1./17
Somogyi Magdolna
1. A keringési rendszer csoportosítása lefutás, morfológia szempontjából nagy vérkör / szisztémás keringés a szervezet egyes szerveinek oxigén-tápanyag-információellátását biztosítja BK JP magas és alacsony nyomású szakasza is van középnyomása 100 Hgmm alegységei párhuzamosan kapcsoltak kis vérkör / pulmonalis keringés vérgázcserét biztosítja végig alacsony nyomású középnyomása csak 20-22 Hgmm JK BP egymással sorosan kapcsoltak zárt rendszert alkotnak minden keresztmetszetükön azonos idő alatt azonos vérmennyiség áramlik át
2. A keringési rendszer csoportosítása nyomásviszonyok, funkció szerint a nagy vérkör arteriolái bontják magas és alacsony nyomású szakaszra Magas nyomású érszakasz Részei: aorta átmérője 2,5 cm domináns elemei: elasztikus elemek funkció: szélkazánműködés artériák elasztikusak átmérőjük: 1-2 cm domináns elemeik: elasztikus elemek funkció: szélkazánműködés és muscularisak átmérőjük: 0,1 – 1 cm domináns elemek: simaizomelemek funkció: konduktív, disztributív általuk szabályozható, hogy mely terület milyen mértékben részesüljön perctérfogatból Teljes perifériás ellenállás kis hányadát adják A vérmennyiség kis része található bennük Funkció: a bal kamra által kilökött vér befogadása rezervoir funkció vezetése konduktív funkció elosztása disztributív funkció a bal kamra szélsőséges nyomásingadozásainak csillapítása
2./17
Somogyi Magdolna
ezen feladatokat szélkazánfunkciójuk révén valósíthatják meg a vér befogadása és vezetése a rugalmas elemeket tartalmazó erekre jellemző működése:
a kamrai sytole során a verőtérfogatnak megfelelő mennyiségű vér kerül az aortába 0,3 s alatt kb. 70 ml disztenziót, falfeszülést okoz az aorta ennek hatására kitágul (rugalmas elemek) tehát a szív által keltett kinetikus energiát tárolja rugalmas energia formájában adott mennyiségű vér már ekkor továbbhalad a TPR által meghatározott arányban (kb. 1/3) de kb. 40-50 ml vér még a diastole kezdetekor az aortában a rugalmas elemek visszatérnek eredeti állapotukba nincs aktív összehúzódás, csak passzív visszafelé mozdulás!!
ennek hatására a vér továbbítódik
hatásai: 1. folyamatos áramlás (diastole esetén is) 2. nyomásingadozások kiegyenlítésének megkezdése Működésük során nyomásváltozásokat szenvednek el a vér befogadása, majd továbbengedése révén az aortában uralkodó nyomásviszonyok meghatározza: 1. adott pillanatban az aortába továbbított és az onnan elfolyt vértérfogat különbsége 2. az aorta complience-e ( ΔV / ΔP) megadja, hogy adott térfogatváltozás előidézéséhez mekkora nyomásváltoztatásra van szükség az aortafal rugalmasságának függvénye mely az életkor előrehaladtával csökken megnő a kollagén rostok aránya így csökken a compliance elsősorban a magas nyomástartományban ezért a kilökött vér nagyobb systolés nyomást okoz elaszticitás típusú hipertónia jön létre a vénás rendszer 20-24x tágulékonyabb az artériásnál az artériás rendszerben uralkodó nyomásviszonyok
3./17
Somogyi Magdolna
systolés nyomás: a szívciklus alatt az artériás rendszerben létrejövő maximális nyomás értéke függ: verőtérfogattól aorta (és a többi artéria) compliance-től, rugalmasságától TPR-től diastolés nyomás: a legalacsonyabb nyomásérték, mely artériákban diastole végén mérhető ekkor áll helyre az eredeti aortatérfogat a szélkazán funkció révén miközben a tárolt vér a periféria felé távozik értéke függ: verőtérfogattól aorta (és a többi artéria) compliance-től, rugalmasságától TPR-től ettől függ a tárolt vér eláramlási sebessége mely alapvetően meghatározza az értékét pulzusnyomás a systolés és diastolés nyomás különbsége a rendszerben keltett zavar tovaterjedése sokkal gyorsabb, mint maguknak az összetevőknek a terjedése aortában: 30 cm / sec, periféria felé csökken terjedési sebesség: aortában: 3-5 m/sec kis artériákban: 15-30 m/sec fokozza: érfal csökkent rugalmassága nagyobb vastagsága diagramon ábrázolva jellegzetes változások figyelhetők meg jól látható, hogy a systole fele annyi ideig tart, mint a diastole (ez állandó marad) a systolés nyomás a periféria felé nő új diastolés csúcs jelenik meg az aorta esetében még látható egy incisura a semilunaris billentyűk becsapódása miatt majd ez a perfiéria felé haladva egyre inkább eltompul késés jelentkezik a változás okai:
csillapítás visszaverődés nyomásfüggő terjedés rezonáció
artériás középnyomás az artériás nyomás időbeli átlagértéke az előbbi diagramon a görbe alatti területből számolható a diastolés nyomás és a pulzusnyomás harmadának összege 70-75-ös szívfrekvencia mellett magasabb szívfrekvencia mellett adott systolés és diastolés nyomás mellett is emelkedik a vérnyomás a keringés hajtóereje a magas nyomású szakasz területén csak kissé csökken
4./17
Somogyi Magdolna
pulzushullámok / artériás pulzus a szívösszehúzódások által okozott nyomásváltozások a hullám az egyes artériákra jellemző sebességgel terjed végig Magas-vérnyomás betegségek okaik: 1. fokozott pulzustérfogat ugyanabban a rendszerben nagyobb térogatú vér található mind a systolés, mind a diastolés érték magasabb 2. Csökkent complience igen gyakori idős korban emiatt „fiziológiás” az időskori vérnyomásemelkedés az aorta falában csökken az elasztikus rostok aránya nő a kollagén rostok aránya az aorta egyre inkább egy rugalmatlan falú csőhöz kezd hasonlítani kevésbé képes szélkazánként működni, a nyomásingadozásokat kiegyenlíteni elsősorban a systolés érték növekszik a diastolés pedig alacsonyabb lesz 3. fokozott TPR szintén igen gyakori ok a perifériás, párhuzmosan kapcsolt kapillárisok számának emelkedése is okozhatja, pl. elhízás esetén mind a systolés, mind a distolés érték növekszik 4. csökkent complience és megnövekedett TPR mind a systolés, mind a diastolés érték emelkedik a systolés drasztikusan Prekapilláris rezisztenciaerek kis artériák és arteriolák tartoznak ide itt alakul a szívösszehúzódások kinetikai és nyomási energiája hőenergiává, ezért 1. eltűnik a nyomáspulzus így a kapillárisok területén gyakorlatilag nincs pulzáció 2. nagy nyomásesés figyelhető meg az arteriolák kezdete és vége közt kb. 50-60 Hgmm-es csökkenés ezért osztják az érrendszert magas és alacsony nyomású szakaszokra átmérőjük 19-200 µm a nagy változatosságot a falukban jelenlévő simaizomsejtek okozzák összehúzódásuk szűkíti az eret, elernyedésük hatására pedig nő az átmérő kismértékű összehúzódásuk is jelentősen változtatja a rendszer ellenállását a Hagen-Poiseuille törvény negyedik hatványos összefüggéséből adódóan ezért a keringési rendszernek ez a szakasza szabályozható a legjobban mechanikai, humorális és idegi tényezők által is lokálisan szabályozzák a kapillárisok áramlását
5./17
Somogyi Magdolna
vasodilatatio révén
6./17
Somogyi Magdolna
Alacsony nyomású szakasz Mikrocirkuláció Feladata: anyagok kicserélése az érpályán belüli és azon kívüli kompartmentek közt biztosítja a szöveti tápanyagellátást, gázcserét, információáramlást Alkotói: prekapilláris szakasz alkotói: terminális arteriolák átmérő: 8-20 µm összefüggő simaizomsejtréteggel rendelkeznek metarteriolák falukban a simaizmok elszórtan helyezkednek el prekapilláris spincterek a kapillárisok kiágazásánál a metarteriolákból és terminális arteriolákból szabályozza az egyedi kapillárisok véráramlását feladatuk: szabályozzák a kapillárisok áramlását kapillárisokban uralkodó nyomást kapillárisok átmérő: 4-7 µm hossz: 500-1000 µm szerkezetük alkotóik: endothelsejtek laposak, vékonyak a különböző szervekben nagy változatosság, típusai: 1. folyamatos endothelium a sejtek közt keskeny junkciós rések=pórusok átmérőjük megadja az érfal hidraulikus konduktivitását fehérjemolekulák alkotják jellemzőjük a junkcionális permeábilitás vizet és kis ionokat átengednek ezeken keresztül zajlik az ultrafiltráció specializálódott tipusai: a junkciók permeábilitása lehet minimális specifikus glü. és AS-transzporterek gázok, lipofil anyagok szabadon diff. ide tartozik:agy kapillárisainak endothelje retina kapillárisainak endothelje 2. fenesztrált / ablakos endothel lapos sejtek rajtuk nagy átmérőjű nagy nyílások akár 50-60 nm-es molekulák részére pl.: GI rendszer nyálkahártyája mirigyek kapillárisai 3. diszkontinuus / hézagos endothel sinusoidok jönnek létre az endothelsejtek nem érintkeznek szabad út a plazmafehérjéknek is pl.: máj, csontvelő, lép, mellékvese membrana basalis
7./17
Somogyi Magdolna
hálózatot képeznek a tényleges anyagkicserélődésért felelnek normál körülmények között csak egy részükben áramlik vér a többi zárt áramlási tulajdonságaik az áramlás a pre-és posztkapilláris ellenállásoktól függ a vér áramlása lassú: lineáris sebesség: 0,5-1 mm/mp tehát egy vvt. átlagosan egy mp-t tölt el kapillárisban ennek csak az ötöde elengedhetetlen az anyagkicserélésben a többi biztonsági tartalék így szükség szerint sokkal gyorsabb is lehet a csere nyomásviszonyaik az artériás középnyomásnál jóval alacsonyabb középnyomás mivel a prekapilláris spinchtereken nagy nyomásesés zajlik a pulzushullám gyakorlatilag megszűnik bennük szintén a prekapilláris spichterek által mivel egyébként tönkremennének a pre-és posztkapilláris ellenállásoktól függ az arteriolák vasoconstrikciója csökkenti a kapillárisnyomást így hatnak a Ca2+-csatorna blokkoló gyógyszerek
a venoconstrikció növeli a kapillárisnyomást maguk a kapillárisok is hidraulikus ellenállást jelentenek így belső nyomásuk folyton csökken posztkapilláris venulák átmérő: 20-500µm morfológiailag a kapacitáserek részének is tekinthető de funkcionálisan egyértelműen a kicserélési szakasz tagja alkotóik: endothelsejtek a kapilláris endothelsejteknél magasabbak funkcióik: immunreakciók részesei gyulladásos szövetek plazmakiáramlása funkciójuk a tényleges anyagkicserélődés biztosításából áll kapillárisokat elkerülő összeköttetések preferenciális csatornák metarteriolák és a venulák között arteriovenosus anastomosisok / shuntök bőrben és bőr alatti kötőszövetben, acralis bőrterületeken a hőszabályzásban fontos szerepet játszó területeken pl. fülkagyló, orr, ujjak elterjedt szabályozható kapcsolat a falában található simaizomsejtek által idegi, adrenerg aktiválás hatására zárják a csatornát így a hőszállítás megnövelhető, mégsem duzzad meg a terület
8./17
Somogyi Magdolna
Anyagkicserélődés gázok cseréje alapvetően O2 átadása a szöveteknek, + a keletkezett CO2 felvétele az O2 átadása diffúzión alapul Fick törvényét követi, így a diffúzió sebessége egyenesen arányos az O2 nyomásgradiensével a diffúzió felületével fordítottan arányos a diffúzió útjával (vastagság) függ az oxigén diffúziós állandójától a szövetek oxigénnyomása függ: a kapilláris oxigénnyomásától a kapilláris hosszán folyamatosan csökken a kidiffundáló O2 miatt a kapilláris és a sejt távolságától a sejtek oxigénfogyasztásának sebességétől a szövetek oxigénnyomás-igénye: kb. 1 Hgmm távolságfüggése: Krogh-modell alapján a modellben a sejtek egy központi kapilláris körül találhatók oxigénfelvételük sebessége állandó a kapillárishoz közeli sejtek környezetében az oxigénnyomás ~ a kapilláris oxigénnyomásával a kapilláristól távolabbi sejtek környezetében az oxigénnyomás a távolsággal arányosan csökken mivel a közbülső sejtek is fogyasztanak oxigént gyorsabban, mint a diffúzió sebessége a szövetek megnövekedett oxigénigénye esetén a nyugalminál több kapilláris nyílik meg, így fedezve az igényt
folyadékok cseréje napi 2-4 liter folyadék filtrációját okozza a Starling-hipotézis alapján a Starling-erők mozgatják ezek az interstitialis és intravascularis kompartmentek közötti hidrosztatikai nyomáskülönbségek intravascularis > interstitialis folyadék kiszűrését segíti elő az interstitialis térbe mivel az érfal vízre és kis molekulákra permeábilis értéke a pre-és posztkapilláris ellenállásoktól függ ha a prekapilláris ellenállás Pkap ha a posztkapilláris ellenállás Pkap értéke a kapilláris lefutása során folyamatosan
9./17
Somogyi Magdolna
onkotikus (kolloid ozmotikus) nyomáskülönbségek a plazma és az interstitalis folyadék közt fennálló fehérjekoncentráció-különbség gerjeszti mivel az érfal fehérjére gyakorlatilag inpermeábilis vizet vonz a kapillárisokba ellensúlyozva a hidrosztatikai nyomáskülönbség hatását értéke a kapilláris lefutása során folyamatosan amennyiben van filtráció
a Starling-elv alapján eredőjük: effektív filtrációs nyomás Peff hidrodinamikai folyadékcserét okoz a kapillárisfalon keresztül melynek sebessége a Starling-erők különbségétől függ, így: Peff = (Pkap – Pint) – (Пplazma – Пint) ,ahol Pkap az intravascularis hidrosztatikai nyomás Pint az interstitialis hidrosztatikai nyomás Пplazma a plazma onkotikus nyomása Пint az interstitalis folyadék ozmotikus nyomása, melynek értelmében a kapillárisfalra kifejtett effektív filtrációs nyomás egyenlő a nettó transzkapilláris hidrosztatikai nyomáskülönbség és a nettó transzkapilláris onkotkus nyomáskülönbség közti különbséggel Peff értékei ha pozitív: ha negatív ha 0
filtráció abszorpció ∅
folyadék hagyja el az eret folyadék lép az érpályába nincs nettó folyadékáramlás
a Starling-erők mellett a filtráló felület és a hidraulikus konduktivitás is jelentős tényezők a folyamatok eloszlása a kapilláris hosszában általánosan elfogadott, hogy a kapilláris artériás végén filtráció, vénás végén abszorpció a meghatározó folyamat a kapillárisokban van egy egyensúlyi pont a két folyamat közt itt sem filtráció, sem abszorpció nincs
10./17
Somogyi Magdolna
de ettől való eltérések is előfordulnak nem abszorbeáló szövetekben a mikroerekben csak filtráció zajlik abszorpció is létrejöhet az onkotikus nyomás csökkenése esetén
Interstitialis tér igen nagy compliance-el bír nyomása: -2 - +2 Hgmm összességében gél állagú emiatt hidraulikus ellenállással bír mely korlátozza a folyadék részecskéinek szabad mozgását mennyisége: a különböző sejtekben jelentősen eltér 10-12% (vázizom) 35-40% (bőr) részei:
kötőszöveti rostok mátrixfehérjék adherensek nem fibrózusak sejtek választják el őket interstitalis folyadék a mikroerekből ultrafiltráció révén jut ki és teljes egészében nem szívódik vissza végül a nyirokrendszer révén tér vissza a keringés vénás oldalára térfogata szűk határok közt mozog a filtráció és abszorpció egyensúlya miatt oldott plazmafehérjéket tartalmaz
11./17
Somogyi Magdolna
Nyirokkeringés feladata: izogravimetriás állapot fenntartása melyben az interstitalis folyadék térfogata állandó a filtrált, de nem abszorbeált folyadék elvezetése által a vénás rendszer felé interstitalis fehérjék eltávolítása alapvető, vitális funkció lipidek abszorpciója immunológiai funkció lymphocyták folyamatos keringésben tartásával inkubálásával transzportált anyag:
elsődleges / primer nyirok mikroerekből történő ultrafiltrációval jön létre mennyisége: napi 2-4 liter vlsz. nagyobb mennyiségű a secundernél összetétele: interstitalis folyadék plazmafehérjék másodlagos / szekunder nyirok a nyirokcsomókban jön létre összetétele: primer nyirok immunglobulinok lymphocyták
elemei: nyirokkapillárisok kezdetük: felépítésük:
interstitalis térben vak járatokként kesztyűujjszerű nyúlványokkal diszkontinuus endothelsejtek köztük diff. be az interstitalis folyadék finom kötőszöveti rostok mechanikai stabilizációért felelnek
nyirokerek nyirokkapillárisok összeszedődéséből felépítésük: folyamatos endothelbélés jellemző fehérjékre inpermeábilis simaizomsejtek nagyobb nyirokerekre jellemző autonóm összehúzódásra teszi képessé az eret nyirokcsomók bevezető képlet: egyetlen nyirokér = vas afferens funkciója: itt jön létre a szekunder nyirok védelmi szerep kivezető képletek: több nyirokér = vas efferensek nagyobb elvezető csatornák ductus thoracicus alsó testfélből felső testfél bal oldala truncus lymphaticus dexter
12./17
Somogyi Magdolna
felső testfél jobb oldala a jobb pitvarba vezető vénákba ömlenek
13./17
Somogyi Magdolna
áramlási jellemzői egyirányú áramlás szövetekből a nagyobb nyirokutak felé billentyűk segítik az endothelsejtek képződményei nyirokkapillárisokban: endothelsejtek szabad szélei nagyobb nyirokerekben: endothelsejtekből képzett redők fenntartója
Vénás rendszer átmérőjük:
fali simaizomsejtek miogén, ritmikus összehúzódással izompumpa a nyirokerek kívülről összenyomhatók a nem túl merev falszerkezet miatt a környező izmok összehúzódása a nyirokérben lévő nyirkot préseli
közepes vénák: nagy vénák
0,15 – 1,5 cm 1,5 – 3 cm
szerkezetük: függ az anatómiai elhelyezkedéstől a vénára nehezedő hidrosztatikai terheléstől jelentősen eltér az artériák szerkezetétől ezért nehézkes a szív coronaria-ereit lábszár-vénákkal cserélni
jellemzők
sok kollagénrost vastag a kötőszöveti rostokból álló adventiaréteg simaizomsejtek is megjelennek beidegzésük: symp. noradrenerg rostok nincs gátló beidegzés mediátorok: katecholaminok receptoraik: α1 hatásuk: venoconstrikció vénás kapacitás faluk gyakran elvékonyodik, varicositasok jönnek létre a billentyűk nem zárnak, így visszaáramlás fordul elő okai: öröklött adottságok, terhesség, elhízás, sérülés álló munkavégzés vagy thrombus vénás rendellenességet jelezhet a lábszár bőrelváltozása, majd fekélye billentyűk figyelhetők meg az intima réteg képzi őket kivéve a fej vénáit és a legnagyobb vénákat gyakran képeznek anastomosisokat ezért kevésbé súlyosak a kisebb vénák elzáródásának következményei összeköttetést teremtenek a végtagok mély és felületes rendszerei közt a vér supf prof. irányba áramlik az egyirányúságot billentyűk biztosítják
14./17
Somogyi Magdolna
nyomásviszonyaik nyomásprofil: venulák: 15Hgmm VCS, VCI, jobb pitvar: 0-2 Hgmm centrális vénás nyomás: VCS és VCI mellkasi szakaszában és a jobb pitvarban diastole idején mért nyomás értéke: 0-2 Hgmm amennyiben a szív perctérfogata 5-5,5 liter amennyiben a perctérfogat , a CV nyomás –2 is lehet amennyiben a perctérfogat , a CV nyomás 2-nél több ha nem történt megelőzőleg vérveszteség közel megegyezik a légköri nyomással meghatározza: a keringés artériás feléből a kapillárisokon át beáramló vér térfogata a posztkapilláris rezisztenciaerek együttes myogén és neurogén tónusa a jobb kamra teljesítménye szerepe: meghatározza és jelzi a szív működését és teljesítményét
A vénás visszaáramlást befolyásolja: Compliance értéke függ a teltségtől symp. inger csökkenti nagy érték, az artériás 20-30x-osa így kis nyomásnövekedésére nagy térfogatváltozással így a transmuralis nyomás függvényében összelapulnak vagy nagymértékű tágulást mutatnak e tulajdonságukból következik vértároló funkciójuk, ld. lent Ellenállás környező szövetek komprimáló hatásából adódik harmadik legnagyobb ellenállás a szervezetben összetevői: bordák komprimáló hatása hónalj komprimáló hatása mellűri nyomás abdominalis kompresszió a hidrosztatikai nyomás hatása a testhelyzetből adódó hidrosztatikai nyomásváltozások a transmuralis nyomás értékére hatnak mely a vénák keresztmetszetét változtatja meg ha a hidrosztatikai nyomás a km. elliptikus kör alakú a véna kitágul csökken a vérnyomás:szív felett nő a vérnyomás a szív alatt ennek következtében a vér felgyülemlik felálláskor kb.500ml-el visszaesik a vénás visszáramlás elsősorban az alsó végtagban jellemző kompenzációs reakciók lépnek életbe
15./17
Somogyi Magdolna
izompumpa és vénás billentyűk együttműködése 1. izompumpa az izmok kívülről összenyomják a flexibilis falú vénákat csak fázisos kontrakciók esetén jelentős 2. vénás billentyűk egyirányú áramlást biztosítanak az izmok elernyedésekor a vér csak a legközelebbi billentyűig áramolhat vissza légzési pumpa: Baiw-Brige-reflex és a szívciklus hatása mellüregi nagy vénák esetén jelentős ezek környezetében a nyomás a légköri alatt van belégzés:
az intrathoracalis nyomás még negatívabb 1. kitágul a pulmonális kapilláriságy 2. a tüdő vérraktár-térfogata megnövekszik ennek hatására csökken a jobb kamra verőtérfogata mivel kevesebb vér jut el odáig a bal kamra verőtérfogata megnövekszik lerövidül a systolé közötti idő
kilégzés:
az intrarthoracalis nyomás nem válik pozitívvá 1. de a pulmonális ágy összenyomódik 2. a tüdő vére a jobb kamrába préselődik a jobb szívfél telődése fokozódik gyermeknél a légzési változások erőteljesebbek nagy vértároló kapacitással rendelkeznek ~ kapacitásfunkció szerkezetük következménye compliance-értékük nagy, az artériás érték 20-30-szorosa így kis nyomásnövekedésére nagy térfogatváltozással reagálnak így a transmuralis nyomás függvényében összelapulnak vagy nagymértékű tágulást mutatnak a vérkészlet 2/3-a a vénás rendszerben található vérraktárak: a vénás rendszer mellett tüdő érhálózata és szív (fokozott ürülés útján)
16./17
Somogyi Magdolna
specifikus vérraktárak: bőr vénás plexusai 300-500 ml nagy abdominalis véná 300ml máj 200-300 ml lép 150 ml a mobilizáció szúró fájdalommal jár6 a vértérfogat bármilyen irányú változását a vénás rendszer korrigálja vértérfogat : vérmobilizáció adaptációs kényszer esetén, pl. testmozgás, kiszáradás, véradás a vénákban lévő vér egy része áthelyeződik a többi sorosan kapcsolt érszakaszba, pl az artériákba ennek hatására a vénás nyomás csökken ehhez hozzájárul a symp. simaizomkontrakciós hatás a vénák összeesnek vénakollapszus vértérfogat : a többlet térfogat a vénás rendszerbe érkezik nő a transmuralis nyomás melyet a vénák tágulása követ elsősorban a vérraktárak falai tágulnak
Oedema az interstitalis folyadék térfogatának növekedése, gél állapot felbomlása megnövekedett compliance nélkülözhetetlen összetevője a nyirokelvezetési elégtelenség okai:
1. a filtráció és abszorpció arányának felborulása 1. vagy túl nagy mértékű a filtráció, a mikroerek hidrosztatikai nyomásának növekedése miatt okai: prekapilláris rezisztenciaerek dilatatioja pl. Ca2+-csatorna-blokkolókkal végzett therápia posztkapilláris rezisztencierek konstrikciója megnövekedett vénás / pitvari nyomás 1. a vénák ürülése a szív felé nehezített 2. visszér kialakulása esetén 2. vagy túl kis mértékű az abszorpció 1. plazmafehérjék koncentrációjának csökkenése miatt csökken az onkotikus nyomás az effektív filtrációs nyomás növekszik okai: AS-hiány a plazmafehérjék szintéziséhez okai: tartós éhezés, minőségi éhezés vesebetegségek albuminuria révén májbetegségek
17./17
Somogyi Magdolna
albuminszintézis csökkent volta miatt 2. ozmotikusan aktív anyag felszaporodása az interstitumban pl. mixoedema esetén 3. kapillárismembrán permeábilitásnövekedése lokális odema vagy gyulladás keletkezésére ad lehetőséget megnő a kapillárismembrán fehérjeáteresztőképessége az onkotikus nyomás nem ellensúlyozza a filtrációs nyomást effektív filtrációs nyomás megnövekszik
önmagában nem elegendő a nyirokrendszer ezt nem képes kompenzálni okai: a hibajel túl nagy a nyirokrendszer nem képes elég nagy korrekcióra a nyirokáramlás akadályozott pl. nyirokblokád a nyirokrendszer elemeinek sebészeti eltávolítása gyakran elephantiasis alakul ki