DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZ GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Doktori Iskola vezet je, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora
KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉR JE AZONOS KÖRNYEZETBEN
Készítette BENE SZABOLCS
KESZTHELY 2007
1. A kutatás el zményei, célkit zés Az EU csatlakozási szerz désünk a támogatott létszámot az akkorinál jóval többre, 117 ezer húshasznú tehénre határozta meg. Napjainkra már elértük ezt a létszámot, így az ágazat további fejl dési lehet ségét nem a tehenek számának növelése, hanem az ágazat bels tartalékainak a feltárása jelenti. Ezek alapján fontos feladat lehet adott területre, adott környezeti viszonyokhoz a legjobban alkalmazkodó húsmarha állományok kialakítása. Számos gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk a tekintetben, hogy a földrajzi, a klimatikus, a környezeti tényez k, a talajadottságok különböz sége, az ún. „röghatás” jelent sen meghatározza, hogy milyen lesz az állatok teljesítménye. A húsmarhatartás rendkívül különböz körülmények között történik a világon és hazánkban is. Vélhet en azonos fajtába, típusba tartozó állatok reprodukciós, növekedési, vagy más termelési mutatóiban a „röghatás”, vagyis az eltér környezet következtében nagy különbségek lehetnek. E tekintetben különösen fontos, hogy az összehasonlításokat azonos környezeti feltételek mellett is végezzük. Azonos környezetben a különbségek els sorban a fajták, illetve a genotípusok különböz ségéb l adódnak, a tartás, a takarmányozás körülményei azaz a különböz környezeti hatások - azokat egyformán befolyásolják. A fentiek alapján munkám céljául tíz éve teljesen azonos, extenzív, lápi körülmények között tartott, különböz húsmarhafajták (magyar tarka, hereford, angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d’Aquitaine, shaver) néhány értékmér jének összehasonlítását választottam. A vizsgálatokra a keszthelyi fajtaösszehasonlító kísérletek nyújtottak lehet séget. Az értékelést az alábbi csoportosítás szerint végeztem el (1.ábra): 1. ábra: A vizsgált értékmér k
TEHÉN Reprodukciós teljesítmény
2. szaporulat
Növekedés és kifejlettkori súly
3. növekedési ütem
BIKA Borjúnevel képesség
5. kifejlettkori él súly
7. választási eredmények
1. vemhesülés 4. becsült tenyészérettségi él súly és életkor
6. kifejlett kori testméretek
8. genetikai paraméterek, tenyészértékek
Befolyásoló tényez k, környezeti és egyéb hatások
3
2. Anyag és módszer 2.1. A vemhesülést befolyásoló tényez k vizsgálata A vemhesülési eredmények értékeléséhez vetítési alapként a termékenyítésre kijelölt tehenek és üsz k számát tekintettem. Ezek létszámát a vizsgált id szak (1998 2005) minden évére vonatkozóan összeadtam. A kiinduló (kumulatív) létszám (adatszám) így 834 lett, amely szerint a vizsgálat tíz évében a keszthelyi állományban összesen ennyi vemhesülés lehetett volna. A tényez k (fajta, az évjárat, az életkor, az ellés hónapja, az él súly, a legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás, valamint a született borjú súlygyarapodása) vemhesülés %-ra gyakorolt hatásának statisztikai próbáját a „ nemparaméteres” eljárások közé tartozó Chi2-próbával, KRUSKAL-WALLIS teszt segítségével végeztem el. Ez a teszt az egytényez s varianciaanalízisnek „ megfelel ” nemparaméteres eljárás. A vemhesülési eredmények és a különböz tényez k között korrelációs értékeket határoztam meg. 2.2. A szaporulat vizsgálata A reprodukciós teljesítmény értékeléséhez vetítési alapként - a vemhesülés vizsgálatához hasonlóan - a termékenyítésre kijelölt tehenek, illetve növendék üsz k számát tekintettem. Az ellési- és az ikerellési %-ot, a szaporulatot, a hasznosult szaporulatot, a borjazáskori- és a felnevelés alatti elhullást, valamint a felnevelési %-ot - a vemhesülési % értékeléséhez hasonlóan - Chi2-próbával értékeltem. 2.3. A növekedési ütem vizsgálata Minden növendéküsz , illetve tehén esetében rendelkezésre állt a születési id pont, a mérési id pont, valamint a mérési súly. Ezekb l féléves életkor-kategóriákként átlagos él súlyokat állapítottam meg. Az életkor-kategóriánkénti él súlyokat - BELTRÁN és mtsai (1992) vizsgálatához hasonlóan - koordinátarendszerben ábrázoltam, a kapott pontokra megkerestem a legjobban illeszked görbéket, illetve e görbék függvényeit, azok illeszkedési értékeit. A kapott függvényekkel kiszámítottam a becsült 120-napos, 205-napos, 1 - 8 éves kori súlyokat, és ezek alapján meghatároztam a vizsgált fajták növekedési görbéit. 2.4. A tenyészérettségi életkor és él súly becslése A tenyészérettségi életkor és él súly becslése azon a szakirodalmi utaláson alapult, miszerint az üsz k a kifejlettkori él súlyuk részének elérésekor lesznek tenyészérettek. Minden fajta esetén meghatároztam kifejlettkori él súlyuk részét (ezt tekintettem a becsült tenyészérettségi él súlynak), majd ezt az értéket visszahelyettesítettem a növekedési függvénybe, mint „ Y” értéket, és ez alapján meghatároztam az „ X” -et, ami esetemben a becsült tenyészérettségi életkort jelentette.
4
2.5. Kifejlettkori él súly és életkor meghatározása Munkámban a kifejlettkori súlynak a 6 évesnél id sebb tehenek él súly-átlagát (egytényez s varianciaanalízis) tekintettem. Az így kapott kifejlettkori él súly adatot - a tenyészérettségi él súlyhoz hasonlóan minden fajta esetén visszahelyettesítettem a növekedési függvénybe. A kapott életkor értéket a kifejlettkori súly elérési életkorának tekintettem. 2.6. A kifejlettkori testméretek vizsgálata A testméret adatokat 2004-ben, a tehenek behajtásakor vettük fel. Az adatokat egytényez s varianciaanalízissel értékeltem. Kiszámítottam az egyes testméreteknek a marmagasság százalékában kifejezett értékeit, majd meghatároztam néhány testméret indexet is. Az él súly és a testméretek között korrelációs együtthatókat számítottam. Az él súly testméretekb l való becsléséhez lineáris regresszió-analízist alkalmaztam. 2.7. A választási eredményeket befolyásoló tényez k vizsgálata Munkám e részében 1997 és 2006 között született 603 borjú adatát dolgoztam fel. Azt vizsgáltam, hogy a különböz tényez k hogyan befolyásolják a borjak választási súlyát, súlygyarapodását és a 205-napos súlyát. Az értékelést többtényez s varianciaanalízissel végeztem. A befolyásoló tényez k között a borjú genotípusát, a tehén elléskori életkorát, születés évét, a születés évszakát és az ivart, mint fix hatást vizsgáltam. A modellben az apa hatását véletlennek tekintettem. A borjak életkora - születést l választásig - kovariáló hatásként szerepelt a választási súly és a választás el tti napi súlygyarapodás esetében. 2.8. Genetikai paraméterek, tenyészértékek meghatározása Munkám során három tulajdonságot értékeltem, nevezetesen a választási súlyt, a súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A „ vegyes” genotípusú, több fajtából álló populáció - VAN VLECK és mtsai (1992), NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1995), SPLAN és mtsai (2002), valamint ROSO és mtsai (2005) vizsgálatához hasonló - értékelésében 27 tenyészbika 603 ivadékának (297 bika és 306 üsz ; 388 fajtatiszta és 215 F1-es) adatai szerepeltek. A több fajtára kiterjed értékelést három különböz egyedmodellel, „ többfajtás” tenyészérték-becsléssel (Multibreed Breeding Value Estimation) végeztem. Ezek annyiban különböztek egymástól, hogy SPLAN és mtsai (2002) vizsgálatához hasonlóan minden esetben más-más fix hatásokat építettem a modellekbe. Ezen kívül a modellek teljesen azonosak voltak, mindhárom tartalmazta az anyai genetikai hatást, és az anya állandó környezeti hatását is. A választási súly és a súlygyarapodás esetén figyelembe vettem a választási életkor hatását is, mint kovariánst. A három egyedmodellt összehasonlítottam. A modellnek az apák rangsorára gyakorolt hatást NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1995), valamint LENGYEL (2004, 2005) vizsgálataihoz hasonlóan rangkorreláció számítással határoztam meg.
5
3. Eredmények és értékelésük 3.1. A vemhesülést befolyásoló tényez k A vizsgált tényez k közül a fajta (P<0,01), az évjárat (P<0,001), az ellés hónapja (P<0,001), a tehén él súlya (P<0,05), a legelés alatti abszolút és relatív súlyváltozás (P<0,001), valamint a borjú súlygyarapodása (P<0,01) szignifikáns hatást mutatott a vemhesülésre. Az életkornak nem volt statisztikailag igazolható hatása. A keszthelyi extenzív lápi viszonyok között a red angus (82,2%), a charolais (82,0%) és az angus (78,9%) fajták vemhesültek a legjobban. A hereford (74,7%) és a lincoln red (71,1%) eredménye közepesnek tekinthet . A leggyengébb vemhesülési mutatót a blonde d’Aquitaine (60,8%) mutatta. Az eredményes vemhesülési szint legkedvez bben a január - március hónapokban ellett teheneknél alakult. A január - február - március hónapokban ellett tehenek vemhesülése nagyjából 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy - különösen a szezonális bikahasználat esetén - a bikák elkülönítésének július közepén, de legkés bb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehet séget az eredményes újravemhesülésre. A legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás hatásáról elmondható, hogy az él súlyukat legalább 50 kg-mal, illetve 10%-kal növel állatok jobban vemhesültek (P<0,001), mint a kondíciójukat tartók, vagy csökkent k. A vizsgált n ivarú állatok közül 61,0% növelte él súlyát, és 16,0%-kal (P<0,001) jobb vemhesülési eredményt ért el, mint a súlyúkat csökkent k. A borjak szoptatás alatt elért súlygyarapodásának hatásáról elmondható, hogy a borjú 850 g/nap súlygyarapodása felett a vemhesülés 79% feletti, míg alatta 66,4%, a különbség statisztikailag igazolható (P<0,01). Az ellési hónap és a vemhesülés közti kapcsolat negatív (r = -0,40; P<0,01), szorossága közepes, ami alátámasztja, hogy az év elején ellett tehenek jobban vemhesülnek, mint a kés bb borjazók. A vemhesülés és a súlyváltozás közötti kapcsolat (r = 0,19; P<0,01), valamint a borjú súlygyarapodása és a vemhesülés közti kapcsolat (r = 0,23; P<0,01) laza. A legeltetési id szak hossza és a súlyváltozás között közepes (r = 0,34; P<0,01) összefüggést találtam. 3.2. Szaporulati eredmények Az ellés százalékos arányában a legkedvez bb értéket a red angus (75,4%), a charolais (75,4%) és a hereford fajta (73,7%) mutatta. A legkisebb értéket a blonde d’Aquitaine fajtánál találtam (51,0%). Az angus és a lincoln red fajták nem különböztek egymástól. A szaporulat az el z ekhez hasonlóan alakult, a legkedvez bb szaporulati %-ot a red angus (80,4%), míg a leggyengébbet a blonde d’Aquitaine (54,9%) fajta mutatta. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001). Ikerellési % a shaver fajtánál 13,2 %-os, míg a lincoln red fajtánál 12,9%-os volt. A nagyarányú ikerellésre nehéz magyarázatot találni, lehetséges, hogy a shaver kialakítására használt, hazánkba is behozott lincoln red állomány tenyészértéke ikerellésre jobb volt, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtáé.
6
A legtöbb elléskori elhullást a shaver fajtánál tapasztaltam (23,3%), ahol elhullások 40%-a ikerellésnél fordult el . Ebben a tekintetben második lincoln red fajtánál 22,9%-os volt a borjazáskori elhullás. A legkisebb perinatális veszteség a hereford fajtánál (2,1%) volt tapasztalható. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001). A legkedvez bb felnevelési %-ot a hereford fajtánál találtam (90,9%), a fajta tehenei 100 született borjú közül majdnem 91-t felneveltek. A red angus (87,2%), az aberdeen angus (86,8%), a charolais (80,9%) és a magyar tarka (78,9%) felnevelési % értékei egymáshoz hasonlók, és jónak tekinthet k. Hasznosult szaporulat tekintetében a legjobb eredményt mutató red angus (70,1%) és hereford (69,4%) fajta is jóval elmarad a húsmarhatartásban kívánatosnak tartott 86%os értékt l. Az egy évben egy tehénre számítható borjú 205 napos súly, valamint a 100 kg tehén él tömegre jutó 205 napos súly tekintetében a legnagyobb értékeket az angus (137,7 kg/tehén, ill. 23,8 kg/100 kg) és red angus (139,5 kg/tehén/év, ill. 23,2 kg/100kg) fajták érték el. A hereford, a lincoln red és a charolais mutatói egymáshoz hasonlók. A legkisebb értékekkel jellemezhet blonde d’Aquitaine (64,7 kg/tehén/év, ill. 8,9 kg/100kg) még a két angus fajtánál tapasztalt értékek felét sem értékek el. Vizsgálataim eredménye alapján igazolódni látszik a kis test , anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai el nye a jellemz en terminál típusú francia fajtákkal szemben, mert igénytelenebbek, jobban tudnak alkalmazkodni a széls ségesen extenzív viszonyokhoz. Ez alól kivétel a charolais, mely az angushoz hasonló vemhesülési eredményt ért el. Ennek oka az lehet, hogy a telepen a charolais kisebb test , anyai típusát tartják, ami valószín leg igénytelenebb, mint a nagyobb test „ hentes” típus. Eredményeim jóval rosszabbak a kívánatosnak tartottnál, amelynek okai els sorban a speciális rögnek tekinthet keszthelyi extenzív lápi viszonyokban keresend k. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a hereford, a red angus és az angus, mint kis test , anyai fajtacsoportba tartozó fajtákkal ilyen külterjes viszonyok között is jobb eredményt sikerült elérni, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtával. 3.3. A növekedési ütem Mind a kilenc fajta esetben természetes alapú logaritmikus egyenlettel leírható függvény illeszkedett legjobban az él súly adatok által meghatározott pontokra. Ezek alapján a becsült 120-napos súlyok tekintetében a legnagyobb értéket mutató blonde d’Aquitaine és a legkisebb red angus közt 72 kg volt az eltérés, ami nagy különbségnek tekinthet . Valamennyi életkorban a blonde d’Aquitaine él súlyban jóval felülmúlta a többi fajtát. A hereford már éves korban is 20 kg-mal elmaradt a többi fajta él súlyától, 3 évesen pedig majdnem 100 kg-mal kisebb él súlyt mutatott, mint a limousin. Három évesen a blonde d’Aquitaine 136 kg-mal volt nagyobb a hereford-nál. A 2. ábrán mutatom be a fajtákra meghatározott növekedési görbéket. Ezen jól látszik a két széls értéket mutató, eltér típusba tartozó blonde d’Aquitaine és hereford fajták közti különbség. Az ábra szemlélteti továbbá a fajták közti növekedési ütemben mutatkozó különbségeket, amelyek els sorban éves kor után nyilvánulnak meg. A fajták növekedési sorrendje ez alapján: blonde d’Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford. A szakirodalmi utalásoknak megfelel en eredményeim alapján a keszthelyi extenzív körülmények között is nagyobb növekedési erélyt mutattak a francia fajták, mint a britek. A shaver, a lincoln red és a magyar tarka fajták növekedése közepes, az el z két fajtacsoport közé tehet .
7
2. ábra: A fajták növekedési görbéi 800 700
Magyar tarka
Él súly (kg)
600
Hereford Angus
500
Red angus
400
Lincoln red Limousin
300
Charolais Blonde d'Aquitaine
200
Shaver
100 0 0
2
4
6
8
10
Életkor (év)
3.4. A becsült tenyészérettségi életkor és él súly A becsült tenyészérettségi életkort és a hozzá tartozó él súlyértékeket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A becsült tenyészérettségi él súly és életkor Fajta Magyar tarka Hereford Angus Red angus Lincoln red Limousin Charolais Blonde d’ Aquitaine Shaver Összesen
A becsült tenyészérettségi él súly és életkor Kg Év Hónap 404 1,78 21,3 347 1,66 19,9 381 1,58 19,0 397 1,85 22,2 414 1,84 22,1 447 1,93 23,2 435 1,80 21,6 478 1,80 21,6 434 1,89 22,7 415 1,79 21,5
Eredményeim alapján vizsgált fajták közül legkorábban ér nek az angus (19 hónap) és a hereford (20 hónap) fajták bizonyultak. Közepesen ér nek tekinthet k a red angus, magyar tarka, charolais, blonde d’ Aquitaine fajták. Legkés bben ér a lincoln red, a shaver és a limousin volt. A szakirodalmi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy a vizsgálatomban szerepl fajták néhány hónappal kés bb érték el a tenyészérettségi kort, mint amit optimálisnak tartunk. Ez alól kivétel a charolais, amelyet a fajta leírása szerint 18 - 24 hónapos kor és 450 - 500 kg él súly között veszünk tenyésztésbe. Vizsgálatomban a charolais fajta becsült tenyészérettségi kora 21,6 hónap és 435 kg volt. 8
3.5. A kifejlett kori él súly A legnagyobb kifejlettkori súlyt a vizsgált fajták közül a blonde d’ Aquitaine érte el (724 kg), a második a limousin (672 kg) lett. A magyar tarka (612 kg), és a lincoln red (628 kg) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) felülmúlta az angus-t (678 kg) és a legkisebb kifejlettkori súlyt elér hereford-ot (525 kg) fajta él súlyát. A sorrend él súlyban tehát blonde d’ Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford (2. táblázat). 2. táblázat: A kifejlett tehenek él súlya, és életkora a kifejlettkori súly elérésekor Fajta
A 6 évesnél id sebb (kifejlett) tehenek átlagsúlya (kg)
Magyar tarka Hereford Angus Red angus Lincoln red Limousin Charolais Blonde d’ Aquitaine Shaver Összesen
N 90 225 103 112 79 33 24 46 94 806
Átlag 612 abc 525 d 578 bg 602 cg 628 ace 677 ef 659 ae 724 f 658 e 599
SD 82,23 85,56 60,07 86,27 68,13 60,29 75,38 72,48 75,19 96,57
CV% 13,45 16,31 10,40 14,33 10,85 8,91 11,44 10,02 11,42 16,12
Min 397 376 442 371 465 558 528 560 496 376
Max 804 698 722 824 778 816 814 860 860 860
Életkor a kifejlettkori súly elérésekor Év Hónap 7,58 91,0 5,71 68,4 6,01 72,1 6,30 75,6 7,65 91,8 6,79 81,5 6,63 79,6 7,28 87,4 7,28 87,7 6,80 81,6
(Az azonos bet t nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
A kifejlettkori súlyt legfiatalabban a korán tenyésztésbe vehet hereford fajta érte el (5,7 évesen), a legkés bben pedig a közepesen ér magyar tarka és lincoln red (7,6 évesen). A vizsgáltomban egyetlen hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát 5 éves korra, ahogy az a BREEDPLAN modellben szerepel. Úgy t nik, hogy az extenzívnek tekinthet körülmények között a n ivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvez bb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták 4 - 6 hónappal kés bb érték el a tenyészérettségi él súlyukat, illetve életkorukat. Kifejlettkori él súlyuk a fajtára jellemz értékek alsó határát mutatta, és azt jóval kés bb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekinthet értékek mutatnak. 3.6. Testméretek Marmagasság tekintetében a legnagyobb a blonde d’ Aquitaine fajta volt (142,5 cm). A limousin (138,0 cm), a charolais (137,4 cm), a shaver (136,6 cm) és a lincoln red (134,8 cm) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt, mint a két angus (131,6 cm, ill. 132,0 cm), és a hereford (130,3 cm). Testhosszúságban els a blonde d’ Aquitaine (151,5 cm), a második a limousin (148,3 cm) volt. A shaver (142,1 cm), a charolais (142 cm), lincoln red (141,5 cm), az angus (139,5 cm), a magyar tarka (138,5 cm) és a red angus (138,2 cm) fajták egymástól
9
nem különböztek, viszont szignifikánsan (P<0,05) hosszabbak voltak, mint a legrövidebb hereford (132,6 cm). A ferde törzshosszban a legnagyobb értéket a blonde d’ Aquitaine-nél találtam (182,9 cm), de ett l a limousin (175,5 cm), és a charolais (174,1 cm) nem különbözött. A legnagyobb övméretet a shaver fajtánál mértem (209,8 cm), bár ett l szignifikánsan (P<0,05) csak a red angus (197,4 cm), a magyar tarka (191,3 cm) és a legkisebb hereford (190,8 cm) tért el. A limousin és blonde d’ Aquitaine fajták esetében a vizsgálatainkban is tapasztalt szélesebb far, keskenyebb, de hosszabb fej alátámasztja a fajtákra jellemz könnyebb ellést. A magyar tarka nagy fejszélessége (20,5 cm) és kisebb farszélesség értékei okozhatják a fajtában el forduló nehézelléseket. Az él súly, az életkor és a testméretek között számolt korrelációs (r) értékekb l az állapítható meg, hogy az él súly a különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (r = 0,40 - 0,83; P<0,01 a legtöbb esetben) és pozitív korrelációt mutat. Az egyes testméretek közötti korreláció (r = 0,22 - 0,81; P<0,05 a legtöbb esetben) pozitív. A becsült lineáris regresszió illeszkedése (R2) csak 0,68 volt, egyenlete pedig az alábbi (FM = farmagasság; VL = vállszélesség; CS = csíp szélesség): = (5,014 x FM) + (5,017 x VL) + (9,346 x CS) - 884,837 3.7. A választási eredményeket befolyásoló környezeti hatások A borjú genotípusa, a tehenek elléskori életkora, az év, az évszak, valamint a választási életkor szignifikánsan (P<0,05, ill. P<0,001) befolyásolja a választási súlyt, a választás el tti napi súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A 205-napos súly esetén az évszak hatását nem találtam szignifikánsnak. A borjú genotípusát tekintve a legnagyobb 205-napos súlyt a blonde d’ Aquitaine x limousin (245 kg), valamint a red angus x limousin borjak (237 kg) érték el. A fajtatiszta borjak közül a legnagyobbak az angus-ok (221 kg) voltak. A legkisebb választási eredményt a lincoln red x magyar tarka (144 kg), valamint a hereford (160 kg) mutatták. Eredményeim alapján elmondható, hogy a keresztezett borjak - feltehet en a heterózis hatás következtében - jobb választási eredményt értek el, mint a fajtatiszták (3. ábra). 3. ábra: A fajtatiszta és a keresztezett borjak 205-napos súlyának összehasonlítása
205 napos súly (kg)
250 200 150
Fajtatiszta Keresztezett
100 50 0 MT
HE
AA
RA
LI
BD
MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LI = limousin; BD = blonde d’ Aquitaine
10
A vizsgált állományban a tehenek elléskori életkora kerekítve 2 és 15 év között változott. Az eredmények alapján a tehenek életkorának növekedésével 6 éves korig n tt a választási súly (200 kg), a súlygyarapodás (818 g/nap), valamint a 205-napos súly (212 kg). A 7 - 11 éves tehenek borjai nem különböztek a 6 évesekét l. Az id sebb tehenek borjai esetében folyamatos csökkenést tapasztaltam. Vizsgálataim alapján tehát elmondható, hogy a java korabeli tehenek borjai jobb választási eredményeket érnek el, mint az els ellésb l, vagy a nagyon id s tehenekt l születettek. Az születési évszak hatásának vizsgálata során a legkisebb választási súlyt (182 kg), és súlygyarapodást (712 g/nap) a nyáron született, a legjobbat a téli ellésekb l származó (207 kg, ill. 876 g/nap) borjaknál tapasztaltam. Az ivar hatását nézve a jobb választási eredményeket a bikaborjak érték el, választási súlyuk 12 kg-mal, súlygyarapodásuk 40 g/nappal, 205-napos súlyuk pedig 17 kg-mal volt jobb, mint az üsz borjaké. Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d’ Aquitaine és a limousin anyák borjai érték el. Ezekt l a 205-napos súlyban nem különbözött az angus, a red angus, a shaver, és a charolais. A magyar tarka anyák borjai a lincoln red-hez hasonló 205-napos súlyt értek el, míg a legkisebbek a hereford tehenek ivadékai voltak. 3.8. Genetikai paraméterek, tenyészértékek A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhet sége h2d = 0,30 - 0,51 közötti közepes, anyai örökölhet sége h2m = 0,07 - 0,15 kicsi. E két hatás között a korrelációs együttható (rdm) -0,12 és -0,27 között változott, azaz a két hatás között laza negatív összefüggés van. A vizsgált tulajdonságok teljes örökölhet sége h2T = 0,37 - 0,47 közötti. Az anyai genetikai hatás és az anyai állandó környezeti hatás együttesen (h2m + c2) 0,07 - 0,15 értéket mutatott. A kapott örökölhet ségi értékek a hibája nagy, ezért azokat csak tájékoztató jelleg nek tekinthetjük (3. táblázat). 3. táblázat: A becsült genetikai paraméterek a 205-napos súly esetén Paraméterek 2
additív genetikai variancia genetikai variancia dm direkt-anyai kovariancia 2 pe anyai állandó környezeti variancia 2 e hiba variancia 2 p fenotípusos variancia 2 h d direkt örökölhet ség h2m anyai örökölhet ség rdm direkt-anyai genetikai korreláció c2 állandó környezeti var. aránya a fenotípusban e2 a hiba var. aránya a fenotípusban h2m+c2 h2T teljes örökölhet ség -2 log likelihood 2
d direkt
m anyai
1. modell 548 175 -36 0,028 690 1377 0,40 ± 0,27 0,13 ± 0,33 -0,12 ± 0,88 0,00 ± 0,18 0,50 ± 0,19 0,13 0,42 4598
Egyedmodell 2. modell 549 193 -55 0,027 692 1378 0,40 ± 0,27 0,14 ± 0,33 -0,17 ± 0,81 0,00 ± 0,18 0,50 ± 0,19 0,14 0,41 4591
3. modell 718 193 -102 0,016 596 1406 0,51 ± 0,30 0,14 ± 0,31 -0,27 ± 0,62 0,00 ± 0,17 0,42 ± 0,21 0,14 0,47 4667
A direkt additív genetikai hatás alapján becsült tenyészértékek szerint a vizsgált apák közül a legjobb a 11010-as számú magyar tarka bika volt, melynek tenyészértéke a 2. 11
modell alapján a populáció átlagához képest 14,4 kg-mal, 63 g/nappal és 23,5 kg-mal volt nagyobb. Valamennyi modell esetén a leggyengébb apának a 16528-as számú ugyancsak magyar tarka tenyészbika bizonyult, amely a vizsgált tulajdonságokban -30,2 kg, -120 g/nap és -35,3 kg tenyészértéket mutatott. Megállapítható, hogy azon bikák, melyek anyai hatásra becsült tenyészértékei választási súly és 205-napos súly esetén a legjobbak (pl. 13184-es hereford, 16528-as magyar tarka), a direkt hatásra becsült tenyészértékek esetén az utolsók között vannak a rangsorban, és ez fordítva is igaz (pl. 14282-es hereford, 18320-as red angus). Ez a két hatás közti negatív korrelációval (rdm = -0,12 és -0,27 közötti) magyarázható. A 4. ábra a három eltér modellt figyelembe véve tartalmazza a tenyészbikák 205napos súly szerinti direkt rangsorát. 4. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a 205-napos súly szerint M1 18320 14213 14282 14765 14111 11010 14347 14427 8812 14992 9330 13201 18337 14957 14180 17179 10166 15087 18275 17428 13184 16477 16137 16558 16772 14684 16528
RA AA HE SH HE MT BD MT LR CH MT MT LI CH MT RA SH AA AA HE HE BD CH CH RA LI MT
M2
M3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
*MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LR = lincoln red; LI = limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine **M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
A rang-korrelációval kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a háromféle modellel becsült rangsorok között jelent s különbség nincs. Ezt a kapott rangkorrelációs együtthatók (rrang = 0,93 - 0,99; P<0,01) is alátámasztják. Úgy t nik, hogy az azonos körülmények között tartott egyedek tenyészértékük alapján megállapított rangsorát a modell nem, vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja.
12
4. Új kutatási eredmények 1.
Nemzetközileg is egyedülálló, azonos körülmények között, tíz évig tartó, kilenc fajtára kiterjed fajtaösszehasonlító kísérlet eredményei alapján a fajták között a vizsgált tulajdonságokban szignifikáns különbségeket találtam. Az így kapott eredmények az azonos környezet miatt pontosabbak, jobb összehasonlítási alapot képeznek a fajták között.
2.
Munkám során megállapítottam, hogy a húshasznú tehenek vemhesülési eredményére hatással van a legeltetési szezon alatt bekövetkez él súly (kondíció) változás. Ennek különösen a keszthelyihez hasonló, rossz adottságú legel kön van jelent ssége. Ilyen esetekben a nyári legeltetési id szakban is szükséges lehet kiegészít takarmányok etetése.
3.
A január - február - március hónapokban ellett tehenek újravemhesülése mintegy 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szezonális bikahasználat esetén a bikák elkülönítésének július közepén, de legkés bb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehet séget az eredményes újravemhesülésre.
4.
Az extenzív tartás esetében a kis test , anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai el nye kimutatható volt - a charolais kivételével - a másik két francia terminál fajtával szemben.
5.
Eredményeim szerint az extenzív lápi körülmények között a n ivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvez bb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták kifejlett kori súlyuk 2/3-ad részét, azaz a becsült tenyésztésbe vételi él súlyukat 4 - 6 hónappal kés bb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekintett értékek. Emellett vizsgáltomban egyik hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát a BREEDPLAN modellben használt 5 éves korra.
6.
Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d’ Aquitaine és a limousin tehenek borjai érték el. Ebb l arra következtethetünk, hogy kedvez tlen körülmények között az igényesebb fajták akár kondíciójuk leromlása által is elegend tejet termelnek borjaik számára.
7.
A hazánkban el ször végzett, ún. „ többfajtás” - fajtatiszta és keresztezett borjakat adatát is tartalmazó - tenyészértékbecslés eredményei alapján a választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhet sége h2d = 0,30 - 0,51, anyai örökölhet sége h2m = 0,07 - 0,15, teljes örökölhet sége h2T = 0,37 - 0,47 közötti. 13
Ezen értékek - feltehet en az azonos körülmények miatt - nagyobbak a legtöbb keresztezett populációt vizsgáló szakirodalmi utalás eredményeinél. 8.
Vizsgálataimból, és a rendelkezésre álló irodalmi forrásokból az látszik igazolódni, hogy a többfajtás tenyészértékbecslés során nagyobb örökölhet ségi értékeket kapunk, mint fajtatiszta állományokban. A „ vegyes” genotípusú állományokban azonban direkt és anyai hatás közötti korreláció értéke kisebb, mint amit fajtatiszta populációkban tapasztaltam.
9.
A többfajtás állomány vizsgálata során alkalmazott modellek különböz sége az egyedek tenyészértékét csak nagyon kis mértékben befolyásolta, a rangsorok között pedig alig eredményezett különbségeket. Ez arra enged következtetni, hogy azonos körülmények között tartott állományok esetében az egyszer bb modellekkel is megbízható tenyészérték eredményeket kapunk.
14
5. Tudományos közlemények jegyzéke 5.1. Az értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények 5.1.1. Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó, F. - Nagy, L. - Dákay, I. - Márton, D. - Török, M. - Bene, Sz. (2006): Effects of breed, age of dam, birth year, birth season and sex on weaning weight of beef calves. Livestock Science, 103.181-185. IF: 1,131 (2006) 2. Bene, Sz. - Nagy, B. - Nagy, L. - Kiss, B. - Polgár, J. P. - Szabó, F. (2007): Comparison of body measurements of beef cows of different breeds. Archiv für Tierzucht, 50.363-373. IF: 0,518 (2006) 5.1.2. Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó F. - Bene Sz. - Nagy L. - Erdei I. - Márton D. - Török M. - Lengyel Z. (2005): Néhány tényez hatása a húshasznú borjak választási súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, 54.1.15-25. 2. Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2005): Különböz húshasznú szarvasmarha fajták teheneinek testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, 54.4.303-314. 3. Bene Sz. - Szabó F. (2005): Különböz fajtájú n ivarú húsmarhák növekedése és kifejlettkori súlya. Állattenyésztés és Takarmányozás, 54.4.315-327. 4. Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Azonos körülmények között tartott, fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. Magyar különböz Állatorvosok Lapja, 128.4.207-215. IF: 0,155 (2006) 5. Szabó F. - Füller I. - Fördös A. - Keller K. - Nagy B. - Nagy L. - Bene Sz. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55.4.333-342. 6. Bene Sz. - Füller I. - Lengyel Z. - Nagy B. - Fördös A. - Szabó F. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55.6.505-519. 7. Szabó F. - Márton J. - Bene Sz. (2007): Angus borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.1.9-19. 8. Bene Sz. - Márton J. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.1.21-33. 9. Szabó F. - Márton D. - Nagy B. - Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.2.105-115. 10. Szabó F. - Domokos Z. -Lengyel Z. - Zsuppán Zs. - Bene Sz. (2007): Charolais borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.3.211-221. 11. Bene Sz. - Dákay I. - Lengyel Z. - Márton D. - Nagy B. - Szabó F. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.3.223-234. 12. Szabó F. - Balika S. - Zsuppán Zs. - Nagy B. - Bene Sz. (2007): Blonde d’ Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.4.289-298. 15
13. Bene Sz. - Balika S. - Lengyel Z. - Nagy B. - Zsuppán Zs. - Szabó F. (2007): Blonde d’ Aquitaine borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.4.299-311. 14. Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2007): Húsmarhafajták vemhesülési eredményét befolyásoló néhány tényez vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 129.10.600-609. IF: 0,155 (2006) 15. Bene Sz. - Komlósi I. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F.: Többfajtás húsmarha tenyészértékbecslés a választási eredmények alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás, (közlésre elfogadva) 16. Bene Sz. - Domokos Z. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F.: Charolais borjak választási eredménye 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, (közlésre elfogadva) 17. Szabó F. - Balika S. - Sz cs M. - Bene Sz.: Limousin borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás (közlésre elfogadva) 18. Bene Sz. - Balika S. - Lengyel Z. - Szabó F.: Limousin borjak választási eredménye 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás (közlésre elfogadva) 5.1.3. Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Bene, Sz. - Szabó, F. (2005): Growth and mature weight of female beef cattle of different breeds. European Association for Animal Production, Commission on Cattle Production, Session C4.11., abstract no. 113. 5th - 8th June, Uppsala, Sweden, 2005. 2. Szabó, F. - Nagy, L. - Bene, Sz. (2006): Some effects on weaning results of beef calves. 57th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C33.12., 313.p. 17th September, Antalya, Turkey 2006. 3. Bene, Sz. - Füller, I. - Lengyel, Z. - Nagy, B. - Szabó, F. (2006): Genetic parameters and breeding values of weaning results of Hungarian Fleckvieh beef calves. 57th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C4.29., 37.p. 17th September, Antalya, Turkey 2006. 5.1.4. Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Bene Sz. - Szabó F. - Lengyel Z. (2003): Húshasznú szarvasmarha állomány borjúnevel képességének vizsgálata extenzív körülmények között. Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia, Keszthely, 2003. szeptember 26. 2. Bene Sz. - Szabó F. (2005): Különböz fajtájú hústípusú tehenek testméretei. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2005. március 24., Keszthely 3. Bene Sz. - Balázs F. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F. (2005): Néhány tényez hatása angus borjak választási súlyára. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó, Keszthely, szeptember 29-30. 4. Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2006. április 20., Keszthely 5. Bene Sz. - Balázs F. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2006): Angus borjak választási tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 21-22.
16
5.2. Az értekezés témakörén kívüli (egyéb) közlemények
5.2.1. Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó, F. - Lengyel, Z. - Balika, S. - Erdei, I. - Márton, D. - Major, T. - Bene, Sz. (2004): Examination of reproduction and weaning results in Limousin cattle population in Hungary. J. Anim. Sci. 82.349. IF: 1,734 (2004) 2. Dákay, I. - Márton, D. - Bene, Sz. - Kiss, B. - Zsuppán, Zs. - Szabó, F. (2006): The age at first calving and the longevity of beef cows in Hungary. Archiv für Tierzucht, 49.5.417-425. IF: 0,518 (2006) 3. Szabó, F. - Lengyel, Z. - Domokos, Z. - Bene, Sz. (2007): Estimation of genetic parameters and (co)variance components for weaning traits of Charolais population in Hungary. Archiv für Tierzucht, 50.447-457. IF: 0,518 (2006) 5.2.2. Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Dákay I. - Bene Sz. - Nagy B. - Fördös A. - Márton D. - Keller K. - Vincze Zs. - Szabó F. (2006): A borjazási id szak alakulása néhány húsmarhaállományban. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55.1.13-23. 2. Nagy B. - Lengyel Z. - Bodó I. - Gera I. - Bene Sz. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak növekedési tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55.2.97-107. 3. Dákay I. - Bene Sz. - Nagy B. - Keller K. - Fördös A. - Szabó F. (2006): A hasznosult szaporulat néhány húsmarha állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55.4.323-332. 4. Dákay I. - Nagy B. - Bene Sz. - Fördös A. - Zsuppán Zs. - Szabó F. (2006): Az ellések közt eltelt id vizsgálata néhány hústehén állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55.5.419-430. 5. Nagy B. - Bene Sz. - Szabó F. (2006): Az ellések szezonalítása és annak hatása a két ellés között eltelt id re magyar szürke tehénállományokban. Magyar Állatorvosok Lapja, 128.12.731-736. IF: 0,155 (2006) 6. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2007): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.2.97-104. 7. Török M. - Kocsi Gy. - Bene Sz. - Kiss B. - Szabó F. (2007): Hízómarhák különböz testtájain ultrahanggal mért b ralatti faggyúvastagsága és annak összefüggései. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.2.117-124. 8. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2007): Magyar szürke bikák és tehenek él súlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.3.193-201. 9. Nagy B. - Király I. - Bene Sz. - Dákay I. - Szabó F. (2007): Magyar szürke tehenek és üsz k küls és bels medence méreteinek vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56.3.203-209. 5.2.3. Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Szabó, F. - Lengyel, Z. - Balika, S. - Erdei, I. - Márton, D. - Major, T. - Bene, Sz. (2004): Examination of reproduction and weaning results in Limousin cattle
17
2. 3. 4.
5.
6.
population in Hungary. Joint Meeting ADSA, ASAS, PSA, St. Louis, Missouri, USA 2004 July 25-29. Szabó, F. - Sebestyén, S. - Bene, Sz. (2004): Organisation of Beef Cattle Recording and Breeding in Hungary International Committee for Animal Recording 34th ICAR Session and INTERBULL Meeting, Sousse – Tunisia May 28th – June 3rd 2004 Nagy, B. - Lengyel, Z. - Bodó, I. - Gera, I. - Bene, Sz. - Szabó, F. (2005): Estimation of weaning performance of Hungarian Grey cattle by sire model. 5th International conference of PhD students. University of Miskolc, Hungary, 14-20 August, 2005. Nagy, B. - Bene, Sz. - Bodó, I. - Gera, I. - Szabó, F. (2006): Live weight and body measurements of Hungarian Grey bulls and cows. 57th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C33.46., 329.p. 17th September, Antalya, Turkey 2006. Polgár, J. P. - Füller, I. - Török, M. - Bene, Sz. - Kiss, B. - Harmath, Á. - Húth, B. (2007): Examination of slaugter results of Hungarian Simmental paternal half-sib bulls. 58th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session 37., Abst. No. 1332., 29th August 2007, Dublin, Ireland. Szabó, F. - Márton, J. - Bene, Sz. (2007): Weaning results of Angus calves in Hungary. 58th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session 37., Abst. No. 462., 29th August 2007, Dublin, Ireland.
5.2.4. Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Nagy B. - Lengyel Z. - Bodó I. - Gera I. - Bene Sz. - Szabó F. (2005): Növekedési tulajdonságokat befolyásoló környezeti tényez k vizsgálata magyar szürke választott borjak esetén. VI. RODOSZ Tudományos Konferencia, Kolozsvár, 2005. 2. Dákay I. - Bene Sz. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F. (2005): Az ellések szezonalításának vizsgálata hazai húsmarhatenyészetekben. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2005. március 24., Keszthely 3. Hornyák Z. - Török M. - Bene Sz. - Polgár J. P. - Szabó F. (2006): El zetes adatok a hazai vágómarha genotípusok vágási paramétereinek értékelésér l. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2006. április 20., Keszthely 4. Nagy B. - Bene Sz. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2006. április 20., Keszthely 5. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Lukács G. - Szabó F. (2006): Magyar szürke bikák és tehenek él súlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 21-22. 6. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 2122. 7. Kiss B. - Bene Sz. - Török M. - Polgár J. P. (2007): Magyar tarka bikák vágási paramétereinek és szöveti összetételének vizsgálata. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2007. március 22., Keszthely 8. Förd s A. - Bene Sz. - Szabó F. (2007): A húsmarhatenyésztés biológiai alapjainak értékelése különös tekintettel a genotípus-környezet kölcsönhatásra. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2007. március 22., Keszthely
18
5.2.5. Egyéb közlemény 1. Bene Sz. (2004): Húshasznú borjak választási eredményeit befolyásoló néhány tényez vizsgálata. Diplomadolgozat, Keszthely, 2004. 2. Bene Sz. (2005): X. Húsmarhatenyésztési tanácskozás Keszthelyen. A Magyartarka, 5.4.13. 3. Bene, Sz. - Nagy, B. - Nagy, L. - Szabó, F. (2005): Body measurement data of beef cows of different breeds. Animal Breeding Abstracts, 2006. 74.1.12.77. 4. Bene, Sz. - Szabó F. (2005): Growth and mature weight of female beef cattle of different breeds. Animal Breeding Abstracts, 2006. 74.1.12.78. 5. Bene Sz. (2006): XI. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás. Magyar Állattenyészt k Lapja, 34.11.6. 6. Bene Sz. - Szabó F. - Polgár J. P. (2006): XI. Húsmarhatenyésztési tanácskozás Keszthelyen. A Magyartarka, 6.4.11-12.
19
