KÖNYVAJ ÁNLÓ PROJ EKTMENEDZSMENT A KÖZOKTATÁSBAN című kézikönyv bemutatása
Nagy kihívás és egyidejűleg szakmai elégedettség számunkra, hogy közreadhatjuk immár második próbálkozásunkat, amellyel összekapcsolni igyekeztünk a gazdasági sikereket meghatározó marketing szemléletet a szolgáltatási kényszer elé állított közszféra aktuális feladataival. Jelen dolgozatunk egy szakközépiskola példáján mutatja be a pedagógus teljesítménymérést projektmenedzsment módszerével.
A kiváltó okok között elsőként említem azt a felismerésünket, hogy hazánk legnagyobb kincsét jelenti, sikereinek eddig fő kovácsa mindig fiainak tudása volt. Se szeri, se száma azon magyar koponyáknak, találmányoknak, szerkezeteknek, megoldásoknak, játékoknak és elméleteknek, amelyek a világ haladásához lényegi hozzájárulást nyújtottak. „Pestiesen szólva” nincs olyan lényeges dolog a világon, amelyikben egy magyart ne találhatnánk! Nem kétséges tehát, hogy legfőbb felzárkózási esélyünk, gazdasági megújulásunk záloga a kiművelt munkaerő. Éppen ezen a ponton tapasztalhatók – eljutva immár a kézikönyv írás második okáig – néhány éve kedvezőtlen folyamatok: romló helyezésünk különböző uniós és OECD tanulmányi és kompetencia felmérésekben, csökkenő tanulószám változatlan tanári állomány mellett. A közoktatás tartalom és képesség kínálata nem elégíti ki a vonatkozó piaci igényeket, így a gazdaságban alkalmazott, feleslegesen felülképzett humán munkaerőbe fektetett kiképzési költség (adóforint) nem a megfelelő mértékben térül meg. A túlméretezett oktatási infrastruktúra fenntartására a kívánatos hozam hiányában további forrás nem áll rendelkezésre.
A régi módszerek rendre bizonyulnak alkalmatlannak az újabb kihívásokhoz Nem elég megtanítani ifjainkat a történelem, a nemzeti nyelv és irodalom, matematika, stb. hagyományos értékeire, fegyvertelenek az élet küzdelmeiben az angol nyelv, az informatika, a marketing, a vállalat gazdaságtan, a pénzügyek ismereteinek elsajátítása nélkül. Az új kihívások a régi tantárgyak feldolgozásában is változásokat idéztek elő, mert az utolsó 30 év felfedezései alapjaiban módosították, vagy egészítették ki tudásunkat az anyag szerkezetére, a kozmosz dimenzióira és a humán biológiai fejlődés, stb. kérdéseire nézve. A paradigmaváltások felvetik a pedagógusok felelősségét a gondjaikra bízott tudásbázis fejlesztésében, a gazdaságban már meghonosodott teljesítményközpontúság elsajátításában.
A régi módszerek rendre bizonyulnak alkalmatlannak az újabb kihívásokhoz. A számítástechnikai adatátvitel hihetetlenül felgyorsította a pénz forgási sebességét. A befektetők nem tudják finanszírozni a néhány évvel ezelőtti futamidőket, gyorsabb fogyasztást, gyorsabb termelést sürget a verseny. A teljesítmények minden tényezőjét mérik, elemzik, indikátorok széles skálája válik naponta ismertté minden területen. Korunk
52
KÖNYVAJ ÁNLÓ egyik vezérelve a hatékonyság, eredményes módszereinek egyike pedig a projektmenedzsment. A versenyszférában kipróbált módszerek alkalmazása a szellemi szolgáltatások, így az oktatás területén is indokolt. Mi a Projekt? § Senki sem vitatta projektnek nevezni a Csalagút megvalósítását Anglia és Franciaország között. § Még az is könnyen belátható, hogy az űrprogram egyes fázisait is ezzel a terminológiával illetik, vagy, hogy a Harry Potter 7. könyvének világpremierjét is projektnek titulálják. § Az azonban még szokatlan, hogy egy kulturális évadot – Magyar Magic –, vagy pedagógus teljesítményértékelést a projektmenedzsment módszereivel valósítsák meg. Pedig mindinkább tért nyerni látszik a materiális gazdaságból a társadalom szellemi szférájába a pénzügyi/gazdasági világ teljesítményelvű szabályrendszere, amely a célkitűzéseket folyamatosan szembesíti a megvalósítás eredményeivel. Nem véletlen, hogy a Művészetek Palotájának működését a minap a gazdaságban már megszokott Superbrand díjjal értékelte a nemzetközi zsűri. Azt vizsgálták ezúttal is, hogy a művészeti tájékoztatás tartalmában, választékában, kínálati minőségében, módszertani szintjében és nem utolsósorban gazdálkodási hatékonyságában megfelelte a tervezettnek és célközönsége elvárásainak. Amikor tehát a projektmenedzsment gyakorlatát ezúttal a közoktatásban alkalmazzuk, akkor annak járunk utána, hogy az oktatás kínálata és annak eredményessége mennyire felel meg a társadalom, azaz a: · tanuló, család, munkaerőpiac, · pedagógus, pedagógiai intézmények, pedagógus szakma, · fenntartók(önkormányzatok, egyházak, alapítványok), oktatási kormányzat, és a · költségvetés, az adófizetők elvárásainak. A projekt módszer ugyan nem ismeretlen az oktatásban a kooperatív tanítás egyik formájaként, itt azonban nem egy csinos kis plakát elkészítése a feladat. A projekt módszer, amelyet a tanulmányunkban a pedagógiainevelői teljesítmények megállapításának egységesíthető rendszerévé ajánlunk, egyaránt normatív és rugalmasan személyiségbarát. Technikájában követi a gazdálkodás szigorúságát, tartalmában azonban a tanulótanár kapcsolat és együttműködés optimumát kínálja. Alkalmat teremt az intézményvezetőnek a munkaerő állomány objektív, tényszerű megismerésére, ugyanakkor egyben lehetőséget is teremt az egyén motiválására. A közoktatásban a projektmenedzsment lényege: 1. Projekthelyzetbe kerülhet az oktatási intézmény önismerete/versenyhelyzete /lehetőségei feldolgozásával.
a
megfelelő
2. A projekt céljaként tartalmi, kompetencia, nevelési, közösségi, irányítási, teljesítményi, önfejlesztő program fogalmazódik meg, amelyet az iskola kimunkál és előterjeszt, és amelyet saját vezetősége, fenntartója és egyéb közreműködők elfogadnak. 53
KÖNYVAJ ÁNLÓ 3. Elemzik a projektcél megvalósíthatóságát, környezeti fogadtatását, vizsgálja a megvalósítást esetleg kockáztató tényezőket, megállapítja a szükséges belső/külső erőforrásokat (természetben, humán és pénzügyi vonatkozásban), időszükségletet. 4. Megtervezik a projekt folyamatokat, felbontják azokat csoportszintre, a munkafolyamatokhoz hozzárendelik az időt, forrást, szakértelmet, megtervezik az ellenőrzés módját és menetét. Kialakítják a kommunikációs rendet. Elfogadtatják a finanszírozóval. 5. Megvalósítják a projektet. A hagyományos vezetési funkciókat (irányítás, gazdálkodás, kommunikálás, motiválás) kiegészítve, a nehézségeket válságmenedzselve, a veszélyeket kockázatmenedzselve, az ellenőrzést monitorálva működik a projektmenedzser. A részeredményt mindig összevetik a célfázisokkal. 6. A projekt befejezése. Elszámolnak határidőre a projekt jóváhagyóival. A közreműködők projekt ideje lejár. Bemutatják a létrehozott új minőséget. Közzéteszik a tapasztalatokat. Mi a haszna a projektmenedzsmentnek a közoktatásban? 1. Növeli az iskola/tanárok részvételét a pedagógiai munka aktuális, gazdaságilag hasznos tartalmának kialakításában és megjelenítésében – a projekt tervek útján. 2. Növeli az iskola/tanár felelősségét a szükséges tudásbázis megteremtésében és fejlesztésében. – a projekt tervek útján. 3. Növeli az iskola/tanár közreműködését az életviteli és tanulási, nyelvi problémamegoldó kompetenciák saját és tanulói elsajátításában – a projekt megvalósítása útján. 4. Élővé és folyamatossá teszi, a pedagógiai tartalmát pedig javítja a kapcsolatnak az iskolák/tanárok valamint a fenntartó/oktatási kormányzat között – a projekt elfogadása és sarokpontjainak folyamatos ellenőrzése folytán. 5. Megtanítja a résztvevőket az ellenőrzés szükségességére és módszertani gyakorlatára, miközben széles körben kisugározza ezt a szemléletet a társadalomba – a projekt monitorálása, és kommunikálása útján. 6. Polarizálja a munkaerőt termékeny fejlesztőkre, semleges közreműködőkre és passzív résztvevőkre – a projekt szakértői teamek működése útján. 7. A közoktatási szférában újszerű, nagyobb pénzügyigazdálkodási tudatosságra nevel – a projekt működési szigorúsága útján. 8. Bevezeti és szétteríti a közoktatás területén a gazdaságban már bizonyított teljesítménymérés gyakorlatát – a projektmenedzsment módszer elterjedése útján. 9. Felemeli a pedagógus társadalmi elismertségét, eredményességük szerint megnöveli önbecsülésüket – a projekt humán erőforrás gazdálkodásával. 10. A tanulásteljesítménysiker hármasának folyamatos felmutatásával javítja a tudás jelenleg elég alacsony társadalmi presztízsét – A projektkommunikáció útján.
54
KÖNYVAJ ÁNLÓ Mire tanít bennünket a projektmenedzsment a közoktatásban? 1. Saját magunk és kollégánk munkájának elismerésére. 2. Az oktatás nem tértől és időtől független, hanem gazdasági/társadalmi meghatározottságú. 3. A közpénzből fenntartott rendszerekben lehet és kell is minősíteni. 4. Az oktatási intézmények között verseny van! 5. A rendelkezésre álló források iskolai szinten is szembesíthetők az eredményekkel. 6. A pedagógiai teljesítmény felmutatását a tanuló, az iskolavezetés, a fenntartó és maga a tanár egyaránt igényli. 7. Sokkal tudatosabb életpálya tervezésre, önértékelésre és kritikai magatartásra tanít. Kézikönyvünk aktualitását felerősítik a fővárosi közoktatási reformfolyamat átszervezései. Úgy gondoljuk, hogy mind a befogadó, mind a csatlakozó iskoláknak, tanáraikkal együtt szükségük van olyan fogódzkodókra, amelyek a reform szellemében fogantak és amelyekkel útmutatást kapnak egy, a megváltozott körülményekhez való sikeres alkalmazkodáshoz. A szerzők, dr. Majoros Anna, Südi Ilona és a magam meggyőződése szerint Projektmenedzsment a közoktatásban c. munkánk hasznosan szolgálja e célkitűzéseket. Budapest, 2007. augusztus
Demjén Klára üzemgazdász, pedagógiai szakértő
KÖNYVTÁROSTANÁROK FIGYELMÉBE ! MEGJ ELENT! A KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI FÜZETEK SOROZATA ÚJ ABB KÖTETTEL BŐVÜLT! DR. CELLER ZSUZSANNA: ÉPÍTSÜNK KÖNYVTÁRAT címmel, a hazai és külföldi tapasztalatok összegzésén túl, hasznos tanácsokkal szolgál új vagy átalakításra váró iskolai könyvtáraknak. A Könyvtárpedagógiai füzetek 5. kötete kapható a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézetben, illetve megrendelhető az Intézet honlapján keresztül is. Ára: 1000 Ft.
Előkészületben a Gyakorlat éve pályázat díjnyertes könyvtárostanári munkáit tartalmazó kötet. A kiadvány megrendelhető a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet honlapjáról (www.fovpi.hu) letölthető megrendelő lap segítségével, valamint megvásárolható az Intézetben (1088 Bp., Vas. u. 810.)
55
KÖNYVAJ ÁNLÓ Villányi Attila: Kémia 10. Szerves kémia. 2. kiad. Budapest : Műszaki Kvk., 2005. 172 p. Kiadói kódszám: MK–28930, ISBN: 963 1628 937 A négy, hat, nyolcosztályos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt használható mű másik, kilencedikes kötete az általános kémiával foglalkozik. (A szerző egyébként a 7–8. évfolyam számára is elkészítette tankönyveit.) A kerettantervet figyelembe vevő, törzsszövegében a középfokú érettségihez szükséges ismereteket tartalmazó munka B5 ös formátumban, belül kétszínnyomással készült. A matura emelt szintjének anyagát apró betűs szedéssel különítették el. Az egyéb feladatai mellett másfél évtizede az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában oktató tankönyvíró Szerves kémiá ja először 2003ban jelent meg, legújabb, 2007es kiadása pedig új borítóval került a diákok kezébe. Jelen, 2005ös változatában a tankönyv öt nagy fejezetből áll. Egy rövid, a szerves kémiát és a szerves vegyületeket általában definiáló rész után a szénhidrogénekkel (és halogénezett származékaikkal), az oxigén és nitrogéntartalmú szerves vegyületekkel, végül a természetes és mesterséges makromolekulákkal foglalkozik. Még a „Mit nevezünk szerves kémiának?” című nyitófejezet előtt egy technikai jellegű, a könyv felépítését, jelöléseit ismertető bevezetés és a vegyszerek veszélyeit jelölő táblázat található. Utóbbira rímel a tankönyvbeli vegyületek veszélyeinek a mű végére került felsorolása – mivel ez a könyv eleji kategóriák szerint történik, talán szerencsésebb lett volna, ha e kettő egy helyre kerül. A négy hosszabb fejezetben hattizenhárom, maximum hatoldalas leckét találunk; őket összefoglalás zárja, kivéve az utolsó, a makromolekulákkal és építőköveikkel ill. – egy leckében – a zöld kémiával foglalkozó részt. Utóbbi elmaradása miatt a tankönyv kicsit hirtelen ér véget az említett veszélyességi jellemzőkkel. Igaz, mint a többinél, e fejezetben is megtaláljuk az egyes leckék vázlatait, melyekből a fejezeté is összeállítható. A mű munkatankönyvnek tekinthető: folyamatos számozással száznyolcvanöt feladatot tartalmaz: közülük a nehezebbeket megcsillagozták, a továbbiakban kiemelt szerephez jutókat pedig dőlten szedték. A munkajelleget erősítik a kísérletleírások is, melyeket nemegyszer ábrák tesznek szemléletessé. A könyv terjedelmének 22%át kitevő képanyagban a száztizenkét ábra mellett néhány fényképet is találunk. Ezek jó minőségűek, de kicsivel több sem ártott volna belőlük. Hasonlóképpen a világos elrendezést biztosító, szemléletes fehér–kék–fekete színvilág kissé egyhangúnak tűnhet a mai, képözönben felnövekedő generációk számára. Az egyes leckéken belül félkövér szedéssel kerültek elkülönítésre a legfontosabb definíciók, tudnivalók. A másik pólust alkotó, kékkel keretezett érdekességek és „Jó, ha tudod!” feliratú részek elsősorban az elméleti ismeretek praktikus vonzatait tárgyalják. Az „Érdekesség” és e második bevezetésben jelzett elkülönítését nem mindig érzékelhető. Mindezek a másod vagy harmadlagos jelentőségű kérdések keveset vonnak le a modern szemléletben és szakszerű, egyben mégis világos nyelven megszólaló tankönyv értékéből.
56
KÖNYVAJ ÁNLÓ Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa. 7. osztály. Rajz és vizuális kultúra. 3. kiad. Celldömölk : Apáczai K., 2005. 120 p., Kiadói kódszám: AP–702/3 [AP–072201], ISBN: 963 4648 13 0 Az első nyolc évfolyamra kidolgozott tankönyvcsalád A4es formátumú tagja először 2003ban került kiadásra. Tárgyából is adódhat: több mint felét kitöltő képanyagát éppúgy többszínnyomással állították elő, mint a címlapot. A könyv használatát segítő bevezetőt tizenegy fejezetben követik a három nagy egységbe rendezhető fejezetek. Az első egység maga az első fejezet, ebben a műelemzés szempontjaival ismerkedhetnek meg az olvasók. A második egység hat fejezetben tekinti át az európai művészet történetét 1600tól a XIX. század végéig, a barokktól a posztimpresszionizmusig. Külön összefoglalás csak ezt a részt zárja. Végül a harmadik nagy egység a történelmi tárgyalásmódot tematikus megközelítés egészíti ki. Itt a portrérajzolással, tárgytervezéssel, legnagyobb terjedelemben pedig az ábrázolási rendszerekkel ismerkednek meg a gyerekek. A sík/tér átmenetet tanulmányozó rövid fejezetet is ide sorolhatjuk. Az utóbbi évtizedekben a rajztankönyveknél korábban uralkodó egyoldalú historikus művészettörténeti narrációt kibővítette vagy felváltotta a tárgyalt anyag technikák, műfajok stb. szerinti feldolgozása. Ennek a véleményem szerint alapvetően üdvözlendő tendenciának egyik példáját láthatjuk ebben a műben. A munka végén kislexikonnal és részben idegen nyelvű irodalomjegyzékkel találkozunk. Utóbbi – magyar vonatkozásban – lehetne naprakészebb (az utolsó munkák kiadási éve 2001) és az elektronikus ismeretterjesztés lehetőségeit jobban kihasználó (a huszonhárom tételből két CDROMmal találkozunk). A lexikon hasznosságát viszont nagyban növeli, hogy fogalmai a szövegben megcsillagozva szerepelnek. A műelemzés épületekre, szobrokra és képekre külön kidolgozott szempontjai hasznosak a konkrét alkotások vizsgálatakor: gondolkodási sémát adnak és segítik a szakszókincs elsajátítását, alkalmazását is. Másfelől véleményem szerint fennáll a veszély, hogy túlzottan megkötik a tanulók műélvezetét, az esztétikai élmény érzéki jellegét egy teljes racionalizálási, okadatoló folyamatba transzformálva. Ez némileg a könyv feladataira is jellemző: a rengeteg remek kép és a sok hasznos információ számonkérése helyenként direktre, a harmadik egység gyakorlati, kreatív feladatai közül néhány pedig szinte lépésről lépésre előírtra sikeredett. A könyvoldalak elrendezése világos: a reprodukciók többnyire szélül, míg a hozzájuk kapcsolódó szövegrészek, feladatok a gerinchez közel helyezkednek el. Ezt azonban nem mereven alkalmazza: nem egy példát találunk a fent/lent megosztásra vagy az oldalt kitöltő illusztrációkra is. A kiegészítő anyagok narancssárgája vagy lilája, a feladatok okkere újabb árnyalatokat visz a jó minőségű másolatokat, fényképeket tartalmazó kötetbe. Tartalmilag kiemelendő a vizuális kultúra egységes kezelése: a történeti fejezetekben rendre előkerül a kor öltözködése is, a harmadik egységben pedig az iparművészet, a lakberendezés tárgyai is előkerülnek. Így valóban komplex és életközeli, a mai fiatalok számára is megfogható képet nyújt az elmúlt korszakokról. A mű nyelvezete is világos, a szakszerűség nem megy a világosság rovására. Néhány apró nyelvhelyességi hibát („A XIV. Lajos egyik szenvedélye” [9. p.]; „az aradi tizenháromnak és társainak” [39. p.]) érdemes lenne javítani, bár a megértést nem gátolják.
57
