Király Gábor – Czirfusz Márton – Koós Bálint – Tagai Gergő – Uzzoli Annamária:
Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben – Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Magyar Szociológiai Társaság és az ELTE Társadalomtudományi Kar közös konferenciája, 2015. november 19-21.
A projekt bemutatása • EGT Alapok Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz program keretében • Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása (NATÉR) • a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést és döntéshozatalt segítő térinformatikai rendszer létrehozása: • Informatikai háttér megteremtés http://nagis.hu/ • Módszertani megalapozás, adatszolgáltatás
• Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése • 4 modul: • Földhasználat; Gazdaság; Demográfia; Kérdőíves felmérés
• „Demográfia Modul” feladatai: • Területi demográfiai előrejelzés járási szinten (175 járás + Budapest) • A klímaváltozás lehetséges hatásainak figyelembe vételével
Országos népesség-előreszámítás eredményei Közepes becslés eredményei: • Teljes népesség 2051-ben: 8,43 millió • 15 %-os népesség vesztés • Eltartottsági ráta 2011-ben: 45,87%; 2005-ben: 75,46% • Öregedési index 201-1ben: 115,85%; 2051-ben 230,78%
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon, 1960-2051 (férfiak) 85 80 75
ÉV
•
70 65 60 1955
Korcsoportos népesség megoszlás 2011 - 2051 Age 0 - 14
Age 15 - 64
1965
1975
1985
1995
Közepes
2005
2015
Alacsony
2025
2035
2045
2055
Magas
Age 65+
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon, 1960-2051 (nők)
12000000 10000000 90 8000000
85 80
ÉV
6000000
75 4000000 70 2000000 0 2011
65 1955 2021
2031
2041
2051
1965
1975
1985
Közepes
1995
2005
Alacsony
2015
2025
Magas
2035
2045
2055
65 éven felüliek arányának változása a teljes népességben járásonként 2011 – 2050 között
Klímaváltozás és az emberi egészség „A közegészségügy területén a klímaváltozás jelenti majd a legnagyobb veszélyt a 21. században.” (Costello és tsai 2009)
Forrás: IPCC 2014 Human health: impacts, adaptation, and co-benefits
Klímaváltozás és emberi egészség Magyarországon Klímaváltozás tipológia Dél - és Kelet – Európában (ESPON CLIMATE) Erős növekedés: Erős csökkenés: - éves középhőmérséklet - Fagyos napok száma - nyári napok száma - éves átlagos csapadékmennyiség változása a nyári hónapokban (ESPON 2013)
Magyarországi éghajlat tendenciái és valószínűsíthető változások • Emelkedik a nyári, hőség és forró napok száma • Emelkedik a meleg éjszakák száma • Éves csapadék mennyiség csökkenése , intenzív és hirtelen esőzések • Nyári hőhullámok intenzitásának növekedése Nemzeti klímaváltozás stratégia 2014-2025 Népegészségügy (hőhullámok okozta többlethalálozás, élelmiszerellátási zavarok, katasztrófa jelenségek, szmog helyzet, légszennyezés, allergén növények terjedése) Fertőző betegségek (kórokozók terjedése, behurcolt betegségek pl. malária) Daganatos betegségek (erősödő UV sugárzás, bőrrák gyakoriságának növekedése )
Hőséghullámok egészségkárosító hatásának vizsgálata Magyarországon • A Kárpát-medencében egészségügyi szempontból az extrém hőséggel lehet a leginkább számolni • 5 fokos napi középhőmérséklet emelkedés 18 fok felett, 10,6%kal növeli a teljes halálozás kockázatát • 1992 – 2003 között 11 hőséghullám 300 ember halálát okozta Budapesten • Legsérülékenyebb csoportok: nagyon fiatalok és idősek, krónikus betegségben szenvedők (szív- és érrendszeri, légzőszervi, anyagcsere, cukorbetegség) • „A hőség hatásának megbecslését tovább nehezítik egyéb nem ismert faktorok, mint például a népességszám és életkori megoszlás várható változása”
„Status quo” morbiditás jövőkép • Hőhullám érzékeny morbiditás kivetítése 2051 – ig, az alap becslés alapján • „status quo” modell: feltételezzük, hogy a vizsgált betegségek népességaránya nem változik, csak a népességszám • Betegség népességarány: 2009, 2011, 2013 évek adataiból számított mozgóátlag • Stella Professional modellező program használata • Veszélyeztetett népességszám becslése négy kiemelt betegség csoportban: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek és cukorbetegség
Szív- és érrendszeri betegségek 1 600 000
Légzőszervi betegségek (idült alsólégúti megbetegedés + asthma)
3 000 000
1 400 000
300 000
720 000
250 000
700 000
200 000
680 000
150 000
660 000
100 000
640 000
50 000
620 000
2 500 000
1 200 000 2 000 000
1 000 000 800 000
1 500 000
600 000
1 000 000
400 000 500 000
200 000 0
0 2011
2016
2021
2026
2031
2036
2041
2046
0
2051
600 000 2011
2016
2021
2026
2031
2036
2041
Magas vérnyomás
2046
2051
Diabetes
1 400 000
3 300 000
1 200 000
3 200 000
450 000
1 050 000
400 000 1 000 000 350 000
1 000 000
3 100 000 300 000
800 000
3 000 000
250 000
600 000
2 900 000
200 000
400 000
2 800 000
950 000
900 000
150 000
850 000
100 000 200 000 0 2011
2 700 000 2 600 000 2016
2021
2026
2031
2036
2041
2046
800 000 50 000 0
750 000 2011
2016
2021
2026
2031
2036
2041
2046
Javaslatok • A népesség magas érzékenysége miatt hatékonyabb megelőző intézkedésekre volna szükség: sérülékenység csökkentése, adaptációs kapacitás növelése • A jövőben szükséges lehet kidolgozni az ún. heat-health tervet országos szinten, amelynek alapját képezheti a klímaegészségügyi hálózat fejlesztése • Egészségügyi ellátórendszer hőség ellenálló képességének javítása (hűtés – fűtés) • Helyi szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a hőséghullámok idején leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokra (pl. idősek, gyerekek, krónikus betegek, hátrányos helyzetűek). • A szociális ellátás infrastruktúra fejlesztésében a jövőben figyelmet kell fordítani az idősödés folyamatának kibontakozására, valamint az időskorú népesség területi különbségeire.
A projekt az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program keretében, az EGT Alapok támogatásával valósul meg.
Köszönöm a figyelmüket!
Király Gábor
[email protected]
