Klímaváltozás Az előrejelzések szerint ezek a hatások a következő évtizedek folyamán erősödni fognak. A hőmérséklet emelkedik, a csapadékviszonyok átalakulóban vannak, a gleccserek olvadnak, a tengerszint emelkedik, és egyre gyakrabban jelentkeznek szélsőséges időjárási jelenségek, köztük aszályok és áradások. Ezek a változások komoly veszélyt jelentenek az emberiségre és a gazdasági fejlődésre, valamint a természeti környezetre, mely meghatározó jelentőségű jólétünk szempontjából. Bolygónk éghajlata a múltban is folytonosan változott. Ez többnyire természeti tényezők – pl. a Föld Nap körül pályájának kismértékű módosulása, vulkáni tevékenység, illetve a klíma ingadozásai – miatt következett be. Napjainkban azonban az emberi tevékenység egyre nagyobb mértékben alakítja az éghajlatot. Példaként említhető a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az esőerdők kiirtása, illetve az állattenyésztés. A Nap sugarai felmelegítik a Földet, a földfelszín pedig a hő egy részét visszasugározza a légkörbe. A légkörben megtalálható gázok egy része azonban úgy működik, mint az üvegházak – lehetővé teszik, hogy az energia behatoljon a légkörbe, és megakadályozzák, hogy eltávozzon onnan. Egyes üvegházhatású gázok a légkör természetes alkotóelemei. Nélkülük a Föld átlaghőmérséklete elviselhetetlenül hideg – mínusz 18ºC – lenne a jelenlegi 15ºC helyett. A múltban a klímaváltozás lassú folyamat volt, ma viszont gyors globális felmelegedésnek vagyunk a tanúi. Az emberi tevékenységekből eredően óriási mennyiségben jutnak üvegházhatású gázok a légkörbe, ami fokozza az üvegházhatást, és a légkör felmelegedését okozza. A jelenségre válaszul Európa csökkenti üvegházhatású gázkibocsátást, és ugyanerre ösztönzi a világ többi országát is. Néhány fokos éghajlatváltozással akkor is számolnunk kell azonban, ha törekvéseink sikerrel járnak. Ennek az az oka, hogy az üvegházhatású gázok közül sok igen hosszú ideig megmarad a légkörben, és az óceánok víztömege rengeteg energiát raktároz el. A klímaváltozáshoz tehát bizonyos mértékig feltétlenül alkalmazkodnunk kell.
Mi a különbség az időjárás és az éghajlat között? Az időjárás a légköri folyamatok néhány óráig, vagy napig tartó állapota egy adott földrajzi hely felett. Ha azonban a légkör állapotát hosszabb időszakban vizsgáljuk (megállapodás szerint ez 30 év), akkor már éghajlatról beszélünk. Azaz az éghajlat egy adott földrajzi hely jellemző időjárását jelenti. Amikor azt vizsgáljuk, milyen is az éghajlat, különböző statisztikai jellemzőket veszünk figyelembe: átlaghőmérséklet, csapadékösszeg, havi középhőmérséklet alakulása, fagyos napok száma, forró napok száma stb. Éghajlatváltozásról akkor beszélünk, amikor ezekben az éghajlatot jellemző statisztikai változókban hosszabb ideig, legalább 10-20 évig tartó változás következik be pl. csökken a fagyos napok száma, emelkedik az átlaghőmérséklet stb.
Miért fontos az éghajlatváltozással foglalkoznunk? Az éghajlati elemekben bekövetkezett változás jelentős hatással van mindennapjainkra: az életterünkre, öltözködésünkre, arra, hogy milyen növényeket tudunk termeszteni, hogyan öltözködjünk, hogyan óvjuk magunkat a különböző időjárási események ellen. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell védekezni az éghajlatváltozás ellen, tudnunk kell, hogy milyen módon, milyen mértékben változott meg az éghajlat eddig, és hogyan fog a jövőben változni.
1
Óriásplakát kiállítás 2006 (Fotó: Horváth Anikó)
Mi okozza az éghajlatváltozást? A Napból érkező sugárzást Földünk felszíne elnyeli, majd egy részét visszasugározza. A visszasugárzott energia egy részét ezután az üvegházhatású gázok (pl. vízgőz, szén-dioxid, metán) elnyelik, ezáltal melegítik a légkört. Ezt a természetes folyamatot üvegházhatásnak nevezzük. Ennek során a már említett gázok visszatartják a földből kisugárzott energia egy részét, így megakadályozzák a Föld túlzott lehűlését. Üvegházhatás nélkül nem lenne élet a bolygónkon, hiszen kb. -19°C lenne a Föld átlaghőmérséklete szemben a mostani 14°C-kal.
Hogyan kapcsolódik az üvegházhatás az éghajlatváltozáshoz? Az üvegházhatású gázok természetes körülmények között is jelen vannak a légkörben, az elmúlt évszázadban azonban az emberi tevékenység hatására mennyiségük jelentősen növekedett. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának 80%-a szén-dioxid, amelynek jelentős része az energiatermelés és -felhasználás során kerül a levegőbe a szén, a kőolaj, a földgáz és egyéb fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor. Az elmúlt évszázadban a légköri szén-dioxid mennyisége kb. 35 százalékkal emelkedett, koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer év során valaha. A szén-dioxid kibocsátás napjainkban is évről-évre nő a világban.
2
Globefest 2. az Erzsébet téri Gödörben (Fotó: Horváth Anikó)
Milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás a jövőben? Szélsőséges időjárás: aszályok, árvizek, heves esőzések, hőhullámok Az elmúlt évtizedben az időjárás háromszor annyi természeti katasztrófát okozott világszerte, mint a hatvanas években. A 2003-as forró, nyári hőhullámok az európai kontinensen 30 ezer ember halálát, hatalmas erdőtüzeket és több mint 10 milliárd eurós anyagi kárt okozott a mezőgazdaságban. A század második felében az ilyen nyári hőhullámok átlagossá válhatnak Európában. Az aszállyal sújtott területek nagysága nőni fog, és szintén nő a heves csapadékhullással járó események, ezáltal a hirtelen árvizek száma is. Mindez élőlények (emberek, állatok, növények) millióinak életét veszélyezteti.
Emelkedik a Föld átlaghőmérséklete 2100-ig átlagosan 1,8-4°C-kal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete az 1980-1999-es évek átlagához képest.
Olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró Az Északi-sarkvidéket borító tengeri jégtakaró évtizedenként számottevően, mintegy 2-2,5 magyarországnyi területtel csökken.
Emelkedik a tengerek szintje
3
Az előrejelzések szerint 2100-ig a jelenlegi állapothoz képest 20-60 cm-es tengerszint-emelkedés várható, amely Európában nagyjából 70 millió tengerparti lakost veszélyeztet. Emellett a tengervíz más területekre is beszivároghat, így károsíthatja az édesvízkészleteket és a szántóföldeket is.
Veszélyben a biológiai sokféleség Sok olyan állat és növény van, amely nem lesz képes alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. Különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek.
Óriásplakát kiállítás 2006 (Fotó: Horváth Anikó)
Az egész emberiség legjelentősebb erőforrását az éghajlat jelenti, melyet hasznosítani tudunk, de az éghajlat egyúttal magába foglal olyan tényezőket is, melyek kockázatosak is lehetnek. Fokozatos felmelegedéssel és szárazsággal kell számolni az utóbbi előrejelzések szerint. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztés az a terület, melyet igen érzékenyen érintenek ezek éghajlati és időjárási változások. Ezek a kedvezőtlen hatások lényegesen csökkenthetik, vagy akár meg is semmisíthetik a termést.
Hogyan hat mindez a gyógynövényekre? Az éghajlati változásokon belül a hőmérsékleti változások nem bírnak olyan nagy jelentőséggel, ha egyes elemeiket nézzük, még pozitív is lehet hatásuk. Ha átlagosan hőmérséklet növekedés következik be, még tenyészidő hosszabbodás is bekövetkezhet, ugyanakkor a fagyos napok száma is csökkenhet. Ami erősen hátrányos, az a nyári időszak melegedése, mely az egynyári növényeknél zavarokat okozhat virágbiológiai szempontból. Kritikus következményei lehetnek a tavaszi és a nyári csapadékhiánynak a gyógynövénytermesztés, de az egész növénytermesztés esetében. Károsan hatnak az enyhébb és csapadékosabb telek is.
4
A vadon termő és a termesztett gyógynövényeknél nem azonos módon érvényesül a várható időjárás- változás. Gyűjtött fajok esetében melyek vadon fordulnak elő, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása nem ellensúlyozható, míg a termesztett gyógynövények esetében fajtaválasztással és termesztéstechnológia egyes elemeivel be tudunk avatkozni, és mérsékelhetjük a kedvezőtlen hatást. A gyűjtött gyógynövények nagyobb része a hűvös éghajlatú és nedves talajú területeken honos. Ezek a fajok a hőmérséklet emelkedése és az azzal járó csapadékhiány miatt gyérülnek, illetve korábbi gyűjtőhelyükről teljesen el is tűnhetnek. Mindezek miatt egyre több védetté nyilvánított fajjal találkozhatunk.
5
Termesztett gyógynövényekre ható klímaváltozás Fontos feladatok! Termesztett gyógynövényeknél technológia kidolgozása válik szükségessé, illetve felül kell vizsgálni a meglévő termesztéstechnológiák korszerűsítését. Egyes gyógynövény fajoknál szükségessé válik olyan új fajták nemesítése, amelyek a környezeti hatásokkal szemben toleránsak. A klímaváltozás során számíthatunk a napsütéses órák számának és a fény intenzitásának növekedésére. A fény intenzitásának hatása lehet pozitív és negatív hatású egyaránt. A hatóanyag minőségi és mennyiségi változása fajtától függően változhat. Másik nagy változó tényező a klímaváltozás során a hőmérséklet, melynek alakulása nagymértékben befolyásolja és meghatározza a növény produkcióját. A melegigényes növényeknél magasabb hőmérséklet esetében nagyobb hatóanyag tartalom várható, és módosulhat az összetevők aránya is az alkaloidokat felhalmozó növényeknél. Az illóolajos növények esetében a hőmérséklet emelkedése az illóolaj-tartalom növekedését okozza, azonban ezzel a növekedéssel az illóolaj összetétele is változik. A magas hőmérséklet gátolhatja a zsíros olajok felhalmozódását. A felmelegedéssel egyidejűleg lehet számítani csapadékhiányra, mely szintén hatással van az anyagcserére, amiben a gyógynövények hatóanyagai kialakulnak. Minden faj másképpen reagál a vízhiányra és eltérően alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez. Ha csapadékbőség keletkezik fényhiánnyal, csapadékhiány esetében fénybőséggel kell számolnunk, melyben a két tényező egymástól nem független. A felmelegedés és az ennek következtében bekövetkező száradás érzékenyen hat a tápanyagok hasznosulására is, mivel tartós aszály estén a műtrágyák hasznosulása csökken és az öntözés elkerülhetetlen szerepét vonja maga után: olvadó gleccserek; kieső termések; terjedő betegségek; hőség és aszály; viharok, heves esőzések, árvizek.
Az éghajlat is olyan érték, amit védeni kell Nővényi és állati élőhelyek tűnnek el, ezért szegényedik a biológiai sokféleség. Az üvegház hatású gázok egy virtuális falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, visszaverik a föld által kisugárzott energiát, ezzel melegedést okoznak. Átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földről hősugárzást. Üvegház hatású gázok: vízgőz, széndioxid, metán, ózon, ezek a természetek. Emberi tevékenység CO2, metán halogénezett szénhidrogének (freon). Tíz fő kibocsájtó: USA, Kína, Oroszország, Japán, India, Németország, Kanada, Nagy-Britannia, Dél- Korea, Olaszország. Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsájtása erősíti a természetes üvegházhatást és ez a Földfelszín felmelegedéséhez vezet (globális), egyenlőtlen eloszlással, azaz jelentős regionális és 6
évszakonkénti eltérésekkel. A természetes üvegházhatás szükséges az élethez, az emberi beavatkozás aggodalomra ad okot: 93/94, 94/95 enyhe tél, évszázad éradásait okozta a Rajnán, 2003-as forró nyár emberáldozat; veszélybe kerül az élelmiszerellátás biztonsága; kártevők és vadnövények esetleges térnyerése; paraziták délről északra terjednek; malária, sárgaláz, agyhártyagyulladás, kolera; ökoszisztémák összeomlása.
Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásai már most érzékelhetők:
életveszély. magas hőmérséklet, UV-sugárzás, szélviszonyok, légnyomás változás, időjárási frontok, légszennyező anyagok, pollen
hirtelen nyomás, hőmérsékletváltozás: izomfájdalom, szellemi képesség. Az agyba érkező ingerek feldolgozásának időtartalmát, feldolgozó képességét
nedves meleg levegő: depresszió, fejfájás, migrén, növeli a szívroham illetve a trombózis bekövetkezésének esélyét
Van vagy nincs klímaváltozás? Az éghajlatváltozás manapság már realitás, hiszen a saját bőrünkön érezzük.
hideg időben ízületi gyulladások és reumás panaszok jelentkezhetnek
a meleg, száraz bukószél fejfájást, álmatlanságot okozhat
2011-nyarán gyakori UV riasztás, 10-14 között. szaruhártya átlátszósága, rákkeltő, nő a fertőzés hajlam, változékony kedélyállapot
Egyes régiókban növekedett a hőség okozta halálesetek száma, más térségekben pedig kevesebb olyan haláleset történik, amely a szélsőségesen hideg időjárásnak tudható be.
A WHO felmérése szerint 2000-ben 150.000 ember vesztette életét.
Anyagi kár 2002-ben 55 milliárd USA dollár
Már most megfigyelhető, hogy egyes, víz útján terjedő betegségek és vízi kórokozók előfordulási területe változik. intenzitásának hatása lehet pozitív és negatív hatású egyaránt. A hatóanyag minőségi és mennyiségi változása fajtától függően változhat.
Frontérzékenység: az időjárási frontok befolyásolják az emberközérzet, egészségi-állapotát, hidegfront férfiak, soknak frissítőleg hat, koncentrációzavar, belső feszültség, ingerlékenység, meleg front nők, fáradékonyság, levertség, tompultság, magasabb a vérnyomás, emelkedik a pulzusszám, szapora légzés, koncentrációzavar, álmosság, is felléphet, melynek következtében megnő a reakcióidő, romlanak a reflexek, több a közlekedési baleset, egyénfüggő
Időjárás hatással van a szervezetünkre: hőmérséklet, szél, UV-sugárzás, légnyomás, frontok, túl meleg, túl hideg, befolyásolják testünk működését, ezért fontos, az előrejelzés, ki tudjuk védeni, alkalmazkodni, hiszen az életünk függhet rajta.
Másik nagy változó tényező a klímaváltozás során a hőmérséklet, melynek alakulása nagymértékben befolyásolja és meghatározza a növény produkcióját. 7
A melegigényes növényeknél magasabb hőmérséklet esetében nagyobb hatóanyag tartalom várható, és módosulhat az összetevők aránya is az alkaloidokat felhalmozó növényeknél. Az illóolajos növények esetében a hőmérséklet emelkedése az illóolaj-tartalom növekedését okozza, azonban ezzel a növekedéssel az illóolaj összetétele is változik. A magas hőmérséklet gátolhatja a zsíros olajok felhalmozódását. A felmelegedéssel egyidejűleg lehet számítani csapadékhiányra, mely szintén hatással van az anyagcserére, amiben a gyógynövények hatóanyagai kialakulnak. Minden faj másképpen reagál a vízhiányra és eltérően alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez. Ha csapadékbőség keletkezik fényhiánnyal, csapadékhiány esetében fénybőséggel kell számolnunk, melyben a két tényező egymástól nem független. A felmelegedés és az ennek következtében bekövetkező száradás, érzékenyen hat a tápanyagok hasznosulására is, mivel tartós aszály estén a műtrágyák hasznosulása csökken és az öntözés elkerülhetetlen szerepét vonja maga után.
Mit tesz a világ az éghajlatváltozás ellen?
ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, FCCC (Létrejött: 1992, életbe lépett: 1994) Az egyezmény fő célja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében folyó kormányközi tárgyalásoknak nyújtson keretet. Az egyezményt 189 ország ratifikálta.
Kiotói Jegyzőkönyv (Létrejött: 1997, életbe lépett: 2005) Az FCCC alatti 39 fejlett ország, köztük az akkori EU 15 tagországa vállalta, hogy átlagosan 5,2%-kal csökkenti szén-dioxid kibocsátását az 1990. évhez képest. A világ széndioxid-kibocsátásának 0,3%-a származik Magyarországról.
Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, IPCC (Létrejött: 1988) A tudósokból és szakértőkből álló csoport feladata az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben a tudományos konszenzus kialakítása, és közzététele, az illetékes szervek tájékoztatása. Fő feladata a tudományos elit és a politikusok, döntéshozók közötti kommunikációs csatorna megteremtése.
Stern-jelentés: Sir Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza 2006 novemberében hozta nyilvánosságra tanulmányát, amelyben az éghajlatváltozás közgazdasági oldalát vizsgálja. Jelentésében kimondja, hogy ha tovább halogatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az gazdaságilag is sokkal nagyobb veszteséget okoz, mint amennyi egy most elkezdett, hatékony cselekvés összköltsége lenne.
Tudtad?
Az elmúlt másfél évszázad során 0,8°C-kal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete.
A világóceánok vízszintje a 20. században 17 centiméterrel emelkedett.
A tíz legmelegebb feljegyzett év mind 1990 után volt.
Minden európai évente kb. 11 tonnányi üvegházhatású gázt bocsát ki, amelyből majdnem 9 tonna szén-dioxid.
A háztartások felelősek az EU szén-dioxid kibocsátásának százalékáért, a személyautók pedig további 10 százalékért.
nagyjából
20
Nyerges János
8
