KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor
A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja • A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert, a kölcsönös megfeleltetést • közvetlen támogatás teljes kifizetését szakmai követelmények és előírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez. • A rendszer célja: – a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó elírások megkövetelése, és fenntartható gazdálkodás elősegítése.
Rendszer elemei • Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály alapján (JFGK) • Helyes Mezgazdasági és Környezetvédelmi Állapot (HMKÁ) – Magyarország: a HMKÁ-t már 2004. óta köteles alkalmazni, míg a 18 JFGK-t 2009-től fokozatosan vezeti be (2009-től az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg)
A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere • • •
2003. évi tanácsi rendelet 2004.évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet 2005. évben elindított Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alapról rendelet • 2006. évben ennek végrehajtását tartalmazó bizottsági rendelet • A rendeleteket a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül kell alkalmazni • Nemzeti szint: csak a rendeletekben tagállami hatáskörbe utalt kérdésekről, és nem szabályozott végrehajtási kérdésekről (gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb.)
A kölcsönös megfeleltetés hatálya • •
Mezőgazdasági terület, illetve állatlétszám alapján megállapított közvetlen kifizetések. Az Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alap II. tengely intézkedéseinek egy része: – hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) – hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések – Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések – agrár-környezetvédelmi kifizetések – állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) – mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések – erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) – az erdő-környezetvédelmi kifizetések.
•
Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, zöldszüret) támogatottjai.
Fő területei (JFGK) • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A környezet terület (5 db) Ø a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv (79/409/EGK), Ø a felszín alatti vizekről szóló irányelv (80/68/EGK), Ø a szennyvíziszapról szóló irányelv (86/278/EGK), Ø a nitrátokról szóló irányelv (97/676/EGK), Ø a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv (92/43/EGK). Az egészségügy terület (10 db) Ø az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló irányelv (92/102/EGK), Ø a Tanács 1760/2000. rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról, Ø a Tanács 21/2004. rendelete a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról, Ø növényvédőszerekről szóló irányelv (91/414/EGK), Ø hormonirányelv (96/22/EK), Ø az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelet (178/2002), Ø BSE-rendelet (999/2001), Ø a ragadós száj- és körömfájásról szóló irányelv (85/511) (melyet a 2003/85/EK irányelv váltott fel), Ø az állatbetegségekről szóló irányelv (92/119/EGK), Ø a kéknyelvbetegségről szóló irányelv (2000/75/EK). Az állatvédelem terület (3 db) Ø a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/629/EGK), Ø a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/630/EGK), Ø a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv (98/58/EK).
2009-től alkalmazandó (környezet-, természetvédelem) • •
Vadon él madarak védelme Természetes élőhelyek védelme – – – – –
•
Natura 2000 területeken biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek vadon élő állatok és növények helyzetének fenntartása természeti állapot megőrzése Fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítása
A felszín alatti vizek védelme – – – –
a felszín alatti vízkészlet szennyezés elleni védelme a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása a megfelelő minőségű víz biztosítása
•
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai
•
Vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme
– alkalmazható, de olyan feltételek mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. – nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése.
2009-től alkalmazandó (állategészségügy) • Sertések azonosítása és nyilvántartása • A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása • A juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása – állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a szállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége – A gazdálkodás helyszínén dokumentációt kell vezetni az állományról – Az állatok szállítását megfelelően dokumentálni kell – Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése
Fő területei (HMKÁ) Talajerózió elleni védekezés minimális talajborítással minimális földgazdálkodással teraszos műveléssel A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása vetésforgóra tarlóművelésre vonatkozó előírások A talajszerkezet megtartása megfelelő gépek által A környezetmegőrzés min. szintjének biztosítása, az élőhelyek károsításának elkerülése minimális állománysűrűség és/vagy megfelelő szabályozások, állandó legelők védelme a tájkép jellegzetességeinek megóvása a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása az olajfaligetek jó vegetatív állapotának megóvása által
2009-től alkalmazandó (HMKÁ, hazai előírások) •
1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó elírások: – –
12%-nál nagyobb lejtés területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. 12%-nál nagyobb lejtés területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről • • •
• •
2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében 3. Vetésváltásra vonatkozó elírások: • • • •
• • • • • • •
őszi kultúra vetésével a tarló október 30-ig történ megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és –ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával másodvetésű takarónövény termesztésével.
Egymás után két évig termeszthet: rozs, búza, tritikálé, árpa; Egymás után három évig termeszthet: kukorica, és dohány; Több évig termeszthet maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; Minden egyéb növény egy évig termeszthet.
4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos 5. Mezgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos 7. A mezgazdasági területeket gyommentesen kell tartani 8. A mezgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni
A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények • • • • • • • •
Kormány kijelölése alapján az MVH és a MgSzH hajtja végre. Az MVH: a HMKÁ elírásait, a Natura 2000 szabályozás követelményeit ellenőrzi Az MgSzH: a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményeit, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelményeket ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés a kérelmezők 1%-a A kiválasztás kockázatelemzéssel és véletlenszerű kiválasztással (80-20 %) Az ellenőrzéseket növelni kell, ha a meg nem felelések magasak A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, max. 14 nap) Az előírások be nem tartása esetén a támogatásokat csökkenteni kell. – Gondatlanság esetén max. 5 % – ismételt megsértés esetén max. 15 % – szándékos megsértés esetén min. 20 %, és az érintett termelő egy vagy több évre ki is zárható
K ét ország, egy cél, közös siker! D ouă ţări, un scop, succes comun!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
www.huro-cbc.eu
www.hungary-romania-cbc.eu
