Könyvelési alapismeretek
PRÓBALECKE Az ELO Könyvkiadó Kft. Könyvelési alapismeretek tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik szeretnék elsajátítani a könyvelő szakma alapjait és a gazdasági élettel foglalkozó szakemberként pontos ismereteket kívánnak szerezni a könyvvitel területéről. Tananyagsorozatunk segítséget nyújt abban, hogy egyéni vállalkozóként el tudja készíteni könyvelését, vagy munkavállalóként el tudja látni egy vállalkozás bonyolult könyvelési teendőit. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt a könyvelés alapfogalmaival, beszámolási- és könyvvezetési kötelezettségével kapcsolatban, képet ad a különböző vállalkozási formákról. Ezen túl a leckékből többek között megtanulhatja a leltározás, idősoros- és számlasoros könyvelés, analitikus- és szintetikus elszámolás, év eleji nyitás, év végi zárás folyamatát, hogy széles látókörű gazdasági szakember váljon Önből. Arra is lehetősége van, hogy a távoktatási tananyagsorozatot követően tovább bővítse könyvelési ismereteit a Könyvelés középfokon tananyagsorozatunk révén. Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában. Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybevételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához! A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.
2
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
A LECKÉK FELÉPÍTÉSE A Könyvelési alapismeret tananyagsorozat 24 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsomagonként (12 db) fogjuk elküldeni Önnek.
Először gondosan olvassa el az új anyagrészt, hogy jól megértse, miről van szó. Ez még nem tudás! Ha a lecke könyvelési tételeket közöl, a megértés után próbálja meg egyedül, a könyv segítsége nélkül elkönyvelni a tételeket, amelyeket a tankönyv mint új tananyagot közöl. Hasonlítsa össze a könyvben leírtakkal a saját munkáját, és ha hibás, javítsa ki piros ceruzával, legyen önmaga tanára. Oldja meg újra, amíg hibátlan nem lesz! A könyv minden leckéhez ad próbafeladatot, melynek kidolgozására ez után kerüljön sor. A próbafeladatok megoldását az összefoglalás után minden esetben megtalálja. A próbafeladat elkészítése után lapozza fel annak megoldását, a jó tételeket a sor végén pipálja ki, a rosszakat húzza alá a piros ceruza segítségével. Az Európai Levelező Oktatási Kft. tanára is így fogja javítani minden alkalommal az Ön által elkészített és elküldött házi feladatot. A házi feladat elkészítésére a próbafeladat megoldása után kerüljön sor.
@
A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, tanulási tempójától függően rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.
ÜGYFÉLOLDAL Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.
A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást.
3
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
PRÓBALECKE
A Könyvelési alapismeretek tananyagsorozat tematikája 1. lecke: A vállalkozások eszközei, az eszközök csoportosítása. Bemutatjuk a könyvelés legalapvetőbb fogalmait, mint a vállalkozás vagyona és eszközei.
13. lecke: Anyagbeszerzés- és felhasználás. Ebben a leckében megismerkedünk az anyagok fajtáival, megtanuljuk az anyagokkal kapcsolatos gazdasági események könyvelését a beszerzéstől kezdve a felhasználásig. Megismerkedünk továbbá a havi átlagár kiszámításával és jelentőségével.
2. lecke: A források csoportosítása. Bővítjük ismeretét az alapvető fogalmakkal kapcsolatosan, ismertetjük a könyvelés alapvető és fontos összefüggéseit, melyek elengedhetetlenek a könyvelésben.
14. lecke: Jövedelemelszámolás. Ebben a leckében elsajátítjuk a bérek könyvelésével kapcsolatos feladatokat. Megtanuljuk, hogy melyek a bér elemei, megismerjük a járulékokat. A témakörrel kapcsolatban az egyes időpontokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat is tanulmányozzuk.
3. lecke: Alapfogalmak tisztázása, költség, kiadás, bevétel, árbevétel, bizonylatok. További alapvető fogalmakat mutatunk be, mint a termelési és pénzügyi alapfogalmak. Bemutatjuk a költségek fogalmát.
15. lecke: Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások. Ebben a leckében a tárgyi eszközök témakörében bekövetkezett gazdasági események könyvelésével ismerkedünk meg. Átismételjük a tárgyi eszközök fogalmát, csoportosítását.
4. lecke: Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség. Vállalkozási formák, számviteli rendszerek. A tananyagban további alapfogalmakat mutatunk be, átvesszük a könyvvitel és számvitel közötti különbséget, a beszámolási kötelezettséget és a könyvvezetési technikákat is.
16. lecke: Az értékcsökkenés, és az értékcsökkenési leírások könyvelése. Elsajátítjuk az értékcsökkenés számítási módszereit, és a hozzá tartozó könyvelési tételeket. Megtanuljuk a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés, az értékcsökkenési leírás fogalmát is.
5. lecke: Leltár és leltározási munkálatok. A lecke végére megismeri a leltár fogalmát, a leltározás menetét és módszerét is, majd a lecke második részében feladaton keresztül mélyítjük tudását az eddig tanultak kapcsán.
17. lecke: A termelési folyamat elszámolása. A termelési vagy szolgáltatási folyamat során felmerülő alapfogalmak megismerése után a könyvelési tételeket komplett feladatokon keresztül ismerjük meg, valamint új gazdasági eseményeket is gyakorolunk.
6. lecke: Az egyszerűsített mérleg. Bemutatjuk a mérleg kimutatást, mely a leltár alapján készül az eszközök és források tagolásával. Továbbá ezen leckében is gyakorlatok segítségével tudja az eddig tanultakat átismételni.
18. lecke: Az értékesítési folyamat és az általános forgalmi adó elszámolása. Ebben a leckében megismerkedünk a számlával. Elsajátíthatja, hogy mely adatokat kell ennek a könyvelési dokumentumnak tartalmaznia. 19. lecke: Az eredmény megállapítása. Ebben a leckében a gazdasági év végén történő könyvelési feladatait fogjuk elsajátítani, amit szakkifejezéssel zárásnak nevezünk. Végül megállapítjuk, hogy a vállalkozásunk eredményes volt-e.
7. lecke: A könyvviteli számla fajtái, a naplók, a főkönyvi számla. Ebben a leckében megismerkedünk a könyvelési számlák fogalmával, fajtáival, könyvelési szabályaival, megint egy lépéssel tovább haladunk a tényleges könyvelés irányába. 8. lecke: A tételszerkesztés szabályai. Megtanulja, hogyan kell a könyvelési tételeket megszerkeszteni, majd ténylegesen elkönyvelni. Alapvető gazdasági események tételszerkesztését és könyvelését gyakorolja naplóban.
20. lecke: Év végi munkálatok, zárás. Ebben a leckében tovább folytatjuk a zárási munkálatokat. Lezárjuk az eszköz- és forrásszámlákat, majd elkészítjük a főkönyvi kivonatot, mely segít abban, hogy az esetleges könyvelés közben történt számszaki hibákat feltárja.
9. lecke: Idősoros és számlasoros könyvelés. Átvezetés a naplóból a főkönyvbe. Gyakorolhatja a tényleges könyvelést naplóban, főkönyvi számlákon. Elkészítjük első összesítő kimutatásunkat, a könyvelésünk alapján összeállított főkönyvi kivonatot.
21. lecke: Összefoglaló munkagyakorlatok. Ebben a leckében sok-sok próbafeladat segítségével tudja a megtanult gazdasági eseményeket begyakorolni.
10. lecke: Analitikus és szintetikus elszámolás. Folyószámlakönyvi kivonat. Ebben a leckében az analitikus (részletező) és szintetikus (öszszevont) könyveléssel ismerkedünk meg összefüggő feladaton keresztül. 11. lecke: Pénzügyi mutatók. Ebben a leckében a pénzügyi mutatószámok kiszámításával ismerkedünk meg a mérlegből, eredménykimutatásból vettek figyelembevételével. Ezeknek a mutatóknak az elemzését is elvégezzük, továbbá összehasonlítjuk az előző időszak mutatóival.
22. lecke: Az egyszeres könyvelés megismerése. Ebben a leckében részletesen bemutatjuk a naplófőkönyv felépítését, könyvelési szabályait, összefüggéseit.
12. lecke: A könyvelési hibák javítása. Ebben a leckében megismerkedünk a hibajavítással, majd a lecke második részében az eddig megtanultak gyakorlása történik egy teljes munkagyakorlaton keresztül.
24. lecke: Könyvelési feladatok számítógépen. Összehasonlítjuk a kézi és a gépi könyvelést egy mintafeladat segítségével, valamint további alapfogalmakat is megtanulhatunk, melyek a gépi könyvelés ismeretéhez feltétlenül szükségesek.
4
23. lecke: A számítógép felépítése. Ez a lecke a számítástechnika alapvető fogalmaival ismerteti meg, melyek szükségesek a számítógépes könyvelés alkalmazásához. Ismertetjük a számítástechnika rövid történetét is.
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
ELÕSZÓ Előszó – melyből megtudhatja, miről szól a lecke.
az 5-6. leckéhez Egy új vállalkozás megindításakor a tulajdonos, vagy a tulajdonosok fontos feladata, hogy számba vegyék a vállalat vagyonát. Ezért készítik el az induláskor a nyitómérleget. A nyitómérleg, amely az induló gazdasági szervezet alapokmánya, csak úgy készíthetõ el, ha az induláskor beszerzett, és így rendelkezésre álló eszközökrõl és a forrásokról pontos, részletes és mindenre kiterjedõ felmérést végeznek, vagyis leltároznak. Ennek alapján készítik el a nyitóleltárt. A leltár végigkíséri a vállalkozás egész életét. Nemcsak a vállalat megindulásakor kell leltárt és mérleget felfektetni, hanem minden év végén is. Mit ír errõl a számviteli törvény? 69. § (1)
„A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és a törvény elõírásai szerint megõrizni, amely tételesen, ellenõrizhetõ módon tartalmazza.... a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévõ eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.”
A törvénynek ebben a szakaszában a „fordulónap” szó számunkra még ismeretlen. Fordulónapnak nevezik azt a napot, amely napra a feljegyzett eszközök és források értéke vonatkozik. Mivel a leltár és a mérleg készítése az üzleti év végén kötelezõ, ez a leltár és a mérleg fordulónapja. Ez azt jelenti, hogy az üzleti év végén a vállalat a feljegyzett eszközökkel és forrásokkal rendelkezik, amelynek az értéke annyi, amennyit a leltár, és az ennek alapján készített mérleg tartalmaz. A pontos leltárkészítés a vagyonvédelem fontos eszköze. Ha valamilyen okból a vagyonrészek valamelyike kárt szenved elemi csapás következtében (tûzvész, árvíz, villámcsapás stb.), leltározás útján lehet megállapítani akár nagyságát. Sajnos elõfordul néha, hogy a vállalati vagyon ellen bûncselekményt követnek el. Felsorolunk ezek közül is néhányat. BTK 316.
§ A büntetõtörvénykönyv (BTK) 316. §-a szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, az lopást követ el. Ha az eltulajdonított érték az 5000 Ft-ot nem haladja meg, akkor a cselekmény szabálysértésnek minõsül.
BTK 317.
§ „Sikkasztást az követ el, aki a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy úgy kezeli, mintha a sajátja lenne. Ha tehát a pénztáros, akire rábízzák a vállalat készpénzének kezelését, kivesz a pénztárból valamilyen összeget, és azt saját céljaira elkölti, ez nem lopásnak minõsül, hanem sikkasztásnak (BTK 317. §). Az értékhatár itt is 5000 Ft. Ha
(5. lecke, 1. oldal)
5
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Könyvelési alapismeretek
7. lecke
5
A könyvelési számlák fajtái Attól függõen, hogy milyen vagyonrészeket vagy gazdasági eseményeket könyvelünk, más és más fõkönyvi számlákat kell használnunk. Ezeket a fõkönyvi számlákat, amelyeket idegen szóval kontónak nevezünk, négy nagy csoportba oszthatjuk. Az eszközökkel kapcsolatos változásokat eszközszámlákon vezetjük. Ezekkel a számlákkal kapcsolatos tudnivalók: Minden növekedés a Tartozik oldalra kerül. Minden csökkenés a Követel oldalra kerül. A számlának Tartozik egyenlege lehet. (Kivételek persze vannak.) A források változásait a forrásszámlákon tartjuk nyilván. A forrásszámlákkal kapcsolatos tudnivalók: Minden növekedés a Követel oldalon látható. Minden csökkenés a Tartozik oldalra könyvelendõ. A számláknak csak Követel egyenlege lehet. (Kivételek persze vannak.) Az eszköz- és forrásszámlákat együtt mérlegszámláknak nevezzük. A költségeket külön költségszámlákon vezetjük, amelyeken ugyanúgy könyvelünk, mint az eszközszámlákon, mivel a költségek eszközjellegû számlák. Vagyis:
Minden növekedés a Tartozik oldalt gyarapítja. Minden csökkenés a Követel oldalon vezetendõ. Az eredményszámlákra a vállalat nyereségével és veszteségével összefüggõ tételek kerülnek. Ezeken a számlákon úgy könyvelünk, mint a forrásszámlákon, mivel az eredményszámlák forrásjellegû számlák.
A Követel oldalra kerülnek az eredményt növelõ tételek. A Tartozik oldalon az eredményt csökkentõ tételeket találjuk. Továbbá megkülönböztetünk még: – technikai számlákat, melyek a könyvelés technikáját segítik elõ, – helyesbítõszámlákat, melyek a nyilvántartásban szereplõ értéket a számviteli törvénynek megfelelõ értékre helyesbíti. A költség- és eredményszámláknak nincs nyitásuk és zárásuk. A Tartozik szót T betûvel, a Követel szót K betûvel jelöljük.
(7. lecke, 5. oldal)
6
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
38
10. lecke
Könyvelési alapismeretek
TIZEDIK LECKE Második rész A régi magyar szólásmondás szerint gyakorlat teszi az embert mesterré. Nos, mi azt szeretnénk, ha Ön a könyvvitelben „mester” lenne. Ezért most a második részben gyakorolni fogjuk az analitikus könyvelésrõl tanultakat, lehetõséget adva, hogy Ön is kipróbálja tudását. Természetesen most sem hagyjuk kedves Hallgatóinkat magukra. Az összefoglalás után megtalálják az egyes feladatok megoldását. Elõször egy rövid példán keresztük nézzük meg, hogyan oldja meg az analitikus anyagkönyveléssel kapcsolatos feladatokat.
10/1
PRÓBAFELADAT
Mackó úr méhész, de méhésztársaitól is vásárol mézet, hogy értékesítse. Fennen hirdeti, hogy az egészséges táplálkozás elûzi a betegségeket. De ha már valakit mégis megtámadott valamilyen kór, „fûben, fában orvosság” van alapon, mindenre tud valamilyen jó tanácsot adni, hogy természetes szerekkel legyõzze a bajt. Ezért gyûjtet méheivel többfajta mézet. Jó szívvel kínálja a hársfavirágmézet a megfázásban szenvedõknek, a gesztenyevirág mézét, amely különleges és nagyon ritka, a méhpempõs krémeket a ráncaitól megszabadulni kívánó hölgyeknek, no meg az akácmézet, amely felséges illatával a teát kedvelõk táborát örvendezteti. A továbbiakban Mackó úr anyagkönyvelését vizsgáljuk. A különbözõ mézekrõl analitikus nyilvántartást vezet. Mi most csak azokkal a számlákkal fogunk foglalkozni, amelyek az analitikus számlák vezetésének gyakorlásához feltétlenül szükségesek. Mackó úr kiemelt számláinak egyenlegei a következõk 2008. augusztus 1-jén: Anyagkészlet 19.300 Ft Elszámolási betétszámla 1.500.000 Ft Anyagkészletének részletezése: Vegyes akácméz 10 kg 350 Ft/kg Akácméz 12 kg 500 Ft/kg Gesztenyeméz 14 kg 700 Ft/kg Összesen
3.500 6.000 9.800 19.300
Megnyitjuk a fõkönyvi számlákat, felvezetjük az egyenlegeket. A számlák nyitása után elkönyveljük a naplóban az augusztus havi gazgasági eseményeket. 1-jén: 2-án: 3-án: 5-én: 8-án:
Darázs György szállít 15 kg akácmézet, 500 Ft/kg + 20% áfa Felvesz házipénztárába 20.000 Ft-ot Mézeskalács gyártásához felhasznál 8 kg vegyes virágmézet, 350 Ft/kg-ot Átutalja a bankon ketesztül Darázs Györgynek tartozását. Virág Vendel 10 kg gesztenyemézet ad el Mackó úrnak 700 Ft/kg + 20% áfa összegért. A számla összegét készpénzben kiegyenlíti.
(10. lecke, 38. oldal)
7
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
24
12. lecke
Könyvelési alapismeretek
TIZENKETTEDIK LECKE Elsõ rész Hibajavítás Az elsõ lecke bevezetõ részében foglalkoztunk a hibásan beírt számok javításával. Ismétlésképpen idézzük fel az ott tanultakat. Könyvelésünk közben elõfordulhat, hogy hibás szám kerül valamelyik tétel végére. A hibát csak szabályosan javítsuk. A szabálytalan javítás megkérdõjelezi a könyvelés szavahihetõségét. Ha azonnal, vagy egy kis idõ után észrevesszük, hogy tévedtünk, a hiba aránylag könnyen javítható. A hibás számot egy vízszintes vonallal áthúzzuk és a jót föléírjuk. A hibás számot mindig úgy kell javítani, hogy a késõbbiek során a hibás szám is jól olvasható legyen a csalások elkerülése miatt.
Érdekes információkkal színesebbé varázsoljuk az elméleti ismereteket.
Ezért tilos a számok átmázolása, összevissza firkálása, radírozása, egyáltalán megsemmisítése. A hibás számok szabályos javítása a következõ: 349 498
Hasznos lenne, ha most az alaposabb ismétlés kedvéért visszalapozna az elsõ lecke bevezetõ részéhez. Ez a hibajavítási módszer csak akkor alkalmazható, ha csak az elkönyvelt számok hibásak, de a tételek nem, és még nem készült összesítés a könyvelési tételrõl. Más az eljárás akkor, ha a könyvelési tételeknél, a számlák megnevezésében történt a tévedés. A téves számlák javítása stornótétel lekönyvelésével történik. A sztorníroz szó ellenjavítást jelent, a hibásan leírt tétel megsemmisítését. A hibás tétel javítása stornótétellel történik, a mûveletet stornírozásnak nevezzük. Ezt ne keverjük össze az áfatörvény szerinti érvénytelenítõ számlával! Az érvénytelenítõ számlát akkor kell kiállítani, ha egy gazdasági esemény megsemmisült, nem jött létre, de a számlát már elõre kiállítottuk. Ha kézzel írott számlát rontunk, áthúzzuk, és ráírjuk, hogy rontott (és nem stornó). A könyvelõ, aki hibát követett el a könyvelési tételeknél, és utána javította a hibát, így jelenti a fõnökének: „A hibát stornotétellel javítottam.” Ez a mondat a következõ munkafolyamatokat tartalmazza: Megsemmisítettem a hibás tételt, majd elkönyveltem a jót. Könyveljünk most mi is néhány tételt, és szándékosan kövessünk el benne hibát, hogy példán keresztül is lássuk a javítás módját. (12. lecke, 24. oldal)
8
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
26
12. lecke 12/1
Könyvelési alapismeretek
PRÓBAFELADAT Javítás számáthúzással
Próbafeladatainkon keresztül elmélyítheti tudását.
Hebehurgya Jenõ 8 db golyóstollat vásárolt, darabonként 200 Ft-ot fizetett a 20% áfával együtt. A könyvelési tételt így vezette be a nyilvántartásba: Tartozik számla
Könyvelt számla
Szöveg
Anyagok
Pénztár
Beszerzés
Elõzetesen felszámított áfa Pénztár
Összeg 1.200
20% áfa
400
Ez bizony hibás. A számítás helyes módja: .................... x ... Az áfával megnövelt számla értéke: – 20% áfa A számla áfa nélküli (nettó) értéke
= .............. Ft .............. Ft .............. Ft .............. Ft
Most már bátran lehet javítani Hebehurgya úr könyvelését számáthúzással, mert a hibát azonnal észrevette, és még semmilyen összegzést nem készített a tételekbõl. 12/2
PRÓBAFELADAT Javítás sztornótétellel
Úgy látszik nem volt teljesen tiszta a lelkiismerete, ezért ellenõrizte az elõzõ napi bejegyzéseit is. A következõ gazdasági eseményeket vetette papírra: 1. Felvett a bankból 200.000 Ft-ot és kifizette munkabérre. 2. Befizetett a házipénztárból a bankba 15.000 Ft-ot. 3. Átutalta a bankjából az elektromos számla összegét: 12.000 Ft-ot. (A számla összegét a szállítóknak utaltuk át.) Tartozik számla
Követel számla
Szöveg
Összeg
1.a Pénztár
Elszámolásai betét szla.
Felvét
200.000
1.b Bérköltség
Pénztár
Bérfizetés
200.000
2. Elszámolási betét
Pénztár
Befizetés
15.000
3. Anyagköltség
Pénztár
Átutalás
12.000
Kedves Hallgató! Ön kiváló könyvelõ, így észrevette, hogy a fenti tételek közül kettõ hibás. Itt már áthúzással nem lehetett a hibát kijavítani, mert a könyvelés során hibás, oda nem illõ számlával is dolgozott, ezért sztornírozni kellett a hibás tételeket, majd elkönyvelni a jót. (12. lecke, 26. oldal)
9
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
34
12. lecke
Könyvelési alapismeretek
Mellékszámítások
A jegyzett tõke kiszámítása: Eszközök Tárgyi eszközök Anyagok Késztermékkészlet Vevõk Pénztár Elszámolási betétszámla Összesen Összes eszköz Összes ismert forrás Jegyzett tõke
6.000.000 900.000 400.000 500.000 60.000 1.000.000 8.860.000
Ismert források: Rövid lejáratú hitelek Szállítók Jövedelemelszámolás Összesen
900.000 560.000 120.000 1.580.000
8.860.000 – 1.580.000 7.280.000
4-én: Az anyag vételára: 600 x 700 = 420.000 Ft. Hozzá elszámolt áfa: 420.000 x 0,2 = 84.000 Ft. 6-án: A nyomtatvány áfaösszege: 7.000 x 0,1667 =1.120 Ft. A nyomtatvány áfa nélküli összege: 7.000 – 1.120 = 6.880 Ft. 8-án: Az értékesített késztermék áfaösszege: 300.000 x 0,2 = 60.000 Ft. 9-én: átutalás a szállítóknak: 420.000 + 84.000 = 504.000 Ft. 12-én: A vevõk átutalása: 300.000 + 60.000 = 360.000 Ft. 14-én: A hitel törlesztése: 900.000 : 3 = 300.000 Ft. 18-án: Anyagbeszerzés áfaösszege: 90.000 x 0,2 = 18.000 Ft. Az anyag áfa nélküli ára: 86.400 – 14.400 =7 2.000 Ft. 20-án: Az értékesített késztermék áfaösszege: 60.000 x 0,2 = 12.000 Ft. 26-án: A vásárolt göngyöleg áfaösszege 40.000 x 0,2 = 8.000 Ft. 28-án: A göngyöleg árának kiegyenlítése: 40.000 + 8.000 = 48.000 Ft. Jó János könyvelése végeztével néhány pénzügyi mutató értékére is kíváncsi volt. Elõször a likviditási mutatót számította ki. Képlete: Forgóeszközök x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségekhez tartozó vagyonrészek részletezését a második lecke végén levõ „Segédlet”-ben találja meg. Az adatokat a fõkönyvi kivonat egyenleg rovata tartalmazza.
Hasznos tanácsokat adunk a tanultak alkalmazásához.
A fizetendõ áfa az adóhivatalnak befizetendõ, amelybõl elõzõleg az elõzetesen felszámított áfát le kell vonni, mert azt az adóhivataltól vissza lehet igényelni. Csak a kettõ különbségét kell átutalni.
(12. lecke, 34. oldal)
10
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
14
13. lecke
Könyvelési alapismeretek
Anyagfelhasználás havi átlagár alapján Induljunk ki most is a legegyszerûbb esetbõl! Mesterünk a hónap folyamán 4 alkalommal vásárolt anyagot. Az anyag minden esetben kiváló volt, szállítási költséget nem kellett fizetni, sem visszaküldéssel, sem engedmény kéréssel nem kellett bajlódnia. Március 3-án beszerzett 75 kg anyagot, 300 Ft/kg + 20% áfa. 10-én vásárolt újra 80 kg anyagot, 310 Ft/kg + 20% áfa. 19-én érkezett 60 kg anyag, 320 Ft/kg + 20% áfa. A hó folyamán felhasznált összesen 200 kg anyagot. Kiszámítandó az anyagfelhasználás értéke. Az anyagfelhasználásnál a kifizetett általános forgalmi adót nem szabad figyelembe venni, a fizetett áfa nem növelheti a termék önköltségét. Ezek alapján állítjuk össze az anyagkészletszámlát. Mellékszámítások Március 3-án 10-én 19-én Összes beszerzés 215 kg.
75 x 300 = 80 x 310 = 60 x 320 =
A hó folyamán felhasznált: 4-én 70 kg 20-án 50 kg 28-án 80 kg Összesen 200 kg
22.500 Ft 24.800 Ft 19.200 Ft 66.500 Ft
anyagot anyagot anyagot anyagot
Az anyagfelhasználás kiszámításának legegyszerûbb módja az, ha a hónap végén összeadják a beszerzett anyagértékeket és ezt elosztják a beszerzett mennyiséggel. Ez az átlagár. Ezt az átlagárat szorozzák meg a havi anyagfelhasználás mennyiségével.
A fenti példa alapján: 1 kg anyag átlagára = =
66.500 215
a hó folyamán beszerzett anyag értéke = beszerzett anyag mennyisége
= 309,30 Ft/kg, lefelé kerekítve 309 Ft/kg
A havi anyagfelhasználás értéke: 200 x 309 = 61.800 Ft. Könyvelési tétel: K Alapanyagok T Anyagköltség
Felhasználás 61.800
Az „Alapanyagok” és az „Anyagkészletszámla” elnevezés egyformán helyes. Lényeges azonban, hogy munkálataink során mindig, következetesen ugyanazt a megnevezést használjuk.
(13. lecke, 14. oldal)
11
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Könyvelési alapismeretek
15/2
15. lecke
PRÓBAFELADAT – M e goldás
Mellékszámítások Eladási ár áfával együtt: 20% áfa: 480.000 x 0,1667 Nettó ár: A megoldások segítségével ellenőrizheti munkájának eredményességét.
21
480.000 Ft – 80.000 Ft 400.000 Ft
Sorszám Tartozik számla
Követel számla
Szöveg
1.
Egyéb berendezések, jármûvek
A bruttó érték kivezetése
2.000.000
A terv szerinti értékcsökkenés kivezetése Árbevétel
1.200.000
2.
3. 4. 5.
Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Egyéb berendezések, jármûvek terv szerinti értékcsökkenése Belföldi követelések
Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Értékesített tárgyi eszközök bevétele Belföldi követelések Fizetendõ áfa Elszámolási betétszámla Belföldi követelések
T 1.
20% áfa Átutalás
400.000 80.000 480.000
Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K 2.000.000 2. 1.200.000
Bruttó érték (T forgalom) Értékcsökkenés (K forgalom) Nettó érték A veszteség kiszámítása: Nettó érték Árbevétel Veszteség
15/3
Összeg
2.000.000 – 1.200.000 800.000
800.000 – 400.000 400.000
PRÓBAFELADAT – M e goldás
Selejtezés T Különféle egyéb ráfordítások
K Mûszaki berendezések, Terven felüli Ö 100.000 gépek terven felüli értékcsökkenés értékcsökkenése elszámolása T Mûszaki berendezések, K Mûszaki berendezések, Kivezetés a Ö 100.000 gépek terven felüli gépek nyilvántartásból értékcsökkenése T Mûszaki berendezések, K Mûszaki berendezések, Ö 900.000 gépek terv szerinti gépek értékcsökkenése
(15. llecke, 21. oldal) (15 k 21 ld l)
12
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Könyvelési alapismeretek
16. lecke
31
Példák a beruházások elkönyvelésére és az értékcsökkenések kiszámítására Az Erdõszéli Fafeldolgozó Vállalat új fûrészgépet vásárolt, hogy vevõit még jobb minõségû termékekkel tudja kiszolgálni. Az új fûrészgép számlázott értéke 2.400.000 Ft + 20% áfa. A szállításért 260.000 Ft + 20% áfa összeget utalt át a szállító vállalatnak, míg beszerelési díjként a számlázott érték 10%-át +20% áfát számítottak fel. A gépet a beszerelés után üzembe helyezték. Mûszakilag megállapított élettartama 12,5 év, így az értékcsökkenési leírási kulcs 8% (
= 8). A maradványérték egészen kis
összegû, ezért nem kell figyelembe venni. Könyveljük el a beszerzéssel kapcsolatos könyvelési tételeket. Számítsuk ki a negyedévi értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást, majd vezessük rá a megfelelõ számlákra. Mennyi lesz a gép nettó értéke, mûködésének harmadik éve után? Mellékszámítások: 2. A számlázott ár 2.400.000 Ft, 20% áfa = 2.400.000 x 0,2 = 480.000 Ft. 4. A szállítási költség 260.000 Ft, 20% áfa = 260.000 x 0,2 = 52.000 Ft. 6. Szerelési költség 240.000 Ft, 20% áfa = 240.000 x 0,2 = 48.000 Ft. 7. Bankértesítés az átutalásról, a szállítókkal szembeni tartozás kiszámítása: T
Beruházási szállítók 1. 2. 3. 4. 5. 6.
K 2.400.000 480.000 260.000 52.000 240.000 48.000
Átutalandó a számla egyenlege: 3.480.000 Ft. 8. Az aktiválás összegének megállapítása: T 1. 2. 3.
Befejezetlen beruházások 2.400.000 260.000 240.000
K
Aktiválandó összeg a számla egyenlege: 2.900.000 Ft. 9. 1 évi értékcsökkenés: 2.900.000 x 0,08 = 232.000 Ft. 232.000 1/4 évi értékcsökkenési leírás: = 58.000 Ft. 4 (Azért osztottunk 4-gyel, mert egy évben 4 negyedév van.)
(16. lecke, 31. oldal)
13
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
26
18. lecke
Könyvelési alapismeretek
TIZENNYOLCADIK LECKE Elsõ rész
Általános tudnivalók Ismerkedjünk meg az értékesítéssel kapcsolatos legfontosabb elõírásokkal, amelyek a Számviteli törvényben találhatók. „72. § (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerzõdés szerinti teljesítés idõszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésû készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
Elsajátíthatja a leckéhez kapcsolódó törvényeket és jogszabályokat.
(2) A teljesítés idõszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevõnek a szerzõdésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevõ által elismert, elfogadott számlában, vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel egyezõ árbevételt c) az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történõ elszámolás idõszakában.”
Összefoglalva: Az értékesítés nettó árbevételébe mindenkor csak az áfa nélküli összeget szabad beszámítani. Ha a vevõ visszaküldi minõségi kifogás miatt a termék egy részét, az nem számíthat a nettó árbevételbe.
Ugyancsak le kell vonni a számla értékébõl azt az összeget, amelyet különbözõ kifogások miatt a küldött áru értékébõl engedményként adott a vállalkozó.
Vizsgáljuk meg a fentieket egy egyszerû példán keresztül! Szatócs János 96.000 Ft-ért eladta termékét, amely már a 20% áfát is tartalmazta. Az értékesített áru áfával növelt értéke 96.000 Ft Le. 20% áfa (96.000 x 0,2) = – 16.000 Ft
Árbevétel áfa nélkül
80.000 Ft
Ha itt véget érne a gazdasági esemény, a 80.000 Ft lenne a nettó árbevétel.
(18. lecke, 26. oldal)
14
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Könyvelési alapismeretek
20. lecke
T 10. Társadalombiztosítási K kötelezettség
T
3c.
12.
T
E.
620.000
13. Jegyzett tõke
K
T
25
11. Szja elszámolási számla 500.000
E.
14. Pénztár
K
500.000 K
E. 19.300.000
1. 100.000 3b. 2.000.000 3a. 2.200.000 3c. 200.000 26. 5.000
T 16. Befejezetlen beruházások K
T 17. Folyósított elõlegek K
22a. 22c.
800.000 24b. 100.000
26.
T
19. Költségvetési kiutalási igény
3c.
200.000
900.000
5.000
T 8. T 4b. 22b. 22d.
12. Hosszú lejáratú hitelek 540.000
K
E. 2.540.000
15. Elõzetesen felszámított áfa 120.000 160.000 20.000
K
T 18. Beruházási szállítók K 24a. 1.080.000 22a. 22b. 22c. 22d.
800.000 160.000 100.000 20.000
K
Miután átvezette a napló tételeit a fõkönyvbe, elkészítette a fõkönyvi kivonatot. Kérjük, ismételje át a 19. lecke 17. oldalán a fõkönyvi kivonatról tanultakat.
Fõkönyvi kivonat, 2008. december 31. SorSzámla neve Forgalom Egyenleg szám Tartozik Követel Tartozik Követel 1. Mûszaki gépek, berendezések 10.900.000 10.900.000 2. Mûszaki gépek, berendezések 8.000.000 8.000.000 értékcsökkenése 3. Anyagok 4.600.000 4.600.000 4. Késztermékek 7.000.000 7.000.000 5. Vevõk 2.000.000 700.000 1.300.000 6. Elszámolási betétszámla 10.950.000 6.170.000 4.780.000 7. Értékpapírok 5.000.000 1.250.000 3.750.000 8. Szállítók 1.750.000 4.720.000 2.970.000 9. Jövedelemelszámolási számla 2.000.000 2.000.000 10. Társadalombiztosítási 620.000 620.000 620.000 kötelezettség 11. Szja elszámolási számla 500.000 500.000 12. Hosszú lejáratú hitelek 540.000 2.540.000 2.000.000 13. Jegyzett tõke 19.340.000 19.340.000 14. Pénztár 2.300.000 2.205.000 95.000 15. Elõzetesen felszámított áfa 300.000 300.000 16. Befejezetlen beruházások 900.000 900.000 17. Folyósított elõlegek 5.000 5.000 18. Beruházási szállítók 1.080.000 1.080.000 19. Költségvetési kiutalási igény 200.000 200.000 Összesen: 50.025.000 50.025.000 32.930.000 32.930.000
(20. lecke, 25. oldal)
15
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
14
21. lecke
Könyvelési alapismeretek
HUSZONEGYEDIK LECKE Második rész
A termelési költségek, a raktárravétel és értékesítés ismétlése Ügyes Bálint vállalkozó fõkönyvelõje összeállította havi termelési költségeinek listáját. A termelési költségek listája a következõ adatokat tartalmazta: Anyagköltség Bérköltség Egészségügyi hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Értékcsökkenési leírás Munkaadói járulék Egyéb szolgáltatások költségei, banki értesítés szerint
800.000 Ft 700.000 Ft 42.000 Ft 217.000 Ft 90.000 Ft 21.000 Ft 81.000 Ft
A hó folyamán elkészített 3.000 db terméket, amelynek közvetlen tényleges önköltsége 600 Ft/db. Kiszámította a befejezetlen termelés értékét. Számoljuk ki mi is együtt! A hó folyamán értékesített 2.600 db terméket, 900 Ft/db + 20% áfa árért. A kiszállítás után a vevõje kifogásolta az áru minõségét, és darabonként 50 Ft + 20% áfa engedményt kért. A vevõ az engedményt megkapta, így a küldött árut megtartotta és a vételárat az engedménnyel csökkentve átutalta. Mennyi volt az üzleti haszna Ügyes Bálintnak? A munka menete: 1.
A termelési költségek elkönyvelése.
2.
Az elkészült termékek raktárra vétele.
3.
Az értékesítés elkönyvelése.
4.
Az adott engedmény rávezetése a megfelelõ számlákra.
5.
Bankértesítés a vevõ átutalásáról.
6.
Az értékesítés következtében a készletcsökkenés nyilvántartása.
7.
Az üzleti eredmény kiszámítása.
8.
A befejezetlen termelés megállapítása.
(21. llecke, 14. oldal) (21 k 14 ld l)
16
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Könyvelési alapismeretek
21. lecke
Sorszám Tartozik számla
15
Követel számla Anyagok
1a. Anyagköltség 1b. Bérköltség
Jövedelemelszámolási számla Költségvetési befizetési kötelezettség Tb-kötelezettség
1c. Egészségügyi hozzájárulás 1d. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 1e. Terv szerinti értékMûszaki gépek terv csökkenési leírás szerinti értékcsökkenése 1f. Munkaadói járulék Költségvetési befizetési kötelezettség 1g. Egyéb költségek Elszámolási betétszámla 2.
Késztermékkészlet
3b. Belföldi követelések 4a. Értékesített termékek árbevétele 4b. Fizetendõ áfa Belföldi követelések 5. Elszámolási betétszámla Belföldi követelések
Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát.
Saját termelésû készletek Késztermékkészlet állományváltozása
Összeg 800.000 700.000
1.950 Ft/fõ
19.500
29%
203.000
Értékcsökkenés
90.000
3%
21.000
Banklevél szerint Saját termelésû készletek Raktárra vétel állományváltozása Értékesített termékek Eladás árbevétele Fizetendõ áfa 20% Belföldi követelések Engedmény
3a. Belföldi követelések
6.
Szöveg Anyagfelhasználás Bérköltség
20% áfa Bankértesítés szerint Készletcsökkenés
81.000 1.800.000 2.340.000 468.000 130.000 26.000 2.652.000 1.560.000
Mellékszámítások: Elkészült termékek tényleges önköltsége: Eladott termékek eladási ára: Értékesítésre jutó 20% áfa: Adott engedmény: Az engedményre jutó áfa:
3.000 x 2.600 x 2.340.000 x 2.600 x 130.000 x
600 = 900 = 0,2 = 50 = 0,2 =
1.800.000 Ft 2.340.000 Ft 468.000 Ft 130.000 Ft 26.000 Ft
A vevõ átutalja követelésünket: T 3a. 3b. Tartozik forgalom – Követel forgalom A követelés összege
Belföldi követelések 2.340.000 4a. 468.000 4b.
–
K 130.000 26.000
2.808.000 156.000 2.652.000
Az üzleti eredmény kiszámítása: Értékesítés nettó árbevétele 2.210.000 – Értékesítés önköltsége – 1.560.000 Üzleti eredmény 650.000
(21. lecke, 15. oldal)
17
18
9.
10.
11.
7.
8.
9.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
14. 15.
16. 18.
17. 20.
18. 22.
19. 24.
13.
13. 12.
Alsó sor 2.684.133
Felsõ sor 2.684.133
Átutalás
Értékesítés
Átvitel:
Villanyszámla kifizetése
Gépbeszerzés
Kölcsön törlesztése
Reprezentáció
átutalása
A dolgozótól levont tételek
átutalása
1720000
120.000
300.000
1300000
Ft
Bevétel f
588.310
4.000
76.800
150.000
13.160
24.350
100.000
140.000
80.000
Ft
Kiadás f
1131690
1135690
1212490
1362490
1375650
1400000
1280000
980.000
1080000
1220000
1300000
Ft
Egyenleg f
306.760
52.800
105.600
13.160
19.200
80.000
36.000
Ft
Bevétel f
149.063
9.643
300
11.520
70.000
57.600
Ft
Kiadás f
160.950
104.897
114.540
114.840
9.240
20.760
7.600
77.600
58.400
116.000
36.000
Ft
Egyenleg f
Bevételek
168.000
44.000
88.000
20.000
16.000
29.600
8.800
17.600
3.200
Az értékesítés Egyéb, Fizetendõ árbevétele és eredményt nem általános képezõ bevételek forgalmi adó bevételek f f Ft Ft Ft
65.636
8.036
9.600
48.000
70.000
70.000
Termelési - kezelési anyag- és árumunkabér beszerzés f f Ft Ft
Átv.
19.
18.
17.
16.
15.
14.
13.
12.
11.
10.
9.
8.
7.
6.
5.
4.
3.
2.
1.
Áth.
Sorszám
22. lecke
15. 16.
12.
A bérjárulékok
Értékesítés
11.
11. 11.
12. 12.
Kötvényértékesítés
Kölcsön felvétele
Kötvény beszerzése
átutalása
Költségvetési kötelezettség
Levonások visszavételezése
Munkabér fizetés
Értékesítés
Árubeszerzés
Nyomtatványok beszerzése
9.
8.
7.
6.
5.
4.
3.
2.
Felvét
Áthozat:
10.
10. 11.
5.
5.
4.
8.
3.
3.
5.
2.
2.
1.
Nyitó egyenlegek
Szöveg
Pénztár
36
6.
I. 2.
1.
2007. I. 1.
Sorszám
Bankszámla
NAPLÓFÕKÖNY
Áttekintjük a könyvelő munkájához kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat.
A Kelet bizonylat száma
2008. évre
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK PRÓBALECKE
Könyvelési alapismeretek
(22. lecke, 36. oldal)
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
10
23. lecke
Könyvelési alapismeretek
23. ÖSSZEFOGLALÁS Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát.
A számítógép olyan elektronikus berendezés, amely memóriával rendelkezik, és programok alapján mûködik. A számítógép részei:
– hardver – központi egység – memória – ROM – RAM – aritmetikai egység – vezérlõ egység – monitor – billentyûzet – alfanumerikus (betûk, számok, írásjelek és különbözõ karakterek) – numerikus (számok, mûveleti jelek) – vezérlõ (Enter, Shift, Caps Lock, Ctrl és Alt, Esc) – kurzorral kapcsolatos billentyûk (kurzormozgató nyilak, Page Up, Page Down, Home, End, Backspace, Delete) – funkció (F1-F12, funkcióját az adott program határozza meg) – nyomtató – lézer – mátrix – tintasugaras – szoftver Operációs rendszer, mely a számítógépes rendszer erõforrásait vezérli, és azokat a felhasználó számára alkalmazhatóvá teszi.
Például:
– DOS – WINDOWS 95 – WINDOWS 98
(23. lecke, 10. oldal)
19
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Könyvelési alapismeretek
23. lecke
11
23. HÁZI FELADAT Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását.
1. A felsorolt tudósok közül karikázza be azok nevét, akik a számítógép megalkotásában maradandót alkottak: a. Babagge
e. Neumann János
b. Reifler
f. Pascal
c. Ashby
g. Strachey
d. Aiken
h. Leibniz
2. Mit nevezünk számítógépnek? 3. Mit jelent a bit kifejezés? Karikázza be a helyes válasz betûjelét! a. egy nyolcjegyû, kettes számrendszerbeli szám b. az információ legkisebb egysége c. nyomtató felbontása d. monitor felbontása 4.
Milyen operatív tárakat ismerünk?
5.
Milyen betûvel jelöljük a számítógépen a winchestert?
6. Mely billentyû segítségével tudjuk a számbillentyûzetet aktivizálni? 7. Egészítse ki a mondatokat! Az utoljára beírt karaktert a ............................billentyû leütésével törölhetjük. A számbillentyûk feletti jeleket a .....................billentyû segítségével állíthatjuk elõ. Nagybetûket csak akkor írhatunk folyamatosan, ha a ...........................jelzõ világít. 8. Mely billentyûkkel tudunk lapozni a szövegben? 9. Mi a funkciója a következõ billentyûknek? – Enter ......................................................................... – Delete ....................................................................... – Tab .......................................................................... – Home ........................................................................ – End ........................................................................... 10. Mi az egér szerepe? 11. Mit jelent az operációs rendszer? Soroljon fel néhányat!
(23. lecke, 11. oldal)
20
PRÓBALECKE
KÖNYVELÉSI ALAPISMERETEK
Online házi feladatait ügyféloldalunkon keresztül tudja megoldani és visszaküldeni szaktanárának.
Munkavállalóként számviteli feladatokat kell ellátnia? Esetleg vállalkozásában saját maga szeretné a gazdálkodással kapcsolatos könyvviteli kötelezettségeket elvégezni? Rendelje meg még ma a Könyvelési alapismeretek tananyagsorozatunkat és sajátítsa el a könyvelő szakma alapjait!
Ne habozzon, hívjon minket most! Tel.: 1/382-0610
www.elo.hu 21