2014.11.04.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék
A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása
Költség • Költségnek tekintjük a tevékenység érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékét.
Dr. Musinszki Zoltán
Költségek csoportosítása • Megjelenési forma (költségnemek) szerint – anyag jellegű • anyagköltség, • igénybe vett szolgáltatások költségei, • egyéb szolgáltatások költségei,
– személyi jellegű • bérköltség, • bérjárulékok, • személyi jellegű egyéb kifizetések,
– értékcsökkenési leírás.
Költségek csoportosítása • Keletkezésük szerint: – termékköltség, amelyet a vállalkozás a termékhez rendel, – időköltség, egy adott időszakra vonatkozó költség, amely nem tartozik a termékre elszámolható költségek közé.
• Összetettségük szerint: – egyszerű (elemi) költségek, további részekre, összetevőkre nem bontható költségek, pl. anyagköltség, – összetett költség, több elemi költséget tartalmazó költség. (pl. a karbantartási költség tartalmazhat anyagköltséget is,
•
bérköltséget is). A keletkezés szerinti csoportosítás (termékköltség-product cost, időköltség-period costs) elsősorban az angolszász szakirodalmakban elterjedt megközelítés.
Költségek csoportosítása • Elszámolhatóság szerint: – közvetlen költség, amelyről már a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik költségviselőt milyen mértékben terheli, – közvetett költség, a felmerülés helye ismert, azonban felmerüléskor nem megállapítható, hogy melyik költségviselőt milyen mértékben terheli.
• Felmerülési hely, költségviselők szerint: – költséghelyenként, a 6. számlaosztályban, – költségviselőként, a 7. számlaosztályban.
Költségek csoportosítása • Volumenhez való viszonyok szerint: – változó költség • arányosan változó (proporcionális), • degresszív, • progresszív,
– állandó (fix) költség • mereven állandó, • viszonylag állandó.
• Tevékenység jellege szerint: – alaptevékenység költségei, – alaptevékenységen kívüli tevékenység költségei.
1
2014.11.04.
Mérés - adatbázisok
Költségek csoportosítása
összegző kimutatás
• Árképzés szerint: – árképzésnél figyelembe vehető költségek, – árképzésnél figyelembe nem vehető költségek.
szintetika
• Döntés szerint:
analitika
– befolyásolható (releváns) az a költség, amely az adott döntés következtében a jövőben megváltozik, – befolyásolhatatlan (irreleváns) az a költség, amely az adott döntés következtében nem változik.
Információtól a döntésig
bizonylat gazdasági esemény
Információtól a döntésig – kritikus pontok
esemény
esemény
• Lényegesség
adatbázis esemény
adatgyűjtés
esemény
– A jövőbeni döntés szempontjából releváns események kerülnek be ma az adatbázisba? – Az adatbázisból a döntés szempontjából releváns adatokat gyűjtik ki?
adatfeldolgozás
• Mindenki ugyanazt tekinti lényegesnek? beszámoló, jelentés
döntéshozó
A számviteli rendszer szerepe a döntéshozatalban
Információtól a döntésig – kritikus pontok • Módszertan, módszerválasztás – Adatbázis kialakítás módszerei
tevékenység
– Adatgyűjtés módszerei – Adatfeldolgozás módszerei – Adatértékelés módszerei
• Mindenki ugyanolyan módszerekkel dolgozik?
információs igények gazdasági események
információ
Számvitel adat adatrögzítés
• Következmény: Ugyanabból az adatbázisból (jelentésből) mindenki ugyanarra a következtetésre jut?
döntéshozók
adatfeldolgozás
kommunikáció beszámoló készítés
2
2014.11.04.
Költségek elszámolása
A számviteli rendszer részei
• A költségelszámolás legfontosabb célja és feladata a következő kérdések megválaszolása:
Beszámoló
Pénzügy (vevő, szállító, bank, pénztár)
Főkönyv
Bér
Készlet
Kontrolling
– – – –
mennyi egy adott időszak termelési költsége, milyen a költségstruktúra költséghelyek és költségviselők szerint, milyen a költségstruktúra költségnemek szerint, mennyi az egyes tevékenységek, termékek összes költsége és önköltsége, – az előirányzathoz/bázishoz képest hogyan alakultak a költségek, – milyen a költségstruktúra állandó és változó költségrészletezés szerint, – milyen mértékű költségtöbbletek és megtakarítások keletkeztek az egyes költségfelelősök által irányított részterületeken?
Tárgyi eszköz
Költségnemenkénti elszámolás • A költségelszámolásra vonatkozó hazai előírások alapján a vállalkozások kötelesek költségnemek szerint gyűjteni költségeiket. • A költségnemek tagolásánál döntő a felhasznált termelési tényezők szerepe. • A költségnemeket – a számviteli előírások mellett – a konkrét költségszerkezet, a vállalkozás információszükséglete és a gazdaságossági szempontok határozzák meg. • A költségek kizárólag költségnemenkénti gyűjtése azonban a vezetés számára igen kevés információt nyújt.
Költséghely, költségviselőnkénti elszámolás • A költséghelyi elszámolás kialakításakor indokolt a szervezeti egységek egészét előtérbe hozni, és az általuk vagy miattuk felhasznált erőforrásokat hozzájuk rendelni. • A költséghely logikailag elhatárolható egység, egyúttal a felmerülő költségek szerinti felelősségi terület is.
Költséghely, költségviselőnkénti elszámolás
Költséghely, költségviselőnkénti elszámolás
• A költséghelyek funkcionális tagolása – német mintára – az alábbiak szerint határozható meg:
• A költséghelyi elszámolás választ ad arra, hogy az egyes költségek hol, milyen mértékben merültek fel, a költségviselőnkénti elszámolásokból pedig megállapítható a termék, szolgáltatás előállításának költsége, végső soron azok önköltsége. • A termék és a szolgáltatás mellet költségviselő lehet például egy termékcsoport, technológiai folyamat, munkaművelet, rendelés is. • A költségviselők kijelölésénél figyelemmel kell lenni a vállalkozás szempontjából meghatározó termékekre, tevékenységekre, valamint az ágazati sajátosságokra.
– általános terület, a költségviselőkhöz együttesen szükségesek, de közvetlen hozzárendelésük nem lehetséges, – anyagterület, az anyagok beszerzéséért, raktározásáért, elosztásáért felelős terület, – gyártási terület • főköltséghelyek, közvetlenül a termékek, szolgáltatások előállításával foglalkoznak, • mellék- és segédköltséghelyek, közvetve szolgálják a termelést,
– igazgatási terület, a vállalat igazgatásával, adminisztrációjával foglalkozó költséghelyek, – értékesítési terület, a termékek, szolgáltatások értékesítésével foglalkozó terület.
3
2014.11.04.
Költséghely, költségviselőnkénti elszámolás
A költségek felosztása • „A szolgáltatórészlegek költségeit két célból kell felosztani a termelőrészlegek között:
• A költségviselőnkénti elszámolás adatokat szolgáltathat: – a készletek értékeléséhez, – a tervezéshez, a költségelemzéshez, a költségcsökkentési lehetőségek feltárásához, – az árképzéshez, a sokoldalú (ár)ellenőrzéshez, – az elszámolóárak kialakításához, a belső teljesítmények méréséhez, – a termékhez kapcsolódó döntésekhez, a gazdasági számításokhoz, a hiányosságok, a leggyengébb láncszem megállapításához.
– a költségellenőrzés és a hatékonyság érdekében, valamint azért, hogy – a termelőrészlegek ráfordításait a termékekre oszthassák tovább.” (Kaplan-Atkinson, 2003, 82. o.)
• A költségfelosztás a költségellenőrzést és a hatékonyságot segíti azáltal, hogy: – a szolgáltatórészlegek vezetőit nagyobb teljesítményre, illetve – a termelőrészleg vezetőit a szolgáltatórészlegek teljesítményeinek körültekintő felhasználására ösztönzi.
A költségek felosztása
A költségek felosztása
• A költségfelosztás hiányában: – a szolgáltatórészlegek szolgáltatásai iránti kereslet meghaladhatja a gazdaságilag racionális mértéket. – nem megítélhető a szolgáltatórészleg működésének hatékonysága. – nem árazható be a belső szolgáltatás, a külső és belső szolgáltatások összehasonlítása nehézkes, vagy nem megoldható – a vállalatvezetés nem ismerheti a szolgáltatások igényelt és biztosított színvonalát.
• A szolgáltatórészleg vezetése, amelynek költségeit ráterhelték a szolgáltatást igénybe vevő részlegekre, visszajelzést kap a részlege által nyújtott szolgáltatásról. – A visszajelzés hatásra a szolgáltatórészleg érzékenyebben reagálhat a felhasználók igényeire, innovációkat, racionálisabb költséggazdálkodást valósíthat meg.
Költségfelosztás és költséghozzárendelés
Általános költségek
költségfelosztás
Hagyományos költségszámítási módszerek ABC rendszerek
Kalkulációs egység
költség hozzárendelés
Közvetlen költség
Közvetett költség
Tradicionális költségszámítási rendszerek 1. felosztás
Költségközpont 1
Költségközpont n
2. felosztás (közvetlen munkaóra vagy gépóra) közvetlen költség
•
A közvetlen költségeket hozzárendeljük, míg a közvetett költségeket felosztjuk a kalkulációs egységekre, például a költségviselőkre.
Költségközpont 2
Kalkulációs egység (termék, szolgáltatás, vevő)
Tradicionális költségszámítási rendszerek esetén a költség felosztása kétlépcsős eljárásban történik. – Drury (Drury, 2004) értelmezésében mindkét szinthez két-két lépés társul. Elsőként a gyártási általános költségek kerülnek felosztásra a termelő- és szolgáltatórészlegekre, ezt követően történik a szolgáltatórészlegek költségeinek felosztása a termelőrészlegekre. A második szinten történik a termelőrészlegek pótlékkulcsainak meghatározása, majd a költségek felosztása termékekre vagy egyéb kalkulációs egységre.
4
2014.11.04.
Köszönöm a figyelmet!
5
