Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember Találkozó 2009. április 17.
A megújuló-energiák elterjesztésének feltételei • Elhatározás – világos politikai szándék • Stratégiák, tervek, programok – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása • Anyagi eszközök – Az uniós és hazai támogatási források biztosítása • Technológia – a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása • Kutatás-fejlesztés – a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése
A megújulók szerepe a klímavédelemben • Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok • Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni • A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, és a gazdaságot • Felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása • Megoldási irányok: – A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. – Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújulóarányt! • E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.
Elhatározás, stratégia, terv • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025) • Az elhatározást „ Magyarország energiapolitikája 2007-2020” tartalmazza; • A Kormány 2008. októberében határozattal elfogadta Magyarország megújuló energiafelhasználás növelésére vonatkozó, 2008-2020 időtávú, stratégiáját; • A stratégia céljainak végrehajtását biztosító Cselekvési Program kidolgozása folyamatban van
Az energia termelés és használat helyzetképe • A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás • Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól • Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség földgáz: 43,9% • Kiegyensúlyozatlan kőolajszármazék: 25,7% energiaszerkezet atomenergia: 15,1% • Alacsony a megújuló szén és energiaforrások szénféleség:10,9% használatának aránya megújuló: 4,4%
A megújulók hazai helyzete • Összes megújuló energiatermelés: 4,7% • Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) • Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, jelenleg ez 4,4% Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban • 47% tűzifa A megújuló energiafelhasználás megoszlása M agyországon, 2006 • 38,3% egyéb biomassza • 1,7% bio-üzemanyag • 0,8% biogáz • 6,6 % geotermikus • 1,2% vízienergia • 0,3% szélenergia • 0,2% napenergia • 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része Egyéb biomassza 38.3%
Geotermikus 6.6%
Települési hulladék biológiailag lebontható része 3.6% Bioüzemanyag 1.7% Vízenergia 1.2% Biogáz 0.8%
Szélenergia 0.3%
Tűzifa 47.4%
Napenergia 0.2%
A megújulók hazai jövője 2020 • A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken • A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.
A megújuló energiaforrások használatának növelése • A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén) • A hagyományos energia növekvő ára és a klímavédelmi szabályozás (növekvő kvóta ár, csökkenő országos kibocsátási lehetőség) miatt gazdaságossága nő
A jelenlegi támogatási lehetőségek • Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) [60-65 Mrd Ft]; • Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) [4,5 Mrd Ft]; • Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) [kb. 20-30 Mrd Ft]; • Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) [1,5 Mrd Ft]; • Regionális Operatív Programok (ROP) [10-12 Mrd Ft]; • Normatív területalapú támogatások [100-120 Mrd Ft]; • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) [15-25 Mrd Ft].
Köszönöm megtisztelő figyelmüket
