„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben” című pályázat (TÁMOP – 3.1.4. /09/1.)
KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Törzsanyag a Százszorszép Helyi Nevelési Programhoz Mottónk: „A természet varázsát osztja bőven: A fában, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így, vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módon véle visszaélsz!” (Shakespeare)
Készítette: Bíróné Peltz Angéla, Dósa Katalin, Gilicze Antalné, Petrik Istvánné Budapest, 2010. május 20.
VIRÁGOK Neve
Leírása
Elterjedése, virágzása, érdekesség
Hóvirág
Amarilliszfélék családja. Hagymás, lágyszárú növény. A két hosszúkás tőlevél közül előbukkanó virágszálon mindig egy, a föld felé bókoló virág található. A virágot egy külső és egy belső körben elhelyezkedő 3-3 lepellevél (szirom) alkotja. Erősebb fényben, illetve a virágzás előrehaladtával a külső lepellevelek elhajolnak a belsőktől, így sajátos megjelenést kölcsönöznek a virágnak. A hagymában összegyűjtött tápanyagoknak köszönhetően a tél enyhültével, a megvilágítás időtartamának növekedésével rendkívül gyorsan növekszik. Bár nem a legkorábban virágzó növényünk (több vadvirágunk is megelőzi, pl. a magyar kikerics, téltemető), mindenképp az elsők közül való, hagyományosan a tél végét, a tavasz közeledtét jelzi.
Elterjedés: Nyirkos ligetekben, erdőkben, cserjésekben virágzik. Nemesített fajtája a kertek kedvence. Virágzás: néha már január elején, más években február közepén. Érdekesség: Színe és alakja alapján nevezték el más népek is: pl. az angolok hócseppnek, a görögöket a lecsöppenő tejre emlékezteti, tejcseppecskének hívják. A termésben érlelődő magoknak van egy kis függeléke, amit nagyon szeretnek a hangyák-, ezt gyűjtik, így segítenek a hóvirág terjesztésében, fennmaradásában. Hagymája nem ehető, hányingert okoz. Jelentése virágnyelven: "Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!" Védett, eszmei értéke szálanként 10 000 Ft.
Az ibolyafélék családjába tartozik, évelő növény. Gyökere vékony, amelyről fonalszerű oldalágak lógnak minden irányba. Gyökértörzse a virágzás után hosszú, messzire kúszó vékony indákat fejleszt, amelyek rendszerint csak a következő évben hoznak virágot. Levelei tojásdadok vagy lándzsás- tojásdadok, szélük csipkés fűrészes, színén és fonákán pelyhesedő. Fehér és kék (lilás) változata is ismert. Virágának 5 csészelevele hosszas lándzsás. Termése barnás, hárombarázdájú tok.
Elterjedés: Tölgyes és nyirkos erdőkben, kertekben, parkokban országszerte megtalálható. Virágzás: márciustól májusig tart Érdekesség: Az ibolya elsősorban a szerénységet szimbolizálja. A fehér ibolya a boldogságot és a megújulást jelenti, színében hordozza a friss ártatlanságot is. A kék ibolya a hála virága. Jelentése virágnyelven: „Tiszta vonzalommal becsüllek mindenekfölött.” Virágából, leveléből illóolajat sajtolnak. Az egyik, Új-Guineában termő faj leveleit sebek gyógyítására használják, Kínában főzeléknövénynek termesztették. Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható.
Ibolya
Az amarilliszfélék családjába tartozó, hagymás, lágyszárú növény. A keskeny tőlevelek közül eredő tőkocsányon többnyire egyesével virító, illatos virágok jellegzetessége a melléklepel. Közkedvelt kerti dísznövénnyé nemesítették (1500 óta). Kedvelt a fehér nárcisz, amelyiknek hófehér szirmai pirosas szegélyűek, valamint a sárga, vagy csupros nárcisz.
Elterjedés: Európa legismertebb hagymás növényei közé tartoznak. Virágzás: március, április Érdekesség: Régen gyógynövénynek számítottak, a virágok mellett főleg a hagymájukat használták orvosságnak, bénító hatású, alkaloidot tartalmaz. Franciaországban egyik fajtájából virágolajat préselnek, ezért nagy területen termesztik. Egyetlen őshonos faja a csillagos nárcisz a Dunántúl nyugati részén fordul elő néhány helyen, virága sárgásfehér. Védett!
Liliomfélék családja. Hagymája föld alatti módosult szár. A tönk felső részén lévő csúcsrügyből fejlődik a föld feletti virágos hajtás. A virágkocsány általában egy virágban végződik, napfény igénye nagy. A szárat 3-5 ép szélű lándzsás levél öleli körül. Sok magvú toktermése van.
Elterjedés: Eredetileg Perzsiából származik, az ázsiai sztyeppék egyik jellemző növénye, ott ma is sokféle fajtája él vadon. Virágzás: vannak korai-, tavasz közepi-, és késői fajták Érdekesség: Neve - tuliban - turbánt jelent perzsa nyelven. Európába török közvetítéssel jutott el az 1550-es években, hazánkban a 17. századtól dísznövény. Különleges szín-, és alakváltozatosságuk miatt a magyar népművészetben is jelentősek, főleg a szerelmi ajándékokon, hímzéseken gyakori motívum.
Nárcisz
Tulipán
Pipacs Mákfélék családja (e család tagja a vérehulló fecskefű is). Feltűnő és ismert, 30-80 cm magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrűek. Lágyszára tejnedvet tartalmaz A végálló virágok 5-8 centiméter átmérőjűek, a szirmok lángvörösek, tövükön fekete folt látható. Piros virágszirmai nagyon könnyen lehullnak. A termés fordított tojás alakú, kopasz, többrekeszű, lyukakkal nyíló tok.
Elterjedés: Utak széle, vetések, szántóföldek, rétek, száraz gyomtársulások növénye. Virágzás: május- június Érdekesség: Jó köhögéscsillapító és nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják. Virágszirmait vörös ételfesték készítésére használják (pl. teakeverékek színének javítása, régen bort is színeztek vele). Magja ehető, süteményeknek, kenyereknek, gyümölcssalátáknak finom dió ízt ad. Kiváló salátaolaj is készíthető a magjából. Levelei is fogyaszhatók, nyersen vagy főzve, mint a spenót, de csak a virágbimbók kifejlődése előtt! A friss hajtás gyermekeknél mérgezési tüneteket idézhet elő!
Fészkesek családja. Lágy szárú, évelő növény, amely az 1 m magasságot is elérheti. Tőlevelei öblösen hasogatottak, karéjosan fogasak. Szárlevelei lándzsásak vagy tojásdadok. Szárának felső levelei pillás élűek. Kék, néha rózsaszín vagy fehér virágai a szárak végén fészekvirágzatot alkotnak, és a levélhónaljakban csoportosulnak. Az egész növény tejnedvet választ ki.
Elterjedés: Parlagon hagyott területeken és az utak mentén. Virágzás: májustól késő őszig Érdekesség: Az égszínkék virágok követik a nap járását, csak akkor nyílnak ki, ha süt a nap. Egy angol népmese szerint a katángkóró virágai azért olyan gyönyörű égszínkék színűek, mert egy hajóra szállt és soha vissza nem térő, kedves után síró leányka szemei őrződtek meg bennük. Gyökere jelentős mennyiségben tartalmaz cikóriát, pörkölés után már eleink is pótkávé készítéséhez használták. A legtöbb hatóanyag gyökereiben található, máj-, és epebetegség, sárgaság, vérszegénység, étvágytalanság ellen használják. Zsenge leveléből saláta készíthető, virága emésztést serkentő, hashajtó hatású.
A fészkesek családjába tartozik. A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak. A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga virágzattal a tőrózsából fakad. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt Kaszattermésének csúcsán a módosult csészelevelekből repülőszőrös bóbita alakul ki (segíti a magok szél általi terjesztését), a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran öszszefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.
Elterjedése: minden füves területen, réten megtalálható, a pázsitokban kellemetlen gyomnak tekintik. A túl nedves területeket elkerüli. Virágzás: április- május Érdekesség: A gyermekláncfű levele a vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása (A, D, C, különféle B-vitaminok, vas, szilícium, magnézium, cin és mangán). Segít az epebántalmak és májbetegségek gyógyításában. Zsenge leveleiből salátát készítenek. Gyökere nyersen és szárítva teának elkészítve étvágygerjesztő, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, élénkítő, izzasztó hatású. A tejnedv a bőrön barna foltot hagy, az ókorban élők, májfoltok kezelésére használták.
A fészkesek családjába tartozó, lágyszárú, évelő növény, 5- 25 cm-re nő meg. Levelei szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészesek, lapát formájúak. Nyeles virágai fehérek vagy rózsaszínűek, az ötszirmú csöves virágok sárgák. A franciák húsvétkának hívják, a németek mezei kedveskének, a „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak.
Elterjedése: A rétek, mezők, parkok kiöregedő gyepjének gyakori virága, A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike. Virágzás: márciustól- októberig Virágát vagy virágos hajtását rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkentik.
Katángkóró
Pongyola pitypang- gyermekláncfű
Százszorszép
BOKROK Neve
Leírása
Elterjedése, virágzása, érdekesség
Orgona
Olajfélék családjába tartozó, mediterrán eredetű, kedvelt díszcserje. Igénytelen, 2-5 m-re nő. Dúsan elágazó gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talaj felszíne alatt, és a talaj nedvességét mohón veszi fel. Elsősorban sövényként ültetett egyedeinek szí-, és illatpompája (ibolya-, piros-, fehér-, lila-, és kék színű). Tojásdad levelei kopaszak, ép szélűek. Virágai végálló 10-20 cm hosszú, összetett fürtvirágzatot alkotnak, amelyek az előző évi hajtások csúcsrügyeiből jönnek létre. Egy- egy virág pártájának alsó része csővé nőtt össze, felül 4 kis cimpában végződik. Hosszúkás, bőrnemű toktermésében két szárnyas mag fejlődik.
Elterjedés: Délkelet- Európában őshonos, Dél- Erdélyben, a Bánságban vadon termő faj. Franciaországban kezdték nemesíteni. Virágzás: április, május Érdekesség: A görögök az üreges szárából, akárcsak a nádból, sípot készítettek. (Valószínűleg innen származik - némi áttételezéssel - a magyar orgona név, amely a templomi hangszer sípjaira utal.) Fácánosokban, vadászerdőkben, nyiladékokban is telepítik, ahol a vadaknak menedéket és táplálékot biztosít. A fehér orgonával kapcsolatban sok babona született: az angolok azt tartják, hogy felbomlik az eljegyzés, ha a vőlegény fehér orgonát ajándékoz a menyasszonyának.
Vadrózsa
Rózsafélék családjába tartozó, évelő, 2-3 m magas cserje. Ívesen visszahajló hajtásainak kérge zöld, az idősebbeké szürke, kissé repedezett. A bőrszöveti eredetű kampós tüskék (nem tövisek!) a száron és a levélgerincen szórtan állnak. Páratlanul szárnyasan összetett, szórt állású levele 5-7 tojásdad, fűrészes szélű levélkéből áll. A levél alapja mirigyszőrös. Virága illatos, halványpiros, rózsaszínű, ritkán fehér szirmú. Áltermése az októberben érő csipkebogyó a virágkocsány (vacok) kiszélesedett részéből alakul ki. Tojás, körte vagy gömb, esetleg orsó alakú, 1,5- 3 cm hosszú, húsos falú, kevés nedvű, éréskor kezdetben világos, majd meggypiros színű, savanykás, aromás ízű. Belsejében búzaszem nagyságú magok vannak, amit szúrós hegyű szőrök vesznek körül. Magyar népies elnevezései: bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa.
Elterjedése: Perzsiából származik Erdőszéleken, cserjésekben, mezsgyék, utak mentén gyakran találkozunk vele. Virágzás: május, június Érdekesség: A csipkebogyót egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is nevezik. C-vitamin tartalma a citroménak a tízszerese. Tartalmaz még A, B, K vitamint, vasat, magnéziumot. Készíthető belőle szörp, tea, lekvár, ecet, bor. Nyersen fogyasztva dércsípés után a legjobb ízű. A télen is a bokron maradó áltermés madáreledel. Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották.
Aranycserje
Olajfafélék családjába tartozik. 1-3 méter magasra megnövő, fénykedvelő díszcserje. Törzse repedezett, szürkésbarna színű. Ívesen hajló, sűrű ágait még a lombfakadás előtt borítják be a nagy élénksárga, 4 sziromlevélből álló virágok. Átellenes állású, hosszúkás, lándzsa alakú, fűrészes élű levelei csak az elvirágzás után jelennek meg.
Elterjedés: A legtöbb faj Ázsia keleti részén őshonos. Virágzás: március, április Érdekesség: tél végén az aranycserjéről levágott, virágrügyekkel gazdagon borított vesszőket a szobában könnyen virágzásra serkentjük. Ne használjuk a téves elnevezéseket! -Aranyvessző (aranyos istápfű): lágyszárú, fészkes virágzatú növény. -Aranyeső (sárga akác): pillangós virágúak családjába tartozó cserje vagy kis fa.
GYÓGYNÖVÉNYEK
Neve
Leírása
Elterjedése, virágzása, érdekesség
Citromfű
„A nyugalom növénye.” Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke. Az ajakosvirágúak családjába tartozik, évelő növény. Szára négyszögletű, enyhén szőrös. Levele világoszöld, szív alakú, csipkés. Virága apró, fehér, kalászokban álló. Aromája erősen emlékeztet a citromra. Vízigényes, de egy cserépben is könynyedén nevelhető.
Elterjedés: Dél- Európában és Elő- Ázsiában őshonos növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Virágzás: júniustól augusztusig Érdekesség: Már a rómaiak és a görögök is ismerték. Idegerősítő, emésztést serkentő, étvágyjavító, vírusölő, nyugtató hatású, még a vizsgafélelem csökkentésére is ideális. Teaként alvászavarok ellen és szélhajtóként is fogyasztható. Illóolaja fürdővízbe cseppentve relaxáló hatású. Levelei felhasználhatók ételek készítéséhez. 80%-os citromfű kivonatból bio- szénsavas üdítőital is készül.
Szurokfű
„Jó köhögéscsillapító.” Népies neve: szárazfű, feketegyopár, kasbók, vad majoránna, balzsammag. Az ajakosvirágúak családjába tartozik, 30–80 cm-t is elérő, aromás illatú, évelő növény. Szára gazdagon elágazó, négyélű, keresztben átellenes állású levelei tojásdadok, szőrösek. Kétcimpájú, apró, bíborszínű, ajakos virágai hosszú kocsányon, a levél hónaljából kifejlődő tálörvekből fejlődnek
Elterjedés: Napos területeken, réteken, cserjésekben, erdőszéleken megtalálható illatos növény. Virágzása: nyári hónapok Érdekesség: Kiváló köhögéscsillapító, étvágyjavító, idegnyugtató. Jó hatású puffadásnál, teltségérzetnél, szélhajtó, epejavító, görcsoldó. Illóolajai segítenek száj-, és torokgyulladás esetén. Az eredeti olasz pizzát oregánóval, vagyis szurokfűvel ízesítik, amely serkentőleg hat az emésztésre. Kellemes, fűszeres íze miatt sültekhez, mártásokhoz, levesekhez kiváló ízesítő, olykor a majoránna helyett használják.
ki. Mióta a zacskókon a „szurokfű” feliratot „oregano” váltotta fel, rendkívül divatos fűszerré vált.
Borsmenta
„Az üde, finom illatú borsmenta.” Népies neve: kámforos menta, angol menta. Az ajakosvirágúak családjába tartozó évelő növény, íze mentolos. A növény kb. 1 méter magas, enyhén szőrös levelei fogazottak, virágai fehéres rózsaszín- lilás. A növény levelét hasznosítják. Évente általában kétszer aratják, a világos zöld leveleket a szárakról lefosztják, majd megszárítják. A levél illóolajat, benne mentolt, cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz.
Elterjedése: Vadon nem fordul elő hazánkban, Európa, Ázsia, Amerika számos országában nagy területen termesztik. Európa összes országában, az Amerikai Egyesült Államokban és több ázsiai országban is hivatalosan szerepel a gyógyszerkönyvekben. Virágzás: nyár közepétől Érdekesség: Már az ókorban felismerték a mentalevél emésztés- és étvágyjavító jótékony hatását. Később alkalmazták gyomor-, epe-, bélbántalmak ellen, csökkenti a hányingert is. Jó szélhajtó, görcsoldó, idegnyugtató, fejfájás-csillapító, fertőtlenítő, vértisztító, és hatásos a légúti megbetegedések kezelésében. A menstruációs zavarok ellen is alkalmazzák. Illóolaját hűtőkenőcsökben, rázókeverékekben viszketés mérséklésére használják. Csillapítja a rovarcsípések, bőrbetegségek okozta viszketést, megnyugtatja a napégette bőrt. borsmentaolaj lehűti az érzelmeket, eloszlatja a haragot, hisztériát és idegességet.
Kakukkfű
"Az elegancia és a bátorság növénye" Népies neve: balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor. Örökzöld, szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajták 20–50 cm hosszúra növő hajtásai elfekvők, mások félgömb alakú bokrokká fejlődnek. A hajtások elágazók, a fekvő részeken legyökeresednek. Virágos hajtásain átellenesen helyezkednek el elliptikus levelei. Apró, ajakos, egyes fajokon lilás rózsaszínű, másokon rózsavörös virágai az ágak végén nyílnak. Magja nagyon apró.
Elterjedés: Egész Európában előfordul. Magyarországban főleg a mészkőhegységekben és a szárazabb, füves réteken nő, de kertben, ablakban, erkélyen is megterem. Virágzás: nyári hónapok Érdekesség: Már az egyiptomiak és a görögök is használták, de ma már minden konyhában nélkülözhetetlen. Jóízű teája segít a torokfájás, a köhögés emésztési zavarok megszüntetésében, gyulladásgátló vizelethajtó, csökkenti a menstruációs fájdalmakat. Fürdővizekben illatos és frissítő hatású. Régen a fertőző betegségek háziszere volt, járványok idején füstölésre is használták. Az egyiptomiak balzsamozásnál alkalmazták. Kutatások igazolták, hogy a kakukkfű késlelteti az öregedési folyamatokat.
FÁK Neve
Leírása
Elterjedése, virágzása, érdekesség
Szivarfa
Lombhullató fa, magassága 15-20 m, gömbölyded, később szélesen szétterülő, laza koronával. Ágai alacsonyan elágaznak a rövid törzsről. Kérge világosbarna vagy szürkésbarna, kezdetben sima, később pikkelyes lesz, és hámlik. Levelei feltűnően nagyok (10-20 cm), hosszú nyelűek, széles tojásdad, inkább szív alakúak, ép szélűek. A levél a színén halványzöld, kopasz, a fonákján pelyhes. Virágai 35 cm szélesek, trombita formájúak, ötrészes, szétterülő bodros pártával, belül vörös vagy sárga nektárvonallal, lilás pettyekkel. Termése szivarszerű, hosszú (kb. 30 cm) felnyíló tok. A szivarok télen is a fán maradnak.
Elterjedés: Hazája Észak- Amerika délkeleti része. Nálunk nagyon gyakori díszfa, amelyet az utcákra is ültetnek. Virágzás: június, augusztus Érdekesség: A levelek érzugaiban mirigyek vannak, ha szétdörzsöljük a levelet, kellemetlen illatot áraszt.
Közönséges vadgesztenyefa, Bokrétafa
Impozáns fa, 20-25 m magas, tömött, szép, szabályosan fejlett, boltozatos koronával. Törzse az idős fáknál hatalmas. Ágai a korona alsó részén nagyon erősek. A gallyak szabálytalanul fejlődnek. Kérge a nagyon fiatal fákon sima és világosbarna, később egyre sötétedik, végül feketésbarna, és vaskos pikkelyekben válik le. A hajtás erőteljes és majdnem ujjvastagságú. A rügy igen nagy és vastag (méreteivel egyetlen európai lombos fa sem versenyezhet), télen fénylő vörösbarna, tavasszal a rügyfakadás küszöbén nagyon ragadós. Levelei nagyok, tenyeresen összetettek (ezzel is eltér más lombos fáktól). Az 5-7 nagy, ülő levélke ék alakú, fogazott, a két legkülső levélke kisebb. A levélnyél erős, zöldes. A levelek a színükön sötétzöldek, fonákjukon kissé világosabbak, ősszel rikítóan aranysárgák. Virágai gyertyaszerűen álló, kúp alakú bugákba tömörülnek, ötszirmúak, a sziromlevelek fehérek, sárgás, később vörös foltokkal. A porzók ívesen kihajolnak a virágból. Termése tüskés, vastag burkú, háromrekeszű tok, 1-3 nagy, fénylő maggal.
Elterjedés: A Balkán hegyvidék erdeiben őshonos, de régóta jelen van már Európa minden részén, Észak-Európa kivételével. Nálunk gyakran szenved a szárazságtól, a levélatkáktól, az utak sózásától. Parkokban, temetőkben, út menti fasorokban gyakori. Virágzás: május Érdekesség: A virágokban akkor termelődik nektár, amikor a virágon sárga folt van. Ha vörösre vált a nektárvonal, azt jelzi, hogy a nektár elapadt, ekkor a rovarok (főleg méhek) már nem szállnak rá. Virága, levele, magva, a fa kérge egyaránt szolgál drogot, melyet a gyógyszer-, és a kozmetikai ipar használ fel (ragasztó, szappan). Összehúzó, gyomor-, és bélgörcsoldó, trombózist megelőző háziszer is. Az aranyér, a vénás és hajszálér- keringési elégtelenség kezelésére is használatos. Egyes adatok szerint gyermekeknél gyomor- és bélrendszeri irritáció lépett fel a mag és a héj darabkáinak elfogyasztását követően. A vadgesztenyefa ősszel lehullott lombját ne használjuk komposztálásra, égessük el.
Közönséges diófa Lombhullató, egylaki fa, feltűnően széles, sűrű, szabályos koronával. Magassága a 25 m-t is meghaladja. Törzse a talaj fölött már kis magasságban több, csaknem egyforma erős ágra oszlik. A kéreg a fiatal fákon sima és ezüstszürke, később repedezett, barázdált és világos barnásszürke lesz. A levelek páratlanul szárnyaltak, a levélkék hosszúkásak, nyelesek. Sárgászöld színűek, többnyire ép szélűek, legfeljebb csak kissé fogazottak, ha szétdörzsöljük őket, jellegzetes aromás szagot érzünk. A porzós virágok 3-10 cm hosszú, sárga vagy sárgászöld, eléggé vastag barkában fejlődnek. A termős virágok a fiatal hajtások csúcsán, alig észrevehetően helyezkednek el, csomókban, sárga bibékkel. A csonthéjas termés duzzadt, zöld vagy sárgás, mirigyesen pelyhezett burokban van (diókopács), amely éréskor szabálytalanul felhasadozik.
Elterjedés: Európában csak a balkánon, a Déli- Kárpátokban őshonos. Évszázadokkal ezelőtt más vidékekre is eljutott, ahol enyhe a tél, szinte mindenhol gyümölcsfaként vagy utcai sorfaként telepítik. Metszeni nem szabad! A mészben gazdag, humuszos, egyenletes vízállású talajt szereti. Virágzás: április, május Érdekesség: Az ízletes dióbél a csonthéjas termés magja. Értékes, tápanyagokban gazdag, B és C vitamint, fehérjét és olajat tartalmaz, amely préselés után étolajnak is használható. Levele és a termés külső, húsos burka drog (gyógyszeripari alapanyag). Fája értékes, kemény bútorfa. A dió zöld burkából dióolajnak nevezett hajkenőt és barnafapácot készítenek. A diólevél főzete bélhurut, magas vérnyomás ellen használatos. Bőrkiütések esetén diólevélből készítenek fürdőt. Régen fejtetű ellen is használták. A diófa ősszel lehullott lombját ne használjuk komposztálásra, égessük el.
Kisebb fa, sarjaival sűrű bokrot alkot. 6-8 m- nél nem magasabb. Koronája széles, nyitott, kissé szabálytalan. Az alacsony, gyakran alig kifejlődött törzsről már csaknem a talaj fölött egyforma vastagságú ágakra oszlik. A kéreg barnásvörös, csak kissé fényes. A hajtások simák, igen vékonyak. A levelek elállóak, tojásdad vagy elliptikus alakúak, kevéssé kihegyezett csúccsal. A levéllemez kissé fűrészes vagy csipkés szélű, a színén fényes és sima, a fonákján világosabb zöld, a levélereknél kissé szőrös. A virágok lombfakadáskor nyílnak, a sziromlevelek fehérek, majdnem kerekdedek. Csonthéjas termése gömbölyű, fényes, jellegzetesen savanykás.
Elterjedés: Kis- és Nyugat- Ázsiában ősi kultúrnövény, számos nemesített fajtáját termesztik, száraz, napos helyeken „kivadul”. Virágzás: április, május
Meggyfa
Érdekesség: termése frissen és feldolgozva (befőtt, szörp, bor, maraschino likőr) egyaránt kedvelt. A gyümölcs kocsonyája drog: vizelethajtó, szívműködést serkentő, fogyasztó hatása is ismert. A meggy szó az egyetlen, minden bizonnyal finnugor eredetű gyümölcsöt jelentő szavunk, míg a többi gyümölcs neve a bolgár, a török és a szláv nyelvekből származó kölcsönszó. Ez azt is jelzi, hogy a gyümölcsöknek nem lehetett valami döntő jelentőségük őseink étkezésében.
Kislevelű hársfa 20–25 m magasra növő, kissé szabálytalan, lekerekedően oszlopos koronájú, többnyire tövétől ágas fa. A sziklás, törmelékes termőhelyeken törzse alul gyökéráganként támasztékosan bordás. A kérge szürke, finoman repedezett. Fiatal hajtásai pelyhesek, de hamar lekopaszodnak. Szív alakú, lekerekedő vállú, hegyes csúcsú, fűrészes szélű levelei ritkán nőnek 7 cm-nél hosszabbra. A levelek fonákján az érzugokban rozsdabarna, vöröses szőrpamacsok nőnek. Sárgásfehér, kellemes illatú virágai a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó, 4– 12 cm hosszú bogernyőben nyílnak. A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. A bibe is ötágú. Gömb alakú termései simák, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződnek. Az érett termések a fellevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket. Ipari felhasználás tekintetében az egyes hársfajok között nincs lényegbevágó különbség. Esztergályos munkához, fafaragáshoz, bútor- és furnérgyártásban, fagyapot előállítására használják. Hársból készül a legjobb rajzszén. Alkalmatlan építési fának és tűzifának. Ezüstfenyő (szúrós luc)
Örökzöld, igen erőteljes fa, rekordmagassága 50 m. Szabályos, széles kúp alakú koronát fejleszt, igen sok ággal. A kéreg durván hámlik, barnásvörös vagy barnásszürke színű. A fiatal ágak színe sárgásbarna vagy majdnem fehér, alig szőrösek. A tűlevelek körben helyezkednek el a hajtásokon, a csúcson csomót alkotva. Egy- egy tűlevél 2-3 cm hosszú és 4 élű, igen merev, szúrós, csúcsa élesen kihegyezett, kékes-, vagy hamvas szürkés-zöld. A termős tobozok éréskor szürkés-barnák. A tobozpikkelyek papírszerűek, lazán helyezkednek el, csúcsuknál finoman fogazottak.
Elterjedés: Európa, a domb- és alacsonyabb hegyvidék fája. Hazánkban főként a Dunántúl nyugati részén, kevésbé a Középhegység területén, tölggyel társulva fordul elő Virágzás: június eleje Érdekesség: Nagycenk több mint 2 km hosszú, két évszázados, kettős hárssorának zöme is kislevelű hársból áll. A hársfateát bárki, hosszú ideig fogyaszthatja. Ha a kávé helyett hársfateát fogyasztanak, akkor hamarosan érezni lehet a feszültség (stressz) csökkenését. A teát még kicsi gyerekek is fogyaszthatják. Egy amerikai tanulmány szerint a légzőszervi betegség korai szakaszában lévő gyerekeknél, ha hársfateát kapnak, akkor meg fogja akadályozni a belsőfül gyulladásokat, ami egyébként gyakran bekövetkezhet. Alkalmazzák hűlési esetekben, nátha, fájdalmas reuma, idült köhögés, tüdő elnyálkásodás, hörghurut, altesti bántalmaknál, köszvénynél. A virágból készült főzet vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító.A virágából készült mézből gyógyszereket és likőröket készítenek. A reánk maradt feljegyzések szerint a vágyakozás, gyöngédség, dal és szerelem jelképe volt. A lombos hársfák alatt tartották, de tartják ma is egyes vidékeken az ünnepi táncokat, ünnepélyeket, lakodalmakat. Elterjedés: Őshazája Észak-Amerika, Colorado, ahol kék lucnak nevezik. Ma már tisztán ebből a fából álló fenyveseket nem találunk. Európában néhány évtizede az erdőgazdaságokban az alföldi homokfásításokra ajánlják. Hazai kertjeink legkedveltebb díszfenyője. Virágzás: május Érdekesség: A tűlevelekben levő vastag viaszréteg, amelytől ezüstösen csillognak a szúrós levelek, az alkalmazkodás egyik módja. Eredeti hazájában nagyon hideg telet és száraz meleg nyarat kell elviselniük. Ilyen klímában a tűlevelek vízellátása igen nehéz, a vastag viaszréteg csökkenti a napsugárzás erejét, a felmelegedést, a párolgást, ezzel a vízveszteséget is.
Juharlevelű platánfa
Melegkedvelő, gyors növekedésű, 30-50 m-es növényfaj. Hatalmas elágazó ágrendszert fejleszt, lombkoronája nagyméretű, boltozatos. Kérge foltos, pikkelyes, lemezesen leváló. Ezen tulajdonságáról és jellegzetes halványsárga, barna, szürke árnyalattól mozaikos törzséről télen is könnyen felismerhető. Karéjos, hegyes csúcsú és fogazott levelei szórtan állnak. Egyivarú, szélporozta virágai több száz virágból álló gömbös formájú, gomb- virágzatba tömörülnek. Repítőszőrös, szintén gömbökbe tömörülő egymagú makkocska termése kettesével, hármasával lóg a terméskocsányon. A következő évig a fán marad.
Szomorúfűzfa Lombhullató, 15-20 m-re is megnövő fa. Levelei lándzsásak, 8-12 cm hosszúak, hosszan kihegyesedők. Felszínük sötétzöld, fonákjuk hamvas. Vesszői sárgásak, lecsüngők, egészen a földig érhetnek. Barkái rendszerint porzósak, de ritkán mindkét ivarú virág megtalálható bennük.
Elterjedés: Parkokban, arborétumokban általában csoportosan ültetik, széles utak mentét sorfaként díszítik. Virágzás: május Érdekesség: Rákoskerten a vasútállomástól a Zrínyi utcáig húzódó platán sort 1935-ben báró Schell Gyuláné javaslatára telepítették. 1986-87 tavaszára a fák olyan hatalmasra nőttek, hogy le kellett vágni a fák koronáit, a csonkítás rémületet keltett az itt élőkben. Ma már régi pompájában láthatjuk fasorunkat, ismét derékvastagságú ágak alkotják az úttest fölé boruló lombsátrat. A növény Hippokratész fájaként is ismert, ő ugyanis Kos szigetén egy platánfa alatt ülve tanított orvoslást. Eredet: Őshazája Eurázsia. Vadon ligetekben, ártereken, gyertyánosokban él. Egész Európában elterjedt, az egyik legnépszerűbb díszfa. Virágzás: április Érdekesség: cserzőanyagot, drogot ad. Leveleit a népi gyógyászatban sebgyógyításra, reuma elleni fürdésre használták. A kérgéből készült kivonat fejfájás, lázas megbetegedések elleni gyógytea. Vesszőjéből kosarat fonnak, puha fája alkalmas házi eszközök, abroncsok készítésére, a farostlemez -gyártáshoz is használják. Húsvétkor a fűzfa a figyelem központjába kerül, a húsvéti zöldág a megújult Föld jelképe.
MADARAK
Kertben, parkokban élő madarak
Neve
Külső jellemzői
Tápláléka
Tulajdonságai, érdekességek
Feketerigó
Hím: tollazata fekete, csőre Rovarok, rovarlárvák, férgek, citromsárga apró csiga, gyümölcsök, pl, Tojó: tollazata szürkésbarna, cseresznye, szőlő, alma csőre világosbarna, mellrészen piszkosszürke, pettyekkel
Szép hangú énekesmadár, veszély esetén vészkiáltást hallat. Fák, bokrok ágain bizonytalanul mozog, rövid távolságra alacsonyan repül. 2-3szor költ. Alacsony ágakra, vagy talajra építi sárral összetapasztott fészkét. Itt telel. Védett madár!
Széncinege
12 – 14 cm, veréb nagyságú. Rovar, rovarpete, lárva, pók. Feje és nyaka kékesfekete, Ősztől fenyőfélék magvai, testalja citromsárga, mellén, erdei, kerti gyümölcsök hasán fekete csík fut. Háta szürkészöld, farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás. Testsúlya kb: 20 gr. Enyhén kúpos, erős csőre van.
Naponta saját testsúlyának megfelelő táplálékot fogyaszt, sokszor megeszi más madarak rejtett táplálékát is. Erős lábuk van. Odúkban, üregekben fészkelnek, sokszor az emberek közvetlen közelében élnek (pl: postaládában, vascsőben, falüregben költenek.) Megtelepednek a mesterséges odúkban is. Fészküket szőrszálakkal, tollakkal bélelik. A hím hangja „nyitni-kék, vagy kicsit ér”. Laza csapatokban járnak, ahol rendszeresen kapnak élelmet, oda visszajárnak. Védett madár!
Balkáni fakopáncs
Pofái fehérek, nincs fekete Lárvák, rovarok, kemény A fák között ügyesen mozognak, a talajon ugkeresztcsík, külső farktollai magvak (dió, tölgy- és rálva haladnak. Minden évben új odút vésnek fehérek. bükkmakk) akácmag fák törzsébe. Évente egyszer költenek 4-7 tojást. Hím: tarkóján nagy piros folt van, lágyéktollai rózsaszínbe hajlanak
Kertben, parkokban élő madarak Madarak, mint háziállatok
Balkáni gerle
Kb. 28 cm. Tollazata szürkés árnyalatú világosbarna, nyakán vékony fekete csíkkal. Farktolla töve fekete, csőre puha bőrrel fedett.
Gabonafélék, napraforgó, gyomnövények magvai. Kis mennyiségben fogyaszt rovarokat, csigákat is. A fiókák „begytejet” esznek
Jól alkalmazkodik, szapora, a kontinens leggyakoribb madara. Emberközelben él, ahol etetik, ott bizalmasan viselkedik. 4-5 fészekalja utódot nevel, egy-egy alkalommal 2-2 tojást rak ágakból rakott fészkébe. Fiókái vakok, csupaszak. Hím: mély hangon búg, turbékol. Nem védett faj!
Szarka
Kb. 48 cm. Erős, hegyes csőr, fehér vállfolt. Fényben fekete tolla kék, zöld, vagy bíbor színben csillogó.
Többnyire rovarokat és más gerinctelen állatokat, ritkán kisebb gerinceseket (madárfiókák), dögöt, gyümölcsöt, magvakat eszik, nem válogatós. Sokszor látni szeméttelepek közelében.
Hetyke járású, harsány hangú, élénk madár. Más, főleg énekes madarak fészkét kirabolja. Röpte nem kitartó, de hosszú farkának köszönhetően gyors támadásra, hirtelen irányváltoztatásra képes
Házityúk
Zömök testű, izmos, erőteljes Magvak, férgek,rovarok, lábú tarajos. Szárnyaik rövi- lárvák, gyomnövények, dek, lekerekítettek, csőrük a konyhai növényi hulladék hegyén kissé görbült
Jól futnak, rosszul repülnek. Lábukon három ujj előre, egy hátrafelé néz, csüdjük szarupikkelyes, karmuk erőteljes. Hím(kakas): Farktollai hosszúak, fején a bőrlebenyek nagyobbak, hátsó ujján erőteljes sarkantyúja van Tojó (tyúk): kisebb testű bőrlebenyei jelentéktelenebbek.
Házikacsa
Csőre puha, sárgás, bőrrel Főleg magvakat, növényi borított, széles, végén ellapo- részeket, apró halakat, gesodó, tollazatában a fehér rincteleneket esznek szín vált dominálóvá
Átlagos testsúlya 2,5 – 4 kg. Vízkedvelő, tollazatukat fartőmirigyük zsíros váladékával teszik vízhatlanná. Csőrükben lévő szarulemezekkel szűrik ki a vízből táplálékukat. Három hosszú ujja között úszóhártya van. A tojó évente kb. 70-120 tojást rak. Fészekhagyó madár. Hímje a gácsér. Húsa, tolla, mája, tojása, zsírja miatt tartják
Az ember közvetlen közelében élő madarak
Házi galamb
Házi veréb
Kb. 33 cm hosszú, kékes- Gyomnövények és dísznövé- Agresszív, gyakran verekednek a gyengébbekszürke tollú, vékony, gyenge nyek magvai, magok, ke- kel az élelem miatt. Jellegzetes hangon búgnak, lábai vannak nyérmorzsa turbékolnak. Tipegnek, gyorsan szedik össze a táplálékukat. Padlásokon, templomtornyokon tanyáznak, évente többször költenek. Savas kémhatású ürülékük károsítja a műemlékek, szobrok felületét. Nem védett faj! 8-12 cm, a szürkeség jelképe. Csőrük kúpos Hím: feje kékesszürke, pofája fehér. Csőre körül fekete folt van, szemétől hátrafelé széles, barna sáv halad. Háta fekete csíkokkal tarkított, szürkésbarna. Tojó: szürke
Gabona magvak, napraforgó, gyümölcsök, fák rügyei, gyommagvak. Fiókáit 60 %-ban rovarokkal, férgekkel eteti
Igénytelen, a leggyakoribb madárfaj. Gyorsan szedegetik a szétszórt hulladékot, az ételmaradékokat. Szökdécselve haladnak előre, rövid távokat repülnek, nem jó repülők. Falakra futtatott kúszónövények közé, eresz alá, mélyedésekbe készítik fészküket, melyhez szénát, papírt, tollat, szőrt, rongyot is felhasználnak. Nem költöző, védett madár!
Füsti fecske Kb. 19 cm. Hosszú farka Repülő rovarok villás. Háta, szárnya kékesfekete, csillogó, homloka, torka vöröse, hasa sárgásfehér
Fészkét sárból, növényi szálakból gerendákra, elhagyott épületek belsejébe rakja. Költöző, védett madár
Kisebb, mint a füsti fecske. Repülő rovarok Feje, háta, szárnya, rövid villás farka kékesfekete
Ereszek, erkélyek alá építi fészkét. Zárt, felső részén szűk bejáratú fészkét sárrögökből rakja. Kétszer költ, a hím és a tojó közösen eteti fiókáit. Augusztus végén csapatokban indul délre. Védett madár!
Molnárfecske
Mezők madarai
Vetési varjú (kánya)
Kb. 45 cm testhosszúságú, súlya 30-60 dkg. Fényes, fekete tollú, csőre kissé ívelt, hegyes, erős, szürkésfekete
Bagolylepke hernyója, drótférgek, szipolylárvák, pajorok, mezei pockok, madarak tojásai, -fiókái, magvak
Csőre a fejével azonos hosszúságú. Hangja kellemetlen, recsegő károgás. Csőrét a talajba fúrja, úgy húzza ki táplálékát. Csapatokba verődik, peckesen lépked a gabonatáblákon. Fészkét magas fák koronáiban, kolóniákban építi. Védett faj!
HÁZ KÖRÜL ÉLŐ EMLŐS ÁLLATOK Jegyei Ló
Szarvasmarha
Tartása - haszna
Táplálkozása
Érdekességek
Nagy termetű, izmos, futáshoz alkalmazkodott testét sörény és hosszú farok díszíti. Mozgékony füleit a zaj irányába fordítja. Lábait szaruburkolat –a pata- fedi Hím: mén, vagy csődör Nőstény: kanca Kicsinye: csikó Hangja: nyerítés
Az ember háziasította, istál- Növényevő – zöld füvet, lóban tartják. Régebben sze- szénát, zabot, gabonafélékér, kocsi vontatására, igavo- ket, répát eszik násra, napjainkban kedvtelésből tartják
Nagyon jó a látása, hallása, szaglása. A csődörnek 40, a kancának 36 foga van. Korára a fogak kopásból lehet következtetni. Naponta 30 l vizet is megiszik. A kiscsikó 11 hónapig fejlődik, születés után 2 órával feláll.
Nagytermetű patás, tülkös szarvai, a nősténynek tőgyei vannak. Hím: bika Nőstény: tehén Kicsinye: borjú Hangja: bőgés
Istállóban tartják, régebben mezei munkálatoknál, igavonásnál vették hasznát. Napjainkban már csak húsáért, bőréért, tejéért tartják.
1627-ben pusztult el a szarvasmarha ősének utolsó példánya a tuloktehén. Az i vartalanított bika az ökör.
Növényevő – füvet, szénát, lucernát, gabonaféléket eszik. Kérődző: a lenyelt táplálékot visszaöklendezi, újból megrágja.
Sertés
Kutya (eb)
(magyar vizsla)
Macska
Rózsaszínű bőrét ritkás szőr fedi, farka kunkori, orra izmos, túrásra alkalmas. Hím: kan Nőstény: koca Kicsinye: malac Hangja: röfögés
Disznóólban tartják. Húsáért tenyésztik. A disznóölést követő ünnepélyes feldolgozást disznótornak nevezzük.
Mindenevő – bármit megeszik: kukoricát, burgonyát, répát, konyhai maradékot (moslék)
A sertések szívesen fekszenek sárba (dagonyáznak), így szabadulnak meg az élősködőktől, így hűsölnek.
Kitűnő hallása és szaglása Kedvtelésből, illetve őrző- Húsevő, házi táplálása: főtt van lábai karmokban vég- védő, kereső feladatok végzé- belsőségek, tészta, kutyaződnek. Számos fajtája sére tartják. táp, konzerv létezik, testalkatban nagyCsonttal etetni helytelen. ságban igen változatos. Hím: kan Nőstény: szuka Kicsinye: kölyök Hangja: ugatás
Ujjon járó, ragadozó. Rendkívül hűséges, ragaszkodó, jól tanítható. Melegben nyelv lógatással, lihegéssel hűti magát, mert nincsenek verejtékmirigyei. Magyar kutyafajták: puli, pumi, mudi, drótszőrű- és rövidszőrű magyar vizsla, komondor, kuvasz, magyar agár, erdélyi kopó
Karcsú, nyúlánk testű állat. Feje gömbölyded, nyaka rövid, farka hosszú. Testét selymes, puha szőr borítja. Hím: kandúr Nőstény: szuka Kicsinye: kölyök Hangja: nyávogás
Szeme fenekén fényvisszaverő réteg van, lábain a karmok behúzhatók. Hallása, szaglása is kitűnő. Bajsza segít a tájékozódásban. Szinte egész nap alszik, gyakran „mosakszik” – érdes nyelvével végignyalogatja bundáját. Szemfoga és tépőfoga erős. A nőstény macska 60-69 napos vemhesség után 2-8 cicát hoz a világra.
A társat kereső, városlakó Tápláléka apró emlősök, ember egyik barátja. Rágcsá- madarak, hús, tej. lók fogására, vagy kedvtelésből tartják.
ROVAROK, PUHATESTŰEK, PÓKOK Jegyei
Élőhelye
Tápláléka
Egyebek, érdekességek
Hétpettyes katicabogár
0,5-0,8 cm hosszú, vörös szárnyfedőin hét fekete pötty van. Alakja félgömbszerűen domború, csápjai rövidek.
Szinte mindenütt jelen van (síkságok, erdők, parkok, kertek, házak).
Túlnyomórészt levélés pajzstetvekkel táplálkoznak. Lárva korában több száz, esetleg 1000 levéltetűt is képes elfogyasztani.
Veszély esetén holtnak tettetik magukat, érintésre sárga, rossz szagú váladékot bocsátanak ki. Ez néhány ellenséget elriaszt (pl. hangya). Rossz íze és feltűnő színe figyelmezteti környezetét, hogy nem érdemes megkóstolni. Magyarországon 78 katicabogár faj ismert.
Verőköltő bodobács
1 cm hosszú, rajzolata, színezete jellegzetes (maláj maszkra emlékeztető).
Parkok, akácos, vagy Hársmag és más nö- Nagyon széles elterjedésű, világszerte mintegy szelídgesztenyés fa- vények nedve. 100 fajuk ismert. Csoportosan él. Könnyen tartsorok. Kedveli az ható mesterséges körülmények közt – a tenyész öreg hársakat. edénybe hárs és mályvamagot, valamint vízzel töltött, vattával ledugaszolt fiolát kell tenni.
Hangyák
0,2 – 2 cm hosszú színe, mérete a fajtól függ A szárnyas egyedek a királynők és a hímek, a szárny nélküliek ivar nélküli dolgozók
Bárhol megél, ahol táplálékot talál. Többnyire föld alatti járatrendszereket hoz létre (hangyaboly)
Többnyire rovarok és más, apró állatok. Kedvenc eledelük a mézharmat, a levéltetvek által termelt cukros lé.
Magyarországon összesen 66 hangyafaj él, többségük nehezen meghatározható. Leggyakoribb a fekete fahangya és z erdei vöröshangya. Államalkotó rovarok, egy hangyabolyban néhány száz és ezer közötti a királynők száma, a népesség viszont egymillió dolgozóból is állhat. Olyan bolyok is léteznek, ahol csak egy királynő él.
Földigiliszta
Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állat, testét csupasz, nyálkás bőr fedi. hossza általában max. 30 cm. színezete barna vagy vörösesbarna.
Föld alatt, magányosan él. Hideg és száraz időben üregében nyugszik, esős időben a földfelszínén található.
Szervesanyagtartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Folyamatosan „ásnak”, félretúrják, vagy táplálékként elfogyasztják a talajt, így fellazítják a földet, ami elősegíti a levegő áramlását, az esővíz leszivárgását. Nincs szemük, sem fülük, de nagyon érzékenyek a rezgésekre, így veszik észre, ha veszély közeleg. Ha elveszítik testük egy részét, képesek azt visszanöveszteni, de soha nem lesz belőle két giliszta.
Éti csiga
Keresztes pókok
Puhatestű, meszes Rétek, erdők, kertek háza testéhez „nőtt” Haslába segíti a haladásban
Növények, friss nö- A csigák mozgását nyálkasáv segíti, de védekevényi hajtások zésként is termel nyálkát. Ahogy nő a csiga, vele nő a háza is. A fejrészen lévő négy szarv közül a hosszabbik csúcsán helyezkednek el a szemek. 15.000 horgas fog fedi reszelő-szerű nyelvét. Ősszel beássák magukat az avarba, és házukat erős mészkupakkal zárják be. Hat hónapi mélyálom után tavasszal újra előbújnak.
Testrészei: fejtor Bokrok, fák, parkos Ragadozók, rovarokat Azokat a pókokat, melyek hálót szőnek – függetnégy pár lábbal és területek esznek lenül mintájuktól – keresztes pókoknak nevezlábnélküli potroh, zük. A pók „láthatatlan” hálóval vadászik, melylegtöbbször nyolc nek belső (spirális) fonalára ragadnak a rovarok. egyszerű szem. A feji A pók lábaival érzi a háló rezgését, előrohan rejrészen található a tekéről, mérgével megbénítja, majd megeszi álcsáprágó és az egy dozatát. Él olyan pók az Egyenlítő környékén, pár tapogatóláb. mely 2,5 m átmérőjű hálót készít, az emberek ezt A nőstény általában halászatra használják, de van olyan is, amelyik nagyobb a hímnél pl. békát, madarat, vagy denevért eszik.
Házi méh
1,3 -1,5 cm. A tor, Ligetes erdők, erdő- Virágpor és nektár különösen az oldalán szélek, rétek és kersárgán szőrözött. A tek. csáp hossza a szem átmérőjének mintegy kétszerese. Fullánkja fűrészes.
A méh államban a királynő (termékeny nőstény) a herék (fullánk nélküli, termékítő hím) és dolgozók (nőstények) élnek. A királynő 4-5 évig, a dolgozó néhány hétig él. A jól fejlett család 50.000, egyes esetekben több százezer méhből állhat. A lárvákat méhpempővel etetik.
Darazsak
Jellemzően 1,5-2 cm Faodvak, földi lyu- Legtöbb fajuk nem hosszúak, de fajtól kak, épületek (pl. válogat, amit talál, függően 5 cm is lehet. padlás) húst növényi eredetű Teste sárga-fekete táplálékot, bármit csíkos, ritka szőrrel elfogyaszt borított. 1 pár hártyás szárnya van
Hazánkban jellemző fajtái: Francia-, német- és lódarázs. Mindnek élénk fekete és sárga mintázata van, annyiban különböznek, hogy a lódarázs jóval nagyobb, mint a másik kettő és a fején egy vörös csík figyelhető meg. Ő jóval agresszív fajba tartozik.
