KLEBELSBERG KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM OM Kaposvár, Álmos vezér u.1. Igazgató: dr. Giber Vilmos PEDAGÓGIAI PROGRAM

oldal |1

KLEBELSBERG KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM OM 040652 7400 Kaposvár, Álmos vezér u.1. Igazgató: dr. Giber Vilmos

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Gálovics Edit szakmai igh. vezetésével a nevelőtestület Klebelsberg Középiskolai Kollégium

oldal |2

„ A magyar nemzet nem elég gazdag ahhoz, hogy egyetlenegy komoly tehetséget is elkallódni hagyjunk”

Klebelsberg Kuno

Klebelsberg Középiskolai Kollégium

oldal |3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A kollégium jövőképe 3. A kollégium küldetése 4. Helyzetelemzés 4.1. A működés feltételrendszere, közvetlen környezet 4.2. A tanulóközösség összetételének jellemzői 4.3. Humánerőforrások 5. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai 5.1. Nevelőmunkánk általános elvei 5.2. Fejlesztendő fő kompetencia területek 5.3. A kollégium cél és feladatrendszere 6. A kollégiumi nevelés rendszere 6.1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 6.1.1. Gondoskodás és szocializáció 6.1.2. A tanulók tanulása, felkészülése 6.1.3. Szabadidős tevékenység 6.2. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést segítő tevékenységek 6.2.1. Tehetséggondozás, tehetségvédelem 6.2.2. A tanulók felzárkóztatása 6.2.3. Pályaválasztás és önálló életkezdés 6.2.4. Sajátos nevelési igényű tanulók 6.3. Kollégiumi közösségi élet 6.3.1. Diák-önkormányzati tevékenységek 6.3.2. Művelődési tevékenységek a kollégiumban 6.3.3. Sportolási tevékenységek 6.4. hagyományőrzés és ápolás 6.5. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek 6.5.1. közvetlen gyermekvédelmi feladatok 6.5.2. Egészségmegőrzés és drog-prevenció 6.5.3. Környezettudatos magatartás 6.6. Pedagógiai mérés-értékelés 6.6.1. Az értékelés formái és jellemzői 6.6.2. Tanulói tevékenységek elismerése 6.6.3. A tanulók mérési-értékelési rendszere 6.7. Kapcsolattartás és együttműködések 6.8. Pedagógiai tevékenységünk jellemző módszerei 6.9. Arany János Tehetséggondozó Program 6.9.1. Az AJTP alapvető céljai 6.9.2. Az AJTP helyi megvalósítását meghatározó fő szempontok, fő alapvetések 6.9.3. Az AJTP alapelvei 6.9.4. Az AJTP-t meghatározó folyamatok és kapcsolódó tevékenységek 6.9.5. Az AJTP foglalkozások óraszáma a kollégiumban 6.9.6. Az AJTP kollégiumi rendszerének struktúrája 6.10. A pedagógiai tevékenység szervezeti keretei, a foglalkozások rendszere 6.10.1. Alapvető fogalmak 6.10.2. A foglalkozások típusai, a kollégiumi tevékenység szerkezete 6.10.3. Tanulói foglalkozási tervmátrix 6.10.4. Kollégium napi és heti időbeosztása 7. a kollégiumi alapprogram tematikus fejlsztési követelményei 8. A PP végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzék 9. Záradék 10. Mellékletek 10.1. Helyi tanterv

10.2.

Tehetséggondozó program


oldal |4

1. Bevezetés A Klebelsberg Középiskolai Kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálatát meghatározóan az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 2003. évi módosításából adódó (129.§ (6.) bekezdés) kötelezettség határozta meg. A program felülvizsgálatához alapot jelentett a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja (46/2001.(XII.22.) OM rendelet). Továbbá a 36/2009 (XII.23.) OKM rendelet, ami a 46/2001-es OKM rendelet módosítása A pedagógiai program felülvizsgálatánál figyelembe vett főbb szabályzó dokumentumok: Jogszabályok: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 1/ 1998 (VIII.24.) OM rendelet - 46/2001 (VIII.31.) OM rendelet - 3/2002 (II.15.) OM rendelet - 44/2002 (VI.18.) OM rendelet - 9/2004. (III.8.) OM rendelet - 36/2009 (XI.23) OKM rendelet A Klebelsberg Középiskolai Kollégium alapító-okirata, szervezeti és működési szabályzata, és vezetőjének pályázata; Fenntartónk minőségirányítási programja, mérési-értékelési koncepciója, közoktatás ellenőrzési koncepciója és fejlesztési prioritásai; A jogfolytonosságból adódó helyi szinten kialakított és átvett hagyományok; Azon középiskolák pedagógiai programja és helyi tanterve, ahonnan tanulóinkat fogadjuk, illetve az iskolák hozzánk eljuttatott észrevételei; A felülvizsgálatban szintén meghatározó volt az a tény, hogy kollégiumunk 2003. szeptember elsejétől új körülmények között, új épületben, többé-kevésbé új partneri körrel végez szolgáltatói tevékenységet a Baross Gábor Kollégium jogfolytonos intézményeként, alapvetően kollégiumi ellátás biztosítása érdekében. Erről a tevékenységről már tapasztalati szinten is tudunk szólni, hiszen 2010-ben már a 7. tanévében végez pedagógiai munkát az intézmény. A pedagógiai program felülvizsgálatát kiemelten fontosnak tartjuk jövőnk szempontjából, hiszen intézményünk már gyakorlata alapján tudja finomítani perspektíváit, az összekovácsolódás folyamatán túl. Ez a folyamat lehetőséget kínál megújulásunkra, közös értékeink szellemiségében elkötelezett és felelősségteljes kollégiumi szolgáltatás megvalósítására. Pedagógiai programunkat olyan stratégiai dokumentumnak tekintjük, amely iránytűje és garanciája egyben pedagógiai tevékenységünknek.


oldal |5

2. KLEBELSBERG KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM JÖVŐKÉPE A Klebelsberg Középiskolai Kollégium elsősorban Somogy megye településeiről fogadja azokat a középiskolai korosztályhoz tartotó diákokat kollégiumi szolgáltatás igénybevételére, akik Kaposvár Megyei Jogú Város középiskoláiban tanulnak. Városunk iskolaváros jellege, intézményünk új, korszerű épülete és az alkalmazotti kör tenni akarása lehetőséget teremt számunkra, hogy a jövőben egyrészt megtartsuk beiskolázási létszámunkat, másrészt hogy olyan emberi értékeket hordozó minőségi szolgáltatást biztosítsunk partnereinknek, amely alapot jelent sikeres életpályájuk alakításához. A jövőben fokozottan fejleszteni fogjuk: a felkészítő és továbbtanulást támogató programjaink rendszerét; tehetséggondozó tevékenységünket; az egészséges életmód érdekében szervezett preventív tevékenységeinket; mentálhigiénés állapotjavító szemléletünket; környezettudatos magatartás szemléletet; intézményünk eszközparkját; hagyományaink megújítását és ápolását; partnerközpontú működésünket; pedagógiai kultúránkat. Nevelési koncepciónkkal olyan kompetenciákat szeretnénk támogatni diákjaink személyiségében, amelyek a kialakult és fejlesztendő készségek által - az autonómia (felelős döntés) alapszükségletté válásával – a nemzeti és az európai polgárrá válás folyamatát erősítik. Klebelsberg Kuno szavaival: ……....” az ifjúnak általános műveltsége legyen,….gondolkozni és tanulni tudjon.” Nemcsak modern épületére szeretne büszke lenni a jövőben intézményünk és szervezetünk, hanem arra a szellemiségre és értékteremtésre is, amit szolgáltatásai révén nyújt partnereinek. Ennek elérése érdekében kezdeményező és innovatív szerepet vállalunk szakmai munkánk folyamatos frissítésében és tapasztalataink szélesebb körű közreadásában egyaránt.


oldal |6

3. KOLLÉGIUMUNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Klebelsberg Középiskolai Kollégium teljes alkalmazotti köre azért végzi tevékenységét, hogy támogassa diákjai középiskolai tanulmányait. Kollégiumi szolgáltatásainkkal, különösen nevelőmunkánkkal az iskolai és családi nevelést kívánjuk kiegészíteni úgy, hogy az általunk kínált fizikai és pedagógiai környezet szolgálja mind az egyén, mind a közösség érdekét és értékét. Fontosnak tartjuk, hogy az itt lakó tanulók szülei biztonságban, megnyugtató környezetben érezzék gyermekeiket nálunk a rendelkezésre álló eszközrendszerünk által. Tanulóink éljenek a kollégium által kínált lehetőségekkel, képesek legyenek saját érdekeik felismerésére, életprogramjukat tudják pozitívan befolyásolni. Kollégiumunk mindennemű tevékenységének szervezésében elsődlegesnek tekinti a jövőben is diákjai érdekeit. Hisszük és tapasztaljuk, hogy minden és mindenki nevel a kollégiumban és az életben. Alapvetően ez jelent kihívást mindannyiunknak: hogyan tudunk megfelelni a mindazoknak az elvárásoknak, amelyek rövid és hosszú távon érnek bennünket. Kollégiumunk vezetői, pedagógusai és dolgozói elkötelezettek a „MI” tudat alakításában, a közös célok érdekében végzett elkötelezett pedagógiai és szolgáltatói magatartásban.


oldal |7

4. Helyzetelemezés 4.1. A működés feltételrendszere Közvetlen környezet Kollégiumunk épülete Kaposvár Kisgát városrészében található, a város központjától kb. 2 km-es távolságban. Jól megközelíthető a főútról, a helyi menetrendszerinti járatok is részt vesznek a diákok szállításában a gyalogos közlekedés lehetősége mellett. Az épület 2003. augusztus 31-én került átadásra és birtokbavételre. Az új épület a 2288/2 hrsz-on került bejegyzésre, Kaposvár Megyei Jogú Város tulajdonában van.. A 448 fő befogadására alkalmas épület az EU szabványoknak megfelelően került kialakításra, összesen 10529m2 belterületen és a csatlakozó külterületen (sportpályák és parkoló). A belterület 3 nagy épület egysége: ”A” épület: igazgatási funkciók „B” épület: szálló épület (étterem, tantermek, könyvtár, orvosi és betegszoba, szobák) „C” épület: sportépület (uszoda, tornacsarnok, öltözők, lelátó, szertárak, kondicionáló terem) Az új épület berendezése új beszerzésekkel történt, hiszen az előző kollégiumból átkerült bútorzat és eszközpark csak nagyon kis részben volt hasznosítható. Az épület „belakása” megtörtént. A funkcionális működés biztosított, kisebb belső átalakítások (előadóterem, AJTP konyha) segítik a kollégiumi élettereket. A kollégiumi élet szempontjából fontos lakószobák ideális „második otthont” jelentenek tanulóinknak, 4 ágyas szobákban laknak a diákok, 2-2 szobának közös fürdőszobája van. Összesen 112 szoba 56 lakóegységben került kialakításra a B épületben. Mozgássérültek fogadására 2 lakóegység (16 fő) áll rendelkezésre. A szintenkénti közös helyiségek (teakonyha, hűtőtárolók, tárolók) szintén jó alapot adnak a funkcionális működéshez. Külön helyiség biztosított a diákönkormányzat működéséhez, a számítógépek használatához, a könyvtári szolgáltatáshoz, előadásokhoz, AJTP csoportoknak. Minden tanulócsoportnak külön tanulószobája van, ahol mindenki egyszerre jelen tud lenni. Az épületegységek közötti összekötő aulák adják a nagy közösségi tereinket. Alapvetően szintenkénti klubhelységeknek érzékeljük a hiányát. A kollégium széleskörű sportolási lehetőségeket kínál, 25m-es uszodával, tornacsarnokkal rendelkezünk az épületen belül. A külső térben pedig műfüves teniszpálya, kosárlabdapálya és műfüves focipálya kerültek kialakításra, nagyrészt saját erőből vagy pályázat útján. Könyvtárunkban 11.000 kötet kap helyet, a belső kialakítás és rendszerezés adott, a problémát az átvett könyvállomány korszerűtlensége jelenti továbbra is, ami lassan javítható csak. Számítógépteremben 14 gép biztosítja diákjaiknak a használatot és internet kapcsolatot. Minden tanteremben van egy db számítógép, az AJTP termekben 6-8 számítógép kapott helyet, könyvtárban számítógép-használati lehetőség, továbbá 2 nyilvános, portánál található internet kapcsolat és számítógép is kialakításra került az e-Magyarországpont keretében. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

oldal |8 Bútorzat teljes egészében új, mennyiségileg megfelelő, de nem minden esetben elégíti ki hosszú távú igényeinket. A tervezésnél kevésbé vették figyelembe a szakemberek javaslatait, ezért várhatóan szükségessé válik folyamatos, időközi korszerűsítésük és fejlesztésük, különösen az állandó igénybevétel miatt. Saját konyhánk korszerű, HACCP minősítéssel rendelkezik. Jelenleg az önkormányzat vállalkozói keretek között működteti, így már nem tekinthető a működtetés szempontjából sajátnak. Összességében az egész kollégium épülete, és berendezése alapján az ország legkorszerűbb kollégiumai közé sorolható. Alkalmas arra, hogy erősítse és egyensúlyban tartsa az intézmény közvetlen partnereinek együttélését, közösséggé formálását. Az előírásoknak megfelelő működtetése a többi kollégiumhoz viszonyítva sokkal több ráfordítást igényel. Ahhoz, hogy élni tudjunk rendelkezésre álló lehetőségeinkkel, költségvetésünkben nagyon tudatos tervezés és gazdálkodás szükséges. Gazdálkodás feltételei Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Kiadásokat és bevételeket az önkormányzat által jóváhagyott költségvetés alapján használhatjuk fel. A költségvetés nagy része az intézményfinanszírozásból valósul meg, aminek alapját a normatív finanszírozás adja. Bevételeink egyéb forrása a kollégium szálláshelyeinek értékesítéséből, uszoda és tornaterem bérbeadásából, és egyéb oktatási feladatokból származtatható. Többletbevételünk felhasználásáról évente dönt a fenntartó önkormányzat. Kiadásaink meglehetősen magasak, dominánsan a működési feltételek költségeit sem fedezi a normatíva, további egyéb pedagógiai jellegű szolgáltatások már nem biztosítottak garantáltan, csak fellelhető pályázati források kihasználásával. 4.2.

A tanulóközösség összetételének jellemzői

Létszámra vonatkozó adatok Kollégiumunk általában közel 100%-os kihasználtsággal működik, 17 tanulócsoport került kialakításra, ebből 5 csoportban AJTP szerint történik a diákok fejlesztése. A tanulók saját döntés (szabad iskolaválasztás érvényesülése) alapján kérhetik felvételüket hozzánk, de a közgyűlési határozat szerint elsősorban a gimnáziumi tanulók kollégiumi ellátását biztosítjuk, azonos feltételek esetében figyelembe vesszük a tanulók érzékelhető szociális helyzetét. Somogy megye és a régió mintegy 100 településéről fogadjuk a diákokat, a települések közül 14-15 a városok száma. A diákok 51%-a érkezik elsősorban Somogy megye városaiból, a további rész 49%-a pedig kisebb településekről. A tanulóink 4 nagy középiskolában folytatnak középfokú tanulmányokat a városban. Ezek a következők: Munkácsy Mihály Gimnázium Táncsics Mihály Gimnázium Toldi Gimnázium Noszlopy Közgazdasági Szakközépiskola Diákjaink (2010-es adatok lapján) 87%-a gimnáziumi tanuló. Évfolyamonként 2 leánycsoport, 1 fiú csoport és 1 AJTP csoport befogadására van lehetőségünk. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

oldal |9 Arany János Tehetséggondozó Program csoportjai „táncsicsos” diákjaink közül szerveződnek, lehetőleg minden évfolyamon. A program a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét hivatott megvalósítani. Családi háttér: Diákjaink 65%-a teljes családból (két szülő) érkezik, 2004-ben ez az adatunk 85%-os volt. 16%-uknak nincs testvére, 45%-uknak egy testvére van, 27%-nak két testvére és 13%-uknak három, vagy több testére. A legtöbb családban mindkét szülő dolgozik, ez tanulóink 52%-ánál igaz. 35%-uknál csak az egyik szülő dolgozik. A tanulók 22%-a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, 5%-uk árvaellátásban. HH-tanulóink száma74 fő, ez a diákok 18%-a. Tanulási szokások és keretek A kollégiumban a tanórákra való felkészüléshez diákjaink 44%-ban tanulószobán készülnek fel, 40 % -ban csak önállóan tanulnak, 16%-ban tanulószobán és önállóan egyaránt készülnek. A félévikor és évvégén a kollégisták összesített tanulmányi átlaga meghaladja a 4 egészet. Tanulói elfoglaltság A diákok a kialakított kollégiumi rend szerint vesznek részt valamilyen kollégiumi foglalkozáson, amely alapvetően tehetséggondozás jellegű. Kb.30-40%-ban iskolai vagy magánjellegű rendszeres elfoglaltságuk van (fakultáció, előkészítő, iskolai korrepetálás, sportkör, szakkör, tanfolyam). Rendszeresen sportol a diákok 56%-a, azaz 236 tanuló, 169 pedig azt vallja magáról, hogy ritkán sportol. Tanulói magatartás A diákoknál megjeleníthető káros szenvedélyek közül a dohányzás problémája a legmeghatározóbb, minimum 12%-ban dohányoznak diákjaink. Személyiségükből adódóan kb. 5-8%-ra tehető a közösségbe nehezen beilleszkedők aránya, amely zárkózottságban vagy agresszióban jelenik meg. A tanulók hozott szokásaiban 5-10%-ot tesz ki a közvetlen környezetükben állandó rendetlenséget és igénytelenséget hordozók aránya. Ezek hátterében érdektelenség, motiválatlanság, nem megfelelő feszültségkezelés állnak. megszüntetésük kiemelt feladata intézményünk mentálhigiénés tevékenységének. 4.3.Humán erőforrások Teljes alkalmazotti kör létszáma: 53 fő Nevelőtestület: Nevelőtestület létszáma 22 fő. Ebből 1 fő igazgató, 2 fő szakmai igazgatóhelyettes, 17 fő nevelőtanár,1 fő könyvtáros, 1 fő pszichológus. Felsőfokú végzettségük szerint: - Egyetemi végzettség: 11 fő - Főiskolai végzettség: 11 fő - Több diplomával rendelkezik: 9 fő - Szakvizsgázott pedagógus: 6 fő


o l d a l | 10 Szakos ellátottság jellemzői: magyar, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés, ének, technika, angol nyelv, olasz nyelv, pszichológus, művelődésszervező és sportszervező biztosított, a hiányzó német nyelvet nyelvvizsgával rendelkező pedagógusaink látják el. Pedagógiai tapasztalatok: 5évnél kevesebb pedagógiai gyakorlattal 3 fő rendelkezik, 50 év feletti kollegánk száma 5 fő. Gazdasági és technikai dolgozók: A gazdasági és technikai dolgozók munkáját a gazdasági vezető irányítja. Az intézmény és az intézményegységek működését műszaki vezető irányítja, a rendszer műszaki-technikai működtetését 7 fő végzi. Az új épület nagyságrendje és korszerűsége, valamint a folyamatos és 24 órás nyitva tartás miatt különösen fontos szerep hárul rájuk. Az intézmény vezetősége: 4 fő A jelenlegi vezetőség 3 éve végzi a kollégium irányítását. Tagjai: igazgató, szakmai igazgatóhelyettesek (2), gazdasági vezető, (közvetve a műszaki vezető). Vezetési elvek: - következetesség - kiszámíthatóság és biztonság - közös célok érdekében vállalt felelősségteljes pedagógiai tevékenység - egyéni motiváció és érdekeltség fenntartása - következetes vezetői együttgondolkodás, amiben elsődleges a gyermek érdeke - az egyéni teljesítmények értékelése tényeken alapul - a szeretet és bizalom meghatározó ereje Szervezeti struktúra és jellemzők Szervezet struktúrájára a funkcionális struktúra a jellemző. Minden vezető felelősséggel tartozik saját területének működéséért, a szervezeten belüli munkamegosztás szerint: - Szakmai igazgatóhelyettesek megosztottan és párhuzamosan a pedagógiai munkáért - Gazdasági vezető a működés feltételrendszeréért és pénzügyi háttérért - Műszaki vezető a műszaki feltételrendszer működtetéséért A döntési jogkörök centralizáltan jelennek meg. A funkcionális jellegből adódóan meghatározó szerep jut a hatásköri szabályozottságnak, és a horizontális és vertikális koordinációnak.


o l d a l | 11

5. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai 5.1.

Nevelőmunkánk általános elvei: Alapvető emberi –gyermek és szabadságjogok érvényesülésének elve A szabályzóknak, a törvényi megfelelés érvényesülés elve A dinamikus komplexitás elve: a nevelés során figyelembe vesszük mindazokat a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeket, változásokat, amelyek befolyásolják tevékenységünket, ezeket összefüggéseikben alkalmazzuk, mivel állandóan történik valami a környező világban. Az adaptív szemlélet elve, amely épít a tanulói szükségletekre, autonómiára, és kapcsolatokra, továbbá a pedagógus által biztosított pedagógiai környezetre. A józan ész és a morális cél együttes alkalmazása. A pedagógus vezető szerepének elve: a pedagógus kezdeményező, aktivizáló, bizalomépítő, következetes magatartást érvényesít pedagógiai tevékenységében. Egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: minden gyermek különbözik a másiktól, lehetőségeink és felelősségünk tudatában az önmagához mérhető és optimális fejlesztésre törekszünk. A konstruktív együttműködés elve: a különböző közösségekből érkező gyermekkel vagy képviselőikkel kialakítandó kapcsolat jellemzője. A tanulói öntevékenység elve: építünk a tanulói motiváción alapuló aktivitásra. Holisztikus szemlélet elve: tanulóinkat mindig az egészlegességében nézzük, a fizikai és lelki működés, a tanulói teljesítmény a képesség ismeretében, a környezeti tényezők figyelembe vételével értékelhető és fejleszthető. Alapvető erkölcsi normák, az európai és humanista értékrend érvényesülésének elve.

5.2. Fejlesztendő fő kompetenciaterületek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematika kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 12

5.3.A kollégiumi nevelés cél és feladatrendszere Cél

Prioritás Személyes kompetenciák tanulás támogatása fejlesztése az EU munkaerőpiacán való helytállás érdekében

A sikeres középfokú tanulmányok zárásához optimális támogató környezet kialakítása és működtetése

Konstruktív életvezetésre alkalmasság fejlesztése

való


Sikerkritérium Feladat Amennyiben a tanulmányi A tanulás feltételrendszerének eredmények számottevően nem szervezése, helyes napirend romlanak (4-es átlag alá nem megy). biztosítása, egyéni tanulási utak segítése, motiválás, folyamatkövetés. szocializáció biztosítása Amennyiben a tanulók jól Személyre szóló törődés biztosítása. beilleszkednek a kollégiumi életbe, Egyéni problémák feltárása, jól érzik itt magukat, 10% alatti a megoldási utak keresése. lemorzsolódás. pályaorientációs tevékenység Amennyiben a diákoknak van Célirányos foglalkozások szervezése, elképzelésük jövőjükről. egyéni kontaktok biztosítása. biztonságos intézmény Amennyiben a szülői ház Szülői házzal és az iskolával való jó biztonságban tudja gyermekét, és ezt kapcsolat kialakítása az kinyilvánítja elégedettségével. információátadás érdekében. Fizikai környezet kialakításában rend és következetes magatartás. otthonosság biztosítása Amennyiben a fizikai környezet Tanulói környezet rendezettségének és tisztaságáról és esztétikumáról esztétikumának fenntartása. elégedettséget jeleznek vissza. Közösségi terek otthonosságának fenntartása vagy növelése. Takarítás, karbantartás szervezése. következetes pedagógiai Amennyiben a pedagógiai A megállapodott szabályok betartása tevékenység szervezése munkánkat következetesség és betartatása. jellemzi, különös tekintettel a Személyes példamutatás erősítése. szobarend és tisztaság, szilenciumi rend, engedmények kérdésében. önismeret fejlesztése, Amennyiben tanulóink 75%-ánál Olyan szervezeti keretek és feszültségoldó, stressz-oldó nem jelentkeznek életvezetési, pedagógiai módszerek alkalmazása, stratégiák tanítása szokásrendbeli problémák, nem amelyek segítik a reális énkép kellett fegyelmező intézkedést kialakulását. pl. mediáció alkalmazása

o l d a l | 13 kezdeményezni velük szemben. érdekérvényesítés Amennyiben tanulóink ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat és használják a bejáratott fórumokat. együttműködési Amennyiben vannak sikeres kompetenciák fejlesztése, projektek, amelyek a közösségi interperszonális kötődések együttműködésre épülnek. erősítése Egészséges életmód és erkölcsi életvezetési kompetenciák Amennyiben tudunk mintákat normarendszer közvetítésével a fejlesztése, lelki kínálni a helyes napirendre és hetiszemélyiség harmonikus fejlesztése egészségvédelem erősítése rendre, környezettudatos magatartásra. Tudunk változást előidézni a tanulók életében. személyi higiénia iránti Amennyiben rendezett a diákok igény kialakítása személyi higiénés helyzete és nincs ilyen jellegű problémánk. sportolási igény fenntartása

Amennyiben magának lehetőséget.

minden diák talál sportolási-mozgási

stabil erkölcsi értékrend Amennyiben a kollégium jó híre fejlesztése megerősítést nyer a partneri körben. devianciák megelőzése Amennyiben nincs, vagy 10% alatti dohányzás, alkohol, verekedés, drog a kollégiumban. A közösségi érzés, a közösséghez értékek és hagyományok Amennyiben rendszeres és tartozás erősítése iránti elkötelezettség visszatérő hagyományaink vannak, és ezek megjelennek a krónikánkban. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

A kollégiumi szabályzók megismertetése, szabálytisztelő magatartás erősítése. Lehetőségek felkínálása a tanulói vagy tanári együttműködések bővítésére. A helye kommunikációs arányok és technikák betartása, betartatása. Tanulói egyéni problémahelyzetek segítése, a nyugodt tanulás feltételeinek biztosítása és a pihenés, közösségi élet egyensúlyban tartása. Új eljárások bevezetése. Személyes élettér ellenőrzése, ellenmondások feltárása, rendezése. Rendszeres étkezés, étkezési szokások figyelemmel kísérése. Sportolási lehetőségek szervezése, versenyzési lehetőség biztosítása, helyes technikák módszertanának tanítása. Következetes pedagógiai magatartás és ösztönzés. Preventív jellegű programok szervezése. Következetes ellenőrzés. Konfliktus kezelési stratégiák alkalmazása. Közös értékeink felismerésében és megvalósításában támogató és együttműködő magatartás fenntartása.

o l d a l | 14 szabály és normaismeret

Amennyiben nem növekszik a közösségi normákat megsértő esetek száma. Felzárkóztatás és tehetséggondozás egyénre szabott hatékony Amennyiben valamennyi diákunk ideális feltételeinek megteremtése pedagógiai tevékenység sikeresen érettségizik. biztosítása tehetséggondozó működtetése

Partneri kapcsolatok optimalizálása


rendszer Amennyiben a diákok legalább 50%-át tudjuk a tehetséggondozás valamilyen formájában támogatni. esélyegyenlőség növelése Amennyiben tudunk a programba diákokat szervezni és van jövőbeni elképzelésük. szülői házzal való helyes Amennyiben a szülői ház arányok elégedettségét nyilvánítja ki. egymás közötti légkör Amennyiben a partneri kör elégedettségét nyilvánítja ki. kollégium jó hírneve Amennyiben a jó hírnevet megerősítik a visszajelzések.

Közösségi együttélés szabályainak betartatása. A napi tevékenység állandó kontrollja. Felzárkóztató foglalkozások szervezése. Egyéni teljesítmények nyomon követése, beavatkozások kezdeményezése Tehetségek felismerése és gondozása. Egyéni fejlesztési tervek készítése és megvalósítása. AJTP osztályok tevékenységének szervezése, beiskolázás fenntartása. Helyes arányban kommunikálni a szülői házzal. A külső és belső kapcsolatok közötti felelős magatartás gyakorlása. Értelmes dolgokat jól menedzselni.

o l d a l | 15

6. A kollégiumi nevelés rendszere 6.1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai fejlesztése Fejlesztendő kompetencia: szociális, kommunikációs, állampolgári esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, állampolgári és szociális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, matematikai, anyanyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, digitális kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia 6.1.1.Gondoskodás és szocializáció Cél: emberhez méltó mindennapi életfeltételek és kapcsolatok kialakítása, fokozott feszültségtől mentes inter és intraperszonális környezet megteremtése Alapelvek: folyamatosság elve, a korosztályi, családi, iskolai változások figyelembevétele a beilleszkedés érdekében; rendszeresség elve, ami biztos közvetlen környezetet, kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt; felelősség elve, a személyes tanulói felelősség és a pedagógiai tudatosság összhangjában; tolerancia, a másik személyiségének az elfogadása együttműködés elve, amely az egyéni és közösségi érdekek felismerésére és összhangjára törekszik; Tevékenységek, módszerek: -

-

alapellátás biztosítása: étkezés és szállás, tanulási és szabadidős lehetőségek; az együttélés megtanulása, alkalmazkodás és tolerancia a mindennapokban; a csoportvezetők személyes beszélgetésvezetése a tanulókkal kötött és kötetlen formában; a tanulók kollégiumi és kollégiumon kívüli tevékenységének követése, ami különösen megjelenik a kimenők engedélyezésében, a tanulás eredményességében; a fizikai és a mentális környezet alakulásának figyelemmel kisérése, étkezési, tisztálkodási és tisztasági szokások, közlekedés és hazautazás, emberi kapcsolatok alakulásában; szülői házzal való intenzív kapcsolattartás (különösen év elején és problémahelyzetekben); a tanulók egészségügyi állapotának nyomon követése, szükség szerint védőnői és orvosi beavatkozás kezdeményezése; gondoskodás a tanulás és pihenés feltételrendszeréről és az eszközök használatáról; egészséges életviteli szokásrend kialakítása érdekében preventív tevékenységek és ösztönző-rendszer kialakítása és működtetése; környezettudatos magatartás gyakoroltatása a mindennapi életben (az ember-alkotta és a természeti környezetben); konfliktus-megoldási technikák tanítása, és panaszkezelési rendszer biztosítása, a mediáció szerepének és technikájának alkalmazása, segítségkérés képessége, tudni nemet mondani, tudni fogadni a tanácsadást vagy tanácsot;


o l d a l | 16 együttműködési szerepek megvalósítása (tárgyalás, vita, javaslat, autonóm döntés, más vélemény értékelése, változásokban való részvétel, mások bevonása, összegzés, felelősség,) empátiát kifejező készségek fejlesztése: mások segítése (anélkül, hogy helyette végzünk el valamit), a másik személy bátorítása egy nehéz helyzetben értékeink szerint, megérteni mások okait; a fair játék szabályainak tanulása, vesztes-győztes játszmák kezelése, vétójog helyes alkalmazása

-

-

-

A szocializálás folyamata és jellemzői: A szocializálás tanulóink fogadásával kezdődik (9.évf.), és mindennapi együttélésünkben realizálódik. 1. Tájékoztató a felvételről, a beiratkozás rendjéről, a beköltözésről. 2. A beköltözés napján a DÖK fogadja az új diákokat, bevezeti őket a kollégiumi életbe. 3. Tanévnyitó és szülői értekezlet a kollégium értékrendjéről és szokásairól. 4. Csoportmegbeszélés és ismerkedés, intézményi és csoport szintű szabályok és elvárások értelmezése. 5. Közvetlen és közvetett környezet bejárása, tapasztalatok szerzése. 6. Szerzett tapasztalatok értékelése, szükség szerinti kontrollja. 7. Kialakított normák szerinti együttélés, önkiszolgáló és ügyeleti rendszer működtetésével. 8. Az együttélés problémáinak kezelése, konstruktív megoldása. A felmerülő feszültség, a stressz oldása, a homeosztázis helyreállítása.

-

-

A szocializációs folyamat meghatározó alapegységei a csoport és a kollégium közössége. A csoportok kialakításának elvei: - azonos nem (fiú-lány); - azonos korosztály, évfolyam; - azonos középiskola; Ideális esetben mindhárom elv egyszerre érvényesül, de az éves jelentkezések, az AJTP csoportlétszámok befolyásolhatják. A kollégium közössége biztosítja a csoportszinten nem realizálódó lehetőségeket.

-

A szocializációt segítő tevékenységek a szociális készségek, kompetenciák: társas helyzetekben szereptanulás; szabály és normakövetés; bizalomépítés; kooperáció.

6.1.2. A tanulók tanulása, felkészülése Cél: sikeres középfokú tanulmányok zárása és pályakép kialakítása Alapelvek:


o l d a l | 17 -

-

Személyes törődés elve, amely a megfelelő tanulási körülmények, eszközök biztosítását, a szükséges tanári segítség igénybevételének lehetőségét jelenti minden tanuló számára. A hátránykompenzálás elve, amely a hátrányok csökkentése, megszüntetése érdekében érvényesül, személyes igényeket és szükségleteket figyelembe vevő támogatás nyújtásán keresztül, változatos tanítási-tanulási formák biztosításával.

Feltételrendszer: -

Lehetővé tesszük tanulószobák mellett más helyiségeink használatát is a kötött időben történő tanuláshoz (pl. könyvtár, szobák, számítógépterem, aulák). Hozzáférhetővé tesszük a felkészüléshez szükséges könyveket, audiovizuális és tömegkommunikációs eszközöket, a számítógépek használatát. A zavartalan tanulás időkeretét (napi 3 szilenciumi óra) meghatározzuk a kollégium napirendjében, ezen időszakban biztosítjuk a csendet, a nyugalmat az egész épületben. A fő tanulási időkereten belül és kívül lehetőséget adunk az egyénileg differenciált tanulásra. Biztosítjuk a tanulási tevékenység egészségügyi feltételeit (tiszta levegő, megfelelő világítás, szünetek beiktatása, stb.).

Tevékenységek, módszerek: -

-

-

Diagnosztizáljuk a diákok egyéni tanulási jellemzőit, az erősségeket és gyengeségeket, a tipikus hibákat, feltérképezzük az egyéni tanulás során várható, tanári beavatkozást igénylő problémákat. Tanulás-módszertani ismeretek alkalmazásával mélyítjük a helyes technikákat és stratégiákat, ehhez szervezett és egyéni kereteket biztosítunk; Fejlesztési tervet készítünk a diagnosztizálás alapján a tanulók tanulási stratégiáinak fejlesztésére, az egyéni törődés keretében.  Segítséget adunk a tanulási folyamat megtervezésében, a tantárgyak tanulásának, írásbeli feladatok elkészítésének sorrendje, időkeret felosztása, iskolai órákon meg nem értett anyagrészek, bizonytalanságok feloldása.  Az egyes tantárgyak tanulásában specifikus módszertani segítséget adunk, megismertetjük a célszerű, eredményhez vezető technikákat, egyénileg illetve kisebb csoportokat érintően is.  Nyugodt, biztonságos légkört alakítunk ki, természetessé tesszük a tanár és diák valamint a tanulók egymás közötti segítőkész együttműködését. A tanulmányi munkát folyamatosan nyomon követjük, a teljesítményeket rendszeresen egyénileg is értékeljük. A kedvezmények elbírálásánál alapvetően a tanuló képességeiből indulunk ki, a tanuláshoz szükséges kedvezőbb motivációs bázis megteremtése érdekében. A tanulmányi eredményeket figyelembe véve részleges vagy teljes felmentést adunk a 3 kötelező szilenciumi óra alól. Ezek felülvizsgálatára legalább havonkénti rendszerességgel kerül sor.

6.1.3.Szabadidős tevékenység Cél: minden kollégistának lehetősége legyen olyan tevékenységformát választani, amely mind igényeinek, mind képességeinek megfelel, a kollégistáink hasznosan és tartalmasan töltsék el szabadidejüket. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 18

Alapelvek: beavatás elve, széles körben megszólítani és bevonni tanulóinkat; adaptivitás elve, felelős autonómia érvényesülése; Feltétele: -

legyen szabadideje a tanulónak, amiben élni tud a lehetőséggel; tudjuk működtetni a kialakult szervezeti kereteket; a tanuló motivált legyen, akarjon élni a lehetőséggel;

Szabadidő-eltöltés jellemző szervezeti keretei: Tevékenység kerete Szakköri foglalkozás Sport-rekreációs sportkörök Házibajnokság Könyvtár Számítógépezés

Mozi-látogatás Színház TV nézés Kiállítások megtekintése

Hagyományőrzés alkalmai

Tevékenység jellemzői Évente meghirdetett szakköri lehetőségek Úszás, aerobik, kondi, kosárlabda, röplabda, foci Foci, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, sakk Olvasás és könyvtárhasználat, videózás, zenehallgatás Gépteremben, nyitott és kötetlen formában, könyvtárban, e-Mpontnál Bérletes előadások

Aktuális lehetőség Évente frissítve a kínálatot a diákok igényei alapján A feltételrendszer alakulásának függvényében Igény szerint Éves könyvtári támogatásával.

program

Tanulószobákban is, előnyben részesítve a tanulási igényeket. Házi-mozi, film-klub szervezése Bérletes előadások Helyi kulturális est: zene, tánc-mozgás, színház Spontán és alkalomszerű Kedvezőbb feltételek kialakítása. Kollégiumi helyi kiállítás Szervezetten, kirándulással keretében, vagy tehetséges egybekötve. tanulók bevonásával. Tehetségponttal együttműködve. változatos szabadidős Éves munkaterv szerint, programok szervezetten.

6.2. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést segítő tevékenységek Fejlesztendő kompetenciák: anyanyelvi és idegen-nyelvi kommunikáció, esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, digitális kompetencia, önálló tanulás 6.2.1.Tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás a kollégiumban Cél: a tehetség felismerése és támogatása, együttműködés a Klebelsberg Tehetségponttal Alapelvek: Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 19 -

-

Egyéni törődés érvényesülésének elve, azaz a tehetség felismerésének, kibontakoztatásának a kollégium tevékenység-rendszerén keretein belül lehetőséget kell teremteni; Komplexitás elve, vagyis a tehetséggondozást a személyiség egészének fejlesztésével összhangban végezzük; Konstruktív együttműködés elve, azaz hatékony tehetséggondozás érdekében együttműködünk minden érintettel: az iskolával, a családdal, a különböző tehetséggondozást felvállaló szervezetekkel vagy személyekkel;

Tevékenységek, módszerek: - a tehetségazonosítás érdekében a tehetség felismerését szolgáló tevékenységeket végzünk, programokat szervezünk a kollégiumon belül (pl. vers és prózamondás, sportversenyek, pályázatok, kiállítások); - tudatos, kreativitásra ösztönző szituációkat tervezünk és használunk fel a tehetségek kiválasztására (kollégiumi programokban való szerepvállalás, projektek, diák-önkormányzati munka); - felmérjük a tanulói irányultságokat, speciális érdeklődéseket; diagnosztizáljuk a tehetséget, (információkérés szülőtől, diáktól, tanártól - összegezzük a tantárgyi vagy egyéb többletérdeklődést; - erőforrásaink birtokában szakköri, diákköri kereteket, műhelyeket alakítunk ki a tehetség rendszeres gondozására, a szakkörök, diákkörök, tehetségműhelyek külön foglakozási terv alapján szervezik és végzik éves tevékenységüket; - saját fejlesztésű 30-60-100 órás tehetségfejlesztő programok segítik a tehetséggondozás szakmai megvalósítást; - személyes foglalkozást igénylő programoknál egyéni fejlesztési tervet készítünk; a folyamatot rögzítjük; - az eredményesség érdekében kapcsolatokat keresünk külső szakemberekkel, a szakembereket bevonjuk munkánkba, esetleg átirányítjuk tanulóinkat egyedi esetekben hozzájuk; - a tehetséggondozás, fejlesztés hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük egyéni, csoport és intézményi szinten; - tehetség-tanácsadást biztosítunk a programban résztvevő tanulóinknak, külső partnereinknek (tehetséggondozó pedagógusok, szülők,stb.) - a pedagógiai programunk mellékletében részletesen kifejtjük a területről kialakított programunkat; 6.2.2. A tanulók felzárkóztatása Cél: speciális támogatás az egyéni képességbeli különbségek kompenzáláshoz, az egyéni leszakadás megakadályozása Alapelvek: Komplexitás elve, a különböző hátránytípusok és keletkezésük okainak minél alaposabb megismerése, elemzése; Hátránykompenzálás elve, a programok, tevékenységek személyre szóló, az egyéni sajátosságokat, igényeket maximálisan figyelembe vevő tervezése; A pedagógus vezető-szerepének elve, vagyis a kollégium nevelési klímáját az egyik legfontosabb tényezőnek tekintjük az e téren adódó feladataink megoldásában; Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 20

6.2.2.2.Tevékenységek, módszerek: -

-

feltérképezzük a hozott hátrányok jellemzőit és összetevőit (írásbeli tesztek, beszélgetések a tanulókkal és a szülőkkel, kapcsolatfelvétel az iskolával); feltárjuk és rögzítjük a lemaradás objektív és szubjektív okait, az előrehaladás gátló tényezőit; felzárkóztatási programot készítünk az egyéni fejlesztés érdekében; a felzárkóztató programot az iskolai követelményekkel, az előrehaladás ütemezésével összehangoltan szervezzük; kiemelten kezeljük a tanulás tanítását, az eredményesség érdekében a konkrét tantárgyaknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítását, és alkalmazását; a szervezett korrepetálásokat a tanulási igényekhez igazítjuk, rendszeresen illetve alkalomszerűen, egyénileg vagy kisebb csoportos formában; a korrepetálások célja az iskolai tananyagban problémát jelentő új ismeretek megbeszélése, hiánypótlás, a megértés ellenőrzése, az alkalmazás gyakorlása; bizonyos tantárgyakból feladatmegoldó foglalkozásokat tartunk, ez differenciálva alap ill. emeltszinten működik. A 12. évfolyamon segíti az érettségire való felkészülést, a tehetségesek számára többletlehetőséget nyújt; folyamatosan követjük a tanulás eredményességét, a visszajelzések és tapasztalatok alapján egyénenként módosítjuk a segítségadás formáit, a programok eredményességét félévenként értékeljük, szükség esetén változtatást kezdeményezünk a tanulási módszerekben; szoros együttműködés a gyermek és ifjúságvédelemmel;

6.2.3.Pályaválasztás és önálló életkezdés Cél: A tanulók előtt legyen olyan társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmód modell, amely motiválja további életútjuk alakítását. A tanulók képesek legyenek versenyhelyzetben megmérettetésre, rendelkezzenek az elvárt kulcskompetenciákkal. A tanulók tudjanak felelős döntést hozni a megfelelő információk birtokában. Alapelvek:

-

személyes törődés érvényesülése; komplexitás, személyes kompetenciák és jövőkép összhangja; motiváció;

Tevékenységek, módszerek: - pedagógiai tervező és fejlesztő munka alapját jelentő egyéni és közösségi diagnosztizálás, tájékozódás a diákok elképzeléseiről; - az egyéni képességek, készségek, az érdeklődés alakulásának és fejlődésének követése; - a tanulók pályaismeretének bővítése; - a kortárs kapcsolatok fejlesztése kommunikációs lehetőségek alakításával; - egyéni hátrányokat kompenzáló tevékenységrendszer biztosítása; - külső kapcsolatok igénybevétele, - pályaválasztási tanácsadás biztosítása; - esetleges pályakorrekcióra való felkészítés; - önismeret fejlesztése érdekében speciális foglalkozások szervezése


o l d a l | 21 Pályaorientációt támogató tevékenységrendszerünk Tevékenység Belső mozgástér az önálló napi és heti rend kialakításában Szervezett korrepetálási lehetőségek Szakköri munka Rekreációs és sport tevékenység Pályaválasztási fórum és börze, felsőoktatási bemutatkozások Csoportfoglalkozások AJTP Pszichológiai szolgáltatás, egyéni tanácsadás Közösségi – közéleti- kortárs tevékenységek és találkozók Pályaválasztást továbbtanulást szakirodalom, felületek Versenyzés Projektkészítés

és segítő on-line

Célcsoport Együttműködő partner Minden tanuló a belső Minden pedagógus szabályzókkal összhangban dolgozó Minden tanuló, irányítottan a tanulmányukban alulteljesítők Minden tanuló érdeklődése szerint Minden tanuló érdeklődése szerint Minden tanuló érdeklődése szerint, irányítottan 11. és 12. évfolyam, ill.13.évf. Minden tanuló kötelező jelleggel Hátrányos helyzetű és tehetséges diákok Minden tanuló szükséglete szerint

és

Korrepetáló pedagógusok Szakkörvezető pedagógusok Minden pedagógus Munkaügyi Központ, Kaposvári Egyetem, Pécsi Tudományegyetem Minden csoportvezető pedagógusok, külső előadó Táncsics Gimnázium

Pszichológus, pályaválasztási tanácsadó, külső speciális szakember Minden tanuló, közvetlenül Diákönkormányzat, vagy választott képviselői visszajáró diákok közvetítésével Minden diákunk Könyvtárosunk, Munkaügyi Központok, Egyetemek kiadványai, Egyéni vagy közösségi Szaktanár és középiskolai vállalás tanár 11. évfolyam diákjai Konzulens-tanárok

6.2.4. Sajátos nevelési igényű tanulók, esélyegyenlőség és hátránykompenzáció Cél: SNI-s tanulók középiskolai tanulmányainak segítése, a társadalmi beilleszkedés előmozdítása Alapvetések: az SNI szempont megjelenését a szakértői bizottság által kiadott szakértői vélemény (organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség) biztosítja, ez alapján történik nyilvántartásba vétele; az SNI-s tanulók (mozgáskorlátozottak, érzékszervi fogyatékos tanulók, részképességzavaros tanulók, stb.) elhelyezése integráltan valósul meg: csoportba sorolás, foglalkozások tartása; a mozgáskorlátozott tanulók fogadását csak abban az esetben tudja biztosítani a kollégium, amennyiben a diákok fogyatékosságuk mellett képesek az önellátásra; Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 22 -

a kollégium erőforrásai mértékében biztosít speciális felkészítő foglalkozásokat gyógypedagógus vagy szakember bevonásával, egyéni törődést a tanulók számára; a speciális fejlesztő és felkészítő foglalkozások tervezése és megvalósítása mindig az aktuális helyzet ismeretében történik; a személyre szóló figyelem érvényesülése különösen nagy hangsúlyt kap a közösségi együttélés alkalmával; az SNI-s tanulók tevékenységei megegyeznek a többi kollégista tevékenységeivel; Kollégiumunk külön programot működtetet az esélyegyenlőség növelése érdekében. A program részletesen kibontva önálló fejezetben.(AJTP)

Tevékenységek és módszerek: - szakértői vélemények nyilvántartásba vétele - speciális fejlesztő foglalkozások tervezése, erőforrások hozzárendelése - hátránykompenzáció érdekében jelzőrendszer kialakítása és működtetése - egyéni törődés és integrált nevelés koherens érvényesülése - együttműködés belső és külső szakemberekkel

6.3. A kollégiumi közösségi élet Fejlesztendő kompetenciák: állampolgári és kommunikációs kompetenciák, szociális és vállalkozói kompetenciák, szervezőkészség és kezdeményező-készségfejlesztése, természettudományos kompetenciák 6.3.1.Diákönkormányzati tevékenységek Alapelvek: egymás tiszteletének elve; nyíltság, nyitottság, és együttműködés elve; alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülésének elve; Célok: lehetőséget teremtsen a tanulói érdekképviselet gyakorlására; tanulói öntevékeny magatartás erősítése; az érdekképviselet által a rendeltetésszerű joggyakorlás; Tevékenységek, módszerek: - A diákönkormányzat munkájának támogatás. - Kapcsolat és információáramlás biztosítása vezetés, és a pedagógusok között. - A törvényes működés feltételeinek biztosítása. - A DÖK önérvényesítő, aktív magatartásának tiszteletben tartása. - Diák-önkormányzati tagok felkészítésében aktív részvétel. - A diákok képviselete. A diákönkormányzat önkéntes, választott, és hagyomány alapján létrejött szervezet. A tanulók jogi- és érdekképviseletét választott testülete által látja el.(Diákönkormányzat) A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, összhangban a kollégium alapvető célkitűzéseivel és feladatrendszerével. Munkáját támogatja a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Felelősségét és feladatait munkaköri leírás alapján végzi.


o l d a l | 23

6.3.2.Művelődési tevékenységek a kollégiumban Alapelv: esélyegyenlőség növelésének érvényesülése Tevékenységek, módszerek: - a kollégiumi könyvtár délutáni és esti órákban nyitva tartásával és pedagógiai munkájával segíti a diákok érdeklődésének kibontakozását, az olvasás megszerettetését; - a könyvtári folyóiratok és a könyvállomány folyamatos alakulása a korszerű ismeretek és tudományterületek, továbbá a szórakozás lehetőségét is biztosítja; - a kollégium rendszeresen teret biztosít a tehetséges diákok bemutatkozására (kiállítások, versenyek); - a kollégium kiállítások helybe hozatalával erősíti a kulturált szabadidő eltöltés és művelődési szokások alakulását; - kiállítások, versenyek szervezésében és megvalósításában tapasztalati lehetőséget kínál diákjainak, erősíti a kortárs és felnőttekkel való együttműködést; - a külső kapcsolatok folyamatos frissítésével ismeretterjesztő előadásokat szervezünk (Klebelsberg Tudományos Esték), koncertekre adunk lehetőséget; - a kollégium minden szinten biztosítja a közösségi együttélés szabályainak betartásával, szabadidőben a TV nézés lehetőségét; - külön házi-mozi klubterem áll rendelkezésre a kiscsoportos művelődéshez és szórakozáshoz 6.3.3. Sportolási tevékenységek Alapelv: esélyegyenlőség növelésének érvényesülése Tevékenységek, módszerek: - az intézmény megfelelő infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy a sportolás különböző formáinak teret adjon; - sportkörök szervezésével biztosított az alapsportágak gyakorlása, amelyhez minden este hozzáférnek a diákok - szabadtéri műfüves pályáink a jó idő beálltával kínálják szabadidőben a sportolás lehetőségét; - a kollégium 3 konditerme minden este 19-21 óra között áll felügyelettel a diákok rendelkezésére; - uszodánk kötetlen formában, az úszómesterek felügyeletével reggel 6 és 8 óra között, illetve este 19-21 óra között áll tanulóink számára nyitva; - szervezett úszásoktatást testnevelő tanáraink vezetésével szervezünk diákjainknak; - a tanulói igények alapján sportági házibajnokságokat szervezünk a versenyszellem és a rendszeres mozgás érdekében - hagyományosan évente megrendezzük a Klebelsberg-Kupát, amelyre az együttműködő városi és megyei kollégiumok kapnak meghívást; - erősítjük a más kollégiumok által szervezett sportvetélkedőkön való részvételünket, és győzelmünket;


o l d a l | 24

6.4.Hagyományőrzés és ápolás Cél: a múlt, a jelen, és a jövő összekapcsolása Alapelvek: hagyománytisztelet elve, vagyis a közösséghez tartozás kötelez bennünket; elköteleződés elve, az egyéni és közösségi felelősségvállalás összhangjában; Célok: a kollégiumi hagyományok kialakítása, ápolása és megtartása; a múlt, a jelen, és a jövő összekapcsolása; Tevékenységek és módszerek: - rendezvények előkészítése; - belső kommunikáció biztosítása; - tanulók aktivizálása a részvételre; - tanulói önszerveződés segítése; - megvalósítás konkrét támogatása, személyes részvétel és minta; - programok értékelése intézményi, csoport és egyéni szinten; Hagyományteremtő program A program jellege Egyéb jellemzők Kilencedikesek fogadása Bevezetés és városismertető 9 évfolyamosoknak / DÖK Szüreti bál gólya-avatóval Közösségi taggá válás és 12. évfolyam szervezi a ismerkedés DÖK-kel együtt Aradi vértanúkra emlékezés Megemlékezés, Városi emlékparkban gyertyagyújtás Klebelsberg vetélkedő Névadónk életének és 9. évfolyamon, csapatok munkásságának megismerése felkészülésével Határon túli magyarok - Vers- és prózamondó verseny Városi kollégiumok versmondó-verseny meghívásával Adventi ünnepkör Fenyőfa-díszítés, játszóház, Kollégium és csoportszinten és ünnep Farsangi jelmezbál Jelmezverseny és buli 10. évfolyam szervezésében Kulturális ajándékest Meghívott művészeti est Márciusban, nőnaphoztavaszhoz kötve Klebelsberg Tudományos Kiemelkedő tudósok Alkalomszerű, 2-3 havonta Esték meghívásával Művészeti Est Tehetséges tanulók művészeti Március hónapban, a bemutatkozása Tehetségnap alkalmával Tehetség-kiállítás Képzőművészetben Tehetség-pont tehetséges tanulók kiállítása támogatásával Klebelsberg kupa Sport-találkozó Kaposvár kollégiumai Diáknapok és diákközgyűlés DÖK szervezésében Éves munkatervben meghat. Húsvéti kézműves-ház Ünnepi készülődés Akik sokat tettek a Kiemelkedő teljesítmény Diákok vendéglátása, kollégiumért… elismerése fogadás Diák-krónika Diák-újság Félévkor és tanév végén Ballagás Középiskolai tan. zárása 9. évfolyam szervezése Trianoni megemlékezés Emlékezés a kollégiumi június 4-én szoborparkban Részvétel a társ-kollégiumi Sport, kulturális, közismereti Meghívás szerint rendezvényeken Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 25

6.5. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Célok: A törvény által megfogalmazott jelzőrendszeri funkciónak való megfelelés. A tanulók harmonikus (testi, lelki, szociális) fejlődéséhez szükséges esélyek biztosítása Preventív gondoskodás, különös tekintettel a hátrányos helyzetű (HHH és HH), veszélyeztetett tanulók esetében 6.5.1. Közvetlen feladatok a gyermek és ifjúságvédelemben -

gondoskodás és érdekképviselet kialakítása a kollégiumi élet keretein belül; helyzetfelmérés és beszámolók készítése, statisztikai információk nyilvántartása és követése, adatvédelem biztosítása; a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása; tájékozódás a jogi szabályzók változásáról, erről információátadás a pedagógusoknak, érintett tanulóknak, szülőknek; kapcsolattartás a hivatali szervekkel, szükség szerinti kezdeményezések megtétele feléjük; a szakirodalom gyűjtése és tanulmányozása; továbbképzéseken való részvétel; a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése, minél hatékonyabb kezelése; a tanulók terhelés és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése; egészséges életvitelre törekvő szokások kialakítása és a káros szenvedélyektől való elhatárolódás segítése;

A gyermek és ifjúságvédelem feladatok ellátásban meghatározó a felelős munkája, de az egyes pedagógusok is felelősen részt vállalnak a csoportjukhoz tartozó tanulókért. Minden pedagógus feladata: - a megelőzésben, a feltárásban, a megszüntetésben való közreműködés; - a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott törődés; - belső információszolgáltatás a kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének; 6.5.2. Egészségnevelés és drog-prevenció Egészségnevelési célok: a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődésének biztosítása, az egészség, mint érték tudatosítása a tanulókban; egészségtudatos magatartás kialakítása, az egyéni felelősség felismertetése; a káros szenvedélyektől való elhatárolódásra nevelés (dohányzás, alkoholfogyasztás, visszaszorítása, drog-prevenció); Alapelv: esélyteremtés A kollégium a helyi közösséggel „esélyt teremt arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására”. Feladatok: életmód-életvitel orientálása, sokrétű hasznos szabadidős tevékenység biztosítása; Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 26 önismeret fejlesztése: önbecsülés, pozitív énkép kialakítása; társismeret fejlesztés: társ-kapcsolatok, csoportban folyó munka fontossága; mentális egészségvédelem szervezeti kereteinek kialakítása; tisztálkodással, tisztasággal, a takarítással kapcsolatos szabályok betartatása; a mindennapos testmozgásra, sportolásra ösztönzés; egészséges táplálkozás érdekében javaslatok tétele; stressz-kezelés fejlesztése: szorongások oldásának tanulása; család funkciójának erősítése, intenzív kapcsolatalakítás a szülői házzal; Alapfeltétele: - a tanulók családi hátterének, életmódjának megismerése; - a tanulók káros szenvedélyeinek felmérése; - tanulási, beilleszkedési zavarokkal, önértékelési gondokkal küszködők felmérése; Belső segítő kapcsolatok: iskolaorvos és védőnő: előadások tartása az egészséges életmódról, drogfogyasztásra utaló jelek esetében csoportvezetővel kapcsolatba lépés, kapcsolat a helyi és regionális gyógyító intézmények felé; csoportvezetők: csoportfoglalkozásokon foglalkoznak az egészségneveléshez kapcsolódó feladatokkal, személyesen az egyéni problémahelyzettel; Külső segítő kapcsolatok: szülők, osztályfőnökök, gyermekvédelmi szolgálatok; rendészeti szervek: a rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi-, bűnmegelőzés munkatársai; ANTSZ, egészségügyi főiskola egészségvédő munkatársai; pszichológus; Színterek, módszerek: - kiscsoportos és egyéni beszélgetések; - csoportfoglalkozások (külső előadók bevonásával); - intézményi szinten, délutáni, esti szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek); - drog-prevenciós délután sportversenyekkel összekapcsolva; - DÖK programok keretében; - hagyományápoló rendezvények által; - kollégiumi újság (egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek megjelentése); - kulturális programok (helyi, városi); - rendszeres sporttevékenység által; Az egészségnevelés és drog-prevenció érdekében éves szinten aktualizált, az éves munkatervben megjelenő programot dolgozunk ki. 6.5.3 Környezettudatos magatartás Cél: a tanulók környezettudatos magatartásának alakítása Tevékenységek, módszerek: közvetlen környezet terhelésére vonatkozó információk adása a diákoknak az ehírportálunkon keresztül (víz, villany, gáz felhasználás, étkezés) szelektív hulladékgyűjtés lehetősége szintenként; közvetlen környezetet kímélő akciók szervezése, a természet óvása; felhívó jellegű információk közreadása, népszerűsítése; témához kapcsolódó projektek kezdeményezése;


o l d a l | 27

6.6. Pedagógiai mérés-értékelés Cél:a pedagógiailag hozzáadott érték feltárása, a tanulók fejlődésének nyomon követése, a folyamatos fejlődés biztosítása Alapelvek: -

Az értékelés a következetes pedagógiai tevékenységen alapul; Az értékelés tények alapján, objektíven történik (mérés); Az értékelést mindig fejlesztés érdekében, a motiváció biztosításáért teszünk; Az értékelés személyre szóló és differenciált; Az értékelésben alapvetően a pozitív, megerősítő, ösztönző tendenciákat érvényesítünk; Az ellenőrzést nem célként, hanem eszközként használjuk;

6.6.1.Az értékelés formái és jellemzői: Szóbeli értékelés Tanuló Alapvetően a csoportvezető tanár által, vagy a kollégium vezetése Tanuló Csoportfoglalkozáson, választható foglalkozáson

Írásbeli értékelés Alapvetően a csoportvezető tanár Szülő által Tanuló Félévente a tanulmányi Szülő eredmények tükrében, javaslat formájában Tanuló Tanuló teljesítmény elemzésekor, Félévente a személyiség fejlődése Szülő személyesen alapján, értékelő lappal Tanuló A kollégiumi élet valamennyi Alkalomszerűen, egyes Tanuló színterén, együttműködve a DÖK-kel tevékenységek értékelésekor / pl. oklevél, emléklap, úszástudásról Tanuló Szervezeti szinten, közös kollégiumi Házirendben szabályozott Tanuló programok értékelésekor jutalmazási és fegyelmezési Szülő szabályzók alkalmazásával Szülő Fogadóórán, szülői értekezleten Intézményvezetés által Tanuló Az értékelés alapját a tanulók fejlődését követő rendszer adja. A szóbeli és írásbeli értékelés a nevelőtestület által kialakított szempontok alapján történik. Értékelés szempontjai: - tanulás - házirend betartása - napirend és életvezetés - közösségi életben való részvétel és kollégiumi hagyományok (aktivitás) - társaihoz való viszony - felnőttekkel való kapcsolat - viselkedés - kommunikáció - önismeret A jutalmazási és fegyelmezési kérdésekben kialakított elveket és formákat az SZMSZ tartalmazza. 6.6.2. Tanulói teljesítmények elismerése A Klebelsberg Középiskolai Kollégium kollégiumi szintű elismerésben részesíti azt a diákot, aki kollégiumi évei alatt kiemelkedik közösségi, sport vagy kulturális tevékenységében. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 28 A minősítés lehet: - oklevél (ballagáskor) - tárgyjutalom (ballagáskor) - Klebelsberg Díj (Akik sokat tettek a kollégiumi közösségért alkalmával) Klebelsberg Díj: évente egy alkalommal az a tanuló kapja, aki kollégiumi szinten a legtöbb területen vagy legtöbb alkalommal vagy legszínvonalasabban mutatta meg tehetségét, vagy támogatta a tehetségek kibontakozását. 6.6.3.A tanulók mérési-értékelési rendszere Alapvetések: - mérésekkel alapvetően az egyén helyzetét kívánjuk diagnosztizálni; - az egyéni fejlődést mindig önmagához képest határozzuk meg; - a fejlődés alapját a mérési eredmény elemzése, és az ez alapján meghatározott fejlesztés biztosítja; - tanulócsoportokon belül tendenciaszerű változásokra szükséges reagálnunk; - mérési eredményeket felhasználjuk célkitűzéseink értékeléséhez is; Mérés

Funkció

Tanulási szokások Alapkészségek

Diagn.

Alaplap

Diagn.

Szociokulturális háttér Érdeklődés, szokások Kötődések, kapcsolatok

Diagn.

Szövegértés Helyesírás Matematika Alaplap, interjú Alaplap

Továbbtanulási szándék Szabálytudat, szokások Közösségi szerepvállalás Tanulmányi eredmény Szociális készségek Kommunikációs készségek Tehetséggondozás Önismeret, önértékelés Ön- és koll. értékelés

diagn.

Diagn.

Módszere

Gyakorisága

Dokument

Felelős

minden év ÉL, FÉL, szept. fejl.terv tanév eleje ÉL Egyéni lap

Csoportvezető Csoportvezető

tanév eleje tanév eleje 2. negyedév

Form.

Szociometr. Kérdőív (tematizált) Kérdőív Interjú Megfigyelés adatgyűjtés megfigyelés

Form.

adatgyűjtés

Form.

megfigyelés

Form.

megfigyelés

Form.

megfigyelés

negyedévente negyedévente negyedévente félévente

Form.

megfigyelés

félévente

Sum.

kérdőív

április

Form.

Form.


tanév eleje folyamatos félévente félévente

ÉL

Csoportvezető ÉL Csoportvezető Diagram Csoportés egyéni vezető lap Egyéni lap Csoportvezető FÉL CsoportEgyéni lap vezető FÉL Csoportvezető CsoportCsoportnapló vezető FÉL Csoportvezető FÉL Csoportvezető ÉL Csoportvezető FÉL Csoportvezető ÉL Csoportvezető

Érintettje 9.évf. diákjai 9.évf. diákjai 9.évf. diákjai 9.évf. diákjai Minden diák 11. és 12. évfolyam Minden diák Minden diák Minden diák Minden diák Minden diák Minden diák Minden diák 12. vagy 13. évf.

o l d a l | 29 Értékelő lap (ÉL): csoportszintű összesítés (beszámolók) Egyéni lap: diákokról egyénileg vezetett feljegyzés Fejlesztési terv: közvetlen beavatkozás az adott területen Félévi értékelő lap (FÉL): félévkor kiadott tanulói értékelés

6.7. Kapcsolattartási és együttműködési rendszer Nevelési feladataink eredményessége érdekében rendszeres partnereinkkel: Partner Kapcsolattartás formája Szülő - szülői értekezlet, személyes -fogadóóra személyes - aktuális telefon vagy írásban - kollégiumi rendezvény, személyes Szülői szervezet -SZM évi rendes ülése -SZM rendkívüli ülése Bázisiskolák - személyesen (ahonnan érkeznek - telefonon diákjaink) - levélben Középiskolák - beiskolázási egyeztetés (ahova járnak vezetőkkel diákjaink) - éves feladatok megbeszélése vezetőkkel osztályfőnöki és szaktanári munkamegbeszélések Társintézmények, - megyei kollégiumok szövetségi más kollégiumok találkozói -BB sportnap - Nagyatádi Találkozó - Eötvös-Gyergyai Kupa - Március 15-ei focikupa - Klebelsberg Kupa - Klebelsberg Pedagógiai Nap -Városi Kollégiumok munkamegbeszélése Gyermekjóléti -személyes szolgálatok -telefon Helyi -polgármesterek találkozója önkormányzatok -telefon, e-mail Civil szervezetek: - személyes alapítványok, - telefon egyesületek


kapcsolatot tartunk meghatározó Kapcsolattartás gyakorisága - tanévkezdés - iskolai szülői értekezletek -aktualitás szerint - tanévkezdés - kollégiumi rendkívüli események, szülői kezdeményezések Kollégiumi jelentkezés alkalmával AJTP beiskolázás - beiskolázás ideje - tanévkezdés - félévente 1 alkalom aktualitás szerint - évente 2 alkalom

és

-aktualitás szerint

- évente 2 alkalommal és aktualitások szerint - rendkívüli helyzetben -aktualitás szerint - aktualitás szerint - aktualitás szerint - alkalmanként - kiemelt: Magyar TudásMagyar Hatalom Alapítvány, Kaposvári Tudósklub

o l d a l | 30

6.8. A pedagógiai tevékenységünk jellemző módszerei Módszer Motiválás Követelés

Alkalmazás célja Ösztönzés, tudatosítás, aktiválás, pozitív elvárások megfogalmazása Hatás és nyomás-gyakorlás

Megjelenési forma Dicséret, biztatás, helyeslés, elismerés, elmarasztalás, tevékenykedtetés

Felszólítás, utasítás, számonkérés, büntetés, Gátlás Hatás és nyomás-gyakorlás Felügyelet, tiltás, megállapodás Meggyőzés Elfogadás, tudatosítás Beszélgetés, magyarázat, előadás, elemzés, mediáció Támogatás Abban segíteni, amit nem Ötletek adása és értékelése, mentális tud a diák segítségnyújtás, tanácsadás bizt. Felvilágosítás Információ és ismeret átadás Előadás, megbeszélés, vita Gyakoroltatás Saját tapasztalat szerzése Szabálykövetés, elemzés, normakövetés, gyakorlás, szereptanítás Szerepjáték Készségek helyes használata szituáció, játék, drámaelemek, Kooperatív együttműködés tanulása, csoportmunka, páros munka, szerep és technikák szociális munkamegosztás, kompetenciafejlesztés Problémamegoldás Megoldási utak kínálása valós vagy hipotetikus megoldáskeresés, döntési helyzetgyakorlatok Segítségadás Hiányzó láncszem közvetlen Magyarázat, értelmezés, megbeszélés, biztosítása vita, elemzés, mediáció Ellenőrzés Hatás és nyomásgyakorlás, Számom-kérés, szabálykövetés ösztönzés összehasonlítás, elemzés Bemutatás Ösztönzés, tudás átadása Magyarázat, gyakoroltatás, prezentáció Mintaközvetítés Hitelesség biztosítása Személyes példamutatás, gyakoroltatás, mintakínálás, stratégia tanítás Szervezés Jó időben, jó helyen Megbeszélés, vita, döntés, egyeztetés, megfelelő információk megvalósítás, értékelés Értékelés Motiváció, fejlődés Dicséret, elmarasztalás, egyeztetés, összehasonlítás Irányítás Közvetlen és közvetett hatás Instrukciók adása és nyomásgyakorlás Projekt Meglévő tudás alkalmazása, Projektterv, projekt-dokumentum, meglévő kompetenciák bemutatás, egyéni motivációra szinergikus fejlesztése építkezve, adaptív szemlélet, konzulens tanárral támogatva Kortárs segítés korosztályi támogatás megbeszélés, bemutatás, tanácsadás, biztosítása projekt Mediáció konfliktuskezelési technikák közvetítő beiktatásával, saját erőforrás is bővítése


o l d a l | 31

6.9.Arany János Tehetséggondozó Program Az Arany János Tehetséggondozó Programot kollégiumunk a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziummal közösen valósítja meg. A program megvalósítását az OKM (vagy általa megbízott szervezet) és a fenntartó önkormányzat, Kaposvár Megyei jogú Város támogatásával végzi a két intézmény. A program megvalósulásának jogi keretét az évenként megkötött három oldalú szerződés adja, amelynek realizálását a mindenkori éves költségvetési törvény, a közoktatásról szóló törvény, a helyi önkormányzati határozatok együttese biztosítja. A szerződés értelmében az iskola és kollégium is megállapodik egymással a közös feladatok megosztásában és a tevékenységek finanszírozásában. 6.9.1.Az AJTP alapvető céljai: 

a tudás tekintélyének visszaállítása;



az esélyteremtés, vagyis a különböző szociális, kulturális gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási rendszer és támogatási rendszer kialakítása;



a tehetséggondozás és tehetségfejlesztés



a műveltségi hátránykompenzáció



valamint az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

6.9.2.Az AJTP helyi megvalósítását meghatározó fő szempontok, fő alapvetések 

 

 

A Program nevelő-oktató munkájának a célja, hogy elősegítse a benne tanuló, kistelepülésekről vagy városokból származó diákok társadalmi mobilitását. Olyan ismereteket közvetítsen számukra, amelyekkel meg tudnak felelni a modern értelmiségi lét kihívásainak. Az AJTP a szociális, családi szempontból rászorulónak tekinthető, illetve a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók képességeinek minél sokoldalúbb és eredményesebb kibontakoztatása céljából jött létre. Az Arany János Tehetséggondozó Program fő feladatának tekinti a tehetséggondozást, a tehetséges gyermekek adottságainak, képességének sokoldalú és differenciált fejlesztését. Mind a mélységben történő (tudás alkalmazása, szintezése), mind a tartalmi (speciális programok), mind a tempóban történő, mind a képességterületek (kreativitás, problémamegoldás, kritikus gondolkodás) tekintetében megjelenő fejlesztésre lehetőséget ad program. A Program olyan diákokat szeretne nevelni, akik nyitottak a nemzeti és az európai értékekre, képesek a hatékony önmenedzselésre, egészséges énképpel rendelkeznek, kialakul bennük az önálló továbbképzésre való vágy, képesség és hajlandóság. A program 5 éves fejlesztést, tehetséggondozást biztosít a programban résztvevő tanuló számára a gimnáziumban és a kollégiumban, melynek célja a magas színvonalú felsőoktatásra való előkészítés.


o l d a l | 32 A programban tanuló diákok a gimnáziumban, egy osztályba járnak az előkészítő évben, valamint 9-10. osztályban. A kollégiumban egy csoportot (fiúk és lányok együttesen) képeznek a tanulók. Minden AJTP-s tanuló kollégista. Cél, hogy egymást segítő, motiváló, összetartó osztályközösségek jöjjenek létre, hogy a tanulók megtanulják az együttműködés különböző formáit, tudjanak csoportban dolgozni, ugyanakkor képesek legyenek az önálló gondolkodásra és munkavégzésre.



AZ AJTP-ben résztvevő tanulók havonta egy alkalommal programhétvégéken vesznek részt a kollégiumban. Az önismeret, kommunikáció, tanulásmódszertan az öt év folyamán segíti a tanulók személyiségfejlesztését, az AJTP foglalkozási egység keretében. Cél, hogy a tanulóknak ne csak az intellektuális képességeit, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezőjét figyelembe vegyük.

  

Előkészítő évfolyamon akkreditált képzés folyik a gimnáziumban és a kollégiumban közösen. Az öt éves képzés során cél: angol nyelvből „C” típusú középfokú nyelvvizsga letétele, informatikából ECDL bizonyítvány megszerzése, gépjárművezetői engedély megszerzése. A tanulók rendszeresen részt vesznek az Országos Arany János Tehetséggondozó Program művészeti és sporttalálkozóin, szaktáborain. Az AJTP elsősorban a benne résztvevő intézmények folyamatos önfejlesztő munkájára épül, az oktató-nevelő munkában az iskolák és a kollégiumok folyamatos és kölcsönös együttműködésére épít. Az intézmények megállapodnak a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, az AJTP foglalkozási egység megosztása, a program előírásainak, követelményeinek megvalósítása érdekében.

6.9.3. Az AJTP alapelvei  A tehetségesek nevelés-oktatása szilárd filozófiai, pedagógiai és pszichológiai alapokra épüljön;  A nevelést-oktatást úgy kell megtervezni, hogy érzékenyen reagáljon a helyi igényekre;  A tehetségesek nevelése-oktatása befogadó attitűdöt képviseljen,  A nevelés-oktatás az egész iskola és kollégium szerves részét képezze;  A tehetségesek nevelése-oktatása a teljes személyiségre irányuljon, és a tanulót a maga egyedi mivoltában fejlessze;  A nevelés-oktatás folyamatos erőfeszítés legyen. 6.9.4. Az AJTP-t meghatározó folyamatok és kapcsolódó tevékenységek 1. beválogatás megszervezése; - célcsoport feltárása, pályázati felhívások eljuttatása - visszalátogatások szervezése - marketing tevékenység végzése - nyíltnapok szervezése - felvételi rendszer helyi kialakítása az iskolával közösen - felvételi lebonyolításához a feltételrendszer biztosítása (felügyelet,alvás, ismerkedés, étkezés, program) - felvételi eredmények értékelése


o l d a l | 33 2. bemeneti mérés (pedagógiai, pszichológiai); mérések -

a tanév rendjében meghatározott központi felvételi szervezése az iskolák részéről a pszichológiai mérések megvalósítása (felvételi) pedagógiai mérések: logikai, matematika és szövegértés (felvételi) mérési eredmények értékelése (központi ill.felvételi) egyéni beszélgetések

3. a tanítás - tanulás megszervezése; -

-

AJTP foglalkozási egység kialakítása az iskolával egyeztetetten, az iskola és a kollégium saját PP-jében tantárgyfelosztásában rögzíti a tantárgyak, foglalkozások bontását és tartalmát. Az AJTP blokk a tantervi ajánlások szerint átcsoportosítható, tömbösíthető. Kollégiumi tevékenység szerkezet összehangolása az AJTP blokkal Tárgyi és személyi feltételek megteremtése Gazdagítás, a pedagógiai módszerek alkalmazásával, a képzéseken tanultak adaptálásával

4. a tanulás támogatása, a tehetség ígéretek megerősítése -

tanulói kompetencia-térkép kialakítása, egyéni portfólió készítés fejlesztési feladatok meghatározása egyénre, csoportra pszichológus, mentálhigiénés szakember biztosítása az egyéni probléma megoldáshoz és támogatáshoz programhétvégék szervezése a csoportszinten, havonta szociális támogató rendszer kialakítása, amely az anyagi nehézségek ellensúlyozását szolgája tehetséggondozó tevékenységek szervezése, a tanulók erős oldalának és gyenge oldalának támogatása, portfólió készítés életvezetési képességek segítése felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások biztosítása előkészítő foglalkozások (nyelv-vizsga, érettségi) szervezése központi táborokban, országos találkozókon részvétel, vagy helyi kezdeményezésű táborok szervezése

5. folyamat közbeni pszichológiai mérések -

a pszichológiai mérések lebonyolítása az iskola feladata a mérési eredmények átadása a csoportvezetőknek (iskola feladata) közös értelmezése, ennek szervezése a kollégium feladata a pszichológus bevonásával egyéni fejlesztési irányok meghatározása (közös tevékenység)


o l d a l | 34 6. a tanulók értékelése; a csoport előrehaladása -

személyre szóló visszajelzések tanulóknak, szülőknek közös munkamegbeszélések az iskolával, évente 2 alkalommal AJTP blokk tevékenységeinek értékelése „részt vett” bejegyzéssel zárul, amelyet kiegészít a tanulók egyéni értékelése, az 5 évfolyamon egységesen Akik sokat tettek a kollégiumi közösségért… jutalom kirándulás, külföldi tanulmányút szervezése kimeneti teljesítmények nyilvántartása a csoportvezetők által félévi és év végi írásos csoportszintű értékelések, beszámolók csoportkrónikák keresztmetszete csoportnaplók dokumentációja programiroda felé benyújtott szakmai és pénzügyi beszámolók

7. tervezési feladatok -

pedagógiai tevékenységek tanévi ütemezése, koordinálása csoportok tevékenységének tervezése gazdálkodási-pénzügyi tervezés iskolával való együttműködés tervezése tanár-továbbképzések tervezése

6.9.5. AJTP foglalkozások óraszáma a kollégiumban AJTP fogl. neve önismeret tanulásmódsz. életvitel jogosítvány ECDL felkészít csoportfogl. úszás projekt előkészítő szilencium választható foglalkozás

9. évfolyam éves heti 74 2 37 1 37 1

10. évfolyam éves heti 74 2

37

1

37

1

37 37

1 1

37

1

259 37

7 1

370 37


10 1

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

éves 74

heti 2

éves 74

heti 2

éves 64

heti 2

37

1

37

1

37

1

32

1

37

1

370 37

10 1

32 320 32

1 10 1

370 37

10 1

o l d a l | 35

6.9.6. AJTP kollégiumi rendszerének struktúrája tevékenység/óraszám 9.évf. 10. évf. 11.évf. felkészítő foglalkozások szilencium 7 10 10 önismeret 2 2 2 tanulás-módszertan 1 életvitel 1 úszás 1 projekt spec.felkészítő jogosítvány 1 ECDL vizsgára 1 1 felkészítés Csoportfoglalkozás tematikus fogl. 1 1 1 szabadon választott (aktuális lehetőség szerint) szakkör 1 1 1 sportkör 1 1 1 hagyományápolás 1 1 1 tehetséggondozás 1 1 1 programhétvégék (szeptember 1-től augusztus 31-ig) szeptember őszi túra őszi túra őszi túra október kulturális kulturális hétvége hétvége november portfólió portfólió december Adventi Adventi Adventi hétvége hétvége hétvége január téli Intenzív protokoll sporttábor nyelvi hétvége 1-3 hétvége február Kívánság Kívánság hétvége hétvége március április Gymnasium május Megyei Nyugat- D-Alföld körutazás Magyaro. június-(aug.) Művészeti ViziErdély Fesztivál tábor 1-3 (1-2) 1-3 vetélkedők, találkozók, versenyek (országos szervezés) Gólyatábor 6 nap aug-ban Gymnasium (10fő) 3 nap Művészeti fesztivál 4 nap Pályaorientációs tábor


12.évf. 10 2

13.évf.

közös

10 2

1 1

1

1

1 1 1 1

1 1 1 1

őszi túra kulturális hétvége portfólió Adventi hétvége Educatio kiállítás

őszi túra kulturális hétvége Adventi hétvége

Kívánság hétvége É-ÉK Magyaro. Horvátország 1-3

Jutalom kirándulás

4 nap aug-ban

o l d a l | 36

6.10. A pedagógiai tevékenység szervezeti keretei, a foglalkozások rendszere 6.10.1. Alapvető fogalmak (forrás: OKM rendelet) Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, (FFF) amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: Tanulást segítő foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, c) az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével, b) általános – kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó – csoportfoglalkozás, elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások (EKF): Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (SZVF) a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez; a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.


o l d a l | 37 6.10.2.A foglalkozások típusai, a kollégiumi tevékenységek szerkezete Foglalkozás típusa Tartalma, jellege Szilencium Felkészülés és tanulás a tantervi (12 órában) követelmények teljesítése Rendszeres iskolai érdekében. felkészülés segítése, felkészítő-fejlesztő foglalkozás (FFF) Kollégiumi A csoport helyzetelemzése csoportfoglalkozás, alapján összeállított éves terv felkészítő-fejlesztő szerint, a kollégiumi nevelési foglalkozás (FFF) alapprogramra építve. (1 órában)

Elvárás Kötelező, de tanulmányi eredmény függvényében tanulószobán vagy más közösségi térben is lehetséges. Szükség esetében időpontja módosítható. Kötelező, heti egy alkalommal 37 nevelési héten át, ebből 22 (20) órában KNOA alapján. Általában hétfői nap 19 órakor. Kötelező évfolyamszintű 9. évf. – úszás Kötelező, de választási foglalkozás, felkészítő- 10. évf. – szakkör lehetőség is van, heti egy fejlesztő jelleg (FFF) 11. évf. – projekt alkalommal. (1 órában) 12.-13. évf. – érettségi vagy Felkészítő, tehetséggondozó pályaválasztás felkészítés jellegű vagy szabadidős lehetőség is egyben. Egyéni-kiscsoportos (EKF) Szükségletek szerint Előzetesen meghatározott foglalkozások, speciális felzárkóztató, tehetséggondozó szaktanári rendszerben, ismereteket adó, egyéni és problémamegoldó jelleggel kötelező is lehet. törődést biztosító Szabadon választható Sportkörök, szakkör, Kötelező, de szabadon foglalkozások (SZVF - 1 hagyományápolás programjai, választható. órában) tehetséggondozás formái, Intézményen kívüli szabadidő Egyéni vállalás alapján, Rendszeres elfoglaltság egyeztetetten a szülői házzal esetében kiválthatja a kötelezően választható foglalkozást A tanulók foglalkoztatása heti 15 órában kötelező a kollégiumban. 6.10.3.Tanulói foglalkozási tervmátrix A tanulói foglalkozási terv összhangban áll a kollégium napi és heti rendjével. Foglalkozás típusa / óra Hétfő Szilencium 3 Kollégiumi csoportfoglalkozás 1 Kötelező évfolyamszintű fogl. 1 Szabadon választható 1 foglalkozás Egyéni kiscsoportos 1 foglalkozás (lehetőség) Szabadidő (reggeli órák, 3-4 szilencium előtti és utáni órák, függ a tanuló napi órarendjétől) Klebelsberg Középiskolai Kollégium

kedd 3

Szerda 3

Csütörtök Péntek 3 1 1 -

1 1

1 1

1

1

1

-

3-4

3-4

3-4

hazautazás

o l d a l | 38

6.10.4.Kollégium napi és heti időbeosztása

6.007.00 6.157.45 8.0010.00

8.0014.00 12.0015.30 15.3016.00 16.0018.15 18.1521.00 18.1519.00 19.0021.30 21.3022.00 22-06

Vasárnap -

Hétfő Ébresztő

Kedd Ébresztő

Szerda Ébresztő

Csütörtök Ébresztő

Reggeli Uszoda Szobaszemle, reggeli felügyelet




Péntek Ébresztő

Reggeli Uszoda Szobaszemle, reggeli felügyelet KözépKözépKözépKözépKözépiskolában iskolában iskolában iskolában iskolában tartózkodás tartózkodás tartózkodás tartózkodás tartózkod. Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Szabadidő Szabadidő Szabadidő Szabadidő Hazautazás VisszaNapi aktuális Napi aktuális Napi aktuális Napi aktuális érkezés csoportcsoportcsoportcsoport(15 órától) ellenőrzés ellenőrzés ellenőrzés ellenőrzés VisszaSzilencium Szilencium Szilencium Szilencium érkezés FFF FFF FFF FFF VisszaRendkívüli Rendkívüli Rendkívüli Rendkívüli érkezés kimenő kimenő kimenő kimenő VisszaVacsora Vacsora Vacsora Vacsora érkezés VisszaFFF, SZVF FFF, SZVF FFF, SZVF FFF, SZVF érkezés Szabadidő Szabadidő Szabadidő Szabadidő (21-ig) Sport Sport Sport Sport Takarodó Takarodó Takarodó Takarodó Takarodó LétszámLétszámLétszámLétszámLétszámellenőrzés ellenőrzés ellenőrzés ellenőrzés ellenőrzés Éjszakai Éjszakai Éjszakai Éjszakai Éjszakai pihenő pihenő és pihenő és pihenő és pihenő és felügyelet felügyelet felügyelet felügyelet


o l d a l | 39

7. A kollégiumi alapprogram tematikus fejlesztési követelményei A) Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások kötelező óraszáma

TÉMAKÖR

9. évfolyam 4

10. évfolyam 3

11. évfolyam 3

12. évfolyam 1

13-14 évfolyam 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

4

4

4

4

4

3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

Tanulás

20 ra

B. A fő témakörök követelményei A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. Tanulás óraszámok 4+3+3+1+1

Fejlesztési követelmények 9-14.évfolyam Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket.


o l d a l | 40 Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Énkép, önismeret, pályaválasztás óraszámok Fejlesztési követelmények 9-14.évfolyam 3+3+4+3+2 Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.


o l d a l | 41 Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra óraszámok Fejlesztési követelmények 9-14.évfolyam Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, 3+3+2+4+5 alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.

Környezettudatosság óraszámok Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam 2+2+2+2+3 Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 42 Testi és lelki egészség óraszámok Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam 4+4+4+4+4 Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosságtakarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére – a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. óraszámok 3+3+3+3+2

Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket.


o l d a l | 43 Hon és népismeret óraszámok Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak 3+4+4+3+3 fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgóképmédiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.

C. Kollégiumi foglalkozások (AJTP is) helyi programja a mellékletben található


o l d a l | 44

KOLLÉGIUMI FEJLESZTÉSI FELADAT

FEJLESZTÉSHEZ JAVASOLT TÉMAKÖRÖK

KULCSKOMPETENCIÁK

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

Énkép, önismeret, pályaorientáció

Szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

Tanulás

Hatékony önálló tanulás; Matematikai komp.; Digitális k.

Énkép, önismeret, pályaorientáció,

Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony önálló tanulás, digitális kompetenciák.

Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakulásának segítése

Társadalmi, gazdasági jártasságok fejlesztése


Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Esztétikai- művészeti tudatosság, kifejezőkészség, Hon- és népismeret szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kommunikáció Testi és lelki egészség Környezettudatosság

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire,

Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőaktív állampolgárságra, demokráciára nevelés képesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés természettudományos kompetencia

o l d a l | 45

8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke (1/1998.(VII.24.) OM rendelete alapján) Eszközök, felszerelések

Mennyiségi megfelelés

Minőségi megfelelés

Helyiségek -

tanulószoba szakköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár hálószoba stúdió sportudvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba gazdasági vezetői iroda ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba látogatófogadó ügyeletes nevelői szoba éjszakai gy.felügyelői szoba porta nővérszoba betegszoba vendégszoba ebédlő főzőkonyha tálaló-mosogató teakonyha tanulói vizesblokk személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Szárazáru raktár Földesáru raktár Karbantartó műhely Tisztító-takarító eszköz tároló Ágyneműraktár Mosókonyha Szárítóhelység Vasaló és fehérnemű javító helység Szeméttároló

-

tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék

Bútorzat


folyamatos fejlesztés szükséges

nincs

o l d a l | 46 - könyves-szekrény nyitott, zárt - számítógép asztal, szék - számítógép - nyomtató - sz.gép asztal, szék - programok - zárható szekrény - tábla, flipchart - testedző szoba felszerelése - könyvtár felszerelése - hálószoba, ágyneműtartós ágy - szekrény - éjjeli szekrény 416 db hiány - polc - tükör - cipőtároló - szék - ágynemű garnitúra - ágynemű huzat garnitúra - éjjeli lámpa - stúdió: stúdió asztal - szék - belső hangtechnikai felszerelés - hifitorony - mikrofon - erősítő - hangszóró, fejhallgató - videó-felvevő kamera - videó-felvevő és lejátszó - tároló szekrény - sportudvar felszerelése - igazgatói iroda felszerelése - nevelőtestületi szoba felszerelése - ügyeleti helyiség felszerelése - orvosi szoba felszerelése Nevelő-oktató munkát segítő eszközök - televízió - rádió - CD vagy lemezjátszó - Magnetofon - Video-lejátszó - Tan- és szakkönyvek, kötelező olv. Hiány 990 db Egészség és munkavédelmi eszközök - étel-mintavétel - mentőláda - gyógyszerszekrény zárható - munkaruha - védőruha - tűzoltó készülék Az eszközjegyzékben felsorolt tételek megjegyzés nélkül megfelelőek.


székcsere Folyamatos fejlesztés szükséges

ágycsere szüks.

Fénymásoló cseréje

o l d a l | 47 9. ZÁRADÉK A Klebelsberg Középiskolai Kollégium pedagógiai programját véleményezte: -

2010. március 30-án a kollégium diákönkormányzata

-

2010. március 30-án a kollégium szülői munkaközössége

A Klebelsberg Középiskolai Kollégium pedagógiai programját véleményezte és elfogadta: -

2010. március 30-án a kollégium nevelőtestülete

A Klebelsberg Középiskolai Kollégium pedagógiai programját jóváhagyta: 2010. ……………………..–án Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete. -

A programot szakértette:…………………………….. közoktatási szakértő

A kollégium pedagógiai programja megtalálható: honlapunkon könyvtárunkban nevelőtestületi tanáriban igazgatói és helyettesi irodákban titkársági számítógépen Érvényességi rendelkezések: A Klebelsberg Középiskolai Kollégium pedagógiai programja bevezetésre kerül: 2010. szeptember 1-től, visszavonásig A program módosításának módja: A nevelőtestület bármely tagjának írásos kérése alapján, többségi szavazattal kezdeményezhető. A módosítási kezdeményezés vizsgálatára egy 3 tagú pedagógusokból álló bizottságot kell létrehozni, mely bizottság a módosítással kapcsolatos minden lehetséges kihatást megvizsgál és a nevelő testület elé tár, hogy kellő ismeretek birtokában történjen a döntéshozatal. A módosítás lehetséges okai: a program alapján végzett nevelőmunka nem kellő hatékonyságú a törvényi változások, a gazdasági hatások miatt válik szükségszerűvé a szakmai munkában olyan lényeges változások, új igények jelennek meg, amelyek a módosítást indokolják a helyi feltételrendszerben olyan mértékű változás áll elő, amely módosításra késztet bennünket IMIP olyan általános és speciális információt szolgáltat, ami beavatkozásra ösztönző A program tervezett, következő módosítása, a beválás vizsgálata: 2015. 2010. március 31.


Giber Vilmos igazgató

o l d a l | 48


o l d a l | 49


o l d a l | 50


o l d a l | 51


o l d a l | 52


o l d a l | 53


o l d a l | 54

Mellékletek

Intézményi Tehetséggondozó Program Könyvtár-pedagógiai program Foglalkozások helyi tanterve


o l d a l | 55

Intézményi Tehetséggondozó Program Klebelsberg Tehetségpont Arany János Tehetséggondozó Program Magyar Tudás Magyar Hatalom Klebelsberg Alapítvány Középiskolai Kollégium


Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács

o l d a l | 56

Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés (2010. szeptemberi állapot ismertetése) 1.1

Arany János Tehetséggondozó Program

1.2

Klebelsberg Tehetségpont

1.3

Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács

1.4

Intézményi tehetséggondozás átfogó SWOT elemzése

2. Minőségpolitika – küldetésnyilatkozat 3. Célkitűzések 4. Glosszárium/közös nyelv 4.1

A tehetségfogalom meghatározása

4.2

Legfontosabb fogalmak, szakkifejezések

5. A program pedagógiai, pszichológiai alapelvei 6. Tehetségdiagnosztika/tehetségazonosítás 6.1

Bemeneti diagnosztikai mérések

7. A résztvevők kiválasztásának elvei, módszerei 7.1

A beválogatás mechanizmusa (folyamatszabályozás)

8. A tehetséggondozás formái 9. Erőforrás szükséglet 9.1 Tárgyi 9.2 Anyagi 9.3 Humán 10. Hosszú távú tervezés programelemei /Fejlesztési lehetőségek 10.1

Indikátorok középtávon /tanévi időtartamban

10.2

Hosszútávon

11. Nyomon követés, utógondozás 12. Irodalomjegyzék 13. Mellékletek 13.1

Egyéni fejlesztési terv – minta

13.2

Tehetségorientációs tanácsadás adatlapja


o l d a l | 57

1.1 Arany János Tehetséggondozó Program Kollégiumunk kiemelt figyelemmel bír a hátrányos helyzetű tanulók iránt, és a tehetséges tanulók támogatásában. A 2003-as kezdetektől részt veszünk az Arany János Tehetséggondozó Programban, jelenleg 5 évfolyamon 139 tanuló (2010/2011-es tanévben) részvételével, ami a kollégista tanulók mintegy 30%-a. Eredményeink, értékeink között tartjuk számon, hogy - az AJTP keretében az egyik legjobb beiskolázási tevékenységet végezzük országosan, - és az AJTP országos Művészeti Fesztiválon 2008-ban a legeredményesebben felkészítő kollégium 1. helyezést, 2009-ben 2. helyezést értünk el. Szakmai tapasztalatot az AJTP csoportvezetésekben 6 fő szerzett/ ebből 5 szerez jelenleg is. Figyelünk a szakmai megújulásra és feltöltődésre, ezért rendszeresen részt veszünk országos konferenciákon, továbbképzéseken. Az AJTP-n belül kialakult jó gyakorlatot átadjuk a programon kívüli csoportvezető nevelőtanárok számára is. Évek óta megfigyelhető, hogy a programra jelentkezők és a felvettek népes táborára egyaránt jellemző: - hátrányos családi szocioökonómiai státusz - zömmel speciális család konstelláció (válás, egyszülős modell, rokon által nevelt, újraházasodó, állami gondozott, nevelőszülő által nevelt, örökbefogadott, sérült gyermeket nevelő család) - kevesebb a szélsőséges, deviáns magatartású tanuló közöttük - szociális- és emocionális képességeik terén jobban fejleszthetők - nyitottak, elfogadóbban az emberi másság iránt Az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói a következő területek ellátásához kérnek szakmai – anyagi segítséget: - anyagi támogatás a gimnázium elvégzéséhez - támogatás az alapvető fiziológiai ösztönszükségletek kielégítésében - segítség az egyénre szabott tehetséggondozás megvalósításához - segítség a lemaradó, gyenge terület fejlesztéséhez - problémakezelés - krízisintervenció - továbbtanulás, pályaválasztás támogatása - egyéni életvezetési stratégia kialakítása 1.2 Klebelsberg Tehetségpont Klebelsberg Tehetségpontként 2008. november 18-diki dátummal regisztráltuk magunkat. Ez alatt az idő alatt a következő feladatokat teljesítettük: 1. Felvettük a kapcsolatot, és együttműködési megállapodást kötöttünk a következő szervezetekkel: - Somogyi Tudósklub - Kaposvári Egyetem - Somogy Megyei Levéltár Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 58 -

Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyarság és Nemzettudatért Alapítvány Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár Napkerék Egyesület Kaposvár Pécs-Baranyai Tehetségsegítő Tanács, ezen belül Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Pécs Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Csányi Alapítvány Hajnóczy József Kollégium Pécs Baranya Sakk utánpótlás nevelő Egyesület Tehetségponttá válásunk óta a következő intézmények vették fel velünk a kapcsolatot és csatlakoztak hozzánk: - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Marcali - Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola Marcali - Mikszáth utcai Általános Iskola Marcali - Zrínyi Ilona Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Kaposvár - Toponári Általános Iskola - Gárdonyi Géza Általános Iskola Kaposvár - Berzsenyi Dániel Általános Iskola Kaposvár - Nagyatádi Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskolája - Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kaposvár 2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtottuk a „Klebelsberg Tehetségpont innovációja” című pályázatunkat. Kiemelkedő minősítéssel, közel 10 millió Ft-ot nyertünk terveink megvalósítására. 3. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és a Magyar Géniusz Projektiroda által kezdeményezett tehetségpont akkreditációt megpályáztuk, az akkreditációs folyamatot elindítottuk. Akkreditációnk 2010 októberében lezajlik. 4. Elkészítettünk – működésünk alapjaként – egy megyei szinten átfogó adatbázist. Ebben – versenyeredményeik alapján – tehetséges tanulók és felkészítő tanáraik találhatók. Velük a kapcsolatfelvétel 2010 tavaszától folyamatosan megvalósul. 5. Kollégiumon belül is összegyűjtöttük a tehetséges tanulóinkat, csoportonként személyre szóló fejlesztési terv készül a velük való együttműködéshez, kölcsönös feladatvállaláshoz. Minden tanulóhoz egyéni fejlesztési tervet és tehetségorientációs


o l d a l | 59 tanácsadói adatlapot dokumentálunk. A tehetséges fiatalok számára 5 alkalomra szóló komplex tanácsadást ajánlunk fel. 6. A Tehetségponton belül létrehoztuk az Art-Húr Művészeti Csoportot, amelynek műhelyei felölelik a képzőművészet, a zene, a dráma, a fotó és a kreatív hobbi területét. - Ezen belül 2009 áprilisában kiállítást rendeztünk a legsikeresebb műhelymunkákból, (Kapos TV felvétele) - tanévente kétszer megmutatja magát a fotókör – önálló kiállítással, - 2009. november 18-án a KreAktív Klebi Napon bemutatkozott önálló koncerttel a zenei tehetségműhely, közös olajfestményt készített az érdeklődő kollégistákkal a festőműhely, bemutatkozott a Hobbi-kör, - 2010. január 20-án a Fotóműhely tagjának, Ujvári Gyulának az önálló kiállítás megnyitójára került sor, (Somogy TV felvétele) - 2010 tavaszán Mester és tanítványa kiállításon mutatkozott be a Festőműhelyt vezető Kurucz Miklós festőművész, valamint tanítványai közül Monory Ráhel és Pálfi Éva (Kapos TV felvétele) - 2010 tavaszán a Fotóműhely tanulóinak csoportos kiállítására is sor került

(Horváth Rebeka, Klettner Krisztina, Kovács Brigitta, Takács Dorottya, Vázsonyi -

Gabriella) az AJTP országos Művészeti Fesztiválon 2008-ban a legeredményesebben felkészítő kollégium 1. helyezést, 2009-ben 2. helyezést értünk el, kiemelve a Színi Tehetségműhely munkáját.

Az Arany János Tehetséggondozó Program keretén belül dolgozó vagy itt tapasztalatot szerző kollégiumi nevelőtanáraink: Kaposvári Mária tanító-népművelő Récsey Zsuzsanna matematika-kémia szakos tanár Dezsőné Fedor Ágnes matematika-kémia szakos tanár Nagy Levente testnevelés szakos tanár Csatos Zsolt testnevelés szakos tanár Lovász Erzsébet könyvtár-informatikus szakos tanár Ők valamennyien évről évre részt vesznek a regionális, országos AJTP-s rendezvényeken, konferenciákon. Tehetségsegítő 30 órás tanfolyamot végzett közülük 2 fő. Hujber Tamásné az intézmény pszichológusa a Kaposvári Egyetem óraadó oktatója, évek óta tanít – többek között – tanulási motivációt, tanulástechnikai-tanulásmódszertani ismereteket és differenciáló pedagógiát - pszichológiát a tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, kommunikáció- és médiatudományok, valamint fejlesztőpedagógus szakirányú pedagógusképzésben. Nevelőtestületünk részt vett tanulásmódszertan és projektpedagógia irányultságú 30-30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésen. Azok a kollégák, akik mentori és tanácsadói feladatok ellátását vállalták, ők további tehetséggondozással összefüggő akkreditált képzéseken vettek részt a Géniusz Programiroda kínálatából: pl. Különböző képességterületek fejlesztésének módszertani eljárásai, Alulteljesítő tehetségek, Mentortevékenység a tehetséggondozásban, Diáktanácsadó pedagógus szerepe témakörökben. Ezek mind nélkülözhetetlen erőforrások


o l d a l | 60 ahhoz, hogy Tehetségpontként megyei, vagy akár regionális és országos szinten is megmutassuk magunkat. Működési modellünk, struktúránk: Belső 1. Belépő tanulók kérdőíves felmérése, - Csoportvezetők megfigyelése alapján - Belső tehetséglista 2. Intézményen belül - Tehetségműhelyek, szakkörök - Intézményen kívül, de a kollégium támogatásával 3. Komplex tanácsadás - Szakmai team

1. Tehetségazonosítás T e h e t s é g

g o n d o z á s

3. Tehetségtanácsadás

Külső 1. Adatbázis összeállítása - Külső partnereink megkeresése - Térségből jelentkező igények 2. Pályázatban betervezett - TÁMOP 3.4.4 elemei - a Tehetségműhelyek működéséhez 3. Komplex tanácsadás - szupervízió

1.3 Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács megalakítását tűztük ki célul, hiszen a környezetünkben működő Tehetségpontokkal harmonikus szakmai kapcsolatra törekszünk. A tehetséggondozás együttműködésre épül, minden partner egy ügy irányában elkötelezett. Itt nincs lehetőség széthúzni, mert ez a klebelsbergi hagyaték összefogásról, egymás erősítéséről, a tehetséggondozó eszmeiség elfogadásáról, létjogosultságáról szól, és hívja fel rá a figyelmet. 2010. február 9-én egy közös megbeszélésre hívtuk össze a térség Tehetségpontjait a tehetségsegítő tanács megalakítása érdekében. A Tehetségpontok száma folyamatosan nő, jelenleg egyeztetés alatt áll a kölcsönösen előnyös együttműködési megállapodás megkötése. A megyében jelenleg működő Tehetségpontok: Szent-Györgyi Albert Tehetségpont, Tab Csányi Alapítvány, Nagybajom – Kaposvár Kodály Zoltán Központi Általános iskola, Kaposvár Liszt Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tehetségpontja, Kaposvár Festetics Karolina Központi Óvoda, Kaposvár Klebelsberg Tehetségpont, Kaposvár


o l d a l | 61 Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány (fizikai közelsége miatt) 1.4 Intézményi tehetséggondozás átfogó SWOT elemzése Erősségek:  rugalmas vezetői szemlélet  innovatív gondolkodásmód  gyors reagálás  nyertes pályázatok  Arany János Tehetséggondozó Program szakmai múltja  képzett külső és belső szakemberek  sokoldalú, szakmailag megalapozott belső továbbképzési koncepció  a tehetséggondozás fenntartói támogatása  folyamatosan építkező intézményi struktúra

Gyengeségek:  elmélet és gyakorlat kapcsolódása  nevelőtestületi támogatottság  folyamatszintű gondolkodás hiánya  intézményi modell működésének átlátása  a területhez kapcsolódó nevelői célzott feladatok elmaradása (az intézményi folyamat csoportszintű lebontása)  mentori feladatok

Lehetőségek Veszélyek  nyertes pályázatok számának  negatív attitűd kialakulása növelése  a lehetőség, lehetőség marad az  nevelőtestület érintettségének anyagi korlátok miatt növelése – személyre szóló feladatok  a túl sok lehetőség között elvész a  hatékonyabb információ csere gyerek  országos, területi kutatásba való  nem hatékony kapcsolatépítés az bekapcsolódás/kezdeményezés országos szervekkel  Somogy Megyei Tehetségsegítő  kiforratlan folyamatok Tanács munkájának erősítése  kutatási eredmények hiánya/mérési  mentori feladatok erősítése az egyéni adatok feldolgozási nehézsége differenciált megsegítés érdekében  országos támogatottság csökkenése  kapcsolatépítés országos szervekkel, helyi szakemberekkel  helyi hálózatépítésre törekvés  Tehetségpont akkreditáció


o l d a l | 62

2. Minőségpolitika

Minőségpolitika

A Klebelsberg Tehetségpont célkitűzése, hogy szerteágazó tehetségsegítő tevékenysége révén, küldetésének és céljainak megfelelően a tehetségazonosításban, tehetséggondozásban és fejlesztésben, a tehetség-tanácsadásban közreműködők széles köre számára (megyei, regionális szinten) biztosítsa a folyamatos képzési, szerveződési lehetőségeket, találkozási pontokat, szakmai tapasztalatcserét, szupervíziót a belső és külső szakemberek (tehetséggondozó pedagógusok, mentor pedagógusok és más partnereik) ez irányú elégedettségének fenntartása, illetve folyamatos javítása mellett. Munkatársainkkal közösen értékeljük Tehetségpontunk tevékenységeit, átgondoljuk a szervezet céljait, s az azok eléréséhez vezető utakat. Ebben a munkában legfőbb törekvésünk tevékenységeink folyamatfejlesztése. Pedagógusaink és külső szakembereink fejlődése érdekében biztosítjuk a rendszeres továbbképzés lehetőségét, mindenkor szem előtt tartva az egyéni képzési igényeket és szükségleteket, valamint az intézmény és a Tehetségpont ez irányú érdekeit. Minőségpolitikánk, és az azt megvalósító minőségirányítási rendszerünk alapja a partneri megelégedettség, ezért megbízóink és partnereink igényei alapján folyamatosan változtatjuk, javítjuk tevékenységeinket. Törekszünk a PDCA-SDCA ciklus gyakorlati megvalósítására. Tehetségfejlesztési programjainkat mindenkor megrendelőink és partnereink szükséglete alapján, célra, személyre és szervezetre szabottan alakítjuk ki és valósítjuk meg, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, lehetőségeket. Támogatjuk a tanulói önszerveződésen alapuló körök, csoportok, műhelyek létrejöttét, működését. A Klebelsberg Tehetségpont elkötelezett a jogszabályi és szakmai követelmények teljesítése, a minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos fejlesztése iránt. Ennek érdekében folyamatosan követjük a szervezetünk életét, működését meghatározó szabályozásokat,


o l d a l | 63 körülményeket, s az évenkénti felülvizsgálat eredményei, tapasztalatai alapján aktualizáljuk minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat, valamint teljes minőségirányítási rendszerünket. 3. Célkitűzések

Az Intézményi Tehetséggondozó Program, a tehetséges gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása és integrálása céljából alakult. Egy olyan megyei, regionális és területenként országos hatókörű tehetségtámogató rendszer kialakítását tűzi ki célul, amely a kollégium pedagógiai koncepciójával koherens, a Klebelsberg Tehetségpont belső és külsői tehetségsegítő kezdeményezéseinek összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával mind a szervezeti hatékonyság növelése révén, mind (különösképpen) a tehetség kibontása és hasznosulása révén a befektetett összeg nagyságrendekkel nagyobb megtérülését idézi elő. Csatlakozás az országosan megfogalmazott főbb célok és kiemelt feladatok megvalósításához: -

az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítása,

-

a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatása,

-

a hátrányos helyzetű régiók és fiatalok tehetséggondozásának intenzív fejlesztése;

-

az önkormányzati, civil és magán erőforrások mozgósítása,

-

nemzeti adatbázis létrehozásának segítése a megye adataival

-

hatékonyabb információ-áramlás biztosítása.

A tehetségsegítés nemcsak a magyar versenyképességet szolgálja, hanem a magyarországi tehetséges fiatalok megtalálásával és helyzetbe hozásával növeli az EU egészének szellemi és kulturális potenciálját. A tehetségsegítés speciális, és példaértékű magyar formái az EU egésze számára adaptálható és adaptálandó példát jelentenek. Az országos civil tehetségsegítő hálózat kialakítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv négy operatív programjával (a gazdaságfejlesztési, az emberi erőforrások fejlesztése, a humán infrastruktúra és az európai együttműködés operatív programokkal) áll szoros összefüggésben, komplex kezelésmódjában ezek közös metszéspontján, e programok minőségalapú, kiemelt hatékonyságú és megtérülésű összekötő elemeként helyezkedik el. A Klebelsberg Tehetségpont működésének szakmaiságát ezek a célok meghatározzák, befolyásolják. Ezen túl fontosnak tartjuk a folyamatos megújulni tudó, innovatív szemléletet, a tapasztalatszerzésre épülő gyakorlat centrikus tehetségsegítést.


o l d a l | 64

4. Glosszárium 4.1 A tehetségfogalom meghatározása A szómankó nevű módszerrel élve jártam körbe a tehetség fogalmát. Miért jó, mi benne az újszerű? Tanulás módszertanilag mankót nyújt az ember számára, hiszen a tartalom elmondását, a lényegkiemelést segíti sajátos rögzítési technikájával. A tehetség fogalmunk tehát összefüggéseiben a következő mondanivalót tartalmazza: A tehetség egy adomány, nem teher és hátrány. Annyira egyéni megnyilvánulási formái vannak, hogy nehéz kategóriákat állítani hozzá. Egy belső erőforrás, amit folyamatosan gondozni, gazdagítani szükséges. Ezt különböző tanulási folyamatokkal, sajátos életvezetéssel érjük el. Az emberi másság megnyilvánulásának egy sajátos formája, amivel toleranciára is nevelünk.

T A N U L Á S

E GY É N I

H Á T R Á NY ?

E R Ő F O R R Á S

T O L E R A N C I A

S E G Í T S É G

É L E T V E Z E T É S

G A Z D A G Í T Á S

Természetesen elfogadjuk, és a magunkénak érezzük a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által hivatalosan használt definíciót is: „Tehetségesnek azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik alapján (átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség, motiváció) magas szintű teljesítményre képesek az élet valamely tevékenységi területén.” (Balogh, 2007) 4.2 Legfontosabb fogalmak, szakkifejezések Tehetségpont A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok® megalapítását. A tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről; az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal,


o l d a l | 65 a tehetséges fiatalok környezetével (szüleivel, tanáraival, stb.), a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, és hogy a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. (Balogh – Mező, 2010) Tehetségműhely Olyan, szervezett keretekben működő, megjelölt területeken tehetséggondozás témában felkészült, igazolt eredményekkel rendelkező csoport, amely legalább egy kiemelt részterületen foglalkozik az általa meghatározott eljárás keretében tehetségesnek vélt fiatalok szakmai és személyiségi fejlesztésével, és képes részükre képességeiknek, tehetségüknek, szociális helyzetüknek megfelelő tehetséggondozó programot kidolgozni, vagy a meglévők közül a megfelelőt kiválasztani, megvalósítani. Ideértve a Nemzeti Tehetségtanácsnál regisztrált „Tehetségpontokat”. (Oktatásért Közalapítvány pályázati felhívása, 2010) Tehetségsegítő Tanács A tehetségsegítő tanácsok feladata, hogy intézményi, helyi, térségi, megyei vagy regionális szinten összefogják az adott terület tehetségsegítő kezdeményezéseit, és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítsák az adott területen folyó tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködését. A Tanácsokban a tehetségsegítés iránt elkötelezett (szak)emberek, a területen működő tehetségsegítő szervezetek képviselői, illetve a tehetségek segítését az adott területen támogató magánszemélyek és szervezetek képviselői kaphatnak helyet. 1 Tehetségazonosítás A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéretet. Sokan tartják ezt a területet a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a szakemberektől. Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb szempontokat a tehetségazonosítás értelmezéséhez, ezek segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. Az azonosításhoz a korábban jelzett Renzulli, illetve Czeizel-féle modell ad kapaszkodókat, mind a négy összetevőre figyelnünk kell az azonosítási folyamatban. A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” megbélyegző titulusával. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget.

Forrás: NTT honlap: http://www.tehetsegpont.hu/96-15388.php

1


o l d a l | 66 A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk az azonosítandó személyre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: - tanár, fejlesztő szakember jellemzése, - tesztek és felmérések, - kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, - iskolapszichológusok véleménye, - szülői jellemzés, - tanulótársak jellemzése. Tehetséggondozás Az a folyamat, amelyben a szisztematikusan felderített tehetségígérteket fejlesztjük a gazdagítás, gyorsítás, differenciálás eszközrendszerével, komplex programok keretében. (Balogh – Mező, 2010) Tehetség-tanácsadás A tehetség tanácsadás arra szolgál, hogy tisztázza a tehetséggel kapcsolatos problémákat és gondokat, a tehetséges személyek azonosításával, gondozásával és kutatásával kapcsolatban célokat tűzzön ki, segítse e célokat megvalósítani, a tehetség-ügyet legjobban szolgáló döntéseket meghozni, és megfontolt, célirányos tevékenységet folytatni. A tehetség tanácsadás specifikus jegyei: 1) A tehetség tanácsadó a tehetségazonosítás, -gondozás és -kutatás körében járatos, szakirodalmi tájékozottsággal és szakmai kapcsolatokkal rendelkező főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógiai és/vagy egyetemi szintű pszichológiai képzettséggel rendelkező személy; 2) A tanácsot kérő személy lehet: a) a (tehetséges)diák; b) a szülők; c) a tehetségesekkel foglalkozó pedagógus kollega; d) az intézményvezető; e) (oktatás)politikai döntéshozó, képviselő; f) a tehetség témakörrel ismerkedő egyéb személy 3) A tehetség tanácsadás tartalma szerint két nagyobb csoportba sorolható: a) a tehetséggel szorosan összefüggő területek: tehetség identifikáció, tehetséggondozás; b) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek. Például: tanulási problémák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák stb. 4) A tehetség tanácsadó sem pszichiátriai, sem pszichológiai tanácsadást (terápiát) nem folytathat – hacsak nincs erre feljogosító képesítése. Kompetenciája elsősorban a tehetséggel kapcsolatos ügyek informatív megközelítésére terjed ki, mely gyakran


o l d a l | 67 kiegészül a pedagógiai (pszichológus tanácsadó esetében lélektani) szinten történő beavatkozással. 5) A tehetség tanácsadónak nem lehet feladata minden probléma és mindenki más problémájának megoldása. A tehetség tanácsadó legfontosabb feladatai: a) a tehetséggel kapcsolatos (diákot, szülőt, pedagógust, intézményvezetőt vagy intézményt, társadalmat érintő) problémahelyzetek vagy nagyszerű lehetőségek önálló felismerése, s saját kezdeményezésre történő megelőzése, kezelése vagy kiaknázása; b) ha diákok, szülők, pedagógusok vagy intézményvezetők tehetséggel kapcsolatos problémákkal fordulnak hozzá, akkor feladata lehet: 1) felvilágosítás nyújtása; 2) ideális esetben a problémamegoldás megvalósítása; 3) a szakmai kapcsolatok működtetése; és 4) szakirodalmi javaslat révén hozzájárulás a megoldáshoz; c) a tehetség tanácsadói tevékenységhez szükséges szakmai kapcsolatok építése, ápolása, s adott esetben mozgósítása (hálózatfejlesztés). Lényeges szakmai kapcsolatok lehetnek például: tehetség tanácsadó kollegák, tehetségkutatók, pályaorientációs területen dolgozók, pszichológusok, alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, tehetséggondozásra alkalmas civil szervezetek, potenciális mentorok, pedagógiai intézetek, nevelési tanácsadók, gyermek ideggondozó intézetek, iskolaorvosok és más egészségügyi szakemberek stb; d) a tehetség tanácsadói tevékenységhez szükséges szakirodalmi tájékozottság folyamatos biztosítása, valamint a tanácsadói gyakorlatban felmerülő problématerületeken való önképzés, információgyűjtés és rendszerezés; e) a tehetséges személyek érdekvédelme a lehetőségek adta határokon és fórumokon belül; f) a tehetséggel kapcsolatos társadalmi szemléletformálás elősegítése; a saját eredmények közzététele mind a szakmai, mind a laikus közönség számára. (Balogh – Mező, 2010)

5. A program pedagógiai, pszichológiai alapelvei differenciált, egyéni képességek figyelembevételével történő tehetséggondozási modell megvalósítása mérésre alapozott diagnosztikai folyamat megvalósítása megfelelő számítástechnikai rendszer használatával egyéni fejlesztés szükségszerűsége mind a tehetséggondozás, mind a fejlesztés szemszögéből – egyéni fejlesztési terv összeállítása (szerkezete megtalálható az 1. számú mellékletben) kiemelkedő fontossággal bíró fejlesztési alapelvek: -

belső egyensúly megteremtése

-

mindenki tehetséges valamiben


o l d a l | 68 -

mindenkinek van gyengébb területe is

-

a mérési eredmények nem kizárólagosak a tehetség vizsgálata során

-

motiváció szintjének és típusának mérésére, motivációs levél készítésére mindig szükség lesz

-

tanulási szokások, stílus feltérképezése a helyi környezeti adottságokkal szembeni összhang megtalálása érdekében

-

szociális kompetencia fejlesztése mindenesetben elsődleges

-

a pihenés, kikapcsolódás, rekreáció területeinek betervezése fontos

-

mindezek megvalósulásához szükséges a tehetségorientációs tanácsadás erősítése (adatlapja megtalálható a 2. számú mellékletben)

alulteljesítő tehetségek helyzetének segítése önismeret-énkép fejlettségi szintje elmagányosodás vizsgálata (szociometria és depresszió kérdőívvel) egyéni célkitűzések felállítása mappa portfólió rendszer működésének megtanítása, bevezetése – gyűjtő, bemutató és értékelő mappa működtetése félévenkénti egyénre szóló értékelés/önértékelés megvalósítása

Értékelő mappa: tartalmazza azokat a tanulói eredményeket, adatokat, mérési számokat, amelyeket a tanuló egyéni fejlesztési tervéhez visszacsatolhatunk

Gyűjtő mappa: a tanulói munkák teljességre törekvő gyűjteményét tartalmazza – legfontosabbak elektronikusan is rögzítettek

Bemutató mappa: a tanuló a pedagógussal közösen kiválasztja a gyűjtő mappából azokat az elemeket, amelyek a legjobban sikerült tanulói munkák, eredmények


o l d a l | 69

6.

Tehetségdiagnosztika/tehetségazonosítás

A tehetségterület nálunk nehezen szűkíthető, mivel általános tehetségazonosítást végzünk a belépő tanulóknál tanulói, szülői visszajelzés alapján, illetve általános iskolai tehetséggondozó pedagógusok jelzései alapján. Ez működik mind a sport, a művészetek (pl. képzőművészet, zene, tánc, fotó), illetve a különböző műveltségi területeken (pl. matematika, történelem, idegen nyelv) egyaránt. Ezen kívül figyeljük a szervezésben, vezetésben, irányításban, a szociális kompetenciában kiemelkedően tehetséges tanulókat is. 6.1 Bemeneti diagnosztikus mérés A tehetségdiagnosztika jelentős részét képezi az a szemléletmód, hogy a motiváció szintje, erőssége felülírja a mérések adatait. Az alkalmazott tehetségkoncepciónk helyességét bizonyítja, hogy a fiatalok tudattalanul is érzik, mi a jó nekik, és leterheltségüket, választásaikat ez irányítja, a megfelelő erősségű motiváció megléte mellett. A bemeneti diagnosztikai mérésnél eddig csak az Arany János Tehetséggondozó Program kapcsán használtunk standardizált tesztet (a mérést a Debreceni Egyetem szakemberei végzik) a vizsgálható tehetségterületekre, a többi esetben bemeneti információs kérdőívvel, egyéni motivációs elbeszélgetéssel, esszé készítésével, szülői – pedagógus interjúkkal eleget tettünk egy átfogó adatgyűjtésnek, ami alapján orientálódott a tanuló valamelyik terület felé. Ezt a jövőben kiegészítjük részben a lent megjelölt kérdőívekkel, tesztekkel, részben nyitottak vagyunk egy további útkeresésre. Nem szeretnénk azonban, ha a számok diktálnának a jövőben, viszont egy objektív adathalmazra szükségünk van a további kutatási tervekhez. A tanulói fejlődés, elmozdulás pedig egy összehasonlító vizsgálattal itt is épp úgy kimutatható lesz, mint a debreceni mérésekben. A klasszikus tehetségterületek: a) logikai – matematikai b) természeti c) nyelvészeti d) testi – kinesztetikus e) térbeli – vizuális f) zenei g) interperszonális h) intraperszonális


o l d a l | 70

a)

Tehetségterületek logikai – matematikai

b)

természeti

c)

nyelvészeti

d)

testi – kinesztetikus

e)

térbeli – vizuális

f)

zenei

Megvalósulás formája tanulás módszertan felzárkóztató foglalkozások érettségi felkészítő foglalkozások Mind Lab stratégiai játékok foglalkozás szakkör egyéni, kiscsoportos, csoportos felzárkóztató szakkör egyéni, kiscsoportos, csoportos fejlesztés, nyelvvizsgára felkészítés szakkörök (kosárlabda, röplabda, úszás, kondicionáló torna, futball, falmászás, modern táncok)

Célcsoport kollégiumi tanulók AJTP-s csoportok Tehetségműhelyek külsős partnerei

-

-

kollégiumi tanulók

-

kollégiumi tanulók AJTP-s csoportok

-

-

kollégiumi tanulók

KaposArt Tehetségműhely Fotóműhely Kreatív Hobbikör

-

Zenei Tehetségműhely

-

kollégiumi tanulók Tehetségműhelyek külsős partnerei kollégiumi tanulók Tehetségműhelyek külsős partnerei kollégiumi tanulók Tehetségműhelyek külsős partnerei AJTP-s csoportok AJTP-s csoportok kollégiumi tanulók

-

-

g)

interperszonális

Színi Tehetségműhely

-

h)

intraperszonális


Önismereti csoportfoglalkozások Kollégiumi

-

o l d a l | 71 csoportok önismereti témájú foglalkozásai

-

-

Tehetségműhelyek külsős partnerei DÖK

Tervezett diagnosztikai eszközeink: - Renzulli – Hartman skála a kiemelkedő tanulók viselkedésjellemzőinek becslésére - Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS) - Intellektuális képességek mérése Gardner többszörös intelligenciára vonatkozó felfogása értelmében - CMAS szorongás vizsgálat magyarországi adaptálása - Coopersmith-féle önértékelés vizsgálat - Paivio – Harshman IDQ (Individual Differences Questionnaire) kérdőív (képzelet és tanulás, azaz a kettős kódoláshoz) - tanulási stílus, motiváció, szociometria, értékrend, empátia, közösség iránti beállítódás stb.) Alkalmazott módszerek: - kérdőívek - tesztek - interjú - fókuszcsoportos interjú - tanulói munkák elemzése (reflexiós, motivációs levél, esszé stb.) - megfigyelés (pl. családlátogatás, órai megfigyelés) - dokumentum-elemzés 7.

A résztvevők kiválasztásának elvei, módszerei Az Arany János Tehetséggondozó Program hivatalos felvételi rend alapján működik, amit – jelen esetben – a Táncsics Mihály Gimnázium szervez, a kollégium részvételével. A kiválasztás pedig a Debreceni Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársai által összeállított méréssel történik. A Tehetségpont eddigi működése nem válogatta a résztvevőket, részben a fent leírt okokra hivatkozva (motiváció). Az elvek, amiket követni szeretnénk: mindenkinek adjunk lehetőséget egy-egy terület kipróbálásához, ha kedvet érez a tevékenység végzésére – ez mentálhigiéniai szempontból ugyanolyan fontos tényező, mint a tehetség ápolása, különösen azért, mert a folyamatok hatnak egymásra, összeadódnak, felerősíthetik egymást.


o l d a l | 72 a kiemelkedő tehetségeknek adjunk lehetőséget az egyéni mentorálásra, egyéni motivációval, ösztönzőkkel (pályázati lehetőségek, kiállítások stb.). a más területen tehetségeseknek bizonyuló tanuló - belső egyensúlyának érdekében (szabadidős tevékenységként) – „áthallgathasson” olyan tevékenységekhez, ami érdekli, kikapcsolódás számára – a tehetséges terület mellett, megelőzve a fásultság, esetleg kiégés, az alulteljesítés megjelenését. a motiválatlan, de tehetséges tanulókat – a környezeti jelzések alapján folyamatosan tartsuk számon, keressük, motiváljuk különböző lehetőségekkel, és vonjuk be az irányultságuknak megfelelő terület tehetséggondozásába. 7.1

A beválogatás mechanizmusa (folyamatszabályozás)

Lépés

Feladat

Idő

Módszer

Résztvevők

Dokumentáció

1.

Tehetségműhelyek indulásának meghirdetése

minden tanév elején

szórólap net sajtó

hirdetés szórólap televíziós híradás

2.

Egyéni motivációs beszélgetés

új tanuló jelentkezésekor

interjú

3.

Alkotótevékenység bemutatása (pl. eddigi fotózás, rajzolás, festés, kézműves tevékenység) Partneri igényfelmérő kérdőív kitöltése

2. találkozás esetén

dokumentumelemzés

szakmai igazgatóhelyettes Tehetségműhely vezetője Tehetségműhely vezetője pszichológus Tehetségműhely vezetője


kérdőív

Kétoldalú szerződés feltételeinek megbeszélése Szerződés véglegesítése, aláírása Félévkor és év végén a szerződésben foglaltak ellenőrzése Év végén visszajelzés


beszélgetés

4. találkozás esetén eseti

beszélgetés

tanév zárásakor

interjú kérdőív

Egyéni motivációs beszélgetés: egyéni tevékenység, alkotás értékelése

tanév zárásakor

beszélgetés bemutatás

4.

5.

6. 7.

8.

9.


ellenőrzés értékelés

Tehetségműhely vezetője Minőségfejlesztési csoport Tehetségműhely vezetője

feljegyzés fotók készítése az egyéni portfólió összeállításához kérdőív

feljegyzés

Tehetségműhely vezetője Tehetségműhely vezetője

szerződés

Tehetségműhely vezetője Minőségfejlesztési csoport Tehetségműhely vezetője

Partneri elégedettség kérdőív

check lista

fotók készítése alkotások

o l d a l | 73

8.

A tehetséggondozás formái

Kollégiumon belül

Szakkörök

Tehetségműhelyek

Egyéni törődés

Külső szakember keresése

Projekt készítése

Külső partnerek számára

Egyéni , kiscsoportos, csoportos fejlesztés

Tehetségműhelyek

Egyéni mentorálás

Külső szakember keresése

Más Tehetségponthoz irányítás

Tartalmi elemek: 1. Önfejlesztő szakmai napok Célcsoport: pedagógusok, saját nevelőtestület Tartalma: a hazai – aktuális tehetséggondozás kérdései, informálódás, attitűdformálás Témakörei: - Tehetségek felismerése - Felderítés, diagnosztizálás - Egyéni fejlesztési koncepció, ütemterv készítése - Különleges Tehetséghez Külön Szakember program (KTKSZ) stb. Módszertana: előadás, csoportmunka, prezentációkészítés Kapcsolódó dokumentáció: Munkaterv, jelenléti ív, emlékeztető, fotók Várható eredménye: képzettebb szakemberek a TEHETSÉGPONT-ban 2. Workshop(ok) Célcsoport: a tehetséggondozásba bevont szakemberek (pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek stb.) Tartalom: szakemberek közötti párbeszéd – szakmaközi együttműködések Témakörei: - A tehetség felismerés, fejlesztés problémafeltárása - ...na és hogyan tovább? - Egyéni törődés/gondozás/fejlesztés tervszerű lépései - Diagnosztikai eljárások a tehetség felismerésében – mérőanyagok bemutatása Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 74

3.

4.

5.

6.

- Esetismertetés, konzultáció – megoldási javaslatok - HH, HHH és SNI-s tehetséges gyermekek helyzete Módszertana: előadás, vita, csoportmunka, brainstorming, cédulázás, bemutató Kapcsolódó dokumentáció: jelenléti ív, emlékeztető, fotók, elégedettség mérő kérdőív Várható eredménye: javuló/zökkenőmentes szakmaközi együttműködés Hálózatépítő hétvége Célcsoport: tehetséggondozó pedagógusok Tartalom: megyei hálózatépítés, szakmai mentorálás, pedagógus mentálhigiéné Témakörei: - Szakmai és szociális kompetenciák fejlesztése saját élmény alapján - Kooperatív munka szülői és tanulói csoporttal - Saját élményű csoportfoglalkozás - Rekreáció Módszertana: interaktív csoportmunka, Kapcsolódó dokumentáció: jelenléti ív, emlékeztetők, videofelvétel, fotók, folyamatterv, elégedettség mérő kérdőív Várható eredménye: tehetségsegítők kapcsolatrendszerének fejlődése Szakmai műhely Célcsoport: tehetséggondozó pedagógusok Tartalom: tapasztalatcsere Témakörei: - Kreatív műhelymunka - Jó gyakorlat átadása - Problémák és megoldások Módszertana: egymástól tanulás, prezentációk, felvezető előadás, műhelymunka Kapcsolódó dokumentáció: folyamatterv, jelenléti ív, emlékeztető, elégedettség mérő kérdőív Várható eredménye: megyei tehetséggondozó hálózat kialakulása Tehetségorientációs tanácsadás Célcsoport: elsődleges: tehetséggondozó pedagógus, másodlagos: szülő, tanuló Tartalom: konfliktushelyzetek elemzése, egyéni problémafeltárás, pedagógus konzultáció Témakörei: - Pedagógus konzultáció - Ha szükséges: szülői, tanulói konzultációval kiegészítve (a háromszög és négyszög kapcsolatok, mint szakmai team munkájának segítése) Módszertana: konzultáció, tanácsadás Kapcsolódó dokumentáció: A tanácsadás és szupervízió protokolljának elkészítése, napló, fotó Várható eredmények: feszültségoldás, probléma és konfliktuskezelés, javuló pedagógus mentálhigiéné Szupervízió Célcsoport: tehetséggondozó pedagógusok Tartalom: esetmegbeszélés Témakörei: tehetséggondozás során kialakult negatív folyamatok megbeszélése, feszültségmentesítés Módszertana: csoportmunka


o l d a l | 75 Kapcsolódó dokumentáció: A tanácsadás és szupervízió protokollja, emlékeztetők, fotó Várható eredmények: feszültségoldás, probléma és konfliktuskezelés, javuló pedagógus mentálhigiéné 7. Tehetségnap Célcsoport: tehetségfejlesztés, tehetséggondozás témaköre iránt érdeklődő pedagógusok, szülők, szakemberek Tartalom: tehetségfejlesztés Témakörei: (ajánlás) - Nemzeti tehetségsegítő formák megismerése - Tehetségsegítés külföldi példái - Tehetségpontok rendszerének ismertetése - Jó gyakorlat bemutatása - Tehetségsegítő Tanács alakul - Tehetségbarátok köre Módszertana: előadás, prezentáció Kapcsolódó dokumentáció: levelezés, igény és elégedettségi kérdőív, kapcsolódó partnerek szándéknyilatkozata Várható eredmények: együttműködő partnerek száma nő 8. Konferencia – kötet Célcsoport: tehetségfejlesztés, tehetséggondozás témaköre iránt érdeklődő pedagógusok, szülők, szakemberek Tartalom: Tehetségnapon elhangzott, illetve a témában íródott tanulmányok, vizsgálatok megjelentetése Témakörei: a Tehetségnaphoz illeszkedve Módszertana: írásos, nyomtatott kiadvány Kapcsolódó dokumentáció: konferencia kötet, feljegyzések az egyeztetésekről (szerkesztő, lektor, nyomdai munkálatok) Várható eredmények: nyilvánosság biztosítása, tudományos munka 9. Mentorálási protokoll – tanulmány Célcsoport: tehetségfejlesztés, tehetséggondozás témaköre iránt érdeklődő pedagógusok, egyéb szakemberek,a téma szakértői, tanácsadói Tartalom: a tehetséggondozó pedagógus munkájának mentorálása/segítése Témakörei: kapcsolódva a tartalomhoz Módszertana: tanulmány (kb. 50 oldal) Kapcsolódó dokumentáció: felkérést igazoló dokumentumok, kész tanulmány, tanulmányt bemutató ppt Várható eredmények: egységes alapelvek, célok, folyamat 10. Tehetséges tanulók önszerveződésének mentorálása Célcsoport: tehetséggondozásban résztvevő fiatalok Tartalom: önszerveződés során céljaik elérésben támogatás Témakörei: - Fényképezés - Kutatás Módszertana: mentorálás, csoportmunka, Kapcsolódó dokumentáció: munkaterv, jelenléti ív, feljegyzések-emlékeztetők, fotók, együttműködő partnerek listája – szándéknyilatkozata


o l d a l | 76 Várható eredmények: megnövekedő tanulói elégedettség, tanulói szervezői készség fejlődése, 11. Nyilvánosság biztosításának programpontjai Célcsoport: a projektben aktívan, közvetlenül és közvetetten résztvevők, célcsoportok, társadalmi nyilvánosság Tartalom: a pályázat programelemeinek nyilvánossá tétele, beszámoló a végzett szakmai munkáról Témakörei: - Nyitókonferencia - Záró rendezvény - Tájékoztatási tábla elhelyezése - Emlékeztető tábla elhelyezése - Sajtókonferencia - Nyomtatott és elektronikus sajtón keresztül a projekt bemutatása - Helyi, regionális médián keresztül a program elemeinek, rendezvényeinek bemutatása - Szórólap Módszertana: írásbeli és szóbeli kommunikáció Kapcsolódó dokumentáció: cikkek, TV felvételek, szórólap, jelenléti ív Várható eredmények: az intézmény, a TEHETSÉGPONT szakmai munkájának széles körű ismertsége, együttműködő partnerek száma nő 9.

Erőforrás szükséglet

A Tehetségpont szakmai működésének humán erőforrás szükséglete: - mentor pedagógusok - egyéni fejlesztési terv alapján dolgozó tehetséggondozó pedagógusok - egyéni fejlesztési terv alapján egyéni törődést végző pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok - egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztést, tantárgyi felzárkóztatást tartó pedagógusok - tehetség-tanácsadást végző pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek - tanulás módszertanban jártas pedagógusok - szupervízorok


o l d a l | 77 -

egyéb, a végzettsége értelmében a tehetséggondozás területére bevonható pedagógusok, szakemberek

A Tehetségpont szakmai működésének anyagi erőforrás szükséglete

Állami támogatás Tehetség támogatók Baráti Köre

Magyar tudás - magyar hatalom Alapítvány

Pályázati lehetőségek

A tehetséggondozás pénzbe kerül. Célunk az anyagi erőforrások folyamatos kutatása. Ez – egyrészt – jelenleg a tehetségtámogatás pályázati kereteire összpontosul. Hiszen a Tehetségpontok országos hálózatának kialakításához szükséges erőforrásokat elérhető közelségbe kell hozni. Nem elég kreatívan ötletelni, ha a megvalósítás folyamatai nem támogatottak. Az ábrában látható hármas – kollégiumunk esetében – kiegészülhet a saját bevételből a tehetséggondozásra fordított összeggel. Célunk a tehetség támogatására a civil és üzleti szférát megnyerni, akik biztos hátteréül szolgálhatnának a tehetség segítés folyamatának. Ők alkotják részben a Tehetségtámogatók Baráti Körét, amit 2011. december 31-ig ki kell alakítanunk. A Tehetségpont szakmai működésének tárgyi erőforrás szükséglete: Ez a pont, számunkra elsősorban műszaki – környezeti feltételeket jelent. A tehetséggondozás folyamata nem szakítható el, nem választható külön a kollégium működésétől, hiszen a kollégium mindennapi működését átszövi a tehetségazonosítás, gondozás és tanácsadás mesterhármasa. A kollégium műszaki – környezeti feltételei adottak, európai színvonalú tehetséggondozást tesz lehetővé. Tehetségfejlesztő programjaink 30, 60 és 100 órás szakmai programok. Ezek többsége tartalmaz hétvégi, vagy szünetre, nyárra eső fejlesztési időszakokat, alkotó táborokat, csapatépítést. Ehhez használhatjuk a kollégium szálláshelyét és kiszolgáló egységeit. Az előadó termek, a közösségi terek maximálisan alkalmasak mindegyik csoportos tehetségfejlesztésünk lebonyolításához. Műszaki – környezeti erőforrás szükségletek:  termek kiscsoportos, csoportos és egyéni foglalkozáshoz  eszközök tárolására alkalmas szekrények


o l d a l | 78       

10.

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

kiállítási lehetőségek – paravánok, üvegtárlók projektor, laptop tehetségfejlesztéshez szükséges nyugodt idősáv csapatépítéshez és tanulás módszertanhoz szükséges terem bemutatkozási lehetőségek (pl. műsor, fellépés) próba lehetőség (műszaki háttérrel) a Tehetségműhelyek szakmai munkájának folyamatos dokumentálása – videó és fotó felvételekkel Hosszú távú tervezés programelemei – fejlesztési lehetőségek, indikátorok Jövőkép Célérték Átgondolt humán erőforrás gazdálkodás A 4 területen rendelkezünk belső vagy - drámatanár külső szakemberrel. - mentálhigiénés szakember - szupervízor - képzőművész (festőművész, kézműves mester stb.) Folyamatos továbbképzés Nő a kiemelt területeken minimum 30 órás - Tehetséggondozás továbbképzésen - Mediáció résztvevők száma. - Agressziókezelés - Konfliktuskezelés - Pályaorientáció - Mentor tevékenység Jó gyakorlat belső átadása Bemutató tanítás száma 2 alkalom évente Hospitálások száma: 3/pedagógus évente Arany János Tehetséggondozó Program szakmai Éves szakmai ellenőrzések színvonalának szinten tartása, folyamatos fejlesztés visszacsatolása pozitív Tehetségpont szakmai megerősödése Tehetségdiagnosztika folyamatfejlesztése, Próbaév (2010-2011-es racionalizálása tanév) Tehetséggondozás formáinak megerősítése TÁMOP 3.4.4 pontjai alapján Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács érdemi 2 alkalom/tanév működtetése Külső és belső partnereink szükségleteihez való PIEEM eredményeire folyamatos illeszkedés intézkedési terv készítése Nyilvánosság folyamatos tájékoztatása – média 20%-os emelkedés


o l d a l | 79

10.1 Indikátorok középtávon (tanévi időtartamban) Mutató neve

Célérték

A programba bevont tehetséges fiatalok száma

50 fő

A tehetségsegítő programban, önszerveződésben részt vevő tehetséges fiatalok száma A tehetségsegítő programba bevont önkéntesek száma

15 fő

A programot sikeresen befejező fiatalok aránya

80 %

Társadalmi és gazdasági szereplőkkel kialakított együttműködések száma Tehetségműhely: tehetséges tanulók elégedettség vizsgálata

15 db 3,8 <átlag

Kiállítások, bemutatók száma (tanévenként)

3 db

Egyéni fejlesztési tervek elkészítése minden tanév okt. 15-ig

80%

5 fő

11. Nyomon követés, utógondozás A tehetséges fiatalok speciális személyiségfejlődése megköveteli, hogy a tehetségsegítő programból való kikerülés után is a folyamat részeként foglalkozzunk velük. Ez alatt – többek között – azt értem, hogy a mentorálás még zajlódhat, a kapcsolattartás lehet élő, tartalommal teli. A biztonságot nyújtó kapcsolatokat, kötődést nem kell feladni, nem kell ok nélkül elfordulni, a folyamatot befejezetté nyilvánítani. Lehet a kapcsolatot ritkítani, más kommunikációs szintre emelni, más hőfokkal üzemeltetni, de az attól még biztonságot nyújtó kötél marad. (Gefferth, 2010) Ssz. Lépés Időtartam/időpont Érintettek köre A program zárásakor, Tehetséges fiatal Kapcsolattartás formáinak, 1. ill. a programból való Kapcsolattartó kikerülés időpontjában (mentor) Tanácsadó stb. Tehetséges fiatal 3 hónapon belül Kapcsolattartó önálló (mentor) Tanácsadó stb.

időszakainak egyeztetése, elérhetőségek pontosítása, portfólió összeállítása

2.

Információs levél írása (mi történt velem, első lépések stb.)

3.

Személyes kapcsolattartás - 4-6 hónapon belül találkozás Folyamatos Telefonon történő kapcsolattartás (havonként) Igény szerint (de nem Tanácsadói konzultáció haladhatja meg a havi találkozási gyakoriságot), de legalább félévente egyszer

4. 5.


Mentor Mentorált

Mentor Mentorált

o l d a l | 80 6.

Élménybeszámoló, tapasztalatcsere

Az első 3 évben évente 3-5 év tapasztalattal

Tehetségpont tagjai, érdeklődők Mentor Mentorált

Tehetség-tanácsadásba, szervezési munkába, lehetőségek felkarolásába bevonni Bár a program célzott korosztálya a 7-13. évfolyamig tart, egy szervezetnek tartást ad, elhivatottságot, ha tudja kezelni a kilépő korosztályt. Annyi értéket képvisel, tapasztalatot ad, ami segítheti a fiatalabbak mentorálásának gyakorlati hasznosságát. Ennek érdekében pár pontból álló akció tervet hoztunk létre az utógondozás feladatainak racionalizálását segítve. Bátorítjuk a tehetséggondozó programban résztvevő tanulókat arra, hogy önszerveződéssel maradjanak baráti közösségekben, „az egy nyelvet beszélünk” érzés megtartó ereje működjön még. Tehetségterülettől függően az önszerveződő körök támogatása folyamatos maradhat: pl. kiállítás szervezés. A jó példa, a közös sors mind egy cél érdekében viszi a hajót. Későbbiekben a tehetséggondozó múlttal rendelkező fiatalok, felnőttek alapját képezhetik a Tehetségtámogatók Baráti Körének. 7.

12.Irodalomjegyzék Dr. Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek Pedellus Kiadó Dr. Balogh László – Dr. Mező Ferenc (2010): Fogalomtár a Tehetségpontok számára (alapváltozat) www.tehetsegpont.hu

Magyar Géniusz Program minőségpolitikája www.tehetsegpont.hu/96-20783.php

Dr. Balogh László (2007): Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz (A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007. január 5-6-i tanácskozásához) www.geniuszportal.hu/?q=node/77

Dr. Gefferth Éva (2010): Mentortevékenység a tehetséggondozásban (Elhangzott 2010. szeptember 29-én továbbképzésen, Kaposváron a Klebelsberg Tehetségpontban)


o l d a l | 81

13.Mellékletek 13.1 Egyéni fejlesztési terv

Név:…………………………………………………………………………………………….. Időszak: …………………………. tanév Elkészítési határidő: minden tanév október 15. Helyzetfelmérés, jelen státusz

Tanulmányi előmenetel 9. évfolyam 10. évfolyam félév évvége félév évvége

11. évfolyam félév évvége



Előző tanévben: Kiemelkedő eredményt ért el (tantárgyak)

Intézkedések (tantárgyi tehetséggondozásban részt vesz)

Javításra szorul (tantárgyak)

Intézkedések


o l d a l | 82

MÉRÉSEK Tanulói portfólió értékelő mappába kerül:

Helyi mérési eredmények Mért terület Egyéni eredmény

Csoport átlag

Országos átlag

Továbbtanulás, pályaorientáció Terület, szakma megnevezése: Mérés eredménye: Választott fakultáció: Tervezett érettségi tárgyak: Fejlesztendő terület Képességterület, attitűd stb. megnevezése

Hogyan valósul meg a fejlesztés?

Tehetséggondozás 1. Tehetséges területek: 2. Az egyéni tehetségfejlesztés irányába tett szakmai lépések:

Egyéb támogató programban részt vesz (pl. Útravaló stb.) – program, mentor megnevezése: A tanulóval foglalkozó szakemberek megnevezése: Név Terület


o l d a l | 83 Dátum

Aláírás

Osztályfőnök Tanácsadást neve végző pedagógus neve

Osztályfőnök

Pedagógus

Tanuló

Szülő, családtag

13.2 Tehetségorientációs tanácsadás adatlapja Azonosító Tanácsadáson Tanuló Osztály szám megjelent személy neve neve, státusza (jelölni)

Szülő neve, elérhetősége: : :

Tanuló elérhetősége : :

:

:

Probléma rövid leírása

Problémában érintett személyek

Probléma rangsorolása (jelölni) konzultációs beszélgetés

Javasolt lépések

Egyéb feljegyzések


emelkedett feszültség és stressz szint

krízishelyzet

Intézkedési terv

Következő időpont

o l d a l | 84 Dátum

Aláírás

Küldő intézmény neve:

Küldő személy neve:

Elérhetősége: : :

Elérhetősége : :

:

:

Tehetségterület:

Eddigi eredmények:

Fejlesztendő képességterületek (megnevezés, ki fejleszti, mikor, hogyan-mivel stb.) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mért terület

Mérések Módszer


Eredmény

Szakmai team Név, beosztás Elérhetőség

o l d a l | 85

Könyvtár-pedagógiai program

Célok: 

felkészítés az információs társadalom kihívásaira



önművelés támogatása



személyiségfejlesztés



olvasóvá nevelés



tanulási technikák és módszerek elsajátítása



a könyvtárhasználati tudás eszköztudássá válása



a forrásfelhasználás etikai szabályainak ismerete



más könyvtártípusok és információforrások megismerése



általános könyvtárhasználat és a dokumentumismeret elsajátítása



információfeldolgozás technikáinak megismerése



tudatos könyvtárhasználói magatartás kialakítása



tehetséggondozás, felzárkóztatás támogatása

 Követelmények: 

a diákok ismerjék meg a különböző könyvtártípusokat és szolgáltatásaikat



ismerjék a könyvtári rendet, a dokumentumok elhelyezési módját



ismerjék az anyaggyűjtés, az információfeldolgozás és a hivatkozások etikai szabályait



a könyvtárhasználat váljon eszköztudássá



szelektálási képesség kialakítása az információrobbanás miatt



alkalmazza az egyénre szabott tanulási technikákat és módszereket

 Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 86 A könyvtárpedagógia tartalma: Nevelés terén: 

önképzés támogatása a könyvtár szolgáltatásainak segítségével



olvasóvá nevelés elősegítése



együttműködésre nevelés



szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése



esztétikai nevelés ( könyvtári dokumentumok állapota, könyvtári rend)



hon- és népismeret támogatása a könyvtár kiállításokon keresztül

Oktatás terén: 

a használóképzést, az ismeretszerzést és a képességfejlesztést jelenti



önálló, hatékony tanulás és digitális kompetencia fejlesztése

Könyvtári munka terén: 

rendszeres és tervszerű állománytervezés a pedagógiai program alapján



tanév elején felmérés készítése a kötelező irodalomról, ennek összesítése után a hiányzó irodalom beszerzése



a diákok tanulásának támogatása (tanulási segédletek és tartós tankönyvek beszerzése)



a kollégiumi pedagógiai munka támogatása: 

szakirodalom beszerzése (szakkörök, tehetséggondozás, pedagógus mesterség, csoportfoglalkozások)



könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének biztosítása a pedagógiai munka támogatásához

 

szakirodalmi jegyzék készítése az új beszerzésekről

a szabadidő hasznos eltöltéséhez szép- és ismeretterjesztő irodalom és folyóiratok biztosítása

Foglalkozástípusok: könyvtárbemutató óra: 

egyszeri alkalommal történik kollégiumkezdéskor (9. évfolyam) illetve kollégiumváltáskor(felsőbb évfolyam)



az órát a könyvtáros tartja

könyvtárhasználati óra: 

célja a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása



a tanulás témakörön belül találhatók az erre a célra szánt órák


o l d a l | 87 

a könyvtáros tartja

könyvtárhasználati szakórák: 

a csoportfoglalkozási tematika 6 témakörének bármelyik órája feldolgozható a könyvtár eszközrendszerével



itt a könyvtárhasználati tudás eszköztudásként jelenik meg



szakóra tartalmi elsajátítása



kettős óravezetésű (könyvtáros és csoportvezető közösen tartja)

tanórán kívüli foglalkozások: 

önkéntes szerveződéssel történik, a résztvevőket a téma kapcsolja össze (pl. szakkör, verseny, vetélkedő, évfordulók, ünnepek, megemlékezések)

Munkaformák, módszerek: 

szervezett

keretek

között

történik

meg

az

ismeretek

átadása,

a

csoportfoglalkozásokon 

a tanulói tevékenykedtetésen alapul



módszerek: magyarázat, bemutatás, tanulói kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés, projektmódszer, többkönyvű oktatás, kooperatív módszer, önálló kutatás

Eszközök, taneszközök: 

könyvtári kalauz elkészítése, mely tartalmazza a könyvtár bemutatását, a nyitvatartási időt, a szolgáltatásokat, a funkcionális tereket, a használat feltételeit

Ellenőrzés, értékelés: 

előzetes tudás felmérése a bejövő évfolyamoknál



azonnali visszajelzés a tanulók munkáról


o l d a l | 88

Kollégiumi foglalkozások helyi tanterve


o l d a l | 89

Tematikus csoportfoglalkozások: 9-13. évfolyam TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR

9. évfolyam. 4

10. évfolyam 3

11. évfolyam 3

12. évfolyam 1

13-14 évfolyam 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

Környezettudatosság

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

4

4

4

4

4

3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

Tanulás

22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Klebelsberg Középiskolai Kollégium

o l d a l | 90

9. évf. /Témakör Tanulás

Téma

Tartalom

Tevékenységek, módszerek

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Felmérés íratása Közös kiértékelés Egyéni és kiscsoportos munka

Hatékony, önálló tanulás

Egyéni munka Közös kiértékelés Egyéni munka szemléltetés


Alapfelmérés megírása Önismereti játékok Közös feldolgozás Csoportmunka Szituációs játékok Irányított beszélgetés

Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

1. Motiváltság felmérése

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Könyvtári informatika Ki vagyok én?

3. Szövegértés fejlesztése

Ki vagyok én?

2. Megjelenés, magatartás, viselkedés


Ki vagyok én?

3. Régi és új kapcsolatok (család, kollégium) 1. Ismerkedés a művészetekkel (kiállítás, beszélgetés, vélemények kifejtése)

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

Az alkotás öröme

2. Az alkotás öröme (tanterem, lakószoba díszítése, játszóházak)

Manuális tevékenységek végzése

Esztétikai-művészeti tudatosság


Európaiság

3. Az Európai Unió története

Egyéni és csoportos munka Tanulói és tanári előadás filmnézés, prezentáció

Szociális és állampolgári kompetencia

Tanulás Tanulás Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Énkép, önismeret, pályaorientáció

Mindennapok művészete


2. Az iskolai felkészülés módszerei

4. Dokumentumfajták ismerete 1. Reális énkép

Kiállítás látogatása Beszélgetés Vélemények kifejtése Vita


Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság

o l d a l | 91

9. évf./Témakör

Téma

Tartalom




Környezetünk állapota

1. A minket körülvevő világ (természeti környezet, épített környezet) változása. Életünk minőségének változása

Csoportmunka Filmvetítés Kiselőadás

Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia


Közös felelősségünk

2. Környezettudatos vásárlás a gyakorlatban

Próbavásárlás és megbeszélése


Testi és lelki egészség

Testi, lelki egészségünk

1. Az egészséges táplálkozás

Természettudományos kompetencia


Élet a kollégiumban

2. Hagyományőrző programok (ballagás)



3. Szabadidő szervezése, napirend

Ételek készítése és fogyasztása Heti étrend összeállítása Munkamegbeszélés Tervezési és szervezési feladatok Napi-és hetirend összeállítása és értékelése



4. Kollégiumi környezet kialakítása

Manuális tevékenység

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

A kollégium és az iskola

1. A kollégium működési rendjének, elvárásainak megismerése. Házi-és napirend. Az egyén helye a kollégiumi közösségben

Tanári előadás Közös megbeszélés Kiscsoportos foglalkozás problémagyűjtés

Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság Szociális és állampolgári kompetencia


Kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

o l d a l | 92

9. évf./Témakör

Téma

Tartalom

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

A társadalom

2. Információk gyűjtése a könyvtárban sajtóból, médiából – feldolgozás, elemzés adott témában

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Hon –és népismeret

A háztartás

3. A kollégiumban alkalmazható háztartási ismeretek

Helyismeret, helytörténet

Hon –és népismeret




Egyéni és közös információgyűjtés Feldolgozás Elemzés Megbeszélés Közös ételkészítés

Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Anyanyelvi kompetencia

1. Városismereti kirándulás

Buszos/gyalogos kirándulás


Helyismeret, helytörténet

2. A diákok szülőhelyének bemutatása


Múltismeret, hagyományok

3. Kollégiumunk névadója

Egyéni, kiscsoportos munka szemléltetés Kiselőadások




o l d a l | 93

10. évf./Témakör

Téma

Tanulás

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Tanulás

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Könyvtári informatika Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Tanulás


Ki vagyok én?


Az egyén és a társadalom



Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

Egyetemes műveltség

Európaiság



Tartalom 1. Tanulási részképességek fejlesztése (gondolkodás, emlékezet, koncentráció) 2. Könyvtári ismeretek rendszerezése 3. Önművelés, élethosszig tartó tanulás 1. Kapcsolatok (rokonszenv-ellenszenv, alkalmazkodás-önállóság) 2. Másság elfogadása – előítélet oldása, tolerancia 3. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok 1. Magyarországnak az Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások 2. Az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei 3. A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formái



Feladatok a részképességek fejlesztésére Egyéni és kiscsoportos munka Szemléltetés Egyéni és kiscsoportos munka Közös megbeszélés Felmérés (szociometria) Önismereti játékok

Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia

Kiscsoportos munka Önismereti játékok Filmnézés Egyéni és kiscsoportos munka Kiselőadások Bemutató készítése


Kiselőadások Csoportmunka Képnézegetés Megbeszélés Prezentáció


Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia


o l d a l | 94

10. évf./Témakör

Téma

Tartalom



1. Környezetünk, a kollégium – mit tehetünk közösen?



2. Példaképnek lenni a saját közösségünkben (család, település, kortárs csoport, osztály)


Társas kapcsolataink



Testi és lelki egészség Testi és lelki egészség



Problémafelvetés Megbeszélés Gyakorlati tevékenységek (pl. szemétszedés, faültetés) Csoportmunka Kiselőadások


1. Társas kapcsolatok. Alá-és fölérendeltség. Szerepek a partnerkapcsolatokban 2. Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink

Közös beszélgetés Szerepjátékok


Konfliktuselemzés Disputa Játékok



3. Elsősegélynyújtás


4. Családi élet – szerepek, feladatmegosztás

Szakember bevonása Gyakorlati bemutató Szituációs játékok Feladatlap kitöltése Beszélgetés




o l d a l | 95

10. évf./Témakör

Téma

Tartalom



Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés


1. A társadalmi érintkezések különböző formáinak ismerete, alkalmazása. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana.

Filmvetítés Szituációs játékok Közös megbeszélés



A társadalom

2. Az egyén helyzete a társadalomban (magánérdek, csoportérdek, közérdek. Társadalmi normák, csoportnorma. Beilleszkedés, autonómia. Az egyén jogai, szabadságjogok ismerete, történeti előzményei.)

Szituációs játékok Kiselőadás Beszélgetés Problémafelvetés és megbeszélés Mediáció, mint lehetőség



A háztartás

3. Házimunkák. Időterv. Költség. Reklámok. Kiadások tervezése. Szükséglet-kínálat. Vásárlás. Szerepek, feladatok a családban.

Csoportos témafeldolgozás Szociális és állampolgári Gyakorlati foglalkozás kompetencia


o l d a l | 96

10. évf./Témakör

Téma

Tartalom





1. Nemzeti szimbólumaink Kiselőadások (zászló, címer, Himnusz, Könyvtári foglakozás Szózat, nemzeti Prezentáció ünnepeink)




2. Magyar felfedezők és feltalálók



Jelenismeret

3. Farsang szervezése



4. A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő személyiségei és eredményei


Könyvtári kutatómunka Kiselőadások Prezentáció Tervezési és szervezési feladatok Könyvtári kutatómunka Kiselőadások Prezentáció

Kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia

o l d a l | 97

11. évf./Témakör

Téma

Tartalom

Tanulás


1. Érettségi és felvételi követelményei

Tanulás

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Informatikai és számítástechnikai ismeretek Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Informatikai és számítástechnikai ismeretek Pályaorientáció

2. Az információfeldolgozás fázisai 1.

Tanulás


Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Anyanyelvi kompetencia Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia

3. Az információfeldolgozás fázisai 2.

Könyvtári munka

Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Anyanyelvi kompetencia

1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői (motiváció, érdeklődés, képességek) 2. Önbizalom, önértékelés, pályakép felépítés

Csoportos munka Felmérés


Felmérés Csoportmunka Szituációs játékok beszélgetés Esetmegbeszélés Csoportos munka Külső előadó (Munkaügyi Központ) Prezentáció Gyűjtőmunka Csoportos munka


Pályaorientáció

Énkép, önismeret, pályaorientáció Énkép, önismeret, pályaorientáció



Az alkotás öröme

1. Giccs és művészet

Téma

Tartalom

11. évf./Témakör Klebelsberg Középiskolai Kollégium


Közös megbeszélés Kiselőadások Prezentáció Könyvtári munka


Pályaorientáció


3. Erkölcsi értékek felismerése 4. Munkavállaló jogai, kötelességei

Tevékenységek,

Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság

Fejlesztendő

o l d a l | 98

módszerek

kulcskompetenciák



2. Európai kulturális hagyományok. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel

Ismeretterjesztő előadások, Szociális és állampolgári bemutatók szervezése kompetencia Előadásokon való részvétel



1. Globális környezeti problémák gondolkodj globálisan – cselekedj helyben

Csoportos munka Filmnézés Prezentáció Montázskészítés

Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia



2. Környezetvédelem a gyakorlatban (pl. kirándulás, filmnézés, szemétgyűjtés,…)

Kirándulás Filmnézés Szemétgyűjtés



1. Konfliktusok családban, iskolában, munkahelyen

Esetmegbeszélés Szituációs játékok Mediáció

Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia



2. Válsághelyzetek és megoldási lehetőségek a társas kapcsolatokban

Esetmegbeszélés Szituációs játékok




3. Egyéni érdek, érdekütköztetés. Emberi játszmák

Szituációs játékok Csoportos megbeszélés Kiscsoportos megbeszélés




4. Mozgás a tornateremben

Tornatermi feladatok



Téma

Tartalom

Tevékenységek,

Fejlesztendő

o l d a l | 99

módszerek

kulcskompetenciák


Én és a család

1. A férfi-nő kapcsolat, szerelem megnyilvánulási formái a különböző kultúrákban. A barátság szerepe az ember életében

Filmnézés és megbeszélés Csoportos munka


Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon –és népismeret


2. DÖK szerepe, jogai, lehetőségei.

Közös megbeszélés Kiselőadás


A társadalom

3. A demokratikus állam működésének főbb elemei. Alkotmány.

Tanulói kiselőadás Tanári magyarázat Prezentáció


1. A határon túli magyarság elhelyezkedése és kultúrája


Nemzeti kultúránk

3. Néprajzi tájegységeink. Somogy néprajzi értékei


Nemzeti kultúránk

4. Magyarország művészete (képző-és iparművészet, zene, stb.)

Prezentáció Kiselőadás Térkép Prezentáció Kiselőadás Térkép Beszélgetés Filmvetítés Kiselőadás Múzeumlátogatás Bemutató Filmvetítés Kiselőadás Múzeumlátogatás Bemutató



Jelenismeret Múltismeret, hagyományok Jelenismeret Múltismeret, hagyományok


2. A határon belüli nemzetiségeink és kultúrájuk

Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

o l d a l | 100

12. évf./Témakör

Téma

Tartalom


Fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kompetencia

Tanulás


1. Retorika – beszédművelés


Pályaorientáció

1. Az álláskeresés folyamata és technikái (pl. önéletrajz, motivációs levél, referencia levél kérés)

Szóbeli érettségire való felkészülés módszerei, formái Bemutató Külső szakember meghívása Munkaügyi Központ Önéletrajzírás


Pályaorientáció

2. Vélemények, véleménykülönbségek a pályaválasztásomban

Vélemények ütköztetése Vita Szituációs játékok



Pályaorientáció

Főiskolák bemutatkozása



Európaiság

3. Pályaválasztás, pályaismeret (főiskolák bemutatkozása) 1. Tanulás és munkavállalás az Európai Unióban

Közös megbeszélés Vita Bemutató




2. Kulturális események, rendezvények jellemformáló ereje.

Diákművészek kiállításának megtekintése Közös megbeszélés


Az alkotás öröme

3. Tudatos térformálás, lakberendezés

Montázskészítés Csoportmunka

Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság Esztétikai-művészeti tudatosság



4. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel

Alkotóművész meghívása


Téma

Tartalom

Tevékenységek,



Fejlesztendő

o l d a l | 101

módszerek Környezettudatosság









Filmnézés Kiselőadás Csoportos munka Csoportos, gyakorlati munka

Természettudományos kompetencia


2. Relaxáció

Filmnézés Csoportos munka Előadó meghívása Gyakorlati tevékenység


3. Önvizsgálat

Előadó meghívása



4. Emberi kapcsolatok

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

A társadalom

1. Választási rendszer. Önkormányzatok.

Szituációs játékok Esetmegbeszélés Prezentáció Tanári előadás Szemléltetés Közös megbeszélés

Én és a család

2. A család szerepe a múltban és a jelenben

Kiselőadás esetmegbeszélés


Én és a család

3. Személyiségjegyek és azonosságtudat.

Tanulói kiselőadás Csoportos munka Problémafelvetés



1. Magyarország természeti értékei. Magyar világörökség 2. Környezetvédő megoldások a mindennapjainkban 1. Függőség, szenvedélybetegség

kulcskompetenciák


Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

o l d a l | 102

12. évf./Témakör

Téma

Hon és népismeret

Jelenismeret

Hon és népismeret

Jelenismeret

Hon és népismeret

Nemzeti kultúránk


Tartalom 1. Szüreti bál szervezése


Tervező és szervező munka Végrehajtás 2. Az Európai Unió Prezentáció Kiselőadás Csoportos munka 3. Néprajzi jellegű kiállítás Kiállítás megtekintése látogatása és megbeszélése Megbeszélés (Rippl-Rónai M., Szenna, stb.)

Fejlesztendő kulcskompetenciák Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

o l d a l | 103

13-14. évf./Témakör

Téma

Tartalom



Tanulás

Könyvtári informatika

1. Önálló kutatás a megfelelő információhordozók kiválasztásával

Könyvtári munka

Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia


Pályaorientáció

Kutatómunka Dokumentumhasználat


Pályaorientáció

1. Tájékozódás a pályaválasztás dokumentumaiban 2. Álláskeresési technikák, interjúk


Európaiság

1. Az Unióhoz való csatlakozás hatásai

Kiselőadás Szituációs játékok Munkaügyi Központ Kiselőadás Közös megbeszélés

Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia



2. Az esztétikum. Műelemzés, kritika megbeszélése.

Műelemzés Kritika Megbeszélés



Az alkotás öröme

3. Kézműves alkotások létrehozása.

Gyakorlati tevékenység




4. Ismerkedés a művészeti alkotásokkal.

Múzeum- és tárlatlátogatás Esztétikai-művészeti tudatosság



5. A korszerű kommunikációs eszközök használata a kultúrában

Egyéni munka Csoportos munka Megbeszélés



Digitális kompetencia

o l d a l | 104


Téma

Tartalom



Közös megbeszélés Csoportmunka Kiselőadás Tapasztalatcsere Kapcsolatépítés módjai Kommunikáció formái

Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Anyanyelvi kompetencia

Filmnézés Kiselőadás Látogatás a menhelyen

Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia

Meghívott előadó Esetmegbeszélés Szituációs játékok Közös megbeszélés




1. Mindennapi környezetvédelem



2. Kapcsolatok építése a környezetvédelem jegyében (kollégium döntéshozóival, helyi és országos szervezetekkel, egyesületekkel, mozgalmakkal)





3. Biológiai sokszínűség és annak megóvása. Összefüggések a természetben. Állatvédelem. Állatokkal való bánásmód. 1. Betegápolás



2. Szülői felelősség



3. Szerepjátékok, szituációs játékok

Szerepjátékok Szituációs játékok




4. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése

Könyvtári munka Konfliktuselemzés Megbeszélés



o l d a l | 105


Téma

Tartalom



Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Hon –és népismeret

Én és a család

1. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita

Beszélgetés Vita

Anyanyelvi kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

A társadalom

2. A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak rendszerezése

Rendszerezés Közös megbeszélés



1. A témához kapcsolódó film, színház stb. megtekintése, elemzése

Filmnézés Színházlátogatás Elemzés




2. Olimpiák és világbajnokságok magyar szempontból

Kiselőadás Csoportmunka Megbeszélés



Nemzeti kultúránk

3. Kulturális célú pályázatok írása

Pályázatírás formái, módszerei

Anyanyelvi kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia


o l d a l | 106

Életvitel tantárgy AJTP 9. évfolyam, heti 1 óra csoportbontásban (15-18fő) Életvitel tanításának célja: Környezetünk különböző területeinek és összefüggéseinek bemutatása mely által a tanulók tájékozottsága növekszik, műveltségük kiteljesedik. Gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget a világ tapasztalati megismerésén keresztül. További cél környezettudatos, toleráns attitűd kifejlesztése, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. A közös alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése. A konfliktusok kezelése és problémák megoldása során helyes önértékelés, autonóm személyiségfejlesztés történik, melyek által a környezet is alakítható. Az alkalmazható tudás megszerzése révén hozzájárul a felelősségteljes életpálya tervezéséhez. Fő fejlesztési feladatok: A tanulók képességeinek fejlesztése, hogy alkalmasak legyenek: - tanulási technikák alkalmazására az ismeretek megszerzéséhez - az elsajátított tudás praktikus, gyakorlati alkalmazására - elfogadni a tanulást és a munkát életformaként - a közösség aktív tagjaként részt venni a feladatok elvégzésekor - toleráns viselkedésre, kortársaik, felnőttek elfogadására - együttműködésre a családi és a társadalmi élet terén - életvitelük megfelelő alakítására képességeik, lehetőségeik kihasználásával - reális önértékelésre - érthető, világos írásbeli, szóbeli kommunikációra - problémák feltárására majd megoldáskeresésre - felelősségteljes döntések meghozatalára különböző élethelyzetekben Ellenőrzés, értékelés módszerei: - a megszerzett tudás alkalmazása konkrét munkafolyamat során - a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése, megbeszélése - a foglalkozások, kiscsoportos munka végeztével azonnali szóbeli visszajelzés, megerősítése - gyűjtőmunka, házi dolgozat értékelése


o l d a l | 107

Témakör

Téma

Tartalom

Tevékenység

Fejlesztendő kulcskompetenciák, fejlesztési célok.

Egészségkultúra

Tanév eleji állapotfelmérés

A tanulók általános egészségi állapotának feltérképezése.

Vérnyomás, testsúly, magasság mérés.

Egészségtudatos magatartás kialakítása.

Környezetkultúra

Környezetünk rendjének, tisztaságának kialakítása

Kollégiumi szobák tisztán tartása, épület állagának megóvása, közösségi helyiségek rendben tartása.

Szobák, szekrények ellenőrzése. Verseny meghirdetése a szobák között.

Belső igény, késztetés kialakítása a rend, tisztaság iránt.

Szűkebb környezet – tágabb környezet

Dekorációk tervezése (tanulóterem), vásárlása, elhelyezése.

Elképzelések egyeztetése, lehetőségek tisztázása. Tervezés, dekoráció elkészítése, elhelyezése.

Kézügyesség, szépérzék, fejlesztése, közösségépítés.

Szelektív hulladékgyűjtés tudatos környezetgazdálkodás

Hulladékgazdálkodás, hulladék Lehetőségek a kollégiumban a újrahasznosítása. szelektív hulladékgyűjtésre. Természetvédelem.

Környezettudatos magatartás kialakítása.

Háztartási balesetek

Háztartási munkák rendszerezése, veszélyforrások.

Kötelességérzet, együttműködési készség, figyelem, önfegyelem fejlesztése.

Óvd és védd magad


Csoportmunka keretében fogalomalkotás, definíciók megfogalmazása.

o l d a l | 108 Balesetek megelőzése.

Élelmiszer-és személyi higiéniai, balesetvédelmi szabályok ismertetése. Káros, veszélyes tevékenységek ismertetése.

Egészséges táplálkozás 1.

Egészséges táplálék összetétele Napi étrend összeállítása, Kalóriatáblázat, étkezés megvitatása. napirendje

Ismerje az egészséges táplálkozás alapelveit.

Egészséges táplálkozás 2.

Egészséges ételek készítése.

Konyhatechnológiai eljárások ismerete.

Óvd és védd magad

Táplálkozási problémák

Fogyókúra veszélyei: anorexia, Videofilm vetítése, beszélgetés bulimia.

Szabadidő

Téli ünnepkör

Karácsonyi vacsora elkészítése, terítés, ajándékozás.

Közös alkotás a konyhában.

Szaunázási kultúra megismerése és jótékony hatása az egészségre.

Szaunázás a gyakorlatban

Helyes életmód alakítása.

Legfontosabb alapfogalmak: illem, etikett, protokoll, etika ismerete.

Szituációs játékok, megfigyelések a viselkedési fogalmakkal kapcsolatban.

Általános viselkedési szokások, szabályok megismertetése, elsajátíttatása.

Egészségkultúra

Egészségkultúra

Környezetkultúra

Ismerkedés a szaunázás kultúrájával Viselkedéskultúra


Kiscsoportokban eszközleírások, használati utasítások értelmezése. Tréfás használati utasítás készítése.

Főzés

Szövegértés, problémamegoldó gondolkodás, ismertalkalmazási képesség fejlesztése.

Rosszul rögzült étkezési szokások felderítése, alakítása. Egymásra figyelés, felelősség társainkért. Az összetartozás érzésének kialakítása, közösség fejlesztés, kreativitás.

o l d a l | 109 Óvd és védd magad

Alkohol

Az alkohol rövid és hosszú távú egészségkárosító hatásának tudatosítása.

Szituációs játékok, irodalmi példák elemzése. Tanulói kiselőadás.

Önfegyelem fejlesztése,, felelősségteljes magatartás kialakítása.

Dohányzás

Fogyasztási jellemzők dohányzás, mint szenvedélybetegség, leszokási módok és hatékonyságuk. Égési sérülések, áramütés, egyéb gyakori balesetek(ájulás, vágási sebek, törések) és ellátásuk elemi ismeretei. Drogok csoportosítása Fogyasztási szokások, veszélyforrások (DISCO)

Előzetes egyéni felkészülés, csoportmunka, plakát készítése.

Önfegyelem fejlesztése, felelősségteljes magatartás kialakítása.

Gyakorlati bemutató egymáson.

Ismeretszerzés felelősségteljes magatartás embertársainkkal szemben.

Filmvetítés, a látottak megvitatása, irányított beszélgetés.

Elutasító magatartás kialakítása.

Elsősegélynyújtás

Drog

Környezetkultúra

Bűnözés

Fiatalkori bűnözés okainak feltárása. A bűnözés és a szenvedélybetegségek kapcsolata.

Szakértői előadó meghívása.

Erkölcsi normák kialakítása, erősítése. Következmények tudatosítása.

Egészségkultúra

Higiénia

Testápolás, fogmosás, hajápolás, öltözködés,

Tisztálkodási technikák ismertetése, kiscsoportos foglalkozás a témával.

Személyi higiénia eléréséhez szükséges tevékenység automatizmusának kialakítása

Barátság

Diákviszony, osztálytársi, iskolatársi kapcsolatok .

Csoporttréning, szituációs játékok.

Tudatosabb figyelés a társakra Értelmi, érzelmi-és ösztönös képességek fejlesztése.

Szerelem

Fiú-és lány közötti kapcsolatok Videofilm megtekintése és a (érzelmi-és szexuális viszony). látottak kiértékelése.

Előítéletek, társadalmi

Fogyatékkal élők, egyneműek


Szituációs játék, beszélgetés,

Kulturált érintkezési módok kialakítása. Önfegyelem kialakítása a kapcsolatokban. Tolerancia szükségességének

o l d a l | 110 csoportok, másság.

közötti viszony, faji megkülönböztetés. Közös sport tevékenység a tornateremben

irodalmi példák gyűjtése, megbeszélése. Labdajátékok, kondizás

tudatosítása. Másság iránti elfogadás fejlesztése. Közösségi élet erősítése. Rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése.

Tavaszi ünnepkör

Húsvéti játszóház Népszokások

Tojásfestési technikák elsajátítása. Hagyományok ismerete.

Kreativitás, kézügyesség fejlesztése, szépérzék alakítása

Környezetkultúra

Protokoll(3 óra)

Szituációs játékok: helyes és helytelen viselkedési formák .

Viselkedési normák megismertetése, elfogadtatása alkalmazása.

Szabadidő

Színházlátogatás

A 4-es szabály nő- és férfi kapcsolata, fiatal és idősebbek közötti viszony és főnökbeosztott kapcsolat. Felkészülés a színházlátogatásra.

Egy konkrét darab megtekintése.

Kulturált öltözködés-és viselkedési szabályok elsajátítása.

Környezetkultúra

Háziállat tartással járó felelősség.

Kutyák, macskák, halak tartása…

Etetés, itatás, simogatás. Betegségekre utaló jelek felismerése.

Háziállatokkal szembeni felelősségtudat kialakítása.

Szabadidő

Sport

Sportolás a szabadban

Közösségi élet erősítése Rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészségkultúra

Családfa

Tanulók saját családjuk múltjáról való szóbeli, írott, képi információk összegyűjtése.

Rendszerező képesség, vizuális megjelenítő képesség fejlesztése, érdeklődés felkeltése.

Szabadidő

Sport


Családfa a család szempontjából, családfa valamelyik őstől kiindulva.

o l d a l | 111 Óvd és védd magad

Népbetegségek felismerése

Szabadidő

Ünnepélyek

Egészségkultúra

Allergia, asztma, cukorbetegség jellemzői. Örökletes betegségek. Ballagás Kollégiumi hagyományok ápolása.

Betegségek felismerése, kezelése

Felelősség egészségünk megőrzéséért.

Műsor szervezése, lebonyolítása.

Gazdálkodás

Egy hétvégi program költségvetésének megtervezése.

Bevásárlás, számlák összesítése, elszámolás, Pénz beosztása.

Pénzgazdálkodás a háztartásban

Háztartási jövedelem és költség-számítások. Családi vásárlói fogyasztási szokások.

Felmérőlap kitöltése, egyéni számítási feladatok.

Szervezési készség fejlesztése, kommunikáció, együttműködési képesség kialakítása. Becslési-számolási készség fejlesztése , együttműködés, felelősségérzet kialakítása. Közös munka örömének megérzése. Pontosság, felelősségérzet fejlesztése, szövegértés és számolási készség erősítése.

Média és reklámok hatása

Tömegkommunikáció csatornái: írott sajtó, rádió, tv, internet

Tanév végi állapotfelmérés

A tanulók általános egészségi állapotának felmérése.

Zárás, értékelés

A tanulók teljesítményének értékelése, önmagához mért fejlődése.


Értékes és értéktelen információk tartalmának áttekintésével az irányított figyelem fejlesztése Vérnyomás, testsúly, magasság Egészségtudatos magatartás mérés. alakítása. Napilapok, hetilapok bemutatása, tv műsorok, reklámok elemzése.

Önértékelés, beszélgetés. További célok kitűzése.

Önértékelés fejlesztése. Motiválás a tanult ismeretek alkalmazására.

o l d a l | 112

Tanulásmódszertan AJTP 9. évfolyam, heti egy óra, csoportbontásban (15-18 fő) A tantárgy feladata az eredményes tanuláshoz szükséges tanulási módszerek megtanítása. Ezeken felül a tanulási részképességek (figyelem, beszéd, olvasás, emlékezet, gondolkodás) fejlesztését is elősegíti. Ösztönzi a tanulókat arra, hogy a tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, megoldást keressenek azokra. Fejlesztési követelmények: A tanulási önismeret a tudás megszerzésének kiindulópontja. A diákok a rendszeresen visszatérő teljesítménypróbákon szembesülnek részképességeik szintjével. A tanulási nehézségek megfogalmazása fejleszti az egyéni problémák megoldásának képességét. A tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása az egyik legfontosabb fejlesztési követelmény: a jó és a rossz tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése, elemzése, a sikerek és a kudarcok okainak feltárása. A tanulási ritmus kollégiumi körülmények közötti kialakítása szintén fontos feladata a 9. évnek. A tanulási szokások tudatosítása – a jó szokások felvétele, a rosszak átalakítása – a hatékony tanulás alapfeltétele. A tanulás módszereinek bemutatása, a saját tanulási módszerek, eljárások kialakítása, gyakorlása a tanulásmódszertan alapkövetelménye. A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése hosszú távú munka. Az életkori sajátosságok figyelembevételével történik meg a fejlesztése. figyelem: koncentrációfejlesztő gyakorlatok beszéd: beszédtechnika, retorika, szereplés, szókincsfejlesztés olvasás: blattoló, néma, értő olvasás, dinamikus olvasás emlékezet: memóriafejlesztő feladatok (memoriterek) gondolkodás: problémahelyzetek teremtése, gondolkodási sémák megtanítása, kérdések megfogalmazása Ellenőrzés, értékelés: A legnagyobb jelentősége az azonnali szóbeli visszajelzéseknek van. Az ellenőrzés fontos eszközei a teljesítménymérések, melyek segítségével a diákok láthatják az előrehaladásukat. A kérdőívek kitöltése és megbeszélése az önértékelést segíti elő. A folyamatos szóbeli értékelés mellett a félévenkénti írásbeli értékelésnek is nagy szerepe van. Eszközök, módszerek, tankönyvek: A tanítás során alkalmazott módszerek változatosságot mutatnak. Elsősorban a tanulói tevékenykedtetés különböző formái (egyéni és csoportos munka, gyakorlás, stb.) alkalmazhatók az órákon, de helyet kap a tanári előadás, magyarázat és beszélgetés is. Tankönyv:Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez középiskolásoknak. Budapest : Metódus-tan, 2004.


o l d a l | 113

Óraszám 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Téma Tanulási önismeret Teljesítménypróbák Tanulási nehézségek Tanulási szokások Tanulási tanácsok Tanulás ritmusa Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási módszerek, technikák Teljesítménypróbák


Tartalom A foglalkozások célja, feladata. Felmérés. Közös megbeszélés Tanulási szokások



Egyéni munka Közös megbeszélés

Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia

Egyéni, csoportos munka Közös megbeszélés Bemutatás, előadás Egyéni és csoportos munka Felmérés írása


Egyéni és csoportos munka Közös megbeszélés Felmérés írása Szövegfeldolgozás módszerei: Egyéni és csoportos munka aláhúzás, kiemelés, Gyakorlás kulcsszavak keresése Szövegfeldolgozás módszerei: Egyéni és csoportos munka vázlatkészítés, kivonat Gyakorlás készítése Szövegfeldolgozás módszere: Egyéni és csoportos munka kulcsszó vázlat Gyakorlás


Szövegfeldolgozás módszere: jegyzetelés

Egyéni és csoportos munka Gyakorlás


Szóbeli szereplés

Egyéni és csoportos munka Gyakorlás


Emlékezeti képességek felmérése Olvasásfelmérés


Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia

o l d a l | 114

Óraszám 10-11.

12-13.

14.

15-17.

18.

19-20.

21-22.

Téma

Tartalom



Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási részképességek fejlesztése Teljesítménypróbák Tanulási módszerek, technikák Teljesítménypróbák Tanulási módszerek, technikák Teljesítménypróbák Tanulási önismeret Teljesítménypróbák

Blattoló olvasás

Egyéni és csoportos munka Közös megbeszélés


Értő olvasás

Egyéni, csoportos munka Közös megbeszélés Bemutatás Egyéni és csoportos munka Gyakorlás



Tanulási módszerek, technikák Teljesítménypróbák Önálló szellemi munka technikája Tanulási módszerek, technikák Teljesítménypróbák

Szövegfeldolgozás módszerei: címmeditáció, skimming, elemző olvasás

Egyéni és csoportos munka Közös megbeszélés Gyakorlás Feladatlap Egyéni és csoportos munka Közös megbeszélés Egyéni és csoportos munka Gyakorlás Közös megbeszélés Egyéni és csoportos munka Gyakorlás Közös megbeszélés


Egyéni és csoportos munka Megbeszélés Gyakorlás


Teljesítménypróbák 23.


Szövegfeldolgozás módszere: tételmondatok Gondolattérképek A félév zárása

Szövegfeldolgozás módszere: ismétlő olvasás és áttekintés. Kereső olvasás Szókincsfejlesztő gyakorlatok


Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia

o l d a l | 115

Óraszám 24.

Téma Teljesítménypróbák Tanulási módszerek, technikák

Tartalom Beszédtechnikai gyakorlatok Kiselőadások meghallgatása

25-26.

27-36. 37.

Olvasási hatékonyság növelése Teljesítménypróbák Tanulási önismeret


Számítógépes olvasásfejlesztés A tanév zárása, összegzés

Tevékenységek, módszerek Egyéni és csoportos munka Közös megbeszélés Feladatok előzetes kiosztása Egyéni, csoportos munka Közös megbeszélés Bemutatás Értékelés Egyéni Feladatlapok megoldása Egyéni és csoportos munka Feladatlap kitöltése Összehasonlítás

Fejlesztendő kulcskompetenciák Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia

Önálló, hatékony tanulás Digitális kompetencia Önálló, hatékony tanulás Anyanyelvi kompetencia

o l d a l | 116

ÖNISMERET Az Arany János Tehetséggondozó Program Önismereti foglalkozásainak folyamatterve (Pósáné András Katalin) „Ismerd meg önmagad és fejleszd képességeidet!” A személyiség intellektuális összetevőinek megismerése, 9. évfolyam kreativitásfejlesztés „Jól csak a szívével lát az ember…” A személyiség akarati és érzelmi összetevőinek megismerése 10. évfolyam és fejlesztése „A test és a lélek harmóniája” Önismeret, önmegfigyelés, énkép, én ideál, önbizalom, 11. évfolyam hatékony önkifejezés „Én – Te – Ő – Mi – Ti – Ők” A személyiség szociális komponense, társas készségek, 12. évfolyam jártasságok, csoportfolyamatok „Arra születtem…” Identitás, jövőkép, pályaválasztás 13. évfolyam 9. évfolyam Évi óraszám: 72 óra + 8 óra relaxációs tréning Célok és feladatok:  a tanulók megismerjék, és bemutassák önmagukat, alapvető képességeiket, készségeiket és fejlesszék azokat. A képességfejlesztés legfontosabb célja, hogy a lehető legoptimálisabb szinten kiaknázzák saját tehetségüket, illetve emellett az is, hogy a tréningek során megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás kezdeti szakaszában megkönnyíti és gördülékennyé teszi a csoport szerkezetének létrejöttét.  további cél, hogy az osztály kollégiumi csoportvezető nevelőtanára, tevékeny és aktív részvételével egyrészt megismerhesse diákjait, másrészt azáltal, hogy a csoportalakulás kezdeti szakaszától együtt dolgozik a közösséggel, optimális irányba terelgetheti a csoportfejlődést – a pszichológus megerősítésével, és azon belül – vagy azon túlmenően – facilitálhatja az individualizációs törekvéseket és folyamatokat.

Általános fejlesztési követelmények:  egymást ismerő csoport kialakulása  saját képességeikkel, készségeikkel (intellektuális – megismerő képességek, kreativitás, társas készségek) legyenek tisztában.  kellő ön- és társismerettel rendelkezzenek, amely egyrészt megalapozza a csoportfejlődés optimális folyamatát, másrészt alapját képezheti a személyiség további fejlesztésének és fejlődésének, valamint a szocializációnak.


o l d a l | 117 Óraszám

Témakör

Tartalom

Tevékenység és célja

1-2.

Bemutatkozás

Hogyan szólítsalak? Innen jöttem Az én családom…

Bemutatkozás Lakóhely bemutatása Szülők, testvérek bemutatása

3-4.

Bemutatkozás párban Üres szék

Önbemutatás – egymásra figyelés Perspektíva felvétel

Szociális kompetencia, empátia, auditív emlékezet

5-6.

Szokatlan önéletrajz Életút-térkép

Önbemutatás írásos és rajzos formában (esszé, grafikon)

Anyanyelvi kommunikáció, lényegkiemelés

7-8.

Tárgyválasztás Keretjátékok

Önbemutatás tárgyak választásával. Visszatérő keretjátékok megtanulása, itt és most helyzethez aktualizálás.

Kreativitás, szociális kompetencia, asszociációs képesség

Önbemutatás a tárgyakon keresztül Család bemutatása, családi identitás, szerepek

Szociális és állampolgári kompetencia, Anyanyelvi

-

9-10.

levélírás befejezetlen mondatok mondatpárok zenehallgatás imagináció

Három tárgy Családi fotók


Fejlesztendő kulcskompetencia, képességterület Anyanyelvi kommunikáció

Megjegyzés Konfliktusforrás lehet a család bemutatása. Ezért itt a részvétel önkéntességét hangsúlyozzuk. Az üres szék problémát okozhat. Mutassuk be a feladatot a könnyebb értelmezhetőség kedvéért. Az életút-térképet csak kiscsoportban dolgozzuk fel, mert kellemetlen lehet nagy csoportban végighallgatni. A keretjátékok a foglalkozások nyitásához, zárásához kapcsolódnak. Ezzel egy biztonságérzetet, kiszámíthatóságot közvetítünk a fiatalok számára. Előző óra végén kérjük meg a diákokat három, számukra fontos tárgy és fotók

o l d a l | 118

Ismerkedés:

11-12.

-

13-16.

17-18.

Önismeret – testkép

Ismerkedés névhúzással Önarckép -

-

23-24.

séta a térben páros mozgás vakvezetés

kommunikáció Asszociáció és elvonatkoztatás fejlesztése

elhozására.

Önbemutatás kollázs, montázs technikákkal, rajzzal

Finommotorika, kreativitás, asszociációs képesség fejlesztése

Saját testükre, élményeikre való koncentráció és ennek megbeszélése.

Testkép Téri orientáció Egymásra figyelés Bizalom

Színes újságok, magazinok, műszaki karton, ragasztó, olló, ceruzák Érdemes ezt a foglalkozást bennmaradós hétvégére tenni az időigényessége miatt. Koncentrálás csöndben, zenére való feladatvégzés vegyesen szerepel. Megfelelő tér szükséges a gyakorlat elvégzésére.

Mozgásos önkifejezés -

21-22.

kiállítás szervezés fotózás videofelvétel készítése, visszanézés közösen

Testi önismeret fejlesztő gyakorlatok -

19-20.

5 szó Az én szimbólumom

megismerése Önbemutatás, önkifejezés gyakorlása, társaktól való visszajelzés erre vonatkozóan.

Adj tovább egy mozdulatot Mozgás szobra

Mi változott? Azt szeretem benned, hogy… Relaxáció – lazítás, energetizálás.


Vizuális emlékezet Figyelem Kreativitás Mások megfigyelése, személyiségészlelés fejlesztése. Pozitív visszajelzés adása és kapása, én erősítés. A test teljes ellazítása, utaztatás, feltöltődés.

Vizuális figyelem

Vizuális figyelem

Zenehallgatás, irányított relaxáció

o l d a l | 119

25-26.

Önismeret készségek – képességek

Miben vagyok profi? Miben vagyunk profik? -

Intellektuális és megismerési képességek

27-32.

-

33-42.

csomagolópapír értékrend felmérése tulajdonság lista

Kreativitás

figyelem emlékezet probléma megoldás nyelvi képességek forma- és térészlelés vizsgálata

Kreativitás vizsgálata, összetevőinek, jellemzőinek megbeszélése -

-


nyelvi kreativitásfejlesztő gyakorlatok szó asszociáció konstruktivitás vizsgálata 3 betűs szavak szokatlan tárgyhasználat kreativitás és tehetség (híres alkotók és tudósok

speciális helyszínen – babzsákokkal. Szükséges kellék: csomagolópapír, filcek

Külső, belső értékek összegyűjtése, egyén és csoport.

Értékrend Értékorientáció

Kérdőívek, tesztek kitöltése, közös megbeszélése, erősségek összevetése az előző órán összegyűjtöttekkel.

Kommunikáció Mindennapi életünk Szabályok Hatékony, önálló tanulás

Tanulásmódszertannal való összehangolása

Kreativitás teszt kitöltése verbális- és nonverbális önkifejezés- és kreativitásfejlesztés

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szociális és állampolgári kompetencia Kognitív képességek fejlesztése

híres emberek életútjának feldolgozásakor jól alkalmazható a mozaikosztály módszer, vagy a szakértői mozaik.

Csoporton belüli és csoportközi együttműködés

o l d a l | 120

-

43-48.

Esztétikai, művészi készség

életének bemutatása) Bea körtörténet

Miért szép? Esztétikai, művészi képesség és érzékenység felmérése, esztétikai élményfejlesztés. -

Szörny RT Szabad rajz Festés zenére

Az elhozott művészeti alkotások bemutatása (szubjektív benyomások, élmények megbeszélése). Csoportos, kiscsoportos és egyéni esztétikai élménykeresés és fejlesztés.

49-56.

Személyiség-profil

Különböző személyiségjegyeket vizsgáló tesztek kitöltése, egyéni értékelése, megbeszélése

Magabiztosság Tolerancia Emocionális Empátia Mutató Davis-teszt Személyészlelési lista

57-58.

Társismeret

Interperszonális készségek

Nagy József: Kötődési hálójának kitöltése

-

59-64.

Kötődési háló

Énkép – máskép(p) -


az én képem a

Előző órán kérjük meg a diákokat, hogy hozzanak egy művészeti alkotást, amelyet kedvelnek (fénykép, video vagy hangfelvétel). Játékos gyakorlat, közös színházi vagy hangversenyélmény. Érdemes bennmaradós hétvégére összpontosítani a feladatok időigényessége miatt. A kérdőívek értelmezése, visszacsatolása fontos, hiszen e nélkül nem épül be a diák személyiségébe. A tesztek belekerülnek a diákok értékelő mappa portfóliós rendszerébe. Önismeret Kapcsolat – kötődés feltérképezése Társismeret fejlesztése

o l d a l | 121

-

65-68.

Kapcsolatfejlesztés Zenekar -

69-72.

egymásra figyelés, perspektíva felvétel, empátia fejlesztése

csoport szemében milyen történelmi korhoz illesz? választott pár megszemélyesítése ismerd fel a párját névjegykártya alkalmi ritmuszenekar varázsbolt lakberendezés

Csoportkohézió erősítésére szolgáló gyakorlatok


Csoportzárás

A tárgy tanításának feltétele: -

személyi feltételek: mentálhigiénés szakember, vagy pszichológus. Csoportvezető nevelőtanárok jelenléte. Szupervízió alkalmi jelleggel. tárgyi feltételek: csendes, nyugodt helyszín. Relaxálásra megfelelő helyiség – babzsákok, polifon matracok, zenehallgatásra megfelelő eszközök, hangfal. Tábla (krétás, fehértábla). a csoport mentális feltételeinek függvényében: kiscsoportos és egyéni problémamegoldás, életvezetési tanácsadás, „szobavizit”, csoportos problémafeltárás, konfliktus-kezelés, agressziókezelés, aktuális témakörökhöz/történéshez illeszkedő tréning tartása


o l d a l | 122 10. évfolyam Évi óraszám: 72 óra + 8 óra relaxációs tréning Célok és feladatok:  érzelmi, akarati szféra feltérképezése  egyéni fejlesztés az érzelmek felismerésében, kifejezésében, a különböző érzelmi állapotok átélésében, kanalizálásában, adekvát, hatékony kezelésében  nagy hangsúly kerül az egyéni és közösségi motívumok, célrendszer és értékrend megismerésére és optimális irányba terelésére  a témakörhöz és a korosztályi sajátosságokhoz illeszkedő társadalmi problémákkal való megismerkedés, ismeretterjesztő – tájékoztató – figyelemfelkeltő beszélgetések, illusztrációk révén

Általános fejlesztési követelmények:      

a diákok megtanulják szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket kompetenssé váljanak az érzelmek felismerésében és adekvát kifejezésében hatékony agressziókezelési módokat sajátítsanak el tudatosítsák saját céljaikat, motivációs rendszerüket önmaguk, közösségük és a társadalom számára is megfelelő értékrendet és célhierarchiát alakítsanak ki megismerjék és tudatosítsák azon devianciákat, amely korosztályukat társadalmi szinten veszélyezteti és hatékony elkerülési módokat alakítsanak ki ezekkel szemben  az érzelmi – motivációs – akarati szféra megismerésével kialakuljon az érzelmileg stabil, önvizsgálatra és önfegyelemre képes személyiség

Óraszám Téma

1-2.

3-4.

„Újra együtt”

Tartalom


Milyen közel vagyok hozzád? Várakozások és félelmek

Egymásra hangolódás gyakorlatainak végzése elvárások és a csoporttal, foglalkozásokkal kapcsolatos esetleges szorongások megbeszélése

Csoportbank


Fejlesztendő kulcskompetenciák és képességterületek Anyanyelvi kommunikáció Szociális kompetencia

Megjegyzés Csoportszerződés kötése Kötetlen beszélgetés, élmény beszámoló

Mindennapi életünk Szabályok Ráhangolódás az érzelmi

o l d a l | 123 Elfogadni - elutasítani

5-8.

Érzelmek felismerése és kifejezése

Érzelem felismerés gyakorlatai

Tükrözz le engem! légy része az egésznek! Adj tovább egy mozdulatot! Érzelem kifejezés gyakorlatai

9-10.

11-16.

-

érzelmek itt és most helyzete érzelmek képsorozata fotók készítése plakátkészítés (kiscsoportban) szoborjáték

Alap és összetett érzelmi állapotok felismerése nonverbális csatornákon (képekről, paralingvisztikai jelzésekből, mozdulatból, filmrészletből) Összetett, érzelem gazdag szituációk felismerésének, megértésének és közvetítésének gyakorlatai Feladatok az érzelmek képsorozattal: -

Szociális és emocionális képességfejlesztés

Szerepjáték Szituációk megelevenítése drámai eszközökkel

Nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése

A páros munkáról számoljunk be úgy, hogy. „Azt tudtam meg a társamról, hogy…” – kezdetű mondat befejezésével. Beszélgetés, vitázás, érvelés gyakorlása Proszociális agresszió

konfliktus felrajzolása + és – érzelmek csoportosítása rajzolt érzelmi kifejeződések eljátszása

17-18.

Düh

Düh kérdőív kitöltése Vörös posztó

Interjúkészítés párban Befejezetlen mondatok

19-20.

Agresszió

Beszélgetés az agresszió fogalmáról

Vitaindító és véleménynyilvánító beszélgetés arról, hgoy mi


– akarati élet megismerésére, fejlesztésére. Alapérzelmekkel való megismerkedés: harag, düh, agresszió, gyűlölet, szeretet, meglepődés, öröm stb.

o l d a l | 124

21-30.

Agressziókezelés

Nem verbális agressziókezelési gyakorlatok: -

-

nem én voltam – te voltál! agresszív – asszertív – szubmisszív „Veled mindig az a bajom, hogy…” Liftjelenet

Csoportok közötti agresszió: -

31-34.

Proszociális érzelmek

két csapat harca kártyabörze

Altruizmus, önfeláldozás, támogatás, segítségnyújtás szerepe az egyénéletében és a társadalomban Davis kérdőív


jelentősége Kommunikációs képességek átfogó fejlesztése

farkasszem agresszivitás élőképei kirekesztve

Verbális agressziókezelési gyakorlatok: -

tekinthető agressziónak – filmillusztrációk megtekintése Golding: A legyek ura c. könyvének filmváltozata Könyvrészletek elemzése

Szituációkon keresztül -

videofelvétel készítése fotózás elemzés

Plakátkészítés: -

Szociális- és emocionális képességek átfogó fejlesztése

„Erőszakmentes, biztonságos kollégium”

Szociálpszichológiai vizsgálatok bemutatása beszélgetés közös filmélmények Sindler listája -

vitaindító beszélgetés a proszociális érzelmekről

Helfer – szindróma


Az altruizmust fontos szemléltetni a mai tizenéveseknek, mert megértése az erősen énorientált világnézetüknek, nehéz. A film megtekintése előtt a szempontok tisztázása szükséges. Ha az előítélet felvetődik a feldolgozás

o l d a l | 125

35-40.

Szeretet, barátság, szerelem

41-44.

Barátság fiú-fiú, lány-lány, lány-fiú között. Párkapcsolat, szerelem, párválasztás. Különbségek és hasonlóságok Vizsgálatuk szépirodalmi művekben (versek, drámák), képzőművészeti alkotásokban.

Kötetlen beszélgetés Barátság tréning


Mandala készítése

Esztétikai érzék fejlesztése

Szociometria felvétele

Osztályon belüli érzelmi kapcsolatok feltérképezése

-

45-52.

Szenvedélyeink

osztálytabló hajóúton vagyunk

Visszajelzés a szociometriáról Apróhirdetés játék Testi és lelki egészségre káros szenvedélyek: -

dohányzás alkoholizmus

-

kábítószerfogyasztás játékszenvedély internetfüggőség

-


Beszélgetés az okokról és következményekről Kiscsoportokban való felkészülés Ismeretterjesztő előadások Közös filmélmény Ne tedd! - sorozat -

Ne lopj! Drogcsúszda Retorzió Gyilkos játék

Kapcsolatok, kötődések

Szakértői módszer alkalmazása

során, akkor mindenképpen kell rá időt szánni. Vitaindítóként felhasználhatóak a Rubinféle szeretet és szerelem skála tételei, ki is tölthetők. Színek és formák: az érzelmek kifejezése mandalával Pozitív választások kiértékelése a csoporttal együtt – ágrajz készítése „Barátot – levelezőtársat keresek” Módszertani segédlet az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány NE TEDD! Programja alkalmazásához

o l d a l | 126

53-54.

Szexualitás

A szexualitás jelentősége és veszélyei

Saját élmény: bekötött szem Beszélgetés az okokról és következményekről -

55-62.

Önismeret – motivációs struktúra Tanulási és iskolai motiváció

63-68.

Csoporterősítés

69-72.

Lezárás

Három kívánság „Híres ember vagyok” Metamorfózis teszt Igényszint vizsgálata Teljesítmény, társulás, hatalom Tanulás iránti attitűd Tanulási stílus felmérése Különös kirándulás Címertervezés Üzenetek Robotjáték Zálogkiváltás

felelősségteljes párválasztás felelőtlen szexuális kapcsolatok figyelemfelkeltés

Sikerkeresés – kudarckerülés -

a diákok tanuláshoz való hozzáállásáról ad képet

Természettudományos Tájékoztatás a kompetencia szórakozóhelyek csapdáiról A GHB hatása

Kognitív képességek fejlesztése Motivációkutatás, fejlesztés

Siker tréning Kérdőívek kitöltése, közös megbeszélése A csoportkohézió erősítése közös feladatokkal, társasjátékkal, közös élmény szerzése (bográcsozás)

Pozitív megerősítés, siker, mindenki tehetséges valamiben – felfogás erősítése Metamorfózis teszt csoportos kiértékelése

Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia




o l d a l | 127

11. évfolyam Évi óraszám: 72 óra + 8 óra relaxációs tréning Célok és feladatok:  a hangsúly az önkifejezésre, énképre, önvizsgálatra helyeződik  a relaxáció, mint szorongáscsökkentés egészíti ki az önismereti órákat


énkép fogalmának megismerése saját énképük és összetevőik megismerése legyenek képesek önvizsgálatra, megfelelő kritikával szemléljék saját magukat és társaikat ismerjék meg félelmeiket, szorongásaikat, tudjanak szembenézni velük, és hatékonyan tudják oldani ezeket fogadják el saját pozitív és negatív értékeiket önbizalmuk növelésével optimistán nézzenek szembe a rájuk váró feladatokkal, kihívásokkal, merjék felvállalni azokat

Óraszám Téma

1-2.

„Hangolódjunk egymásra!”

Tartalom


Interakciós játékok

A csoportra és egymásra való hangolódás, a csoportjátékok légkörének újra átélése. Élménybeszámolók. Tennessee énkép skála felvétele és értékelése Csoportban, párban való dolgozás Mások visszajelzése,

Mi történt velem a nyáron?

3-6.

Az énkép fogalma és vizsgálata

Fogalmak: -


énkép én ideál önértékelés self az énkép összetevői és

Fejlesztendő kulcskompetenciák és képességterületek Szociális és állampolgári kompetenciaterület

Megjegyzés

Javasolt: -

érintés séta közben láncjáték félév céljának, témaköreinek tisztázása

Önismeret és társismeret Szabad asszociáció Kommunikációs használata képesség Szociális kompetencia Brainstorming technika

o l d a l | 128 vizsgálata

+ és – tulajdonságok (tulajdonság kártyákkal) 7-12.

Testi önismeret és önkifejezés

Filmvetítéssel egybekötött beszélgetés a testképről, testkép- és táplálkozási zavarról, következményekről Testi – önismeret fejlesztő gyakorlatok Testtudatosítás Mozgáskoordinációs gyakorlatok Ritmusgyakorlatok Közös mozgás -

13-20.

Nyilvános és rejtett tulajdonságok

párbeszéd a testünkkel keresd meg a helyed ilyen vagyok? így járok ritmuskígyó

„Kérdőív az énkép és testkép vizsgálatára” -

Mihez hasonlítasz? Keresd a helyed! Személyészlelési lista Címer

Címerek bemutatása Metamorfózis játék


összehasonlítás Hajlított véleményvonal alkalmazása Tér és idő Az összehasonlítás Kommunikációfejlesztés alapja a Tennessee énkép skála, az Orientációs képességek értékelés egyéni, de fejlesztése érdemes összegyűjteni Hatékonyságvizsgálat név nélkül az eredményeket. Saját és mások testhatárainak érzékelése

Videofelvétel Fotókészítés -

visszanézés elemzés a saját test reakcióinak elfogadása

Az énkép személyiségbeli összetevőivel való elégedettség mértékének vizsgálata. Az esetleges változtatás stratégiái Személyiségvonások és belső tulajdonságok felvállalása,

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

Tér és idő Szabályok

Anyanyelvi kommunikáció

Otthoni feladat a címerek elkészítése A bemutatás során mindenki húz egyet, elmondja hogy számára mit közvetít

o l d a l | 129

21-30.

Az énkép és a viselkedés

31-38.

Pályakép pályatükör

-

Merre tovább? -

39-44.

Én-ideál énkép – én-ideál távolsága

45-52.

Szorongás és a stressz

szoborcsoportok ilyennek látlak telefon két híres ember beszélget találd ki, hogy ki mondta pozitív kommunikáció gyakorlatai (kérés, érzés, negatív érzés kifejezése)

-

pályaválasztási teszt kitöltése a fakultáció választása miatt egyéni motivációs beszélgetések erősségeim - gyengeségeim szívesen lennék… soha nem lennék… én erő mérése

Fogalmak: -


félelem

közvetítése Külső és belső tulajdonságok felismerése a másikban, a társismeret és a tolerancia fejlesztése A társak viselkedésének bemutatása, visszajelzés lehetősége. A hatékony én közlés fejlesztésének gyakorlatai

Teszt kitöltése és értékelése, visszajelzések, összehasonlítások Döntési helyzetgyakorlatok Lehetőség az énkép és én-ideál diszkrepancia feltérképezésére. Befejezetlen mondatok

és megpróbálja kitalálni ki készítette.

Kommunikációs képességek fejlesztése

Szociális kompetencia -

döntés választás beszélgetés érvelés

Hiteles én közlés tanítása nagyon fontos, mind a beilleszkedés, mind a párválasztás szempontjából. A verbális és a nonverbális kommunikációs csatorna mennyire fedi le egymást, erősíti meg, vagy mond ellent egymásnak. Osztályfőnökkel az információk egyeztetése szükséges.

Beszélgetés az optimális énkép és énideál távolságról Természettudományos kompetencia

Előadás Kérdőív

o l d a l | 130 -

szorongás stressz

A szorongás vizsgálata és formái Stressz leltár készítése Megküzdési stratégiák

53-58.

Iskolai szorongás

Konfliktusleltár készítése -

teljesítmény, tanulás interperszonáliskapcsolatok

Stressz tréning Életesemény-skála

20 cselekedet, ami ellazít, felüdít, megnyugtat Konfliktus tréning Mediáció

Iskolai konfliktusok kezelésének gyakorlata

59-64.

Önbizalom és önérvényesítés

Az önértékelés vizsgálata Az önérvényesítő magatartás formái, az önbizalom fejlesztése Hogyan legyek önérvényesítő? -

65-70.

Hatékony énbemutatás

helyzetfelismerés kompetenciaérzés társas kapcsolatok hatékony kezelése

A jó benyomáskeltés stratégiái


Rimé-Leyens-féle önértékelő kérdőív felvételével és értékelésével az önelfogadás és megfelelés mértéke vizsgálható. Kötetlen beszélgetés az önérvényesítésről, annak társadalmilag is elfogadott formáiról, megjelenéséről. A benyomáskeltés elemeinek

Beszélgetés Szituációs gyakorlatok

Kommunikációs képességek Kognitív képességek Szociálisan adaptív magatartásformák Helyzetfelismerő- és megoldó képesség Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

Anyanyelvi kommunikáció

A valós problémák objektivizálása előtt messzebbről kell közelíteni a téma felé, hiszen a tanulói érintettség nagy.

o l d a l | 131 összegyűjtése kiscsoportos technikával, megbeszélés. Én-közlés, feed-back 71-72.

Év zárása

Szabályok

Levezető játékok -

Búcsú Ajándék A bizalom próbái


személyi feltételek: mentálhigiénés szakember, vagy pszichológus. Csoportvezető nevelőtanárok jelenléte. Szupervízió alkalmi jelleggel. tárgyi feltételek: csendes, nyugodt helyszín. Relaxálásra megfelelő helyiség – babzsákok, polifon matracok, zenehallgatásra megfelelő eszközök, hangfal. Tábla (krétás, fehértábla). a csoport mentális feltételeinek függvényében: kiscsoportos és egyéni problémamegoldás, életvezetési tanácsadás, „szobavizit”, csoportos problémafeltárás, konfliktus-kezelés, agressziókezelés, aktuális témakörökhö/történéshez illeszkedő tréning tartása


o l d a l | 132 12. évfolyam Évi óraszám: 72 óra + 8 óra relaxáció Célok és feladatok:    

a diákok egymással való kapcsolata az egyén társas világban való eligazodásához szükséges készségek, képességek fejlesztése szociálisjártasságok egyéni és csoportos vizsgálata és fejlesztése összhang saját magunk és a környezetünk között


tolerancia, elfogadás, empátia kinyilvánítása egymás és a tágabb környezet felé az előítélet fogalma, folyamata, lehetőségek ismerete, amelyekkel lehetővé válik, hogy nem alakul ki legyenek tisztába saját csoportjuk jellegzetes szerkezetével, a csoportban zajló folyamatokkal tudják hatékonyan kezelni a csoportban zajló folyamatokat, azokat vetítsék ki saját társas kapcsolataikra ismerjék családi, társas, csoportbeli, szerepeiket, esetleges szerepkonfliktusaikat fel tudják oldani társas készségeikkel legyenek tisztában, tudatosan használják és fejlesszék azokat

Óraszám Téma

Tartalom

Tevékenység és célja A csoportfoglalkozás légkörére való ráhangolódás, várakozások és félelmek Szabad asszociáció módszerével a kapcsolódó ismeretek összegyűjtése Deutch-Madle-féle Empátia skála Emocionális Empátia Mutató

1-2.

Visszatérés

Élménybeszámoló Interakciós játékok

3-10.

Empátia

Empátia fogalma és mérése

Az empatikus készség fejlesztésének gyakorlatai: Klebelsberg Középiskolai Kollégium

Fejlesztendő kompetenciák és képességterületek

Megjegyzés A tanév céljainak és témaköreinek tisztázása

Kétszemélyes találkozási

o l d a l | 133 -

11-18.

Sztereotípiák és előítélet

Burkolt személyiségelméletek Fogalmak: -

-

Sztereotípiáink közös feltárása és megbeszélése

előítélet sztereotípia diszkrimináció

(Alfred Adler kategóriái) Az előítéletek kialakulása és redukciójának lehetőségei -

„encounter” helyzetek Szociodramatikus szituációk Rogers-féle személyközpontú megközelítés átadása

Hogyan érzed magad? Empátia a filmvásznon Forró szék Mi a probléma?

közös filmnézés (Hullám) Kiscsoportos, majd közös feldolgozás Vita

A film megtekintése előzetes szempontok egyeztetése után


-

-

Az előítéletes személyiség mérése Adorno F-skála kitöltése Tolerancia

A tolerancia fogalma és a toleráns viselkedés Toleranciát növelő gyakorlatok:


-

-

Másság elfogadása – harc az előítélet ellen tréning

19-24.

Szempontok:

Tolerancia, empátia, megértés, elfogadás Olyan gyakorlatok, amelyek megkívánják az egymásra

Szociális és emocionális képességek

előítélet kialakulása – kialakítása előítéletes személy tulajdonságai előítéletes magatartás következményei a előítélet csökkenését – csökkentését befolyásoló tényezők

Visszacsatolás a tavalyi önérvényesítő játékra: az

o l d a l | 134 -

25-32.

feltétel nélküli elfogadás aktív hallgatás gyakorlata vádlottak padja

A csoport szerkezete Percipiált szociogram

való odafigyelést, ezáltal fejlesztik a toleráns magatartásminták alkalmazását. Az osztály társas szerkezetének megrajzolása

önérvényesítő ember mindig odafigyel a másikra Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképess ég és vállalkozási kompetencia Anyanyelvi kommunikáció

Szociometria felvétele, értékelése, visszacsatolás A valós és percipiált szociometria összevetése

Hajlított véleményvonal alkalmazása

Szociometria játékok

Csoporton belüli erőviszonyok

-

33-40.

Szerepek és szerepkonfliktusok

rejtett szociometria személyes kockázatok

A szerep fogalma és formái

Csoporton belüli szerepek Mindennapi szerepeink


Veleszületett és tanult szerepek Ideiglenes és tartós szerepek Beszélgetés a szerepek hatékony és társadalmilag is elfogadott és deviáns teljesítéséről. Osztályon belüli szerepek beazonosítása A gyakorlat célja a szerepek tudatosítása, szerepekhez

Pedagógus, pszichológus által felrajzolt szociometriával való összevetés is fontos elem lehet. Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképess ég és vállalkozási kompetencia

Gyermek, testvér, unoka, barát,

o l d a l | 135

Szerepkonfliktusok -

41-46.

Csoportnormák

Az egyéni és csoportnormák játékai -

47-50.

Csoportkohézió

51-56.

Együttműködés és versengés

57-60.

Csoportjelenségek megfigyelése

szerepalkalmatlanság külső szerepkonfliktus belső szerepkonfliktus

férfiak és nők jutalomosztás hirdetés árverés

való viszonytisztázása, feszültségoldás Mediáció A szerepkonfliktus formái, következményei, megoldási lehetőségek Eric Berne: Emberi játszmák (ajánlás) Az egyén számára fontos és a csoportban kialakult normák feltérképezése esetleges ütköztetése

Konformizmus és deviancia

Eliot Aronson: Társas lény ajánlás

Csoporterősítő gyakorlatok Új nyelv A helyzet kulcsa Tabló Versengésen alapuló játékok

Csoportkohézió, összetartás erősítése a közös gondolkodással, tevékenységgel A versengő csoportok közötti pszichológiai jelenségek bemutatása Győztes-vesztes játszma

-

Két csapat harca Kártyabörze Így használják most mutasd meg Activity Egy szóból több szó

Csoportalakulástól a csoportdöntésig

„Tizenkét dühös ember” c. film -


előzetesen egyeztetett

párkapcsolati szerepek, női – férfi szerepek stb. Szerepjáték Dramatizálás

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképess ég és vállalkozási kompetencia

Szociális és emocionális képességek Kreativitás fejlesztése Kommunikációs képesség Szabályok

Szociálpszichológiai vizsgálatok, kutatási eredmények Kreativitás nem egyenlő devianciával! Megbeszélés Indulatok levezetése Csapatok folyamatos változtatása

Alakulás Deviancia Konformizmus

o l d a l | 136 szempontok

61-70.

Kommunikációs hatékonyság fejlesztése

Kommunikációs gátak ismerete Beszédtechnikai gyakorlatok -

hangsúly hanglejtés ritmus artikuláció

A meggyőző kommunikáció Retorikai és pszichológiai alapelvek

Csoporton belüli kommunikáció

-

71-72.

Zárás

Ismételd meg, amit mondtam Ismételd el más szavakkal

Szerepjáték Páros és kiscsoportos gyakorlatok A verbális kifejezőkészség és a vokális csatornák fejlesztése Videofelvétel, annak megbeszélése A meggyőző kommunikáció összetevőinek megbeszélése,az összegyűjtött elemek készségszintű gyakorlása, fejlesztése Kommunikációs csatornák alkalmazása

Szerepek Csoportdöntés Kommunikációs készség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció

Hatékony kommunikáció kialakítása

Brainstorming

Kezdeményezőképess ég és vállalkozói kompetencia

Tapasztalatok, élmények „Azt szeretem benned, hogy…”




o l d a l | 137 13. évfolyam Évi óraszám: 36 óra + 8 óra relaxáció Célok és feladatok:    

stabil identitás, értékrend, jövőkép azonosságtudat felmérése, tudatosítása, megerősítése identitáskrízis optimális lezárásának kialakítása előző évek tapasztalatainak összegzése önmagukról és a csoportról – mappa portfólió rendszer működtetése (bemutató és értékelő mappák összeállítása)  érdeklődésnek és személyiségüknek megfelelő pályaorientáció

Általános fejlesztési követelmények:       

a diákok ismerjék az identitás és identitáskrízis fogalmát ismerjék az identitáskrízis optimális és hatékony megoldását be tudják illeszteni a családi, nevelési értékeket saját értékrendjükbe legyen stabil jövőképük képesek legyenek olyan pályát választani, amely személyiségüknek, igényeiknek megfelel, azokkal összhangban van pályaorientációs tréning során sajátítsák el azokat az értékeket, attitűdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban tekintsék át és összegezzék az eltelt öt év tapasztalatát, élményeit

Óraszám Téma

Tartalom

Tevékenység és célja A csoportra való ráhangolódás, a nyár emlékeinek felidézése. Rendszerezés Összegzés

1-2.

„Összejöttünk…”

Interakciós játékok, élménybeszámolók

3-4.

Összegezzünk először!

Az előző évek ön- és társismereti tapasztalatainak összefoglalása kötetlen beszélgetés, vagy irányított játék formájában.


Fejlesztendő kulcskompetenciák és képességterületek

Megjegyzés

Tér és idő Orientációs képesség Szociális kompetencia

Ajánlott játék: mit kaptál az önismereti foglalkozásoktól -

5 szóban kifejezve (tulajdonságok, személyiségvonáso

o l d a l | 138 k, értékek)

5-10.

Az identitás

Ki hol tart most? -

Életút-térkép

Identitás és család -

11-14.

Az identitás összetevői

Eszmények, ideálok, célrendszer feltérképezése: -

15-18.

Jövőkép

-

23-32.

Érdeklődés és pályamotiváció

én-ideál befejezetlen mondatok

Jövőkép felmérése: -

19-22.

generációs különbségek másnak a bőrében

Önéletrajz Milyen leszek 5,10 év múlva? Társakról (5,10 év múlva)

Identitás krízis állomásai Beszélgetés Családi értékek összegyűjtése Családi szerepekhez való viszony Család által közvetített világnézet integrációja Kötetlen beszélgetés vagy vita Fontos az identitást alkotó összetevők tudatosítása.

Pályaorientációs


reál humán művészet Motivációs levél

Az eddigi Életút grafikon kiegészül a feltételezett jövőkép megrajzolásával.

Kommunikáció Perspektíva felvétel

Szocializáció

Befejezetlen mondatok

Rövid, közép- és hosszú Kezdeményezőképesség távú célok és vállalkozói - továbbtanulás kompetencia - karrier Tervezés -

feed-back lehetősége

Érdeklődés kérdőíves felmérése Kiscsoportos pályaorientációs tréningek -

Elemzés Analízis Anyanyelvi kommunikáció Szociális és emocionális képességek

Gondolkodás Tanulásfejlesztés Kommunikáció Digitális kompetencia

A rendelkezésre álló

Gondolkodás

Gyakorlatban kivitelezni

o l d a l | 139 tréning, pályaszocializáció

-

-

33-36.

„Búcsúzunk”

EU-s önéletrajz Kézzel írott, esszé jellegű önéletrajz Referencia lista összeállítása 33 legkeresettebb szakma – munkaügy oldaláról Legkeresettebb szakmák a felvételizők szemszögéből

Az év zárása

Az előző évek élményei Lezáró gyakorlatok: -

Ajándék Az óra körbe jár Plecsnik Zümmögő spirál Mivé válok?

információk feldolgozása, hiszen dönteni csak információ birtokában lehet -

www.felvi .hu HVG Diploma különszám Felvételi tájékoztató

Pályaszocializációs tréningek hatása, tapasztalatok megbeszélése Félelmek, várakozások akkor és most Búcsú egymástól és a csoporttól

Tanulásfejlesztés Kommunikáció Digitális kompetencia Döntési helyzetgyakorlatok

az önéletrajz több típusát, a motivációs és a referenciakérő levelet, listát. Ppt előadás anyagát frissíteni az új adatokkal Sztenderd kérdések feldolgozása

Értékrend Önértékelés Siker és kudarc Szociális kompetencia Szociális és emocionális képességek fejlesztése

Fotóalbum Kivetítő „Mit viszek magammal?”

Az 5 év leveleinek összegyűjtése -

pozitív visszajelzések elraktározása


személyi feltételek: mentálhigiénés szakember, vagy pszichológus. Csoportvezető nevelőtanárok jelenléte. Szupervízió alkalmi jelleggel. tárgyi feltételek: csendes, nyugodt helyszín. Relaxálásra megfelelő helyiség – babzsákok, polifon matracok, zenehallgatásra megfelelő eszközök, hangfal. Tábla (krétás, fehértábla).


o l d a l | 140 -

a csoport mentális feltételeinek függvényében: kiscsoportos és egyéni problémamegoldás, életvezetési tanácsadás, „szobavizit”, csoportos problémafeltárás, konfliktus-kezelés, agressziókezelés, aktuális témakörökhöz/történéshez illeszkedő tréning tartása

Irodalomjegyzék: Bagdy Emőke – Telkes József(1988): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Tankönyvkiadó Carl R. Rogers (2007): A tanulás szabadsága EDGE 2000 – OFI Debreczeni Tibor (1983): Kreatív játékok Nevelési Segédkönyv Dévai Margit (1994): Játszd meg magad Énkép-korrekció önismereti játékokkal LAMIN Kft Ihász Zsuzsa(1998): Művészeti technikák könyve HELIKON Jó gyakorlat a biztonságos iskoláért (2009) OFI Joseph O’Connor – Andrea Lages (2005): NLP tréning BIOENERGETIC Kiadó Kaposi László (szerk.) (1993): Játékkönyv Marczibányi Téri Művelődési Központ Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Kolozsváry Judit (szerk.): Ilyenek vagyunk – pszichológiai szöveggyűjtemény OKKER Konta Ildikó – Zsolnai Anikó (2002): A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó Középpontban a mandalák (2004) BIOENERGETIC Kft Módszertani segédlet az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány NE TEDD! programja alkalmazásához(2007) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Páskuné Kiss Judit (szerk.) (2006): Varázsszem 21 játékcsomag önismereti foglalkozásokhoz Peter Bednorz – Martin Schuster (2006): Bevezetés a tanulás lélektanába Medicina Phil Lane – Judie Bopp – Michael Bopp – Lee Brown(2008): Az Életfa EDGE 2000 Szilágyi Edit (szerk.) (2005): PÉLDÁUL Pedagógusok gyakorlati példái a személyközpontú szemlélet iskolai megvalósítására Sulinova Kht. Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek Pedellus Tankönyvkiadó Buda Béla (1978): Empátia – a beleélés lélektana Gondolat Kiadó Szőnyi Magda Dr. (2003):Jacqueline Royer. Metamorfózisok tesztje ELTE Földes Petra – Lannert Judit (2009): Az iskolai agresszió arcai: tények és teendők Új Pedagógiai Szemle 2009/11. Szabó Mária (szerk.) (2008): Pedagógiai fejlesztések módszertani ötlettárra OFI Bagdy Emőke Dr. (2004): Családi szocializáció és személyiségzavarok Nemzeti Tankönyvkiadó Tóth László Dr. (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek Pedellus Tankönyvkiadó Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (2004): Önismereti tükör Pedellus Tankönyvkiadó Falus Katalin – Vajnai Viktória (2008): Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel OFI


o l d a l | 141

AJTP 9. évfolyam, ECDL 1-4 modul Az AJTP 9. évfolyamán az első 4 modulból vizsgáznak a tanulók. Az iskolai órákon tanultak elmélyítésére, rendszerező összefoglalására, illetve gyakorlásra, a tanult ismeretek gyakorlati megvalósítására van lehetőség a kollégiumban. Az órákat tömbösítve két hetente 2-2 órában, csoportbontásban, illetve a modulvizsgák előtt hétvégéken nagyobb óraszámban is lehet szervezni a csoport igényeinek illetve felkészültségének ismeretében.

1. modul - IKT alapismeretek Az Információs és Kommunikációs Technológiákkal (IKT) kapcsolatban a tanulónak tisztában kell lennie az információtechnológia (IT) legfontosabb alapfogalmaival és ismernie kell a személyi számítógép különböző részeit és azok funkcióit. A vizsga sikeres teljesítéséhez a tanulónak tudnia kell, mi a hardver, milyen tényezők befolyásolják a számítógép teljesítményét, valamint ismernie kell a perifériákat is; tudnia kell, mi a szoftver, és példákkal kell tudni illusztrálni néhány általánosan használt alkalmazást és operációs rendszert; tudnia kell, hogyan működnek az információs hálózatok, és hogyan lehet az Internetet csatlakoztatni; tudnia kell, mit értünk információs és kommunikációs technológiák alatt, és példákat kell tudni említeni azok mindennapi életben történő gyakorlati alkalmazására; ismernie kell a számítógép-használattal összefüggő egészségügyi, balesetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat; ismernie kell a számítógép-használattal összefüggő biztonsági szempontokat; ismernie kell a számítógépre vonatkozó, a szerzői joggal és adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásokat. Óra

Leírás

1-2, óra Hardver

A hardver fogalma Különbség a személyi, és a hordozható (notebook) számítógép, valamint a tábla PC (tablet PC) között, a felhasználói funkciók alapján A leggyakoribb kézi digitális eszközök, pl. kézi számítógépek (PDA), mobil telefon, "okostelefon" (smartphone), multimédia lejátszó és tulajdonságaik A személyi számítógép főbb részei, mint a központi feldolgozó egység (CPU) a merevlemez, az általános ki- és bemeneti egységek, memóriatípusok Kimeneti/bemeneti portok beazonosítása pl. USB, soros, párhuzamos, hálózati, FireWire A számítógép sebességét befolyásoló tényezők, például a processzor sebessége, a RAM mérete, a grafikus processzor és memória, valamint a futó


o l d a l | 142 Óra

Leírás alkalmazások száma Mi a CPU sebességének mértékegysége megaherz (MHz) vagy gigaherz (GHz) A különböző típusú számítógép-memóriák például RAM (random access memory), ROM (read only memory) és az azok közötti különbségek Hogyan mérjük a memória kapacitását? (bit, byte, KiB, MiB, GiB, TiB) A legfontosabb média tárolóeszközök pl. CD, DVD, USB flash drive, memóriakártya, belső merevlemez, külső merevlemez, hálózati meghajtó, online fájl-tárolás Néhány olyan eszköz ismerete, amellyel adatot lehet bevinni a számítógépbe: például egér, billentyűzet, trackball, szkenner, touchpad, fényceruza, joystick, web kamera, digitális fényképezőgép, mikrofon A legfontosabb kimeneti eszközök ismerete (pl. képernyő/monitor, nyomtató, hangszóró, fejhallgató) Annak ismerete, hogy bizonyos eszközök mind bemenetre, mind kimenetre használatosak, például az érintőképernyő (touchscreen)

3-4, óra Szoftver

A szoftver fogalma Az operációs rendszer főbb funkciói. Néhány közismert operációs rendszer megnevezése Néhány általánosan használt alkalmazás megnevezése és céljaik ismertetése; például szövegszerkesztők, táblázatkezelők, adatbázis-kezelők, prezentációkészítők, e-mail, böngészők, kiadványszerkesztők, számítógépes játékok Az operációs rendszer és az alkalmazói szoftverek megkülönböztetése Olyan lehetőségek ismerete, amelyekkel növelni lehet a hozzáférők körét (pl. hangfelismerő szoftver, képernyőolvasó, képernyő nagyító, on-screen billentyűzet)

5, óra Informáci ós hálózatok

A helyi hálózat (LAN) és a nagy távolságú hálózat (WAN) fogalma A kliens és a szerver fogalma Az internet fogalma és fontosabb felhasználási lehetőségei Az intranet és extranet fogalma A letöltés és a feltöltés fogalma



Leírás Mi az adatátviteli sebesség és hogyan mérik: bit/sec (bps), kilobit/sec (kbps), megabit/sec (Mbps) Internet-kapcsolódási eszközök: betárcsázás, szélessávú kapcsolat Az internetre való kapcsolódás módjai: telefonvonal, mobiltelefon, kábel, zsinórnélküli műholdas eszköz A szélessávú internet jellemzői (mindig bekapcsolt állapotban van, forgalomtól független árú, nagy sebességű, a külső támadásnak nagyobb kockázata van)

6-7, óra Az IKT a mindennapokban

Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) fogalma A fogyasztók számára kínált internetes szolgáltatások: e-kereskedelem, ebank, e-kormányzat Az e-learning (távtanulás) fogalma és tulajdonságai: rugalmas tanulási idő, szabadon választható tanulási helyszín, multimédiás tapasztalat, költséghatékonyság A távmunka fogalma. A távmunka néhány előnyének felsorolása, például: az utazásra fordítandó idő lecsökken vagy szükségtelenné válik, jobban lehet egy feladatra koncentrálni, rugalmas időbeosztás, a munkahely számára kevesebb az irodai helyigény. A távmunka néhány hátrányának felsorolása, például: a személyes kapcsolat hiánya, a csapatmunka kisebb hangsúlyt kap Az elektronikus levél (e-mail) fogalma A valósidejű üzenetküldés fogalma (Instant Messaging, IM) Az Internet Protokoll feletti beszédátvitel fogalma (VoIP) A hírcsatorna (RSS) fogalma A webes blog fogalma A "podcast", hanganyag közzététel fogalma Az online (virtuális) közösségek fogalma. Példák a közösségi hálózatokra, Internet fórumokra, chat szobákra, online számítógépes játékokra Olyan módszerek ismerete, ahol a felhasználók online közzétehetik és megoszthatják anyagaikat: web-blog, podcast (hanganyag közzététel), fotó-, videó-, és audióklippek Az ergonómia fogalma A világítás, mint egészségügyi szempont a számítógép-használat során. Fontos szempontok a nem természetes fény használata, a megfelelő



Leírás fénymennyiség, a fény iránya A számítógép, az asztal és szék megfelelő beállítása a megfelelő testtartás kialakítása érdekében Olyan technikák ismerete, amelyek a számítógép-használó egészségét védik: rendszeres szünetek, nyújtó és szempihentető gyakorlatok Környezetkímélő eljárások: a nyomtatott anyagok újrahasznosítása, a papír és a nyomtatók festékpatronjainak újrafelhasználása stb. Olyan környezetkímélő eljárások, amelyekkel energia takarítható meg: olyan beállítások alkalmazása, amelyek automatikusan kikapcsolják a monitort, automatikusan készenléti állapotba helyezik, illetve kikapcsolják a számítógépet

8, óra Biztonság

Miért fontos biztonságvédelmi szempontból a felhasználói név (ID) és jelszó megadásával azonosítania magát a felhasználónak, amikor rácsatlakozik a számítógépre A személyes adatok védelmének fontossága a számítástechnikában, például a megfelelő jelszavas eljárás alkalmazása: nem szabad a jelszót másokkal megosztani, rendszeresen meg kell változtatni, a jelszó legyen megfelelő hosszúságú és számok és betűk megfelelő kombinációját tartalmazza Az adatok és szoftverek hordozható eszközökre mentésének célja és szerepe A tűzfal fogalma Az adatlopás megelőzésének módszerei: felhasználói név és jelszó használata, letiltható meghajtó, a számítógép és más hardverek lezárása biztonsági kábellel A számítógépes vírus fogalma Hogyan és mikor kerülhetnek vírusok a számítógépes rendszerbe Hogyan védekezzünk a vírusok ellen. A rendszeresen frissített vírusirtók szükségessége

9, óra A szerzői jog és a törvény

A szerzői jog értelmezése Az engedélyezett, eredeti szoftverek felismerése: a szoftverlicenc, a termékazonosító és a regisztrációs szám ellenőrzésével A végfelhasználói szerződés (végfelhasználói engedély) fogalmai A shareware, freeware és a nyílt források fogalma Az adatvédelmi jogszabályok és konvenciók legfőbb céljai: védeni az adatok



Leírás alanyainak jogát, meghatározni az adatellenőr jogkörét Hazánk adatvédelmi törvényei az adatok alanyai szempontjából

2. modul - Operációs rendszerek A számítógép használata és fájlkezelés, vagyis az Operációs rendszerek modulhoz a tanulónak képesnek kell lennie a számítógép kezelésére. A sikeres vizsga követelményei: Használni kell tudni az operációs rendszer legfontosabb funkcióit, így a számítógépbeállításokat és a beépített súgó funkciókat is. Hatékonyan kell tudni kezelni az Asztalt és tudni kell grafikus felhasználói munkakörnyezetben dolgozni. Ismerni kell a fájlkezelés alapjait, készség szinten kell tudni rendszerezni a fájlokat és mappákat, hogy azok könnyen beazonosíthatóak és megtalálhatók legyenek. Segédprogramokat kell tudni használni nagy méretű fájlok tömörítéséhez és kicsomagolásához, és ismerni kell a vírusölő szoftvereket a számítógépes vírusok elleni védelemhez. Kell tudni egyszerű szövegeket szerkeszteni és az operációs rendszeren belüli nyomtatási eszközöket használni. Óra

Leírás

10-11, óra Operációs rendszer

A számítógép elindítása, belépés felhasználói név és jelszó segítségével A számítógép újraindítása a megfelelő módszerrel A nem válaszoló alkalmazás bezárása A számítógép megfelelő kikapcsolása Súgó használata A számítógép alapvető rendszerinformációinak lekérdezése: az operációs rendszer és a verziószám, a beépített RAM A számítógépes munkaasztal beállításainak megváltoztatása: a dátum és az idő, hangerő,, a munkaasztal megjelenítési beállításai (színbeállítások, a képernyő felbontása, a képernyővédő beállítása) A billentyűzet nyelvének beállítása és új kiosztás hozzáadása Az alkalmazások telepítése és eltávolítása



Leírás A billentyűzet Print Screen gombjának használata, teljes képernyős aktív ablak hozzáférés Az általánosan használt ikonok ismerete, például: fájlok, könyvtárak/mappák, alkalmazások, nyomtatók, meghajtók, lomtár/kuka Az ikonok kijelölése és mozgatása Parancsikon létrehozása, törlése, átnevezése az Asztalon Egy fájl, könyvtár/mappa vagy alkalmazás megnyitása ikonnal Az ablak egyes részeinek megnevezése: a címsor, a menüsor, az eszköztár, az állapotsor, és a görgetősáv Az ablakok minimalizálása, teljes méretűvé állítása, visszaállítása, átméretezése, mozgatása és bezárása A megnyitott ablakok közötti váltás

12-13, óra Fájlkezelés

Hogyan mutatja hierarchikus rendszerben a számítógép a meghajtókat, mappákat és fájlokat Milyen eszközöket használ az operációs rendszer a fájlok és mappák tárolására merevlemez, USB flash drive, floppy lemez CR-RW, DVD-RW, hálózati meghajtók Fájlok, mappák méretének mértékegysége (KB, MB, GB) Miért fontos a rendszeres adatmentés mozgatható tárolóeszközön, gépen kívüli tároláshoz Az online fájltárolás előnyei: kényelmes hozzáférés, fájlok megosztásának lehetősége Egy olyan ablak megnyitása, amely kijelzi a könyvtárak/mappák nevét, méretét és helyét a meghajtón A mappák, meghajtók megjelenítésének teljes képernyőjűvé tétele, lekicsinyítése Egy fájl vagy mappa megkeresése a meghajtón Könyvtár/mappa létrehozása majd további alkönyvtár/almappa létrehozása Az általánosan használt fájltípusok felismerése: szövegszerkesztői fájlok, hordozható dokumentumok, táblázatkezelő dokumentumok, adatbázis fájlok, prezentációs fájlok, kép-, hang- és videó-állományok, tömörített fájlok, ideiglenes fájlok, futtatható fájlok



Leírás Editor megnyitása, szövegbevitel a fájlba, elnevezés és mentés a meghajtó meghatározott helyére Fájlok attribútumainak megváltoztatása: csak olvasható/zárolt, írható-olvasható Fájlok rendezése név, méret, típus és módosítás dátuma szerint növekvő és csökkenő sorrendben Fájlok és könyvtárak/mappák elnevezése olyan tartalommal bíró névvel, ami segíti elrendezésüket és megtalálásukat Fájlok, mappák átnevezése Önálló fájl vagy mappa kijelölése, ill. fájlok és mappák összefüggő, vagy nem összefüggő csoportjának ki jelölése könyvtárak/mappák és meghajtók között Fájlok és könyvtárak/mappák mozgatása könyvtárak/mappák és meghajtók között Fájlok és könyvtárak/mappák másolása könyvtárak/mappák és meghajtók között Fájlok és könyvtárak/mappák törlése és a lomtárba/kukába helyezése Fájlok és könyvtárak/mappák visszaállítása a lomtárból/kukából, A lomtár/kuka kiürítése A Keresés eszköz használata fájlok és könyvtárak/mappák megkereséséhez Fájlok keresése a fájl teljes vagy részleges neve, tartalma alapján Fájlok keresése az utolsó módosítás dátuma, a létrehozás dátuma és a méret alapján Fájlok keresése a helyettesítő karakterek használatával, a fájl típusa és a fájl első betűje alapján A legutóbb használt fájlok listájának megjelenítése

14-15, óra Segédprogr amok

A fájltömörítés fogalma Egy meghajtó mappáiban lévő fájlok tömörítése Fájlok kibontása egy meghajtó megadott helyéről A vírus fogalmának ismerete. Milyen módokon juthat be a vírus a számítógépekbe? Víruskereső szoftver használata adott meghajtók, mappák és fájlok



Leírás ellenőrzésére Miért szükséges a víruskereső rendszeres frissítése?

16, óra Nyomtatásk ezelés

Az alapértelmezés szerinti nyomtató megváltoztatása más telepített nyomtatóra Új nyomtató telepítése a számítógépre Fájl nyomtatása editorból A nyomtatási feladat folyamatának nyomon követése egy nyomtatásvezérlő szoftver használatával A nyomtatási feladat szüneteltetése, újrakezdése és törlése a nyomtatásvezérlő szoftver használatával

3. modul - Szövegszerkesztés Ezen a vizsgán a tanulónak szövegszerkesztési ismereteiről kell számot adnia, egyszerű levelek és egyéb dokumentumok létrehozásával. A sikeres vizsga követelményei: Tudni kell dokumentumokkal dolgozni és azokat különböző fájl formátumokban elmenteni. A hatékony munkavégzés érdekében tudni kell beépített funkciókat (pl. Súgó) használni. Tudni kell olyan rövid dokumentumokat létrehozni és szerkeszteni, amelyeket meg lehet osztani másokkal, és továbbítani is lehet. Tudni kell egy dokumentumba táblázatokat, képeket és rajzolt objektumokat beszúrni. Tudni kell dokumentumokat körlevélhez előkészíteni. Tudni kell beállítani az oldalszámozást, a nyomtatás előtt ellenőrizni a helyesírást. Óra

Leírás

17, óra Az alkalmazás használata

A szövegszerkesztő alkalmazás megnyitása és bezárása. Dokumentumok megnyitása bezárása Új dokumentum létrehozása (alapértelmezett sablon segítségével), egyéb elérhető sablonok (pl. feljegyzés, fax, napirend) használata A dokumentum elmentése egy meghajtó megadott helyére. A dokumentum elmentése más néven egy meghajtó megadott helyére A dokumentum elmentése más fájlformátumban, például: szöveges állomány, RTF (Rich Text Format), sablon, szoftverspecifikus fájlkiterjesztés, más verziószám



Leírás Váltás a megnyitott dokumentumok között Az alkalmazáshoz szükséges alap opciók beállítása: felhasználónév, alapértelmezett mappa megnyitása, dokumentum mentése A Súgó funkcióinak használata A nagyítás/kicsinyítés (zoom) funkció használata A beépített eszköztárak megjelenítése és elrejtése, a sáv (ribbon) visszaállítása és minimalizálása

18-19, óra Dokumentum létrehozása

A dokumentum nézetei közötti váltás Szöveg bevitele a dokumentumba Szimbólumok, különleges karakterek beszúrása pl. ©, ®, ™ A nem nyomtatandó karakterek megjelenítése és elrejtése. (Pl. szóköz, bekezdés, kézi sortörés, tabulátor) Karakter, szó, sor, mondat, bekezdés és a dokumentum teljes törzsszövegének kijelölése A tartalom szerkesztése: új karakterek és szavak beszúrása a már létező szövegbe, a létező szöveg felülírása a felülírás mód használatával Meghatározott szavak, kifejezések keresése a keresés parancs használatával Meghatározott szó, kifejezés egyszerű cseréje a csere parancs használatával Szöveg másolása, mozgatása egy dokumentumon belül és több megnyitott dokumentum között Szöveg törlése A visszavonás (undo) és az ismétlés (redo) parancsok használata

20-21, óra Formázás

Szöveg formátum megváltoztatása: betű mérete, betűtípus Szövegformázási stílusok alkalmazása, például: félkövér, dőlt, aláhúzott Felső és alsó index alkalmazása a szövegben Különböző színek alkalmazása Kisbetűs és nagybetűs írás közötti váltás alkalmazása a szövegben



Leírás Automatikus elválasztás használata Bekezdések létrehozása és egyesítése Kézi sortörés (lágy Enter) beszúrása és törlése Megfelelő gyakorlat a szöveg igazításban: igazítás, behúzás, tabulátor használata felesleges szóközök helyett Szöveg igazítása balra, jobbra, középre és sorkizártan Bekezdések behúzása balra, jobbra, az első sorra alkalmazva Tabulátor határoló jelek beállítása, törlése és alkalmazása: balra, középre, jobbra és tizedes számhoz igazítással Megfelelő gyakorlat bekezdés térközök alkalmazásában: Enter billentyű helyett térköz alkalmazása a bekezdések között Térköz alkalmazása bekezdések előtt és után, egyszeres, másfeles és dupla sorköz alkalmazása a bekezdésben A felsorolásjelek és a számozás hozzáadása, törlése egyszintű listából. Váltás a különböző felsorolás és számozás stílusok között egyszintű listában Szövegdoboz és háttérszín hozzáadása a bekezdéshez Létező betűstílus alkalmazása kiválasztott szöveghez Létező bekezdésstílus alkalmazása egy vagy több bekezdésben Formázást másoló eszközök használata

22-23, óra Objektumok

Táblázat létrehozása adat beszúrásához Adat beszúrása, szerkesztése táblázatban Sorok, oszlopok, cellák és a teljes táblázat kijelölése Sorok és oszlopok beszúrása és törlése Az oszlopszélesség és a sormagasság megváltoztatása A cellahatárok vonalvastagságának, szélességének és színének megváltoztatása Objektum beszúrása (kép, fotó, rajz, grafika, grafikon) a dokumentum adott helyére Objektum kiválasztása



Leírás Objektumok másolása, mozgatása egy dokumentumon belül és több megnyitott dokumentum között Objektumok méretezése, törlése

24-25, óra Körlevél készítés

Dokumentum megnyitása és előkészítése törzsdokumentumként a körlevélhez Levelezési lista és más adatfájl kiválasztása Adatmező beszúrása a törzsdokumentumba (levél, levélcímkék) A címlista és a levél egyesítése új fájlként vagy nyomtatandó dokumentumként Körlevél nyomtatása: levelek, címkék

26, óra Kimeneti anyagok előkészítése

Dokumentum elrendezésének megváltoztatása, álló, fekvő laptájolás. Papírméret megváltoztatása A teljes dokumentum margóinak megváltoztatása: felső, alsó, bal és jobb margók Megfelelő gyakorlat oldalak hozzáadásában: oldaltörés beszúrása Enter helyett Oldaltörés beszúrása és törlése a dokumentumban Élőfej (fejléc) és élőláb (lábléc) szövegének megadása és módosítása Mezők hozzáadása élőfejhez (fejléchez) és élőlábhoz (lábléchez): dátum, oldalszám, információ, fájlnév Automatikus lapszámozás alkalmazása A dokumentum helyesírás-ellenőrzése és a szükséges módosítások elvégzése, például helyesírási hibák kijavítása vagy az ismétlődő szavak törlése Szavak hozzáadása a beépített szótárhoz a helyesírás-ellenőrző használatával Nyomtatási kép megtekintése A dokumentum nyomtatása egy telepített nyomtatóval, nyomtatási tartomány kiválasztása: teljes dokumentum, aktuális oldalak, példányszám megadása

4. modul - Táblázatkezelés Ez a modul a táblázatkezeléssel kapcsolatos ismereteket kéri számon. A tanulónak értenie kell a táblázatkezelés lényegét és képesnek kell lennie úgy használni a táblázatkezelő programot, hogy a végeredménye pontos munkafájl legyen.


o l d a l | 152 A sikeres vizsga követelményei: Tudni kell táblázatokat létrehozni, menteni különböző fájlformátumokban. A hatékonyság érdekében ismerni kell beépített funkciókat pl. a Súgót. Tudni kell a cellába adatot bevinni és listákat létrehozni. Tudni kell adatot kijelölni, rendezni, másolni, mozgatni, törölni, továbbá sorokat és oszlopokat szerkeszteni a munkalapokon; másolni, mozgatni, törölni és megfelelően átnevezni a munkalapokat. Tudni kell táblázatkezelő funkciók segítségével matematikai és logikai függvényeket létrehozni. Megfelelő gyakorlattal kell rendelkezni a függvények létrehozásában és a függvényhibák felismerésében, illetve szám és szövegtartalom formázásában; az információ minél pontosabb átadása érdekében ki kell tudni választani, létre kell tudni hozni, és meg kell tudni formázni a megfelelő grafikont. Tudni kell a táblázat oldalszámait megfelelően beállítani, illetve ellenőrizni és javítani a tartalmat a nyomtatás előtt. Óra

Leírás

27, óra Az alkalmazás használata

A táblázatkezelő fájlok megnyitása és bezárása. A táblázatok megnyitása és bezárása Új munkafüzet létrehozása a normál sablon alapján Munkafüzet elmentése egy meghajtó meghatározott helyére. Munkafüzet elmentése más néven egy meghajtó meghatározott helyére Munkafüzet elmentése más fájltípusként, például: szöveges állomány, sablon, más szoftver vagy verziószám alatt Megnyitott munkafüzetek közötti váltás Az alkalmazás alapvető beállításainak használata: felhasználói név, megnyitásra és mentésre vonatkozó alapértelmezés szerinti könyvtár/mappa A Súgó funkcióinak használata A kicsinyítés/nagyítás (zoom) használata A beépített eszköztár megjelenítése, elrejtése. Az eszköztár sáv visszaállítása

28-29, óra Cellák

A munkalapon egy cella csak egyféle adatelemet tartalmazhat (pl. keresztnév egy cellában, családi név a szomszédos cellában) Megfelelő gyakorlat listák létrehozásakor: kerüljuk a listán belüli üres oszlopokat, sorokat. Üres sor beszúrása az összesítő sor elé úgy, hogy a lista körüli cellák üresek maradjanak Szám, dátum és szöveg bevitele a cellába Egy cella, összefüggő tartományok és nem összefüggő tartományok, illetve a



Leírás teljes munkalap kijelölése A cellatartalom szerkesztése, a meglévő cellatartalom felülírása A visszavonás (undo) és az ismétlés (redo) parancsok használata Adott tartalom keresése egy munkalapon belül a csere paranccsal Adott tartalom cseréje egy munkalapon belül Tartomány rendezése egy kritérium alapján csökkenő, növekvő és szám szerinti sorrendben, csökkenő és növekvő ábécé rendben Egy cella, tartomány tartalmának másolása egy munkalapon belül, különböző munkalapok között és különböző munkafüzetek között Adatok másolása és egy sorozat folytatása az automatikus kitöltés / kitöltőnégyzet használatával Egy cella, tartomány tartalmának mozgatása egy munkalapon belül, különböző munkalapok között és különböző munkafüzetek között A cellatartalom törlése

30-31, óra Munkalapo k kezelése

Egy sor, összefüggő sortartomány, illetve nem összefüggő sortartomány kijelölése Egy oszlop, összefüggő oszloptartomány, illetve nem összefüggő oszloptartomány kijelölése Sorok és oszlopok beszúrása, törlése Az oszlopszélesség és a sormagasság módosítása egy adott értékhez, az optimális szélesség és magasság eléréséhez Sorok és/vagy oszlopok rögzítése és feloldása Váltás a különböző munkalapok között Új munkalap beillesztése, munkalap törlése Megfelelő gyakorlat a munkalapok elnevezésében: tartalomra utaló nevek használata az alapértelmezett nevek helyett Munkalap másolása, átnevezése, mozgatása egy munkafüzeten belül

32-33, óra Képletek és függvények

Képletek készítése: Cellahivatkozások használata számok beírása helyett Képletek készítése cellahivatkozások és aritmetikai operátorok (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) használatával



Leírás A képletek használata során felmerülő általános hibaértékek felismerése és értelmezése: ####, #NÉV?, #ZÉRÓOSZTÓ!, #HIV! A relatív, és abszolút cellahivatkozások értelmezése és használata a képletekben Képletek készítése a szum/összeg (sum), átlag (average), minimum, maximum és darab (count) darab2 (counta) darabüres (countblank) függvények használatával Képletek készítése a logikai ha (if) függvény használatával (mely két meghatározott érték közül az egyiket eredményezi). A hasonlító operátor használatával:=,>,<

34, óra Formázás

Cellaformázás: a számok megjelenítése meghatározott számú tizedeshelyekkel és az ezreselválasztó jel megjelenítésével, illetve elrejtésével Cellaformázás dátum, stílus és a pénznem jelének megjelenítéséhez Cellaformázás: a számok százalék formában való megjelenítése A cellatartalom megjelenítésének megváltoztatása: betűméret és betűtípusok Formázások alkalmazása a cellatartalomra: félkövér, dőlt, aláhúzott, kétszeresen aláhúzott A cellatartalom és a cellaháttér színének megváltoztatása Egy cella vagy cellatartomány formázásának másolása másik cellára vagy cellatartományra Szövegtördelés (text wrapping) alkalmazása egy cellára vagy cellatartományra Egy cella vagy cellatartomány tartalmának igazítása: függőlegesen, vízszintesen. A cellatartalom tájolása Cellák egyesítése, cím középre igazítása az egyesített cellában Egy cella vagy cellatartomány szegélystílusának meghatározása: vonalak, színek

35-36, óra Diagramok

Különféle diagramok/grafikonok készítése egy munkafüzet adataiból: oszlop, sáv-, vonal- és kördiagram Diagram/grafikon kiválasztása A diagram/grafikon típusának megváltoztatása



Leírás Diagramok/grafikonok másolása és mozgatása, átméretezése Cím hozzáadása, törlése szerkesztése diagramhoz/grafikonhoz Adatcímkék hozzáadása a grafikonhoz:érték/szám, százalék A diagram/grafikon adatmagyarázat háttérszínének megváltoztatása Az oszlop, vonal sáv vagy a körcikk színének megváltoztatása a diagramon/grafikonon belül A diagramcím, tengely, ill. felirat színének és betűméretének megváltoztatása

37-38, óra Nyomtatás előkészítése

A munkalap margóinak megváltoztatása: felső, alsó, bal és jobb margók A munkalap tájolásának megváltoztatása álló vagy fekvő formátumra. A papírméret megváltoztatása Az oldalbeállítás megváltoztatása úgy, hogy a munkalap tartalma elférjen egy meghatározott számú oldalon Szöveg bevitele, megváltoztatása és törlése egy munkalap élőfejében (fejlécében) és élőlábában (láblécében) Mezők beillesztése és törlése az élőfejbe (fejlécbe) és élőlábba (láblécbe): oldalszám-információk, dátum, időpont, fájlnév, a munkalap neve A táblázatkezelő szöveges bejegyzéseinek és számításainak ellenőrzése és javítása A cellarácsok megjelenítése és elrejtése, a nyomtatáshoz használt sor- és oszlopazonosítók megjelenítése Automatikus címként nyomtatandó sor(ok) engedélyezése a kinyomtatott munkalap minden oldalán A munkalap nyomtatási képének megjelenítése Egy cellatartomány, egy teljes munkalap, egy munkalap meghatározott számú példánya, a teljes munkafüzet és egy kiválasztott diagram nyomtatása


o l d a l | 156

AJTP 10. évfolyam, ECDL 5-7 modul Az AJTP 10. évfolyamán az utolsó 3 modulból vizsgáznak a tanulók. Az iskolai órákon tanultak elmélyítésére, rendszerező összefoglalására, illetve gyakorlásra, a tanult ismeretek gyakorlati megvalósítására van lehetőség a kollégiumban. Az órákat tömbösítve két hetente 2-2 órában, csoportbontásban, illetve a modulvizsgák előtt hétvégéken nagyobb óraszámban is lehet szervezni a csoport igényeinek illetve felkészültségének ismeretében.

5. modul - Adatbázis-kezelés A tanulónak tisztában kell lennie az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos legfontosabb fogalmakkal, és használni kell tudnia az adatbázis-kezelőt. A sikeres vizsga követelményei: Tudni, hogy mi az adatbázis, hogy épül fel, és hogyan működik. Létre kell tudni hozni egyszerű adatbázisokat és különböző módokon meg kell tudni jeleníteni a tartalmukat. Kell tudni táblát létrehozni, meghatározni és módosítani a mezőket és tulajdonságaikat, adatot bevinni és szerkeszteni. Tudni kell táblát vagy űrlapot leválogatni és szűrni, lekérdezéseket létrehozni, módosítani, működtetni, hogy az adatbázisból adott információhoz lehessen jutni. Tudni kell jelentést készíteni és továbbításra kész anyagot létrehozni. Kategória

Leírás

1-2, óra Az adatbázis ismerete

Az adatbázis fogalma Az adat és az információ közötti különbség Hogyan épül fel az adatbázis - táblák, rekordok, mezők Néhány nagy méretű adatbázis használata: pl. repülőjegyfoglalási rendszer, kormányzati rekordok, bankszámla adatok, kórházi beteg-adatok Az adatbázisban minden tábla csak egy egyedhez kapcsolódó adatot tartalmazhat A táblán minden mező csak egyfajta adatot tartalmazhat A mezőtartalom egy megfelelő adattípussal adható meg: pl. szöveg, szám, dátum/idő, igen/nem A mezőkhöz olyan mezőtulajdonságok tartoznak, mint: mezőméret, formátum és alapérték Az elsődleges kulcs fogalma


o l d a l | 157 Kategória

Leírás Az index fogalma és haszna a gyorsabb adatelérésben Az adattáblák közötti kapcsolat célja az adatismétlések minimalizálása A kapcsolat egy tábla egyedi mezője és egy másik tábla mezője közötti egyezés útján valósul meg A táblák közötti kapcsolatok érvényességének biztosítása A professzionális adatbázisokat szakemberek tervezik és készítik Az adatbevitelt, adatkarbantartást és az információ visszakeresését a felhasználó végzi A rendszergazda adhat hozzáférést egyes felhasználóknak bizonyos adatokhoz A rendszergazda felel azért, hogy visszaállítsa az adatokat esetleges hiba vagy összeomlás után

3-4, óra Alkalmazá sok

Adatbázis-kezelő alkalmazás megnyitása és bezárása Adatbázis megnyitása, bezárása. Új adatbázis létrehozása és elmentése egy meghajtó adott helyére A beépített eszköztár megjelenítése, elrejtése, a sáv minimalizálása és visszaállítása A Súgó funkcióinak használata Tábla, űrlap, lekérdezés és jelentés megnyitása, mentése, bezárása Tábla, űrlap, lekérdezés és jelentés nézetei közötti váltás Tábla, űrlap lekérdezés és jelentés törlése Navigálás rekordok között táblán, lekérdezésben, űrlapon Rekordok rendezése táblán, lekérdezésben, űrlapon, megjelenítése csökkenő, növekvő és szám szerinti sorrendben, csökkenő és növekvő ábécé rendben

5-6, óra Táblák

Rekordok hozzáadása és törlése a táblán Egy rekord adatának bevitele és módosítása Egy rekord adatának törlése Tábla létrehozása és elnevezése, mezők megadása adattípus szerint (pl. szöveg, szám, dátum/idő, igen/nem)



Leírás A mezőtulajdonságok meghatározása (pl.: mezőméret, számformátum, dátumformátum, alapérték) Egyszerű érvényességi szabály létrehozása számhoz, szöveghez, dátumhoz vagy időhöz és pénznemhez A mezőméret-tulajdonság és az adattípus megváltoztatásának következményei A mező, mint elsődleges kulcs definiálása Mezők indexelése megegyező adatok engedélyezésével, tiltásával Mező hozzáadása létező táblához Az oszlopszélesség megváltoztatása a táblában

7-8, óra Információ lekérdezés e

A keresés parancs használata egy meghatározott szó, szám vagy dátum megkeresésére egy mezőn belül Szűrő alkalmazása egy táblára vagy űrlapra Szűrő eltávolítása táblából vagy űrlapról A lekérdezést az adatok kivonatolására és elemzésére használjuk Meghatározott keresési feltételeket tartalmazó egytáblás lekérdezés létrehozása Meghatározott keresési feltételeket tartalmazó többtáblás lekérdezés létrehozása Feltételek hozzáadása egy lekérdezéshez az alábbi operátorok használatával: = (egyenlő) <> (nem egyenlő)< (kisebb mint), <= (kisebb vagy egyenlő)> (nagyobb mint), >= (nagyobb vagy egyenlő) Feltételek hozzáadása egy lekérdezéshez az alábbi logikai operátorok használatával: AND, OR, NOT Helyettesítő karakter alkalmazása a lekérdezésben: * vagy %, ? vagy _ Lekérdezés szerkesztése feltételek hozzáadásával, módosításával, törlésével Lekérdezés szerkesztése mezők hozzáadásával, törlésével, áthelyezésével, elrejtésével és felfedésével A lekérdezés futtatása

9-10, óra Objektum

Az űrlap adatmegjelenítési és karbantartási eszköze Űrlap létrehozása és elnevezése



Leírás

ok

Űrlap használata új rekordok beviteléhez Űrlap használata rekordok törléséhez Űrlap használata a rekordban lévő adatok hozzáadásához, módosításához, törléséhez Szöveg beírása és módosítása az űrlap fejléceiben és lábléceiben

11-12, óra A nyomtatott anyag

A jelentést arra használjuk, hogy a táblából vagy a lekérdezésből kiválasztott információt kinyomtassuk Táblán, lekérdezésen alapuló jelentés létrehozása és elmentése A címkék és az adatmezők elrendezésének megváltoztatása a jelentésben Meghatározott mezők megjelenítése egy csoportosított jelentésben a sum, minimum, maximum, average, count használatával, a megfelelő töréspontoknál Szöveg beírása és megváltoztatása a jelentés fejléceiben és lábléceiben Egy tábla rekordjainak, ill. a lekérdezés kimenetelének exportja táblázat, szöveg (.txt, .csv), XML formátumban a meghajtó megfelelő helyére A tábla, űrlap, lekérdezés kimenetének és a jelentés tájolásának (álló vagy fekvő) megváltoztatása. A papírméret megváltoztatása Egy oldal, kijelölt rekordok vagy egy egész tábla nyomtatása Az összes rekord nyomtatása és meghatározott oldalak nyomtatása az űrlap elrendezés használatával Egy lekérdezés eredményének nyomtatása Egy jelentés nyomtatási képének megtekintése

6. modul - Prezentáció A modul a prezentációkészítéshez szükséges ismereteket kéri számon. A sikeres vizsga követelményei: Tudni kell prezentációkat létrehozni és elmenteni különböző fájl formátumokban. A hatékonyság érdekében ismerni kell beépített funkciókat (pl. Súgó). Értelmezni kell tudni a különböző prezentációs nézeteket, tudni kell, mikor melyiket kell használni, ki kell tudni választani a különböző diaelrendezéseket és meg kell tudni szerkeszteni a diákat.


o l d a l | 160 A prezentációk szövegét be kell tudni vinni, szerkeszteni és formázni. Egyedi címeket is kell tudni alkalmazni. Képet, grafikát, rajzolt alakzatot kell tudni beszúrni, szerkeszteni. Különböző animálási és áttűnési effektusokat kell ismerni; a tartalmat ellenőrizni és javítani kell a nyomtatás, illetve. a diák bemutatása előtt. Kategória

Leírás

13-14, óra Az alkalmazás használata

A prezentációkészítő szoftver megnyitása és bezárása. Prezentáció megnyitása és bezárása Új prezentáció létrehozása az alapértelmezés szerinti sablon alapján A prezentáció elmentése a meghajtó meghatározott helyére. A prezentáció elmentése más néven A prezentáció elmentése más fájlformátumban: RTF (Rich Text Format), sablon, kép fájlformátum, vagy más verziószám formátumában Váltás megnyitott prezentációk között Az alkalmazás alapbeállításainak módosítása: felhasználónév, a prezentációk megnyitásához és elmentéséhez használt alapértelmezett könyvtár/mappa A Súgó funkcióinak használata A kicsinyítés/nagyítás (zoom) használata A beépített eszköztárak elrejtése és megjelenítése. Az eszköztár-sáv visszaállítása és minimalizálása

15-16, óra A prezentáció elkészítése

A prezentáció különböző nézetei: normál, diarendező, vázlat, diavetítő Megfelelő gyakorlat a diák címeinek használatában: minden diához más címet használni, hogy meg lehessen különböztetni őket a vázlat nézetben és navigálni lehessen köztük a diavetítés során Váltás a különböző prezentációs nézetek között: normál, diarendező, diavetítő Másik beépített diaelrendezés választása a diához Egy létező tervezősablon (design template) alkalmazása egy prezentációra Egy vagy több meghatározott dia, ill. az összes dia háttérszínének megváltoztatása Új dia létrehozása meghatározott diaelrendezéssel (Pl. címdia, szöveg és diagram, felsorolás, táblázat) Diák másolása és mozgatása prezentáción belül és két prezentáció között Diák törlése



Leírás Kép, grafika, rajzolt alakzat beszúrása a diamintába. Kép, grafika, rajzolt alakzat törlése a diamintából Szöveg bevitele a prezentáció egy diájának, ill. összes diájának lábjegyzetébe Automatikus diaszámozás, automatikusan frissülő dátum és automatikusan nem frissülő dátum beszúrása a prezentáció egy diájának, ill. összes diájának láblécébe

17-18, óra Szöveg

Megfelelő gyakorlat a diatartalom kialakításában: rövid, tömör kifejezések, felsorolások, számozott listák Szöveg bevitele helyőrzőbe normál vagy vázlat módban Szöveg szerkesztése a prezentációban Szövegek másolása, mozgatása egy prezentáción belül, ill. prezentációk között Szöveg törlése A visszavonás (undo) és ismétlés (redo) parancsok használata A szövegformázás megváltoztatása: betűméret és betűtípus Szövegformázás alkalmazása: vastag, dőlt, aláhúzott, árnyékolás Különböző színek alkalmazása szövegre Kisbetűs-nagybetűs írásmód közötti váltás a szövegben A dia szövegének igazítása balra, középre, jobbra a szövegkeretben Felsorolt szöveg behúzása, behúzás visszavonása Sorköz kiigazítása a felsorolt, számozott listák előtt és után Váltás a különböző normál felsorolás és számstílusok között Szöveg bevitele, szerkesztése Sorok, oszlopok teljes táblázat kijelölése Sorok és oszlopok beszúrása, törlése Oszlopszélesség, sormagasság módosítása

19-20, óra Diagramok

Adatok bevitele különféle beépített diagramok készítéséhez a prezentációban: oszlopdiagram, sávdiagram, vonaldiagram (grafikon) és kördiagram használatával



Leírás A diagram kijelölése A diagram típusának megváltoztatása A diagram címének hozzáadása, visszavonása, szerkesztése Adatcímkék hozzáadása a diagramhoz: érték/szám, százalék A diagram háttérszínének megváltoztatása Az oszlop, sáv, vonal (grafikonvonal), és a körcikk színének megváltoztatása a diagramon belül Szervezeti diagram létrehozása címkézett hierarchikus rendszerben. (Beépített szervezeti diagram használata) A szervezeti diagram hierarchikus struktúrájának megváltoztatása Főnök, kolléga és alárendelt hozzáadása és törlése a szervezeti diagramon belül

21-22, óra Grafikus objektumok

Grafikus objektum (kép, fotó, rajzobjektum) beillesztése a diára Rajzolt objektum kijelölése Diagram/grafikon és rajzolt objektum másolása, mozgatása egy prezentáción belül, ill. megnyitott prezentációk között Rajzolt objektumok, diagramok újraméretezése, törlése a prezentációban Rajzolt objektum elforgatása, tükrözése A rajzolt objektum igazítása a dián belül: balra, középre, jobbra, felülre és alulra Különféle rajzolt objektumok elhelyezése a dián: vonal, nyíl, tömbnyíl, téglalap, ellipszis, négyzet, kör Szöveg bevitele a szövegdobozba, tömbnyílba, téglalapba, ellipszisbe négyzetbe, körbe A rajzolt objektumok háttérszínének, a vonal színének, a vonal vastagságának és stílusának megváltoztatása A nyíl kezdő és végalakjának/stílusának megváltoztatása Árnyékolás alkalmazása rajzolt objektumra Rajzolt objektumok csoportosítása, kibontása a dián



Leírás

23-24, óra Nyomtatás előkészítése

Diák közti áttűnési hatások beállítása, törlése Előre definiált animációk hozzárendelése és törlése a különböző diaelemekhez Jegyzetek készítése az előadó számára A prezentáció megfelelő bemutatási formájának kiválasztása, például: írásvetítő, nyomtatott jegyzet, képernyőn való bemutatás Diák elrejtése és felfedése A prezentáció helyesírás-ellenőrzése és a szükséges változtatások elvégzése (pl. a helyesírási hibák kijavítása, az ismétlődő szavak törlése) A dia oldalbeállítása, a tájolás megváltoztatása álló vagy fekvő formátumra. A papírméret megváltoztatása A teljes prezentáció, meghatározott dia, vázlatok, jegyzetoldalak és a diák vázlatnézetének nyomtatása meghatározott példányszámban Diavetítés elkezdése első diától, aktuális diától A következő, előző, vagy adott diára navigálás a diavetítés alatt

7. modul - Internet és kommunikáció Az Internet és kommunikáció modul két részből áll. Az első részben (web-böngészés) a tanulónak számot kell adnia arról, ismeri az internet-használattal és a böngészséssel kapcsolatos alapfogalmakat. A sikeres vizsga követelményei: Tudni kell, mi az Internet és milyen fogalmak kapcsolhatók hozzá. Tisztában kell lenni az internet- használattal kapcsolatos biztonsági előírásokkal. Végre kell tudni hajtani mindennapi web-böngészéssel kapcsolatos feladatokat (pl. a böngésző beállításának megváltoztatását). Ki kell tudni tölteni és meg kell tudni jeleníteni web-űrlapokat és információt kell tudni keresni. El kell tudni menteni weboldalakat, fájlokat kell tudni letölteni a webről. Webtartalmat kell tudni dokumentumba másolni. A vizsga második részében (kommunikáció), az elektronikus levelezéssel (e-mail) kapcsolatos alapvető ismeretekről kell számot adni. Ismerni kell más üzenetfajtákat és tisztában kell lenni az e-mail-használattal kapcsolatos biztonsági előírásokat: Érteni kell, mi az e-mail és ismerni kell használatának előnyeit és hátrányait; ismerni kell más üzenetfajtákat is.


o l d a l | 164 Ismerni kell a hálózati etikettet és az e-mail használatával kapcsolatos biztonsági előírásokat. Tudni kell e-mailt létrehozni, a helyesírását ellenőrizni és elküldeni. Megválaszolni, továbbítani és nyomtatni e-mailt, kezelni a csatolt fájlokat. Tudni kell továbbá levelezőrendszer-szoftverrel dolgozni, az e-maileket rendszerezni és kezelni. 1. rész: Web-böngészés Kategória

Leírás

25-26, óra Az internet

Az Internet fogalma A világháló (www) fogalma Az internet-szolgáltató (ISP), egységes (információforrás meghatározó(URL), hiperhivatkozás (hyperlink) fogalmak meghatározása és értelmezése A webcím felépítése és szerkezete A web-böngésző fogalma és használata. Néhány web-böngésző megnevezése A keresőgép fogalma A védett webhely fogalma (https, zár szimbólum) A weboldalra vonatkozó digitális tanúsítvány fogalma A titkosítás fogalma A weboldalról való letöltés biztonsági kockázatai: vírusok, férgek, trójai faló, kémprogramok A rendszeresen frissített vírusirtó programok szerepe a biztonsági kockázatok csökkentésében A tűzfal fogalma. A tűzfal szerepe a számítógépbe való illetéktelen behatoláskor A hálózat biztosítása felhasználónévvel és jelszóval Az online tevékenységgel kapcsolatos kockázatok: személyes információk megadása véletlenül, megfélemlítés vagy zaklatás A szülői ellenőrzés lehetőségei: felügyelet, web- böngésző korlátozása, kontrol panel hozzáférés, számítógépes játékok korlátozása, számítógép használati idejének korlátozása

27-28, óra

A webböngésző alkalmazás megnyitása és bezárása



Leírás

Webböngésző használata

URL bevitele a címsorba és ugrás URL-re A weblap megjelenítése új ablakban, fülön A weblap letöltésének leállítása A weblap frissítése A Súgó funkcióinak használata A webböngésző kezdőlapjának beállítása Az előzmények listájának (History) törlése részben vagy egészben Előugró ablakok engedélyezése, blokkolása Cookie engedélyezése, blokkolása Ideiglenes internet fájlok / cache törlése Beépített eszköztár megjelenítése, elrejtése Egy hiperhivatkozás aktiválása Navigálás előre és vissza a korábban meglátogatott webhelyek között A böngésző alapértelmezés szerinti kezdőlapjára való ugrás A korábban meglátogatott URL-ek megjelenítése a címsor, előzmények használatával Egy weblap megjelölése (Bookmark), jelölés törlése Megjelölt weblap megjelenítése Új mappa létrehozása, törlése a jelölt weboldalak címének tárolására Weblap felvétele a jelölt oldalak tárolására szolgáló adott mappába

29-30, óra A web használata

Web-űrlap kitöltése szövegdoboz, kombinált lista, listaelem, jelölőnégyzet és választókapcsolók használatával Webes űrlap elküldése, beírt adatok törlése Adott keresőgép kiválasztása Adott információ keresése kulcsszó, kifejezés használatával Keresés finomítása speciális kereséssel: pontos kifejezés, szavak kizárása, dátum, fájlformátum alapján



Leírás Webes szótár, enciklopédia használata

31-32, óra Webes tartalom mentése, nyomtatás

Weblap elmentése a meghajtó egy adott helyére Fájlok letöltése weblapról a meghajtó egy adott helyére A weblap szövegének, képének és URL-jének másolása egy külön dokumentumba. Weblap előkészítése nyomtatáshoz: a weblap tájolásának megváltoztatása (álló vagy fekvő formátum). A papírméret, margók megváltoztatása Nyomtatási kép megtekintése A weblap nyomtatási beállításainak elvégzése, például: az egész weblap, meghatározott oldal(ak), a kijelölt szöveg nyomtatása, példányszám meghatározása

2. rész: Kommunikáció Kategória

Leírás

33-34, óra Elektronikus levelezés

Az e-mail fogalma és főbb funkciói A rövid szöveges üzenet (SMS) fogalma Az Internet Protokoll feletti beszédátvitel (VoIP) fogalma és haszna Az on-line (virtuális) közösségfogalmának ismerete (pl. közösségi hálózatok weboldalai, internet fórumok, chat szobák, online számítógépes játékok) A kéretlen, tisztességtelen levelek Az adathalászat fogalma és felismerése Annak veszélye, hogy a számítógépet megfertőzheti egy vírus, ha egy ismeretlen eredetű üzenetet, vagy ahhoz csatolt mellékletet nyitunk meg A digitális aláírás fogalma Az e-mail cím felépítése és szerkezete Az elektronikus levelezőrendszerek előnyei, (pl. kézbesítés gyorsasága, alacsony költségek, az e-mail postafiók elérhetősége különböző helyekről) Az internetes etikett (etikett fontossága (pl.: megfelelő leírás az e-mail üzenet tárgy mezőjében, az e-mail válasz tömörsége, a kimenő üzenetek helyesírás-ellenőrzése)



Leírás Fájlmellékletekkel kapcsolatos problémák: fájlméret limit, fájltípus (pl.exe) limit A további cím(ek)re (To) másolatként (Cc) és titkos másolatként (Bcc) mezők közötti különbség

35-36, óra Levelezés

A levelezőszoftver megnyitása és bezárása. E-mail megnyitása, bezárása Új üzenet létrehozása E-mail cím beírása további cím(ek)re másolatként (Cc) és titkos másolatként (Bcc) mezőkbe Cím beírása a tárgy mezőbe Szöveg másolása az üzenetbe egy másik forrásból Fájlmelléklet csatolása, eltávolítása Piszkozat mentése Helyesírás-ellenőrző eszköz használata és a helyesírási hibák kijavítása Az üzenet elküldése sürgős, ill. nem sürgős fontossági beállítással A válasz és a válasz mindenkinek funkció használata Üzenet továbbítása Fájlmelléklet elmentése egy meghajtó meghatározott helyére; fájl megnyitása Üzenet nyomtatási képének megtekintése, nyomtatási beállítások használata Beérkezett üzenetek listájához oszlopok felvétele, törlése: feladó, tárgy, érkezés dátuma Válasz beállítása az eredeti üzenet beszúrásával, vagy anélkül E-mail üzenet megjelölése jelölővel (flag). Jelölő törlése az üzenetből Üzenet megjelölése olvasottként, olvasatlanként Beépített eszköztár megjelenítése, elrejtése. Eszköztár-sáv visszaállítása, minimalizálása Súgó használata

37-38, óra

Üzenet keresése a feladó, a tárgy és az üzenet szövege alapján



Leírás

Üzenetek kezelése

Üzenetek szétválogatása név, dátum, küldő alapján Üzenet mappa létrehozása, törlése Üzenet mozgatása az üzenet mappába Üzenet törlése Törölt üzenet visszaállítása A Törölt elemek/kuka mappa kiürítése E-mail cím hozzáadása a címjegyzékhez. E-mail cím törlése a címjegyzékből Címjegyzék frissítése bejövő e-mailből Új címzett lista/csoport létrehozása, frissítése


KLEBELSBERG KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM OM Kaposvár, Álmos vezér u.1. Igazgató: dr. Giber Vilmos PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents