Könyvelők felelőssége az új PTK szerint – Könyvelői szerződés dr. Sallai Csilla Kamarai tag könyvvizsgáló www.stallum.hu 2014.10.02.
Mottó: „Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, az aggódás nem segít.” (Tibeti mondás)
Az előadás célja: Szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy az új Ptk életbelépésével a könyvelőket, adótanácsadókat még nagyobb felelősség terheli, s erre tudatosan fel kell készülni.
VESZÉLYES ÜZEM
A könyvelő iroda is lehet … Veszélyforrások: • Határidők sokasága; • Hatalmas szükséges szakmai ismeretanyag; • Naprakészség szükségessége; • Jogszabályi környezet bizonytalansága; • Nagyszámú és eltérő ügyfélkör kezelési; • Eltérő feladatok és igények; • Megfelelő kommunikáció; • Stb.
Szükséges szakmai ismeretek • Polihisztor •
minden tudományban jártas
(Forrás: idegen szavak szótára)
Számvitel, adózás, tb, munkajog, vám, Ptk (RÉGI és ÚJ)., Gt., Btk., Számítástechnika – magas felhasználói szint Szakági ismeretek – termeléstechnológia Üzem, munka és vállalatszervezés Pszichológia, Stb.
Ügyfélből eredő kockázatok • Mekkora forgalmat jelent (Σ eszközök, Σ árbevétel + ráfordítások) • Végzett tevékenység bonyolultsága • Ügyfél megfelelő szervezeti felépítése (vezetői szintek, kontaktpartner hiánya) • Csalásra való hajlam, szándék;
Szolgáltatási területek • • • • • • •
Könyvviteli szolgáltatások Adózási szolgáltatások Bérügyviteli szolgáltatások Ügyfélszolgálat Tanácsadás Meghatalmazotti képviselet (állandó , eseti) Opcionális szolgáltatások
Könyvelői munka tartalma
Mit csinál a könyvelő? Eredményt létrehoz: Főkönyvet készít; Beszámolót összeállít; Bérszámfejtést készít; Adóbevallás elkészítése; Statisztika összeállítása; Stb. Tehát: Vállalkozási szerződés, de ...
Ügyet ellát: Képviseli a céget a hatóságok előtt; Nyilvántartásokat vezet; Információszolgáltatást nyújt; Stb. Tehát: Megbízási szerződés, de…
A könyvelői szerződés vegyes szerződés, amely részben megbízási, részben vállalkozási elemeket hordoz. Kérdés: MIÉRT ÉRDEKES EZ???? Válasz: E megítéléstől függ a könyvelő KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
Felelősség az új Ptk-ban Régi Ptk: egységes kártérítési rendszer Új Ptk: osztott rendszer • Szerződésszegéssel okozott kárért (szigorúbb!!!) • Szerződésen kívül okozott kárért Oka: . • Tudatosan vállalt kötelezettséget szeg meg • Úgy kell szerződni, hogy előre feltudja mérni a kockázatokat • Kockázatot a szerződéses alku részévé tudja tenni
Felelősség az új Ptk-ban „Kimentő felelősség”, azaz 1. a károsultnak kell bizonyítania – a felelősség bizonyos kritériumait – azt, hogy a másik oldalon van a károkozó magatartás – azt, hogy abból a hibás magatartásból származott neki a kára (ok - okozati összefüggés)
2. bizonyítottság esetén a károkozó kimentheti magát a felelősség alól … >>>
Osztott felelősségi rendszer A károkozó akkor mentesítheti magát, ha … Szerződésszegés … ha bizonyítja, hogy • a szerződésszegés az ellenőrzési körén kívül eső, • a kárt okozó körülmény (szerződésszegés oka) a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa
Szerződésen kívüli károkozás … ha bizonyítja, hogy • úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, azaz magatartása nem volt felróható
Ügyvezetői felelősség Könyvelő cég ügyvezetőjeként Új Ptk 3 relációban tér ki rá: 1. Társaság és a vezető tisztségviselő Szerződésszegésért való felelősség (Ez is egyfajta szerződés … )
2. Társasági hitelezők és a vezető tisztségviselő Szerződésen kívüli károkozás felelőssége
3. Vezető tisztségviselő és a szerződésen kívüli károsult Szerződésen kívüli károkozás felelőssége
6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 6:540. § [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] (1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
Kötelmi jog alapján az általa végzett tevékenységért
Szerződés 6:59. § [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] (1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. (2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. (3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.
ÁSZF 6:77. § [Általános szerződési feltétel] Szerződési feltétel, amelyet • az alkalmazója több szerződés megkötése céljából • egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül • előre meghatározott, • a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (!) Az ÁSZF-et alkalmazó felet terheli a bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, ha azt a másik fél elfogadta.
Szerződésszegés 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Szerződésszegés 6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
Régi és/vagy új Ptk.: mikor, melyiket kell alkalmazni? • Az új Ptk. - a hatályba lépést követően keletkezett szerződésekre kell alkalmazni. – Új ügyfélnél már csak új Ptk.
• 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó !!! • A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a korábbi szerződésüket az új Ptk. alá helyezik, ezt azonban csak a szerződés egészére lehet megtenni.
Hatálybalépést megelőzően megkötött szerződések A döntés meghozatalánál érdemes számításba venni a szerződésszegéssel kapcsolatos kártérítési szabályok változását! – Régi Ptk - felróhatóságon alapuló kártérítési felelősség. – Új Ptk - a szerződésszegésért való objektív felelősség, amely fokozottabb szolgáltatói (könyvvizsgálói, könyvelői) felelősségi formát jelent.
!!! Akár 2 féle szerződéssel is lehet !!!
Titoktartás (1) • Ügyfél – könyvelő viszonylatában Tárgya: üzleti titok + személyes adatok - Személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv - Új Ptk – MÁSODIK KÖNYV: SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:46. § [A magántitokhoz való jog] • (1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára.
Titoktartás (2) 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] • (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
Titoktartás (3) KÖVETKEZMÉNYEK:
• 2:52. § [Sérelemdíj] • 2:53. § [Kártérítési felelősség]
Titoktartás (4) 2:52. § [Sérelemdíj] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - … - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - … - tekintettel, egy összegben határozza meg.
Titoktartás (5) 2:53. § [Kártérítési felelősség] Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
Lásd: 6:518 – 6:534
Könyvelői felelősség • Megosztott a felelősség, mert – csak az szállhat át, ami a könyvelési szerződésben van. – Ügyfél sem hivatkozat szakértelem hiányára („törvény nem ismerete nem mentesít”) • Megosztás eszköze a könyvelési szerződés – mely feladatra tejed ki, – adott feladat megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján végzi a könyvelő.
A felelősség megosztása • Szolgáltatás korrekt tartalmi meghatározás – Mi tartozik a szolgáltatásba – Mi nem tartozik a szolgáltatásba – Opcionális szolgáltatások
• Eljárási szabályok • Együttműködés szabályai • Garanciák
Felelősség korlátozása • Korlátozás eszköze – Feladatok optimális meghatározása Ami nem a könyvelő feladata, abban „csak” tanácsot tud adni >>> Tanácsadásra megbízási szerződés az irányadó >>> csak gondossági kötelem – Időbeli korlátozás – Ptk-ban 5 év elévülés, de kevesebbre is megállapodhat … – Tárgyi korlátozás – nem megfelelő bizonylatokból eredő károk – Felmentvény – nem visszavonhatatlan garancia, de …
Szakmai felelősségbiztosítás (1) • Egyre több ügyfél kéri – szerződésben garancia • Szakmai hibára, mulasztásra • Tisztán pénzügyi veszteségek fedezetére – Mulasztási bírság, adóbírság, egyéb bírság (OEP), önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék.
• Szakmai területekre külön-külön – Könyvelés, adótanácsadás, bér-adóbevallás, pénzügyi tanácsadás, egyéb (Pl. HR)
• Eljárásnál kiindulási pont: könyvelői szerződés!!!
Szakmai felelősségbiztosítás (2) Időpontok: – Károkozás – Kár keletkezése – Kárbejelentés
Mindhárom eseménynek biztosítással lefedett időszakban kell lenni !!!
Biztosítással lefedett időszak: – Biztosítási időszak – hatályba lépéstől lejáratig – Kiegészítő biztosítás - Retroaktív (<<<<<<) (max. 5 év) - Utófedezet (>>>>>>)
Egy jó könyvelői szerződéssel …
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
