalazásával, valamint egy nem használt kémény megbontásával (a műszaki vezetővel egyeztetett módon). A nyílás névleges mérete 229×120 cm, mélybéletű kiképzéssel és tokborítással az előzőkben ismertetett módon. Az ajtó tokját úgy alakítottuk ki, hogy szükség esetén utólag ajtót szerelhessünk be. A padló alapanyaga, felületképzése megegyezik az Ifjúsági könyvtáréval.

19

A könyvtári szekrények és polcok látszó szerkezetei válogatott, frízes szlavón tölgyfából és szlavón tölgyfafurnérozott MDF illetve rétegelt lemezből készülnek, az Ifjúsági könyvtárnál már ismertetett módon, de függőleges méretében eltérően, melyet alább taglalunk. A bútorok az oldalfalakon egységes, függőleges osztásúak, azok csak szélességükben térnek el egymástól. A szekrények korpuszai és polcai táblásított fenyőfából készülnek pácolt, lakkozott kivitelben. Színük a kivitelezéskor lesz meghatározva, de a látványtervtől eltérően sötétebb színűek, a látszó felületek pácoltak és lakkszórtak, selyemfényű kivitelben. A polcok 4 cm széles, 2,5 cm vastag tölgyfa T-lécezést kapnak, így nagyobb fesztávnál is jó teherbírásúak lesznek. A könyvtári szekrények korpuszai az elhelyezés után egymáshoz lesznek rögzítve. A lábazat 12 cm magas keményfa, profilra mart kivitelű, bontható kivitellel készül, szükség esetén a bútorok alatt védőcsőben elektromos vezetékeket is helyezhetünk el. A lábazat feletti osztásrend: 36 cm polctávolság, 2,5 cm polc, 36 cm polctávolság, felette 8 cm széles tagozat, amelynek tengelyében kihúzható 55 cm széles, 2 cm vastag, 30 cm mély könyvlerakót terveztünk, táblásított fenyőből, tölgyfa T-lécezéssel, a fiókhúzó gomb bronzból készül, öntött vagy esztergált kivitelű is lehet. A fix 94,5 cm magasságban lévő osztó és a fölötte lévő 6 cm-es fix osztó között 178 cm helyet képeztünk ki, melyek közé 4 db polcot helyeztünk el, változtatható magassággal. A rajzokon az ideális, egyenlő méretű polcosztás és 2,5 cm vastag polcozat látható. A fix 6 cm-es osztó felett 83 cm-es távolságot hagytunk a szintén változtatható magasságú polcoknak. A polctartók fenyőfából készülnek, és klasszikusan kialakított, fogazott kivitelűek, melyek kialakításánál ügyelni kell arra, hogy minél több lehetőség legyen arra, hogy a polcokat különböző magasságokban el tudjuk helyezni. A felső párkányelem 14 cm magas, melynek függőleges profilra mart, sűrűn, centiméterenként fogazott eleme 6 cm magas és 1,2 cm vastag. A felső profilra mart elem 8×6 cm befoglaló méretű, ívesre mart elemében 1,5 cm fogazattal. A szekrények a korpuszok között a rátét keményfa függőleges osztóelem tölgyfából készül, 6×4 cm-es keresztmetszetű, profilra mart élképzéssel. A vízszintes fix osztások közötti tengelyben 4×4 cm alapterületű, 1,2 cm vastagságú gúla díszítésű tölgyfa elemet helyezünk el. A 6 cm-es vízszintes osztás tengelyében helyezzük el a függőleges osztásra 4 mm vastag, 40 cm széles, idomra hajlított, laposacélból készült, konzolosan szerelt fekete acélcsövet, melyhez a létrát támaszthatjuk. Az acélcső 30 mm átmérőjű, 3 mm falvastagságú, melyet hevítünk és használt olajban visszahűtünk, így a felületünk selyemfényű lesz és nem rozsdásodik. Az acélcső végeit ledugózzuk. Az acélcső tartó konzol a függőleges keményfa elemekre szereltek. Mivel a sarokszekrényeknél a csövek és konzolok egymásba érnének, így azokon a helyeken derékszögű konzolt kell kialakítani, amely 1 darabból áll, és melyet fekete színű csavarkötéssel rögzítünk. A helység közepén körbejárhatóan 2 db térben elhelyezett kétoldalas polcozott könyvszekrényt építünk be, az oldalfali szekrényeknél ismertetett módon, melyeket a mennyezethez is erősítünk. A könyvszekrények 2-2 rövidebbik oldala keretbetétes szerkezetű. Az Ókönyvtár bejárata melletti szekrények oldalai betétes kivitelűek, de a betétek csak a bejárat fölött elhelyezett polcokig futnak. A bejárattal szembeni falon lévő 5 szekrényelem középső három egységében a felső 6 cm-es vízszintes osztóelem alatt osztatonként 2-2 szárnnyal float üvegből készült biztonsági üvegezésű (3 mm + fólia + 3mm) 4,8×2,5 cm keresztmetszetű, tölgyfakeretes kivitelű ajtókat építünk be rejtett 3-3 db zsanérral, melyek biztonsági zárral ellátottak. Itt helyezzük el a muzeális értékű könyveket. Az elektromos terv szerint ügyelve a tűzrendészeti előírásoknak, rejtett led-szalag világítást alakítunk ki az ajtók belső keretébe nútolva, melynél figyelembe kell venni, hogy a polcok változtatható magasságúak. A bekötést úgy kell kivitelezni, hogy szükség esetén (pl. az ajtók leemelése) oldható legyen. A rejtett világítással kiemelhetjük az üvegezett szakaszokat, és különböző fényviszonyok esetén is jól láthatóak a könyvtár nagy értékű kincsei. Az ablak melletti két polcban hely hiánya miatt a kihúzható vendéglapot itt nem helyezzük el.

20

A meglévő ablakoknál az Ifjúsági könyvtárban alkalmazott módon a spalettákat és parapetet javítjuk. A parapet előtt helyezzük el a 4×4 cm keresztmetszetű, fenyőfából készült keretszerkezet közé, a gépészterv szerinti méretű és darabszámú radiátort. Biztosítanunk kell, hogy a tetőlapban elhelyezett 8 mm vastag liliommintás sárgaréz lemez kiemelése után a radiátorok légtelenítése és elzárása megoldható legyen. Ennek rásegítéséhez a radiátorburkolat előtt, annak burkolt magasságával 2-2 db mobil, hárompolcos könyvszekrényt helyezünk el, melyek lábazatánál áttörtek, így a radiátor működése zavartalan lehet. A polcok tengelyében a könyvtári asztaloknak megfelelő szerkezettel és kivitellel egy 100×60×76,5 cm befoglaló méretű asztalt helyezünk el, melynél a lehetőséget meg kell adni egy padlódoboz beépítésével, hogy szükség esetén számítógépes munkahelyet tudjunk létesíteni, avagy asztali lámpát elhelyezni (a padlódobozt kiválthatjuk az asztal mögött lévő zárt függőleges oldalfalra szerelt gyenge- és erősáramú dugaszoló aljzattal is. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minden helységben biztosítanunk kell a lábazatban avagy a szabad oldalfalon takarító dugaszoló aljzatok kiépítését is. Az álmennyezet kazettás, betétes kivitelű, melyet fenyőfa párnafára szerelünk a mennyezethez. Amennyiben a mennyezeti síkban eltérés van, úgy a párnafák különböző vastagságával tudjuk beállítani a síkot, az Ifjúsági könyvtár leírásánál már ismertetett módon. Az álmennyezeti kiosztás rendszere szimmetrikus megjelenésű, a betétek között 20 cm széles profilra mart élképzésű álgerendával, mely szlavón tölgyfa furnérozott MDF-ből vagy rétegelt lemezből és szlavón tölgyfa profilra mart T-lécekkel készül. A betéteket, melyeket két mélységgel terveztünk, belülről profilra mart tölgyfával díszítünk. Az álmennyezet felett, avagy a gerendákban vagy között tudjuk védőcsőben az elektromos vezetékeket a mennyezeti lámpatestekhez vezetni. A mennyezeti üvegbúra homokfúvott kivitelű, sárgaréz díszítéssel és üveg befogókerettel. Mérete kb. 45 cm átmérőjű és 25-30 cm mély, pontos típusát a beszerzéskor egyeztetni kell a belsőépítésszel. A fényforrást (lehetőleg 2700-3000 Kelvin-fok színhőmérsékletű) a szakági tervező által megadottak alapján választjuk. Az ablaksor elé a parapet feletti részre az álmennyezet mögött 604 cm hosszú, kétsínes függönykarnist szerelünk, a külső fényáteresztő függöny, a belső dekorfüggöny sötétítőfüggönyként funkcionál. A függönyöket kétoldalra húzzuk dupla redőzéssel, szárnyanként 450×252 cm mérettel. A nehezebb hozzáférhetőség miatt a függönyök széthúzását két oldalra zsinóros megoldással szereljük. Mivel a tanulók egy másik épületből jönnek át az újonnan kialakított könyvtárba, a téli és átmeneti időszakban szükséges felsőruházat elhelyezéséről gondoskodni. Kivitelezéskor egyeztetni kell az Iskola vezetőségével, hogy a folyosó oldalfalain elhelyezett fogasokra, avagy mobil thonet fogasokra helyezzük el a ruházatot. Opcióként felmerülhet egy olyan variáció is, hogy a földszinti térben a lift mellett alakíthatjuk a tárolókat, melyek lehetnek zárható szekrények is, melyben az értéktárgyakat is elhelyezhetik. A tervben opcionálisan egy későbbi időszakban felmerülhető szőnyegezési tervet és látványtervet is mellékelünk. Múzeum Az előzőekben már említett módon a leendő múzeum nyílászárójának helyét és kivitelét is egységesítjük, ismételve, hogy a jelenleg meglévő fürdőszobai és volt-kiskonyhai válaszfalat elbontjuk a volt-folyosóról nyíló szobának a válaszfalával együtt. A szintén előzőekben említett padlásfeljáró átalakításával megnöveljük a múzeum alapterületét, így a 60,74 m2 alapterületű kiállítótér jöhetett létre. A helységet 2 részre osztjuk. A Petőfi Sándor utcára nyíló ablakok előtti 18,15 m2-es területen a padlószintet 10 cm-rel megemeljük, így ezen a területen kiemelten kezelve egy korabeli oskolai osztály hangulatát próbáljuk visszaadni. Itt

21

szeretnénk elhelyezni a Gimnázium tulajdonában jó állapotban meglévő, az 1907-ben, Londonban rendezett Tanszék Kiállításon kitűntetett, Pizinger Lajos által szabadalmaztatott, állítható, öntöttvas padjait és elemeit, melynek fa részeit Michl Alajos kivitelezte, aki az Országház kiemelt termeinek építésében is részt vett. A koncepciónk szerint a két hosszanti falra merőlegesen, 90 cm széles, mennyezetig tartó határoló falat húzunk, mely ennek ellenére nem zavarja az akadálytalan belátást, de nagyobb egységet biztosít egy korabeli osztályterem eredeti hangulatához. Így valójában csak optikailag határoljuk el, de külön választjuk a múzeum többi részétől. Az "osztályterem" magasítását fenyőfa párnafákkal, ácskötéssel kivitelezzük, melyre látszó szegezéssel szereljük a 15-20 cm szélességű fenyőfából készült hajópadlót, melynek felületét öregítjük keféléssel és homokfúvással, majd sötét színre pácoljuk és olajjal felületkezeljük. A 5,88×3 m területű "osztályterem" tengelyében helyezzük el az összeállított padokat, melyekre dekorációként a jelenlegi módon kiállított tanszerekkel kapcsolatos tárgyakat helyezzük el. A paddal szemben kap helyet a meglévő "tanári asztal", melyen az iskola meglévő tanügyi relikviáit állítjuk, és mely mögött korabeli széket szándékozunk elhelyezni. Az "osztályterem" tengelyébe korabeli függesztett lámpatestet szerelünk. A szék mögött az oldalfalon kap helyet a meglévő iskolatábla, melyet krétával feliratozunk, hogy autentikus módon úgy érezzük, hogy egy számtan vagy irodalom órára tévedtünk be. A sarokban helyezzük el a jelenleg is meglévő szekrényt, melynek tetejére a meglévő kitömött állatokat állítjuk. A tanári asztallal szemben lévő fal bal sarkában egy korabeli iskolai vaskályhát terveztünk elhelyezni, melyet annak füstcsövével együtt mutatunk be. A vaskályha előtt, az oldalfal mellett kap helyet a szenes kanna és lapát, avagy egy fatároló rekesz. A pad mögötti falra függesztenénk be az iskola tulajdonában lévő, jelenleg is kiállított vászon térképet, mely alá a padlóra a meglévő ládát helyezzük, rajta egy öreg bárányszőrrel. A hátsó, újonnan kialakított oldalfalra korabeli fogasokat szerelünk, és arra szintén az e korban használatos iskolaköpenyeket vagy ruházatot függesztjük ki, felette öregített polccal, melyre dekorációként könyveket és az oktatással kapcsolatos relikviákat helyezhetjük el. Az iskolatábla két oldalán az oldalfalra petróleumlámpát függesztünk. A két ablak parapetje előtt a radiátorburkolatot öregítjük és abban fekete, sűrű lyukbőségű rácsot helyezünk el (ez lehet akár ketrecháló is feketére festve). Az ablakokra vitrage jellegű karnisokat szerelünk, használt régi csipkefüggönnyel, avagy régi használt lenvászonnal. A két ablak tengelyében posztamensre helyezzük el a földgömböt. A tanári asztal mellett levő 90 cm széles, újonnan kialakított fal belső síkjára kb. 160 cm magassággal, konzolos, fából készült, öregített felületű polcot szerelünk, melyre a meglévő régi rádiót helyezzük el. Ugyanezen fal másik oldala mellett a hosszfallal párhuzamosan könyvespolcot helyezünk ki, mely előtt egy életnagyságú bábut (próbababából átalakítva) helyezünk ki, egy öreg pedellusnak öltöztetve, és mely kezében egy csengőt helyezünk el, utalva arra, hogy akkoriban így jelezték a tanítási órák végét. Az osztálytermen belül a falakat antikoljuk, díszítő festő eljárással. Természetesen a falakat további dekorációs megoldásokkal dúsíthatjuk (régi festmény, fotó, relikvia, plakát stb). A múzeumi tér padlóburkolata szintén fenyő hajópadló, de ennek felülete eltérő az "osztályterem" padlófelületének kialakításától. A padlástéri feljáró kibontásával elértük azt, hogy a berendezhető tér nagyobb és mozgalmasabb lett, ezáltal az állandó kiállítás mellett alkalmas arra, hogy időszaki kiállításokat is rendezhessenek. A múzeumi tér mennyezete és oldalfalai fehér diszperziós festékkel festettek, megfelelő felületi előkészítés után. A világításra ajánlatot tettünk az álmennyezet és világítás kiosztási terven, de az elektromos tervező ezt felülbírálhatja a megrendelő és a belsőépítészek által is elfogadott módon. A megvilágítást úgy kell kialakítani, hogy alkalmas lehessen arra, hogy a mennyezetre alternatívaként felkerülő spot-lámpákkal kiemelhessünk a kiállítás szempontjából fontos elemeket. A meglévő 9 db tárolót kényelmesen el tudjuk helyezni amellett, hogy ezek helye variálható lehessen, így több mozgásteret kapva ahhoz, hogy a későbbiek folyamán változtatni

22

tudjuk a berendezési koncepciót. A személyes megbeszélésünk szerint itt utalunk arra, hogy a múzeum elrendezésének és berendezésének végleges koncepcióját a kivitelezés befejezésekor együtt alakíthassuk ki az Iskola vezetőségének elképzelésének figyelembe vételével. Az udvarra néző ablakok esetében a radiátorburkolatok és árnyékolási megoldások az előterekben tervezettek alapján lesznek kivitelezve, melyeknél a gépész tervező előírásait figyelembe kell venni. A padlásfeljáró ajtaját a kivitelezésnél le kell cserélni egy jó hőszigetelési mutatókkal bíró nyílászáróra. A padláson fellelhető eredeti székeket felújítás után el tudjuk helyezni a Könyvtár területén.

Figyelemfelhívás! A Könyvtár kivitelezéséhez szükséges főbb vezérelvek és kötelezettségek: A kivitelezésnél megengedhető minden, a kivitelezésnél használandó anyagot, faragást, profilmarást, felületkezelést a beépítés előtt mintaként be kell mutatni az Iskola által kijelölt felelős munkatársaknak, illetve a belsőépítész tervezőnek. A munka csak azok elfogadása után folytatódhat. A nem látszó szerkezeti egységeknél szükség esetén megengedhető más, az eredetitől eltérő megoldás vagy anyaghasználat, de a munkafolyamat elkezdése előtt a fent megnevezettekkel elfogadásra kell hogy kerüljenek. A kivitelezésnél használt szlavón tölgyfa csak válogatott, I. osztályú, csomómentes, légszáraz anyagból készülhet, melyek beszerzési forrását az Iskola vezetésével és a belsőépítész tervezővel közölni szükséges. A faanyag válogatásnál figyelembe kell venni, hogy kerüljük az intenzív flóderes anyaghasználatot, törekedni kell arra, hogy mintázata frízes megjelenésű legyen. A vastag furnéros (svartnis) "bútorlapok" előállításánál is a fent leírtak szerint kell eljárni. A bútorlapok készülhetnek MDF anyagból, fenyőfából, illetve szükség szerint rétegelt lemezből. Amennyiben rétegelt lemezt használunk, azok anyaga legalább BB minősítésű kell hogy legyen. A beszerzésnél orosz és ukrán importból származó alapanyagot nem használhatunk (indoklásul: 1986. Csernobil). A faanyagokat gombaölő és égéskésleltető anyaggal kell kezelni, és azokról tanúsítványt, illetve kivitelezői nyilatkozatot kell adni.

A közbeszerzési eljárás ajánlattételénél, illetve a kivitelezés megkezdése előtt a belsőépítészeti tervanyag részeket egymással össze kell vetni és ha bármilyen ütközés merülne fel a kiviteli terv, műszaki leírás, konszignáció és a költségvetés kiírás összevetésekor, az ajánlattevőnek illetve a kivitelezőnek haladéktalanul értesítenie kell a Mezőtúri Református Egyházközösséget, illetve az Iskola vezetőségét valamint a belsőépítész tervezőket.

23

KÖNYVTÁR BELSŐÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents