Klaszter stratégiai útmutató Az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerésére kiírt pályázati felhíváshoz
1
Bevezető Az Új Széchenyi Terv „Tudomány és Innováció” Programja a vállalati együttműködés hiányát a magyar innovációs rendszer gyengeségei közt említi. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább)fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. A jelen pályázati kiírás célja innovatív, magas hozzáadott értékű tevékenységet végző és exportorientált klaszterek akkreditálása oly módon, hogy a már működő klaszterek közül kiválasztásra (akkreditálásra) kerülnek azok, amelyek a fenti stratégiai célnak megfelelnek. Az Akkreditált Innovációs Klaszter (AIK) címpályázat részeként a pályázó klasztereknek egy részletes, szakmailag megalapozott 3 éves stratégiai tervet kell készíteniük. A készítendő stratégia célja, hogy előrevetítse azt a fejlesztési irányt és folyamatot, amelynek eredményeként a pályázó klaszter sikeres piaci szereplővé tud válni. A pályázó klasztereknek a stratégiai tervben ki kell jelölniük azokat az iparági szegmenseket, amelyekre a támogatási erőforrásokat koncentrálni akarják és ezáltal jelentős fejlődést tudnak elérni. A stratégiával szembeni általános elvárás, hogy jövőbe tekintő, szakmailag alátámasztott információkat tartalmazzon. Az elsősorban múltba tekintő, leíró jellegű dokumentumok nem felelnek meg a kiírás általi elvárásoknak. A dokumentum további részében a stratégia kialakításában elvárt struktúra kerül részletesen bemutatásra. A klasztereknek a stratégia kialakításakor kötelező a felvázolt struktúra használata. A stratégia kialakításával kapcsolatos kérdéseket a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nek (Közreműködő Szervezet) lehet írásban feltenni és a közreműködő szervezet írásos válasza a kérdések megválaszolásában egyértelmű állásfoglalásnak értendő.
2
Az AIK klaszter stratégia útmutatója – Stratégia felépítése Stratégia felépítése
1
Vezetői összefoglaló ........................................................................ 4
2
Klaszter bemutatása ........................................................................ 5
3
2.1
Tevékenység ............................................................................. 5
2.2
Struktúra.................................................................................. 6
2.3
Működés................................................................................... 6
2.4
Teljesítmény és gazdaságélénkítő hatás, régióban betöltött szerep .. 7
Klaszter fókusz területeinek stratégiája .............................................. 9 3.1
Fókusz terület 1......................................................................... 9
3.1.1
Klaszter célja a fókusz területen............................................. 9
3.1.2
Piacelemzés....................................................................... 10
3.1.3
Projekt tervek.................................................................... 11
3.1.4
Fókusz terület kockázatainak elemzése ................................. 11
3
1 Vezetői összefoglaló Elvárt tartalom: A stratégia vezetői összefoglalójában a klaszternek áttekintést kell nyújtania arról, hogy milyen iparágban tevékenykedik és ezen belül milyen szegmenseket céloz meg. Az egyes szegmenseken belül a klaszternek definiálnia kell, hogy milyen fókusz területen kíván tevékenykedni. A klaszternek be kell mutatnia, hogy az egyes fókusz területeken belül milyen termék/szolgáltatás csoportok fejlesztésével kíván foglalkozni és arra milyen projektek indítását tervezi a támogatási keret felhasználásával. A klaszter teljes stratégiájának a fenti gondolatmenet bemutatását kell tükröznie az iparágtól eljutva egészen a projektek szintjéig. A gondolatmenet ábrázolására javasolt a következő illusztráció használata:
Projekt 1 Termék/szolgáltatás csoport 1 Szegmens 1
Projekt 2
Fókusz terület 1 Termék/szolgáltatás csoport 2
Iparág
Projekt 3 Projekt 4
Szegmens 2
Fókusz terület 2
Termék/szolgáltatás csoport 3
Projekt 5 Projekt 6
Az egyes fogalmak pontos meghatározása a segédlet végén található fogalomtárban, valamint az egyes részek elvárt tartalmának leírásánál található. Terjedelem: 1-2 oldal
4
2 Klaszter bemutatása Fejezet célja: A fejezet célja általános összefoglalás nyújtása a klaszter tevékenységéről, felépítéséről, működéséről és teljesítményéről. Teljes fejezet terjedelme: 9-11 oldal
2.1 Tevékenység Elvárt tartalom: A klaszter fő tevékenységi területeinek rövid bemutatása és a klaszter működése szempontjából releváns iparágak, szegmensek bemutatása. ▪ Klaszter szolgáltatásai: A klaszter főbb tevékenységeinek rövid bemutatása, azokra a tevékenységekre, szolgáltatásokra koncentrálva, amelyekre a klaszter jelenleg az erőforrásainak nagy részét koncentrálja. ▪ Iparágak, szegmensek, fókusz területek: A klaszter tevékenységeinek és szolgáltatásainak elhelyezése a megfelelő iparági struktúrában a következő táblázat szerint (a táblázatot szövegesen is magyarázni kell): Iparág
Szegmens
Fókusz terület
A különböző szintek egységes kezelése érdekében a következő meghatározások szerint kell eljárni a táblázat készítésekor. Iparág: A klaszter tevékenységi területe és jövője szempontjából releváns iparágak. Az iparág kiválasztásánál a klaszter tevékenysége szerinti iparágat kell kiválasztani, nem a kapcsolódó iparágakat (például a termék/szolgáltatás vevőinek iparágát). Az iparági szint egységes kezelése érdekében az iparág megnevezéséhez a gazdasági tevékenységek egységes besorolási szabványait kell alkalmazni. Az elfogadott egységes struktúra a TEÁOR’08 szabvány, vagy annak angol nyelvű EU-s megfelelője, a NACE Rev. 2 szabvány. Az AIK címpályázat keretében iparágként definiáljuk a felsorolt szabványok első szintjét. Az iparági besorolásra a dokumentum végén található fogalomtárban gyakorlati példa is megadásra kerül. Szegmens: A klaszter tevékenységi területe és jövője szempontjából releváns iparági szegmensek. A szegmenseket az előző pontnak megfelelő tevékenységi struktúrák alapján kell meghatározni, tehát a TEÁOR’08 vagy a NACE Rev. 2 szabvány alapján. Az AIK címpályázat keretében a struktúra második szintjét tekintjük szegmensnek. Fókusz terület: Az adott szegmensen belüli fókusz terület szabadon definiálható a klaszter által. A fókusz területek definiálásában segítséget jelenthet a TEÁOR’08 vagy a NACE Rev.2 szabvány alacsonyabb szintjeinek használata. Amennyiben ezek a tevékenység megfogalmazások nem fedik megfelelő módon a fókusz terület jellegét, úgy az említett szabványoktól el lehet térni és szabadon lehet a fókusz területet definiálni. A stratégiában legalább 1, maximum 4 fókusz terület definiálása lehetséges. Amennyiben a klaszter ennél több fókusz területtel rendelkezik, akkor azt a 4 fókusz területet kell megjelölni, amelyekre a hosszú távú működését építi, és amelyben a támogatási összegek felhasználását tervezi. A megfogalmazott fókusz területeket a stratégiában részletes tervvel kell ellátni. Ajánlott források: A klaszter iparági besorolásához és szegmensekben való elhelyezéséhez a következő források használata ajánlott: 5
▪ ▪
KSH – Osztályozások (www.ksh.hu) Eurostat – NACE Rev. 2 (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nace_rev2/)
Terjedelem: 1-2 oldal
2.2 Struktúra Elvárt tartalom: Klaszteren belüli tagvállalatok homogén csoportokba sorolása a klaszteren belül elfoglalt szerep alapján. A vállalatok csoportosítására javasolt az elsődleges kibocsátók, belső szolgáltató vállalatok, kutatóintézetek és kapcsolódó iparági vállalatok csoportosítás használata. Elsődleges kibocsátónak számítanak azok a vállalatok, amelyek a klaszter tevékenységi területének megfelelő termékeket/szolgáltatásokat bocsátanak ki a piacon. Belső szolgáltatók azok a vállalatok, amelyek a klaszterben elsősorban más tagvállalatoknak nyújtanak szolgáltatásokat és ezzel járulnak hozzá a klaszter elsődleges kibocsátásához. Kutatóintézeteknek minősülnek azok a non-profit szervezetek, amelyek a klaszterben kutatási szolgáltatásokat nyújtanak a tagvállalatoknak. Kapcsolódó iparági cégek azok a vállalatok, amelyek az elsődleges kibocsátáshoz kapcsolódó iparágakban tevékenykednek. Terjedelem: 1 oldal
2.3 Működés Elvárt tartalom: Általános kép nyújtása a klaszter működéséről a következő pontok alapján: ▪ Menedzsment szervezet: Menedzsment szervezet formája és szerepe a klaszter működésében. Menedzsment szervezet tagjainak, beosztásának és kompetenciáinak felsorolása. A menedzsment szervezet által nyújtott szolgáltatások tömör ismertetése. ▪ Klaszteren belüli együttműködések: Klaszter irányítására kialakított szervezetek, klaszterek által közösen használt erőforrások, klaszterek által létrehozott szervezetek, egyéb klaszteren belüli együttműködések. ▪ Működési múlt, jelentősebb megvalósított vagy megvalósítás alatt álló projektek: A klaszter megalakulása óta végrehajtott legfontosabb fejlesztések, elért eredmények bemutatása. A korábban Akkreditált Innovációs Klaszter címet szerzett klaszterek esetében külön a cím megszerzése után megvalósított fejlesztések felsorolása, a korábbi címpályázatban foglalt célok teljesülésének bemutatása is. A klaszter projektjeinek felsorolásszerű bemutatása külön hazai és nemzetközi projektekre. A felsorolásnak tartalmaznia kell a támogatás segítségével, illetve anélkül 1 megvalósított/megvalósítás alatt levő projekteket is. A projekteket az alábbi formában szükséges felsorolni: Projekt név
Projekt teljes értéke (Ft)
Projekt indítása és befejezése
Pályázás éve
Projekt azonosítója
Támogatási összeg (Ft)
1
Amennyiben a felsorolt projekt támogatás nélkül valósul vagy valósult meg a vonatkozó táblázat utolsó három oszlopát nem szükséges kitölteni.
6
▪
A nemzetközi projektek felsorolásánál a projektek teljes értékét és a támogatási összeget euróban kell megadni. Azok a projektek minősülnek nemzetközinek, amelyek nemzetközi partner bevonásával valósulnak meg, vagy támogatás igénybevétele esetén nemzetközi kiírásúak. Nemzetközi partnernek kizárólag külföldön bejegyzett és külföldi telephellyel rendelkező önálló entitás tekinthető, tehát nem tekinthető nemzetközi partnernek egy külföldi vállalat magyarországi leányvállalata. Nemzetközi együttműködések: Azoknak a nemzetközi együttműködéseknek a bemutatása, amelyekben a klaszter aktív szerepet vállal(t). Az együttműködések bemutatásának ki kell térnie az együttműködés formájára és a klaszter szerepére az együttműködésben.
Terjedelem: 3-4 oldal
2.4 Teljesítmény és gazdaságélénkítő hatás, régióban betöltött szerep
Elvárt tartalom: A fejezet célja, hogy a pályázó bemutassa a klaszter jövőben várható gazdaságélénkítő hatását. A gazdaságélénkítő hatás bemutatásához 4 tényező – a foglalkozatás, az export, a belföldi értékesítés árbevétele és a mérleg szerinti eredmény – tény adatokon alapuló, jövőre becsült értékeinek számszerűsítése és a megcélzott számok indoklása, trendvizsgálata szükséges. A becsült értékek kiinduló pontként fognak szolgálni a klaszter fejlődésének értékeléséhez. A klaszter gazdaságélénkítő hatását a következők szerint kell bemutatni: ▪ Foglalkoztatás: A klaszternek 3 évre előre szükséges tervet adnia a klasztertagok (nemcsak tagvállalatok) általi foglalkoztatás várható változásáról. A foglalkoztatás tekintetében meg kell becsülni a közvetlen (klaszteren belüli) és a közvetett (értéklánc további tagjainál meglévő) foglalkoztatást. A klaszternek legalább a tárgyévre vonatkozóan azt is be kell mutatni, hogy mekkora arányt képvisel a klaszter foglalkoztatása a klaszter működési régióinak foglalkoztatásán belül. A foglalkoztatási adatokat a következő táblázatban kell megadni: Év (t-1) Közvetlen foglalkoztatás2 (fő) Közvetlen foglalkoztatás növekedése az előző évhez képest (%) Közvetett foglalkoztatás (fő) Közvetett foglalkoztatás 2
Év (t)
Év (t+1)
Év (t+2)
Év (t+3)
na na
na
Éves átlagos statisztikai állományi létszám
7
növekedése az előző évhez képest (%) ▪
Export, belföldi értékesítés, mérleg szerinti eredmény: A klaszternek 3 évre előre szükséges tervet adnia a klasztertagvállalatok fenti mutatóinak várható változásáról. A jövőre becsült értékek számszerűsítése és a megcélzott számok indoklása, trendvizsgálata szükséges.: Év (t-1) Export (millió Ft) Export változása az előző évihez képest (%) Belföldi értékesítés (millió Ft) Belföldi értékesítés változása az előző évihez képest (%) Mérleg szerinti eredmény (millió Ft) Mérleg szerinti eredmény változása az előző évihez képest (%)
Év (t)
Év (t+1)
Év (t+2)
Év (t+3)
na
na
na
Terjedelem: 3-5 oldal
8
3 Klaszter fókusz területeinek stratégiája Fejezet célja: A fejezet célja a korábban definiált fókusz területek részletes, jövőbe mutató terveinek az ismertetése. A fókusz területek terveinek tartalmazni kell az egyes területek jövőképét és a legfőbb fejlesztési irányokat. Teljes fejezet terjedelme: fókuszterületenként 10-15 oldal
3.1 Fókusz terület 1 Elvárt tartalom: A klaszternek minden meghatározott fókusz területre vonatkozóan részletes, számszerűsített és jövőbe mutató tervet kell készítenie. A tervek ismertetése képezi a stratégia legfontosabb részét. A fókusz területre vonatkozó tervekkel kapcsolatos elvárások a következő alfejezetben kerülnek részletezésre.
3.1.1 Klaszter célja a fókusz területen ▪
Elvárt tartalom: A klaszter adjon becslést arra, hogy milyen számszerűsített célt akar elérni az adott fókusz területen. A számszerűsített becslést indokolni szükséges. A piaci részesedés vizsgálatakor mutassa be röviden a belföldi és az export piacot is, amelyhez a klaszter piaci részesedését méri. Év (t)
Év (t+1)
Év (t+2)
Év (t+3)
Klaszter árbevétele az adott fókusz területen (millió Ft) Klaszter piaci részesedése a fókusz területen (%)
Terjedelem: 1-2 oldal
9
3.1.2 Piacelemzés Elvárt tartalom: A klaszternek be kell mutatni azt, hogy a kitűzött célt milyen piaci tevékenységekkel akarja elérni és elemeznie kell az adott piacokat meghatározó tényezőket. A piacelemzést a következő szempontok szerint kell végrehajtani: ▪ Termék/szolgáltatás csoportok: A klaszter által a fókusz területen kínált termékek/szolgáltatások leírása azok funkciója és jellege alapján. Legalább 1 termék/szolgáltatás csoport bemutatása szükséges. A jelenlegi termékek bemutatásán túl ismertetni kell a jövőben fejleszteni kívánt termék/szolgáltatás csoportok funkcióját és jellegét. Legalább 1 fejlesztendő termék/ szolgáltatás csoport bemutatása szükséges. A termék/szolgáltatás csoporthoz kapcsolódóan szükséges azon know-how-k, szabadalmak, ipari oltalmak bemutatása, amelyek az adott termékcsoporttal kapcsolatban a klaszter birtokában vannak és a termék/szolgáltatás piaci sikeréhez hozzájárulnak. A know-how-k, szabadalmak, ipari oltalmak rendelkezésre állása pozitívan hat a stratégia elbírálásakor. ▪ Kereslet: A megnevezett termék/szolgáltatás csoportokkal kapcsolatos jelenlegi fogyasztói igények bemutatása és a fogyasztói igények jövőben várható változásának részletezése. A fogyasztói igények alapján definiálni kell a megcélzott piacokat földrajzi és fogyasztói rétegek szerint. A megcélzott piac méretét becsléssel számszerűsíteni kell a fogyasztók potenciális száma és a termék/szolgáltatás értékesíthető mennyisége szerint. ▪ Kínálat: A megcélzott piacok piaci struktúrájának, piaci koncentrációjának bemutatása. A piacokon működő főbb szereplőket árbevétel csoportokba kell rendezni és a klasztert el kell helyezni a kialakított csoportokon belül. A piacon relevánsnak számító versenytársakat a következő adatok megadásával kell felsorolni: Versenytárs neve
▪
Földrajzi aktivitás
Árbevétel Ft)
(millió
Mérleg szerinti eredmény (millió Ft)
Versenyelőny/értékajánlat: A klaszter által kifejlesztendő termékek/szolgáltatások piacon létező termékekkel/szolgáltatásokkal szemben fennálló versenyelőnyének bemutatása. Indokolni kell, hogy a klaszter fejlesztései milyen tényezőknek köszönhetően fognak a megcélzott piacokon árbevételt generálni. A versenyelőny/értékajánlat tényezőit strukturált módon a következő táblázat szerint szükséges összegyűjteni minden definiált termék/szolgáltatás csoportra: Versenyelőny/értékajánlat tényezője
Tényező magyarázata
Terjedelem: 5-6 oldal
10
3.1.3 Projekt tervek Elvárt tartalom: A klaszternek a stratégiájában minden fókusz területre rövid fejlesztési tervet kell megfogalmaznia. ▪
A Projektcélok meghatározását a következő táblázatban kell összegezni: Termék/szolgáltatás csoport
Projekt cél
Projekt cím
A táblázatban megadott projekt címek részleteit ebben a tartalmi fejezetben részletesen is szükséges bemutatni minden projektre vonatkozóan a következő pontokban felsoroltak alapján: -
K+F tevékenységek Beruházások Humán erőforrás Projekt finanszírozás Projekt időzítése
A klaszternek minden projektet a bemutatott struktúra alapján kell leírni. Amennyiben a projektek leírása üzleti titkot tartalmazna, úgy az üzleti titoknak számító részek megfelelő körülírása is elegendő, de kizárólag a projektek szöveges bemutatását tartalmazó részben. A finanszírozás, időzítés és teljesítménymutatók tekintetében a leírtaknak megfelelően kell eljárni. A klaszternek fókusz területenként legalább egy, de összesen legalább három projektet kell bemutatnia. A megadott adatok a pályázatban előzetesen becsült adatokként kerülnek figyelembe vételre, így a későbbi konkrét projekt pályázatoknál a megadott adatoktól el lehet térni. Terjedelem: projektenként 2 oldal
3.1.4 Fókusz terület kockázatainak elemzése Elvárt tartalom: A klaszternek be kell mutatni, hogy milyen tényezők befolyásolják a fókusz terület jövőjét és ezek milyen kockázatokat rejtenek. Ennek kapcsán a következő szempontok szerint szükséges a kockázatokat bemutatni: ▪ Növekedési mozgatórugók: A klaszternek meg kell határoznia azokat a főbb mozgatórugókat, amik a fókusz terület teljesítményét mozgatják. A mozgatórugók olyan tényezők, amelyek alapvetően befolyásolják a fókusz terület sikerességét. A klasztereknek legalább 2 mozgatórugót kell definiálni. ▪ Mozgatórugók várható változása: A klaszternek minden azonosított mozgatórugóra legalább 5 évre előre meg kell határozni a mozgatórugó várható változását. A mozgatórugó változását számszerűsíteni kell, vagy részletesen indokolni kell, hogy miért nem számszerűsíthető az adott mozgatórugó. ▪ Kockázatok: A fókusz terület sikerességére vonatkozó főbb kockázati tényezők megnevezése. A kockázati tényezők valószínűségének szöveges értékelése, a kockázati tényező csökkentésére, elhárítására tervezett lépések bemutatása. Legalább két kockázati tényező megnevezése szükséges. Terjedelem: 1-2 oldal 11
Az AIK klaszter stratégia útmutatója – Fogalomtár NUTS 2: Az EU által bevezetett földrajzi alapú kódolási rendszer második szintje, ami régiók azonosítására szolgál. Forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/nuts/home_regions_en.html Iparág: A TEÁOR’08 vagy annak EU-s megfelelője a NACE Rev. 2 által bevezetett tevékenységi jegyzék első szintje, amit az ABC szerinti nagy betűkkel jelölnek. Példa: Egy kőolaj-feldolgozással foglalkozó cég iparága a “C” betűvel jelzett “Feldolgozóipar”. Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,571529&_dad=portal&_schema=PORTAL vagy http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nace_rev2/ Szegmens: A TEÁOR’08 vagy annak EU-s megfelelője a NACE Rev. 2 által bevezetett tevékenységi jegyzék második szintje, amit egy arab számmal jelölnek. Példa: Egy kőolajfeldolgozással foglalkozó cég a “Feldolgozóipar” “19”-es számmal jelölt, “Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás” nevű szegmensében tevékenykedik. Forrás: Lásd az Iparágnál. Fókusz terület: Adott szegmensen belül olyan speciális terület, amire a klaszter fő tevékenysége összpontosul. A fókusz terület megnevezésénél ugyancsak használható a TEÁOR’08 vagy a NACE Rev. 2 struktúra harmadik vagy negyedik szintje, de ezektől a megnevezésektől szabadon el lehet térni. Példa: Egy kőolaj-feldolgozással foglalkozó cég fókusz területe a “Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás” nevű szegmensen belül lehet a “19.2”es számmal jelölt “Kőolaj-feldolgozás” vagy egy ennél pontosabban specifikált terület. Forrás: Lásd az Iparágnál.
12
