Kivonat az E. M. E, orvos-termés2ettudományi osztályának ügyrendjéből

]RTESITŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZET-TÜD.

SZAKOSZTÁLYÁBÓL.

1905.

XXVII. k ö t e t .

XXX. évfolyam.

I. ORVOSI SZAK. Szerkeszti a választmány novébon : SZABÓ

DÉNES.

I—TII. F Ü Z E T . T a r t a l o m : ABDEKHALDBN EMIL m t n r . é s REINBOLD BÉLA d r . : A n a i i r a f o r g ó m a g „odostin"-jénok: s a v h y d r o l y s i s o 6 s m e s t e r s é g e s e m é s z t é s e p a n k r e a s n e d v v e l . 1 — 1 0 . 1. — KENYERES BALÁZS t n r . : A h a l á l é s öntudatlanság bekövetkezése szívsérűlőseknél, esetek ismertetésével. 1 1 — 2 8 . 1. — KoNKÁD JENÖ dr. : P e t e f é s z e k t ö m l ő e s e t e , s ú l y o s s z ö v ő d m é n y e k M m a z á v a l . 2 9 — 3 3 . 1. — U . e z : A c l i o r i o - a n g i o m a plaoontae e g y e s e t é r ő l . 3 4 — 3 7 . 1. — VEKESS ELEJÉBE dr. : A l a t e r á l i s é s m e d i a l i s e g y e n e s s z e m i z o m é r z é k e n y s é g é r ő l . 3 8 — 4 1 . 1. — ABDEEHALDEN EMIL mtnr. é s REINBOLD BÉLA dr. : A g y a p o t m a g e d e s t i n j ó n e k m e s t e r s é g e s e m é s z t é s e l i a s n y á l l a l . 4 2 — 5 7 . 1.

— JAKABHÁZT ZSIGMOND mtnr. é s DEMETER GYÖRGY d r . : A z o l e a n d e r - m é r g e zésről, e g y m é r g e z é s i e s e t k a p c s á n . 5 8 — 6 4 . 1. — GÓTH LAJOS dr. : G a n g r a e n a p h l o g m o n o s a v u l v a e e s e t e t e r h e s n é l . 6 5 — 7 5 . 1. — S z a k ü l é s o k j e g y z ő k ö n y v e i 7 6 — 9 2 . é s 1 0 4 - 1 4 5 . 1 . — K o z g y í i l é s j e g y z ő k ö n y v e 9 3 — 1 0 3 . 1. — T a g o k n é v s o r a 1 4 6 — 1 5 4 . 1.

SITZÜNGSBERICHTE DER

MEDIZINISCH'NATÜRWISSENSCH.

SEKTION

DES ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET (ERDÉLYBR MUSEUM-VEREIN). XXX.

Jahrgang,

1905

XXVII. Band.

1. MEDIZINISCHE ABTBILUNG. R e d i g i r t i m N a m e n d e s ' A u s s c h u s s e s v o n : D . v. S Z A B Ó . I _ I I I . H B F T . I n h a 1 1 : D r . E . ABDEEHALDEN u n d Dr. B . REINBOLD i I. Die Monoaminosauren des Edestins aus Sonnenblumensamen u n d dessen Verhaltén g e g e n Pankreassaft. I I . der Abban d e s Edestins aus Baumwolls a m e n d u r c h P a n k r e a s s a f t . S. 1 . — Prof. D r . B. KENYERES: Ü b e r d e n E i n tritt d e r O h n m a e h t u n d d e s T o d o s b e i V e r l e t z u n g e n d o s H e r z e n s . S- 2 — 5 . — D r . E . KONRÁD : Ü b e r e i n O v a r i a l o y s t o m m i t s c h w e r e n K o m j i l i k a t i o n e n . S. 6 — 8 . u n d i j b e r e i n O h o r i o - a n g i o m d e r P l a o e n t a . S. 9 — 1 0 . — Dr. B . VERESS: Ü b e r d i e E m p f i n d l i b h k e i t d e r m m . r e o t u s l a t e r a h s u n d m e d i a h s S. 1 1 — 1 2 . — D r . S. JAKABHÁZY u n d Dr. G. DEMETER : Ü b e r d i e O l e a n d e r . v e r g i f t u n g , i m A n s c h l u s s a n e i n e n b e o b a c l i t e t e n F a l i . S. 1 3 — 1 5 . — D r . L . GÓTH: G a n g r a e n a p h l e g m o n o s a v u l v a e b e i einor S c i i w a n g o r o n . S. 1 6 — 1 8 . — S i t z u n g s b e r i c h t e . S. 1 9 — 5 0 .

KOLOZSVÁRT,

NYOMATOTT AJTAI K. ALBERT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 1906.

K i v o n a t az E . M. E , o r v o s - t e r m é s 2 e t t u d o m á n y i osztályának ügyrendjéből.

szak­

l . § . Az E. M. E o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i s z a k o s z t á l y á n a k alszakai : I . Orvos: s z a k , I I . T e r m é s z e t t u d o m á n y i szak. 15. ,§. A s z a k o s z t á l y f o l y ó i r a t a : É r t e s í t ő az E. M. E. orvos-term.tud. s z a k o s z t á l y á b ó l c z i m e n é v e n t e 3 orvosi, S t e r m é s z e t t u d o m á n y i és az esetleges n é p s z e r ű estélyekről k i a d o t t több füzetben jelenik m e g és t a r t a l m a z z a : a z o k a t aí értekezéseket, melyek az E. M. E. o r v o s - t e r m . - t u d . s z a k o s z t á l y á n a k s z a k ü l é s e i elí k e r ü l n e k , t o v á b b á az e s e t l e g e s n é p s z e r ű e l ő a d á s o k a t és a m a g y a r o r v o s i és természet­ t u d o m á n y i s z a k i r o d a l o m b a n évről-évre m e g j e l e n ő ö n á l l ó d o l g o z a t o k n a k névjegyzékét v a l a m i n t a s z a k o s z t á l y ügyeire v o n a t k o z ó apróbb k ö z l e m é n y e k e t . M i n d e z t legalább k i v o n a t o s a n közli az É r t e s í t ő n e k ,Eevue''-je, n é m e t v a g y egyéb v i l á g n y e l v e n . 18. §. Az É r t e s í t ő b e n megjelent é r t e k e z é s e k é r t tiszteletdíj jár, m é g p e d i g : a) A népszerű e l ő a d á s tiszteletdíja 70 korona, mely ö s s z e g csak a kézírat benyúj­ t á s a u t á n adatik k i ; e z e n k í v ü l 25 k ü l ö n l e n y o m a t r a t a r t h a t i g é n y t a szerző, b) A s z a k d o l g o z a t o k n y o m t a t o t t í v é n e k tiszteletdíját a v á l a s z t m á n y h a t á r o z z a m e g a v i s z o n y o k s z e i í n t és az É r t e s í t ő borítékján k ö z l i . c) E g y - e g y é r t e k e z é s b ő l 2 í v n é l több n e m d í j a z h a t ó ; ha p e d i g v a l a m e l y érte­ k e z é s í! í v n é l többre terjedne, ezen t ö b b l e t n y o m d a i k ö l t s é g e az illető s z e r z ő n e k 2 ív u t á n járó tiszteletdíjából l e v o n a t i k . d) A s z a k d o l g o z a t o k és n é p s z e r ű e l ő a d á s o k csak a z o n esetben díjaztatnak, ha a s z a k o s z t á l y É r t e s í t ő j é b e n j e l e n n e k m e g először. e) K ü l o n l e n y o m a t o k c s a k i s a s z e r z ő k költségére a d h a t ó k ki. Áruk a s z e r z ő tiszteletdíjából l e v o n a t i k k i v é v e az a) a l a t t i e s e t e t .

Tudnivalók. (Új tagok az Értesítő' 1876., 1877., 1878-ki folyamának egyes fűzött példányait két-két koronáért, az 1883 — 1895-ki folyamokat 4 — 4 koronáért a titkári hivatal átján megszerezhetik. Az Erdélyi Múzeum-Egylet kiadásában megjelent egy hátrahagyott műve H e r b i c h F e r e n c z drnak: P a l á o n t o l o g i a i a d a t o k a r o m á n i a i K á r p á t o k i s m e r e t é l n e z . I. A Dambovltia forrásvidékének krétaképzó'dményei, 17 k ő n y o m a t a t á b l á v a l , magyar és német nyelven. E munka bolti ára 3 korona, az egylet tagjainak azonban csak 2 korona, mely összegnek beküldése után bérmentve megküldjük azt a megrendelőknek. A külön lenyomatok ára (lapszámozva, kezőre van szabva: 25 példány Vi í v e s 50 , , , 100 , , „ 25 „ V. „ 50 , , , ÍOO , , ,

2 k 50 f 20 4 k

.. i k ik

5 k 40 6 k 80

borítékkal, fűzve)

2 5 példJny V4 íves. 50 100 25 , 50 100

a

követ­ 50 f 60 f 9 k 90 — f

— f f

10 k 8 0

Több í v e s f ű z e t e k n é l a m á s o d i k sat. ívek SS^/o e n g e d m é n y n y e l . 100 p é l d á n y o n felül, a m á s o d i k sat. 100 p é l d á n y n á l m é g k ü l ö n lO^/^. Külön c z í m l a p : 25 pld. 2 korona, 60 pld. 2 korona 50 f, 100 pld. 3 k 5 0 f.

É R T E S Í T Ő lÖS-TiiÉSZEÍlilMI

iimiiMi

I, ORVOSI SZAK. X X V I I . KÖTpyr. 1905. X X X . ÉVFOLYAM.

SZERKESZTI A VÁLASZTMÁNY NEVÉBEN 1

Dr. SZABÓ DÉNES.

K O L O Z S V Á R

AJTAI E. ALBERT KÖNYVNYOMDÍJA 1906.

u

X X X . EVFOLYAiM T A R T A L M A : I. ORVOSI SZAK. I — I I I . FŰZFIT. J . Eredeti

1^ ABDERHALDEN

PÍMiL mtnr. ó s

hözleményeh.

REINBOLD BÉLA dr. : A napraforgóniafj

„edestin"-jének savhydrolj-siso ós mcstorsóges

emésztési;

pankrcasnodvvel -f-

'J-

1 — 10

A g y a p ü t m a g e d e s t i n j ó n c k n i ü s t o r s ó g ü s o%iésztós(; liasiiyállal

GóTH LAJOS d r . : Gangraoiia p h l o g m o n o s a v u l v a o e s e t ő l e r h o s i i ó l

.

4 2 -. T)? 6 5 — 75

JAKABHÁZY Zs. mtnr. é s DEMETER GYÖRGY d r . : A z o l e a n d e r - m é r g e zésről, e g y m é r g e z é s i e s e t k a p c s á n

5 8 — fi4

KENYERES BALÁZS t n r . : A halál é s ö n t i i d a t l a n s á g b o k ö v e t k e z ó s o s z í v sérűléseknól,

esetek

KONRÁD'JENŐ dr. ; P e t o f ó s z o k

ismcrtotósóvol tömlő

cset(^

1 1 — 2H súlyos

szövődmóriynk

halmazával

2 0 - •!.'!

U. 0 , : k c l i o r i o - a n g i n o m a p l a c e n t a e e g y csotóről

34

- .'iT

"VERESS ELEMÉR dr. : A l a t e r á l i s é s m e d i a l i s e g y e n e s s z o m i z o n i órzókcnysógéről

ii8— 4 1 //.

Vegyesek.

Szakülésok jegyzőkönyvei

70—1)2

K ö z g y ű l é s (1905 m á j u s - h ó 6.-án) j e g y z ő k ü n y v o

93—103

Szakülésok jegyzőkönyvei

104 - 145

Tagok névsora

146—154

ÉRTESÍTŐ I. ORVOSI SZAK. XXVII.

1905.

kötet.

KüZLKMIÓNY

A HICRIJNT K í i Y K T E M

I -III. füzet.

I. C H E M I A I

INTÉZETÉBŐL.

I g a z g a t ó : FISCIIÍSK EMIL tnr.

A napraforgómag" „edestin-"jének savh^drolysise és mesterséges emésztése pankreasnedvvel.* AiiDJiRiiALDUN EMIL mtnr.-tól ó s HHINBOLD BÉLA dr.-tól.

A feluírjcmolektilu aminosavai, illetve ezek különböző csopoiijai pankreas-fermentum irányában igen különböző módon viselkednek. Mig pl. a tyrosin, a hasnyál igen rövid ideig tartó behiitására is lehasad a fehérje niolekiilábol, addig a-pyrrolidinearbonsavat és phenylahuiint hetekig tartó pankreasemésztés Illán sem lehetett az emésztett keverékben kimutatni.' Nem érdektelen a kérdés, hogy vájjon azon többi amino­ savak képződése tekintetéből, melyek a fehérje pankreasemésztése rendén kimutalhalók, található-e bizonyos időbeli sorrend? l<]iniek megállapítása ezéljából a kíivetkező terv szerint dolgozíimk : Ismert összetételű fehérjét bélnedv hozzáadása útján aktivált pankreasnedvvel mesterséges emésztésnek vetet­ tünk a l á ; az emésztési keverékből egyes részleteket különböző időben kivetlünk és dialysáltunk. A dialysatumokból az össze­ tettebb vegyületeket jjhosphorwoiframsavval kicsaptuk és a szüredékben az egyes monoaminosavak mennyiségét meghatá­ roztuk. * A z E . M. E . o r v o s t o r m é s z o l t u d o m á n y i m á j u s lió 1 9 . - ó n tartott orvosi s z a k i i l é s é n ' FisciiKFi E . é s K.

8 1 . 1. é s

X L . K.

ABDERHALDEN

E.

A h a s n y á l a t PAWLOW tjir. volt

(ovvOBi

Zoitsclir.

1'.

1 9 0 5 . óvi

UOH.ÍNSZKY LÁSZL6 tnr.

pliysiol,

Olipm.

.X-X.XIX.

2 1 5 . 1. 1 9 0 ; ! .

miért is neki e bolyon is kiiszöiH>tot

ÉRTESÍTŐ

szakosztályánál?:

lifmntatta

SZILKJ 1905.

szívós

rpiidclkczésüjikre

lioosájtani,

iiioiHliiiik,

1

•2

ABDEEHALDEN EMIL DR. ÉS REINBOLD BÉLA DR.

IJyen kisérletet egyelőre esak a tyrosinra voiiatkozólajn' fejezhettünk be. Vgy találtuk, hogy a tyrosin a fehérje mole­ kulából meglehetős gyorsan és teljesen lehasad és esak kis része marad összetett dialysálható vegyületek alakjában, kötött állapotban. Az emésztett keverék nem dialysálható részébon teljes savhydrolysis után sem lehetett szánibaveluítő mennyiségű tyrosint kimutatni. Szintén igen gyorsan és nagy mennyiségben szabadul fel az edestin pankreas-emésztése rendén a glutaininsav. Az emésztett keverékek nem dialysálható része amiál kisebb volt, minél hosszabb ideig tartott az emésztés. Úgy látszott azonban, hogy az emésztés tartamának nincs befolyása a phosphorwolframsavval kicsapható termékek mennyiségére; ez ugyanis a különböző ideig tartó kísérletekben állandó maradt, illetve az emésztés tartamának níivekvésével csak csekély (isökkenést mutatott. Kísérleti r é s z .

Kísérleteinkhez napraforgómagból előállított „edestint" hasz­ náltunk. Minthogy készítményünknek összetétele még nem volt ismeretes, meghatároztuk a benne található monoaminosavak mennyiségét. Találtunk benne glykokoU-i, alanin-t, amino-valeriansav-at, oc-prolin-t,' leuein-t, glutaminsav-vií, asparaginsav-íit, phenylalanin-t, tj/rosin-t és serin-i. lídestinünk összetétele menynyiségileg is hasonló volt az eddig ismert edestinekéhez. 1. A naprafor-iómafj edestinjének savhydrnlysise. 1000 gi". napraforgómag-edestint, mely IS-C/'o vizet és 0'37o hamnalkatrészt tartalmazott, visszafolyó hűtőcső alkalmazása mellett 6 órán át főztünk liter füstölgő sósavval (fajs.: I'IO). A sötétbai-na folyadékot körülbelől felényire bepároltuk és jég között lehűtöt­ tük, mire bőséges mennyiségű glutarainsavchlorhydrát jegeczedett ki. Ezt az anyaiűgtól külön választván, tömény sósavval mos­ tuk és forró vízben feloldottuk. Az oldatot esontszénnel színte­ lenítettük és hűtés közben sósavgázzal telítettük. A csaknem teljesen színtelen oldat jég között lehűtve, kristályos tömeggé merevedett. Ilyen módon 100 gr. tiszta glutaminsavchlorhydrátot ' a-pyrrolidincarbonsav.

A NAPRAFORGÓMAG EDESTIN.IIÍNEK IIYDROLYSISIÍ.

O

nyertünk. A szabad sav előállítása ezéljából a chlorhydrát egy i'észletét sárga ólomoxyddal főztük, a feloldódott ólmot kénhydrogeníummal kicsaptuk és az ólorakénegről leszűrt folyadékot kezdődő kristályosodásig bopároltuk. A termék elemzésekor 0-1725 gi'.: 0-2574 gr. VÁ\-t

és 0-0948 gr. EL O-t adott.

Találtunk tehát 40-70»/o C-t és E-OÖVo H-t. C j H / N O , tartalmaz 40-82''/o O-t és 6-12Vo

H-t.

A glutaminsavchlorhydrát anyalúgját alacsony nyomáson és hőmérséken bepároltuk, alkohollal és száraz sósavgázzal elesteresítettük, az estereket szénsavas káliummal szabaddá tettük és F i s c i i E R eljárása szerint részletenként lepároltuk. K közben a következő részleteket k a p t u k : I. 0 — 60° ( v i z f i i r d ő h ő f o k a ) 13 mm. II. 6 0 — 1 0 0 " „ ,. 18 „ III. 100 -lOf)" (olajlürdő h ő f o k a ) 0'~) „ I V . 105—190° „ „ 0-5 „

Hg. uyomáson: „ „ „

„ „ „

00-0 gr. : 55-6 „ : lOT'O „ : 140-0 „

110 gr.-nyi sötétbarna maradék nem volt lepárolható. Az I. részletben sok alkohol volt. Kétszeres mennyiségű tíimény sósavval keverve vízfürdőn teljesen bepároltuk, a mara­ dékot egyenlő súlyú absolutus alkoholban feloldottuk és az oldatot száraz sósavgázzal telítettük. Hosszantartó erős lehűlés után, mi közben a jegeczedést egy glykokoll-aethylesterchlorhydrát-kristály hozzáadásával is segítettük, az egész folyadék kristályos tömeggé állt össze. Kaptunk 21-5 gr. szabad glykokollnak megfelelő mennyiségű glykokoUesterchlorhydrátot. línnek 0-1904 gr.-ja elégetve 0 2 4 1 2 gr. OO^-t és 0-1245 gr. Ha O-t adott. Találtunk tehát 3 4 - 5 5 % C-t és 7-27«/„ H-t.

(3.HioN(),Cl tartalmaz 3 4 - 4 1 % C-t és 7-17% H-t. 1*

4

ABDERHALDEN EMIL DR. ÉS REINBOLD BÉLA DR.

Az olvadáspontot 144° C-on (jav.) találtuk. A sósavas glykokoUester anyalúgjából a sósavat ólom­ oxyddal lozós útján eltávolítottuk, a feloldódott ólmot kéniiydrogeniummid kicsaptuk és az ólomkénegról leszűrt folyadékot bepároltuk. ^'S gr.-nyi maradékot kaptunk, mely 293° C-on (javí­ tás nélkül) olvadt és sajátságaiból ítélve nagyobb részében alanin lehetett. A II. részletet, valamint a kcivetkezőt is, ötszörös menynyiségű vízzel H óráig főztük és ezzel az csteroket elszappanosítottuk. Az elszappanosított folyadékot alacsony nyomáson teljesen bepároltidí és absolutus alkohollal kivontuk. Az alko­ holos kivonatot — mely az a-prolint tartalmazta, egyesítettük a következő részlet hasonló módon nyert alkoholos kivonatával. Az alkoholban nem oldható maradék túlnyomó részben alán in­ ból (22"0 gr.) továbbá aminovaleriansavból (5 gr.) és leueinból (3'5 gr.) állott; ezeket az aminosavakat első sorban átjegeczítés útján igyekeztünk egymástól elkülönítni. Kiég könnyen sikerűit így a leucint különválasztani; sokkal nehezebb volt azonban az aminovaleriansav és alanin elkülönítése. A réz-sók előállításával és ismételt részletenként! átj(!geczítés útján sikerűit egyfelől olyan anyagokhoz jutni, melyek az alanint megközelítő elemi összetételt mutattak, másfelől olya­ nokhoz, melyeknek réz-sói egészen jól egyezlek az aminovaleriansavas rézzel. Hogy tiszta uminovaleriansavat különíthessünk el, a kristályos keverék egy részét autoklavban bai'iumhydroxyddal 150°-ra hevítve racemizáltuk.' Miután a bariumhydroxydot kénsavval pontosan eltávolítottuk, aránylag kíinnyű volt ismé­ telt részletenkénti átki'istályosítással tiszta aminovaleriansavat kapni. Készítményünk O'loOB gr.-ja 0-2811 gr.C().,-t és 0-1298 gr. H., O-t adott. Találtunk tehát 51-04% C-t és . . ^ 9-6% H-t A H n NO2 tartalmaz 51-28% C-t és 9-40% H-t. ' FisniKU óvf.

K. ó s

íiOTl. 1. 1Í)Ü4.

A U D K I Í I I A I . D K N

K.

BIT.

d. i l c i i t s c l i .

(ilicin.

(Jcs. X . W V I I .

A NAPRAFOKGÓMAG EDESTJNJÉNBK HYDKOLYSISK.

0

Az iiminovaleriansav anyalúgjából alkohollal kicsapolt ahinin elemzésekor a következő számokat kaptuk. A készítmény O-lüOO gr.-ja 0-2Í382 gr. COj-t és 0-1144 gr. IL, O-t adott. Találtunk tehát 40-60/0 C-t és 7-94»/„ H-t.

Olvadáspont: 293 »C (jav. nélk.) C 3 H 7 N O 2 tartalmaz: 4()-45V„ C-t és T-HT^o H-t.

A különválasztott leucin összetétele a következő volt. 0-2379 gr. adott 0-4792 gr. CO^-t és 0-2117 gr. H^ O t .

Találtunk tehát 54-93Vo ('-t és 9-89% H - t

Co Rn N O 2 tartalmaz 54-90"/o C-t és 9-92° 0 H-t.

A I I I . részlet feldolgozása úgy történt, m i n t a II. ré.szleté. A vízzel főzés útján elszappanosított aminosavkevoróket ebben az esetben ís kivontuk absolutus alkohollal, a maradékot pedig vízben oldván, részletenként jegeczítettük. Kz a részlet túlnyumólag leucinból (110 gr.) állott. Loucin készítményüidc 0-1764 gr.-ja elégetve 0-;{r)41 gr. COo-t és 0-1573 gr. O-t adott. Találtunk tehát 54-75" „ C-t és 9-91" 0 H-t. CoHisNO., tartalmaz 54-9í)"/o C-t és 9 - 9 3 % H-t.

A leucin anyalúgjából még 15-5 gr. alanint hihetett külön­ választani ; e mellett még kétségtelem'íl volt benne aniitiovaleriansav is, ezt azonban nem lehetett tisztán előállitni. A készítmény 0-J822 gr.-ja 0-3536°/o CO.,-t és 0-1597 gr.

}l. O-t adott. Találtunk tehát 52-9%, C-t és 9 - 7 4 % H-t. C s H n NO, tartalmaz 5 1 - 2 8 % C-t és 9 - 4 0 % H-t.

AHDEKHALUKN

KMIL D H . ÉS

fiKINBOl.l)

]Í|5LA

DU.

A il. ÓS III. részlet alkoholos kivonatait az a-prolin kiilíinválasztása czéljából alacsony nyomáson szái'azra bepároltuk. A maradék súlya 2;V2 gr. volt. Hogy az optikailag aktivus és a racemicus prolint egymástól elkülöníthessük, a z egész mara­ dékot fölös rézoxyddal főzés révén réz-sóvá alakítottuk át. A megszárított réz-sókból víztelen alkohollal főzve kioldottuk az aktivus prolin réz-sóját. Az alkolK)lban oldhatatlan rézsót víz­ ben oldván lepárolás útján átkristályosítottuk és 120"-on meg­ szárítottuk. A száraz réz-só ()'I875 gr.-ja 0-2824 gr. VÁ),-t és O-OíKil gr. Ha O-t adott. Találtunk tehát 41-07° „ V-t és R)-()Í)°/O

Hie

O4

N., Ou tartalmaz

H-T.

O-t és 5-49% H-t.

41-|F)VO

A I \ ' . részletből, mely asparaginsavból, glutaminsavból, phenylalaniaból és serinből állott, első sorban a phenylalanint t'ivolítottuk el aetherrel. Az aotherben oldhatatlan estereket bariumhydroxyddal főzés útján elszappanosítottuk és a keverék­ ből a glutaminsavat chlorhydrátja alakjában leválasztottuk. A glutaminsavíihlorhydrát anyalúgjából ólomoxyddal az ismert módon eltávolítottuk a fölös sósavat és ezután igyekeztünk rendszeres átjegeczítéssel különválasztani az asparaginsavat és a serint, mely utóbbi húskivonatra emlékeztető szagával árulta el jelenlétét. A különválasztás sok fáradsággal és veszteséggel járt. Végi-e sikerűit T 7 gr.-nyi tiszta serint nyerni. A phenylalanin )55-() gr.-nyi, a glutaminsav 18-9 gr.-nyi, az aspai'agínsav 28-5 gr.-nyi meimyiségben volt különválasztható. Phenylalanin készítményünk 0-1644 gr.-ja 0-3928 gr. CO^-t és 0-0966 gr. HaO-t adott. ' •

•

Találtunk tehát ()5-16% C-t és 6 5 3 % H-t. C s H n N O ^ tartalmaz 65-45% C-t és 6-66% H-t.

Glutaminsav készítményünk 0-1802 gr.-ja 0-2676 gr. COj-t

és 0-1020 gr. H, O-t adott.

A NAPRAFORGÓMAG EDESTINJÉNEK HYDROLYSISE.

Találtunk tehát

7

4 1 ' 0 7 „ C - t és 6-29% H - t

C B H S N O I tartalmaz 40-81 «/„ C - t és

()-12°/„ H-t. Ast)aj'aginsav készítményünk 0-2094 gr.-ja 0-2777 gr. CO.,-t és 0-0992 gr. H^ O - t adott. Találtunk tehát 36-170 ^ Q . t és 5-27% H - t C 4 H 7 N O 4 tartalmaz

C - t és

5-26% H - t . A maradékot, melyet az aminosavesterek lepárolásakor 190" C-on és 0 - 5 mm nyomással sem sikerűit átpárolni, bősé­ ges mennyiségű eezetaetherrel kivontuk. Az eezetaether elpárolása útján 1*2 gr.-nyi, liíg sósavban oldhatatlan mai-adékot kap­ tunk, mely többi tulajdonságait illetőleg is a leueinimiddel egye­ zett. Az eczetaetherben oldhatatlan mai'adékot 10 órán át főz­ tük Ba(0H)2-dal, ezután pedig a bariumhydroxydot kénsavval pontosan kicsaptuk. A bariumsulfátról leszűrt folyadék bepárolásakor először glutaminsav vált ki (10 gr.), línnek anyalúgja a további bepároláskor szörpszerű péppé alakúit, mely nyilván még szintén tartalmazott glutaminsavat. Ennek teljes eltávolí­ tása ezéljából a pépes szörpöt szárazra bepároltuk, tömény sósavban feloldottuk és száraz sósavgázzal telítettük. J é g kö­ zött lehűtésre még 6 gr. glutaminsavchlorhydrát csapódott ki belőle. Az anyalúgból ólomoxyddal eltávolítottuk a sósavat, a feloldódott ólmot kénhydrogeniummal kicsaptuk és az ólomkéneg szűredékét besűrítettük. A folyadéknak erős húskivonat szaga volt. Nem sikerűit egységes készítményeket nyerni belőle. Egy része víztelen alkoholban oldható volt, oldatából aether hozzá­ adására fehér, pelyhes csapadék alakjában kiválott, a levegőn hamar megbarnult és elfolyósodott. Réz-sók előállítása szintén nem vezetett eredményre. Az alkoholban oldhatatlan részből sem sikerűit tiszta anyagokat előállítani. Kaptunk ugyan kristályos réz-sókat, ezek mennyisége azonban igen kicsiny volt, másfelől pedig a kristályok külső megjelenése nem nyújtott biztosítékot

8

ABDEEHALDEN EMIL DE. ÉS EEINUOLD BÉLA DR.

íirni nézve, hogy egységes anyaggal volt dolgunk. Erre vonat­ kozólag a kísérletet nagyobb méretben kellene ismételni. A tyrosin mennyiségének meghatározása a szokásos módon, kénsavhydrolysis útján történt; 500 gr. edestin felhasználásával kaptimk 8'9 gr. tiszta tyrosint. 100 gr. hamu- és vízmentes edestinro számítva az amino­ savak mennyiségi viszonyát, a következőnek találtuk: :;;!:: K'

.N--! !. i-f

: ;^

;

glykokoll

2-5"/ü

alanin aminovaleriansav a-prolin leucin glutaminsav asparaginsav phenylalanin tyrosin serin

4'5% O'BVu 2'8Vo 12-!)7„

l^'O'Vo 3'27o

4'0'' „ 2'ü7o 0'27o

II. E m é s z t é s i k í s é r l e t .

500 gr. napraforgómag edestint, mely r 2 ' 0 7 o vizet és 0 - 3 7 o hamut tartalmazott, tehát 448 gr. víz- és hamumentes fehér­ jének felelt meg, 1904 dec. 22.-én 5 liter lepárolt vízzel kevertünk. A keveréket elegendő mennjáségű toluol és 80 cm" bélnedvvel aktivált pankreasnedv hozzáadása közben költőkemenczében testhőmérséken tartottuk és gyakran felráztuk. Az edestin már az első hét folyamán csaknem teljesen feloldódott, csupán arány­ lag csekély, laza, szürke üledék maradt oldatlanúl. Ez az üledék később sem változott. A keveréknek 14 nap elteltével (jan. 5) és 21 luip eltel­ tével (jan. 16) kivettük egy-egy h a r m a d á t ; 3 4 nap multán (jan. 25) pedig az utolsó harmadát is feldolgozás alá vettük. Ezek a i'észletek tehát, melyeket A, B és C-vel fogunk jelölni, egyenként 149—149 gr. hamumentes száraz fehérje emésztési termékeit foglalták magukban. Feldolgozásuk azonos minta szerint történt, a mennyiben mindeniket lepárolt vízzel perga­ ment csövekben dialysáltuk. A dialysist a lepárolt víznek napon­ kénti — később 2 naponkénti - megújítása mellett addig

A

NAI'KAKOIÍOÓMAG

EDESTIN.IKNIOK

UYDIÍOIA'Sltílí.

.9

folytattuk, mig a dialysatum egy részlete bepárolásra nem hagyott számbavehető maradékot maga után. .4-nak dialysise jan. G—13-ig, B-é jan. J7-tül 25-ig, 6-é jan. 2f)-tól febr. S-ig tartott. Mindhárom részlet dialysatuma biiu'ct és Mii.i.oN-féle reakcziót, phospliorwolfi'amsavval pedig bő csapadékot adott. A hal­ ványsárga dialysatumot alacsony nyomáson és 4 0 ' C - t meg nem haladó liőmérséken kis térfogatra pároltuk be. E közben .4-ból 3 1 gr-nyi, /:?-ből 2 3 gr-nyi fehér csapadék vált ki, mely a későbbi megvizsgálás rendén tyrosinnak bizonyult. C-ből csak igen kevés csapadék (O'l gr.) vált k i ; Muj.oN-féle reagenssel ez is igen élénken színeződött. A B részletben, különösen azon­ ban a C részletben a tyrosin valamely ok folytán nyilván, oldott állapotban maradt. Ezt a felvételt a folyadékok erős MILLONféle reakcziója is igazolta. A tyrosinról leszűrt folyadékokat lepárolt vízzel 6—6 literre felhígítottuk és fölös phosphorwolframsavval kezellük, mire igen bő csapadék vált ki. Ezt vízzel még egyszer kifőztük, lehűtés után szűrőre gyűjtöttük, az anyalúgtól víznyomású sajtóban teljesen megszabadítottuk és bariumhydroxyddal elbontottuk. A csapadék eltávolítása után a fölös bariumhydroxydot kénsav­ val pontosan kicsaptuk, a folyadékot újból megszűrtük és ala­ csony nyomáson szái'azra bepároltuk. A maradék kifejezett biuret-i'eakcziót adott és Mn.i.oN-féle reagenssel gyenge, de határozottan észi'evehető i'ózsaszínt vett fel. A maradék egész mennyiségét háromszor annyi tömény sósavval hydrolysáltuk. Esterekké alakítás útján az edestinben kimutatott aminosavak mindenikét feltaláltuk benne. Ezek való.színűleg phosphorwol­ framsavval kicsapódó összetettebb vogyühstok alakjában jutottak a dialysatumba. .Mennyiségük az emésztés tartamának növek­ vésével csökkent ugyan, de nem jelentékeny mértékben. Nem találtunk a pho.sphorwolframsavas csai)adékban tyi'osint és tryj)tophant. A phosphorwolfi'amsavval kicsapható anyagoktól megsza­ badított dialysatumokat fölös bariumhydroxyddal kezeltük, meg­ szűrtük, a szüi-edéket — kénsavval pontosan kicsapván belőle a bariuniot - - előbb alacsony hőmérséken és nyomáson besűrí-

AHOEIUIALDEN EMIL DR. ÉS REINBOLD BÉLA DR.

tettük, végű] vízfürdőn teljesen bepároltuk. Az A részlet mara­ déka 44-3 gr.-, a B-é 43-4 gr.-, a Ü-é 50-4 gr.-nyi volt. Mind­ három részlet sok glutaminsavat tartalmazott. A és B gyenge, C igen kifejezett M i i x o N - f é l e reakcziót adott. — Ebben az utolsó részletben ugyanis a tyrosin nem vált ki a dialysatum első bepárolására, hanem ismeretlen okból oldásban maradt. A maradékból, ennek lehetőleg teljes megszárítása után, jégeczettel kezelés útján tisztán elő lehetett állítani. Az emésztett keverékek nem dialysálható részét vízfürdőn bei)ároltuk. Az A részletből 30 gr., a B-höl 26 gr., a (7-ből 15 gr.-nyi sötétbarna maradékot kaptunk. Ennek a maradéknak csak egy részét lehetett vízben megint feloldani. A vízben old­ hatatlan rész könnyen oldódott híg lúgokban, közömbösítésre azonban pelyhes csapadék alakjában megint kiválott. Annak megállapítására, hogy ezek a nem dialysálhaló maradékok tartalmaztak-e még tyrosint szabad állapotban, vagy összetettebb vegyületek alakjában, a száraz maradókokat vízzel kifőztük, a vizes kivonatokat bepároltuk és M i L L o s - f é l e reagens­ sel vizsgáltuk. /?-bcn és C-ben nem találtunk tyrosint, A-ban igen halvány vörös színeződés lépett fel. A vizes kivonatok maradékát most egyesítettük a vízben oldhatatlan részekkel és 12 órán át 25"'o-os kénsavvá! főzve hydrolysáltuk. A kénsavat barium-hydroxyddal pontosan kicsap­ tuk, a szüredéket szárazra bepároltuk és a maradékot tyrosinra megvizsgáltuk. .4-ban és /i-ben igen gyenge MiLLON-reakcziót kaptunk, C-hen tyrosint nem lehetett kimutatni. A kísérleteket valamivel nagyobb méretben folytatni szán­ dékozunk.

A halál és öntudatlanság bekövetkezése szívsérűléseknél, esetek ismertetésével.* KUNVEREK HALÁZS (Ir. tígyv.t. TAIKÍI'FÓL.

A törvényszéki orvosi gyakorlatban eléggé gyakran szembe találjuk magunkat azzal a kérdéssel, hogy egy bizonyos sértés után mennyi idő múlva állott be a halál; nevezetesen, hogy azzal a sértéssel a sértett képes volt-e még öntudatosan, tény­ kedni. Egyes sérülésekre vonatkozólag a közönségnek meg van a maga fölfogása és a mennyiben előfordul egy eset, mely ezzel a fölfogással nem vág össze, fölmerül a gyanú, hogy az talán nem is úgy történt, a mint a tarudí vagy a körülmények bizo­ nyítják. A szívsérűlésekről századok hosszú során keresztül még az orvosok is azt tailották, hogy azok nem csak fölléllenűl halá­ losak, hanem, hogy a halált azonnal elő is idézik olyképpen, hogy a sértett a sérülés elszenvedésének pillanatában összeesik és cselekvőképtelenné teszi. — AMBROSIUS PÁRÉ közölt először 1594-ben egy esetet, melyben a sértett szívsérűlésével még egy ideig élt, sőt cselekedni is képes volt. Turinban párbajban meg­ sebesült egy nemes. Ellenfelének kardja szívébe hatolt és daczá-ra ennek, ő még tovább támadott, sőt midőn ellenfele futni kezdett, 200 lépésnyire üldözte; csak akkor rogyott össze és halt meg. Daczára az észlelő nagy tekintélyének, az esetet sokan kétel­ kedéssel fogadták s általánosan megmaradt az a nézet, hogy a szívsérűlések ríigtön halálosak úgy, hogy midőn 1641-ben N. MULER bonezolás alkalmával megállapította, hogy a sértett, ki * Klöadiitott. az E , M.-E. orvos-tormészcttufl. s z a k o s z t á l y á n a k 1905, é v i YKTÓBEV HÓ 27.-én tartott o r v o s i s z a l c ü l é s é n ,

12

KENYEIiES

BALÁZS DK.

sérülésével 1 6 napig élt, szívsérűlést szenvedett, szükségesnek tartotta észleletét a bonezolatnál jelenlevő hatósági személyek aláírásával és bizonyításával hitelesíteni. A törvényszéki orvos­ tan egyik atyamestere, PAULUH ZACCHIAS 1 6 5 1 - b e n észlelvén egy

esetet, a melyben tűszúrás által okozott szívsérűléssel a sértett 6 napig élt, közlését azzal végzi: „hoc quidem mirabile auditu est". Tényleg csodaszámba menő esetekként közölték azokat a szívsérűléseket, melyekkel vadászaton meglőtt állatok még mo­ zogni képesek voltak. Ilyen DOKOTHEA brandenburgi fejedeleranő szarvasának esete. A meglőtt állat óra hosszat látszólag élettelenííl hevert; ekkor egy szekérre helyezték elszállítás czéljából. Útközben az állat egyszerre fölugrott és 40ÜO lépés távolságra szaladt, pedig a szive volt keresztííl lőve. III. Frigyes dán király szivenlőtt szarvasa még 5 0 lépést szaladt, egy másik átúszta a Königseet. • , ; Ezek az esetek egyeseknél megingatták azt a fölfogást, hogy a szívsói'űlések azonnal halálosak, a többség azonban nem engedett és bár elfogadta annak lehetőségét, hogy állatoknál szívsérűlés mellett az élet még egy ideig megmaradhat, tilta­ kozott az ellen, hogy az ilyen észleletek emberre is alkalmaz­ tassanak. Azt, hogy szívsérűlcsek talán meg is gyógyulhatnak, teljesen kizártnak tartották s számba sem vették IDONIS, WOLKnak 1642-ben közölt esetét, a melyben természetes okokból meg­ halt egyén bonczolásánál egy régi, teljesen hegesedett szívsé­ rűlést talált föl. W u E v u s D E R o T E N B u i i o a szívsértéseket még 1669-ben ís nem csak föltétlenül halálosaknak, hanem rögtíhi halált hozóknak mondja, 1772-ben DE LA MOTTE panaszkodik, hogy orvosok, sebészek nem hiszik (il, hogy egy esetében a sértett szívsérűlését 1 2 nappal élte túl. A szaporodó észleletek lassanként elfogadtatták azt a lehe­ tőséget, hogy- szívsérűléssel az ember egy íd(!ig még életben maradhat, de konokul tovább tartotta magát az a tan, hogy azok véglegesen meg nem gyógyulhatnak soha. Még 17H3-ban is az angolok híres sebésze, BEN.IAMIN BEÍJ. azt mondja: „bár találunk olyan szívsérűlésekre vonatkozó följegyzóseket, a melyek halált nem okoztak, nagy okunk van gyanakodni, hogy azoknál vagy szándékos megtévesztés, vagy véletlen tévedés forog fönn,

A HALÁI> IDEJE SZÍVSÉRŰLÉSEKNÉL.

13

HALLER 1784-ben fölemlíti, hogy egy olasz anatómus házi nyúl szivét tűvel keresztül szúrta s állítása szerint daczára ennek, az állat életben maradt, azonban maga ennek lehetőségét két­ ségbe vonja. 1'LOUQUET 1787-ben elismeri, hogy szívsérűlés állat­ nál meggyógyulhat, de tagadja, hogy ez embernél megtörtén­ hetne. Az orvostudomány előtt ma már mindkét kérdés tisztázva v a n ; a közönség azonban — mely a poéták révén az élet köz­ pontját a szívbe helyezi — még ragaszkodik a régi fölfogáshoz s a szívsérűléseket nem csak okvctlem'íl halált hozóknak, hanem olyanoknak tartja, a míslyek rögtöníis halállal járnak, iízért ha szívsérűlés által okozott erőszakos halál escitében a sértő eszkíizt nem találják a holttest mellett, vagy ha olyan jelenségek van­ nak, a melyek arra mutatnak, hogy a sértett helyzetét változ­ tatta, vagy ha az orvosi vizsgálat a szívsérűlés mellett más, később fejlődött halálokot, pld. akasztást állapít meg, kétségessé lesz az öngyilkosság lehetősége; ha tanuk bizonyítják, hogy idegen kéztől szenvedett bántalmazás után a sértett még járt, hazament, tániíidóját maga is bántalmazta, üldözte, egyszóval ha halála nem rögtön azon a helyen k(')vetkezett be, a hol a sértést elszenvedte, bírák-, ügyész-, védő- és esküdtekben föl­ támadhat az a gondolat, hogy a sértett talán sérülését nem is aiíkor, hanem később kapta, talán nem is att()l, á kit vádlott­ ként eléjük állítottak. Ha már most még orvosok is akadnak, a kik a laicus fölfogás ala])jára hely(!zkedve a kétséget vélemé­ nyükkel lámogatják, a zavar teljes lesz. Tudomásom szerint először ISHő-ben képezte kérdés tár­ gyát az igazságszolgáltatás előtt, hogy szívsérűléses egyén képes volt-e még (inállóan ténykedni. Delniontban az esküdtszék előtt állott egy asszony, azzal vádolva, hogy szomszédját szivenszúrta. A sértett 40 -50 lépést szaladt saját házáig, ennek küszöbén összerogyott és meghalt. A panaszosok azt állították, hogy a szúrást azon a helyen kapta, a hol meghalt; a vádlott azzal védekezett, hogy a saját telkén szúrta meg a sértettet, a ki oda támadó szándékkal maga jött át. Tapasztalt (1) orvosok meg­ kérdeztetvén, tagadták annak leiietőségét, hogy sértett sérülé­ sével még szaladhatoll, volna. Szei'cncsére bőségesen rendel-

5«lí|

KKNYKRES HAT.ÁZR

kezesre állottak tanúvallomások, melyek az igazságot kiderí­ tették. Hasonló (vsetek, a melyekben egyes orvosok hasonló módon nyilatkoznak s határozott véleményükkel az ügyet összekuszálják, sajnos, ma sem ritkák. A i'olyó hó első napjaiban éi'tesűltem egy ilyemf)!.' Korcs­ mában, pálinkázás közben verekedés támad. A. 21 éves föld­ művesre többen rátámadtak. I. egy ólmos végű, 11. egy csavai'os végű bottal fejbeüti, III. állítólag megszurkálja. Később a sér­ tettet II. újból megtámadja, előbb a csavaros bottal fejbeüti, azután bicskájával mellbeszúrja és a korcsmából kilöki. Sérültet nemsokára az ajtótól 50 lépésnyi távolságban egy szénakazal mellett a földön fekve találják meg, beviszik a szobába, a hol a sérülés után mintegy I V 2 óra múlva meghalt. A bonczolási jegyzőkönyv szerint néhány csonthártyáig hatoló fejsérülésen kívül: „a mellkas baloldali előrészén a 8. és 4. bordaköznek megfelelőleg, a bimbótól 8 cm.-nyíre befelé egy 2 cm. hosszú, egészen függélyes irányú, igen éles szélű folyto­ nosság megszakílás" volt, „a melyből a test mozgatásakor véres víz folyt elő". „A bal mellürben félliternyi vér; a szívburok baloldali középtáján 2 cm.-nyi függélyes irányú, éles szélű foly­ tonossághiány. A szívburokban nagyobb mennyiségű híg vér. A szív bal gyomrának felső szélén hasonló folytonossághiány, mint a szívburkon, a mely teljesen bevezet a szívnek bal gyom­ rába". A vélemény következőképpen nyilatkozik: „Hegyes, éles eszközzel ejtett és a szívnek üregébe egészen behatoló szúrt sebzés, a mely ezen tulajdonságánál fogva sértett egyénnek halálát föltétlenül és elkerülhetetlenül annak megejtése után okozta. A szívbe ható sebzés rögtön ölő, úgy hogy megejtése után a séi'űlt tovább menni alig lehetett képes. Valószínű, hogy az elhalt a szivenszúrás után azonnal vagy igen rövid idő nuilva és pedig ott a tett elkövetése helyén meghalt. Nem tehető fel, hogy ily szúrással 50 lépést mehetett s még kevésbbé valószínű­ nek tartjuk azt, hogy a sérülés után még I V 2 óráig élt volna". A bíróság tei'mészetesen kutatta, hogy már most ki szúrta meg sértettet a szalmakazal mellett, illetve később. ' \j. Igazság-iig'yi orvosi t a n á c s m n n k á l a t a i .

A HALÁL IDEJE SZÍVSÉRŰLÉSEKNÉL.

15'

Ez az eset indított arra, hogy az utóbbi időben előfordult néhány szívsérűlósről a Tisztelt Szakűlésnek beszámoljak. 1905. év szeptember hó ;5-án, d. u. 3 és 4 (')ra között, Dezmér községben korcsmai verekedés alkalmával A. B. 22 éves fíildmívest mellen szúrták. A sértett a korcsmából maga kiment, majd bátyjával találkozva, ennek karjára támaszkodva, 500 lépésnyire fekvő lakásái'a saját lábán eltudott menni; útköz­ ben ("iklével szívtáját szorította és bátyját ís felszólította, hogy ugyanezt tegye. A korcsmában többen látták, hogy, a verekedők egyike késsel hadonászott, uzonbaii, hogy sértettet megszúrta volna, senki észre; nem vette. Sértett útközben feltűnően halvány volt, kíizvetlenííl a korc-smaajtó mellett kiáltó hangon mondta, hogy megszúrták; majd útközben ismerősükkel találkozva, ezek kérdésére is kíizölte, hogy D. 1. megszúrta. Hazaérkezve atyjától vizet kért, azt mondva ..mindjárt meghalok" : mig a vizet elő­ hozták (isszeesett és meghalt. A szúrás elszenvedése és a halál beállta között a csendőri nyomozat szei'int körülbelől 15 perez telt el. A holttest bonezolása alkalmával a következő sérülés talál­ tatott fel: a mellkas bal oldalán a szegycsont közepétől 12"3 cm.-nyire és a bimbótól 2'/2 cm.-nyhe kifelé, utóbbinál azonban 2 em.-el mélyebben a IV. és V. borda között (sértett talpától 130 (ím.-nyire) egy a boi'daköz irányát kíivető 18 mm. hosszú, mellső végénél 7 mm. széles hullámos széllel lekei'ekített, hátsó végénél hegyesen kicsúcsosodó sima, éles szélű folytonosság megszakítás látszott, a melyből folytonos bugyborékolás mellett fekete sűrűn folyó vér ürült. A rothadási puffadás miatt a sebszéleket (;sak a sérülés körűimetszése után lehetett (isszeilleszteni, akkor egy sima, éles szélű 19 mm. hosszú, belső végénél 4 ram. hosszú­ ságban villaszerűén oszlott folytonosság megszakítás tűnt fel; óvatosan beillesztett kaucsuk szonda a mellkas mellső síkjával majdnem párhuzamosan balról jobbra, kissé hátra és felfelé a szegycsont jobb széle helyéig vezet. A bőrsérűlés alatt a IV. és V. borda között 9 cm.-nyire a középvonaltól kezdődő és innen kifelé haladó 3 cm. hosszú — belül l cm. széles letorapítással, kívül hegyes csúcscsal végződő folytonosság megszakítás nyitja meg a mellüreget. Ebben körülbelül Va liter sűrűn folyó vér.

16

KENYERKS

RAI.AZS

DR.

A bal tüdőnek a szívburkát takaró széle ö mm. mélyen be van metszve; a szívburokban kb. 2!)0 grrn. sűrű vér, annak mellső falán 24 mm. hosszú, sima szélű folytonosság megszakítás. A szív üres bal gyomroesán a sövénytől I V 2 BITI. távol­ ságban, a szív esúesa felett 2 em.-el kezdődik és a sövénynyel jjárhuzamosaii halad fölfelé egy 18 mm. liosszú, sima éles szélű, hegyes csúcsokkal végződő folytonosság megszakítás, mely kissé ferdén a szív egész vastagságát átjárja és belül az izomgerendezet között 12 mm. hosszú folytonosság megszakítással nyilik a szív üregébe. Az összes szervek vérszegények. Sértett e z z e l a sérüléssel, a mely a bal szív nuíllső falát teljesen átjái'ta, 500 lé])ést tudott tenni és iialáhi csak ' , 4 óra múlva állott be. Még hosszabb ideig tartott az élet a másik esetben. 190-5 márczius hó J2-én Trányis községben, korcsmai vere­ kedés alkalmával, P. Gy. megszúrta \'. F . 21 éves iVildmívest. K'i elkiáltotta magát, hogy megszúrták, azután bánta!mazójának neki esett, egy bottal ütötte, majd a verekedést abban hagyva, felemelte ingét és mutatta a szúrást. Fzután újból folytatta a verekedést s többekkel együtt ütötte a teilieltet addig, a míg az eszméletét elveszítve, a pad alá gurult. Kkkor sértett kiment, majd újból visszajőve, az asztalhoz leült, ott egy ideig csendes volt, egysz(!rre azonban eszmél(ít,ét elveszítve, (isszerogyott. MásJ i a p haza szállították hikásárn, a hol gyengélked(!tt, többnyire ágyban feküdt, de néha fel is kelt. Meghalt márczius 18-án d. 0. 10 ói'akor, tehát a sérülés elszenvedését k()vető 6-ik napon. A bonezolás alkalmával a mellkas bal oldalán, a szegycsont széli! felett, az V . és V I . bordaporcz közíUt, a kíizépvonaltól I V 2 c,m.-el balra egy hírdén ki és lef(!lé haladó 28 mm. tiosszú egészben egyenes vonalat képező, kivül hegyes csúcscsal, belül kissé letompítva végződő folytonosság megszakítást találtunk, í:' A szegycsont bal fele l'/„ cm. szélességben be volt vágva s a séi'űlés még 1 cm.-nyi hosszúságban folytatódott az \'-ik bordakíizben is. A mellső gátorban gennyes beszürődés. A szív­ burokban körülbelül 200 grm. szennyes, vörhenyes savó és körűlbelől ugyanannyi szótfolyó szenyes vöríis, hpíiyenként rozs­ dás va.gy .sárgás színű véralvadék. A szívburok mindkét fele

A

TIALÁr.

IDEJK

17 '

SZÍVSÉIíŰLtóSEKNÉl..

vörhenyes, erősen bolylios V s — 1 f^™- vastag rostonyaréteggel ledett. Ennek lekapai'ása után a szív jobb gyornrocsának a szegycsont sérülése alatt fekvő helyén 4 V 2 cm.-nyire a gyomrocssíivénytől és 4'/2 cm.-el a pitvargyorarocsi határ alatt egy G mm. hosszú orsóalakú sima, éles széh'í folytonosság megsza­ kítás látszott, a mcíly barnásvíirös, ei'ősen tajiadó rostonyaalvadékkal volt ki töllve, úgy, hogy a gyomrocs összeszorításával sem lehetett azon keresztül vért kihajtani. A i'ostf)nyaalvadék óvatos eltávolítása után egy a külső sérléssel, irányában meg­ egyező 4 mm. hosszú orsóalakú folytonosság megszakítás tünt fel a gyomrocs belső falán, a mely felett egy 4 mm. széles izomgerenda vonult keresztül, azt legnagyobb részében eltakarva. Hogy nemcsak szúrásoknál, hanem még lövésnél is, a, melyek pedig a tapasztalat szeilnt a szúrásnál még kedvezőt­ lenebbek, az élet hosszabb ideig megmai'adhat, bizonyítja egy íingyilkossági eset, melyet még Budapesten észleltem. A. B. 21 éves napszámos, október 30-án délután a kerepesi-uti temetőben meglőtte magát. A mentők eszméletlen álla]iotbau kórházba szállították, itt sok vért hányt, eszméletét nem nyerte vissza, érlíikése szapora volt, légzése felületes, perczenként 85. A halál csak 3-ik napon, november hó 1-én d. u. 11 órakor kíivetkezett be. November hó 3-án az orvosrendőri bonezolatnál következő sérülések találtattak: 1. a jobb fül mögött, 2. a gége és az áll­ kapocs között, a nyak felső részének jobb oldalán, továbbá 3. jobb oldalt a harmadik bordakíizben, kíizvetlein'il a szegy­ csont mellett egy-egy lencsényi, beszáradt vérrel kitöltött kerek anyaghiány, fél cm. széles barnás, pergamentszerű fűstcsapadékos gyűrűvel körülvéve. Az 1. sz. sérülés alatt a halántékcsout csecsnyujtványába van beékelve egy eltorzult 7 mm.-es forgópisztoly golyó. A 2. sz. l(')vés függélyes irányban felfelé haladva, átfúrja a nyelv gyökét és az ikcsont kis szárnyai előtt a koponya­ üregbe jutva, egészen az agy domborulatáig, illetve a koponya­ boltozat belső felületéig terjed, itt szögletes megtöréssel a lőcsatorna a kéreg felszántott agyállománya között 3 cm.-nyire hátrafelé halad és szintén 7 mm.-es ólomgolyóval végződik. Éi'loaítö (orvosi sziik) liKfi.

2

r

18

KENYERES

BALÁZS

DR.

A 3. sz. lövés legelébb átfúrta a jobb tüdőnek a szívburkot fedő bal szélét, annak mellső oldalán egy 5 mm. átmérőjű, hátsó oldalán 7 mm. átmérőjű kerek nyílást okozva. Az 1 cm. hosszú lőcsatorna körűi a tüdő tallérnyi kiterjedésben tömött, légtelen. metszlapján egyenletesen sötét, barnavörös felületén vékony rostonyahártyákkal fedett. Ilyen rostonyahártyák az említett tüdődarab hátsó felületén is vannak s azt a szívburok elülső felületével szorosan összetapasztják. Maga a lőcsatorna barnás véres rostonyaalvadékkal van kitöltve. A rostonyával összetapadt tüdő és szívburok szétválasztásakor utóbbinak mellső felületén, a jobb pitvar felett egy függélyes irányú 7 mm. hosszú, 2'/2 mm. széles tojásdadalakú anyaghiány látható. A szivburokban kb. 50 grm. alvadt, barnás vörös színű vér van. A szív minden része középszerűen összehúzódott; első megtekintésnél rajta sérülési nyom nem látszik, csak a szívburok sérülése helyén van egy lencse nagyságú, szürkés vörös, homályos rostonyacsapadéktól származó szemcsés folt. línnek eltávolítása után, a jobb pitvaron, közvetlenül a fülese mellett mintegy 9 mm. hosszú, a szív hossztengelyében fekvő, eléggé éles szélű rés látszik. A sebszélek egymással érintkeznek és fakó, barnás vörös rostonyával vannak összetapasztva; széthúzásukkor egy 6 mm. átmérőjű ovális alakú nyilas keletkezik. A kimeneti nyílást ugyanezen pitvar hátsó felületén az alsó űrös viszér belépő helye felett találjuk m e g ; itt a golyó ferdén, alulról felfelé haladó irányban ütődve a belhártyát, részben íiz izomzatot is egy felülről lefelé lógó háromszög alakú lebenyben felemelte, a mely a zsigeri szívburkon levő 8 mm. átmérőjű kerek külső nyilast lefelé lógva, billentyüszerűen eltakarja. Innen a golyó, a nélkül, hogy a szívburok üregével közlekedést nyitott volna, az áthajlásnak helye fölött a tüdőköldökön befúródott a jobb tüdőbe és annak alsó lebenyét átfúrva, a 8-ik bordaközben akadt meg. A tüdőnek említett lebenye a lőcsatorna körül tömött, légtéten, rozsdás barnás vérrel van beszűrődve; maga a lőcsatorna tömött, erősen tapadó, barnás vörös véralvadékkal van kitöltve. A mellüregben 100 grm. alvadt és ugyanannyi híg vér. A tüdők közepes vértartalmúak, metszlapjukon helyenként vérbeleheléstől származott sötétbarnás vörös foltok. A belső szerveken csak mérsékelt vííiW^génység nyomai látszanak.

A

HALÁL

IDEJE

19

SZÍVSÉROLÉSEKNÉL.

A hiányzó vér legnagyobb részben, hányás útján, a nyelv és koponya alapi sérülésen át veszett el; a tüdősérűlés nagyobb mérvű vérzést nem o k o z o t t ; a moUűregben csak csekély vérkiíiinlés volt s kifelé a légutakon keresztííl sem jött létre számba­ vehető vérzés. Magára a szívre is nagyon kedvezőek voltak a viszonyok. A jobb pitvar mellső falán levő sérülés a sebfalak­ nak egymáshoz fekvése és rostonyával való összetapadása követ­ keztében elzáródott; a hátsó falon levő nyilas a szívbiu'okkal nem közlekedett, így véi'zés csak a tüdő lőcsatornáján keresztül törtérdietett, ennek útját azonban akadályozta egyrészt a tüdőn keresztül vezető hosszú út, a mely rövid idő alatt véralvadékokkal kitelődve teljesen elzáródott, másrészt az, hogy a golyó ferdén haladva át a pitvar falán, annak belsejéből a nyílást szív(isszehuzódásakor elzáró billentyűt készített. A halált, ha némileg szerepelhebítt is annak bekövetke­ zésénél a vérvesztés, főként az agyroncsolás okozta. Hogy az utóbbinak hiányában, gyógyulás következhetett volna be, nem lehet tagadni; a viszonyok erre eléggé kedvezőek voltak. Az irodalomban feltalálható eseteket, melyekben a sértett szívsérűléssel még egy ideig élt, 1 6 4 2 óta, tehát 25H csztendői'c kiterjeszkedve, i'ijabban 1 9 0 0 ^ évben MALAUSSKNA táblázatokba állította össze. Össze tudott gyűjteni 2 3 5 esetet. Ezek közül 4 0 eset volt olyan, a melyekben a sértett több perczig, illetve egy óráig élt; 4 1 esetben az élet egy óránál, 1 0 4 esetben egy napnál tovább, 1 3 esetben egy hónapnál tovább, 3 7 esetben pedig több évig eltartott. Legújabb esete az, a mely hazánkat borította gyászba, kioltva egy szeretett királynénak életét. A mint a közlemények megállapítják, Erzsébet királyné 1 8 9 8 év szeptember hó 10-én udvarhölgye kíséretében elindult a Beau Rivage szállodából (Jenf-ben, azzal a szándékkal, hogy hajóra szálljon. A kikötőben 1 óra 5 0 per(;zkor hirtelen meg­ rohanta egy férfi és ökölre szorított kézzel erős ütést mért mel­ lére. A királyné összerogyott, azonban a saját erejéből fölkelt és udvarhölgyére támaszkodva felment a hajóra a nélkül, hogy ' D. M.vLAL'ssENA, Ai'cliivos

d'aiithropologie c r i m i n o l l o

Toino

XV. No.

80, 154 l a p . 2*

KENYERES BALÁZS DR.

súlyos sérüléséről rögtön értesült volna; a környezete kérdésére „hogy mi történt" — ismételve mondta, .hogy semmi, semmi, valószínűleg az órámat akarta elrabolni. A hajóra felérkezve egy padra leült és ő maga jelt adott az indulásra. Rövid idő múlva azonban a környezetet nagyfokú halványsága rémítette m e g ; kérdésre, hogy van-e fájdalma, azt felelte, nincsen, csak szorongást érez szíve körűi. 2 óra 5 perczkor először — majd néhány pillanatra magához térve — másodszor is elájult. Mi­ dőn ekkor felső ruháit hirtelen kigombolták, látták a mellkas­ nak sérülését, a melyből kevés vér szivárgott. A hajó azonnal visszafordult; a szenvedőt vitorlákból rögtönzött hordágyra fek­ tették, hogy a szállodába vigyék. líszméletét többé nem nyerte vissza és 2 óra 40 perczkor, tehát 50 pcrczczel a sérülés elszen­ vedése után meghalt. A távolság, melyet a kikötőből megtett a hajóig, 150 lépés volt. Sértő eszközként egy hegyes, éles reszelő szerepelt, a mely a 4-ik bordát eltörve, azon keresztül hatolt a szívbe s 8V2 cmmélyen befúródva, annak bal gyomrocsát átjárta- A halált szívbnrki vérzéssel kapcsolatos szívmegállás okozta.

FisoHER és L o i s o N - n a k összeállítása azt is tudatja, hogy a szívsértés hány esetben okoz azonnal halált. Előbbi 395 esetet véve alapúi azt találja, hogy 104 eset, vagyis 32'20Vo rögtön halálos volt, 219 esetben (67'80%) sértett egy ideig még élt sérülésével. Kérdés, hogy vájjon ez a szám a valóságot tünteti e fel? Hogy ha azt veszszük tekintetbe, hogy a rögtön halálos szívsértések — irodalmi közlésre nem alkalmasok — s a közlése­ ket rendszerint épen az indokolja, hogy a halál nem rögtön következett be, ha vesszük, hogy kórházba, khnikára, a honnan megbízható statisztikai adatokat lehetne várni, épen a rögtön halálos esetek nem kerülnek; a számítás megbízhatóságában mindenesetre kételkednünk kell, mert hisz nincsen biztos alap, melyhez viszonyíthatnék azokat az eseteket, melyekben az élet még egy ideig a sértés után eltartott, nem tudván számba vetmi az összes szívsértéseket. Ilyen körülmények között tör­ vényként felállítani azt a tételt, hogy a szív-sértések eseteinek

A

HALÁL

IDEJE

SZÍVSÉEOLÉSEKNÉL.

2l

több mint felében u halál csak hosszabb idő elteltével áll be, teljesen indokolatlan. Ha ezzel szemben vossziik azt, hogy még ma is — olyan esetek, melyekben a sértett még egy pár lépést tudott tenni, vagy az eszközt, melylycl a halálos sérlést magán ejtette, el tudta rejteni — közlésre kerülnek a mellkasi és szív-sérűlések gyakorisága mellett, arra a kcivetkeztetésre kell jutnunk, hogy az esetek többségében a halál, illetve a mi bennünket ennél a kérdésnél első sorban érdekel, a cselekvő képtelenség rend­ szerint igen rövid idő alatt többnyire rohamosan be áll és csak kivételesek azok az esetek, a melyekben egy ideig az élet és ezzel a cselekvő képesség még megmarad. Már pedig a törvényszéki orvosi gyakorlatban épen ezek a kivételes esetek okoznak fennakadást. Különben az, hogy mit mond a statisztika, a concréteset elbírálásánál, iiam jöhet szóba; akármilyen ritkán forduljon is elő valami, előre soha sem tudjuk, hogy az előttünk álló eset nem-e épen egy ilyen kivétel. Ezért fontos szabálya a törvényszéki orvostannak, hogy minden ese­ tet külön kell megítélni s így előáll az a feladat, hogy kutas­ suk, váljon vannak-e olyan kórboncztani elváltozások, a melyek alapján kellő határozottsággal felelhetünk arra a kérdésre, hogy a halál mennyi idő múlva állott be, illetve a sértett sérülésé­ nek elszenvedése után mit művelhetett még. Ez első sorban függ a bekövetkezett halál okától, a mely szívsérűléseknél nagyon különböző lehet. A szívnek teljes szétrobbantásánál, a mi lövésnél fordul elő, annak összemorzsolása, leszakadásánál, a mi elgázolásnál vagy agyonnyomásnál szokott megtörténni, kétség nem foroghat fenn az iránt, hogy a halál rögtön bekövetkezett. Rögtön halálos l(;het a szívsérlés azok­ ban a ritka esetekben, midőn fojtás, golyó, ruhaczafat, kiszakí­ tott izom, vagy billentyű-részlet a főérbe, vagy tűdőütérbe jutva, azt rögtön eldugaszolja. Kellő figyelemmel eszközölt bonezolás ezeket az eseteket is könnyen tisztázhatja s a lelet a i'ögtöni halál felvételét indokolja. A később kifejlődő halál-okok: a sértés által okozott bil­ lentyű baj következményei, a szív táplálási viszonyainak meg­ romlása, a képződött hegek tágulása, esetleg megrepedése, a

;

KKNYERRtí

BALÁZS

DR.

fertőzéses Jobok stb. épen mivel kifejlődésükhöz idő kell, ma­ gok megadják a kérdések tisztázását, úgy, hogy tulajdonképen esak két halálokot kell tekintetbe vemiünk és pedig a szív­ burokba történt vérkiömléssel kapcsolatos szívösszenyomást (ROSE szerint szívburok támponálást) és az elvérzést, a mely lehet külső vagy belső ; utóbbinál a vér a mell- vagy hasüregbe íimlik. Theoretice és állatkísérletek alapján szóba lehetne hozni még a szív-idegek, vagy idegdúczoknak a sértését is, a mi eset­ leg rögtöni szívraegállást okozhatna, nemkülönben a visszahajlás útján bekövetkező szívhűdést. Az ilyen iialál ok kiváltására azonban egy szúrás, egyes projeclíUel történt lövés, mint körűi íi't helyet sértő és luigyobb rázkódtatással nem járó külső beha­ tás alig alkalmas, lehetőségét tagadni nem akai-om, tény azon­ ban, hogy sem magam, daczára armak, hogy úgy Budapesten, mint itt, szívsértéseket elég nagy számmal észlelhettem, egyet­ len egy esettel sem találkoztam, a melyben ebben kellett volna a halál okát keresni; az irodalomban sincs egyetlen megbízható eset közölve, a melyben rövid idő alatt halálos szívsértések hasonló eseteiben halál okúi említtetnék. Ugy a szívburki, mint a mellüregi, illetve a kifelé töi'ténő vérzésnél a vérnek a szívből való kifolyása a lényeges s a halál beállásának gyorsasága épen attól függ, hogy mennyi idő alatt ürül ki a vér olyan mennyiségben, hogy egyik vagy másik halál okot kiváltsa. Egyező viszonyok közíitt — akkor, ha a vérzés egy­ forma gyorsan megy végbe — gyorsabban bekövetkezik a szív­ burok megtelődése, mint az elvérzés, mivel előbbihez már HOÜ—500 kcm vér elégséges, a míg az elvérzésnél 2000—3000 kcm. is elfolyik. Hogy ha azonban a szívburki vérzés lassú, a halál beállta itt is késlekedhet és nem forog fenn serami ok arra, hogy lassúbb vérzéssel kapcsolatosan az élet ne tarthas­ son itt tovább, mint egy gyorsabb mellüregi, vagy kifelé történő vérzésnél. PLACZEK állatkísérleteinél azt találta, hogy szúrás által mesterségesen előidézett szívburki vérzés folytán az állat nem hal meg rögtön ; eseteiben, daczára annak, hogy a szíven kiter­ jedt nagy sérüléseket ejtett, a szív lO'/a, 14, 23 és 47 perczig vert és a vérnyomásnak alábbszállásít ís csak ezen Időszakok

A HALÁL IDEJE SZÍVSÉRŰLÉSEKNÉI/.

23

végén jelentkezett. Nem is lehet ezt másként elképzelni. Körűl­ belől ugyanaz a helyzet áll itt fenn, a melyet a középső kemény agykéri űtér szakadásánál l á t u n k ; ennél is a vérkiömlés gyorsasága szerint különböző hosszú idő múlva fejlődik ki az öntudatlanságot, majd halált okozó agynyomás. Ezekre való tekintettel helytelen úton jár RICHTER, a midőn F L A c z E K - k e l folytatott polémiájában az állatkísérletekkel szemben, az önként bekövetkezett véredényrepedések folytán előállott szívburok megtelődés eseteire támaszkodva, ragaszkodik ahhoz, hogy ember­ nél az olyan szívsérűlés, mely szívbui'ki vérzés útján öl, roha­ mosan halálhoz vezet. Ezt a véleményt igyekszik egy legutóbb megjelent közleményében két esettel támogatni PPEIFFER ; esetei azonban erre egyáltalában nem alkalmasak, mert mindkettőben a mellkas erős összenyomásával kapcsolatosan létrejött függőér repedés okozta a halálos szívburki vérzést, már pedig ennél egészen más viszonyok vannak, mint a szívizomzatot kívülről körülírt helyen érő szúrás, lövéstől eredő sértéseknél. Eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy tényleg, akkor, hogy ha a sértő eszköz egy nagy véredényen okoz nagyobb sértést, az öntudatlanság, sőt a halál is nyomban beáll. Ez történt (Iái Vaszi sértettnél, a kit múlt hóban egy 16 éves suhancz Monostoron megszúrt. A szúrás az aortát nyitotta meg 1^2 cm. kiterjedésben ; sértett szónélkűl összerogyott és azonnal meghalt, illetve laikusok által észlelhető életjelt többé nem adott. Ennek elég egyszerű magyarázata van. A nagy véredények sértései épen akkoi-, a mikor azok űrtere a szív összehúzódás által beléjök sajtolt nagyobb menynyiségű vért fokt)zott nyomás mellett befogadja, erősebben fognak tátongani; viszont a szív-izom sértéseinél épen a nyo­ más növekedése együtt járván a szív összehúzódásával, a vérzés kapuja szűkül. A Deák J. elleni ügyben, korcsmáros egy fiatal embert véletlenül szíven lőtt. A 7 mm.-es revolver-golyó a második borda magasságában a szegycsonton hatolt keresztül. A szív­ burokban 300 gr. fekete-vörös véralvadék és kevés vörhenyes savó volt. A jobb gyomrocs közepén egy 6 mm. átmérőjű anyag­ hiány, a tüdő ütér hátsó falán a billentyű felett egy lencsényi

KKNVKKIÍtí

BALÁZS

csillagos repedés volt. A halál csak L*5 perez múlva állott be. SKLVÉN esetében a jobb szivén 1 cm. hosszú szúrás, a szívbnrokban 700 gr. vér volt. Sértettet öntudatlanul találták az utczán s azután még 6 órát élt, sőt közben még magához is tért. Hogy a szív üregeiből történt vérzés mellett szívburok megtelődés által okozott halál esetében még az öntudatos tény­ kedés sincs kizárva, bizonyítja intézetemben őrzíitt további eset. A sértett fiatal hóstáti legény, vádlott állítása szerint, előre tartott bicskájába véletlenül beleszaladt. Terhelt a kést kihúzta, mire sértett vérezni kezdett. Kivezették az udvarra, hogy meg­ mossák, közben mondotta, h o g y : ,,na barátom, ez csúf tréfa volt; tőled ezt nem vártam volna; nézd csak, az egész ingem tele vérrel". Mielőtt a kúthoz értek volna, sértett elgyöngült, összerogyott és meghalt. A holttest mellének bal oldalán a szegy melletti vonaltól kifelé egy majdnem haránt-irányú I T ö cm. hosszú 4 ram.-nyíre tátongó hegyes csúcsokkal végződő folytonosság megszakítás látszott. A szívburokban 800 gr.-nál több alvadt vér. A mellkas üregeiben csak pár csepp savó. A szív erősen íisszehúzódott jobb gyomi'ocsának alsó részében a mellső falon 11 mm., belül 7 nmi. hosszú folytonosság-hiánynyal a gyomrocs üregébe nyíló sima, élesszélű folytonosság meg­ szakítás volt. Még feltűnőbb a NOHILINI! által közölt eset, a melyben sértett a jobb gyomrocson 2 cm. hosszú szúrt sebet szenvedett, a nuíly a gyomrocs-sövényen keresztül a bal gyomrocs hátsó részéiKík izomzatába, majdnem a .szívbiu'okig behatolt. Miután sebét ílasti'onmial betapasztotla társai közzé visszaült és még 1 Va óra hosszat poharazott velük. A nagy edények sérüléseiből történő szívburoki vérzés többnyire rohamos, de kivételes esetek itt is varrnak. PIROGOKK közölt egy esetet, melyben egy férfi féléven belül 8 ízben nagyon súlyos, hosszú ideig tai'tó ájuláson ment keresztül és bonczolásánál jneg lett állapítva., hogy háromszor történt nála a függ-ér fekélyeiuek átfiu'ódása folytán szívburki vérzés. A vérzés gyorsasága függ attól is, hogy a szívnek mely szaka.sza lett meg.sértve. MALAUSSKNA szerint a halál beálltának gyorsasága következőképen halad: 1. jobb gyomrocs, 2. bal

A

HALÁL

iUK.IE

SZiVíjÉIÍŰLlíSKKNÉL.

25

gyomrocs, }l jobb íuleso (pitvar) 4. bal l'iilcse (pitvar) vagyis leggyorsabban beáll a bal pitvar és legkevésbbé gyorsan a jobb gyomrocs sértéseinél. Hogy a séríílésnek terjedelme is számba jön, természetes; de nem olyan mértékben, mint a hogy azt gondolni lehetne. Mosom által közíilt esetben 7 cm. hosszú hasítás mellett a halál csak 30 perez múlva állott be. Néha még a szívnek több sza­ kaszára terjedő kití^rjedt sértés s(!m okoz szükségképpen rögtönös halált. A sértőeszköz minőségének annyiban van befolyása, a mennyiben az okozott nyílást annak külíinbözősége szerint a szívizom összehúzódása többé vagy kevésbbé tudja szűkíteni, illetve elzárni; sírna, élesszélű, folytonosság hiányoknál, melyek seb-szélei összeílleszkednek, ez könnyebben történik meg, mint rendetlen anyaghiányoknál. Ezért általában lövések gyorsabban halálosak, mint szúrások. Hogy azonban a cselekvő képesség itt is megmaradhat, kétségtelenül bizonyítja egy budapesti esetem, melyben öngyilkos 3 lövést küldött mellébe 7 mm.-es revolver­ ből; ezek közül egy a jobb, egy a bal gyomrocsot járta át. Sok függ a sértési csatorna irányától. Emiéi a felületen való elhelyezés a szívizom rostjainak elrendezése mellett, melyek több rétegben különböző lefutást mutatnak, kevésbbé fontos mint az, hogy vájjon egyenesen, dei'ékszögben, vagy pedig ferdén járja-e át annak vastagságát, mivel az utóbbi esetben inkább van meg az alkalom arra, hogy ferdén leválasztott részlet szívösszehúzódáskor csapóajtószerűen ráfeküdjön a nyílásra, a mint ez a fennebb ismertetett budapesti öngyilkosság esetében megtörtént. Kísérletek, a melyeknél ferdén átszúrt szívgyomrocsba vizet fecskendeztek, azt mutatták, hogy a nyílás a belülről odafekvő izomrétegek által elzáródik, pedig ezeknél a kísérletek­ nél a viszonyok sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint élő egyén összehúzódó képességgel bíró szív izmánál. A ferde csatornatovábbá inkább ad alkalmat arra, hogy ott alvadékok képződje­ nek, a melyek a közlekedést egy időre, vagy esetleg későbbi hegesedéssel teljesen is el zárják. A trányisi esetben a jobb szív sértésének belső nyílása felett egy szívgerenda húzódott

36

cl, íi által izom nagy

.

KENYEKES BALÁZS DK.

mely a szív összehúzódásakor a nyomás alá kerülő vér a nyílásra szorítódhatott. N. .1. bűnügyében egy szemölcs takarja legalább részben a belső nyílást, ennek azonban haszna nem mutatkozott; a sérült rövid idő alatt meghalt. A vérzés kapujának eldugaszolását okozhatja idegen tái'gy is, pl. golyó, fojtás, vagy a szúró-eszköz. Kzért ajánlotta SCHAUENSTEIN, hogy a sérülthöz érkező orvos, a sértő eszközt addig ne húzza ki, a míg a sértett kihalgatva nincsen. Valószínű, hogy egyéni különbségek is szerepelnek. Fiatal korú egészséges szervezetű egyéneknél a szervezetnek veszélyt elhárító és gyógyító képessége mindenesetre nagyobb; szere­ pelhet a vérnek könnyebben, vagy nehezebben megalvadó képes­ sége is a vérzés elállításánál. Ezek szerepének mérlegelésére módunk nincsen. Az irodalomban összegyűjtött esetek túlnyo­ mó nagy többsége, a melyekben a szívsértés után későn állott be a halál, fiatal egyénekre vonatkozik, az általam ismertetett esetekben a sértettek kivétel nélkül 25 évesnél fiatalabbak vol­ tak. P]zzel szemben azonban tény az is, hogy fiatal korú egyén inkább szolgáltat okot és alkalmat arra, hogy szíven szúrják, mint az élemedettebb, kevésbé pezsgő vérű. Befolyásolják a halál bekövetkezésének gyorsaságát más szerveknek sértései. Elvérzés gyorsabban áll be, ha a vérzés­ nek más helyen is van kapuja. I5efolyásolhatják pl. a tüdő, illetve a mellüreg sértései s ez a befolyás lehet kedvező és ked­ vezőtlen is. A mellkas megnyitása folytán levegő jutván be annak üregébe, a nyomás fokozódása csökkentheti a vérzést, viszont a tíidő összeesése növeli a tűdőütérben a nyomást és így a jobb szív sértéseinél a vérzést elősegíti. Ep oly befolyása van annak is, liogy a mellüregi nyomás változása változtatja a mellkas mozgásoknak a vérkeringésre gyakorolt hatását. Igen nagy jelentősége van a vérnyomás fokozódásának és (ísökkenésének. Ha sértett jár, szalad, hamarább meghal, mintha csendesen marad. Ha még ájulásba esik, szívverése gyengül; pulsusa kicsiny, szapora lesz s ezzel a vérzés gyorsasága is csökken. Nagy jelentősége van ennek a gyógyulás szempont­ jából is. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok közül, a kik a sértés után mély ájulásba estek, sokkal többen meggyógyultak,

A }1AI.ÁI, 1DE,IK SZiVSF'HŰLKÖlCKNlÍL.

27

mint iizok kíizi'ü, kiknél az ájulás elmaradt. Az összes szívsé­ rűlések gyógyulási százaléka a küUinböző szerzők szerint átlag 1 0 % ; 30 eset közül, a mely ájulással járt, meggyógyult 9, tehát majdnem 30%- A vérnyomás csökkenését akarták a régi sebé­ szek elérni érvágással, a melyre nézve DUPUYTHHN pld. azt kívánja, hogy egészen az ájulás bekövetkezéséig folytattassék. Szívsértésnél az ájulás néha i'ögtön, máskor csak később követ­ kezik be és különböző hosszú ideig eltart. .\bból sértettek ma­ gukhoz is térhetnek és azután még öntudatosan is ténykedhet­ nek, a mint ezt a trányisi eset bizonyítja. Sértett a korcsmában öntudatát elvesztette, de azután még ') napon át öntudatánál volt. Ezért teljesen indokolatlan RAuscHEu-nek az az állítása és már számos esettel meg is van czáfolva., hogy ha egy sziv.sérűlést szenvedett egyén egyszer ájultan összeesik, az többé föl nem kelhet és öntudatát vissza nem nyerheti s véleménye, a melylyel (!gy esetben ebből állapította meg, hogy sértett mikor és kitől kapta a halálos szívszúrást, legalább is nagyon merész volt. Egyesek a sértés elszenvedése után később bekövetkező ájulást abból igyekeznek magyarázni, hogy a sértés kezdetben nem volt áthatoló és az izoinf'alnak belső rétege csak utólag tört át, a mikor rögtön beállott az öntudatlanság. LANDBERG pld. erre az álláspontra helyezkedve hajlandó azt hinni, hogy átha­ toló szívsértésnél az öntudat mindig rögtön elvész. Ez a föl­ fogás mindenesetre nagyon megköimyítené a törvényszéki orvo­ sok helyzetét, csakhogy azt már számtalan tapasztalat megczáfolja s egyenesen kizárják azok az észleletek, melyeknél a sértés még az áthatolás helyével szemközt fekvő szívrészleteken is folytatódott, a mi utólagos szakadás által semmiképpen létre nem jöhetett. Mindebből pedig kitűnik, hogy eltekintve a szív szétroncsolásától, körülírt helyen létesülő szívsértéseknél nincsen meg­ bízható kórboncztani adat, a melynek alapján kellő határozott­ sággal nyilatkozhatnánk az iránt, hogy sértett mennyiben volt képes sérűlé ével még ténykedni. Keresni fogjuk, hogy a halál mennyi idő alatt állhatott be, hogy a vérzés milyijn gyorsan következett be, de mindig figyelembon kell tartanunk, hogy még igen súlyos szívsértéseknél is a sértett egy ideig öntuda­ tosan ténykedni képes lehetett,

iffSl

KENYBI{?]tí

BALÁZS

DK.

Némelykor a sértés elszenvedésének időpontját kerülő úton igyekeznek megállapítani azzal a kérdéssel, hogy sértett a terhelt ténykedése alkalmával érzett-e fájdalmat. Eléggé nagy számmal vannak esetek közölve, a melyekben sértett jóformán észre sem vette a szivét átütő sértést, azt egyszerű ökölcsapásnak tartotta. Állatkísérletek tényleg azt bizonyítják, hogy a szívnek fájdalom­ érzékenysége nem valami nagy. A sértettől magától persze erre megbízható adatokat nem igen lehet szerezni, mivel rendszerint meg van náluk a nagyítás hajlama s így csak azok az adatok jöhetnek szóba, a melyek orvosi vizsgálat, jobban mondva, kísér­ let útján lettek megszerezve. Ilyenek rendelkezésre ís állanak. 30 szívsérűlés esetében próbálták meg a szívsérűlés kutaszolását olyan egyéneknél, a kiknek öntudata megzavarva nem volt. 3 esetben a séi'tettek a vizsgálatot fájdalmasnak mondották, egy sértett csak hideget érzett az érintéskor, 2 elájult. Ezek az ész­ leletek — bár számba kell venni, hogy a sértettek egy részé­ nél a félelem fokozhatta az érzékenységet, másoknál pedig az azzal járó rázkódtatás tompította azt — mégis annyit mutatnak, hogy valami nagyon fájdalmas a szívsebzés nem lehet s így mindenesetre indokolt az a felvétel, hogy ember súlyos szív­ sértést szenvedhet, a nélkül, hogy a sértés pillanatában nagyobb fájdalmat érezne. A szívsértések gyógyúlhatását illetőleg, ma már az orvos­ tudomány nem kételkedhetik ; kétséget kizáró módon bizonyítják azok az esetek, a melyekben széles, az izomfal egész vastag­ ságára ráterjedő hegeket találtak más okból elhalt egyéneknél; hogy azok a gyógyítás számára ís hozzáférhetők, bizonyítják sebészek tapasztalatai, kik az áthatoló szívsebet összevarrva, sértett életét megmentették. A szívizmot érő minden sértésre rá illik az életveszélyes jelző, az életveszélyességet illetőleg, azonban a .sértett hely, a sérülés minősége, terjedelme stb. .szerint mindenesetre vannak különbségek ; az áthatoló szívsértést joggal mondhatjidí több­ nyire halálosnak, azonban feltétlenül halálosnak vagyis olyannak, melynél a halálnak okvetlenül mindig be kell következnie, jog­ gal csak a nagy kiterjedésű roncsolást tarthatjuk.

KÖZLEMÉNY A KOLOZSVÁIU M A G Y A R KIR. FERENOZ J Ó Z S E F EGYBTBM SZÜLÉSZETI ÉS NIKJYÓGYÁSZATI

TIU).-

KORÓDÁJÁBÓL.

I g a z g a t ó : SZABÓ DÉNKS dr. e g y e t , tanár, u d v a r i

tanácsos.

Petefészek tömlő esete, súlyos szövődmények halmazával.* KONHÁT)

.JKNÖ

dr. I I . t a i i á r s o g é d t ő l .

Egy esoli'ől van alkalmam referálni, mely több szemjjontból érdekes. Egy, a mi észlelésünk alatt beállott kystoma-repedésről van szó, a melyen — a mint az később kiderült — a kystoma koesányának kétségtelenül előbb beállott csavarodása kezdetben súlyosabb tüneteket nem okozott és a cystarejiedés okozta súlyos tünetek által elfedve, csak a műtét alkalmával volt kórismézhető. Másfelől érdekességet kölcsönöz az esetnek az, hogy a kiirtott daganatban, illetve annak falában rákos folyamat INDULT meg, melynek initialis és kis kiterjedésű voltáról kórszövettani alapos vizsgálattal győződhettünk meg. Nüfiy. Naplószám ifá/lOOn. (). L-né 37 éves nőbeteg, 8-szor szült, utoljára 3 év előtt, szülései és gyermokágyai rendesek vol­ tak. ISlső havi baj 24 éves korában; azóta havonként 3—5 napi tartammal, mérsékelt vérzéssel ós fájdalmakkal, felvételekor ópon havi bajának 2. napján van. 11 hét óta (V) veszi észre hasának növekodósét, melyhoz 2 hét óta orősobb fájdalmak társultak; ezeket a beteg jobboldalt a köldök í'ölíitt k. b. 3 ujjnyira érzi logerősobbeii. Vizelés, székelés rendben ; vizelet eltérést nem mutat. Ilőmőrséke 37 0, érverés 90. Mellkasi szervek épek, 1 bordáiiyival feltolt alsó tiidőhatárok. A has részaránytalanúl tágult, közópvastag, feszes hasfalak. A hasat * Előadatott

a z E . M. E . o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i

JÍÍOf) é v i f('l)r. 'J4.-én tartott o r v o s i

szakiilésén.

szakosztályának

30

KONKÁD

,1ENÖ D R .

egy akár 2 emberfejnyi karélyozott, több osztatú, különböző ellen­ állást adó daganat tölti ki, melyiiok jobboldalt levő legfelsőbb csú­ csa a gyomorgödörig törjed. Mérotei sytnph.-től köldökig 25, daga­ nat felső határáig 4C) cm. Kopogtatásra a daganat fölött tompult kopogtatási hang, a moly bimbáltájakoii dobos kopogtatási hang. Hüvelyből mérsékelt vérzés, fölpuhult hüvely. Portio 1'/^ cm.-njd, előre s kissé felfolé tokint, a méhszáj harántrés, ujjbegyet befogad. A méhferiék ki nem tapintható, csali a nyak követhető jobbra és loí'eló, a mellső boltozaton át ollonnyomásra. a daganat alsó rész­ lete tapintható. . . . Diagnosis: Kystoma ovarii (lat sin [?J)

A felvétel utáni napon jelentkező subfebiilis hőenielkedés miatt á belek kiürítése után a hasra jégtöralőt adunk, mely alatt a fájdalmak kissé csökkentek. így volt ez a 3-ik nap dél­ utánjáig, a mikor d. u. 5 órakor jelentik, hogy az ápolónő távol­ létébon a beteg a jégtöralőt ledobta, felült és hasát az ágytámlányhoz ütögette, mire a beteg szobatársnői azonnal az ápoló­ nőt hívták, ki azután a történteket tüstént jelentette. A beteg nagy fájdalmakról panaszkodik, meglehetősen összeesett. Hőm. = 3 9 ' l , P — 1 2 0 . A pulsus könnyen elnyomható. A has megtekintésénél azonnal feltűnik, hogy az eddig puszta szemrael ís jól körülírható daganat mintegy eltűnt, a has inkább szétterülő és puffadtság benyomását kelti. Megtapintásakor mindenütt nagyfokú érzékenység; ez és a már kez­ dődő meteorismus miatt külvízsgálattal csak bizonytalanul lehet tumor-határokat tapintani. A kopogtatás is nehezített, de mégis kimutatható, hogy a daganat most csak a köldök magasságáig ad tompulatot és hogy most a mély lumbáltájak fölött is tom­ pult a kopogtatást hang. Mindezek alapján a kystomának erőszakos úton keletke­ zett megrepedését kellett felismernünk, s mivel az összeesett beteg erőbeni állapota és pulsusa a különben ís jelentkezett láz által úgy is mog volt t á m a d v a ; borbeöntéseket adtunk, ( 2 0 0 gr. bor és 2 0 0 gr. előpataki víz 1 adagra) a hasra pedig jég­ tömlőt tettünk. Másnapra a beteg láza csökkent, pulsusa és közérzete annyira javult, hogy SZABÓ tanár azonnal a műtéthez látott, a kezdődő hashártyagyuladás lehető megakasztása czéljából.

PETEFÉSZEK TÖMLÜ ESETE, SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEK HALMAZÁVAL.

81

Chloroform narcosisban hosszanti metszés a has középvona­ lában. A hashártya megnyitásakor a esoplesz tolul ki, s egyúttal hariiássárga nyúlós colloid-tömcg bngygyaii elő. Összesen A^j^ 1. eolloid anyag ürült ki. A hasseb tágítása után a vastagl'alú kystoniát, moly a fali hashártyával, főképen jobboldalt lapszerint össze­ nőtt, kihámozzuk s ez alkalommal a hashártya jobboldalt körül­ belül 4 cm. hosszban bereped. Ezután kigörditjiik a kystomát, s okkor kiderül, hogy a bal­ oklali 2 haráiilujjnyi szóles koesíuiya egyszeri, jobbfelé haladó csavarulatot nnitat. A kocsányt 2 részletbeni solj^cndcörűlöltéssol látjuk cl és a daganatot eltávolítva, először a hashártya előbb jelzett beszakadt helyét varrjuk el, mert ebből eléggé számbavohotő a vérzés, mely a varrat alkalmazására teljesen megszűnik. A kocsáiiynak hashártyávali borítása után a hasüreget gondosan kitisztogatjuk ós a colloidanyag teljes eltávolítása érdekébon 2 1 / 2 1. physiologiai konyhasó­ oldattal öblítjük át a hasüreget és végül 1/2 1. konyhasó-oldatot öntünk a hasüregbe. Miután a jobbra áttolt méh és jobboldali füg­ gelékek épek, zárjuk a hassebet íí réüígben. Toilotto-sparadrap kötés. A műtétliez fennálló hashártyalob és magas láz mellett (88'R)-120) fogtunk hozzá, a mit műtét alkalmával a belek serosája, mely az acut hashártyalob typusos képét mutatta, iga­ zolt. Hogy a műtét czélját eléri-e, ebbeli aggályainkat fokozta még a műtét utáni felette debilis pulsus. E G Y É B analopticák mellőzésével: a beteg az első 2 napon át 400 gr.-os adagokban 3 óránként kapott meleg borbeöntéseket (200 gr. bor és 200 gr. ásványvíz), s a peritorntis miatt állandó jeges borogatást alkal­ maztunk. Ez okból is mellőztük a hanell pólyát. Már a műtét napján estefelé a pulsus teltebb lett perc. = 102, a láz is meg­ szűnt, meteorismns nem fejlődött és eltekintve egy, a műtét utáni VI. napon 38'2—90 mellett fellépő, de azután láztalan állapot mellett csakhamar visszafejlődött baloldali parotitistől, a GYÓGYULÁST semmi sem zavarta. Hasvarratok eltávolítása a X . napon, vonalas sebegyesűlés. Az eltávolított kystoma egy nagy, körülbelül emberfejnyi és számos kisebb-nagyobb rekeszből á l l ; fala átlag V2 cm. vas­ tag, mellső felületén a kivongált tubu látható. A hasűr felé néző felszínén egy kis területen a nagy tömlő fala elvékonyo­ dott és ennek a területnek közepén egy borsónyi É S egy kendermagnyi nyílás látható. A tömlő falát itt-ott fibrin-csapadék

B2

11 :

KONRÁD JENŐ DR..

borítja és ezen Icívűl néhány babnyi, mogyorónyi lágy, szürkés­ fehér, a metszéslapon finom hálózatos rajzolatot mutató csomó űl a tömlő belső felületén. Az ezen csomókból vett szövetrészek górcsővi képén (Haematein I. A.—VAN OIESON festés) jórészt miniatűré pseudomucinosus himlők képét látjuk szép hengerhámmal, basalisan űlő mag­ vakkal, elég bő kötőszöveti stromával. lígy aránylag kis terü­ leten azonban a kép megváltozik. A stroma megfogyott, a sejtek alacsonyabbak, szélesebbek, a magvak elrendezése atypusos és egynehány menetben határozottan többrétű a hám, sőt h á m sejt-hídak húzódnak a mirigy űrterén keresztül. Ezt a területet határozottan carcinomásnak kell tartanunk, tehát az átvizsgált metszeteken a tei'jedelmesebb ép szövet . mellett körülírt helyen mutathattuk ki gói'csővel a rosszindulatú­ ságot, tehát lehet, hogy talán kezdődő folyamattal van dolgunk. Ha ezen esetből következtetéseket akarunk levonni, elő­ ször is el kell ismernünk, hogy azon autor'oknak, kik az ovarialís kystomák hasűri repedését tárgyalják, igazuk van, midőn állítják, hogy leszámítva a serum-tartalmú parovarialis kystákat, a többieknél súlyos tünetek; collapsus, hashártyalob fejlőd­ nek ki, melyek gyakran halálosan végződhetnek. STORER szerint SS^/o a mortalitás ezen eseteknél! E s ha a shockot és a has­ hártyalob acut stádiumát túlélte a beteg, akkor a chronikus, összenövéseket okozó peritonitis fenyegeti, mely különösen bél­ összenövésekkel heves fájdalmakat, sőt ileust is okozhat, s ilyen­ kor a beteg ily állapotában a műtét technice is jóval nehezebb és kevés reális eredményekkel bíztat, mert az összes összetapa­ dások oldása ilyenkor majdnem lehetetlenség. Ezért hangsúlyoz­ zák STORER, HAULTAIN, FOSSARD és legújabban

GOFFE is, hogy

ha a diagnosisunkban bizonyosak vagyunk, ha a beteg állapota egyáltalán megengedi a narcosist, tétovázás nélkül a műtéti megoldást keressük, mert általában az a nézet; erősödött meg, hogy az ilyen daganatbcnnékekkel szemben a hashártya fel­ szívó működésétől sokat nem várhatunk, s különösen áll ez a pseudomucinra és a dermoidbennékre. A pseudomucinás bennéknél számolnunk kell ezenfelül a pseudomyxomák fejlődésé­ nek lehetőségével ís.

PETEFÉSZEK

TÖMI.Ó

E S f l T E , S Ú L Y O S SZÖVŐDMiÍNYEK H A L M A Z Á V A L .

33

Esetünkben a kystoma megrepedésén kivűl a petefészektömlő kocsánycsavai'odása is a sürgős műtétei indokát képezte volna, ha felismei'jük. A 2 hét óta fennálló, a has jobb olda­ lára szorítkozó nagyobb fájdalmak, a daganat nagyobb növe­ kedése, feszessége és végre az intézetben fellépett láz érzé­ kenységgel, csak a kezdődő peritonitis tüneteit képezték, mely nem okvetlenül kocsánycsavarodás miatt áll elő. Ép ez a fáj­ dalom fokozódás vitte a csekély értelmességű beteget arra, a. türelmetlenség kifcijezése gyanánt felfogható cselekedetre, hogy fájdahna,s hasát az ágy támlájához nyomta és ütögette, ezzel a tömlő megrepedését okozva. Mindenesetre vita tárgyát képez­ heti, hogy daganatnál jelentkező hashártyagyuladásiíor a gyuladás lefolyását bevárjuk-e, vagy a gyuladás kezdetén megkísé­ reljük a daganat eltávolításával a gyuladás kiinduló góczát (iltávolítani és ezzel a kezdődő hashártyagyuladást fejlődésébíni megakasztani. A klinikán a körűimenyek szerint mindkét irány­ ban voltak esetek, s nekünk is, mint másoknak is sikerült a kezdődő hashártyagyuladást a műtéttel megakasztanmik. Ez volt a második indoka aimak, hogy a műtéthez azonnal hozzáfogtutdí, a mint a magas láz és a repedés okozta shock kiegyen­ lítésével a k()zérzet valamit javult. A mi esetünk is az ezen felfogáson alapuló (íljárás indokoltságát bizonyítja. Minthogy a műtét alkalmával a belek sei'osája, mái- lobos volt, joggal tarthattunk attól, hogy a belek 2—3 na])! tétlen­ sége esetleg oly bélösszenövéseki'e vezethetne, melyek későljb a betegnek sok kellemetlenséget okozhattak volna. Azt a, czélt, hogy a peristaltikát, valamint a-z analeptikns kezelést megindítsuk és a, műtét utáni szomjúságot oltsuk, ugyanegy eljái'ással oldottuk m(ig, tudniillik a rendszeresen ismételt bnibeöntésekkel. Idevágó esetek észlelése kapcsán, oly esetekben, a hol a, műtét után rövid idővel már enyhe poristaltika keltése, folya­ dékbevitel a szervezetbe (acut anaemia) és analeptikns hatás a. czélunk : a borbeöntésektől mindig kitűnő eredményeket láttunk és mint egyszerű, a hypodermoklysissel jóformán egyenértékű eljárást (aimak v(!szélyei nélkül) a- legmelegebben ajánlhatjuk. Értoaítö (orvosi szak) 1905.

KÖZLPÍMÉNY A K O L O Z S V Á R I M A O Y . EUYETEM

KIR. F E R E N C Z

SZÜLÉSZETI ÉS NÖGYÓ(iYÁSZATl

Igii/ígiitó : SzAiii')

D K N H S

J Ó Z S E F Tl'I).-

KÓIMJDÁJÁHÓL.

dr. ogyiit. tniiár, i i d v a i ' i

tanácsos.

A ehorio-angioma plaeentae e g y esetéről* KoNHÁi)

J K N Ö

dr. II. t a n á r s e g é d t ő l .

A plaeenta fejlődéstani és szövettani vizsgálata úgyszólván a legbonyolultabb és a legnehezebb szövettani problemáií egyike s bár sok eddig ismeretlen fogalommal gazdagodott ez irányú ismeretünk, még mindig sok vitás kérdése van. Természetes, hogy ha a szövettani vizsgálata is ily bonyolult volt, a lepény és burkok kórboncztana és kórszövettana is elég nehezen volt tisztázliató. A chorion-epithelioma fölött még mindig folyik a vita egy és más irányban; inkább tisztázott a plaeenta, illetve a chorion kötőszöveti eredésű daganatainak makroskopos és górcsővi kórboneztana. Krtem ezalatt azon fekittc ritkán (;lőforduló daganatokat, melyeket legújabban DUÍNHT ajánlatára a ehorio-angioma névvel találóan jellemezhetünk. A mióta CLARKÉ 1788-ban az első piacentaris daganatot myoma plat^entae gyanánt ismertette, a kórszövettani tudomány óriási haladásával, bár eddig mindössze 53 daganat ismeretes, lényegesen változtak ezen daganatokat illető ismereteink is. HYRTL 2 sejtdús alakot sarcomának tart s csak a nagy VHÍCHOW nevezi myxofibroma chorii-nak, már ez által is jelezve, hogy ei'íidésüket a chorion-bolyhok kötőszövetéből magyarázza. Az újabban megjelent nagy összefoglaló közleményeikben NiERHR(]ALL, ALUERT, legújabban pedig SOLOWU és DIENST ismer* Előadatott az 1905.

E. M.

E.

orvos-természottudományi

é v i m á r c z i u s lió 3 1 - é n tartott o r v o s i

szakülésén.

szakosztályának

A

CHORIO-ANQIOMA

PLAOENTAE

EGY

ESETÉRŐL.

35

tetik az eddig kíizőlt eseteket, sőt Soi.owi.i a kórszövettani leleteket is ki'itikai (ioinnientárral kísérve, kivonatosan ismei'teti úgy, hogy ezeknek ismétlését mellőzhetem és az eddigi kuta­ tások oi'cdményeit összegezem a kíivetkezőkben; 1. ezen daga­ natok a jóindulatúak közé tartoznak; 2. kiderült a beható szövettani vizsgálatok kapcsán, hogy a chorion-bolyhok stromájának, illetve azok véredényeinek burjánzásából keletkeznek és hogy 3. főtiimegüket rendszerint véredények alkotják, tehát angiomás daganatok. Alakjuk változatos, nagyságuk bab és 2 ökölnyi kiizt váltakozik, liendesen a lepény széléhez közel az amniont is elődomborítva ülnek, de láttak mái' néhány kocsá­ nyos tumort is. Az aetiologiára később még visszatérek, előbb ismertetni óhajtóm az észlelésünk és vízsgálatuidi tárgyát képezett esetet. P. Zs. (F. szám 21/1905.) 21 éves I. P. rendes szülőtevé­ kenység és szülési tartam mellett a terhesség VIII. havában lévő macerált leány magzatot szült (1905. jan. 6-án). A lepényi időszakban 20 p. múlva jelentkező erős vérzés miatt lepényel­ távolítás (Credé) ergotin, mire az atonia szűnik. A nő 14 napi rendes gyermekágy után egészségesen hagyta el az intéz(!tet. Az expi'íraált lepény nagy, vaskos, (formolban fixálva, a daganattal együtt = 1050 gi'.), burkai épek. A lepény foetalis felületén 1 artéria és 1 vena emelkedik ki és egy darabig a chorionbau hegyesszögben convergálva lialadnak és azt perforálva behatolnak egy jó körtényi nagy­ ságú és alakú, egy ferde barázda által 2 karélyra osztott daga­ natba, mely ezen fentebb leírt és 2 edény által képezett kocsányon lóg. A daganat léptapintatú, metszés-lapján bai'nás-vörös és vöröses-fekete színeződést mutat. Az egész daganatot a kocsányig kötőszöveti rostos burok borítja. A makroskopos vizsgálat eredménye tehát az, hogy egy exochorialisan elhelyezkedett és a placentával, illetve a burok­ kal csak egy érkocsán útján összefüggő, önálló kötőszöveti burokkal ellátott daganattal állunk szemben. Az AI'ATHV szerint festett melszcitek a következő képet tárják elénk:

36

KONRÁD

JENŐ

DR.

Az erős, rostos kötőszöveti tokon beltíl egy eléggé sejt­ dús, de kevés magoszlást mutató kötőszöveti réteg következik, melyben számos sűrűn egymás mellett lévő capillaris átmet­ szető látható, nagy endothelsejtekkel. Egy jókora területen, közel a daganat centrumához az egész szövet kizárólag vér­ edényekből áll, melyek hol capillarisok tömegében, hol valóságos cavernomához hasonló képben mutatkoznak. Az előbbiekben találhatók főképen nagy endothcliák és ezeken kívül számos capillaris lumenében typusos syncitialis vándorsejtek láthatóic. A cavernosus részletben az érfalak hyalin degeneratiót mutatnak, az intima is kötőszövetesen vastagodott; az ondotheliák itt lapo­ sabban és itt valamint a nagyobb, hasonló szerkezetű artei'iák falzatában a ruganyos rostok majdnem teljesen hiányzanak. WEIGERT szei'int festve, csak néhány, apró szemcsékre széteső durva rost volt látható. A cavernosus részlet mellett egy kisebb teijedelmü hyalinosan degenerált, magfestést alig mutató szövet van. A lepény, köldökzsinór tüzetes szövettani vizsgálatok tár­ gyát képezték, de az edényfalakban rendesen jelenlévő hyalindegeneratiónak kissé fokozottabb mértékétől eltekintve, lényeges eltérést nem találtunk. A szíivettani vizsgálat tehát azt mutatja, hogy az exochorialis, edénykocsányon függő daganat főképen angiomás és fibromás (ilemekből áll, azaz egy angio-fibroma. f: Honnan indult ki ez a daganat? A legújabb vizsgálatok, hol igen kicsiny tumorokat a kör­ nyező ép szövetteli összefüggésben sorozatos metszetekben vizs­ gáltak meg, azt mutatták, hogy a chorion-bolyhok kötőszöve­ tének, illetve azok edényeinek burjánzásából fejlődnek eme daganatok. Igaz ugyan, hogy esetünkben a daganatban chorion sti'ucturának nyoma sincsen, de megtaláltidc a plaeenta mélyebb réte­ geiben állandóan előforduló syncitialis vándorsejteket. Ezekből és a makroskopos leletből azon következtetést vonhatjuk le, hogy mindenek szerint egy plaeenta succenturiata magva, bolyhainak ilyen kötőszövetes burjánzása által, alakúit át egész tömegében angioübromává, DIENST szerint chorio-angiomává. Az aetiologíára nézve a STORcn-féie endometritis theoria

A CHORIO-ANGIOMA PLACENTAE EUY ESETÉRŐL.

37

nem állhat m e g ; vele i'cszletesen foglalkozni felesleges. Sokkal inkább figyelemre méltó SOLOWI.J felfogása, ki a kórszövettani és klinikai képek összevetéséből a luesre tereli figyelmünket, a luest tartja a burjánzást megindító ágensnek. Számba véve a ehorio-angioma esetekben a koi-aszülések gyakoriságát, valamint a halvaszülöttek arányszámát (39 szülés közííl 11 esetben) tagadhatatlan, hogy a luesre való gyanakvás némileg igazolt. A mi esetünkbon a szerzőktől ismertetett rend­ ellenességek közül észleltük 1. a koraszülést, 2. macerált magzat jelenlétét és 3. vérzést a lepényi időszakban. Ehhez véve a szövettani vizsgálat eredményét, a hystogenesist, illetőleg DIENSThez, az aetiologia kérdésében SoLowu-hoz csatlakozunk, bár az anamnesis luesre támpontot nem nyújt.

KÖZLEMÉNY A K O I ^ O Z S V A H I

ECiYETEM Ig'azg-iitó :

M . KTII. :I<"ERENCZ JÓZSEF

ÉlvETTANI

U D K Á N S Z K Y

L Á S Z L Ó

TUDOMANY-

INTÉZETÉBŐL. dr. eg'yotomi tanár.

A laterális és medialis egyenes szemizom érzékenységéről* V E I O B S

KJ.K.MHB

dr. e g y u t . ni. tanár, i n t ó z c t i t a n á r s o g é d t ő l .

Azon logcsekóJyebb fokú megi'övldülós, a mekkoi'át vaJamely izmunkkal szabályosan vógbcvihctünlv, azon izomra nézve az izomórzés élességének kifejezője. A szemizmokra vonatkozólag az izomérzésnek ily kifejezé­ sét az irodalomban nem találtam meg. A szerzők meghatározták ugyan a szemmozgások szögértékét, továbbá a szöggyorsaságot, mozgó tárgyak szemlélése alkalmával; de a számításokat, vagy kísérleteket az izom megrövidülésének meghatározására nem használják fel, illetőleg nem folytatják. Ezért, egyszerű kísérlet és számítás révén arra töreked­ tem, hogy önmagámra vonatkozólag meghatározzam, mekkora az a legkisebb fokú összehúzódás, melyet a laterális és medi­ alis egyenes szemizmok az akarat befolyása alatt minden eset­ ben szabályosan végrehajtani tudnak. Az alapkisérletet következőkép végeztem: a szem előtt pontosan 1 m.-nyi távolságban világos szürke, egyenes síkú ernyőt állítottam fel. Az ernyőre, előzetes próbák után füg­ gőleges, V 2 ós / em. hosszú vonalat rajzoltam. A közbülső vonal távolsága az egyik oldalsótól a vízszintes síkban 2 mm., a másiktól S mm. volt. E vonalakat elsődleges szemállásban szemléltem, egy szemmel. A másik szemet eltakartam. * E l ő a d a t o t t az E. M. E . o r v o s - t e r m é s z o t t u d . s z a k o s z t á l y á n a k IHOö. ó v j u o v e n i b o r l i ó 4,-ÓM tartott o r v o s i s z a k i U ó s é n ,

A

LATERÁLIS

É S M E D I A L I S E G Y E N E S SZEMIZOM É R Z É K E N Y S É G É R Ő L .

89

Midőn a szemet a vízszintes síklian egyik vonalról a másikra irányítjuk, a m. rectus medialis és lateialís munkájáról van szó, a számítást tehát más izmok közrejátszása számbavehetőleg nem bonyolítja. Ezen izommunka a vonalak távolsága szerint nem egyformán és nem egyforma sikerrel folyik le. A :Í mm.-nyl távolságban fekvő 2 vonal egyikéről a másikára pontosan, és minden erőlködés nélkiíl tudjuk vezetni a tekin­ tetet. Ha azonban a köz­ bülső vonalról a 2 mm.C nyíre fekvő vonalra 1 m. távolságból nézünk, hogy azt fixáljuk, azt vesszük észre, hogy e szándék igen gyakran túllő a czélon. Ezért az antagonista izom részéről folytonos ellenőrzésre, eset­ leg korlátozásra van szük­ ség. Erezzük is, hogy eliből eredőlcg bizonyos mértékig erőlködnünk, ügyelmünket megfeszítenünk kell. A számítás alapjául tehát az előbbi adatot választot­ tam, mely szerint 1 m.-nyi távolságból a tekintetet a legkisebb egyszeri összehú­ zódás segítségével a víz­ szintes síkban 3 mm.-nyi területen tudom végigvezetni. Ezen adatokból mindenekelőtt a szem kimozdulásának szögértékét kell kiszámítani. Az ábrázolt egyenszárú háromszögben C a szem forgás­ pontját, AC — BC az éleslátás irányvonalát, AB az ernyőre fel­ rajzolt 2 vonal távolságát (o' mm.) jelzi. CD az ernyő tulajdonképeni távolsága a szem forgási pontjától; mivel pedig a szög értéke előreláthatólag igen esekély, a gyakorlatban CD = AC= 1014 m m . ; ebből 1000 mm. az ernyőtávolsága a corneától, 14 mm. a szem forgáspontjának távolsága a cornea csúcspontjától

40

\T;RESS ELEMÉR DK.

(poJtisától), mm.-i'ől kiegészítve.' A kiegészítés nagyobb számra azért is lielyén való, mert a fej beállítása úgy, hogy a szem forgáspontja az ernyőtől Vio mm.-nyi pontosságú távol­ ságba kei'iíljön, gyakorlatilag nehéz, és pontos nem is lehet. Jízen adatokból a szem fél forgási szöge: tang

=

ebből

log. tang P = log. 1'5—log. 1014. A szem teljes forgási szöge: oí = l(yi()" LANDOLT ^ hasonló méréseinek eredménye az volt, hogy a legkisebb szemmozgások szögértéke átlag véve körülbelül '>'-VG tehető. Ha AB értékét 2 mm.-nek vesszük, akkor a szög érteke ()'4r)" lenne. Ezen adat jobban megközelíti ugyan LANDOLT-ÓI, de a fennebb említettek alapján biztosabbnak vélem, ha magamra vonatkozólag legkisebb szögérték gyanánt l(f M'-GÍ veszek fel és erre alapítom a megfelelő izomösszehúzódás értékének kiszá­ mítását. Ha a szem liarántátmérőjét testi jelleggel képzeljük el, érthető, hogy a vázolt esetben a m. reetus medialis illetőleg laterális e harántátmcrőt az a szög értékével mozdítja ki. Így tehát az a szöget a szem harántátmérője irányában elmozdítva használhatjuk fel a számítás továbbvitelére. Az ábrázolt egycnszárú háromszögben most AC a szem harántátmérőjének {24-i)2 mm.) * fele, lekerekítve 12 mm. .1 />* a selerának külső felülete. E z t a szög és AC csekély értéke folytán a gyakorlatban egyenes vonalnak tekinthetjük. > NAGEL W . : H a n d b u c l i scliwoig. szomro

Viowc'g

&, Solui.

vonatkozólag.

d. P h y s i o l . d. M o n s c h o n . I I I . 2 . 2!)G. H m i i i i -

1905. L.

Mindkét

DONDERS ÓS DOI.IER

szomcni

adatait

k b . 1 I ) . hyiíormotropiát

a II.-ás mutat.

A l k a l m a z k o d á s m é g toljosen kielégítő. ' V'agy s i n p, m i v e l i g o n k i c s i n y sinus-sal

szögökre vonatkozólag a tanguns a

rölcsorólliotő.

» Nouvollos

rcclierclios

sur la pliysiol.

dos mouvomonts

dos y c u x .

A r c h . d' o p h t a l m . X I . 5. 3 8 5 . Kof. Contralbl. t. PJiys. 1 8 9 2 . V I . 179. * KAUBEB a. : L o h r b n c l i d. A n a t o m i ü 779.

— L e i p z i g . ü . Thiomo. 1903,

d. M o n s c h o n .

V I . Autl. I I . 15d,

A

LATERÁLIS

ÉS

MEPIALIS

EGYEKES

SZEMIZOM

ÉRZÉKENYSÉGÉRŐL.

41

Az a szög és u szem l'él hariiiitátMiéröjc Afí nagyságát inoghatározza. AB pedig azon út, molyet a m. j'eotus laterális, vagy medialis összehúzódása a sclerának .1 pontjával leírat, tehát sm. [^"^-^f^,

(íDbul

AD=i'i. sin - Y . R log. .l/> = log. 12+log. sin. .-)',')" .4i; = ü-ül77ö mm. AB = AD. 2 = ()-imr, mm. A m. reetns medialis vagy laterálisnak legkisebb, biztosan szabályozható megrövidülése tehát az én szememben (WiJ')r) mm. Ez a szám pedig az izomérzékenység kifejezője, mert a számí­ tás alapját épen érzés szolgáltatta. Ha az izom hosszúsága átlag 40 mm., akkor ez a meg­ rövidülés a hosszúságnak kb. VNÜO-od része. Ezen számításban nagyon csekély értékíi hibákat idézhet elő az, hogy a szem nasalis és temporalis félgömbje nem telje­ sen részarányos, tehát a haránt átmérő felezése tökéletesen helyes számítási alapot nem adhat. Továbbá, hogy a rövidülés kiszámítására nem saját szemem méreteit, hanem standardszámot (a haránt átmérő fele = 12 mm.) voltam kénytelen alkalmazni. Végűi az is lehet hibának forrása, hogy a fénysugarak az egye­ nes reánézéskor is, a forgásponttól többé-kevésbbé eltérő irányban futnak le. Utóbbi hibát épen azzal igyekeztem csíikkenteni, hogy az egyik háromszögtaui adatot, az ernyő távol­ ságát, a háromszög alajyához (3 mm.) képest igen nagyra (1014 mm.) vettem.

K Ö Z L E M É N Y A B E R L I N I E G Y E T E M I. C H E M I A I

INTÉZETÉBŐL.

I g a z g a t ó : FISCIIER EMIL tnr.

A gyapotmag- edestinjének mesterséges emésztése hasnyállal.* AiiDEiíiiALDEN EMIL mtnr.-lól ó s REINBOLD BÉLA dr.-tól.

Előbbi k()/Jemónyünkboii' már riimiitatlutik ui'i'ii, hogy il feliéi'jc egyes iuninosavai hasnyál behatása alatt igen külön­ böző gyorsasággal válnak ki a fehérje molekulájából. A tyro­ sin pl. igen rövid emésztés után teljes mennyiségében található meg szabad állapotban az emésztési keverékben, más amino­ savak azonban, mint a leucin, alanin stb. hosszasabban marad­ nak összetettebb vegyületek alakjában és ezekből csak lassan­ ként szabadulnak föl. Abból, hogy a mesterséges emésztés i'cndén egyes szabad aminosavak lépnek föl, nem volna helyes arra kíivetkeztetni, hogy a fehérje ilyen körülmények között messzemenő, vagy talán teljes hydrolyticus bomláson megy keresztül. Kísérleti sorozatunkat most szélesebb alapon tovább foly­ tattuk; a tyrosin mellett a glutaminsav, glykokoll, pyrrolidincarbonsav és phenylalanin magatartását is figyelemmel kísér­ tük és pedig a lehetőség szerint mennyileges szempontból; minőleges vizsgálatokkal több más aminosavra is kiterjeszkedtünk. * Előadatott

az E . M. E . o r v o s - t c r m é s z o t t u d o r a á n y i

lilOő ó v i n o v e m b e r h ó 11.-én tartott o r v o s i

szakosztályának

szakülésén.

' ABDEEHALDEN E . é s REINBOLD B . A n a p r a f o r g ó - m a g

„edcstiii"-jénok

savhydrolysiso é s mostorségos e m é s z t é s e hasnyállal. L. jelen Értesítő 1—10. lapjain. U i o M o n o a m i n o s a u r e n d e s E d e s t i n s

aus Sonnenblumensamen und

d e s s e n V'erhalten g e g e n P a n k r e a s s a f t . Zeitsclir. í ü r p h y s i o l . k. 2 8 4 1.

Cliemie

XLIV.

A

GYAPOTMAO

EDKöTIN.lIÍNKK MKSTKKSIÍGES E M É S Z T É S E H A S N Y Á L L A L .

43

Az egész kísérleti sorozatot nagyjában ugyanazon terv szerint végeztük, mint előbbi kísérleteinket. A kiindulási anyag ezúttal gyapotmagból készült edestin volt, mely lOO^-nál szá­ rítva súlyából O'SVo-nyit veszített és IDVo hamut tartabnazott. Ez a készítmény nem volt olyan tiszta, mint az, melyet egyi­ künk ROSTOSKI O.-vaP savhydrolysis útján inegvízsgált, ezéi't szükség volt arra, hogy benne a kísérleteinknél tekintetbe jövő aminosavak mennyiségét meghatározzuk. Edestinünkből 200 gr.-ot 2r)''/„-os kénsavval teljesen hydrolysáltunk. A hydrolysált folyadékban a kénsav eltávolítása után bepárolás és kikristályosítás útján pontosan meghatároz­ tuk a tyrosin mennyiségét. A tyrosin anyalúgját erősen bepá­ roltuk és sósavgázzal telítettük. A glutaminsav ilyen kezelésre chlorhydrátja alakjában kicsapódik és mennyisége mérés útján meghatározható. Mintán a glutaminsavchlorhydrát anyalúgját szörpsürűségre bepároltuk, alkohollal és sósavgázzal többször elesteresítettük, az estereket NAO COa-mal szabaddá tettük és aetherrel kivontuk, az aethert lepároltuk és sósavban felfogtuk, végül az estereket a szokásos módon szakaszonként lepároltuk. A lepárolt aethertől elválasztott sósavban, valamint az első ester-részletben (65" C vízfürdő hőmérsék, 10 mm. Hg nyomás) ki lehetett mutatni a glykokollt esterchlorhydrátja alakjában. A többi esterfrakcziókban alanint, aminovaleriansavat, leucint, a-pyrrolidincarbonsavat, asparaginsavat, phenylalanint és serint találtunk. Reánk nézve csupán a tyrosin, glutaminsav és glykokoll mennyiségének ismerete volt lényeges. Száraz, hamumentes edestinre számítva találtunk: 2-3"/o tyrosint 14'5"/o glutaminsavat l-8"/o glykokollt. Ebből az edestinből öt egyforma nagy edénybe lemértünk 2(X)—200 gr.-ot (mi 177'6 gr. víz- és hamu-mentes fehérjének felelt meg) és ezt 2—2 lít. vízben elosztva, 20—2Q cm" has' E. aus

A B D E R H A L D E N

Baumwollsamon und

U .

O.

R O S T O S K L

dosscn

D i e .Vloiioamiiiosiiureii d c s Edtssüiis

V(TLIALTEN

phy.siol. C h e m i c X I J V . k. 265 1. (1905)

gpffpn M a g o n s a f t . Z e i t s c h r . für

!

44

nyállal kevertük. A hasnyálat, melyet PAWLOW tanár szívessé­ gének köszönhetünk, rövid idővel a kísérlet megkezdése előtt 57o-nyí bélnedv hozzáadása által tettük hatékonynyá. Ezen keverékeket, miután baktériumok megtelepedésének megakadályozása czéljából toluolt adtunk hozzájuk, zárt edény­ ben különböző ideig tcsthőmérsékre fűtött költökamrában tar­ tottuk és állandóan kevertük. Az egyes részleteket, melyeket ezentúl A—E betűkkel fogunk jelölni, egyébként teljesen egy­ forma módon dolgoztuk föl. A módszer ismertetését, valamint az általános megfigyelések leírását tehát előrebocsátjuk, a rész­ letek tárgyalásába azonban az egyes kísérletek leírása során fogunk kiterjeszkedni. Az emésztési keveréket a liasnyál hozzáadása előtt tcst­ hőmérsékre melegítettük, hogy az emésztő nedv hatását ne késleltessük. Az edestin már az első napon kezdett leioldódni, az oldás fokozatosan haladt tovább, miközben a folyadék las­ sanként barnára színeződött. Azon részletekből, melyek hossza­ sabb ideig voltak a költőkamrában, az emésztés 7—8-ik nap­ ján fehér, tűalakú kristályokban tyrosin vált ki. Ez a kristályos kiválás a második hét folyamán megint eltűnt. Az egyes részletek emésztődését különböző idő és pedig 1, 2, 4, 8, ill. 16 nap múltán rövid felfőzés útján megakasztot­ tuk,^ a még meleg oldatot az emésztetlen részekről, illetőleg a felfőzés által coagulálható anyagokról leszűrtük és bőséges mennyiségű toluol hozzáadása után dialysisnek vetettük alá. A dialysist 86° C hőmérséken, légmentesen zárt edényekben állandó keverés mellett pergamentcsövekben végeztük. A dialysáló vizet naponta felújítottuk, mindaddig, míg egy próba bepárolásnál csak elenyészően csekély maradékot hagyott maga után. Ezt k. 1). 8—10 nai)i dialysis után értük el. A dialysís befeje­ zése után a jiergamentcsövek tartalmát toluollal keverve, eltet­ tük, a dialysatumot pedig 10 literre bepároltnk és ebből 2 litert phospliorwolíramsav lehetőleg csekély íölöslegével kezeltük. Előző próbák mutatták, hogy pho.spliorwolframsavunk a monoaminosavakat ilyen hígításban keverékekből sem csapja ki. Czél-

;.

^

ABDERHALDBN EMIL DR. ÉS REINBOLD BÉLA DR.

•

'Előzetesen

mogg-yözodtünk

arról, h o g y

teljesen elég a hasnyál hatékonyságának

a

keverék

megszíintotéséro.

rövid

foll'őzéso

A

GYAPOTMAG EDESTINJÉNEK

MESTERSÉGES EMÉSZTÉSE

HASNYÁLLAL.

45

szerű minden egyes phosphorwolframsav készítményt liasználat előtt ilyen irányban megvizsgálni, minthogy az egyes készít­ mények a monoaminosavaklíal szemben igen különböző módon viselkedhetnek. A bőséges phosphorwolfi'amsavas csapadék szűrodékét, mi­ után belőle a phosphorwolframsav fölöslegét bariumhydroxyddal kicsaptuk, ennek fölöslegét pedig kénsavval pontosan eltávolítot­ tuk és a csa])adékokat víznyomásos sajtón .'JOO atiu. nyomással kisajtoltuk, vízfürdőn erősen bepároltuk, mi)"c a tyrosin kiválott. lízt most szűrőre gyűjtöttük, hideg vízzel kimostuk, megszárítot­ tuk, jégeczettel mostuk, újból megszárított!de és megmértük. Az anyalúgot, mely MiLLON-féle i-eagenssel többé nem színeződött, vízfürdőn még jobban bepárolluk, sósavgázzal telítettük és jég között állani hagytuk. Hosszabb-rövidebb állás után kikristályo­ sodott a glutaminsav ehlorliydrátja, mely Kibbnyire még ásvá­ nyos anyagokkal volt szennyezve. A kristályokat ezért külön­ választás után lehetőleg kevés vízben feloldottuk, az oldat sósavgázzal telítése útján újból kicsaptuk, calciumoxyd fölött légüres térben megszárítottidc és megmértük. A glutaminsavchlorhydi'át anyalúgját most teljesen szárazra bepároltuk, víz­ mentes alkoholban elosztottuk, száraz sósavgáz bevezetése útján ele.steresítettük, állati szénnel színtelenítettük és újból besűrí­ tettük. A besűrített oldatból hosszabb állás után sem váltak ki kristályok, daczára amiak, hogy erősen lehűtöttük és glykokoll-aethylestorchlorhydi-áttal be is oltottuk. Ezéi't újból bepárol­ tuk és az elesteresítést ismételtük. Erős lehűtés.sel sikerűit kris­ tályos csapadékot nyerni, ez azonban nagyobbrészt ásványos anyagból állott, benn(! glykokollcstert kimutatni nem sikerűit. Sósavas glykokollestei't az anyalúg isniétcdt erős bepái'olása, hűtése és glykokoll-estei'clilorhydráttal beoltása daczára sem sikerűit nyerni. Az összes részletek el(!st(!resített maradékait (isszegyűjtvén, együttesen újból bepái'oltuk és vízmentes alkoholban elosztva, állati szénnel elszíntelenítés után újból elesteresítettük. Az estei-ek oldatát alacsony nyomáson 40" C-on alúlí hőmérsé­ ken a fölös sósav eltávolítása ezéljából leluítőleg erősen besűrí­ tettük, a maradékot vízmentes aethylalkoholban feloldottuk és

40

A B D E E H A L D E N EMU,

DE.

l5s

EEINBOr.D

BÉLA

DE.

az oldat mennyiségét pontosan megmértük. Egy tetszőleges részben meghatározván a sósav mennyiségét, az egészhez épíui nimyi nati'iuma,ethylatot adtunk, a mennyi az (isszes sósav megkíitésére, illetve az összes esterek felszabadítására szükséges volt. A konyhasót, mi ezen lolyamatnál képződött, aetheri-el kicsap­ tuk, a folyadékot i'óla leszűrtük és a benne foglalt estereket az aether és alkohol nagyobb részének eltávolítása után a szoká­ sos módon szakaszonként lepároltuk. A párlat egyes részhiteit a mái' leírt módon szintén elszappanosítottuk és feldolgozluk. Figyelmüidvet főleg a glykokollra, a-j)yrrolidincarbonsavra és |ihenylalanim'a irányítottuk. (ilykokoUt, illetőleg glykokollesterehlorliydrátot hiában próbáltuidc az első részletből hiválasztani. A prolin kimutatása czéljából a három első párlatrészt, melyek 11 nnn., illetőleg 0-2 mm. Hg. nyomással legföimebb 105" C. hőmérsékű olajfürdőben pái'olódtak át, elszappaiujsítás után szá­ razra bepái'oltuk és vízmentes alkohollal kivontuk. Az alkoholos kivonat elpái'ologtatása után csekély maradékot kaptimk, mely hajszálcsőben hevítve 285° (J körül bomlott el. Prolint tehát nyomokl)an sem találtunk. Ezzel szemben sikerűit leucint és alanint tisztán előállitni. Ezek tehát a hasnyál-emésztés során számbavehető meimyiségben hasadnak le a fehérje molekulából. Meg kell azonban jegyezni, hogy a talált leucin és alaiún, legalább részben, összetettebb — talán peptidszerű — de phosphorwolframsavval ki nem csa­ pódó vegyületek alakjában is lehetett az emésztési keverékben, minthogy eljárásimk rendjén másodlagos hydrolysis nem volt kizárható. A tisztán előállított leucin 297* C.-on (jav.) bomlás köz­ ben olvadt meg. 0-1474 gi'. anyag adott 0-2054 gr. ()(),-tés 0.1310 gr. 11,0-1. Találtunk t e h á t : 54-()8% 9-89% Cc Hi3 NOa tartalmaz 54-9 % 9-92% Tisztán külrmválasztott (jav.) olvadt meg.

alaniiiunk

(J-t és H-t. C-t és H-t. bomlással

295''t!.-oii

A

GYAPOTMAG EDRSTIN.IlÍNEK MESTEHBÉGER E M É S Z T É S E TIASXYÁLLAÍ-.

47

0-1884 g]-. anyag adott 0-2792 gr. COa-t és 0-1847 gr. H~,0-t. Találtunk tehát: 40-41% C-t és 7-9 »/„ H-t. ( \ H; NO,, tartalmaz 4 0 4 »/o C-t és 7-9 % H-t. Aminovaleriansavat nem lehetett biztosan kimntatin, jelen­ léte azonban nagyon valószínű. A iO-")" -200" C-ig 0-2 mm. Hg. nyomással átpárolt rész­ letből legelőször a phenylalanin-estei't igyekeztünk különválasz­ tani. A párlatrész vízzel gondosan mosott aethei'os kivonatának lepárolása után kaptunk ugyan esekély maradékot, ez azoiiba,n sósavval elszappanosítva és ammóniákkal kezelve, az ammoniumchloríd kioldása után nem úgy viselkedett, mint a phenylalanin OS kénsavban oldva és kevés kettedchromsavas káliummal főzve phenylacetaldehyd szagának nyomát sem adta. l]bi)ől a párlatrészből sikerűit kis mennyiségű aspai'aginsavat előállítni. Serint nem találtunk. A monoaminosavak minőleges kimutatására irányuló kisérletürdííít még egyszer megismételtük. Az előbb leírt kísérleti tervtől csak annyiban tértünk el, liogy valamennyi emésztési részlet dialysaturaából egy-egy litert lemértüidí, ezeket egye­ sítettük és az így nyert keveréket phosphorwolframsavval kezel­ tük. A phí)sphcrwolframsavról leszűrt folyadékot ugyanúgy dol­ goztuk fel, mint az előbbi kísérlet rendén. Tyrosin és glutaminsav mellett itt is találtunk alanint, leueint és asparaginsavat. Való­ színűleg aminovaleriansav és serin is volt jelen. Prolint nyo­ mokban sem sikerűit találni, sem pedig glykokollt. Phenylalanin nyomaira mutatott az a körülmény, hogy a megfelelő párlatrész aetheres kivonatának maradéka kénsavas oldatban kettedchrom­ savas káliummal oxydálva gyenge phenylacetaldehyd szagot adott. A phenylalanint magát nem tudtuk tisztán előállítani ; eredménytelen volt a phenylalanin phenylisocyanátjának, illetve hydantoinjának előállítására irányított kísérletünk is. Az aminosavesterek párlatának első részéből sósavval telí­ tés után — mely kezelésre glykokollaethylestcrchlorhydrát ki(;sapódását vártuk volna, — kis tűk és lapocskák alakjában fehér

48

ABDEBHAI.DEN

KMIJ. » R .

ÉS

REINBOLD

BÉLA

DR.

kristályok váltak ki. Az anyag mennyisége további tisztításhoz és elemzéshez, sajnos, igen kicsiny volt; olvadáspontját 220 — 223" C.-on (jav. nélk.) találtuk. Ügy látszik tehát, hogy glykokoll, a-prolin és phenyl­ alanin a hasnyálemésztés során nem hasadnak le a fehérje molekulából olyan alakban, mely phosphorwolframsavval nem csapható ki. Csupán azzal a lehetőséggel kell még számoliundc, hogy ezek az aminosavak a pho.sphorwolfrámátok szüi'edékében (isszetettebb vegyületek alakjában mégis jelen lehettek, de mint ilyenek az elesteresítés és az estei'(!k lepái'olása után az át nem ])árolt i'észben maradtak. l]nnek a maradéknak feldolgozása az említett és esetleg jelenlevő összetettebb vegyületek külíinválasztása czéljából nem kecsegt(!t(!tt eredménynyel, főleg pedig nem lehetett a termékek pontos azonosítását remélni, minthogy erre a czélra már maga a, kiindulási anyag igen kevés lett volna. Kísérleteinket azonban szándékozunk hasord(') módszerek felhasználásával, mint a minőt nem rég FISOUKR EMIL és AiiDioRnALDKN EMIL' egyfelől az amino­ savak, másfelől a di-, tri- és magasa,bb peptidek külcinválasztására ajánlottak, vhbm az irányban is kiterjeszteni. legyes minőleges reakczi(')ki'a., valannnt az oldatok szái'az maradékainak és a, belőlük phosphoi'wolframsavval nyerhető csapadékoknak mennyileges meghatározására a dialysatnmok, a uv.m dialysált maradékok és phosphorwolframsavas csapadékok külön részle­ teit használtuk fel. Első sorban a dialysatnmok szái-az maradé­ kát határoztuk meg, egyszerűen a 10 liternyi térfogatra hozott dialysatum 100 cnv'-ének bepárolása útján. A dialysatum szilárd anyagainak phos|)hor-\v()lframsavval ki nem csapható részét úgy luitároztuk meg, hogy a, dialysatum 50 cm^-ét phosphorwolfram­ savval kezeltük és megszűrtük. A pontosan összegyűjtött szüi'edékből a phosphorwolframsav csekély fölöslegét bariumhydro­ xyddal, ennek fölöslegét pedig kénsavval pontosan eltávolítottuk; az (isszcgyűjtött szüredéket előbb az eredeti 50 cm''-nyi térh)gatra besűrítettük, 5 cm^-t belőle minőleges próbákhoz kivídtűnk, a, többit pedig szárazra bepároltids:, maradékát megmértük, 1 Zeitschr. l u r p h y s i o l . Cliomio X L V l . k. ,J2. 1. 19Ü5.

A

GYAPOTMAfi EDKSTINJKNEK MEHTERSIÍGES E M É S Z T É S E H A S N Y Á L L A L .

49

elhamvasztottuk é s hamujának súlyát meghatároztuk. A dialy­ satum phosphorwoltramsavval ki n e m csapható anyagainak m e n n y i s é g é t az í g y nyert száraz maradék súlyából a h a m u m e m i y i s é g é n e k levonásával és a m i n ő l e g e s próbák (izéljából kivett VIO i'ósz figyelembe vételével számítottuk ki. A n e m dialysálódó részben, a szilárd a n y a g o k m e n n y i s é ­ gét szintén e g y tetszőleges rész bepárolása ós a maradék s ú l y á íiak megállapítása útján határoztuk m e g . A m i n ő l e g e s tulaj­ donságok megállapítására itt is külön részletek szolgáltak. K//á)ket a reakcziók összehasonlíthatósága ezéljából bepároltuk, vagy hígítottuk abban az arányban, m e l y s z ü k s é g e s lett volna ahoz, h o g y az e g y e s emésztési próbáknál kapott n e m dialysálódó részek valamennyijét ugyanazon — 10 liternyi — térfogatra hozzuk. Az e g y e s emésztési adatokat jegyeztük f ö l :

próbákra

vonatkozólag

a kíivetkező

A. Az emésztés ideje V. 12. d. e. 10 órától V. 1.3. d. e. 10 óráig (1 nap). Az emésztetlen maradék és a főzéssel coagnlálható rész súlya k. b. 40 gr. A dialysis tartott V. l-3.-tól V. 22.-ig. A dialysatum szalmasárga, erősen savanyú kémhatá.sú ; MU.LONroakcziót és biuret-reakcziót ad, úgy a bronivíz roakczió, mint a glyoxylsav-kéiisav reakczió tryptoplian jelenlétércí mutat. A dialysatum száraz maradéka ] 4 2 ' 5 gr. rhüsj)horwolframsav a dialysatum '/f,-éből (2 lit.) 92-0 gr.-nyi pliosphorwolframátot csap ki, mely NaOH-dal és eczotsavas ólom­ mal iVízve, kifejezett ólomsulfid nsakcziót ad. A folyadék a pbosphorwoU'ramsavas kozolés után szint(ílen, a, biuret-reakczió erősön kókos árnyalatot mutat, a hromvíz-níakczió gyengébb, egyéb roakcziói azonban olyanok, mint a kezelés (ílőtl. A dialysatum száraz maradéka a pbos])hor\volframsavas (Ha liaWOJ kozolés után 41-7 gr. Ebből tyrosin H-2 gr. (az obnóleti érték ' 7H-4%-a,), ghitaininsav l-l gr. (az elméleti érték 4-;l«/,|-a), más dialysálható, pli()s|iliorvvolframsavval ki nom (ísapódó anyagok ;57'4 gi". A dialysatumból j)iios])lior\volfranisavval kicsapható szilárd anyag 100-R gr. ' A

savhydrolysis

eredményét vévo

Értosltö (orvosi szak) 1905.

alapúi. A

50

ABDERHALDKN

EMIL

DR.

É.S

REINBOLD

BI5LA

DR.

A folyadék nem dialysálódó része alig sárgás, erősen savanyú kémhatású. Szép vöröses árnyalatú biuret-reakcziót ad; a bromvlz-, glyoxylsav-kénsav és MiLLON-próbák nemleges erodménynycl jár­ nak. Az oldat besűrített próbája Na(.)ll-dal ós eczotsavas ólommal lőzvo, erős ólomsulfid-rcakcziót ad. A iu;m dialysálódó rész száraz iriaradéka 8-() gi'. A dialy.sált és nom dialysálódó rész maradékainak ö s s z í í g o (nem számítva a dialysis előtt elkülönített csapadéikot) 151-9 gr.

B. Az emésztés id(!Jo V . 12.— V . 14. (2 nap). Az ojnészlollon maradék és a, főzéssel coag'ulálható rész súlya, k. b. 1() gr. A dialysis tartott V. 14.—V. 2:5. A dialysatum sötétebb sárga, nnnt yl-nak niogfelolő részlete, .uyengén savanyú kémhatású, M n . L O N - , hiurot-, bronivíz-, glyo.xylsavé s ólomsiiKid-ríiakczLÓt ad.

•

L píl

'

A dialysatum száraz maratlóisa, l()l-5 g r . Phosphorwolframsav a dialysatum '/r.'éből (2 lit.) 106-0 gr. jihosphorwolframatot csaj) ki, moly NaOIl-dal bontás után MILLONfél(! roagonssol egész gyengén színoződik, eczotsavas ólommal ])odig ji')l kifojozott kénrcakcziót ad. A phospliorwoll'ramatok szüredéko olyan roakcziókat ad, mint .'1-nak megfelelő részlete. A dialysatum száraz maradéka a ])hos])horwolframsavas (Ha |()H|..í, H a S O J kozolés után 40-1 gr. • Eiiből tyrosin 4-0 gr. (az elméleti érték 97-9''/o-a). (ilutamiusav 1-9 gr. (az elméleti érték 7-4%-a). Más dialysálható, phosphorwolframsavval ki nom csapódó anyagok 40-2 gr. A dialysatumból phosphorwolframsavval kicsapható szilárd anyag 100-8 gr. Az emésztési keverék nem dialysálható része gyengén sava­ nyú kémhatású. Minőloges tulajdonságait, illotőlog csupán annyiból tér el A hasonló részletétől, hogy glyoxylsavval csak igon g.vöngo, kékes árnyalatú színroakcziót ad. A nom dialysálódó rósz száraz maradéka 10-2 gr. A dialysált és nem dialysálódó rész maradékainak összege 177-7 gr.

C. Az emésztés ideje: V. 12—V. Ki. (4 nap). Az emésztetlen maradék és a főzéssel coagnlálható rész súlya k. b. 18 gr.

A

GYAPOTMAG E D E S T I N J É N E K M E S T E R S É G E S E M É S Z T É S E H A S N Y Á L L A I . .

51

A dialysis tartott V. IG—V. 25. A dialysatum sötétebb, mint i?-nok mogfolelő részloto, bronivíz-reakcziója gyöngébb, egyébkéut jacdig ugyanúgy viselkedik. A dialysatum száraz maradéka 172-1 gr. Phospiiorvvoirramsav a dialysatum '/B-éből (2 lit.) l.'il-5 gr. pliosiihorvvolframátot csap ki, moly NaOlI-dat leibontás után Mii.i.oN-í'óln reagenssel cgószon gyönge színeződést, eczetsavas ólom­ mal pedig jól kifejezett kénreakcziót ad. A pliospliDrwdU'ramátok Ba(üH)3-dal é s kénsavval kezelt s z i i rodékc gyöngén sárgás színű, savanyú kénliatású. Mromvizzel vala­ mivel kifejezettebb szlnreakcziót ad, mint .1 és B mogrelelő ré.szleUii, .Vlii.i-ofí-, binnít- és glyoxylsav-reakcziúja meg(így(!zik B megl'('l(>b") r é s z l e t e i i K i k hasonló i'(!akcziüival. A dialysatum száraz maradéka a phosphorwolframsavas (Ha [OHJj, lij SO,) kozclés után G9-8 gr. Ebből tyrosin 4-0 gr. (az elméleti érték 97-9"/j''1Í \ glutamin­ sav 2-8 gr. (az elméleti érték lO-'J^/o-a); egyéb dialysálható, jiliosjiliorwolframsavval ki nem csaj)ható anyag (üJ'ü gr. A dialysatumból phosphorwolframsavval kicsapható szilárd anyagok súlya ]02'3 gr. Az emésztési keverék nem dialysálódó része halványsárga, gyengén savanyú kémhatású. Kpen olyan jellegű és annyira kifeje­ zett binret-roakcziót ad, mint A és B megfelelő részletei. Az ólomsulfid roakezió azonban sokkal gyengébb, a MIM.OX-, bromvíz- és iílyexylsav-reakcziók pedig teljosoii nemleges eredménynek. A nom dialysálódó rész száraz maradéka 9-5 gr. A dialysált é s nom dialysálódó rész maradékainak (isszeg(! 181-Ö gr.

D. Az emésztés ideje V. 15—V. 23. (8 nap). .\z emésztetlen maradék és a főzéssel coag(dálható rész súlva k. b. 12 gr. A keverékből az. emésztés tartama alatt fénylő fehér tűcskék alakjában tyrosin kristályosodott ki. Ez a folyadék folfőzésokor megint toljoson feloldódott, a sziiredékből pedig lehűléskor mogiut kiválott. A dialysis megkezdése előtt szűrőre gj^űjtöttiik, mogtisztítottük és megmértük; súlyát 1-7 gr.-iiak találtuk. A szíirodék dialysise tartott V. 24.—VI. 2. A dialj^satum sötétebb, mint C megfelelő részlete, bromvízreakcziüja gyengébb, glyo.xylsav reakeziója azonban kifejezettebb, mint B hasonló részletéé, egyébként úgy viselkedik, mint ez utóbbi. A dialysatum száraz maradéka 174'9 gr. Phosjihorwolframsav a dialysatum Vr.-öből (2 lit.l 129-5 gr. phosphorwoll'ramátot'csap ki, mely Na()IÍ-dal bontás után MIM.ON-

52

ABDEEHALDEN EMIL DE. ÉS REINBOLD BÉLA DE.

reagenssel gyenge vörös színeződést, eozetsavas ólommal pedig jól kifejezett ólomsulfid reakcziót ad. A phosphorwolframsavas kezelés után a folyadék olyan roakcziókat ad, mint 6' megfelelő részlete. A phosphorwolframsavval (lía [OIJjj, Ifj KO^) kezelt dialysa­ tum száraz maradékának sCúyti 69-0 gr. Ebből tj^rosin (a dialysis előtt kivált mennyiség betudásával) gr. (az elméleti érték 105-2''/o-fi); glutaminsav 8-0 gr. (az elmé­ leti érték S l - l ' / o - a ) ; más dialysálható, j)hosf)liorwolframsavval ki nom csapható anyag 56*7 gr. A dialysatumból phosphorwolframsavval kicsapható szilárd anyagok súlya 104-9 gr. Az emésztési kcsvorék nem dialysálható része valamivel sfitétebb, mint 6'megfelelő részlete, kémhatása gyengén savanyú. Olyoxylsavval és kénsavval színeződés nyomait mutatja; bromvízzel és MiLLON-féle roagonssol nem színeződik. A biiu'et-reakczió színárnya­ lata és kifojezettségo ugyanolyan, mint az előbbi részleteknél. Az ólomsulíid-reakczió az előbbi részletekkel elleutétbon csaknem telje­ sen nemleges enidméiiyt ad. A nem dialysálódó rész száraz maradékának súlya 9-.3 gr. A dialvsált és nem dialysálódó rész manulékainak íisszege 184-2 gr.

E. Az emésztés ideje V. 24.—VI. 9. (KJ nap). Az emésztés hatodik napján — épen úgy, mint az előbbi részletből — tyrosin vált k i ; a kristályok az emésztés 10—12. napján megint teljesen feloldódtak és többé nom is sikerí'dt azokat kiválasztani. Az emésztetlen maradék és a főzéssel coagulálható rész súlya, k. b. ÍJ gr. A dialysis tartott VI. 12.-~VI. 2 1 . A dialysatum sötétebb, mint D megfelelő részlete, gyengén savanyú kémhatású. Bromvízzol és glyoxylsavval nagyon gyenge színreakcziókat ad, MILLON roagonssol azonban ép úgy színeződik, mint az előbbi részletek, biuret-roakcziója is ugyanannyira kif(!J(!zett. ()lomsulfid-roakcziója közömbös kénvogyűletek jelenlétére mutat. A dialysatiuii száraz niíiradékának súlya 1 7 0 1 gr. I'hosphorwolframsav a dialysatum '/^-éljől (2 lit.) 125 gr. phosphorwoh'ramátot (isap ki, moly NaOU-dal bontás után MILLONr(;agenssel szendxftűnőlog erősebb színozőiiést ad, mint az (dőbbi hasonló csapadékok. ()lomsnlfid-reakcziója olyan, mint az (slőbbi részleteké. A phosphorwolframátok szüredéke Ha (t)H)., és H., S0^ keze-

z .

A

OYAPOTMACi EUESTIN.JlíNUK .MBSTERSIÍOES EMÉSZTÉtíK H A S N Y Á L L A L .

53

lós után színtelen, saviuiyú kémhatású, kifqjezott MILLON-, biurot-, i)r()mvíz- ős glyoxylsav-nsakcziót ad. A phosphoi'wolíVamsavval kezelt dialysatum száraz maradéká­ nak súljra 17-6 gr. Ebből a lölyadékból, daczára ainiak, hogy MiLLON-i-eagonssel erősen színeződött, bosíirítésre nom vált ki tyrosin. Ezen jolonsóg okámik kikutatására a dialysatmn egy másik részletet erősön bopái'oltuk és alkohollal ismétolton kicsaptuk. Az alkoholban oldhatatlan anyagok Mn.LOx-reagenssol vagy egyáltalában n e m , vagy csak igon gyengén szineződtck. Vőgfd szörpszerű, i i o m kristályosodó anyaghoz jutottunk, mely úgy alkoholban, mint vízbon oldódott, a kék lakiniiszt mogvörösítetto, MiLLON-roagenssol szemben pedig úgy viselkedett, mint a tyrosin. Ebből az anyagból nem sikerűit kristályos tyrosint nyorni sem kénsavhydrolysissol, melyet próbaképon végeztünk, som lűiosphorwolframsavas kozolésscl. Minthogy erre a tárgyra vonat­ kozólag kísérleteinket nem folytathattuk, nem tudtuk eldönteni, hogy a tyrosinnak valamely bomlástermékével van-e dolgunk, vagy podig a fehérjéből fölszabaduló hasisok sószerü vegyületek alakjában kíitik meg a tyrosint. Hasonló észlelotünk korábban is volt, csakhogy akkor csak 34. napi hasnyál-cmésztés után kezdődött a tyrosin oldó­ dása. Minthogy a hasuyál ily bosszú idő alatt hatékonyságából sokat veszít, nom lehet föltonrüiuk, hogy a tyrosin ozou elváltozása a hasnyál tcvékonységéuok tudandó \m. Sokkal közeiebi) áll a föltevés, hogy az emésztési keverék toluol-tartalma a legnagyobb gond és folytonos ellenőrzés daczára — hacsak rövid időre is — a bakté­ riumok távoltartására szükséges nnninnun alá szállhatott. Oxyplienylaothylannu képződése osotüukbon kizártnak látszik. Még arra a lehetőségre kell gondolninik, hogy valamely másodlagos synthotikus hatás folytán a tyrosin poptidszorű vcígyühitekbe ment át. Lehot, hogjr oz adná magyarázatát ainiak a lehdui^k is, moly MILLONreagonssol színeződő anyagok nagyobb nuinnyisógének jelenlétét mutatja a ])hosphorwoll'ramsava,s osajjadéklian. lízon fölvétel ellen szól azonban az a körülmény, hogy savhydi'olysis útján SÍÍMI sikoi'ült az ismeretlen termékből tyrosinhoz jutni. A tyrosin monnyisógónok nioghatározásá,ró! fönti okokból le kellett mondaniuik. A ])hosphor\vo]framsavval [Ha (Ollja, Il.iSO^j kezelt dialysatum száraz maradékának súlya 77-() gr. Ebből glutaiinnsav lo'ő gr. (az (ilméloti érték ()0-2"yi,-a); más dialysálható, phosphorwolframsavval ki nem csaj)ható anyag a tyrosinnal, illetőleg ennek bomlástermékével együtt ()24 gr. A dialysatumból phosphorwolframsavval kicsapható szilárd anyagok súlj'a 92-5 gr. Az emésztési keverék n e m dialj^sálódó része világosbarna, gyengén savanyú kémhatású, gyenge MiLiiON-reakcziót ad. Olyau

54

ABDEEHALDEN

EMIL

DE.

ÉS

REINBOLD

BÉLA

DR.

biliret-ROAKEZIÓT AD, mint . 1 . - 7 ) . MOGFOLELŐ RÉSZLOÜM. A BROMVÍZ-, GLYOXYLSAV-, ÓLOMSULLID-])rribák IIOMLOGOS ORODMÓNYNYCL JÁRNAK. A nem DIALYSÁHULÓ RÉSZ SZÁRAZ MARADÉKÁNAK SÚLYA 1.'J'5 GR. A DIALYSÁLT ÓS NEM DIALYSÁLÓDÓ RÉSZ MARADÉKAINAK ÖSSZEGE 183-5 GR.

Könnyel)li áttekintlietőség kedvéért az emé.sztési kevei'ókek megfigyelt mínőleges tidajdonságait, valamint a meghatározott monnyileges adatokat a következő két táblázatban foglaljuk össze. Ezek a táblázatok világosan mutatják, hogy az egyforma viszonyok között lefolyó mesterséges emésztés során az emésztés tartamával párhuzamosan szaporodnak a dialysálható, phosphor­ wolframsavval ki nem csapható termékek. A phosphorwolfram­ savval kicsapható termékek magatartása nem ily egyszeríí; ezek­ nek mennyisége eleinte nő, később megint apad. A tyrosin teljes mennyiségében igen gyorsan lehasad a fehérje molekulából; már az emésztésnek második napján csaknem az (isszes tyrosint szabad állapotban lehetett a termékek között megtalálni. Egészen máskép viselkedik a glutaminsav. Lehasadó mennyisége lassan­ ként növekszik az emésztés egész tartama alatt; a 16.-ik napon összes mennyiségének k. b. Vs részét találtuk meg az emésztés termékei között. Valószínűleg így viselkednek a leucin, alanin és asparaginsav ís. A tryptophan a tyrosínélioz hasonló maga­ tartást mutat, a mennyiben gyorsan lehasad, azonban nyílván assanként másodlagos átalakuláson megy keresztííl. A cystinre vonatkoz(31ag azt látjuk, hogy az emésztésnek k. b. 4.-ík nap­ jától kezdve egész mennyisége dialysálható formába megy át. Jól tudjuk, hogy kísérleteink eredményei a természetes emésztésre vonatkozólag nem értékesíthetők közvetlenül. Szán­ dékunkban van ezért gyomor- és bél-sipolyos kutyákon hasonló kísérleteket végezni, főleg pedig az emésztés (isszetettebb ter­ mékeit nemcsak a testen kívül vizsgálni, hanem kísérleteinket a természetes viszonyokra is kiterjesztve, lassatdíént tisztább bepillantást szerezni az emésztés folyamatának tulajdonképeni lényegébe.

/

56

ABDERHALDEN

EMIL

DU.

tíS

URíMíOLD

BI5LA

DR.

•s

IL A 1

Az cmüsztt^s TIITÍAMA

2

AZ e m é s z t e t t fohórje s ú l y a a víz- é s h a m u ­ tartalom Icvonásí.val g r . - o k b a n . . . .

177-6

177-6

4(l-()

16-(l

18-0

12-0

a-0

8-B

16-2

9-5

9-3

13-5

.

i4-2-r>

161-5

172-1

174-9

170-1

. . . .

151-1

177-7

181-6

184-2

183-6

dialysatum phosphorwolframsavva] kl uum csapható a n y a g a i n a k s ú l y a g r . - o k b a n

41-7

46-1

69-8

69-0

77-6

diRlysaluin p h o s p h o r w o l f r a m s a v v a l kiosiiplialn M.nyagainak s ú l y a (5. és 7. rovat kiilönbsügü) g r . - o k b a n

100-8

115-4

I(l2-a

104-9

4-0

4-0

4-3

il7-Bn/o

!)7-6"/„

l05-2"/n

l-l

1-n

2-8

8-0

4-a";„

7-411/0

10-'Jo;„

;!l-|o/„

60-2ii;o

a7-4

40-2

lia-0

5(;-7

62-1

rósz

ezáraz

coag-ulál-

maradéka

A d i a l y s a t u m szfiraz n i a n i d é k a gr.-okbiiii

6

4. é s 5. rovat ö s s z e g e g r . - o k b a n

7

A

0

10

11

A ki nuni c s a p h a t ó r é s z bon talált t y r o s i n monnyisógo

A ki wvm (!Hapliat:ó rcszhi'ii talált u'luta,niÍJiHav nuni iiy iHÓgü

A

E 16 iia,p

177-6

A n e m dlalyaálódó gr.-okban

A

D H Uíip

177-6

5

8

c 4 nap

177-6

]'jmőaztetlcii maradók, ill. h ö v o i ható r é s z g r . - o k b a n k. H

4

B

1 iiiip

gr.-okba u

Jizulinóldii éi-tók (4-1 gr.) n/o-aha.ii

gr.-okba 11

az idméloti érték (25-7gr.)o/o-ában

d i i d y s a t u m phoBpiiorwolframsavval ki lUim csapható a n y a g a i b ó l (6.) m é g m o g határozatlanúl maradott g r . - o k b a n . , .

7«-4lV„

1

92-5

Kctségtclon, hogy a fehcrjók erjedúsos hasadása nom egye­ düli tényezője annak a folyamatnak, mely a nem dillinidáló fehérjeféléket fölszívódásra alkalmasakká teszi. Az egész fehérjeemésztésnek sarkpontja nyilván a különböző idegen fehérjék assimilálhatóvá tétele. A fehérjék összetétele minőleges szem­ pontból nagyon hasonló és ennélfogva jól elképzelhető az, — mint

A

liVAl'UTMACi

KUKSTÍN.JÉNKK

MESTERSÉOEH

EMÉSZTÉSE

ITASNYALLAL.

-IT

egyikünk már régebben kifejtette ' — bogy a különböző „idegen'' fehérjéknek az emésztés i'endén nem kell teljesen szétbomolniok, hogy a „saját" fehérje fölépítésére alkalmasokká váljanak. Más­ felől azonban azt is tudjuk,^ hogy az állati szervezet a fehcrjo igen messzemenő bomlásainak termékeit is képes saját fohcrjcjének fölépítésére értékesítni. ' E . ABUKIIII.'VI.DE.N. A b b a n inul Aul'liaii dor E i \ v e i s s l i ő r | n ! r iiii t i c r i s c l i u n O r g a n i s n m s . Zt'it.-iclir. I'. p l i y s i o b Ghom. X L J V . k. 17. 1. (lílUö). ' E. AuuEKUAr.DEN xí. I'. R ü N A . L'l)ei' dio V ' c r w o r t m i g dur .Mjbauprortukto düs Casoiiis ini liurisciieii O r g a n i s m u s . Z c i t s c h r . 1'. i i h y s i o L C h c í u . X L I V . k.

1 8 9 . 1. (190.'')).

KÖZLKMIÓNY A K O L O Z S V Á R T M. K . F E R L N O Z . J Ó Z S E F T L D . - E U V E T E M TÖJIVÉNYSZÉKT O R V O S T A N I INTÉZETÉBŐL. Ig-azg'iitó : KENYHUJÍS BALÁZS dr. eg-yet. tanár.

Az oleander mérg-ezésről, egy mérgezési eset kapcsán.* JAKAJÍHÁZY ZsiQMOND dr. e g y . m. tanár, g y ó g y s z e r t a n i a d j u n c t u s t ó l é s DEMJ'.TEK Ü Y ö R ü Y dr. t ö r v é n y s z é l í i o r v o s t a n i t a n á r s e g é d t ő l .

Az a mórgüzósi eset, a melyről a t. Szakosztálynak beszá­ molunk, egy nálunk ritkán előforduló oleander mérgezésre vonat­ kozik. Mtilt hó .19-én d. u. egy női holttestet szállítottak a tör­ vényszéki orvostani intézetbe, a kinél a rendőrség a bonezolás megcjtését kéri a halálok megállapítása ezéljából. Előzmén^d adatok képpon a tanúvallomások alapján a követ­ kezőket tudtuk meg. A hulla Sz, E. ő'á óvos nőé, a ki felnőtt leányával (ígyütt lakott. Nevezett Sz. E. régen foglalkozott már öngyilkossági esz­ mékkel, s ezért környezete folyton ügyelte. A mérgezés napján reggel 7—8 óra közt leányát egy ugyan­ azon házban lakó másik nővel a városba kfddötte bevásárolni. Miután ezek már eltávoztak, egyik szomszédja látta még Sz. E.-t az udvaron tűzgyújtó fát gyűjteni. 9 órakor érkezett haza a leánya, a ki az anyját az éjjeli edényen ülve találta s leányának nagy gyengeségről panaszkodott s panaszolkodása közbon zöldes sárga jiyálkás anyagot köpködött ki. Környezete a beteget lefektetve, mérgezésre gyanakodott és később a mentőkért telefonált is. A mentők 11 órakor értek a beteghez s azt a földön fekve találták, teljesen ép öntudattal, de erősen legyengülve. Pulsusa igen gyenge és kihagyó volt s e miatt 2 kámfor injectiót adva a beteg* E l ő a d a t o t t az E . M. E. o r v o s - t e r m é s z e t t u d . s z a k o s z t á l y á n a k 1905 ó v i n o v e m b e r h ó 1 1 - é n tartott o r v o s i s z a k ü l é s é n .

AZ

OLEAXDEK

MÉRGEZÉSRŐL,

E G Y MÉRGEZÉSI

ESET

KAPCSÁN.

Ő9

Mok, il g-yoiiior kimosási'ilioz foglak, dc iiiiclűtt iizt kcroszlül vihették vohia, beállott ii halál. Sikertelen volt ii hoss/.iisan idkalinazott mes­ terséges légzés is. A holttestet, a kinél a [lupillák igen tágak voltak a rend­ őrség vette át és köpetével együtt, a melyet zománczozott ])léh edénybe öntött, intézetünkbe szállítóttii be. A holttest bonczolását két nap múlva, L'i.-én végeztük cs a következőket tiiláltnk: Fdég jól fejlett és tájilált női holttest, a kinél a mélyebben fekvő részek elég kilerjeilt szederjes hnllafoltokkid vaniiiik borítva. Látái kb. 6 mm. átmérőjűek, egyenlők. Mellüregi szervek. Tüdők puffadtak, felületükön i)ár elmosó­ dott szélű vérömleny, motszlapjukról sok sötétvörös színű vér ürül habzó savóval keverve. \ szív gyomrocsai, kiilöni)son a jobb, vala­ mint az üres viszorek és koszorúerek híg sötét vérrel kitöltöttek. A bal fülese tövén pár gombostűfejiiyi, a gégében a hangszalagok felett pár tűszurásnyi vérömleny. Hasüri szervek. A máj, lép és vesék normális összeállásúak, vérdúsak. A nyelőcső nyákhártyája halvány ; a gyomorban kb. 300 cm* zöldes-sárga színű, híg, savanyú kémhatású bounók, a melyben sötétzöld színű, börszerű lovéltörmelékek úszkálnak. .\ gyomor nyák­ hártyája belövőit, vizenyősen duzzadt, a redőzet kiemelkedik, külö­ nösen a fundus táján, a hol ii redők ólén tűszurás ogész gombostű­ fejiiyi vérömlenyek vannak, iiem nagy számban. A vékony ós vastag belekben híg, sárgás-fehér, habzó bélsár, a melyben egész a végbélig a gyomorban talált törmelékekhez hasonló Icvéldarabok találtattak fel, nagyobb számban, mint a gyomorban. A vékony belek nyákhártyája vizenyősen duzzadt, fellazult, iiz éhbél felső részén kiterjedt sötét vörös színű foltok vannak, a redőzet igen kiomolkodott és élein 2—3 cm. hosszú csíkokat képező pontszerű vérömlenyek láthatók. A vékony belek lnilöveltsége ii vastag belek felé csökken, a redőzet is mindinkább elsimul. A viistag belek iiyákliártyája szintén belövelt, vizenyősen duzzadt, bársonyos tai)intatú. A húgyhólyagban pár cseppnyi zavaros vizeletet találtunk, nyákhártyája halvány. Agy, kis agy, nyúlt agy, agyburkok középvórtartalmúak. Tíöviden összegezve az elmondottakat: esetünknél heveny gyomor és bélhnrutot — a mely különösen a vékony belek kezdetén kifejezett, — a has és mellürí szervek vérbőségét, a szív diastolikus megállását, a viszerek teltségét, a vér folyé­ kony voltát és láta tágulatot találtunk. A mint a bonczolási jegyzőkönyvben is említve van, a

60

JAKAIillAZY

ZSIOMüNI)

DK.

Étí

DKMETEU OYÖUOY

DR.

gyumor ós béltaftalomban sok levél és levélnyél törmelék talál­ tatott, a melyek egy része oly kevéssé volt macerálva és elég nagy is volt arra, hogy azok mikroskopiumos vizsgálata i)ontüsan megejthető legyen. A mikroskopiumos metszetek képe az oleandcr-levél szer­ kezetének teljesen megfelelő. A centrális typusu levél felső ós alsó hámát vastag cuticiila vonja be. Úgy a. felső, mint az alsó felület hámán egysejtű ivalakban meghajlott szőrök foglalnak helyet. Több az alsó hámon. .\z c[)idcrmis sejteken belül, mindkét oldalon, két sejtsoros hám alatti eollenchymrétcg található. A hypoderma sejtjei üresek. A levél chlorophyl tartalmú mesophylluma, felső és alsó több­ soros oszlopos parenchyma rétegből ós keskeny szivacsos parenchymából van alkotva. Az edény-nyalábok közül a,z erőseblMikben, a háncs-kötegek szomszédságában egy-egy tágüregfi tojsojt található beszáradt, sárgás, szemcsés tejnedvvol kitöltve. Legjelh^mzőijb a mikroskopiumos képre az alsó hánuiak helyenkóut a mesophyllumba való behajlása, a miáltal a, levélpareiichymában az alsó háim-a nyiló, jialaczkhoz hasonló űrök támadnak, a melyekben az említett szőrök nagy száma ered. A gyomor és béltartalomból úgy a neriint, mint az olea,ndrint sikerűit előállítani. Tekintettel arra, hogy a gyomor-béltai-talomban luigymennyiségű levcltöi'melék volt, a hatórészek előállítását az egyszerűbb FEi.i.ETAu-íéle eljárással végeztük. A vízfürdőn szárazra bepárolt gyomor- és bél-bennékot (iO'Vu-os alkohollal melegím kivonjuk, a szüredekct elpárologtatjuk s a mai'adékot vízzcd oldjuk; e vizes oldatot aetherrel választ(') töl­ csérben kirázzuk. Az aether elpárlása után barnás-sárga gyantás maradékot kai)nnk, a mely törnény-kcnsavval rozsdabarna, tömény-sósavval pedig zöldessárga színnel oldódott s a kén­ savas oldat kaliinn bromiddal meggypiros színűvé változott. A FRüiu)i.;-féle kémszer a maradékot barnás-sárga színnel oldotta, e szín V2 óra alatt ibolya-vörös, később sötét tneggyszíin'ivé változott. A gyantás maradékból 2—3 centigrm. bóka czorabi nyirok­ tömlőjébe vive 25—30' alatt a szív systolo erős mcgnérmdását eredményezte, a befecskendezéstől számított 46' alatt pedig systolés szívmegállás jött létreA beszárított 100 c m ' vért az előbbi módon vizsgálva,

AZ OLEANDER MÉRGEZÉSRŐL, EGY MÉRGEZÉSI ESET KAPCSÁN.

61

szintén kaptunk kevés maradékot, a mely kevesebb volt, sembogy élettani állatkísérletot végezhettünk volna vele, de a FRÍÍUDEiele kémszerrel teljesen az előbb emiitett reactiót adta. A neriinnek és oleandrinnak a szervekből való leválasz­ tására a SciiMuoDEBERG-féh! pontosabl) eljárást használtuk, itudyet később i'észletesen ismei'tetünk. A külhildi irodalomban számos oleandcrrel tíirtént iru''rgezési eset van ismertetve s a mérgezések irodalmát úgy SCM.MIÍUKHERG 1882-ben (Archív, f. exp. Path. u. Pharm. 1883.), mint P i E s z c z E K 1890-ben (Archiv. Pharmacie 1890) kimerítően földol­ gozzák. 1890 óta a BECKURT-S Jahresbericht 1898 évfolyamában van még két újabb oleander-mérgezésről említés téve. A ScHMiEDEBERG és P i E s z c z E K által összcszedett irodalom­ ban t(')bb száz mérgezési esetről van említés téve, köztük olyan tömeges méi'gezésekről is, a hol 300 katona lett beteg, húsnak oleander-fából készült nyársonsülése miatt. S egy más esetben pedig az ugyanilyen módon megbetegedett 12 katona közül 7 meghalt oleander mérgezésben. A külföldi irodalom csak egy pár bonczlchiti'ől számol be. így ORFILA egy 36 éves igen elgyengült férht bonczolt, a ki oleander-levél főzetet ivott és a halál több óra múlva követke­ zett be. ¥]z eset bonczolásánál nagyfokú láta lágidatot, a gyomor és nyombél nyálkidiártyájának belöveltségét találta. FJ'MUkivül feltűnt, hogy a szív üregei és az össz(!s vivőerek félig folyékony vérrel voltak tele. LANÍSI-OIS esetében a bárzsingban, gyomorban és duodenumban ecchyinosísok voltak, MORGAGNI és IJKWIN esetei nem mutattak jellegzetes elváltozást. A magyar orvosi irodaloml.ian eddigelé tulajdonképen csak egy mérg(!zési eset van kíizíilve. Kz esetet CSURGAY .I()ZSIOE dr. észlelte s a, (lyógyászat 1881 évi 36. sz. közli is. A CsiinGAY észleltí! mérgezés egy 50 éves, erős (iudiernél fordult elő, a kinek gyöngélkedését feliísége olyan jiálinkával akarta gyógyitni, a melyben 5—(i oleaiider-levelet áztatott be. K ])álinka megivása után a bíitcguél szomjúság, gastroenterilis, gyors és alig tapintható érh'ikés, erős (űesottség voltak észlelhetők, 3-ik naj)on a beteg épülni kezd a z oleander mérgezésliől, de ugyanekkor egy kuruzsló kezébe kerül, a ki a visszamaradt nagyfokú eröüeiiséget

62

JAKABHÁZY ZSIGMOND DR. ÉS DEMETER GYÖRGY DR.

érvágással és strammoniiimos pálinkával igyekszik megszüntetni. A 4-ik napon a beteg a gondos kezelésbe belehal. L ő T K tm". íi nerinm oleander hatásáról írt dolgozatában még k é t oleander mérgezésről teszen említést, a melyek Kolozs­ várt foi'dúltak elő s kíizűlíik egyiket d r . AJTAI l<]NnKií észlelte i s . E k é t e s e t egyikét s e m jndilikálták. 1<S93 januáriusában dr. (iioijor LA.IOS óradnai bánya-orv(»s észlelt még egy oleander mérgezést. l<]gy 4 0 éves ru") öngyilkossági szándékból ivott oleandei'-levél főzetet. (ÍELEI 2 órával később jid. a betegh(!z é s azt erősen sápadtnak találja,, a nyelve; (ísei'zett, torka,, garatja, belö­ vőit é s kifejezett gastroenteritis állott fönn. Krvcrése k i s Indlámú, kihagyó, pei'czenként 4 6 , végtagjai híívösek, eszmélete azon­ ban zavarlahm. 8-ik nap a bchig Tiiu't. valeriaiui é s a,ether befe(iskcndéssel való kezelés mellett fölépül. (ÍELEÍ sem publikálta az (!S(!tet, hanem LŐTH t n r . rendtdkezéséi'o lioesátja az adatokat.

A neríum oleander hatórészeit tisztán HCHMIEDEBKRG állítja elő 188'2-ben, a k i a levelek 50Vo-os alkoholos kivonatából ólomeezcttel é s annnoniával előbb egy sárga, később egy fehér csa­ padékot n,yer. A fehér csapadék a neriinnek ólomvegyülete s ebből a neriint úgy kapja meg, hogy e csapadékot csersav alkoholos oldatával és zinkoxyddal beszárítja. A maradék alko­ holos oldatából aetherrel fehér por alakjában csapja ki a neriint. A fehér csapadék leszűrése után nyert sárgás szüredék(!t vízfürdőn párolva, az alkohol elgőzőlgésének arányában clősz(")i' a ncriantin válik ki világos pelyhek alakjában, ezt összegyűjtve, a párlást tovább folytatjuk, a míg az alkohol teljesen eltávolo­ dik s ekkor egy szurokszerű anyag csapódik ki, ez az oleandriii. A neriin színtelen, vízben, alkoholban oldódó glycosida, a mely sem chlorophormban, sem benzolban v. aetherben nem oldódik és SCHMIEDEBERÍ! szerint a digitalennel azonos. Az oleandrin egy állás közben megsárguló glycosida, mely vízben nehezen, (dilorophormban és alkoholban igen jól, aether­ ben és benzolban kevésbé kíinnyen oldódik. P i E s z c z E K az oleander ágak kérgének 97%-<>s alkoholos kivonatából, az alkohol lassú elpárolgásánál e g y kristályosan kiváló glycosidát kap s ezt rosagiminnek nevezi. A szüidetet c s e i ' s a A ' alkoholos oldatával (degyítve, kapja a nei'iint,

AZ Ot.EAND35R MÉRGEZÉSRŐL, EGY MÉRGEZÉSI ESET KAPCSÁN.

63

HiNTz-nek az oleander-levelekből egy világos-sárgás, átható szagú olajat i s sikerűit kis r n e n n y i s c g b e T i leválasztani. Ujabban a nerium oleandernck a strophantns hispidushoz való botanicai rokonsága folytán (mindkettő az apocyneák csa­ ládjába tartozik) mindenképen stro])liantint igyekeznek belőle előállitni, de eddig még eredménytelenek voltak az ez irányú vizsgálódások. Az oleandei' elkülönített alkatrészeinek hatására vonatkozó vizsgálatokat elsőnek szintén SOIIMIKDEHBRG végzi, a ki a, talált három glycosida közül a neriint és oleandrint a digitális ható részeivel azonos hatásúnak kapja, míg a neriatdi/it és az ebből lehasadó neriantogenint a béka-szívre közömbösnek találja. LőTE, kevéssel SCHMIEDRUKRO dolgozatának megjelenése után, tanulmányozta a neriin-oleander hatását, dc nem az elkülönített glycosidákkal dolgozik, hanem a levelekből készült vizes kivo­ nattal. E kivonat hatásaképpen azt találja, hogy kis adagban a szív systolés megállását, s ezt megelőzően a szívíisszehúzódások számának (ísökkenését okozza.

A szívverések számának e kevesbedését azonban nem hihe­ tett a vagns kíizépponti izgalma kifejezőjének tekinteni, mint digitális hatásnál, mivel úgy vagus átmetszés után, valamint a középponti idegrendszer ekoncsolása után is föllépett. LőTE ez említett hatáson kivűl m é g a z t i s megállapíthatta, hogy az oleander vizes kivonata a harántcsíkolt izmokat és a középponti idegrendszert hüdíti. E hatást különben későbben a digitális alkatrészek közül a digitoxinnál és a digítoxínesiimél is megkapták. FiEszczEK rosagimínje a picrotoxinhoz hasonló módon eleinte görcsokozó, később az izomzatot bénító hatású. Az alkalmazás helyén érzéstelenítő hatású. A szivet pedig diastoléban állítja meg. A rosagimin hatásához egészen hasonló, eleinte görcs­ okozó, később bénító és a szivet día.stoléban megállító hatást k a p : BöiiM és PERRIER a dígitaliresin és toxiresin hatásaképpen s ebből kiindulva KUNZEL a rosagimint é p ú g y a neríín és oleandrin bomlási termékének tartja, mint a hogya,n a dígitaliresin és toxiresin a digitalínnak bomlástorményei.

64

JAKABHÁZY ZSIGMOND DK. ÉS DtóMETEE GYÖRGY DR.

Az oleander okozta mérgezések embernél eddigi észleletek szerint a következő tünetek közt folytak l e : A növényi törmelékek bevétele után V2—2 óra múlva gyo­ morfájás, fölböfögés, kíipködés, hányás, kólikaszerű fájdalmak, gyakran ismétlődő disenteriás szék; az arez halvány, a pupilla tág, alkalmazkodni képtelen, gyengeség, imbolygó járás, kicsi, kihagyó pulsus, hideg bőr, tapadós izzadtság, könnyű conviilsiók, álmosság, főfájás, az érzékenység tompultsága vagy egé­ szen érzéketlenség. Ritkán sopor észlelhető. A mérgezés kez­ deti szakában többször igen ritka érlökés (40—50) észleltetett. A halál collapsus tünetei közt lép föl 7—9 órán túl. A lefolyás a legtíibbször nem végződött halállal, hanem a 1].—4.-ik napon a gastroenteritis javul, a pulsus erősebbé lesz és a beteg bár lassan, de fölépül. A nagy erőtlenséget azonban későre heveri ki. Oleander-mérgezésnél a halál, a mint azt melegvérű álla­ tokon végezett kísérletekből megállapították, a szív előzetes izgalmát követő szívbénulás miatt és a központi idegrendszer hüdése miatt lép föl. A gyógyszeres beavatkozás a gyomorbéi-csatorna kitisztí­ tása, gyomorbél-mosás, a gastroenteritis mérséklésérc bevonok, o|)iátok nyújtása, a központi idegi'ondszer bénulásának híküzdésére ju'dig fekete kávé, coR'ein, camjihora adagolható.

K O Z L P : M K N Y A K O L O Z S V Á R I M. K . F E R E N C Z J Ó Z S E F SZÜLÉSZETI

É S NŐGYÓGYÁSZATI

TUD.-EGYETBM

KÜRODÁJÁB(')L.

lerazgató SZAJÍÓ DÉNES dr. e g y e t , tanár, u d v a r i t a n á c s o s .

Gangraena phlegmonosa vulvae esete terhesnél* GóTH LAJOS dr. I . t a n á r s e g é d t ő l .

A külső nemi részeknek lobos,. különösen pedig szövetelhalással, üszkösödéssel járó megbetegedései: magukban is aránylag ritkák, bactcrium flórájukra nézve még ritkábban tör­ tént vizsgálat, épen ezért közelebbről észlelt esetünk kórlefolyá­ sának és górcsövi vizsgálatának közlésére érdemesnek látszott. S. M.-né 18 éves napszámos asszony 1905 augusztus 14.-én (289—1905. f. sz.) azzal a pauaszszal keresi í'el klinikánkat, hogy 2 hét előtt egy nehéz kosár emelése közben elesett, még pedig úgy, hogy mezítláb sarka szemóromtestéhez ütődött. Az ütés helyén akkor csak zsibbadást érzett, nom vérzett, sérülést nem vett észre. Az ütést követő harmadik napon fájni és dagadni kezdett szemé­ remtája, s azóta úgy a fájdalom, mint a duzzanat fokozatosan nőtt. Az elég jól fejlett és táplált nő hőmórsóko í56-8, érverése 88, mellkasi, hasüri szervei eltérést nem nuitatnak. Mindkét nagy ajk, különösen azonban a jobb élénken piros, duzzadt, vizenyős toriméje a rendesnek 2 - 3-szorosát eléri, a pirosodás és infiltratio a környezet felé elmosódottan vész el. A jobb nagyajk kb. felső harmada alsó határától a fronulumig, s a nélkül, hogy rajta sérülés volna látható, laza, szerniyes, kékes-zöldes színű zacskót alkot, a mely egészen a végbél szintjéig lelóg. Előrefelé az inültratio a mons Venerisig ér. A bal ajk belső felületén a fossa navicularis fölé kb. 2 cm.-nyire terjedő, szennyes vöröses-barnás színű, felszinesen kifekélyesedctt terület látható. Lágyéki mirigyek mindkét oldalt mogyorónyi, — szinte kisdiónyiak, fájdalmasak, de kemények. * E l ő a d a t o t t az E . M. B . o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i s z a k o s z t á l y á n a k 1905. ó v i n o v e m b e r h ó 18.-án tartott o r v o s i s z a k ü l ó s é n . lírtcsítfi (orvosi szak) lOü,").

5

66

GÓm

LAJOS

DR.

Az ismertetett elváltozások tehát a külső genitale valamely gangraenás folyamatára vallottak, hátra volt azonban annak eldöntése, hogy milyen természetű volt az üszkösödés. Megnehezítette a diagnosist az a körülmény, hogy még ott is, hol a folyamat a legelőrehaladottabbnak látszott, t. i. a jobb nagy ajkon, meg volt a zacskószerűleg levált bőr tartva s kífekélyesedésről csak a bal nagy ajknak egy kis helyén beszélhettünk. Az aránylag kevéssé megtámadott lágyékí mirigyek mellett, főleg ez a körülmény szólt elhanyagolt phagedaeniás fekély ellen, a mely FRITSOHI szerint főleg prostituáltaknál észlelhető és egyvagy mindkét oldali lágyékí mirigy elgenyedése mellett, egy egész ajkat is hasonló módon elpusztíthat. A nagy ajak kiterjedt roncsolásával járhat esetleg egy Bartholinitis ís, mely a végbél felé sülyed, azonban ilyenkor feltétlenül a gennyedés jeleit ís megtaláljuk, eltekintve attól, hogy a folyamatnak előre, a mons Veneris felé történő előnyo­ mulása sem volna ebbe a kórképbe beleilleszthető. Egy elevesedett s az ajkak felé áttörő periproctealis abscessust a végbél­ vizsgálat könnyen kizárhatott. A heveny fertőző bántalmakhoz csatlakozó üszkösödés ellen szólt az anamnesísen kivűl, a beteg friss erőbelí állapota, ren­ des hőmérséke és érverésszáma. Ha az említett tünetek és a csekély érzékenység, valamint a gyors terjedés egy körülírt megbetegedés, a noma felvételére utaltak is volna; ennek a képébe sem egészen illett bele az, hogy fekélyesedést a legbetegebb területen nem láttunk, a meg­ jelenés körülményei (ép erőben levő, egészséges, fennjáró fel­ nőtt) szintén nem feleltek meg azoknak a feltételeknek, melyek között noma kifejlődni szokott. A hámfosztott hely felületéről, valamint a levált zacskó bőre alól vett kaparék fedőlemez készítményen számtalan, min­ denféle alakú és nagyságú bacteriumot, bacillusokat, coocusokat mutatott. Fusiformis bacíUusok, spírillumok a kaparékokból vett készítményekben nem láthatók. ' D i o K r a i i k l i e i t o n dor P r a u c n . 11 A u í l a g e , 1905. P. 55.

GANGRAENA

PHLEGMONOSA

VULVAE

ESETE

TERHESNÉL.

67

Tekintettel a beteg kedvező orőbeli állapotára s a hőemelkedós hiányára, nem mutatkozott az azonnali beavatkozás szükségesnek s ezért főnököm. SZABÓ tanár távollétébon egyelőre antisepsises borogatások elrendelésére szorítkozva, várakozásra határoztam el magamat. Délutáni hőmérsék 36'4''. Másnap reggel (felvétel után 18 órával) az elhalás a bal kisajk alsó harmadán túlterjedt és majdnem annak közepéig halad, jobboldalt pedig előre a mons Venerisro is rátorjedt, a jobb kisajkot egészen elfoglalja ós az urothra nyilasáig húzódik s ennélfog'va tovább várakoznom nem volt szabad. A környezet megfelelő elő­ készítése után, mély, morphium-chloroform-narcosisban először a levált zacskót távolítottam el, majd a látszólag ép határ felé szövet­ tani vizsgálatra több darabkát kimetszve, egy mélyen a bőralatti kötőszövetben ülő, közel a mons Veneris felső határáig érő, még el nem halt bőrtől fedett menetet felhasítottam a nélkül, hogy bár­ hol egy csepp geny is ürült volna. Ilyen módon egy közel férfi­ tenyérnyi, szennyes-üszkös felszínt adó felület tárult könyvmódjára fel, melyet hatalmas electromos égövei mindenütt mélyen olpörkösítettem, mindaddig, mig mindenütt száraz, majdnem kopogó pörköt nyertem, a mi annál nehezebb volt, mivel az erős zsírszövet alkotta rétegből az izzó porczellánmag hatása alatt kezdetben valóságos zsírpatakocskák olvadtak ki. Egy kisebb, a fossa navicularis közelében lüktető ütőeret catguttel aláöltüttcm, egy másik, az urothra közelében fecskendő artéria elkötése nem sikerül, mivel a málőkony szövetet a fonal átmetszi és most már a szúrás helyei is lüktetnek, mire egy, a szöveteket egész vastagságukban átfogó tömeges aláöltéssel szün­ tettem a vérzést. Minthogy a sebfelülot egészen az urothra külső nyilasának szóléig eljutott s így előrelátható volt, hogy botcg vagy nem fog tudni önként vizeletet üríteni, vagy ha igen, úgy az az egész sebfelületen végig fog csurogni, viszont a sobfelület mellett történő esetleges gyakori kathetorezés veszedelmét sem tóvoszthottom szem­ elő!, állandó kathetert alkalmaztam, az olpörkösított felületet jodoformgaze-zal vékonyan borítottam s feléje könnyű jégtömlot alkal­ maztam. A mi a további lefolyást illeti, első helyen említem, hogy a műtét utáni 6. nap délutánján mutatkozott íi7-7<'-tól eltekintve, a hőmérsék állandóan 36 —37" között maradt. Érverés 76---88 között ingadozott. A kathetert másodnaponként megcseréltem, ilyenkor természetesen hólyagöblítóst is végezve. A hólyag részéről roactio nem mutatkozott. A műtét utáni 10. napon öblítésnél erősebb spasmus mutatkozván, a kathetert elhagytam. A kathoterosero alkalmával végzett kötósváltoztatásnál meg-

68

aÓTH LAJOS DR.

győződhettünk arróh hogy a neerosis sehol sem terjedt. Hat nap múlva m á r a legtöbb helyen szembotűnő demarcátiós határ látható. A 8. napon a z égési pörk iiagyrészben levált, oedema leltűnőon csökkent, mindenütt élénk sarjadzás tűnik elő. A 17. napon a pörk leválása teljes, a még mindig sarjadzó felület annyira tátong, hogy egyfelől a gj'ógyulási idő megrövidítése, másfelől a megfelelő plasticus eredmény biztosítására egy plasticus műtétet helyezünk kilá­ tásba, újabb hat nap múltán azonban a cauterisált felület kes­ keny csíkká szűkült, a bőrsebszél folől mindenütt a hámmal való bevonódás jelei láthatók, egyúttal bizonyosnak látszik a z is, hogy heges összenövések, strictnrák nem fognak fejlődni, épen ezért minden további műtéti beavatkozást mellőzünk. A teljes gyógyulás 43 nap alatt következett be, minden a szülészeti prognosis szempontjából számbavehető eltorzítás nélkül, bár igaz, hogy a jobb kis ajk teljesen, a nagj' ajk nagyobb részé­ ben, a bal nagy ajk pedig hátsó harmadában az üszköscidés áldo­ zatául esett, s 6 miatt a szeméromrós hátsó részében olyan formán tátong, mint rosszul gyógyult gátrepedések után. P"'olvótolokor a beteg említette, hogy az utolsó monstruátioja 5 hét előtt volt, s így felmerült az esetleges graviditas gondolata is, azonban ennek megállapítása a kezelésen amúgy sem változtathatott volna, viszont veszedelmessé válhatott volna a gangraenás felületen át vezetett újjal történő vizsgálat s ezért meggyőződvén arról, hogy az üszkösödés a hüvelybe nem terjedt, a belső vizsgálatról egyelőre szándékosan lemondottam. A gyógyulás után, elbocsátáskor végzett vizsgálatnál egy a IV. ós V. hónapok között álló, gravid uternst t a l á l t a u L A mi az eset szövettani vizsgálatát illeti, úgy a különböző helyekből vett haematoxylin-eosinával festett metszetek egy némelyikén a fedő epidermis még eléggé megtartott, a legtöbb helyen azonban necrotisált, magfestést nom mutat. A bőr alatti kötőszövet vérbő, sávosan átivódott, sok helyen ííbrínától átjárt, benne számos, szintén übrina által kitöltött, tágult véredény is látható. Maga a szövet elhalt, sehol magfestést nem mutat, több helyütt azonban hatalmas genysejtcsoportok, jól festődő polynuclearis magokkal vonulnak rajta végig. Ha a górcsővi képet MATZKNAUER-nek a később ismételten említendő közleményében vázolt gangraenás folyamatok szövettani leírásával összehason­ lítjuk, úgy megegyezőnek találtam azt, hogy esetemben én is a szövetek gyors coagulátiós riecrosisához' vezető lobfolyamat ' Zur K o r m t n i s s u n d A ü t i o l o g i e d o s HospiUilfiübers. A r c h i v f. D e r n i a tülogio. 1 9 0 1 . B d . L V . P . 2 9 4 .

I ÜANC.RAENA l'HJ.EGMONOSA VULVAE ESETE TERHESNÉL.

69

képét ismertem fel. Kpen úgy szembetűnt nekem is a beteg terület erős vérbősége, míg a kórházi üszög rendes leletét képező' számos pontszerű vérzést sehol sem találtam. Hasonlóképen hiányzik a kórházi üszöghöz járnló diphtheritises lepedék is. A számos készítményem között csak egyetlen blockból készült metszet mutatott olyan területet, hol a még el nem halt epidermis hirtelen szűnik meg s helyesebben, a hol a necrosís még aránylag ép helylyel találkozik. Igen természetes, hogy bacteriologiai szempontljól éppen ennek a helj'nek, mint a tova­ terjedés helyének vizsgálata bírt különösebb értékkel, annál is inkább, mivel újabban a vizsgálók éppen ezen helyek bacte­ riologiai leletére fektetik a fősúlyt. így GUIZZK:TTI említi,^ hogy noma esetében az ép és necroticus terület határán GRAM szerint festődő micrococcusok és vastag, fonalszerű bacillusok, WEIGERT szerint festve még más bacillusok is találhatók s ő utóbbiakat tartja a noma okának ; azonban BAUMUARTBN tagadja^ azt, hogy (TUIZZKTT, ezen nézete lieigazolódott volna. PERTHKS* ugyancsak az ép szövet határán egy streptothrix fajt ír le, melynek legfino­ mabb végződései spirillumszerííek. PERTHEB közleménye óta több vizsgáló is foglalkozott a nománál található baktériumokkal s főleg az előforduló bacállusok és spirillumok szerepével, azok azonos, vagy különböző származásának kérdéseved (SEU.'ERT, S U . BERsoHMiDT, KRAHN, HOFMANN, KÜSTEK) az ercduiényck nem teljesen megegyezők ugyan, de abban (!gyetértenok, hogy a necrosisnak mélyebb, tehát az ép szövet felé húzód(') részeiben coccusok nin­ csenek, csakis bacillusok és fonalszei'ű bacteriumok találhatók. BuDAY (kinek munkája az utóbb említett 6 dolgozat igen kimerítő ismertetését is tartalmazza ^) saját 5 esetének vizsgálata alapján arra az eredményre jut,'' hogy a neci-osis legmélyebb részeiben ' L, c. P. 3 9 6 . N n o v o ricerr-lK! Iiattoriolg'iclic cl n o m a . ( í ' o l i c l i n i c o , m a r z o 1.) Ref. LusTiG, BAUMGARTEN J a h r c s b o r i c h t 1 8 9 7 . 1'. 6 0 3 . " Ibidcm. Jegyzőt. « U e b e r N o m a oto. A r c h . 1'. k l i n . C l i i r u r g i e B d . 5 9 . P. 1 1 1 . Ref. ABEL, BAUMQAIITEN J a h r e s b o r i c l i t . 1 8 9 8 . P. 5 3 Í ) . ' ZtEGi.EH-s B e i t r á g o z u r p a t l i o l o g . A n a t . n. z u r alig. P a t l i o l o g . B d . 3 8 , P.

261-262.

« L . c. P.

285.

70

•

OÓTH LAJOS DK.

meglehetős szabályossággal csak két bacteriumfaj volt található, t. i. a spirillum és a bacillus fusiformis s ennélfogva ezeket a bacteriumokat a noma fajlagos előidézőjének tartja. Könnyen elképzelhető, fiogy a vizsgálat elé háruló nagy nehézségek s a nomák gazdag bacteriumtartalma mellett nem egy, a felsoroltaknak ellentmondó nézettel is találkozunk. B A U M GAETEN mereven tagadó álláspontra helyezkedik, midőn NiooLAYSEN-nek A X B L HOLST által referált „On Noma" dolgozatához fűzött megjegyzésében azt mondja, hogy a noma egy belső befolyásra kifejlődő sajátos necrosis, a benne található bacte­ riumok csak másodlagosan jutottak oda,^ a mely nézetet B U D A Y vizsgálatai alapján, határozottan kétségbe vonja.^ TBAMBUSTI' szerint a szóbanforgó betegség kórokozója nem egységes, h a n e m az különböző csirákra vezethető vissza, melyek necrosist k é p e ­ sek előidézni. LONQO^ egy bacteriumot isolált, a mely baciUus alakú, de coccus vagy fonálalakban is megjelenhetik, s agáron a proteus vulgárishoz hasonló fejlődést mutat. DURANTE ' azt találta, hogy esetében a nomát egyenesen a staphylococcus pyogenes aureussal társult proteus vulgáris okozta s arra a következ­ tetésre jut, hogy a nomának nincsen fajlagos kórokozója, hanem létrejöhet a szájban rendesen előforduló csiráknak behatására olyankor, midőn ezek különös fejlődési viszonyok közé jutnak. ' Be kell vallanom, hogy ezen bacteriologiai kitérés kissé elterelt tárgyamtól, azonban a későbbi következtetések miatt előre kellett őket bocsátanom, mielőtt az esetemben talált bacte­ riologiai képek ismertetéséhez kezdhettem. Már a szövettani vizsgálat czéljaira festett metszeteim leírá­ sánál említettem, hogy azok egyike éppen arra a helyre esik, a hol az üszkösödés ép szövethez ér s hogy ezért a bacteriologiás vizsgálatra eme részletet kellett fölhasználni. A carbolfuchsinnal s illetőleg WEIGERT szerint festett met­ szetek megfelelő helyein sem spirillumok, sem bacillusok sehol ' J a h r e s b e r i ü l i t . 189G. P . 496. L . 0. P . 285.

2

II. Policlin.

S o t t o m b r e . Rof.

Polvebini.

P . 582. * Ref. PoLvisBiNi i b i d e m P . 583. ' Ref, PoLYEKiNi i b i d e m ,

Baximoakten

Jaliresboriclit.

GANGUAENA PHLEGMONOSA VULVAE ESETE TERHESNÉL.

71

nem láthatók, az ép szövet felé az előnyomulás íitját kizárólag erős coceus-csoportok jelzik, a melyekben számos helyen rövid, legfeljebb 6—8 szemből álló lánczok is fölismerhetők. A gór­ csővi kép némileg egy erysipelas rajzára emlékeztetne, azonban ez ellen szól (a klinikai viselkedésen kívül) az, hogy orbánczhoz nem elég éles a megbetegedés határa, hogy a mélyben olyan irányban is terjedt a folyamat, a hol a felette levő bőr nincs megtámadva s hogy igen sok az exsudatío és a genysejtes beszűrődés. A terjedés módja leginkább egy phlegmone képének felelne meg s az, hogy a bacteriumok mentén az ép szövet felé elhalást látunk ott, hol genysejtes beszűremkedés még egyálta­ lában nincs, nem szólna ellene,^ a később elgenyedő szövetek gyakran halnak el a bacteriumok fajlagos hatása következtében, még mielőtt az illető szövetrészietet a genysejtek ellepték volna. Azonban egyszerű phlegmone ellen szól első sorban az a köríílmény, hogy genynek még nyomát sem láttuk s különösen az, hogy a folyamat kliníce nem később üszkösödésbe átmenő lob­ tünetekkel, hanem maga az üszkösödés haladt tova a phlegmone terjedéséhez hasonló módon s ezért a szóban forgó kóreset diagnosísát a górcsővi lelet alapján egy gangraena phlegmonosa-Ya. kellett tenni. Ha már most arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy ez az üszkösödés nevezhető-e noma vulvaenak vagy nem, első sor­ ban kiemelendő az, hogy a noma vulvae egyáltalában határo­ zatlan fogalom s nem egy körűihatárolt kórisme. A „noma" szó tudvalevőleg a ,,v£[xw" ( = elpusztítni) igéből származik és HHTOKRATES voj^yj-nak nevez minden rohadó, pusz­ tító folyamatot. Később ezt az elnevezést a pofákon és vulván, főleg súlyos fertőző betegségben szenvedőknél, betegség vagy reconvalescentia alatt föllépő üszkös szétesésekre alkalmazták, de mind máig ez csak egy tüneti elnevezés volt s a különbség más fajta üszkösödéstől csak a különös localisatióban állott.^ így MATZENAUER a német orvosok és természetvizsgálók hamburgi ' ZiBGLBE. L e h r b u o h d e r a l l g o m . P a t h o l o g i e u n d 1895.

I.

patholog.

Anatomie

P. 352.

2 E i n P a l i V. V u l v i t i s g a n g r a o n o s a ( N o m a g e n i t a l i u m ) . D o u t s o l i e m o d , W o c l i e n s c h r i f t . 1898. P . 2 3 3 ,

72

GOTII J.A.IOS

gyűlésén ( 1 9 0 1 ) úgy nyilatkozik, hogy a noma csak a gangraena nosocomiálisnak egy határozott localisátiója. Hasonlóképpen FKKYMUTH szerint az eddigi közlemények alapján a noma nem egységes folyamat, hanem majd egyik, majd másik niicroorganismus hatásának eredménye. Ha erre az álláspontra helyezkedürdc, úgy esetünket a vulvára s helyesebben a külső genitaJéra szorítkozó üszkösödésével nevezhetnők nomá-nak is. A mióta azonban a legújabb vizs­ gálatok alapján az arez nomáinál tért kell hódítania annak a fölfogásnak, hogy az idevágó üszkösödések legmélyebb részeiben a bacillus fusiformisnak és spirillinmnak kell megtalálhatónak lennie, noma vulvaeról, mint analógiás megbetegedésről csakis olyan esetben szólhatunk, melyben a bacteriologiás lelet is megegyező. Ilyen eset eddig nincs Icimutatva. A „noma vulvaeról" szóló közlemények általában igen kis számmal jelentek meg, ha sza­ bad ebből következtetni, úgy az említett elváltozás a legritkább bántalmak közé tartozik. HERFP 4 3 éves, addig egészséges nőnél említ egy gangraenás fekélyt (Ein Fali v. Hospitalbrand an der Vulva).^ GBENSER a drezdai gynaekologus társaságban - referált egy 2 0 nappal a defloratio után fellépett gangraenás fekélyről. A posteriori azt hiszi, hogy horpesből fejlődött, a hozzászólók (LEOPOLD, MEINERT) lueses, illetőleg lágy fekélynek tartják. Bacteriolo­ giás vizsgálat egyik esetben sem történt. HENOCH 2 éves leánynál látott traumás eredetű vulva gangraenát.' RÓNA 3 esetet észlelt* azonban épen ezeknél külső okokból a bacteriologiás vizsgálat elmaradt. FREYMüTn említi még RANKE és WOROVICHIN 1 — 1 esetét, utóbbiakb an vizsgálat nem történt. FRBYMUTH és PETRUSCHKY közleménye a kérdés tisztázása ' D e u t s c i i c iiieil. ^^^)ollenscllr. 1890. I'. 949. > C. Bl. f. ( J y n a o l í o l o g . 1891. 1'. 24. " V o r l o s u n g o i i iilior Kindíu'lcranlilioiten. 5 ó s PETKUS(;HKY. 1. o. P . 23;!. * O r v o s i l l o t i l a i ) . 1903. 36. s z .

Aiiflagc.

Cit.

FREYMUTH

' Bjin F a l i v o n V u l v i t i s g a n g r a e n o s a ( N o m a g e n i t a l i u n O e l e . D o u t s c h o Mod. W ' o c l i e n s c h f . 1898. N o . 15, P . 233, 2:!4,

GANOKAF:NA PULKOMONOSA VUI.VAK HSKTE TERHESNÉ]>.

78

szempontjából csak korlátolt értékkel bír, bacteriologíaí vizsgá­ latot csak a kaparékkal végeztek, melyben spirillurnokat is láttak ngyan, mivel azonban LOERPI.BR bacillnsokat sikerűit kitenyészteni és BEURMA-féle sorúmmal végzett oltások ' (vala­ mint helyi kezelés) után GYÓGYULÁS állott be, utóbbiakat tartják esetükben a noma előidézőjének. (Infectío LOEFFLERI saprophytis complicata.) Epen ezért azt gondolom, hogy mindaddig helytelen a genitale némájáról szólaru, mig a pofák megbetegedésével ana­ lógiás fajlagos üszkösödést nem sikerűi kimutatni. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy a bacillus fusiformis és a spirillum szájbacteriumok, felmerülhet az a kérdés, hogy ilyen alapon fejlődött gangraena vulvae egyáltalában előfordúlhat-e ? Meglehet, hogy nem. Ezt azonban a priori állítani még sem lehet, különösen ha számbavesszük azt, hogy ALÖFPLER-bacillus is a torok fajlagos baktériuma s a valódi genitális diphtheria, bár ritkán, mégis ELŐFORDUL. A felvetett kérdés szempontjából főleg két dolgozatról kell megemlékeznünk, t. i. MATZENAUER és RÓNA vizsgálatairól. MATZENAUER minden esetében egy WEIGERT szerint festődő anaerobus baeillust talált a lobos és necroticus szövetnek, más helyeken az ép szövetnek a határán.- MATZENAUER eme bacillu­ sokat a VINOENT által először Madagascarban kórházi üszögben szenvedő arabusoknál talált, mícroorganismusokkal látszik azo­ nosítani, azonban a leírás nem meggyőző azért, mivel tudva­ levőleg VINCENT s utána mások is a bacillusokat kihegyezettek­ nek, orsóalakúaknak mondják, MATZENAUER bacillusainak végző­ dései „többnyire nem szegletesek, hanem KISSÉ legömbölyítettek", spirillumokat pedig nem talált. RÓNA dolgozatában, ^ fájdalom, épen három vidva-gangraena esetének bacteriologiai vizsgálata maradt el, külső okok miatt. Leletei egyébiránt az előző közlemény adataival megegyezők. Spirillumokat RÓNA a szövetben nem látott, ellenben gyakran ' L.

a

c.

1. 0.

j).

2.3;Í-234.

P. 40,5.

» O r v o s i H e t i l a p 1 9 0 3 . óv 3 0 - 3 7 .

sz.

74

GÓTH I.AJOS

DR.

megtalálta azokat a felületről vett kaparckban ' s ebből kiin­ dulva azt mondja, hogy mivel MATZENAUER a kaparékban spirilInmokat nem keresett, valószínűleg az ő eseteiben is feltalál­ hatók lehettek volna azok. Azonban egy gangraena felületes részeiben található baeteriumnak, mely a mélyben, a terjedés irányában ki nem mutatható, azt hiszem jelentőséget n e m tulajdoníthatunk, hiszen maga MATZENAUER is azt mondja, hogy gangraenás fekélyek felületéről nyert kaparékkészítmónyeknek érték nem tulajdonítható.^ Esetünkben az elmondottak alapján mindenesetre meg­ maradunk ,,a gangraena phlegmonosa vulvae'' mellett. A mi az ismertetett kóreset khníkaí érdekességét illeti, úgy első helyen említem azt, hogy a külső nemi részek üsz­ kösödése terhesnél a ritkaságok közé tartozik; HűTER-nek 1852-ben megjelent „Brand der iiusseren (Teschlechtstheíle bei Scliwaiígeren" ezímű dolgozata' óta idevágó feljegyzést az iro­ dalomban nem találok. Azt, ha már előzetesen beteg területet érő sebzés miatt, mint MÜLLER esetében * vízenyő csökkentésére vég­ zett scarificatio után fejlődik üszkösödés, nem sorolhatjuk ide. Másodsorban érdekes az, hogy egy ilyen, aránylag kiter­ jedt, s mint gyors terjedése mutatta, meglehetősen virulens fertőzés mellett, rendes hőmérséket, érverésszániot stb. szóval láztalan lefolyást észleltünk. Harmadszor, hogy a külső nemi részek, valamint a gát tájékának úgy a betegség, mint a műtéti beavatkozás okozta izgalma ellenére sem fejlődött ki abortus, pedig terhesség, álta­ lános tapasztalat szerint, gyakran szakad meg a külső nemi részek, különösen a gát tájékán végzett műtéteknél, bár SCHAEFF E R ' szerint ez a félelem is túlzott. Éppen ezért csak mel­ lesleg hivatkozom saját, nem rég tett tapasztalatunkra, mely szerint majdnem egyidejűleg minden reactió nélkül folytatódott ' 1. c. P . 5 8 3 . > 1. 0. 1'. 4Ü7. « Doutscho

Klinik.

X L V I I I . I d é z v o MÜLLER H a n d b . d. G e b u r t s l i . B d .

II. P. 888. * D i e K r a n k h . d. w e i b l . K ö r p e r s eto. 1888. P . 395. « V . WiNCKEL. H d b . d. G e b u r t s h . Z w e i t e r Bd. II. Toil.

19Ü4. P . 1410.

GANGRAENA PHLEGMONOSA VULVAE ESETE TERHESNÉL.

75

egy ikerterhesség a graviditas alatt ovariuraeysta miatt végzett hasmetszés után, míg ugyanakkor egy kiterjedt vulvarís eondyloma accuminatum tömeg narcosisban történt eltávolítása után 24 órán belül bekövetkezett a koraszűlés. A leírt üszkösödés létrejövetelének módjára biztosat nem mondhatunk. A mi a létrejövetelnek a beteg által előadott módját illeti, úgy az állandóan mezítláb való járás következtében hatalmas elszarúsodást mutató sarokról elképzelhető volna, hogy az esetre, ha egyáltalában a nemi részekhez jut, ott súlyosabb sérülést is okozhasson, azonban sebzést nem láttunk. Ha azonban a beteg bemondásának hitelt adunk, úgy azt az eshetőséget is fel kell hogy vessük, hogy esetleg a tompa ütés eredetileg a bőr alatti szövet züzódásához és elhalásához vezetett. Annak fölvételét, hogy a tompa ütés esetleg egy nagy ajak haematomát hozhatott létre s ez ment volna át üszkösö­ désbe, a klinikai és szövettani lelet zárja ki. Azt azonban, hogy miképen jutottak bármely eshetőség mellett is a bacteriumok az elhalt területbe, kimutatni nem tudtuk. A mi a kezelést illeti, a megbetegedett részeknek késsel való eltávolítása a bántalom kiterjedt voltán kivűl már azért sem látszott ajánlatosnak, mivel nem állott módomban a még biztosan ép, nem fertőzött határnak megállapítása s így óriási anyaghiányt kellett volna okozni. Ezért folyamodtam a cauterisátióhoz s feltevésem helyességét úgy a sima, minden további terjedés útját álló gyógyulás, mint annak elég kedvező boncztani eredménye is igazolta.

Jegyzőkönyvek az „Erdélyi M ú z e u m - E g y l e t " o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i ,, szakosztályának orvosi szaküléseiröl. Elnök : PÜRJESZ ZSUSMOND tnr. Jesíyző : KONEÍDI DÁNIEL dr.

I. s z a k ü l é s 1 9 0 5 . j a n u á r i u s h ó 2 8 . - á n . 1. MAmíi (lÁBOR dr.: Angina. Vincenti ulcerosa egy esetéi mutatja bo. Dotogo 22 éves jogszigorló, a múlt óv szept. hó végétől 5 héten át kezeltetett CSIKY MIHÁLY dr. bőrgyógyászati tanársegéd által, nagy valószínűséggel bíró ulcus moUeval. Közepesen erős, dohányos. Régebben torok bántalmai nem voltak. Nov. hó közepe táján először, november 24.-én másodszor, dooz. hó ő-én harmadszor kereste fel, mind a három ízben néhány naj) óta tartó torok fájás­ ról panaszolva. A többször alaposan átvizsgált és csak a harmad­ szori jövetelkor subfobrilis temperaturájú betegnél mindaniydszor egy könnyű, de typicus angina follieularis-nak látszó képen kivűl egyebet nem talált, melyet jellemzett, hogy majdnem teljesen csak egjdk-egyik tousillára szorítkozott; a szokásos gj'ógykezelés mellett lassú gyógyhajlamot mutatott; harmadízben pld. 1 5 napon át inga­ dozott hőm'^érséke reggeli 37-0—37-2"' ü és délutáni ÍÍ7-7-—ÍJT-g" C között; egy-egy pettyecske ebben vagy abban a foUiculusban maka­ csul megmaradt, úgy, hogy a harmadszori megbetegedés láztalan álla­ potától szánntott 2 8 — 3 0 nap nn'dva sem voltak a tonsillák teljesen épnek mondluitók és kis csiklaudás érzése még mindig fennállott. Deozomber lO-óii a jobb oldali tarkó ós mindkét állszöglet és állalatti tájon egész borsó-mogyoró mekkoraságú, pár napon át érzékeny mirigy csomócskák fellépése észlelhető, melyek még most is jól tapinthatók. Decz. 12-ón a bal alsó utolsó moláris buccalis gingiváján szennyes lepcidókkol fcídett fekélyes lob keletkezett, moly 3—4-szori lapis edzés után már megtisztult. Ez óv jan. hó 19.-ón, 9 nap előtt, most már negj'odizben, ismét torokfájásról panaszko­ dott. Ez óta hőmérséke reggel 36-3—36-5" C, délután ;5G-8—37-2" C között. Csak a bal tonsillán megint az „angina follicularis'' képe

JUGYZUKÜNYVEK.

77

látható, de most a felső szögletbe pár nap alatt egy élesen határolt, nagy, lencsényi fekélyke keletkezik, két follicnlus kön'il, folyton mélyebbríí és mélyebbre hatolva a tonsilla szt'ivotébe, alapja és mere­ dek oldalfalai fedve vékonyabban-vastagabban, sárgás-fehér, elég könnyen levonható lepedékkel. Majd egy jó nagy lencsényi, csak alig bemélyedő, vékony, szürkésen áttűnő lepedőkkel fedett fekélyke lesz látható az előbbi alatt, szintén két follicnlus körűi terülve el és két })ettyccskc lép fel a jobl) tonsilla felső szögletében is. Foetor ex ore junesen. E szokatlan és az ismertebb angina eg^dkének sem meg­ felelő kép egy ..Vincent angina felcályes alakjának" gyamíját keltette fel. 'Rz a feltevése helyesnek bizonyult a lepedék g-órcsövi vizs­ gálata által, mert a bal tonsilla felső fekólyéből nyert készítményben igen nagy számmal és majdnem tisztán találta a Plánt-Vincent bacil­ lusokat és az ezen liacillusokkal együtt előfordulni szokott spiril­ lumokat. Az eset pontos szövettani és bacteriologiai feldolgozása most van folyamatban és azt VESZPRÉMI DEZSŐ dr. magántanár úrral együtt végzik. ., Vincent anyina díphteroid alakjából"' készítményeket a múlt évben mutatott be JANCSÓ MIKLÓS dr. m.-tanár úr. Ez alkalommal betege szíves készsége folytán a typiens készítményeken kivűl magát az esetet is demonstrálhatja, megjegyezve, hogy a bal tonsilláris kép kissé zavarva lí;tt a vizsgálat czéljaira lemetszett szövet­ darabkák folytán. 2. HGVESI IMRE m.-tanár: a) Nyilt lábszártörés elsődleges csonko­ lással yi/óyyúlf esete. Kifejti az ilyen töréseknél követendő elveket. Fődolog a b(>állható sebfertőzés következményeit megakadályozni, a mi biztosan csak úgy érhető el, ha a törvógek által zúzott seb­ üreg minden rejtett zúga feltáratik és az egészséges sarjadzás meg­ kezdődéséig nyíltan (tamponade-dal) kezeltetik. A hozzáférhetést rendesen csak a törvégek resectiója biztosítja. A bennitatott fiú egy hónap előtt lóval felbukott, a ló ráesett és így szenvedett bal lábszárán szilánkos nyilt törést. Mikor más­ nap a sebészeti kórodára hozatott, már mérsékelt helyi lob és hőemelkedés volt folyamatban. A seb teljes feltárása után a szilánkokat a lágy részektől elválasztva, kiszedte, a szabálytalan, több hegyű törvégeket sodrony-í'ürészszol res(!(!álta, a sebüreget sublimátumos jodoformpóppel kimázolva, tampoiiálta és a végtagot csekély súlylyal extensióba helyezte. A sebűr elég g3'orsa-n kisebbedett; a törvégek a nagyon mérsékelt distractio mellett is úgy közeledtek egymáshoz, hogy ma már majdnem teljesen coiisolidált összenövés van közöttük. A még meglevő sarj felületet Thiersoh szerint hamar be lehet fedni.

78

JEGYZÖKÖNYVEK.

Az itt hangsúlyozott elvet annál inkább tartotta felemlítendő­ nek, mert a kóroda egy majdnem ugyanazon időbeli esetében, mely­ nél a primaer rosectio elmulasztatott, a beállott phlegmonot, genyes térdízületi lobot és általános sepsist sem későbbi feltárással, sem arthrotomiával, sem czombcsonkítással nem lehetett feltartóztatni. Ezután intransplantatióra való esetekot mutat be, műtét előtt és műtét után ; felemlítvén, hogy tapasztalatait eddig operált minteg^^ nyolczvan esetére alapítja. b) Pes calcaneo-valgus excavatus parah/f/icus még nem operált esete négy éves gyermeknél, a ki tíz hónapos koraiján állott ki poliomyelitis anteriort. Bénultak: a mm. tricops surae, tibialis post., tibialis ant., vagyis a lábszár leghatalmasabb izmai. Mégis biztosra lehet venni a kedvező eredményt íntransplantatio útján, a melynek terve ez esetben: a sarokesúcsra átültetendők a szárkapocsízmok és a hosszú újjhajlító izmok inai, a láb medialis szélére vagy a m. tibialis ant. inára a m. extensor hallucis ina és a m. extensor digitorum comm. longus inának fele. íJlőzetesen aponeuro-myotomia plantaris lesz végzendő. í g y a deformitás eorrectiója, a sarok, vala­ mint a külső és belső lábszél activus emelése lehetővé lesz.

c) Pes calcaneo-varus excavatus paralyticus

gyógyult esetét

mutatja be egy 11 éves leánynál, a kinél a hűdéses deformitás négy éves korban kíállott poliomyelitis ant. maradványa volt. Bénul­ tak voltak: a mm. triceps surae, peronéi, ext. dig. comm. longus. A 'pes excavatus erőszakos redressement-jához a medialis talpi lágy részek bőr alatti átmetszése volt szükséges, a melyeket egyszer középen, egyszer hátrább a sarok felé végzett, mindig csontig. Aztán két ülésben végzett intransplantatiókat. Először maximalis lábháti hajlításban a m. ext. dig. comm. longust rövidítette és oldalsó inaira, nevezetesen az úgynevezett peroneus tertinsra, átholj-ezte a m. ext. hallucis long. inát. Hat hét múlva középállásban a hátsó izom­ csoportot vette munkába, a mikor is érdekes boneztani rendellenes­ séget fedezett fel: a teljesen normális m. flex. dig. comm. longus mellett egy a m. flexor hall. long.-nak nagyságra, alakra ós fek­ vésre teljesen megfelelő izmot talált, a melynek erős ina azonban kizárólag szintén a négy oldalsó újj hajlítását szolgálta. Ez utóbbi erősebb újjhajlítót és az ép m. tib. post. inát tette át az Achilles ínra, környi csonkjaikat a rendes fekvésű közös újjhajlítóra akaszt­ ván. E műtét után 3 hónapra, most a leányka közönséges czipőben egészen jól jár, a láb állása — a bemutatott eredeti gipszmodellel összehasoiűítva — tökéletesen jó, sarkát és lába fejét teljesen sza­ badon emeli. Bemutatja még egy hasonló gj^ógyúlt esetének fény­ kép- és Röntgen-felvételeit, a hol azonban a fennállott jelentékeny yenu valgum miatt — visszaesés meggátlása végett — még a síp­ csont felső végén ferde, vonalas osteotomiát is végzett.

JKGYZÖKÖNYVKK.

79

d) Ples plamis, valgus staticus bilaterális súlyosabb esete 22 éves szobaleánynál. Mindkét lába két év óta fájdalmas, eleinte a metatarsus-fojocseknél, pár hó óta a lábtöben annyira, hogy már járni sem tudott. A láb-boltozat egészen le volt dőlve. Achilles-inak kifelé concavus ívet alkottak, lábháti hajlítás korlátozott volt. ÖT hét előtt végezte már többször előadott és leírt szövevényes íntransplantatiós műtétét, egyszerre mindkét lábon, (tyakorlat által a bonyo­ LULT műtét tartama az első metszéstől az utolsó bőröltósig egy-egy lábon már 25 perczro roduoálódott. A lábakat az áttett izmok túl­ zottan javított állásban képesek tartani. Két éves esetei a vissza­ esésnek nyomait nem mutatják. 3. ELFÉR ALADXE dr.: KöNTGF.N-ne\ gyóggJcezelt leucaemia esetét mutatja be, a kinél 4 heti gyógykezelés után a fehérvérsejt szám 888,000-ről 4000-ro szállott le. E mellett a klinikai kép is lénye­ gesen javult. Pontos haematologiai táblázat magyarázata egészíti KI a bemutatást. 4. FÉLEGYHXZY ERNÖ tüdöráJcmetastasis ritkább esetét mutatja be. Előzetesen PUEJESZ tanár a klinikai tüneteket ismerteti röviden, elmondva, hogy a 30 éves napszámosuő 1904 nov. 20.-án azzal a panaszszal jelentkezett, hogy egy hét óta njdlallásokat érez a jobb oldalában, forrósága van, utóbbi időbon csak ülve tud az ágyban maradni, ha fekszik, igen fullad. Vizsgálatnál kitűnt, hogy jobb oldalt a 3-IK bordától lefelé a kop. hang tompa, e fölött légzés nem hallható. Punctiónál 400 cm' tiszta savót kaptak, a mely steril volt, szemcsés degenerált sejtek voltak benne. Aránytalanul erős dispnoé, orthopnoe. Ilömérséko 38—390 között ingadozott, lélekzések száma podig 30—50, később még magasabb. Állapota napról-napra rosszabbodott és utolsó napjaiban hastáji fájdalmakról panaszkodott, objektíve azonban semmmi eltérés. Ezeknek alapján: Exsudatum pleuriticumot voltok fel, az erős dispnoét azonban nom tudták megmagyarázni. 1904. deoz. 2.-án exitus. Ezután FÉLEGYH/ÍZI ERNŐ adta elő a kórboncztani és kórszövettani leletet. A hasüreg felnjdtásánál feltűnt, hogy a gyomor összehúzó­ dott, a kis görbület táján belövőit, ITT borsónjd-babnjd fehér göbök vannak, a melyek összefolynak, igen tömöttek. Még nagyobb mogyorónyi daganatok vannak a nagy görbület közepe táján, hosszúsorban egymással összekapaszkodva, keresztfllfogva az omcntum minust, a moly dudoros tömött tapintató. Rekesz állás mindkét oldalt mélj^obb, máj letolt. Mindkét mollürbon savós-rostonyás folya­ dék, a jobbari mintegy ^ 4 1-, a balban kevesebb. A jobb tüdő felső és mellső részo a mellkashoz rögzített, felületén íibrin-lcpedók. A bal tüdő kiterjedten odanőtt. A tüdők a nyaki szervekkel össze­ függésben vétettek KI. A bal tüdő meglehetős nagy, benne min-

80

JKGYZÖKÖNYVKK.

denütt ogyos vékony, mintegy a njdrok pályák lefutását követő heugerded, tömöttebb tapintatú részek érezhetők, a melyek rákosán iníiltrált nyirok-erek benyomását teszik; a pleurán ezek jól kive­ hető hálózatot alkotnak. A metszés lapon a tüdő peribronehialis ós interlobularis nyirokeroinek megfelelően igen kifejezett tág hézaga rostos hálózat látszik, a mely 2>neumonia interstitialis carcinomatomnak bizonyult. ílgy a tüdőszövetben, mint a rostos hálózatban egyes tömöttobb, szürkés esomók és esikok tűnnek fel, egyesek iiúntegy miliaris gümo, másutt a szemcsék a nyirok erek lefutása mentén olvasószerű csomókat képeznek. A hörgők körül a szemcsók koszorút alkotnak, a hörg nyálkahártyája is rákosán hdiltrált; a tüdő hylusa körűi a szemcsék nagyobbak, itt körülírt helyen a tüdőt lógtelenné teszik, egyebütt légtartalmú. A jobb tüdő hasonló a balhoz, rekeszi széle azonban összenyomott, légtelen és a tüdőkapuban a rákos csomók nincsenek oly sűrűn, mint a bal tüdőben. A ductns thoracicns mellkasi része elég épnek látszik, átjárható. A pericardiiun a bal gyomrocs felett ós a bal fülese körűi homályosan szemesós, mérsékelten belövelt. A hátsó mcdiastínumban a lép körűi ós a nagy csepleszben egy pár borsónyí-mogyorónyí ráko.s mirigy. A májban daganatnak nyoma sincs. A gyomor bátsó falán a kis görbülettől a nagy görbület felé terjedő harántul O'/,, hosszúságban tí cm. fekély, mely a cardiától és a pylorustól egyenlő távolságban van. A fekély alapja és szólei igen tömöttek, kérgesek, helyenként felhánytak. Alapja a nuisculárisig terjed, fehéres, finoman szemcsés, kevés kaparékot ad. A gyomor-nyálka­ hártyája egyébként mérsékelten belövelt, kissé megvastagodott, hasonlókéi) valamivel vastagabb maga a muscularis is. A bonczülás tehát annyit kiderített, hogy a rák elsődleges székhelye a gyomor hátsó falában van egy typious kifekélyesedett canccr fíbrosus képében. A tüdő rákos beszűrődése, mely mint valami tuberculosis miliaris acuta az egész tüdőre egyenletesen terjedt ki, a gyomorrák következtében lépett fel. A felterjedés a Jiyirok pályák útján történt, első sorban a hörgmirigyekre, a hon­ nan retrográd úton a tüdő nyirokereit is elárasztotta. Ugyanekkor a szomszéd nyirokerok ós mirigyek egyrósze is rákosán beszűrő­ dött. Érdekesek még ebben az esetbon a savós-rostonyás izzadmányok a pleura és a perlcardium miliaris rákja következtében. Górcsői vizsgálatnál a gyomor fekélyes részéből készített metszetek széli részén kis területen ép gyomor nyálkahártya ismer­ hető fel, egyszerű vagy villa alakú, vakon végződő mirigyekkel, melyek a membrana proprián ülő hongeres sejtekkel vannak kibé­ lelve ós egyotikóut vagy többesszámban a felületen levő gödröcs­ kékbe nyílnak. A mirigy kivezető csöveken fő és fedő sejtek ismerhetők fel,

JEGYZÖKÖNYVKK.

81

tehát fundus mirigyeknek felelnek meg. Az ép és ii kóros nyálka­ hártya között a iiatár éles. Utóbbi l'elülotóii e g y darabon a fedőhám kryj)tái még megmaradlak, un'g alatta a szöv(!trések sűrűn tolv(! vannak kicsiny gömbölyű ráksejtekkel, a melyeik valószínűleg a subnuicosából a nyirok utakon jutottak át ide. A ráksejtek itt duzzad­ tak, halvány világoskék színűek, bennük a. félhold alakúvá nyomott magvak s egyes sojtekbou a nyákcseppek látszanak is. Az ép mirigyeket az ilyen sejtek lassanként tönkreí teszik s helyükre lépnek. Még a, látszólag ép nyálka-hártyába is betör a rák s utá­ nozza sejtsoraival a mirigyeket. A submucosa és nnicosa határán a nyirok hézagokban el nem nyákosodott rák fészkek vannak. A legnagyobb fokú szövetburjánzás a submocosábau látható, a hol a sejtek vékon^r kötegeket alkotnak, benyomulnak a kötőszöveti rostok közé, szétvougálják azokat, mi által a submucosa nyalábossá, sza­ bálytalan sugaras szerkezetűvé válik. Egyes sejtekben van nyákcsopp, de a degenoratio nem valami kifejezett, mert a sejtmag ép. A nyálka-hártya a fekély széle felé a nuiscularis mucosaoval együtt hirtelen megszakiid, s (ízen a helyen a submucosa is jórészt hiányzik. A fekély alapon sarjadzási szövet látszik s bizonyos mélységig leucocyta invasio is. A fehér vérsejtek több magvúak és oly sűrűn vannak, hogy mindent elfediuik. Alatta a íinom reticularis stromában elnyákosodott rákfészkek ismerhetők í'el, de mert a sejtsorok kesken\'ek, imm fészkcis szerkez(ít(!t mutatnak, hanem olyan benyomást tesznek, mint valami zsírszövet. Még juélyebbeu a kötőszöveti rostok jutnak túlsúlyra s itt nuir ujoinian képzett rugauyos rostok is vannak. A belső körköríis és a külső hosszanti izom-rostokat a kocsonyás rákfószkek néhol szétzibilják, másutt egészen tönkre teszik. A fészkek szétterülök, rosszul határoltak, helyenként (;sak hosszú nyákos esíkljól állanak. A rákos beszürődés egészen a. sid)mucosáig terjed, a hol egyes rákos csomók nu'ig felismerhetők. A gyomor melletti nyirok-mirigyekhen is kis rákfészkek van­ nak, az elnyákosodás dilíusnak látszik, mintha a stroma nyákoso­ dott volna el. De. vannak itt elég nagy ép fészkek is. A nyirok sinusok gütnbíilyű ráksujtekkol vannak telve, míilyok a bjUioulnsokat bolyonként félkör alakba.n veszik körűi. A tildömetszeteken már szabad szemmel feltűnik, hogy a kötő­ szövet erősen fel van szaporodva, annyira, hogy a tüdőszövetet egyes l'jbenyokre darabolja szét s a lebenyeket is mintlig kisebb szigetekre osztja. Az alveolusok a reudosnél kisebbek ; edény és bronohus rések már így is foltűnucik. Kis nagyítással látszik, hogy a vastag kötőszöveti sövény tele van kocsonyás rákfószkokkel, de egy-egy el nem kocsonyásodott fészek is vau. Az alveolusok örö­ men össze vaunak nyomva, néhol levált opithellol vannak kitöltve!. eíl'li'sítő (orvosi sz;ik) 1!K)5.

G

82

JEGYZŐKÖNYVEK.

Egy-egy kocsonyás rákfészek itt is felismerhető, főleg az edények körül. A sziget szélén sejtdús góczok találhatók, melyek kis lymphocytomákuak felelnek meg. A kötőszöveti sövények tengelyi része meglehetős sejtszogény, rostos, a tüdőszövet közeiél)on sejtdúsabb, sarjadzásszerű, tele lymphooytákkal. Egyes kis artériákban hyalin thrombus is van. A szóleken a kötőszöveti septumok határán sok he]yt van az alveolus hámnak olyan liengerded, köbös alakja, mint a milyen gümős és más interstitialis pneumonia szélein szokott lenni. Erősebb nagyításnál a WiciauRT-félo resorcinfuchsin i'eslés.sel látható, hogy a nyirokerek körül képződött kötőszövet ruganyos rostokban igen szegény, míg az összenyomott tüdőben van elég, tehát a kötőszöveti hálózat újonnan képződött s nem lehet nagyon régi. Haematoxylin-eosin festéssel a nyirokrésekben a ráksejtek elég nagyok, gömbölyűek, a sejttest finoman szemcsés, a mag hólyagszerű. A kocsonyás elfajulás nem függ a fészkek nagyságá­ tól, mert vannak igen kicsiny degenerált és igen nagy ép fészkek is, mely utóbbiak környezetüket szennnel láthatólag összenyomják. A kocsonyás fészkek az űrt teljesen kitöltik, mig az el nem nyákösodott fészkek körűi jól feltűnő világos rés van, egyrétegű endothellel kibélelve. Alakra nézve a rákfészkek többnyire hosszúkások, csak a hol sűrűn vannak a kocsonyás fészkek, ott inkább alveolaris a szerkezet igen vékony stromával. 270-szeres nagyítással a kocsonyás fészkekben a kötőszöveti vékonj^ sövények jelzik az öszszeforradást: a duzzadó anyag a kötőszöveti rések közé nyomul s a mechanicai szétfeszítés miatt sorvasztja a kötőszövetet. l3e nem­ csak a praoformált résekben van kocsonyás anyag, hanem betola­ kodik ez még a kíitőszöveti rostok közé is, azért olyan alaktalanok ezek a nyákhalmazok. Az elnyákosodott ós az ép ráksejtek között a határ széles, a nyákos anyag a széli részeken van inkább. Oldalra nyomott magvakat itt alig látni, néhol azonban nyákcscpp lép íol intracellularisan, a magot oldalra nyomja, mire oz elhalvá­ nyodik, kariotysis folytán csakhamar tönkre megy s a nyák kisza­ badulva, a fészek peripheriáján gyűlik meg. A nyákos anyag aztán mechanioe lehet hogy messzebbre is elnyomódik. Az ilyen sejtek gömbölyűek lesznek, az esetleg megmaradt sejtek pyknosisban lát­ hatók. Mítosis nincs, ellenben diroct oszlás és óriás sejtek a nyá­ kos fészkek szólén gyakoriak. Végűi a nagyobb bronchusok körüli kötőszövetben és a bronchusok nyálkahártyájában is nagy rákfészkek láthatók, a melyeket a nyákmirigyektől jól meg lehet külömböztotni. Egy nag^^ fészekben az intracellularis nyák igen szépen látható. A tüdő-szövet egyes helyeken erősen iníiltrált lymphocytákkal s szinte tömörnek látszik. Néhol elég sok polinuclearis leueocyta vándorolt be a rákfószekbe. Ily helyeken sejtzárlatok, vacuolák is láthatók. Néhol egyos magá­ nos ráksejtek is lymphocytákkal vannak körülvéve.

JKÍlYZÖKÖNYVliK.

83

Összefog'lalva röviden a mondottakat, a gyomorra és tüdőre vonatkozó kórszövettani vizsgálat eredméiiye következő : A gyomor­ rák régibb a tüdőnél, kifejezetten rostos jellegű, a régibb helyeken kocsonyásan elfajult, fűtömege a submucosában vau, de a rák betör a nyálkahártyába is, a hol a mirigyeket tönkre teszi és utánozza. A stroma nem igon fogy, sőt gyarapodik; a musc. mucosa.e és a másik izom-réteg is meglehetősen megmarad, némileg még a ruganyos rostok is szaporodnak. Ezzel ollontétbeu a nyákos rósz nem zsugo­ rodik, hanem a stromát sorvasztja. A fekély felületén sarjadzás, leucocyta beszürődés, fellazult vizenyős stroma, de necrosis sehol sem látható. A rák a tüdőben nem annyira por continuitatem, mint inkább perivascularisan terjed, ezért vannak az aránylag ép tüdőszövetben is kocsonyás-fészkek a nyirokrésekben. A nyirokerük körűi új kötőszövet van, mely hegesedik, de ruganyos rostokban még igen szegény. Gyomorrák után tüdő motastásisok nem ritkák, sőt az is elég gyakori, hogy a ráksejtek különösen a tüdő nyirokereiben szapo­ rodnak fel, s úgy kitíiltik azokat, mintha csak bo volnának fecs­ kendezve ; ritkaság azonban az, hogy ezen rákfószkek körül a tüdő­ ben még kötőszövet is keletkezzék, a melynek hálózata a tüdő s z ö ­ vetet egyes mezőkre osztja, ép úgy, mint pl. e g y hepatitis interstitialis chronica a máj szövetét. Ez a kötőszövet-szaporodás egy­ úttal a mellett szól, hogy a tüdőbeli elváltozás nom nagyon hirtelen keletkezett, a vastag tüdő sövényekben vérerek, hörgők és nyirokútak lassanként nnudig- jobban összonyomattak, anélkül, hogy oz szembetűnőbb rosszullétet okozott volna ; viszont azonban érthető, hogy az ily módon elváltozott tüdő mellolt a két oldali mellkasi folyadók-gyűlom igon erős dyspuoöt idézett elő s hogy a halál azután gyorsan, alig két héttel az első symptómák után beállott. Il-ik s z a k ü l é s 1 9 0 5 f e b r u á r l u s 2 4 , 1. KONEID JENŐ dr. bemutatása: Intraahdoniinálisan megrepedt petefészek hgstoma Ivcsányesavaroddssal és kezdődő rákos elfajulással. (L. „Ertesitő" 2 9 — 3 3 . lapjain.) 2. HEGYI MÓZUS dr. bemutatása: 2(,) éves féríi beteg, a ki 1897-bon torna-órán bak-ugrás alkalmával a jobb karjára esett. Eltörött a jobb felkarja és kiíiczamodott a jobb könyök izülete. Ugyanakkor 8 óra hosszat (intiidatlaii állapotban hevert és az egész testét görcsök fogták meg. Kezelő orv^osa előbb tetaiiusnak, majd opilopsiának nevezte a betegséget. Utóbb a beteg boldogult LAIJi-'ENAUBB-hez,

majd

KRAFT-EBING-IIOZ,

FRANKL-PIooHWAET-hoz

és

tanárokhoz került, a kik mindnyájan tetaniát állapítottak meg rajta. A betegség idöuként javult. 1 9 0 3 januárius havában

WAGNER

G*

84

JEGYZÖKÖNYVEK.

megint gyakran léptek fel a görcsök s nagy fájdalmak gyötörték a beteget. Orvosa morphium befecskendéseket rendelt neki. Ezek csillapították a fájdalmat. Az adagokat fokozta úgy, hogy mikor a klinikára jött, már naponta 2 gr. morphiumot fecskendezett be magának. Ezt az adagot három hónapon át használta, 1905 febr. 1-én mint morphinista kereste fel a klinikát. A vizsgálatnál kitfmt, hogy a vézna, sovány betegnek mind a két karja és a melle síiriin rakva volt tííszúrástól eredő sebekkel. A bal testfélen tetőtől-talpig anaesthesia, thermoanaesthesia, hypalgesia, baloldali hallás és látás csökkenés objectiv eltérés nélkül, szaglás- és ízórzés-hiány, baloldali látótér szűkülés voltak és vannak jelen ma is. A test jobb oldalán hyperaesthesia, liyperalgesia, thermohyperaesthesia,a sulcns bicipitalis internnsban, a könyökön ós a felkar külső oldalán fájdalmas pontok voltak és vannak most is. Jobbfolől Chvostek tünet. Az egész bőrön dermographismus, paraesthesia. Stereognosis ép. Labilis kedélyhangúlat. Nagyfokú suggestibilitas. A jobb snlcus bicipitalis interrnisra, a jobb könyiikre, a jobb felkar külső felére gyakorolt nyomásra, valaunnt a FERHNCZY SÁNDOR által észlelt karfelemelésre! a tetaniához hasonló tonicus görcs váltható ki a jobb karon. A görcs átterjed a jobb tarkóra, a törzsre, majd az egész testre. A tonicus görcsöt clonicus görcs váltja föl. Csatlakozik hozzá opisthotonus, gyors szívműködés, izzadás, dyspnoe, fájdalmas arczkifejezés, fátyolos eszmélet s utoljára egy mély sóhaj vet véget a rohamnak. Ilyeji roham spontán is szokott egy-két naponként fellépni. A roham a jelzett pontok (hysterogen zónák) nyomására megszűnik. lí tömeges ós jellemzetes hysteriás tünetek alapján kétség­ telen, hogy a betegség hysteria virilis traumaiiea ós nem tetania. 3. SZILÁGYI OYÖRGY dr. tetania chronica egy esetét mutatja b(!, melyet febr. 23-án hoztak a belklinikára súlyos rohammal, a mely több órán át eltartott. Mindkét kéz szülész-kéz tartásban, lábak plantaris flexióban behajtott ujjakkal. Chvostek tünet. Az esetnek érdekességet kölcsönöz, hogy 11 óv előtt szintén volt tetaniája, mely iker-terhesség alatt lépett fel s fél évig tartott, most pedig 1903 ősz óta beteg, a midőn szoptatás alatt lépett fel s az elválasztás daczára is a múlt 1904-ik évben hosszabb-rövidebb szünetek után voltak tetaniás rohamai. Az elmúlt ősz óta gyakoribb és súlyosabb rohamai vannak s mivel már egy huzamban másfél év óta fennáll, chronicns tetaniáról szólhatunk. 4. KANITK HESRIK dr. bemutatásai: a) Fínsen-fénijnyel kezelt lupus mlyaris esete. R. H. 20 éves nőbeteg másfél óv óta áll a kolozsvári egyetemi bőrklinikán lupus vulgárissal radiotherapiaí kezelés alatt. A bejövetelkor aránylag elég jó indulatú és csak az orra kiterjedő lupus kombinált RÖNTGEN és FINSEN kezelésre sokáig

JEGYZÖKÖNYVEK.

85

javulást nem nnitatott, sőt nagyobb kiterjedést nyert és a mélybe; is terjedt. Múlt év okt. havában az orrot, felső ajkat és az arcznak szomszédos részeit kb. g-j^ermektenyórnyi terjedelemben elfoglaló kifekélyesedctt lupusos infiltratum volt jelen. Ekkor a beteget újból FixsEN-kezelésnek vetették alá, metyet három hónapon keresztül: 1905 jan. elejéig folytattak. A FiN-sEX-reactio tetőfokán állott, mi­ dőn pneumonia crouposa miatt a belkórodára tették át. Otnian egy hó előtti klinikánkra való visszatérésekor a reactio már teljesen lezajlott, a kil'okólyesedett területek behámosodtak, iníiltratumnak nyoma sincs, még lupus göbcséket sem találtak. Az azelőtt beteg területet finom, sima, puha, halványvörös bőr födi, bizonyságául ama előnynek, a melylyel a F i N s n x - k e z e l é s kosmetikai tekintetben más eljárásokkal szemben bír. Az arczon elszórtan látható néhány kisebb, keményebb, durvább heg, régibb kanalazásnak és paquelinozősnok képezi nyonuit. Az esetet az észlelési idő rövidsége miatt nem lehet véglegesen gyóg-yúltnak mondani, csak az biztos, hogy jelenleg lupusos elváltozás nincs jelen.

b) Nagy kiterjedésű lupus mucosae ovis orr-lupus kíséretében. Gy. R . 18 éves nőbeteg 1905 jan. 18. vétetett fel a bőr-klinikára. A 3 év óta fciuiálló orr-hipuson kívül a szájüreg nyálkahártj'ája is meg van betegedve. A felső ajak foghúsa erősen duzzadt, livid vörös színű, rendkívül érzékeny, érintésre fájdalmas, szövetében diffns, felületén dudorzatos, igen puha. iidiltratum foglal lielyet, mely helyenként kifekély(;s(;dve, lencsényi kerekded, piszkos, sárgás loj)edékkcl bevont, kissé alávájt szélű fekélj^ek képződéséhez vezetett. A kemény és lágy szájpadot egészen végig- halványvörös, könnyen vérző, gombostűfej, egész borsónyi, a szeder felülotélu;z hasonló granulátiók foglalják el. Az elülső garatíveken számos mákszenniyi szürkés-fehéresen áttüuő lujius göbcse. ;\ szájüri nyálkahártya hij)usának felismerése egyrészt azért fontos, mert sokszor primaer mó­ don lép föl, a bőrbeli folyamatot megelőzve, másrészt mert nen> kezelve a cutanous lujius gyógyulását késlelteti. .leien esetben a nyál­ kahártya lupusnál is RÖNTGKK-kozelést kisórehiek meg. c) Egy sajátságos bántalomban szenvedő egyént nuitat be, a kinél a kórismét eddig még nem sikerűit megállapítani. 4 3 éves napszámosnál G hét óta a jobb alsó állcsont széle mentén egy kb. diónyi, tömött, rugalmas tapintató, ép hámmal borított tumor van jelen, mel3' éles, kissé meredek szélekkel bir, a szomszédos ép bőr­ területek fülé és a bőrrel együtt a csont felett könnyen elmozdít­ ható. Mellette két kisebb hasonló tiunorocska. Az elváltozás leg­ inkább a trichophytiasisnak úgynevezett mély alakjára (;mlékoztet, de a negatív gomba-lelet kizárja annak jelenlétét. Epp úgy igen valószínűtlenné teszik az elváltozás kliinkai sajátságai annak lueticus vagy tuberculoticus eredetét. A szövettani vizsg-álatok valószínűleg bővebb felvilágosítást fognak adni az eset természete felől.

86

.lEGVZŐKÖNYVKK.

Discussio. MAESCHALKÓ tnr. előadja, h o g y . a szövettani vizsgá­ latot az idő rövidsége miatt még nom fejezhették be. Annyi tény, liogjf a szövettani kép meglehetős eredeti. Ilypertrophiás, részben loucocythák által beszűrődött felhám, cutis és snbcutisbau idült lobos, főleg plasma-sejtekből álló beszürődés, mely tormészetszerűleg leg­ inkább a kitágult véredények körűi helyeződik el, kitágult nyirok, űrök, pár óriási sejt, anélkül, hogy gümős-szövet benyomását nyorjiők. E mellett sajátságos nagy sejteket láttak, molyelv bizonyos hasonlóságot mutatnak a rhinoscleromában előforduló MiKULicz-féle sejtekkel. Ezeknek közelebbi természetéről egyelőre nom nyilatkozhatik. 5. LöTK ,LÜZSEF tnr. előadása: „^-1 Jdsérleti veszettség egy tüne­ téhez" czímmel. (Lásd Orvosi Hetilap 1905 évi 24. s z . ) 6. FABINYI RUDOLF dr. előadása: ..A vihratio érzésről" czímmel. Discussio. UDEINSZKY tnr. az eljárásnak hiányosságát látja abban, hogy az érzékenység fokát jelző küsziib értéket csak egyre apadó intensitású ingerekkel határozza meg. Epen ezért kívánatos­ nak tartja, hogy a vizsgálati eljárás kiegészíttessék, illetve módosíttassók oly értelemben, hogy a küszöb értékok az ingerlésnek aprán­ ként fokozása révén is megállapíthatók legyenek. in. s z a k ü l é s 1 9 0 5 . m á r c z i u s h ó 3 1 - é n . 1. MAESCHALKÓ tanár egy érdekes kórosotet nuitat be, nuűy egyaránt képes lekötni úgy a klinikus, mint a physiologus ós pathologus érdeklődését is. Míg az idegbefolyás az izzadásmirig'yek műkö­ désére ma már kétséget kizárólag ki v a n mutatva, addig majdnem sommit som tudunk az idegek befolyásáról a faggyúmirigyek elvá­ lasztására nézve. E tekintetben a logtöbb szerző negatív álláspontot foglal el, vagy mint AELOING az idegbeí'olyást a bőr faggyú elválasz­ tására csak másodlagosan concodálja, a mennyiben felveszi, hogy a z idegek a mirigyek sima izomrótegoire hatnak és ily módon moohauice segítik elő az elválasztást. Annál órdekesobbuok véli bemutató saját esetét, mort tudomása szerint embernél az idegek befolyásáról a faggyúmirigyok elválasztására eddig semminemű ooncret támpont nincsen, a bemutatott esetnél podig a z idegroiidszor befolyása a faggyúmirigyekre legalább is valószínű. Az oset egy 33 éves nő betegre vonatkozik, a ki febr. 27.-ón vétetett fel a kórodára. A beteg előadja, hogy kb. egy évvel ozolőtt olajtörós közbon, a z olajtörő gép forgója a bal oldali homlok táját a margó supraorbitalisnak megfelelően erősen megsértette. E sérülés következtében kisebb műtéti beavatkozásnak is volt kénytelen magát alávotni. Műtét után egy hónappal észrevette, hogy a bőr fejének bal oldalán nagyon érzékeny lett és zsíros lopedékkel vonódott be,

JEGYZÖKÖNYVEK.

87

Felvételkor a kiilüiibeii egészséges iiő betegnél a homlok és fejtető bal oldali részén a bőr egy éles határokkal bíró területen, mely jobbf'elé a középvonalon valamivel túl, hátrafelé a két fülkagjdót összekötő vonalig, mell felé a margó supraorbitalisig, illetve az orr­ hát közepéig terjed, egy sajátságos barnás színű, boszáradt felületű massa borítja, melynek részben való leválasztása után a Jiyperaemiás bőrfelület látható. Ugyanekkor kitűnik, hogy az említett massa tiszta bőrfaggyúból áll, mely felvételt a górcsővi lelet is igazolja. A bőr az említett helyen élénk hyperalgesiát mutat, ugyan.ott a meleg és melog-fájdalomérzés erősen lefokozott. A szemkórodán végzett vizs­ gálat kimutatta, hogy a szenvedett sérülés következtében lenese és üvegtest zavarodás van jelen. Az incisura supraorbitalisnak mogfelelüleg egy heg van. Az említett elváltozások, melyek közt a fokozott faggyú elválasztás a legszembeötlőbb, pontosan a nervus supraorbitalis elágazodási területére localisálódnak s így nagy való­ színűséggel felvehető, hogy az idegnek a trauma alkalmával elszen­ vedett valamebv sérülésével állanak okozati összefüggésben. E g y esetleges műtét és a betegiiek további észlelése fogja e feltevés helyességét beigazolni. Discussio. llooii tanár felemlíti, hogy jelen esetben a szivár­ ványhártya részleges hátrafordulása van jelen, a mi sérülés után elő szokott fordulni. HEVESI magántanár czélszerűnek látja a művi beavatkozást. Ugyancsak MAESCHALKÓ tanár bemutatja azt a rhinosoloroma esetét, a melyet ezelőtt 2 évvel demonstrált volt a szakülésnek. 2. HEVESI IMRE magántanár bemutatásai:

a) Ki nem irtható pylorus rák miatt végzett gastro-enterostomia ggógyúlt esete. M. T. 59 éves napszámos folyó év febr. 26.-án azon tudósítással szállíttatott át a belgyógyászati khnikáról, hogy előző este olyan tünetek léptek fel nála, melyeket a fenyegető gyomor átfúródás jelenségeinek lehetett tartani: hányás, osuklás és a has­ falak érzékenysége. A kimutatott gyomortágnlás okául ulcus pepticum nyomán támadt heges pylorus szűkületre lehetett volna gondolni a régebbi előzmények és azon körülmény alapján, hogy a szabad sósav a gyomornedvből még most sem hiányzott. Ue a rákos elfajulás lehetőségét is fentartottuk, noha csak homályosan lehetett a jobb epi- és mesogastrium határán resistentiát érezni; ugyanitt tompulat volt. Has mérsékelten puffadt, testsúly 47-100 kgr. A rögtön a szegycsonttól a köldökig nyúló metszéssel meg­ ejtett laparotomiánál a tetemesen puffadt haránt vastag bél mögül előhúzott gyomor pylorus felé eső részének mellső felületén számos fehéres, lencse-borsónyi lapos apró dudorokat mutató, kemény, nyíl­ ván rákos esomócska volt elszórva. Maga a pylorus hosszúkás, lapos tumort alkotott, mely a hátsó hasfalhoz megmozdíthatatlanúl hozzá-

H8

JEGYZŰKÖNVVIOK.

nőtt. Ily körnlniényok között ii pylorus táj még mcgliikinthotő som volt. A bolek, különösön a jejmnnn kacsok tágultak, élénknn bolíivoltek, alig fénylők voltak, rajtuk számos rostonyaí'onál tapadt. A beteg elesettségére való tekintettel a. legegyszerűbben és leggyorsabban kivihető gastroenterostomiát a g. e. nntecolica anteriort végeztem. (WÖLPLER). a technikai részekből megemlitendők: Az elvezető szár­ nak a gyomorral isopcristaüicus fektetése (LücKH-RocKwrrz), az anastomosisra felhasznált j e j u n u n i kacsnak a frontalis síkba hcdyezése kb. 50 c m . - n y i r e a dnodenumtól; gyomorseb a mellső fal közepe táján, ferdén jobbról-balra és lefelé haladó vonalban ( M r K U i . i r z ) ; hosszirányú bélseb; az összos rétegekot fogó belső varrás előre haladó selyemfonállal, LEMBERT módjára öltögetett kidső folytonos varrat catgut fonállal. Az ú. n. sarkantynképződés ellen az oda vezető szárat a cardia felé, KAOER javaslata szerint, a gyomor falára fel­ függesztettem. A ScHWíTCH-féle órzéktelenítóssel kezdett műtétet chloroform bódí­ tásban fejeztem be. A has zárása előtt kb. I1/2 liter meleg konyhasóoldatot (intöttem belé. A gyógyulás folyamata zavartalan volt, jóllehet a beteg már nagyon elesett állapotban került nu'itét alá. Táplálása az első napokban per reetum, de már másnap per os is történt. Szemmel láthatc'dag erősödött; testsúlya jelenleg, 6 héttel a műtét után 53-8 kgr., tehát 6 kgr.-mal gyarapodott.

b) Kétszeres bélresectióval gyógyított

bélsársipoly esete. D. ,í.

46 éves beteg előadásából az volt kivehető, hogy felvétele előtt 4 hónappal nyilván bal oldali lágyéksérvének kizáródását élte át azzal az aránylag ritka szerencsés kimenetellel, molyet az incarceratio spontán gyógyulásának nevezünk. Ez úgy megy végbe, hogy A sérv képleteinek üszkös szétesése után az üszkös lob a bőrt is áttöri ós így a bélsárnak kifelé nyit útat. Ha a sérvbeunék egész bélkaes volt, amis praeternaturalis, ha csak a bélfal egy kitürem­ kedése vagy diverticuluma (LITTRE-IÓIO sérv), akkor tistula stercorahs lesz a z eredmény. Betegünknél az utóbbi esetet vehettük fel, mert per a u u m is volt széklete, noha egy eredetileg teljes aiuis praetaruaturalis is egyszerű sipolylyá alakulhatna át idővel, ha a centralis és distalis nyilasokat elválasztó ú. n . sa,I'KATIT;yú annyira visszasűlyedne, hogy a, bolcan.alisatio legalább részben helyreállaim. A lágyékárokban, a czombhajlatban, a borékon és a mony tövén 5—6 sijiolynyilás vezetett befelé, merev, heges szövetek közé. .A beteget kídlemetlen, luidorító és őt mnnkaképtelennó tevő bajától megszabadítandó, bélr(!seetióra készültem s a nn'ítétet f. é. febr. 8-án chloroform bódításban végeztem. A sijiolynyilásokat megpörkíilve, betűrtem és fölöttük a bőrt összevarrtam a tisztaság kedvóért. Az egész tenyérnyi heges területet körűivágva, é]) szövetekben igy(!keztom iK^ljebb hatohű, míg kíh'öskörűl a hasür hd nem tárult. í g y

.TtXlYZOKÖNYVEK.

OíJ

szabaddá lett a heges, sipolyoktól átjárt tíimoggel együtt a vele összenőtt bélkacs, melynek orális szára nagyon tág és túltengett l'alú, aboralis szára solíkal szűkebb és vékonyabb falú volt. A (isonkolásnál az előbbit jó távol vágtam át, de még itt is bővebb lévén a másiknál, a különbözetet e z utóbbinak ferde átvágásával egyen­ lítettem ki. (Készítmény l)onuitatása.) Folytonos varrat belül selyem­ mel, kivül bélhúri'al. Az összevarrás helyének ei'ősítóséro, illetve feszüléstől óvására, kerületének több nnnt felére rávarrtam a bélfodor szólét, melyről a bél lenyíratott, nüvol a bélfal mogleluitősen szakadékonynak látszott. De az összenövésbe b o volt foglalva a esoplesz is, melyet az elojón csonkítva egyolőro félre tettem, valamint egy távolabÍDÍ vékonybólkacs is, vastag, merev, idült, lobosan elváltozott fallal. Jjoválasztásakor az (isszenövés helyén diónyi üreget tártam fel, moly genyet, bélsárt is tartalmazott s a bólürrcl közlekedett. Mivel a beteg igen gyenge volt, kiterjedtebb resectio heljí^ett csak a nyílást nyírtam ki, bólhúrral összevarrtam és a málékony bélfal orősítésóro, rószbnu pótlására köröskörül rávarrtam az előbb fólrehelyezett cseploszcsonkot. A belekot elsülyesztve, a tátongó hasfalsebct a HAssiNi-fóle gyökeres sérvműtét módjára zártam el, az alsó zugban gazecsík számára szük nyitást hagyva. A borék ós a félig csupaszon maradt mony bőrének hiányát szomszédos börlobonyok felhasználásával onj^észtettem el. A lefolyás zavartalan volt; a bélcanalisátiója a 3-dik naptól kezdett holyreállaui. A seb varrt részei por jjrimam gyógyultak, az olővigyázatból hagyott nyilas per socundain gyorsan zárult. c) Rlúnoplasiíca gi/ófji/últ esde. A bemutatott 2 7 éves Sz. Ny. nevű beteg luos következtében orrát majdnem teljesen elvesztette, csak az orrszárnyakból maradt meg az orrlikakat szegélyező, ahg 1 cm. széles hegesou zsugorodott részlet. Az orr porczos ós csontos váza tökéletesen elpusztult, még a homlokcsont orri nyúlványa és az ekocsont is, úgy, hogy az o r r helyen tátongó ürön át egyenesen a garatba lehetett betekiutoni. Miután, a bőrgyógyászati koródán .•intiluoses curáját befejezte, .MAUSCUAI.KÓ tanár a hiány pótlása ezél­ jából a sobószoti kliiükár.'i tétette át. Az orrképlő műtétet 1905. U\hr 14-én végeztem morphiumchloroform bódításban. Előrobocsájtom, hogy olyan képlő műtéteknél, melyeknek czélja valamely üreg falát pótolni, mint a z orron vagy pofán, a leglényegesebb feladatnak tartom a felhasznált lebeny belső oldalát nyálkahártyával, vagy bőrrel kibélelni, a nn a zsugorodást egészen megakadályozza.. Ezt a jobm esetben úgy értem e l , hogy úgy, mint nulskor, két oldalt a hézag szélein az arcz bőréből dülónyded alakú iebouyeket készítettem, ezeket a hézag szélei körűi közép felé forgattam, szabad széleikot botűrvo, sebzett folülotoikot a közép­ vonalban egymáshoz, f e l ü l a hézag felső szegélyének, alúl pedig az

í)0

JEGYZÖKÖNYVEK.

orr.számyak inaradváiiyainak folsobbzütt széleihez varrtam linoiii eatgut öltésokkel. Az egészet a homlokból kellő formában kiszabott nyeles lebenynyel borítottam be, melynek közej)ón kb. 1 cm. széles, a homlokcsontból fürészszel és vésővel gondosan a lobeuynyel együtt leválasztott csonthártya és csontlécz húzódik végig. Az orr jobb alakját az első héten harántul áthúzódó matráezöltések is biztosí­ tották. 5 héttel a műtét után még a csavarodott nj'elet vágtam át, és ogj^engettem ki simára és részarányosra. A cosmetikaí eredmény nagyon kielégítő, az új orr semmi hajlamot som mutat zsugorodásra, mi az említett kíbélelésnek és a csontos támasztéknak köszönhető.

d) Neurofihroma midtiplex

s. racemosum esete. A bántalom

egy 9 éves paraszt liú világra hozott rendellenessége. Bal felső vég­ tagja a felkar közepétől kezdve egész a kéz középig majdnem két­ szeresére megvolt vastagodva, a mijit az a felkaron és könyök haj­ latban végzett kiirtás helyének kivételével most is látható. A megvastagodás a felkar belső oldalán, a kön^nik hajlatban és az alkar hajlítói oldalán végig vonuló számtalan kisebb nagyobb orsóalakú tömött tapintatú csomónak, azonkívül az alkaron és főként a tenyéren a bőr és bőralatti kötőszövetnek ele[)hanthiasisszerűen történt pety­ hüdt túltengésének köszönte jelenlétét. Az elváltozások helyzetéből ós irányából a nervus medianus elfajulására lehetett következtetni. Mozgás- és érzés-zavarok nem nuitatkoztak. Feltűnő azonban, hogy az összos ujjak valamivel rövidebbek ós alapizületoi ainiyira lötyögősek, hogy hegyes szögig könnyen túlfeszítbetők.A fiú apja különösen a könyökhajlatban levő, mint egy tojás­ nyi daganatot kívánta eltávolíttatni, mert fájdalmat okozott. Azért 1 9 0 5 márcz. 17.-én chloroform bódításban innen és a felkarról 1 0 — 1 2 babnyi, egész datolya nagyságú orsóalakú csomót, továbbá szá­ mos dugóhúzószerűlog (-savarodott, különböző vastagságra fel-fel duzzadt, helyoukiut pedig vékonyra befűzödött köteget távolítot­ tam el. Mindezen ké])lotek a nervus mediaiuis belsőjében foglaltak helyet, ennek egyes kötegeit széttolva és mintegy köpenyként magukra terítve. Az egyes kötegek közötti hézagokon át foszcis kötőszövetes burok fülhasításával a csomókat jól ki lehetett hámozni. Azonban a felső és alsó végeiken í)cléjük, illetve belőlük haladó (ízérnaszál egész pamntfonál vastagságú idegfonalaktól nulr nem lehetett őket ízoláliú, mivel ezekkel oly szorosan összefüggtek, mintha belsejükbe haladnának. Ha azonban a készítményeket ligyolmeson szendéljük, a fehér áttetsző csomóknak burokrétegében látunk vékony, az idegfonalak folytatását képező szálakat végighúzódni. Ezek, haránt­ metszetek górcsővi vizsgálatánál is, velőhüvel^res idegrostoknál^ bizo­ nyultak. A szövettani vizsgálatot BÜDAY tanár intézetében, VESZPRÉMI magántanár folytatja. A vizsgálat még nem haladhatott annyira, hogy a csomók belsejében idegelemek előfordulásáról nyilatkozni

.lEGYZÖKÖNYVKK.

01

loliotiio. A daganatok tömege valószínűleg az endoneiu'ium libromás elfajulásából áll. A műtét alatt még pontosan megiigyelbettom, liog}^ a dagaiuitokon kifeszült idegkötegek közül soknak mechanicai inger­ lése a hajlító izmoknak rángását váltotta ki, ellenben a csomókba mintegy bevonuló fonalak, vagy a belőlük kihaladok ingerlése ez értelemben hatástalan maradt. Utóbbiak tehát nem lehetnek moz­ gató rostok, minthogy vezetőkéj)ességük aligha szűnt meg. A műtéti seb per primam gyógyult; a beavatkozás nn'iködési zavart nom okozott. 8. ( l Ó T H LAJOS dr. két intraligamentosus libromát mutat be, molyok egyike per vaginám, a másik por laparatomiam távolíttatott el. Előbbi még szélesen függött össze a méh hátsó ajakával s í g y önként jelölte meg az útat, melyet az eltávolításhoz választani kellett, az utóbbinál a daganat magasabban feküdt és a méhvol össze nom függött, attól teljesen különvált s ezért a hasfalakon át kellett meg­ közelíteni. Az első esetben a kocsány elkötése után, a daganatágyból föllépett (írős parenchymás vérzés miatt, az uterus totális exstirpá-' tiójához kellett folyamodni, a beteg kb. 7 órával a műtét után hir­ telen collapsus tünetei között meghalt. Hozzátartozói kívánságára az autopsia mollőztetvéu, a halálok nem volt kideríthető. A második botog meggyógyult. Előadó ismerteti azon nehéz­ ségeket, melyeket az ilyen különvált íibromának ovarialis dagana­ toktól való olkülönítéso okozhat s hangoztatja a.zt, hogy ilyen ese­ tekben a körülmények összevotésél)ől lehet ugyan bizonyos fokig következtetést levonni a daganat kiindulási helyére vonatkozólag, azonban apodicticns bizonysággal sohasem dönthető el az, hogy vájjon nem-e egy magából a széles móhszalagból kiinduló hbromáról van-e szó. 4. KANrrz IIUNIUK dr.

bemutatásai:

a) TuhcreuíosÍH rerrucosa cutis, llcbcn scropludosdrum és folUculislxm (tuborculidü papulanconotique) szenvedő beteget mutatott bo. A betegnél (Sz. V. 21 éves napszámos), ki f. évi nulrcz. (i.-án vétetett föl a kolozsvái'i lüryotomi börkünikára, a bőrelváltozások 2 év óta állanak fönn. Mindkét kéz és lál)!iát, valannnt a térdek és az alkarok alsó harmadának bőrén a tuborculosis verrucosa cutis jellegzetes góczai láthatók; a törzs bőrén liclion scrophulosorum van jolen, do csak gyengén kifejlődött alakban, a momiyibou a follicularis göbcsók sem nagyobb csoportokba nom állanak össze, sem gyűrűket, sorpigiiujsus vonalakat, vagy nagyobb kiterjedésű placpieokat nem képeznek, hanem isoláltan álló gombostűfejnyi, sárgás, barna, itt-ott pikkelylemezkével borított kúpalakú papulák alakjában foglalják el a follioulusok kivezető nyílásait. E két koraiakon kivűl a végtagok, különöseu a karok feszítő oldalának bőrén egyéb elvál-

92

JEGYZÖKÖNYVEK.

tozások is láthatók. Kölesnyi, egész lencsényi barnás, vörös színű, tömött tapintatú papulák ezek, melyek a bór felületesebb rétegeiben ülő infiltr'atumból állanak. Ezen elváltozások egyik-másikának közepén gombostűfejnyi genyes bennékű hólj'agoeska látható, a legtöbb papula közepét azon­ ban e g y piszkos szürke, igen erősen tapadó pikkelj'-lemez borítja. A papulák helyenként kisebb csoportokba állnak össze, vagy coniluálnak. Az elváltozásokat a klinikai tünetek alapján a tuberculidek közé kell soroliű, még fiedig azoknak azon alakjához, mely acnitis, iblliculis vagy dermatitis nodularis neerotica név alatt ismeretes. E bántalom pathogenesisére vonatkozódag bemutató PHU.IPP.SON és TÖEÖK nézetéhez csatíakozik, kik az acnitis papuláit föllépésük módja és a szövettani kép alapján hiimatogen eredetűnek tartják. A bántalom gümős természete ma már alig szenved kétséget, a bemutatott eset­ ben 6 mellett nemcsak az szól, hogy az acnitis két, nyilvánvak')an tuberculosises bőrelváltozás kíséretében fordul elő, hanem az is, hogy a tuberculidek sok helyütt összefolyva, egészen a tuberculosis verrucosának megfelelő góczokat alkotnak. A tuberculosis verrucosa jellegzetes phupie-jai közül szétszórtan látliató acnitis-göbcsék valósziníívé teszik, hogy azok az utól)biaknak összefolyásából származ­ tak. Éppen a kórformáknak ezen egymásba való átmenetele bizo­ nyítaná azoknak közös eredetét. A beteg kötöliártyáín fönnálló elvál­ tozás a lupus conjunctivae gyanijját keltette föl, de a szövettani kép trachoma melleit szól. Szervezeti tuberculosist betegnél nem talál­ tunk, csont- és mirigy-rendszer ép, még az anamnesisben sincse­ nek terhelő adatok. Hozzászól: HOOE tanár. b) Kerion Celsi (trichophytiasís profnnda capilUtíi)-ben szen­ vedő beteget mutat be. A 14 éves liúnak hajzatos fejbőrén 3 hó óta vannak elváltozások. Ezek több, számszerint 6, koronányi, egészen gyermek-tenyérnyi, éles meredek szélekkel plateau-szerüen a bőr niveauja fölé emelkedő korong alakú góczot képeznek, melyeknek szivacsos szövetéből a felületüket borító varrok eltávolítása után több nyílásból sűrű sárgás geny ürül. Az elváltozások helyén még lát­ ható hajszálak igen lazák, könnyen kihúzhatók. A haj állományában a trichophyton gomba telepei láthatók. A beteg K ö N T G K N - k e z e l é s b e n fog részesülni. 5. BOIIBÉLY SAMU dr.: ..Második száz-sérvműtét''-g eredményé­ ről számol be. (Lásd Gtyógyászat 1 9 0 5 , 1 7 . sz.) 6. KOÍIRXD JENÖ dr. Placenta tumor esetét (chorio-angioma) piutatja be. (J^. jelen Értesítő 3 4 . — 3 7 . lapjain.)

Jegyzőkönyv az „Erdélyi M ú z e u m - E g y l e t " o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i s z a k o s z t á l y á n a k 1 9 0 5 m á j u s h ó 6 - á n d. u. 6 ó r a k o r , a z „Élettani intézet" t a n t e r m é b e n tartott közgyűléséről. -Jelen vannak FABINYI RUDOI-F dr. elnökön kivűl a közül 17-en. -legyez JAKABHÍZY ZSIGMOND dr. szakosztályi titkár.

tagok

ELNÖK a következő szavakkal nyitja meg a közgyíUést: Tisztelt Szakosztály! Ismeretes a gőzgépről, hogy egyforma jó oredmónynyel hasz­ nálható, megfelelő transmissio alkalmazásával a legkülönbözőbb munkanemek egyidejű teljesítésére, míg a bizonyos tekintetbon magasabbrendü dynamoelektromos gépről régebben azt tartották, hogy gyakorlatilag jobban értékesíthető, ha lehetőleg egynemű munkát végez. Azért, az elönyösebb üzem szempontjából, szívcsen választották külön — ott a hol az lehetséges volt, - a világításra szolgáló telepeket, a mechanikai munka x'agy egyéb czélokra való elektromos berendezésektől. . . . Mindegyik külön munkanem azon­ ban, egyaránt megfelelő gondozásban i'é^zesűlt. Ma, az elektro­ technika is hasznosabbnak látja a közös központokat. A mi erősen diö'erencziálódott anyaegyletüuk kebelében, egy idő óta, az elektrotechnika régebbi példáját követő mozgalom indult meg. A mozgalom programmja azonban csupán alapvonásában hason­ lít az elektrotechnika eljárására, míg egyebekben lényegesen külön­ bözik attól, így nevezetesen abban, hogy jóformán csak egyfajta munkanemre kivan egészen berendezkedni, a másik munkanem üzemének rovására. Elhanyagolná „mondjuk" a világítási üzemet, a mechanikai nunika kedvéért. Pedig különösen itt, a mi ország­ részünkbon, legalább is egyforma szükség van mindkettőre. Prímek a szükségnek a belátása irányította az Erdélyi Múzeum-Egylet vozérférfiainak bíilcs elhatározását abban az időben, a mikor a kolozsvári tudományegyetem megalapításának első éveiben, létesítették az egye-

94

JEQYZÖKÖNYVKK.

tömmel és az egyetem kebelében fennálló oi'vos-term.-tudományi egylettel a z t a szorosabb kapcsolatot, melynek a „Múzeum-Egylet" szellemi rekreaczióját főrészben k ö s z ő i i l i ( ! t i . Állításom nom túlzott, mert a k i azoknak az éveknek a törtéufitét ismeri, a k i szemtanúja volt annak az átalakulásnak, a mely a tespedóst frissen lüktető, eleven életté átváltoztatta,, tanúságot tehet mellettem. A szorosabb kapcsolat évről-évre dúsabban nyíló virágokat hozott s azokat szép termés követte, azonban az idővel mind hatalmasabbá váló és több­ felé olágazódott fának, — mely az anyaegylot talajába verte gyökér­ szálait — egészséges nedvkeringéséuek föntartására, növekedésére több ós több táplálékra lett szüksége, s a talaj tápsó tartalma hova­ tovább elégtelennek bizonyult. Az egylet kebelében megindult m o z ­ galom vezetői a bajon immár oly módon vélnek segíthetni, hogy lchotől(!g levagdosnák, vagy legalább i s szorosan alákötnék azokat az ágakat, a molyok a régi „orvos-tormészottudományi egylettel való egyesülés óta, hatalmasan megnövokcidtek és a legtöbb gyü­ mölcsöt hozták, hogy bővebb, kiadóbb nedvkeringést tereljenek a Múzeumegylet régebbi, kevésbbé virágzó ágai felé. Nem hiszek aimak a törekvésnek hasznos voltában. Fél eredmény elérésére indul, s a fennforgó viszonyok közíitt még annak az elérését ís nagyon problematikusnak látom. Már itt a baj. A talajnak alapos felfrissítése, kellő mennyiségű tápsókkal ellátása nélkül, a. fa megmaradt ágai i s esak teiigődjii fognak, de erősen növekediü, dúsan lombosodni, a nünt kívánatos leinio, nem, m í g a talajnak megfelelő megmunkálása, az egész fának minden ágával együtt új életet adhat. lioméljük, hogy addig, míg az állam és a társadalom saját jól felfogott érdekeiből kifolyólag megfelelő módon segítségünkre jön, m i g a reorgajiizatiónak ez a legfontosabb része sikeres megoldást nyerhet, nem száradnak el a most veszé­ lyeztetett ágak. Az anyaegyletnek s a szakosztáljniak közös törek­ vése megfogja őket menteni. Szakosztályunk múlt évi élete, a megelőzőkkel versenyezve, élénk munkásságnak Itépét mutatja. E munkásságról, mely főleg az orvosi szakon számos eredményt érlelt, valamint szakosztályunk l)első életének fontosabb mozzanatairól, a, szakosztályi titkár úr f o g részletes jelentésében beszámolni. tldvözlöm a tek. Szakosztályt s közgjnllésiinket megnyitom. Elnök a mai jegyzőkönyv hitelesítésére AKONTZ KÁROLY dr. és IssRKUTZ HUGÓ dr. tagtársakat kéri fíil, majd fölhívja d A K A B n X z y ZSIGMOND dr.-t, hogy titkári jelentését terjessze a közgyűlés elé.

JEGYZÖKÖNYVEK.

.

95

Titkári jelentés. Tisztolt szakosztályi Közgyűlés! Szakosztályunknak múlt óvi működését föltüntető titkári jolentésomot a kövotkezőkbon van szerencsém a Tisztolt Közgyűlés elé terjeszteni. Jelentésombon a szokáshoz hiven, rövid vázlatban hű képet kívánok nyújtani mindazon mozzanatról, a mely szakosztályi évünk fol3'amán felmerült ós a mely kép arról győz meg, hogy hova tovább mind kevésbbé leszünk képesek a fokozódó tudomá­ nyos munkálkodással jái'ó nagyobb kiadásokat fedezni és értesítőnk­ ben a szorosan bele illő közleményeknek teret nyitni. E sajnálatos állapotnak az az oka, hogy szakosztályunk jövedelme nem hogy lépést tartana a fokozottabb igénybe vétellel, hanem apadóban van. Mig eddig tagdíj bevételünkből az administrationalis kiadásokat bőven fedezhettük, most az ilynemű bevételünk alig számottevő. Tagjainknak száma az utóbbi 2 óv alatt tetemesen szaporodott és így növekedett azon kiadásunk, a mely a tagok számától függő, de szakosztályunk­ nak fizető tag már ez évben is alig maradt. Hogy szakosztályunk tudományos munkálkodása, az o munkálkodásban résztvevők száma meimyire növekedett, azt jelentésem 1-ső pontjából a szaküléseink vázlatos ismertetéséből megítélhetjük.

Szakülések. Szakosztályunk az 1904 márczius 20-án tartott közgyűlés nap­ jától máig 13 szakülóst tartott. Ez ülések közül 9 orvosi és 4 természet­ tudományi volt. Az orvosi szakülésekct a belgyógyászati klinika tantermében, a természettudományiakat ])edig a veg^Mani intézet tantermében tartottuk nu!g.

Orvosi 1904 1.

MAKSCHAI-KÓ

TAMXS

szakülések.

ÁPRILIS HÚ 23-ÁN. tnr.:

Egy

sclcrodermiában

szenvedő

hetogot mutat be. 2.

BUDAY KILMXN tnr.: Osontkópző rák egy esetét mutatja be.

3.

HEVESI IMRE dr. : a) coxitis esetet.

J)) Lábtőbon levő caríes esetet. c) Nyílt váll-luxatio esetét ós d) Scoliosis műtött ós gyóg3n'dt esetét mutatja bo. 4. JANCSÓ MIKLÓS dr. : Angina Vincenti esettől származó mikroscopiumos kószítmóiiyeket ós uűkrophotogrammokat mutat bo. 5. SZABÓ DÉNES tnr.: A petovezotőben lofolj^t terhesség műtött és gyógyult esetét ismerteti.

96

.

JEGYZÖKÖNYVEK. 1904

május

27-én.

1. SZABÓ DÉNES tnr.: Porro-műtétol esotóról tesz j(>l(!ntnst ós bemutatja a nu'Uótcl á l t a l világrahozott magzatot. 2. ELFEU ALADÁR dr.: Kgy 20 hónapos loáuylváuál fíinnállí') makroglossia osotot mutat l)o. íl.

.JAKAIÍHXZY /SKÍMONI) d r . : Tdcg-lznirdialástani

\'izsgálatok

a s p i r i n - n a l czímon tart előadást. 1904

októbfíi-

1. KANITZ HENRIK dr.:

hó

-^H-án.

Lichoii rubor plainis

esetet

mutat be.

2. JANCSÓ MIKLÓS d r . : Syringomyelia esetét mutatja tje. ÍJ. H u v i i s i IMRE dr. : a) 2'/^ óvos íiú-gyerokot mutat Ijo, a- kinél a z a l s ó végtagok angolkóros olgíirbiUósót véres csontműtéttel cgyonosltetto ki. h) E g y t í z óvos leánykát mutat bo, a kinél paralysis intá,ntilis miatt a bal alsó végtagon kitíujedt inátiiltotósekot végzett. 4. BOIUUÍLY SAMU (h\ : Elophantiasis arabiun ritka, esetét m u t a t j a be. 5. SZILÁGYI OYÖUÍÍV dr. : E g y aorta-aneurysmában b e t e g e t ismertet. (). KOLOSVÁRY SÁNDOI! dr.: A FicKEii-féhí reactio

szenvedő értékéről

typhus abdomínálisuál czínuíu, 7. K o N B Á D i DÁNIEL dr. podig: „Kol.N'tatólagos vizsgálatok a kísérleti veszettség tüneteinek és (ílhái'ításának megismerésén!" czímon tartanak előadást. 190-í

iioremix'r

25.-(''u

1. DUDAY KÁLMÁN tnr.: A gangraenás száj és garatgyeladások pathogenesisóröl (izímen tart előadást. 2. VESZPRÉMI DEZSŐ dr.: Előleges jolontéskéiipeu r(!l'erál azon kisérleteiről, a melyek a. bacillus fusiformissal és spirillummal vége­ z e t t állatoltásokra é s e z e n baktériumok kítenyésztósére vonatkoznak. 3. Ei.FEii Ai.ADAii dr. : . \ ( i i E M s A - l e l ( ! új festőfolyadékkal nj'ort vérkészítményeket mutat 1)0. 4. KoNRÁDi DÁNIEL dr. pedig: Oríiklődik-o a veszettség? czí­ mon értekezik. 1904

daczembi'.r

1. BORBÉLY SAMU dr.: l í g y

hó

primaer

17-ón. bólresoctio

be, a hol a kizárt s é r v spontán képződött a n u s gyógyult

esetet

mutat

praoternaturalissal

volna.

2. KoNRÁDi DÁNIEL dr.: Jelentést to.-^zen a városi orvosi hiva­ tal által küldött tejek bakterologiai vizsgálatának erodmóuyóről.

97

JKGYZÖKÖNYVKK.

3. MITHÉ GIBOE dr.: E g y sajátságos ohronicus lefolyású anginát és egy más olyan angina esetet ismertet, a hol diphtheria bacillusokat íehctett kitenyészteni. 4. UDRJÍNSZKY IJÍSZLÓ tnr. bemutatja: HíIPNER GUSZTXV dr.-nak, a tübingeni egyetemen a physiologiai chemia tanárának és REIN­ BOLD BÉLA dr.-nak: „ A meUiaomoglobin és nitrogenoxyd chemiai egyesülésének mennyileges viszonyairól" ozímű dolgozatát. 5. GÓTH LAJOS dr.: A móhkaparásról móhbélés-lobnál ozímen tart előadást. 190') Januáiius

hó

28-án

1. MXTHÉ GXDOR dr.: Angina Vincenti fekélyes alakját mutatja be. 2. HEVESI IMRE dr.: a) Nyilt lábszártíirés elsődleges csonko­ lással gyógyult esetét. h) Pes calcaneo-valgus excavatus paralyticus, c) Pes calcaneo-varus excavatus paralyticus és d) Pos planus valgus staticus büateralis eseteit mutatja be. 3. ELPHR ALADXR dr.: Röntgennel gyógykezelt leukaemia esetet mutat be. 4. PÉLEGYHXZI ERNŐ : Tüdőrák metastasis ritka esetét ismerteti. 7,905 februárius

24-éii.

1. KONEXD .JENŐ dr. : Intraabdomiiiálisan megrepedt pete­ fészek kystoma koesánycsavarodással és kezdődő rákos elfajulással czímen a kioperált daganatot mutatja be. 2. HEGYI MÓZES dr.: Hysteria virilis esetet, 3. SZILÁGYI GYÖRGY dr. : Tetania chronica esetet, 4. KANITZ HENRIK dr.: a) Finseu-íenynyel kezelt lupus vulgáris, h) Orrhipus kiséretében nagy kiterjedésben föllépett lupus mucosae oris esetet mutat be. e) Kérdéses bőrbajban szenvedő egyént. 5. LŐTE JÓZSEF tnr.: A kisórleti veszettség egy tünetéhez ós C. FABINYI Runoi P dr. : A vibratio érzésről czímen tartanak előadást. 1005

nulvczius

hó

31-úii.

1. MARSCHALKÓ TAMÁS im\ : a) E g y fagygyútúltermelósi esetet ós

b) egy már 1903-han l)emutatott rlünoscieromábaii szenvedő beteget mutat be. 2. HEVESI IMRE dr.: ii) Neurofihroma cutis racemosum, b) E g y spontán gyógyult hernia esetet, c) A pylorus tájon levő apró carcinomás csomók miatt végzett gastroenterostomia ós Értesítő (orvosi szak) 1905.

7

98

.IEGYZÖKÖNYVEK.

d) Orrliies miatt végzett rhinoplastica eseteit mutatja be. 3 . G6TH LAJOS dr.: Két fibronia műtétről referál bemutatásokkal. 4. KANITZ HHNRIK ; a)

Tid)erculid,

h) Trichophytosis esetet ismertet. 5. BORBÉLY SAMU dr.: Második száz sérvműtéte erodmcuyóről számol be. 6. KONKID JKNÖ dr.: Placenta tumor esetet ismertet.

Természettudományi 1904 1. SZÍDKCZKY GYULA c z í m e n tart előadást.

márcziiis

szakülések. hú

dr. : „Erdély

24.-én. mezozoos

ké])ződményei"

2. ORIENT GYULA dr.: a) „Néhány gyógyszerül használt amin oxydálhatósága" czímen tart előadást. h) Egy új általa eonstruált bűrettatartót mutat b e . 3 . SzÉKY TIBOR dr. : A para-diphenylol dimethylmethanból elő­ állított nitrovegyületek és származékairól értekezik. 4. K. SzuNTPÉTERY ZsiGMOND: A torda-toroczkóí mezozoicus ERUPTIVHS vonulatról olvas föl. 1904.

június

hó

1.-én.

1. EJURY LAJOS dr.: „Tanulmányok a borok nitrogén tartal­ m á r ó l " czímen. 2. DvoRSZKY BÉLA dr.: A nitrobenzol tulajdonságainak megvál­

tozásáról és 3.

PACZ ALADÁR:

Újabb u r á u v e g y ü l ő t ö k r ő l

1905.

februárius

hó

tartanak

előadást.

10.-én.

1. SzÉKY TIBOR dr.: Brenzeatochin és acetonból előállított új vegyületről és származékairól értekezik. 2. W o L F OTTÓ : a) Contractio é s dilatatío vegyületek képző­ désénél. h) Isomer vegyületek égési hője czímen tart előadást. 1905

április

hó

7.-én.

1. SzÁDECZKY GYULA dr.: A rézbányavidéki Szárazvölgy geoló­ giai viszonyairól, tekintettel az itteni alumínium érczekre czímen olvas föl. 2. FUTÓ MIHÁLY dr.: Néhány szó a Fihcales csoport speciesei alfajainak bélyegeiről és 3 . BALOG ERNŐ : A phenylazo ^ naphtjdamin kristálytani viszonyair()l tartanak előadást.

JEGYZÖKÖNYVEK.

A választmány működése. Szakosztályunk a lefolyt szakosztályi évben 4 választmányi ülést tartott és pedig 1904 április hó 16.-án, 1904 június hó 18.-án, 1904 november hó 13.-án és 1905 áprihs hó 16.-án. Ez üléseken választmánj^uuk a szakosztály ügyeinek érdeké­ ben a következő intézkedéseket hozta: 1. Megválasztotta 1904. évre a szerkesztőket, illetve fölkérte az előbbi évi szerkesztőket ily minőségben való további meg'maradásra és így az orvosi füzetek szerkesztője továbbra is dr. SZABÓ DÉNES tnr., a tormészottudonuluyi füzetok szorkesztcíje pedig dr. PABINYI RUDOLF tnr.

maradt.

2. Szerződést köt az „Értesítő" fűzotoinok

kiadására vonat­

kozólag AJTAI K . ALBURT nyomdatulajdonossal.

3. Az „Erdélyi Múzeum" igazgató választmányába a szakosz­ tály képviseletére

LÖTE JÓZSEF dr. és

NYIREDY

GÉZA

dr. választ­

mányi tagokat küldi ki. Az elnök és titkár hivataluknál fogva tagjai az igazgató választmánynak. 4. E határozatokon kivül a _ szerkesztők jelentést tettek az egyes választmányi üléseken az „Értesítő" füzeteinek állásáról, az abban közlendő dolgozatokat bejelentették és ismertették azokat; tárgyalta a választmány a titkár jelentéseit és történtek tagajánlások. Legutóbbi április 16.-án tartott választmányi ülésünkön a választmány értesülve a szakosztályi év zártánál mutatkozó pénz­ tári hiányról, elhatározta, hogy a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a szerzői és szerkesztői díjakat az eddigiek felére szállítsa le mindaddig, a míg a fönnálló dcücit lotörlesztve nincsen. A PÉNZTÁR ÁLLÁSA.

Bevételek 1904 évi deczember hó 31.-ig. Múzeum-Egyleti átalány Tagdíjakból befolyt . ' Múlt évről átjött maradvány

4400 kor. — fill. 378 „ — „ 37 „ 21 Összesen . . 4815 kor. 21 fill.

Kiadás 1904 évben 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fűzetek nyomdai költsége Szerzői és szerkosztői tiszteletdíjak . Klischékre Szakülési meghívók, czímszalag . . . Vidékre küldött füzetok postai díja . . Külföldre küldött fűzetek postai díja .

2856 kor. 64 fill. . 1906 „ 25 „ 31 „ 92 „ . 175 „ — „ . 66 „ — „ . 148 „ — „

lüO

JEGYZÖKÖNYVEK.

7. 8. 9. 10. 11.

Titkári tiszteletdíj 250 kor. Szolga fizetése 120 „ Szolgálatokért 20 „ I^apiros koresk. számlája 16 „ Apró kiadások (utalványok kiváltása, leve­ lezés, cserepéid, jött nyomtatványra stb.) 17 „ Összesen . . 5607 kor.

— — — 10

fill. „ „ „

60 „ 51 íill.

Túlkiadás az 1905. év terhére 792 kor. 30 lill. A Markusovszky-Í'éle alap 1904 évi kamatai­ val együtt, 155 kor. 96 lill. Az 1904 évi 792 K 30 fillér pénztári hiányhoz még mint ugyanez é v T e szóló tartozást kell csatolnunk az 1904 évi II—III. orvosi füzet nyomdai költségét és szerzői, szerkosztői tiszteletdiját, a mi együttesen 658-25 kor. teszen ki és így tulajdohkópen 1450 korona 55 fillér pénztári hiánynyal zártuk évünket. Ha a múlt óvi bevételek és kiadások tételeit a most fölolvasottakkal összehasonlítjuk, akkor első sorban az tűnik föl, hogy a múlt évi tagdíj bevétel összege, a minek több nnnt kétharmada a helyi tagoktól folyt bo, egyharmadára csökkent; a kezelési költsé­ gek pedig az előbbi évihoz képest szaporodtak. Ha ebez még hozzászámítjuk egyrészt azt, hogy 1905 évtől kezdődőlog az anyaegylottől eddig élvezett 4400 korona átalán^audí 22"/,,-kal, azaz 968 koronával apad évente ós hogy tagdíjra az egylet újjáalakulása után nem számíthatunk, át kell látinuik, hogy az Értesítő füzeteinek az eddigi módon való megjelentetése lehetet­ lenség és a szakosztálynak keresni kell olyan módozatot, a mely mellett, a nélkül, hogy kiadványaink akár tartalmi niveaujokban, akár terjedelmükben szenvednének; a kiadások ós bevételek közötti egyensúly helyreállíttassék.

Az Értesítő terjedelme és tartalma. A lefolyt szakosztályi évben Értesítőnknek 8 füzetejelent meg é s podig úgy az orvosi, mint a természettudományi szakon 4—4 füzet. Mindkét szak behozta az 1903 évi késését, a mely mindkét szíikon az 1903 évi 111. fűzet elmaradásában állott é s 1904 évre mindkét szak­ nak megjelent mindhárom füzete. Az orvosi szak füzetei közül az első magára, a Il-ik és Ill-ik podig összefoglalva jelent mog; a természettudományi fűzetek kozfll pedig az első páros fűzet. Az 1903 évi Ill-ik orvosi füzet 11 ív magyar és l^/g ív német szöveggel jelont meg s közölve van bonno 4 szerző 6 eredeti dol­ gozata, továbbá a 1900—902 évi magyar orvosi szakirodalom czímjogyzóko és a szakülések jegyzőkönyvei.

JEGYZÖKÖNYVEK.

101

Az 1 9 0 4 évi 3 orvosi fűzet 1 0 ív magyar, 2 ' ^ / 3 Í v R e v n e tar­ talommal jelent meg ós 7 szerző 9 eredeti dolgozatát tartalmazza, íízenkivűl a közgyűlés és szakülések jegyzőkönyvi kivonata és a tagok névsora vau közölve bennük. A természettudományi fűzetek közül az 1 9 0 3 évi lll-ik fűzet magyar szövegének terjedelme 4 ív és négy szerző négy dolgoza­ tát tartalmazza, ezenkívül a jegyzőkönyvi kivonatokat. E fűzet líevue része másfél ív. Az 1 9 0 4 évre szóló l—111. t(>rmészettudományi fűzet 1 4 és'/s ív magyar, 3'^/^ ív Kevue tartalommal jelent meg, közölve van ben­ nük 7 szerző 9 eredeti közleménye, az Erdélyi Múzeum-lígyleí ásvány-földtani, növénytani és állattani intézotei igazgatóinak jelen­ tései és jegyzőkönyvi kivonatok.

Tagok száma. Szakosztálytuiknak a szakosztályi év végén, illetve a szak­ osztályi közgyűlés najiján van 3 8 0 tagja, tehát ugyanannyi, mint az előző évben. E tagok közül 2 2 8 helybeli, 1 5 2 vidéki. Kilépésü­ ket négyen jelentették be ú. m.: OELOVSZKY ISTVXN, GREISIGBR IRMA, GYÖRFFY ISTVÁN és POPOVITS GÁBOR. Tagjaink közül (dhalt SZABÓ

SAMU. IÍZ öt veszteséggel szemben új tagokúi nyertük a beregszászi főgymnasiumot, továbbá FARKAS KÁROLY, RÁCZ REZSŐ, HEPFER ANDOR

és KLEIN OTTÓ, kik ez évben kérték fölvételüket a tagok sorába. Tagjaink névsorában ezeken kivűl meg ama változás állott be, hogy 7 helyi tagból, névszerint KOZMA IMRE dr., MALOM DEZSŐ dr., MÁTHÉ DÉNES dr., NAGY LAJOS dr., K. SZENTPÉTF.RY ZSIG.VO.VD, ZvAiíiNYi ANDOR és WOLPF HUGÓ tagtársaink Kolozsvárról távozván,

vidéki tagokká lettek.

Csereviszony. AZ Erdélyi Múzeum Egylet orvos-természettudományi szakosztálj'a 3 3 hazai ős 9 2 külfíildi tudománj'os társulattal áll esereviszonyban. E társulatok közül háromiuik csak az orvosi, negyven­ hatnak csak a termész(!ttudományi, hetvenhatnak pedig úgy az orvosi, mint a természcittudományi fűzeteket küldi szakosztályunk. Cserepőldányképon a lefolyt szakosztályi évben a titkár czímére 8 3 darab érkezett, daczára hogy, ez óv foljaimán is csatoltunk föl­ szólítást a szétküldött füzetekhez, a cserepéldányoknak a múzeuuű könyvtáríia való küldését kérve. Jelentésem tudomásul vételét kérve, vagyok a t. szakosztályi közgyűlésnek alázatos szolgája JAKABHÁZY ZSIGMOND dr.,

szakosztályi titkár.

102

.IHIiyZÜKÖNYVlíK.

II. P é n z t á r v i z s g á l ó bizottság jelentése. Tisztolt Közgyűlés! Az „Erdélyi Múzouni-Jígylot" orvos-toriiiészettiidományi szak­ osztályának választmánya megbízásából a szakosztály pénztárát í'. évi május hó 3.-án megvizsgálván, erről a következőkot jelentjük: Maradvány az 1903. évről . . Bevétel 1904. évben . . . . . Összesen . Kiadás volt összesen Túlkiadás az 1905. óv terhére

. . 37-21 kor. . . 4778-00 „ . . 4815-21 kor. 5607-51 ~ 792-30 kor.

A MAEKusovszKY-alap 1904. évi kamataival együtt, 155-96 kor., a mely összeg a „Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank KészvényTársaság" 3256. sz. betéti könyvben van elhelyezve. Kérjük a T. Közgyűlést, JAKABHÁZY ZSIGMOND dr. titkár-pénztáros

iirnak a felmentvényt az 1904. évre megadni működéseért köszönetet szavazni.

és buzgó,

pontos

A T. Közgyűlés alázatos szolgái: Kolozsvárt, 1905. óvi május hó 3.-án KONKIDI DÁNIEL dr.

SZÁDECZKY GYULA dr.

inüit a p ó n z t á r v i z s g á l ó b i z o t t s á g tagjai.

III.

Tisztújítás.

Elnök felhívja a közgyűlést, hogy az ügyrend 7. §.-sa értelmé­ ben a szakosztálynak ój tiszti karát válassza meg. Az elnök és titkár ez évben nem esnek választás alá, mivel azoknak megbízatása 2 évre szól és mind a, kettőt a nuílt évi kozgyíilés választotta. í g y tehát választandó mindkét alszakon 4 — 4 választmányi tag, egy-egy szakjegyző, ezeken kívül a két alszak közösen választ e g y alelnököt, a ki oz évben az orvosi alszakból választandó. A választmányi tagok és szakjogyző választásánál csak a megfelelő alszakba tartozó tagok szavazhatnak. Szavazat-szedökűl az orvosi alszakban KONRÁDI

I

DÁNIEL dr. ós HEGYI MÓZES dr., a természottudományi alszakban pedig ORIENT GYULA dr. és SZÉKY TIBOR dr. tagtársakat kéri fel. A mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével AKO.VI'Z KÁROI.Y dr. és IssEKüTZ HUGÓ dr. tagtársakat bízza meg.

I

HooR KÁROLY tanár azt indítványozza, hog}' a közgyűlés ez alkalommal tegyen kivételt és szavazás helyett közfelkiáltással ismét

103

JEGYZÖKÖNYVEK.

válassza mog a lelépő tisztikart, a kik eddig' is közmego'égedésro töltötték be hivatásukat, a szakosztály munkakörével, ügyrendjével már ismerősök, inkább megtudják védeni a szakosztály érdekét. Miután Hoor tanár indítványát egy hang ellenmondás nélkül helyeselte, FABINYI tanár elnök a múlt évi tisztikart, mint az ez évre is megmaradót euuncziálja s így alelnök: PUR.IESZ ZSIGMOND dr., választmányi tagok az orvosi alszakon: ÁKONTZ KÁROLY dr., LECHNER

KÁROLY dr.,

LÖTE JÓZSEF dr.

a természettudományi alszakon pedig BÉLA dr.,

PFEIPFER PÉTER dr.

és

SZABÓ DÉNES dr.

NYIRICDY GÉZA dr.,

és SZÁDECZKY

GYULA

lettek,

RÜZITSKA

dr.

Az orvosi alszak jegyzője KONEÁDI DÁNIEL dr., a természet­ tudományi alszak jog3'zője ORIENT GYULA dr. maradt. Az indítványok során a titkár a választmány nevében azon indítványt terjeszti elő, hogy a közgyűlés a szerzői és szerkesztői tiszteletdíjakat az eddigieknek felére szállítsa le, a mi által a kiadások és bevételek közötti egyensúly végre helyreállíttatnék és a most fennálló deficit is rendezhető volna. HOOR KÁROLY és UDRÁNSZKY LÁSZLÓ tanárok a választmány indít­

ványával szemben azt javasolják, hogy a kíizgy ülés járjon radicáhsabban el és mondja ki, hogy ez évben a szerzőkot és szerkesztőket nem honorálja, a mi által oz év folyamán az összes deficit elenyészik és a két alszak külön válásakor mindenik megterhelés nélkül kezd­ heti meg működését. UDHÁNSZKY tanár még azzal is kibővíti indít­ ványát, hogy a közgyűlés mondja ki azt is, hog,y az Értesítő terje­ delme, mely eddig mindig jóval túlhaladta az előirt koretet, ez évben csak a köteles, vagy szükség osotón még ennél is szűkebb terje­ delemben jelenjék meg, a választmány podig igyekezzék, hog\^ ez intézkedések folytán a péuzüg^d viszonyok toljeson rendeztessenek. Elnök ezután szavazásra bocsátja a kérdést s mivel a választ­ mány indítván^yára csak 4, 'iz UDRÁNSZKY tanáréra pedig 13 szavazat esett, határozatképpen enuuciálja, hog.y a szakosztály ez évben sem a szerzőket, som a szerkesztőket nom honorálja, a füzetek terjedelmének pedig nem szabad meghaladnia azon terjedelmet, a. mel}^ még az 1905.-iki bevételekből fedozhotö. Más tárgy híján elnök az ülést bezárja. K . m. f. Hitelesítjük: ISSEKÜTZ HUGÓ dr., ÁKONTZ KÁUOLY dr.,

s.

k. s.

k.

Jegyzőkönyvek az „Erdélyi M ú z e u m - E g y l e t " o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i szakosztályának orvosi szaküléseiröl. itt

Elnök : PURJESZ ZSIGMOND tnr. J e g y z ő : KONRXDI D I N I E L dr.

IV. s z a k ü l é s I 9 0 5 m á j u s h ó 1 9 . - é n . I. ELPKR ALADXR dr. bemutat 3 leukaemia esetet, a melyeket RöNTGEN-fénynyel kezelt. I'

Hozzászól: SZABÓ tnr. és PÜEJESZ tnr. n. HEVESI IMRE dr. bemutatásai:

a) Cz. A . 5 éves fiúgyermek, kinél a lábtö gümökóros csontés izületbántalma esetében a BiER-/efe vénás vérpangás alkalmazása járt föltűnően jó ós gyors oredménynyel. A betegnél a múlt évben körfllírtabb gümökóros megbetegedés miatt a sarokcsont szuvas részének éles kanállal való eltávolítása végeztetett; a seb azonban be sem gyógyult teljesen, ellenben a kórfolyamat f. évi februárius 17.-ón történt újabb fölvételekor nagymérvű továbbterjedést mutatott. Most az ogész bokaizülettáj orsóalakúlag tetemesen meg volt duz­ zadva, két oldalt és hátúi összesen három, bő, híg genyes váíadékoszolgáltató sipolyiiyilással. Minden más kezelés mellőzésével napon­ ként nyolez óra hosszat alkalmaztatott a lábszár mérsékelt, ruganyos körűiszorítása BIER szerint. Már néhány nap múlva csökkent a váladéktormelés, öt hét alatt pedig a sipolyok teljesen záródtak, a duzzanat kisebbedett, az ízület fájdalom nélkül szabadon mozgathat tóvá vált. Április 24.-ón gyógjn'űtan hazabocsáttatott. Bemutatáskor az ízület külső alakja alig mutat a rendestől eltérést, a gyógyult beteg járása korlátozatlan és a hegeken kívül semmi sem mutatja egy oly súlyos természetű bajnak lefolyását. Bemutató megemlíti, hogy a tíz caries tuberculosa-, illetve synovitis tuberculosa-eset közül, melj^ek az utolsó 5 hónapban a sebészeti klinikán a BiER-féle módon kezeltettek, még több, köztük igen kétségbeesett esetben ís mutatkozott figyelemreméltó javulás, í g y egy 1 5 éves leánynál, kinél a külboka fölött mélyre terjedő,

JKll VZÖKÜNY VEK .

1 05

sipolyos lágyrész-, valósziiiűleg iiihüvely-tuborculosis, a bal kéztőu sipolyos carios, ugyanazon oldal könyökizületében podig a savóshártyának, a kar és alkar izomzata közti kötszövetuek olymérvű taj)lós elfajulása, sajtos ós genyes szétesése volt jelen a bőrnek több helyen való áttörésével, hogy resectio-ra sem lehetett vállalkozni: némi kaparás ós kb. két hónapi BiER-félo kezelés után a bokatáji és kéztől bántalom gyógyultnak, a könyökizületi tumor albus pedig kifejezetten javúltnak látszik. A sebészeti klinika 8 — 1 0 év előtti kísérletei nem jártak eredménnyel, talán kitartás hiánya miatt; a most folj-ókból azonban azt lehetne követkoztotni, hogy therapiánk a BiER-fólo vóiuis vérpangásban némely gümőkóros helyi bántalomra nézve csakugyan értékos segédeszközt nyert. A hatás tényezőire nézve megemlíti, hogy valószínűleg a vénás vér szénsavának, vagy még inkább a szövetek „alexin"-ékben bővel­ kedő vérsavóval való elárasztásának baktériumölő hatása érvényesül. b) Qásbkíí-dúcz kiirtásával gyógyított trigominus-neuralgia esete. F. S.-né 56 éves házinő a múlt nyár óta szenvedett igen súlyos baloldali arczidegzsábában, mely miatt már egy helyen három, mási­ kon két hónapig, utóbb pedig az itteni belgyógyászati klinikán része­ sült eredménytelen kezelésben, miért PDRJKSZ tanár műtét végett a sebészeti klinikára utasította át. A beteg korához képest rendkívül elvonult ós kifejezett tüdőgümőkórban is szenved; a köpet bacillusvizsgálata positívus leletet adott. Szinte szakadatlanul meg-megújuló fájdalmai főleg a bal 2. és 3. arczidegág területén jelentkeztek, de az 1. ágra is kisugároztak. Rossz általános állapota nnatt koczkáztatottnak látszott a FLASSER-dúcz kiirtásának elvállalása, mit azonban maga a beteg sürgetve kívánt. Bemutató a műtétet 1905 április 10.-én végezte morphium-chloroform bódításban a KOCHER által ajánlott CÜSHING-ffíle módszer szerint. Bőrből, izomból, csonthártyából ós a járomívből álló lebeny lehajtása után a koponyát vésővel trepanálta és a nyitást LüER-féle rágófogókkal tágította a crista iiifratemporalison át a foramon ovalo közeléig. A műtéti modor lényege az, hogy jó hozzáférhetés és a sebgyógyulás zavartalanságának biz­ tosítására a kivett koponyafal-részlet véglegesen eltávolíttatik és az art. maning. média lokötéso elkorűltetik, nnnt azt újabban DOLEINGER is teszi. Feszes összenövések és meglehetős csontvérzés némileg nehezítették a dúcz eltávolítását, mely darabokban szedetett ki. Seb­ gyógyulás roactio nélkül, por primam iutentionom történt, miután az agyalapig bevezetett gaze-csík másnap kihúzatott. Nouralgiás fáj­ dalmai ogy csapásra megszűntek, a beteg kedélye és étvágya javult, éigyszintén kínézéso és orőbeli állapota is. A bal arczfél tapintásra érzéketlen. Bal pupilla jóval szűkebb. Kettős látása, látható strabismusa nincs. Keratitís nom jolcntkezett; könykiválasztás az operált oldalon nem szűnt meg teljesen, de csökkenését maga a beteg ész-

106

JIÍCYZOKONYVEK.

rovette. Dr. BORBÉLY tagtárs Itórdésóro bemutató hozzátoszi, hogy a műtőt közben a vérzés csillapítására a beteget ő is f'ölűltette, mint azt DOLLINGEE teszi, adrenalint azonban már azért se használt, mert a csontból eredő vérzésnél annak érösszehúzó hatása úgy sem érvé­ nyesülhet, de meg a rendelkezésre álló oldat esetleg a sebgyógyulás chance-ait is veszól^'oztethctte volna. III.

UDRXNSZKY

LÁSZLÓ tanár bemutatja ABDERHALDEN EMIL dr.

berlini egyetemi magántanárnak és LEINBOLD BÉLA dr. kolozsvári egyetemi tanársegédnek: ..A naj^raforffómag edestinjének savhydroli/sise és mesterséges emésztése pancreasnedvvel" czímű dolgozatát. (Lásd jelen Értesítő 1.—10. lapjain.) I V . GYEEGYAY ÁRPÁD dr. előadása: „Tápszerek betokolódásától előidézett csomók a hashártyán, peritonitis tuberculosa klinikai képé­ vel" czímmel. Hozzászólás : UDRÁNSZKY tanár kérdi, hogy az omentum lemezei között nem talált-o előadó idegen testeket, mert az omentum körűi­ fogja az ilyeneket? V. s z a k ü l é s I 9 0 5 o k t ó b e r h ó 2 7 . - é n . 1.

P u R J E s z ZsEGMONu

tanár elnöki megnyitója.

Tisztelt Szakosztály! Szakosztályunk szervezeti viszonya annyiban tér el nuls hasonló czélú egyesületokótül, hogy egy anyaegyesülettel, az E. M. E.-tol áll relatióban. Ez lu)zza magával azt, hogy csak elvétve nyílik arra alkalom, hogy úgy, mint m á s egyesületben, a mi magunk, vagy jobban mondva, a szakosztály viszonyait bizonyos általános szem­ pontból magában a szakosztályban tegyük szóvá. Az elnöki és titkári jelentések, melyek ilyen ügyekre ki szoktak terjedni, a választmány kebelében, illetve más szakosztályokkal együt­ tesen tartott közgyűlésen folynak le és í g y már vegyes összetéte­ lüknél fogva sem alkalmasak minket közelebbről különlegesen érdeklő dolgok intim megbeszélésére. Engedje meg a t. s z . , hogy ettől a szokástól eltérőleg, mai első találkozásunk alkalmával, ha nem is valamely ünnepélyes m(!g uyitó alakjában, de egy pár őszinte szóval üdvözöljem önöket ó s felvessem azt a kérdést, hogy váljon szükségesek-e ezek a mi szak­ osztályi összejöveteleink, é s ha szükségesek, megfelelnek-e a czélnak, elérték-e azt a z eredményt, melyet működésétől vártunk é s h a előáll működése módosításának bizonyos szüksége, miben áll e z ? A társadalom minden rétegét áthatotta már a z a tudat, hogy egyesűit erővel könnyebb bizonyos czélok elérése, mintha arra külön-külön még oly megfeszített erővel törekszünk i s . Ennek a

JEÜYZOKONI'VFAÍ.

I

107

közfulí'ogásiiak következményű az, liogy miiidenrelé társulni látjuk a rokou érzelműcket úgy anyagi, mint erkölcsi és szellemi ered­ mények kivívása ezéljából. Az anyagi eredmények kiküzdése szak­ osztályunktól távol áll, rendünk erkölcsi érdekeinek megóvása és ápolása egy másik társulatnak képezi feladatát, mi kizárólag orvosi rendünk tudományos, szellemi erdőkéinek ápolásával törődhetünk és ki mondhatná, hogy ennek szüksége fenn iiom forogna? Sőt bízvást mondhatjuk, hogy eme feladatunknak megfelelve, habár csak köz­ vetve is. egj'úttal nagyban mozdítjuk elő az előbb említett — tőlünk tulajdoukép távolabb eső — két czólt is. Rég elmúlt az az idő, midőn egy ember, ha a gondviselés még a legjelesebb tehetségekkel ruházta is fel, birtokában lőhetett mindamaz ismorotekuok, molyok ép úgy képezték a szakember kiegészítő részét, mint a mint tartozik a harczban álló katonához a jó fegyverzet. Ismereteink oly terjedelmet értek el, hogy azoknak még részletonkint való művelése is, szinte elérhetetlen feladatot ró még a legtehetségesebbre is. Szakosztályunk hivatva vau arra, hogy amaz élénk pezsgésnek, mely az orvosi tudomány egész vonalán észlelhütő, hű tükrét képezze az által, hogy ide hordja fáradozásának gyümölcsét, egyaránt tudományunk elvont, ú. n. elméleti részének művelője, ép úgy, mint teszik ezt azok, kik e thooretícus vizsgá­ lódás által elért eredményeket gyakorlati értékükro próbálják ki és nemkülönben azok, kik nehéz és felelősségterhos küzdelmek között, künn az életben ígyekeznok a szenvedő omboriségnok hasznára lenni az által, hogy erdőkében mozgósítanak mindent, mit a theoria nj'ujtott és a gyakorlati, a betegágynál megejtett vizsgálat jónak talált. Kölcsönösen kell, hogy tanítsuk egymást és kölcsönösen kell, hogy egymástól tanuljunk. Érdekosnél-érdekesebb, fontosnál-fontosabb kérdések váltják fel egymást és ha valaki közülünk csak ogy ág művelését tűzte is ki kiválóan czéljáúl, azért az érintkezést az egószszel meg nem szakíthatja, a mint nem lehet szervezetünk bár­ mely részének a többitől elváltán, azoktól elkülönítve czélszerűen működni; a kölcsönös hatás száz, mog száz fonala bármelyikének megszakítása, okvetlenül az egészen boszúlja meg magát. Azt a magas ethikai positiót, malyet az orvosi rend mindenkor elfoglalt, csak úgy tarthatja meg, ha úgy összeségében, mint egyen­ kint a tudományos haladással folyton lépést tart és ha általa az embe­ riség mindazokban az előnyökben részesül, melyeket a folyton sza­ porodó új vívmányok tényleg nyújtanak. És váljon megfelehiok-o szaküléseink a vázolt czéliiak? Azt hiszem, hogy nom kell a szerénytelenség vádjától tartanom, ha erre a kérdésre habozás nélkül igennel felelek. Ha végig tekintünk a múlt év alatt itt kifejtett tevékenységen, úgy tartózkodás nélkül mond­ hatjuk, hogy kevés oly kérdés merült fel tudományunkban, melyhez

108

JEGYZÖKÖNYVEK.

szakülésűnk egyik vagy másik alakban hozzá nem szólt volna. Nem is lehet ez máskép; hiszen, a fővárostól eltekintve, hol a számará­ nyok nagyobbak, ahg van város, melynek orvosi rendje oly szellemi tőkét, párosítva oly anyagi segédeszközökkel, vinne nn'íködési körébe, mint szakosztályvnik. És ha olykor mégis lasabban haladunk, mint ez sokaknak kívánatosnak tetszenék, úgy ezt nem esupán tagjaink nem túlnagy számának kell betudni, hanem részben ama bölcs mér­ sékletnek is, mely indokolttá teszi, bogy a nagy orvosi közönség elé ne lépjünk olyan kérdésekkel, melyek ki nem forrtak, legalább olyan fokig, hogy a nagy közönség előtt való feltárásuk, ne tegye azt a benyomást, mintha szereplésünkkel, csupán az újság inge­ rével való kaczérkodást, vagy bármilyen más mellékczélt akar­ nánk elériú. Ha nem féltem t. sz. a szerénytelenség vádjától akkor, midőn szakosztályunk működésének előnyeire utaltam, úgy nem szabad haboznom akkor sem, midőn aixól kell szólnom, a miben munkánkat siker nem koronázta és sajnálattal kell megvallanom, hogy szerén}^ véleményem szerint, a nagy orvosi közönségben nem mindenkor tudtunk olyan érdeklődést keltein, mint ezt óhajtottuk volna, mert nem elégedhetünk meg azzal, bogy tagjaink akár mint egyszerű érdeklődők, aká,r mint előadók esupán a helybeli kartársak közül kerüljenek ki. Arra kell törekednünk, hogy az a szakosztálj', mely oly szolUnni tőkét visz a harczba, mint a mienk, vonzó erővel bírjon, érdeklődést keltsen egy egész országrész orvosaiban. Oda kell töre­ kednünk, hogy mindenki, ki — ha szabad úgy kifejeznem magam — geograliailag érdeksphaeráiikba e s i k — és tudományunk haladá­ sával, új vívmányaival, az egész müveit világot oktató kérdéseivel meg akar ismerkedni, első sorban szaküléseínken találja meg azt, a mit keres és megelégedéssel hagyja el e helyet. Lehet, hogy a balsiker szakosztályunk szervezeti viszonyaiban találja magyarázatát és számos más módosításon kivűl, melyeket contemplálunk és tanulmányozunk, első sorban (izeket oly módon változtatjuk meg, hogy összejöveteleinket nem úgy, mint (Kidig, havonta egyszer, hanem minden hét szombatján tartjuk e helyen, úgy, hogy még ha külön m(>gbivót nem is kapnának társaink — akár tagjai azok a szakosztálynak, akár csak érdeklődő vendégként óhajtanak üléseinken részt venni, mindenkor számíthatnak a szíves fogadtatására. Reméljük, hogy már ez által is módunkban lesz az eddiginél nagyobb arányokban nyújtani azt a szellemi, táplálékot, mely után mindannyian áhitozunk. Ezz(d a remén^qi^^el és azzal a kéréssel, hogy a szakosztály t. tagjai minél számosabban és mentől nagyobb odaadással ós a szép ügy iránti lelkesedéssel segítsenek minket a kitűzíitt czél elérésében, van szerencsém szakosztályunk ez évi első ülését megnyitni.

JEGYZÖKÖNYVEK.

109

2. KENYERES BALÁZS tanár előadása: ..Halálos szwsérülések néhány esetének ismertetése" czímea. ( L . Értesítő 11.—28. lapjain.) Hozzászólás. MAKARA tanár KENYERES tanár nagyérdekű elő­ adása- és beniiilatásához sebészí szempontból óhajt némely meg­ jegyzést tenni. Klinikai észlelések is megerősítették azon kórboncz­ tani és törvényszéki tapasztalatokat, melyek szerint a szívsérűlések nem í'öltétlonűl halálosak. Sokszor pedig a sérülés és a bekövetkező halál közt hosszabb idő telik el. Magának is volt alkalma khnikai tanársegéd korában észlelni ogy 20 év körüli leányt, ki revolverről mellbe lőtte magát és oz alkalommal szívsérülést szenvedett. A beteg' a sérülés után annyira javult már, hogy ogy hét múlva, az orvosi tilalom daczára, fölkelt, az ablakon kinézegetett, mire állapota hirtelen rosszabbodott. A fokozódó vérszegénység, tompulat a bal mellkas fölött ós a súlyos nehéz légzés utaltak a belső elvérzósre. A halál kb. 24 óra múlva állt be. A bonczolásnál a bal gyomrocs horzsolt lövését találták, mely később megrepedt s a szívburokba vérzés útján a szívmozgá­ sokat megakasztotta. Ez az eset is bizonyítja, a mit KENYERES is kiemelt, hogy a szívburokba vérzés nem azormal halálos, hanem a fölhalmozódó vér fokozatosan fojtja meg a szivmozgásokat. A szívsebek gyógyulási ós gyógyítási kilátásai anuál jobbak, minél ferdébb és szűkebb a seb és nűnól vastagabb a sérült helyen a szív falzata. E szerint a műtéti gyógyításnak szinte csak a gyomrocsok sérülései hozzáférhetők. Az irodalomban eddig is több szívsórfilésről tudunk, melyeket műtét útján sikerült gyógyulásra vezetni. A műtét egyszerűen bordarosoctióval, vagy a lágyrészek és bordák együttes lobenyes félre­ hajtásával kezdődik, azután a szabadon fekvő szivburkot kell mognyitiű s a szív előttünk van. A varrásnál észlelték, hogy a tűbeszúrási-a a szív og-y-egy pillanatra megáll, azután tovább lüktet. Az első varrat alkalmazása legnehezebb, ki kell lesni az alkalmas pil­ lanatot a beszúrásra és a fonal csomózására. 3. MAKAUA LAJOS tanár a) „Áthatoló yyomorlövés" esetét mu­ tatja bo. R. E. 14 éves üú okt. 9.-ón játé'kpisztolylyal véletlenül hasba lőtte magát. A baleset déltájt, '/jl^-kor történt, utána állí­ tólag véreset hányt. Vizsgálatkor, d. u. 4 órakor sem a hason ész­ lelhető tünetek, som a fiú általános állapota nem árulják el a súlyo­ sabb természetű sérülést. .\ máj- ós lópiompulat normális. A has­ falak, különöseu a sérülés köniyékóu, feszesebbek. Az érverés 70, tolt. A középvonalban, a köldök fölött 21/2 cm.-nyire ogy lencsényi, zúzott szélű, feketés, kerek lőtt seb van. • A látszódag megnyugtató tünetek daczára a beteget azonnal a műtéthez olőkószítjük. Élőbb helyi órzóstelonítés után 3 cm. hosszú seben át követjük a lőcsatornát. Miután így a sérülés áthatoló vol-

110

JEGYZŐK ÖN Y V l í K .

tárói meggyőződtünk, narcosisban (WiTZEL-í'éle aether-ohloroform bódítás) megnyitottuk a fönti seb tágításával a hasat. A mesocolon transvorsumban mórsékelt véres beívódás láüiató. Az előhúzott gyomor elülső falán egy lencsényi, a hasfali sebhez hasonló sérülés van. A gyomorsebet egy áthatoló és négy seromuscularis LEMBERT-varrattal egyesitettük. Most a mesocolon transversumon nyilast készítve, ezon át pontosan megvizsgáljuk a gyomor hátsó falát. Itt is megtaláljuk a leírt lőtt sebekhez hasonló kerek sebet, melyet szintén bevarrunk. Pontos hasfalvarrattal a hasat tel­ jesen elzártuk. A lefolyás teljesen zavartalan. Az eset az irányban tanulságos, hogy a kettős gyomorseb daczára a fiú általános állapota teljesen megnyugtató volt, mégis — tekintettel a sérülést követő véres hányásra — indokolt volt azoiuial műtét útján meggyőződést szerezni a sérülés természetéről. Miután pedig a lövés a hasba hatóiénak mutatkozott, a hasat kellett megnyitni és a lőtt sebeket bevarrni. Habár tudjuk, hogy a kis terjedelmű gyomorsebek némelyike kedvező körűlnu'íu^'ek közt beavatkozás nélkül is megg3'ógyúlhat, de viszont tudjuk, hogy az esőtek uagyobl)részo sebészi beavatkozás nélkül elpusztul. lígyszer közveteüen a sebzéshez társul a hashárt3ragyuladás, másszor az eset egy ideig kedvezően gyógyul, de azután lollé{)nek az intraabdominalis genyedós tünetei és következményei. Manap tehát teendőnk világosan elő van írva. Alkalmas körül­ mények közt, — a mi a polgári gyakorlatban többnyire előteremt­ hető — a gyomorbélhuzam sérülésének gyanúja esetén ne veszít­ sünk e g y órát sem, hanem azíumal avatkozzunk be. A gyógyulás esélye, az órák múlva kifejlődő lobosodás esetén, hirtelen fokról­ fokra rosszabbodik. Tanulságos ESOTÜNKBTMI az is, hogy lőtt vagy szúrt sebeknél biztosan meg kiúl győződnünk a sérülés egyszeres vag}' többszörös voltáról. Gyomorlövéseknél mindenkor gondosan meg kell vizsgál­ nunk a hátsó falat is, bélsérűlésoknól a szóbajöhető bélrészloteket, nehogy egy sérülés is elkerülje figyelmünket s ez által egész műkíidésünk hiábavaló legyen. 1)) líemutat e g y KOCHKR szerint módosított KADER-féle c/astrostomin-esetet, hogy e nn'ítétmód kifogástalan eredmójiyét bizonyítsa. A beteg T. J. 50 éves férfi, kinél 3 hónappal a belklinikára jövetele előtt, júniusban nehéz nyelés lépett föl. Étkezés után a híg tápanyagokat is ríivid idő nu'dva kihányta, érezte, hogy az étel a gyomor fölött megakad. Hzept. 6.-tól, a mikor a belklinikára jött, szept. 25.-ig 45 kg.-ról 41 kg.-ra soványodott, legyengült, úgy, hogy járni sem volt képes. Állandóan éhes, szomjas. A gyomorsonda a fogsortól 43 cm.-n_yíre megakad. Bárzsiugrák diagnosissal hozzánk tették át a beteget.

r pIP

JHOyZÓKÖNYVEK.

N I

Szept. 25.-én, tekintettol a beteg nagyfokú gyengeségére, helyi érzókotlenítés mellett végezte a gyomorszáj képlést és azonnal meg­ kezdték a beteget a uyihisoii át táplálni. A nu'itét napján d. u. migyíOkú gyengeség miatt eamphort és hypodermoclysist (400 kom.) kellett adni. Azontúl a lefolyás zavar­ talan, fokozatosan több és több folyékony tápszert fogyaszt (tej, tojás, ezukor, só, hygiama, húslé). A vizelet-mennyiség 200-ról 600-ra emelkedik. A testsúly okt. 12.-ig változatlan. Azóta a táplálkozás és erőállapot szemmel láthatólag javul. A testsúly 2 kg.-mai gyarapodott, a vizelet 1100 kom.-re emelkedett, jól jár s állapotával meg vau elégedve. A bárzsingrákkal szendion sebészi tudásunk ma teljességg'el elégtelen arra, hogy radikális eredmények megkisértésére vállal­ kozzunk. Ellenben igenis módunkban van a betegség lefolyását gyorsító és a betegre legkínzóbb éhezést megszüntetni. A gyomorszájképlés technikája oda fejlődött, hogy a műtétet csekély veszélyünek mondhatjuk ;és az újabb módszerek megszün­ tették nagy részben a gastrostomiával azelőtt járt kellemetlensége­ ket. Ezek közé tartozott a rosszul záró nyílásoknál tapasztalt gyonuirnedv és tápanyag kifolyása a következményes börlobosodásokkai. Ezen újabb módszerek közt részemről egészen megbízhatónak tapasztaltam a KADER-l'éle sipolyképzés módszerét HACKER és KOCHER

módosításával. .\ KADEE-féle módszer lényege a WírzEL-féle ferde sipolyl^^al szemben a z egyenes csatorna képezés, miáltal kisebb gyomorrószlettel beérhetjük az előhúzásnál. A LLACKER-félo módosítás a rectus abdominis elzáró fölhasználására vonatkozik. KOCHKR pedig a két oldali redőbe varrás helyett, dohányzacskós varrattal szorítja a nyílásba az alkalmazott gumnncsövet, miáltal az elzárás pontosabb és megbízhatóbb. Három esetben volt alkalma e módszert kipróbálni, mind­ annyinál azonnal a műtét után megkezdte a gyomorba fecskeiulozést, drainaget egyiknél sem alkalmazott a hassebbe. Mindhárom eset comphcatio nélkül gyógyult, a sipoly mindegyiknél jól zárt. A gastrostomia nemcsak azáltal hosszabbítja mog a beteg életét, hogy az óhenhalástól megmouti, do magára a carcinoraás fekélyre is jó hatással xan. Megszűnik a folytonos nyolósi kisérlotokkel járó insultus, megszűnik a szűkület fölötti tágulatban jjaiigó ételek bomlá­ sából származó kártékony inger, úgy, hogy a carcinoma tovább­ fejlődése lassabban törteink. Idején foganatosított műtétei mellett a beteg még hónapokig munkaképes is lehet. cj Bemutat ogy baloldali lapoczkadnf/anat esetet. A beteg 22 éves, erőteljes, bányamunkával foglalkozó asszony, Z. l.-iié. Daganata ogy év óta fejlődik. A porczkemény daganat a bal lapoczka külső szóléből a hónalj-árokba, hátra a tövis alatti árokba terjed. — A

112

JEGYZŐKÖNYVEK.

gyermekfejuyi daganat ezen oUiolyezkedése folytán a kar kissé abdukált. A kar mozgásai a váll Ízületben korlátoltak. A vállizomzat megfogyott. A daganat emlékeztet a bemutató által 1894-ben az orvos­ egyesületben Budapesten bemutatott 7 kg. súlyú osteoehondroma soapulae esetre, melyet fényképben ezúttal is bemutat. Azon esetet, melynél a scapula resectiójával történt a daganat eltávolítása,, két év múlva inoperabilis recidivával látta, a mi csak bizonjdtja más kbinkusok tapasztalatait a lapoczka daganatok rossz indulatossága felől. Mindenkor tehát csakis a radikális műtéteknek, az egész lapoczka, esetleg a lapoczka és a végtag együttes eltávolításának van kilátása végleges sikerre. 4. (IÍMXN BÉLA dr. „PharyngomyJeosis'' esetet mutat be. A nyelvtonsilla ós torokmandulák lacunáiban számos, sárgás-fehéres dugasz, melyek górcső alatt főleg leptothrix fonalakból és detritusból állanak. A betegnek semmi subjektiv panasza nincsen, baját 5 hét előtt fedezte fel véletlenül; erős dohányos. Bemutató felem­ líti, hogy míg a baj sokáig tisztán mykosisnak tartatott, addig újab­ ban többen, különösen SIEBENMANN

és

legújabban

ÓNODI

ÓS ENTZ

a gomba jelenlétét csak esetlegesnek, a bajjal aetiologiai összefüg­ gésben nem állónak tekintik, hanem a betegség léiij'egét az epitliel megvastagodásában és elszarusodásában látják, miért is inkább a koratosis v. hyperkeratosis fauoium elnevezést ajánlják. Bemutató a baj ártalmatlan voltára való tekintettel, minden drasticus therapiának ellene van. 5. CsiKY MIHÍLY dr. „Spirochaetapallida leleteJcluesnél" czimen értekezik és górcsői készítménj'cket mutat be. Ahg fél éve, hogy Berlinben SCHANDINN és HOFFMANN, a zooló­ gus a dermatologussal karöltve a sj^philis ( S ) kórokozójának kuta­ tásához fogtak. Rövid pár heti vizsgálat után primár és secuiidár 2-es productiimokban és pedig sclerosis ós papulák kaparékábaii s a belőlük kinyomott szövotnedvbeii, valamint S - e s lágyék miri­ gyekből aspirált nyirokban állandóan ogy íinom, halványan fes­ tődő spirochaetát találtak, melyet ők spirochaeta pallidáiiak nevez­ tek el. Felfedezésükről a berhni orvos-egyesületben, számoltak be, a hol tartózkodó álláspontot foglalva el, csak annyit jelentettek ki, hogy ők ezen protozooiit minden általuk vizsgált 2 esetben meg­ találták, míg hasonló módon vizsgált egyéb kóros váladékokban, például carcinomák, sarcomák nedvében, balanitis, ulcus mollék geiiyjébon kimutatni nem sikerült. Leírásuk szerint a spirochaeta paliida igon íiiiom, noliezeu festődő, csak erősebb nagyítással lát­ ható 4—14 [j, hosszú képlet, mely meredek lefutású csavarulataival, a mely csavarulatok száma 6—-14 között váltakozik, leginkább a dugóhúzó alakjához hasonlít. Két vége finoman kihegyezett s függő

JEGYZŐKÖNYVEK.

113

eseppbon vizsgálva furó, hajlongó mozgásokat végez. Egyéb spirillumoktt')! és spirochaeta fajoktól, valamint az ug^^ancsak általuk leírt spirocliaeta refríngenstől, a melylyel legtöbbször együtt találták, vékonyabb, finomabb volta, meredek hullámvonalai s halvány fostődése által különíthető el. SOHAUDINN és HOFFMANN leleteit azóta kidönösen német és franczia részről számos búvár erősítette meg. METSCHNIKOFP és Roux megtalálták S-el oltott majmoknál a lueses nyilvánúlások nedvében G eset közííl 4 esetben, s ennek alapján határozottan áhítják kórokozó voltát. Sőt METSCHNIKOFF a S semmit sem jelentő neve helyett a „spiríllose chronique" nevet ajánlja, mely a spirochaeta paliida által idéztetik elő. Más kutatók újszülött S es csecsemők vérében, nyirokmirígyeiben, ismét mások a lépbeu, májban, mellékvesében találták meg a spírochaetákat. A vérben eddig még csak SOHAUDÍNN, RECKZEH és RAUBITSCHEK mutatták ki.

Ily módon rövid idő alatt a spirochaetákuak egész irodalma keletkezett, melyben a szerzők egy része lelkesedéssel foglal állást a spirochaeta paliida kórokozó volta mellett. ScHANDiNN ós HOFFMANN leleteit három szerzőn kívül eddig mindenki megerősítette. E három közül legerősebb ellenfél THESING zoológus, a ki már többszörösen nyilatkozott o kérdésben. Ő első­ sorban nem protozoonnak, hanem egyszerű baktériumoknak tartja a spírochaetákat, a palhdát pedig közönséges saprophytonnak, a mely például egészséges ember smegmájában is könnyűszerrel kimu­ tatható. KIOLEMBNOGLU és CUBE balauítis, kankós, barthohnítis scrophulodermás tályog genyjében, eves rák, papíUomák nedvében állítólag a paliidához mindenben hasonló spírochaetákat találtak. Mintegy ezen ellenvetésekre felelnek i'ijabban SOBERNHEIM és TOMASCEWSZKI, akik nagy anyagon végzett vizsgálataikkal SOHAUDINN és HOFFMANN tapasztalatait erősítik meg. 50 prímiir és secuudár S esetet vizsgál­ tak át és ezek mindenikében megtalálták a spirochaeta palfidát. Mig 28 egyéb megbetegedés közül, melyek között ulcus niolle, papilloma, balauitis, carcinoma, fibroma, sarcoma, tonsdhtis, bubó, psoriasis szerepeltek, daczára az ép oly szorgos koresésnek, egy esetben sem sikerűit kimutatniok. Nem találták meg 8 tertiár S esetben sem. Késői S-nél külön­ ben eddig még egy kutató sem tudta kimutatni a spírochaetákat és ennek magyarázatát abban látják, hogy a legtöbb szerző szerint nem, vagy csak^ alig fertőző késői S a fertőzés ágenseit nem igen tartalmazhatja. ()k ís találtak sok esetben a pallídához hasonló spiro­ chaeta fajokat, azonban a spirochaeta palhda alakját, festődésót, mozgásait annyira jellegzetesnek tartják, hogy ezeknek alapján min­ den egyéb spírochaetától biztosan megtudják különböztetni. É r t e s í t ő (orvosi szak) 1905.

g

114

JfiÖYZÖKÖNYVEK.

Ismételten nyilatkozik a kérdésről a Deutsche m e d . Wochenschrift utolsó (42) számában SCHADDINN maga is, s újabb tapaszta­ latait közölve, reámutat a paliida és a hozzá hasonló spirocluieták közötti különbségekre. A spirochaeta paUidát finomsága — alig fél olyan vastag, mint a t ö b b i spirochaeta — hossza s különösen mere­ dek, sürü, egyenlő hullámvonalai, a melyeknek száma 10—2G jóval több, mint azt más spirochaetáknál látható, a GiEMSA-festés által adott jellemző halvány-pirosas színe, kinyújtott és kihegyesedő, csillókkal ellátott végei minden egyéb eddig ismei't spirochaetától megkülönböztetik. Legjellemzőbb különbségnek azonban azt tartja, hogy függő cseppben vizsgálva a többi spirochaeta fajok, ha nem mozognak, mindig kinyúlva, többé-kevésbbé hajlott vonal alakjában találhatók, míg a spirochaeta paliida csavaralakját nyugalmi állapo­ tában is mindig megtartja. Kpen a feltűnő különbségek alapján a paliidát n e m i s t a r t j a valódi, szigorúan vett spirochaetának, hanem 'csak a spirochaeták családfája egyik szélső tagjának s elnevezésére is új nevet, a VOLLEMINN által ajánlott „spironema" nevet ajánlja. Ilyen körülmények között természetesnek látszik, hogy mi is siettünk azok sorába lépni, a kik a nagyfontosságú kérdésben ScHAUDiKN é s IIoFFMANN leloteíuek helyességéről ellenőrző vizsgála­ tok által meggyőződni törekedtek. És ha a tudatában is vagyunk annak, hogy vizsgálataink már csak az esetek ós ellenőrző vizsgá­ latok kis száma miatt is egyelőre csak a kezdeti stádiumban van­ nak, még sem tartjuk feleslegesnek azokkal már most a nyilvános­ ság elé lépni, amiál is inkább, mert eddigi eredményeink a SCHAUDiNN é s IloFFMANN adatainak helyességót látszanak bizonyítani. A vizsgálatokat a bőrgyógyászati klinikán e hó elején kezdettük meg. Eddig 7 biztos 2 esetet vizsgáltunk át és mindeinkbou sike­ rült kimutatnunk a spirochaeta paliidát, az esetek közül egy scler o s i s , 3 hámfosztott gonitalis papula é s 3 korai papulás oxanthema volt, e z utóbbi esetben a karról és nyakról vett száraz, azaz hám­ mal fedett papulák. Ezek mellett még két esetet vizsgáltunk, egy phimosis véres genyjét és egy ulcus mollct, a m e l y e k b e n n e m találtuk meg a sp. paliidát. A phimosist kivéve, mindenik esetben az elváltozások egy darabját cxcindáltuk s abból kisajtolt nedvet minél vékonyabb réteg­ ben fedőlemezen kentük el. Festésre többféle eljárást ajánlanak, majdnem minden szerző másikat. Mindenik arra törekszik, hogy a minél erő.scbb festéssel könnyen szemlélhetővó tegye a különben rosszul festődő spirochaeta paliidát. SCHAUIMNN és HOFFMANN a GIBMSA-

félo oldatot használják, mások a carbol fuchsin, gentianaviola, carbolgentianaviola oldatait, a legkülönbözőbl) variatióban ós tartammal. Mi az ajánlott eljárások jó részét végig próbáltuk s eddig legegy­ szerűbb és legdistinctebbnek a GIEMSA-I'ÓIO azurensin festést találtuk.

jfeGYZÖKÖNYVEk.

115

A levegőn megszárított készítményt kb. '/é óráig abs. alkohol­ ban fixáljuk s azután 1—2 órára hígított GIEMSA oldatba tesszük, a molyet mindig frissen készítve úgy állítnidi elő, hogy dostillált vízhez annyi esepp (bii'ini.iiu-féle OIE.MSA oldatot adunk, a hány c m ' festéket akarunk készítőin. A festés tartama alatt az oldatot 2 — 3 ízben megújítom. Dostillált vízzel való leöblítés és leszárítás után a készítmény vizsgálható. Ezen festéssel a sp. paliida a píros vértestekhez hasonló jellemző halvány rózsaszínű árnyalattal festődik. Már 7—8d0-szoros nagyítással meglátható s élénken megkülönböztethető a bacteriumok s egyéb képletek sötétebb, ibolya-vörös, vagy kék színétől. A spírochaetákat készítményeink egy részében elég nagy számmal találtuk, másokban még ha ugyanazon vizsgálati anyagból készültek is, gj'akrau csak órákig tartó keresés után sikerűi egyet-kettőt fölfedezni. Lehet, hogj^ ez, a mint mások is hiszik, a spirochaetákuak a kói-os szövetekben való egyenlőtlen elosztódásától függ. Natív készítmé­ nyeink vizsgálata még eddig kellő eredményre nem vezetett. F ü g g ő cseppben ugyanis még csak e g y esetben sikerült megtalálnunk a sp. p a l i i d á t . SoBERNHEiM-ék állítása szerint ily módon könnyebb volna megtalálni őket, hogy nekünk eddig nehezebben sikerűit, azt talán még a kellő gyakorlat hiánj'ának tudhatjuk be. Vizsgálatainkról csak előzetesen akartunk ennyiben beszámolni a t. szakűlésnek. Azokból conclusiókat még nem vonhatunk, folytatásukat a z o n b a n mindenesetre érdemesnek tartjuk. A spirochaeta pallída, vagy új nevével élve a „spironema" úgy l á t s z i k , több reményre jogosít, mint az utolsó negyedszázad a l a t t ismertetett kb. 25-fél'e S bacterium, k e z d v e a LÜSTGARTEN S bacillusátc'il a cytorryctes hűs SiEOBL-ig. VI. s z a k ü l é s 1 9 0 5 n o v e m b e r 4 . - é n , 1. KANITZ HENRIK dr.

a) Femphygus

bemutatásai:

foliaceus,

b) Dermatitis herpetiformis (Dühring) esete. 2. FABINYI RUDOLF dr. hemiplegia saturnina esetet mutat be. A 19 éves kályluíssegód 10 héttel ezelőtt az utczán hírtelen összeesett és a leírás szerint typusos apoplexiás rohamot kapott. Azóta jobb végtagjai hüdőttek. Az első napokban beszédzavar is volt nála. Azelőtt állítólag beteg sohasem volt. Mesterségénél fogva évek óta sokat dolgozott ólomtartalmú agyagmázzal. Nem iszákos, syphdise nem volt, apja, anyja, G testvére egészségesek. Jelen állapot: Jól fejlett arányos testalkatú fiatal ember, pupOlái jól reagálnak, szemmozgásai normálisak. Jobboldalon facíalis paresis, mely bár csekélyebb mérvben ráterjed a homlokágra is, jobb vég-

11©

JEGYZÖKÖNYVEK.

tagok hiidöttek, némileg contrahálva, izomzat fokozott tónusban, kézújjak veláris flexióban. Karját active csak a vállizomzat segítségbevételóvel képes alig 4r)'*-ra fölemelni. Járás hüdéses, a jobb lábát maga után húzza. Passiv mozga­ tásnál fokozott ellenállás. Úgy a felületes, mint a mély reflexek fokozottak, nemcsak a hüdött jobb oldalon, hanem az ép balon is, utóbbin azonban csekélyebb mérvű. A hüdött végtagok izomzatában olykor-olykor tibrillaris rángások is lépnek föl. Az érzékenység intact, úgyszintén izom-, Ízület- és helyórzés is. A vibratio-érzés sem mutat csökkenést, a jobb ezombizomzat fölött még kissé éle­ sebbnek mutatkozik, mint a balon. A hüdött izomzat kifejezett elfajulási reactiót mutat, az ell'ajulási reaetio distal-felé mind erősbödik. RoMBEKG-tünet jelen van. Beszédzavar már nem constatálható. Fájdalmai sehol sincsenek. A beteg lelki állapota, kivéve deprimált hangulatát, egészen normálisnak mondható. Legvalószínűbbnek látszik annak a fölvétele, hogy ólommér­ gezés folytán arteriitis jött létre az agyedényekben, a mi aztán cum rhexi apoplexiára vezetett. Hogy csakugyan az ólom szerepel mint kórok, a mellett a foghúson jelenlevő ólom szegély és a látótér vizs­ gálata szólanak. A látótér ugyanis temporalis oldalon erős szűküle­ tet mutat. Ebben az esetben az ólommérgezésnek nem rendes kórképével (perifériás neuritis) találkozunk, hanem egy ritkábban előforduló esettel, melyet az encc/phalopathia saturnina gyűjtő neve alá szok­ tak sorolni. Thcrapia: Az ólommal való foglalkozástól elvonandó, belsőleg jódkali, külsőleg a végtagok galvanisálása. P] therapiára 3 hót alatt is szépen javult. Hozzászól: ELFEB A L A D Í R

dr.

3. DEMETER GYÖRGY dr. bemutatása. Az öngyilkossági mérge­ zések között leggyakrabban a sav- és lúggal való mérgezések főként a kénsav és a kálium-, nátrium lúg-mérgezések fordulnak elő. Az öngyilkossági mérgezések nagy számát egyrészt a szereknek álta­ lános alkalmazása és más felől az magyarázza, hogy ezeknek intensiven mérgező hatása általánosan ismeretes. Csodálatos, hogy a sósav bár az iparban kiterjedten alkalmaztatik, az öngyilkossági statisztikában alig szerepel. BÖHM 1876-íg az egész orvosi irodalomban csak 16 esetet tudott felkutatni. LUWIN, a ki a gyűjtést folytatta, 1885-ig a BÖHM eseteihez esak 12 esetet tudott hozzáiktatní. Francziaországban 12 óv alatt előfordult 617 mérgezés között esak egy sósav-mérgezés akadt, Londonban 16 óv alatt csak 3 és Beriinben 114 sav-mérgezés között csak 8 sósav­ mérgezés fordult elő. Arra, hogy nálunk milyenek e tekintetben a viszonyok, az idő

JEGYZÖKÖNYVEK.

4iÍfI

rövidsége folytán pontos adatokat összegyűjteni nem tudtam, azonban a törvényszéki orvostani intézetben a bonczjegyzőkönyvek tanúsága szerint bonczolásra még eddig ily mérgezett nom került. A sósav-mérgezések ritkaságában kell annak okát keresni, hogy a bonczleletro nézve oly eltérőek az észleletek, és kórboncztani képe e mérgezésnek még ma sem egészen tisztázott, pedig o mérgezés biztos jeleinek a megálla])ítása már azért is szükséges volna, mivel a gj^omor szabad sósavának a jelenléte igen megnehezíti a vegyi vizsgálat útján való bizonyítást. lízon körülmény indított engem arra, hogy a t. szakülésnok egy kétségtelen sósav-mérgezést röviden bemutassak. A sósav-mérgezés úgy az élőn észlelhető klinikai tünetek, valamint a holt-testben található boncztani elváltozások tekintetében a kénsav-mérgezéshez lényegileg hasonló, sőt nem is vagyunk képe­ sek azok alapján a kettőt egymástól megkülönböztetni. LESSIÍE olkülönítő diagnostikai jele, t. i., hogy a sósav még erős tömörség mellett sem edzi a bőrt, az újabb észleletek szerint nom minden esetben áll. Esetünknél könnyű a kórisme megállapítása, mivel a bovett savból kb. 500 gr. kezeinkhoz jutott, egy sárga színű, szúrós szagú, füstölgő folyadék, a mely a vegyi vizsgálatnál sósavnak bizonyult; nyomokban kénsav és vas is van benne. Savtartalma SÍ-?"/,,. p]setünk ogy 58 éves férfira vonatkozik, a ki f. év október 31.-én este 5—6 óra között, vacsora közben itta meg a mérget. A sav lenj^elése után pár pillanatra, nagyfokú gyomorfájdalmakról panaszkodva, földre esett; a kihívott mentők ily helyzetben találták. A belgyógyászati klinikára szállították be, a hol este 9 órakor, tehát a méreg bevétele után kb. 3 óra múlva, meghalt. A rendőri bonczolást nov. hó 4.-én délelőtt végeztük. Ennél főként a nyelőcsőn és a gyomron találtunk szombetüiuí elváltozásokat. A gége-bemenet, a gége-fedő vizenyősen duzzadt. A bárzsing felsőrészén a nyákhártya fellazult, czafatokban lovonható, a hör­ gőkkel való kereszteződésétől kezdve palaszűrke színű a nyákhártya, hosszanti redőkbe szedett felülete érdes, cserzett. A gyomor fala megvastagodott, a nyákhártya részbon palaszűrke, részbon egészen fekete színű. Folüloto egyenetlen, dudoros, helyenként főként a gyomorcsuk tájon tömött, redőkbe szedett, cserzett. A visszerek teltek, sötét besűrűsödött vért tartalmaznak. A nyombél kezdetén közép­ fokú belöveltség. A többi szervek, kivéve a veséket, melyeken kisfokú zavaros duzzadás volt, eltérést nem mutattak. Hozzászól UDRÁNSZKY tanár. A sósav ós kénsav pörkje között lehot különbséget tenni, mert a tömör sósav pörkje fehéres-szürke, ellenben a kénsavó barnás-fekete,

tlS

JEGYZÖKÖNYVEK.

4 . VEKESS ELEMÉR magántanár: ,,A laterális és medialis egye­ nes szemizmok érzékenységéről" tart előadást (I. jelen Értesítő 3 8 — 4 1 .

lapjain). 5 . LUKÁCS IIUGŐ dr. előadása: a) „A test hömérsékének válto­ zásai dementia praecox eseteiben''. Az elmebetegek testhőmérsékére vonatkozó irodalomból sok vitás kérdés mellett két tény tekinthető megállapítottnak. Az eg'yik, hogy az elmebet(!gek hőmérséke nagyobb ingadozást mutat külső ingerekre, mint a normahs emberé. A másik, hogy a hőmórsók ingadozása beáll gyakran minden észlelhető külső inger nélkül is. Ezon körülmények vizsgálata dementia praecoxnál a következő eredményt mutatta: A test hőmérséke állandóan eltért a normálistól. Az esetek nagy többségében hypothermia állott fenn, melj're jellemző, hogy a napi ingadozás 3 tized fokot meg nem halad, gyakran 0. A betegek subjectíve nem vesznek e hőmérsékváltozásról tudomást, a pulsus és légzés száma nem változott. Hyperthermiát csak 2 esetben észlelt 3 0 eset közül. Az egyik, kinél a hőemelkedós 2 hónapig tartott, oz alatt testsúlyban is növe­ kedett. A hőmérsékváltozás befolyása a psychicus viselkedésre két­ séges. Oka lehet a cortícalis centrum izgalma, másrészt autointoxicátiós folyamatokban is kereshető. b) A dementia kórboncztanához, két eset központi idegrend­ szerét dolgozta fel. Klinikailag tj^pusos képét mutatta a jelzett betegségnek, a cortexben elszórtan miliaris gliosis,. perívascularis gliosis, a véredények sejtes beszűrődése, apró capillaris vérzések. A pia heh'enként beszűrődött, idegsejtek, velősrostok épek. A máso­ dik eset acut, complicálva graviditással. Mikroscopiai vizsgálat ered­ ménye negatív.

VII. s z a k ü l ó s 1 9 0 5 n o v e m b e r 11.-ón. 1. GRÓSZ PÁL dr. bemutatása: Bartholini-mirigyböl kiindult carcinoma esete. 2 hónap óta fönnálló daganat, mely a jobboldali nagy ajak alsó harmadát foglalja el és mélyen benyúlik a hüvelybe. A daganat kihámozása végbél-resectióval. Szövettani vizsgálat egy igen sejtdús atypicus polymorph-sejtü carcinomát mutat. A rákfészkek perifériáján levő sejtek cilindrikusak, közepe felé inkább laphám-typust nuitatnafe. Ugyanilyen typusúak a rákfészkek a sphíncterben és a végbél falában a musculárisig terjedőleg. Vulva-hámja mindenütt ép. Kiindulási hely valószínűleg a kivezető cső átmeneti hámja. Inguínalis mirigyek nem mutattak eltérést. 6 hét múlva az ellenkező oldalon a varrat végén galambtojásnjd recídíva. 2 . KOLOSVÁRI SÁNDOR dr. Véybél-carcinomában szenvedő beteget mutat be, a mely esetnek érdekességet az a körülmény kölcsönöz, hogy aránylag iiatal egyénnél fordul elő,

JEGYZÖKÖNYVEK.

119

3. KANITZ HENRIK dr. IlösTGES-suriarakkal kezelt hörrákeseteket mutat be. Az egyik eset egy 76 éves nőre vonatkozik, kinek baja 3 év óta áll í'önii. Fölvételkor az orr balszárnyán volt egy forin­ tosnál nagyobb, ogyonetlon, lepedékes alapú, meredek, iiiíiltrált szélű fekély, mely az ulcus rodeiis kórisméjét illetőleg kétséget n e m ébresztett. A diagiiosist különben a szövettani vizsgálat is m e g e r ő ­ sítette. A beteg 2'/2 hónap alatt 4 kezelésben részesült, minden kezelés közóplágy cső, 2'/^ Ampere áramerősség, 110 Volt, 15 cm. csőtávol mellett 25 perczig tartott. Jelenleg a fekély helyét egy rózsaszínű linóm heg jelzi, mely csak az által különbözik az é p bőrtől, hogy kissé annak niveauja alá süppedt. A másik esetben egy 64 éves férfinál ogy nagy kiterjedésű, kifokélycsodett ulcus rodons állott f ö n n , mely az orr porczos részét részben elpusztította és az orrnak felső részét, a felső ajkat, valamint az arcznak szom­ szédos részeit foglalta el, egészben vévo utánozva a z t a pillangó­ alakot, molybon a lupus orythematodes szokott igen gyakran föl­ lépni. Kezelés fönti módon történt. Eleinte a javulás rohamos volt, a kifokélyesedett terület alapja feltisztúlt, a meredek szélek gyorsan lelapultak, a rákos infiltratio mindenütt fokozatosan csökkent ós a szólok folől megindult a hámosodás, úgy, hogy joloiilog az eredetileg kb. gyermektenyérnyi r á k o s fekély egy tallérnyi, teljesen s i m a s z é l ű , tiszta alapú, felületes anyaghiányn^'á redukálódott, melynek som az alapján, sem szóloibeu rákos szövet többé nem mutatható ki. A fekély tehát jelen állapotában egy tiszta, de iioliezeii granuláló sebfelületet képvisel. A hámosodás lassú olőhaladását bemutató abból magyarázza, hogy a RöNTGEN-fóiiy, miközben a rákos szövetet elpusz­ títja és a fekély behámosodását oredméiiyezi, magában az újonnan képződő bőrbüu, nevezetesen annak vórodóiiyeiii okoz valószínűleg oly elváltozásokat, molyok a bőrnek táplálkozási viszonyait kedve­ zőtlenül befolyásolják. Ez a lehetőség különösen ott forog fönn, a hol m i n t f ö n t i e s e t b e n i s , a folyamat n a g y kiterjedése ós súlyos­ sága intensiv és gyakori kezelést igényel. A betegnél még fíiuuálló anyaghiány teljes í'öltisztulása után valószínűleg plastika úlján fog pótoltatni. Az eredmény az oredoti állapothoz képest így is szem­ beötlő ós a UöNTGEN-siigarak kiváló therapiai értékét bizonyítja. iVzonkívfll bemutat néhány, a klinikáról már régebben távozott, bőrrákban szenvedő és RÖNTGEN-fénynyol kezelt betogről készített fónyképot. Az egyik esetben egy diónjű exulcerált folüiotű epithelionia a felső ajak bőrében, a, másik esetben egy koronányi ulcus rodens az orrháton, a harmadikban podig egy kb. gyormokökölnyi kifekélyosedett rákdaganat, mel3^ a jobb s z e m külső zuga k ö r ü l i területet foglalta el és a s z e m kötőhártyájára való ráterjedés folytán műtéti beavatkozásra nem volt alkalmas, képezte a radiotliorapia tárgyát. Mindhárom eset teljesen és szép kosmetikai eredménynyel

gyógyult.

] 20

JEGYZÖKÖNYVEK.

4. VERESS FEEENCZ dr. a bőrkórtani kbnikáról három boteget mutat be. a) Eccema chronicum palmare. 38 éves kocsis nundkét teuj'erén 5 év óta bőrelváltozások vaunak, melj^ek rendes munkája végzésében zavarják. Mindkét tenyerén s az ujjak hajlító oldalán szeszélyes alakú és elrendezésíí szarúfelrakódások láthatók, melyeken beh'íl ittott normális, másutt vékony, rózsaszíuíí bőrt látunk. Ilegesedésuek nyoma sincs, a kezek háti felületére nem terjed át. Bemutató az eccema chronicum (tylotícum) diagnosisát a psoriasis, keratodermia arsenicalis, keratoma palmare hereditarium és syphílis palmaris cornea kizárása után állítja fel, mely utóbbitól főként kétoldali föl­ lépése, hegek és iníiltrált serpiginosus szól teljes hiánya külön­ bözteti meg.

b) A bőr feltűnő idiosynkrasiája

higanynyal szemben. 24 éves

férjes iparosnő ezelőtt egy héttel egészen jelentéktelen, kezdődő orreecemával jött a klinikára, a hol kiderült, hogy az a meglevő pediculosis capitis-sel függ össze, fjanolinkrémot kapott. Azonban nem várva be a gyógyulást, egy gyógyszertárból téglaírt, vagyis ungu. ophthalmicumot vett, a mely névvel az 1%-os Hydrarg. o.xyd. flav.-ot illetik. E gyönge higanykenöcs néhányszori alkalmazása más napra erős bőrgyuladást okozott, mely a negyedik napra heveny, nedvező eccemává fejlődött ki. Az orr, száj, áll, nyak, mindkét arczfél alsó részének bőre erősen duzzadt, sötétpíros, nedvező s egyes helyeken vastag savós-genyes váladékkal födött. Bemutató a higany-kenőcsre beállott nagyfokú reactió okát egyfelől ídiosynkrasiában találja, másfelöl úgy magyarázza, hogy a pediculosis capitis az arczbört minden káros behatás iránt érzékenyebbé teszi s reactió-képességét fokozza. c) Syphilis tertiaria nodosa faciei. 30 éves oláh napszámosnő azzal a panaszszal kereste föl a klinikát, hogy arczán s legutóbb orrán 5 év óta kiütések keletkeznek, melyek időnként elmúlnak, de arcza más helyén újból kiütnek. Jelenleg orrán három hónapja álla­ nak fönn. Lneticus infectiót tagad. A beteg orra egészben vörös ós megvastagodott s rajta számos kendermagujd, borsómd, kiemelkedő, lágyan rugalmas tapintatú, sonkaszínü sima tetejű göb ül, melyek az orr körüli bőrrészekre, két pofatájra s homlokra is kiterjednek. Egyik-másik göb teteje sárgás, másokat beszáradj genyes váladék föd, do legnagyobbrészük sima tetejű, ép félgömb alakjában mutat­ kozik. Hasoidó elváltozások láthatók a jobb fülkagylón. Az arcz bőrének többi részét finom, felületes apró foltocskákban jelentkező hegek borítják. A jobb alkar feszítő oldalán két, kevéssé pigmentált krajczárnyi sugaras heg látszik. Az a körülmény, hogy az egyes kivirágzások csoportokban rendezettek; tovaterjedő jellegűek, évek óta reeídíválnak, ki nem

Íí2il

JEGYZÖKÖNYVEK.

fekélyesednek, liíuieiii önmaguktól fölszivódnak s eltűnésük után esak felületes heget hagynak hátra, továbbá, hogy a hegeken újabb paptdák nem keletkeznek, a késői syphilis papulosus alakjai közé sorolja a bánfáimat. Hozzászól MARBCHALKÓ tanár.

A

5. ABDERHALDEN EMFL (Berlin) és RETNBOLD BI5LA (Kolozsvár): c/ycqMtmag edostmjéndeinészlése hnsni/állcd czínu'í dolgozatot elő­

adja REINBOLD BÉLA dr. (Lásd jolen Értesítő 4 2 . - 0 7 . 6.

JAKABHXZY mérgezésről"

ZSIGMOND

dr.

értekeznek Értesítő 58.—64. lapjain.) Hozzászól: ORIENT dr. oleander

és

DEMETER

lapjain.)

txYÖBOY

egy eset kapcsán.

dr.:

„Az

(I^ásd jelen

VIII. s z a k ü l é s 1 9 0 5 n o v e m b e r 1 8 . - á n . 1. MAKARA LAJOS tnr. ..A liöntgenographia eltávolítása szolgálatában" czímon ismerteti a

1

az

idegen

testek

módszereket, melyet az eltávolítandó idegen test pontos helyzetének meghatározására kieszeltek. Bemutatja e g y fiatal leány lábáról készített RÖNTGENképeket, melyek útmutatása mellett a már 16 hónap óta a lábban levő, 7 mm. hosszú finom tűhegyet eltávolítani sikerült, míg előbb már 2 ízben eredménytelenül operálták. A komplikált módszerek helyett a fölvételek alapján megállapított helyen looalis anaesthesia mellett bemetszett, a seb fenekére fonal-vékony sodrony-keresztet helyezve, új RöNTOEN-fölvételt készített, mire a kép útmutatása mel­ lett könnyedén kis seben át befejezhette a tű eltávolítását. Hozzászól: KENYERES BALAZS tnr. Kifejti, hogy idegen testek felkutatása ós azok helyének pontos megállapítása a törvényszéki orvosi gyakorlatban is nagyjelentőségű. Kérdés lehet az, hogy váj­ jon van-e egyáltalában idegen test, a mi a sértő eszköz meghatá­ rozása ezéljából fontos, ha van, hogy az mennyiben okoz sértettnél bajt; lövéseknél a golyó helyének meghatározására azért is lehet szükség, hogy ebből a lövés irányára vonjunk következtetést. A tör­ vényszéki orvostani intézetbon a RöNTGEN-készülék elég sokszor volt idegen testek fölkeresése ezéljából használatba vévo. Az esetek túl­ nyomó nagy többségében golyót kellett keresni, előfordultak azon­ ban más esetek is. í g y e g y esetben a koponyába egy késnek a liengéje volt beékelődve. K . Gy. 36 éves kereskedő elkeseredésébon öngyilkosságot akart elkövetni. Kiment a mezőre és ott zsebkésének nagy pengéjét koponyájába akarta szúrni. Minthogy kézzel ez nem sikerült, a kés hegyét feje tetejére illesztve, egy kővel próbálta beverni; az első kő szétporlott, ekkor ogy másikkal ütött a kés nyelére, mire ez a pengéjéről letört; megharagudva egy harmadik nagyobb követ vett elő és ezzel teljes erejével rásújtott a hegyével

122

JEGYZÖKÖNYVEK.

már a csontba beékelődött pengére, mire az koponyájában eltűnt. Ekkor vasútra ült; bejött a városba saját lábán, elment a mentő­ állomásra ; onnan a törvényszéki orvostani intézetbe, a hol a fej haránt- és hosszátmórőjének irányában 2 RöNTGEN-fölvótel készült. Mindkettőn a penge jól látszik egy 6 cm. hosszú, IVj cm. széles árnyék alakjában; az éppen a középvonalban hátúiról kissé előre haladó irányban van beszúrva. Sértettet, minthogy egyrészt a külö­ nös öngyilkossági kísérlet, másrészt a vizsgálatnál is tanúsított külö­ n ö s magaviselete elmebeli állapotának kórosságára szolgáltatott gya­ n ú t , az elmekórtani intézetbe helyezte el. Innen másnap reggel a saját lábán ment a sebészeti klinikára, a hol BRANDT tanár a seb tágítása után egy fogóval a kés pengéjét elég könnyen el tudta távolítani. Sértett teljesen gyógyult sérüléssel távozott a kórházból. Egy másik esetben 6 éves leány-gyermeknél szerencsétlen fog­ húzás alkalmával a jobb hörgbe jutott moláris fog jelenlétét lehetett megállapítani. A 2 gyökérrel bíró fog árnyékképe egészen jól látszik a képen, persze nem olyan íntensiven, mint a hogy sűrűbb fémtár­ gyak meg szoktak látszani. A tapasztalatok azt mutatják, a mi különben magától érthető, hog}^ minél sűrűbb valamely test, annál sötétebb annak árnyéka a fényképen. í g y üvegszilánkok majdnem olyan fekete árnyékot adnak, mint fémrószletek. Az egyik bemutatott képen a tenyérbe befúródott üvegszilánk koromfekete képet mutat. Egy másik bemutatott képen, a mely czomblövés esetében készült, igen jól fölismerhető, hogy a roncsolt izomsebben hol vannak csontszilánkok és hol lorepodezott ólomdarabok. Megnehezíti a RöNTGEN-vizsgálatot olyan esetekben, midoti mellkasban keresünk golyót, a mellüregben fejlődött vőrömlés. A kórházigazgató úr lakásán meggyilkolt szakácsné két mell-lövést szenvedett. Az egyik lövésnek a golyója a bal mellkasban igen íntensiven látszik, ott a bordák i s vüágos mezőben jól í'öhűiniok. A másik mollkasfól képe egészen sötét, ott a bordák ís éppen csak a gerincz-oszlop mellett tűnnek föl; golyó nem látszik, pedig a bonozolásnál kiderült, hogy a jobb mehkasfélben ís volt. A föltalálást akadályozta a jobb mellkas üregében levő nagy vérömleny, a mely a sugarak áthatolását megnehezítette. Az ilyen vérkiömlések általá­ ban nagjron megnehezítik a vizsgálatot s megeshetik, hogy csiná­ lunk fölvételt, azon golyó nem látszik, pedig az ott van. Ezeken a nehézségeken egy bizonyos mórtőkig lehet az expositío tartamának növelésével, a cső megkeményítésével, egy szóval a berendezésnek az eset természetéhez való megszabásával segíteni, minthogy azon­ ban konkrét esetben sem a vér mennjdsógét és így az akadály nagyságát nem ismerjük, sem pedig a sugarak áthatoló képességét, a mely sok mindentől függ, előre meghatározni nem tudjuk, soha-

JEGYZÖKÖNYVEK.

128

som lehetünk bizonyosak az iránt, vaijon jól végoztük-o a vizsgá­ latot. Erre való tekintettel czélszorü ellenőrző próbát használni, a mit egész egyszerűen megtehetünk úgy, hogy a testnek arra a helyére, a melyen a legnagyobb akadályt tételezzük í'öl, egy hasonló idegen tárgyat helyezünk, mint a nnlyot keresünk. Ha ennek a képe egészen jól meglátszik, akkor mondhatjuk, hogy a fölvétel helyesen készült, illetve azt, hogy a keresett tárgy az átvilágítás bolyén nin­ csen meg. A bemutatott képen föltűnő még, hogy a bal mellkasfélen a bordák világos udvarban jól látszanak, míg jobboldalt, a hol a vér­ ömleny volt, i l y o n világos udvar csak közvotloiull a gerinczoszlop mellett tűnik föl gyermcktouyérnyi területen. Az utóbbi hely meg­ felel az ökölnyire összehúzódott tüdőnek. A világos folt onnan szár­ mazik, hogy a tüdő, mint levegő tartalmú test, a sugarakat könynyebben átbocsátja, mint a környezet. Azt a körülményt, hogy a mellkas akkor, ha a tüdő levegőtartalmú, a UöNTonN-sugarak szá­ mára sokkal jobban átjárható, mint akkor, ha a tüdő légtelen, képezi alapját annak az ajáidatnak, hogy gyornuíkölési esetekben ilyen módon vizsgáltassék az élve születés, illetőleg a tüdőknek levegő­ tartalma. Az tény, hogy a RöNTGEN-sugarak segélyével a tüdők levegő-tartalmát, vagy a levegő hiányát meghatározhatjuk, ez a vizs­ gálat azonban a törvényszéki orvosi gyakorlatban egyrészt azért, mivel külön berendezést tesz szükségessé, másrészt azért, mivel sokkal kömiyebben végrehajtható egj^éb vizsgáló módszereink van­ nak az élve születés megállapítására, nom bir jelentőséggel; külön­ ben is minthogy a vizsgálat eredménye sok mindenféle tényezőtől függ, nom is olyan megbízható, hogy azzal ogy gyermek öléssel ter­ helt nőnek sorsát eldönteni morészelhetnők. Egyes esetekben idegen testek helyének meghatározásánál stereoscopos fölvételek is nyújt­ hatnak tájékozást. Ez azonban egyrészt nom vihető kömiyen keresz­ tül, másrészt nom is ad olyan biztos tájékozást, mint a MAKARA tanár által fölomlított módszerek. 2. KANITZ HENRIK dr. bemutat:

a) RöNTGEN-siír/ara/í/cai kezelt bőrrákot. A 85 éves férfi 1905 jun. 19-töl okt. végéig volt kezelés alatt. Bejövetelkor arczának jobb felén regio infraorbitalison volt egy forintosnál nagyobb, IVA cm.-nyire a bőr színe fölé emelkedő tömött tapintatú, é l e s , meredek szélű, kifokélyesedett daganat. A kórisme szövettanilag is carcino­ ma volt. 5 hónap alatt a daganat 8 ülésben 238 perczig volt kitéve a sugarak hatásának. -Jelenleg a daganat egészen eltűnt. b) Antipyrin e.rantliema esete. A 30 éves fóríiuál, ki latens hu3SJo n i i a t t jodkali oldatot s z o d , 5 nap előtt hidegrázás, hányinger, bágyadtság érzése kíséretében a felső végtagok hajlító oldalán, a glutealís tájakon, a gonítocruralís redőkben, az alszárakou hevesen

124

JEGYZÖKÖNYVEK.

viszkető, nagy kiterjedésű, elmosódott határú erjdhemás-foltok lép­ nek fel. A g3'anú az antipj'rinre irányúi, melyet nagyfokú cerebrastheinája miatt szedett. A kórisme megállapítása czéljábód ezen exanthema teljes eltűnése után 0'5 gr. antipyrin beszedésével újra létre­ hozta a fenti állapotot. c) Bemutat recensluesben szenvedő férli-beteget, szokatlanul nagy dimensió)jú és nndtiplex (5) selerosisokkal az alhas bőrén és sűrűn elhelyezett papulákkal az alsó- ós felsőszemhój conjunctivaján. 3. LUKÁCS HUGÓ dr. Torticolis mentalis esetet mutat be. 4. GÓTH LAJOS dr. ..Gangraena vulvae terhesnél" czímen érte­ kezik. (Lásd jelen Értesítő 65— 75. lap.) 5. KONRÁD JENÖ dr. „Primaer vulva carcinoma esetelc"-vő\ referál. *^

IX. s z a k ü l é s 1 9 0 5 n o v e m b e r 2 5 . - é n .

1. BORBÉLY SAMU dr. (Torda) bemutatása. Még ma sincs egy­ séges álláspont abban a tekintetben, hogy a gyomor-bél-száj műtét­ nél a szájadékot M u K P H Y - g o m b b a l avagy varratok által képezzük. Mindkét eljárásnak vannak tekintélyes hívői, követői, do ellenesei is. A szakülésen nem egy gyomorbél szájképzéson átesett beteget mutathatott be. Ezeknél a bemutatásoknál mindig elmondotta, hogy a szájadékot M u R P H Y - g o m b b a l készítette, mert nemcsak á műtét időbeli megrövidítését vélte elérni vele, hanem a szerzők egybe­ hangzó állítása szerint a MURPHY által készített szájadék idők folya­ mán nem obliterálódik, nem nő össze, a mi a varratok útján elő­ állított szájadókról egyáltalában nem mondható el. Bemutat egy 31 éves beteget, akinél 1903 június 30.-án pylo­ rus stenosis consecutív egész a köldcik alá terjedő tágulat, hyperacidítás és motorieus insufíeíentía miatt gastroenterostomia praecoliea antícát végzett M u R P H Y - g o m b b a l . Annak idején bemutatta volt a beteget, mint egy j)éldáját annak, hogy a rígorosus sterilitás mily hálával hzeti meg a műtő fáradtságait, mert a műtét után a legideáli­ sabb hőmenettel a legszebb gyógyulást kapta. Azonban közel félév óta gyomor panaszai megújulnak, ismét fájdalmak lépnek fel, majd hányás, miért újból felkeresi az előadót. Beteg igen lefogj'Ott, 3—5 óránként savauyú-szagú, igen sok hányadok. A gyomor alsó határa mindenkor a köldök felett 3 haránt líjjnyira. Próba reggeli után nagyfokú hyporaciditas, az összsavtartalom HOl-ra átszámítva 2-3'YooMotorieus insuífcientia. A gyomor középső részének alsó határán a laparotomia hegedésének két oldalán férfitenyér terjedelemben resistens képlet, melynek közepén a hegnek megfelelően két mogyoró­ nagyságú kőkemény dag. Ez a lelet négy iránj'ban enged követ­ keztetni : A MUEPHY eltávolodását nem észlelte, vájjon a gomb nem

JEGYZÖKÖNYVKK.

125

esott-e a gyomorba s ott mint ogy idogen test váltja ki a leírt tüneteket, másodszor tokintettel a gyomor rögzitettségére, nincs-e jelen ogy porigastritis í'ol^'ománj^akóp előállott s a gyomor alsó részére localisált összenövés, a mely nemcsak a gyomor mobilitását gátolja, de az elvezető kacs megtörésével a g^^omor kiürülését is akadályozza; továbbá gondolni lehet a szájadék oblitorátié)jára is, s végül nem zárkózhatunk el egy álképlet jelenléte elöl sem. Ámbár a (iarcinoma már a gyomortartalom vizsgálata után szinte kizárt volt. Bármelyik nézet lett légyen a helyes, a hasüreg újbóli meg­ nyitását látta javaltnak s ezelőtt két héttol végezte is a laparotomiát. .Mindjárt feltűnt egy szoros összenövés, mely a fohúzott bélkacs és gyomor egyesülésének környékén részben a fali és zsigeri has­ hártya között, részben podig egy csepleszrész, mely körülfogta az applicált bélkacsot, megtörvén úgy az oda, mint az elvezető ágat. Tapogatva a szájadékot, az kiérezhető nem volt. Ily lelet mel­ lett egyszerűnek látszott volna, hogy kiszabadítsa a gyomrot az összenövéseiből s ha szájadék tényleg obliterált, végezzen ogy gastroentoroplasticát, a melyre két út van CZERNY által inaugurálva: nevezetesen az elvezető kacs és gyomor egyesülésének átmeneti redőjén kivágni egy akkora gyomor- és bélfalat, a mely az új szája­ dék czéljaira elegendő s azután varratokkal egyesítünk, vagy az applicált bélkacs ós gyomor ogyosüiósénél a bélkacscsal párhuzamo­ san ejteni ogy bemetszést, mely a gyomrot is a bólkacsot is meg­ nyitja s ezt a haránt sebet függőlegesen egyesíti. Ha a lonövések feloldása nagy hashártya sérüléssel nom járt volna, a CZERNY mód­ szereinek valamelyikét keresztül vitte volna, de mort látta, hogy a leválasztás kiterjedt peritoueum sértést von maga után s mivel a hashártya magán folytonossági hiányt nem tűr, s ha ezeket a sérü­ léseket egyesíteni akarta, akkor a gyomor oly fokú ráuczolását kell véghezvinni, a moly a már plasticusan tágított gyomorbélszájnyílás feltótlen mogszükitósót vonja maga után; az összenövések feloldásá­ tól elállott s a gyomor szabad pyloricus részéhez felhúzta a szaba­ don lefutó elvezető kacsot, s evvel végzett varrat útján egy új gyomorbélszájkópzést. A bél megnyitása után pontos sonda vizsgá­ latot végzett s az először képzett szájadék átjárhatatlannak bizonj^últ. A műtétet követő gyógyulás elég sima volt. Az esetet két okból tartotta érdekesnek. Az egyik az, hogy beigazolódott, misze­ rint a pylorus stonosis miatt kitágult gyomor a gastroentorostomia után eredeti nagyságát visszanyeri, másodszor evvel az esettel eclatans példát vél bemutatni arra nézve, hogy a M u R P H Y - g o m b által képezett szájadék épp úgy összenőhet, mintha az varrat által for­ máltatott volna, így tehát a MÜRPHY ily esetekbeni használatát csakis a vele elérhető gyorsaság indicálhatja. Hozzászól

MAKARA

tanár. A

MuRPHY-gomb

használatára vonat-

126

JBGYZŐKÖIÍYVÉÍÍ.

kozólag véleménye az, hogy előnyt érdemel a gomb: 1. olyan ese­ tekben, midőn a beteg nagyfokú gyengesége miatt különösen fon­ tos a mntevés rövid tartama, 2. általán gyomorrákosoknál, főleg ha a gyomor mozgató ereje lecsíikkent, mert a merev gomb az új nyílást tárva tartja s ez által különösen a hátsó-alsó gyomorfalon készítet­ tük a nyílást a gyomor állandó kiürülését biztosítja az első napokra. Egyébként általánosságban a varrás útján készített nyílás előnyösobb, mert azt tetszésünk szerint nagyra szabhatjuk, ez által annak líjra megszükülése is kevésbé fenyeget, meg a varrással elkerüljük a gombbal járó esélyeket (korai leválás). Mindkét módszerrel készült nyílás elzáródhatik s megszűkül­ het, a mint a tapasztalás mutatta, mert a sebgyógyúlás csak a seromuscularís rétegen elsődleges, míg a nyákhártyák érintkezési helyén úgy a varrásnál, mint a gombnál sarjadzó sebvonal kelet­ kezik, mely mint körkörös seb, szűkülésre vezethet. Az elülső gastroenterostomiát végezni kötmyebb, különösen a segédnek szerepe egyszerűbb s í g y czélszerűbb azon esetekben, midőn a hj'pertrophiás gyomorfal a kiürítést az i'ij nyíláson át előreláthatólag biztosítja. Ilyenkor is helyesebb a KocHEit-féle //. e. antecolica inferior, mikor a belet pylornshoz közel a nagy görbület legmélyebb pontjához varrjuk, egyéb körülmények kcizt czélszerűbb a l l A C K E R - f é l e g. e. retrocolica posterior, mert a szervek természe­ tes elhelyezkedésben maradnak. A bemutató azt mondta, hogy a g3'omortartalom vizsgálata műtét előtt kizárta a gyomorrákot, erre vonatkozcdag megjegyzi, hogy ezt a tételt nem állíthatjuk. A minapában operált egy férfi­ beteget, kit PüRjESZ tnr. volt szíves a klinikára utasítani, ennél a gyomorvizsgálat szintén hyperaciditást, szabad sósavat és tejsav hiányt állapított meg, mégis ökölnyi pjdorus rákja volt, számos áttéti mirigygyei, úgy, hogy esak g. e. retrocolicát végzett MURPHYgomt)bal. A beteg a műtét után 8 kgl. hízott, hányása megszűnt s ilyen javult állapotban távozott. Miután tehát nincs módunkban biztosan megállapítani, vagy kizárni a gyomorrákot, fontos, hogy az orvos már a rák gyanújá­ nál tapintható daganat nélkül is ajánlja a nu'itótot, mert csak így remélhetjük, hogy a betegen radikálisan segíthetünk, míg ha bevárjuk a tapintható daganat kifejlődését, rendszerint elkésik a beteg. Hozzászól még PÜH.UJSZ tanár. 2. QYERGYAI ARPXD dr. bemutat egy 53 éves földmívest, kinek orrát 3 hét előtt e g y íikör, vasalása közben megütötte, közvetlen utána kevés vér szivárgott az orrból. Pár nap múlva bal orr-nyílása nem szelelt ós ekkor bevezetett ujjával fél szilvamagnyi daganatot érzett, a mely lassan nőtt s a másik oldalon is hasonló keletkezett, úgy, hogy már 10 nap óta egyik orrnyilasán át sem tud lélegzelni.

JÉQYZÖKÖNYVElt.

127

Jelen állapot: az orr alsó része kiszélesedett az orrnyílások halvány szederjes képlet által ki vannak töltve. A daganat laterahs felszíne sondával mindkét oldalt köríiljárható, medialis részök correspondoáló helyen széles alappal a septum cartilagineum mellső részével össze­ függ. Fluctuatio. Az egyikre gyakorolt nyomásnál a másik erőseb­ ben megtelik. Nem fájdalmas. A beteg láztalan. A kórkép szép kifejezett alakja az eléggé ritkán előforduló haematoma septi-neh illetőleg abscessus septi nariumnak, mely az előbbinek pár nappal keletkezése után rendszerint fellépő genyedésből származik. Az egész irodalomban csak BALL egy esete található, a midőn a haematoma septi genyedés nélkül felszívódott. A próba punctiónál nyert genyben fedőlemezen involutiós alakokat mutató, néhol tokkal bíró diplococcusok voltak, tenj^észetbcn is ezeknek finom páraszerü telepe eredt meg. Hozzá szól MARSCHALKÓ tnr.

3. PcjRjEsz tanár Erh-féle hüdés esetet mutat be. A 35 éves férfi 5 év óta zsákok hordása után a bal karját nem tudja felemelni. A bal mm. deltoídes, pectoralís major, biceps, brachialis interuus, supra-infraspinatus, teres sorvadtak. Felsorolja azokat az eshetőségeket, melyeknél a plexus brachialis pars supraclavícularisa vongálódhatik. A betegnél röviddel ezelőtt eg,y új tünetcsoport jelentkezik : spasticus járás, fokozott patellaris reüex, jól kiváltható lábclonus. Bemutató ez utóbbiakat új folyamatnak tartja. 4. KONRADI

DÁNIEL

dr. : bemutat

2

vesemedenczo

követ, a

melyeket egy házi nyúl-tetem vizsgálata alkalmával talált LÖTE tnr. Feltűnő mindkét vese nagysága; a bal 2 2 - 3 , a jobb 2 1 - 2 gr. súlyú, hosszuk 6 cm., szélességük és vastagságuk 2"5 cm. Föl­ említi, hogy EüSTiiiN és NICOLAIEK kisórleti úton tudtak kutyáknál és házi nyulaknál köveket létrehozni az által, hogy oxamiddcd, az oxalsavnak ammóniák derivatumával táplálták az állatukat. A kövek természetét még nem sikerült megállapítania. 5.

KONEÁDI DÁNIEL dr. referál egy vidékről vizsgálatra bekül­

dött nieningitis corebrospinalis-eset agyában talált kétféle bacteriumról: egy iker coccusról (LŐTE tnr. elnevezése) és egy bacíllusról. Ezek színteiiyészoteivel külön-külön és együttesen állatokat oltott be, a melyek csak akkor i)usztúltak el klinikailag és boncztanilag kimutatható meiüngitisbon, ha o két bacterium együttesen fejlődött tenyészetét agyburok alá, vagy visszérbe juttatta. Az iker-coccus a JAGEE—HNDBNER-féle typust mutatja, a, bacillus azonosítása még nem sikerült. Hozzászól: VKSZPRÉ.MI dr., s kérdi előadótól, hogy esetében a halál után mennyi idő múlva végeztetett a bonezolás? És hogy az oltásra használt anyag mikor és hogyan jutott előadó kezeihez? Vájjon mindazon cautólák megtartásával-e, a melyek ilyen bacte-

128

JEGYZÖKÖNYVEK;.

riologiai vizsgálatok végzéséhez s az előadó által azok eredményéből levont kövelkeztetésekhez elengedhetetlenül szükségesek. Ugyanis felszólalÓHiak szüitén volt alkalma meningitis cerebrospinalis egy esetét bonczolni. A lágy burkok izzadmányában a GRAM szerint l e s tett fedőlemez készítményben egy pár rosszul festődő diploooceuson kívül a készítmén}' hosszas átnézése után egy-egy jól festődő, meg­ lehetősen nagy baeillust is lehetett látni. Midőn a szövettani met­ szetek bacteriologiai vizsgálatát végezte, feltűnt, hogy a lágy burkok­ ban néhol szinte csoportosan, tehát aránylag nagy számmal vainiak GRAM szerint jól festődő bacíllusok, diplococcusok. Külíinösen a bacillusok már első pillanatra a rothadásnál található mikroorganismusok benyomását tették, s utána nézve az esetnek, a boncz-jegyzőkönj'vben, abban tényleg a kezdődő rothadás jelei voltak felemlítve, nemcsak a hasüri, hanem a mellkasi szervek részéről is. Igen termé­ szetes dolog tehát, hogy ilyen körülmények között az említett bacteriumokat nem volt szabad a meningitissel semmi összefüggésbe hozni. Ugyanez az eshetőség állhat fenn előadó esetében is, tehát, hogy az általa talált bacillusok, a melyeket még meghatározina sem sikerűit, nem egy intra vitám keletkezett vegyes fertőzésből származnak, hanem a halál után juthattak oda s voltaképpen talán rothadási bacteriumok. AZ a körülmény, a mit előadó említ, hogy t. i. a vizsgálatra kapott agy-darab látszólag elég frissnek nézett ki, semmit sem bizonyít. Midőn maga előadó mondja, hogy egy vidéki kórházban végzett bouczolásból származó anyag a halál után több mint 24 óra múlva került csak bacteriologiai vizsgálat alá s úgy látszik, sem is a kellő módon, nem sterilisen kezelve küldetett be. Ezek a viszonyok épen nagy óvatosságra intenek s inkább a mellett szólnak, hogy az előadó által bemutatott meglehetősen nagy bacil­ lusok másodlagosan a halál után, esetleg kidső szennyezés vagy épen -rothadás útján juthattak a megvizsgált anyaghoz. Erre a körülményre óhajtja felszólaló fölhívni előadó figyelmét, mert hogy e microbák házi nyulaknál ilyen vagy amolyan oltásnál bizonyos kóros elváltozást is okoztak, szintén nem bizonyítja azt, hogy az ember­ nél előforduló meningítísekkel valamely kétségtelen okozati össze­ függésben loiniónek. X. s z a k ü l é s I 9 0 5 . d e c z . 2 , - á n . fü

1. MAEKBREIT

IRÉN

dr.

és

LTJKÍCS

HUGÓ

dr.

bemutatásai :

SAOHs-féle Amaurosis idiotica két esete. Az egyik vérrokon szülőktől származik, 5 hónapos koráig jód fejlődött, ekkor fokozódó vakság, a felső végtagok spasticus, az alsók petyliüdt hüdése lépett fel. Ma a gyermek idióta, maranticus.

•

'

.

JEGYZÖKÖNYVEK.

1^%

A szüiní'onóki lelet egyszerű atrophiát mutat. A TAY—SACHSfólo rnacularis elváltozás nincs meg. E tünettől eltekintve typicus S A C H s - f ó l e megbetegedéssel állunk szemben. A második esetben a gyermek 11.-ik hónapjában jelentkezett a vakulás és butulás. A gyermek mikrokephaliás, idióta, LiTTEE-féle hüdéssol, a betegség nem progrediál. A szoml'enéki lelet kiterjedt atrophiás elváltozást mutat. A macularis lelet megvan, do kissé atypicus. A vörös pont körül fehér fénylő udvar, moly nom kör­ körös. A TAY—SAcns-féle betegség e két atypicus esetében bemutatók megerősítését látják annak, hogy a hereditarius famiharis betegségeknél az állandó kórképek ritkák, legtöbbször csak egy' családon belül azonosak, egyébként átmenetek a combinátiók végtelenségéig lehet­ ségesek. Hozzászól: IlooE tanár. 2. VESZPRÉMI DEZSŐ dr. : a) egy 53 éves dementía senüis paranoidos-sol az elmokórodán ápolt nőtől származó agy-készítményt mutat bo. A bal agy-féltoko oldalsó felületén a fossa Sylvii folyta­ tásában két tömlő található. Az egyik a gyrus cent. post.-t és gyrus supra marg. mellső részét, a másik ettől mell-felé és alatta a gyrus cent. alsó részét és a gyrus tomp. sup. felső részét foglalja el. A 4—5 cm. átmérőjű üregek tartalma tiszta savó; alapjukon a pia van besüppedve, felettük az arachnoidea van kifeszítve. E két üregnek megfelelőleg az agy-állomány részéről jókora hiáiij^ talál­ ható ; és pedig hiányzik nemcsak az agy-köpeny megfelelő szürke és fehér állománya, hanem a centr. somiov. egyrésze is, a sziget, a claustrum, úgy, hogy az üreg fenekét képező pia közvotlonül fedi a capsula externát. Az üregek az oldal gyomrocscsal nem közle­ kednek. Az elváltozás teljesen megfelel azon képnek, a mi a j)orenJcephaliára jellemző. Megemlítendő még, hogy az illet őnél a jobb oldali végtagok születése óta fejletlenebbek, rövidebbek, vékonyabbak és állandóan pareticusak voltak. h) Bemutatja továbbá ogy 40 éves férfl ivarszerveit. Az illető 2 év előtt lovagló helyzetben vassínre esett, gát táját megütötte. Nyolcz hét után itt egy ököhijű duzzanat keletkezett, a mely áttört s belőle geuy ürült, a miután a gát tájon fistulák maradtak vissza. Lassankint, fokozatosan húgycső-szűkület tünetei léptek fel, úgy másfél óv múlva vizeloto genynyel keverten a íistulákon keresztül ürült, liúgycsövén nom tudott vizelni. Seotiónál a húgycső hátsó részén rondetleu, szívós, tömött hegek között erős szövetpusztúlás, sajtos üregek találtattak, a melyek a gáttáji listulákkal közlekedtek. Az üregekben egy pár húgykő is volt, a gáton nagy kiterjedésű durva, szemcsés, kocsonyás sarjadzással borított fekély. A jobb mellékherében, vas deferensben, vesicula seminalisbau kisebbfokú Értesítő (orvosi szak) 1905.

9

lÉÓ

JÉÖYZÖKÖNYVEK.

tuberculosis, a húgyhólyagban sajtos fekélyek a hólyagnyak táján. Prostatában kiterjedt elsajtosodás, caverna képződéssel. Az eset megfelel a húgycsőszükülotek azon ritka alakjának, mely lassú lefolyású gümökóros elváltozásokra •vezethető vissza, olyan értelmezéssel, hogy a trauma itt, mint egy alkalmi okként szerepelt, s a genitális tuberculosisból ez a terűlet is fertőztetett úgy, hogy az eset méltán tekinthető gümökóros hiigycső-szűkületnek. Hozzászól MAKARA tanár. A bemutatott eset a sebészeti klinika botege volt, kinél a vizelet csak a gát-táji sipolyokon ürült, mig a pars subpubicában teljesen átjárhatatiau szűkülete volt. A gát sipoly­ járatainak dudoros, sarjadzó részéből műtét előtt próba kimetszés ós szövettani vizsgálat történt, de ezen alapon sem lehetett a baj ter­ mészetét biztosan megáUapítani. Miután a gát-táji sérülés oly hatá­ rozott előzményi adat volt, a szűkületet traumás eredésűnek tartották. A szűkületet külső húgycsőrnetszéssel oldotta meg. A megbetegedett húgycsőrészlet szívós, callosus tömeget képezett, melyet a sipolyok átjártak. A műtét a betegnek javulást nem hozott, lázai inkább fokozódtak, hólyagja az állandó kathetert nem tűrte, i'igy, hogy azt már másnap végleg eltávolították. Azontúl a bronchitis uralta a kórképet, köpetében véres csíkok voltak, de az ismételt köpet vizs­ gálat tuberculosis baeillust kimutatni nem tudott. Mégis a tüdő­ folyamatot gümősnek tartották. Az autopsía lelete mutatta, hogy a miliaris tüdőgümőkben a szétesés hiányzott még s így valószínűleg hiányzott is a köpetből a gümőbacíUus. A húgycső gümős megbetegedése általán ritka. ENGLISCH ismer­ tette a hátsó húgycsőrész gümős urethritis és periurethritísének klinikus képét. A betegek mindannyian gümős alkotásúak voltak. A betegség csekély, de a gyógyítással makacsul daczoló húgycsőfolyássál kezdődik, lassankint megdagad a gáttájék, majd kifakad és sipolyos járatok támadnak. Ezen gümős urethritis és periurethritis szerinte a Öom^BB-mirigyek gümősödéséből indul ki. A bemutatott esetben az elsődleges gócz a meUókherében volt, ettől fertőztetett a prostata, majd a hólyag és húgycső. A húgj^cső traumás sérülése, a már fennálló tuberculosis mellett, a megbetege­ dés alkalmi oka lehetett. Miután a húgycső gümős betegsége rendszerint nem okoz szűkületet, a jelen eset ezen irányban is teljes figyelmet érdemel. Esetünk is mutatja, hogy a therapia ilyen előrehaladott betegséggel szemben tehetetlen, sőt tán a gümős góczok megbolygatása siettette a gümősödés általános kifejlődését. 3. GENERSICH GUSZTIV dr. előadása: „A kanyaró lappangása" czímmel. Hozzászól: POEJESZ tanár.

JBGYZÖKÖNYVEIÍ.

XL

l'Ái

szakülés 1905 d e c z e m b e r 9 - é n .

1. CTÍMIX BÉLA dr. egy betogot mutat be, a kinek a liangja dunnyogó és a ki az orrán keresztül nem tud légzoin. Vizsgálatnál az orr hátsó részét egészen kitöltő, a lágy szájpadot előnyomó, sárgás színű, dudoros felületű, puha és vérzékeny tumort talált, a mely szövettani vizsgálatnál sarcoma ovocelularq-nak bizonyult. Bemutat továbbá egy fiatal leányt, a kinek egész orrüregét ogy polyp tölti ki, a polyp az irodalomban közölt s eddig észlelt esetek közül a legnagyobb. 2 . KOLOSVIRY SÍNDOR dr. bemutat egy 3 1 éves férfi-beteget, a ki typhus abd.-sal feküdt a belgyógyászati klinikán. A reconvalescentia 1 5 — 1 6 - i k napján hangja fátyolozott lett s tűkör-vizsgálatnál a jobb nervus recurrens vagi bénúlata volt megállapítható. Pleuralis, mediastinalis megvastagodást nem találtak s így typliushoz csatlakozó partialis nouritisnek tartja. Nyugalom, jó táplálás és locahs villamos kezelésre szembetűnően javul. 3 . KANITZ HENRIK dr. bemutatásai:

a) 5 0 éves férfi a nyaki csigolya-csontok syphilises elválto­ zásaival. A beteg előadja, hogy több hét óta az egész feje erősen fáj, a homlokán egy daganatja támadt ős fejét rendesen mozgatni nem tudja. Vizsgálatkor kitűnt, hogy a fejtetőn egy kb. forintos nagyságú, ép bőrrel fedett puha elasticus tapintatú laposdad daga­ nat van jelen, mely rendkívül fájdalmas. Az egész fej nyomásra feltűnően érzékeny. Fej inerevtartású, a nyaki gerinczoszlop moz­ gási képessége erősen korlátolt. B'^ejét úgj^ a verticális, mint a hori­ zontális tengely körül csak néhány foknyira tudja mozgatni, ezt is erős fájdalmak kíséretében. A három felső nyaki és a 3-ik háti csigolya tövis-nyulványa erősen érzékeny, sőt a második nyaki csigolya proo. spin. erősen duzzadt. Tarkóizomzat erős contractióban. A két utolsó borda szabad vége, valamint a bal spina ilei ant. sup. nyomásra igen érzékeny. Tekintettel arra, hogy az anamnosisbon luos felvételére támpontokat. talált (ez év nyarán intézotünkbon gummata palati mollissal antiluotice kezeltetett), tekintettel arra, hogy a homlokon levő daganat e g y typicus gummosus poriostitis benyomását tette, valamint arra, hogy a fájdalmak főként éjjel fokozódtak, tekintettel továbbá a multiplex periostalis érzékenységre: a nyaki, illetve részben háti csigolyacsontok lueticus megbetegedését vették fel, melyet az antilueticus cura is beigazolt. Négy S^/o sublimát üijectióra és jodkali szedé­ sére a homlokon levő elváltozás teljesen visszafejlődött, a csigolyatestek érzékenysége majdnem teljesen megszűnt, a nyaki gerincz­ oszlop mozgási képessége jóformán teljesen helyreállt. b) Bemutat egy 6 2 éves nőt, kinél RöNTOEN-kezeléssel egy 9*

132

JECIYZÖKÖNYVEK.

almányi kifekélyesedett hörrálcot tűntettek el a jobb orbitális tájék­ ról. Kezelés után kitűnt, hogy a bulbus, melyet a nagy kiterjedésű daganat teljesen elfedett, szintén rákos, a nnért operaüve fog eltávo­ líttatni. Az eset nmtatja, hogy némelykor mily czélszerű a radiotherapiának a műtéti beavatkozással való combinált alkalmazása. A tumor felületesebb részeinek RÖNTGEN-fénynyel való eltávolítása mellett a cosmeticai eredmény mindenesetre sokkal kielégítőbb, mint a milyen operatiónál lett volna, mert az utóbbi csak nagyobb plasticai csonkítások árán lett volna keresztülvihető. 4 . FABINYI RUDOP dr. előadása: Tumor cerebri esetről referál, melyet ezelőtt 3 évvel élőben mulatott volt be. Hozzászól HooR tanár és ELFER ALADÁR dr.

5. KoNuÁD JENÖ dr. Laparotomia útján eltávolított óriási colloíd cystüinát mutat be, a mely állítólag 8 hónapi fennállás után légzési nehézségokot és alhasí fájdalmakat okozott a betegnek. Haskerűlete 1 1 8 cm. Kül- és belvizsgálat alapján nem dönthető el, hogy egy eltokolt nagy exsudatum-e, vagy pedig kystoma. A hasür meg­ nyitásakor sűrű szívósan tapadó colloíd íimlik ki. A peritoneum kocsonyásan áttűnő kisebb-nagyobb göbcsékkel behintett. Kitaka­ rítva a colloid-massákat, daganatfal tűnik elő, mely felfelé a kocso­ nyásan iníiltrált csopleszszel és a colon transversummal, jobbfelé a fali peritoneummal is jó darabon összenőtt. A kiürített tömegek és ezután kigördített és kocsány képzéssel eltávolított daganat össz­ súlya 2 3 klg. A beteg hassebe 9 - i k napra per [irimam egyesűit. A műtéti makroskopos kép már valószínűvé tette, hogy nem jóindu­ latú kystomával van dolguk, a mit a szövettani vizsgálat is igazolt; typusos gelatinosus carcinoma. A betegre a prognosis így igen rosz, bár a gelatiniformis carciuomák nem csinálnak oly gyorsan metastasisokat, mint pl. e g y velős mirigy hámrák. Egyfelől a daganat óriási nagysága, másfelől a daganat eltá­ volításának nehézségei és az ovarialis carciuomák legritkább alak­ jának szövettani lelete mindenesetre figyelemreméltó. Hozzászól: SZABÓ tanár.

6 . JANCSÓ MIKLÓS dr. bemutatja egy házinyúl szerveit, a melyet ez év ápr. 10.-én oltott tuberculosis bacillusokkal vénába. A tüdő­ ben és vesében gyógyulófélben levő tuberculomokat talált; de talált ezenkívül az izületekben és az emlőben ís kifejezett tuberculosist. Ez utóbbi elváltozásokat két élő nyúlon i s bemutatja. 7. PURJESZ ZSIGMOND tanár előadása: „ A typhus-hacillus ragályozó ké^mségérüV. Az utóbbi 3 0 óv alatt tett észleleteiről számol be. (Lásd. Orvosi Hetilap 1 9 0 6 . évi 1. sz.) Hozzászól MAKARA tanár és azon véleményének ad kifejezést, hogy az ápoló-növérek gyakori megbetegedése talán nem is attól származik, mintha a typhus-ragály fertőzőképessége fokozódott volna

JEGYZÖKÖNYVEK.

133

az utolsó években, hanem, mort a szorzetes-.nüvérok a szigorú s z e ­ mélyes védekezés egyrészét az isteni gondviselésre bízzák. Fölhívja P ü i u K s z tanár figyelmét azon szokásukra is, hogy a beteg mellett szontoltvizot tartanak, molyot azután valószíiűilog többen használnak, esetleg így fortőzódhetik a közös szenteltvíztartó is. A járvány következetes emelkedése az őszi hónapokban, mely deczemberben éri el tetőfokát, hogy azután fokozatosan csökkenjen júniusig, véleménye szerint arra mutat, hog.y a typhus bacillus, mint saprophyta is a jelzett időszaki viszonyok szerint a talajban, a kutakban kedvezőbb szaporodási feltételekre talál. Ez irányban uom hagyható figyelmen kívül azon körülmény, hogy a talaj azon rétegei, melyekben a kutak vize áll, épen az őszi időszakban mele­ gednek át legjobban, minek a vízbe kerülő ragályozó, vagy azt elősegítő bacteriumok szaporodására és virulentiájára befolyással lehet. F i L E P GYULA dr. elsősorban arra nézve kér felvilágosítást, váj­ jon 1897-ben, midőn a typhusban való megbetegedés Kolozsvárt ő'/no fölé emelkedett, szintén észlelte-e előadó azt, amit 1904-ben: hogy t. í. az egj'cs családok körében egymásután több családtag betegedett meg, és hogy ez a körülmény sokkal gyakrabban for­ dult volna elő, mint az azelőtti években. Mert ha a typhus-esetek szaporodásának és ezen tüneménynek okát a virulentia fokozódásá­ ban keressük most, akkor ezt a jelenséget más typhus-epidemiák alkalmával is meg kell találnunk. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a hónapok szerint való szabályos ingadozás a typhus halálozási statisztikájából az egész ország minden törvényhatóságában kinnitatható. Azonban a görbe n e m egészen felel meg a bemutató által előadottnak. Azt lehet mondani, hogy a halálozások zöme a téli hónapokra esik; a csúcsa november, deczember és januárius hóra jut, fcbruáriusban csökke­ nés és márcziusban ismét emelkedés mntatkozík. Szabályosságot lehet találni a diphtheria halálozási görbéjében is, a melynél mini­ m u m július hóban van, a maximum pedig deczember, januárius hónapokban. Igaz, hogy ha akarjuk, ezt is magyarázhatjuk a viru­ lentia változásából, csakhogy a vörhonynél és kanyarónál, a pár excollonce contagiosus betegségeknél is azt látjuk, hogy a halálozás maximuma mindig a téli hónapokra esik ; arra az időre tehát, midőn az emberek általában zsúfoltabban laknak és a szorosabb érintke­ zés folytán a fertőzés lehetősége nagyobb. Előadó által észlelt tünoménj't tehát n e m tartja a typhus-bacillus virnieiitiája változásának megmagyarázására elegendő alapnak. Hozzászól továbbá JANCSÓ MIKLÓS dr., majd MAKARA tnr. reflec-

tál JANCSÓ felszólalására, végűi PÜRJESZ tanár zárószavában az öszszes felszólalásokra,

134

JEGYZÖKÖNYVEK.

XII. s z a k ü l é s 1 9 0 5 d e c z e m b e r 16. 1. LUKÁCS HUGÓ dr. .,Enkephaloputhia infantilis epnlepdica" esetet mutat be. Sz. E. 2 6 éves, nagybátyja elmebeteg. Szülés nor­ mális. 6 éves koráig jól fejlett. Ekkor egy ecclampsiával járó lázas betegséget szenvedett. Utána vették észre, bogy jobb testfele hüdött. Jobb karjában később athetosis lépett föl. Azóta epilepticus gör­ csökben szenved. Szelleme fokozatosan megváltozott. Imbecillis. Áll­ hatatlan, altruistieus érzelmei nem fejlődtek. 3—4 éve időnként zavart, nyugtalan maniacalis, hallucinál, fecsegő eroticus. Terheltségi jelek : nyúlajk, tág, egyenlőtlen orrhk, plagiokephal, assymetricus arcz. A jobb testfél atrophiás. Végtagok 2 — 3 cm.-rcl vékonyabbak, mint az ellenoldaliak. Durva erejük nagy mértékben csökkent. Cyanoticusok. Spasticus reflexek ezon oldalon. Vérnyomás e testfélen felényi, mint a balon. Jobb kézben és lábon intentiós tremor. Tehát 3 tünetcsoporttal állunk szemben: motilitas zavar, imbe­ cillitás és epilepsia. Mind e tünet, mint önálló betegség is előfordul. De az ehez hasoidó, klinikailag tj^picus gyakori megbetegedésre e 3 tünetcsoport együttes megjelenése a jellegző. E megbetegedésnek egységes elnevezése nincsen. Oka ennek, hogy a 3-féle zavar foka, kiterjedése, sőt qualitása igen sokféle lehet. A motilitas zavarai: haemiplegia különböző fokai, eontractura, atrophiák, hemichorea, athetosis, tremor. Ezek együttesen vagy különkülön ideiglenesen, vagy állandóan. Az agyi idegek zavarai vagy atrophiák, vagy paresisek alak­ jában. (Veleszületett vagy szerzett degenerátiós jelek.) Az imbecillitás foka nagyon különböző az idiotismusig. A jel­ lemre jellemző, ha a baj szerzett, a teljes változás a morál insania. Sok az epilepticus vonás (poriománia, impulsivitas). Az epilepsia foka és megjelenési módja is különböző. JACKSON vagy teljes rohamok. A jellemet is befolyásolja. Éppen ennyire változó a kórboncztani kép. Porenkephalia sclerosis, oisták, do a mi lényegesebb, hj^po- és aplasiák. A kórtani lényeg: egy a fejlődő idegrendszert ért bármily laesio : infectio, trauma, intoxicatio, mely a fejlődést gátolja meg. Ezen betegség elnevezésére ajánlom : Eneephalopathia infantilis elnevezést. Gyakori e betegeknél, hogy a fanosodás idejében maniacahs izgalmakkal, paranoid téveszmékkel psychosisok lépnek föl, melyeket ZiEHEN az imbecillitás hebephreniás módosulásának nevez. Hozzászól: PUEJESZ tanár, a ki inkább hypoplasiának, mint atrophiának látja az izmokon észlelhető változást. 2 . JANCSÓ MIKLÓS dr.: ,,Situs fransversus viscerum'" esetet mutat be.

JEGYZÖKÖNYVEK.

135

ÁKONTZ KÁROLY dr. fölemlíti, hogy a szülészeti kJiaikáii ő is észlelt egy gyermeknél situs transvorsust. 3. BUDAY KÁLMÁN tnr. bemutatásai;

a) Echinococcus multilocularis

a májban.

Az echinococcus

multilocularis tudvalevőleg az által külöubíizik a nálunk rendszerint előforduló ochinococcustól, hogy a kicsiny hólyagok nem egy nagyobb tömlő belsejében vannak, hanem egymástól függetlenül valamelyes kötőszövetes váznak hézagaiban s a többnyire igon kicsiny tömlöcskék kocsonyaszerűen áttetszők, mi által az egész kép föltűnően hasonlít a kocsonyás rákhoz. Nálunk, a mennyire tudom, az echinoc. multilocularis igen ritka, irodalmi közlést csak egyet ismerek, a m e l y e t SCHIÍUTHAUER tanár tett egy Budapesten bon(;zolásra került esetről. Mi egy 33 éves kolozsborsai oláh asszonynál constatálhattuk az echinococcus multilocularist. A nő 4 hó óta szenved sárgaságban, hasa puffadt, hőmérséke csak kevéssel, néhány tízedfokkal emelke­ dett, az utolsó napokban azonban 40^ fölé szökött, a gát tájon kelet­ kezett gangraenás gyuladás k ö v e t k e z t ó b c í L Bonczolásnál igen erős iktcrus, gömbszerüen puffadt has mellett a máj tenyérnyivel a bordaív alá nyúlik, zöldes-barna, jobb lebenyének rekeszt felületén kis gyermekfőuyi, 10 cm. átmérőjű gömbölyded daganat emelkedik k i , mely szalagosán a rekeszhoz nőtt. Első pillanatra ráknak gondoltuk, de már kívülről föltűnt, hogy a mint általában igon tömött, porczszerü, egyes helyei lágyak, hullámzók. Bemetszésnél csakugyan sok epés folj'adék ürült, narancs sárga fövénynyel keverve, a daganat belse­ jében levő szabálytalan czafatos, széteső falazatú barlangból. Az üreget 2—3 cm. szélességben igen tömött daganatszerű állomány veszi körül, a mely kénsárga reczézotből s eiuiek hézagaiban fekvő 1—3 mm. átmérőjű nyúlós colloidos cseppekből áll. A környező ép máj állományban egyes elszórt kocsonyás tömlőcskék látszanak. Á májkapuban ezen daganattól teljesen függotlonül, do egyébként ahhoz hasonló szerkezettel kisebb, ahg diónyi göröngyös felületű csomó van, a mely a máj és az epovezetéket körülveszi, illetőleg megtöri. Már ez a boncztani k é p is echinococc. miűtilocularis mellett szólt és a föltevést a górcsői vizsgálat is igazolta, a mennyiben egyes tömlőkben jellegzetes echinococcus-scolexek találtattak horog­ koszorúval, másokat az erősen redőzött chitín-burokról lehetett tölismorni, a melynek keskeny szalagjai a központi üregocskével, a kocsonyás rák szokott képétől már fagyasztott metszetekben is merő­ bon különböztek. A chitin-gombolyagok körül sok óriás sejt volt, a raelyot ochinococc. multilocularisnál, nnnt a szervezet erősebb reactiójának jelét, mások is kiemelnek. A kocsonyás anyaggal egy kutyát megetettünk, de 3 hónap múlva, a mikor leöltük, taenia echinococcust nem találtunk nála. b) A máj-vénái

elzáródása cirrJiosis hepatis tüneteivel.

CHIAEI

'Wd

.lEOYZÖKÖNYVEK.

1899-bcii fölhívta a figyelmet arra, hogy a máj-vénák eldugulása elsődlegesen is fölléphet ós pedig különösen a vena-oava inferiorhoz közel eső legvastagabb tíirzsek szűkülnek meg gyuladás folytán, a mely a hozzá csatlakozó thrombosis következtében teljes elzáró­ dásra vezethet. Ó 3 esetben észlelte ezt a kóralakot, a mely a nagy­ fokú hasvízkt'ír miatt círrhosis hepatis gyanúját kelti, do a bonczolásnál magában a májban esak erős vérpangás képe látszik. Ezen betegség egy jellegzetes esetét láttuk 2^/2 éves fiúnál, a ki állítólag nem régóta volt beteg, előbb hasa, majd alsó végtagjai dagadtak meg. Fölvételekor úgy a hasvízkór, mint az anasarca igen nagyfokú volt s miután szív, vese és tüdőbaj jelei hiányoztak, májcirrhosisra kellett gyanakodni. A fenyegető tüdővizenyő miatt hascsapolás tör­ tént, mindazáltal a gyermek már másnapra meghalt. A bonczolásnál csakugyan a szívben, vesékben és tüdőkben semmi olyant nem talál­ tunk, a mi az erős vizenj'őt megmagyarázta volna, de a máj sem mutatta a szokott círrhosis képét, a mennyiben a máj elég nagy, nem szemcsézett, csak némi homályos egyenetlenség látszott a felü­ leten s már kivülrői is nagyfokú vérpangás tünt föl szabálytalan szerecsendió-rajzolattal. A metszéslapon is hiányzik a cirrhosisra jellemző szemcsézettség, kötőszöveti váz, ellenben mindenütt a vér­ pangás képe és pedig igen változó fokban, nevezetesen foltonként sötét-kékes vörös besüppedő helj'^ek voltak az atrophia-cyanotica képével. A vena-portae teljesen ép. Ezek az elváltozások a máj­ vénákra hívták föl figyelmünket s csakugyan azok tüzetesebb meg­ tekintésénél kiderült, hogy a nagyobb törzsek többé-kevésbbé meg vaimak szűkítve, illetve teljesen eldugaszolva sarjadzásszerű szövet által, a teljes átjárhatatlanság többnyire az által keletkezett, hogy a frissebb vagy régibb részben már barnás thrombusok a megvasta­ godott, illetőleg megszűkített edények belvilágát teljesen elzárták. Egyes eldugaszolt vénák benyilása helyén a vena-cava inf.-ban töl­ csérszerű heges behúzódás látszik. Górcső alatt ezen vénák fala sejtdús kötőszcivet által nagyfokban megvastagított, a burjánzás főkép az íntimát illotí, de a vóredény körüli májszövetbe is sugarasan beterjed. A mint látjuk, ezen eset teljesen a (^HIABI kórkép jelle­ gével bír s talán némileg megerősíti OHIARI azon gyanúját, hogy ez a betegség syphilises alapon keletkezik. A mennyiben 2 1 / 2 éves gyermeknél ilyen íinálló véredény-gyuladás, a melynek hasonlatos­ sága a pylephlebitis adhaesiva syphiliticához szembeszökő, nagy valószínűséggel syphílisre vezethető vissza. c) Kctf, elsődleges rák együttes előfordulása. Az ú. n. többszörös rákok közt, a melyeknél két elsődleges rák egymástól függetlenül jött létre egy ugyanazon betegnél, azon eseteket tartják morphologiaí szemj)ontból leginkább bizonjdtóknak, a melyeknél a két elsődleges rák nemcsak két külön szervben jön létre és pedig olyan

JEGYZŐKÖNYVEK.

137

körülmények között, hogy egyik a másikból sem metastasis, sem beoltás által nem keletkezhetett, hanem a melyeknél egyúttal a két különböző szerv rákja szöveti szerkezet tekintetében is lényegesen eltér. Ezen, aránylag uom nagy számmal észlelt esetek közé tartozik a következő : egy 64 éves férfl a szemészeti klinikára S'/j év előtt felvétette magát, a bal cornea szélén fejlődött borsó nagyságú szemölcsös daganattal, a mely fehéres bőrszerü külleme miatt első tekintetre dermoid gyanúját keltette. A kiirtás a cornea lehető kimélése mellett történt; a megejtett szövettani vizsgálatnál a vastag hámbél a mélybe nyúló csapok, illetőleg elszigetelt hámfészkek is találtattak, elszarúsodott hám-gyöngyökkel, sok magoszlással, s ennek alapján a diagnosis szemölcsös rákra tétetett. 1900 fcbruáriusban kiújulással jelentkezett megint a klinikán, a hol a daganat az előbbi módon újból eltávolíttatott. 190.0 augusztusban 3-dik felvételekor már a bulbust a cornea területéből kiálló rákos tömeg miatt onucleálni kellett s mivel az orbita csontos falára is a dag. átterjedt, a sebészetre tétetett át, a hol exenteratio orbitao végeztetett a gyanús részek levésésével. A beteg, a ki az utóbbi időbon erősen legyen­ gült, a műtét utáni nap kezdődő tüdőgyuladásban elhalt. A halál­ előtti napon véres hányás jelentkezett nála. A bonezolás alkalmával a gyomor nagy görbületén kb. annak középső '/j-ában egy kis tenyérnyi területen a gj'-omor-fal egész 1 cm.-re megvastagodott, tömött, majdnem porczszerü, kívül a has­ hártyán apró, fehér göbök vannak, s a cseplesz sugarasan odafüzütt. Fölmetszve ezen megvastagodott terület közepén egy sekély, tányérszerű fekély van elmosódott szélekkel, hasonlóképen igen olmosódottak, inkább csak tapinthatók, mintsem élesen elhatároltak a mogvastagodás szélei is. Daczára annak, hogj'' sem a nyirkmirigyekben, sem egyéb szervekben metastasis nem volt, a gyomor ezen elváltozását már a boncztani képből is rostos ráknak kellett tartani, annál is inkább, mert annak területében a gyomorfal-rótegeket fehéres, hegszerü szövet igen erősen egymáshoz fűzte, a muscularisban is a scírrhusra jellemző fehéres hálózat látszott. A szöveti vizsgálatnál csakugyan a gyomorfal összes rétegei, nevezetesen az izomrétog és a sorosa is tele voltak kicsiny rákfészkokkol, a molyok a lazább helyeken henger-hámsojtokből álló csöves mirigyhoz hasonló csoportokat alkottak, a központilag elhelyezett kicsmy lumenben néhol colloidszerű dugaszszal. Ez a kép tehát az adeno-carcinoma flbrosum szövettani kórisméjét nyújtotta, a miből tehát a cornea és gyomor rákjai között a szerkezeti különbség nyilvánvaló. 4. KANITZ HENRIK dr. előadása: ,,,4 hőrrák kezelése Röntgen­ sugarakkal. (Lásd Gyógyászat 1905. év 52., 53. sz.) Indokolatlannak tartja azt a bizalmatlanságot, melylyel néme­ lyek a 11. sugarak gyógyító hatásával szemben viseltetnek és utal-

138

JEGYZŐKÖNYVEK.

azon nagyszámú észleletre, mol^'ok a K. sngarak a bőr rákos kép­ leteire gyakorolt kedvező hatását kétségbevonhatatlanul bizonyítják. A kezelés javaslatait a kolozsvári egyetemi bőr-klinika nagy beteg­ anyagán (2'/2 év alatt 45 különböző rákos beteg részesült'li. keze­ lésben) szerzett tapasztalatok alapján a következőkben foglalja össze : a) Indikált a K. kezelés kis kiterjedésű felületesebb és arány­ lag jobb indnlatú ulcus rodenseknól és cancroidoknál, melyeknél az eredmény úgy tartósság, mint kosmetika tekintetében is a leg­ ideálisabb. h) Végleges és biztos gyógyulást ad és épen azért feltétlenül helyén való a R. kezelés a bőrnek nagy, sőt néha szerfelett nagy kiterjedésű rákos képleteinél, de csak akkor, ha a folyamat felü­ letesen székel. Ezen megbetegedési formák alkalmasak a R. keze­ lésre akkor ís, ha kifelé növekedve tekintélyesebb dimensiójú és nagy mélységű átmérővel bíró daganatokká alakúinak. Tapaszta­ lataink szerint ezek is gyógyulnak, feltéve, hogy a rákos burjánzás még nom terjedt a mélyebb rétegekbe. c) Mélyebbre terjedő rákoknál első sorban az operátiós eltávo­ lítást ajánljuk. Feltétlenül áh ez a kisebb kiterjedésűekro, a hol a R.-ezés kilátástalan kísérletezés számba meg}', mely azt eredmé­ nyezheti, hogy a műtétre alkalmas időpontot elmulasztjuk. Kivételt e tekintetben csak a nag^'obb kiterjedésű képleteknél tennénk. Ezek ugyanis rendesen olyan helyeken ülnek, a hol a kosmetikai szem­ pont is szerepel és a hol a késsel való eltávolítás nagyobbfokú torzítások vagy kosmetikai hibák elkerülése nélkül nem remélhető. Ezen esetekben mórlegelendŐJiok tartjuk, vájjon nem volna-o czél­ szerű a R. kezelésnek műtéti beavatkozással való combinált alkal­ mazása. d) Indicált a R. kezelés teljesen inoperabílis daganatoknál. e) Hasonlóképen azon esetekben, melyekben a műtét akár a beteg korára való tekintettel, akár azért, mert perhorrescálja azt, nem hajtható végre. Épen úgy helyén való akkor, ha elől ment műtéti vagy egyéb kezelések sikerteleneknek bizonyultak. f) Nagyobb terrénumot biztosítanánk a R. sugarak post operationem alkalmazásának és pedig nemcsak már fellépett recidivák esetén, hanem vagy még a sebgyógyúlás időszakában, esetleg visszamaradt rákos szövet elpusztítására, vagy későbben a teljes gyógyulás után prophylacticus eljárás gyanánt esetleges recidivák megakadályozása czéljából. g) Határozottan ellen javaltnak tartjuk, a R. kezelést a száj­ űri nyálka-hártya rákjainál. Ezeknél a kezeléstől javulást nem lát­ tunk, sőt néha, főleg nyelvrákoknál a folyamat súlyosbodását ész­ leltük és ezért még a legkezdetlegesebb alakoknál is a x-adicalis műtéti beavatkozást ajánljuk,

JEGYZÖKÖNYVEK.

139

Az indicátiók fölállításánál nemcsak a klinikai tónyokro volt tekintettol, hanem azon szövettani vizsgálatokra is, melyek a R . sugaraknak a ráksejtekre gyakorolt pusztító hatását bizonyítják. Kitűnt ugyanis, hogy a ráksejtek egy sajátságos degeneratio folytán tönkre mennek, mely hatása a sugaraknak annál feltűnőbb, hogy electiós módon njdlvánúl, azaz, hogy ugyanakkor, mikor a dag. sejtek elpusztulnak, a normális hám ép marad. Hogy vájjon a rák­ sejtek degenerátiója, vagy a kötőszövet lobja e az elsődleges elvál­ tozás, a fölött még eltérők a nézetek. MAIÍSCHAI.KÓ tanár vizsgálatai is a ráksejteknek prímarius sérü­ lése mellett szólnak, dc e mellett azt is bizonyítják, hogy már igen korán, egyidejűleg aráksejteken mutatkozó degenerátiós jelenségekkel óriási reactiós kötőszíivotlob lép fel, a kötőszövet oedemásan átivódik, a véredények ki vainiak tágulva, nagyfokú plasma-sejtekből és leucocytákból álló infdtratum fejlődik, melynek sejtjei behatolnak a rák-fészkekbe, és szétdúlják a már degenerálódott sejteket. M . tanár ezen szövettani elváltozások alapján a reactiós kötőszöveti lobnak legalább is olyan fontos szerepet hajlandó tulajdonítani a rákos szövet tönkremenetelében, mint a rák sejtek prímarius laesiojának. Ezon pusztító hatás a ráksejtekre nem érvényesül minden esetben egyformán. A különböző daganatok különböző viselkedésénél két tényező jön számításba. Először a fény íntensitásának a mélybe terjedéssel járó csökkenése, mc]y oly nagy fokú, hogy aránylag kicsiny a mélység, melybe már a sugaraknak physiologicus hatásukat meg épen kifejteni képes minimuma sem jút. Ez a körülmény magya­ rázza, hogy miért nem jár eredménynyel a mélyebb fekvésű carci­ uomák R.-ezése. E mellett tekintetbe veendő, az egyes szöveteknek sensibilitása a sugarakkal szemben. Minden jel arra vall, hogy a rákdaganatok, tehát ugyanazon heterotypiát mutató szövetek is külön­ böző érzékenységgel reagálnak a sugarak behatására. Hogy ez nüáltal, a sejtek melyik chemiai, illetőleg biológiai tulajdonságai által van feltételezve, azt egyelőre nem tudjuk. Többször felmerült az a lu'zet, vájjon lehet e a rákok szövet­ tani szerkezete és a R . fénynyel való viselkedésük között valamely összefüggést megállapítani. É kérdés feltevői főleg azon újabb rák­ elméletből indultak ki, mely a daganatokat histogeneticus alapon osztályozza, a mennyiben a basalis sejtekből eredő rákokat, melyeknek leggyakoribb képviselője a bőrrákokra vonatkozólag az ulcus rodens, élesen elválasztja a tövises réteg sejtjeinek megfelelő sejtekből álló rákoktól, melyeknek legközönségesebb klinikai formája az úgynevezett cancroid. Legutóbb a „IBudapesti orvosegyesület-"ben RÓNA tanár vetette fel újból ezt a kérdést, mert szerinte a therapia meghatáro­ zását lónyogosen megkönnyítené az, ha bebizonyulna, hogy „speciell a bőrrákoknál bizonyos histologiai szerkezetnek átlag bizonyos

140

JEGYZÖKÖNYVEK.

klinikai jelleg 6s lefolyás felelne meg". Ekkor ugyanis foltéve, hogy e viszony histologiai szerkezet és klinikai sajátságok közt a li. fénynyel való viselkedésre vonatkozcáag is fennáll, esetleg „csekély probaexcisióval oldönthotnők azt a kérdést is, hogy moly rákféleségoket foglalhatja le magának a radiothorapia". Nom akar belemenni annak megvitatásába, hogy mennyibon jogosult a bőrrákoknak ozou felosztása, do akkor, a mikor nagyon objoctiv észlelők tartózkodnak az éles elkülönítéstől ós kétségbe vonják létjogosultságát, ós mikor tényleg felmerül az a kérdés, hogy a két daganatféleség különbözőképen viselkodik-o a R. fónynyol szemben, még sem zárkózhatik el annak felemlítésótől, hogy saját tapasztalatai szerint a két rák­ forma között ezon szempontból határozott különbséget tenni nem lehet. Az általunk kezelt és gyógyult, illetőleg javult esetek között voltak typicus basalis-sejtű rákok, voltak spinocellularis carcinomák és úgynevezett spino-basocollularis alakok is. Minderről pontos szö­ vettani vizsgálatok útján győződtek meg. Gyér számú észloletoi semmi esetre sem bírnak végleges követ­ keztetésekre feljogosító bizonyítókok jelentőségével, de mindenesetre felhasználható adatok annak megállapítására, hogy a basalis-sejtű és -tüskéssejtü rákok közt a R.-fény iránti durva macroscopos visel­ kedésűket illetőleg nagy különbség nem létezik. A kezelés techni­ kájára vonatkozólag tartózkodni koll a sorozatos ülésekben való ,g3'ógyítás azon módjától, melynél addig történnek expositiók, míg a reactio kezdeti tünetei nem jelentkeznek. Mindig egy, esetleg 2 — 3 ' egymásután következő ülésbon adagoljuk a roactio olőidézéséhez szükséges fénymennyiséget. A roactio foka tokintetóbeu individualisálni kell a szövet és az egész szervezet részéről mutatkozó bioló­ giai reactio tekintetbe vételével. Semmi esetre sem ajánlja a túlorős roactiók előidézését, mert ennél az ép szövet is többé-kevésbbé sérül. A kezelés közbon néhány betegnél a szervezőt részéről bizo­ nyos reactiós tüneteket volt alkalma észlelni, mely tünetek intensitása nagyjából a roactio fokával volt arányban és a melynek a keze­ léssel való összefüggését az a körülménj^ is bizonyította, hogy föl­ lépésük idejo mindig összeesett a R. hatás lappangásí szakának végé­ vel. Hőomolkodés, bágyadtság, fejfájás, étvágytalanság az emdiébb '• esetekben képezték a tüneteket. Azonban némelykor súlyosabb jelen­ ségek is léptek föl: hosszú ideig tartó rendetlen hőemolkedések, fehérje és cyliiulorok a vizeletben, hasmenés, hányinger, orythema a köztakarón, polynuclearis leuoocytosis a vérben. Valószínű, hogy ezen súlyos általános reactio a szervezetnek intoxicátiója által van föltételezve, melyet a daganat-sejteknek szétesésekor képződő toxicusanyagoknak fölszívódására kell visszavezetnünk. Sok fontos ós érdekes részletkérdéssel jolen alkalommal nom akar foglalkozni. Előadása, a mely csak általánosságban vau tartva.

JEGYZÖKÖNYVEK.

141

nem tart igényt tökéletességre, de annyi kitűnik belőle, hogy a R . therapia ma már komoly tényezőként követel helyet a bőrrák gyó­ gyításában. Hozzászólás: MAKABA tanár a. rákos daganatok RöNTOEN-kezelésót sebőszí szempontból óhajtja kritikailag megvilágítani. Mielőtt a gyógykezelés módszereit bírálnék, nem hagyhatjuk íigj'elmen kivűl, hogy a rák okára vonatkozó ismereteink, sajnos, még ma ís teljesen homályosak. Daezára az eddigi vizsgálatok eredménytelenségének, nem zárkózhatunk el azon fölfogás elől, hogy a l)etegség mégis lehet parasitarius természetű. Ijohot, hogy parasitái nem az eddig ismeretes betegségokozók esoportjába tartoznak; de ha vannak, mindenesetre ezek indítják meg a rákra jellegzetes szövetburjánzást. Maguk, a rákos csíkokat tartalmazó hámsojtalakulások a kifejlődés hel^'o szerint külíinbozők lehetnek, úgy, hogy pl. a BUDAY tanár úrtól bemutatott kettős rák-esetnél som lehetetlen, hogy a cornealís rák volt az elsődleges, melyből csírák kerülhettek a véráram útján a gyomorba, itt is rákos, de más szövetalkotású daganatot, illetőleg fekélyedóst hozva létre. Bárhogy áll a dolog, annyi bizonyosnak látszik, hogy a már kifejlődött rákos elváltozásnál, a fertőző ágens a ráksejtekhez kötve marad, a sejtek tovanövekedése és tovább­ jutása a nedváramm-al a rák elterjedésének okozója. A gyógyítás föladata volna tehát ezon ráksejteket tökéletesen elpusztítani. Az eddig gyakorolt sebészi módszerek ezt csak úgy tudják elérni, hogy az egész megbetegedett szervet vagy területet erőmüvileg, vegyileg vagj' hőhatás útján eltávolítják. Az eltávolításnál szükséges a lehetőség szerint 1—2 cm.-nyi távolban maradni a fül­ ismerhető beteg területtől, mert tapasztalás szerint a microscopos betegséghatár túlhaladja a macroscopost. Nem szükséges fejtegetni, hogy ezen schema csak durva empiriás, mely éppen nem nyújt bizlosítékot az iránt, hogy így csak­ ugyan eltávolítottunk minden rákosat. Ezt bizonyítják a gyakori úgynevezett „kiújulások". Csak örönnnel üdvözölnénk tehát első sorban épen mi sebészek, minden oly módszert, mely a rák-sejtekre speciíicusan hatva, ezeket elpusztítaná, a többi szövet-elem épségben megtartása mellett, főleg ha ezen hatás érvényesülne azon ráksejtekre is, melyek a micro­ scopos megbetegedési területre esnek. Az előadó úr által ismételve bemutatott esetek némelyikénél alkalmunk volt látni, liogy a RÖNTGBNkezelés a bőrrákok bizonyos eseteiben képes a fent írt eredményt nyújtani. Láttunk tökéletesen gyógyult eseteket ideális kosmeticai eredménynyel, láttuk és hallottuk azonban azt is, hogy más esetek­ ben nem tudtak a bőrrákoknál sem teljes gj'ógyúlást elórin. Hal­ lottuk, hogy másnemű, mélyebben fekvő rákokra, a kezelési mód

142

JEGYZŐKÖNYVEK.

rendszerint liatástalan maradt, így a száj nyállialiártya rálíolí sem mutattali e liezelés módra javulást, sőt gyakran a kezelés ideje alatt rosszabbodtak, mirigy metastasísok fejlődtek. A bőrrákok első csoportjánál elért sikerek teljes mórtékben megérdemlik figyelmünket és elismerésünket, úgy, hogy nem osz­ tom BERGMANN álláspontját, mely az ilynemű kezelés jogosultságát megtagadja. Sajnos, a rák gyógyításában a liöNTGEN-kezeléshez fűzött remények ez ideig be nem váltak, mert ama, a bőr külső rétegében székelő laphámrákok, melyek a RöNTOEN-kezeléssel meggyógyultak, a sebészí gyógyításnak is hálás eseteit képezték. Ha sebészi g y ó ­ gyításuk a rákos szövetek lekanalazásából és a felület megégetéséből állott, a kosmeticus eredmények jók voltak, a nagyobb mérvű heges összehúzódás elmaradt. Ha ellenben a rák a bőr egész vastag­ ságát átnőtte, ráterjedt már a méh'cbb képletekre, nem elégséges a felszínes operálás. Ilyenkor műtét után vagy mély és zsugorodó hegedést kapunk, vagy kénytelenek voltunk plastikaí műtéteket végezni, hogy a cosmeticai eredményt többé-kevésbbé javítsuk, e meUett a definitív gyógyulás esélyei ís tetemesen rosszabbak, mint­ sem a felszínes rákok eseteinél. A KöNTGEN-kezelésről meg azt halljuk, hogy ezek a rákok már teljesen meg nem gyógyíthatók ezen az úton. Még kevesebb sikert érhetünk el RöNTGEK-kezeléssel a fénysugaraknak egyébként jól kitehető szájnyálkahártj'a rákoknál, minők a pofa- és nyolvrákok, a melyeknél pedig sajnos, a műtéti kezelés eredményei ís viszonylagosan legrosszabbak, tehát elsősorban kívánatos volna a sebészi kezelést mással helyettesíteni. Bármennyire nem ideális tehát a rákok mai csonkító kezelése, mégis kénytelenek vagyunk jobb híjján ennél maradni. Az áüandó gyógyulás kulcsa pedig marad a rák korai felismerése és kezdő időszakában való operálása. A RöNTGEfí-kezelésnek még ott, a hol sikerrel alkalmazható is, mog van a kórházi gyakorlatra az a hátránya, hogy nagyon hosszadalmas, s így ha cosmeticus eredménye talán jobb is, ki vagyunk téve annak, bog}' betegünk gyógyulás előtt itt hagy bennünket. Nem hagyható figyelmen kivűl egy és más esetben a reac­ tió súlyossága sem, mely életveszélyes tünetekkel járhat. Mindezek daczára véleményem szerint a rákok RöNTOEN-kezelése teljes mértékben megérdemli a fáradtságot a további tanulmá­ nyozásra, kilátásunk lehet a technika tökéletesedésével jobb ered­ ményekre, a tapasztalatok bővülésével az indicátiók pontos felállí­ tására, a kezelés kellemetlen mefiékhatásainak biztosabb elkerülésére, vagy enyhítésére. Mindig is voltak és lesznek betegek, kik a műtéttől annyira

JEGYZÖKÖNYVEK.

143

irtóznak, hogy rákos-betegségükkel inkább a kuruzslókhoz fordul­ nak, vagy eddig a különböző niaró-pastákkal kezeltették inkább fekélyeiket. Azt hiszem, é])eu ezen betegeknél a RÖNTGEN sok sike­ rült gyógyítást érhet el s a betegekot a kuruzslóktól el fogja szoktatni. A carcinonuik RöwTGEN-kezclése mellett fel kell említeni a RöNTGKN-thorapia sikereit némely saroomaféleségekkel szemben. Az eddigi közlések szerint főleg a bőr- és mírígy-sarcomák, szövet alkotást illetőleg az alvoolaris és lympliosarcomák zsugorodnak, sőt gyógyulnak a RöNTGEN-kezelésro, míg a l'ascíák és izmok sareomái nem javúhiak. Ha a RöNTGEN-kezelés a mirigy-sarcomák kezelésében csak­ u g y a n beválik, o z maga is megbecsülhetetlen sikert jelentene. ELFÉR ALADÁR dr. MAKARA tanár hozzászólására vonatkozólag

útal a sensibilisálás által esetleg fejleszthető eredményekre. Nincs kizárva szerinte, hogy a szövetek fény iránti érzékenységé­ nek ilyen módon való fokozásával a mélyebb fekvésű rákoknál is érvényesülni fog a R.-sugarak gyógyító hatása. A recídiva-mentességet, illetőleg a három évi terminust teljesen önkénj^esnek tartja, azt sem tudjuk biztosan, hogy mi a recídiva oka. A mi pedig az idiosyncrasíát illeti, úgy azt hiszi, hogy általános biológiai tételeink annak felvételére kényszerítenek a R.-sugaraknál is és létezéséről a R.-fénynyel foglalkozó lépten-nyomon meggyőződhetik. SZABÓ tanár úgy tartja, h a van idíosyncrasia a R.-sugarak­ kal szemben, úgy a z legfeljebb óvatosságra kell hogy intse a vele foglalkozókat, de nom akadály az alkalmazásánál. A legkisebb mennyiség alkalmazása és fokozatos emelése, a szervezet magatar­ tása ellenőrizésével sokszor meg fog óvni a kedvezőtlen tapasztalá­ soktól, mint megóv mérgek gyógyszerként való adagolásánál a mér­ gezéstől. A recidiva kérdésében a tapasztalat azt mutatta, hogy a töké­ letlen műtétek által megboWgatott szövetekben kiújulás többnyire gyorsan fejlődik, bár késői kiújulás nincs kizárva. A német nőgyógj'ászok közmegegyezés alapján öt évig elmaradt kiújulás eseté­ ben a rákot gyógyultnak tekintik. Ma a ráknak okozóját nem ismer­ jük, tehát a természetéről sem alkothatunk képet, de nem tartja kizártnak azt az eshetőséget sem, hogy úgynevezett késői kiújulás tulajdonképen új rákmegbotegodés. S nnnt kivételesen a szervezet­ nek bizonyos védelmet nyújtott fertőző bántalmak, fellépnek kivéte­ lesen másodszor is ugyanazon egyénben, úgy ezt a lehetőséget a ráknál sem vonhatjuk kétségbe. MARSCHALKÓ tanár nem lát ugyan a R.-kezelésben e g y min­ den esetben feltétlenül czélhoz vezető gyógyító eljárást, de saját tapasztalatai alapján nagy jelentőséget tulajdonít e kezelésnek a bőrrákok gyógyításában. Az eredmények sokszor kifogástalanok, röviden

144

JEGYZÖKÖNYVEK.

különösen a felületesebb folyamatoknál. A mélyebb képleteket egye­ lőre nem tudjuk kedvezően liefolyásolni. De meg van róla győződve, bogy a technika tíikéletesedése és a szövetek érzékenységének eme­ lése (seusibilisatio) ebben az irányban is fog haladást eredményezni. Idiosyncrasiát a bőr részéről nem vesz fel, a mely nézete összhang­ ban van radiotherapeuták legnagyobb részének nézetével. A klinika nagyszámú eseteinél soha sem volt alkalma nagyobbfokú syncrasiát a bőr részéről észlelni. BÜDAY tanár felemlíti, hogy az art. pulmonalis ágaiban egye­ sek rákemboliákat mutattak ki s úgy látszik, hog.y a különböző szöveteknek más és más az ellenállóképességük a ráksejtekkel szem­ ben s oz is a rák parasitarius természete nusllett szólaim. MAKARA tanár ELFER tagtárs úrnak az ö felszólalására vonat­ kozó megjegyzéseire és kérdésére vonatkozólag újra szót kér. A mi ELFER azon megjegyzését illeti, mintha ő azt mondta volna, hogy a mélybe terjedő rákok a késnek sem hozzáférhetők, ez félre­ értésen alapúi, mert ő csak azt mondta, hogy épen a mélybe ter­ jedő bőrrákoknál és azon szervek rákfóleségeinél, melyekkel szem­ ben a sebészi kezelés sikerei nem kielégítők, volna kívánatos olyan módszer, mely jobb eredményeket ad. Sajnos, épen ezen rákfajok­ nál a R.-kezelés cserben hagy. Azért ma a rákgyógyítás körül elért sikerek attól függenek, milyen korán ismeri fel a gyakorló orvos a carcinomát és ehez képest mikor utasítja a sebészliez betegét. A reactiók súlyos eseteit illetőleg, igenis azon véleményben van, hogy a tapasztalás ezen a téren elkerülhetővé teszi az esetek többségébon a súlyos általános tüneteket, mert o nélkül Í \ proble­ matikusabb értékű R. módszer índícatiója ós a kisérletezós köre még inkább összezsugorodnék. A mi a recidiva kérdését illeti, véleménj'O szerint a bemutatott gyógyultnak látszó bőrrákok véglege­ sen gyógyultak voltak, mert a lapos bőrrákok sem helybelileg, sem a mirigyekben nem szoktak kiújulni. A carciuomák sebészi kezelése körül szerzett tapasztalatok alapján az a véleménye, hogy az úgynevezett recidivák a műtétei­ nél visszamaradt rákcsirák tovább, vagy újranövekedése folytán támadnak. Még a több év múlva észlelt recidivák sem új carci­ nomás megbetegedések, hanem valószíiu'íleg a műtétei idején fejlő­ désükre alkalmatlan helyen volt, vagy ebben megakadt rákcsirokból támadnak, ha azok valamely külső behatásból, vagy ma még ismeretlen okból mintegy új életre támadnak. Azért is véleménye szerint a radicahs gyógyulásnak három vagy öt évi időhöz kötött feltétele teljesen önkényes, mert ezen időn túl is észleltek kiiijulást. A nem sikerült műtétek után, t. i. mikor a növekedésben levő rákos gócz valamely részlete visszamarad, a kiújidás gyorsan bekövetke-

JEGYZÖKÖNYVEK.

145

zik, ez nom is kiújulás, hanem egyszerűen tovább növekedése az ott maradt ráknak, akár helybelileg, akár a regionális mirigyekben. A carcinomák újabb, radicalisabb műtevésének sikere épen abban njdlvánúl, hogj^ ezen fejlődésben levő rákos csirokat jobban sike­ rűit eltávolítani, míg a késői recídivákkal szemben a sebészeti mód­ szerek biztosítékot nem nyújthatnak; itt ismét a rák korai felisme­ rése és műtevéso látszik a legfontosabbnak. KANITZ HENRIK dr. Az idiosyiicrasíára vonatkozólag azt hiszi, hogy a R.-sugarak hatásának megítélésénél kétféle ídiosyncrasiáról kell beszélni, a bőr részéről és az egész szervezet részéről jelent­ kező ídiosyncrasiáról. Előbbinek létezését olyau értelemben legalább, hogy egyik-másik bőr a R.-sugarak behatását egyáltalában' hóm tűri, azaz hogy azoknak behatására súlyosan károsodik, nem tartja valószínűnek. Elismeri, hogy egyéni ingadozások léteznek, de szigorú értelemben vett idiosyncrasíát, sohasem tapasztalt, daczára annak, hogy több száz oxposítiót végzett. HOEZKNECHT, KIENBÖOK ós mások, kik még nagyobb beteg-anyag fölött rendelkeznek, szintén tagadják a bőrnek idios^mcrasiáját a R.-sugarakkal szembon. A szervezet részéről úgy látszik, inkább lépnek fel idíosyncrasíára valló tünetek. HOLZKNECHT psoríasis, favus, hypertrichosis miatt RöNTGEN-ezett bete­ geknél is észlelt általános intoxicátiós jelenségeket, tehát nem rossz­ indulatú daganatok RÖNTGEN-ezósokor, melyek normálisan is termel­ nek szétesésük alkalmával mérgező anyagokat. Mindezt még köze­ lebbről kellene tanulmányozni.

KrtíiHÍtö

(OÍ'VOHÍ s z i i k ) 1ÍK*5.

10

Névjegyzék a z Erdélyi M ú z e u m - E g y l e t o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i s z a k ­ o s z t á l y á n a k tagjairól a z 1 9 0 5 . m á j u s 6 - á n t a r t o t t k ö z g y ű l é s napján.

'•.ifi''

Tisztviselők: S z a k o s z t á l y i e l n ö k : F a b i n y i R u d o l f dr. „ t i t k á r ; J a k a b h á z y Z s i g m o n d dr. Az

orvosi

alszakban:

Szakelnök : Purjesz Zsigmond

dr.

S z a k j e g y z ő : K o n r á d i D á n i e l dr.

A t 0 r m.-t II d.

S z a k e l n ö k : F a b i n y i R u d o l f dr. S z a k j e g y z ö : Orient G y u l a dr. N y i r o d i O é z a dr.

Á k o n c z K á r o l y dr. V á l a s z t m á n y i j L o c h n o r K á r o l y dr. tagok

\ Lőto J ó z s e f dr.

alszakban:

Választmányi tagok

\ S z a b ó D é n e s dr.

Pfoiffer P é t e r dr. \ R u z i t s k a B é l a dr. \ S z á d e c z k y G y u l a dr.

A ) Helybeli tagok.

1

2 3 4 5

6 7

8 9

10 11 12 13 14

A p á t h y I s t v á n dr. e g y e t . tan. m . t. 1 A j t a i K. A l b e r t n y o m d a t u l a j d o n o s m. t. 2 A n k a A u r é l dr. e z r o d o r v o s Á k o n t z A n t a l dr. g y a k . o r v o s A k o n t z K á r o l y dr. e g y . m . tanár m. t. 3 Állattani i n t é z e t Ásványtani intézet B a r t h a .János dr. v á r o s i f ő o r v o s B é k é s i K á r o l y dr. e g y . r k v . t a n á r m. t. 4 B e n o l .János dr. e g y . m. tanár Boneztani intézet B r a n d t .József dr. e g y . tanár, m i n . t a n á c s o s m. t. 5 B ü c h l o r I g n á c z dr. e g y . m. t a n á r B é l d y Á k o s gr. m . t. 6

1890 96 1901 892 888 97 97 76 93 76 93 76 78 98

TAGOK

Folyó szám

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 'ól 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 bO 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64

147

NÉVSORA.

N É V ÉS ÁLLÁS

B u d a y K á l m á n dr. e g y . tanár m. t. 7 B o r o s ü y ü r g ' y t h e o l o g . d e k á n m. t. 8 B o r b é l y L á s z l ó dr. e g y . t a n á r s e g é d m . t. 9 B a l o g h Krnö tiir.-jelölt m . t. 10 B e r g l e i t e r G y u l a e g y . t a n á r s e g é d m . t. 11 B í r ó K á l m á n tanárjelölt m. t. 12 Bitó G y ő z ő tnr.-jelölt m. t. 13 B u t u j á s G y u l a tnr.-jelölt m. t. 14 B ö h m K á r o l y dr. e g y e t , tanár m. t. l.") B a k L a j o s m ü a s z t a l o s m. t. 16 B a n n e r B e n e d e k tanár m . t. 17 B u t y k a D e z s ő h i v a t a l n o k m . t. 18 Bru'ch L e o tnr.-jelölt m. t. 19 B a n e z i k S á m u e l tnr.-jelölt m . t. 2ü '. . . . B u s z e k G y u l a tnr.-jelölt m. t. 21 C s e n g o r i J á n o s dr. e g y . tanár m . t. 22 C s i k y M i h á l y dr. e g y e t e m i t a n á r s e g é d Czocz D é n e s dr. g y ó g y s z e r é s z D a v i d a L e o dr. e g y . tanár m. t. 23. . D e m e t e r G y ö r g y dr. e g y . t a n á r s e g é d m. t. 2 4 D e á k A l b e r t dr. ü g y v é d m. t. 2.5 D á v i d M a n ó tnr.-jelölt m. t. 26 Elmekórtani intézet pjngol Gábor dr. k ó r h á z - i g a z g a t ó E s z t e r l u l z y K á l m á n gr. m ú z . - e g y l . e l n ö k m. t. 27. . É l t e s B é l a e g y . g y a k o r n o k m. t. 28 E l f é r A l a d á r dr. e g y . t a n á r s e g é d E i s l e r M á t y á s dr. főrabbi m. t. 29 • F a b i n y i R u d o l f dr. e g y . tanár m. t. 30 F a r k a s G é z a dr. m e g y e i f ő o r v o s m . t. 31 F a r k a s G y u l a dr. egyest, t a n á r m. t. 32 F a r k a s L a j o s dr. e g y . tanár, m i n . t a n á c s o s m. t. 33. Filej) G y u l a dr. e g y . m. tanár F r a n k - K i s I s t v á n dr. k á l y l i a g y á r o s F u t ó Mihííly dr. e g y . t a n á r s e g é d m . t. 3 4 IIj. F a b i n y i Rudolf dr. e g y . t a n á r s e g é d m. t. 35. . . F é l e g y l i á z i Pirnő dr. e g y . t a n á r s e g é d F ü b r e r L a j o s praeparalor m. t. 36 F e k e t e N a g y B é l a vár. t a n á c s o s m. t. 37 , .. . F e r o n c z y (jlyula b a n k i g a z g a t ó m. t. 38 F e l s z e g h v D e z s ő f ö l d b i r t o k o s m. t. 39 F e r e n c z Á r o n g y ó g y s z e r é s z m . t. 40 Ü á m á n B é l a dr. o r v o s G o n e r s i o h G u s z t á v dr. e g y . m. tanár G e r g e l y S á m u e l dr. e g y . rk. tanár m. t. 4 1 G y a l u i F a r k a s dr. e g y . m. t a n á r m . t. 4 2 Gálbory S a m u Brúnó szig. orvos G o l d n o r _L. ,7enő s z i g . o r v o s G a z e l y Á r p á d k ö n y v t á r t i s z t m. t. 4 3 ü i d ó f a l v y I s t v á n dr. k ö z j e g y z ő m. t. 4 4

BOLÍPÉS IDEJO

1896 98 900 1905 903 904 !.;04 904 904 903 904 904 904 904 904 1898 902 902 1884 1900 1894 894 893 880 884 1902 903 904 1878 880 887 896 894 888 1901 902 902 1894 1904 904 904 904 1893 889 898 898 1902 902 903 903 10*

148

Folyó szám

65 66 67 6» 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 i. 86 87 88 89 90 : 91 92 93 94 95 i 96 i 97 98 99 100 ,101 102 Í103 ;i04 ' 105 Í106 107 108 109 110 111 112 113 114

TA(i()K

NÉVSOKA.

N É V ÉS ÁLLÁS

O u j á s A n t a l tnr.-jolölt m. t. 45 U ó t h Lajos, dr. e g y . t a n á r s o g é d ( J y o r g y a i Á r p á d dr. m ü t ő o r v o s Gyógyszertani intézet H a n g a y O k t á v k e r o s k . a k a d . t a n á r m . t. 46 H e g y i M ó z e s dr. e g y . t a n á r s e g é d l í o o r K á r o l y dr. e g y . t a n á r m. t. 47 H ö n t z K á l m á n dr. e g y . m . tanár H e g y e s i V i l m o s s z e r k e s z t ő m. t. 48 H a r a s z t i G y u l a dr. e g y . tanár m. t. 4 9 H e v e s i I m r e dr. e g y . m. tanár I s s e k u t z H u g ó dr. e g y . ni. tanár m. t. ."jü .Jakabházy Z s i g m o n d dr. e g y . ni. tanár m. t. .51 . l a n c s ó M i k l ó s dr. e g y . m . tanár , ) ó s i k a S a m u br. v. b. t. t. m. t. 52 I m r e S á n d o r dr. tanár m. t. Sí! I s s e k u t z G y ő z ő dr. t á b l a b í r ó m. t. 5 4 .Jancsó G y ö r g y dr. e g y . t a n á r m . t. 55 K e n y e r e s B a l á z s dr. e g y . tanár m. t. 56 K e r e k e s G y u l a dr. t ö r v é n y s z é k i o r v o s K c r o s z t é l y Lajos k e r o s k . a k a d . tanár . K o l o s v á r y S á n d o r dr. e g y . tan.ir m. t. 57 K l u g L i p ó t dr. e g y . tanár m. t. 58 H j . K o l o s v á r y S á n d o r dr. e g y . g y a k o r n o k K o n r á d i D á n i e l dr. e g y . t a n á r s e g é d ni. t. 59 Kórboncztani intézet Kórtani i n t é z e t K o v á c s Béla tanítónőképozdei tanár „ K a l a z a n t i u u m " i g a z g a t ó s á g a m . t. 60 K e n o s s e y B é l a theol. i g a z g a t ó m. t. 61 K e r e k e s I s t v á n e g y . g y a k o r n o k m. t. 62 Klimó Béla e g y . g y a k o r n o k K a p p e l I z i d o r dr. o r v o s K o m á r o m i A n d o r k ö n y v t á r t i s z t m. t. 6.3 K o v á c s K á l m á n k e r e s k e d ő m. t. 6 4 K u s z k ó I s t v á n h í r l a p í r ó m. t. 65 K e l e m e n L a j o s tanárjelölt m. t. 66 K o z á r F e r e n c z k e g y e s r e n d i h á z f ő n ö k m. t. 07 K i s s Krnő dr. t a n á r m. t. 68 K ö b l ö s Zoltán b ö l c s é s z m. t. 69 K o p a s z G é z a tnr.-jelölt m . t. 70 K o v á c s G é z a p o s t a t i s z t m. t. 71 Köhler .lános orvostanhallgató K l e i n Ottó g é p é s z L e c h n e r K á r o l y dr. e g y . tan., u d v . t a n á c s o s m. t. 72. Lüte .József dr. e g y . tan. m. t. 73 L ó k y B é l a dr. k o g y o s r e n d i tanár I.,uszt F e r e n c z s z i g . o r v o s L á z á r A u r é l f ő ü g y é s z ni. t. 7 4 Losonczy Ernő v e g y é s z

Belépés ideje

1904 904 904 1892 889 894 896 895 1904 904 900 1882 892 894 898 1904 904 904 1894 889 876 878 897 899 898 893 893 892 898 1900 902 902 902 903 904 í)04 904 904 904 904 904 904 902 904 1889 80 95 1902 904 905

TAGOK

115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 1.52 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164

NIÍVSOÜA.

L u k á c s H u g ó flr. ü g y e t , t a n á r s e g é d M á r k i S á n d o r dr. o g y . tan. m. t. 75. M a r s c l i a l k ó T a m á s dr. o g y . tan. m. t. 76 Mátlió ü á l ) o r dr. <így. t a n á r s e g é d M a t u s o v s z k y A n d r á s dr. j á r á s o r v o s M e r z a L a j o s m é r n ö k , kir. t a n á c s o s M a n n s b e r g S á n d o r br. m. t. 77. M o l d o v á n G e r g e l y dr. o g y . t a n . m. t. 78 M e n y h á r t Gásjjár dr. e g y . m . tan. m. t. 79 M e z e i S á n d o r dr. g y a k . o r v o s M e r z a G y u l a m. t. 8Ü N a g y K á r o l y k e r e s k . a k a d . tan. m. t. 81 N e m z e t i K a s z i n ó m. t. 82 N a g y E r n ő dr. e g y . tan. m. t. 88 N e n w i r t h K á r o l y m. t. 8 4 N y i r e d i G é z a dr. t a n á r m . t. 85 Orbai L a j o s ü g y v é d Orient G y u l a g y ó g y s z e r é s z m . t. 86 P a p p E r n ő dr. g y a k . o r v o s P a t a k y .Jenő dr. v á r o s i o r v o s m. t. 87 P a t a k y Zoltán dr. e g y . t a n á r s e g é d m. t. 88 P á t e r B é l a dr. g a z d . i n t . tan P a u s i n g e r S á n d o r tanár m. t. 89 Perl .lózsef fogorvos P í e i f f e r P é t e r dr. o g y . rk. tan. m. t. 90 P ü r j e s z Z s i g m o n d dr. e g y . tanár, u d v . t a n á c s o s m . t. 9 1 . P i s z t ó r i Mór dr. e g y . tan. m. t. 92 P o s t a B é l a dr. o g y . tan. m . t. 91! Péteri! Tibor szig. orvos . Pazar László szig. orvos Péterfi Z s i g m o n d n y . v. i g a z g a t ó m. t. 94 P o k o l y J ó z s e f ev. ref. t h e o l . tan. m. t. 95 P á p a i J ó z s e f tanárjelölt m. t. 96 Cs. Pa]) J ó z s e f dr. e g y . m. tan. m. t. 97. . . . : P a p p D o m o n k o s f ö g y m n . tanár m. t. 98 Potoczky Dezső egyet, gyakornok P á l f y Márton f ő g y m n . tanár m t. 99 P é t e r f y L a j o s t.-márjelölt m . t. 100 P u s k á s E n d r e m . t. 101 Reich Albert áll.-egészségiigyi felügyelő .. R i g l o r G u s z t á v dr. e g y . tanár m. t. 102 R i c h t e r A l a d á r dr. e g y . tanár m. t. 103 R o s o n b o r g e r Mór dr. g y a k . o r v o s R u d a s Gerö dr. e g y . m. tanár • R e i n b o l d B é l a dr. o g y . t a n á r s e g é d R ü z i t s k a B é l a dr. e g y . m. tanár m. t. 104 R e m é n y i k K á r o l y é p í t é s z m. t. 105 R a d ü E n d r e tanárjelölt m. t. 106 R e m é n y i k L a j o s k e r e s k e d ő m . t. 107 R á c z V i k t o r tanárjelölt m . t. 108

149

1905 1898 96 1902 1887 80 98 98 1903 1897 1904 1892 1903 904 904 1886 98 97 99 96 1902 1897 80 84 84 76 98 1900 901 902 902 903 904 904 904 905 904 904 904 1876 99 99

93 87 1904 904 904 904

180

165 LEE 167

168 169

170 171 172 173'

174 1.75 176.

177 178 179 180 181 182 183 184 185 186

187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212

213 214

TAGOK NÉVÖOJtA.

ScJioitz V i l m o s dr. v á r o s i o r v o s , Seliilliiiíí J^ajos dr. e g y . tan. m . t. 10!) S z a b ó D á n o s dr. o g y . tan., u d v . t a n á c s o s ni.' t. S z a b ó I m r o ev. ref. tanár S z á d e c z k y G y u l a dr. e g y . tan.; m . t. 111 S z á d e c z k y L a j o s dr. e g y . tan. m. t. 112 S z a m o s i .János dr. e g y . tan. m . t. 1 1 3 . S z a t m á r y Á k o s e v . ref. tanár . , S z ó c s i Á k o s dr. p o l g . i s k . i g a z g ,. S z e n t k i r á l y i A k o s dr. g a z d . int. i g a z g S z o m b a t h e l y i G á b o r dr. g y a k . o r v o s S z e g e d y J ó z s e f dr. e g y e t , t a n á r s e g é d S z v a c s i n a ( í é z a j j o l g á r m e s t e r , kir. t a n á c s o s Szülészeti intézet S z é k i T i b o r dr. g y ó g y s z e r é s z m. t. 114, S c h u o l l e r I s t v á n e g y . tan. m. t. 115 Sándor József E m k e főtitkár-alelnök S z é k e l y J e n ő dr. o r v o s S z á d e c z k y B é l a dr. k ö n y v t á r - s o g é d ő r m . t. 110 S e p r ő d y J á n o s cv. ref. tanár m . t. 117. S t e i n Ijipót dr. m ü t ő o r v o s .S á n d o r I m r e h i v a t a l n o k m . t; 118. S z i l á g y i G y ö r g y dr. e g y . t a n á r s e g é d m . t. 1 1 9 . K. S z e n t p é t o r i Z s i g m o n d e g y . t a n á r s e g é d n i . t. T e r n e r Adolf dr. e g y . tan. m. t. 121. . . . . . . . . T ö r ö k I m r e dr. g y a k . o r v o s m . t. 122 T o m p a ,János dr. v á r o s i o r v o s T e l e k i I^ászló gróf ni. t. 123. T u r c s a J á n o s dr. f ő t ö r z s o r v o s T u c s e k S á n d o r dr. ü g y v é d m . t. 124. T ö r ö k I s t v á n dr. f ő g y m n . i g a z g . m. t. 125 T á r c z y K á r o l y ov. ref. theol. tanár m . t. 126 U d r á n s z k y L á s z l ó dr. o g y . t a n á r m . t. 127 l.'nitárius f ő i s k o l a k ö n y v t á r a V a j d a G y u l a dr. e g y . tan. m. t. 128 V á l y i G y u l a dr. e g y . tan. m. t. 129 V e r e s s V i l m o s dr. k e r o s k . a k a d . tanár V e r e s s E l e m é r dr. e g y . t a n á r s e g é d V e r e s s F e r e n c z dr. o r v o s m . t. 130 V e s z p r é m y D e z s ő dr. e g y . m. tan V i r á n y i I s t v á n m. t. 131 V e r z á r I s t v á n dr. m. t. 132 V e r e s E n d r e k ö n y v t á r t i s z t m. t. 133 V a l e n t i n i E l v i r a tnr.-jel. m. t. 134 V e r s é n y i G y ö r g y dr. tanár m. t.. 135 V a l e n t i n i A n t a l b ö l c s é s z m . t. 136 V a r g a S á n d o r tnr.-jel. m. t. 137. W a l z Lajos botanikuskorti inspector m. t . l 3 8 . WOLÍR H u g ó k o h ó m é r n ö k m. t. 139 W e t t o n s t e i n J ó z s e f dr., o r v o s

... •

1892

110.

....

120.

....\

..

...

93 88 .94 97 95 1900 1897 95 1900 900 1898 1903 903 903 905 904 904 904 1894 93 99 98 82 1903 9tJ4 904 1892 78 85 76 98 99 1900 1898 898 898 1904 904 904 904 904 1901 904 1892

151

TAGOK NÉVSORA.

215 216 217

Wittchen Ernő szig. orvos W o i s z Mór s z e s z g y á r o s , m . t. 140. Ziidor E l e i t j o g h a l l g a t ó m. t.- 141

.1903 ..... v ;.

.,).M;Í,! vii.-;.. ' bí'i

B)

218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 341 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 2.54 255 256 2.57 258 259

VIDÉKI

TAGOK.

A b t A l f r é d dr. k ö z s é g i o r v o s . . i . Ajtai K. E n d r e dr. k e r ü l , orvci^ A n t a l M i h á l y dr. k e r ü l , o r v o s ......... A v é d .Tákó g y m n . i g a z g a t ó Á k o s I z s ó dr. k ó r h . o r v o s B a l á z s I s t v á n dr. g y m n . t a n á r . B é k é s c s a b a i á g o s t . ov. g y m n . ' ' . . . ; ' . B e n e d e k Zoltán dr. j á r á s o r v o s B e r k s z ' L a j o s dr. c s . ó s kir. főtörzsorVos Bód Sándor g y m n . tanár B o é r .lenő dr. v a s ú t i o r v o s .... B o r b é l y , S a m u dr. k ó r h . o r v o s B ó k a y Á r p á d dr. e g y . tanár B ó k a y .láíios dr. e g y . tanár . . . ; , . . . . . . . . . B r a s s ó i ev. g y m n . . . / . . . .. Brassói Magyar Kaszinó B e c z á s y G y u l a dr. v á r o s i o r v o s .'. B e r e g s z á s z i f ő g y m n a s i u m m. t. 142-.' , . ' . . B u d a p e s t i kir. O r v o s - E g y e s ü l e t '. . .'.'.'.í: Budapesti Gyógyszerész-Egyesület B e d ő h á z y J á n o s o r s z . - g y . k ó p v . m.'t. 143. B á t h o r y E n d r e dr. kórli. o r v o s B á n f f y G y ö r g y gr. v. b. t. t. m . t . 144. . C o m s i a J á n o s dr. o r v o s C h y z e r K o r n é l dr. m i n . t a n á c s o s C s a t h ó J á n o s f ő g y m n . tanár C s í k s o m l y ó i r. k. f ő g y m n . m. t. 145. . . . Csórni B é l a dr. f ő g y m n . tanár ......... C o n c h a G y ő z ő dr. e g y . tanár m. t. 146. . D a d a y J o n ő dr. m ú z . - ö r D a d a y 'Vilnios k ó r h . f ő o r v o s D a x A l b e r t dr. a l o r v o s . . . . . . , . ' , . . [ . . . . D i r n e r Guszt.áv dr. og,y. m. t a n á r E l e k e s K á r o l y g y m n . tanár E U e n d J ó z s e f c o l l é g , tanár .. E n t z G é z a dr. m ű o g y e t . tanár ......... B ö t v ö s - c o l l e g i u m m. t. 147 F a r n o s Á r p á d dr. k ó r h . o r v o s F o h é r D á v i d dr. o r v o s F é l e g y h á z i Antal g y m n . tanár ......... E p e r j e s i „ S z é c h e n y i - k ö r " m. t. 148 Perenczy István gymn. igazgató

í

'.904;

i

^' 'LAKÓHELY Nákófalva ' ' • Szilágy-Somlyó S.-Szt.-György Csík-Somlyó Kassa Kecskemét Békés-Csaba Nagy^Ajta' Komárom Szatmár • Tövis Torda Budapest •Budapest'^"^ ' ' Brassó l 'Brassó Baja 'Beregszász' ' Budapest Budapest ' ' Marosvásárhely Hódmezővásárh Bonczhida Szombatság Budapest Csík-Somly<5 Csík-Somlyó Gyulafehérvár Budapest Budapest S.-Szt.-György Btidapest Budapest ' Nagy-Eiiyod' Sárospatak Budapest Budapest Nagy-Enyed Cs.-Szt.-Miklós Székely-Udvarh, Eperjes Nagy-Szeben

í m •! 76; 85, •98 1904 •1895' 94:

92 76 82 76 1900 1881, i 84 '94 •78 1902, 903' 900: 901•903 = 900 904 1894 884: 94 96; '

9o;

1903' 1876: 84^ 1902; 1898: 78 93 76 1903: 1887: 79 76 95 76

TAOOK

Folyó szám

260 261 262 263 264 265 266 267 •268 269 270 •271 272 273 ,274 275 276 .277 :278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 29ij 291 292 293 294 295 296 297 298 299 • 300 . 301 302 303 304 305 306 307 308 309

Név

és

NÉVBOKA.

4Uá.s

F o r g ó G y ö r g y g y m n . tanár F i n á l y Gábor dr. m . t. 149. . F m á l y ü j - ö r g y dr. o r v o s m . t. ÍM. F ö r s t o r L a j o s dr. v e g y é s z F i n á l y L a j o s m é r n ö k m. t. 151 F r ö h l i o h .Jenő dr. b á n y a o r v o s F r i d r i o h A l a j o s dr. k ó r h . i g a z g a t ó .. . . F é d e r V i l m o s dr. o r v o s G e l e i L a j o s dr. b á n y a o r v o s G e n o r s i c i i Antal dr. e g y . tanár m . t. 152. G e n e r s i c h V i l m o s dr. o g y . t a n á r s e g é d . . G r ó s z E m i l dr. e g y . t a n á r Gótz I s t v á n tanár Gyógyszertani intézet Budapest G y u l a f e h é r v á r i r. k. f ő g y m n . m. t. 15.'3. Haftl D e z s ő . dr. o r v o s H a b á n M i h á l y tanár H i n c s E l e k dr. o r v o s H e r e p e y Károly ny. tanár . . . — H a n a s z i e v i c z O s z k á r dr. e z r o d o r v o s . . . . H e i n t z H u g ó dr. v á r o s i o r v o s ... I s t v á n f f y G y u l a dr. o g y . tanár .Jálin K á r o l y dr. főroáÜsk. tanár I m r e J ó z s e f dr. k ó r h . i g a z g a t ó ,. . l a n c s ó Ö d ö n dr. b á n y a f ő o r v o s J e n d r a s s i k E r n ö dr. e g y . tanár .... J u n k e r Á g o s t f ő g y m n . tanár J a k ó b i J ó z s e f dr. g y a k . o r v o s K á r o l y J. I r é n p r e m o n t r . k a n o n o k K e l n e r V i k t o r dr. v á r o s i o r v o s Kérészi Gyula kultúrmérnök K e r k á p o l y G y u l a dr. o r v o s K i n a G u s z t á v g y m n . tanár K l u g N á n d o r e g y . tanár K o c h A n t a l dr. e g y . tanár K o c l i F e r e n c z dr. tanár K t í n - c o l l e g i u m m. t. 154 K o n t e s w e l l e r K á r o l y dr. g y ó g y s z e r é s z . . L ö r e n t h o y I m r e e g y . m. tanár L e n g y e l J ó z s e f dr. m e g y e i f ő o r v o s L u k i n i t s D e z s ő g y ó g y s z e r é s z m . t. 155. L i n d n e r G u s z t á v dr. n y . e g y . tnr. m . t. 156, L á s z l ó I m r e tanár L e n l i o s s é k M i h á l y dr. e g y . tanár M a l o m D e z s ő dr. f ő o r v o s M a r o s á n G y ö r g y dr. v á r o s i o r v o s M a r o s v á s á r h e l y i r. k a t h . f ö g y m n Mártonffy I.IAJOS f ö g y m n . i g a z g a t ó M i k ó - c o l l e g i u m m . t. 157 Molnár Károly főreálisk. tanár

LAKÓHELY

Belépés idéjo

1894 99 1901 903 901 1902 1884 1901 1894 76 92 1901 1899 94 Budapest 94 Gyulafehérvár 93 Toroczkó 1900 Tamásfalva Marosvásárhely 1886 92 Nagy-Enyod 1900 Lincz 902 Rozsnyó 1892 Budapest 84 Brassó 1903 Hódmezővásárh.; 900 Marosújvár 1883 Budapest 88 B.-Bánya 99 Budapest 92 Szamosújvár 84 Dobsina , , ; 96 Sátoralja-Újhely 81 Keozel 95 Szász-Régen 79 Budapest 76 Budapest 84 Budapest 1903 Szászváros 903 Fogaras 1894 Budapest 1900 Sz.-Udvarhely 903 Versecz 1880 Budapest 1901 Kún-Halas 901 Budapest , , 1894 Marosvásárliely 80 Belényes 92 Marosvásárhely 79 Szamosújvár 91 S.-Szt.-György 79 Sz.-Udvarhely

K.-K.-Félegyh. Budapest Budapest Kassa Budapest Désakna N.-Tapolcsány Marosvásárh(.!ly Ó-Radna Budapest Budapest Budapest

TAGOK

:]IO 811 312 313 314 31.5 316 317 318 319 32U 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 34.-) 346 347 348 349 3.)0 .351 352 353 354 .355 356 357 358 359

153

NÉVSORA.

N É V ÉS ÁLLÁS

Lakóhely

M á t h é D é n e s dr. t a n á r s e g é d m . t. 158. . . M a k r a y L á s z l ó földbirtokos m. t. 159. . . N a g y e n y e d i e v . ref. f ő g y m n . k ö n y v t á r a . N a g y L a j o s dr. o r v o s N a g y L a j o s dr. o r v o s N e u b a n e r L a j o s dr. v a s ú t i o r v o s N o v o t n y E n d r e k e g y e s r e n d i tanár Nóvák István gyógyszerész O r o s z E n d r e áll. tanító Orvos-gyógyszorész-egyesület P á l f y Mór dr. áll. g e o l ó g u s F a r á d y F e r e n c z dr. k ó r h . i g a z g a t ó P a n t o c s e k J ó z s e f dr. k ö r o r v o s P a p p Gábor dr. k ó r h . f ő o r v o s P é t e r f y M á r t o n áll. el. isk. tanító P r e i s z H u g ó dr R á c z k ö v y S a m u dr. j á r á s o r v o s R é e z e y I m r e dr. e g y . tanár R o m b a u e r Emil főreálisk. igazgató R ó t h A d o l f dr. o r v o s R u z i t s k a J ó z s e f dr. áll. á l l a t o r v o s S á r o s p a t a k i ev. ref. f ö t a n o d a m. t. 160. . S c h e i t z P á l dr. m í i e g y e t . t a n á r s e g é d . . . S c h w a r z A u r é l dr Simon Ferencz gymn. igazgató S i n k o v i c s A u r é l dr. e z r e d o r v o s Süss Nándor egyet, mochanicus S z a b ó Ö d ö n dr. k ö r o r v o s S z a b ó P é t e r dr. tanár S z a m o s i í j v á r i áll. f ő g y m n Stróbl W i l l i b a l d dr. k ó r h . o r v o s S z a t m á r n é m e t i ev. ref. f ő g y m n S z e k e r e s Ö d ö n p r e m o n t r . tanár S z é k e l j ' u d v a r h e l y i ev. ref. c o l l é g S z é k e l y u d v a r h e l y i áll. f ő r e á l i s k o l a S z e m e r j a i K á r o l y főreálisk. tanár S z e n t k i r á l y i G é z a dr. u r a d a l m i o r v o s . . . S z e n t p é t e r i B á l i n t dr. k ö r o r v o s Szilág.yi .János dr. kör- é s v a s ú t i o r v o s . S z o k o l P á l dr. f ő m é r n ö k S z o n t á g h Pál dr. b á n y a o r v o s S z t a n c s o k Zoltán dr. t a n f e l ü g y e l ő m. t. 161, S z é k e l y N e m z e t i M ú z e u m m. t. 162. . . . Tauffer V i l m o s dr. e g y . tanár T h é m á k E n d r e dr. f ő r e á l i s k . tanár Toldi Lajos T e l e k i K á l m á n dr. b á n y a f ö o r v o s U r b a n e t z E d e dr. o r v o s V á j n a V i l m o s dr V e r e s s L a j o s dr. c s . é s kir. t ö r z s o r v o s .

Budapest Alpestes Nagy-Enyed Gy.-Szt.-Miklós Marosújvár Szepes-lgló V^oszprém Marosvásárhely AIJAHIDA Debroczen Budapest Dés Tavarnok Szolnok Déva Budapest Sz.-Udvarhely Budapest Brassó Budapest Győr Sárospatak Budapest Nagy-Szeben Szászváros K.-Vásárhely Budapest Szász-Régen Budapest Szamosiíjvár Budapest Szatmár Kassa Sz.-Udvarhely Sz.-Udvarhely Szeged Kis-Szállás K.-Vásárhely A.-Gyéres Felső-Bánya Zalatna Dés S.-Szt.-György Budapest Temesvár Budapest Aknaszlatina Temes-Kuliin Budapest Komárom

IDCJO

1904 1879 99 1904 1879 95 901 1891 81 92 95 87 93 95 1901 1881 81 93 80 89 96 96 1903 18SÜ 84 84 87 89 81 94 97 81 88 85 76 84 88 85 83 79 1904 904 9t)2 1«94 19;)2 1892 90 76 76

154

Folyó szám

360 361 362 363 364

367 368 369

TAGOK

NÉVSORA.

Név és állás V e r e s s E n d r e tanár m. t. 163. . . V ö r ö s s Cyrill í'őgymn. tanár . . . . W a c l i s m a n n E d e dr. k ü r o r v o s . . W a g n e r D á n i e l dr. o r v o s W o l f G y u l a dr. g y ó g y s z e r é s z . . . W e r e s s S á n d o r ü g y v é d m. t. 164. W o l f Ottó A t t i l a k o h ó m é r n ö k . . . Z a k a r i á s J á n o s ü g y v é d m. t. 165. Z i l a h i ev. ref. f ő g y m n . m . t. 166. Z v a r i n y i A n d o r dr. f ő o r v o s

Lakóhely

Déva Kecskemét Bethlen Békés-Csaba Torda Marosújvár Kassa Brassó Zilali Temesvár

IDO.IC

1903 1894 81 94 78 1904 904 903 li-90 1902

r

55.

§. A rendes tagok jogai a k ö v e t k e z ő k ;

a) s z a v a z n a k a k ö z g y ű l é s e k e n ; b) i n d í t v á n y o k a t t e h e t n e k ; de azok é r v é n y e s határozat hozatala előtt a választ­ m á n y b a n tárgyalandók ; c) választanak és választhatók ; c s u p á n

az elnöki és k é t alelnöki állásra nem

választható m á s , mint igazgató v a g y alapító t a g ; d) díjtalanul kapják

az

egyesületnek

általános

természetű

és n é p s z e r ű k i a d ­

ványait ; e) díjtalanul látogathatják az E r d é l y i M ú z e u m tárait, v a l a m i n t rendezett időszaki f) díjtalanul

az e g y e s ü l e t t ő l

kiállításokat; vehetnek

részt

az e g y e s ü l e t

vándorgyűlésein

és

minden

általa

rendezett, n é p s z e r ű és t u d o m á n y o s előadáson ; g) díjtalanul v e h e t n e k részt a szakosztályok felolvasó ülésein ; h) résztvehetnek a m a szakosztály m ű k ö d é s é b e n ,

a m e l y b e a 16. §. szerint b l

léptek 8 annak kiadványait díjtalanul, a többi szakosztály, kiadványait p e d i g k e d v e z ­ m é n y e s áron kapják. 56.

§. A pártoló t a g o k j o g a i a k ö v e t k e z ő k :

a) díjtalanul látogathatják az E r d é l y i M ú z e u m tárait, v a l a m i n t az e g y e s ü l e t t ő l rendezett időszaki k i á l l í t á s o k a t ; b) díjtalanul kapják az e g y e s ü l e t é v k ö n y v e i t és a népszerű e l ő a d á s o k c) díjtalanul

vehetnek

részt

az e g y e s ü l e t

vándorgyűlésein,

füzeteit;

valamint minden

általa rendezett népszerű t u d o m á n y o s e l ő a d á s o n ; d) évi 2 koronával előfizethetnek e g y - e g y szakosztály kiadványára.

Nyilvános

nyugtató.

Az orvos-termés2ettudomáuyi szakosztály tagjai közül tagdíjaikat befizették: 1904-re 1905-re

(vidékiek) : dr. S z e n t k i r á l y i G é z a , dr. K l u g N á n d o r . (vidékiek): Forgó G y ö r g y , dr. Z v a r i n y i A n d o r , M o l n á r K á r o l y , ' dr. A b t A l f r é d , J u n k e r Á g o s t o n , dr. V e r e s s L a j o s , dr. P e r e n c z y I s t v á n , dr. F e h é r D á v i d , dr. K e r k á p o l y G y u l a , dr. D a d a y V i l m o s , dr. K o o h F e r e n o z , U d v a r h e l y i e v . ref. g y m n a s i u m , dr. B o é r J e n ő , , M a r o s v á s á r h e l y i f ő g y m n a s i u m , dr. K l u g N á n d o r , (helybeliek) : dr. A k o n t z A n t a l , Á l l a t t a n i i n t é z e t , Á s v á n y t a n i i n t é z e t , dr. A n k a . A u r é l , dr. .Bonel J á n o s , B o n c z t a n i i n t é z e t , dr. B ü o h l e r I g n á o z , dr. C s i k y M i h á l y , dr. C z e c z D é n e s , E l m e k ó r t a n i i n t é z e t , dr. B n g e l Gábor, dr. E l f é r A l a d á r , dr. F i l e p G y u l a , dr. F é l e g y h á z i E r n ő , dr. G á m á n B é l a , , d r . G e n e r s i c h G u s z t á v , dr. G á l b o r y S a m u , G y ó g y s z e r t a n i i n t é z e t , d r . G y e r g y a y Á r p á d , dr. H ö n t z K á l m á n , dr. H e v e s i I m r e , dr. J a n c s ó M i k l ó s , dr. K e r e k e s G y u l a , dr. i i j . K o l o z s v á r i S á n d o r , K ó r b o n c z tani i n t é z e t , K o v á c s B é l a , K l i m ó B é l a , K ö h l e r J á n o s , K e r e s z t é l y L a j o s , K o l o z s v á r i r ó m . k a t h . f ő g y m n a s i u m , dr. L o k y B é l a , L u f t F e r e n o z , dr. M á t h é Gábor, dr. M a t u s o w s k y A n d r á s , dr. M e z e i S á n d o r , dr. P a p p E r n ő , dr. P á t e r B é l a , P e r l József^ dr. Péterfi T i b o r , dr. P o t o o z k y D e z s ő , dr. E ö s e n b e r g e r Mór, dr. E u d a s Gerő, dr. E e i n b o l d B é l a , S z a b ó I m r e , dr. S c h e i t z V i l m o s , dr. S t e i n L i p ó t , dr. S z a t m á r i Á k o s , dr. S z é c h y Á k o s , dr. S z e n t k i r á l y i Á k o s , dr. S z o m b a t h e l y i Gábor, dr. S z e g e d i J ó z s e f , S z é k e l y J e n ő , dr. T o m p a J á n o s , dr. T u r c s a J á n o s , U n i t á r i u s f ő i s k o l a , dr> V e r e s s V i l m o s , dr. V e r e s s E l e m é r , dr. W o t t e n s t e i n J ó z s e f . '

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület új alapszabályai kivonata. 1. §.

Az

egyesület

czélja

és

eszközei.

1 8 4 1 / 3 . évi Erdélyi Országgyűlésen elhatározott

és

Az

egyesület

Erdélyi N e m z e t i M ú z e u m iontartása, tovább fejlesztése, g y ű j t e m é n y e i n e k földolgozása, a t u d o m á n y o k mányosságnak

az

tudományos

mívelése, a h o n i s m e r e t n e k és általában a magyíir t u d o ­

előmozdítása.

3 . §. Az E IA

czélja

1859-ben Kolozsvárt m e g a l a p í t o t t

JI. E

t u d o m á n y o s e s z k ö z e i : s z a k o s z t á l y o k és g y ű j t e m é n y e k .

szakosztályok a k ö v e t k e z ő k :

B ö l c s é s z e t - , n y e l v - éa t ö r t é n e t t u d o m á n y i - , Természettudományi-, Orvostudom.ányi

szakosztályok.

6. §. Czéljainak megvalósítására az e g y e s ü l e t : 1. szakosztályi üléseket tart; 2. a szakosztályok munkálatait folyóirataiban

kiadja;

3. tárait a n a g y k ö z ö n s é g számára meghatározott m ó d o n , b i z o n y o s napoko: talanúl,

megűyitja;

4. táraiban i d ő n k é n t magyarázó e l ő a d á s o k a t tart; 5. a tárakat illető t u d o m á n y s z a k o k b ó l

n é p s z e r ű s í t ő és

szakelőadásokról

Soskodik; G. a tárakban folyó t u d o m á n y o s kiadványokban

munkásság

eredményeit

időhöz

nem

kotott

közzéteszi;

7. v á n d o r g y ű l é s e k e t ; 8. k ü l ö n l e g e s , időszaki kiállításokat r e n d e z ; 9. é v k ö n y v e t ad k i ; 10. arra rendélt a l a p í t v á n y o k b ó l p á l y a d í j a k a t tűz ki. 10. §.

Az e g y e s ü l e t

tagjai.

A z e g y e s ü l e t t a g j a l e h e t m i n d e n tisztessé­

g e s honpolgár, férfi és nő, a 1 1 — 1 8 . §§-ban meghatározott

föltételek alatt.

A fölvé­

telt a j e l e n t k e z é s v a g y ajánlás alapján a v á l a s z t m á n y határozza el. 12. §. A z e g y e s ü l e t n e k igazgató, alapító, rendes és pártoló tagjai vannak. 13. §. I g a z g a t ó t a g o k azok, kik az e g y e s ü l e t n e k

l e g a l á b b 1 0 0 0 koronát, a v a g y 1

a M ú z e u m b a f ö l v e h e t ő e n n y i értékű tárgyat a d o m á n y o z n a k A z igazgató tagok, m i n d a m a g á n , mind a j o g i személyek, az e g y e s ü l e t v á l m á n y á n a k tagjai és a rendes t a g o k összes j o g a i t élvezik. 14. A l a p í t ó tagok azok,

kik

az

egyesületnek

legalább 200

koronát,

vagy

M ú z e u m b a f e l v e h e t ő e n n y i értékű tárgyat a d o m á n y o z n a k . IHL.

A z alapító t a g o k a rendes t a g o k ö s s z e s j o g a i t élvezik.

WW .

16. §. R e n d e s t a g o k azok, a kik kötelezik

magukat,

hogy

öt é v e n át t a g s á g i

•díj fejében é v e n k é n t 8 koronát fizetnek. M i n d e n rendes tagnak választania kell a 3. §-ban fölsorolt szakosztályok k ö z ü l , h á '

»

v a l a m e l y i k szakosztálynak m ű k ö d é s é b e n részt kivan A tagdíj az év első n e g y e d é b e n

venni.

fizetendő.

17. §. P á r t o l ó tagok azok, a kik k ö t e l e z i k ' m a g u k a t , h o g y

4 koronát 54

három é v e n át évi

fizetnek. §. A t a g o k j o g a i

és k ö t e l e s s é g e i .

és a rendes t a g o k n a k összes j o g a i t élvezik és azonfelül a l a p í t ó - és a rendes tagok egyforma j o g o k a t élveznek..

Az i g a z g a t ó t a g o k az alapítótagjai a v á l a s z t m á n y n a k .

Az