Mihalik Béla Vilmos BESZÁMOLÓ A KLEBELSBERG-ÖSZTÖNDÍJ KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL

Mihalik Béla Vilmos

BESZÁMOLÓ A KLEBELSBERG-ÖSZTÖNDÍJ KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL

1. A kutatás előzményei 2011-ben a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal végeztem kutatásokat, már akkor megkezdtem a most folytatott illetve részben befejezett vizsgálatokat. Ennek egyik fő iránya a Szentszék és a Habsburg-udvar diplomáciai kapcsolata volt XII. Ince pápa pontifikátusa idején (1691–1700), különös tekintettel a magyar vonatkozásokra. A szentszéki diplomáciai kutatások a 19. századra nyúlnak vissza, amikor a német történészek megkezdték a németországi nunciusok jelentéseinek feltárását, és forráskiadását. Magyar vonatkozásban kiemelendő Vanyó Tihamér regeszta-kiadása, amely az 1666 – 1683 közötti nunciusi jelentéseket adta közre. Két évvel ezelőtt 1691 – 1693. közötti időszakra tekintettem át, amely Francesco Tucci nunciatúrai auditor időszakát (1691 – 1692) és Sebastiano Antonio Tanara nuncius időszakának elejét (1692 – 1693) fedte le. Már ekkor világossá vált az előzetes feltételezés helyessége, hogy a diplomáciai kapcsolat magyar vonatkozásai túlnyomórészt a törökellenes visszafoglaló háború eseményeinek követésére szorítkoznak. Azonban emellett például a katolikus egyház erdélyi helyzetével, vagy a boszniai és zágrábi püspökök konfliktusával már ekkor több jelentés és államtitkársági válasz foglalkozott. A másik kutatási irány egy eddig a magyar történetírás számára lényegében ismeretlen intézményre, az Ospizio Apostolico dei Convertendire vonatkozott. Az 1673-ban alapított Ospizio dei Convertendi a világ minden tájáról Rómába érkező, katolizálni kívánó protestáns és ortodox hívők számára alapított zarándokház, ispotály volt. Itt készültek fel a katolikus hit felvételére. Az intézmény működését nagy alapossággal Ricarda Matheus, a római Német Történeti Intézet munkatársa tárta fel 2012 végén megjelent monográfiájában (Konversionen in Rom in der Frühen Neuzeit. Das Ospizio dei Convertendi 1673–1750). 2011-ben volt lehetőségem Ricarda Matheusszal emailben egyeztetni az akkor készülő munkájáról, ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy külön nem kíván foglalkozni a magyarokkal, hiszen általánosságban kívánta az intézmény történetét feltárni. Ekkor volt olyan szíves, és rendelkezésemre bocsátotta az 1673 – 1700 közötti időszak magyar konvertiták adatait. Ebbe azonban nem vette fel az egykori társországok (Erdély, Horvátország, Dalmácia) területéről érkezetteket. Így 2011-ben a regisztrumkötetekből kigyűjtöttem 1750-ig a magyar áttértek


adatait, illetve részben rájuk vonatkozó további dokumentumokat is feltártam. Az 1750. évet, mint határt indokolta akkor, hogy Matheus is addig, a szentévig kívánta monográfiája időszakát kiterjeszteni. 2. A kutatás új eredményei A nunciusi jelentések esetében sikerült a feltárt forrásokat 1696 végéig áttekinteni, ezzel teljes képet kaptam Tanara nuncius időszakáról, de 1696–ból már a következő pápai követ, Andrea Santacroce érsek működésének első hónapjait is feldolgoztam. A nunciusok jelentései mellett hasonló figyelmet fordítottam a szentszéki Államtitkárság válaszaira, amelyet szintén erre az időszakra vonatkozóan teljes terjedelmében át tudtam nézni. Az így nyert kép megerősíti azt a korábbi feltevést és eredményt, hogy a korszakban a magyar vonatkozásokat tekintve természetszerűleg a törökellenes felszabadító háború (1683–1699) eseményei élveztek prioritást. Itt azonban fontos kiemelni – ahogy az a tételes jegyzékből is kitűnik – hogy ezek a haditudósítások túlnyomórészt nem a jelentések között, hanem az úgynevezett hírlapokban kaptak helyet. A hírlapok írásképileg is elkülönülnek, általában csak a lap egyik hasábját töltötték ki. A hírlapok esetében is két nagyobb csoportot érdemes elkülöníteni. Elkülönítésüket az is indokolja, hogy a korszakban is külön kezelték őket. A nunciusi jelentések, hírlapokat, stb. heti rendszerességgel küldték meg Rómába, ezen iratok összessége volt az úgynevezett dispacci. Ehhez egy kis cédulán közölték, hogy ebben milyen irattípusok vannak és abból hány darab. Ezeket a kis cédulákat is bekötötték később az iratokkal együtt, és ezekről kiderül, hogy a két típusú híradást külön tartották számon. Az egyik volt a foglio d’avvisi, amely túlnyomórészt az udvari hírekről számolt be, de ez is tudósít a hadi eseményekről. Itt természetesen az udvari események között is találkozunk magyar vonatkozásokkal, így például a császárnéi udvartartásban egy Pálffy grófnő haláláról, Eszterházy Pál nádor két gyermekének esküvőjére, vagy épp egyik fia, Miklós Antal tinini püspök haláláról. A foglio d’avvisik általában rövidebbek, több apróbb hírről számolnak be. De olyan, a központi kormányzat történetét is érintő kérdés is felmerült ezekben a tudósításokban, mint Kollonics Lipót győri püspök és kalocsai érsek Udvari Kamara elnöki posztjáról való távozása, és a hivatal betöltésének a kérdése. A hírlapok másik típusa a foglio, amely hasonlóan csak egyhasábos írásképű, ám hosszabb, és míg a foglio d’avvisi több apróbb, színes hírt közöl, addig a foglio egy témára koncentrál és arról közöl hosszabb híradást. Így például ritka az, hogy egy, ugyanazon foglioban essen szó a magyar hadszíntér és a franciákkal szemben nyíló frontok eseményeiről (de persze


előfordulhat némely esetben, főleg, ha esetleg tábornokok áthelyezéséről szó, vagy a hadi időszak végeztével már nincs annyi közlésre érdemes hír). A foglio szinte kizárólag hadi jelentéseket tartalmaz, egy hadszíntér eseményeit. Ez alól egy kivételt találtam, 1696-ban foglioként értelmezhető egy témára vonatkozó híradásban közöltek híreket a tinini címzetes püspökség miatt kialakult velencei-Habsburg kegyúri vitában. A haditudósítások is olyan értelemben hasonlítottak az udvari híreket közlő foglio d’avvisire, hogy a hadszíntér több apróbb, akár színes, érdekesebb eseményét is közölték. Ezeket a híreket különböző hírforrásokból szedték össze. Nemcsak az udvarba beérkező híreket használta fel a nunciatúra a foglio összeállításakor, hanem úgy tűnik, hogy a tábornokokkal, vagy más tisztekkel gyakorta közvetlenül is kapcsolatban állhattak. Itt elsősorban az itáliai származású tisztekre gondolhatunk, hisz 1695-ben a hetényi csata után Veterani tábornok sorsa, a szintén itáliai Alessandro Conti gróf rabsága vagy Davia márki, a kölni nuncius unokaöccsének tatár fogsága több tudósításban is előkerül. Azt is fontos megjegyezni, hogy a foglio és foglio d’avvisiben szereplő hadi események természetesen megegyeznek, de nem szószerinti átvételek, és hol egyik, hol másik közöl plusz információt, vagy a másikban nem szereplő hadi eseményt. Épp ezért – bár sok az átfedés – érdemesnek találtam mindkét típus vizsgálatát. Volt egy harmadik típusú hírlap, amely nyomtatott volt, ez volt a foglio aggiunto all’ordinario, vagyis a rendszeres, nyilvános szerkesztett hírek. A dispaccihoz mellékelt cédula-jegyzékek ezeket stampatinak, vagyis nyomtatványoknak nevezték. A korabeli Európa legfontosabb központjaiból, udvaraiból (Bécs, Hága, Varsó szinte állandóan szerepelt) származó jelentéseket, híreket adták közre. Lényegében ezeket tekinthetjük a mai újságok előzményeinek. Többségében persze a Bécsből szerkesztett hírekben olyan adatok szerepeltek, amelyeket a foglio vagy a foglio d’avvisi már részletesebben közölt. A kéziratos hírlapok ezért sokkal inkább belső használatra készültek. Ráadásul a nyomtatott hírek hosszabb-rövidebb időszakokra hiányozhattak is. 1695. szeptember 17-e után például nincsenek bekötve a stampati, majd csak 1696 februárjában találunk ismét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem is voltak nyomtatványok! A dispaccihoz mellékelt iratlisták ugyanis rendszeresen megemlítik a beküldött stamptit és számukat. A nyomtatott hírek közül ki kell emelni az 1695. január 1-jeit, amelyet azonban később az 1694. évi utolsó, december 25-i dispaccival együtt kötöttek be. Ugyanis ez a nyomtatott hírlap részletesen közreadja Gyula kapitulációjának pontjait, amelyet viszont sem a foglio, sem a foglio d’avvisi nem ismertetett. Ennek ellenére azonban a jelentős tematikai átfedések és a rendszertelen beküldés miatt a nyomtatott hírlapok tételes feldolgozásától eltekintettem.


A híradások mellett természetesen a legfontosabbak a nuncius levelei, jelentései voltak (lettere). Átlagosan egy dispaccioban 8-9 jelentés, levél kapott helyet. Ezek szigorú formai követelményeknek megfelelő jelentések voltak. Csak és kizárólag egy ügyről szólhattak, a bíboros-államtitkárnak címezték, keltezték és a nuncius sajátkezűleg írta alá (a hírlapok természetesen nem tartalmaztak címzést és aláírást sem.) A levelek szólnak azokról az államügyekről, diplomáciai kérdésekről, egyházpolitikai fejleményekről, amelyekben a nuncius választ, további tájékoztatást és útmutatást várt a szentszéki Államtitkárságtól (Segretaria di Stato). Az Államtitkárság sohasem reflektált a nunciusnak a hírlapokban közölt hadi eseményekre. Ilyen jellegű válaszleveleket csak és kizárólag akkor találunk, amikor maga a nuncius is nem hírlapban, hanem saját kezűleg aláírt levélben tudósított hadi eseményekről. Ilyen volt a fentebb már említett, néhány kiemelt ügy, például Veterani tábornok felől való jelentések, hogy életben van-e vagy elesett a hetényi csatában. A nuncius és persze az Államtitkárság is természetszerűleg foglalkozott a kölni nuncius unokaöccsének, Davia márkinak tatár fogságba történt eséséről. Ezenkívül 1696. augusztusában már Santacroce nuncius többször nemcsak hírlapot küldött, hanem külön jelentésben is részletesen beszámolt Temesvár ostromáról. Ezekre a jelentésekre azonban nem érkezett érdemi válasz Rómából, leginkább szóbeli támogatás, buzdítás található a válaszlevelekben. Három olyan nagyobb, magyar vonatkozású ügyet említhetünk ebből az időszakból, amelyek több jelentésben is előkerülnek, hosszabb időn keresztül foglalkoztatták a pápai diplomáciát. Az egyik a lengyel-Habsburg konfliktus volt a Lengyelországnak elzálogosított tizenhárom szepesi város miatt. Ez természetesen nem az 1690-es évek sajátossága volt, a Vanyó Tihamér által regesztákban közölt 1666–1683 közötti nuncius jelentésekben is találkozunk hasonló konfliktussal a lengyel korona és a Habsburgok között. Az 1690-es évek elején a keresztény csapatok beszállásolása és a szepesi városoktól igényelt katonai pénzügyi hozzájárulás beszedése okozott komolyabb nézeteltérést. A konfliktus azért is keltett komolyabb riadalmat Rómában, hisz a törökellenes Szent Liga két vezető államának ellentétéről volt szó. Így nemcsak a bécsi nuncius, hanem a varsói is bekapcsolódott a közvetítésbe. (E helyzet sajátossága, hogy Tanara bécsi nuncius partnere ebben utóda volt, Andrea Santacroce, aki Varsóból került majd Bécsbe 1696-ban) Ez kiderül azokból a mellékletekből, amely a nunciatúra és a Szentszék közötti levélváltásban fennmaradt, és varsói leveleket is hoznak. A helyzet azért is különösen érdekes magyar szempontból, mert amikor már elsimulni látszott az ügy, akkor a Magyar Kancellária adott ki egy olyan utasítást, amely mégis elrendelte volna a szepességi katonai adó behajtását, ez viszont ismét felborzolta a kedélyeket és újabb hetek munkáját, fáradozását jelentette a diplomaták számára.


A másik ilyen ügy a boszniai és a zágrábi püspök joghatósági ellentéte volt. Ez sem volt új keletű konfliktus, lényegében a 17. század közepétől datálható, az 1690-es években lényegében ennek az ellentétnek az utolsó szakasza zajlott. A boszniai püspök és a zágrábi püspök lényegében a Pozsega körüli szlavóniai plébániák hovatartozásán vitatkozott össze még 1692 őszén, amely 1693-ban eszkalálódott. A korábbi kutatásaim során már kiderült, hogy a zágrábi káptalan egyik tagja, Babich János kanonok elnyerte a kutyevói apáti címet, és annak plébániáját és jövedelmeit is magának vindikálta, ez azonban sértette a boszniai püspök joghatóságát. A konfliktusba belekeveredett a Magyar Kamara alá tartozó csáktornyai kamarai adminisztráció, mivel ennek egyik tisztviselője, Nagy György is szemet vetett a szlavóniai plébániák jövedelmeire. A dézsmakérdés miatt azonban a kamarai szervezet élén álló Udvari Kamara akkori főinspektorának, Kollonics Lipót kalocsai érseknek, győri püspöknek is meg kellett nyilvánulnia. Ez azért okozott bonyodalmat, mert Kollonics Lipót bíboros mint kalocsai érsek a két veszekedő püspök metropolitája volt, tehát lényegében neki kellett volna elegyengetni a konfliktust, miközben mint az Udvari Kamara vezetője, maga is részesévé vált a boszniai püspök és a kamarai adminisztráció ellentétének. Ebben az ügyben még a korábbi kutatás során kiderült, hogy több levelet az Államtitkársághoz való beérkezés után a szentszéki adminisztráción belül áthelyeztek a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (Propaganda Fide). Emiatt kezdtem meg a boszniai püspök konfliktusának feltárását a Propaganda Fide levéltárának állagaiban is. Itt derült ki, hogy a konfliktus gyökerei ekkor már több évtizedre nyúltak vissza. Emellett az ügyben jól kitapinthatóvá vált a nunciusok fontos közvetítői szerepén túl a szentszéki adminisztráció működése is, az egyes kongregációk közötti ügymenet, amelyet lényegében az Államtitkárság, a Segretaria di Stato irányított, hisz a nunciusok jelentései hozzájuk érkeztek be. Bár az 1696 utáni nunciusi jelentéseket még nem sikerült feltárni, a Propaganda Fide levéltárából a konfliktusra vonatkozó iratokat egészen a 18. század elejéig átnéztem, így az esetleges későbbi kutatások során a nunciusi jelentések vizsgálatához ez jelenthet újabb támpontot. A harmadik nagyobb ügy, pontosabb ügycsoport a püspöki kinevezések kérdése volt. Ezek egy része röviden szerepelt csak, hiszen a nunciusi jelentés a királyi kinevezés rövid közlésére szorítkozott, valamint jelezte az ilyenkor szokásos püspöki processus eljárásának megkezdését. Ilyen volt Telekessy István csanádi püspöki kinevezése 1696-ban. Voltak azonban bonyolultabb kérdések is. Széchényi György esztergomi érsek halála után utóda Kollonics Lipót lett. Esetében az érdekesség az, hogy az érseki székben bekövetkező változásról nem csak a nunciusi jelentések, hanem a foglio d’avvisi is megemlékezik, hisz néhány héten keresztül rendre felmerül a várható kinevezés, és Kollonics egyre biztosabb


helyzete. Kollonicsnak az esztergomi érseki székbe történő emelkedésével azonban a kalocsai érseki és a győri püspöki szék is megüresedett. A Kalocsára kinevezett Széchényi Pál veszprémi püspök esete azért volt kérdéses, mert szerették volna megtartani számára a veszprémi egyházmegye adminisztrációját is, ahogy az Kollonics esetében is működött a győri püspökséggel. A győri püspöki székbe Keresztély Ágost szász herceg került, az ő ügye, processusa hónapokon át visszatérő téma volt. Itt az egyik fő kérdés életkora volt, mivel úgy tűnt, még nem érte el a püspöki szék betöltéséhez szükséges életkort. A győri püspök személye és a nunciatúrán végzendő püspöki processus egyik kulcskérdése volt az 1696. évi szentszéki-Habsburg udvari diplomáciai csatornának. Hasonló érdeklődés övezte az új erdélyi püspök, Illyés András személyét. A székely származású pozsonyi kanonokot abban a reményben nevezték ki a püspöki székbe, hogy vele végre tartósan és megerősödve visszatérhet Erdélybe a katolikus egyház. Ezt a nuncius jelentéseiben többször is kihangsúlyozta, és Szentszék is nagyobb figyelmet fordított az erdélyi püspöki kinevezésre. A probléma azonban azzal volt, hogy I. Lipót milyen jogon nevezett ki erdélyi püspököt. Az udvar természetesen azzal érvelt, hogy I. Lipót mint erdélyi fejedelem nevezte ki Illyést püspökké. A másik felmerülő kérdés azonban a tulajdonképpen egy évszázada száműzött erdélyi püspökség stabilizálásának kérdése volt, hisz ha Illyés vissza is tért volna Erdélybe, miből tarthatta volna fent magát. Emiatt több jelentés is foglalkozott azzal, hogy Kollonics Lipót már mint esztergomi érsek javasolta, hogy Illyés pénzügyi helyzetének stabilizálására egy megfelelő javadalmat biztosító apáti címet biztosítsanak számára. Az erdélyi püspöki kinevezés kérdése azért is fontos és még további kérdéseket feszegető téma, mert 1690 után a Habsburg-uralom alá kerülő Erdélyben a római katolikus egyház helyzete ekkor még bizonytalan volt, a Szentszék tehát értelemszerűen nagyobb figyelmet szentelt a kérdésnek. Természetesen kisebb ügyek is előkerültek a jelentésekben, az egyik ilyen volt Otrokócsi Fóris Ferenc katolizálása. Otrokócsi ugyanis református lelkész volt, és még az 1670-es években a gályarabper idején őt is lefogták, és egyike lett a gályarabságra ítélteknek. Római útjának és kérvényeinek történetét már Galla Ferenc feldolgozta a Propaganda Fide levéltárában található források alapján (Otrokócsi Fóris Ferenc gályarab Rómában, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1998/1-2.), újabban pedig Knapp Éva foglalkozott a kérdéssel (Ismeretlen források Otrokocsi Foris Ferenc katolizálásának kérdéséhez, Magyar Könyvszemle 122. (2006)). Azonban a nunciusi jelentések ehhez újabb adalékot adnak, hisz itt is megtaláljuk annak bizonyítékát, hogy Otrokócsi elvitte Rómába egyik művét, az Examen Reformationis Lutheri et sociorum c. könyvet. E műve azért jelentős, mert ebben mutatja be azt a lelki átalakulást, amelynek végén elhagyta református hitét és katolikus hitre tért. A


nuncius beszámolt Otrokócsi római úti szándékáról, és itt találjuk meg mellékletben az esztergomi káptalan ajánlólevelét is az egykori prédikátor számára. Összesen három jelentés foglalkozik Otrokócsi Fóris Ferenccel, ebből kettőt már Ines Peper is felhasznált a bécsi udvar környezetében történt katolizálásokról szóló monográfiájában (Konversionen im Umkreis des Wiener Hofes um 1700), a harmadikat azonban ő sem említi. Mindezek tehát teljesen új és a magyar történetírásban ismeretlen adatok a magyar művelődés- és egyháztörténet egyik ismert 17. század végi alakjáról! Otrokócsi Fóris személye részben át is vezet római kutatásaim másik nagy témájához az Ospizio Apostolico dei Convertendi magyar vonatkozásaihoz. A katolizálni kívánó protestánsok részére alapított ispotály magyar zarándokainak névsorát az idei kutatás során 1751–1894 között vizsgáltam és gyűjtöttem össze. Összesen 124 főre találtam ebből az időszakból adatot, amely a korábbi kutatás során feltárt 1673–1751 közötti időszak eredményeivel együtt már közel 460 személyt jelent. A magyar történetírásban mindeddig teljesen ismeretlen intézményben tehát jelentős magyarországi protestáns zarándoktömeg fordult meg a 220 év alatt. 1751 után számuk ugyan jelentősen csökkent, de mindenképpen egy olyan nagyságú mintát jelent ez a közel félezer személy, amely önálló vizsgálatra is teljesen alkalmas. A regisztrumkötetbe bejegyezték a konvertita nevét, származási helyét (város, megye, tartomány), nemzetiségét, életkorát, foglalkozását, érkezése idejét, korábbi vallását, a protestáns/ortodox hit megtagadásának napját, a bérmálkozás és a távozás napját. A nemzetiségnél megkülönböztették az erdélyit és a magyart, de az „ungaro” alá soroltak be minden magyarországit, legyen az magyar, német, szlovák, stb. A konvertiták általában egy hónapot maradtak a házban, ezalatt felkészítették őket a katolikus hit felvételére, megismertették őket a katolikus hit legfőbb tanításaival. A hitoktatás részét képezte a különféle alapítványok, ispotályok látogatása, Róma hét főtemplomának megismerése is. Így betekintést nyerhettek a barokk, majd a 19. századi Róma mindennapjaiba is. Azonban ahhoz, hogy ezekről a magyarországi konvertitákról többet megtudjunk, nem volt elég a regisztrumkötetek feltárása. Már két évvel korábbi kutatásaim során is feltártam olyan iratanyagot, amelyben azt jegyezték le, hogy az egyes személyek milyen okból, motivációból kifolyólag döntöttek a katolizálás mellett és milyen életút során érkeztek végül Rómába. A 18. század elejéig az egyik legtöbbször visszatérő elem a török fogságból való szabadulás miatt tett ígéret. Sajnos az ilyen jellegű források a későbbiekben fokozatosan megszűnnek, azonban bizonyos esetekben sejthető a háttértörténet. Így például 1814 után volt egy újabb nagy hullám az áttérések számában. Ez annak tudható be, hogy 1814-ben a Rómába visszatérő,


Napóleon által elhurcolt VII. Pius pápát a Radetzky-huszárok magyar százada kísérte. A következő években rendre feltűnő magyarok szinte kivétel nélkül „pápai katonák”. A köztörténet így magyarázza meg, hogy egy erdélyi kis településről származó fiatalember hogy keveredik az 1820-as években Rómába és tér katolikus hitre ott. Míg a 18. század végén és a 19. század elején tehát már nehezebb arra a kérdésre válaszolni, miért kerültek ezek a magyarországi személyek Rómába és az Ospizio dei Convertendibe, addig arra még van forrás, hogy az általában egy hónapos ott tartózkodás után mi történt velük, ha Rómában maradtak. Az átvizsgált kérvényekben ugyanis akár olyan személyek is előbukkannak, akik már több évvel korábban katolizáltak, ám igyekeztek Rómában letelepedni, viszont ha bajba kerültek, még mindig számíthattak az egykori befogadó intézmény segítségére. Találtam arra is példát, hogy egy magyarországi protestáns nő az intézményből választott magának párt, és közös, új hazájukba való távozáshoz kérték az Ospizio pénzügyi segítségét. Ezért a lelki és materiális támogatásért persze sokan hálásak voltak, és ezt valamilyen módon igyekeztek is kifejezni az ispotály és annak vezetői irányába. Ezért született Thuránszky Tamás Antal latin köszönőverse, amely szintén fennmaradt a kísérőlevéllel együtt a vonatkozó iratanyagban. Thuránszky a magyar irodalomtörténet által is jegyzett személy, Szinnyei lexikonában is találkozunk nevével. Korábban mint pozsonyi protestáns tanító néhány lelkiségi munkát adott ki, majd katolizálása után született ez a latin köszönővers, amely eddig ismeretlen volt. Ilyen szempontból személye – bár korántsem volt olyan jelentős és ismert – valamennyire Otrokocsi életútjával is párhuzamba állítható. Az Ospizio iratanyagából is kiderült, hogy a konvertiták a Szent Inkvizíció előtt tagadták meg protestáns, ortodox hitüket és tették le a katolikus hitvallást. A Szent Hivatal utódjának, a Hittani Kongregáció Levéltárában a Decreta sorozatban sikerült néhány magyar konvertitára vonatkozó döntést találni. Emellett a konvertiták által adott reverzálisok és hitlevelek egy része is fennmaradt a 17. század végéről, ezekben is sikerült három magyarországi áttértre vonatkozó iratot találni. Ezek azért jelentősek, mert ezekből is kiderül, hogy milyen indokkal, okkal választották a katolikus hitre történő áttérést. Szintén a Szent Hivatal foglalkozott a hittani kérdésekkel, így például a keresztség szentségével kapcsolatban felmerült kérdésekkel. A 19. századból két olyan beadványt találtam, amely az Ospizióban protestáns hitét megtagadó személyek keresztségükkel kapcsolatos problémáját vizsgálta. Ugyancsak a Hittani Kongregáció Levéltárában őrzik az Ospizio előzményének tekinthető, a konvertitákkal foglalkozó szentszéki kongregáció iratanyagát. Ennek jegyzőkönyveiben és dokumentumai


között két magyart találtam, beadványuk mellett a kongregáció bíborosainak döntését és a kiutalt támogatás összegére vonatkozó bejegyzést. Mindezeknek az iratoknak a feltárásával tehát egy olyan réteg római jelenlétének megragadása vált lehetővé, amely eddig kevésbé volt vizsgált. A Rómában katolizáló, magyarországi konvertiták többsége az alsóbb társadalmi, nem privilegizált rétegekből származott, szabad királyi városi, mezővárosi polgárok, de még kisebb településekről érkezők is megtalálhatóak. Rómában tanuló főpapjaink, egyházi személyeink, az oda zarándokló magyar arisztokraták mellett tehát egy újabb réteg „arca” válik láthatóvá az Ospizio anyagának feltárása révén. 3. A kutatott levéltárakra, intézményekre vonatkozó megjegyzések A legfőbb forrásbázisomat a Vatikáni Titkos Levéltár jelentette. Bár sajnos az intézmény immár három teljes hónapon át zárva tart (július 1. – szeptember 1.) a korábbi két hónappal szemben, a nyitottsága sok hazai levéltár számára is példaértékű lehetne. A hatalmas iratanyag egy része azonban jelenleg is rendezés alatt áll, illetve nehézséget jelent, hogy bizonyos kongregációk levéltárai ma is hozzáférhetetlenek még. A Levéltár csak doktori hallgatótól felfelé fogad ugyan kutatókat, de az ott megnyíló kutatási lehetőségek és körülmények magas színvonalúak. Ugyanez mondható el a Vatikáni Apostoli Könyvtárra is, ahol szakirodalmi ismereteimet bővítettem. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy sajnos a doktori fokozattal még nem rendelkező kutatók (doktori hallgatók és doktorjelöltek) csak június közepéig használhatják a könyvtárat, noha az intézmény július közepétől zár csak be nyári szünetre. Mind a Vatikáni Levéltárba, mind a Könyvtárba szükséges beiratkozáshoz egyetemi diploma másolata, ajánló intézmény (Római Magyar Akadémia, egyetem, vagy tudományos kutatóintézet), illetve első beiratkozás alkalmával két igazolványkép és egy adatlap kitöltése. Az első kutatás alkalmával szükséges az útlevél és/vagy személyi igazolvány is, mivel csak azzal lehetséges belépni Vatikán Állam területére. A későbbiekben elegendő a kutatókártya felmutatása is. A Könyvtár délután háromnegyed 6-ig kutatható. A Levéltár 13 órakor zár be, délutáni kutatás csak külön engedéllyel lehetséges. A levéltári kutatásban nagy átgondoltság szükséges, ugyanis csak napi háromszori anyagkikérésre (1-1 kötet) van lehetőség. Szintén kiváló könyvállománnyal rendelkezik az Amerikai Akadémia könyvtára, ahová szintén egy-egy alkalommal szakirodalom-gyűjtés céljából mentem. Előzetes bejelentkezés után, egy adatlap – akár online – kitöltésével könnyen be lehet iratkozni, az intézmény működéséről és használati lehetőségeiről a munkatársak alapos és kedves tájékoztatást adnak.


A Propaganda Fide levéltára rendkívül nyitott és kutatóbarát. A beiratkozáshoz lényegében egy adatlap kitöltése szükséges, de a biztonság kedvéért ide is ajánlatos egy diplomafénymásolattal

és

ajánlással

érkezni.

A

levéltár

kutatóterme

ugyanakkor

kis

befogadóképességű, de a viszonylag hosszú nyitva tartás miatt (délután fél 6-ig) ritka a teljes telítettség. A Hittani Kongregáció Levéltára kissé nehezebben megközelíthető, elérhetőségei (telefon, email) is nehezen megszerezhetőek, de munkatársai rendkívül kedvesek. Már a bejelentkezéshez ajánlatos a Római Magyar Akadémia segítségét kérni, és külön időpontot kell egyeztetni. A beiratkozáshoz szükséges a diplomamásolat, két igazolványkép, valamint egy írásos ajánlás. Mivel csupán 12 férőhely van a kutatószobában, így mindig előre kell egyeztetni az időpontot. Naponta négy időpontban hoznak ki levéltári anyagot. 4. A kutatási eredmények hasznosítása és további lehetőségek A Sebastiano Antonio Tanara idejéből való, az Államtitkársághoz beérkezett nunciusi jelentések teljeskörű feltárása egy jól körülhatárolható időszak diplomáciatörténeti vizsgálatát teszi lehetővé. A teljes szövegű forráskiadást nem tartom azonban hasznosnak, mert sok esetben csak egy-egy bekezdés vonatkozik magyar ügyre, és a kiragadott jelentések, hírlapok a kontextus nélkül elvesztik jelentésüket. Ezért inkább a hadi tudósítások és a jelentések fentebb

jelzett

kérdésköreinek

külön-külön

történő

feldolgozását

tartom

először

célravezetőnek kisebb tanulmányokban. A későbbi kutatások alkalmával azonban jó lenne Andrea Santacroce nuncius időszakát (1696–1700) is feltárni, ami már egy teljes, pápai pontifikátus idejét lefedné (XII. Ince 1691–1700). Az itt előforduló egyes ügyeket, ahogy az idei kutatóút során a boszniai püspök ügyében megtettem, azonban tovább kellene vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy a többi kongregáció elérhető iratanyagában is meg kellene vizsgálni a nunciusi jelentésekben felmerülő kérdéseket, így például az egyes püspökkinevezések ügyét a Konzisztoriális Kongregáció actáiban (Arch. Concist., Congr. Concist. Acta). Emellett szükséges lenne az itthoni iratanyag (pl. kamarai adminisztráció), illetve a bécsi források (a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatsabteilung, Rom állagában a római császári követi jelentések) feltárása, összevetése az egyes felmerülő ügyekkel. Így hosszabb távon egy alapos, több oldalról körüljárt diplomáciatörténeti, a szentszéki-magyar kapcsolatokat újabb oldalról bemutató monográfia is körvonalazható. Az Ospizio dei Convertendi kutatását lényegében lezártnak tekintem. A korábbi, valamint az idén összegyűjtött források, és az Inkvizíció levéltárából előkerült iratok alapján egy mikrotörténeti szempontú kismonográfia megírása is lehetségessé vált. Maga a kérdéskör,


vagyis a konvertiták sorsa azonban rendkívül izgalmas, és további kutatásokra serkentő. Akár Ricarda Matheus, akár Ines Peper kutatásait szem előtt tartva, érdemes lenne a hazai, egyes egyházmegyék gyakorlatát megvizsgálni a konvertitákkal kapcsolatban. Az egri püspökségre vonatkozó vizsgálataim során pl. külön konvertiták részére alapított alapítványra is találtam forrásokat. Ez a római kutatásokhoz a későbbiekben egy alapos és újszerű hazai kontextust adna.

Budapest, 2013. szeptember 26.



JELENTÉS A HUNGARIKAFELTÁRÁSRÓL I. KUTATÁS ADATAI 1. Kutató neve: munkahelye (név, cím): munkaköre, beosztása: elérhetősége:

Mihalik Béla Vilmos MTA BTK TTI; Jezsuita Levéltár Tudományos segédmunkatárs; levéltárvezető [email protected]; 06-30-481-0361

2. Kutatás címe (kutatási téma):

Magyarok az Ospizio dei Convertendiben; Magyar vonatkozások a bécsi nunciusi jelentésekben XII. Ince pápa (1691–1700) idején

időpontja: helyszíne (ország, város): 3. Feltárás támogatója NKA-pályázat Klebelsberg Kunó Ösztöndíj egyéb, éspedig: 4. MNL iktatószám 5. Megjegyzések

6. Csatolmányok

2013.04.30 – 2013.06.30. Olaszország, Róma  X  a) A jelentést elektronikus formában (doc, docx, pdf) kérjük beküldeni. b) A pdf-formátum kétrétegű (szövegében keresést biztosító) és ne képi jellegű legyen. c) Ha további anyagokat (jegyzékekről, képekről stb.) kíván csatolni a beszámolóhoz, akkor kérjük, hogy azokat a 6. pontban sorolja fel, és ugyancsak elektronikus formában küldje be. 5 MB-nál nagyobb csatolmányt az MNL rendszere nem enged át, ezért kérjük, hogy nagyméretű csatolmány esetén megfelelő szolgáltatóval (pl. mammutmail, ToldACuccot) juttassa el az anyagot a [email protected] címre d) Ha más módon nem tudja a csatolmányokat eljuttatni, akkor elektronikus hordozón küldje el a levéltár címére: Magyar Nemzeti Levéltár, 1250 Budapest, Pf. 3.


II. FELTÁRÁS EREDMÉNYEI 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio Segreto Vaticano neve (magyarul): Vatikáni Titkos Levéltár 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek

eredeti magyar eredeti

Ospizio Apostolico dei Convertendi

Fond (Állag) Alsóbb szintek

magyar eredeti magyar

ASV, Ospizio Convertendi

Konvertiták apostoli ispotálya Ospiti ricevuti, elemosine e attestati diversi Zarándokok számlái, alamizsnái és különböző tanúsítványai

eredeti magyar

3. A levéltári fond/állag leírása a) összefoglaló adatok Év(kör): Terjedelem:

Terjedelem (raktári egység szám): Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma

A teljes fond/állag 1656–1797, 1835–1894 A publikált levéltári jegyzék (ld. 4/b) nem közöl erre vonatkozó információt 34 db raktári egység, kötet és csomó vegyesen

Filmezésre javasolt iratok

Nr. 7. (teljes kötet, ff. 251) Nr. 36. ff. 20r – 23v Kb. 510 felvétel (regisztrum, Thuránszky-vers)

b) Az fond/állag rövid leírása: Az 1673-ban alapított Ospizio Apostolico dei Convertendi intézményébe érkező katolizálni vágyó protestáns zarándokok által benyújtott kérvények, tanúsítványok, a részükre kiadott alamizsna, pénzbeli és természetbeli támogatások bizonylatai. Itt került elhelyezésre a zarándokház regiszterének két kötete is. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): Az anyag középszinten rendezett, az eredeti rendet követi. A publikált levéltári raktári jegyzék (ld. 4/b pont) közli az eredeti jelzeteket is. Az egyes kötetek és csomók az irattípusok rendjében váltakoznak. Egyes raktári egységeken belül a paginálatlan iratok között az azonosítás nehéz, csupán a név alapján lehetséges az azonosítás. Ezeket a személyneveket az alábbiakban jelzem a kötetek rendjében.


d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Nr. 7. – Registro de Convertendi alla S. Fede, ricevuti da fratelli della Congregazione instituita sopra l’Ospizio de novelli fedeli A zarándokházba érkezők regisztruma (kötet, 1715 – 1884). A Klebelsberg-ösztöndíj ideje alatt 1751-től néztem át a kötetet 1884-ig (az 1751 előttieket 2011-ben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj keretében néztem át). Alább évek szerint közlöm az előforduló magyarok (ezalatt a Magyar Királyság és társországai területéről érkezett személyeket értem) számát: 1751 1752 1753 1754 1755 1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767 1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776-1778 1779 1780-1784 1785 1786 1787 1788 1789 1790-1792 1793 1794 1795 1796

8 2 6 1 0 2 1 0 0 1 0 1 0 2 0 1 1 4 1 0 1 1 1 0 1 0 3 0 1 1 1 0 3 0 1 1 2 5

1797 1798-1803 1804 1805 1806 1807 1808 1809 1810 1811-1813 1814 1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827-1837 1838 1839-1843 1844 1845-1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873-1884 1885 1886-1894 Summa

4 0 3 0 2 3 1 1 1 0 3 4 5 1 1 0 1 15 1 11 3 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 2 0 1 0 124 fő

Magyarok fordulnak elő az alábbi folioszámozott oldalakon (1751 u. évek): ff. 139v – 146r; 147v – 149r; 152v – 153r; 154v – 155r; 162v – 163r; 164v – 168r; 171v – 172r; 176v – 177r; 179v – 181r; 183v – 187r; 191v – 208r; 209v – 211r; 218v – 219r; 224v – 225r; 239v – 245r; 248v – 249r.


Nr. 22. – Ospizio de Convertendi. Memoriali d’ospiti e persone diverse. Filza seconda (1694 – 1721) Nem paginált, nem sorszámozott iratgyűjtemény. A magyar vonatkozású azonosítás egyedül a nevek alapján volt végezhető a regisztrumkötettel egybevetve. Az alábbiakban a nevek szerint közlöm az egyes iratokat. A nevek után röviden közlöm a szármázási helyet az iratban szereplő névalakban, és azonosíthatóság esetén a település mai nevét. - Andrea Kestner és Maria Elisabetha Belock (Ottwarhel/Udvarhely) kérvénye - Giovanni Ernesto Ziegler (Cronstad/Brassó) kérvénye - Henrico Cusman (sziléziai) Buda alatt harcolt katona két kérvénye Nr. 23. - Ospizio de Convertendi. Memoriali d’ospiti e d’elemosine dall’anno 1744 a tutto l’anno 1752 Filza terza Nem paginált, nem sorszámozott iratgyűjtemény. A magyar vonatkozású azonosítás egyedül a nevek alapján volt végezhető a regisztrumkötettel egybevetve. Az alábbiakban a nevek szerint közlöm az egyes iratokat. A nevek után röviden közlöm a szármázási helyet az iratban szereplő névalakban, és azonosíthatóság esetén a település mai nevét. - Theresia Kriegerin kérvényei (4 darab) - Joannes Alexander kérvénye - Francisco Nagy (Claudiopoli in Transilvania/Kolozsvár/Cluj) - Lorenzo Rausch Nr. 25. – Ospizio dei Convertendi. Filza di memoriali di elemosine dall’anno 1757 all’anno 1772. Nem paginált, nem sorszámozott iratgyűjtemény. A magyar vonatkozású azonosítás egyedül a nevek alapján volt végezhető a regisztrumkötettel egybevetve. Az alábbiakban a nevek szerint közlöm az egyes iratokat. A nevek után röviden közlöm a szármázási helyet az iratban szereplő névalakban, és azonosíthatóság esetén a település mai nevét. - Giovanni Ziegler (Hermanstatt/Nagyszeben/Sibiu) kérvénye Nr. 32. – Ospizio dei Convertendi. Memoriali di elemosine straordinarie date a convertiti dal primo gennaro 1793 a tutto dicembre 1796. Nem paginált, nem sorszámozott iratgyűjtemény. A magyar vonatkozású azonosítás egyedül a nevek alapján volt végezhető a regisztrumkötettel egybevetve. Az alábbiakban a nevek szerint közlöm az egyes iratokat. A nevek után röviden közlöm a szármázási helyet az iratban szereplő névalakban, és azonosíthatóság esetén a település mai nevét. - Giuseppe Juhase kérvényei (2 darab) - Stefano Varga (Heves és Külső-Szolnok vármegye) kérvénye - Georgio Bozik (Heves és Külső-Szolnok vármegye) kérvénye Nr. 36. – Composizioni e ringraziamenti di alcuni ospiti e relazioni della conversione di molti di loro (1673 – 1675) ff. 20r – 23v. Thuránszky Tamás Antal latin nyelvű köszönőverse e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Nr. 7. – Registro de Convertendi alla S. Fede, ricevuti da fratelli della Congregazione instituita sopra l’Ospizio de novelli fedeli A zarándokházba érkezők regisztruma (kötet, 1715 – 1884, 281 folió, ebből ff. 251-281 üres). Időrendi, táblázatos formában közli a beérkező nevét, származási helyét, nemét, életkorát, foglalkozását, a megérkezés, a protestáns hit megtagadásának, a megkeresztelkedés, a


bérmálkozás és a távozás pontos idejét, valamint esetleges további megjegyzéseket. A kötet előzménye a nr. 5. szám alatt található 1673 – 1714 közötti regisztrumkötet. Nr. 22. – Ospizio de Convertendi. Memoriali d’ospiti e persone diverse. Filza seconda (1694 – 1721) A katolizálni kívánó protestáns zarándokok kérvényeinek szálas iratgyűjteménye. Paginálatlan, csak a nevek alapján a regisztrumkötetekkel összevetve azonosíthatóak. (1694 – 1721, kb. 600 folió) Nr. 23. - Ospizio de Convertendi. Memoriali d’ospiti e d’elemosine dall’anno 1744 a tutto l’anno 1752 Filza terza A katolizálni kívánó protestáns zarándokok kérvényeinek szálas iratgyűjteménye. Paginálatlan, csak a nevek alapján a regisztrumkötetekkel összevetve azonosíthatóak. (1744 – 1752, kb. 600 folió) Nr. 25. – Ospizio dei Convertendi. Filza di memoriali di elemosine dall’anno 1757 all’anno 1772. A katolizálni kívánó protestáns zarándokok kérvényeinek szálas iratgyűjteménye. Paginálatlan, csak a nevek alapján a regisztrumkötetekkel összevetve azonosíthatóak. (1757 – 1772, kb. 600 folió) Nr. 32. – Ospizio dei Convertendi. Memoriali di elemosine straordinarie date a convertiti dal primo gennaro 1793 a tutto dicembre 1796. A katolizálni kívánó protestáns zarándokok kérvényeinek szálas iratgyűjteménye. Paginálatlan, csak a nevek alapján a regisztrumkötetekkel összevetve azonosíthatóak. (1793 – 1796, kb. 500 folió) Nr. 36. – Composizioni e ringraziamenti di alcuni ospiti e relazioni della conversione di molti di loro (1673 – 1675) Szálas iratgyűjtemény. A katolikus hitre tért protestáns zarándokok köszönetnyilvánításai, levelei az ispotály vezetésének. Rendkívüli forrásértékkel bír a zarándokok motivációinak feltárásához. (1673 – 1675; ff. 50) 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: Indice dei Fondi e relativi mezzi di descrizione e di ricerca dell’ Archivio Segreto Vaticano 2013 http://www.archiviosegretovaticano.va/wp-content/plugins/downloadsmanager/upload/Indice%20dei%20Fondi%20e%20relativi%20mezzi%20di%20descrizione% 20e%20di%20ricerca.pdf b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). SERGIO PAGANO: L’archivio dell’Ospizio Apostolico dei Convertendi all’Archivio Segreto Vaticano. Inventario. In: Ricerche per la storia religiosa di Roma, 10. (1998) pp. 455–544.


c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? Sergio Pagano nyomtatásban megjelent inventáriuma a Ricerche per la storia religiosa di Roma évkönyv szerkesztőségénél elérhető, megvásárolható. Egy példány e jelentést készítő Mihalik Bélánál is megtalálható, hazai közkönyvtári állományban nem található. 5. Megjegyzés


II. FELTÁRÁS EREDMÉNYEI 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio Segreto Vaticano neve (magyarul): Vatikáni Titkos Levéltár 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek

eredeti magyar eredeti

Ospizio Apostolico dei Convertendi


magyar eredeti magyar eredeti magyar

ASV, Ospizio Convertendi

Konvertiták apostoli ispotálya Congregazioni e congressi Kongregációk és megbeszélések

3. A levéltári fond/állag leírása a) összefoglaló adatok Év(kör): Terjedelem:

Terjedelem (raktári egység szám): Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma

A teljes fond/állag 1671–1736, 1814–1892 A publikált levéltári jegyzék (ld. 4/b) nem közöl erre vonatkozó információt 3 kötet, 2 csomó

Filmezésre javasolt iratok

b) Az fond/állag rövid leírása: Az 1673-ban alapított Ospizio Apostolico dei Convertendit felügyelő bíborosok ülései és az ott hozott döntések. Az intézmény működésének egyik legfontosabb forrása, azonban az egyes zarándokok kérvényeinek döntéséről is találhatunk itt bejegyzéseket. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): Az anyag középszinten rendezett, az eredeti rendet követi. A publikált levéltári raktári jegyzék (ld. 4/b pont) közli az eredeti jelzeteket is. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Nr. 165. – Ospizio dei Convertendi. Fogli originali de congregazioni e decreti delle medesime dall’anno 1671 a tutto l’anno 1674 e dall’anno 1683 a tutto l’anno 1696. fol. 24v. Sebastiano Fruzzilla (ungaro) kérvénye


e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Nr. 165. – Ospizio dei Convertendi. Fogli originali de congregazioni e decreti delle medesime dall’anno 1671 a tutto l’anno 1674 e dall’anno 1683 a tutto l’anno 1696. Az Ospizio dei Convertendit felügyelő bíborosok 1671 – 1674 és 1683 – 1696 közötti ülései és az ott hozott döntések eredeti iratai. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: Indice dei Fondi e relativi mezzi di descrizione e di ricerca dell’ Archivio Segreto Vaticano 2013 http://www.archiviosegretovaticano.va/wp-content/plugins/downloadsmanager/upload/Indice%20dei%20Fondi%20e%20relativi%20mezzi%20di%20descrizione% 20e%20di%20ricerca.pdf b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). SERGIO PAGANO: L’archivio dell’Ospizio Apostolico dei Convertendi all’Archivio Segreto Vaticano. Inventario. In: Ricerche per la storia religiosa di Roma, 10. (1998) pp. 455–544. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? Sergio Pagano nyomtatásban megjelent inventáriuma a Ricerche per la storia religiosa di Roma évkönyv szerkesztőségénél elérhető, megvásárolható. Egy példány e jelentést készítő Mihalik Bélánál is megtalálható, hazai közkönyvtári állományban nem található. 5. Megjegyzés


II. FELTÁRÁS EREDMÉNYEI 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio Segreto Vaticano neve (magyarul): Vatikáni Titkos Levéltár 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek Fond

eredeti magyar eredeti magyar eredeti

Segretaria di Stato Államtitkárság Germania

(Állag) Alsóbb szintek

magyar eredeti magyar

ASV, Segr. Stato ASV, Segr. Stato, Germania

Németország

3. A levéltári fond/állag leírása a) összefoglaló adatok Év(kör): Terjedelem: Terjedelem (raktári egység szám): Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma

A teljes fond/állag 16 – 19. sz. n.a. Kb. 770 kötet

Filmezésre javasolt iratok Az alább jelzet magyar vonatkozású iratok Kb. 1500

b) Az fond/állag rövid leírása: A bécsi nunciatúra levéltára a 16–19. századig tartalmaz köteteket. Elsőrangú forrása a pápai és a Habsburg-udvar közötti diplomáciai kapcsolatoknak, így a magyar történelemnek is kiemelkedő forrásbázisát jelenti. A római Német Történeti Intézet a 19. század végén kezdte meg az első forráskiadásokat, amely jelenleg az 1580-as évekig terjed, valamint egyes kötetek az 1620–1630-as éveket fedi le. A magyar történészek közül kiemelendő Vanyó Tihamér OSB, aki az 1666 – 1683 közötti nunciusi jelentések magyar vonatkozásait adta ki regesztaforrásközlésben. A nunciusi jelentések egy részének kötetes anyagait az Apostoli Könyvtár (Bibliotheca Apostolica Vaticana) kézirattárában őrzik. Ebben a hungarika-jelentésben Tanara nuncius időszakának (1691 – 1696) végére vonatkozó kötetek magyar vonatkozásait gyűjtöttem össze. Zömében a kéziratos hírlapokban (foglio és foglio d’avvisi), a Magyarország területén zajló felszabadító háborúról szóló hírek említhetőek. Ezekben a hírlapokban természetesen számos más ügy is említésre került (pl. udvari hírek, francia front, észak-itáliai front eseményei). A jelentések leveleiben (lettere) viszont kizárólag egy ügyről esik szó. Közlöm a foliószámot, az időpontot és a jelentés rövid tartalmát.


c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): Az anyag középszinten rendezett, a sorozatban külön kötetben találhatóak a bécsi nuncius levelei a szentszéki államtitkárságnak, az államtitkárság válaszai, valamint a titkosított levelek feloldásai (cifre). Bizonyos időszakokból fennmaradtak a fogalmazványok (minuták). A sorozat végén vegyes, a pápai nunciatúrán keletkezett feljegyzés-kötetek találhatóak, különböző egyházi és diplomáciai vonatkozású ügyekről. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Nr. 226. – Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1694/I.) Fol. 13r – 14r. 1694. január 2. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 15r – v. 1694. január 2. Hírlap (foglio d’avvisi), benne a török fronton történt eseményekről. Fol. 56r – v. 1694. január 16. Hírlap, benne Thököly mozgolódásáról Vidin környékén. Fol. 79r – v. 1694. január 23. Hírlap, benne jelentik, hogy a meghalt Pálffy grófné helyét Breiner grófné foglalta el a császárné udvartartásában. Fol. 80r – 83r. 1694. január 23. Hírlap, benne a török fronton történt eseményekről (Gyula, Temesvár). Fol. 119r – 121v. 1694. január 30. Hírlap, benne a török fronton történt eseményekről. (Orsova megerősítése) Fol. 210r – 211r. 1694. február 6. Hírlap, benne a gyulai ostromról. Fol. 228r – 229r. 1694. február 13. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 235r – v. 1694. február 13. Hírlap, benne jelentik, hogy br. Nehm ezredes irányítja Péterváradot. Fol. 261r – v. 1694. február 20. Hírlap, benne Erdély megerősítésének szükségességéről. Fol. 262r – 263r. 1694. február 20. Hírlap, benne a birodalmi segédcsapatokról. Fol. 278r – v. 1694. február 27. Hírlap, benne fogolycseréről. Fol. 300r – 301v. 1694. március 6. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 302r – v. 1694. március 3. Előző melléklete: a I. Lipót császár levele Tanara nunciushoz. Fol. 307r – v. 1694. március 6. Hírlap, benne az Udvari Kamara vezetésében várható változásokról, a péterváradi és az erdélyi helyzetről. Fol. 321r – v. 1694. március 13. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 356r – 360r. 1694. március 13. Hírlap, benne az Udvari Kamara vezetésében várható változásokról, a hadi vezetés személyi ügyeiről. Fol. 361r – 362r. 1694. március 13. Hírlap, benne az Erdélyt fenyegető tatárokról. Fol. 374r. 1694. március 20. Jelentés a boszniai püspök kéréséről egy hagyaték ügyében. Fol. 379r – 380r. 1694. március 20. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 383r – v. 1694. március 20. Hírlap, benne az Udvari Kamara új vezetéséről, a török folyami hajóhad felvonulásáról. Fol. 397r – v. 1694. március 27. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 405r – v. 1694. március 27. Hírlap, benne a török folyami hajóhad felvonulásáról, és hogy a tatár kán a Portáról elindult országába. Fol. 407r – 409v. 1694. március 27. Jelentés, benne a hadi vezetés személyi ügyeiről, és Pálffy gróf ezredéről az itáliai fronton. Fol. 422r – v. 1694. április 3. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 428r – v. Sine dato. Előző melléklete: a lengyel udvar levele a varsói nunciushoz. Fol. 429r – v. 1694. április 3. Hírlap, benne Kollonics Lipót bíboros állami vezetésben betöltött szerepéről, az oszmán folyami hajóhad egy részének Belgrád alá való érkezéséről. Fol. 430r – 431r. 1694. április 3. Hírlap, benne a török fronton történtekről. Fol. 447r – v. 1694. április 10. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 452r – v. 1694. április 10. Hírlap, Kollonics bíboros Győrbe ment, a Pétervárad környéki és erdélyi katonai mozgásról. Fol. 454r – 456v. 1694. április 10. Hírlap, benne a bánsági hadmozdulatokról, a birodalmi segédcsapatokról és az itáliai fronton harcoló magyar ezredről. Fol. 476r – v. 1694. április 17. Hírlap, benne az Una-folyó menti hadmozdulatokról és Gyula ostromáról. Fol. 503r – v. 1694. április 24. Jelentés a boszniai püspök és a kamarai adminisztráció konfliktusáról.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 511r – 512v. 1694. április 24. Hírlap, benne Thököly híveiről, a hadi vezetés személyi ügyeiről. Fol. 513r – 514r. 1694. április 24. Hírlap, benne Thököly híveiről, akik átálltak Veterani tábornokhoz. Fol. 546r – v. 1694. május 1. Hírlap, benne Thökölyről. Fol. 572r – v. 1694. május 8. Hírlap, a török megerősíti Szabácsot, a portai holland követ megérkezett Belgrádba. Fol. 573r – 574r. 1694. május 8. Hírlap, a hadi vezetés személyi ügyeiről, a Thökölytől átálltak által közölt hírekről. Fol. 594r – v. 1694. május 15. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 613r – 614r. 1694. május 15. Hírlap, a hadi vezetés személyi ügyeiről, a Pétervárad környéki hadmozdulatokról. Fol. 630r. 1694. május 22. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 634r – v. 1694. május 22. Hírlap, a keresztény csapatok létszámáról, Thökölyről és Titel megerősítéséről. Fol. 635r – 636v. 1694. május 22. Hírlap, az itáliai frontra 1200 magyar katonát vezényelnek. Fol. 651r. 1694. május 29. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 652r – v. 1694. május 29. Hírlap, benne Eszterházy Pál nádor két gyermekének esküvőjéről, és a török fronton a katonai mozgásról. Fol. 662r – v. 1694. június 5. Hírlap, benne a nagyvezér Adrianopolisba történt megérkezéséről, és Gyula erőségének helyzetéről. Fol. 673r – v. 1694. június 12. Hírlap, benne a brandenburgi segédcsapatokról, és Titel helyzetéről. Fol. 684r – v. 1694. június 19. Jelentés, benne Pálffy tábornokról és az itáliai front eseményeiről. Fol. 688r – v. 1694. június 19. Hírlap, benne újabb átálló Thököly-hívekről, Guido von Starhemberg gróf és a boszniai pasa hadmozdulatairól. Fol. 701r – v. 1694. június 26. Hírlap, benne a török front legújabb eseményeiről.

Nr. 227. Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1694/II.) Fol. 15r – v. 1694. július 3. Hírlap, benne a nagyvezír Belgrádba várható érkezéséről, a török front egyéb eseményeiről. Fol. 16r – v. 1694. július 3. Hírlap, az udvar reméli, hogy a nyár végén ostrom alá vehetik Temesvárt. Fol. 33r – v. 1694. július 10. Hírlap, benne az egri és fehérvári sáskajárásról, és a török fronton történt hadmozdulatokról. Fol. 52r – v., 59r. 1694. július 17. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 73r – v. 1694 július 24. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 92r – 93v. 1694. július 31. Hírlap, benne a brandenburgi segédcsapatoknak téli kvártélyban maradásáról. Fol. 94r – 95v. 1694. július 31. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 126r – v. 1694. augusztus 7. Hírlap, benne a török front eseményeiről, közte Bollandt tábornok július 13-i rajtaütéséről a temesvári török csapatokon a Marosnál. Fol. 150r – v. 1694. augusztus 14. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 164r – v. 1694. augusztus 21. Hírlap, benne az al-dunai hadmozdulatokról. A nagyvezír még nem érkezett meg Belgrádba. Fol. 182r – 183v. 1694. augusztus 28. Hírlap, benne az arábiai lázadásról, a török front eseményeiről, a nagyvezír Péterváradot fenyegeti, de várhatóan Titel ostromára készülnek. Fol. 184r – 185r. 1694. augusztus 28. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 201r – 202r. 1694. szeptember 4. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 203r – 204r. 1694. szeptember 4. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 221r – v. 1694. szeptember 11. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Gyuláról ellentmondásos hírek érkeznek, Bollandt tábornok egyes hírek szerint elfoglalta az alsóvárost, egy szegedi hírforrás ezt nem tudta megerősíteni. Fol. 222r – 223v. 1694. szeptember 11. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Semmi hír a holland követ felől Belgrádból. Fol. 243r – 245v. 1694. szeptember 18. Hírlap, benne az udvart is megdöbbentő hírekről, miszerint az oszmán sereg körbevette a császári csapatokat Péterváradnál, elfoglalta a közeli szigetet, ahonnan ágyúzni tudják a császári csapatokat, a hidat és a császári folyami hajókat is.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 246r – 247v. 1694. szeptember 18. Hírlap, benne a Bécs felszabadulásának emlékére tartott előző vasárnapi körmenetről. Bollandt tábornok ágyúkat vitetett Gyula alá. Fol. 258r – 259v. 1694. szeptember 16. Beszámoló a péterváradi táborból. Fol. 261r – 263v. 1694. szeptember 21. Hírlap a legfrissebb fejleményekről a fronton. Az udvarban körmenetet és szentmisét tartanak a keresztény csapatok sikeréért. Fol. 269r. 1694. szeptember 25. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 279r – 279av. 1694. szeptember 25. Hírlap, benne a péterváradi sziget visszafoglalásáról. Fol. 282r – 283v. 1694. szeptember 25. Hírlap, benne a török front eseményeiről. Fol. 305r – 306v. 1694. október 2. Hírlap, benne a péterváradi eseményekről. Úgy hírlik, a nagyvezírnek el kell foglalnia az erőséget, különben fejét veszik. Fol. 315r – 316v. 1694. október 2. Hírlap, Bollandt tábornok megérkezett a lovassággal Újlakhoz, ahol hidat épít, a tatárok és a nagyvezír közötti egyenetlenségről. Fol. 327r – v. 1694. október 9. Jelentés, benne arról, hogy a török feladja a péterváradi tábor ostromát, valamint a velencei követ és a nuncius audienciájáról a császárnál. Fol. 328r – 331r. 1694. október 9. Hírlap, a péterváradi tábor felszabadulásáról. A nagyvezír visszatér Adrianopolisba, a holland követ folytathatja útját Belgrádból. Fol. 332r – v; 340r – v. 1694. október 9. Hírlap, a hadi eseményekről, és a kölni nuncius unokaöccsének, Davia márkinak a tatárok fogságába eséséről. Fol. 357r – v. 1694. október 16. Hírlap, a hadi eseményekről. Fol. 389r – v. 1694. október 23. Hírlap, a hadi eseményekről. A törökök Belgrádból élelmiszert akarnak bejuttatni Temesvárra, emiatt Veterani Arad környékén, Gronsfelt tábornok pedig Szeged táján marad. Fol. 402r – 405v. 1694. október 28. Hírlap, Gronsfelt a Maros vonalát védi, hogy ne tudjanak Gyulára utánpótlást bejuttatni, Veterani talán hozzákezdhet a gyulai vár ostromához. Fol. 443r – 444r. 1694. november 6. Hírlap, benne a temesvári és gyulai eseményekről. A rácok sikerrel fosztottak ki néhány török bárkát Belgrád környékén. Fol. 456r. 1694. november 13. Jelentés a lengyel-Habsburg viszályról a szepesi városok miatt. Fol. 459r – v; 465r. 1694. november 13. Hírlap, benne arról, hogy Marsigli kilenc regimenttel Buda felé tart, felső-magyarországi téli kvártélyra. Fol. 475r – 479v. 1694. november 20. Hírlap, Veterani elkezdte visszavonulását Erdélybe, Gronsfelt pedig a téli kvártélyra megy, jobb időre halasztva Gyula ostromát. Fol. 480r – v. 1694. november 20. Hírlap, benne a téli kvártélyról, a török sikerrel vitt utánpótlást Temesvárra, de Gronsfelt és Veterani egységei miatt Gyulára nem tudnak bemenni, és nem tudnak portyázni észak felé. Fol. 495r – v. 1694. november 27. Jelentés, a hadszíntéren fogságba esett Davia márkiról, a pápa is sürgeti kiszabadítását. Fol. 505r – 506r. 1694. november 27. Hírlap, a Titel elleni sikertelen török kísérletről, és a Maros mentén Temesvárra visszavonuló török lovasságról. Fol. 531r – 532v. 1694. december 4. Hírlap, benne a zsold kifizetéséről, és a holland követről, akit a török egész nyáron visszatartott Belgrádban. Fol. 553r – 555v. 1694. december 11. Hírlap, benne a haditervekről Temesvár ostromára, és hogy a hajóhadnak meg kell védenie a péterváradi hidat, mely összeköti Felső- és Alsó-magyarországot (ebben az értelemben az északi és déli országrészt). Fol. 556r – 557r. 1694. december 11. Hírlap, benne a Veterani egységeinek erdélyi kvártélyáról, Thökölyről és híveiről. Fol. 580r – 581r. 1694. december 18. Hírlap, benne a holland követ Bécsbe érkezéséről. Fol. 597r – 598r. 1694. december 25. Hírlap, benne a hírekről miszerint Adrianopolisban valamiféle zavargás tört ki, Gyulán pedig fogytán van az élelmiszer. Fol. 599r-v, 606r. 1695. január 1. Nyomtatott hírlap (foglio aggiunto), benne Gyula december 21-i kapitulációjának szövegével.

Nr. 232. Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1695) Fol. 15r – 16r. 1695. január 1. Hírlap, benne Temesvár őrségének létszámáról. Fol. 37r – 38v. 1695. január 8. Hírlap, benne Gyula feladásáról, és az angol követ, Paget útjáról.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 54r – 55v. 1695. január 15. Hírlap, benne Veterani várható érkezéséről, akivel Apaffy Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem fia is jön, és Gyula átvételéről. Fol. 72r – v. 1695. január 22. Hírlap, d’Huyn szegedi parancsnok átvette a gyulai várat. Fol. 73r – 75r. 1695. január 22. Hírlap, benne konstantinápolyi hírek. Fol. 86r – v. 1695. január 29. Jelentés, miszerint a zágrábi püspök hálásan köszön egy pápai bullát. Fol. 89r – 90r. 1695. január 29. Jelentés, a nuncius császári audienciájáról, és Gyula elfoglalása miatti gratulációjáról. Fol. 95r – v. 1695. január 29. Hírlap, az al-dunai hadmozdulatokról, és a gyulai törökök és családjaik elvonulásáról. Fol. 138r – v. 1695. február 12. Hírlap, az erdélyi helyzetről. Fol. 170r – v. 1695. február 19. Hírlap, benne Schlick tábornok kinevezéséről szegedi parancsnoknak, a gyulai törökök beértek Temesvárra. Fol. 171r – 172v. 1695. február 19. Hírlap, benne Széchényi György esztergomi érsek haláláról. Várhatóan Kollonics bíboros lesz az utóda. Fol. 212r – 213r. 1695. március 5. Hírlap, benne Gyuláról és a konstantinápolyi tűzvészről. Fol. 234r – 236v. 1695. március 12. Hírlap, benne II. Ahmed szultán haláláról, és a trónöröklés körüli kérdésekről. Fol. 236r – 237v. 1695. március 12. Hírlap, benne császár óhajáról, hogy Temesvárt megostromolják, és egy havasalföldi híradásról, mely jelenti, hogy meghalt a perzsa uralkodó. Fol. 238r – v. 1695. március 12. Hírlap, benne a szultán és a perzsa sah haláláról. Fol. 252r – v. 1695. március 19. Hírlap, benne Royas bécsújhelyi püspök haláláról, a hadi előkészületekről. Fol. 274r – v. 1695. március 26. Hírlap, benne a hadi előkészületekről. A temesvári pasa menekíti a jobb felszereléseket és a hasztalan embereket a várból, félve az ostromtól. Fol. 292r – v. 1692. április 2. Hírlap, benne a hadi előkészületekről. Veterani egy magyarországi uradalmat kapott a császártól, május 10-re hirdettek Buda mellé hadimustrát, Kollonics várható érseki kinevezéséről. Fol. 307r – v. 1695. április 9. Hírlap, a tábornokok lassan visszaindulnak a hadszíntérre, a Maros árad, állítólag egy lőporrobbanás nagy részben ledöntötte a belgrádi falakat, de ezt Péterváradról nem erősítették meg. Az oroszok várhatóan megtámadják a Krími-félszigetet. Fol. 308r – 309v. 1695. április 9. Hírlap, Auersperg herceg javasolja Bihács ostromát. A Száva mentén nagyobb török erő jelent meg. Fol. 329r – 330r. 1695. április 16. Hírlap, benne a hadi előkészületekről és a hadi tervekről. Fol. 341r – 342r. 1695. április 16. Hírlap, benne a hadimustra május 26-ra való halasztásáról. Fol. 359r – v. 1695. április 23. Hírlap, benne a hadi előkészületekről és a hadi tervekről. Fol. 362r – 363r. 1695. április 23. Hírlap, benne a hadi előkészületekről és a hadi tervekről. Fol. 371r – 373v. 1695. április 30. Hírlap, benne a hadi előkészületekről, és a szász választófejedelem várható kinevezéséről főparancsnokká. Fol. 376r – 377r. 1695. április 30. Hírlap, benne a hadi előkészületekről. Fol. 400r – v. 1695. május 7. Hírlap, benne a hadi előkészületekről. Fol. 401r – 404r. 1695. május 7. Hírlap, benne a hadi vezetés személyi ügyeiről és a szász választófejedelem várható kinevezéséről főparancsnokká. Fol. 417r – v. 1695. május 14. Hírlap, benne a budai gyülekezésről, a szász hadak közeledéséről, a dunai folyami hajóhad előrehaladásától, a törökök várható számáról és az oroszok támadásáról a Krím ellen. Fol. 448r – 449r. 1694. május 21. Hírlap, benne a hadi előkészületekről. Apaffy herceg Veteranival együtt vízen megy Budára. Fol. 455r – 457v. 1695. május 21. Hírlap, benne a hadi előkészületekről. Fol. 466r – 467v. 1695. május 28. Hírlap, benne a hadi vezetés személyi ügyeiről és a brandenburgi segédcsapatokról. Fol. 470r – 471r. 1695. május 28. Hírlap, benne a szász választófejedelem útjáról, a pest-budai hadi gyülekezőről. Fol 479r – 480v. 1695. június 4. Hírlap, a hadi előkészületekről, az orosz cár ígéretéről a Krím elleni támadásra.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 481r – 482v. 1695. június 4. Hírlap, a Scheuning tábornok és a szász választó miatti hadvezetésbeli ellentétekről, az orosz cár belépéséről a háborúba. Fol. 508r – v. 1695. június 11. Hírlap, a hadi előkészületekről. Fol. 510r – 512v. 1695. június 11. Hírlap, a szász csapatok vonulásáról tájékoztat Morva- és Csehországon keresztül, de Péterváradra csak augusztus közepe után érhetnek csak. Harrach gróf, a drezdai császári követ a sereggel tart, hogy meggátolja a rendbontást. Scheuning tábornok szerepe továbbra is problémákat okoz. Az udvar lehet, hogy csak védekező háborút kíván folytatni. Fol. 535r – 537r. 1695. június 18. Hírlap, a konstantinápolyi hírek szerint az új szultán személyesen kíván hadba vonulni. Fol. 540r – 541v. 1695. június 18. Hírlap, a szász választó várható bécsi érkezéséről, és az erdélyi hadak Karánsebes irányába történő mozgásáról, hogy akadályozzák Temesvár utánpótlását. Fol. 584r – v. 1695. július 2. Hírlap, a szultán hadbavonulásáról. Fol. 587r – 588r. 1695. július 2. Hírlap, a hadmozdulatokról. Fol. 606r – v. 1695. július 9. Hírlap, az oszmán vezetés személyi cseréiről, a hadmozdulatokról. Fol. 607r – 610r. 1695. július 9. Hírlap, benne a szultán várható belgrádi érkezéséről, a keresztény hadak útjáról. Fol. 622r – v. 1695. június 16. Hírlap, benne a hadmozdulatokról. Az uralkodó Kollonicsot nevezte ki esztergomi érseknek, ezzel a győri püspökség és a kalocsai érseki szék üresedett meg. Fol. 623r – 626v. 1695. július 16. Hírlap, benne az oszmán sereg közeledéséről, a keresztény hadi előkészületekről. Fol. 641r – v. 1695. július 23. Hírlap, benne az oszmán sereg közeledéséről, a keresztény hadi előkészületekről. Temesvárott erős őrség van, Boszniában egy erősebb oszmán sereg tűnt fel, nem tudni, hogy Belgrádba tartanak, vagy Horvátországot fenyegetik. Fol. 643r – 645r. 1695. július 23. Hírlap, benne Temesvár ostromának esélyeiről, a keresztény csapatok létszámáról. Fol. 656r – 657r. 1695. július 30. Jelentés, mellyel megküldi Medici bíborosnak, mint birodalmi bíboros-protektornak Kollonics Lipót érseki processusát. Fol. 665r – v. 1695. július 30. Hírlap, a szász sereg felvonulásáról, Karánsebes és a péterváradi sziget megerősítéséről. Fol. 666r – 667r. 1695. július 30. Hírlap, ugyanezekről. Fol. 686r – v. 1695. augusztus 6. Hírlap, Vidinnél hidat raknak, félő, hogy Erdélyt fenyegetik. Fol. 690r – 691r. 1695. augusztus 6. Hírlap, az oszmán főerő Szófia környékén lehet, Marsigli gróf a Bégán rak hidat Temesvár fenyegetésére. Fol. 711r – 713v. 1695. augusztus 13. Hírlap, benne Veterani tábornok jelentése Erdélyből az oszmán sereg vonulásáról, a vidini híd a tatároknak van, hogy az orosz támadás miatt saját országuk védelmére vonulhassanak. Fol. 715r – 717r. 1695. augusztus 13. Hírlap, benne Eszterházy Pál nádor fiának, Eszterházy Miklós Antal tinini püspök haláláról. I. József mint magyar király Rummel apátnak kéri a püspöki címet. Fol. 718r – v. 1695. augusztus 13. Hírlap, benne a hadmozdulatokról. A szultánt augusztus 10-re várták Belgrádba a maradék sereggel, de nincs biztos hír róla. Veterani hírei szerint csak 20-ra fog megérkezni. Fol. 744r – 746r. 1695. augusztus 20. Hírlap, százezres oszmán seregről írnak. A szultána, a legkisebb fia és az oszmán vezetők nagy része is Belgrádba érkezett. Fol. 747r – 748r. 1695. augusztus 20. Hírlap, Marsigli gróf a tüzérséggel Péterváradról Temesvár alá tart, a szász választó 14-I levele szerint a szultán 11-én érkezett Belgrádba, az oszmán sereg jóval nagyobb mint előző évben, és a folyami hajóhaduk Titel ellen megy. Fol. 761r – v. 1695. augusztus 27. Hírlap, a törökök hadmozdulatáról Temesvár felszabadítására. Veterani Nagyszeben és Gyulafehérvár között táborozik. Fol. 763r – 764v. 1695. augusztus 27. Hírlap, Veterani továbbra is Gyulafehérvár körül táborozik Erdély védelmében, Gronsfelt a Tisza-mentén áll hat császári és egy brandenburgi ezreddel. A szultán állítólag meglátogatta a zimonyi tábort. Fol. 792r – 794r. 1695. szeptember 3. Hírlap, a szultán átkelt seregével a Duna bal oldalára, nem tudni, hogy Erdélybe, vagy észak felé tart. Veterani elindult Lippa felé, hogy egyesítse erőit a szász választóval. Félő Moldva felől egy tatár betörés.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 795r – 796r. 1695. szeptember 3. Hírlap, a szász választó Karlóca és Pétervárad között táborozik, a szultán Pancsovánál kelt át a Dunán. Marsigli Becsénél egy tiszai hidat készít Schlick tábornok seregének. Veterani meglátogatta a megerősített karánsebesi erőséget, ezután folytatta útját Lippa felé. Fol. 808r – 810v. 1695. augusztus 27. Jelentés, a fiumei főesperesség egyházjogi állásáról a kegyúri jogok gyakorlását illetően. Fol. 820r – v. 1695. szeptember 10. Hírlap, a császári sereg átkelt Becsénél a Tiszán, de elakadt a mocsár miatt, így máshol kell utat találnia. Veterani igyekszik tartani Lippát és Karánsebest is. Péterváradról megerősítették a titeli őrséget. Fol. 823r – 825v. 1695. szeptember 10. Hírlap, a szultán Lippát fenyegeti, ahol jelentős liszt- és gabona van, mert onnan akarták a temesvári ostrom utánpótlását megszervezni. A szász választó túl távol van Lippától. Fol. 845r – 846v. 1695. szeptember 17. Hírlap, a lippa környéki hadmozdulatokról. Fol. 847r – 848v. 1695. szeptember 17. Hírlap, a szász választó Törökkanizsánál átkelt a Tiszán. A Lippa környéki hadmozdulatokról szóló hírek. A lengyel betörtek Moldvába. Szegedről óriási füstöt láttak Lippa irányából. Fol. 864r – 867v. 1695. szeptember 24. Hírlap, benne Lippa és Titel elestéről. A titeli német őrséget Belgrádba hurcolták, a rácokat viszont mind kivégezték. Veterani Déva irányába hátrál, hogy az erdélyi átjárókat védje. Fol. 870r – 871v. 1695. szeptember 24. Hírlap, benne Lippa és Titel elestéről. Fol. 890r – 891v. 1695. október 1. Hírlap, benne Jaklin Balázs kancellár, nyitrai püspök egészségi állapotáról. Beszámol a lugosi csatáról (szept. 21.), melyben több mint kétezer császári katona esett el. Fol. 892r – 895r. 1695. október 1. Hírlap, részletes beszámoló a lugosi csatáról (szept. 21.). Sok tiszt is odaveszett, fogságba esett. Fol. 901r. 1695. október 8. Jelentés, Veterani grófné úgy tudja férjét Temesvárra hurcolta a török. Fol. 914r – 916v. 1695. október 8. Hírlap, elmúlni látszik a veszély egy erdélyi betöréstől. Fol. 917r – v. 1695. október 8. Hírlap, a lugosi csatát követő hadmozdulatokról, Veterani állítólag belehalt sérüléseibe. Fol. 925r – v. 1695. október 15. Jelentés, Veterani tábornok haláláról. Fol. 945r – 947v. 1695. október 15. Hírlap, a hadjárat lassan befejeződik, a szultán lerombolta Karánsebes erődítéseit és a Duna felé tart. Fol. 948r – v. 1695. október 15. Hírlap, a szultán Nikápoly felé halad, Veterani seregeinek maradványa közben megérkezett Déva környékére. Fol. 962r – v. 1695. október 22. Hírlap, beszámol Jaklin Balázs kancellár, nyitrai püspök haláláról. Az erdélyi hadmozdulatokról. A szász választó megérkezett Bécsbe. Fol. 964r – 965v. 1695. október 22. Hírlap, megerősítették, hogy a szultán elhagyta a hadszínteret, ezzel befejeződött a hadjárat. Erdélyben Heister marad most parancsnoknak, így viszont nem tudja ellátni a generalis commissarius feladatait. Fol. 984r – v. 1695. október 29. Hírlap, Erdélyben a havasalföldi határ mentén kvártélyozzák a sereget, mert a nagyvezír a román fejedelemség területén maradt egy nagyobb seregtesttel. A szász választó a következő évben visszatér a magyar hadszíntérre. Fol. 992r – 993r. 1695. október 29. Hírlap, két német fogoly megszökött, híradásuk alapján némileg bizonytalan Veterani halálának híre. Fol. 1010r – 1011v. 1695. november 5. Hírlap, a törökök nem fedezték fel Veterani levelezését a havasalföldi vajdával. Veterani grófnő próbál újabb információt találni férjéről. Fol. 1033r – v. 1695. november 12. Hírlap, havasalföldi értesülések alátámasztják Veterani halálát. Belgrádban három, Temesvárott két pasa maradt vissza. A császári hajóhad továbbra is Péterváradnál van, ha az ellenség bármi kísérletet tenne. Fol. 1034r – 1035v. 1695. november 12. Hírlap, a nyitrai püspök halála után I. József Rummel apátot kívánja a püspöki székbe, de ezt nem sokan támogatják, elégedjen meg a tinini püspöki címmel. Kollonics látott egy levelet Moldvából, amely ismét Veterani halálát bizonyítja. Fol. 1049r – 1050v. 1695. november 19. Hírlap, Rummel apátot tinini püspöknek jelölték, a processust elkészítik. Fol. 1051r – v. 1695. november 19. Hírlap, 12 ezer török kelt útra Temesvár-Belgrád útvonalon téli szállásra.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 1064r – v. 1695. november 26. Hírlap, a török visszavonulásról, Veterani halálát megerősítették. Fol. 1065r – 1068r. 1695. november 26. Hírlap, konferencia a következő évi hadi tervekről, a szász választó támadó hadjáratot javasol, Temesvár vagy Belgrád ostromával. Fol. 1074r – v. 1695. december 3. Hírlap, a szász választó Bécsből való távozásáról, Veterani grófné visszatéréséről Erdélyből, a téli szállások ügyéről. Fol. 1075r – 1078r. 1695. december 3. Hírlap, benne az egyes hadtestekről. Fol. 1096r – v. 1695. december 10. Hírlap, rác őrséget küldtek Lippára és Karánsebesre, hogy megakadályozzák a temesvári török portyáit. Fol. 1098r – 1100v. 1695. december 10. Hírlap, benne a török fogságba esett Alessandro Contiról. Fol. 1130r. 1695. december 31. Jelentés, melyben a nuncius a Szentatya kegyébe ajánlja Csáky Imre grófot. Fol. 1143r – 1145r. 1695. december 31. Hírlap, benne a várható brandenburgi és szász segédcsapatokról.

Nr. 233. Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1696) Fol. 18r – 21r. 1696. január 14. Hírlap, benne a várható főparancsnok személyéről (a szász választó, vagy a badeni herceg) Fol. 32r – v. 1696. január 21. Hírlap, benne az erdélyi határ védelméről a tatár ellen, és a moldvai fejedelmi székbe a török egy Cantemir-családbelit ültetett az addigi Duca-család helyett. Fol. 50r – v. 1696. január 28. Hírlap, a nyitrai püspöki székbe és kancellári tisztre Mattyasovszky szepesi prépostot nevezte ki az uralkodó. Az erdélyi püspöki székbe az erdélyi származású Illyés pozsonyi kanonokot. A tatárok Erdélyt fenyegetik. Fol. 51r – v. 1696. január 28. Hírlap, az erdélyi püspöki székbe kinevezett személy erdélyi származású, nagy reményeket fűznek hozzá, remélhető, hogy visszatérhet Erdélybe. Fol. 70r – 71r. 1696. február 4. Jelentés a nuncius uralkodói búcsúaudienciájáról. Fol. 77r – 78r. 1696. február 4. Jelentés az uralkodóval folytatott megbeszélésről, az oszmánok elleni háborúról, és a keresztény fejedelmek közötti ellentétekről. Fol. 84r – v. 1696. február 4. Hírlap, Tanara bíboros-nuncius következő héten várható elutazásáról. Péterváradnál elfogtak és lefejeztek egy törököt, aki el akarta vágni a keresztény hajóhad horgonyait. Fol. 107r. 1696. február 11. Jelentés Francesco Maria Abbati auditortól Tanara nuncius távozásáról, az ezt követő jelentéseket és hírlapokat Abbati felügyelete mellett adták ki egészen az új nuncius, Santacroce érkezéséig. Fol. 109r – 111r. 1696. február 11. Hírlap, benne a moldvai változásokról. Fol. 119r – v. 1696. február 18. Hírlap, Székelyföldön megelőző intézkedéseket tesznek egy esetleges tatár betörés miatt. Az ifjú lotharingiai herceg kéri a császárt, hogy engedje őt is a magyarországi hadszíntérre. Fol. 142r. 1696. február 25. Jelentés Mattyasovszky nyitrai püspök processusáról. Fol. 143r – 145r. 1696. február 25. Jelentés az egyháziak contributiójáról, korábbi évtizedekből való példákkal. Fol. 146r – v. 1696. február 25. Hírlap, az osztrák tartományok hadi hozzájárulásáról. A folyami hajóhad megerősítéséről. Fol. 147r – 150v. 1682. október 29-i császári rendelet a kontribució tárgyában. Fol. 151r – 152r. [1696. február 25.] Hírlap, a szultán ismét személyesen kívánja az oszmán hadakat vezetni. Fol. 160r – v. 1696. március 3. Jelentés, tájékoztatta a császárt, hogy a Szentszék döntött az új nuncius, Santacroce személyéről. Fol. 164 r – v. 1696. március 3. Hírlap, az új moldvai fejedelem megérkezett Jászvárosba. Fol. 176r – v. 1696. március 10. Hírlap, a szultán továbbra is kitart szándéka mellett, noha a portai vezetők le akarják beszélni, hogy személyesen szálljon hadba. Fol. 192r – v. [1696. március 17.] Hírlap, a szász választó lesz ebben az évben is a keresztény csapatok vezetője. A brandenburgi segédcsapatokról. Fol. 207r – v. 1696. március 24. Hírlap, a hajdúk és rácok szerbiai portyájáról. Fol. 230r – v. 1696. március 31. Hírlap, az áprilisban esedékes budai seregszemléről, a török Temesvárt erősíti, az orosz követ jelenti a krími háború folytatását.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 232r – v. [1696. március 31.] Hírlap, a lotharingiai herceg is részt vesz a hadjáratban, a szerb pátriárka az udvarba jött tárgyalni. Fol. 299r. 1696. május 5. Jelentés, Keresztély Ágost szász herceg győri püspöki kinevezéséről. Fol. 301r – 302r. [1696. május 5.] Hírlap, benne a seregek fizetéséről. Fol. 312r – 313r. [1696. május 12.] Hírlap, a szász választó hamarosan indul a seregszemlére, a fő cél Temesvár ostroma. Fol. 314r – 313r. [1696. május 12.] Hírlap, a Rummel tinini püspöki kinevezését megerősítő pápai bulláról, és ezzel kapcsolatban kegyúri vita Velencével. Fol. 323r – v. 1696. május 19. Jelentés, a kalocsai érsekségre Széchényi Pál veszprémi püspököt akarják kinevezni, de Veszprém megtartásával. Fol. 324r – v. 1696. május 19. Hírlap, a tábornoki kinevezésekről, illetve a portai angol követ leveléről, miszerint az 1695. évi lugosi csatát követően halottnak hitt tisztek közül többen a Héttoronyban vannak fogságban. Fol. 334r – 335r. 1696. május 26. Hírlap, benne Auersperg herceg tervéről kaszárnyák építésére. Fol. 340r – v. 1696. június 2. Jelentés Keresztély Ágost győri püspöki processusáról, az életkorával baj van. Fol. 341r – 342r. [1696. június 2.] Hírlap, benne a Velencével való kegyúri jogvitáról Knin-Tinin miatt. Fol. 343r – 344v. [1696. június 2.] Hírlap, benne a reménykedésről, hogy Veterani tábornok él. Temesvár alatt a császári hadnak fogytában az utánpótlás, az oszmán sereg Pétervárad ellen készülődhet. Fol. 350r – v. 1696. június 9. Jelentés Telekesy István győri kanonok csanádi püspöki kinevezéséről és Keresztély Ágost szász herceg győri püspöki processusáról. Fol. 357r – v. [1696. június 9.] Hírlap, a temesvári ostrom a 100 ezer főre becsült oszmán sereg érkezésének idejétől függ. Santacroce nuncius már Wroclawban (Vratislavia) van. Fol. 375r. 1696. június 16. Jelentés, Santacroce nuncius első levele Bécsből, megérkezéséről. Fol. 379r. 1696. június 23. Jelentés, Sobieski III. János lengyel király haláláról. Fol. 380r. 1696. június 23. Jelentés, a lotharingiai herceg a magyar hadszíntérre elindult. Fol. 381r. 1696. június 23. Jelentés, a Kollonics bíborossal történt találkozóról. Fol. 384r – v. 1696. június 23. Hírlap, a magyar hadszíntér eseményeiről. A kozákok betörtek a Fekete-tenger térségébe. Fol. 398r – v. 1696. június 30. Hírlap, Truchses generális megérkezett Péterváradra. Fol. 410r – v. 1696. július 7. Jelentés, a magyar hadszíntéren tartózkodó lotharingiai hercegről. Fol. 411r. 1696. július 7. Jelentés, a kalocsai érsekre vonatkozó brevet illetően. Fol. 414r. 1696. július 7. Jelentés, a temesvári ostromról. Fol. 415r. 1696. július 7. Hírlap, a magyar hadszíntér eseményeiről. Fol. 426r. 1696. július 14. Jelentés, a temesvári ostromról. Fol. 430r – 431r. 1696. július 14. Jelentés Keresztély Ágost győri püspökről. Fol. 433r. 1696. július 14. Hírlap, Temesvár ostromáról, a szultán Szófia környékén lehet. Fol. 442r. 1696. július 21. Jelentés, a temesvári ostromról. Fol. 446r – v. 1696. július 21. Hírlap, a temesvári ostromról, a török Titelt fenyegeti, a szultán már átkelt a Moraván. Fol. 453r. 1696. július 28. Jelentés, a temesvári ostromról. Fol. 457r. 1696. július 28. Jelentés Keresztény Ágost győri püspök megerősítéséről. Fol. 458r – v. 1696. július 28. Hírlap, a magyar hadszíntér eseményeiről. Fol. 473r. 1696. augusztus 4. Jelentés, a temesvári ostromról. Fol. 475r – v. 1696. augusztus 4. Hírlap, a temesvári ostromról, a janicsár aga megérkezett 30 ezer emberrel Belgrádba, várják a szultánt. Fol. 494r – 495r. 1696. augusztus 11. Jelentés Temesvár ostromáról. Fol. 497r – v. 1696. augusztus 11. Hírlap, a magyar hadszíntér eseményeiről, az oroszok Azovot ostromolják. Fol. 509r – v. 1696. augusztus 18. Jelentés Temesvár ostromáról. Fol. 519r. 1696. augusztus 18. Jelentés a lotharingiai hercegről. Fol. 521r. 1696. augusztus 11. Előző melléklete: egy jezsuita atya, a lotharingiai herce gyóntatójának beszámolója Temesvár alól.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 526r. 1696. augusztus 18. Hírlap, benne a hadi eseményekről, Azov ostromáról. Fol. 547r – 548r. 1696. augusztus 25. Jelentés Temesvár ostromáról, a török felmentő sereg érkezéséről. Fol. 549r – v. 1696. augusztus 25. Hírlap Temesvár ostromáról. Fol. 566r – 567r. 1696. szeptember 1. Jelentés a hetényi csatáról és Donat Heissler tábornok sérüléséről. Fol. 568r – v. 1696. szeptember 1. Hírlap a hadmozdulatokról. Fol. 594r – 595r. 1696. szeptember 15. Jelentés a hadszíntéri eseményekről. Fol. 600r – v. 1696. szeptember 15. Hírlap a hadi eseményekről. Fol. 609r – 610r. 1696. szeptember 22. Jelentés, benne már a téli szállások előkészítéséről. Fol. 611r. 1696. szeptember 22. Hírlap Azov július 28-i elfoglalásáról, a hetényi csatában négy pasa is elesett. Fol. 622r. 1696. szeptember 29. Jelentés, benne a hadjárat végéről, Heissler tábornok halálával megüresedett posztról. Fol. 626r-v. 1696. szeptember 29. Jelentés, benne Otrokócsi Fóris Ferenc katolizálásáról és római úti szándékáról. Fol. 629r. 1696. szeptember 12. Előző melléklete: Az esztergomi székesfőkáptalan ajánlólevele Otrokócsi Fóris Ferenc részére. Fol. 630r – v. 1696. szeptember 29. Hírlap a hadi eseményekről. Fol. 631r. Otrokócsi egyik művének címlapleírása. Fol. 647r – v. 1696. október 6. Jelentés, Kollonics egy apátságot akar az erdélyi püspöknek, hogy annak jövedelméből megfelelően élhessen. Fol. 652r. 1696. október 6. Jelentés, a lotharingiai hercegről. Fol. 656r. 1696. október 6. Hírlap, a hadmozdulatokról. Fol. 677r – v. 1696. október 13. Hírlap, a Bród környéki hadmozdulatokról. Fol. 697r – v. 1696. október 20. Hírlap, hadi hírekkel a magyar, lengyel és krími frontokról. Fol. 709r. 1696. szeptember 24. Jelentés, Otrokócsi Fóris Ferencről. Fol. 724r-v. 1696. november 3. Jelentés, Otrokócsi Fóris Ferencről. Fol. 729r – v. 1696. november 3. Hírlap, benne Apaffy hercegről. Fol. 748r – v. 1696. november 10. Hírlap, Erdély határvédelméről. Fol. 761r – 762r. 1696. november 17. Jelentés, az erdélyi püspök apátsági jövedelméről. Fol. 785r – v. 1696. november 24. Hírlap a téli kvártélyról. Fol. 794r – 795r. 1696. december 1. Jelentés a győri püspök kölni küldetéséről. Fol. 802r – 803r. 1696. december 1. Hírlap, benne a rendek panaszáról a nádor ellen. Fol. 820r – 821r. 1696. december 8. Hírlap, benne a folyami hadparancsnok-admirális elleni vádak tisztázásáról. Fol. 850r – 851r. 1696. december 22. Jelentés Keresztély Ágost győri püspökről. Fol. 864r – v. 1696. december 29. Jelentés az erdélyi püspökről. Fol. 866r – 867r. 1696. december 29. Jelentés, hogy Kollonics Pozsonyba ment az ünnepekre. Fol. 868r – v. 1696. december 29. Hírlap, benne a határvédelemről.

Nr. 42. Registro di Lettere scritte dal S. Card. Spada a Mons. Tanara Arciv. di Damasco Nunzio Apostolico in Vienna Fol. 263r. 1694. január 2. Miután a Propaganda Kongregáció megvizsgálta a kérdést, küldik a választ a nunciusnak a zágrábi püspök ügyében. Fol. 263v – 264r. 1694. január 2. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 276v – 277r. 1694. január 16. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 277v. 1694. január 16. Levél Kollonics buzgalmával kapcsolatban az erdélyi katolikus egyház ügyében. A kérdést a San’Uffizio elé terjesztik. Fol. 301v – 304r. 1694. február 27. Levél a boszniai püspök és a kamarai adminisztráció közti konfliktus ügyében. Mellékletben a boszniai püspök, Olovoi Miklós beadványa. Fol. 304v – 305r. 1694. február 27. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 307r. 1694. március 6. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 309r. 1694. március 13. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 311r – v. 1694. március 20. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 318r, 319r – 320v. 1694. április 3. Mellékletben megküldik a boszniai püspök beadványát. Fol. 321v – 322r. 1694. április 3. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 322v – 323r. 1694. április 10. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 324v. 1694. április 17. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 326v, 329r. 1694. április 24. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 354v – 355r. 1694. május 29. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 360r. 1694. június 5. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 401r – v. 1694. október 9. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 404v – 405r. 1694. október 23. Az Államtitkárság reflexiója a péterváradi és egyéb hadi eseményekre. Fol. 418r – v. 1694. november 6. Levél a tatár fogságba esett Davia márki, a kölni nuncius unokaöccse ügyében. Fol. 420v – 421r. 1694. november 13. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 425r. 1694. november 20. A pápai kápolnában tartott Te Deumról a keresztény seregek győzelméért. Fol. 427r – v. 1694. december 4. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 432v. 1694. december 18. Levél a lengyel-Habsburg konfliktus ügyében. Fol. 442v. 1695. január 8. Levél a zágrábi püspök ügyében. Fol. 444v. 1695. január 8. Gratuláló levél Gyula visszafoglalásához. Fol. 558v, 560r. 1695. szeptember 24. Csáky Imre ügyében levél. Fol. 560v – 561r. 1695. október 1. Levél boszniai és zágrábi püspök közötti konfliktusról. Fol. 579r – v. 1695. október 29. Levél, hogy remélik, Veterani életben van. Fol. 580v – 581r. 1695. november 5. Levél boszniai és zágrábi püspök közötti konfliktusról. Fol. 592r – 596r. 1695. december 12 – 17. Tanara nuncius bíborossá emelésének levelei, pápai nyomtatvány Tanara bíborosi-érseki címerével.

Nr. 43. Registro di Lettere scritte dal S. Card. Spada a Mons. Santacroce Arciv. di Seleuceia Nunzio Apostolico in Vienna Fol. 63r. 1696. május 12. Levél az erdélyi püspöki kinevezés ügyében. Fol. 65r. 1696. május 19. Levél Keresztély Ágost szász herceg győri püspöki kinevezése ügyében. Fol. 65v. 1696. május 19. Levél a győri püspöki processusról. Fol. 67r – v. 1696. május 26. Levél Rummel apát püspöki kinevezéséről. Fol. 69r. 1696. május 26. Levél, melynek mellékletében megküldik Tanara feljegyzéseit a bécsi nunciatúra aktuális ügyeiről. Fol. 70r – 84v. Előző melléklete: Relazione del Cardinale Tanari. Fol. 85r – v. 1696. június 2. Levél Széchényi Pál veszprémi püspök kalocsai érseki kinevezésének ügyéről. Fol. 88r – v. 1696. június 16. Levél Keresztély Ágost szász herceg győri püspöki kinevezése ügyében. Fol. 88v. 1696. június 16. Levél a Velencével folyó kegyúri jogvitáról. Fol. 89v. 1696. június 23. Levél Telekessy István csanádi püspöki kinevezéséről. Fol. 101r. 1696. július 7. Levél Keresztély Ágost szász herceg győri püspöki kinevezésének megerősítéséről. Fol. 106r – v. 1696. július 21. Küldik a Kalocsát, Freisinget érintő breveket. Fol. 109r – v. 1696. július 28. Örömmel veszik a híreket Temesvár ostromáról. Fol. 109v – 110r. 1696. július 28. Levél Keresztély Ágost szász herceg győri püspökkel kapcsolatban. Fol. 115r. 1696. augusztus 18. Bíznak a temesvári ostrom szerencsés kimenetelében. Fol. 119v, 122r. 1696. augusztus 22. A magyar hadszíntérről érkező híreket nagy örömmel fogadta a Szentatya. Fol. 124r. 1696. szeptember 1. A magyarországi hadi sikerek az egész kereszténység számára fontosak, köszönik a temesvári beszámolók megküldését. Fol. 126v – 127r. 1696. szeptember 8. Imádkoznak a szerencsés hadi vállalkozás ügyéért. Fol. 130r. 1696. szeptember 15. Levél az erdélyi és kalocsai püspöki és érseki kinevezések ügyében. Fol. 137v. 1696. szeptember 22. Köszönik a hadi jelentéseket. Fol. 141r. 1696. szeptember 29. Köszönik a hadi jelentéseket.

Mihalik Béla Vilmos Fol. 142v. 1696. október 6. Bár kevés eredménnyel zárul a magyarországi hadjárat, szerencsére az ellenség sem tudott sikeresebb lenni. Fol. 146r – v. 1696. október 6. A boszniai és zágrábi püspökök konfliktusáról. Fol. 147r – v. 1696. október 13. Otrokócsi katolizálásának hasznosságáról. Fol. 149r – v. 1696. október 14. Továbbra is figyelje kiemelten a magyarországi hadi eseményeket. Fol. 172v. 1696. november 17. A Szentatya havi 15 scudót ígér Otrokócsinak. Fol. 175v – 176r. 1696. december 1. Levél az erdélyi püspök ügyében. Fol. 185v. 1696. december 22. Levél a győri püspökről.

e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Nr. 42. Registro di Lettere scritte dal S. Card. Spada a Mons. Tanara Arciv. di Damasco Nunzio Apostolico in Vienna Spada bíboros-államtitkár levelei Tanara bécsi nunciusnak 1692 – 1695. Nr. 43. Registro di Lettere scritte dal S. Card. Spada a Mons. Santacroce Arciv. di Seleuceia Nunzio Apostolico in Vienna Spada bíboros-államtitkár levelei Tanara bécsi nunciusnak 1696 – 1698. Nr. 226. – Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1694/I.) A bécsi nuncius jelentései, levelei a bíboros-államtitkárnak 1694. január – június. Nr. 227. Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1694/II.) A bécsi nuncius jelentései, levelei a bíboros-államtitkárnak 1694. július – december. Nr. 232. Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1695) A bécsi nuncius jelentései, levelei a bíboros-államtitkárnak 1695. január – december. Nr. 233. Lettere di Mons. Nunzio in Vienna (1696) A bécsi nuncius jelentései, levelei a bíboros-államtitkárnak 1696. január – december. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: Indice dei Fondi e relativi mezzi di descrizione e di ricerca dell’ Archivio Segreto Vaticano 2013 http://www.archiviosegretovaticano.va/wp-content/plugins/downloadsmanager/upload/Indice%20dei%20Fondi%20e%20relativi%20mezzi%20di%20descrizione% 20e%20di%20ricerca.pdf b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A Vatikáni Titkos Levéltár segédkönyveket őrző termében (Sala di Indici) az 1027. számú jegyzék (gépiratos, belső használatra). c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés


II. FELTÁRÁS EREDMÉNYEI 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio Storico de Propaganda Fide neve (magyarul): A Hitterjesztés Kongregációjának (Propaganda Fide) Történeti Levéltára 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek Fond (Állag) Alsóbb szintek

eredeti magyar eredeti magyar eredeti magyar eredeti magyar

Acta Sacrae Congregationis A Szent Kongregáció aktái

Acta

3. A levéltári fond/állag leírása a) összefoglaló adatok Év(kör): Terjedelem: Terjedelem (raktári egység szám):

A teljes fond/állag 1622 – 1938 Nincs adat 311 kötet

Filmezésre javasolt iratok Önmagában ezeket az alább kijelölt iratokat nem érdemes filmre venni!

Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Kongregáció referens bíborosainak vagy a Kongregáció titkárának referátumát és utána a döntés rövid összefoglalását tartalmazza. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A kötetek év szerint követik egymást. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Vol. 63. fol. 166v – 167v. 1693. október 6. nr. 6. A boszniai és a zágrábi püspök joghatósági vitája. A boszniai püspöknek havi 10 scudo járadékot utal ki a Kongregáció. fol. 194v – 196r. 1693. november 10. nr. 7. A boszniai püspök és a kamarai adminisztráció vitája. A Kongregáció a bécsi nunciushoz utalja az ügyet. Vol. 64.


fol. 232v – 233r. 1694. november 15. nr. 8. A boszniai püspök panasza Kollonics bíboros ellen. A Kongregáció Colloredo bíboroshoz a Püspöki Kongregációba utalja az ügyet. Vol. 68. fol. 301 – 302r. 1698. november 10. nr. 3. A boszniai püspök panasza a zágrábi püspök ellen. A Kongregáció a Prodatarius bíboroshoz utalja az ügyet. e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Vol. 63. Az 1693. év actái. Vol. 64. Az 1694. év actái. Vol. 68. Az 1698. év actái. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cevang/archivio/it/archivio/farchiv.html KOWALSKY, Nicholas – METZLER, Joseph: Inventory of the historical archives of the Sacred Congregation for the Evangelization of Peoples or "De Propaganda Fide". Roma, 1983. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés


II. FELTÁRÁS EREDMÉNYEI 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio Storico de Propaganda Fide neve (magyarul): A Hitterjesztés Kongregációjának (Propaganda Fide) Történeti Levéltára 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek


eredeti magyar eredeti magyar

Scritture originali riferite nelle Congregazioni Generali Az általános kongregáción referált, eredeti iratok

SOCG

eredeti magyar eredeti magyar




Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Kongregáció referens bíborosainak vagy a Kongregáció titkárának referátumának alapját képező, a Kongregációhoz beérkezett és ott megtárgyalt kérvények, beadványok, folyamodványok. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A kötetek évrendben vannak, a köteten belül az egyes ügyiratok a kongregáció időpontja alatt lettek elhelyezve, azon belül pedig az Acta sorozatból megismerhető ügy-sorszám szerint következnek az ügyiratok. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Vol. 516. fol. 208r – 209v. 1693. október 6. nr. 6. Olovói Miklós boszniai püspök beadványa a zágrábi püspökkel, Kollonics Lipót bíborossal és a kamarai adminisztrációval való ellentéte miatt.


Vol. 519. fol. 53r – 55v. 1694. november 15. nr. 8. Olovói Miklós boszniai püspök panasza Kollonics bíboros ellen az egyházi tized ügyében. Vol. 531. fol. 361r – 369v. 1698. november 10. nr. 3. Olovói Miklós boszniai püspök panasza a zágrábi püspök ellen, e tárgyban két beadványa. e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Vol. 516. Vol. 519. Vol. 531. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cevang/archivio/it/archivio/farchiv.html KOWALSKY, Nicholas – METZLER, Joseph: Inventory of the historical archives of the Sacred Congregation for the Evangelization of Peoples or "De Propaganda Fide". Roma, 1983. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés




Lettere Levelek

Lettere




Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Kongregáció referens bíborosainak vagy a Kongregáció titkárának referátumát követően, a Kongregáció ülésén meghozott döntés értelmében születő, kimenő iratok regisztere. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A kötetek év szerint követik egymást. Az egyes kötetek végén betűrendes mutató van a címzettek szerint, a címzettek alatt pedig az egyes missziós területek szerint (pl. Bosnia). d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Vol. 82. fol. 48r – v. 1693. november 10. A bécsi nunciushoz a boszniai püspök és a kamarai adminisztráció vitája miatt. fol. 237r – 238r. 1693. október 28. Spada bíboros-államtitkárhoz, a boszniai püspök beadványának főbb pontjait összefoglalva.


Vol. 83. fol. 250v – 251r 1694. november 15. Colloredo bíborosnak a boszniai püspök és Kollonics bíboros közti ellentét miatt a kamarai adminisztráció működése miatt. e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Vol. 82. Az 1693. év kimenő levelei. Vol. 83. Az 1694. év kimenő levelei. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cevang/archivio/it/archivio/farchiv.html KOWALSKY, Nicholas – METZLER, Joseph: Inventory of the historical archives of the Sacred Congregation for the Evangelization of Peoples or "De Propaganda Fide". Roma, 1983. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés




Scritture riferite nei Congressi A kongresszusokon tárgyalt iratok Bosnia Bosnia

SC




Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Kongregáció referens bíborosainak vagy a Kongregáció titkárának referátumát követően, a Kongregáció ülésén meghozott döntés értelmében születő, kimenő iratok regisztere. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A kötetek év szerint követik egymást. Az egyes kötetek végén betűrendes mutató van a címzettek szerint, a címzettek alatt pedig az egyes missziós területek szerint (pl. Bosnia). d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Vol. 4. fol. 102r – v. 1693. október 10. Spada bíboros államtitkár levele a bécsi nunciushoz. fol. 108. 1693. december 19. Tanara bécsi nuncius levele Altieri bíboroshoz, a Kongregáció prefektusához. fol. 117r – v. 1693. december 19. Tanara nuncius a bíboros-államtitkárhoz. fol. 122r – 127v. 1694. február 27. Az Államtitkárság megküldi a Kongregációnak a boszniai püspök három beadványát.


fol. 241r – 242r. 1697. március 9. Olovói Miklós boszniai püspök kérvénye Santacroce bécsi nunciushoz. fol. 243r. 1697. március 16. Olovói Miklós püspök a bécsi nunciushoz. fol. 261r – v. 1698. december 5. Olovói Miklós püspök memoriáléja fol. 335r – 337v. 1692. november 2. Tanúbizonyság Olovói Miklós püspök és plébánosai ellen. e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Vol. 4. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cevang/archivio/it/archivio/farchiv.html KOWALSKY, Nicholas – METZLER, Joseph: Inventory of the historical archives of the Sacred Congregation for the Evangelization of Peoples or "De Propaganda Fide". Roma, 1983. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés


II. FELTÁRÁS EREDMÉNYEI 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio della Congregazione per la Dottrina della Fede neve (magyarul): A Hittani Kongregáció Levéltára 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek Fond (Állag) Alsóbb szintek


Decreta Dekrétumok

Decreta


A teljes fond/állag 16 – 19. sz. Nincs adat Nincs adat


Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Szent Inkvizíció vagy más néven a Szent Hivatal, a mai Hittani Kongregáció elődjének dekrétum-sorozata. A kongregáció bíborosai általában hetenként ültek össze és hoztak döntéseket az egyes ügyekben. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A kötetek év szerint követik egymást. A köteteket nem sorszám, hanem év szerint kell kikérni. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok 1686. év fol. 8r – v. Január 3. Két konvertita protestáns esküjét hagyják jóvá: a magyarországi Cremer Lőrincről való döntés, a stockholmi Andreas Sunddal együtt. fol. 250v. December 11. Két konvertita protestáns esküjét hagyják jóvá: a magyarországi Sichel Annáról való döntés, az angliai Ralph Arbesttel együtt. fol. 256v. December 12. A magyarországi konvertita, Staefel János esküjét hagyják jóvá.


e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása 1686. év 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: Nem rendelkeznek ilyennel. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen számítógépes adatbázis és gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés




Dubbia circa Battesimo A keresztelés körüli kétségek

DB




Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Szent Inkvizíció vagy más néven a Szent Hivatal, a mai Hittani Kongregáció elődje elé benyújtott, a keresztség szentségét érintő, egyéni megkeresések iratanyaga. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A csomók kronológiailag követik egymást. Ezen belül az egyes ügyiratok sorszámozva követik egymást. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok Vol. 12. Nr. 24. 1826. A kolozsvári Farkas Pál keresztségi ügye. Vol. 25. Nr. 27. 1867. február 8. A szegedi Vincenzo (Vince) Demaris keresztségi ügye. e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása Vol. 12. 1823 – 1827. közötti ügyek.


Vol. 25. 1863 – 1867. közötti ügyek. 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: Nem rendelkeznek ilyennel. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen számítógépes adatbázis és gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés




Stanza Storica Történeti Sorozat

St. St.




Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma b) Az fond/állag rövid leírása: A Szent Inkvizíció vagy más néven a Szent Hivatal, a mai Hittani Kongregáció elődjének egyik legértékesebb, ám egyben legvegyesebb levéltári sorozata. Az 1848. évi forradalmak idején az Apostoli Palotába beszállított iratanyagot 1901-ben kezdték el rendezni. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): Vegyes gyűjtemény, a belső levéltári számítógépes adatbázis segítségével kutatható. d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok M 4-a Nr. 2. A Konvertiták Kongregációjának iratai: fol. 533r – v. 1666. szeptember 14-én tartott ülés. Lehota Pál magyar konvertita számára 10 scudót ítélnek meg. fol. 552r – 553v. Paulus de Lehotta kérvénye. fol. 562v. Nini bíboros utasítására Aluigi Greppi depositarius kifizeti Lehota Pál számára a 10 scudót 1666. szeptember 14-én.


fol. 685r. 1673. március 16. Christoph Ferdinand Ritter magyar neofita (kikeresztelkedett izraelita) kérvénye és számára 2 scudó megítélése. M 4-h fol. 297r – 299r. Sicket Anna hitének megtagadása. fol. 306r – 308r. Crenner Lőrinc pozsonyi származású, 30 éves evangélikus katonának az abiuratiója (protestáns hitének megtagadása). fol. 336r – 338r. Stefel János, 20 éves, evangélikus, magyarországi származású személy abiuratiója. e) Az fond/állagon belül feltárt levéltári, raktári egységek (tól-ig) és azok leírása M 4-a, nr. 2. A konvertiták kongregációjának iratai (1610) – 1673. M 4-h. A konvertiták ünnepélyes abiuratiójának szövegei és iratai. (1681 – 1686) 4. Segédletek a) A levéltár fontosabb magasabb szintű segédleteinek (fond- és állagjegyzék, útmutató) címe, bibliográfiai adatai, URL-je: Nem rendelkeznek ilyennel. b) A fond/állag kutatását biztosító segédletek (irattári, ügyviteli, belső vagy külső használatra szánt, publikált, nem kiadott segédlet). A helyszínen számítógépes adatbázis és gépelt, belső használatra készült raktári jegyzékek állnak rendelkezésre. c) A segédletek közül melyik nélkülözhetetlen, feltétlenül javasolt, hasznos, hol lehet ezeket beszerezni? 5. Megjegyzés

Mihalik Béla Vilmos BESZÁMOLÓ A KLEBELSBERG-ÖSZTÖNDÍJ KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL

Recommend Documents