64
VASÁENAPI UJSÁG.
4: ; SZÁM. 1 8 9 1 . XXXVIII. ÉVFOLYAM
Kávé! *
A • Franklin-Társulat" kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv árusnál kapható:
É N a p o n t a frissen p ö r k ö l v e , k i t ű n ő m i n ő s é g b e n . Különösen ajánlatra méltó
Excelsior-kávé
A belgyógyászat tankönyve
aroiiiiitikii.s, őrös ós s z a p o r a . Ezeu kávé saját módszerünk szerint pörkölve, hónapokig tartja magát, anélkül hogy minőségéből és illatából veszí tene. Az „Exoelsior-kávé" csak eredeti */a, 1, J és 5 kilós csomagokban kapható, s minden csomag az itt látható törvényes és bejegyzett védjegygyei van ellátva.
o r v o s n ö v e n d é k e k és g y a k o r l ó o r v o s o k s z á m á r a .
Első m a g y a r gőz-kávépörkölde Wertheimer és Franki gyarmataru-nagykereskwlé.se
Irta
Dr. P U R J E S Z
B u d a p e s t , V., N a y y k o r o n a - u t c z a 11. szám.
ZSIGMOND
a belgyógyászat egyet. ny. r. tanára Kolozevártt. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható:
MÁSODIK ÁTNÉZETT S JAVÍTOTT KIADÁS.
>KOLCSEI KÖLCSEY FERENCZ<
A szöveg közé nyomott számos ábrával.
MINDEN MUNKÁI. K é t k ö t e t . — Á r a f ű z v e 12 f o r i n t o. é r t . A. k é t k ö t e t c s a k e g y ü t t
A KÖLTŐ
ACZÉLMETSZETŰ
kapható.
AECZKÉPÉVEL
5. SZÁM. 1891.
Harmadik bővített kiadás.
8 frt Csupán % POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | egész évre Q frt Külföldi előfizetésekhez ;i postailaK Előfizetési feltételek: VASÁENAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 írt Csupán a VASÁRNAPI ÚJSAG j egész évre I félévre _ 3 • meghat iruzott viteldíj is csatolandó POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt } fél é™ _ 6 • | 1 félévre ... 4 •
T i z k ö t e t . — Á r a n é g y v á s z o n k ö t e t b e k ö t v e 1 2 frt.
Hirdetések elfogadtatnak a kiadóhivatalban, Buda pesten, IV. kerület, E g y e t e m - u t c z a 4-ik szám alatt.
H é t k ö t e t b e k ö t v e a r a n y m e t s z e t t e l ÍO í r t . A A A A A A A
^ . ^
KOVÁCS LAJOS. ^i ^
^
TANULMÁNYOK
Különleges Riispor • •ÚTTAL. VEGYÍTVE
^
KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG.
ILLATSZERÉSZ,
PARIS — 9, ra* de la V. Paix,
9
— PARIS.
A r a ítizve 3 frt. — V á s z o n b a k ö t v e 3 í r t 6 0 kr.
Tartalom:
Kiilünős figyelemre méltó!
] A hírneves Dr. Forti-féle
sebtapasz mely rendkívüli gyógyereje, el oszlató, érlelő s fájdalmat csil lapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb és egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. Bgy cso mag ára 5 0 kr. nagyobb cso magé 1 frt. hasznalati utasí tással együtt postán küldve 3 0 krral több. K ö s p o n t i k ü l d e m é n y e z ő raktár B u d a p e s t e n :
A magyar líra a forradalom ufcán 1863-ig. — I. A magyar líra, 1859. - II. A magyar líra 1863. - Tanulmányok a ^JSx^^xsxssa^m^nsjs^x^xsjsjseisrs^isasm. franczia irodalom köréből. — I. A középkori franczia iro J) A iFranklin-Társnlati kiadásában Budapesten megjelent és j< dalom. — II. A franczia renaissánce-irodalom. — A szini minden könyvárusnál kapható: § hatás ügyében. — I. A szini hatás ellen. — II. Irodalmi le 3 % velek—Valami a romanticzizmusról. — Szépészeti alap vonalak. Vázlat akadémiai előadásaihoz (kéziratban).
\ „Kis Nemzeti Múzeum" I 47—48. kötet.
TÖRÖK J Ó Z S E F %%*%£*?£** B i o a b a n : Pleban Xav. Ferenci a régi cs. k. tábori gyógyszertárában, Istvintér 1. sz., Dr. Girtler gyógyszertárában, Freinng 7. sz., Scharrer Konrád gyógyszertárában, Mariabilferstrasse 72. sz., Fritz G. és R., Braunerstrasse 5. sz., Raabe Brnno I. Báekerstrasse 1. Orognistáknál. P r á g á b a n : Fürst József gyógyszertárában, Poric 1071. Qráozban : Hedwed A. gyógysz. a Múrtéren. B u d a p e s t e n : Fáykiss József gyógyt. a •nagy Kristóféhoz. Ibos N. gyógyszertárában, V. ker. Nádor-utcza 3. sz. Bnday E. városi gyógyszertárában, városház-tér 9. PUlich F. gyógysz. Dorottya-utcza 9. sz. ürbánn J. klrály-atcza 93. sz. Kriegner György Kálvin-tér. Barna Zsigmond marokkói utcza 2 ; továbbá Thallmayer és Seitz, nádor-utcza 10* Kochmeister Fr. utódainál, nagy korona-uteza 32. Píeruda Nándor, hátvaniateza 7. sz. Droguistáknál. Telkessy J. udvari gyógyszerész a várban. Ylassek E. gyógyszerésznél a Krisztinavárosban, Jánostér. Dr. Szabó B. gyógyszerész Víziváros, fó-uteza. Moldoványi J. gyógyszerésznél, Víziváros, fö-uteza. Eiszdorfer G. gyógysz. Tabánban (Ráczváros) Paiota-utcza és Dévay Szóllísy J. gyógytárában, Krisztinaváros, Karácsonyi-utcza sarkán. Á c s o n : Kratochvill József. A r a d o n : Rozsnyai M. és Scháffer A. gyógysz. B a l a t o n - F ü r e d e n : Orbán J. B a l a s s a - G v a r m a t o n : Cservenyák Gy. és Herepey K. B . - C s a b á n : Tarságh B. Berettyó-TJjfalun : Tamássy Géza. D e b r e c z e n b e n : dr. Rothschnek V. E., Tamássy K. GSltl N., Örvényi 0., Mihalovits István és Muraközy K. D u n a - F ö l d v á r o n : Nádhera P. E g e r b e n : Köllner Lórincz gyógysz. E p e r j e s e n : Krivoss Gy. Kom V. és Mákoviczky J. B r a e k u j v á r o t t : Conlegner J. E s z é k e n : Dienes J. G. és Dávid Gy. gyógyszertárában. G y ö n g y ö s ö n Mersits N. és Baruch J. G y ő r ö t t : Lippóczy M. s SUrling K. H.-Hadba* o n : Farkas O. H u s s r t o n : Keresz tes J. és Schmidt K. J á s z b e r é n y b e n : Merkl J. K a l o c s á n : Horváth K. K a p o s v á r o t t : Czollner V.ésBabochay K. XarcriagonBáthory B. y n — A ^ , Hegay G. és WandraschekK. Korláth F. K é s m á r k o n : Genersich C. A. K i s - T i r d a n : Khndy J. K o m á r o m b a n : Schmidthaner A. Kirchner M. és Kovács Arisztid. L é v á n : Hedveczky S. L o s o n c i o n : Kirchner D. és Pokorny L. M a s £ - K ö v e s d e n : Fridély B. MesőK á s x o n y b a n : Rátz Gy. H€e»ő-Kovácsháián: Kiss P. M i s k o l c i o n : valódi minőségben csak Dr. Szabó Gyula és Djházy Kálmánnál kapható. E . - B e o s k e r e k e n : Kovács S. B a g y - K a n í z s á n : Prager Béla. K a g y K á r o l y b a n : Fuleky P. Hagy-Körösön : MQller I. B . - S i o m b a t o n : CsepcsányiB. E.-Váradon : HuzellaM., Molnár J. és Heringh S. E y i r e g y n á z á n : Korányi J. Szopkó Alf. gyógysz. és Kovács S. E a g y - K á l l é n : Hvezda K. P a k s o n : Malatinszky S. F é o s e t t : Sipöcz J. P o z s o n y b a n : Erdy István. P u t n o k o n : Fekete N. R i m a s z o m b a t o n : Bamalliár K. B o z s n y ó n Pósch J. gyógysz. örökösei és Hirsch J. N. B.-A.-TJjhelyan: Zllnszky J. S o p r o n b a n : Gráner J. S ü m e g e n : Stamborszky L. B z a t h m á r o n ; Boesín J., Dr. Lengyel M. és Literáty E. S z a r v a s o n : Barts E. S z e g e d e n : Kovács A. ntóda Keresztes S., Barcsay K. és Bokor A. S z . - F e h é r v á r o t t : Dieballa Gy. és Kovács M. S z é k e l y n i d o n : Szabó J. S z e n t e s e n : Várady L. és Podhradszky L. S z o l n o k o n : Kecskéssy F. S z o m b a t h e l y e n : Rudolf A. T a r p á n : Monó I. T e m e s v á r o t t : Jahner C. H. belváros; Jachner R. gyárkül város. T é c s ő n ; Ágoston Gy. T.-TJjlakon: Roykó G. T o k a j b a n : Czigányi B. T o l n á n : Gömbös L. T o r n a l l j á n : ürszinyi Zs. U n g v á r o t t : Bene L. Lám 5. HoBmann B. Krausz A., Speck J. és Lukovics M. V a á l o n : Frischmann F. V a r a m i ó n . Gaál S. V e s z p r é m b e n : Ferenezy K. és Szili Horváth P. V i l l á n y o n : Csaté Gy. Gyula. Z l l a h o n : ünger G. B i r o s e n : Tejfel J. E r d é l y b e n : B r a s s ó n : Jekelius N. D e é s e n : Róth P. F o g a r a s o n : Gleim R. K o l o z s v á r t t : Valentini A. Gundhardt A. Wolf J. és Dr. Ember Bogdán. K é i d i - V á s á r h e l y e n : Kovács F. B L - V á s á r h e l y t : Bucher M. B . - S s e b e n b e n : Molnár J. a S s e p s l - S i e n t - G y ö r g y ő n : Beteg B., Őtves P. és Barabás F. Szász v á r o s o n : Grafflus J. V a j d a - H u n y a d o n : Dr. Juchó F.
E c n k i t ü ö hatáss, nem eléggé ajáalhat* gyógyUpMZ készitoje FOETI LÁSZLÓ. Lak.: Budapest, I. k., Náador-ufcza 3.
Kitüntetve számos mezőgazdasági kiállításon. Elismerések jookey-clubboktól.
Filusitöftétet éki
KWÍZDA
iMszaMítíijti
Irta
(mosóvíz lovaknak) 1 palaczkkal 1 irt 40 kr.
Könyves Tóth Kálmán.
KWIZDA
| Ára a két kötetnek főzve i frt, vászonkötésben 1 frt 40 kr. Q ^ ^ § <j § \ ^
Tartalom Nemzetes ur ördöge. Javas asszony íj keresztlánya. - A keresztlevél. — A honvéd árnya, Hiteiné asszonyság és kedves férje. — Tőkési Bácsi és Sj mostoha fia. — Újmódi Zsófi. — Szegény teensasszony. — fc Karácsony angyala. — A pénz árnyéka. — Rebeka, a sze- S gény zsidóleány. — Miért némult el a vörös kakas. — 8 , Söprünyél a házasságrontó. — Az elillant hónap, vagy hová § lett a februárius. — Csak néhány hajszál. — A vasúti ór. — a A szél hozta, a viz vitte.
I
49—50. kötet.
1 Magyar közmondások I |
gyűjteménye Basa,—aavaajv
.
| különös tekintettel az életbökseségre és a nevelésre. §
I
f
(Több mint hatezer közmondás.)
i
lovak, szarvasmarhák és jakoknak \ doboz 70 kr. 4 doboz 35 kr. Kwízdil erŐ-tápláléka l o v a k és s z a r v a s m a r h á k n a k . — Ládikában á 6 frt és 3 frt, s dobozokban á 30 kr. Kwízda lópata-VaSetinje ( p a t a - f e n t a r t ó szer). — Egy szelenczével 1 frt 25 kr. Kwízda pata-ragaSZa ( m e s t e r s é g e s p a t a s z a r ü ) . — 1 rúd 80 kr. kwízda sertéspora, a hízás e l ő m o z d í t á s á r a s a lefogyott állatok fölsegitésére. Nagy doboz frt 1.26, kicsiny 63 kr. kwíZÓa IllOSÓSZappanja h á z i á l l a t o k s z á m á r a . Egy darab 40 kr., kis szelencze 80 kr., nagy szelencze 1 frt 60 kr. kwízda nyeregSZappanja, a n y e r e g és b ő r s z e r s z á m t i s z t í t á s a , fényesitése és f ö n t a r t á s á r a . Egy szelencze 1 frt. Az utánzásoktól való védekezés szempontjából ügyeljünk a fönnebbi védjegyre.
Kwizda Ferencz János, ker. gyógyszerész
Rendszerbe foglalta
K o r n e u b u r g h a n , Bécs mellett, a cs. és kir. osztrák és a kir. román udvar szállítója, állatgyógyszerekre nézve.
ALMÁSY JÁNOS.
Föletét a Magyar királyság számára B u d a p e s t e n
l
g Ara a ket kötetnek fűzve ifit,vászonkötésben 1 frt 40 kr. s Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. szám.
(1812—1890.)
^ Á
EEDELYI JÁNOS
Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor
XXXVIII. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST, F E B R U Á R 1.
T ö r ö k József gyó yszertárában. N a g y b a n és k i c s i n y b e n kapható a gyógyszertárak ban és drogistáknál.
AGY átalakulások idején, minőkön hazánk is e század folyamán keresztül ment, a nemzet minden munkaerejére szükség van, s a nagy mozgalmak vezetésén kivül nem kisebb jelentőségű a m a kiváló férfiak hivatása, kik a vezérek oldala mellett működve, őket támogatva, eszméiket formulázva és terjesztve veszik ki részüket a kor képét átalakító mozgalomból. Mig a vezérférfiak nevét szárnyaira veszi a hír és dicsőség, a munkatársakra nem mindig vár elismerés életükben. De h a igazán betöltötték hivatásukat, nincs okuk feledéstől t a r t a n i ; s h a gyakran megtörténik, hogy a jelen idő előtt megszűnik nevük iránt igényeket táplálni, bízvást várhatják az elégtételt a jövő ítéletétől, mely kijelöli számukra az őket megillető helyet a multak emléklapjain.
N
és társainak lépésről lépésre kellett minden talpalattnyi tért elfoglalni a kettős ellenségtől. S az udvar féltékenységét legyőzni nem került nagyobb erőfeszítésébe, mint megszüntetni a nemesi társadalom közönyét. Az eredményt ismerjük. A szabad eszmék rohamosan hóditák meg az országot. A nemzet megmozdult, s egyetlen mozdulatával egy évszázad mulasztá sát hozta helyre. Mikor Széchenyi befejezte küldetését, Kossuth lépett elő, hogy egy inspirált pillanatban valósítsa meg azt, a mit Széchenyi csupán hosszú és szakadatlan küzdelmek árán elérhető, távoli eszményképül látott szemei előtt lebegni.
A miről Széchenyi maga is megvallotta, hogy Kossuth nélkül busz tv alatl sem érhettük Voboa e l : az ISiS-diki vívmányokat a kiegyezés lett hivatva megszilárdítani. ;i közjogi szentesítikoronáját téve fel a nagy műre, melynek ered ménye a régi, korhadt nemesi társadalom rom jain fölemelendő nemzeti magyar állam. A szatmármegyei birtokos nemesi család sar jának e nagy korszak történetében kiváló szere pet jelölt ki végzete. Kovács Lajos első föllépése a közéletben a harminczas évek derekára esik. Ebben az időben a vármegyék voltak a politikai élet csomópontjai, a melyek utján az ls^ő-iki országgyűlés reformjai. Széchenyi ideái a nem-
A multaknak egy ilyen, egykor nagy szerepet játszott, de rég félrevonult alakja hunyta le örök álomra szemét Szatmáron, az elmúlt 1890. év utolsó napjaiban. Kovács Lajos neve rég megszűnt jelentőséggel bírni az aktuális politi kai élet szemlélői előtt, s halála alig keltette szélesebb körökben azt a megilletődést, melyet megérdemelt. A sajtó megadta ugyan neki a tisztességet, melylyel legrégibb munkatársai iránt tartozik; de a köztudat azontúl csupán annyit csatolt nevéhez, hogy annak viselője a nagy Széchenyinek volt egyik legbizalmasabb embere. S a kegyelet, mely az elhunytat sírjába kisérte, a legnagyobb magyar nimbuszának hal vány visszatükrözéseként tűnt föl a távolabb állók szemeiben. Pedig a kik Magyarország történetének utolsó korszakát ismerik, Kovács Lajost e kor egyik legérdekesebb alakjának vallják, kinek nyilvávános pályája elválaszthatatlanul össze van forrva nemzeti újjászületésünk történetével. Az a negyedszázad, mely az 1825-iki ország gyűléssel kezdődött s a szabadságharczezal vég ződött, örökre emlékezetes korszaka a magyar nemzet történetének. Százados tespedéséböl föl rázva, a nemzet megdöbbenve l á t t a magát azon az utón, mely az enyészet felé vezet. Életkér désül ismerte föl a kor vezéreszméivel való ha ladást, mely körülötte az egész Európa képét átalakítá; s megkezdé a harezot annak két leg nagyobb a k a d á l y a : a bécsi abszolutizmus es a rendi szervezetű alkotmány ellen. Óriási, majd n e m emberfölötti küzdelem volt ez. Széchenyinek
Berky Dezső fényképe után.
KOVÁCS
LAJOS.
66
5.
VASÁRNAPI UJSÁG.
zet testébe lettek oltva. Szatmárvánnegye elüljárt társai közt e téren. Mikor az alig 22 éves Kovács Lajos, a vármegye országgyűlési köve tének, Kovács Ferencznek fia,elöször jelenik meg a nagykárolyi vármegyeház gyüléstermében, Kölcseynek és Wesselényi Miklósnak ajkáról hallja azokat az eszméket, melyeknek csiráját már po zsonyi jurátussága idejéből magával hozta lelké ben. A csekei bölcs buzdítása alatt téve első szárny próbálgatásait, szemlátomást nő és tevékeny ré szesévé válik a küzdelemnek, melyet Kölcsey és Wesselényi a szabadelvűek élén a maradó-párt ellen folytattak, s mikor Kölcsey az úrbéri kér désben saját vármegyéje által cserben hagyatva visszavonul, s nemzetének jövője felett kétségbe esve száll sírjába, a 26 éves ifjú veszi kezébe a vezér nélkül maradt zászlót. A szatmári ellenzék élén az 1841-iki megyegyűlésen vívta ki legszebb diadalát, a hires szatmári tizenkét pont formulázásában, mely először dobva az országos moz galmakba a közteherviselés, a sajtószabadság és népképviselet jelszavait, méltán tekinthető a márczius 15-iki pontok előképének. Közben Erdélyben is nagy szerepet játszik, s előbb a kolozsvári niegyegyűléseken s a Kemény Zsigmond által megindított «Erdélyi Híradón hasábjain, majd mint gyulafehérvári követ az 1842-iki országgyűlésen élénk tevékenységet fejt ki az unió s a magyarországi reformtörek vésekhez való csatlakozás érdekéhen. Nevét már ekkor úgy ismerték a két magyar hazában, mint a haladás, a szabadelvű eszmék lelkes harczosáét, s mikor 1846-ban Pestre jön, teljesen meg izmosodott, határozott politikai egyéniség tehet ségeit hozza ez eszmék szolgálatába. Sorsa úgy akarta, hogy annaK oldala mellett értékesítse ezentúl e tehetségeket, a kit történel münk a legnagyobb magyarnak nevez. Széche nyinek akkor a Tisza-szabályozás keresztülvite léhez volt szüksége e vidékről lelkes és felhasz nálható segítségre. Választása, mely Kovács La josra esett, a legnagyobb elismerés a szatmári nemesember egyéni értéke, iránt. De egyúttal döntő esemény is, mely Kovács közpályájának további alakulására elhatározó hatást gyakorolt. Mert Széchenyi, a ki érzelmeiben fukar volt s az embereket használhatóságuk szerint mérlegelte, Kovácsban többet talált, mint keresett: nemcsak rendkívüli munkaerőt, de közpályára termett fényes tehetséget, politikai eszméinek lelkes hí vét s a mellett hü barátot, rokonlelket is. a ki képes volt őt akkor is megérteni, mikor már a nemzet többsége, Kossuthhoz szegődve, elpártolt addigi vezérétől. Attól a percztől fogva, hogy ezt fölismerte benne, nem bocsátotta el oldala mellől, hanem részesévé tette egész működésének, mint ő maga mondta: ((befolyása egész súlyát rendel kezésére bocsátá, hogy azt felhasználva, értéke sítse tehetségeit a szeretett hon javára». A bensöség, mely a rideg, arisztokrata Széchenyi és a nála 22 évvel fiatalabb Kovács Lajos között ki fejlődött, majdnem páratlan, és egyik legérdeke sebb vonása a legnagyobb magyar közélete há rom utolsó évének. Széchenyi maga tesz erről bizonyságot naplóiban, leveleiben, melyekben Kovácsról, az ö «páratlan Lai» -járói, «Többsincs» -érői soha nem emlékezik máskép, mint a legteljesebb elismerés hangján.
után pedig a kormány hivatalosan is megbízta a miniszteri teendők végzésével. E minőségben lett tagjává a ((honvédelmi bi zottmány* néven alakult forradalmi kormány nak, s az maradt a Szemere-miniszterium kine vezéséig, a midőn tárczáját Csányi László mi niszternek adta át. De a forradalom alatti működésének súlypont ját nem itt kell keresnünk, hanem Debreczenben, midőn Kossuth függetlenségi irányával szemben Kemény Zsigmonddal és Kazinczy Gá borral szövetkezve, megalakítá a békülni akarók pártját. E föllépésben a Széchenyi tradiczióinak ereje irányította Kovácsot. Széchenyit a Kos suth politikájának következményeitől való féle lem az őrületbe kergette. Kovács Lajos ettől kezdve nem ismer más czélt, mint e politikának ellenszegülni, megakadályozni annak érvénye sülését, s miután az általa végzetesnek tartott fordulat megtörtént, enyhíteni annak következ ményeit, s ha lehet, visszavezetni a nemzetet a Széchenyi által kijelölt alapra. Ennek a törekvésnek kifolyása volt 1849-ben a békepárt megalakítása, melynek kudarcza bái- önkénytelenül is eszünkbe juttatja Deák Ferencz híres hasonlatát az elragadt lovakról s a gyeplőhöz kapkodásról, de a szándék tisztasá gától nem volna igazságos megtagadni az elisme rést, annál kevésbbé az erkölcsi bátorságot, melyről Kovács és társai elszigetelt helyzetükben kifejtett tevékenységükkel bizonyságot szolgál tattak. A debreczeni kísérlet azonban csak csirája volt annak a nagy szerepnek, mely tíz évvel később várt Kovácsra, midőn az elnyomatás szomorú napjai véget értek s a kiegyezés szükségének ér zete át kezdte hidalni a szakadást a nemzet és fejedelme között. Miként a forradalom alatt Ko vács volt az utolsó, a ki a kibékülés reményét föladta, ugy most ő lett egyike e reménység első zászlóvivőinek. 1860-ban Szatmár vármegyének általa szövegezett föliratában, és Kemény Zsig mond oldala mellett a napi sajtóban, majd az általa megindított «Független» czímü lapban s röpirataiban buzgó bajnoka volt a kiegyezésnek, s a történelmi alap épségben tartása mellett első jelöli ki a támpontokat, melyek alapján azt lé tesíteni lehet. Működésének föczélja volt fel világosítani a nemzetet a felől, hogy önmagának kell megtenni a lépéseket, külső segítségtől hiába várja a megoldást. A passzivitásnak elad dig egyedül helyes, de szerinte immár idejét múlt politikája ellen küzdve, tényleg igen nagy részben hozzájárult a közhangulatnak a kiegye zés iránya felé tereléséhez, s konkrét javaslatai, bár néha túllőnek is a czélon, a mellett, hogy elősegítették az eszmék tisztázását, nem egy lényeges pontban, többi között a delegácziók tervezetében szolgáltak irányadóul Deák Ferencznek. Leghálátlanabb levén a békítő szerepe, működéséért sok félreértés és gyanú sítás lön osztályrésze, de megvolt az az elég tétele, hogy a miért 1849 óta küzdött, a kiegye zés létrejött, még pedig nagy részben azokon az alapokon, melyekre ő már régebben rá mutatott.
E viszonynak tagadhatatlanul nagy része volt abban a kiváló szerepkörben, melyet Kovács La jos a politikai élet tényezői között a félszázad három utolsó évében betöltött. Mint a reform eszmék kiváló híve, már szatmári és erdélyi sze replése révén is nem közönséges jelentőségre tarthat ugyan igényt, de Széchenyi barátsága még inkább növeli annak súlyát. Széchenyi ol dala mellett a közélet legnevezetesebb kérdéseire nyílik alkalma befolyást gyakorolni; teljes része sévé válik mindazon reformműveleteknek, me lyek a legnagyobb magyar dolgozó-szobájából kiindulva, a nemzeti élet minden ágát felölel ték ; s ha e dolgozó-szobában joggal kereshetjük az akkori Magyarország nem-hivatalos minisz tériumát, ép oly joggal tekinthetjük Kovács La jost e minisztérium államtitkárának. Az utolsó pozsonyi diétára mint követ, s az első magyar parlamentbe mint a nagybányai ke rület képviselője követi mesterét. Egyidejűleg osztályfőnöki állást foglal el mellette a közleke dési minisztériumban — nélküle nem is akarta Széchenyi e tárczát elvállalni; — ifjabb gróf Zichy Ferencz névleges államtitkársága alatt ő a minisztérium lelke, sőt Széchenyi idegbajának növekedtével az egész tárcza vezetése az ő vál lára nehezedik. Széchenyi tragikumának betölte
Politikai missziója itt véget ért. Azóta vár megyéjében elvonulva tölte napjait, a kulturá lis és irodalmi térre fordítva összes tevékeny ségét. Utolsó társadalmi alkotása: a Széchenijitársulat, nemcsak nevében, de működésében is méltókép ápolja a legnagyobb magyar kultuszát. S utolsó irodalmi müve is, mely két éve jelent meg, a bálványozott vezérről szól, közélete há rom utolsó évében rajzolva őt, azzal a rajongó szeretettel, melylyel a hü tanítvány szólhat mes teréről. A Széchenyi hű tanítványa maradt ö aggkora utolsó napjáig; a Széchenyiben megtes tesült elvek szolgálatában folyt le egész közpá lyája. E pálya folyamán, bár aránylag rövid ideig vitt tényleges szerepet az aktiv államéletben, neve nemzeti fejlődésünk két nevezetes mozza natával áll nem ugyan látható, de annál bensőbb kapcsolatban. Ezek: a márczius 15-iki pontok, s az 1867-iki kiegyezés, társadalmi újjászületé sünk s államjogi újabb helyzetünk e két alap köve. Mindkettőre elmondhatta: quorum pars magna fui. A márczius 15-iki pontok a szatmári 12 pont szülöttei, a melyeket Kovács Lajos for mulázott. S a kiegyezés egyik lényeges sarkkö véhez : a delegácziók intézményéhez, jórészt az ő publiczistikai működésében kifejtett űányeszmék adták Deáknak az első alapgondolatot.
SZÁM.
1891. xxxvni.
ÉVFOLYAM.
Ez a két dolog, Széchenyi oldala mellett ki fejtett működésével együtt, elegendő arra, hogy nevének maradandó helyet biztosítson azok kö zött, kik Magyarország mai alakulásának voltak munkásai.
Dr. DÉCSÉNYI GYULA.
KÓRHÁZBAN.* Kórházban, lázgyötörte testtel Mint egy roncsolt madár, piheg Szegény beteg nő, — künn az utczán Fogták fel résztvevő szivek. Nem ismerik, nem tudja senki Ki volt ? nem mondja meg nevét, — Hervadt az arcz, csak a sötét szem Árasztja lángját szerte szót. Az orvos csüggedten tekint rá, — Ember többé itt nem segit; De lelke, hogy tisztulva lássa A fényes égnek tereit: Salakját, bűneit lerázzn, Mígnem eljönne a halál, Hogy meggyónhassa élte titkát, Az egyház szolgájára vár. Egy ifjú pap lép a szobába, Arczán mosoly, s mély fájdalom, Mint a midőn nyiló virág van Széthintve a ravatalon. A papnak, s a bűnös betegnek Magukra kell inaradniok, — Az orvos s ápoló kimennek, A gyónás szentséges titok! A nő tördelt szavakban ejti: • Gyónom. Hallgass meg, oh Atyám ! Ha bűnömet feloldja a hit! ? . . . Ha szent megnyugvás szállna rám ! ? .. . . . Nem, nem lehet... nincs Gileádnak Szivemre már gyógybalzsama!...» • Tán nem erős hited, s bizalmad ?!» Szól a pap kérdező szava. • Erős, erős! — hallgasd ki vétkem : Ifjú, könnyelmű, szép valék, Szerettem hévvel, önfeledten, S megvert, megbüntetett az ég ! Szerelmem titkolt drága terhét Kitettem oh kegyetlenül, Hová lőn és mi lett belőle Csak Isten tudja egyedül. «Soká kerestem, — mindhiába! Pedig, midőn megszületett, Tűztől izzón keblére nyomtam Egy kis arany feszületet. Bolyongásimban hogyha láttam Keresztet utón, útfelén, Mind biztatott: a hit jeléről Egyszer mégis csak föllelem. t Világ-leánya lett belőlem, Nem tagadom rút vétkemet, Hisz' szenvedélyt, gyalázatot, bút, A sír örökre eltemet; Ha botlottam, szenvedtem érte, Nem oly teher ez lelkemen, De mondd, atyám, hogy mit feleljek, Ha kérd az Ur : hol gyermekem ? ...» • Ezt válaszold bűnös leányom : Kitett és eldobott fiam Oltárod körül forgolódik, S áldást esd rám imáiban ! ..» Könyezve szól a pap, s ruháját Szótnyitja mellén kétfelé. A nő örömsikolyba tör ki, A szent keresztjeit föllelé. Aztán mosolyg . . . s hűlt homlokára A gyóntató csókot lehel, Ez a csók az elmúlt időknek Gyötrelmit lágyan oldja fel. Az ápoló s orvos belépnek A néma csendet törve meg, — A pap az elhunytnak fejénél Térdelve halk imát rebeg. APOSTOL BERTALAN.
'Felolvastatott a Kisfaludy-Társaság jan. 28-ki ülésén.
5.
SZÁM.
1891. xxxvni. ÉVFOLYAM.
VÉN EMBEREK NYARA. Elbeszélés. Irta JÓKAI MÓR.
J.SÁKNAPI UJSÁG. _ — Hát még, ha az ostoba szakácsné ki nem nyitotta volna rá az ablakot, mikor épen kelőben volt. Csupa malicziából tette. Oh hidd el, hogy ezek a szakácsnék mind olyan malicziozusok. (— Egynek a kivételével, — súgja a szom szédja: Bebus fülébe Melodiána. — Különben nem volna a mi háziasszonyunk.) De azért, hogy suttogva monda: észrevette azt Katicza asszony s felírta a rovásra ! Azonban az általános jó hangulatot fokozta a a következő étekfogás: a pompás pörkölt malacz, tarhonyával, jó paprikás lében, hozzá apró, finom eczetes uborka. Külön tányéron a ketté vágott malaczfej, gyönyörű ropogósra megpirítva.
(Folytatás.) Tehát megnyitotta az ebédcziklust a Dusi, — az az, hogy az ő kedves egyetlenegy Katiczája. Az ebéd miatt ne legyen semmi gondunk. Katicza asszony ki fog tenni magáért; a mi a konyhát illeti, azt csak ő rá kell bízni! Hanem annál nagyobb fejtörésre adott alkal mat a társaság tagjainak hováültetése ? — Ha a házi asszonyé az asztalfői hely, akkor mellette jobbról, balról a két hölgynek kell helyet fog — Ez csak a férfiaknak való! A hölgyek sza lalni ; így az asztal túlsó oldalára jut a három mára erdei szalonkákat hoznak, pirított zsemlye férj. Ez abszurdum! Három asszony, három szeletkékre kent szalmival. Parancsoljon, instá férfi egy rakáson. Férj és feleség sem ülhet egy lom, grófnő barátném. más mellett az asztalnál, ha csak nem somo A házi asszony biztatja a vendégeit, hogy lás gyiak. Végre megállt a Kolumbus tojása! A göm sanak hozzá: rövid lesz az ebéd; bizony éhen bölyű asztalra kell teríteni, ott aztán nincs első maradnak! A malaczpörköltet meg kellett dup meg hátulsó ülés s minden vendég szerencsésen lázni. Bebusnak maga a házi asszony válogatott a jó barátja felesége mellé jut; így: Katicza a tányérjára a javából. mellé ül Bebus, Melodiánát mulattatja Stefi, a Azután került a ház asztalára a gyönyörűséges grófnő lovagja lesz Dusi. töltött káposzta, kalbászkákkal és kolozsvári szaA férfiak is megállapodásra jutottak a toasz- lonna-szeletkékkel csábítóvá felékesítve: külön tokra nézve. A házi urat és gazdát felköszönti a finnyásabb gyomroknak szánt virágos kel, Stefi. Viszont a házi úr iszik a Bebus és felesége borjúhacheéval. egészségeért; végül a Bebus áldomásozik Ste — No már a ki a töltött káposztából nem vesz, fiékre. az nem is igaz magyar! így szépen el lett rendezve minden. Az első Mindenki igyekezett bebizonyítani, hogy igaz vasárnapi ebédre nagyon is pontosan megérke- magyar. zének a vendégek. Egyszerre csengetének a — Ki parancsol a kártifiolából ? teszi föl a külső ajtónál. Maga Dusi jött eléjük kinyitni az kérdést az elnöknö. ajtót. — Ugyan ne szekírozz bennünket azzal a kárti— Bocsánat, hogy magam nyitom az ajtót. fiolával, — randalíroz rá vissza a házigazda. De a feleségem férficselédet nem enged tartani, — Nem magához intéztem a kérdést. a leány meg el van foglalva a konyhában. Senki sem. Nix dájcs! Nincs hazaáruló ennél Aztán nagy volt a sürgölődése, hogy a hölgyek az asztalnál! vállaűól lesegítse a felöltőket, a kik mindjárt a Most új javaslat kerül az asztalra. Parlamenti szalon-ajtóban megkezdték az ismerkedést, azon szokás szerint az is az ellenindítványnyal kap vitatkozván, hogy melyikük engedje át a másik csolatosan. Sokat igérő bélpecsenye, megtüznak az elsőbbséget.«Kérem, nagyságos asszony!» ködve fokhagyma-gerezdekkel, de csak annyira, hogy annak az ambrózia illata érezzék rajta: — «Nem, méltóságos asszony elébb.» A szalonban pedig nem fogadta őket a házi hozzá zellersaláta: más oldalon pedig büszke szépségű pulyka-pecsenye, aszalt szilva- és baasszony, a mit sietett Dusi kimenteni. — Engedelmet kérek; mindjárt itt terem a raczk-kompottal. Az a férfiaknak, ez meg a höl feleségem. Csak az atelierjében van még egy kis gyeknek. dolga. Melodiána csak azért is a fokhagymás pecse Jött is azonnal, teljes díszben, csak a kötényét nyéből vesz. De utógondolattal. Hogy ezt a két dobta le. A konyhán volt superinspectión. séges magasztalást alkalmazhassa. Hiába! A fánkot nem lehet a szakácsnéra bízni, — No már, úgy igazán senki sem tudja a bél Aztán egyszerre meglett a hármas ismerkedés ; pecsenyét készíteni, mint a mi Katicza barátnénk. Katiczának az arcza egész a füle hegyéig vörös mire a levest felhozták, már per tu voltak a höl gyek. A férfiak az alatt elmorzsoltak egy kupicza lett. Ez czélzatos példálózás az ő előéletére. No megállj operettistáné! ó-szilvóriumot. Bebus vette észre a hatást s az asztal alatt Katicza asszony osztotta ki a helyeket. iparkodott Melodiánának a lábát megnyomni. — Tessék helyet foglalni, kérem. Aztán előre A szegény grófnő lett az áldozat. is bocsánatot kérek, ha nagyon rövid lesz az ! Ő egész ártatlanul vette föl a themát. ebéd. Mi csak olyan magyaros ebédhez szok — De ugyan, hol is tanultad te Katicza ezeket tunk ; nem szeretjük a czifra pancsokat. Képvi selő úr ide ül én mellém. Te kedvesem, ide a pompás ételeket ? — Oh kedvesem, hát én nem titkolom, hogy jobbra. Szereted a tüdőstáska levest? Ha nem szereted, van másik is. A te számodra gondos hajdanában szakácsné voltam. Jó iskolába jár tam. Ott tanultam a sütés-főzést, a finom tész kodtam barna levesről séberlivel. tákat és befőtteket a te édes atyádnál: mikor — De csak maradjunk az elsőnél. A tüdőstáska leves egyhangúlag elfogadtatott, még az övé volt az a szép palota ott a kolozsváriés így az ellenindítvány, a barna, magától utczában, kitűnő szakácsa volt! Mikor szoarékat adott, két sorban álltak az ekvipázsok a elesett. Aztán következett a farsangi fánk. Gyönyörű palotája előtt. Mádéra borban dinsztoltuk a mosolygó lapdácskák. Kaczér szalaggal az olda- vaddisznó-pecsenyét. Az volt a vig élet! Nesze! Egyél mérget U r Iáikon; olyan könnyedek, majd elrepülnek. Már A grófnő rögtön görcsöket kap s a legyező ennél a grófnőnek le kell húzni a keztyüt a keJ zéről; mert a fánkot nem ülik késsel vágni, ha- jét kéri. Katicza pedig házi asszonyi szeretetreméltó "\ nem három újjal kell szétomlasztani. _ sággal fordul Melodiána felé. —- Ezt ti nálatok Erdélyben, kedvesem, ugy-e — Nézd csak kedvesem, a szomszédod nem bár «pánkó»-nak híják? is iszik. Légy neki Ganymédese. — Oh igen. Sőt néhol «pampuská»-nak is. Melodiána pikáns kritikával jegyzi meg. Fölséges!
67 — Kérlek, kedvesem. Én nem lehetek Ganymédes, mert az férfi. — No hát, én pedig láttalak téged már Ganymédesnek. — Engem? GanymedeMiek? — No tudod, a szép Galatheában, mikor azt énekelted,hogy tde nem olyan klaszszis-klaszszisklaszszis,» aztán a kurta rokolyádat olyan ked vesen rázogattad hozzá. Mdst meg aztán Melódiánál) van a sor, hogy görcsöket kapjon, s a legyezőjét kérje. Jó szerencse, hogv a napirenden lcvii tárgya lást félbes/.akítá az előre megbeszélt (!) toaszt,
melyet Stefi siet elhangoztatni a házi (ír és a házi asszony egészségére. Az összeütött poharak kö zött aztán elmúlik a pártot szétrobbantsál fenye gető belviszály és helyreáll a teljes egyetértés. — Hoztok-e még valamit? kiált fel a házi gazda. Igen is, hoznak. Pro coronide itt jön a fölsé ges töpörtyűs, kapros, túrós csusza, de már ebből muszáj enni minden magyarnak, ha bele hal is! A hölgyeknek pedig birsalma-szulczot hoznak, a melynek még a haragos szív sem áll hat ellent. E közben minden keserű utóérzést megédesí tenek a Dusi és Stefi toasztjai, a ki Melodiánát, mint a honi Parnasszus királynéját magasztalja fel, ki az Olympról száll alá, hogy Edus barátun kat a földön üdvözültté tegye; de Dusi áldo mása sem téveszté el a hatását, a midőn Stefi grófnőjét feldicsőité, mint a ki hírneves ősei nek legdrágább kincsét öröklé — mindennemű erényeit. Ezzel látszólag el volt intézve a konliiktus. Hanem magában mégis csak a bécsi susz terinas mondása jutott eszébe mind a három férjnek: «wenn ich nur sohon gepríigelt wiir!» Gyertek csak haza ! (Vége köv.)
KOVÁCS LAJOS IRODALMI MŰKÖDÉSE. Kovács Lajos, kinek életrajzát lapunk élén veszik olvasóink, kezdettől fogva lelkes munkása volt az irodalomnak. Kezdő éveiben, mint sel; meczi akadémikus, a magyar bánya-müszótár szerkesztésében nyújtott segédkezet a Magyar Tud. Akadémiának. Ez volt első fellépése a nyil vánosság előtt. Mikor pedig a bányászati pályát a politikai küzdőtérrel váltotta fel, egyéb tehet ségek mellett élénk és ügyes tollával is buzgón szolgálta a közügyeket. Erdélyben Kemény Zsigmond oldala mellett az "Erdélyi Hiradó» hasábjain, valamint egye bütt is a publiczistika terén serény tevékenysé get fejtett ki a politikai reformeszmék érdekében. E mellett általános irányban is képezve ma gát, hü maradt legelső kedvencz stúdiumá hoz : a természettudományokhoz. S bár ezen a téren többé alig adhatta jelét ismereteinek, mi kor az akadémia 1846 deczember 18-án tartott ülésében őt Frivaldszky és társai ajánlatára leve lező tagjává választotta, ez a kitüntetés — mint a jegyzőkönyvekből kitűnik — nem a publiczistát, nem a politikai irót, hanem a jeles mineralogust illette. Megválasztatásáról ő maga emlékezik meg Széchenyiről írt nagy munkájában, a hol azt is elmondja, miért nem foglalta el helyét az aka démikusok között. Kovács már akkor egész lé lekkel politikus volt, s igen kevesen tudtak a felől, hogy természettudományokkal is foglalko zik. E réven történt megválasztása tehát feltű nést keltett ellenfelei között. A «Pesti Hírlapu szóvá tette azt és Széchenyi kortesművét látta a dologban. Ez elrontotta Kovács kedvét s a bekövetkező politikai események megakadályoz ták székfoglalójának megtartásában. Az akadémia 1847 deczember 23-iki gyűlésé nek jegyzőkönyvébe találjuk beigtatva Kovács Lajosnak e hó 13-áról kelt levelét, melyben meg választatásáért köszönetet mond, s mentegetőzik, hogy székét mindeddig nem foglalta el. «A le folyt évben felette sok, szinte elviselhetetlen fog lalatosság nehezült reá, minélfogva a másodel nök ő exczellencziájától felmentést kért és nyert.
68 Ugyanazt és kegyelmezést kér most magától a társaságtól, 8 szándékát nyilvánítja a ter mészettudományok bányá szati ágából vett tárgy feletti értekezéssel beköszönteni, mihelyest kellő figyelemmel való kidolgozására magának időt vehet». Hogy ez miért nem történt meg, annak okát nem kell keresnünk. Következménye az akkori szigorú alapszabályok folytán az volt, hogy Kovács megválasztatása magától meg semmisült, s neve be sem lett igtatva az akadémiai tagok sorába. Kovács Lajos publiczistai működésének emlékeit a debreczeni országgyűlés alatt a Jókai által szerkesztett «Esti lapok» őrizték meg; ez újság volt az általa szervezett béke párt orgánuma. E működésé nek súlya azonban a hatvanas évek elejére esik. A ((Függet len* czimű lapját 1863-ban indította meg, a Széchenyi által 1847-ben tervezett új ságtól kölcsönözve annak ne vét, hogy ezáltal is Széchenyi politikai iránya hívének vallja magát. Eövid életű lapjában, mely miatt egy havi fogságot is ki kellett állania, valamint röpirataiban a kibékülési irány zászlóvivője volt s egyidejűleg bécsi német lapokban is nagy tevékenységet fejtett ki, hogy az osztrák körökben a kiegye zés iránt kedvező hangulatot teremtsen. E munkássága a magyar politikai sajtó első rangú munkásai közt biztosít számára helyet. A politikai élettől vissza vonulva, szatmári magányá ban emlékiratain dolgozott,
5. SZÁM. 1 S 9 1 . XXXVIII. ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI UJSÁG.
DŐrre Tivadar rajza. A SIMOR HERCZEGPRIMÁS ÁLTAL RESTAURÁLTATOTT BAKÁCS-KÁPOLNA BELSEJE S EGYIK FÜLKÉJE ESZTERGOMBAN.
melyeknek egyes részleteit ((Történelmi tanulmányok» czímmel a«Budapesti Szemle» 1883-iki évfolyamában tette közzé. Majd megírta a «l!ekepárt története a forrada lomban'! czírnü munkáját, mely Kemény Zsigmond ujabban közzétett emlékira taival együtt egész új világí tásban igyekszik föltüntetni a debreczeni napok történetét. Széchenyiről írt két kötetes nagy munkáját, a korszak tör ténetének egyik legbecsesebb forrását, melyben a tanítvány lángoló szeretetével csoporto sítja mestere alakja köré a forradalom előtti eseménye ket, a közönség és a sajtó osztatlan elismeréssel fogadta. Hetvennyolcz éves volt, mi kor ez ifjú lelkesedéssel meg írt munkáját a nyilvánosság elé bocsátotta. De még nem gondolt pihenésre. A magyar szabadságharcz politikai történetének meg írásába kezdett, s ha vágyott még élni valamiért, e művé nek befejezhetése volt az. A munka szépen haladt előre. De a múlt év vége felé erőt vett rajta az aggkor gyönge sége. Eoncsolt tüdővel, elag gott testtel egész napját Író asztala mellett töltve, utóbbi időben a törődött aggastyán gyakran panaszkodott fiának, hogy alig képes naponként 2—3 lapot megírni. Ilyenkor felsóhajtott, bár egy-két évvel előbb kezdett volna e művé nek megírásához, s utasítá sokat adott fiának, mint kell jen a még befejezetlen része ket pótolni. Egy héttel halála előtt írta munkájának utolsó lapjait; a
5.
SZÁM.
1891. xxxvm.
félbeszakadt sorok erőteljes hangja, szép stílje megkapó tanúságot tesz a haldokló testben élő szellem épségéről, éberségéről: «Semmiben sem nyilatkozik a nemzeti lelkiismeret szava hangosabban, mint a 48-iki forradalom kelet kezésének elmondásában. Kossuth maga angolországi beszédeiben vérfa gyasztónak mondja a forradalom emlékezetét is. Valóban, oly vérfagyasztó események kíséretében folyt az, — lezajlása után is oly sötét befejezése volt, hogy a visszaemlékezés ma is megremegteti szivün ket s mély felindulás sötét borulattal fogja el kedé lyünket. A történelem korunkbeli kezelői, kik a történel met valóságban az élet mesterének tekintik, gondos összeállításban mutatják fel az emberáldozatok szá mát, mibe egyes nemzeteknek nagy katasztrofális események, minő a forradalom, kerültek. Mi a 48 és 49-iki katasztrófának áldozatul esettek .számát megállapítani még csak megközelítőleg sem
69
VASÁRNAPI UJSÁG.
ÉVFOLYAM.
A HERCZEGPRIMÁS TEMETÉSE. Országra szóló gyászpompával temették el a múlt szerdán Simor Jánost, az ország bíboros főpapját. Esztergom városa, az ősi érseki szék hely, egy hét óta középpontja volt az egész nem zet kegyeletes érdeklődésének. A herczegprimás halála mély gyászba borította nemcsak a katholikus klérus tagjait, hanem az egész országot, mert az elhunyt főpap kezébe letett hatalom és nagy vagyon mindig bő forrása volt a jótéteményeknek és áldásos alkotásoknak. A mióta az elhunyt egyházfejedelmet ravatalra tették, valóságos bú csújáró hely lett Esztergom. Pedig csak most tűnt ki a maga meztelen valóságában, hogy mennyire elzárt és magára hagyatott hely ez történeti nevezetességű város. Esztergomnak tudvalevőleg nincs vasútja. A legközelebbi vasúti állomása Esztergom-Nána, a honnan még egy órai út van a városig, ille tőleg Párkányig, mert itt van a Duna, s csak a fo lyam túlsó partján Esztergom. Nyáron még csak
várva az érkezőket. S a fogatok és szánok folyton mentek-jötték a vendégekkel, fogadóbizottságokkal, papokkal s a küldöttségek tagjai val. A jégen egész emberlánczot alkotott a sűrűn közlekedő közönség. Itt jöttek át az országos bi zottság tagjai, miniszterek, főrendek és képvise lők, a kik aligha tettek még életökben hasonló utat. Festői látvány volt, a mikor kedden este 9 óra tájt megjött ő felsége a király képviselője, Frig-ycs föherczeg, és fáklyafénynél gyalogjött át a Dunán. Majláth gróf főiapán vezette a főherczeget, a ki csöppet sem aggódott, sőt jókedvű megjegyzéseket tett a szokatlan útra. Nyomában lépdeltek a katonai kiséret tagjai. Olyan csoport, a milyen ritkán fordul meg a Duna jegén. A mélyen érzett részvétet mi sem mutatja job ban, mint hogy az utazás veszedelmei daczára, oly sokan gyűltek össze Esztergomba, hogy meg adják a bíboros egyházfőnek a végtisztességet. A városnak a külsején is meglátszott, hogy gyá szol. Valamennyi templomán, középületen magánházángyászlobogó lengett; az ahlakpar-
Mirkovjzky Oéia r«ji». A HERCZEGPRIMÁS ESZTERGOMI PALOTÁJA NYUGATRÓL.
Dörre Tivadar rajza. A HERCZEGPRIMÁS ESZTERGOMI PALOTÁJA A DUNA FELŐL.
volnánk képesek, mert nálunk a harcz a nemzetisé gek lázadásán kezdődött, mely később fajirtó gyilko lássá fajult. Erdélyben felújultak a szerencsétlen Hóra-világ borzasztó jelenetei. Tömegekben gyilkoltattak le ártatlan gyermekek és asszonyok. Hasonló fajirtás dühöngött az alvidéken a szerbek harczaiban a magyar s velünk tartó német községekben. Nemcsak az ártatlan áldozatok száma, mint in kább a gyilkolások embertelen vadsága az, mi meg rázza egész valónkat és nem csoda, ha a megborzadt lelkiismeret menekülni akar a felelősségnek még ár nyékától is...» Az utolsó héten még a Széchenyi-társulat ügyében kezdett írni a vármegyéhez egy felter jesztést. De keze felmondta a szolgálatot, s ekkor ezekkel a szavakkal dobta el tollát: «Mit ér már az élet nekem, ha dolgozni nem birok !• A haldokló e szavai egész életpályáját jellem zik. A munka embere volt, s hazájáért dolgozott végső lehelletéig. Dr. D. GY.
hagyján, a hajóhídon és csavargőzösökön át lehet kelni; de télvíz idején ez lehetetlenség, kivéve, ha mint a mostani télen, keményen be fagy a Duna. De, ha zajlik a víz, lehetetlen átmenni rajta, s ilyenkor a fővárosból vagy kocsin, vagy kerülővel vasúton és kocsin, Tatán át, lehet a városba jutni. Téli időben mind a két út, a mellett, hogy költséges, rendkívül fáradsá gos, sőt veszedelmes is. Ennek daczára napon ként százan, meg százan érkeztek Esztergomba s többnyire a kerülő úton, mert az a hír terjedt el, hogy a Dunán a jégpánczél nem biztos s élénkebb forgalomnál beállhat a katasztrófa. A jég felülete az enyhe napokon olvadni is kezdett és viztócsák képződtek rajta, de azért félelemre nem lehetett ok, mert arra felé nem olyanformán van befagyva a Duna, mint a fő városban. Esztergom és Párkány közt a jég vas tagsága majdnem félméter. Elővigyázatból mégis beszüntették a kocsiközlekedést s deszkapallót raktak le a gyalogosok számára. Érdekes volt ez a jégen való átkelés. Mind a két parton szuronyos csendőrök állottak őrt. s egész napon át nagy közönség álldogált,
kihívókat, erkélyeket, utczai lámpákat fekete fá tyollal vonták be. Az utczákon, daczára a havas, girbe-gurba gyalogjáróknak, óriási volt a nyüzs gés-mozgás. A primási palota előtt folyton nagy népcsoport álldogált, valamint a vízivárosi temp lom előtt is, melyben a herczegprimás ravata lon feküdt. A román stilü, ódon templom falait fekete takaró födte. Az oltár előtt volt a ravatal. A pri mási palota téli kertjéből pompás dísznövénye ket szállítottak a templomba, s a narancs, czitrom- és pálmafákból rögtönzött liget közepén állt a fekete posztóval leborított lépcsőzeteemelvény, melynek tetején volt az aranynyal dí szített alpacca-koporsó s benne feküdt Simor János. A prímás arcza a halálban mit sem vál tozott. Megőrizte régi vonásait, az aszkéta jelle get, csak az a két jóságos szem hunyt le örökre. S az arcz, lehet a balzsamozás következtében, vakító fehérségüvé vált. Olyan volt, akár csak a főpapi süveg fehér selyme, mely a fejére volt il lesztve 8 élesen domborodott ki, a hermelin sze gélyes, piros bársony fej vánkosból. A nagy halott bíbornoki ruhába volt öltöztetve s fehér keztyü-,
70
VASÁRNAPI
UJSÁG.
5. SZÁM. lt>91. XXXVIII. ÉVJOLYAM. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
A főkupola alatt, a katonaság körvonalán be lül csoportosultak a kispapok és gazdatisztek. A padsorokban ült a rokonság és a résztvevő kö zönség. Az oratóriumban az apáczák ájtatoskodtak, a kórust hölgyközönség foglalta el. A bazili kában és a várhegyen elterülő térségen lehetett vagy 5000 ember. Fél 11 után megszólalt az orgona, Császka püspök infulában a főoltár elé lépett s megkez dődött a requiem, mely majdnem egy óráig tartott. Páratlan jelenet volt, mikor Urfelmutatáskor az egész gyülekezet térdre borult s Takáts Imre, a régens chori, művészi orgona-pianóit hallatta. Több pap hangosan sírt. Ezután következtek az absolutiók. Császka és a négy megyés püspök végezte. Mindegyik körül Góró Lajos rajza. járta a ravatalt s beszentelte a koporsót. ÁTKELÉS A DUNÁN PÁRKÁNYBÓL ESZTERGOMBA. Gyászmise után a koporsót a papság leemelte a ravatalról s az «In paradisum» ismert gyász dal hangjai mellett haladt le a szomorú menet a bazilika kriptájába, hol a prímások sírboltjá kezeiben ezüst feszületet tartott. A koporsó kissé merre a menet elhaladt, az utolsó talpalat föl nak oltárán feküdtek a József főherczeg, a bol rézsut, úgy volt elhelyezve, hogy a templom kö dig megszállotta a közönség. Az ablakokból a gár fejedelem és Pálffy herczeg koszorúi. A krip zepéről a primás egész alakját lehetett látni. A nézők serege kandikált ki. A köd némileg meg tában Császka püspök remegő kézzel hintette koporsó fejénél nagy ezüst feszület fénylett, míg ritkult s látni lehetett a felvonulást, melynél meg a sírüreget, mely a Rudnay primás sírja lábainál három bíbor vánkoson feküdt a bíbor impozánsabbat nem igen látott még Esztergom. fölött van, s az énekkar búcsúztató gyászdalokat noki kalap, a Szent-István- és a Szent- Januárius- A menet igazi panorámája azonban csak egy íz énekelt. Ezeknek a hangjai mellett csúsztatták rend. Itt térdepelt imazsámolyon mindig ket- ben volt teljes szépségében élvezhető, mikor ne be a köüregbe a koporsót, mely hangosan dübör két pap, halotti énekeket zengedezve. A ravatalt, gyed 11 óra tájban a nap fénye néhány perezre gött. Koszorú helyett a bíbornoki kalapot tették a mely körül két oldalt katonaság állott díszőr keresztül tört a ködön. A menet bámulatos rá s miközben a nép rázendítette az "Elmegyek séget, több száz gyertya fénye világította meg. rendben vonult fel, a mi határozottan a Re a sírba» kezdetű temetőéneket, két fehérkötéA ravatalt megtekintette a város apraja-nagyja viczky Győző, esztergomi főszolgabíró, érdeme, a nyes kőműves befalazta a sírüreget. E falra jön és sok száz idegen. Megérkezése után oda ment ki a legkisebb részletekre is kiterjedő nyomta a feliratos márvány-emléktábla. József főherczeg fia, az ifjú József Ágost főher tott programmot adott ki s azt az utolsó betűig Déli 1 óra volt, mire a temetés véget ért s a czeg is, a ki az imazsámolyra térdelt, s tíz per- végre is hajtotta. gyászoló gyülekezet eloszlott. A közönség azonban czig buzgón fohászkodott. E látogatás után be A menet két oldalán a katonaság és tűzoltó egész nap sűrűn zarándokolt a kriptába, mely ólmozták a koporsót, reá téve belső födelét, ság képezett díszsorfalat. Elén a megye lovas nek egyik jobboldali fülkéjében kedden külön melynek üveglapján át még mindig látható volt huszárja haladt, kezében gyászlobogóval, utána helyezték el a herczegprimás szivét. E helyen, a primás alakja. három növendékpap, az egyik vitte az egyszerű márvány kőkoczkák alatt, már két primás szíve A tolongás a temetés napján volt a legna fejfát, nyomban következtek a gimnáziumi, reál pihen, a Scitovszkyé és Kopácsyé. Ez utóbbi gyobb. Korán reggel talpon volt a város s meg iskolai és tanítóképző-intézeti növendékek, a fölött úvegluszter és koszorú is van. A bura fel indult a búcsújárás a vízivárosi templomhoz, kispapok reverendában és karingben s az egész irattal van ellátva, melynek eredeti német szö hol a téren pár ezer főre tehető tömeg várako úton a «Miserere»-t énekelték. Majd a különféle vege ez: «Hier ruhet das gütige edle Herz in zott. Egyike volt a legkellemetlenebb téli na esztergomi egyletek jöttek saját zászlóik alatt, Gott entschlafenen Hochwürdigen Fürstprinzes poknak. Tiz fokos hideg mellett valóságos lon továbbá az akadémia, Szent-István- és Szent- Erzbischof Josef Kopácsy.» doni köd ereszkedett a városra, úgy, hogy nem László-társulatok képviselői, Budapest főváros, A ((Vasárnapi Ujság» kiküldött rajzolója a hely csak a bazilikát, de még a várhegy körvonalait Pozsony, Székes-Fehérvár, Léva, Győr városok színén fölvett nagyobb rajzaival még nem készül sem lehetett látni. Még bundában is didergett küldöttei. Követte őket az esztergomi főkápta- hetett el s így azokat csak a jövő számban közöl az ember. A zord idő nem befolyásolta sem a lan, a püspökökkel, kik mögött a katonazenekar hetjük. Most a primási palotáról, Bakács-kápol közönséget, sem a szertartást. A katonaság és lépkedett, mely a felvonulás alatt gyászinduló náról készített rajzok mellett a dunai átkelésről a tűzoltóság, melyet reggel hétkor kivezényeltek kat játszott. és a prímások szíveinek pihenő helyéről muta a rend fentartására, a közönség, mely a menet tunk be két vázlatot. Dr. KOVÁCS DÉNES. Az egyházi énekesek, Császka püspök és a ben és az istentiszteletben részt vett, emberül pontifikáló főpapság után haladt a gyászkocsi, kitartott s az ünnepély fényét és méltóságát nem mögötte mentek a miniszterek, a főrendiházi és zavarta semmi. képviselőházi tagok, a rokonok, a tiszti és szol A templomba csak a főméltóságok, küldöttsé gaszemélyzet. A menetet hosszú kocsisor zárta be. gek, papok, az uradalmi tisztek és a család tag A menet fél 11-kor ért a bazilikához, mely jai juthattak be. Kilenez órára tele volt a temp az ünnepélyes alkalomra gyászpompát öltött. lom. Az első padsorokban foglaltak helyet a Oltárait, szentélye falait, padsorait, hatalmas kormány tagjai: Szapáry Gyula gróf, miniszter oszlopait ízléses fekete lepel födte. Egyedüli elnök, és Csáky Albin gr., közoktatásügyi minisz élénk szín rajta a primás vörös bíbornoki czíter, fekete díszmagyarban. Fejemért) Géza báró, mere. A kupola alatt állt a mennyezetes ravatal, honvédelmi miniszter, huszártábornoki ruhában, déli növények között, melyekre kandeláberek és KOPÁCSY PRIMÁS SZIVE AZ ESZTERGOMI BAZILIKA Károlyi Tibor gróf, főrendiházi és Andrássy gyertyák sokasága vetett fényt. A ravatalon egyet SÍRBOLTJÁBAN. Tivadar gróf, képviselőházi alelnök vezetése len koszorú feküdt, a képviselőház koszorúja. Az mellett az országos bizottság tagjai, főrendek és egész megragadó, érdekes képet nyújtott, különö képviselők, a püspöki és kanonoki kar tagjai. A sen mikor a főherczegek és a menet megérkezése rokonság két egész padot töltött be. Mély gyászba után, a koporsót a ravatalra tették s a gyászolók NINCSEN NYUGTOM... volt öltözve mindegyik s különösen a jóságos serege elhelyezkedett. Nincsen nyugtom, nincsen maradásom, Símor Terézián látszott meg, hogy mennyire A fejedelmi pompájú főszékesegyház aligha Örökös az én vándorolasom ; fájlalja testvérbátyja elhunytát. A ravatal körül Valami megmondhatatlan átok álltak a kispapok s a primás gazdatisztjei, égő látott még ilyen fényes gyülekezetet. A szentély Készt bolyganom folyton a világot. fáklyákkal a kezükben. Az oratóriumban meg ben a főoltár jobb felén két karosszék és ima zsámoly volt felállítva. Az elsőn ült Frigyes fő jelent a két főherczeg is. herczeg, a ki Pozsonyból, a király képviseletében S hol megállok, ideiglen s néha, Pont kilenez órakor megkondultak a haran jött a temetésre. Táborszernagyi ruhát viselt, de Roskatagon, megtörten, alélva, gok, jelezve a szertartás kezdetét. Az első be- köpönyegbe volt burkolózva, mint a közelében Mert tovább már lábaim se birnak, szentelést Boltizár fölszentelt püspök végezte, ülő s hadnagyi ruhát viselő József Ágost főher Akkor látom, az is csak egy — sírhant. gróf Pongrácz Adolf prépost és Bálinth Ká czeg is. Mögöttük a primási stallumnál foglalt roly erdélyi kanonok s több áldozópap segéd helyet a főherczegek katonai kísérete. A kano Szeretteim vannak ott; s csak itt vau letével. Ez a szertartás igen rövid és egy noki székekben ültek a miniszterek, a kik közül Mind, ki engem szeretett, a sírban ; szerű volt, de megható. Rajner kanonok fájdal Csáky gróf nehéz prémes uti bundát viselt, Hol ie lenne hát megnyugovásom, mában zokogott, a rokonok sírtak, mikor meg Lobkovitz herczeg altábornagy, budapesti had Ha csak nem egy ilyen állomáson ? . . zendült a «Venite exultemus» magasan szár testparancsnok, Porinyák altábornagy, honvéd Sió FERENCZ. nyaló dallama. Beszentelés után a koporsóra ségi adlátus, Dobner őrnagy, Ferdinánd bolgár rátették a nehéz alpakka födelet s lelakatolták, fejedelem képviselője, (polgári ruhában), Frakúgy, hogy csak az aranyszegélyű bíborbársony nói püspök s a kanonokok lilaszin talárban. szemfedő látszott ki belőle. Császka György sze Balra ült Berzeviczy Albert, államtitkár, a főren A CHILEI FORRADALOM. pesi püspök folytatta a gyászszertartást, mely diház és képviselőház küldöttsége, Majer Ist Közép- és Dél-Amerika államaiból nyomon fél tízkor véget ért. A papság visszavonult s a ván, érseki helynök, Palásthy fölszentelt püspök, gazdatisztek vállukon vitték ki a koporsót a a katona-tisztikar, az esztergomi főkáptalan és követik egymást a forradalmi hírek. Nem nagy templom elé, hol a hatfogatu pompás díszko több városi küldöttség. Szemben a főoltárral ideje még, hogy San-Salvador és Guatemala csira helyezték. négy imazsámoly volt s azon foglalt helyet a közt háború volt, Braziliában a császárság ösznégy megyés püspök: Hornig báró, Steiner Fü szeomlott és köztársaság alakult, Argentínában Tiz órakor harangzúgás jelezte, hogy a gyász- j polgárháború dúlt s még alig hogy lecsendesült menet megindult a bazilika felé. Az utczákat, a löp, Schuster és Dulánszky. egykissé a vihar ezen országokban : a most kez-
dődő évben új forradalom tört ki Chilében, DélAmerikának a Csendes-oczeán partján fekvő ebben az államában, melyet általában a legvi rágzóbb és legrendezettebb dél-amerikai ország nak tartottak, s mely néhány évvel ezelőtt fényes diadalokat aratott Peruval szemben. A. spanyol eredetű köztársaság aránylag kes keny szalag gyanánt húzódik végig a Csendesoczeán partja és az Andesek hegyláncza között, s ennek a keskeny szalagnak a Tűzföld felé eső déli része lakatlan, zord vidék, de a többi rész dúsgazdag, termékeny talajáról ismeretes s éjszak felé az ujonan hódított Tarapaca salétrommezői mesés gazdagságuak, valamint az Andesek lejtő jén talált széntelepek is. Városai közt nem egy te kintélyes, művelt község van, köztük a vúágzó főváros, Santjago s a legfőbb kikötőhely, Valparaiso, melynek a ((paradicsomvölgy»jelentőségű neve eléggé találó. A tartomány főgazdagságát azonban a hatalmas legelők alkotják, melyek jövedelméből Chilében sokszoros milliomosok élnek. Legnagyobb előnye a többi dél-amerikai államok felett szép vasúti hálózata, kiterjedt s virágzó kereskedelme s e földrészen csaknem páratlanul rendezett honvédelme. A forradalom kitörését e virágzó országban főkép Balmaceda József elnök erőszakoskodó fellépése idézte elő, ki az országgyűlés (Cortes) tagjaival már hosszabb idő óta viszálykodásban áll s a kitörés is onnan ered, hogy a Cortes tag jai, megunva az elnöknek számos, szerintük jog talan beavatkozását, legújabban nemcsak a had seregre vonatkozó törvényt, de a budgetet is megtagadták, ez által akarják kényszeríteni az elnököt és kormányt a lemondásra. A forradalom január 7-én tört ki teljes erővel. Mint minden ily polgárháborúnál, itt is meg oszlott a lakosság, sőt a hadsereg is, a két viszály kodó fél között. A tengerészek a Cortes pártjára állottak s ostromolni kezdték a parti kikötőket, míg a hadsereg egyrésze, az elnök rendeletére, a szárazföldön vette zár alá a felkelők főbb helyeit. Január 18-án Iquique és Coquimbo kikötőit bom bázták a felkelők s pár nap múlva Pisagua és Caleta-Buena is sorra kerültek. Valószínű, hogy közelebb már Aricát, sőt magát Valparaisót is megtámadják s ez által Chilét elzárják a külföld től sőt a tarapacai salétrommezők raktárait s vasútvonalait is elfoglalják. Ahajóhadlegnagyobb része a fölkelők pártján van. Az .El Alnnrante Cochranei) és «Blanco Encalade» nagy hadiha jók az ((Esmaralda.) czirkáló hajó és <(Magellan>> korvette és az (.Aconcaqua» nevű postahajo részt vesznek már a küzdelemben. Másrészt az elnök pártján van a «Huascar» nagy hadihajó, cgv korvett, két postahajó és nyolez torpedó naszád. Európából két uj naszádot s az «Abtao» nevű korvettet várják, de a «Blanco Encalade., a Magellan-szorosban útjokat akarja állani. V alószínü ennélfogva, hogy a harcz igen heves lesz, valóságos tengeri ütközetre is kerülhet a dolog. A chileiek is komolyan veszik a forradal mat s már is megszüntették a kereskedelmi ha jók járatását s más összeköttetéseket. Megragadjuk ezt az alkalmat, hogy olvasóink nak bemutassunk egy pár részletet az érdekes amerikai államból. Valparaiso es Santjago ke péin kívül a vasúti állomásokon felszolgáló gyu-
VASÁRNAPI
71
UJSÁG.
1. Gyümölcsárusok vasútállomáson, 2. Kikötő Valparaisóban. 3. Falusi utazó kocsi. 4. Vasúti állomás Santjagóban. 5. Chilei admirál és matrózok. 6. Valparaiso a tenger felöl.
KÉPEK A CHILEI
FORRADALOM
mölcsárusok s a falusi utazó-kocsi a messzefekvő ország sajátságos ethnografiai viszonyaira is engednek egy pillantást, habár e sajátságok itt voltakép csak is vidéken találhatók fel főkép, a városi élet már nagyrészt olyan, mint Európában.
NÉPSZÁMLÁLÁS FALUN.
BALMACEDA JÓZSEF, A CHILEI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE.
— Megint járnak az urak hosszú levéllel! szól be özvegy Kuczoráné a szomszéd Harmosékhoz. Ez nem jót jelent, meglássák ketek! — Mi lelhette őket megint? aggódik a gazda felesége. — Könnyű azt kitalálni,—magyarázza a ven dég.—Emelik a porcziótújból, még több katonára van szükség, mert nagy háború lesz tavaszszal. Gyün a muszka! Már láttak is a határon vagy kétszázat. Az alvégi molnár kiolvasta az ő kis képes újságjából. Abban már le is voltak raj zolva lovastul, ágyústul, mindenestül. Szakasz tott olyanok, mint a milyenek hajdanában, vagy negyven esztendővel ezelőtt, a magyar háború ban ették föl a laposban mind az uborkámat azon nyersen, megdézsmálták genge korában a kukoriczáinkat, eltaposták a virágzó tökök indáit. . . szóval: romlás, pusztulás kelt a nyo mukban, valamerre jártak, a Jézus akárhová tegye őket! De ha nem hisz kelmed a molnár nak : ott a Vera néni, a javas-asszony, az nem csak a gönczöl szekere rúdjának az állásából tudja a háborút, de még a kártyán is kivetette. - Asszony-beszéd, mese-beszéd az ilyeu, ko
SZÍNHELYÉRŐL.
mám asszony, — mondja, helyre igazítva a beszé det, a gazda.—Közös most a katona-sor úrral, sze génynyel. Nem válthatja már ki a legenyfiát még a gróf se, de még a csöngettyüs botos se! Ha lesz háború — mert hiszen lenni lehet — menni köll akkor minden puskafogható fiatal ember nek. Porcziót sem emelni jöttek azok az urak, mert azt a falu házán vetik ki minden kereső emberre külön-külön. A dolognak az a nyitja, hogy összeírás, vagy hogy magyarán mondjam: koslikczió lesz. — Hát az mirül jó? kérdi kételkedőn a lá togató. — Arml jó, hogy mint minden gazda számon és rendjén tartja a maga portáján a cselédjeit: azonképen a kormány is egy szálig akarja tudni, hányan élünk alatta, mert hogy valamennyönkrül ő tartozik felelni. Nyilván hozott volna föl ez ellen is valamit özvegy Kuczoráné, de már nem volt ráérkező ideje, mert beléptek az «urak a hosszú levéllel* és megkezdődött a «koslikczió* nevezetű conseriptio: hivatalos nyelven a népszámlálás. Csak úgy rajzott föl e statisztikai müvelet kö rül az adoma, tréfással vegyest a megrázó jele net, meg a sok emlék. A boldogtalan emlékezetű Bach-korszakban az ország nyelvét nem értő, vagy, ami ennél néha rosszabb, csak félig értő beamterek megjelentek az abonyi városházán is összeírás végett, s aki sült paraszt nem volt, vagy csöppentett magyar létére kézzel-lábbal nem tiltakozott ellene: azt megtették németnek, hogy a bécsi főminiszter-
fi nek számokkal bizonyítsák be a kultnr-nyelv haladását Magyarországon. — Menni von mogánag tvereg? kérdi a bea m t e r u r Együd uramat. — H a t van, kérem alássan. — Midzsodó?! pattan ,fel az összeírás veze tője. — Hadfan tvereg? Osz nem lehed ! — De h a t van, hat, u r a m . — Mosd megind h a d f a n h a d ? Sehreiben Sie sechzig in die Eubrik, — parancsolja iródiákjának a beczirker, — sonst steigt er noch auf h u n d e r t ! S h a azóta n e m ették meg az egerek az 1853-iki levéltárt Nagy-Abony városában : még most is ott olvasható, hogy Együd J á n o s u r a m nak hatvan volt az élő gyermeke. A mint m a kerül magyar nevű honpolgár, a ki a nemzete nyelvén alig t u d : volt akkor s van még m a is számos olyan telivér magyar, a kinek még József császár alatt szakadt a nyakába a régi muszáj-német név (pl. «Szakáll» s
VASAKNAPI ÚJSAG. dicsekedik a menyecske lánya, kinek az u r á t m á r csak a kapitány úr Voklapecz fogja nyilván tartani, m e r t hogy most rójja le éppen az ibunijj á t az ö fia a budai Nyulkaszárnyában és majd csak a gyertyaszentelő veti haza. Szép sorjában előkerül az anyjuktól kezdve a kis ábéczés huszárig, minden tagja a háznak és — hála neked, népnevelés! — t á n épp csak hogy az öreg csősz, a Nebizdrá bácsi rázza taga dólag a fejét, midőn azt kérdi tőle a kosliktor ú r : tud-e írni, olvasni? — Dejszen, — erősködik a pitar-ajtóban özv. Kuczoráné, hogy egy házzal odébb m e n t a hiva talnok úr, — váltig beszélhet, irhát n e k e m : csak az az igaz, a kit az öreg Vera olvasott a csil lagokban : gyün a m u s z k a ! F. J.
EGYVELEG. * A jelen zord télnek állítólag sok természeti elő jele volt Angliában. A lovak és szarvasmarhák szőre nagyobb volt, mint rendesen, az evetek kövérebbek lettek, több madár sokkal vastagabb fészket rakott sőt a szalma is erősebb lett, mint rendesen. Ezeket a megfigyeléseket egy tudományos lap közli.
5. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. .">. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
••'• A napernyő-hangyák. Amerikában onnan nyer ték elnevezésüket, mert gondosan gyűjtötték a leve leket, nem ugyan napernyőnek, hanem lakásaik fedélzetéül, melyek gyakran igen nagyok voltak. Ez a szokásuk nagyon veszélyes, ugy hogy néha egy óra alatt megkopasztanak egy fát. Különösen a kávé telepek tulajdonosai nagyon félnek tőlük, mivel millió számra támadnak meg egyes ültetvényeket. Nagyon ügyesek ezek az állatok alagút készítésénél. Ha valaki a leveleket vivő hangya-csoport elé oly vas tag faágat helyez, melyen át nem mehetnek, egy óta alatt képesek a fában alagutat vájni s a leveleket azon keresztül viszik. * A szabadkőművesek rendkívül megszaporod tak az utolsó évtizedek alatt az amerikai Egyesült államokban. 1800-ban volt 347 páholy 16.000 taggal 1850-ben 1835 páholy 66.142 taggal, 1890-ben már 10.286 páholy 619.012 taggal. Az utolsó 40 év alatt tehát csaknem megtizszeresedett számuk. * Olcsó herczegi czím. Nápolyban a legrégibb olasz nemesi családok egyikének elszegényedett utóda, Cittadini herczeg, nemrég egymásután több mint 100 embert adoptált fiának 200 lira tisztelet díjért fejenként s ezek mind herczegek lettek. Paris ban is üzérkednek elszegényedett mágnások ily módon. ••'• Bismarck emlékiratai állítólag már csaknem teljesen készek: az ex-kanczellár ki is akarja azokat
Jantyik Mátyás eredeti tollrajza.
NÉPSZÁMLÁLÁS FALUN.
den bajor vagy sváb vércsöppet, úgy hogy, példa képen említem, az «Enzinger» nevét «Enczingér»-nek írta, valamint hogy a saját neve volt az ő összes német t u d o m á n y a . A mostani népszámlálási lapok rovatai nin csenek kellő szabatossággal megszerkesztve, vagy h a a statisztikus urak szerint nincs bennök h i b a : egy kis magyarázat bizony elkelt volna n é h á n y kérdésnél. De b á r sok magyar hullott ki ilyen képen a rostán : a magyarság mégis megnöveke dett és gyarapodása országszerte boldogsággal tölti el minden j ó hazafi szivét. E gyarapodás a n n á l biztatóbb a jövőre, m e n t ü l többen akad tak nemzetiségiek, a kik magyar voltuk, magyar nevök és származásuk mellett is tótnak-minek iratkoztak. De, hogy bele nézek ebbe a tágas «ház»-ba, (magyar vidéken ez a neve a szobának) minden résziből azt érzem, látom: hogy itthon vagyok, az én édes magyar népem födele alatt vagyok, a h o l m i n d e n k i t emberséggel fogadnak, s megkérik tisztességgel: kerüljön hévül, még akkor is, h a hosszú levél zörög a hóna alatt. Már gazduram tudja m i járatban vannak az urak s a kitűzött napra mind beszólítván a t a nyás meg a belső népeit, most fejenként beszá mol nagyjával, aprajával. Nem hiányzik onnan még az a csöpp sem. a kivel csak két h é t óta
Sydneyben nem rég oly nagy tüz volt, hogy adni, de először külföldön, hogy a német kormány csaknem tönkre tette a helyi biztosító társaságokat, ! el ne kobozhassa. Egy hamburgi lithografnál már is mivel a kártérítés nagyobb összeget igényelt, mint a sok hires ember autográfja sokszorosittatik, melyek mit Sydneyből s külvárosaiból az utolsó öt év alatt ebben a műben jelennek mog. bevettek. * A legerősebb fénye a világító tornyok közül * Kígyó ölöket alkalmaz a kelet-indiai angol kor a hautsholmi világító toronynak van, Jütland part mány egyes tartományokban, mivel a benszülöttek ján. Két 35 lóerővel biró gőzgép hajt két dynamomég a kitűzött jutalomdijakért sem pusztítják eléggé gépet, melyek két millió gyertyaláng fényét árasztó a kígyókat s igen sok ember hal meg kígyómarás Beron-lámpát táplálnak; még ezt az óriási fényt is folytán. köröskörül alkalmazott tükrök erősítik. :; Mandalayban, Birma fővárosában, egy benszü* Az éhezés korszaka az emberiség számára egy lött leány hírlapot indított meg, a mi Kelet-Ázsiá német profeszor számítása szerint akkor áll be, ha a ban a nőemanczipácziónak ritka jele. föld népessége 5994 millióra szaporodik. Mivel a je * A telefon-összeköttetés London és Paris kö lenlegi népesség 1468 millió, ha egy évtized alatt S°„ lesz is a szaporodás, ezt a számot csak 182 év zött pár hét múlva készen lesz. Négy huzalt alkal maznak, ugy, hogy egyszerre két ember is beszélhet múlva érik el, azaz 2072-ben. Azután, ha az élelmi szerek termelésében jelentékeny reform nem létesül, a londoni és párisi börzéken. az emberek éhség miatt fognak elpusztulni. * Kalandos asszony. Mozambiqueból nemrég :: A tubákolás divatja leginkább elterjedt a köindult el Közép-Afrika vadai közé egy Sheldonné nevű gazdag amerikai asszony. Kíséretében egyetlen zópafrikai mosan-négereknél, kik a dohányport oly európai ember sincs, csak néger nők, arabok és ka nagy mennyiségben tömik orrukba, hogy csak a szá tonai kiséret. A különcz nő phonographot is vitt jukkal tudnak lélegzeni. A Tanganyika-tó mellett levő vadzsidzsi négerek a dohány maró nedvét dug magával, hogy afrikai szavakat gyűjtsön. ják orrlyukaikba s azt fadarabokkal tömik meg. * Kihirdetett hozomány. A bretagnei leányok * Madárfészek koponyában. Egy angol utazó régebben arany és ezüst paszomántokat hordtak ruhá jukon. Minden arany paszományt 1000—1000 s az Dél-Afrikában egy kaffer csontvázát találta meg, s ezüst 100—100 frank hozományt jelentett s férjhez a koponyában már egy madár rakott fészket, fiókákat menetelük alkalmával az így elárult hozományt lelki is keltett ki. ismeretesen ki is fizették vőlegényeiknek.
KALAKAUA KIRÁLY.
73
VASAKNAPI UJSÁG. nagyon sok utat és középületet építettek. Birodalmá nak fővárosa, Honolulu, ma a Csendes-oczeán szige tein, Uj-Zeelandot kivéve, a leginkább kifejlődött vá ros és a szigetek kereskedelmi forgalma már több millió dollárra megy évenként. Sajnos, hogy e mű veltté vált és igen életrevaló faj is alá van vetve a Csendes-oczeán szigetein lakó népek szomorú végze tének, hogy évről-évre pusztul s jelenleg is már ide genek, főkép amerikaiak és khinaiak teszik a sziget csoport lakosságának közel föle részét, de ezt a vég zetet Kalakaua minden erejéből igyekezett meggá tolni s népe érdekében megtett mindent, a mi le hető volt. A derék, exotikus fejedelem halálának hire oly vá ratlanul jött, hogy kezdetben a lapok is kétségbe vonták annak igazságát. Betegségének ő som tulaj donított nagy fontosságot, azt hivén, hogy a SanFrancÍ8kóban tiszteletére rendezett banketteken ron totta meg gyomrát, de később kitűnt, hogy a baj vérmérgezés volt, mely az erőteljes férfiút váratla nul sírba döntötte.
Estélyekre nagyon viselik az apró gallérokat, rán ezos fodrokkal, vagy többszörös prémszegélyokkel, hanem ajánlatosabbak a hosszú, prémmel bélelt, vagy jól vattirozott kerek köpenyek. ha. II.
• Bálba készülő hölgyek.' Az estélyek és bálok ruhái foglalkoztatják most leginkább a divatvilágot. Az ezüst és aranyhimzések, csipkék már-már legyőzték a csipkevolantokat. A selyemszövetek közül a sima és csíkos Peking crépe de Chine és sötét alapú, nagyvirágu kelmék uralkod nak. A fekete selyomszövetek élénk szinü virágokkal, szintén nagy hatást keltenek. Külföldi politikai spekulácziók következtében a gyöngyházipar nagyon hanyatlott, élelmes gyárosok sitettek kihasználni az alkalmat, ugyanis a?, olcsóbbá lett gyöngyházat, nehéz selyemszövetek díszítésire használták. E szövetek nagyon szépek, do súlyosak és ezért nem igen czélszerüek. Sok fényes, sok szép toilette körül, melyek egyegy remekei az arany és ezüsthimzéseknek, bizony nem csoda, hogy nehéz választ műnk,, melyik felel meg jobban olvasóuőink Ízlésének. Általános fel tűnést keltett egy főrangú hölgy báliruhája; vilá goskék selyemszövetből készült, telve aranyhímzés sel, aranycsipkékkel, s egy másik, mely rózsaszínű DIVATTUDÓSITÁSOK. I . KALAKAUA, A SANDWICH-SZIGETEK ELHUNYT crépe de Chine volt, ezüst csillagokkal, ezüst csip-Képeinkhez. kékkel. — A báli öltözék, melyet képünkön bemu KIRÁLYA. tatunk, nem olyan fényes kiállítású, de nem is olyan költséges, mint a fentebb elsoroltak és mégis azhiszszük, sokkal jobban illik egy fiatal arezhoz. Hali A nagy Csendes-tenger egyik, de az amerikai vány lila Pekingből készül, crépe de Chine-nel és Egyesült-Államokból Japánba vezető, nagy hajózási ezüst hímzéssel diszítve. A derék feszesen testhez A kép, mely tudósításunk simul, úgy a kivágás körül, mint elől, ezüsthirozésútvonalba eső szigetcsoportjának, a Sandwich-szige éléu áll, egy korcsolyázni sel, s nagyon jól illenek hozzá a dudoros ujjak, apró teknek fejedelme, I. Kalalava, jan. 20-án, egészen készülő fiatal hölgyet ábrá ezüst csipkével. Az előrész 180 omt. széles Poking váratlanul, 54 éves korában meghalt, Snn-Franzol, Ízléses öltözetben. Ru ezüst hímzéssel, fodrosán a derekhez varrva, alól 20 hája vastag, zöldes árnya cint. magas ezüst pontos crépe de Chine fodorral, cisco amerikai városban, a hová nemrég azért uta latú vigogneból készült; a mely ezüstcsipkével van szegélyezve. A hátsó rész zott, hogy országa és Amerika között élénkebb ke sima ujjak, a gallér és a szintén halvány lila, de csikós Peking, mely apró reskedelmi összeköttetést létesítsen. mellrész egészen el vannak ránezokban omlik alá. A világtörténelemben legújabban szerepelni kez hímzéssel borítva. A sokféle estélyi és báli belépők közül egy elefánt A csúcsos öv, mely a dett államok fejedelmein kivül (a harczias zulu csont szinü pelucheből készült nyerte meg tetszé szoknya és a derék összeCsetevájó s az Afrika közepén levő Uganda nagy varrását takarja, hasonló sünket ; bamvasszürke prém és szerény ezüst zsitehetségű fejedelme, Mtéza mellett), alig volt egy is képen hímzett. Minél keve norzat diszíti. A hosszú báli keztyük igen szépek, többnyire a olyannyira ismeretes, mint Kalakaua, sőt, míg az sebb ráncz van a szoknyán, melynek alja köröskörül báli öltözékekhez illő hímzések vagy gyöngyök által előbbieket csak hírnévből ismerték, a Sandwich-szi- hódprémmel van szegélyezve ; előrészen pyramislesznek díszesek. Láttunk gyönyörű keztyüket, me getek királya Európa legnagyobb részében, s még alaku dús hímzés jön föl a térd magasságig. Igen ké lyeknek felső részei aranynyal áttört csipkékből vol nyelmes és czélszerü a kis kabátka, mely korcsolyá nálunk is megfordult 1881-ben. Kalakaua valóságos záskor vagy enyhébb időben köpeny helyett hasz tak, tagadhatatlan, hogy az ilyen keztyük nagyon emberevő vademberek utóda, kinek nagyatyja még nálható ; fázékony hölgyek a házban is szeretik illenek a sötétebb szinü ruhákhoz. Nagyon sokfélék a legyezők, de mindenesetre ezek egészen műveletlen, vad volt, s habár a most meghalt felölteni. Vagy a ruha színéhez alkalmazva sötétebb között is az arany és ezüst diszitésüek a legkapósabárnyalati; bársonyból készül, vagy pedig fekete bár király már teljesen európai nevelésben részesült, a sonyból, hogy minden öltözethez használható legyen. bak. A tollakból összeállított legyezőket általában közvélemény soha sem feledte el ezt az eredetét, s E ől a kép szerint kissé nyitva van, valamint a de egyőzik a finom aquarellekkel élénkített fátyol-le hajlandó volt róla oly híreket terjeszteni, melyek rék fölött végződik, köröskörül hódprémmel szegé gyezők, — de a mesterséges virágokból készült új donságok is. csak az operettekben szerepelő fejedelmekre illenek, lyezve, úgy mint a dudoros belül fölhasított ujjak. A fiatal leányok hajdisze, az élő vagy csinált virág Kis karmantyú és apró fekete bársony capotte, fekete így például legutolsó sanfranciskói utazása alkalmá szalagcsokrokkal, egy aranynyillal átszúrva egészíti füzérek, nagyon jól illenek a most divatos frizu ból is azt írták ró'a a lapok, hogy a hajón lerésze ki az öltözetet. rákhoz. Az arany és drágakő hajékek, karpereczekben nagy gedett s kártyázás közben minden pénzét elveszít Ebben a hónapban, midőn a sok mulatság egy vén, csak a hajóparancsnok kegyelméből élt. Tény, mást éri, nem mulaszthatjuk el a vigadó ifjúságról fényűzés van az idén, annál jobban hanyatlik alá a fülbevaló sorsa. hogy Kalakaua szerette a mulatságot, Bécsben is is gondoskodni és két ízléses öltözéket bemutatni, Kis leánykák füleit többé már nem is szúrják át, vidáman és nem épen a fejedelmi etiketté szerint melyek egyike fiatal leánynak való és igen köny- hogy fülbevalókat viselhessenek. Sarolta. nyü e szerint egy régibb ruhát át is idomítani. forgolódott a sörcsarnokokban, de a legtöbb abból, Nem régen fölsóhajtott egy bizonynyal sok bálozó mit felőle regélnek, rosszakaratú, vagy legalább az leánynyal megáldott családapa: «Szent Mousseline, igazsággal nem törődő túlzás, mert a fekete fejede hol vagy ?» Nos, megnyugtathatjuk a bácsit, már is IRODALOM ES MŰVÉSZET. mét elfoglalta a mousseline uralmát, csikós, virágos lem nemzetének kiváló fia és valódi jóltevője volt. Irodalomtörténeti emlékek czím alatt a tud. aka és sima alakban. De nem olyan egvszerü viselet a Európai körútja alkalmából részletesen ismertet minőnek látszik, és kell hozzá egy igen ügyes szo démia irodalomtörténeti bizottsága jókora kötetet tük (a .Vasárnapi Újság. 1881-ik évi folyamának baleány a ki örökösen vasalja, mert igen könnyen bocsátott közre, mely XV-ik századbeli olaszországi 32. és 37-ik számában) Kalakaua életét és uralkodá gyűrődik. Alig valamivel drágábbak és sokkal czélsze- Íróknak Mátyás királyt dicsőítő műveit foglalja ma sát, s i t t csak emlékeztetőül hozzuk föl, hogy rübbek a más könnyű szövetek: voile, japáni crépe, gában. Még néhai Ábel Jenő, fiatal tudós állította crepon. stb. Ezek mind használhatók a képünkön 1836-ban született Honoluluban, s az amerikai mis- látható ruhához. A szoknya egészen régi divatú, össze e kódexeket Marliani János, milanói fejedelmi sionáriusok által ugyanott alapított kitűnő királyi elől egészen sima, hátul féluszálylyal, sürün ránczolt jogtanácsosnak pedig Mátyásról szóló beszédét ő iskolákban neveltetvén föl, 1874-ben lett Hawaii fodortól szegélyezve. Csak derékig ér a sima fekete fedezte föl Olaszország egyik levéltárában. A könyv 6-ik fejedelme, bár mint ilyen csak 9 évvel későbben bársony derék, mely más aljhoz is hordható ós hátul höz Fraknói Vilmos irt bevezető előszót, Ábel jogyzete be van szorosan fűzve. A kivágást a szoknya-kelmé koron áztatott meg. Neje, Kapiolani, szintén benszü- ből szabott, duplán összehajtott kendő takarja, mely után, míg a közlött műveket maga Ábel látta el lött eredetű, de gyermekük nem maradt s így a ko látszólag hanyagul van a vállakra vetve, izlés szerint magyarázó és világosító jegyzetekkel. rona a most elhunyt király legidősebb nővérére, Li- följebb vagy lejebb, vagy hátul zárul, ránezos fodorral E gyűjtemény is bizonyítja, hogy a nagy magyar linokalani herczegnőre száll, ki Dominis nevű ame beszegve. A dudoros ujjakról is aláomlik egy fodor a király mennyire foglalkoztatta Olaszországban is a könyökig; de fázékony hölgyek még egy egész sima rikainak, Pahu-sziget kormányzójáuak neje, jelenleg ujjat is viselhetnek, mely a csuklóig ér és nagy rész tudósok elméjét. Brandoliní Aurél florenczi nemes től két latin beszélgetést találunk; az egyik beszél 42 éves, és ki szintén járt Európában, legutóbb az ben a hosszú keztyü által van betakarva. getés Mátyás, Beatrix és Banzan lucerai püspök közt angol királynő jubileuma alkalmából. Képünk második alakja egy teljes virágzásban foly t,a betegségek és fajdal inak türelmes elviselésének Kalakaua, ki a Sandwich-szigetcsoport nagy re lévő menyecske. Ennek öltözéke már pompásabb, módjáról; a második pedig a köztársaság és király formátorának, közönségesen a Csendes-tenger Napó azaz csakis a szövetju, mely nehéz bársonybrokát ság közti összehasonlításról Mátyás és Giuguio Domonkos királyi tanácsos közt. Következik Carlo leonjának neveztetett s valóban tüneményes tehetségű krém-a'apu atlaszon. Szabása egész egyszerű, habár Lajos hírneves latin költő és bolognai egyetemi ta Ízléses. Az eleje és két oldalrésze teljesen különálló és erejű I. Kamehamehának unokaöcscse, teljesen és a közök el vannak borítva ezüst gyöngyökkel és nártól : "Párbeszéd Mátyás jele6 tulajdonságairól és modern szellemben vezette a kormányt, mindenkor rojtokkal. Hátulsó része legyezőránczokba van dicső tetteiről" (1475) sebben történeti adatok és igyekezett népénél meghonosítani az európai szo szedve és féluszályos. Nincs egyéb díszítés a csípőig jellemző részletek fordulnak elő. Gakotti Martiux két munkájából a t Beszélgetések, tettek és bölcs kásokat, habár óvatosan s a régi intézmények szem érő derékon, mint egy magas, czakkosan kivágott mondások' (1485) már ismeretes régebben magya mel tartásával. Ő volt az, ki e félmüveit népnek, me Medicis gallér hímzés és csipkéből a ruha szineiben. rul is; ezt követi • A mit közönségesen nem tudnak >, Ugyanoly hímzés emelkedik az új varráson is és szé lyet a sz izad elején csak emberhusevés-ről és a vi les rojt folyik alá róla. Az ujjak egészen simák, hím mely erkölcsi és filozófiai kéi déseket fejteget. A kölághírű utazó Cook meggyilkolásáról ismertek, zett hálószövetből készülnek. E szép öltözék kissé ketkezőktől pedig dicsőítő verseket olvashatni: Naldo Xaldmtól a budai könyvtár dicséretéről (1484—86 1887-ben európai szerkezetű alkotmányt adott s azt költséges, de olcsóbb szövetekből is elő lehet állítani, tájáról), Corteúus Sándortól, a király hadi dicsőségé az alkotmányt rendes parlamenti formáival képes nyomtatott selyemből vagy csipkeszövetből, egy el ről, i'i/olino de Fíeri epigrammái (1484). Befejezi a ütő szinü szoknyán. volt hazájában meg is honosítani. Uralkodása alatt
74 gyűjteményt Marliani János milanói jogtudósnak 1487 nov. 24-iki beszéde, melyet akkor mondott, mikor Mátvás fia, Korvin János és Sforza Blanca herczegnő között a házasság megköttetett. A kötet ára 3 frt 50 kr. A Franklin-társulat kiadványai. A Franklin társulatnál iskolai használatra szánt több munka je lent meg. Első helyen érdemli meg köztük a figyel m e t : Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. Nem csupán iskolai kézi könyvül való, hanem általában a nagy közönség szá mára, népszerűen és számos képpel, rajzzal fölvilá gosítva nyújtván a csillagászati és fizikai földrajz alapismereteit, az égi testeknek egymáshoz és a föld höz való viszonyát. írták Balé József és Miklós Gergely tanárok. A díszes kiállítású, száznál több rajzzal és négy táblával ellátott és vászonba kötött könyv ára 2 frt. A közoktatásügyi miniszter a pol gári iskolák és tanítóképző intézetek könyvtárainak megszerzésre hivatalosan is ajánlotta. Négy iskolai könyv ezenkívül a német nyelv taní tására való: Német nyelvtan és olvasókönyv, mind két nembeli polgári iskoláknak szerkesztette Hoffmann Mór. Második javított kiadás, s két részből á l l ; az első rész ára 80 kr., a másodiké 1 frt. Olvasó könyv és nyelvtan, a német nyelv gyakorlati elsajátí tására, polgári és felső leányiskolák szá mára ; irta Gráf Jakab tanár. A második és harmadik rész jelent meg belőle ; előbbi a I I I ik osztály számára (ára 60 kr.), az utóbbi a IV-ik osztály számára (ára 80kr.). Sipulusz tárczái, irta Rákosi Viktor. A ^Budapesti Hírlapi olvasói évek óta sűrűn találkoznak «Sipulusz* álnév alatt jókedvű tárcza-közleményekkel, melyek a lap olvasói előtt népszerűekké váltak, mert rendszerint rövidek és mulattatók. Fővárosi rajzok, életképek, alkalmi sza tírák, anekdotás ötletek, egy-egy karrikatura, stb. teszik a tárgyat, mely Sipulusz tolla alatt könnyen megélénkül, s akár hányszor néhány tollvonással jellemző képet tud előállítani, mint például a « Zónás atyafiak »-ban, a fővárosba özönlő vidéki látogatókat oly jó humorral fest vén le. Bákosi Viktor vidámsága nem hajhászott élczekben rejlik, ezt nem is használja, hanem a megfigyelésben, az elbeszélés humorában, a jókedv túlzásai ban, ötleteiben. Észre lehet venni, hogy az angol humoristáktól tanult, kik méltán mintaképek is lehetnek. De van magának is eredetisége. Apróságai (összesen 19 van e kötetben) könyvbe összegyűjtve szin tén mulattatók és irodalmi értékűek. A gyűjteményt a mű barátok védnöksége alatt megjelenő «Szépirodalmi könyvtári adta ki, 9 ik kötete gyanánt. Trifolium a czíme egy csinos kö!etnek, mely Kolozvártt hagyta el a sajtót, s há rom kolozsvári hírlapíró dolgozatait fog lalja magában, tárczaczikkeket, rajzokat, elbeszéléseket. A három iró: Bedé Jób, Fekete Béla és Kovács Béla. Mint az előszóban írják, együtt tanultak, együtt léptek irodalmi pályára, azért együtt adták ki az első könyvet is. Innen a kötet czíme is «Trifolium." Bedé Jób és Fekete Béla öt kisebb rajzai és elbeszéléssel, Kovács Dezső héttel szerepel a kötetben. Elég könnyen irt apróságok, melyek fejlődő tehetségeket mutatnak. Volflák szótár kiadását indította meg a tud. akadémia. Dr. Munkácsi Bernát a szótár szerzője, ki az anyagot Oroszországban tett utazása alatt maga gyűjtötte össze. Az első füzet most hagyta el a sajtót, s a votják szavak jelentését magyar, német, orosz nyelven adja és szómagyarázatokkal is kíséri. Az ugor összehasonlító nyelvészet veheti hasznát. Kétszázhuszonöt orgonapraeludiumot szerkesz tett és adott ki Szügyi József békési orgonista, 110 oldal terjedolmű csinos kiállítású füzetben. Az előjátékok hangnemek szerint vannak rendezve s játszhatók akár csak a manualén vagy pedállal is. A 225 előjáték többnyire német szerzők műveiből van összeválogatva; de van közte magyar is : Bátori, Kapi, Nemesovits, Zsasskovszky és a szerző révén. A mű bármely vallásfelekezethez tartozó orgonista ál tal használható, e mellett a tanítóképző intézetekben is alkalmas gyakorló könyvül ígérkezik. A gyűjte ményben 67 szerző van képviselve, köztük a legjele sebb külföldi szerzők, mint Bach, Brosig Fischer, Gebhardi, Graun, Hesse, Kehler, Kinek, Volkner. Az előjátékok dallamosak, könnyen játszhatók s válto
VASÁENAPI UJSÁG. zatosak. A használható munka 3 frt, s megrendel hető a szerzőnél Békésen. Kisdedóvók könyve. «Kobány bácsi• az iskola székek, egyházi és tanhatóságok, óvodák, néptanítók használatára a «Kisdedóvók könyve* czimű munkára hirdet előfizetést. A «Kisdedóvók könyve* január végével fog a rendelőknek megküldetni. Ára 1 frt 50 kr. Rendeléseket elfogad Kner Izidor könyv nyomdája Gyomán, Békésmegyében. Folyóiratok. A «Történelmi tár* a tud. akadémia történelmi bizottságának és a történelmi társulat nak évnegyedes folyóiratából az új folyam első kö tete elhagyta a sajtót. P. Szathmáry Károly «Gr. Bethlen Miklós tragédiája* czimű dolgozata nyitja meg tartalmát; Emich Gusztáv két magyar króni kát ismertet. Ezenkívül Szilágyi Sándor, Beké An tal, Komáromy András, Barabás Samu, Koványi Jenő, Pettkó_ Béla, stb. közölnek benne történeti adalékokat. Ára 1 fi t 30 kr. — A Turisták Lapja november-deczemberi száma egyszerre jelent meg gazdag illusztrácziókkal és érdekes tartalommal, közleményei ezek : A Magas Tátra télen, dr. Szontagh Miklóstól, Herkulesfürdő és környéke (5 kép pel), Veress Endrétől. Biharországból (16 képpel), dr. Nékám Lajos Sándortól. Vándorlások Liptómegyében (5 képpel), Mihalik Józseftől. Kirándulás a Nagy- és Kis-Roszugyeczre (2 képpel) Fritz Ist vántól. A «Természettudományi Közlöny január havi
FIATAL LEÁNY ÉS FIATAL NŐ ESTÉLYI RUHÁJA.
számában Hermán Ottó élvezetesen és érdekesen irja le a Balaton egyik mocsarát «Egy Ősmocsár» czím alatt. A somogyi Nagyberek ez, mely a kolcsagnak is hazája. Asbóth Sándor a czukor tör ténetéről ir. Ezt követi: Bítka virápzás a budapesti növénykertben (három képpel) ífj. Schilberszky Ká rolytól. A Merkúr keringése és alkotása, közli Csopey László. Betegségek átszármazása húsételek utján, közli ifj. Kuthy Dezső. stb. számos apróbb közle ménynyel és a rendes rovatokkal. — A «Századok* januári füzete megkezdi Jakab Elek terjedelmes emlékbeszédét b. Orbán Balázs fölött, Király Páltól is nagyobb dolgozat első része olvasható «A mar komán háborúk» czím alatt; ezenkívül Hodinka Antal, Pór Antal, Erdélyi Pál, Kvacsala János közöl nek még e füzetben czikkeket. —Az >Armenia* ma gyar-örmény havi szemle új füzetében dr. Gopcsa László Lukács Béla kereskedelmi államtitkár élet rajzát közli s méltatja működését. A füzet Lukács arczképét is közli. Dr. Molnár Antal Szent Ripszima legendájáról ir, Krit
5. SZÁM. 1891.
xxxvux ÉVFOLYAM.
annál inkább bízik, hogy a folyóiratnak hatása lesz. A mi a többi közleményeket illeti, azok elég változa tos tartalmúak de a fordításoknak és idegentárgyu dolgozatoknak akkora tér van engedve, mint egyet len magyar vál-lalatban sem. A dán Brandes György egyenesen a folyóirat szá mára irt ismertetést a lengyelek irodalmáról Miczkieviczről, Stovaczkiról és Krazsinszkyról; majd egy dán novella kezdetét olvassuk Ola Hanssontól. A többi dolgozatok: Lyka Károly Münchenből a mo dern művészet irányairól ir; Kozma Andor, Palágyi Lajos és Lenkei Henrik költeményeket adnak, Kabos Ede «Szárnyatlan madár* czimű elbeszélést; Diner József «Az irodalmi kritika* jogosultságáról, Diósy Béla a főváros zene életéről mond olyan dolgokat, melyeket mások másképen tudnak és másképen ítél nek meg. A kritikai czikkekben átalában több a he vesség, mint az ítélet. Kunos Ignácz egy török nép mesével, Herrmann Antal "Az ethnikum a kultúrá ban* czimű dolgozattal vesznek részt az első füzet ben, melynek végén kisebb rovatok csoportosulnak. Az uj folyóirat minden hó közepén jelenik meg s félévre 3 frt az előfizetési ára. A üSzövetkezés* czimű közhasznú közgazdasági folyóirat nagyobbodott alakban s a kisgazdák és munkások érdekeit is felölelve jelenik meg ez évben, szerkesztője Bernát István. — Ára egész évre 1 frt. Lucile, regény, irta Nagy László ; meg jelent Budapesten Pfeifer Ferdinánd bizományában. Komoly törekvésű és tartal mas iró műve, a ki ritkán jelenik meg az olvasó előtt, de mindig átgondolt mun kával. tLucile* új regényében egy zajos életű és sokat szenvedő nőt fest, elég jól szőtt drámai mesével, jellemzetes ala kokkal. Nagy László, a regény szerzője, Szatmármegye alispánja. A könyv ára 80 kr. Marczi és Miska, két lurkó furfangjai, hét énekben, 96 torz-rajzzal. Busch Vil mos után magyarítá Cziklay János. A for dító saját kiadása. Busch, a németek hí res karrikatura-rajzolója, kinek humor ral rajzolt torzképeit, túlzásait kaczagás nélkül lehetetlen végig nézni. E könyv ben két vásott gyerek csinyjei, viszontag ságai vannak lerajzolva. Á szöveg (ver sekben) szinte mellékes hozzájok, anynyira maguk a képek beszélnek és ne vettetnek. Komoly képpel nem is néz heti végig senki ezeket. Egy derült félórát biztosít mindenkinek a hires raj zoló e könyvben is, mely csinos kiállítás ban, kemény kötésben jelent meg. Előfizetések. Kisteleki Ede a lapokban szétszórtan megjelent elbeszéléseit össze gyűjtötte két kötetben és «Tíz év alatt* czímen adja M, 2 frtos előfizetési díj mellett. Az ápril havában megjelenő könyvre szerzőnél lehet előfizetni, a csong rádmegyei Kistelekre czimezve. — *A yankeek hazájából* czimű eredeti beszélyekre és rajzokra hirdet előfizetést Miskolczi Henrik, az (Amerikai Nemzetőr* volt szerkesztője, ki ismeri az amerikai viszonyokat, és személyes tapasztalatait mondja el. Huszonhat czikk lesz a könyv ben, mely 10—12 ívnyi terjedelemmel február végén jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt, kötve 1 frt 60 kr. s a pénz vagy a szerzőhöz (kolozs vári színház), vagy Gerő és Kostyál budapesti ki adókhoz küldendő. Nemzeti színház. Január 23-ikán magyar törté neti szinmű került előadásra a nemzeti színházban. Ritka eset, hogy drámaíróink a hazai történelem forrásából merítenének. Ezúttal Rákosi Jenő tette ezt «Királynék harcza* czimű művével, melyet nyomtatásban is közre adott «István vezér* czím alatt, s előszavában azt emeli ki, hogy szeretné, ha mások is hozzá járulnának az elhanyagolt ma gyar történeti dráma műveléséhez, ő maga nem helyez különös súlyt művére, nem történeti drá mát, csak dramatizált történetet írt; mások szeren csésebbek lehetnének. Rákosi színművének nincs is igazi központja és hőse. Történeti képekből szö vődik, de a színpadi hatás titkát ismeri a szerző. Tárgya abból a korszakból való, mikor IV. Béla, a tatárjárás után, már újjá alkotta Magyarországot. A harczot Ottokár cseh király ellen már a megkoroná zott István, Béla fia folytatta. Otthon a bizanczi Mária, Béla király neje és a Kun Erzsébet, István neje állot tak egymással szemben. Pektári Joákhim is megjelent már a színen, ki később olyan nagy szerepet vitt a történeti események alakulásában. Ez a dráma leg mozgékonyabb alakja. Erzsébet és Pektári Joákhim viszonya és István féltékonysége, egyfelvonásos külön szinmű az egész darab keretében. Erzsébet pedig
a darab tragikai alakja, ki férje és a maga vélt érdekében, Ottokár cseh király elleni gyűlöletből, tit kon a tatár vezérekkel szövetkezik, s felkölti férje féltékenységét, előidézi a tatárok dulásait. A befeje zés az, hogy István kigyógyul a féltékenységből és legyőzi a tatárokat. A színműben sok a történeti anyag, mely a cselekvényt akadályozza, de szinpadi tarkaságot biztosít. A közönségnek a darab közepe tetszett legjobban, itt tapsolt legtöbbször a szerző nek és szereplőknek. Az előadásban nagy gondot fordítottak a szinpadi díszre, ajelmezekre, a csoportozatokra. A szereplök közül lpgnasyobb sikere volt Jászai Marinak (Mária királyné) és Márkus Emiliá nak (Erzsébet királyné). Kivülök még Csillag Teréz (brandenburgi Gunda) és Náday (Kunz lovag) jutott hálás szerephez. Bébi királyt Újházi, Istvánt Szacsvay, Ottokárt Gyenes, Pektári Joakhimot pedig Nagv Imre játszták. «Elektra* előadása a nemzeti szín házban. A legkiválóbb színművészeti eseménynyé emelkedett «Elektra* elő adása a nemzeti színházban, Jászai Mari asszony kitűnő tragikai ábrázo lásában. Szofokles tragédiáját, s benne a jeles művésznőt, most mindenki akarja látni. A darabot hetenkint kétszer, háromszor játszák, de úgy látszik, minél többször ismétlik, an nál nagyobb az érdeklődés. A je gyeket már napok előtt lefoglalják. Január 29-ikén szintén szorongásig megtelt a színház, s a negyedik fel vonás nagy jelenete után újra kitört a hosszú tapsvihar, melylyel Jászai Mari iránt szokta kifejezni elismeré sét a közönség. A vasárnapi előadásra a jegyek már is mind le vannak fog lalva.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémiáján. 26-iki összes ülésére fontos tárgyak voltak kitűzve. Byenek az akadémiai tagaján lásokra vonatkozó indítványok ; de ezt Zichy Antal felszólalására elhalasz tották, mert napirenden volt az aka démiai költségvetés is és két ily fontostárgymegosztottavolna a figyelmet. Az ülésen b. Eötvös Loránd elnö költ. Paur Imre olvasta föl Szvorényi József emlékbeszédét néhai Dánielik János (1817—1888) tiszteleti tag fö lött, ki oly kiváló helyet foglalt el tudományos irodalmunkban, és a kinek Szvorényi a közéletben vitt szereplését és nyugtalan szellemét is találón festette. — A felolvasás után b. Eötvös elnök az elhunyt prímás ha láláról emlékezett meg. Simor 1867 óta tiszteleti tagja volt az akadémiának, melyet anyagilag is támogatott, s-ő irta alá az első összeget a nagy terem feldíszítésére. Halála hirére az elnök ség táviratilag fejezte ki a részvétet. — Szily Kálmán főtitkár adta elő ez után a jelenteni valókat. Legelőször is előterjesztette a honfoglalásra vo natkozó amaz adatokat, melyeket az országházépitő bizottság kért Mun kácsy számára, hogy festendő nagy ké pének tárgyához a históriai és archaelogiai utasításokat megkapja. Az aka démia töriénelmi bizottsága azt mond ja, hogy az Árpád előtt való meghó dolás legtöbb valószínűséggel Ungvár környékén történt; akkor csupa szlá vok laktak itt éspedig a szlovén törzs höz tartozók. A históriai forrásokat w fölsorolja a bizottság ; Pulszky Ferencz pedig az archaelogiai kérdésekre nézve válaszolt tüzetesen, leirva, hogy a régi sírokban mily fegyvereket, ék szereket stb. találtak eddig, melyekről a nemzeti múzeum gyűjteményei tájékoztatnak. Előterjesztette továbbá a főtitkár az irodalom történeti bizottság jelentését, mely szerint az aka démia kiadásában • Irodalomtörténeti Közlemények* czim alatt évnegyedes folyóirat indul meg, Ballagi Aladár szerkesztésében. Kiadására és szer kesztésére 2208 frt van fölvéve. A többi tárgyakból még a következőket említjük meg: A közokt. minisz térium értesítő az akadémiát, hogy a Duka Tivadar tól az akadémiának ajándékozott két Buddha-bálvány Kalkuttában m. évi november 13-án hajóra ada tott s Triesztbe érkezésük után Budapestre fognak szállíttatni. A királyi dán tud. akadémia tudatja, hogy szívesen összegyűjti a dán levéltárakban levő adatokat Hell csillagászati expedicziójára vonatkozó lag és az állami levéltárban talált iratok regestáit lekötelező szívességgel már át is küldte — A nyílt ülést zárt ülést követte, melyben az akadémia idei költségvetését tárgyalták. Az akadémia ez évi bevétele 152,000 frt. Ámult évi bevétel 146,000 frt. volt. Az
akadémia ez évi kiadására 150,150 forint van előirá nyozva; a múlt évben a kiadás 144,198 írtra rúgott. Az I. osztály és bizottságai 16,500 frt, a H. osztály 29,500 frt, a IH. osztály pedig 16,500 frtot kap ; könyvkiadó vállalatok segélyezésére 3000 frt, gróf Széchenyi munkáinak kiadására 1500 frt, Kazinczy levelezése kiadására 2000 frt, jutalmakra 5000 frt. Az akadémia vagyona volt 1889. év végén 2.269,978 frt, a múlt év végén pedig 2.299,194 frt, vagyona tehát a múlt évben 29,215 írttal szaporodott. Az aka démia költségvetését az összes ülés minden változta tás nélkül elfogadta. A Kisfaludy-társaság Gyulai Pál elnöklete alatt jan. 28-ikán ülést tartott. A termet szorongásig meg töltötte a nagyszámú hölgy közönség. Beöthy Zsolt titkár részvétteljes hangon emlékezett meg a nemrég elhunyt P. Szathmáry Károlyról, mél-
tett jelentést a múlt évi földrajzi mozgalmakról. Megemlékezett Stanley utazásáról, ki nem vitt ma gával semminemű tudományos eló'készültséget út jaira és úgy látszik, nem támadt bnnne bámulatos vándorlásai közben legkisebb szeretet és rokonszenv sem az alapos kutatás iránt. De páratlan kitartás sal fogott vállalataihoz és példanelkiili erélyességgel oldotta meg azokat. A század legmerészebb s legszerencsésebb utazójának mondja Htanleyt. El ismeréssel szólt gróf Teleki Sámuel afrikai útjáról is ; leverő dolog azonban, hogy irodalmi és kiadói vi szonyaink mostohasága miatt gondolni sem lehetett az eredményeknek itthon való feldolgozásáról és kiadásáról. Végül az országos kataszteri fölmérés ről is megemlékezve, jelenti, hogy az mintegy 4Ö0 mérnököt foglalkoztat. Az elnöki jelontés után a választmányt alakították meg. A filológiai társaság jan. 25- kén tartotta köz gyűlését. P. Thewrewk Emil elnök megnyitó beszédében vázolta a hazai Biológia újabb haladását, megemléke zett a társulat halottairól s azzal a javaslattal végzé, hoay a hazni keres kedelmi akadémiákon tanítsák az uj görög nyelvet. Dr. Fináczy Ernő tit kári jelentésében számot adott a tár sulat tavalyi működéséről, kiemelve a tagok örvendetes szaporodását. A pénztárnok ellenben tetemes deficzitet konstatált, mit a «Pótfüzetek» na gyobb kiadásainak tulajdonít. A közgyüléí elhatározta, hogy ez évben «Pótfüzetek »-et nem ad ki, ellenben a társaság folyóiratának tartalmát nö veli. Ezután elnöknek egyhangúlag újra megválasztották P. Thcwrewh Emilt, alelnöknek Heinrich Gusztávot, Bárt ni Antal kiváló klasszika filológust pedig egyhangúlag tiszteletbeli tagnak. A nemzeti kaszinó közgyüléso jan. 25-ikén ment végbe gr. Szapáry Ist ván elnöklete alatt, lik Mihály titkár terjesztette elő az évi jelentést, mely szorint a kaszinónak 1890. évben öszszesen 719 tagja volt. A bevétel ir>:i,449frt90kr. s a kiadás 147,097 frt 98 kr. Az 1891. évi költségvetés ben 95,124 frt bevétel és 94,631 frt, kiadás van előirányozva. A különböző szakbizottságok megválasztása után, a Széchenyi-lakoma február 1-ének dél utáni 5 órájára tüzetettki és szónokul Károlyi István grófot kérték fel. Az országos kaszinó január 25-én tartotta évi rendes közgyűlését, a ta gok nagy részvéte mellett, Forinyái; Gyula altábornagy elnöklete alatt. Az igazgatók Póchy Tamás, Wekerle Sán dor és báró Fiáth Miklós által betér jesztett jelentést helyeslőleg vették tu domásul ; e szerint a múlt évben volt a kaszinónak 805 tagja ; a bevételül öszszesen 59505 frt, kiadásokra 57652 frt van előirányozva a következő esz tendőre. A közgyűlésen szóba került az is, hogy a kaszinó egyleti ház épí tésére telket vásároljon s magának házat építtessen. A közgyűlést a vá lasztmány megalakítása fejezte be. Este 150 terítékű fényes bankét volt.
Az orsz. régészeti társulat jan. 27-iki havi ülésén, dr. Posta Béla fel_ _ olvasta Réesey Viktor jelentését, a 'xt/Hsrt; Balaton vidékéről tett régészeti kuta tásairól. Ezután a társulati,titkár be mutatta Bartalos Gvula t Őskori siremlékek a Mátra és Bükk hegységben* Góró Lajos rajza. ^^^^^^| czimű értekezését, mely a jelenlevő BÁLBA KÉSZÜLŐ HÖLGYEK. régészek érdeklődését annyira kivívta, hogy a további kutatások anyagi tá mogatását is kimondták. Pulszky Fetátva működését, Degre Alajos «A jég* czimű elbeszé rencz mutatta be még a társulatnak a nagyenyedí lést olvasta fel. Szász Károly • Fiam emléke* czimmel XVI. századbeli magyar ezüst leletet. négy hatásos költeményt olvasott fel gr. Zichy GézáMI ÚJSÁG? tól. Bartók Lajos «Erzsébet királyné* czimű drámájá ból mutatott be részletet. A darab hősnője Erzsébet Mai számunk, mely egyik mellékletén a ma királyné, Nagy Lajos anyja, a ki az Anjou-család gyar hírlapirodalom 1891. évi állásáról szóló nápolyi uralkodó ágát a magyarral akarja egyesíteni, ! egyúttal a nápolyi trónt fia számára akarja biztosí- terjedelmes közleményt tartalmazza, két és fél í tani. E nagyravágyó tervek meghiúsultának okai és íven adatik ki. Az udvar köréből. Az eddigi megállapodások sze l története képezik a dráma tárgyát, a melyben Lajos i király is nagy szerepet játszik. Á felolvasott részletet rint ő Felsége a király és a királyné jövő kedden megtapsolták. Végül Szász Károly két sikerült költe hosszabb tartózkodásra Budapestre jönnek. Február ményt olvasott fel Apostol Bertalan vendégtől, mire 10-ére a királyi palotában estély van tervezve s ad az ülés véget ért. A földrajzi társaság jan. 29-ikén tartotta köz- dig is több nagy ebéd lesz ő Felségénél. Február I gyűlését az akadémiában, Lóczy Lajos elnöklete alatt. végén a királyné — hir szerint — hosszabb időre A társulat főtitkára, Berecz Antal, ismertette a tár- Korfuba megy. ! saság múlt évi működését. A felolvasó ülések száma A királyné utazása. Bécsből azt írják, hogy ki 14 volt. A társaság vagyona 6530 frt s az évre előrálynénk a jövő évben újból utazást akar tenni a | irányzott bevétele 4492 frt. Majd Lóczy Lajos elnök
76
VASAENAPI ÚJSAG.
5. SZÁM. 1891. xxxvni. ÉVFOLYAM. 5. SZÍM. 1891. xxxvrn. ÉVFOLYAM.
k o p h a g volt elhelyezve. A szakértő tudósok és régiségbuvárok a sírüreget J J I . Béla király sírboltjának és a s a r k o p h a g b a n talált csontokat a király földi m a r a d v á n y a i n a k tartják. A közoktatásügyi miuiszter R u d o l f t r ó n ö r ö k ö s e m l é k e z e t e . J a n u á r 30-ikán megbízta a budapesti t u d . egyetem e m b e r t a n i tan m ú l t k é t esztendeje Rudolf trónörökös gyászos h a székét, h o g y e csontokat t u d o m á n y o s szempontból lálának. E n a p o n a budai várkápolnában egész dél előtt csendes gyászmiséket m u t a t t a k be. A mayer- j vizsgálja m e g és véleményét terjessze a miniszter elé. A r a j z t a n í t á s f e j l ő d é s e . Gróf Csáky Albin, köz lingi kápolnában szintén gyász isteni tisztelet volt. o k t a t á s ü g y i miniszter a g i m n á z i u m i rajztanítás fej Vilmos n é m e t csatzár ú g y intézkedett, h o g y Ru lesztésére is kiterjeszti figyelmét s legújabban h á dolf t r ó n ö r ö k ö s halálának évfordulóján, koszorút r o m i n t é z e t n é l : a rozsnyóinál, nagykárolyinál és tegj'enek az e l h u n y t t r ó n ö r ö k ö s koporsójára ezzel a temesvárinál rendes t a n á r i állássá emelte a rajztanári f e l i r a t t a l : «A h ű b a r á t n a k — I I . Vilmos császár." M á r i a D o r o t h e a f ő h e r c z e g n ő k i r á l y h i m n u s z a . i állást. Mária D o r o t h e a főherczegnő, József főherczeg kiváló M a u t h n e r Ö d ö n budapesti nagykereskedőt, a m e zenei tehetségű leánya, Komócsy József t királyzőgazdaság előmozdítása körül szerzett érdemeinek h i n m u s z á U zenére t e t t e s a z eredeti kéziratot a szö elismeréséül, ő Felsége a Ferencz József-rend lovag veggel e g y ü t t e l k ü l d ö t t e Ormos P é t e r királyi taná keresztjével t ü n t e t t e k i . A k i t ü n t e t e t t a tavalyi csosnak, a k i a h a n g j e g y e t á t a d t a az a r a d i filhar bécsi á l t a l á n o s gazdasági és erdészeti kiállításon m o n i k u s o k egyesületének. Az a r a d i filharmonikusok m a g v a i é r t a legnagyobb k i t ü n t e t é s t , a d í s z o k m á n y t legközelebb előadják a főherczegnő h i r á l y h i m n u s z á t . kapta. A z A r a n y - s z o b o r . A r a n y szobrának teljes elké F a r s a n g . A fővárosi mentő egyesület javára febr. s z ü l t é t 1892 o k t . első napjára kötötte k i a szobor ji 5-ikén tartják m e g a balt az operaszínházban. A fé bizottsága a szerződésben, melyet a m ú l t h é t e n álla nyesnek Ígérkező vigalom i r á n t nagy az érdeklődés, a p í t o t t a k m e g . Az építészeti részre vonatkozólag : m á s o d e m e l e t i páholyokat m á r lefoglalták; és első emeleti p á h o l y 2 0 írtjával, másodemeleti körszék és Schickedanz A l b e r t i s m e r t mú'épM-zszel k ö t ö t t é k belépti jegy 5 írtjával v á l t h a t ó . A lady patroness m e g a szerződést. Az ö n t é s t T o u r b a i n Károly, az tisztségét gróf Széchényi I m r é n é ú r n ő fogja viselni. i s m e r t bécsi Tourbain-czég egyik tagja, ki Budapes t e n n é h á n y év előtt önálló telepet r e n d e z e t t be, fogja teljesíteni. K e l e t e n . A felséges asszony J e r u z s á l m e t akarja most m e g l á t o g a t n i s egyúttal hosszab ideig Korfuban fog tartózkodni.
Szerkesztői mondanivalók. U t o n . A z e l s ő l á t o g a t á s . N e m c s i l l a g , Az elsőben van bizonyos könnyedség s jó magyaros rvt)iinus, de egyéb nincs is. A másodikban a kidolgozás, gyenge, pedig a gondolat szép, megható. Leggyöngébb a harmadik, elcsépelt gondolat fogyatékos formában S z e r e t ő n é l k ü l . Sem egyik, sem másik befejezés sel nem válik b e : nem mondjuk, hogy rossz, de azt sem mondhatjuk, hogy jó — csak középszerű. Az, azonban nem áll, hogy a harmadik strófában a meg változtatott versforma hangzatosabbá teszi a dalt Talán a vers végén inkább megjárná, de épen a dai közepén olyan, mint egy mély kátyú, mely keresztül fekszik az országúton. E l e k t r a . Az első p á r strófában van némi hangulat és emelkedettség, de később a vers egészen prózaivá, lapossá válik. Á l o m . A kezdő irót elkapja benne képzeletének fék telen csapongása. Szerző annyira n e m u r a tárgyának hogy meg nem tudja értetni, a m i t mondani akar! Egyszerűbb vers, — a képzelet helyett az érzelmi tar talomra fektetve a súlyt, — talán jobban sikerülne. B ö l c s ő j é b e n k i s fiacskám. A gyarló kidolgozás, miatt élvezhetetlen.
SAKKJÁTÉK. 1643. számú feladvány. Jensen W.-tó'l.
A nemzeti színház és operaszínház intendánsa. G r . Zichy Gézának kinevezését intendánssá, e h ó utolsó n a p j á n fogja közölni a hivatalos l a p . Az új i n t e n d á n s február elsején foglalja el állását, s e k k o r lép vissza Beniczky k o r m á n y b i z t o s .
Y B L MIKLÓS temetése j a n . 23-ikán délután m e n t végbe, s az erős havazás daczára is, n a g y közönség gyűlt össze a Kalvin-téii h a l o t t a s házban, a takarék p é n z t á r palotájában, m e l y n e k u d v a r á t sátorrá ala kították, s o t t helyezték ol a ravatalt. A közélet szá m o s kitűnősége jelent m e g , az országgyűlés k é t h á z á n a k tagjai, a főváros polgármesterei, tanácsosai, kivált pedig a m é r n ö k és építész-testületből igen so Világos indul és a harmadik lépésre matot mond. k a n . A gyászszertartást Kanovics, józsefvárosi plé b á n o s végezte n a g y papi segédlet mellett. BeszenteAz 1 6 3 5 . számú feladvány megfejtése. lés u t á n a k o p o r s ó t hatfogatu halottaskocsira emel Weinheimer R.-tűl. ték s m e g i n d u l t a gyászmenet. Elől a temetkezési vállalat emberei haladtak, k e t t e n l ó h á t o n lámpával, a többiek fáklyát tartva kezükben, u t á n u k következ Megfejtés. Világos. Sötét. Világos. «. Sötét. tek a kivonult egyletek zászlóikkal. Majd k é t k o 1. Fg6—h5 . . . Ke6—f5 2. . . . Kfö—gő szorús kocsi j ö t t , mely u t á n h a l a d t a hatfogatu h a 2. e5-e6 . . . Kfő—e6 : (a) 3. B d i - d ő f K K 5-h6 lottas kocsi s k é t oldalán a bazilika építésénél dol 3. Fh8—g7 . . . Ke6-f5 4. Fhő-f7 . . . K h 6 - h 7 gozó építő m u n k á e o k lépdeltek. A halottas kocsit 4. Bd4—ei . . . Kfő-e4:—g5 5. Bdö—h5 mat. hosszú kocsisor követte. Á m e n e t a M n z e u m - k ö r u t o n 5. Fb.5—g6 v. s a Kerepesi-uton h a l a d t k i a t e m e t ő b e . A sírnál Be4—e5 mat. Tolnay Lajos m o n d o t t beszédet a m é r n ö k - és épí Az 103G. számú feladvány megfejtése. tész-egylet nevében, m é l t a t v a az e l h u n y t nagy érde m e i t és r e m e k alkotásait. Sliinkmann W. A.-tól.
E l h u n y t a k m é g e közelebbi n a p o k a l a t t : VERESS D É N E S , T o r d a - A r a n y o s m e g y e volt alispána, 47 éves, T o r d á n . — POZSGAT DÓZSA, p r e m o n t r e i kanonok, könyv- és pénztárnok, 75 éves korában. — R O T I E B S z a t m á r y n é j u b i l e u m a . A n e m z e t i színház e h ó JÁNOS, aradi reáliskolai volt-igazgató, az állami ta31-én, szombaton ü n n e p l i Szatmáry-Laczkóczyné n i t ó k é p z ő - i n t é z e t igazgató tanácsának tagja, 74 éves k o r á b a n , ki 5 6 éven á t m ű k ö d ö t t a t a n ü g y terén, a Lujza, nemzeti színházi tagságának negyven éves j u szabadságharcz idején pedig honvédfőhadnagy volt, bileumát. A r a d o n . — H A J D O BALÁZS, városi bizottsági tag, 6 0 S z a t m á r y n é t újévkor a n e m z e t i szinház tisztelet éves korában, Szegeden ; u g y a n o t t SWOBODA KÁROLY, beli tagjává nevezte ki a belügyminiszter jóváhagyá az osztrák-magyar államvasút nyűg. főmérnöke, 57-ik sával a kormánybiztos, s az a g g m ű v é s z n ő újévkor j évében. — FÁCZÁNTI ÁRMIN, kőbányai gyógyszertár tényleg n y u g a l o m b a is v o n u l t . Nyilvános j u b i l e u m á t ! tulajdonos és fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, t e h á t s z o m b a t o n ülik meg, m i k o r «A m a m a » kerül B u d a p e s t e n , 6 3 éves k o r á b a n . — Teveli VARGA J Ó színre a czimszerepben a jubilánssal. «A m a m á » - t a ! ZSEF, főreáliskolai tanár. 6 2 éves, Győrött. — BALOGH a n e m z e t i színházban 1857 április 17-én a d t á k elő JÓZSEF, 52 éve 5 , Csépen. — SZTOJÁCSKOVICS MIKLÓS, ször s akkor is S z a t m á r y n é j á t s z t a a czimszerepet. i ügyvéd, Bács-Bodrog-megye árvaszékének n y ű g . Azóta ötvenegyszer adták e d a r a b o t s m i n d a n n y i - ! ü l n ö k e és Z o m b o r város bizottsági tagja, életének szór Szatmárynéval. Ezzel ü n n e p e l t e negyedszáza- | 64-ik évében, Z o m b o r b a n . — OCSOVSZKY GÁBOB, dos j u b i l e u m á t is 1874 október 26-án, m i k o r e da- i Ocsovszky Vilmos kir. tanácsos, selmeczbányai pol r a b b a n a művésznő k é t fia: S z a t m á r y Károly és g á r m e s t e r fia, 2 3 éves korában, ki Budapesten is Á r p á d is föllépett. A szombati előadás alkalmával a ; kezeltette m a g á t kochinnal, Selmeczbányán. — k o r m á n y b i z t o s babérkoszorút n y ú j t á t a szinház n e - ] A R R Á N I I E M I L , Ábrányi Lajos festőművész 9 éves v é b e n a művésznőnek, k i t pályatársai is többféle \ fia, B u d a p e s t e n . — F C B E D Y REZSŐ, honvéd-főhad ováczióban fognak részesíteni. S z a t m á r y n é t vissza nagy, B u d a p e s t e n . — KEREKES BÉLA, városi tisztvi v o n u l á s a daczára is egy-két legjobb szerepében időn- | selő, Baján 35 éves k o r á b a n . — L o s o v i c s LÁSZLÓ nagy k é n t fel fogja l é p t e t n i az igazgatóság. birtokos, a csanádi főispán testvérbátyja, köztisztelet ; ben élt férfiú. 6 8 éves korában, Makón. — SZŰNTEK NÁNDOB, a n a g y b á n y a i állami fó'gymnázium derék ta nára, 4 2 éves. — D r . HDDETZ FEKENCZ, népszerű j orvos, 6 5 éves, A r a d o n . | B É K E F I ANTALNÉ, szül. Kükemezey Vilma, a vidéki színészet egyik széptehetségü, rokonszenves ós m ű vészi jövővel b i z t a t o t t tagja, élete virágjában, Szege den ; n é h á n y n a p múlva, h o g y egy gyermeknek életet a d o t t , m i g férje, Békefi Antal, hírlapíró és novellista, távol M e r á n b a n ü d ü l ő b e t e g . — Özv. MÉSZÁBOS ZSIGMONDNÉ, szül. Halász Konstantia, Nagy-Kőrötön, j élete 71-dik évében. — Özv. RETTEGI ISTVÁNNÉ. szül. | Keczeli Ágnes, életének 70-ik évében, K.-Szent-Királyon. — Özv. NEMESSZKGHY KÁLMÁNNE, s z ü l . T ó t h J I I L B é l a k i r á l y c s o n t v á z a . A budavári Mátyás j u l i a n n a , 5 8 éves, Debreczenben. — HOLVAY JÁNOSNÉ, szül. Krivácsy Zsuzsanna, evang. lelkész özvegye, t e m p l o m restaurálási m u n k á l a t a i közben egy egész ; 5 8 éves, B u d a p e s t e n . Özv. PBÜZSINSZKY MIKLÓSNÉ, e l k ü l ö n í t e t t sirüregre találtak, melyben egy kősar- | szül. B á r á n y i Zsuzsanna, 76 éves, B u d a p e s t e n . R e v i c z k y G y u l a s í r e m l é k e . A Petőfi-tárfaság által Reviczky Gyula e l h u n y t költőnk síremléke ü g y é b e n kiküldött bizottság e g y h a n g ú l a g elfogadta Köllő Miklós szobrász b e m u t a t o t t síremlék-tervezet é t éa m i n t á j á t s vele a szerződést m e g k ö t ö t t e . A sír e m l é k h á r o m m é t e r m a g a s lesz, m á l n a h e g y i gránit ból készül s egy m a g a s obeliszkből s egy katafalkból áll, m e l y u t ó b b i n életnagyságú ifjú n ő i alak van, egyik kezében lanttal, a m á s i k b a n leomló p á l m a á g gal ; az obeliszk h o m l o k z a t á t Reviczky egy jellemző verssora fogja díszíteni. A z egész síromlék szépen fejezi k i Reviczky b ú s o n g ó költészetét.
1891-BEN. I. P O L I T I K A I
NAPILAPOK.
Budapesten. P e s t i N a p i é . Szerk. ifj. Ábrányi Kornél; kiadó tulajdonos az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társ. X L I I . évf. (Reggeli és esti kiadás.) Ára egész évre 18 frt. B u d a p e s t i K ö z l ö n y . Hivatalos lap. Szerk. Sala mon Ferencz., XXV. évf. Kiadja az Athenaeum. Ára a « Hivatalos Értesítőn-vei együtt 20 frt. E g y e t é r t é s . Szerk. Csávolszky Lajos ; kiadó-tulaj donos Pallas irodalmi és nyomdai részvény-társaság. XXV. évf. Ara 20 frt. M a g y a r Á l l a m . (Idők tanuja.) Szerk. dr. Hortoványi József és Szemnecz Emil,; laptulajdonosok: Lonkay Antal örökösei. XXIV. évf. Ára 20 frt. B u d a p e s t . Szerk. Gracza György ; kiadó-tulajdo nos Wodianer F . és fiai. XV. évf. Ára 12 frt. P e s t i H i r l a p . Főszerk. Légrády Károly; szerk. dr. Kenedi Géza; kiadják a Légrády testvérek. XIII. évf. Ára 14 frt. B u d a p e s t i H i r l a p . Szerk. Csukássi József; kiadók és laptulajdonosok Csukássi József és Rákosi Jenő. XI. évf. Ara 14 frt. N e m z e t . Főszerkesztő Jókai M ó r ; felelős szerk. Gajári Ödön ; kiadó-tulajdonos az Athenaeum. X. évf. (Reggeli és esti kiadás.) Ara 24 frt. K i s Ú j s á g . Szerk. Pap László ; kiadó-tulajdonosok Wodianer F . és fiai. V. évf. Ára helyben 7 frt 20 k r . ; vidékre 9 frt. Vidéken.
HALÁLOZÁSOK.
Y b l e m l é k e z e t e é s m ű v e i . A hazai építészet ki tűnőségének, Yblnek, nemcsak műalkotásai fogják h i r d e t n i emlékét a fővárosban, h a n e m valószínűleg szobor is a legközelebbi időkben. A mérnök- és épí tész egylet sietett m e g t e n n i erre az első lépéseket. K i m o n d t a , h o g y emlékére szobrot állít B u d a p e s t valamelyik t e r é n , s az egylet v á l a s z t m á n y á t bizta m e g , h o g y a kellő intézkedéseket megtegye. — Ybl Miklós e l h u n y t á v a l B u d a p e s t k é t m o n u m e n t á l i s építkezése m a r a d t á r v á n : a lipőtiárosi bazilika és a budai kir. palota. Szerencsére Ybl m i n d a kettőnek a terveit a legapróbb részletekig készen h a g y t a h á t r a , csak végre kell h a j t a n i . M i n d a k é t épület építési bi zottsága legközelebb ülést t a r t s g o n d o s k o d n i fog Ybl utódjáról, a k i az ő alkotásait befejezze. I d e i g lenesen az építési irodák jelenlegi alkalmazottai, Ybl régi asszisztensei, végzik a teendőket.
A MAGYAK HÍRLAPIRODALOM
1. 2. 3. 4.
Megfejtés. Világot Sötét Világos a Sötét He5—d7 . . . Hb7—a5 (a) 1. . . Hb7—cB Kbl—a2 . . . Ha5—b7 2. K b l - c 2 Hc5-b7-d7 r c6— b7 -f . . . Ka8-a7 3. c 6 - c 7 : d7:f t. sz. b7—b8 H mat. 4. Megfelelő mat.
Helyesen f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi Sándor. — Kovács József. — Kecskeméten: Balogh Dienes. — A pesti sakk-kár.
KÉPTALÁNY.
A «Vasárnapi Ujság» 3-ik számában közölt k é p t a lány megfejtése: Tonking.
HETI-NAPTÁR, február hó. Nap j Katholikus es protestáns
I Görög-Orosz I Izraelita
1 V. D Hatvanadv. D Ignácz 20 F Eutim ap. 23 2B Sjertyasz. B. A. Gyertyasz. B.A 21 Maxim hv. 24 3 K. Balázs pk. vt. Balázs 25 22 Timdt 4 S. Konini Andr. p. Veronika 23 Kelemen vt 26 5 C. Ágota sz. vt. Ágota 27 Schob: 24 Xene 6 P. Dorottya sz. vt. Dorottya 25 Naz. Gergely 28 7 S. Romnak! apát Rikhárd 26 Xenofon *)Sab.M. Holdf áltoxás. (£ Utolsó negyed 2-án 5 líra 58 pk. regg Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)
Egész selyem benyomtatott foulardot frt 1.20 egész frt 4.65 m é t e r e n k é n t (körülbelül 4 5 0 külön böző m i n t a ) — szállít ruhánként vagy végszámra vitel éé vámdíj-mtntesen a házba H e n n e b e r g 6 . (cs. és k. udv. szállító) selyemgyári raktára Z ü r i c h b e n . Minták postafordultával. — L e v e l e k r e S v á j c i b a 1 0 k r . - o s levélbélyeg ragasztandó.
S z e g e d i H í r a d ó . (Szeged.) Szerk. Lipcsey Ádám; kiadó-tulajdunosok Endrényi testvérek. XXXIII. évf. Ára 15 frt. A l f ö l d . (Arad.) Szerk. Vörös Vidor ; kiadja Réthy Lipót ésfia.XXXI. évf. Ára helyben 12 frt, vidéken 14 frt. N a g y v á r a d . (Nagy-Várad.) Szerk. Böszörményi Géza ; kiadó-tulajd. Láng Lajos. XXII. évf. Ára 10 frt. S z e g e d i N a p i é . (Szeged.) Szerk. Kulinyi Zsigmond; kiadó Bába Sándor. XIV. évf. Ára 14 frt. D é l m a g y a r o r s z á g i K ö z l ö n y . (Temesvár.) Szerk. Lendvai Miklós; főmunkatárs Gálffy István; kiadó tulajdonosok Magyar testvérek. X I I . évf. Ára 14 frt. E l l e n z é k . (Kolozsvár.) Szerk. Bartha Miklós; segédszerk. és kiadó-tulajdonos Magyary Mihály. XII. évf. Ára 16 frt. A r a d és V i d é k e . (Arad.) Szerk. Méray Horváth Károly, kiadó-tulajdonos Gyulai István. X I . évf. Ára helyben 12 frt, postán küldve 14 frt. S z a b a d s á g . (Nagy-Várad.) Szerk. Rácz Mihály; laptulajd. és kiadó Laszky Ármin. XI.évf.Árahelyben lOfrt. vidéken 12 frt. A r a d i K ö z l ö n y . (Arad.) Szerk. Vásárhelyi Béla; kiadja az "Aradi nyomda-társaság». VI. évf. Ára hely ben 12 frt, vidékre 14 frt. K o l o z s v á r . (Kolozsvár.) Szerk. Petelei I s t v á n ; kiadja Ajtai K. Albert. V. évf. Ara 16 frt. E r d é l y i H í r a d ó . (Kolozsvár.) Szerk. és laptulaj donos Korbuly József. IV. évf. Ára 12 frtN y u g a t m a g y a r o r s z á g i H i r a d é . (Pozsony.) Szerk. és a laptulajdonosok képviselője dr. Vutkovich Sándor. IV. évf. Ára 12 frt. (Ezelőtt Pozsonymegyei Közlöny czim alatt, mint politikai hetilap jelent meg.) D e b r e o z e n i E l l e n ő r . (Debreczen.) Szerk. Gáspár I m r e ; kiadó-tulajd. Kutasi Imre. I. évf. Ara 10 frt. M a g y a r S z é . (Nagy-Várad.) Szerk. dr.Várady Zsig mond ; kiadó ifj. Berger Sámuel. I. évf. Ara helyben 10 frt, vidékre 12 frt. Összesen = 23. II. P O L I T I K A I
HETILAPOK.
Budapesten. P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k . Szerk. Nagy Miklós; ki adó-tulajdonos a Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. XXXVII. évf. Ara 6 f r t ; a «Vasárnapi üjság»-gal együtt 12 frt. H í r m o n d ó . Szerk. és tulajdonos Komócsy József. XXIV. évf. Ára 4 frt. K é p e s N é p l a p és P o l i t i k a i H i r a d ó . Szerk. Nagy Miklós; kiadja a Franklin-Társulat. XIX. évf. Ara 2 frt, a «Világkrónika »-val együtt 4 frt. N e m z e t i H i r l a p . Szerk. Kulcsár E r n ő ; laptulaj donos Rózsa Kálmán ós neje. VII. évf. Hetenként két szer. Ára 6 frt. _ „ A N é p Z á s z l ó j a . Szerk. és kiadó-tulajdonos Lukats Gyula. VI. évf. Ára 4 frt. . M a g y a r o r s z á g . Szerk. és kiadó-tulajd. Clair Vil mos. I I I . évf. Ára 4 frt. (Ezelőtt: Keresztény Magyar ország.) Vidéken. G y ő r i K ö z l ö n y . (Győr.) Lapvezér dr. Kautz Gusz táv; szerk. Németh Károly; kiadó-tulajdonos Surányi János. XXXV. évf. Hetenként kétszer. Ara, 10 frt. E g e r . (Eger.) Szerk. Szabó Ignácz; kiadó-tulajd. az egri érsek lyceumi nyomda. XXIX. évf. Ara 5 frt. M á r a m a r o s . (Máramaros-Sziget.) Szerk. és laptulajd. Viszi Krüzselyi Bálint; kiadja Sichermann Mór. XXVII. évf. Ára 6 frt. Somogy. (Kaposvár.) Szerk. és tulajdonos Roboz iBtván ; lapkiadók Roboz István és Hagelman Karoly. XXVII. évf. Ára 5 frt. ,_ M V a s m e g y e i L a p o k . (Szombathely.) Szerk. és ki adó-tulajdonos Bertalanffy Józset. XXV. evf. Hetenkent kétszer. Ára 8 frt. . , _. , . K e c s k e m é t i L a p o k . (Kecskemét.) Szerk. Habina János. XXIV. évf. Ára 5 frt. D e b r e c z e n . (Debreczen.) Szerk. Kosa Barna ; Ki adó-tulajdonos Szinay Gyula és dr. Bakonyi Samu. XXIII. évf. Hetenként ötször. Ara 10 frt. • Az m- "siókban . lapok keletkezén! idejök Merint »>»> •orozva.
VASAENAPI ÚJSAG.
/ i
M a g y a r Ifjúság. Szerkesztő Radó Antal; kiadóE g r i N é p ú j s á g . (Eger.) Szerk. és kiadó-tulajdonos tulajd. Mezei Antal. VIII. évf. Ára 6 frt, Luga László. XXII. évf. Ára 2 frt. M •• g y á r P r o t e s t á n s N é p t a n í t ó . Szerk. dr. Kerék M a r o s . (Makó.) Szerk. Kristóffy József; kiadó-tulaj tionosok Gaal és Gömöry. XXII. évf. Hetenként kétszer. gyártó Elek és Miklós Gergely ; kiadja Mehner Vilmos. V. évf. Ára 4 frt. (A Nemzeti Iskola és Prot. Néptanító Ára5 frt. egybeol vadasából.) A b H u j - K a s s a i K ö z l ö n y . (Kassa.) Szerk. dr. Fényes Samu; kiadó-tulajd. Timkó József. XXII. évf. Ára 6 frt. E g y e t e m i L a p o k . Szerk. Eötvös Bálint; kiadó tulajdonosok Agorasztó Tivadar; Eötvös Bálint, Gorove K e c s k e m é t . (Kecskemét.) Szerk. dr. Horváth Ádám ; kiadó-tulajd. Sziládi László. XX. évf. Ára 5 frt. László és Waitzenkorn Oszkár. IV. évf. Ára 5 frt. K a t h o l i k u s E g y h á z i K ö z l ö n y . Szerk. és kiadó P é o s i F i g y e l ő . (Pécs.) Szerk. Haksch Lajos; lapDedek Crescens Lajos. I I I . évf. Minden hó 4. és 19-ikén. tulajd. Nagy Ferencz. XIX. évf. Ára 5 frt. Ara 2 frt. (Ezelőtt EgyháH Közlimy czinimel.i N ó g r á d i L a p o k és H o n t i H i r a d ó . (B.-Gyarmat.) E g y e t e m e s K ö z o k t a t á s ü g y i S z e m l e . Szerk. Szerk. Horváth B á n ó ; kiadó-tulajdonos Kék László. dr. Jancsó Benedek; kiadja, Wodianer F . és fiai. XIX. évf. Ára 6 frt. D e b r e o z e n i E l l e n ő r . (Debreczen.) Szerk. és ki I I I . évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. A s é n Ú j s á g o m . Szerk. Benedek l-'l.ck és Pósa adó-tulajdonos Vértesi Arnold; főmunkatárs Karczag Lajos; kiadó Singer és Wolfner. I I . évf. Ára 4 frt. Vilmos. XVIII. évf. Hetenként ötször. Ára 10 frt. Z a l a . (Nagy-Kanizsa.) Szerk. Cs. Palotai Ákos; Vidéken. laptulajdonos Fischel Fülöp. XVIII. évf. Ára 5 frt. N é p t a n o d a . (Pécs). Szerkesztő Schneider István ; B é k é s m e g y e i K ö z l ö n y . (Békés-Csaba.) Szerk. dr. Zsilinszky Enilre ; kiadja a «Corvina» könyvnyomda. kiadja Reberits Imre. XXIV. évf.; jul. és aug. hóna pokban szünetel. Ára 4 frt. XVIII. évf. Hetenként kétszer. Ára 6 frt. E g r i E g y h á z m e g y e i K ö z l ö n y . (Eger.) Szerkesztő Ú j v i d é k . (Újvidék.) Szerk. Zanbauer Ágoston. dr. Böhm János. XXIII. évf. Minden hó 1-én és 16-án. XVI. évfolyam. Ára 6 frt. B á c s k a . (Zombor.) Szerk. Baloghy; laptulajd. és Ára 2 frt. N é p i s k o l a i T a n ü g y . (Eger.) Szerk. Katinszky kiadó Bittermann Nándor. XIV. évf. Hetenként két Gyula; főmunkatársak: Schultz Imre és Boromisza szer. Ára 6 irt. István. XXI. évf. Ára a «Ceciliá»-val 6 frt K a l o c s a i N é p l a p . (Kalocsa.) Szerk. Mócsy Antal; P r o t e s t á n s K ö z l ö n y . (Kolozsvár.) Szerk. és kiadó XIV. évf. Ára 2 frt. Szász Gerő. XXI. évf. Ára 6 frt. N y i t r a m e g y e i K ö z l ö n y . (Nyitra.) Szerkesztő és C s a l á d és I s k o l a . (Kolozsvár.) Szerk. Fazakas kiadó-tulajdonos dr. Bangha Sándor. XI. évf. Ára 6 frt. József; kiadja a kolozsmegyei tanitó-testület. XVII. évf. D u n á n t ú l . (Szombathely.) A függetlenségi és 48-as Jul. és aug. hónapokat kivéve, havonként kétszer. párt közlönye. Szerk. Seress I m r e ; kiadja Gábriel A. Ára 3 frt. X. évf. Ára 6 frt. K ö z m ű v e l ő d é s . (Gyula-Fehérvár.) Szerk. Pál P é c s . (Pécs.) Szerk. és laptulajdonos Feiler Mi István ; kiadja : az erdélyi róm. kath. irodalmi társulat. hály ; X. évf. Ára 5 frt. XIV. évf. Ára 4 frt. Székelyföld. (Kézdi-Vásárhely.) Szerk. és kiadó D e b r e o z e n i P r o t e s t á n s L a p . (Debreczen.) Szerk. tulajdonos ifj. Dobay János. X. évf. Hetenként két és laptulajdonos Csiky Lajos. XI. évf. Ára 5 frt. szer. Ára 6 frt. I s k o l a i Szemle. (Csurgó.) Szerk. és kiadó Adorján Z o m b o r és V i d é k e . (Zombor.) Szerk. és laptulajd. Miklós; szerk.-társ Bárány Gyula és Pethes János. dr. Molnár Gyula; kiadja Oblát Károly. X. évf. XI. évf. Jul. és aug. hónapokat kivéve, minden hó 10-ón Hetenként kétszer. Ára 8 fit. és 25-én. Ára 3 frt. B o r s o d - M i s k o l o z i K ö z l ö n y . (Miskolcz.) Szerk. S á r o s p a t a k i L a p o k . (Sárospatak.) A sárospataki és laptulajd. Aranyi Lipót. IX. évf. Hetenként kétszer. Ára 6 frt. (Ezelőtt mint nem politikai lap jelent meg.) irodalmi kör közlönye. Szerk. Radácsi György; főmun katárs Búza János. X. évf. Ara 5 frt. S z é k e l y N e m z e t . (Sepsi-Szent-György.) Szerk. E v a n g é l i k u s E g y h á z é s I s k o l a . (Pozsony.) Szerk. Malik József; társszerk. T. Nagy Imre és Szent-Királyi és kiadó Trsztyénszky Ferencz. IX. évf. Ára 6 frt. ivrpád; laptulajdonos és kiadó a «Jókai-nypmda-részD n n á n t n l i P r o t e s t á n s K ö z l ö n y . (Uyőr.) Szerk. vénytársulatx. IX. évf. Hetenként négyszer. Ára 10 frt. és tulajdonos Pereszlényi János; kiadó
78
VASÁKNAPI UJSÁG.
5. SZÁM. 1891. xxxvni. ÉVFOLYAM.
Magyar Fővárosi Merkúr. Gazdasági Mérnök. Szerk. és kiadó-tulajdonos Pénzügyi Merkúr. Gonda Béla. XV. évf. Ára 12 frt. Pesti Merkúr. Corvina. A magyar könyvkereskedők egyletének Sorsolási Merkúr. közlönye. Szerk. Aigner Lajos. Tulajd. a magyar könyv kereskedők egylete. XIV. évf. Minden hó 10.20. és 30-án. Tőzsdei Merkúr. Az egylet tagjai ingyen kapják. Uj M e r k ú r . K ö z e g é s z s é g ü g y i K a l a u z . Szerk.-tulajd. dr. Lő Sorsolási K ö z l ö n y . Kiadó-tulajdonos Beiméi rinc/v Ferencz. XIII. évf. Minden hó 1-ón és 15-én. Lajos. V. évf. Minden húzás után. Ara 1 frt. Ára 6 fit. Uj M a g y a r M e r k ú r . Szerk. és kiadja Kővárv M a g y a r F ö l d . Közgazdasági lap. Szerk. és kiadó Ármin. V. évf, Minden húzás után. Ara 2 frt. Kormos Alfréd. XII. évf. Hetenként 4-szer. Ára 12 frt. P é n z ü g y i Ú t m u t a t ó . Szerk. és kia^'ó-tulajdonoa Községi K ö z l ö n y . Szerk. Barta László, laptulajd. Lendvay Sándor. V. évf. Minden húzás után. Ára 2 frt. Vidéken. ! és kiadó az orsz. központi jegyzői egylet. X I I . évf. E l l e n ő r . Szerk. ós laptulajdonos Preisz Ármin. V a s á r n a p . (Szeged.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Ára 6 frt. Hetenként magyar és német szöveggel. V. évf. Ára M a g y a r I p a r . Az országos iparegyesület közlönye. Hevessi Jenő. I. évf. Ára 8 frt. 4 frt. Szerk. Mudrony Soma; főmunkatárs , Gellért Mór. O s z t r á k - M a g y a r Sorsolási Újság. Szerk. Riesz Külföldön. X I I . évf. A hó első és második felében. Ára nem tagok Sándor. V. évf. Hetenként magyar és német szöveg nak 3 frt. A m e r i k a i N e m z e t ő r . (New-York.) Kiadó-tulajd. gel. Ára 2 frt. M a g y a r T i s z t v i s e l ő . Szerk. és kiadó-tulajdonos Erdélyi Sz. Gusztáv. V I I I . évf. Ára 5 frt. Hosszú É l e t . Szerk. és laptulajdonos , ' r . Lőrinczy Csikvári Jákó. XII. évf. Havonként háromszor. Ára 5 frt. Ferencz. IV. évf. Minden hó 5. és 20-án. Ára 4 frt. Összesen = 1 7 . V a d á s z - L a p . Szerk. Egerváry Gyula; kiadó-tulajd. \ Gyarmat- és Füs?eráru-Kereskedelem VI. H U M O R I S Z T I K U S L A P O K . Sárkány János Ferencz és Egervárv Gyula. Minden hó K ö z l ö n y e . Szerk. és tulajd. Strasser J. IV. évf. Min 5-, 15- és' 25-én. XII. évf. Ára 6 frt. den hó 1. 10. ég 20-án magyar és német szöveggel. Budapesten. A V á l l a l k o z ó k Lapja. Szerk. és kiadó-tulajdonos Ára 4 frt. Lakatos L . ; társ-szerk. Bendik Géza. XII. évf. Ára 8 frt. Üstökös. Szerk. és kiadó-tulajdonos Szabó Endre. N e m z e t i M e r k ú r . Bedlich Dávid előlegezési B ü n t e t ő J o g Tára. Szerk. és kiadja Németh Péter; ! bank- ós váltóházának sorsolási tudósítója. IV. évf. XXXIV. évf. Ára 8 frt. belmunkatárs dr. Baumgarten Károly ; XII. évf. Ara 8frt. B o r s s z e m J a n k ó . Szerk. Csicseri Bors (Dr. Agai Havonként 2—3-szor magvar és német szöveggel B u d a p e s t i L l o y d . Hiteles sorsolási tudósitó. Szer Adolf); kiadó-tulajdonos az Athenaeum. XXIV. évf. Ára 1 frt. keszti Engel Zsigmond. XII. évf. Havonként 3—4-szer. Ára 8 frt. N y e r e m é n y . Sorsolási tudósitó. Kiadó és tulaj Ára 1 frt 50 kr. B o l o n d Istók. Szerk. és tulajdonos Don Pedrő donos Fuchs H. váltóháza. IV. évf. , Minden hó 1. és (Bartók Lajos.) XIV. évf. Ára 8 frt. M a g y a r Merour. Hiteles sorsolási tudósitó. Ki 15-ón magyar és német szöveggel. Ára 2 frt. adó és tulajdonos Lőry J. bankár. XII. évf. Minden húzás U r a m b á t y á m . Szerkesztő és laptulajdonos Baróti P b ö n i x . May, Elfér és Adler bank- és váltóüzlet után magyar és német szöveggel. Ara 2 frt. Lajos. VI. évf. Ára 8 frt. : sorsolási tudósítója. Szerk. Adler S. IV. évf. Havonként M á t y á s D i á k . Szerk. Murai Károly; kiadják M a g y a r K e r e s k e d ő k L a p j a . , Szerk. Kormos 2—3-szor magyar és német szöveggel. Ára 1 frt 50 kr. Wiulianer F . és fiai. IV. évf. Ára 4 frt. Alfréd és Kende Zsigmond; X I . évf. Ára 8 frt. Budapesti Bankegyesület Sorsolási Tudó M a g y a r P é n z ü g y . Szerk. Kormos Alfréd. XI. évf. sítója. Szerk. Frommer Izidor. III. évf. Ügyfelei részére Vidéken. Ara a nHiteles Sorsolási Tudósitó»-val 10 frt. minden húzás után. T o r m a . (Szombathely.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Országos Törvénytár. Kiadja a m. kir ; belügy F o r t u n a . Sorsolási tudósító. Laptulajdonosok Kun Samu. X. évf. Ára 6 frt. minisztérium. X. évf. Évenként 20—24 szám. Ára 4 frt. Dirnfeld testvérek. I I I . évf. Havonként kétszer. Ara 1 frt. K ö z g a z d a s á g i É r t e s í t ő . A földmivelés-, ipar- és V e r é b J a n k ó . (Pécs ; ) Szerk. és laptulajdonos K á v é s i p a r SzakVözlönye. Szerk. Wagner József. kereskedelemügyi m. kir. minisztérium közlönye. X. évf. I I I . évf. Havonként kétszer magyar és német szöveggel. Várady Ferencz. VII. évf. Ára 6 frt. Ára 10 frt. C s i r i p - C s i r i p . (Miskolcz.) ^zerk. Veréb J a n k ó ; Ára 6 frt. kiadó-tulajdonos Buttkay Menyhért. V. évf. Ára 4 frt. A M . Mérnök- é s É p í t é s z - E g y l e t H e t i Érte K e r é k p á r - S p o r t . Szerk. és laptulajdonos I . Ka B o h ó Misi. (Győr.) Szerk. és tulajd. Bohó Misi; s í t ő j e , í zerk. Ney Béla ; kiadja: a Magyar Mérnökszás István. III. évf. Minden hó 1. és 15-én. Ára 5 frt. kiadja Snrányi János. I I I . évf. Ara 4 frt. és Epitész-Egylet. X. évf. Az egyesület tagjainak min K i n c s e m . Sorsolási értesítő. Laptulajdonosok L e g y e z ő . i Miskolcz.) Szerk. és kiadó-tulajdonos den utánfizetés nélkül küldetik. Königsbaum ós Hatschek. I I I . évf. Havonként kétszer Komoróezy Géza. I. évf. Havonként kétszer. Ára 6 frt. M a g y a r N ő k Lapja. Szerk. Bársony István és Ara 1 frt. Összesen = 10. Szirmai Mór. X. évf. Ára 6 frt. (Ezelőtt Magyar Házi T e c h n o l ó g i a i Lapok. Szerk. és kiadja Táborsky asszony.) i Ottó. I I I . évf. Havonként kétszer. Ára 5 frt. A J o g . Szerk. és kiadják dr. Révai Lajos és dr. VII. S Z A K L A P O K . Az A s z t a l o s . Szerk. Kassai,Samu; kiadó-tulajd. Stiller Mór. X. évf. Ára 6 frt. «Az Asztalos» alapítói. I I I . évf. Ára 2 frt 60 kr. U n i ó . Hiteles sorsolási hírlap. Kiadja Beifeld József. Budapesten. Első F ő n y e r e m é n y . Szerk. és tulajdonos Győri X. évf. Megjelen minden húzás után. Ára 1 frt. Vilmos. I I I . évf. Minden húzás után. Ára 1 frt. G a z d a s á g i Lapok. Szerk. Baranyay István, Sze M a g y a r S z e s z t e r m e l ő k Lapja. A magyar szesz H a z a és K ü l f ö l d . Szerk. P. Juhász Ödön; lap mere Huba ; laptulajd. Ordódy Lajos. X L I I I . évf. Ára termelők országos egyesületének közlönye. Szerkeszti tulajdonos «A budapesti szépirodalmi kör». I I I . évf. 8 frt Bosányi Endre. IX. évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. Havonként. Ara 1 frt 20 kr. M a g y a r K ö z i g a z g a t á s . , Szerk. és kiadótulajdo Orvosi H e t i l a p . Szerk. és kiadó-tulajdonos HőJ o g i S z e m l e . Szerk. és kiadó-tulajd. dr. Márkus nos Boncza Miklós I X . évf. Ára 8 frt. gyes Emire. XXXV. évf. Ara 10 frt. ; Dezső. I I I . évf. Ara 8 frt. V a d á s z - é s V e r s e n y - L a p . Szerk. Pulay K n m é l ; É r t e s í t é s a budapesti hitelezői védegylet tag M a g y a r Molnár. Az országos magyar malom lap-tulajdonosok ; Sárkány Ján. Ferencz és Pulay Kor jaihoz. IX. évf. Havonként kétszer. Az egylet tagjainak e,gyesnlet hivatalos lapja. Szerk. Bosányi Enilre. I I I . évf. nél. XXXV. évf. Ára 12 frt. ingyen küldetik. Ara 10 frt. (Magyar és német szöveggel.) G y ó g y á s z a t . Szerk. és kiadó Scháchter Miksa tr., Színészek Lapja. Szerk. Bényei István; kiadja 5 0 brajczáros S o r s o l á s i K ö z l ö n y . Kiadó és laptulajdonos Kovács József tnr.: főmunkatárs Szénásy a magyar szinész-egyesület központi igazgató-tanácsa. : tulajdonos Anonymus. I I I . évf. Minden húzás után. Sándor tr. XXXI. évf. Ára 10 frt. i IX. évf. Ára 4 frt. i Ára 50 kr. G y ó g y s z e r é s z i H e t i l a p . Szerk. és kiadó-tulajd. M a g y a r N e m z e t g a z d a . Szerk. és laptulajdonos Sorsolási L a p «Hungárián. Kiadó-tulajdonos Schédy Sándor; főmunkatárs Lukács István. XXIX. évf. Mende Bódog. VIII. évf. Ára 10 frt. ifj. Schön Ármin. I I I . évf. Minden húzás után. Ára 1 frt. Ára 10 frt. A e s c u l a p . Orgánum Pharmaciae. Szerk. és tulaj F ö l d m i v e l é s i É r t e s í t ő . Kiadja a fóMmivelésJ o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y . Szerk. dr. Dárday Sán donos Bácz Károly ; kiadó-tulajd. Slenker és Kovács. ügyi m. kir. ministerium. I I . évf. Hivatalból küldetik. dor, főmunkatárs dr. Fayer László, kiadó-tulajd. a VIII. évf. Ára 8 frt. F ő v á r o s i K ö z l ö n y . Budapest főváros hivatalos Franklin-Társulat. XXVI. évf. «Curiai Határozatok* H e r k u l e s . Testgyakorlati közlöny. Szerk. Porlapja. Szerk. Hajnal István ; kiadja Budapest főváros melléklappal. Ára 12 írt. i zsolt Jenő és Porzsolt Kálmán; VIII. évf. Megjelen közönsége. I I . évf. Hetenként kétszer. Ára 6 frt. P o s t a - K ö z l ö n y . Szerk. Jancsó Dezső; kiadó-tulaj havonként kétszer. Ara 4 frt. T ű z r e n d é s z e t ! Lapok. Szerk. és laptulajdonos donosok Böszörményi Kálmán XXV. évf. Ára 6 frt. M a g y a r D o b á n y - U j s á g . Szerk. és kiadó-tulaj Breuer Szilárd, és Markusovszky Béla. I I . évf. Havon A Magyar Királyi Posta és Távírda R e n donos Daróczi Vilmos; társszerk. lovag Kleeberg ként kétszer. Ára 3 frt. d e l e t e k - T á r a . Kiadja a kereskedelemügyi m. k. mi- Qswald. VIII. évf. Megjelenik minden hó 1-én és 16-án. A d ó k é s I l l e t é k e k K ö z l ö n y e . Szerk. Roth nisterium. XXV. évf. A postai és távirdai hivataloknak Ara 4 frt. Albert; laptulajd. és kiadó Bácz György. I I . évf. ingyen küldetik. P a n n ó n i a . A fővárosi váltóüzlet-társaság, Adler és Havonként kétszer. Ára 4 frt. T y p o g r a p h i a . Szerk. Zaka Lajos; kiadó-tulajd. a társa, sorsolási tudósítója. V I I I . évf. Havonk. 2—3-szor. A B i r t o k o s . . Szerk. és kiadja Csillag Máté. magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők egylete. Ára 2 frt. I I . évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. X X I I I . évf. Ára 4 frt. («Gnttenberg» német melléklettel.) Ü g y v é d e k Lapja. Szerk. dr. Wolf Vilmos és dr. F é m i p a r . Szerk. Fekete Adolf; tulajd.-kiadók V a s ú t i é s k ö z l e k e d é s i K ö z l ö n y . Szerk. és kiadó Löwy Gábor. VIII. évf. Ára 6 frt. Fekete Adolf és Beniamin Manó. I I . évf. Havonként tulajdonos dr. Heltai Ferencz. XXII. évf. Hetenként V e n d é g l ő s ö k L a p j a («Pinczérek Lapja»). Szerk. háromszor. Ára 6 frt. 3-szor. Ara 12 frt. és laptulajdonos Ihász György. VIII. évf. Havonként G y a k o r l ó Orvos. Szerk. és kiadó tulajd. dr. Roth H i v a t a l o s R e n d ő r i K ö z l ö n y . Kiadja a m. kir. 2-szer. Ara 6 frt. Adolf. I I . évf. Havonként kétszer. Ingyen küldetik. belügyminisztérium. XXI. évf. Valamennyi törvényható A Főváros. Szerk. és kiadó-tulajdonos Pichler H i t e l e z ő k K ö z l ö n y e . Szerk. és kiadja Knotz ságokhoz ingyen küldetik. Naponként. Ára 3 frt. N. István. V I I . évf. Ara 6 frt. Gyula. I L évf. Havonként kétszer. Ára 6 frt. S o r s o l á s i T u d ó s í t ó . Szerk. és kiadja Aradi Rezső. Gyógyszerészi K ö z l ö n y . Szerk. és kiadja Csurgay K ő f a r a g ó . Szerk. és kiadja Jászai S. I I . évf. XXI. évf. Minden húzás után magyar és német szöveggel. Kálmán. VII. évf. Ara 8 frt. Havonként kétszer. Ara 1 frt 20 kr. (Magyar és német Ára 1 frt. A M a g y a r o r s z á g i B o r b é l y o k é s Fodrászok szöveggel.) A budapesti á r u - és értéktőzsde árjegyzései. L a p j a . Szerk. és kiadja Pollák József; lapvezérek K ö z p o n t i Merkúr. Kiadó-tulajd. Hajós ós Auer. Kiadja a miniszteri tőzsdebiztos. XVIII. évf. Minden Mezey Péter, Dankovszky István és Breitfeld Alajos. I I . évf. Minden húzás után. Ára 1 frt. tőzsdenapon. Ara 8 frt; postán 12 frt. VII. évf. Minden hó 1. és 15-én. Ára 5 frt. M a g y a r Közrendészet. Szerk. és kiadja Bagi S t a t i s z t i k a i H e t i K i m u t a t á s . Szerk. Körösi J ó K a t o n a i Lapok. Szerk. Horn Ödön. VI. évf. László. I I . évf. Ara 6 frt. zsef: kiadja a fővárosi stat. hivatal. XIX. évf. Ára 3 frt. Minden hó L, 10. és 20-án. Ára 8 frt. M a g y a r P é n z ü g y ő r . Szerk. Iklódv Gvőző; kiadóF ö l d m i v e l é s i É r d e k e i n k . Szerk. és kiadó-tulajd. Magyar Királyi Postatakarékpénztár! Köz tulajd. Iklódy Győzőné. I I . évf. Ára 5 frt 20 kr Bosányi Endre. XVIII. évf. Ára 6 frt, a «Falusi Gazdái löny. Kiadja a «m. kir. postatakarékpénztár*. VI. évf. M a g y a r vas-, f é m - é s g é p i p a r S z a k k ö z l ö n y e . val 6 frt!50 kr. Z e n e l a p . Szerk. és kiadó-tulajdonos Ságh József. Szerk. Hoffmann S. ós Nagel I. I I . évf. Havonként F a l u s i Gazda. Szerk. és kiadó-tulajd. Bosányi VI. évf. Havonként háromszor. Ára 6 frt. kétszer, f ünyar. Metallarhciirr ingyen melléklete.) Endre és Bubinek Gyula. XVIII. évf. Havonként két F ő n y e r e m é n y . Sorsolási tudósitó. Kiadó Wohl S z í n é s z e t ! K ö z l ö n y . Szerk. és kia^ó-tulajdonos szer. Ara 1 frt. Ignáez VI. évf. Havonként kétszer. Ára 1 frt 80 kr. Réthy L . P . I I . évf. Havonként 3-szor. Ára 4 frt. B o r á s z a t i Lapok. Szerk. és kiadja Baross Károly. ' Orvosi H e t i Szemle. Szerk. és kiadók: dr. B u d a p e s t i E l l e n ő r . Szerk. és kiadó-tulajdonos XVIII. évf. Ára 5 frt. Flesch Nándor és Heltai Manó. VI. évf. Ára 8 frt. dr. Maislis Mór. I. évf. Ara 8 frt. P é n z ü g y i K ö z l ö n y . Kiadja a m . kir. pénzügy S z e r e n c s e - H i r n ö k . Kiadja Ernyei A. H . VI. évf. V i z g y i é s H a j ó z á z i Közlöny,. Szerk. és kiadóminisztérium. XVIII. évf. Havonként többször. Minden húzás után. Ára 2 frt. tulajd. Krisztinkovich Antal. I. évf. Ára 4 frt. R e n d e l e t i K ö z l ö n y . A magyar királyi honvédség H á z i Szárnyasaink. Szerk. és kiadó-tulajdonos Z e n e v i l á g . Szerk. ós kiadó-tulajd. Sztojanovics számára. XVII. évf. Megjelen havonként 2—3 szám. Parthay Géza. V. évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. J e n ő ; főmunkatárs dr. Ambrozovich Dezső. I. évf. M e r c u r . Hiteles sorsolási tudósitó. Szerk. és ki M a g y a r Czipészek Lapja. Szerk. Ruzsonyi Ká Ara 6 frt. adja Politzer Zsigmond. XVII. évf. Minden húzás után roly ; főmunkatárs Dépold J. V. évf. Minden hó 1 -én és Vidéken. magyar és német szöveggel. Ára 2 frt. 15-én magyar és német szöveggel. Ára 4 frt. K ö z p o n t i É r t e s í t ő . Kiadja a földmivelés-, ipar- és M a g y a r K i r . Á l l a m v a s u t a k H i v a t a l o s Lapja. A N é p K e r t é s z e . (Selmecz.) Szerk. Lukácsy kereskedelmi m. k. ministeriura. XVI. évf. Hetenkint két Kiadja a magyar királyi államvr guták igazgatósága. Aladár, kiadója Vörös Ferencz. XXXV. évf. Havon szer, évenként mintegy 250 iv. Ára helvben 8 frt; vidé V. évf. Havonként 4—5 szám. Hivatalból küldetik. ként kétszer. Ara 3 frt. ken 10 frt. B u d a p e s t i L a k á s b i r d e t ő . Szerk. és laptulajdo B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Lapok. A m kir. bá É p i t ő I p a r . Szerk. Ney B é l a ; főmunkatárs Minos Weiss Mór. IV. évf. Havonként háromszor ma nyászati Akalémiaközlönye. (Selmecz.) Szerk.,Farbaky hályfi József; a kiadó-tulajdonosok képviselője Pártos gyar és német nyelven. Egyes szám 10 kr. István. XXIV. évf. Minden hónap 1. és 15-én. Ára 6 frt. Gyula. XV. évf. Ara 8 frt. B u d a p e s t i • M e r o u r •. Szerk. és kiadó Politzer Zs. E r d é l y i Gazda. (Kolozsvár.) Az erdélyi gazdasági N é p s z a v a . A magyarországi átalános munkáspárt IV. évf. , Minden húzás után magyar ég német 87.'^egylet közlönye. Szerk. Bodor László. X X I I I . évf. Minközponti közlönye. Szerk. és kiadó Badó I. XV. évf. veggel. Ára 2 frt. Ugyanezen szöveggel: : den hó 1. ós 15-én. Ara 2 frt. Az egyleti tagoknak Ara 2 frt 40 krajczár. F ő v á r o s i Merkúr. I ingyen küldetik. D i v a t - T ü k ö r . Szerk. és kiadó-tulajdouos Király Pál. I I . évf. Havonként kétezer. Ara 5 frt. M a g y a r S z e m l e . Szerk. Kaczvinszky Lajos és Kapossi József; kiadó-tulajdonos Kaczvinszky Lajos. I I I . évf. Ára 8 frt. B u d a p e s t i É l e t . Szerk. Csillag Máté. I I . évf. Ara 4 frt. (Ezelőtt Vénus czimmel jelent meg.) A Hót. Szerk. és kiadó-tulajd. Kiss József. I I . évf. Ára 10 frt. K ö z é r d e k . Szerk. Kováts Ferencz. I I . évf. Ha vonként ,'i-gzor.
5. SZÁM. 1891. x x x v m . ÉVFOLYAM.
A G y a k o r l a t i Mezőgazda. (Kassa.) Szerk. és kiadótulajd. Kovácsy Béla. XIX. évf. Ára 6 frt. A N y i t r a v ö l g y i Gazdasági E g y l e t Közlönye. (Nyitra.) Szerk. báró Friesenhof Gergely. XVI. évf. Havonként kétszer. Ára 3 frt. O r v o s - T e r m é s z e t t u d o m á n y i Szemle. A bihar vármegyei orvos-gyógyszerész- és természettudományi egylet közlönye. (Nagy-Várad.),Szerk. dr. Bodor Károly. XV. évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. Egyleti tagok óvdij fejében kapják. É r t e s í t ő a kolozsvári orvos-természettudo m á n y - t á r s u l a t g y ű l é s e i r ő l . (Kolozsvár.) A választ mány megbízásából összeállítja dr. Klug Nándor titkár. XV. évfolyam. Havonként 2—3 szám. Ö s s z e h a s o n l í t ó I r o d a l o m t ö r t é n e l m i Lapok. (Aeta Comparationis Litterarum Universarum.) (Kolozs vár.) Szerkesztő és kiadó-tulajdonos dr. Meltzl Hugó. XIV. évf. Havonként kétszer. Ára 6 frt. A Z a l a m e g y e i Gazdasági E g y e s ü l e t É r t e s í tője. (Zala-Egerszeg.) Külön lenyomat a «Zalamegye» czimű lapból. XII. évf. Havonként. Az egyesület tagjai ingyen kapják. S z ő l ő s z e t i , Borászati és Gazdasági L a p . (Kassa.) Szerk. és kiadó-tulajd. Maurer János. XII. évf. Havonként 3-szor. Ara 4 frt. A l f ö l d i I p a r l a p . (Szeged.) Szerk. ifj. Szrnollény Nándor; laptulajdonos a «Szegedi Ipartestület)! ; kiadó Engel Adolf. IX. évf. Ára 4 frt. F e l v i d é k i Nemzetőr. (Nyitra.) Felvidéki magyar közművelődési egyesület hivatalos közlönye. Szerk. és kiadó-tulajd. Kostenazky Géza. IX. évf. Ara 6 frt. Időjárási N a p t á r Magyarország számára. (OSzéplak.) Kiadja a nyitravölgyi gazdasági egylet agrarmeteornlogiai observatoriuma. I X . évf. Havonként két szám. Ára 2 frt. Gazdasági É r t e s í t ő . (Szolnok.) Szerk. Toldi Szabó László; kiadja a jász-nagykun-szolnokmegyei gazdasági egylet. VII. évf. A társulat tagjai ingyen kapják. A M a g y a r N é p Könyvesháza. (Turócz-SzentMárton.) Szerk. és kiadja Nagy István. V. évf. Ok tóber—február hónapokban 10 íüzetben. Ára 60 kr. M a g y a r - N é m e t Gazdasági Újság. (Pozsony.) Szerk. és kiadja Müller S. V. évf. Havonként három szor magyar és német szöveggel. Ara 6 frt. Házi Közlöny. (Arad.) Szerk. Záray Ödön; kiadja Gyulai István. IV. évf. Minden hó 5. és 20-án. Ára 3 frt. B í r ó s á g i V é g r e h a j t ó k Közlönye. (Komárom.) Szerk. és tulajdonos kiadó Somlyai V. Ignáez. III. évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. F a t e n y é s z t é s i Lapok. (Újpest.) Szerk. és kiadja Erschinger János. I I I . évf. Minden hó 10. és 25-ikén. Ara 3 frt. Közérdek. (Debreczen.) A magyarországi pinczérek szakközlönye. Szerk. és kiadó-tulaidonos Than Gyula. I I I . évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt. Gépcsarnok. (Devecser.) Szerk. és tulajd. Huts Gyula. I. évf. Havonként kétszer. Ára 2 frt. M a g y a r Kertész. (Nagy-Szőllős.) Szerk. Bor nemisza Zoltán és Czapáry Dénes. I. évf. Havonként kétszer. Ára 2 frt 40 kr. Összesen = 137. VIII. V I D É K I L A P O K (nem p o l i t i k a i t a r t a l o m m a l ) . D e b r e o z e n - N a g y v á r a d i É r t e s í t ő . (Debreczen.) Szerkesztő Szombathy János ; kiadó-tulajdonos Zichermann H . XLIX. évf. Ára 2 frt. Z a l a i Közlöny. (Nagy-Kanizsa.) Szerk. és kiadó Bátorfi Lajos; lap-tulajJonos Wajdits József. XXX. évf. Ára 5 frt. Szepesi Hirnök. (Lőcse.) Szerk. és kiadó-tulajd. Hoepfner Gusztáv. XXIX. évf. Ara 4 frt. (Magyar és német szöveggel.) U n g . (Ungvár.) Szerk. Fincicky Mihály; kiadótulajd. Polacsek Miksa. XXIX. évf. Ára 4 frt. Borsod. (Miskolcz.) Szerk. Miskolczy P á l ; kiadó tulajdonos Forster liezső. XXV. évf. Ara 4 frt. N a g y s z o m b a t i H e t i l a p . (Nagy-Szombat.) Szerk.tulajdonos Thinágl János Henrik. XXIII. évf. Ara 4 frt. Magyar és német szöveggel. Szamos. (Szatmár.) Szerk. Kótai Lajos és Uray Géza; laptulajd. Litteczky Endre; XXIII. évf. Heten ként kétszer. Ára 4 frt. N y i t r a i Lapok. (Nyitra.) Szerk. és tulajdonos Weiss József. XXII. évf. Ára 5 frt 20 kr. (Magyar és német szöveggel.) Z e m p l é n . (Sátcralja-Ujhely.) Szerk. Dókus Gyula; főmunkatárs Dongó Gy. Géza;, kiadó-tulajdonos özv. Boruth Elemérné. XXIL évf. Ara 6 frt. Sopron. (Sopron.) Szerk. és kiadó-tulajd. dr. Gaar Vilmos. Hetenként kétszer. XXI. évf. Ara 6 frt. Hód - Mező - V á s á r h e l y . (Hód-Mező-Vásárhely.) Szerk. Fodor Lajos ; kiadó-tulajd. a szerkesztő-bizott ság. XXI. évf. Ara 4 frt. S z e n t e s i L a p . (Szentes.) Szerk. és kiadó-tulaj donos Sima Ferencz. XXI. évf. Hetenkint háromszor. Ára 5 frt. T o r o n t á l . (Nagy-Becskerek.) Szerkeszti Lauka Gusztáv; főmunkatárs Kp. Kovács László ; kiadó Pleitz Ferencz Pál. XX. évf. Ára 6 frt. T o l n a m e g y e i Közlöny. (Szegzárd.) Szerk. es ki adó-tulajdonos Boda Vilmos ; belmunkatárs dr. Steiner Lajos. XIX. évf. Ára 6 frt. B e r e g . (Beregszász.) Szerk. és tulajdonos Matavovszky Béla. XVIII. évf. Ara 4 frt. P á p a i Lapok. (Pápa.) Szerk., és laptulajdonos dr. Fenyvessy Ferencz. XVIII. évf. Ara 6 frt. V á g v ö l g y i Lap. (Trencsén.) Szerk. és kiadó Skarnitzl X. Fer. XVIII. évf. Magyar és német szöveggel. Ára 4 frt. , S z é k e s f e h é r v á r é s V i d é k e . (Szekes-í ehervar.) Szerk. és kiadó-tulajd. Csitári, G. Emil. XVIII. évf. Megj len hetenként háromszor. Ara 8 frt. Szatmár. (Szatmár.) Szerk. Nagy, Lajos; kiadó tulajdonos Nagy Lajosné. XVII. évf. Ara 3 frt 60 kr. N a g y b á n y a é s V i d é k e . (Nagy-Bánya.) Szerk.
VASAKNAPI I7JSAG. Riszdprfer János; kiadó-tulajd. Molnár Mihály. XVII. évf. Ára 4 frt. Veszprém. (Veszprém.) Szerk. Várkonyi Dezső, laptulajd. és kiadó Krausz Ármin fia. XVII. évf. Ara 6 frt. Szabadkai Közlöny. (Szabadka.) Szerk. Török Zsigmond; kiadja Schlesinger Sándor. XVI.évf. Ára 6 frt. Szolnok-Doboka. (Deés.) Szerk. és kiadó Kovács Samu. XVI. évf. Ára 6 frt. F e l v i d é k i Szemle. (Eperjes.) Szerk. és kiadó tulajdonos Hedry Bertalan. XVI. évf. Hetenként kétszer. Ára 5 frt. N a g y - K u n s á g . (Karczag.) Szerk. Sződi Miksa; főmunkatárs Boross Vilmos; kiadó-tulajd. Sződi S. XVI. évf. Ára 4 frt. Marosvidék. (Maros-Vásárhely.) Szerk. és kiadó tulaj il. Kerekes Sámuel. XV. évf. Ára 6 frt. S z a t m á r m e g y e i K ö z l ö n y . (Nagy-Károly.) Szerk. Baudisz Jenő ; kiadó-tulajd. ifj. Roth Károly; főmunka társ Bornemissza Géza. XV. évf. Ára 4 frt. H u n y a d . (Déva.) Szerk. Kun Bóbert;,laptulajd. Réthi Lajos; kiadó Hirsch Adolf. XV. évf. Ára 4 frt. B a j a i Közlöny. (Baja.) Szerk. és tulajd. Erdélyi Gyula; főmunkatárs dr. Hermán Adolf; kiadó Steintz Gyula. XIV. évf. Ára 5 frt. Nagy-Kőrös. (Nagy-Kőrös) Szerk. és kiadó-tu lajd. Tóth József. XIV. évf. Ára 5 frt. Rozsnyói Hiradó. (Rozsnyó.) Szerk. Krasznai K. G.; kiadja Kovács Mihály. XIV. évfolyam. Ara 6 frt. Keszthely. (Keszthely.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Révai Miksa. XIV. évf. Ára 5 frt. F e l v i d é k i Közlöny. (Kassa.) Szerk. dr. Holienauer Ignáez ; laptulajdonos Hedry Bertalan. X I H . évf. Hetenként kétszer. Ára 5 frt. Krass'ó-Szörényi Lapok. (Lúgos.I Szerk. dr. Dengi J,ános; kiadó-tulajd. Wenczely János és fia. XIII. évf. Ára 6 frt. Orosházi Közlöny. (Orosháza.) Szerk. Klein Mór; tulajdonos Altstádter M. J. X I I I . évf. Ára 4 frt. B á c s k a i E l l e n ő r . (Szabadka.) Szerk. Stoczek Károly. XIII. évf. Ára 6 frt. U n g v á r i Közlöny. (Ungvár.) Szerk. és kiadóJovánovits János. X I I I . évf. Ara 4 frt. V á c z i Közlöny. (Vácz.) Szerk. és lap-tulajdonos Varázséji Gusztáv. X I I I . évf. Ara 6 frt. Esztergom és V i d é k e . (Esztergom.) Szerk. dr. Körösi László; laptulajdnnos-kiadó Tábor Adolf. XIII. évf. Hetenként kétszer. Ara 6 frt. Esztergomi Közlöny. (Esztergom.) Szerk. és kiadó-tulajd. Haan Bezső. XIII. évf. Ara 4 frt. Gyöngyösi Lapok. (Gyöngyös.) Szerk. Bigó Alajos; kiadó Kohn L. ; laptulajd. dr. Borosy János. XII. évf. Ára 4 frt. Szentes és V i d é k e . (Szentes.) Szerk. és kiadó tulajdonos dr. Máté ily Ferencz, társszerk. Bánfalvy Lajos. XII. évf. Ara 5 frt. Jászberény és V i d é k e . (Jászberény.) Szerk. Borornisza M á t , á s ; kiadó-tulajdonos Briinauer Adolf. X Í I . évf. Ára 4 frt. K o m á r o m i Lapok. (Komárom.) Szerk. dr. Gaal Gyula ; kiadó-tulajdonos Tuba János. XII. évf. Ára 5 frt. N y i r v i d é k . (Nyíregyháza.) Szerk., Inczédy Lajos; kiadó-tulajdonos Jóba Élek. XII. évf. Ara 4 frt. T a t a - T ó v á r o s i H i r a d ó . (Tata-Tóváros.) Szerk. Dávidházy János kiadó-tulajdonos Englánder Jakab. XII. évf. Ára 5 frt. Győri H i r l a p . (Győr.) Szerk. Rumy Sándor; kiadótulajd., lapvezér Szávay Gyula. XI. évf. Hetenként két szer. Ára 10 frt. Losonoz és V i d é k e . (Losoncz.) Szerk. Laszly Ist ván ; laptulajd. képviselője Kovács Ferencz. X I I . évf. Ara 5 frt. B a r s . (Léva.) Szerk. Holló Sándor; kiadja Nyitrai és társa. XI. évf. Ára 5 frt. Gömör-Kishont. (Rimaszombat.) Szerk. dr. Veres Samu; kiadó-tulajd. dr. Bernáth István. XI. évf. Ára 4 frt. Szekszárd V i d é k e . (Szekszárd). Szerk. és lap tulajdonos Geiger Gyula; lapkiadó Ujfalusy Lajos. XI. évf. Ára 6 frt. K ő s z e g é s V i d é k e . (Kőszeg.) Szerk. Wittinger Antal; kia ló-tulajdonos Feigl Gyula.XI. évf. Ara 4 frt. Szabadság. (Székes-Fehérvár.) Szerk. és kiadótulajd. Zelei Imre. X I . évf. Hetenként háromszor. Ára 8 frt. V e s z p r é m i F ü g g e t l e n H i r l a p . (Veszprém.) Szerk. Kompolthy Tivadar. X I . évf. Ara 6 frt. B o r s o d m e g y e i Lapok. (Miskolcz.) Szerk. és lap tulajdonos Buthy Lajos; kiadó Forster Bezső. XI. évf. j Hetenként kétszer. Ara 6 frt. B é k é s . (B.-Gyula.), Szerk. és kiadó - tulajdonos Dobay J á n o s ; X. évf. Ára 5 frt. F i u m e . (Fiume.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Mócs Zsigmond. X. évf. Ára 6 frt. K i k i n d a i Közlöny. (Nagy-Kikinda.) Szerk. és kiadó-laptulajd. Erődi Dániel. X. évf. Ára 4 frt. Közérdek. (Nagy-Enyed.) Szerk. dr. Magyari Ká roly, Török Bertalan; kiadó-tulajdonos Wokál János. X. évf. Ára 4 frt. Mohács és V i d é k e . (Mohács.), Szerk. Margitai Péter; lapkiadó Blandl János. X. évf. Ára 4 frt. Orosházi Újság. (Orosháza.) Szerk. és kiadó Veres Lajos. X. évf. Ára 4 frt. F e l v i d é k i Hiradó. ITurócz-Szent-Márton.) Szerk. Révész Lajos és Fehér J á n o s ; kiadó a turócz-szentmártoni magyar nyomda. X. évf. Ara 4 forint. S á r o s m e g y e i K ö z l ö n y . (Eperjes.) Szerk. és kiadó tulajdonos Hedry Bódog. X. évf. Ára 5 frt. Z a l a m e g y e . (Zala-Egerszeg. I Szerk. és kiadó tulajdonos Udvardy Ignáez. X. évf. Ara 4 frt. Ébredjünk. (Nyíregyháza.) Szerk. és kiadó-tulajd. Mikecz József. IX. évf. Ara 4 frt. F é l e g y h á z i H i r l a p . (Félegyháza.) Szerk. Szere lemhegyi Károly; kiadja Banezay József. IX. évf. Ára 5 frt. Szabadság. (Szabadka.) Szerk. és kiadó-tulaj. Szalay László A. IX. évf. Ára helvben 8 frt., postán küldve 9 frt. ; V á s á r h e l y és V i d é k e . (Hódmező-Vásárhely.) Szerk. és kiadó-tulajdonos dr. Endrey Gyula, és Wilheim Arnold. IX. évf. Ára 4 frt.
79 Czegléd. , (Czegléd.) Szerk. dr. Aranyi Lajos; tulajd. Tálasy Árpád. IX. évf. Ára 4 frt. Rábavidék. (Körmend.) Szerk. Ajkay Sándor és Rábai Zsigmond ; kiadó-tulajdonos a körmendi könyv nyomda-részvénytársaság. IX. évf. Ara 4 frt. Szilágy. (Zilah.) Szerk. Petri Mór; kiadó Sereg Samu. IX. évf. Ára 4 frt. Szilágy-Somlyó. iSzilágy-Somlyó.) Szerk. és kiadó tulajdonos Bölöni Sándor. IX. é v i Ára 4 frt. Zentai E l l e n ő r . (Zenta.) Szerk. és kiadó-tulaj donos Reitmann Ferencz. IX. évf. Ára 4 frt. Eger é s V i d é k e . (Eger.) Szerk. Völgyi Gusztáv; kiadó-tulajd. Kohn Dávid. VIII. évf. Ara 5 frt. Szarvasi Lapok. (Szarvas.) Szerk,. Mibálfí József; kiadó-tulajd. Szikes Antal. VIII. évf. Ára 5 frt. Debreozeni Hiradó. (Debreczen.) Szerk. Vadon Sándor; társ-szerk. Erdélyi István; kiadó-tulajdonos Otrokócgi Végh Jánog. VIII. évf. Ára 2 frt. Munkáos. (Munkács.) Szerk. és lapkiadó-tulaj donos Kozma László. VIII. évf. Ára 4 frt. Muraköz. (Csáktornya.) Szerk. Margitai József; kiadó és laptulajdonos Fischel Fülöp. VIII. évf. Ára 4 frt. (Magyar és horvát nyelven.) N a g y - K á r o l y é s V i d é k e . (Nagy-Károly.) Szerk. Papp Béla; kiadó-tulajd. Seper Kajetán. VIII. évf. Ára 4 frt. Telecska. (Kula.) Szerk. Lackner Fülöp; kiadó tulajdonos Berkovits Márk. VIII. évf. Ára 2 frt. (Magyar és német szöveggel.) Veszprémi Közlöny. (Veszprém.) Szerk. és kiadó tulajdonos Lévay Imre ; szerk.-társak Meszes folikárp, Scherer István és Tölcséry Ferencz. VIII. évf. Ára 4 frt. Szatmár é s V i d é k e . (Szatmár.) Szerk. dr. Fejes István; laptulajdonos ós kiadó Molnár János. VII. évf. Ára 3 frt. Muraszombat é s V i d é k e . (Muraszombat.) Szerk. és kiadó-laptulajdonos GrünbaumMárk.VII.óvf. Ara 3 frt. Szabolcsi Szabad Sajtó. (Nyíregyháza,.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Piringer János. VII. évf. Ara 4 frt. Érsekújvár és V i d é k e . (Érsekújvár.) Szerkesztő és kiadó-tulajdonos Illényi István. VII. évf. Ára 4 frt. Kassai Szemle. (Kassa.) Szerk. és kiadó Bies Lajos. VII. évf. Hetenként háromszor. Ara helyben 5 frt, vidékre 6 frt. K o m á r o m m e g y e i Közlöny. (Komárom.) Szerk. Piovács Albin; kiadó-tulajd. Spitzer Sándor. VII. évf. Ára helyben 4 frt, postán küldve 5 frt. Mezőtúr é s V i d é k e . (Mezőtúr.), Szerk. és kiadótulajd. dr. Dunsits Dezső. VII. évf. Ára 4 frt. Orsova. (Orsova.) Szerk. Bogdanovich Péter; kiadótulajd. «Orsova» könyvnyomda részvény-társaság. VII. évf. Ára 4 frt. Szepesi Lapok. (Igló.) Szerk. Zimann János; kiadó-tulajdonog Schmidt József. VII. évf. Ara 4 frt. Ugocsa. (Nagy-Szöllős.) Szerk. Papp Zsigmond; szerk.-társak dr. Tóth Jenő és Spolarich János, lap kiadó-tulajdonos Székely Simon. VII. évf. Ara 4 frt. D é l v i d é k i Nemzetőr. (Versecz.) Szerk. Perjeggy Lajos; kiadó- ós laptulajdonos Wettel és Veronits-féle könyvnyomda. VI. évf. Ára 5 frt. Kaposvár. (Kaposvár.) Szerk. ég laptulajdonog Cgondor János. VI. évf. Ára 4 frt. Magyar N é p l a p . (N.-,Sz.-Miklós.) Szerk. és kiadja König Salamon. VI. évf. Ára 4 frt. Szabadkai H i r l a p . (Szabadka.) Szerk. Csillag Károly; kiadja Székely Simon. VI. évf. Ára 6 frt. F e l s ő - T o r o n t á l . (Nagy-Kikinda.) Szerk. dr. Kiss Károly; kiadó a «Kiadói nyomda* V. évf. Ara 4 frt. Váczi H i r l a p . (Vácz.) Szerk. és kiadó dr. Csányi János. V. évf. Ara 6 frt. B a r s i Ellenőr. (Aranyos-Marót.) Szerk. Somai; hiadó-tulajdonos Németi Ármin. IV. évf. Ára 4 frt. (Múlt évben Barsvdrmegye czimmel.) Á r v a m e g y e i H i r l a p . (Alsó-Kabin.) Szerk. és laptulajdonos Schneider Dezgő. IV. évf. Ara 4 frt. Beszterczebánya és V i d é k e . (Beszterczebánya.) Szerk. Ferenczy Ödön; főmunkatárs Podhradszky Lajog; kiadó-tulajdonos Singer Jakab. IV. évf. Ara 4 frt. Jászság. (Jágz-Berény.) Szerk. Hild Viktor; kiadótulajd. Hild Pongrácz Erzsébet. IV. évf. Ara 4 frt. K i s - és N a g y - K t t k ü l l ő m e g y e i Értesítő. (Seges vár.) Szerk. és lapt. Szterényi József. IV. évf. Ara 4 frt. K i s v á r d a i Lapok. (Kisvárda.) Szerk. és lap tulajdonos dr. Vadász Lipót. IV. évf. Ara 4 frt. Siklós é s V i d é k e . (Siklós.) Szerk. és kiadó-tulaj donos Bédei Károly. I V . évf. Ara 4 frt. Zólyomvár m e g y e i H i r l a p . (Zólyom.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Nádosy Gyula. IV. évf. Ara 4 frt. A l s ó - L e n d v a i H i r a d ó . (Alsó-Lendva.) Szerk. Pataky Kálmán ; kiadó-tulajdonos Farkas János. III. évf. Ára 4 frt. Csiki Lapok. (Csik-Szereda.) Szerk. dr. Bocskor Béla; főmunkatárs, Vitos Mózes; kiadja Györgyjakab Márton. I I I . évf. Ara 4 frt. G i m o r i H i r l a p . {Rimaszombat.) Szerk. fel. és kiadó-tulajdonos Náray J. A., főmunkatárs Mihályi Lajos. I I I . évf. Ára 3 frt. K e c s k e m é t és V i d é k e . (Kecskemét.) Szerk. és kiadó-tulajd. Honthy István; laptulajd. Nagy Imre. I I I . évf. Ára 6 frt. K i s k u n s á g i Hiradó. (Kunszentmiklós.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Bors Károly. I I I . évf Ara 4 frt. Mosonymegyei Lapok. (Magyar-Ovár.) Szerkeszti Merényi Kálmán és Erényi Károly: laptulajdonog: «A magyaróvári Széchenyi-kör». I I I . évf. Ara 5 frt. Nagy - Ssalonta é s V i d é k e . (Nagy-Szalonta.) Szerk. Csorvásy István és Kologváry Aladár; lapkiadó tulajdonos Rosenzweig R. I I I . évf. Ara 5 frt. Ó-Becse é s V i d é k e . (O-Becse.) Szerk. dr. Grünbaum P á l : kiadja Löwy Lajos. I I I . évf. Ara 4 frt. T i s z a - F ü r e d és* V i d é k e (Tisza-Füred.) Szerk. Milegz Béla; kia ló-tulajdonos Lőv Sámuel. H L évf. Ára 4 frt. Győri F ü g g e t l e n Újság. iGyőr.) Szerk. Rónai Etel; kiadó-tulajd. Mailánder Izidor. III. évf. Hetenként kétszer. Ara 8 frt. Közérdek. (Maros-Vágárhely.) Szerk. ég tulajd. Pálffy Mihály; kiadó Gálffy Bálint, i n . évf. Ara 6 frt. Mindszent-Szegvár é s V i d é k e . (Mindszent.)
80
VASÁKNAPI UJSÁG.
ö. SZAM. 1891. xxxvni. ÉVFOLYAM.
A H i t k ö z s é g i H i v a t a l n o k . A «Magyar izraelita • désével szerkesztik: Entz Géza, Lengyel Béla és Pasz• lavszky József. X X I I I . évf. Havonként. Ára nem tagok ; hitközségi hivatalnokok országos egyesületének* köz Í részére a pótfüzetekkel együtt (5 frt. lönye. Szerk. Prof. Friodmann. I X . évf. Havonként M a g y a r Gyorsíró. Szerk. P. Gyurmán Andor; ' egyszer, magyar és német szöveggel. Ára 2 frt. ! kiadja a budapesti I I . ker. kir. egyetemi fógyranasium F e l s ő N é p - é s P o l g á r i s k o l a i K ö z l ö n y . Szerk. I gyorsíró-köre XXII. évf. Megjelen havonként. Ára egész ! dr. Kis Áron és dr. Kovács J á n o s ; kiadja a Felső nép j iskolai évre 2 f r t ; tanítóknak és tanulóknak 1 frt 50 kr. es polgáriskolai tanítók és tanítónők orsz. egyesülete. F ö l d t a n i K ö z l ö n y . Kiadja a magyarhoni földtani VIII. évf. Megjelen havonként. Á r i 3 frt. ; társulat. Szerk. dr. Staub Móricz és dr. Szontagh Ta M a g y a r Sálon. Szerk. és kiadják Fekete József más titkárok. XXI. évf. Havi füzetekben. Ára 5 frt. 1 és Hevesi József. VIII. évf. Minden hó 1-én. Ara 7 frt. A társulati tagok tagsági dijukban kapják. T o r n a ü g y . Szerk. Szedlacsek Lajos; kiadja a M a g y a r N y e l v ő r . Szerk. és kiadja Szarvas Gábor. magyarországi tornatanitók egylete.VIII. évf.Havonként. XX. évf. Minden hó 15-én. Ára 5 frt. Ára 3 frt. M a g y a r S t a t i s t i k a i É v k ö n y v . Szerk. és kiadja T u r u l . A Magyar Heraldikai és Genealógiai Tár az Országos magyar kir. statistikai hivatal. XX. évf. saság közlönye. Szerk. Fejérpataky László. VIII. évf. Havonként magyar és német szöveggel. Evnegyedenkint. A társulat tagjai tagsági díj (5 frt) B u d a p e s t i S z e m l e . A m. t. Akadémia megbízásá fejében kapják. ból szerk. Gyulai P á l ; kiadja a Franklin - Társulat. M a g y a r - Z s i d ó S z e m l e . Szerk. dr. Blau Lajos és XIX. évf. 10 ívnyi havi füzetekben. Ára 12 frt. dr. Mezey Ferencz. V I I I . évf. A nagy szünidőt kivéve, F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k . Kiadja a magyar #föld havonként. Ára 6 frt. rajzi társaság. Szerk. Berecz Antal. XIX. évf. Even A L e g s z e n t e b b R ó z s a f ü z é r K i r á l y n é j a . Szerk. ként 10 füzetben. Ára 5 frt. Társulati tagok tagsági ós kiadja P. Angelikusz és Magyary Pál. VII. évf. H a dijuk fejében kapják. vonként. Ára 80 kiS t a t i s z t i k a i h a v i füzetek. Kiadja a fővárosi stat. M a g y a r J o g á s z e g y l e t ! É r t e k e z é s e k . Szerk. hivatal.Szerk. Körösi József, igazgató. XVIII. évf. Ára4 frt. dr. Fayer László; kiadja a Magyar Jogászegylet. A L u d o v i o a A o a d é m i a K ö z l ö n y e . Szerk. és VII. évf. Évenként 8—10 füzet. A tagok (5 frt) tag kiadja a m. k. honvédségi Ludovica, Académia tanári illetményképen kapják. kara. XVIII. évf. Havi füzetekben. Ára 4 frt. Művészi Ipar. Az orsz. magyar iparművészeti Első m a g y a r - n é m e t „ V a s ú t i és Gőzhajózási múzeum és a m. iparművészeti társulat közlönye. Szerk. Kalauz". Kiadó Goritschnigg Albert. XVIII. évf. Havi Pasteiner Gyula és Badisics Jenő VII. évf. Negyedéven füzetekben. Ára 4 Irt. ként. Ára 5 frt. M a g y a r Igazságügy. Szerk. dr. Tarnai J á n o s ; M a g y a r T ö r t é n e t i É l e t r a j z o k . Szerk. Szilágyi kiadja Singer és Wolfuer. XVIII. évf. Havi füzetekben. Sándor; kiadja a Magyar Történelmi Társulat. V I I . évf. Ara 12 frt. Evenként öt füzet. Ara 8 frt. Izr. T a n ü g y i É r t e s í t ő . Szerkeszti Ozer Zsig B ö l c s e l e t i F o l y ó i r a t . Szerk. dr. Kiss János. mond ; kiadja az «Orsz. magy. izr. tanitó-egyesület». VI. évf. Évnegyedenként. Ára 5 frt. XVI. évf. Havonként egyszer. Ara nem tagoknak 2 frt. K ü l f ö l d Szónokai. Szerk. és kiadja Ribényi K e l e t . Magyarország symbolikus nagy páholyának Antal. VI. évf. Havonként. Ára 6 frt. közlönye. XVI. évf. Havonként. K e r t é s z e t i Lapok. Az országos magyar kerté M a g y a r K ö u y v - S z e m l n . Közrebocsátja a Ma szeti egyesület havi közlönye. Szerk. Benes János. gyar Nemzeti Múzeum könyvtára. XVI. évf. Megjelen év VI. évf. Ára 5 frt. negyedenként. Ára 4 frt. E g y e t e m e s R e g é n y t á r . Kiadják Singer és Wolfner. P o l g á r i I s k o l a . A polg. isk. tan-egyesület közlö VI. évf. Évenként 18 kötet. Ára 9 frt. nye. Szerkeszti dr. Göőz József. XVI. évf., Aug. és szept. É r t e s i t ő az országos keresztény önsegélyző és hónapokat kivéve, havonként egyszer. Ára 2 frt. Az fogyasztási szövetkezet működése köréből. Szerk. P. egyesület tagjai tagdíj fejében kapják. Szabó Endre, kiadja a szövetkezet igazgatósága. VI. évf. E g y e t e m e s P h i l o l o g i a i K ö z l ö n y . Szerk. és ki Havonként. A szövetkezet tagjai ingyen kapják. adják Heinrich Gusztáv, P. Thewrewk Emil és N'émethy F é n y k é p é s z e t i K ö z l ö n y . Szerk. Paschka Gyula; Géza. XVI. évf. A szünidőket kivéve, minden hónap kiadja a fénykópész-ifjak önképző- és segély-egylete. elsején. Ára 6 frt. VI. évf. Havonként. Ára 4 frt. K i s d e d n e v e l é s szülők, kisdednevelők és a neve Az Osztrák-Magyar Monarohia írásban és lésügy barátai számára. Szerk. Dömötör Géza ; kiadja K é p b e n . Előbb Rudolf trónörökös főherczeg ő császári a «Kisdednevelők országos egyleten. XIV. évf. Havon és királyi Fensége kezdeményezéséből és közreműködé ként egyszer. Ara 4 frt. sével, most Stefánia özvegy trónörökösné főherczegnő M a g y a r M é b . Szerk. báró Ambrózy Béla; kiadó Ő császári és királyi fensége védnöksége alatt. A m. kir. tulajdonos a magyar méhészek egyesülete. XV. évf. államnyomda kiadása. Vl. évf. Havonként kétszer. Ara Havonként. Tagoknak ingyen, nem tagoknak 2 frt. 7 frt 20 kr. N e m z e t g a z d a s á g i S z e m l e . Szerk. Jekelfalussy P a l l a s - K ö n y v t á r . Kiadja a «Pallas» irodalmi s József. XV. évf. Ara 6 frt. nyomdai részvény-társaság. VL évf. Havonként egy T e r m é s z e t r a j z i F ü z e t e k . Szerk. Schmidt Sán kötet. Ára 7 frt 20 kr. dor ; kiadja a magyar nemzeti múzeum. XV. évf. : K e r e s z t y é n N é p b a r á t . A Missio- és GusztávMegjelen évnegyedenként. Ára 3 frt. Adolf-Egylet Közlönye. Kiadó Hornyánszky Viktor. T ö r t é n e l m i Tár. Évnegyedes folyóirat. Kiadja a VI. évf. Minden hóban egyszer. Ára 40 kr. magyar történelmi társulat közvetitése mellett a m. tud. A p o l l ó . , Kargyüjtemény. Szerk. Goll János. V. évf. akadémia történelmi bizottsága. Szerk. Szilágyi Sándor, j Havonkint. Ára 2 frt 50 k r . XIV. évf. Ára a történelmi társulat tagjainak 2 frt K é p e s F o l y ó i r a t . A (Vasárnapi Ujság» füzetek 80 kr.; bolti ára 5 frt 20 kr. ben. Szerk. Nagy Miklós : kiadó-tulajdonos a Franklin V e t e r i n a r i u s . Szerk. dr. Hutiray Ferencz; kiadja ! társulat. V. évf. Havonként kétszer. Ára 7 frt 20 kr. a magyarországi állatorvosegylet. XIV. évf. Minden K a t h o l i k n s S z e m l e . Szerk. dr. Kisfaludy A. hó 15-én. Ara 6 frt. Béla; kiadja a Szent-István társulat. V. évf. Meg IX. H I R D E T É S I L A P O K . H a v i K ö z l e m é n y e k . Kévai testvérek ódon mun jelen kéthavonként. Ára nem tagoknak 5 frt. kák tárából. Szerk. Bévai Leo. XII. évf. Havonként. Egészség. Szerk. dr. Fodor József, Kauser József, Vidéken. M a g y a r P a e d a g o g i a i S z e m l e . Tanügyi havi köz dr. Téry Ödön és dr. Tóth Lajos; kiadja az orBzágos N o g r á d m e g y e i H i v a t a l o s É r t e s í t ő . (Balassalöny. Szerk. és kiadja Glatz György. XII. évf. Ára 2 frt közegészségi egyesület. V. évf. Két havonként. Az egye Gyarmat.) Kiadja a jegyzői hivatal. XXIX. évf. H e 50 kr. sület tagjai taglij (3 frt) fejében kapják. tenként. M é h é s z e t i L a p o k . A magyar országos méhészeti H a v i Szónok. Szerk. és kiadó-tulajdonos Ribényi K o l o z s v á r m e g y e H i v a t a l o s K ö z l ö n y e . (Kolozs egyesület közlönye. Szerk. Binder Iván ; XII. évf. Meg Antal. Megjelen havi füzetekben. V. évf. Ára 3 frt. vár.) XIV. évf. Ára 4 frt. jelen havonként egyszer. Ara 3 frt. (A tagok 2 frt tag I p a r ü g y e k . Szerk. Ráth Károly. V. évf. Havon M e g y e i H í r a d ó . Hivatalos hetilap. (Kaposvár.) sági dij fejében kapják.) ként. Ára 4 frt. X. évf. N e m z e t i N ő n e v e l é s . Szerk. Sebestyén Gyuláné; Szabó-Iparosok K ö z l ö n y e . Szerk. és kiadja Cson H á r o m s z é k m e g y e i É r t e s í t ő . iSepsi-Sz.-György.) kiadja a VII. ker. állami tanítónő-képző intézet tanári tos Imre. V. évf. Havonként. Ara 2 forint 40 krajczár. Szerk Vájna Miklós, megyei aljegyző.VIII. évf. Ára 4 frt. testülete. Évenkint 10 füzet. X I . évf. Ára 2 frt. P ó t f ü z e t e k a Természettudományi Közlönyhöz. G y ő r sz. k i r . v á r o s H i v a t a l o s É r t e s í t ő j e . T e l e k k ö n y v i K ö z l ö n y . Szerk. König László; Szerk. Szily Kálmán közreműködésével Entz Géza, Len (Győr.) I I . évf. Hivatalból küldetik. laptulajdonos: a telekkönyvvezetők, országos egyesü gyel Béla és Paszlavszky József; kiadja a m . \. termószetÖsszesen = 5. lete. XII. évf. Havonkint egyszer. Ára 2 frt. tud. társulat. IV. évf. Évnegyedenként. Ára a Köz T ű z o l t ó - K ö z l ö n y . Szerk. Bárány N. E r n ő ; fő lönynyel együtt 6 frt. X. F O L Y Ó I R A T O K . munkatárs Gorecky Zsigmond; kiadó és tulajdonos B u d a p e s t i L á t o g a t ó k L a p j a . Szerk. Szálai a budnpesti önkéntes tűzoltó-testület. XII. évf. Havon Mihály ; kiadó-tulajdonosSzalai M. I I I . ,évf. Havonként Budapesten. ként. Ara 2 frt 40 kr. magyar, német és franczia szöveggel. Ára 3 frt 20 kr. E r d é s z e t i Lapok. Az országos erdészeti egyesület Gyümölcsészeti és Konyha-Kertészeti Füze C s a l á d i R e g é n y t á r . Szerk Ribényi Antal. IV. évf. közlönye. Szerk. Bedő Albert; főmunkatárs Divald t e k . Kiadja az országos magyar gazdasági egyesület. Havonként. Ára 2 frt. Adolf ,és Horváth Sándor. XXX. évf. Havonként egy Szerk. Baranyay István. X I I . évf. Havi füzetekben. M a g y a r N y o m d á s z a t . Szerk. és kiadja Pusztai szer. Ára 8 frt. Ara 4 frt. Ferencz. IV. évf. Havonként. Ára 3 frt. N y e l v t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k . Szerk. Budenz J é P á s z t o r . Egyházszónoklati folyóirat. Szerk. H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . Szerk. Rónai József; kiadja a magyar tudományos akadémia. XXX. és kiadja Lepsényi Miklós; társzerk. Hajóssy Gy. I Horváth Jenő. I I I . évf. Évnegyedenként. Ára 4 frt. évf. Evenként 3 füzetben. Ara 3 frt. Krizánt X I I . évf. Havi füzetekben. Ara 4 frt. S z e n t - L á s z l ó - T á r s u l a t i É r t e s i t ő . Szerk. és G y o r s í r á s z a t i Lapok. Szerk. Vikár Béla, kiadja 1 2 R ö p i r a t . Antisemitikus folyóirat. Havi folyó kiadja az igazgatóság. IV. évf. Évenként legalább a budapesti magyar gyorsíró-egylet. XXIX. évf. Éven irat. Szerk. és kiadja Istóczy Győző. X I I . évf. Ára 1 frt kétszer. Társulati tagok ingyen kapják. ként tízszer. Ara 1 frt 50 kr. 50 kr. Szt.-Lukácsfürdő. Szerk. és kiadja a Szt.A k a d é m i a i É r t e s í t ő . A magyar tud. akadémia K ö r l e v é l . A budapesti kereskedő ifjak társulata Lukácsfürdő igazgatósága. Fürdőorvos: dr. Doctor megbízásából szerk. Szily Kálmán főtitkár. Megjelen közlönye. Szerk. Tóth Kálmán. XI. évf. Havonként egy Frigyes. IV. évf. Minden évben május 1. és nov. 1-én. minden hó 15-én. XXV. évf. Ara 3 frt. szer. Ara 1 frt, társulati tagoknak ingyen jár. B u d a p e s t i Gyorsíró. Szerk. dr. Rónay Károly; Századok. A magyar történelmi társulat közlönye. M a g y a r P h i l o s o p h i a i Szemle. Szerk. és kiadja kiadja a budapesti magyar gyorsiró-egyesület. IV. évf. Szerk. Szilágyi Sándor. XXV. évf. Minden hó 15-én Bokor József. X. évf. Két havi füzetekben. Ára 5 frt. Ara 1 frt 50 kr. (aug. és szept. hónapokat kivéve). Ára 6 f r t ; a tár L a T o i l e t t e . A férfiszabók szaklapja. Szerk. és K ö z l e k e d é s . Szerk. Gömöri Lajos. I I I . évf. Havon sulat tagjai tagdíj (5 frt) fejében kapják. kiadótulajdonos Krausz Adolf. X. évf. Havonként ként. Ára 6 frt. A r c h a e o l o g i a i É r t e s í t ő . Kiadja a m. tud. akadé egyszer magyar és német szöveggel. Ára 3 frt. A M a g y a r T i s z t v i s e l ő k Országos E g y e s ü l e mia. Szerk. Hampel József. XXV. (Uj folyam XL) Ötször H a v i F ü z e t e k . Szerk. Dvorzsák János. X. évf. t é n e k É r t e s í t ő j e . Szerk. Jankovich István, egyleti évenként, febr., ápr., jun., okt. és decz. 15-én. Ára 6 frt, Ara 4 frt. titkár. I I . évf. Negyedévenként. A tagok ingyen kapják. a társulat tagjai 5 frt tagsági díjban kapják. Ú t m u t a t ó . A magyar és közös közlekedési válla B u d a p e s t i S a k k - S z e m l e . Szerk. Makovetz Gyula; Országos K ö z é p i s k o l a i T a n á r e g y e s ü l e t i Köz latok hivatalos menetrendkönyve. Kiadja a «Vasúti és kiadja ,a "budapesti sakkozó-társaság*. I I I . évf. Havon l ö n y . Szerk. Volf György. XXIV. évf. A nagy szünetet Közlekedési Közlönyt szerkesztősége. X. évf. Évenként ként. Ara 2 frt. kivéve, minden hó elején. A tagok tagsági dij (4 frt) 8—10-szer, rendesen a hó első napjaiban. Ára 5 frt. B u d a p e s t E r z s é b e t v á r o s k ü l t e r ü l e t e Társas fejében kapják. H a l á s z a t i Lapok. Kiadja az orsz. halászegyesü k ö r é n e k É r t e s í t ő j e . Szerk. Kócsy Ferencz. I H . évf. M a g y a r M é r n ö k - és É p í t é s z - E g y l e t K ö z l ö n y e . let. X. évf. Két havonként. Ára 3 frt. Az egyesület Havonként. A kör tagjai ingyen kapják. Szerk. Dobiecky Sándor. XXIII. évf. Két havonként. Ara tagjai ingyen kapják. K ö n y v k e d v e l ő k L a p j a . Gerő és Kostyál anti10 frt. Mathematikai és Természettudományi Érte quáriumának időszaki közlönye. I I I . évf. Ingyen küldetik. T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . Kiadja a magyar sítő. Szerk. König Gyula; kiadja a Magyar Tudomá M e n t ő k Lapja. Szerk. Burián Aladár, Chyzer természettudományi társulat. Szily Kálmán közreműkőnyos Akadémia. IX. évf. Havi füzetekben. Ára 3 frt. I Béla, dr. Fodor Géza, dr. Korányi Sándor, dr. Nékám Szerk. és kiadótulajdonos Diamant Manó. I I I . évf. Ára 3 frt. Moor é s V i d é k e . (Moór.) Szerk. Ormay Endre.; tulajdonos Szoldics Gyula. I I I . évf. Ara 5 frt. C s o n g r á d m e g y e . (Szentes.) Szerk. és laptulajd. Sz. Kovács Pál. I I I . évf. Hetenként kétszer. Ara 5 frt. (Két évig szünetelt.) Ú j p e s t i H í r l a p . Szerk. Erschinger János; kiadó tulajdonosok Kaczander és Fuchs. I I I . évf. Ára 4 frt. Z e n t a é s V i d é k e . (Zenta.) Szerk. Harsányi J á n o s ; kiadó-tulajdonos Schvarcz Sándor. I I I . évf. Ára 4 frt. Z e n t a i K ö z l ö n y . (Zenta.) Szerk. Fischer Jákó ; kiadó-tulajd. Klenóczy és Biró. I I I . évf. Ára 5 frt. Rábaköz. (Kapuvár.) Szerk. és kiadó-tulajdonos Hevesi János. I I . évf. Ara 4 frt. Z ó l y o m m e g y e i Lapok. (Beszterczebánya.) Szerk. és kiadó Machold Fülöp. I I . évf. Ara 4 frt. H . - B ö s z ö r m é n y . (Hajdú - Böszörmény.) Szerk. dr. Gacsó K á l m á n : kiadó-tulajd. Maróczy M. József. II. évf. Ára 4 frt. K e c s k e é s V i . i é k e . (Uj-Kecske.) Szerk. és kiadótulajd. Petróczy József. I I . évf. Ára 4 frt. K u n - H a l a s . (Halas.) Szerk. és kiadó-tulajd. Práger Ferencz. I I . évf. Ara 4 frt. L e h e l K ü r t j e . (Jászberény.) Szerk., Simon Fe rencz; kiadó-tulajd. Pethes Pál. I I . évf. Ára 4 frt. M á t é - S z a l k a . (Máté-Szalka.) Szerk. Havas Gyula; kiadó-tulajd. Seper Kajetán. I I . évf. Ára 4 frt. M á t r a v i d é k e . (Gyöngyös.) Szerk. és kiadó-tulajd. Bakó Emil. I I . évf. Ára 4 irt. R a d n a - L i p p a é s V i d é k e . (Lippa.l Szerk. és kiadó-tulajd. Kishalmy Ferencz. I I . évf. Ara 4 frt. S e l m e c b á n y á i H i r a d ó . , (Selmeczbánya.) Szerk. Altman I m r e ; kiadók Jrerges Ágost özv. és fia. I I . évf. Ara 4 frt. S z a r v a s és V i d é k e . (Szarvas.) Szerk. és kiadótulajd. Varga József. I I . évf. Ára 5 frt. S z e p e s i K ö z l ö n y . (Szepesváralja.) Szerk. dr. Zelenyák János. I I . évf. Ara 4 frt. T i s z a v i d é k . (Csongrád.) Szerk. Eder J á n o s ; ki adó-tulajd. Szilber J.-né. I I . évf. Ára 4 frt. A r a n y o s V i d é k . (Torda.) Szerk. és kiadó-tulajd. K. Weress Sándor. I. évf. Ára 4 frt. B é k é s m e g y e i H i r l a p . (Békés - Csaba.) Szerk. Liptai Kornél; kiadó-tulajd. Lepage Lajos. I. évf. Hetenként kétszer. Ára fi frt. C s o n g r á d m e g y e i H i r a d é . (Szentes.) Szerk. és kiadó-tulajd. Szántó Lajos. I. évf. Ára 3 frt. K a l o t a s z e g . (Bánffy - Hunyad.) Szerk. Bölöni László. I. évf. Ára 4 frt. K e s z t h e l y i H i r l a p . (Keszthely.) Szerk. Hoffmann S o m a ; kiadó-tulajd. Mérei Ignácz. I. évf. Ára 5 frt. K u n s á g i H i r d e t ő . (Kisújszállás.) Szerk. és kiadótulajd. Jámbor Tivadar. I. évf. Ára 2 frt. T a p o l c z a é s V i d é k e . (Tapolcza.) Szerk. és kiadótulajd. Feleki Alajos. I. évf. Ára 5 frt. T a t a - T ó v á r o s é s V i d é k e . (Tata.) Szerk. Kábik József Géza; kiadó-tulajd. özv. Kopasz Józsefné. I. évf. Ara 5 frt. T o l n a v á r m e g y e . (Szegzárd.) Szerk. és laptulajd. dr. Leopold Kornél; főmunkatárs Bodnár István. I. évf. Ara 6 frt. T ú r k e v e . (Túrkeve.) Szerk. és kiadó-tulajd. Felföldy György. 1. évf. Ára 4 frt. V á r m e g y e é s K ö z s é g . (Zilah.) Szerk. Kiss E m i l ; kiadó-tulajd. Weiszberger Soma I. évf. Ára 4 frt. Z e n t a i N é p l a p . (Zenta.) Szerk. és laptulajdonos Kozics Aladár. I. évf. Ára 5 frt. Összesen = 147.
5. SZÁM. 1891. xxxvni. ÉVFOLTAM.
Lajos; kiadja Burián Aladár. I I I . évf. Havonként. Ara 3 frt. T u r i s t á k Lapja. Szerk. dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv, kiadja a magyarországi Kárpát egyesület budapesti osztálya. I I I . évf. Havonként. Ára 3 frt. Tagok 2 frt tagsági dij fejében kapják. P r o t e s t á n s Szemle. Szerk. Kenessey Béla. A magyar protestáns irodalmi társaság kiadványa. III. évf. Évnegyedenként. Ára 4 frt. A Czimbalom. Szerk. Csengeri Gyula; kiadó tulajdonos Klökner Gyula zeneműkiadó. I I . évf. Havon ként. Ara 4 frt. Zenemellókletekkel 10 frt. E t h n o g r a p h i a . A magyarországi néprajzi társaság értesítője. Szerk. dr. Hermán Antal és Katona Lajos. H. évf. Havonként, (aug. és szept. hónapokat kivéve.) A társaság tagjai 3 frt tagsági dij fejében kapják. A F ő v á r o s K ö z é l e l m e z é s e . Szerk. és kiadó tulajdonos Pichler N. István. I I . évf. Havonként. Ára a «Főváros »-sal együtt 6 frt. Gyorsíró. Szerk. Vargay István; kiadja a bpesti VII. ker. áll. főgymn. «Stolze-Fenyvesy» gyorsiró-kör. II. évf. Havonként. Tagok ingyen kapják. * H i t t u d o m á n y i ,Folyóirat. Szerk. és kiadja dr. Kiss Jáaos. I I . évf. Évnegyedenként. Ára 4 frt. Szövetkezés. Közgazdasági folyóirat. Szerk. Bernát István. I I . évf. Havonként. Ára 1 frt. Izr. T a n ü g y i E l l e n ő r . Szerk. és, kiadó-tulajd. dr. Zsengeri Samu. I I . évf. Havonként. Ára 1 frt 50 kr. K ö z e g é s z s é g ü g y i S z e m l e . Szerk. dr. Oláh Gyula. II. évf. Havonként. Ára 6 frt. S z á n t ó v e t ő k Lapja. Szerk. Serfőző Géza. PestPilis-Solt-Kis-,Kun várm. gazd. egyes, közlönye. II. évf. Havonként. Ára 2 frt. Ébredjünk é s Egyesüljünk. Szent Péter Lánczszövetségének hiv. közlönye. Szerk. Szent-István írói kar; népvezér: Kapisztrán. I. évf. Havonként. Ára 3 frt. É l e t . Szerk. dr,. Katona Lajos; kiadják többen. I. évf. Havonként. Ára 6 frt. Férfiszabók K ö z l ö n y e . Szerk. Kiss Károly. I. évf. Havonként. Ára 4 frt. Grafikai S z e m l e . Szerk. Tanay József; főmun katárs Bauer J. M . ; kiadó-tulajd. a, «Könyvnyomdá szok Szakkörén. T. évf. Havonként. Ára 2 frt. H i v a t a l o s É r t e s í t ő j e a Budapest fővárosi sütők-, czukrászok- és mézeskalácsosok ipartestületének. Szerk. dr. Huszár Kálmán. I . évf. Havonként. Ára 4 frt. (Magyar és német szöveggel.) I r o d a l o m t ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k . Szerk. dr. Ballagi Aladár; kiadja a m. tud. akadémia. I. évf. Évnegyedenként. Ára 5 frt. K l i n i k a i Füzetek. Szerk. dr. Donáth Gyula. I. évf. Havonként. Ára 4 frt. N e m z e t g a z d a s á g i í r ó k Tára, kiadja a m. tud. akadémia nemzetg. és statist. bizottsága. I. évf. Három hetenként. 10 füzet ára 5 frt. P é n z ü g y i és Gazdasági Tájéko,zó. Szerk. és kiadja Bánffi Iván. I. évf. Havonként. Ára 10 frt.
81
VASÁBNAPI UJSÁG.
ág. hitv. ev. theologiai ifjúság. XII. évf. Minden hó végén. Ara 2 frt A K a t h . Hitterjesztés Lapja. (Nagyvárad.) Ké pes folyóirat. Szerk. és kiadó Nogely István; X I . évf. 6 füzet évenként. Ára 3 frt. M a g y a r F ö l d m i v e s . (Gyúró.) Gazdászati havi fü zet. Szerk. ós kiadja Vasadi Balogh Lajos. X. évf. Ára 1 frt. Népiskolai Lapok. (Sopron). Szerk. és laptulaj donos Tormássy János. X. évf. Havonként. Ara 3 frt. Gyakorlati Bibliamagyarázatok. (Gyoma.) Szerk. Garzó Gyula; főmunkatársak Könyves Tóth ' Kálmán és Barakonyi Kristóf. X. évf. Minden két hóban. Ara 4 frt. V e g y t a n i Lapok. (Kolozsvár.) Szerk. és kiadja Fabinyi Rudolf. X. évf. Negyedévenként. Ára 4 trt. H o n t i Gazda. (Ipolyság.) A megyei gazdasági egylet közlönye. Szerk. Pongrácz Gejza. IX. évf. Idő höz nem kötött számokban. Ára 2 frt; az egylet tagjai ingyen kapják. V a s v á r m e g y e i T a n ü g y i Értesitő. (Szombat hely.) A vasmegyei tanitó-testület hivatalos közlönye. Szerk. Barabás György Sárvárott; szerkesztőtárs Kreutz Ede. IX. évf. Minden hó 10-én. Ara nem tagoknak 1 frt. N ó g r á d m e g y e i Gazdasági E g y e s ü l e t É r t e s í tője. (Balassa-Gyarmat.) Szerk. Fáy Árpád. IX. évf. Minden második hóban. Ara nem tagoknak 1 frt. Gazdasági Közlöny. (Komárom.) A komárom megyei gazdasági egyesület havi értesítője. Szerk. Sarlay Károly. IX. évf. Egyleti tagoknak ingyen jár. Mezőgazdasági Szemle. (Magyar-Ővár.) Szerk. és kiadják Cserháti S,ándor és dr. Kossutány Tamás. IX. évf. Havonként. Ára 5 frt. Az E r d é l y i M ú z e u m - E g y l e t K i a d v á n y a i . (Ko lozsvár.) VIII. évf. Évnegyedenként. A helybeli tagok 3 frt, nem helybeliek 2 frt tagsági dij fejében kapják. K e s z t h e l y - V i d é k i G a z d a k ö r . (Keszthely.) Szerk Hensch Árpád; kiadja a Keszthely-Vidéki Gazdakör. VIII. évf. Havonként. Ara nem tagoknak 1 frt. Önkénytes Tűzoltó. (Pápa.) Szerk. ós laptulaj donosok Szokoly Ignácz és Kosa Gusztáv. VIII. évf. Havonként. Ara 2 frt. Pozsonymegyei Gazdasági E g y e s ü l e t É r t e sítője. (Pozsony.) Szerk. Földes Gyula.VIII. évf. Minden két hólian. Tagok tagsági díjban kapják. T a n o d á i Közlöny. (Veszprém.) Szerk. Nagy La jos; kiadó-tulajdonos: «A Somlyóví lóki evang. Tanitó egylet*. VIII. évf. Évenként 4—6 szám. Az egylet tagjai ingyen kapják. Gyámintézet. (Lovászpatona.) A magyarhoni egye temes evang. gyámintézet közlönye. Szerk. Bognár Endre. VIII. évf. Évenkint háromszor. Ingyen küldetik. B e r e g m e g y e i Tanügy. (Beregszász.) Szerk. Zágoni Károly; kiadja a «Beregmegyei általános tanitóegyesület». V I I . évf. Havonként. Ára 2 frt. Sárospataki Ifjúsági K ö z l ö n y . (Sárospatak.) Szerk. Finkey Ferencz; kiadja az «Irodalmi önképzőtársulat». VI. évf. Minden hó 15-én. Ara helyben 1 frt 60 kr.; vidékre 1 frt 75 kr. Gazdasági Értesitő. (Csik-Szereda.) Szerk. T. Vidéken. Nagy I m r e ; kiadja a csikmegyei gazdasági egyesület. VII. évf. Évnegyedenként. Ara 1 frt, évdíjas tagok Jézus Szent S z i v é n e k H i r n ö k e . (Kalocsa.) Szerk. és kiadja Tóth Miké. XXV. évf. Havonként. Ára ingyen kapják. Máramarosi Tanügy. (M.-Sziget.) Szerk. Bökényi 1 frt 50 kr. Dániel; kiadó-tulajdonos a «Máramarosi megyei tank. K e r e s z t é n y M a g v e t ő . (Kolozsvár.) Szerkesztik és által. tanitó-egyesület». VII. évf. Július és augusztus kiadják Péterfi Dénes és Kovács János. XXI. évf. Kéthavi hónapokat kivéve havonként egyszer. Ara 2 frt 50 kr. füzetekben. Ára 2 frt 40 kr. N é p n e v e l é s i Közlöny. (Nagyvárad.) A Bihar K ö z l ö n y a debreczeni «Hittanszaki önképző tár megyei népnevelési egyesület hivatalos értesítője. Szerk. sulat* köréből. (Debreczen.) Szerk. Jánossy Zoltán és Winkler Lajos. VII. évf. A nagy szünidőt kivéve havon Szabó Béla. XXI. évf. Az iskolai év alatt 8 számban ként. Az egylet tagjai ingyen kapják. minden hó 15-én. Ara helyben 1 frt 50 kr., vidékre K a t h o l i k n s H i t o k t a t á s . (O-Becse.) Szerk. és ki 1 frt 70 kr. adó Fonyó P á l ; főmunkatársak dr. Walther Gyula és Soproni Gyorsíró. (Sopron.) Szerk. Pröhle Hen dr. Wayand Géza. VI. évf. Havonként. Ara 3 frt. rik és Mikola Sándor; kiadja az evang. lyceumi gyors P á p a i Ifjúság Lapja. (Pápa.) Szerk. Fülöp Jó írókor. XVII. évf. zsef, szerkesztőtársak Medgyaszay Vincze és Sán T ö r t é n e l m i ós R é g é s z e t i É r t e s i t ő . (Temesvár.) dor Jenő. VI. évf. A nagy szünidőt kivéve havonként. A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat közAra 1 frt 50 kr. iönye. Szerk. Patzner István főtitkár. XVII. évf. Év Szűz M á r i a V i r á g o s K e r t j e . (Kalocsa.) Szerk. negyedes fűzetekben. A társulat tagjai ingyen kapják. Tóth Miké. VI. évf. Havi füzetekben. Ára 1 frt. Nem tagoknak 4 frt. Báes-Bodrogh Vármegyei Történelmi Tár Gazdasági N é p l a p . (Pécs.) A baranyamegyei sulat Évkönyve. (Zombor.) Szerk. Grosschmid Gábor. gazd. egyesület hivatalos közlönye. Szerk. Liebbald VI. évf. Évenként 3—5 füzet. Pártoló tagok évdljuk Béni. XVII. évf. Minden hó 1. napján. Ara nem tagok (3 frt) fejében kapják. Gazdasági É r t e s i t ő . (Zombor.) Szerk. Rombay nak 1 frt. , , , . - , . -r DezBŐ. VI. évf. Havonként egyszer. Az egyesület tag Ii-odalmi S z e m l e . (Eger.) Szerk. és kiadja Luga jai ingyen kapják. Ára 2 frt. László. XVI. évf. Minden hó l-jén. Ara 1 forint. T a n i t é b a r á t . (Győr.) S,zerk. és kiadja Szili Be O r v o s - T e r m é s z e t t u d o m á n y i É r t e s i t ő . (Kolozs nedek. VI. évf. Havonként. Ara 2 frt. vár.) Kiadja a kolozsvári orvostermészettudományi Borromaeus. (Győr.) Katholikns hitszónoklati társulat. Szerk. Belky János, Koch Antal. XVI. évf. folyóirat. Szerk. és kiadják, Horváth Lajos és Varga Havonként. _ , János. V. évf. Havonként. Ara 4 frt. I s t e n I g é j e szent beszédekben. (Esztergom.) bzerk. Görög szert. k a t h . Hitszónok. (Ungvár.) Szerk. Jagicza Lajos, ravazdi lelkész ; kiadja Buzárovics Gusz Melles Emil. V. évf. Havonként. Ara 2 forint táv. XVI. évf. Havonként. Ara 2 forint. Az Iskolakert. (Arad.) A népiskolai tanügy M a g y a r N ö v é n y t a n i Lapok. (Kolozsvár.) Szerk. reformját czélozó havi közlöny. Szerk. és kiadja Graés kiadja Kánitz Ágost. XV. évf. Havonként. Ara 3 frt. szel János. V. évf. Ára 1 frt 20 kr. H a v i K ö z l ö n y . Az elméleti és gyakorlati lelkipaszK a l a u z a népiskolai nevelő-oktatás terén. (Nagytorsá" köréből. (Temesvár.) Szerk.-kiadó Tpkody Ödön i szombat.) Szerk. Regóczy József; főmunkatárs Boroés Patzner István. XIV. évf. Havonként. Ara 4 forint. i missza István, Concila Emil és Schultz Imre. V. évf. T e r m é s z e t t u d o m á n y i F ü z e t e k . (Temesvár.) Ki i Évnegyedenként. Ara 2 frt. adja a délmagyarországi természettudományi társulat. M a g y a r Sión. Egyházirodalmi folyóirat. (Eszter Szerk. Valló Vilmos és dr. Tauffer Jenő. XIV. évf. Év gom ) Fel. szerk dr. Prohaszka Ottokár, dr. Walter negyedenként. Ára 4 frt, a társulat tagjai ingyen kapjak. Gyula ; szerk. és kiadják a papnöveldéi tanárok. IV. évf. G y ő r v i d é k i T a n i t ó e g y l e t É r t e s í t ő j e . (Győr.) Havi fűzetekben. Ára 6 frt. , Szerk. Jilg J. Ede. XIII. évf. Havonként. Ara nem tagok V e s z p r é m m e g y e i Gazdasági E g y e s ü l e t É r t e nak 1 frt. , ,,.•„..-.. sítője. (Veszprém.) Szerk Nagy Iván. V. évf. Min P r o t e s t á n s P a p . (Kölesd.) Szerk. es kiadjak Lagden két hóban. Az egyesület tagjai ingyen kapják ler Sándor és Kálmán Dezső. XII. évf. Havi füzetekben. A r m e n i a . (Szamosujvár.) Szerk. és kiadó-tulajd. Nyom. Kecskeméten. Ára 4 frt. Szongott Kristóf. V. évf. Havi füzetekben. Ara 4 frt. E g y e s ü l e t i É r t e s i t ő . (Szombathely.) A vasmegyei A B é k é s m e g y e i Gazdasági E g y l e t Értesítője. gazd. e ^ e s ü l e t megbizásából. Szerk. H. Gothard Sándor (Békés-Csaba.) Szerk. Zsilinszky Mihály. V. évf. és Röszler Károly. X I I . évf. Havonként. Ara nem Évenként 4—6 szám. Társulati tagok ingyen kapjak. tagoknak 1 frt. ... , _, , E r e d e t i M a g y a r D a l t á r . (Déva.) Szerk. és ki G a z d a s á g i É r t e s i t ő . (Sátoralja- CJjhely.) Szerk. adja Hoós János. V. évf. Havi füzetekben. Ara 6 frt. Löcherer Andor; kiadó-tulajdonos a .Zemplénmegyei É r t e s i t ő . (Szeged.) A szegedi tisztviselők .Össze gazdasági egyesület*. XII. évf. Ára 2 frt. tartás, czimű önsegélvző szövetkezetének közlönye. G a z d a s á g i É r t e s i t ő . (Sopron.) Szerk. Moll Ár Szerk. Mocsári Béla. V. évf. Havonként s a szövet min. A .Sopronmegyei gazdasági egyesület* közlönye. kezet tagjai ingyen kapják. . XII. évf. Minden évben legalább 6-szor. Ara 2 frt. N é p i s k o l a i Közlöny. (Mezőtúr.) Szerk. es ki G o n d o l a t . (Pozsony.) Theologiai és philosophiai folyóirat. Szerk. Thnró Károly; kiadja a magyarhoni
adják Kecskeinóthy László, és Farkas Imre V. évf. Havonként. Ára 3 frt. Nevelés. (Losoncz.) Szerk. Ember János ós Hitter Ferencz; fel. szerk. Peres Endre. V. évf. Havonként. Ára 3 frt. Rózsa-Újság. (Pécs-Szabolcs.) Szerk. és kiadja dr. Kaufmann Ernő. V. évf. Havonként. Ára 2 frt. A T o r o n t á l m e g y e i Gazdasági E g y e s ü l e t É r tesítője. (Nugy-Kikinda.) Szerk Bartók Géza. V. évf. Havonként egyszer. Ára egyleti tagoknak 1 írt, nem tagoknak 2 Irt. Törekvés. (Sopron.) Szerk. Vojtkó P á l ; kiadja a soproni ev. tbeologia «Győry Vilmos* köre. V. évf. Havonként. Ára 2 frt. Kalauz (Vác/.'l a sikitné nák oktatása és nevelése terén. Havi folyóirat. Szerk. Scherer István. IV. évf. Ára 2 frt 50 kr. U n i t á r i u s Közlöny. | Kolozsvár.) Szerk. Nagy Lajos és Boros György; kiadja a «Dávid Ferenczn egylet. IV. évf. Savónként. Ara 1 frt 20 kr. E g y l e t i Értesitő. (Deés.) A s/.olnok-dobokamegyci gazdasági egylet hivatalos közlönye. Szerkeszti Szemmáry József. IV. évf. Minden hó 5-én. Egyleti tagok ingyen -kapják. E g y l e t i É r t e s i t ő . (Nagy-Kanizsa.) Hivatalos Tan ügyi közlönye a «Keszthely és Sümegh esp. kerületek hez tartozó rom. kath. tanitó-egylet»-uek. Szerk. Pozsogár Gyula. VI. évf. Évenként Íegfölebb kétszer. Egyleti tagok ingyen kapják. A Győri P i n o z é r - E g y l e t H a v i Értesítője. (Győr.) Szerk. 'Wiedeinann J á n o s ; kiadja a «Győri Piuczér-egylet*. IV. évf. Havonként. Egyleti tagok ingyen kapják. Magyarországi P a p i I m a e g y e s ü l e t Értesítője. (Győr.) Szerk. Varga János. IV. évf. Félévenként. Ára 1 Irt. A Mátra. (Gyöngyös.) A magyarországi Kárpát egyesület Mátra- osztályának közlönye. Szerk. Visontai Henrik; kiadja a M. Kt. E. Mátraosztálya. IV. évf. Időközönként. A. M. Ü. tagjainak ingyen jár. N é p t a n í t ó . (Aranyos-Marót.) Szerk. Brunczlik Imre ; kiadó-tulajdonos Németi Annin. IV. évf. Ára 1 frt. Petőfi-Mnzonm. (Kolozsvár.) Kiadják: dr. Csernátoni Gyula, dr. Ferenczi Zoltán, Korbuly József. IV. évf. Minden két hóban. Ára 2 frt 50 kr. E v a n g é l i k u s Népiskola. (Sopron.) Szerk. Kapi Gyula és Papp József; kiadja Litfass Károly. I I I . évf. Havonként. Ara 2 frt. K a t h o l i k n s H i t v é d e l m i Folyóirat. (Pozsony.) Szerk. ,és tulajdonos Lepsényi Miklós. I I I . évf. Havon ként. Ára 4 frt. A Devecser V i d é k i Gazdakör* Értesítője. (Pápa.) Szerk. Szauter Ignácz. I I I . évf. Havonként. Á Gazdakör tagjai ingyen kapják. Értesitő. A szatmármegyei "Irodalmi Kör» köz lönye. (Szatmár.) Szerk. Sarmaságh Géza. I I I . évf. Évnegyedenként. A kör tagjai ingyen kapják. H i t s z ó n o k l a t i F o l y ó i r a t . (Szeged.) Szerk. Krakecz és Urbán. I I I . évf. Havonként. (Ára 4 frt. Ifjúság Lapja, iBeszterczebánya.) Szerk. és ki adja Kristóf János. I I I . évf. Havonként. Ara 2 frt. K á n t o r o k Lapja. (Vasvár.) Szerk. és kiadja Barabás István. I I I . évf. Havonként. Ara? Magyar Ifjúság Rózsafüzére. (Székesfehérvár). Sjzerk. Kálmán K. és Kalocsai A. I I . évf. Havonként. Ara 1 frt 50 kr. Gyorsírók Lapja. (Nagyvárad.) Szerk ós kiadja Adorján Emil. I I . évf. Havonként. Ára 1 frt 50 kr. K i s P i l l a n g ó k . (Kecskemét.) Szerző és kiadó Somogyi János. I I . évf. Havi folyóirat. Ára 2 frt. K i s Művész. (Déva.) Ifjúsági zenelap. Szerk. és kiadja Hoós János. I. évf. Ára 4 frt. A «Tolnamegyei gazdasági e g y e s ü l e t É r t e sítője. (Szegzárd.) Szerk. dr. Roboz Zoltán. I. évf. Kéthavonként. A társulat tagjai ingyen kapják. Összesen = 187. XI. V E G Y E S M E L L É K L A P O K . Budapesten. Szemészet.— Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan. Szerk. Fodor József, tanár. Az «Orvosi Hetilap» mellékletei. Honvédorvos. A •Gyógyászat* havi melléklete. Curiai Határozatok. Á «Jogtudományi Közlönyt melléklapja. A B u d a p e s t i K ö z l ö n y H i v a t a l o s Értesítője. XIX. évf. Hetenként hatszor. V i l á g k r ó n i k a . A (Vasárnapi Újság* és (Politikai Újdonságok' s a «Képes Néplap* melléklapja. XV. évf. Uj Budapest. A 'Budapesti képes heti mellék lete. (Elczlap.) X I I I . évfolyam. Ára a főlap nélkül 3 frt. Magyar G y ó g y t e r e m . Melléklet a (Közegészség ügyi Kalauz»-hoz. XII. évf. H i t e l e s Sorsolási T u d ó s í t ó . A (Magyar Pénz ügy* melléklapja. XI. évf. Minden fontos húzás után. M u n k a után. A (Magyar Nők Lapja* szépiro dalmi melléklapja. X. évf. A • P é n z ü g y i Közlöny* melléklapja. A «Budapest» R e g é n y csarnoka. Heti mellék lap. IX. évf T a l á l m á n y o k leírása. A (Magyar Ipar* heti melléklete. IX. évf. P o l g á r i Törvénykezés. A (Büntető Jog Tára* melléklapja. V I I I . évf. Gyakorié Gyorsíró. A (Gyorsírászati Lapok* melléklapja. Szerk. Markovics Iván.VI. évf. Ara 1frt50 kr. S z é p i r o d a l m i Kert. Havi melléklet a (Magyar Állam»-hoz. VI. évf. A (Nemzeti Hírlap* Könyvtára. VI. évf. Meg jelenik hetenként. J o g e s e t e k Tára. Melléklet a (Jog.-hoz. Munka után. A (Hírmondó* heti melléklapja. H L évf. H ö l g y e k Lapja. A (Képes Családi Lapok* heti ; melléklete. I I L évf. A ( P e s t i Hirlap* Sorsolási Melléklete.III.évf. Havonként kétszer.
82
VASAKNAPI Ü J S A G .
5. SZÁM. 1891. x x x v m . ÉVFOLYAM.
5 SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. Vidéken. G a z d a s á g i É r t e s í t ő . (Nyíregyháza.) X I I . évfolyam. A tNyirvidék» melléklete. A Z a l a m e g y e i Gazd. Egyesület Értesítője. (Zala-Egerszeg.) A «Z:iiaruegye» melléklapja. X. évf. G a z d a s á g i É r t e s í t ő . (Nyitra.) Szerk. Szakács Péter. IX. évf. Két havonként. A nNyitrai Közlöny* melléklete. G a z d a s á g i É r t e s í t ő . (Nyitra.) A nNyitramegyei Közlöny» kéthavi melléklete. V I I . évf. G a z d a s á g i É r t e s í t ő . (Szatmár.) A «Szainos» heti melléklapja. VII. évf. A T o r o n t á l H i v a t a l o s M e l l é k l e t e . (Nagy-Becs kerek.) VI. évf. Hetenként egyszer. A B o r s o d ' G a z d a s á g i R o v a t a . (Miskolcz.) Szerk. S. Biró Géza. VI. évf. Kéthetenként. M é h é s z e t i K ö z l ö n y . (Kolozsvár.) .Az «Erdélyi Gazdán önálló melléklete. V. évf. C e c i l i a . (Eger.) Kath. egyház-zenei szaklap. A «Népiskolni tanügyn havi melléklapja. I I I . évf. Ara kü lön 1 fi-t 50 kr. H ö l g y e k L a p j a . (Szekszárd.) «Szekszárd Vidéken havi melléklapja. 111. évf. • T ö r t é n e t , R é g é s z e t és N é p r a j z . (Pécs.) A nPécsn melléklapja. I I I . évf. Havonként. I r o d a l o m , T n d o m á n y é s M ű v é s z e t . (Pécs.) A «Pécs» havi melléklapja. I I . évf. P é n z ü g y é s K ö z g a z d a s á g . (Pécs.) A «Pécs» havi melléklapja. I I . évf. N e v e l é s é s K ö z o k t a t á s . (Pécs.) A «Pécs» havi melléklapja, n évf. S z é p i r o d a l m i K ö z l ö n y . (Alsó-Lendva.) Az «AlsóLendvai Hiradó» heti szépirodalmi melléklete. Szerk. Vachott Károly. II. évf. Összesen = 36. 1890-BEN
MEGSZŰNT E A P O K IRATOK.
zási Közlöny. — Adók és Illetékek Közlönye. — Fém ipar. — A Birtokos. — A Kőfaragó. —• Magyar vas-, fém- és gépipar Szakközlönye. — Központi Merkúr. — Szülészeti Közlöny. — Gyorsíró. — Zenevilág. — Gép csarnok. (Devecser.) V I I I . V i d é k i l a p o k (nem politikai tárta ómmal): Zentai Közlöny. — Mátravidóke. (Gyöngyös.) — Ta polcza és Vidéke. (Tapolcza.) — Csongrádmegyei Hir adó. (Szentes.) — Zentai Néplap. (Zenta.) — Szepesi Közlöny. (Szepesváralja.) — Kun-Halas. (Halas, i — Tata-Tóváros és Vidéke. (Tata.) — Szarvas és Vidéke. (Szarvas ) — Lehel kürtje. (Jászberény.) — Kecske és Vidéke. (Uj-Kécske.) — Tiszavidék. (Csongrád.) — Keszthelyi Hirlap. (Keszthely.) — Kunsági Hirdető. (Kisújszállás.) — Vármegye és Község. (Zilah.) — Bé késmegyei Hirlap. (Békés-Csaba.) — H.-Böszörmény. (H.-Böszörmény.) — Tolnavármegye. (Szegzárd.) — Selmeczbányai Hiradó. (Selmeczbánya.) — Turkeve. (Turkeve.) — Máté-Szalka. (Máté-Szalka ) — AranyosVidék. (Torda.) — Kalotaszeg. (Bánffy-Hunyad.) X. F o l y ó i r a t o k : Ébredjünk és Egyesüljünk. — Nemzetgazdasági írók Tára. — Irodalomtörténeti Köz lemények. — Pénzügyi ás Gazdasági Tájékozó. — Közegészségügyi Szemle. — Klinikai Füzetek. — Izr. Tanügyi Ellenőr. — Hivatalos Értesítő. — Szántóvetők Lapja. — Férfiszabók Közlönye. — Főváros Közólelmezése. — Élet. — r Grafikai Szemle. — Győri Pinczór-Egylet Havi Értesítője. (Győr.) — Gyorsírók Lapja. (Nagyvárad.) — Kis Pillangók. (Kecskemét.) — Kis Művész (Déva.) — A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Értesítője. (Szegzárd.) XI. V e g y e s m e l l é k l a p o k : Irodalom, Tudomány és Művészet. (Pécs.) — Pénzügy és Közgazdaság, (l'écs.) — Nevelés és Közoktatás. (Pécs.) Összesen = 7 5 hirlap ós folyóirat keletkezett rnult évi hirlapkimutatásunk óta. (1889 folyamában és 1890 elején keletkezett 87.)
ÉS F O L Y Ó -
I. P o l i t . n a p i l a p o k : Budapesti Újság. —• Ma gyarság. (Kolozsvár.) — Szeged. (Szeged.) — Párisi Magyar Értesítő. (Paris.) I I . P o l i t . h e t i l a p o k : Jász- Nagy-Kun-Szolnok. (Szolnok.) — Pozsony vidéki Lapok. (Pozsony.) — Szol noki Hiradó. (Szolnok.) — Brassó. (Brassó.) — Félegy háza és Vidéke. (Félegyháza.) — Pozsonymegyei Köz löny. (Pozsony.) IV. E g y h á z i é s i s k o l a i l a p o k : Összetartás. —Leányvilág. — Nemzeti iskola. — Népiskola. (FelsőLövő.) — Protestáns Népújság. (Veszprém.) — Ifjúság Lapja. (Beszterczebánya.) V. S z é p i r o d a l m i é s v e g y e s t a r t a l m ú l a p o k : Venus. — Vasárnapi Esti Lap. —• Budapesti Újság. — Beclam. — Szépirodalmi Közlöny. (Alsó-Lendva.) VI. H u m o r i s z t i k u s l a p o k : Hüvelyk Matyi. (Szeged.) — Szögedi Paprika. (Szeged.) —• Kamukeró. (Szolnok.) —Tövis. (Székes-Fehérvár.) — Aradi Figaro. (Arai.) VII. S z a k l a p o k : Színpad. — Magyar Molnárok Lapja. — Malom Közlöny. — Italmérők Lapja. — Munkások Iparlapja. — Korona és Kard. — Magyar Kereskedelem és Ipar. — Magyar Vámtudósitó. — Hölgyek Saját Lapja. — Közgazdaság. — Központi Merkúr. — Kereskedelmi Közlöny. —• Magyar Lloyd. — Mulatók Lapja. — Ti ztviselők Lapja. (Temesvár.) — Gazdasági Értesítő. (Eperjes.) — Pénzügyőr. (NagySzőllős.) — Haladás. (Arad.) — Az Utász. (Zenta.) V H I . V i d é k i l a p o k (nem politikai tartalommal): Gyöngyös. (Gyöngyös.) — Testvériség. (Kecskemét.) —• Közép-Bácska. (Topolya.) — Pesti Hirlap. (Pécs.) — Czeglédi Független Hirlap. (Czegléd.) — Halas és Vi déke. (K.-K.-Halas.) — Hatvan-Pásztói Hiradó. (Hat van.) — Pápai Hirlap. (Pápa.) — Pécskai Újság. (Pécska.) — Bácskai Hirlap. (Kula.) — Balaton. (B. Füred.) — Csallóköz. (Somorja.) — Csepelszigeti Futár. (Báczkeve.) — Érsekújvári Lapok. (Érsekújvár.) — Felső-Fehérmegyei Futár. (Bicske.) — Győr-SzentMártoni Futár. (Győr-Szent-Márton.) — Kalocsa és Vidéke. (Kalocsa.) — Szent - Endrei Futár. (SzentEndre.) — Szigetvár és Vidéke. (Szigetvár.) — Tamási Futár. (Tamási.) —• Újpesti Figyelő. (Újpest.) — Vinga. (Vinga.) — Csongrád. (Csongrád.) — Nagyváradi Hirlap. (Nagy-Várad.) — Radna-Lippa. (Lippa.) — Zalai Hir lap. (Nagy-Kanizsa.) — Turkevei Hirlap. (Turkeve.) — Bajai Hirlap. (Baja.) — Abony és Vidéke. (Abony.) — Jászsági Hiradó. (Jászladány.) — Csongrádmegyei Köz löny. (Csongrád.) — Kőbányai Értesítő. (Kőbánya.) — Maros-Mellék. (Pécska.) — Nagy-Kanizsa és Vidéke. (N.-Kanizsa) — Szegedi Hirlap. (Szeged.) — Váczi Hiradó. (Vácz.) X. F o l y ó i r a t o k : Figyelő. — Hazánk. — Világ Tükre. — Irodalmi Kalauz. — Közvélemény. — Ma gyar Népzenész. — Fényképészeti Lapok. (Kolozsvár.) — Keleti Virágok. (Kolozsvár.) — Tankerületi Értesítő. (Szombathely.) XI. V e g y e s m e l l é k l a p : Vasárnap. (Kolozsvár.) Megszűnt összesen 9 2 hirlap és folyóirat. (1889. évben megszűnt 76) 1890. F O L Y T Á N É S 1 8 9 1 . E L E J É N K E L E T . KEZETT L A P O K ÉS FOLYÓIRATOK. I. P o l i t i k a i n a p i l a p o k : Nyugatmagyarországi Hiradó. (Pozsony.) — Debreczeni Ellenőr. (Debreczen.)— Magyar-Szó. (Nagy-Várad.) I I . P o l i t i k a i h e t i l a p o k : Nagyváradi Hirlap. (Nagy-Várad.) — Tolnavármegye. (Szegzárd.) — JászNagykun-Szolnokmegyei Lapok. (Szolnok.) IV. E g y h á z i é s i s k o l a i l a p o k : Magyar Pro testáns Néptanitó. — Reformátusok Lapja. (NagyKároly.) — Iskola és Szülőház. (Brassó.) — Hazánk Ifjúsága. (Sopron.) V. S z é p i r o d a l m i és v e g y e s t a r t a l m ú l a p o k : Budapesti Élet. — Vasárnap. (Szeged.) VI. H u m o r i s i t i k u s l a p : Legyező. (Miskolcz ) VII. S z a k l a p o k : Gyakorló Orvos. — Magyar Pénzügyőr. — Budapesti Ellenőr. —- Hitelezők Köz lönye. — Magyar Közrendészet. — Vízügyi és Hajó
ÖSSZEVONT ÁTNÉZET. Hírlapirodalmunk számarányát 1890. és 1891. ele j é n következő kimutatásban tüntethetjük föl: 1890. eleje n 189 . elején
I. Politikai napilapok . . . I I . Politikai hetilapok . . . I I I . Vegyes tartalmú képes lapok IV. Egyházi és iskolai lapok . V. Szépirodalmi és vegyes tar talmú lapok . . . . VI. Humorisztikus lapok . . . VII. Szaklapok V I I I . Vidéki lapok (nem politikai tartalommal) . . . . IX. Hirdetési lapok X. Folyóiratok XI. Vegyes melléklapok . Összesen:
23 4-3 3 40
23 41 3 39
15 13 134
17 10 137
—
2
—
1
+ —
2 3
+
3
147 — 2 o 187 + 11 36 + 1 645 + 9
149 o 176 176 35 636
Az első magyar hirlap 1 7 8 0 . jan. l-jén jelent meg Pozsonyban (Rát Mátyás Magyar Hírmondó-ja). Budapesten 1 7 8 8 . okt. 8-án szerdán indult meg az első magyar rendes hirlap Magyar Merkurius czimmel, hetenként kétszer járt, és Paczkó Ferencz betűivel nyomatott Pesten. A második lap Pesten az 1 8 0 6 . jul. 2-án keletkezett Hazai Tudósítások; szerk. Kulcsár István. Ez volt az első magyar hirlap, mely 4-rét alakban jelent meg és hosszabb életű volt. 1830-ban 1 0 magyar hirlap és folyóirat jelent meg. 1 8 4 0 . elején 2 6 magyar lap volt hazánkban. 1847-ben 3 3 . 1 8 4 8 — 4 9 - b e n 8 6 magyar hirlap jelent meg. 1 8 5 0 . elején 9 lap adatott ki magyar nyelven. 1 8 5 4 . márcz. 5-én, mikor a Vasárnapi Újság megindult, ezzel együtt 2 0 magyar hirlap és folyóirat jelent meg. 1 8 6 1 . elején, midőn első évi rendes hirlapkimutatásunkat közöltük, 5 2 volt a magyar hírlapok ée fo lyóiratok száma. 1862. 1863. 1864. 1865. 1866. 1867. 1868 1869. 1870. 1871. 1872. 1873. 1874. 1875. 1876.
elején « c 1
« 1
• • • « « < « « 1
65 80 70 75 81 80 140 163 146 164 198 201 208 246 240
p és folyóirat jelent meg
1877. 1878. 1879. 1880. 1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891.
elején « i
« « « « « « « i
« , A I
268 281 324 368 356 412 427 482 494 516 539 561 600 638 645
magyar nyelven.
Az 1 8 9 1 elején megjelent 645 magyar hirlap és folyóirat évi előfizetési ára 2 7 3 6 f r t 5 0 k r . (Politikai napilapoké 331 forint; politikai hetilapoké 235 forint; ve gyes tartalmú képes lapoké 24 f r t ; egyházi és iskolai lapoké 155 frt 40 k r . ; szépirodalmi és vegyes tar talmú lapoké 11« frt 20 k r . ; humorisztikus lapoké 66 frt; szaklapoké 582 frt 40 k r . ; vidéki lapoké, n e m politikai tartalommal 674 frt 40 kr. ; hirdetési lapoké 4 frt; folyóiratoké 545 frt 10 kr. Összesen 2736 forint 50 kr. — (1890. elején 2760 frt 70 kr.)
1 7 8 0 ó t a m e g j e l e n t h i r l a p és f o l y ó i r a t m a g y a r n y e l v e n összesen 2 8 2 6 (a fővárosban 1494, a vidéken 1332.) 1 0 , 6 7 0 é v f o l y a m b a n . Szakok szerint: I. Politikai napilap 126. (Budapesten 91, vidéken 35.) — I I . Politikai hetilap 219. (Bp. 91, vid. 129.) — I I I Vegyes tartalmú képes lap 50. (Bp. 40, vid. 10.) — IV.
Egyházi és iskolai lap 170. (Bp. 96, vid. 74.) — V . Szépirodalmi és vegyes tartalmú lap 222. (Bp. 174. vid. 48.) — V I . Humorisztikus lap 136. iBp. 64, vid. 72 )' — V I I . Szaklap 504. (Bp. 382, vid. 122.) — V I I I . Vidéki lap (nem politikai tartalommal) 568. — IX. Hirdetési lap 75. (Bp. 46, vid. 29.) — X. Folyóirat 663. (Bp. 3<)8 vid. 265.) — XI.Vegyes melléklap 162. (Bp. 112, vid. 50.)' összesen 2826 hirlap és folyóirat jelent meg száztizenkét év alatt magyar nyelven. Helyek szerint osztályozva 1891 elején megjelent: Budapesten 298, Alsó-Kubin 1, Alsó-Lendva 2, Aradon 5, Aranyos-Maróthon 2, Baján 1, Balassa-Gyarmaton 3, Bánffy-Hunyadon 1, Békés-Csabán 3, Békés-Gyulán 1 Beregszászon 2, Beszterczebányán 3, Brassóban 1, Csáktornyán 1, Csik-Szere Ián 2, Csongrád 1, Csurgón 1, Czegléden 1, Debreczenben 8, D e é s e n , 2 , Déván 4, Devecserben 1, Egerben 7, Eperjesen 2, Érsekujvártt 1, Ér-Szent-Király 1, Esztergomban 4, Félegyliázán 1, Fiúméban 1, Gyomán 1, Gyöngyösön 3, Győrött 11, Gyula-Fehérvártt 2, Gyúrón 1, Hajdu-Böszörményen 2, Halason 1, H.-M.-Vásárhelyen 2, Iglón 1, Ipolyságon 1, Jászberényben 3, Kalocsán 3, Kaposvárott 3, Kapuvárott 1, Karczagon 1, Kassán 5, Kecskeméten 4, Keszt helyen 3, Kézdi-Vásárhelytt 1, Kisújszálláson 1, Kis várdán 1, Kolozsvárott 17, Komáromban 4, Kölesden 1, Körmenden 1, Kőszegen 1, Kulán 1, Kunszentmik lóson 1, Léván 1, Lippán 1, Losonczon 2, Lovászpatonán 1, Lőcsén 1, Lúgoson 2, Magyar-Óvárott 2, Makón 2, Máramaros-Szigeten 3, Maros-Vásárhelyit 2, Máté-Szalkán 1, Mezö-Turon 2, Mindszenten 1, Miskolczon 5, Mohácson 1, Moórott 1, Munkácson 2, Mura szombaton 1, Nagy-Bányán 1, Nagy-Becskereken 2, Nagy-Enyeden 1, Nagy-Kanizsán 3, Nagy-Károlyban 3, Nagy-Kikindán 3, Nagy-Kőrösön 1, N.-Szt-Miklóson 1, Nagy-Szalontán 1, Nagy-Szombatban 2, Nagy-Szöllös,ön 3, Nagy-Váradon 8, Nyíregyházán 4, Nyitrán 6, O-Becsén 2, Orosházán 2, Orsován 1, O-Széplakon 1, Pancsován 1, Pápán 5, Pécsett 8, Pécs-Szabolcson 1, Pozsonyban 6, Rimaszombatban 2, Rozsnyón 1, Sáros patakon 2, Sátoralja-Ujhelyen 2. Segesvárit 1, Selmeczen 3, Sepsi-Szent-Györgyön 3, Siklóson 1, Sopron ban 7, Szabadkán 4, Szamosujvártt 1, Szarvason % Szatmár-Németiben 6, Szegeden 6, Szegzárdon 6, Székes-Fehérvárott 4, Szentesen 4, Szilágy-Somlyón 1, Szolnokon 2, Szombathelyen 5, Tatán 2, Temesvárott 4, Tisza-Füreden 1, Topolyán 1, Tordán 1, Trencsénben 1, Turkevén 1, Turócz-Szent-Mártonban 2, Újpesten 2, Újvidéken 1, Ungvártt 5, Váczon 3, Vasvárott 1, Verseczen 1, Veszprémben 5, Zala-Egerszegen 3, Zentán 4,. Zilahon 1, Zólyomban 1, Zomborban 4. Külföldön : New-Yorkban 1.
gea^-^jpaeK §
I
I I I I
A
ori&£>7£>7/&/srfír£Sfn>
F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten, IV, egyetem-utcza 4. sz. megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:
MAGVAB KERTÉSZKŰNYV. A belterjes (intensiv) kertgazdászat foglalatja,
ÚTMUTATÓ K A L A U Z
E szerint 9,558 m a g y a r u l beszélő esik egy m a g y a r h i r l a p ; 13,637
1
I 1
Irta
MIHÁLY.
a szöveg
nyomott
német;
75,662
szlávra
pörkölve, kitűnő
minőségben.
Különösen ajánlatra méltó
a r o m a t i k n s , erős és szapora. Ezen kávé saját módszerünk szerint pörkölve, hónapokig tartja magát, anélkül hogy minőségéből ás illatából veszí tene. Az , , E x c e l s i o r - k á v é " estit eredeti ',i, 1. 2 és 5 kilós MomagokbtD kapható, s mind.11 csomag az itt látható t ö r v é n y e s és bejegyzett védjeggyel van ellátva.
1 1 § §
Első magyar gőz-kávépörkölde Wertheimer te Franki gyarniatáru-nagykrxeskedése Budapest, V., Navykorona-utcza II. s/ám.
|
I
FARKAS
frissen
Excelsior-kávé
a A kertészet minden rendű ügybarátainak, legkivált pedig kisebb földbirtokosok használatára. I
A F r a n k l i n - T á r s u l a t Hadilábai) Budapesten, (Egyetem ntcza 4. sz.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható
SZEMEREI SZEMERE PÁL MUNKÁI.
X
(Számos
Á r a
közé
fűzve
3
metszettel.)
SZÜLETÉSE SZÁZADOS EMLÉKÜNNEPÉNEK ALKALMÁBÓL
frt.
SZERKESZTI
KÖZREBOCSÁTJA
A
KISFALUDY-TÁRSASAG.
S Szerző e művében éveken út gyűjtött tapasztalatainak, tekintettel hazánk társadalmi ugy ' £ mint éghajlati viszonyaira, legkivált a kisebb földbirtokos osztály jól fölfogott anyagi érdekeit S tartotta szem előtt, s mint ilyen a honi kertészkedő közönség figyelmét méltán kiérdemli. fe
A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent és min 'en könyvkereskedésben kapható :
A három kiitet ára 6 frt. — A három kötet csak együtt kapható.
99 MASCnTBKIV£l
I
Kriegner György gyógyszertára í i s S K ^ ^ S S S A .Franklin-Társulati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
SsssSwssssesssSSsssStassssisssswssssS
A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
Dr. BORSODI MIKSA.
egy szláv és 154,919
WII»«
A LEGDIVATOSABB AKCZBŐRFINOMITÓ. M i n d e n elegáns hölgy pipere-asztalán otthonos. — Teljesen ártalmatlan. H T E g y köcsög á r a 2 forint. ""•9
Ára fűzve 3 f r t . — V á s z o n b a k ö t v e Ü f r t 6 0 k r .
S
JÓZSEF.
L Á B B A D O Z Ó K N A K E R Ő S Í T Ő Ü L , továbbá v é r s z e g é n y s é g n é l és az ebből származó betegségeknél, s á p k ó r , m i g r a i n , I d e g - és g y o m o r b a j o k n á l , s k r o p h e l stb. az általam (el talált és készített Tokaji-China-vasbor legjobb sikerrel alkalmazható. 8#~ Gyenge nők és gyer mekek erősítésére kitűnő óvszer. ~WI E g y n a g y ü v e g á r a 3 f r t , k i s ü v e g é 1 f r t 6 0 k r .
TANULMÁNYOK.
egy
SZVORENYI
KRiEGNER-féie TOKAJICHINAVASBOR.
E K D É L Y I JÁNOS
egyénre
németre
Naponta
\
KIADJA A KISFALÜDY-TÁRSASÁG. Összesen 1891 elején a fővárosban 2 9 8 , a vidéken 1 4 0 helyen 3 4 6 és 1 külföldön jelent meg (Mig a múlt 1889. év elején Budapesten 283, és 146 vidéki városban 351, külföldön 2 hirlap és folyóirat adatott ki magyar nyelven.) Ezenkívül megjelen hazánkban idegen nyelvű lap és folyóiratj német nyelven 132 (1890 elején 110); szláv nyelven 37 (1890 elején 32) ; román nyelven 1& (1890 elején 19) ; olasz, nyelven 2 (1890 elején 2) ; franczia nyelven 3 (1890 elején 3); összesen 1 8 9 . ; a ma gyarokkal együtt 8 3 4 . (1890. évben 167, a magyarokkal együtt 803.)
1
1 a konyhakertészet, gyümölcsészet, magtermelés, magnemesités, honosítás ós % virágos kert haszonnali mivelésére.
S
83
VASÁENAPI ÜJSÁG.
Gyógynövények gazdák használatára. Á r a fűzve 5 0 k r .
A KYKLOPS.
r o m á n ajkú egyénre egy r o m á n hirlap.
B U E I P I D E S SATTEDEÁMÁJA. Az amerikai Egyesült-államokban 18,500 h i r l a p és folyóirat jelen m e g (tizedrésze napilap), 3081 egyénre esik e g y ; Svájczban 900 h . és f., 3229 egyénre esik e g y ; Dániában 328 h . és f., 6144 egyénre esik e g y ; Belgiumban 8 1 5 h . és f., 7 1 8 2 egyénre esik e g y ; Németalföldön 4 8 9 h . és f., 7528 egyénre esik e g y ; a Német-birodalomban 5500 h. és f., 8 5 1 9 egyénre esik egy (Berlinben 721 h . és f. jelen m e g ; a n a p i l a p o k száma h á r o m s z o r a n n y i m i n t Bécsben.) Francziaországban 4349 h . és f. (harmad-része P a r i s b a n j e l e n m e g , k ö z t ü k 700 napilap), 8788 e g y é n r e esik e g y ; Spanyol országban 1128 h. és f. (köztük 280 napilap), 14,939 egyénre esik e g y ; Skandináviában 4 0 4 h . ós f., 16,400 egyénre esik e g y ; Nagy-Britanniában 3809 h. és f., (köztük 809 napilap) 9252 egyénre esik egy ; Olaszországban 1606 h . és f. (köztük 150 napilap), 17,721 egyénre esik e g y ; az ausztriai tartomá nyokban 1274 h . és f., 18,078 egyénre esik egy (Bécsben 770 h . és f. jelen meg.) Finnországban 103 h . és f. (finn nyelven 62 j e l e n meg, ezek közül napilap 4, m á s o d n a p o s 5, félhetes 1 4 ; svéd nyelven 41 j e l e n m e g : n a p i l a p 9, m á s o d n a p o s 2, félhetes 9 ) ; 20,007 egyénre esik e g y ; Romániában 102 h . és f., 52,706 egyénre esik e g y ; az orosz birodalomban ( F i n n o r s z á g o t kivéve) 8 0 0 h . és f., (200 Szent-P^tervárott, 75 Moszkvában) 109,341 egyénre esik egy. Az egész földön 4 1 , 0 0 0 h i r l a p és folyóirat j e l e n m e g , s 36,318 egyénre esik egy. Ez időszerint Magyarországban megjelen összesen 8 3 4 hirlap és folyóirat; e b b ő l 1 6 , 4 4 1 f ő r e e s i k e g y . I<1. SZINNYEI JÓZSEF, a múzeumi hírlap-könyvtár őre.
Gyógyszertár „az arany bir. almához"
PSERHOFER J.
VértiSZtitÓ labdacsok, rég ismert, könnyen oldó házi szer, ezelőtt e g y e t e m e s l a b d a c s o k neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan igen sok oly betegség létezik, melyben e labdacsok csodás hatásukat fényesen bebizonyítottak. Évtizedek óta ezen labdacsok általában igen el van nak terjedve, számtalan orvos rendeli azokat, s alig akad család, melyben e kitűnő háziszerből ne volna egy kis készlet
Bécs, I., Singerstrasse 15.
1 doboz 1 5 labdacscsal 21 kr., 1 tekercs 6 d o b o z z a l 1 l'rt 5 k r . , bérmentetlen utánvét melletti megküldéssel 1 f r t 1 0 k r . A pénz előleges beküldése mellett, bérmentes meg küldéssel együtt 1 tekercs labdacs 1 forint 25 kr., 2 tekercs 2 frt 30 kr., 3 tekercs 3 frt 35 kr., 4 tekercs 4 frt 40 kr., 5 tekercs 5 forint 20 kr., 10 tekercs 9 forint 20 krajezár. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.)
Kéretik határozottan PSERHOFER J.-féle „vértisztitó labdacsokat" kérni,
Fordította
C S I K Y G-EKGELY. A Lukács Krisztina-díjjal jutalmazott műfordítás. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Á r a fűzve 4 0 k r . Sgssswsssssssxös sssg3sss<»*ass'ssss&8sss$3sss8'gyss
'^^•^^^"
8 a r r a ü g y e l n i h o g y a d o b o z o k t e t e j é n levő felírás m i n d e n d o b o z o n a h a s z n á l a t i u t a s í t á s b a n i n t w A P S T ü R H Ö Ü S R J . n é v a l á í r á s s a l e l l e g y e n l á t v a ée p e d i g T P S E R H O F E R J . - t ó L 1 tégely
Fagybalzsam, 40 kr., bérm. megküldéssel 65 kr. Keskeny utifű-nedv, & « & . ? £ laczk 50 kr. Amerikai koszvény-kenőcs, i M *>kr. bérm. Por lábizzadás ellen, ms^ 75 kr. üvegcse 40 kr.. bérmentes Golyva balzsam,megküldéssel 65 kr. Élet-essenczia (prágai cseppek), s s
veres " W nyomásban. _ üveggel 50 kr., egy kis üveggel 12 kr.
Angol csoda-balzsam, í
V.ahiw I \ A K köhögés stb. ellen. 1 dobozzal 35 kr., r I d k e r - p U I , bérmentes megküldéssel 50 krajezár.
Tanuochinin-hajkenőcs,
K
3
hajnövesztő szer, 1 szelencze 2 frt.
Egyetemes tapasz, ffiSM&SS; bizonvult háziszer. Egy tégely 50 krajezár, bérmentes megküldéssel 75 krajezár.
Egyetemes tisztító só, S£fSS^wJS: zavart emésztés minden következményei ellen. Egy csomag ára t forint.
lott gyomor, rossz emésztés ellen. Egy üvegcse 22 kr. , , . i • -1 „ . i „ m D r , r , ^ az ausztriai lapokban hirdetet bel- és külföldi gyógyászati Az itt felsorolt készítményeken kivul valamennyi az ausztriai mi , ' ^ ~i ü _ „ i t í m n npm levő czikk kívánatra pontosan s lefcintakülönlegesség készletben tárta tik. 8 minden esetleg raktáron nem levő CZIKK ^ ^ ^ " - „ _ - „ . . l r f l 1H í .m
A M n ^ ^
-
'*"
^
v*r X
IJODKAU-SYRUP ZJ
Kitűnő
hatású
vértisztitó ésvéivavitó szer i g # - o r v o s i l a g j a v a l v a ~9S minden családi öröklíkenységből és vérmérgezé-b"1 szár mazó bántalomnál. Különösen aiánltatik: S y p M l i t i k n s b á n t a l m a k n á l és a', ezek e'hanya^olásiból származó ntAb a j o k n á l . G ö r v é l y k ó r u á l (sTophel). midőn m i r i g y d a g a n a t o k é< beszűrődött g ö r v é l y f e k é l y e k vannak jelen. R é g i , n e h e z e n gyégynló sebeknél, c h r o n i k n s b ő r k i ü t é s e k n é l . M-gbei-.-inlhetieu SZHI : Köszvény f-s csúz, i d e g b á n t a l m a k , ntéhszenvi görcsök, továbbá m á j - és l é p d a g a n a t o k elleu. — 1 nveg á r a 1 t o r a i t 2 0 k r . Központi szétküldési r a k t á r :
Kovács Sándor gyógyszert \agy-Betskereken. R a k t á r a k a következő gyógyszertárakban: B U D A P E S T E N : T ö r ö k József, K i r á l y - n t c z n 12. sz. Kriegner Gv. Kalvin-tér; Petri 0 vi^zi-körút. Székeshérrár: Imrich V. Szeged: B a r c w K.. Keresztes E. Arad:Bozsnyav M. Temesvár: Jahner K Kassa: Korlath F. Debreczen: Dr Botschnek E. Pozsony: Érdv J. Győr: Stadler M. Pécs: Göbel K. Szabadka: Décsv. Uisk:ícz: Dr. Szabó Gy. Szatmár:Bo-sin J. Eszék: Dienes J. Zágráb: Högl A. Belgrád: Draskóczy K. Bécs: Mittelbach S. Hober Markt 8. 4366^
VASÁENAPI
84 A . F r a n k l i n - T á r s u l a t , kiadásában Budapesten (IV. k e r , egyetemu t c z a 4 - i k szám) m e g j e l e n t , é s m i n d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n k a p h a t ó :
5. SZAM. 1891. xxsvin. ÉVFOLVA
UJSÁG.
A F r a n k l l n - T á r s n l a t kiadásában B u d a p e s t e n m e g j e l e n t kereskedésben k a p h a t ó :
RÉTHY J Á P S
és m i n d e n könj*
Hinnők, nemzetközi
szabadalmi irodája, CSILLAGÁSZATI ÉS FIZIKAI FÖLDRAJZ
A FELSŐ BIKÓSÁGOK
GYAKORLATA. ÚTMUTATÓ a „Döntvénytár" ötvennégy kötetének EEVISIÓJÁVAL. Kiadja a „Jogt. Közlöny" szerkesztősége.
E r z s é b e t - k ö r u t 14. sz. eszközli uj találmányok s z a b a d a l m a z á s á t és a szabadalmak m e g h o s z s z a b b i t á s á t bármely államban. Elvállal'a a t a l á l m á n y o k é r t é k e s í t é s é t é s v é d e l m é t . Min dennemű felvilágosítással szolgál szabadalmi ügyekben. — V é d j e g y e k e t belajstromoztat min den államban.
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY huszonöt évfolyamához, 1865—1890. Ára fűzve 80 kr. A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
Százegy
a szöveg közé nyomott
JAKAB Ára
fűzve
Könyves Tóth Kálmán. Tartalom: Nemzetes ördöge. — Javas asszony keresztleánya. — A keresztlevél. — A honvéd ár nya. — Hiteiné asszonyság és kedves férje. — Tőkési Bácsi és mostoha fia. — Újmódi Zsófi. — Szegény teensasszony. — Karáosony angyala. — A pénz ár nyéka. — Rebeka, a szegény zsidóleány. — Miért némult el a vörös kakas. — Söprünyél a házasságrontó. — Az elillant hónap, vagy hová lett a februárias. — Osak ".íbány hajszál. — A vasúti őr. — A szél hozta, a víz vitte.
lehet
és kell a
gazdászatot
czélszerűen rendezni, lehető
legjöve
d e l m e z ő b b fokra emelni s csinositani. Irta
Galgóczy Károly. Ötödik kiadásban átnézte és bővítette
Dr. Farkas Mihály.
Ára fűzve 1 frt 20 k r .
Második kötet: Állattenyésztés. Ára fűzve 80 k r . A két kötet egy vásionkötetbe kötve 2 frt 50.
2
frt.
Előfizetési feltételeit: VASÁRNAPI UJSÁG és ( egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt / fél évre _. 6 <
AZ ESZTERGOMI GYÁSZNAP.
E
LHANGZOTT az utolsó temetési ének, a bazi lika kriptája bezárult, s a gyászoló gyüle kezet méla csöndben, szivében bánatos érzéssel, eloszlott. De az esztergomi gyásznap em léke n e m enyészett el. Soká n e m fogják elfeledni azt az embert, a kit egy ország részvéte kisért sirjába. Napilapok, folyóiratok mindegyre hoz nak róla közleményeket. Mi pedig, igéretünkhöz képest, bemutatunk egy párt kiküldött rajzo lónknak Esztergomban készült képeiből.
NEGYEDIK KIADÁS.
Tekintettel törvényhozásunk ujabb alkotásaira kiegészítette Dr. D Á R D A Y S Á N D O B .
8 frt | egész évre Q frt I Külföldi előfizetésekhez a postailag Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG | "^ 6 " G Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK l félévre _ 3 « meghatározott viteldíj is csatolandó I félévre ... 4
A herczegprimás temetése örökre emlékeze tes m a r a d az esztergomiak előtt. Annyi illusztris vendéget, oly sok papot és vidéki embert évtize dek óta n e m látott az ősi érseki város. Vala mennyit a mélyen érzett gyász, a résztvevő ér deklődés gyűjtötte Esztergomba. Mind látni akarta halálában az ország bíboros főpapját, a kinek élete olyan egyszerű és példás, s halála olyan korai es tragikus volt, mert nem érhette meg azt, a mit évek óta tervezett, hogy eszter gomi érsekségének negyedszázados jubileumi ünnepén humanisztikus alkotásaira rátegye a
koronát. Eléggé fájlalhatjuk ezt nemzeti kultú ránk szempontjából is, mert bizonyára bőven jutott volna ennek is abból a rengeteg összeg ből, melyet a prímás hagyatékában találtak. Az elhunyt egyházfejedelem palotája tőszom szédságában, a vízivárosi templomban feküdt ravatalon. Az ódon templom főhajójában, közvet lenül a szentély előtt, állt ez a ravatal. A primási palota téli kertjének legszebb ültetvényeiből varázsoltak oda egy kis ligetet s annak a köze pére helyezték a lépcsőzetes ravatalt. Erre volt téve a görög stilü alpakka-koporsó, melyben a
Ára fűzve 6 írt. F A légszeszt önmagától előáliitó Runge» _ • félelámpák ragvofrónviláfritólégszesz-TáugokaT adnak. Minden l á m p a a szükségei l é g s z e s z t önmaga á l l í t j a e l ő , s minden pillanat ban más helyre függeszthető. S e m m i cylinderl S e m m i b é l ! Se csövek, se készülék! Egy láng' nagy petroleumlángot pótol. Előnyös
k e r t e k , vendéglők, u t a k , építkezések, g y á r a k , h u t á k , serfőzdék, vágóhidak, s ü t ö m ü h e l y e k , j é g p á l y á k stb. ételekbe.
Kalönlegta Rlispor ISMUTTAL VEGYÍTVE
ILLATSZERÉSZ,
Lámpák 3 frltól kezdve bronzból. Próbalámpák, honivalóval és csomaeol. együtt, 4 frt, utánvét v. elórefiietés mellett. Gazdagon illustr. árjegyz. ingyen és bérm.
9, rue de la Paix, 9 — P A R I S .
Lonis Hongé, Berlin, Landsbergerstr. 9.
Nincs többé köhögés! Mell- és tüdőbaj ellen.
I köszvény, csúz és idegbajokban. Úgyszintén jeles hatású ficzamodásoknál, az i z m o k és i d e g e k f e s z ü l t s é g é n é l , h e l y i g ö r c s ö k n é l (lábikra-görcs), i d e g f á j á s , főként pedig e r ő s í t é s ü l n a g y f á r a d s á g o k , h o s s z ú m e n e t e k előtt és után. n*~ Egy palaczkkal 1 frt o. é. " W
Dr. med. Fáykiss
Szepesi kárpáti növénykivonat 1 üveg ára használati utasítással 7 5 kr.
I
K w i z d a F e r e n c z J á n o s , CB. és kir. osztrák és ki rályi r o m á n udv. szállító é s kerületi gyógyszerésznek, K o r n e u b u r g b a n , Bécs mellett. Bizonyíttatik, h o g y a h e l y ő r s é g i k ó r h á z b a n és a k a tonai fürdó-gyógyintézet'üen Badenben, Kwizda k ö s z v é n y f o l j a d é k a a c s ú z különböző alakjai, névszerint i z u m o s á z , ú g y s z i n t é n a k ö s z v é n y és i d e g e s s é g ellen, é p u g y m a g á b a n , valamint h é v f ü r d ő k s e g é d e s z k ö z e gyanánt, j ó h a t á s s a l alkalmaztatott. Baden, 1886 szept. 2 1 . J > r . MÜlllleittier, cs. és kir. fűtörzsorvoa és kórház-vezető.
Föletét a Magyar királyság számára B u d a p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában; kapható
Első k ö t e t : Földmivelés.
diszkötésben
Z L I N S Z K Y IMRE.
fájdalomcsillapító szer
miképen
40 kr.,
XXXVIII. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST, F E B R U Á R 8.
6. SZÁM. 1891.
Irta
F ö l d b i r t o k o s o k , g a z d a t i s z t e k é s föld-
különösfigyelembevételévelannak,
1 frt
ÖDÖN.
különös tekintettel a g y a k o r l a t igényeire.
Kirínia KOSZVÉIVYFOLYADÉKA
számára,
r^RNAPI ÍJ757 K
frt.
MAI É B V É N Y É B E N
Á r a a 2 k ö t e t n e k fűzve 1 frt, vászonkötésben 1 f r t 4 0 kr.
A mostani viszonyokhoz alkalmazva.
a magyar földmivelőnép
2
i^KT"
táblával.
MAGYAR MAGÁNJOG
népszerű vezérkönyve mivesek használatára; de kiváltképen
vászonkötésben
és négy
Irta
A Franklin-Társulat kiadásábarj Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
PARIS
rajzzal
KÖLTEMÉNYEK.
Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor
^
GERGKELy
NYÁR.
Közvetlenül a gyár ból, Lipcséból, i irt 50 kr. Vi palaczkért, v. 1 frt 25 1 palaczk ért beküldése mellett bérmentve AusztriaMagyarország, GsehDrszág stb. bármely helyére. *212
Mezei gazda
\
tanárok.
hökhurut, rekedtségés h u r u t esetében
Irta
számára
B A L Ó J Ó Z S E F és M I K L Ó S
Ára
Falusi torténetek
közönség
és iskolai segédkönyvül irták
legjobb, orvosllagr ajánlott enyhitó-szer
Ára vászonkötésben 6 forint.
TMITALOMMUTATÓ
A müveit
Felülmúlhatatlan
( D r . D Á R D A Y SÁNDOR.)
A felső bíróságok által az évek hosszú során át hozott elvi jelentőségű határozatoknak nagy része az időközi törvényválto zások folytán elavult, s ezért komoly tanulmányt igényel a m a i napon is érvényben levő joganyagnak meghatározása. E czélnak megfelelően a joganyag revisiójára kellett súlyt fektetni e munkában, hogy a felső bíróságok gyakorlata a m a érvényben levő jog alapján legyen feltüntetve és az «Igazságügyi Törvénytár* anyagbeosztását követve, könnyű áttekintést nyújtson. E munkában egyúttal fel vannak véve nemcsak a kir. Curia és a budapesti királyi itélő-tábla teljes-ülési megállapításai, h a n e m az egyes tanácsok által u. n . «házi használatra" szánt elvi megállapítások is, és tartalma kiterjed a «Döntvénytár* egész régi és új folyamára.
kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel.
BUDAPESTEN,
továbbá n a s y b a n : Kodimeister Frigyes ntódai, lerada JL, Thallmayer és Seitz, Strokntz tostv., s Detsinyi F.-nél; k i c s i n y b e n minden gyógyszertárban. S z í v e s f i g y e l e m b e v é t e l ü l . E k é s z í t m é n y vásár lásánál kérjük, m i n d i g K w i z d a k ö s z v é n y f o l y a d é k á t kérni, és arra ügyelni, h o g y é p n g y min d e n palaczk zárványa, valamint a carton is a m e l l é k e l t vódjegygyel l e g y e n ellátva.
Kwizda Ferencz János, cs. és k. osztr.magyar és kir. román ndv. szállító, és ker. gyógyszerészKorneobnrgban, Bécs mellett. Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, E g y e t e m - u t c z a 4. s z á m
(Viilrnrka
l doboz
- ton '
caoma
e»i,!
U 4 U K . U i K . d z a l 3 5 k r W3di50kr,kis»kr. Tizenöt év óta legjobb eredménynyel nálják köhögés, rekedtség, katarrhus, hasz-/ ! hurut, náthaláz (influenza), szükmellf :ég, tüdögynladás stb. ellen. Eredetiben kup. • csakis egyedül F á y k i s s J ó z s e f „„ni n » íj V K r i s t ó f " - h o * czimzett gyógyszertárét r arát Továbbá T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárái: m, Király-utcza. — Postai megrendelések az mnal eszközöltetnek.
V
Az a r c z szépsége I eléretik
Leichner zsirpora és Leichner h e r m e l i n p o r a (legjobb minőségű zsírpor) által; mely nappalra és estére a legjobb arezpor, erősen tapad, a bőrt széppé, rózsás fiatal üdeségűvé és puhává t e s z i ; ártal matlan, s nem lehet észre venni, ha valaki azzal beporozza magát. — Minden kiállításon az arany éremmel kitüntetve; * legtöbb nemesség s az egész művészvilág használja, s kapható minden illatszer-kereskedésben, de csakis zárt szelenezékben, a ilyra és babéikoszorú, védjegygyei. Kérjék mindig B#~ L e i c h n e r z s í r p o r á t ( L e i c h n e r s F e t t p n d e r ) . " • • I PÍphnPr I illatszerész- vegyész, L.EIUIIIIGI Li kir. adv. színházak szállítója
Góró Lajos rajza.
SIMOR JÁNOS H E R C Z E G P R I M Á S A RAVATALON.