nn »r n‘ ;.U*I ü
KljLUGYMINISZTÉRIUM
ernanyszém :
Á 0 35 (t1
Érkezett : 22,13
2 7.
MIN ISZTE R Fiesor Ádám 'ú r országgy űlési képviselő
Iktatószám : KÜM/6217-1/2013/Adm KŰM/61 89-1 /2013/Adm K13M/6190-112013/Mm KÜM16191 -11201 3 IAd m
agyar Országgyülés Budapest
Tisztelt Képvisel ő Úr! Az Országgyűlésről szóló törvény 42 .* (8) bekezdése alapján írásbeli választ igényl ő kérdéseket tett fel „‚1 magyar-fiilöp-szigeteki bilaterális kapcsolatokról” (Kll 0357 .), „ A magyar-indiai bilaterális kapcsolatokról” (K110358.), „zl magyar-indonéz bilaterális kapcsolatokra' (x/10359 .) és „zl magyar-malájziai bilaterális kapcsolatokra' (KI10361 .)
címen. Engedje meg, hogy a négy relációval kapcsolatban az alábbiakról tájékoztassam . A Magyar Kormány külpolitikai törekvéseiben, a „globális nyitás stratégiájának” részeként , kiemelt szerepet tölt be az ázsiai térség országaival és regionális szervezeteivel történ ő kapcsolatépítés . A magyar külpolitika . .globális nyitásának" meghatározó alapvetése az ázsia i és csendes-óceáni régió irányában megfogalmazott „Keleti Nyitás”, amelynek keretébe n hazánk stratégiai partnerségi viszony kialakítására törekszik több ázsiai partnerrel . A „Kelet i Nyitás” kiemelt célterületét jelentő ázsiai és csendes-óceáni régió meghatározó országai , piacai számos lehet ő séget kínálnak a magyar gazdaság tattÓS növekedési pályára állításána k elő segítésére és a magyar piaci szerepl ők térségbeli tevékenységének kiszélesítésére . A proaktív magyar Ázsia-politika az elmúlt két évben hazánk számára méretét és politikai gazdasági érdekérvényesítő képességét messze meghaladó mérték ű láthatóságot biztosított . Kapcsolatrendszerünk alapjait az ázsiai térség államával a kétoldalú együttm űködés fejlesztése iránti kölcsönös érdekek, valamint korunk globális kihívásaival szembeni közö s erőfeszítéseink jelentik . Elsődleges külpolitikai célunk a magyar gazdasá g versenyképességének növelése partnereink segítségével : új piacok biztosítása a magya r gazdasági szereplő k számára, továbbá a magyar gazdaság modernizálásához, élénkítéséhe z szükséges t őkebefektetések és beruházók felkutatása . A magyar Ázsia-politika els ősorban azon partnerekkel törekszik a kapesolatépítésre és az együttm űködés elmélyítésére, amelye k hasonló értékeket és alapelveket vallanak, s készek a kölcsönösen el őnyös, hosszú távú gazdasági és kereskedelmi kooperációra hazánkkal . A Fülöp-szigetek Magyarország egyik fontos politikai és gazdasági partnere a délkelet-ázsia i térségben . A Fülöp-szigetek Magyarországra regionális központként tekint, az ország 199 5 óta egyoldalúan tart fent nagykövetséget Budapesten, de kitartóan szorgalmazzák manila i nagykövetségünk újranyitását . A manilai Magyar Nagykövetség működésének 1995-be n 102 7
-'fef
(36 455 '= 78 . 06 1 ( 456 1253 Fax . (06 17 37,5 55
nsnezlertPrnfaspvshtS
történt felfüggesztése jelentősen visszavetette a délkelet-ázsiai térség egyetlen katolikus többség ű államával, a 103 millió lakosú Fülöp-szigetekkel ápolt kétoldalú kapcsolatainkat . A magyar-filippin kétoldalú politikai kontaktusok közül kiemelkedik AIbert F . De] Rosari o külügyminiszter részvétele a gödöll ői ASEM külügyminiszteri találkozón 2011 júniusában , Magyar részr ől Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felel ős helyette s államtitkára 2012 novemberében folytatott külügyi konzultációt Manilában . 2013 februárjában követi rangú úri, laptop diplomata került kinevezésre a Fülöp-szigetekke l fennálló kétoldalú kapcsolataink elmélyítése és intenzív ápolása érdekében . 2013-ban ünnepeljük a Magyarország és a Fülöp-szigetek közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 40 . évfordulóját. Az alkalmat fel kívánjuk használni arra, hogy az év során megvalósuljon a 2012-ben elhalasztott külügyminiszteri találkozó . Az évforduló szintén jó alkalmat biztosít Benigno Aquino elnök magyarországi látogatásának szorgalmazására, valamint megfelel ő források biztosítása esetén a magyar kulturális értékek Fülöp-szigeteki bemutatására. A gazdasági kapcsolatok terén egyre b ővülő az együttm űködés, azonban a kapcsolatok tényleges szintje egyelőre elmarad a két ország adottságai által kínált lehet őségektől. 2011 ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom 219 millió USD volt, amelyb ől azonban a magyar export alig 7 millió USD értéket tett ki . A kereskedelem volumene 2012-ben az el őző évihez hasonló értékeket mutatott, a kivitel 11 millió USD-re b ővülése és a behozatal kismértékű csökkenése mellett. Az elkövetkez ő években ígéretes lehetőségeket látunk a magyar vállalatok Fülöp-szigeteki megjelenésére, többek között az élelmiszeripari, mez őgazdasági és agrártermékek exportja , gyógyszerek, gyógyászati termékek, orvosi m űszerek, közlekedési eszközök szállítása, valamínt vízkezelési és vízgazdálkodási technológiák értékesítése révén a Fülöp-szigete k kínálta százmilliós piacon . Törekednünk kell a kis- és középvállalkozások részarányána k növelésére a jelenleg els ősorban multinacionális vállalatok által uralt kereskedelm i kapcsolatainkban. Az ország gazdaságának dinamikus növekedésével a Fülöp-szigeteki társadalom egyr e szélesebb rétege kerül olyan helyzetbe, hogy üzleti vagy turisztikai célból Európába, így aká r Magyarországra látogasson, a turisztikai szektor tekintetében jelentő s bővülést generálva a kétoldalú kapcsolatokban. A helyi vállalati szektor erő södése révén pedig mára egyre több olyan vállalkozás működik az országban, akik pénzügyi vagy működőtőke befektetései k célországának Magyarországot választhatják . A gazdasági együttm űködésen túl a Fülöp-szigetek az elkövetkező években a magyar klímavédelmi vállalásokból az ázsiai térségben megvalósítható projektek egyik célország a lehet, az elkövetkező időszak egyik kiemelt feladata az országban megvalósítható projektek felkutatása, valamint a lehetséges partnerek beazonosítása. India felemelkedése az utóbbi két évtized meghatározó nemzetközi fejleménye, amelynek kiteljesedése világgazdasági és geopolitikai összefüggésekben egyaránt mélyrehat ó következményekkel jár. Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságaként Indi a érdemben befolyásolja az ázsiai kontinens stabilitását és fejlődését. Újdelhi mind hangsúlyosabb nemzetközi szerepét jelzi ENSZ BT állandó tagság iránti igényének — hazán k által is biztosított — széleskörű nemzetközi támogatottsága. A világ második legnépesebb (1,2 milliárdos lakosságú) országának hagyományos demokratikus berendezkedése sok közös
értéket mutat hazánk és az Európai Unió értékrendjével . India (1,8 trillió USD-t meghalad ó GDP-vel) a világ 9-10 ., vásárlóerő-paritáson (PPP : 4,47 trillió USD) azonban a 4. gazdasága. India jelenléte folyamatos a magyar külpolitika térképén, kapcsolataink az orszá g fitggetlenségének elnyerése óta sokrét űek és magas szintűek. Politikai kapcsolatainkat kölcsönösen el őnyös, széleskörű, kiegyensúlyozott együttm űködés , intézményesített kapcsolatrendszer és rendszeres politikai kontaktusok jellemzik . India plurális, demokratikus berendezkedése következtében indiai kapcsolataink fejlesztésé t politikai disszonanciák nem kísérik . Kapcsolataink fontos elemét jelenti a nemzetköz i szervezetekben folytatott együttműködésünk . Aktuális a magyar miniszterelnök – 2012-ben indiai belpolitikai okok miatt elhalasztott - látogatása, amelyre az indiai féllel folytatott egyeztetések alapján el őreláthatólag 201 3 októberében kerül. Előkészületben van az indiai külügyminiszter budapesti látogatása, aki meghívott el őadóként felszólal a 2013 . évi nagyköveti értekezleten . Érvényes magyarországi meghívássa l rendelkezik az indiai elnök és miniszterelnök . Rendszeresek a szakminiszteri kontaktusok is. Az elmúlt évben kölcsönös házelnöki látogatásokra került sor, s Indiában járt Semjén Zsol t miniszterelnök-helyettes . A látogatások alkalmat adtak, hogy méltó módon megemlékezzün k K őrösi Csoma Sándor halálának 170. évfordulójáról . A magyar tudós kolkatai és dardzsiling i emlékhelyeinek felújítására az indiai m űemlékvédelmi hatóság közrem űködésével került sor, Dardzsilingben utcát neveztek el róla és a város egyik sétányán felállították a szülővárosábó l küldött kopjafát. Az idei évben hasonlóan fontos évfordulókról emlékezünk meg : az anyai ágon magyar származású, budapesti születésű Amrita Sher-Gil festőművész születésének 100 . ; nagybátyja, Baktay Ervin indológus és kelet-kutató halálának 50., továbbá Vámbéry Ármin halálának 100 . évfordulója kínál alkalmat a közös megemlékezésekre . Ugyancsak 2013-ban ünnepeljük a szoros magyar kapcsolatokkal rendelkez ő Rabindranath Tagore bengáli költő és filozófus Nobel-díjának 100 éves évfordulóját. A fokozatosan bővülő — és egyre igényesebbé váló — indiai piac, az indiai vállalato k nemzetközi expanziója, a 250 milliósra duzzadt középosztály turisztikai kereslete, valamint a z ország több szektorban immár világszínvonalú tudományos és technikai potenciálja olya n friss közös érdekeltségeket mozgat meg, amelyekre a kétoldalú kapcsolatok új stratégiája a z elkövetkező években felfűzhető. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok több lábra helyezése érdekében a következ ő kitörési pontok kínálkoznak : indiai m űködőtőke-befektetések célzott vonzása, a magyar export ágazati és termék-struktúrájának diverzifikálása, a mezőgazdasági kivitel és a z agráripari know-how hasznosítása, a tudásalapú export felfuttatása, a TéT-együttm ű ködés erősítése, védelmi rendszerek exportja, valamint a létszámában és vásárlóerejében egyarán t bővülő felső- és középosztályra épít ő turizmus ösztönzése. A kétoldalú áruforgalom közel ötszörösére nőtt 2005 óta. Ázsiai partnereink között exportunk tekintetében — Kína, Szingapúr és Japán mögött, de Dél-Koreát megel őzve — India a 4 . legfontosabb partner. (2011-ben a magyar exportadatok 487,8 millió USD értékkel, 37,6%-os növekedést mutattak . A behozatal 352,9 millió USD érték mellett, 29,8%-kal nőtt az elő z ő évhez képest. 2012-ben exportunk (279 millió USD) több mint 50%-kal csökkent, importun k (363 M USD) mintegy 3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi volument.) Jelent ős a Magyarországon megvalósított indiai m űködőtőke-befektetések összesített állománya , amelyek, meghaladva az 1,3 Mrd USD-t, mintegy 6200 (a beszállitókkal együtt 8-9 ezer)
embernek adnak munkát. 2012 végéig mintegy 10 millió USD érték ű magyar működőtőkebefektetés valósult meg Indiában . A közel 250 millió lakosú Indonézia a délkelet-ázsiai térség legnagyobb állama, egyben a világ legnagyobb muszlim többség ű országa. Megbízható, felel ős nemzetközi szerepl őként, a G-20 tagjaként és az ASEAN meghatározó tagországaként az elmúlt id őszakban az orszá g jelentős nemzetközi befolyásra tett szert, nem csupán sz űkebb régíójában, hanem azon kívül is. A globális válság ellenére az indonéz gazdaság az elmúlt években folyamatosan 6%-o s vagy azt meghaladó növekedést tudott produkálni. Indonézia, demokratikus és toleráns értékrendjével meghatározó, kiemelt partnerün k Ázsiában, politikai kapcsolataink kiegyensúlyozottak, barátiak . Elismeréssel tekintün k Indonézia regionális és nemzetközi jelent őségére, és az ebben nagy szerepet játszó gazdasági súlyának gyorsütem ű növekedésére . Kétoldalú kapcsolataink kiemelked ő eseménye Susilo Bambang Yudhoyono, az Indoné z Köztársaság elnöke állami látogatása, aki Áder János köztársasági elnök meghívására járt Magyarországon 2013 . március 6-8 . között. Delegációjának tagja volt a külügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a turisztikai miniszter, az ipari miniszter és az indonéz befektetés i ügynökség miniszteri rangú vezetője is. Az elnököt jelentős lécszámú üzleti delegáció i s elkísérte . A látogatás során a hivatalos elnöki, miniszterelnöki és külügyminiszter i találkozókon túl sor került egy üzleti fórumra is . A magyar-indonéz viszonyra fordított figyelem, amelyet ez az elnöki látogatás egyértelm űen tükröz, azzal biztat, hogy hazánk pozíciója megszilárdul Jakarta európa i kapcsolatrendszerében, miközben a magyar kormány keleti nyitás stratégiájában is kiemel t szerepet kap Indonézia . A következő időszak feladata, hogy az eddigi eredményekre, valamin t az elnöki látogatásra építve korszerűbbé, koncentráltabbá tegyük együttműködésünket . Indonézia a hagyományos piaci, gazdasági partnereivel ápolt kapcsolatai konszolidációj a mellett kiemelt hangsúlyt fektet á nem hagyományos piacokon való megjelenésre, így a régiónkkal ápolt kapcsolatok fejlesztésére . Magyarország arra törekszik, hogy kereskedelmi kapcsolataink szorosabbra fű zésével hagyományos partnereivé váljunk Indonéziának. A megfelel ő politikai háttér meglétével a két ország üzleti köreit arra kell biztatnunk, hog y használják ki a momentumot, a két ország egymás iránti kiemelt figyelmét és azokat a kiaknázható lehető ségeket, amelyeket egyrészt a hatalmas indonéz bels ő piac, másrészt a közép-európai régió és benne Magyarország gazdasági perspektívái jelentenek. Gazdasági kapcsolataink fejlesztését nagyban el ő segítheti, hogy az indonéz gazdaság a z elmúlt években tartósan 6-6,5 % körüli növekedést mutatott, s továbbra is igen jók a növekedés kilátásai . Az ország az ASEAN legnagyobb felvev ő piaca. A hagyományosan j ó kapcsolatainkra építve érdekeltek vagyunk az együttm űködés sokoldalú fejlesztésében, közös akarattal, a kölcsönös el őnyök és egymás értékeinek tiszteletben tartása mentén . A gazdasági kapcsolatok bő vítéséhez, az országaink gazdaságának kedvez ő adottságai mellett, kivál ó feltételeket biztosít Magyarország, illetve Indonézia el őnyös földrajzi elhelyezkedése , térségbeli „kapu szerepe`” . Célunk a gazdasági együttm űködés felzárkóztatása a két ország szoros politika i kapcsolatainak megfelel ő szintre . Három fő területen rendelkezünk az indonéz-magya r kétoldalú kapcsolatainkban is hasznosítható komparatív el ő nyökkel, többek között megfelelő szaktudással, ipari és üzleti háttérrel : mezőgazdaság (hagyományok, értékek , technológia), mérnöki tudás (energia, vízgazdálkodás) és gyógyszeripar . Az elkövetkező
idő szak feladata a hasznosítható magyar kapacitások beazonosítása az említett területeken , továbbá az indonéziai infrastrukturális fejlesztési programokba való magyar bekapcsolódá s lehetőségeinek feltárása . Gazdasági kapcsolataink egyik kiemelt területének tartjuk a vízgazdálkodás területé n formálódó együttműködést, melynek keretében magyar vállalatok víztisztító berendezéseke t szállítanának az indonéziai járási központok ivóvíz-szükségleteinek kielégítésére. Az ezt célzó projekt előkészítés alatt áll . Az együttműködés sikere hosszú távra megalapozhatja a magyar vízipari vállalatok jelenlétét a hatalmas indonéziai piacon. 2013 . Il . negyedévének végén sor kerül a Gazdasági Vegyes Bizottság soros ülésére, amel y várakozásaink szerint csakúgy, mint a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács, további impulzust fo g adni egyiittnlűködésünknek Indonézia fontos partnerünk humán területen is . Az ország évente több tucat ösztöndíja t biztosít magyar diákoknak . A tervek szerint a jövőben Magyarország is jelent ősebb számú állami ösztöndíjat biztosít a délkelet-ázsiai térség országai, így Indonézia számára is . Szorgalmazzuk az intézmények közötti, korszerű alapokon nyugvó, közvetle n együttműködést is . Messzemenően támogatjuk, hogy az indonéz fels őoktatási szektor térségünkben Magyarországot tekintse központnak kapcsolatépítési tevékenysége során . Az oktatási területen kívül kiemelend ő a Magyarország és Indonézia között intézményesül t vallásközi párbeszéd, melynek soron következ ő ülésére 2013-ban, Indonéziában kerül sor .
Malajzia a magyar Ázsia-politika és a „Keleti Nyitás” célkit űzéseinek megvalósításába n kiemelked ő szerepet játszik Magyarország számára a délkelet-ázsiai térségben . Malajzia a délkelet-ázsiai régió, az ASEAN-térség gazdaságilag egyik legfejlettebb, stratégia i jelentőségű országa, amely a külpolitikai kapcsolatok terén is kiemelked ő nemzetkőzi szereplő és partner. A kedvez őtlen globális környezet ellenére Malajzia GDP-je 5%-o t meghaladó b ővülést mutatott 2011-ben, ami el őreláthatólag 2012-ben és várhatóan az idei évben is hasonló marad. Malajzia — a fejlett országok közé sorolható Szingapúrt követve hazánk másodi k legfontosabb t őkeforrása, egyben második Iegfontosabb kereskedelmi partnere és másodi k legfontosabb exportpiaca a délkelet-ázsiai térségben . A kapcsolatok fejlesztése a relációba n kiemelked ő lehetőségeket kínál a gazdasági szerepl őknek az áruforgalom, illetve a tőkemozgások növelésére, hogy a kereskedelemfejlesztés és a magyarországi befektetések révén hozzájáruljanak a magyar gazdaság fejlesztéséhez, magyarországi munkahelye k teremtéséhez . Kétoldalú kereskedelmünk arányai az elmúlt években az el őnyünkre változtak, exportun k 2010-ben több mint duplájára növekedett, majd 2011-ben ismét 250%-al b ővült . Az összáruforgalotn növekedési trendje az elmúlt évben is változatlan volt, 2012-ben a magyar kivitel ugyan visszaesett 157 millió USD-ra, a behozatal azonban 327 millió USD-ra b ővült. (2011-ben a magyar export 235 millió USD, importunk 264 millió USD .) Tekintettel arra , hogy kereskedelmünk jelentős része Szingapúron keresztül történik, a bilateráli s kereskedelem valós adatai valószínüsíthet ően magasabbak a rendelkezésre állá számoknál . A Magyarországon eddig befektetett összes malajziai eredetű tőke megközelíti az 50 millió USD értéket .
A feltörekvő malajziai középosztály egyre nagyobb tartalékokkal rendelkez ő, fizetőképe s piacot jelent, amelynek vásárlóereje a kereskedelemfejlesztés mellett az oktatási és a turisztikai szektorban már rövid távon realizálható, különös tekintettel a gyógyturizmus teré n kínált, malajziai részr ől keresett szolgáltatásokra . A külföldi tanulmányokra hagyományosa n nagy számban (évi 60 .000 fő) diákokat kibocsátó malajziai társadalom a magyar önköltsége s felső oktatási programok tekintetében is kiemelten jelent ős forrássá válhat. A jelentős potenciált rejtő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővítése állandó magya r diplomáciai jelenlét biztosítását igényli . Reményeink szerint, a „Keleti Nyitás” diplomácia i eszközrendszerének megteremtésére irányuló kormányzati er őfeszítések keretében, még a z idén sor kerülhet a 2009-ben ideiglenesen bezárt magyar külképviselet újranyitásár a Malajziában. Malajzia 2009 óta egyoldalúan tartja fenn budapesti nagykövetségét, ugyanakkor regionáli s hatáskör ű kereskedelmi kirendeltségüket 2011-ben Varsóba helyezték át. A Gödöllőn 201 1 júniusában megrendezett ASEM külügyminiszteri találkozó margóján kétoldal ú megbeszélésre került sor a magyar és a malajziai külügyminiszter között . Hivatalo s külügyminiszteri látogatásra 2011 novemberében, majd 2012 áprilisában a Bruneibe n megrendezett EU-ASEAN külügyminiszteri találkozót követ ően került sor Malajziában. A látogatások, illetve a magyar nagykövetség újranyitásának bejelentése reményeink szerin t helyreállítja a felső szintű és külügyi kontaktusok rendszerességét . * * * Az ASEAN térséggel történő kapcsolatépítésünk keretében 2012 . október 10-12 . között került megrendezésre Budapesten az ASEAN Awareness Forum, melynek célja a kormányzat i tisztvisel ő k, valamint az üzleti és a civil szféra képvisel ői figyelmének felhívása a Magyarország és az ASEAN együttm űködésében rejlő lehetőségekre. A rendezvényen a főbb ASEAN tagországokkal együtt Malajzia és a Fülöp-szigetek is magas szinten képviseltett e magát. Budapest, 2413 .. március „
55
