K L E I N SAU G E R F A U N I S T I S C H E D A T E N AUS EULENGEWÖLLEN von Egon
IN
UNGARN
Schmidt
A u f d i e B e d e u t u n g der Eulengewöllen für die V e r b r e i t u n g , P o p u l a t i o n s d i n a m i k u n d Osteologie v e r s c h i e d e n e r Kleinsäugerarten ist s c h o n oft h i n g e wiesen worden ( K A H M A N N , 1 9 5 1 ; Z I M M E R M A N N , 1 9 5 2 , 1 9 6 3 ; B E C K E R , 1 9 5 8 ; J Á N O S S Y u n d S C H M I D T , 1 9 6 0 ; S C H M I D T , 1 9 6 8 u n d andere). E i n grosser V o r t e i l dieser M e t h o d e i s t , dass m a n meistens m i t e i n e m b e d e u t e n d grossem M a t e r i a l a r b e i t e n k a n n u n d m i t dessen H i l f e , i m F a l l e p e r i o d i s c h e r S a m m l u n g e n , a u c h für e i n e n l a u f e n d e n B e s t a n d s k o n t r o l l durchführen k a n n . I n U n g a r n h a t t e s c h o n G R E S C H I K ( 1 9 1 0 , 1 9 1 1 , 1 9 2 4 ) die i n d e n Gewöllf o r s c h u n g e n a u f f i n d b a r e kleinsäuge r f a u n i s t i s c h e Möglichkeiten erkannt. D a n e b e n w a r es sehr b e d a u e r l i c h , dass V A S V Á R I , d e r v o r a l l e m aus S c h l e i e r eulengewöllen eine r e c h t grosse M e n g e z u s a m m e n g e t r a g e n h a t t e , w e g e n s e i n e m frühen T o d e das M a t e r i a l n i c h t d e t e r m i n i e r e n u n d d i e E r g e b n i s s e n i c h t veröffentlichen k o n n t e . D i e Gewöllen w u r d e n i n 1 9 4 5 m i t d e n übrigen S a m m l u n g e n des O r n i t h o l o g i s c h e s I n s t i t u t s z u B u d a p e s t v e r b r a n n t . I c h h a b e m i t m e i n e n U n t e r s u c h u n g e n über d i e Ernährung e i n i g e r E u l e n a r t e n i m J a h r e 1 9 5 9 angefangen, u n d s e i t d e m w u r d e eine s y s t e m a t i s c h e , planmässige Sammeltätigkeit i n erster L i n i e m i t H i l f e u n s e r e r M i t a r b e i t e r i n d e n v e r s c h i e d e n e n L a n d e s t e i l e n i n G a n g gesetzt. D a s Z i e l der A r b e i t w a r zuerst eine gründliche K l ä r u n g der Ernährung v e r s c h i e d e n e r E u l e n a r t e n (besonders Schleiereule u n d W a l d o h r e u l e ) i n U n g a r n , später k a m e n a b e r die ökologischen u n d f a u n i s t i s c h e n P r o b l e m e v e r s c h i e d e n e r Kleinsäuger l a n g s a m i n d e n V o r d e r g r u n d . E s h a t t e s i c h bestätigt, dass diese A r b e i t a u c h v o n der Seite des N a t u r s c h u t z e s eine grosse B e d e u t u n g hat, d a sie u n s ergänzende A n g a b e n über die V e r b r e i t u n g i n U n g a r n seltener u n d eswegen geschüzte Kleinsäuger, w i e S t e p p e n b i r k e n m a u s , S u m p f m a u s , E r d m a u s , geben k a n n . D i e M e h r z a h l des g e s a m m e l t e n M a t e r i a l s s t a m m t v o n der S c h l e i e r e u l e u n d v o n der W a l d o h r e u l e . I c h h a b e a u c h Gewöllen d e r S u m p f o h r e u l e , des W a l d k a u z e s u n d des S t e i n k a u z e s g e s a m m e l t b z w . b e k o m m e n , i n q u a n t i t a t i v e r H i n s i c h t s i n d a b e r diese M a t e r i a l i e n w e i t h i n t e r d e n früher erwähnten A r t e n g e b l i e b e n . I c h h a b e die D a t e n aus 3 7 3 O r t e n s t a m m e n d e n M a t e r i a h e n b e a r beitet, D i e V e r t e i l u n g der S a m m e l p u n k t e n a c h E u l e n a r t e n zeigt A b b . 1 3 . D a s d e t e r m i n i e r t e M a t e r i a l , R e s t e v o n e t w a 1 0 0 0 0 0 Kleinsäuger, l i e g t i n der Säugetier —- A b t e i l u n g des N a t u r h i s t o r i s c h e n M u s e u m s z u B u d a p e s t . Für die B e a r b e i t u n g habe i c h der z e i t l i c h e n E i n h e i t l i c h k e i t h a l b e r , aber a u c h wegen e v e n t u e l l e n Veränderungen der V e r b r e i t u n g der e i n z e l n e n A r t e n (z. B . Apodemus agrárius) n u r die neuere L i t e r a t u r a n g a b e n b e a r b e i t e t ( F E S T E T I C S , 1 9 5 5 , 1 9 6 0 ; K R E T Z O I , 1 9 6 4 , K R E T Z O I u n d V A R R Ó K , 1 9 5 5 u n d eigene D a t e n ) . D i e früger veröffentlichte A n g a b e n v o n G R E S C H I K ( 1 9 1 0 , 1 9 1 1 , 1 9 2 4 ) s i n d 119
n i c h t a u f die K a r t e n eingetragen. D a s e t w a 100 000 Stück zählende M a t e r i a l s c h e i n t m i r w o h l g e n u g z u sein, u m m i t dessen H i l f e die erste u n g a r i s c h e Kleinsäuger P u n k t k a r t e n für die betreffenden A r t e n f e r t i g s t e l l e n z u können. V o n e i n i g e n G e b i e t e n so z . B . aus Südwest-Ungarn, sowie aus d e n v o n d e n Körös-Flüssen nördlich h e g e n d e n G e b i e t e n , s t a n d e n m i r n u r z i e m l i c h wenige A n g a b e n z u r Verfügung. I n der Z u k u n f t müssen m i t einer Sammeltä t i g k e i t eben diese G e b i e t e abgezielt w e r d e n , so dass w i r i n der L a g e s e i n w e r d e n können, die P u n k t k a r t e n m i t w e i t e r e n D a t e n ergänzen z u können. I n der v o r h e g e n d e n A r b e i t s i n d n u r A n g a b e n v o n j e n e n A r t e n veröffent l i c h t w o r d e n , v o n d e n e n m i r genügendes M a t e r i a l z u Verfügung s t a n d . B e i e i n i g e n A r t e n , w o i c h die e r h a l t e n e n f a u n i s t i s c h e n A n g a b e n s c h o n veröffent l i c h t habe, s o l l e n die D a t e n n i c h t e r n e u t erwähnt w e r d e n ( N E O M Y S , 1 9 6 9 a ; Sicista subtilis, 1971c; Muscardinus u n d Olis, 1 9 7 4 b ; Pitymys subterraneus, 1974c; Microtus agrestis, 1974a). A u f die K a r t e n s i n d die V o r k o m m e n d e r e i n z e l n e n A r t e n ( P u n k t e ) v o n d e n I n d i v i d u e n z a h l unabhängig g e s c h i l d e r t . M a u l w u r f (Talpa
europaea)
D e r M a u l w u r f i s t i n U n g a r n , i n für i h m geeigneten B i o t o p e n , a l l g e m e i n v e r b r e i t e t , i n d e n Gewöllen k o m m t er a b e r n u r g e l e g e n t l i c h , hauptsächlich bei d e m W a l d k a u z v o r . So s c h e i n t es m i r als unzweckmässig a u c h eine P u n k t k a r t e beizufügen. E s s i n d deswegen n u r die F u n d s t e l l e n a n g e g e b e n : Bácsalmás, Börzsöny-hegység ( H a j a g o s , K á m o r , Kőszirt, N a g y - H i d e g - h e g y , N a g y - K o p a s z - h e g y ) , Budakalász, C s e n g e r s i m a , Csorvás, Dinnyés, Fonó, Gerendás, Hortobágy-Meggyes-erdő, Izsákfa, K a t y m á r , K i s - B a l a t o n , K i s d o b s z a , K ó k a , Kóspallag, K ő s z e g , Leányfalu, Mánfa, P a c s a , Pilisszántó, P i l i s s z e n t k e r e s z t , S z e n t e n d r e , Szentmártonkáta, S z o m b a t h e l y , T a r k ő (Bükkhegység), Tiborszállás, T ö k ö l , U d v a r k ő (Bükk-hegység), Visegrád, Z a g y v a róna. W a l d s p i t z m a u s (Sorex araneus)
( A b b . 14.)
I n einer früheren A r b e i t ( ' S C H M I D T , 1969b) h a b e i c h 62 solche P u n k t e erwähnt, w o die W a l d s p i t z m a u s i n U n g a r n aus Eulengewöllen b e s t i m m t w u r de. I m L a u f e der Z e i t erhöhte diese Z a h l bis z u 165. I n z w i s c h e n k o n n t e a u c h festgestellt w e r d e n , dass d i e Sorex-Arten i n U n g a r n i h r e höchste P o p u l a t i o n s dichte i m westlichen, v o n den A l p e n beeinflussten L a n d e s t e i l erreichten ( 8 0 — 1 0 0 % gegenü er Crocidura), aber a u c h i n N o r d - P a n n o n i e n u n d i n d e m nördlichen u n d nordöstlichen L a n d e s t e i l z i e m l i c h häufig s i n d ( 4 0 — 6 0 % gegenüber Crocidura) ( S C H M I D T , 1971a). D u r c h U n t e r s u c h u n g e n v o n S c h l e i e r eulengewöllen w u r d e es ebenfalls k l a r , dass die W a l d s p i t z m a u s i n d e r Tief ebene, aber besonders i n Südost-Ungarn z i e m l i c h selten i s t u n d das Verhält nis Sorex gegenüber Crocidura o f t u n t e r 1 0 % b l e i b t . S o w u i ' d e n z . B . i n d e n Gewöllen d i e A . B A N K O V I C S u n d L . H A R A S Z T H Y aus v i e r K i r c h t ü r m e r n d e r S t a d t H ó d m e z ő v á s á r h e l y g e s a m m e l t h a b e n , n e b e n 14 Sorex 178 Crocidura g e f u n d e n . M e i n e r M e i n u n g n a c h ist die W a l d s p i t z m a u s p r a k t i s c h i n d e m g a n zen L a n d v e r b r e i t e t , l e b t a b e r i n d e n a r i d e n , t r o c k e n e n L a n d e s t e i l e n n u r i n geeigneten K l e i n b i o t o p e n i n beschränkter A n z a h l , so dass sie a u c h die S c h l e i e r eule n u r g e l e g e n t l i c h fangen k a n n . D i e F u n d s t e l l e n : Agárd, Alsónyék, Ambrózfalva, A p a j - p u s z t a , A p a g y , Álmosd, B a j a , Bakonygyirót, Balassagyarmat, Balatonkenese, Baranyaszent g y ö r g y , Bácsalmás, B á c s b o k o d , Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, B á n k , Báránd, 120
14. ábra. Az erdei cickány elterjedése Magyarországon, a kapott adatok alapján A b b i l d u n g 14. Die Verbreitung der Waldspitzmaus (Sorex araneus) in Ungarn nach Gewöllfunden
B á t y a , Bikács, B o r o n k a , Bódvaszilas, B ö r z s ö n y - h e g y s é g (Kőszirt, N a g y H i d e g - h e g y ) , Budajenő, Budakalász, Celldömölk, C s a l a - p u s z t a , C s a n y t e l e k , Csákvár, D á v o d , D e b r e c e n , D e s z k , D i n n y é s , D o b o z , D u n a e g y h á z a , D u n a k e s z i , D u n a s z i g e t , E g y h á z a s r á d ó c , E s z t e r g o m , Érsekcsanád, Felsődobsza, Felsőhídvég, Felsőszentiván, Földes, G a r a d n a , G y u l a , H a j d ú b a g o s , H e j c e , H e r nádszentandrás, H é d e r v á r , H o r t o b á g y — Z á m - p u s z t a , Hosszúpályi, H ó d m e z ő vásárhely, Isaszeg, Izsákfa, Jászberény, K a m o n d , K a t y m á r , K é k e d , K é t h e l y , K i s - B a l a t o n , K i s k i n i z s , Kiskorpád, K i s o r o s z i , Koroncó, K ó k a , Kölked, K ö r m e n d , K ő s z e g , L a j o s k o m á r o m , Leányfalu, L i p p ó , M a d o c s a , Martonvásár, Mánfa, Mártély, M e z ő c s o k o n y a , M e z ő k ö v e s d , Méra, Mohács, M o n o s t o r p á l y i , M o s o n m a g y a r ó v á r , N a g y c s é c s , N a g y d o r o g , Nagyhalász, N a g y i v á n , N a g y k a p o r n a k , N a g y l ó z s , N a g y v e n y i m , N á d u d v a r , Nekézseny, N e m e s b i k k , Nemesnádudvar, Németi, N o v a j i d r á n y , Okorág, O l d , Oszkó, Oszlár, Ócsa, Ónod, Pacsa, P a n n o n h a l m a , P a n y o l a , Pákozd, Pánd, Páty, Pécs, Pilisboros jenő, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, P o c s a j , P o m á z , P o r v a , Rózsafa, Sajószöged, Sajóvelezd, Sárvár, Solymár, Somoskőújfalu, S o p r o n k ö v e s d , S ö v é n y h á z a , Sükösd, S z a b a d b a t t y á n , Szalafő, Szalánta, Szeder kény, Szeged, S z e n t e n d r e , Szentgál, Szentmártonkáta, Szergény, Székesfehér vár, S z i g e t m o n o s t o r , S z i g l i g e t , S z i n , S z o m b a t h e l y , Szöghget, Tarkő ( B t i k k hegység), T á k o s , Tápióság, Tápiószentmárton, T e l k i , Tetétlen, Tiborszállás, T o r d a s , T o r n y o s n é m e t i , T ó t k o m l ó s , T ö t t ö s , T u r o n y , Ujkér, V á c , V á n c s o d , V e l e n c e , V e z s e n y , Vértesszöllős, Villány, V i l m á n y , Visegrád, Z a g y v a r ó n a , Z i r c , Zsarolyán. Z w e r g s p i t z m a u s (Sorex
minutus)
( A b b . 15.)
D i e Z w e r g s p i t z m a u s i s t i n U n g a r n v o n w e i t e m n i c h t so w e i t v e r b r e i t e t w i e d i e W a l d s p i t z m a u s , o b z w a r sie i n d e n grösseren Gewöllmaterialien m i n destens i n w e n i g e n E x e m p l a r e n fast i n a l l e n S a m m e l p u n k t e n g e f u n d e n w u r d e . E s gibst aber Gebiete, v o r allem i n der Tiefebene, aber a u c h i n O s t - u n d N o r d o s t - U n g a r n , w o sie i n w e s e n t l i c h höherer A n z a h l w i e i m a l l g e m e i n e n v o r k o m m t . I n d e n b e i Jászladány g e s a m m e l t e n Gewöllen h a b e i c h z . B . u n t e r 852 Kleinsäuger 40 Sorex minutus a b e r k e i n e n e i n z i g e n S. araneus g e f u n d e n ( S C H M I D T , 1973b). I n Pannonién u n d i m nördlichen M i t t e l g e b i r g e k o n n t e i c h sie gegen Sorex araneus i m D u r c h s c h n i t t n u r i n 1 1 , 9 % treffen, d a n e b e n w a r dasselbe p r o z e n t u e l l e Verhältnis i n d e r T i e f e b e n e u n d i m H e r n á d - T a l 2 9 , 4 % . Die Fundstellen: A b a , Alsónyék, Apaj-puszta, A p a g y , Baja, Bakonygyirót, B a l a t o n k e n e s e , B a r a n y a s z e n t g y ö r g y , Bácsalmás, B á c s b o k o d , B á c s b o r s ó d , Bácsszentgyörgy, Báránd, B á t y a , B i k á c s , B o r o n k a , Bódvaszilas, B ö r z s ö n y — N a g y - H i d e g - h e g y , Budajenő, B u g y i , Celldömölk, C s a l a - p u s z t a , Csákvár, Csornád, Dinnyés, D o b o z , D ö m ö s , D u n a e g y h á z a , E g y h á z a s r á d ó c , E r d ő t e l e k , E s z t e r g o m , F e g y v e r n e k , F e l s ő d o b s z a , Felsőhídvég, Felsőszentiván, F ö l d e s , G a r a d n a , G e s z t e l y , Gibárt, G y u l a , H a j d ú b a g o s , Hernádszentandrás, Héder vár, H o r t o b á g y (Borzas-erdő, Meggyes-erdő, P e n t e - z u g , Z á m - p u s z t a ) , Hosszúpályi, H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Izsákfa, Jászalsószentgyörgy, Jászladány. K a b a , K a m o n d , Katymár, Kádárta, K e c e l , Kéthely, K i s - B a l a t o n , K i s k o r pád, K ó k a , Kóspallag, K ö l e s d , K ő s z e g , L á b o d , Leányfalu, L i p p ó , M a d o c s a , Martonvásár, Mánfa, M e z ő c s o k o n y a , Méra, M o n o s t o r p á l y i , N a g y c s é c s , N a g y d o r o g , Nagyhalász, N a g y i g m á n d , N a g y i v á n , N a g y k o v á c s i , N a g y v e n y i m , N e m e s b i k k , Nemesnádudvar, N e m e s v i t a , Németi, N o v a j i d r á n y , O h a t i erdő, Oszkó, Ócsa, Ó n o d , P a c s a , P á k o z d , P á n d , Piliscsév, Pilisszántó, P i l i s 123
INS
W<.._.J
I \
f
V •Ci «.'
« •
j i
5
Abbudung
á b r a
4
, * • törpecickány elterjedése Magyarországon, a kapott adatok alapján 15. Z)*e Fer&ntfunj, der tar^ta r e . r mi™*™; m a m n« Ä r Ä )
%
c
Gewöllfundsn
vörös vár, P o c s a j , P o m á z , R á c k e v e , Rózsafa, Sajószöged, Sajóvelezd, Sárvár, Somoskőújfalu, S o p r o n k ö v e s d , Sövényháza, Szalánta, Szeged, S z e n t e n d r e , Szentmártonkáta, Szergény, Székesfehérvár, S z i g h g e t , S z o m b a t h e l y , Szög liget, Szőreg, T á p i ó g y ö r g y e , Tápióság, T e l k i , Tetétlen, T i s z a t e l e k , Tiszavár k o n y , T o r d a s , Tornyosnémeti, Tószeg, U d v a r k ő (Bükk-hegység), Üjkér, V á n c s o d , V e l e n c e , Vértesszöllős, Villány, V i l m á n y , Z a g y v a r ó n a , Z i r c , Z s a r o lyán. G a r t e n s p i t z m a u s (Crocidura
suaveolens)
( A b b . 16.)
N a c h d e n Gewöllfunden b e w o h n t die G a r t e n s p i t z m a u s i n geeigneten B i o t o p e n das g a n z e L a n d . E i n e besonders höhere P o p u l a t i o n s d i c h t e s c h e i n t sie i n z w e i G e b i e t e n , i n d e r U m g e b u n g v o n B u d a p e s t u n d i n Südost-Pannonién z u e r r e i c h e n . I n ersteren h a b e i c h sie i n 6 0 , 0 % , i n d e n z w e i t e r e n i n 6 1 , 8 % gegenüber C. leucodon g e f u n d e n ( S C H M I D T , 1973b). D i e F u n d s t e l l e n : A b a , A b o n y , A d o n y , Agárd, Alsónyék, Ambrózfalva, Apaj-puszta, B a j a , B a l a s s a g y a r m a t , Balatonkenese, Baranyaszentgyörgy, Bácsalmás, B á c s b o k o d , B á c s b o r s ó d , B á c s s z e n t g y ö r g y , B á n k , Báránd, B e r l i i d a , Bernecebaráti, Bikács, Bódvaszilas, Budajenő, Budakalász, Budaörs, Bp.-Hármashatár-hegy, Cegléd, Celldömölk, C s a l a - p u s z t a , Csákvár, C s á v o l y , Csobád, Csornád, Csomorkány, Csorvás, Csömör, D a b a s , D e b r e c e n , Dencsháza Dévaványa, D o b o z , Dunaegyháza, D u n a k e s z i , Egyházasrádóc, E s z t e r g o m , F e g y v e r n e k , Felsődobsza, Felsőhídvég, F o n ó , Földes, Gerendás, G e s z t , G e s z t e l y , Gödöllő, G y u l a , H a j d ú b a g o s , H e j c e , Hernádszentandrás, Hosszú pályi, H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Isaszeg, Izsákfa, Jakabszállás, Jánoshida, Jász alsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászivány, Jászladány, K a b a , K a m o n d , K a r c a g , Kardoskút, Katymár, Kádárta, Kecskemét, Kéked, Kéthely, K i s - B a l a t o n , Kiskorpád, Kiskőrös, K ó k a , Kölesd, Körmend, Kőszeg, L a j o s k o m á r o m , L á b o d , Leányfalu, L i p p ó , Martonvásár, Mánfa, M e z ő c s o k o n y a , Mező k o m á r o m , Mélykút, Méra, M i s k o l c , Mohács, Monostorpályi, M o s o n m a g y a r ó v á r , Nagycsécs, N a g y d o r o g , Nagyhalász, Nagyharsány, N a g y i g m á n d , N a g y i v á n , N a g y k a n i z s a , N a g y k a p o r n a k , N a g y k ő r ö s , N a g y l ó z s , N a g y n y á r á d , Nekézseny, N e m e s b i k k , Németi, Novajidrány, Ohati-erdő, Okorág, O l d , Orosháza, Oszkó, Oszlár, Ó n o d , P a c s a , P á k o z d , Pálmonostora, P á n d , P á t y , Perbál, Petőfi szállás, Pécs, Pilisborosjenő, Piliscsév, Pilismarót, Pilisszántó, P i l i s s z e n t iván, Pilisvörösvár, P o m á z , R ó z s a f a , Sajószöged, Sajóvelezd, Sárvár, S o m o s kőújfalu, S o p r o n , S o p r o n k ö v e s d , Sövényháza, Sukoró, S z a b a d b a t t y á n , Szabadkígyós, Szabadszállás, Szalafő, Szalánta, S z a t y m a z , Szederkény, S z e g e d , Szegvár, S z e n t e n d r e , Szentes, Szentgál, Szentmártonkáta, Székesfehérvár, S z i g e t m o n o s t o r , S z i g l i g e t , S z i n , S z o m b a t h e l y , Szögliget, Szőreg, T á p i ó g y ö r g y e , Tápiószentmárton, T e l k i , Tetétlen, T i h a n y , Tiszaladány, Tiszavárkony, T o r das, Tornyosnémeti, T ó t k o m l ó s , T ö k ö l , T ö t t ö s , T u r o n y , U d v a r k ő (Bükkhegység), Újkér, V á c , V á n c s o d , V e l e n c e , Verőce, V e z s e n y , Villány, V i l m á n y , Zagyvaróna. F e l d s p i t z m a u s (Crocidura
leucodon)
( A b b . 17.)
E b e n s o w i e die v o r i g e A r t , ist a u c h die F e l d s p i t z m a u s i n U n g a r n , i n für sie geeigneten B i o t o p e n , überall v e r b r e i t e t . A l s d i e Gewöllangaben d e r G a r t e n s p i t z m a u s gegenübergestellt w u r d e n , zeigte s i c h das B i l d , dass leucodon v o r a l l e m östlich d e r T h e i s s , i n Süden u n d i n der H o r t o b á g y - G e g e n d , aber a u c h i n d e n Hernád- u n d Bodrog-Tälern i n Überzahl v o r h a n d e n i s t . Ähnliche 126
r
18. ábra. Adatok a hörcsög elterjedéséhez Magyarországon, a vizsgált anyag alapján A b b i l d u n g 18. Angaben zu der Verbreitung der Hamster (Cricetus cricetus) in Ungarn, nach
Gewöllfunden
Verhältnisse z e i g t e n d i e Gewöllangaben a u c h i n W e s t - U n g a r n , w o die F e l d s p i t z m a u s d e r G a r t e n s p i t z m a u s gegenüber D o m i n a n z zeigte ( S C H M I D T , 1973b). I n älteren A r b e i t e n b e i G R E S C H I K u n d V I C Z I Á N w u r d e a u c h Crocidura russula aus U n g a r n erwähnt. U n s e r e n h e u t i g e n K e n t n i s s e n gemäss, l e b t die H a u s s p i t z m a u s i n U n g a r n n i c h t , so müssen w i r alle diese F u n d e als C. leuco don b e t r a c h t e n . Die F u n d s t e l l e n : A b o n y , Agárd, Alsónyék, Ambrózfalva, Álmosd, B a j a , B a k o n y g y i r ó t , Bakonyszentkirály, B a l a s s a g y a r m a t , B a l a t o n k e n e s e , B a r a nyaszentgyörgy, Bácsalmás, B á c s b o k o d , B á c s b o r s ó d , B á c s s z e n t g y ö r g y , Bánk, Báránd, B e r h i d a , Békéscsaba, Bikács, B o l d o g k ő v á r a l j a , Bódvaszilas, Budajenő, Budakalász, Celldömölk, C s a l a - p u s z t a , Csákvár, Csávoly, Csobád, Csomorkány, Csorvás, D á v o d , D e b r e c e n , Dencsháza, D é v a v á n y a , D i n n y é s , D o b o z , D u n a k e s z i , E g y h á z a s r á d ó c , E s z t e r g o m , F e g y v e r n e k , Felsődobsza, Felsőhídvég, Földes, G a r a d n a , Gerendás, G e r l a , G ö d ö l l ő , G y u l a , H a j d ú b a g o s , H e j c e , Hernádszentandrás, Hédervár, H o r t o b á g y (Meggyes-erdő, P e n t e - z u g , Zám-puszta), Hosszúpályi, H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Iharosberény, Izsákfa, Jánosh i d a , Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászladány, K a b a , K a m o n d , K a r c a g , Kardoskút, Katymár, Kádárta, Kéked, Kéthely, K i s - B a l a t o n , K i s k i n i z s , Kiskorpád, K i s k u n d o r o z s m a , K ó k a , Kölesd, Körmend, Kőszeg, L á b o d , L i p p ó , M a d o c s a , Martonvásár, Mánfa, Mártély, Mezőhegyes, Méra, M i s k o l c , Mohács, Monostorpályi, M o s o n m a g y a r ó v á r , N a g y c s é c s , N a g y d o r o g , N a g y f ü g e d , Nagyhalász, N a g y i g m á n d , N a g y i v á n , N a g y k a p o r n a k , N a g y k o vácsi, N a g y l ó z s , N a g y r é d e , N á d u d v a r , Nekézseny, N e m e s b i k k , Németi, N o v a j i d r á n y , Ohati-erdő, O l d , Orosháza, Oszkó, Oszlár, Ó n o d , Öcsény, P a csa, P a n y o l a , P á k o z d , P á n d , P á t y , Pécs, Pilisborosjenő, Piliscsév, P i l i s szántó, Pilisszentiván, P i l i s s z e n t k e r e s z t , Pilisvörösvár, P o c s a j , P o m á z , P o t y o n d , P ü s p ö k l a d á n y , Rózsafa, Sajószöged, Sajóvelezd, S a r k a d , Sárvár, S o p r o n , S o p r o n k ö v e s d , Sövényháza, Sukoró, Sükösd, Szabadkígyós, S z a b a d szállás, Szalafő, Szalánta, S z a t y m a z , Szederkény, S z e g e d , Szegvár, S z e n t e n d r e , Szentes, Szentmártonkáta, Szergény, Székesfehérvár, S z i g e t m o n o s t o r , S z i g liget, S z i n , S z o m b a t h e l y , Szögliget, Szőreg, T á k o s , T á p i ó g y ö r g y e , T á p i ó szentmárton, Telekgerendás, T e l k i , Tetétlen, Tiborszállás, Tiszaladány, Tiszavasvári, T i s z a v á r k o n y , T o r n y o s n é m e t i , ^Tószeg, T ó t k o m l ó s , T ö t t ö s , T ú r k e v e , T u r o n y , U d v a r k ő ( B ü k k - h e g y s é g ) , Űjkér, V á c , V á n c s o d , V e l e n c e , Villány, V i l m á n y , V i z s o l y , Z i r c , Zsarolván. H a m s t e r (Cricetus
cricetus)
( A b b . 18.)
E i n e n T e i l d e r Gewöllangaben v o n d e r H a m s t e r h a b e i c h s c h o n veröffent l i c h t ( S C H M I D T , 1971b). D a aber diese F u n d e s e i t d e m e t w a v e r d o p p e l t s i n d , s c h e i n t es als l o h n e n d , alle D a t e n a u f d i e K a r t e z u b r i n g e n . D e r a u s g e w a c h sene H a m s t e r i s t für d i e k l e i n e r e E u l e n als B e u t e i m a l l g e m e i n e n z u gross, sie fangen meistens jüngere E x e m p l a r e . D i e s e k a m e n z w a r regelmässig aber i m Verhältnis d e r G e s a m t b e u t e t i e r z a h l d o c h i n r e l a t i v k l e i n e r A n z a h l i n d e r Gewöllen d e r S c h l e i e r e u l e , d e r W a l d o h r e u l e u n d des W a l d k a u z e s v o r . So können diese A n g a b e n natürlich k e i n treues B i l d über d i e V e r b r e i t u n g des H a m s t e r s w i e d e r g e b e n , s o n d e r n b r i n g e n n u r D a t e n für seine a l l g e m e i n e V e r breitung i n Ungarn. D i e F u n d s t e l l e n : Bácsalmás, B o l d o g k ő v á r a l j a , Dinnyés, D u n a k e s z i , Felső d o b s z a , H a j d ú b a g o s , Hernádszentandrás, H o r t o b á g y — M e g g y e s - e r d ő , János9 A q u i l a 1975
129
h a l m a , K a t y m á r , Martonvásár, M e z ő k ö v e s d , Mélykút, N a g y c s é c s , N e m e s b i k k , Pánd, P o c s a j , Sajószöged, Szabadszállás, Szászberek, Szentmár tonkáta, Szigetszentmiklós, T a t a , T á p i ó g y ö r g y e , Tápiószentmárton, T e l k i , Tornyosnémeti, T ö k ö l , U p p o n y , V i l m á n y . R ö t e l m a u s (Clethrioúomys
glareohis)
( A b b . 19.)
Die Rötelmaus finden w i r i n U n g a r n v o r allem i n dem bewaldeten Gebieten, i n F l u s s - A u e n , u n d so k o m m t sie meistens i n Gewöllen d e r W a l d k a u z v o r . D a sie offenen G e b i e t e m e i d e t , i s t sie b e i der Schleiereule u n d b e i d e r W a l d o h r eule, d a diese ausgesprochene Feldjäger s i n d , z i e m l i c h selten. D i e b i s h e r i g e A n g a b e n s t a m m e n hauptsächlich aus Pannonién u n d v o m nördlichen M i t telgebirge. D i e F u n d s t e l l e n : Bakonyszentkirály, B a l a s s a g y a r m a t , Balatonendréd, Bánd, Bánk, B e r h i d a , Bikács, B o g y o s z l ó , Boly, B ö r z s ö n y - h e g y s é g ( H a j a g o s , K á m o r , Kőszirt, N a g y - H i d e g - h e g y , N a g y - K o p a s z - h e g y ) , Csornád, Csömör, D e b r e c e n , D e c s , Dencsháza, D u n a r e m e t e , D u n a s z i g e t , E g e r , E g y h á z a s r á d ó c , E s z t e r g o m , Fenyőfő, F o n ó , G ö d ö l l ő , Gölle, Hédervár, H o m o k k o m á r o m , Iharosberény, Isaszeg, Izsákfa, K a m o n d , K a p o s p u l a , Kemenespálfa, K é k e d , K i m l e , K i s - B a l a t o n , Kisbarát, K i s d o b s z a , K i s b o d a k , Kisnána, K o r o n c ó , Kóspallag, K ö l k e d , K ő s z e g , L a d , Lábatlan, L á b o d , Leányfalu, L i p p ó , Mán fa, M e z ő c s o k o n y a , M e z ő k o m á r o m , Ménfőcsanak, Mohács, N a g y d o r o g , N a g y nyárád, Németi, O l d , Okorág, Oszkó, Öcsény, P a c s a , Perbál, Pénzesgyőr, Péterhida, Piliscsév, P i l i s s z e n t k e r e s z t , P o t y o n d , Rózsafa, Sajóvelezd, Salgó tarján, Sárisáp, Sárvár, Sátoraljaújhely, S i t k e , Somoskőújfalu, S o p r o n k ö v e s d , Sümeg, Szalánta, S z e n t e n d r e , S z i g l i g e t , S z i n , Tahitótfalu, Tarkő ( B ü k k hegység), T a t a , Tákos, T e l k i , Tét, T o k o d , Tornyosnémeti, U d v a r k ő ( B ü k k hegység), U j kér, Vasvár, Vál, Veszprém, Villány, Visegrád,Vindornyaszöllős, Zagyvaróna. S c h e r m a u s (Arvicola
terrestris)
( A b b . 20.)
D i e S c h e r m a u s w u r d e v o r a l l e m i n d e r Gewöllen d e r S c h l e i e r e u l e g e f u n d e n (bei Tyto alba 58, b e i Asio otus 18 u n d b e i Strix aluco 3 E x e m p l a r e ) . D i e F u n d e v e r t e i l e n s i c h p r a k t i s c h a u f das ganze L a n d u n d geben n u r D a t e n für die a l l g e m e i n e V e r b r e i t u n g d e r A r t i n U n g a r n . Die Fundstellen: Apaj-puszta, Adony, Almosd, Baja, Balassagyarmat, Bácsalmás, Bácsborsód, Bánk, Bikács, Budajenő, Budakalász, Celldömölk, D á v o d , D e b r e c e n , Dinnyés, D u n a k e s z i , E s z t e r g o m , F a r m o s , Felsődobsza, Felsőhídvég, G y u l a , H a j d ú b a g o s , Hernádszent andrás, H o r t o b á g y ( H a l a s t ó , Meggyes-erdő), H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Izsákfa, Jászberény, K a b a , K a m o n d , K a t y m á r , K i m l e , K i s - B a l a t o n , Kisbarát, Kiskorpád, K ó k a , Kóspallag, K ö r m e n d , L i p p ó , Ménfőcsanak, Monostorpályi, Nagycsécs, N a g y d o r o g , N a g y halász, N a g y i v á n , Nekézseny, Németi, Oszkó, P a c s a , P a n n o n h a l m a , P á k o z d , Pálmonostora, Pánd, Pécs, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisvörösvár, P o m á z , P ó c s m e g y e r , Sándorfalva, Sövényháza, Sükösd, S z e n t e n d r e , S z i g e t m o n o s t o r , Szigliget, Sződliget, Szögliget, Tápióbicske, T á p i ó g y ö r g y e , Tápiószentmárton, T e l k i , T i h a n y , T o r d a s , T ö t t ö s , Vasvár, V á c , V á n c s o d , V e l e n c e , V i l m á n y . S u m p f m a u s (Microtus
oeconomus)
( A b b . 21.)
S Z T J N Y O G H Y (1954) h a t t e d i e b i s h e r i g e n D a t e n der V e r b r e i t u n g der S u m p f m a u s i n U n g a r n veröffentlicht. E r h a t t e sie v o n d r e i P u n k t e n der südlichen
130
%
20. ábra. A vízi pocok elterjedési adatai Magyarországon, a vizsgált anyag alapján A b b i l d u n g 20. Angaben zu der Verbreitung der Schermaus (Arvicola terrestis) in Ungarn, nach
Gewöllfunden
22. ábra. A mezei pocok elterjedése adatai Magyarországon, a vizsgált anyag alapján A b b i l d u n g 22. Die Verbreitung der Feldmaus (Microtus arvalis), nach Gewöllfunden
Balaton-Gegend, und v o n je einer Stelle aus der Schüttinsel u n d aus der Tief ebene erwähnt. Zwei ältere Angaben aus der ornithologischen L i t e r a t u r sind aber S Z U N Y O G H Y ' S Aufmerksamkeit entgangen. So hatte G R E S C H I K ( 1 9 2 4 ) ein E x e m p l a r am 2 6 . 1 2 . 1 9 2 1 bei Győr aus Waldohreulengewöllen bestimmt, und etwas später fand sie V I C Z I Á N ( 1 9 3 3 ) am ersten M a l i n der Ungarische Tiefebene ( 4 Stück am 3 1 . 1 . 1 9 3 2 bei Farmos, aus Waldohreulengewöllen). A m 2 3 u n d 2 4 - t e n August 1 9 6 2 gelang es T O P Á L ( 1 9 6 3 ) zwei E x e m p l a r e bei Orgovány mit Fangklappen zu sammeln. Diese Fundstelle ist die östlichste i n U n g a r n unseren heutigen Kenntnissen gemäss. D e r F u n d v o n H A V R A N E K ( 1 9 6 1 ) i m Sasér bei der Theiss wurde v o n T O P Á L ( 1 9 6 3 ) als ein I r r t u m er klärt . I n meinen Gewöllmaterialien habe i c h Microtus oeconomus neben dem K i s B a l a t o n (wo sie auch früher gefangen wurde) auch v o n 8 neuen Stellen be stimmt. A m erstenmal gelang es diese A r t am nördlichen Balatonufer (bei Szigliget) zu finden. W i e i m K i s - B a l a t o n , k o m m t die Sumpfmaus auch dort mit der E r d m a u s zusammen vor. N a c h den Gewöllangaben scheint Microtus oeconomus i n der ganzen Schüttinsel u n d auch südlich der Stadt Győr beim Räba-Fluss verbreitet zu sein. V o m östlichen T e i l der Schüttinsel fehlen mir Gewöllmaterialien völlig, i c h b i n aber davon überzeugt, dass die Sumpf maus auch i n diesem Gebiet vorkommen soll. Weitere Untersuchungen i n der Balaton-Gegend, und auch bei der D o n a u zwischen Győr u n d Komáron, sowie bei der Fluss Rába scheinen als sehr lohnenswert. Die Fundstellen: Dunaremete, Dunasziget, Gyirmót, Hédervár, Kisbarát, K i s b o d a k , Koroncó, Szigliget. Feldmaus (Microtus
arvalis)
(Abb. 2 2 . )
Die Feldmaus ist die häufigste Säugetier i n U n g a r n . Sie wurde praktisch i n allen Gewöllmaterialien gefunden. Die F u n d s t e l l e n : A b a , A b o n y , A d o n y , Alcsutdoboz, Agárd, Alsónyék, Ambrózfalva, Apaj-puszta, A p a g y , Aranyosgadány, A l m o s d , Baja, B a k o n y gyirót, Bakonyszentkirály, Balassagyarmat, Balatonendréd, Balatonszabadi, Balf, Baranyaszentgyörgy, B a t t o n y a , Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bánk, Báránd, Bátya, B e r h i d a , Békéscsaba, Bikács, Bodorfa, Bogyiszló, Boldogkőváralja, B o r o n k a , Borzavár, Bódvaszilas, Boly, Börzsöny-hegység (Hajagos, J a n c s i - J u l i s k a vadászház, Kámor), Budajenő, Budakalász, Budaörs, Bp.-Hármashatár-hegy, B u g y i , Cece, Ceg léd, Celldömölk, Csala-puszta, Csanytelek, Csákánydoroszló, Csákvár, Csávóly, Csobád, Csornád, Csomorkány, Csorvás, Csömör, Dabas, Dávod, Debrecen, Decs, Dencsháza, Dévaványa, Dinnyés, Doboz, Dömös, Dömsöd, Dörgicse, Dunaegyháza, Dunakeszi, Dunaremete, Dunasziget, Eger, Egyházasrádóc, Erdősmecske, Erdőtelek, Esztergom, Farmos, Fegyvernek, Fehérgyarmat, Felsődobsza, Felsőhídvég, Felsőszentiván, Fonó, Földes, Garadna, Gerendás, Gerla, Geszt, Gesztely, Gibárt, Gödöllő, Gölle, Gyirmót, G y u l a , Hajdúbagos, Hejce, H e n c i d a , Hernádbüd, Hernádszentandrás, Hédervár, Hortobágy (Borzas-erdő, Halas-tó, Meggyes-erő, Pente-zug, Szálkahalmi-erdő, Zámpuszta), Hosszúpályi, Hódmezővásárhely, Iharosberény, Isaszeg, Izsákfa, Jakabszállás, Jánoshalma, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jász berény, Jászivány, Jászladány, K a b a , Kajdacs, K a m o n d , K a p o s p u l a , K a r c a g , Kardoskút, Katymár, K e c e l , Kecskemét, Kemenespálfa, Kéked, Kéthely, K i m l e , K i s - B a l a t o n , Kisbarát, K i s b o d a k , K i s k i n i z s , Kiskorpád, 135
K i s k ő r ö s , K i s k u n d o r o z s m a , Kiskunlacháza, K i s m a r o s , Kisnána, K i s t e l e k , K o r o n c ó , K ó k a , Kóspallag, K ö l e s d , K ö l k e d , K ö r m e n d , K ő s z e g , K u n b a j a , Kunpeszér, K u n s z e n t m i k l ó s , L a j o s k o m á r o m , Lábatlan, L á b o d , Leányfalu, L i p p ó , M a d a r a s , M a d o c s a , Martonvásár, Mántelek, Mártély, Mátraballa, Mátraszele, M e z ő c s o k o n y a , Mezőhegyes, M e z ő k o m á r o m , M e z ő k ö v e s d , Mély kút, Ménfőcsanak, Méra, Mérges, M i n d s z e n t , M i s k o l c , Mohács, Monostorpályi, M o s o n m a g y a r ó v á r , N a g y c s é c s , N a g y d o r o g , Nagyhalász, Nagyharsány, N a g y igmánd, N a g y i v á n , N a g y k a n i z s a , N a g y k a p o r n a k , N a g y k á t a , N a g y k ő r ö s , Nagylózs, N a g y n y á r á d , N a g y r é d e , N a g y v e n y i m , N á d u d v a r , Nekézseny, N e m e s b i k k , N e m e s v i t a , Németi, N o v a j i d r á n y , N ó g r á d v e r ő c e , Ohati-erdő, Okorág, O l d , Orosháza, Oszkó, Oszlár, Ó n o d , Öcsény, P a c s a , P a n n o n h a l m a , P a n y o l a , P á k o z d , Pánd, P á t y , Perbál, Petőfiszáilás, Pécs, Pénzesgyőr, Péterh i d a , Pilisborosjenő, Piliscsév, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszetiván, P i l i s s z e n t k e r e s z t , Pilisvörösvár, Pirtó, P o c s a j , P o m á z , P o r v a , P o t y o n d , P ó c s m e g y e r , Püspökladány, R á b a p a t o n a , R á c k e v e , R á k o s h e g y , Rózsafa, Sajó szöged, Sajóvelezd, Salgótarján, Sasér, Sándorfalva, Sárisáp, Sárszentágota, Sárvár, Sátoraljaújhely, S i t k e , Solymár, S o m o g y c s i c s ó , Somoskőújfalu, S o p o n y a , S o p r o n , S o p r o n k ö v e s d , Sukoró, Sükösd, Sümeg, Szabadbattyán, S z a b a d kígyós, Szabadszállás, S z a l a s z e n d , Szalánta, S z a r v a s , S z a t y m a z , Szár, Szász berek, Szederkény, Szeged, Szegvár, S z e n t e n d r e , Szentes, Szentgál, S z e n t mártonkáta, Szeremle, Szergény, Szécsény, Székesfehérvár, S z i g e t m o n o s t o r , Szigetszentmiklós, S z i g l i g e t , S z i n , S z o l n o k , S z o m b a t h e l y , Sződliget, Szögliget, Szőreg, Tahitótfalu, T a t a , Tarkő (Bükk-hegység), T á c , T á k o s , T á p i ó b i c s k e , T á p i ó g y ö r g y e , Tápióság, Tápiószentmárton, Telekgerendás, T e l k i , Tetétlen, Tét, Tiborszállás, T i h a n y , T i s z a d o b , Tiszakarád, Tiszaladány, T i s z a t e l e k , Tiszavasvári, Tiszavárkony, T o k o d , T o r d a s , T o r n y o s n é m e t i , T ó t k o m l ó s , T ö köl, T ö m ö r k é n y , T ö t t ö s , T u n y o g m a t o l c s , T ú r k e v e , T u r o n y , U d v a r k ő ( B ü k k hegység), Újkér, Újszász, Vaskút, Vasvár, V á c , Váckisújfalu, V á l , V á m o s g y ö r k , V á n c s o d , Várpalota, Vecsés, V e l e n c e , Vencsellő, V e s z p r é m , V e z s e n y , Vértesszöllős, Villány, V i l m á n y , Vindornyaszöllős, Visegrád, V i z s o l y , Z a g y varóna, Zalaszentgyörgy (Zél-puszta), Z a l k o d , Zsarolyán, Z s á m b é k . Z w e r g m a u s (Micromys
minutus)
( A b b . 23.)
I m e n t s p r e c h e n d e n B i o t o p e n i s t die Z w e r g m a u s p r a k t i s c h i m g a n z e n U n g a r n h e i m i s c h . Sie zeigt g e l e g e n t l i c h a u c h G r a d a t i o n e n auf, w o b e i sie i n m a n c h e n S t e l l e n sogar 1 5 — 1 7 % der G e s a m t b e u t e t i e r z a h l e r r e i c h t e ( S C H M I D T , 1968). D i e F u n d s t e l l e n : A b a , A b o n y , A d o n y , Algyő, Alsónyék. Ambrózfalva, Apaj-puszta, Badacsony, Baja, Bakonygyirót, Balassagyarmat, B a l a t o n kenese, B a l a t o n s z a b a d i , Baranyaszentgyörgy, B a t t o n y a , Bácsalmás, B á c s b o k o d , B á c s b o r s ó d , Bácsszentgyörgy, B e r h i d a , Bikács, Budajenő, B u d a k a lász, Budaörs, Bp.-Hármashatár-hegy, B u g y i , Celldömölk, C s a l a - p u s z t a , C s a n y t e l e k , Csákvár, Csobád, Csornád, Csomorkány, Csömör, D a b a s , D e b r e cen, Dinnyés, D o b o z , D ö m s ö d , Dörgicse, Dunaegyháza, D u n a k e s z i , D u n a remete, D u n a s z i g e t , E g e r , Egyházasrádóc, Erdőtelek, E s z t e r g o m , F a r m o s , F e g y v e r n e k , Felsődobsza, Felsőhídvég, F o n ó , Földes, G a r a d n a , G e r l a , G e s z t , Gibárt, Gödöllő, Gölle, G y u l a , Hajdúbagos, H e j c e , H e r n á d b ü d , Hernád szentandrás, H o r t o b á g y (Borzas-erdő, Meggyes-erdő, Z á m - p u s z t a ) , H ó d mezővásárhely, Iharosberény, Izsákfa, Jakabszállás, Jánosháza, J á n o s h i d a Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászivány, Jászladány, K a b a , /
136
K a j d a c s , K a m o n d , K a r c a g , Katymár, Kádárta, K e c e l , Kecskemét, K e m e n e s pálfa, K é k e d , K é t h e l y , K i s - B a l a t o n , K i s b o d a k , K i s k o r p á d , Kiskőrös, K i s kunlacháza, K o r o n c ó , K ó k a , K ö l e s d , K ö l k e d , K ö r m e n d , K ő s z e g , Kunpeszér, L a j o s k o m á r o m , L á b o d , L i p p ó , Martonvásár, Mántelek, Mátraszele, Mező c s o k o n y a , Mezőhegyes, M e z ő k o m á r o m , M e z ő k ö v e s d , Mélykút, Ménfőcsanak, Méra, M i s k o l c , Mohács, Monostorpályi, M o s o n m a g y a r ó v á r , Nagycsécs, N a g y d o r o g , Nagyhalász, Nagyharsány, N a g y i v á n , N a g y k a n i z s a , N a g y k a p o r n a k , N a g y k ő r ö s , N a g y n y á r á d , N a g y v e n y i m , Nekézseny, N e m e s b i k k , N e m e s nádudvar, Németi, Novajidrány, Ohati-erdő, Okorág, O l d , Orosháza, Oszkó, Ónod, P a c s a , P a n n o n h a l m a , P a n y o l a , P á k o z d , Pálmonostora, P á n d , P á t y , Petőfiszállás, Pécs, Pilisborosjenő, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, P o c s a j , P o m á z , P o r v a , P ü s p ö k l a d á n y , R á b a p a t o n a , R á k o s hegy, Rózsafa, Sajószöged, Sajóvelezd, Salgótarján, Sándorfalva, Sárisáp, Sárvár, S i t k e , Solymár, Somoskőújfalu, S o p o n y a , Sopronkövesd, Sövényháza, Sümeg, S z a b a d b a t t y á n , Szabadkígyós, Szabadszállás, S z a l a s z e n d , Szalánta, S z a r v a s , S z a t y m a z , S z e g e d , S z e n t e n d r e , Szentes, Szentmártonkáta, Székes fehérvár, S z i g e t m o n o s t o r , Szigetszentmiklós, S z i g l i g e t , S z i n , S z o l n o k , S z o m b a t h e l y , Szögliget, Tahitótfalu, T a t a , Tatárszentgyörgy, T á k o s , T á p i ó g y ö r g y e , T á p i ó s z e n t m á r t o n , T e l k i , Tetétlen, Tét, Tiborszállás, T i h a n y , T i s z a d o b , Tiszaladány, T i s z a t e l e k , Tiszavasvári, Tiszavárkony, T o r d a s , T o r n y c s n é m e t i , T ó t k o m l ó s , T ö m ö r k é n y , T ö k ö l , T ú r k e v e , T u r o n y , Ujkér, Újszász, Vaskút, V á c , Váckisújfalu, Vál, V á n c s o d , Vecsés, V e l e n c e , Vencsellő, Vér tesszöllős, Villány, V i l m á n y , V i z s o l y , Zalaszentgyörgy. B r a n d m a u s (Apodemus
agrárius)
(Abb.24.)
D i e d r e i w e i t e r e n Apodemus-Arten (sylvaticus, flavicollis und microps) lassen s i c h i m Gewöllmaterial n i c h t i m m e r u n t e r s c h e i d e n , m a n k a n n dagegen die B r a n d m a u s so a u f G r u n d des Schädels w i e des M i l e i c h t b e s t i m m e n . V o n ihrer V e r b r e i t u n g i n U n g a r n schrieb zuletzt V Á S Á R H E L Y I ( 1 9 4 2 ) . N a c h i h m s o l l agrárius „verhältnismässig s e l t e n " z u s e i n , o b z w a r der A u t o r a u c h selbst b e m e r k t , dass d i e v o n i h m m i t g e t e i l t e n F u n d s t e l l e n s i c h e r l i c h n o c h sehr v e r m e h r t w e r d e n könnten, w e n n m a n d i e s a n d i g e n G e g e n d e n U n g a r n s gründlich d u r c h f o r s c h e n w i r d . V e r g l e i c h t m a n d i e n e u e n Gewöllangaben m i t d e n älteren F u n d d a t e n , d a n n s c h e i n t agrárius i n i h r e r V e r b r e i t u n g e i n w e n i g verändert z u s e i n . PASZLAVSZKY ( 1 9 1 8 ) erwähnt sie u n t e r a n d e r e n aus Hódmezővásárhely, G R E S C H I K ( 1 9 2 4 ) n e b e n a n d e r e n aus K i s k u n h a l a s , u n d V Á S Á R H E L Y I ( 1 9 4 2 ) u n t e r a n d e r e n a u c h aus Tiszaföldvár, I c h selbst habe eben v o n diesen m i t t leren-südlichen T e i l e n d e r T i e f e b e n e e i n v o n z i e m l i c h v i e l e n p u n k t e n s t a m mendes M a t e r i a l u n t e r s u c h t , ohne d i e B r a n d m a u s i n d e n Gewöllen f i n d e n z u können. N a c h d e n e r h a l t e n e n R e s u l t a t e n s i n d es z w e i L a n d e s t e i l e i n U n g a r n w o Apodemus agrárius m i t e i n e r grösseren B e s t a n d s d i c h t e v o r k o m m t u n d z w a r Süd-Pannonien, v o n d e r südlichen B a l a t o n - G e g e n d b e g i n n e n d (dazuschliessend a u c h die E c k e der D o n a u u n d der Staatsgrenze a u f der Tiefebene), u n d N o r d o s t - U n g a r n . V Á S Á R H E L Y I ( 1 9 4 2 ) h a t sie a u c h b e i Türje, o b e r h a l b s des B a l a t o n s , festgestellt, i c h k o n n t e sie i n k e i n e n S t e l l e n N o r d pannoniens finden. D i e A n g a b e n v o n S Ó L Y M O S Y ( 1 9 3 9 ) hat schon B A U E R ( 1 9 6 0 ) b e z w e i f e l t u n d d a r a u f h i n g e w i e s e n , dass d i e v o n S Ó L Y M O S Y erwähnte E x e m p l a r e Streifenmäuse (Sicista subtilis) sein müssten. I n N o r d o s t - P a n n o n i é n , o b e r h a l b v o n B u d a p e s t , habe i c h Apodemus agra139
rius i n v o n v i e l e n O r t e n s t a m m e n d e n grossem M a t e r i a l n i c h t g e f u n d e n . A u f der I n s e l C s e p e l (südlich v o n B u d a p e s t ) u n d a u f d e n b e n a c h b a r t e n G e b i e t e wo i h n die L i t e r a t u r s c h o n a m A n f a n g des J a h r h u n d e r t s erwähnt ( P A S Z L A V S Z K Y , 1 9 1 8 ) , l e b t sie a u c h j e t z t , o b z w a r i h r e A r e a d o r t s i c h z u v e r e n g e n s c h e i n t . I n d e r s c h o n erwähnten südwestlichen E c k e d e r Tiefebene k o n n t e i c h die B r a n d m a u s aus 6 O r t e n aus d e n Gewöllen b e s t i m m e n . D i e s e P o p u l a t i o n steht m i t d e r p a n n o n i s c h e n s c h e i n b a r i n enger V e r b i n d u n g . W e i t e r östlich aber, z . B . i n Bácsalmás v o n w o d u r c h das hebenswürdige S a m m e l n v o n D R . J . R É K Á S I e i n grosses Gewöllmaterial v o r l i e g t , s c h e i n t sie s c h o n z u fehlen. O b z w a r m i r aus d e r übrigen Tiefebene u n d aus d e r G e g e n d der m i t t l e r e n u n d südlichen T h e i s s e i n g u t verstreutes reiches Gewöllmaterial z u r Verfügung steht ( A b b . 1 3 ) k a m Apodemus agrárius n i c h t v o r . W e n n sie i n d i e s e m z i e m l i c h grossem L a n d e s t e i l d o c h l e b t , m u s s sie d o r t r e c h t selten sein. W e i t e r e Gewölluntersuchungen i n diesen G e b i e t e n wären sehr erwünscht. D a s z w e i t e zusammenhängende A r e a l d e r B r a n d m a u s i n U n g a r n l i e g t i m nordöstlichen L a n d e s t e i l . H i e r k o n n t e i c h sie n e b e n d e n Flüssen T h e i s s u n d H e r n á d fast i n a l l e n S t e l l e n v o n w o i c h Gewöllmaterialien e r h a l t e n h a b e , gefunden. ( D R . D . J Á N O S S Y h a t t e E x e m p l a r e a u c h i n d e m B ó d v a - T a l gefan gen) (mündl. M i t t . ) Südlich k a m sie n e b e n der rumänischer G r e n z e b i s z u r S t a d t G y u l a i n e i n i g e n S t e l l e n i n d e n Gewöllen v o r . D i e F u n d s t e l l e n : B a j a , Bácsszentgyörgy, Boldogkőváralja, D á v o d , D e b r e cen, Dencsháza, Erdősmecske, Felsődobsza, Felsőhídvég, F o n ó , G a r a d n a , G e r l a , G e s z t , G e s z t e l y , G y u l a , Hernádszentandrás, H o m o k k o m á r o m , H o r t o bágy—Meggyes-erdő, Iharosberény, K a t y m á r , K é k e d , K é t h e l y , K i s - B a l a t o n , Kiskunlacháza, K ö l k e d , L á b o d , L i p p ó , M e z ő c s o k o n y a , M e z ő k ö v e s d , Méra, Mohács, Nagycsécs, Nagyhalász, N a g y n y á r á d , N o v a j i d r á n y , Ohatierdő, Okorág, O l d , Ó n o d , Öcsény, P a n y o l a , Péterhida, P o c s a j , Rózsafa, Sajó szöged, S o m o g y c s i c s ó , S z a l a s z e n d , Szalánta, S z e r e m l e , T á k o s , Tiborszállás, T i s z a d o b , Tiszakarád, Tiszaladány, T i s z a t e l e k , Tiszavasvári, T o r n y o s n é m e t i , T ö k ö l , T ö t t ö s , Vaskút, Vencsellő, Villány, V i z s o l y . H a u s m a u s (Mus
musculus)
( A b b . 25.)
D i e H a u s m a u s ist i n U n g a r n überall v e r b r e i t e t u n d w u r d e a u c h i n d e n m e i sten Gewöllmaterialien v o r g e f u n d e n . Ökologisch k a n n m a n z w e i G r u p p e n u n t e r s c h e i d e n u n d z w a r e i n ständig i n d e r N ä h e des M e n s c h e n lebende ( K o m mensale) u n d eine v o m M e n s c h e n unabhängig v o r k o m m e n d e W i l d f o r m . D i e erstere begleitet d e n M e n s c h a u c h i n die B e r g e n , die z w e i t e b l e i b t a u f die K u l t u r s t e p p e . D i e zahlenmässige Z u n a h m e v o n Mus musculus i n d e n G e b i e t e n m i t S t e p p e n - C h a r a k t e r w u r d e d r . r c h die E r g e b n i s s e d e r Gewölluntersuchun gen i l l u s t r i e r t ( S C H M I D T , 1 9 7 0 ) . D a n a c h b e t r u g d e r B e u t e a n t e i l v o n M u s östlich der T h e i s s (trockenste G e g e n d U n g a r n s ) sogar 3 3 , 8 % . I m N o r d o s t e n m i t kühlerem K h m a e r r e i c h t d e r H a u s m a u s a n t e i l dagegen n u r 3 , 4 % . D i e F u n d s t e l l e n : A b a , A b o n y , A d o n y , Agárd, A l g y ő , A m b r ó z f a l v a , A p a j puszta, A p a g y , Álmosd, Badacsony, B a j a , Bakonygyirót, Balassagyarmat, Balatonendréd, B a l a t o n k e n e s e , B a l a t o n s z a b a d i , B a r a n y a s z e n t g y ö r g y , B a t t o n y a , Bácsalmás, B á c s b o k o d , Bácsborsód, Bánk, Báránd, B e r h i d a , Békés csaba, Bikács, B o r o t a , Boly, Budajenő, Budakalász, Budaörs, B p . - H á r m a s határ-hegy, B u g y i , Cece, Cegléd, Celldömölk, C s a l a - p u s z t a , C s a n y t e l e k , Csák vár, Csávoly, Csobád, Csornád, Csomorkány, Csorvás, Csömör, D a b a s , 140
/
D á v o d , Debrecen, Dencsháza, Dévaványa, Dinnyés, D o b o z , D ö m s ö d , Dörgicse, D u n a e g y h á z a , D u n a k e s z i , D u n a r e m e t e , E g y b á z a s r á d ó c , Erdőtelek, E s z t e r g o m , F a r m o s , F e g y v e r n e k , Fehérgyarmat, F e l s ő d o b s z a , Felsőhídvég, Felső szentiván, F o n ó , Földes, G a r a d n a , Gerendás, G e r l a , G e s z t , G e s z t e l y , Gibárt, G ö döllő, Gölle, G y u l a , H a j d ú b a g o s , H e j c e , H e n c i d a , H e r n á d b ü d , Hernádszent andrás, Hédervár, H o r t o b á g y (Borzas-erdő, Halas-tó, Meggyes-erdő, Z á m p u s z t a ) , H o s s z ú p á l y i , H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Isaszeg, Izsákfa, Jakabszállás, János h a l m a , Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászivány, Jász ladány, K a b a , K a j d a c s , K a l o c s a , K a m o n d , K a p o s p u l a , Karancsság, K a r c a g , K a r d o s k ú t , K a t y m á r , K á d á r t a , K e c e l , K e c s k e m é t , Kemenespálfa, K é k e d , K é t egyháza, K é t h e l y , K i m l e , K i s - B a l a t o n , Kisbarát, K i s b o d a k , K i s k i n i z s , K i s k o r p á d , K i s k ő r ö s , Kiskunlacháza, K i s t e l e k , K o r o n c ó , K ó k a , K ö l e s d , K ö l k e d , K ő szeg, K u n p e s z é r , K u n s z e n t m i k l ó s , L a j o s k o m á r o m , L á b o d , L i p p ó , M a d a r a s , M a d o c s a , Martonvásár, Mánfa, Mántelek, Mártély, M e z ő c s o k o n y a , M e z ő h e g y e s , M e z ő k o m á r o m , M e z ő k ö v e s d , Mélykút, Ménfőcsanak, Méra, M i s k o l c , M o hács, Monostorpályi, M o s o n m a g y a r ó v á r , N a g y c s é c s , N a g y d o r o g , Nagyhalász, Nagyharsány, N a g y i g m á n d , N a g y i v á n , N a g y k a p o r n a k , N a g y k á t a , N a g y kovácsi, N a g y k ő r ö s , N a g y l ó z s , N a g y n y á r á d , N a g y v e n y i m , N á d u d v a r , N e m e s b i k k , N é m e t i , N o v a j i d r á n y , Ohati-erdő, O k o r á g , O l d , Orosháza, O s z k ó , Oszlár, Ó n o d , P a c s a , P a n n o n h a l m a , P a n y o l a , P á k o z d , P á l m o n o s t o r a , P á n d , P á t y , Perbál, Petőfiszállás, P é c s , Péterhida, Pilisborosjenő, Piliscsév, P i l i s szántó, Pilisszentiván, P i l i s vörösvár, P o c s a j , P o m á z , P ó c s m e g y e r , P ü s p ö k l a d á n y , R á c k e v e , R á k o s h e g y , R ó z s a f a , Sajószöged, Sajóvelezd, S a r k a d , Sasér, Sándorfalva, Sárisáp, Sárszentágota, Sárvár, S i t k e , Somoskőújfalu, S o p o n y a , S o p r o n k ö v e s d , S ö v é n y h á z a , Sukoró, Sükösd, Sümeg, S z a b a d b a t t y á n , S z a b a d kígyós, Szabadszállás, Szalánta, S z a r v a s , S z a t y m a z , Szászberek, Szederkény, Szeged, Szegvár, S z e n t e n d r e , Szentes, Szentgál, Szentmártonkáta, Szécsény, Székesfehérvár, S z i g e t m o n o s t o r , Szigetszentmiklós, S z i n , S z o l n o k , S z o m b a t h e l y , Sződliget, Szögliget, Szőreg, Tahitótfalu, T a t a , T á c , T á k o s , T á p i ó b i c s k e , T á p i ó g y ö r g y e , T á p i ó s z e n t m á r t o n , Telekgerendás, T e l k i , Tetétlen, Tiborszállás, T i h a n y , T i s z a d o b , Tiszakarád, Tiszaladány, T i s z a t e l e k , Tiszavasvári, Tiszavárk o n y , T o r d a s , T o r n y o s n é m e t i , Tószeg, T ó t k o m l ó s , T ö k ö l , T ö m ö r k é n y , T ö r ö k szentmiklós, T ö t t ö s , T u n y o g m a t o l c s , T ú r k e v e , T u r o n y , Ujkér, Újszász, V a s kút, V á c , Váckisújfalu, Vál, V á m o s g y ö r k , V á n c s o d , Várpalota, Vecsés, V e l e n c e , V e z s e n y , Vértesszöllős, Villány, V i l m á n y , V i z s o l y , Z a g y v a r ó n a , Zsarolyán, Zsámbék. Irodalom — Literatur Bauer, K. (1960): D i e Säugetiere des Neusiedlersee-Gebietes (Osterreich). B o n n . Z o o l . B e i t r . 11. 141 - 3 4 4 . p . Becker, K. (1958): D i e P o p u l a t i o n s e n t w i c k l u n g v o n Feldmäusen (Microtus arvalis) i m Spiegel der N a h r u n g v o n Schleiereulen ( T y t o alba). Z . A n g e w . Z o o l . 45. 4 0 3 - 4 3 1 . p . Festetics, A. (1955): Observations o n the B a r n - O w l ' s a n d L i t t l e - O w l ' s L i f e - H a b i t s . Aquila. 5 9 - 6 2 . 452-453. p. Festetics, A. (1960): Neuere A n g a b e n z u r Ernährung der Schleiereule. A q u i l a . 66. 41 — 51. p . Greschik J. (1910): H a z a i ragadozómadaraink gyomortartalomvizsgálata. I . A q u i l a . 17. 1 6 8 - 179. p . Greschik J. (1911): H a z a i ragadozómadaraink gyomor- és köpettartalomvizsgálata. I I . B a g l y o k . A q u i l a . 18. 141 - 177. p . Greschik, J. (1924): G y o m o r - és köpettartalom vizsgálatok. A d a t o k hazánk apró emlő seinek faunájához. I I I . Ölyvek és baglyok. A q u i l a . 30 — 31. 243 — 263. p . 142
Havranek, L. (1961): Occurrence o f M i c r o t u s oeconomus méhelyi Éhik (1928) along the R i v e r T i s z a . A c t a B i o l . U n i v . Szegediensis, n o v . ser. 7. 85 — 87. p . Jánossy, D. — Schmidt, E. (1960): E x t r e m e V a r i a n t e n des M der F e l d m a u s ( M i c r o t u s a r v a l i s P a l . ) i n U n g a r n . I . V e r t e b r . H u n g . 2. 137 — 142. p . Kahmann, H. (1951): Seltene Säugetiere i n Eulengewöllen. O r n i t h . M i t t . 3. 121 — 124. p . Paszlavszky, J. (1918): M a m m a l i a . i n : F a u n a R e g n i Hungáriáé 1. 1 —43. p . Kretzoi M. (1964): Bagolyköpet-vizsgálatok. A q u i l a 6 9 - 7 0 . 4 7 - 5 0 . p . Kretzoi M. — Varrók S. (1955): A d a t o k a g y ö n g y b a g o l y táplálkozásának állatföldrajzi jelentőségéhez. A q u i l a . 5 9 - 6 2 . 3 9 9 - 4 0 1 . p . Schmidt, E. (1968): Über die M a s s e n v e r m e h r u n g der Z w e r g m a u s , M i c r o m y s m i n u t u s (Pallas, 1771), i n U n g a r n a n H a n d v o n U n t e r s u c h u n g e n v o n Waldohreulengewöllen. Säugetierkundl. M i t t . 16. 3 0 - 3 4 . p . Schmidt, E. (1969a): Über die Koronoidhöhe als T r e i i n u n g s m e r k m a l bei d e n N e o m y s A r t e n i n M i t t e l e u r o p a sowie über neue N e o m y s - F u n d o r t e i n U n g a r n . Säugetierkundl. M i t t . 17. 1 3 2 - 1 3 6 . p . Schmidt E. (1969b): A d a t o k egyes kisemlősfajok elterjedéséhez Magyarországon b a g o l y köpetvizsgálatok alapján (Előzetes jelentés). V e r t e b r . H u n g . 11. 137 — 153. p . Schmidt, E. (1970): Über die geographische V e r b r e i t u n g u n d W o h n d i c h t e der H a u s m a u s (Mus musculus L . ) i n E u r o p a n a c h Gewöllanalysun v o n Schleiereulen ( T y t o a l b a Scop.). Zf. A n g e w . Z o o l . 57. 1 3 7 - 1 4 3 . p . Schmidt, E. (1971a): Beispiele z u r B e d e u t u n g v o n Gewölleuntersuchungen für die K e n n t nis der Kleinsäugerwelt i n einen engeren tiergeographischen B e z i r k ( U n g a r n ) . Säuge tier k u n d l . M i t t . 19. 4 4 - 4 8 . p . Schmidt, E. (1971b): H a m s t e r f u n d e i n Eulengewöllen. Z o o l . A b h . M u s . T i e r k . D r e s d e n . 30. 2 1 9 - 2 2 2 . p . Schmidt, E. (1971c): N e u e F u n d e der Steppenbirkenmaus, S i c i s t a subtilis (Pallas, 1773) i n U n g a r n . Säuge t i e r k u n d l . M i t t . 19. 3 8 4 - 3 8 8 . p . Schmidt, E. (1973a): D i e N a h r u n g der Schleiereule ( T y t o alba) i n E u r o p a . Zf. A n g e w . Z o o l . 60. 4 3 - 7 0 . p . Schmidt, E. (1973b): Über die mengenmässige V e r t e i l u n g einiger S p i t z m a u s a r t e n i n U n g a r n . A c t a T h e r i o l o g i c a , B i a l o w i e z a . 18. 281 —288. p . Schmidt, E. (1974a): D i e V e r b r e i t u n g der E r d m a u s , M i c r o t u s agrestis (Linné, 1761) i n U n g a r n . Säuge t i e r k u n d l . M i t t . 22. 61 - 64. p . Schmidt E. (1974b): Pele előfordulási a d a t o k bagolyköpetekből. Állattani K ö z i . L X I . 117—118. p . Schmidt E. (1974c): Über die V e r b r e i t u n g u n d W o h n d i c h t e der Kleinwühlmaus ( P i t y m y s subterraneus (De S E L Y U S - L O N G C H A M P S ) ) i n U n g a r n . V e r t e b r . H u n g . 61. 117-118.p. Sólymosy, L. (1939): A n g a b e n z u r I n s e c t i v o r a - , C h i r o p t e r a - u n d R o d e n t i a - F a u n a des K o m i t a t e s S o p r o n . F r a g m . F a u n . H u n g . 2. 37 —39. p . Szunyoghy J. (1954): A d a t o k a M i c r o t u s oeconomus méhelyi Éhik elterjedésének, hallóés peniscsontjának ismeretéhez. Állattani K ö z i . 64. 225 —230. p . Topái, Gy. (1963): Újabb a d a t a M i c r o t u s oeconomus méhelyi Éhik, magyarországi elő fordulásához, és a T i s z a m e n t i (Sasér) előfordulás cáfolata. V e r t e b r . H u n g . 5. 159 — 164. p . Vásárhelyi, I. (1942): D a s V o r k o m m e n v o n A p o d e m u s agrárius P a l i . i n U n g a r n . F r a g m . F a u n . H u n g . 5. 122 - 123. p . Viczián, A. (1933): S t u d i e n über die Ernährung der W a l d o h r e u l e (Asio otus (L.)). Or n i t h . M o n a t s s c h r i f t 58. 1 7 3 - 1 8 2 . p . Zimmermann, K. (1952): Gewölle u n d Kleinsäuger-Forschung. J o u r n . O r n . 93. 136 — 137. p . Zimmermann, K. (1963): Kleinsäuger i n der B e u t e v o n W a l d o h r e u l e n bei B e r l i n . B e i t r . V o g e l k . 9. 59 - 68. p . x
A n s c h r i f t des Verfassers: Madártani Intézet 1121 B u d a p e s t Költő u . 21.
143
Kisemlós-faunisztikai adatok baglyok táplálékvizsgálata alapján Schmidt
Egon
Szerző a b a g l y o k táplálékvizsgálata terén végzett közel másfél évtizedes munkájának kisemlős-faunisztikai eredményeit összegezi dolgozatában. A z elsősorban gyöngybagoly tól és erdei fülesbagolytól származó a d a t o k ponttérképek formájában fajonként kerülnek ábrázolásra. Kivételt képeznek a z o k a fajok, melyekről már korábban hasonló jellegű közlemény jelent m e g . E z e k (Neomys, Sicista subtilis, Muscardinus és Glis, Pitymys subterraneus, Microtus agrestis) a d o l g o z a t b a n n e m szerepelnek. Munkájában a szerző többek között rámutat e vizsgálatok populációdinamikai és természetvédelmi jelentőségére. K ü l ö n említést érdemel a patkányfejű pocok, m e l y hazánkban természetvédelem a l a t t áll, s m e l y n e k 8, eddig ismeretlen előfordulási helyét köszönhetjük a b a g l y o k táplálékvizsgálatainak. Hasonlóképpen érdekes eredményeket a d t a k a pirók egérrel kapcsolatos a d a t o k is.
144
