A „Közösen Tormásért” kisfalu projekt 2010. július 31. napjával lejárult. Eredményeiről a szakmai monitorozást végző „Kisfalu-Ablak” projekt pályázatnyertese a Humánerő Tanácsadó és Szolgáltató Bt. szakemberei a következő értékelést készítették:
Kivonat az OFA Kisfalu - Ablak projektjének modell értékelő tanulmányából
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) több mint másfél évtizedes tevékenységén belül kiemelt helyen szerepel a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegeket és térségeket érintő, a munkaerő-piaci helyzetük javítására irányuló, kísérleti jellegű munkaerő-piaci programok kidolgozása és alkalmazása. Ennek keretében született meg az a döntés, hogy az OFA nyílt pályázat keretében komplex jellegű kísérleti programot indít a leghátrányosabb helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból leginkább leszakadó, 500 fő alatti lélekszámú kisfalvak és mikro-körzetük fejlesztésére, felzárkóztatásuk elősegítésére. A pályázatok elbírálása eredményeként 2007. végén 6 mikro-térségi szintű Kisfalu- konzorcium nyert el az OFÁ - tól a kísérleti program megvalósításához támogatást, amelyek közül 3 Baranya megyében, 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1 pedig Hajdú-Bihar megyében található. A keretjellegű pályázati kiírás viszonylag jelentős szabadságfokot biztosított a pályázóknak arra, hogy a modellkísérlet keretében a támogatási konstrukció és az előírt elemek megvalósítása mellett saját ötleteiket, elképzeléseiket, módszereiket érvényesítsék, és a kísérleti tapasztalatokat ezáltal is gazdagítsák. Az OFA kísérleti jellegű programja elsősorban arra próbált választ és megoldást keresni, hogy hogyan lehet az átlagosnál jelentősen magasabb munkanélküliségű, 500 fő alatti, hátrányos helyzetű településeken élő munkanélkülieket munkához segíteni? A Kisfalu program keretében támogatott 6 projekt közül 3 (Besence, Sámod, Tormás) Baranya megyében a Sellyei, illetve Sásdi kistérségben, 2 (Meszes, Abaújszolnok) Borsod-AbaújZemplén megyében az Edelényi, illetve Szikszói kistérségben, 1 pedig (Folyás) Hajdú-Bihar megyében, a Polgári kistérségben található. Az OFA a projektek szakmai sokszínűsége és összetettsége, illetve a megvalósítási folyamat részleteinek nehéz követhetősége miatt úgy döntött, hogy a Kisfalu-projektek folyamatos szakmai monitorozására, értékelésére, tanácsadására, egymás közötti kommunikációjára, majd a projektek befejezését követően a kísérleti program tapasztalatait és az elterjesztés célszerűségét, lehetőségeit is vizsgáló modell-értékelő tanulmány készítésére még egy külső szakértői szervezetet is bevon egy külön pályázati kiírás keretében. Így indult el már a Kisfalu-projektek megvalósítása közben, kb. egy éves időszak eltelte után az OFA ún. Kisfalu - Ablak projektje, amelyet a pályázatnyertes Humánerő Tanácsadó és Szolgáltató Bt. – a téma különböző szakterületein egymás tudását is kiegészítő szakértők folyamatos bevonásával – valósított meg.
Ennek a projektnek utolsó jelentős terméke a kísérleti jellegű Kisfalu-modellt bemutató, annak gyakorlati megvalósítási tapasztalatait értékelő és a támogatási konstrukció fejlesztésére is javaslatokat megfogalmazó tanulmány. Tormási projekt Az aprófalvas, a 33 LHH-s kistérség közé tartozó sásdi kistérség településszerkezetét az alacsony lélekszámú kistelepülések, aprófalvak túlsúlya határozza meg. A negatív irányú demográfiai folyamatok, az elöregedés, az aktív korú népességet érintő elvándorlás, és az alacsony iskolai végzettségi szint egyik eredménye, hogy évről évre szűkül a gazdaságban foglalkoztathatók köre. A Sásdi kistérség foglalkoztatási központja a rendszerváltás idejéig kétségtelenül Sásd volt, hiszen itt közel kétezer munkahely állt rendelkezésre még, jelentős számú ingázónak biztosítva megélhetést. A sásdi központú mezőgazdasági termelőszövetkezet, az erdészet, a gabonaforgalmi vállalat, a kesztyűgyár és a téglagyár nagy számban foglalkoztatott környékbeli munkavállalókat is. A rendszerváltást követően az egykori meghatározó vállalkozások sorra számolták fel tevékenységüket (Gabonaforgalmi vállalat, Carbon-féle varroda), illetve fokozatosan építették le az alkalmazotti létszámukat (Sásdi Erdészet, Sásdi Agro Rt.). Jelentősebb új vállalkozás a városban nem telepedett le, bár több helyi gyökerű kisvállalkozás komoly növekedést ért el és vált helyi szinten jelentős foglalkoztatóvá. (pl. a Novaflex Fékbetét-gyártó Kft.) A mikro-térség foglalkoztatási helyzetének romlása mögött több tényező is meghúzódik, amelyek közül kiemelendő a helyi gazdaság meggyengülése és a gazdasági központok - Kaposvár, Sásd, Komló, Dombóvár, Pécs - jelentősnek mondható térvesztése, ami meggátolja a komoly mértékű ingázás kialakulását ezekbe a relatíve távoli, 30-40 kilométerre fekvő gazdasági centrumokba. A mintegy 300 lelket számláló Tormás a Sásdi kistérség, azon belül a gödrei mikro-térség egyik aprófaluja. S noha a községből még vezet út a vele körjegyzőséget alkotó zsáktelepülés, Szágy felé, a munkahelyeket megközelíteni képes közlekedés alulfejlett. Korábbi gazdasági életében a mezőgazdaság és azon belül is az állattartás volt helyben jellemző. Majd fokozatosan a környező ipari üzemekbe ingázók biztosították a megélhetést. Mára a mezőgazdaság nem jövedelmező, eltartó képessége csekély. Az ipari munkahelyekről az ingázók egyre inkább kiszorultak. A szolgáltatási szektor főleg a helyi piac hiánya miatt kezdetleges. A kezdetben nagy reményekkel kecsegtető idegenforgalom – megfelelő infrastruktúra és szakértelem hiányában – eddig még nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Tormás községben a polgármesteri hivatal mellett körjegyzőség is működik, óvoda és egy felújított, nagy alapterületű Művelődési Ház található. Egyéb lehetőségek hiányában kiterjedten alkalmazzák a közfoglalkoztatást nem csak a településtisztasági és parkosítási feladatok területén, hanem pl. az önkormányzati és lakosságszolgáltatási munkakörökben is. Található egy kisforgalmú vegyesbolt is a településen. Orvosi rendelés hetenként két alkalommal működik. A helyzetértékelő tanulmány készítésekor a helyi lakosok leginkább a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetet, a rendkívül rossz helyközi buszközlekedést és a szennyvízcsatornázás hiányát emelték ki fő problémaként.
A
Kisfalu-program
legfontosabb
elemei
megvalósulásának
értékelése
A Tormási Önkormányzatnál kialakított, a projektek generálásában is egyre tapasztaltabbá váló projektmenedzsment folyamatosan figyelte a pályázati kiírásokat, és igen nagy aktivitással szinte minden kisléptékű forrásszerzési lehetőségre is rámozdult. Tormási Kisfalu-projekt példája jól mutatja hogy bármennyire lelkes és agilis a konzorciumvezetés és a projektmenedzsment, s bármennyire is sokrétű és tartalmas a kisfalu vagy akár a mikro-térség gazdaságfejlesztési programja, sem az önkormányzatok, sem a civil szervezetek számára nem jelentek meg az ilyen területi szintű gazdaságfejlesztést, vagy számottevő mértékű, tartósan fenntartható munkahelyek létrehozását támogató pályázati lehetőségek, kiírások. Emellett ezeken a hátrányos helyzetű településeken a hazai viszonylatban még csak a kezdeti lépéseknél tartó és mindeddig meglehetősen fejletlen szociális gazdaság fokozatos kifejlesztésére van hosszabb távon komolyabb esély. Ennek egyik formája, az ugyancsak az OFA által támogatott szociális szövetkezeti konstrukció, amelynek pályázati tapasztalatai is arra utalnak, hogy az ilyen típusú támogatási formák iránt mekkora érdeklődés és szinte kielégíthetetlen támogatási igény nyilvánul meg. Emellett a vállalkozási és értékesítési környezet (fizetőképes kereslet alacsony szintje, helyi piacok kialakulatlansága, reklám és koncentráltabb értékesítési formák gazdaságos megszervezésének hiánya, közlekedési problémák gátló hatása) sem kedvez még hazai viszonylatban, különösen az elmaradott kistérségekben, ezeknek a kezdeményezéseknek. Ha egyegy kistelepülés, vagy erősebb centrum nélküli mikro-térség szintjén el is indul ilyen támogatott konstrukció, az csupán nagyon kis létszámot érint, és önmagában nem tudja megoldani a jellemzően kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet jelentősebb, pozitív irányú megváltoztatását. Reálisan tehát nehezen várható el az, hogy a kistelepüléseken vagy a szintén fejletlen mikrokörnyezetben élő, zömében alulképzett és megfelelő munkavállalási adottságokkal, kompetenciákkal alig rendelkező munkanélküli, illetve inaktív személyek számára megfelelő (egy idő után támogatás nélkül is tartósan fenntartható) munkahelyeket elégséges számban helyben, az érintett településeken lehessen létrehozni. Valójában azonban nem is az a lényeges, hogy a legkisebb falvakban is helyben jöjjenek létre gazdaságosan aligha működtethető munkahelyek. A legtöbb esetben a tőkebefektetők és az ipari, kereskedelmi vagy a lakossági szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások sem választanak ilyen településeket működési területként. Az igazán lényeges és az egyszerűbb megoldás az, hogy a kisfalvakban élő embereket is fel kell készíteni motivációerősítéssel, célirányos képzésekkel és munkavállalási kompetenciáik fejlesztésével arra, hogy legalább a napi ingázással elérhető foglalkoztatási centrumokban (ezek általában a kistérségi központok és a megyei jogú városok) legyen jó esélyük a munkaerő-piaci versenyben való helytállásra, az elhelyezkedésre, illetve a hatékony önmenedzselésre, konstruktív alkalmazkodásra, készségeik folyamatos és célirányos fejlesztésére. A Tormási projektben sokat tettek annak érdekében, hogy a Kisfalu-projekt ismertté váljon az egész mikro-térségben és annak szélesebb vonzáskörzetében is.
A projekt lényegi elemeit első alkalommal a helyben megtartott falufórumon ismertették, később ezt folytatták a projektben résztvevő települések mindegyikén. A falu hirdetőtábláján folyamatosan tájékoztattak a projekt legfrissebb eseményeiről, eredményeiről, aktuális terveiről, és felhívásokat tettek közzé. A munkaerő-piaci szolgáltatás szórólapja négy település önkormányzatának hirdetőfelületére került ki. Érdemes megjegyezni, hogy valamilyen módon a korábban csatlakozást fontolgató, de a végén mégis kimaradt települések is részesültek a projekt sokrétű szolgáltatásaiból. Interneten, két helyen is informálódni lehetett a projektről. Létrehoztak egy önálló honlapot, és a gesztor település honlapján is olvashatók információk. A havonta Tormáson megjelenő Önkormányzati Hírek is minden alkalommal rendszeresen és részletesen tájékoztatott a projekt eseményeiről. A jövőre vonatkozó intézkedések között első helyen szerepelt a megalakult munkacsoportok fenntartása, aktivizálása, és általuk a lakosság szélesebb rétegeinek a bevonása. A Tormási projekt menedzsmentje igen komoly és sokirányú tevékenységet végzett a közösségfejlesztés érdekében. Tormáson, a projekt kezdetén célul tűzték ki egy civil szervezet létrehozását, amely több próbálkozás után, a megfelelő jogi ismeretek hiánya miatt egy ideig nem lehetett sikeres. Saját erőből próbálkoztak, mert nem tudták a jogászt megfizetni. Ma már a „Tormásért Egyesület” hivatalosan működik. Az Egyesületet azzal a céllal is hozták létre, hogy megszólítsa a munkaképes korú lakosságot, akiket korábban a társadalmi munka fogott össze, de azóta nincs olyan fórum, ahol összejárnának. Őket kívánja először aktivizálni az Egyesület. Ez lenne a falu közösségének magja, mintegy 20 ember, akik szeretnének példát mutatni a lakosságnak. A falu elöljárói, prominens, ismert személyei szinte mind tagjai az Egyesületnek, akik folyamatosan propagálják a lakosság felé a létezését és a működését. Tormáson a tematikus jellegű Beszélgető Körök megszervezése nagyon hasznos, példaértékű közösségszervező forma lett. Nagyon jó gondolatokkal, javaslatokkal, ötletekkel álltak elő az emberek, és ez rögzítésre is került. Amikor a pályázati lehetőségek kerültek szóba, hasznosítani lehetett a Beszélgető Körökben felvetett javaslatokat, ahogyan az ott élő, egyszerű emberek azt megfogalmazták. A projekt időszakában négy-öt rendezvényük volt, majd ebből fejlődött ki a Tormásért Egyesület. A Beszélgető Körök vezetői egytől-egyig szerepet vállaltak az Egyesület működtetésében. A Tormásért Egyesület elnöke az óvoda szakácsnője, az elnökhelyettes pedig egy mezőgazdasági gazdálkodó, a további tagok foglalkozás szerint dajka, közmunkás, szociális munkás. Nagyon aktívak, ami egyebek között a falukép látványos fejlesztésében is megnyilvánult. Közösségi igény indította el a második - immár vállaláson felüli - civil szervezet alakításának szükségességét. 2009. novemberében bejegyzésre került a Tormási Polgárőr Egyesület. A tormási fiatalok közreműködésével újabb Beszélgető Kör alakult 2010. februárban, és ennek kapcsán
megfogalmazódott az igényük egy őket képviselő szervezet létrehozására. Az igény megfogalmazását tett követte, és 2010. márciusban a harmadik non-profit szervezet, a Tormási Fiatalok Szervezete alakuló ülését tartották. Összességében a Tormási projekt egyik legnagyobb erőssége volt a mindvégig igen aktívan, céltudatosan, ötletgazdagon szervezett igazi közösségfejlesztő tevékenység. Ez a munka ténylegesen eljutott az egyes emberekhez, családokhoz, és a Kisfalu-projekt keretében, annak koncepciója szerint. a többségüket aktivizálni, bevonni volt képes. A projekt eredményeinek fenntarthatósági, fejlesztési feltételei is létrejöttek egyrészt a polgármesteri hivatal és körjegyzőség, másrészt az újonnan megalakult civil szervezetek keretei között. A Kisfalu-pályázat készítői úgy gondolták, hogy előbb megkérdezik a munkaerő-piac mindkét oldalának képviselőit a foglalkoztatási és a képzési igényeikről, elképzeléseikről, és emellett a munkaerő-piaci szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt. A képzést kifejezetten a térség munkaadóinak az igényeire alapozottan gondolták megszervezni. Szakmai szempontból az elképzelés kifogástalan volt. Hasonlóan a többi projekthez, itt is készült egy tanulmány „Integrált gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási program” néven. Ennek a tanulmánynak az első kötete a rendkívül alapos, körültekintő helyzetfelmérés. A napi munkavégzéshez tömegközlekedéssel elérhető munkáltatókat felkeresve kiderült, hogy mindenütt stagnálásról beszéltek. Részben e kutatásra, részben a település, a mikro-térség és a kistérség gazdasági, foglalkoztatási kapacitásainak felmérésére alapozva készült el a „Hegyháti Esély” gazdaságfejlesztési program. E programdokumentum szerves részét képezi a foglalkoztathatósági program is, amely a konzorciumi partnerszervezetek tapasztalatait is integráló komplex, munkaerő-piaci szolgáltató program kidolgozását jelentette. A Tormási Kisfalu program egyik nagy erőssége és innovatív eleme volt, hogy a mikro-körzethez tartozó céltelepüléseken (Tormáson, Baranyajenőn, Bakócán, sőt együttműködési megállapodással Mindszentgodisán és Szágyon is) megoldották a nonprofit munkaerő-piaci szolgáltató szervezet (a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht.) munkatársai részéről nyújtott élő, emberközeli kapcsolatot, a tanácsadási, munkaközvetítési és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások helyben történő biztosítását a célcsoport tagjai számára. A helyzetfelmérés adatai alapján már érzékelni lehetett, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a célcsoport motiválására, a munkaerő-piaci, személyiségfejlesztő foglalkozásokra, illetve egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokra. A tréningeken 60 fő, az egyéb szolgáltatásokban 133 fő vett részt a projekt ideje alatt.
A gazdasági válság elmélyülésével tovább romlott a munkaerő-piaci egyensúly, és egyre gyakoribb válasz volt a munkaerő leépítés. Ennek ismeretében nem tudtak konkrét igényekre alapozott képzést szervezni, és várakozó álláspontra helyezkedtek. Az útkereséssel túl sok időt töltöttek el. Az idő múlásával azonban egyre kevesebb forrás kínálkozott képzésre, így azok, akik a Munkaügyi Központokkal nem egyeztettek előre, már aligha juthattak képzési támogatáshoz. A projekt utolsó harmadában egyre sürgetőbbé vált az eredménymutatók (indikátorok) teljesítési kényszere. Ez igaz a képzésre és a foglalkoztatásra egyaránt. A projektmenedzsmentnek ezek után két-három lehetősége volt, ha az eredménymutatókat teljesíteni akarja. Képzést szervez, vagy mások által indított képzésekre irányít jelentkezőket a kevés egyéni törekvés kielégítésére, egyszerű képzést szervez feltételezésekre alapozva (pl. közeljövőben nyugdíjba vonulók pótlására), vagy különböző személyiségfejlesztő tréningekkel, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal próbálja munkavégzésre alkalmas állapotba hozni az embereket. Végül mindhárom irányban tettek lépéseket, teljesülnek a mutatók, de nagyságrendjét tekintve meghatározó volt a munkaerő-piaci szolgáltatás keretében lebonyolított munkavállalásra felkészítő tréning. Mások által szervezett egyszerű képzésekre (pl. kisgépkezelő), és egyedi képzésekre (pl. szakács, tűzoltó) ajánlottak be embereket. 2010. évben. A képzésért felelős civil szervezet elnyerte a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központnál egy könnyűgépkezelői tanfolyam szervezésének a lehetőségét. Emellett főleg néhány fős szórványképzések realizálódtak a szolgáltató szervezet által a helyi álláskeresőknek tett tanfolyami ajánlások, irányítások nyomán. A mikro-térségében (de a közeli foglalkoztatási központokban is) már a pályázatírás idején folyamatosan emelkedett a munkanélküliek száma. A munkaerő túlkínálat, a stagnáló (inkább csökkenő) termelés, és a mérsékelt vállalkozói kedv, majd a gazdasági válság erőteljesen érzékelhető hatása nehéz helyzetet teremtett a projekttel szemben támasztott foglalkoztatási elvárások teljesítése tekintetében. A menedzsment szinte folyamatosan kereste a munkaadókat, kapcsolatot tartott velük, állandóan kutatták a felbukkanó lehetőségeket, de kevés eredménnyel. A Tormási Kisfalu-projekt sajátossága és egyik erős eleme volt a mikro- településein hetenkénti rendszerességgel a Forrásközpont Kht. munkatársai által végzett helyszíni komplex munkaerőpiaciszolgáltatás (elsősorban képzési lehetőségek és megüresedő munkahelyek feltárása, pályakorrekciós és munkatanácsadás, munkaközvetítés). E tevékenységek és a folyamatos munkáltatói kapcsolattartás révén sikerült több személyt támogatás nélkül is munkába helyezni, amit az indikátorok megfelelő teljesítése céljából még 180 napos vagy azt meghaladó időtartamú közfoglalkoztatás biztosítása útján egészítettek ki. A legtöbb eredményt hozó erőfeszítést a támogatás nélküli tartós elhelyezések terén a Tormási projektnél tették meg.
A modell megítélése szempontjából nagyon kedvező, hogy a Kisfalu-projekt szerepét jelentősnek és jónak ítélik a közösségi élet fejlődésében. Az egyik legkritikusabb kérdésnek számít az érintett kisfalvak középtávú fejlesztési esélyeinek minősítése, ami a pozitív hatású Kisfalu-projekt megvalósítása ellenére az összes kérdésre adott válasz között a legalacsonyabb átlagpontszámot kapta. Mindez arra figyelmeztet, hogy a leginnovatívabb és a legjobban kidolgozott fejlesztési modellek sem képesek önmagukban viszonylag rövid idő alatt csodát véghezvinni a hosszú idő óta leszakadt, helyi gazdasággal, foglalkoztatási lehetőségekkel és humánerő-forráspotenciállal alig-alig rendelkező leghátrányosabb helyzetű kisfalvakban és mikro-térségekben. A kísérleti jellegű Kisfalu-modell eredményességét és hasznosságát támasztja alá az a szakértői vélekedés, hogy a jövőben is célszerű és egyben indokolt hasonló, komplex fejlesztési programok szélesebb körű alkalmazása és fokozatos elterjesztése. Ennél a kérdésnél a Tormási projekt szakértői adták a legmagasabb pontszámot. A „Közösen Tormásért” nevű Tormási projekt fő erőssége a színvonalas pályázati szakmai koncepció, az igényes és tartalmas (de rövid távra mégsem eléggé konkrét) részletes fejlesztési program, a valamennyi projekt között is a legjobbnak ítélhető közösségfejlesztési tevékenység volt. A projekt sikerét itt is elsősorban a rendkívül aktív, alkotni vágyó konzorciumvezető polgármester, a jól kiválasztott, lelkes és hozzáértő, fő munkaidőben folyamatosan helyben dolgozó projektmenedzser, a pályázatkészítésekben is aktív szerepet vállaló projektasszisztens folyamatos és alkotó együttműködése, valamint az MTA RKK és a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. tevékenysége biztosította. A közösségfejlesztésben és a közös helyi célok kitűzésében nagyon jól bevált Beszélgető Körök mellett innovatív jellegű volt az a gyakorlat is, hogy a Forrásközpont Kht. munkatársai a mikro-körzet településein hetenkénti rendszeres helyszíni tanácsadási, munkaközvetítő és egyéb munkaerő-piaci tanácsadási tevékenységet folytattak. A polgármester és a projektmenedzser közös vezetése mellett, valamint a helyi civil szervezet létrehozásával a helyi irányító „mag” megerősödött. Nagyszámú, bár főleg kisléptékű pályázat megírásával és sikerre vitelével a forrásszerző tevékenység is folyamatossá és készségszintűvé vált. A projekt gyengeségének számít az, hogy a konzorciumi partnertelepüléseket – főleg közvetlen érdekeltté tételük hiányában – nem sikerült aktivizálni. Az sem volt igazán szerencsés, hogy a konzorciumi önkormányzati partnerek által alkotott mikro-térségben nem volt egy nagyobb lélekszámú és erősebb gazdasági, foglalkoztatási potenciállal rendelkező település, amelyikkel Tormás jobban együttműködhetett volna. Így a mintegy 300 fős kisfalu szinte önmagában, főleg munkahely-teremtési, foglalkoztatási szempontból nem lehetett igazán eredményes. (A viszonylag közeli kistérségi központot, Sásdot taktikai szempontból is célszerű lett volna valamilyen formában, akár később is bevonni a programba. A Sásdi kistérség is a 33 LHHkistérség egyike volt, de Tormásnak nem sikerült ebből kellő mértékben profitálnia.)
A gazdaságfejlesztésben a részletes fejlesztési tanulmány ellenére egyelőre nem sikerült markáns és viszonylag rövid időn belül realizálható vagy akár csak elkezdhető kitörési pontokat találni. A humánerőforrás-fejlesztés és a képzések célszerűnek ítélhető irányai is sokáig kialakulatlanok voltak. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy bár az egyszerű hatásvizsgálat eredményei szerint a mikro-körzet munkanélküliségi adatai relatíve eléggé kedvezően alakultak, ez Tormás községre nem mondható el. A községben közvetlenül valószínűleg nehezen hozhatók létre a foglalkoztatási helyzetet javító munkahelyek, viszont Sásd, Komló, Dombóvár, Pécs, Kaposvár viszonylagos közelsége – aktív és célirányos álláshely-feltáró, felkészítő, munkaközvetítő tevékenység végzése mellett, amelyen a DDRFK Kht. dolgozott is – bizonyos helyzeti előnyt jelenthet, amely a jövőben remélhetően jobban kihasználhatóvá válik.
