CfiN2UttAÍ.
Cluj, 1936. június i.
évfolyam.
6. szám.
ÍIEHESZETI KÖZLÖNY
: ERDÉLYRÉ3ZI MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA rkesztőség és kiadóhivatal: | Str. A
Telefon 158. sz.
Felelős szerkesztő:
TÖRÖK BÁLIN,T
M u r i s á n 10. I
az EME főtitkára.
I A lapot az EME tagjai tagsági illetmény fejében kapják. A
lap
I megjelenik havonként egyszer.
ikeresen lezajlottak a z E. M . £. méhészeti tanfolyamai.
Három méhészeti tanfolyamot rendezett eddig az év tavaín az E. M. E. Egyiket a Mure§ megyei Reghinben, másikat az Alba megyei Rimitea (Torockó) községben. E két ífolyamot Stief Ottó E. M. E. alelnök vezette. Egy tanfolyamot idezett ezenkívül az egyesület a Cluj megyei Valeni községn Balogh Jenő ígazgató-tanitó, E. M. E. ig. vál. tag vezetése jtt. A reghini tanfolyamon 38, a rimiteain 20 és a vejeniin a három tanfolyamon összesen 65 hallgató vett részt. Örömíl adunk hirt e szép eredményről és e helyen közöljük, hogy sorok Írásakor még három tanfolyam rendezése van tervbe ve, az egyik Clujon május hó 25-től junius 4-ig, a másik oarán és Diciosánmartinban fog megtartatni. A tanfolyamon entkezni lehet az E. M. E. titkári hivatalánál (Cluj, Muregan:a 10. sz. a.), legkésőbb a megnyitás előtt 4 nappal. A reghini tanfolyamon a következők vettek részt: Kaiser Hugó, Ehedi Gyula, Sedlak János, Iszlay Károly, Szabó Sámuel, Kelemen András, Fodor Géza, dr. Har§ia nos, Fábián Ferenc, Salamon András, Ágoston Vilmos, Theil iroly, Weichherz Sándor, Schmidt Ferenc, Kapusy Margit, ban Rudolf, dr. Niculescu Vasile, Schupiter Róbertné, Frölich íl, Kováts Jenő, Kováts Dénes, Ková's Géza, Rekita Lászlóné, abó Gizella, Szabó Kálmán, id. Szabó Kálmán, Pragoj Petru ghin, Szegedi Aranka Voivodeni, Nagy János Gálávioaia, rkas Gyula Breaza, Kremm Ferenc, Hellwig Albert Filpi§ulc, Bachner János Ápalina, Simon István Petrilaca, Bálint renc, Mártonfy Dezső Glájaria, ifj. Kádár Lajos, Demeter hály Jernuleni. A rimiteai tanfolyam résztvevőinek névsorát az alábbiakn közöljük: Péterffi Gyula, dr. Küttel Lajos, dr. Kütlel Lajosné, Vernes :renc, Király Ferenc, Király Ferenc, Péter András, Kriza zsef, Borbély András, Botár Ferenc, Duló Jánosné, Pap Miks, Kriza János, Benczédi Domokos, Benczédi Domokosné
Rimetea, Kslemen Irma, Gál Gyula Colte§ti, Marossy Kat Mihaileni, Gál Eleonora Badeni, Török Piroska" Ceche§t. A valenii tanfolyamon részíveftek Boih Ferenc V Kalló Ferenc Monogtoreni, Tamássij,József"íZimbor, István, Korpos János, Antal György, Albert*János.
Az EME által RegHnben 1936. április 10-20-ig rendezett méhészeti tanfolyamon résztvett hallgatók csoportos képe.
A tanfolyamok előadóinak ezúton is hálás köször mondunk értékes és önzetlen közérdekű munkásságukér fáradozásukért. A reghini tanfolyam megszervezésének fáradságos ír káját Szabó Kálmán birtokos végezte, egyben a tanfol; rendelkezésére bocsájlotta 60 családból álló mintaméhés2 is. A szervezésben Schupiter Róbert méhésztárs segé Pragoj Péter állami iskolai igazgató pedig az iskola tantei bocsájtotta a tanfolyam rendelkezésére. Önzetlen támog suLért fogadják ezúton is hálás köszönetünket. A reghini tanfolyam befejezése után társas vacsora ' melyen Dr. Hargia János szenátor és Szabó Kálmán mondtak kedves elismerő szavakkal köszönetet Stief Ot adónak a tanfolyam levezetéseért. E tenfolyam rendkívüli hasznos voltát nagyban emelfi a körülmény, hogy a Szabó Kálmán méhészete vándorli lévén berendezve, minek folytán bőséges alkalom kinálkc az erre vonatkozó okszerű tudnivalók megismerésére is. A rimiteai tanfolyam beszervezését Benczédi Domc unit. lelkész, egyesületünk ig.-választmányi tagja látta el k körültekintéssel, amiért egyesületünk leghálásabb köször mond. A tanfolyam bezárásakor Péterffy Gyula nyug. isk. i; gató úr emlékezett meg kedves szavakkal Stief Ottó elő fáradságos munkájáról.
- 63 -
y 5 éves méhgazdaüágl üzemterv. Idő
«J
tn
T é t e l
-v
2-* O. V ' J-fiJÍ
—
s-4 1' III. h ó i j 2 parasztkas rajzásra (per 2 raj) • . ill. hó j 4 darab rakodó nagy keretes kaptár (feleség letszes szerint) a kb. 350 = 4 kgr. viasz 4 rajnak (á 1C0 Lei) Drót kererethálózáshoz (szeg stb^ . vl hó II 4 raj a 2 parasztkastól (á 300:2^0) .
„
Összesítés . . . „
6 család. 2 rajzik (per 2 raj) 4 mézel (per 10 kgr.) 4 darab fenti kaptár 4 kgr. viasz 4 raj a 2 kastól 40 kgr. méz (á 30)
II. hó VI. hó „
X hó
Összesítés
. II. hó VI. hó
x. hó!
18 család. 6 rajzik, 12 mézel. 12 drb. fenti káplár 12 kgr. viasz 12 raj 130 kgr. méz viasztermelés 6 kttr.
|
.
Összesítés
—
1000
250
—
1000
3500
—
—
—
—
—
—
• . |3600 | • • • i _ 4200 12C0 —
X hó
— '
—
• |j 5400
— —
1200 1200
—
—
1000 —
1000
__ — — —
2700 —
2700
— —
2000 — —
2000
—
—
—
—
3000
—
5400
— —
—
f 400
—
1400 400 1000 120") 4000
_ 2800 800 2000 2700 300 8P00
4200 1200 3000 5400 600
3000 14400
_ 7000 2000 —
9000
—
_ —
7000 ?000 50C0 9000 1000
Összesítés - • • ||9000 | 9000
50C0 24000
II. hó VI. hó
—
—
—
30 család. 10 rajzik, 20 mézel • • •
—
—
1400 400
i
— —
6C0 1400 400 100 1010
lOcssléd. - 4 rajzik. 6 mézel (perlökg) 8 drb. fenti kaptár 2800 8 kgr. viasz 800 — 8 raj — 90 kgr. méz viasztermelés 3 kgr —
VI. hó
_
1400 400 100
Összesítés • • • 1800
II. hó
_
6;o
s •>
20 kgr. viasz 20 raj 300 kgr. méz . . . . • viasztermelés 10 kgr. . • • •
1936—40 évek összesítése . .
•
—
j'22300
—
—
—
—
—
5000 —
8300 12000 545C0
í m e , ez volna az 5 óv eredménye. Ötven családos méhészet. A rabbi éveket n y u g o d t a n reá lehet bízni az így h a l a d t méhészre. ;t nem állítom^ hogy ez a sablonos k i m u t a t á s 100%-ban fedi a lóságot — de ott j á r a megvalósíthatóság h a t á r á n . Terinészetei az elhatározásnak és az a k a r á s n a k a méhszereteten t u l m é g rosulnia kell i t t is m i n t m i n d e n téren megfelelő szaktudással. ;m is akar ez a p á r gondolat egyebet célozni, m i n t az akarókk m e g m u t a t n i , m e g m o n d a n i , h o g y lehet. Balogh Jenő ref. isk. ig'. tanító.
- 64 -
Június h a v i tennivalók.
Az akác országszerte virágzik és a méhészek nagy rerr nyekkel tekintenek az ígérkező bő hordás elé. A kiadós máji esők hiányoztak, ugy hogy a szárazság sok helyen kiapasz a nektárforrást. Sokat segitene egy-két záporeső. Ebben a hónapban várható a rajok tömeges megjelenéí A méhcsaládok népesedésére a májusi időjárás ked^ zőleg hatott, mert kellőleg felnépesedhettek. Az első rajok tömeges megjelenése sok helyen az id az akác virágzására esik s igy életképességük, fejlődésék b tosítva van. A megszállt rajt azonnal fogja be a gazda s különös akkor ne késlekedjen, ha napos helyen telepedett meg, m rövidesen megszökik onnan. Ha idegen helyen száll meg a raj, a telektulajdon tartozik megengedni a raj befogását s kártérítésre csak az es ben van igénye, ha a raj befogója kárt okozott volna munkf közben. A befogott rajt a megnyugvás után azonnal helyezz állandó helyére, mert ha a befogás helyén hagyjuk, ott tá meg s napokon át ott kóvályog a megtájolt nép, mig szét ne verődik, s kárba nem vész. Ha a raj tulajdonjoga körül kétségek merülnek fel, le egyszerűbb a rajcsomóból egy néhány száz méhet belisztez dobozba fogni s zárva tartani, mig a raj befogása s a me szállás helyéről való elvitele meg nem történt. Ha ez után dobozból kiengedjük a lisztes méheket, vissza szállnak az a régi helyükre s minden vitán felül eldöntik a tulajdonj kérdését. De, ha az anyát fogjuk ki a megszállott rajból, akl< az anyátlanná vált raj ugyancsak visszaszáll régi otthonát ez esetben azonban legjobb, ha a régi kaptárt azonnal emeljük helyéről s az uj lakást állítjuk oda, hogy abba vonulj be a visszatérő raj. A kifogott anyát pedig a kijárón át í gedjük be a nép közé, igy a rajfogása is megtörténik a le egyszerűbb módon. A raj a főhordás alatt szivesen épít, ezért legjobb, a rajnak teljes műlépes kereteket adunk, mert gyorsan és töl letesen kiépíti azokat. Az akácvirágzás alatt élelmét begyi s a virágzás végén, már teljes család képét mutatja. Mind rajn&k adjunk azonban egy frisspetés lépet. Ezt a fészek 1 zepébe tegyük. Azért fontos ez, mert ha a raj befogásakor anya elpusztult volna, a beadott petés lépen anyabölcsői épit s uj anyát nevel s ezzel biztosítottuk a raj életét, de az is jó ez, mert igy mindenesetre elejét vesszük a raj megsj késének. Rajositással is szaporíthatja állományát a méhész. Enn legcélszerűbb s legtermészetesebb módja, ha a rajositan család anyját azzal a kerettel s a rajta lévő néppel, mely az anya van, visszahagyjuk a régi lakásban, a többi össz
- 65 jtet pedig uj lakásba rakjuk, legalább néhány méter távol ;gi lakástól. A visszahagyott anyás keret helyett ped g adjuk alkotott uj családnak egy mülépes keretet. A rajcsaládnál 28 nap múlva petéző uj anyát talál a íész. Ha azonban ekkor anyátlannak találná azt, ha népes, >petés keret beadásával uj anyát neveltethet vele. Ha azoni néptelennek látja, legjobb, ha egyesíti valamely anyás Iáddal, mert ellenkezőleg álanyássá lesz s csak a pusztulás reá. Az álanyás családot legjobb, ha feloszlatja a méhész. 3 Iépeit, pedig adja be rendes anyás családaihoz, hol majd ílnek az álanyáktól származó herék. A berakás előtt ezen lépeket le is fedelezheti, igy az elpusziiíoít hereálcákat ^ivja s kitisztítja az anyás család népe. A méz elszedése is időszerű lesz junius folyamán. Ezt inban nagy gonddal s kellő előrelátással végezze a méhész, rt ha kifosztja családait, száraz nyár után etetéssel kell jd biztosítania családainak téli éheimét. A felsőkezelésü kaptárokkal egyszerű a munka, a zes lépek elvéiele is könnyebb ezeknél, mert a mézes lépekről néheket a kaptár üressé lett részébe visszazárhatjuk. Aki cs szokva a felsőkezelésü kaptárakhoz, aggódva veti fel a dést, mit csináljon, hogy a felnyitott kaptárból a bogár ne Ujon fel nagy tömegben, mert a füst, — véleménye szerint nem oly alkalmas a méhek fékentartására, mint a hátsó :elésü kaptáraknái? Karbolos vászonnal tartsa fedve az ilyen méhész a kaptár íyitott részét s csak annyi részen hajtsa vissza mindenkor 'ásznat, amennyin dolgozik. A jó füstölővel azonban m'níki célt ér.
Híézperg elö jépek íinden nagyságban, lézesbödönök. tiézszűrők állandóan kaphatók
^eiler J ó z s e f bádogosnál
CLÜJ Astoria-szálló mellett.
- 66 -
Hogyan lelne 4 könnyen és föl kasb áttenni a családot kaptárba.
Egy kezdő méhésztársam beszerzett 6 család egészen épített vessző kast és megkért, hogy tegyem át a kaptárjaibi családot, éspedig két kasból alakítsunk egy jő családot. 1935. október végén leszállította a méheket és elhelyeztük a m helyére a kasokat, a műveletet a következőképpen hajtőt végre!
A két kidobolandó kast beállítottam két konyhaszékbe, cs jaival lefelé, feléje tettem az üres gyékén-kast és minden nyi! jól elzártam egy körülcsavart teritővel, azután a két ksst e szírre megkezdtem dobolni alulról lassan felfelé jövet és
így készítettem el hat kasból három családot és három an; nevelőt, anélkül, hogy öldöklés támadt volna, ezt a leghehese a délutáni órákban megtenni és bármilyen későn, októberi I napban is. Az átalakított családok ma január lli-án úgy az anya-ne1 lökben elhelyezett tartalék anyák rendben és csendben élnek.
Krejcsi Többszörös aranyé r m e k k e l kitüntetett
<1
/
Ferenc.
„m- • „
,,
szép eles nyomású, garantalt tiszta méhviaszból hengerprésen készült és fertőtlenített
m ü l é p e l szállítok n a p i á r b a n
a kívánt méretben, salakmentes, tiszta viaszt átdolgozok 25% levonással, vagy kilónként 30 Lei ráfizetés ellenében.
Raktáron tartom az újonnan elfogadott kétféle kaptártipust ; kis erdélyi, nogv erdélyi. Keretlécek 100 darabonként: 6 mm. 60 Lei, 8 mm. 70 I-ei, 10 mm 90 Lei, 12 mm. 100 I ei, csiszolt Hanemann rács 0'45 mm. m 2 250 Lei, 0'5 mm. m 2 300 Lei. Sarkantyús kerék 1 drb 55 Lei, cinezett drót 1 kg. 80 Lei, mézelő virágmagvaknak csomagja 5 Lei és p. Salvia offe., Melissa offe. Hysopus, amíg a készlet tart. Rendeléseknél a keret pontos belvilágát kérem közölni. Vasúti és postai csomagolás dijtalan, kérdezősködésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolok.
Tóth István gazd. méhészete Cluj, Regele Carol II. ál—74.
- 67 -
Egyleti élet
Ingyenes méhészeti tanfolyamok. Az EME a f. évben há:om jól siket méhészeli tanfolyamot rendezett és a negyedik most nyüotl meg május 24-én Clujon. A folyó évben még a következő községekben és időben óhajt folyamokat rendezni az egyesület: Diciosánmartin junius 28-tól julius 8-ig; reiban (Satu-Mare megye) julius 13—23 napjain ; Sálardon (Mureg megye) us 27-től augusztus 6-ig; Ocna-Mure§ului (Alba megye) augusztus 11-től ig; Aiudon (Alba megye) augusztus 24 szeptember 2 közölt és Clujon ptember 14—24 napjain. A földmivelésüg>i minisztériumhoz a tanfolyam [edélyezése iránti kérvényt az egyesület beadta. Az egyes tanfolyamokhoz :ntkezéseket elfogad az E. M. E. tíikári hivatala Cluj, Muregan-ucca 10.
Tagdijnyugtázás. Vz E. M. E. titkári hivatalához a következő összegek küldettek be: 1935. évi 100.— L. tagdijat fizetett: R. J . Oravita, F. B. Bori a, . Li. J. Forteili, Z. ,T. Arad, dr. Sz. D. Turda (1934-re is), K. F. Lsfaláu (1932—34), P. K. Cluj (50 L. 1934.), G. F. J. Savádisla, S. Sacueni, Sz. M. Bistrifci, B. Z. Sft.-Glieorghe (1934—35 évre), Zs. Papaut, K. F. Deda-Bistra (400), B. J . Satu-mare, B. B. eni, S. J. Salönta. K. Gy. Borla, F. B. Borla, Cs. J. Goreni, M. Gy. rghi$, N. E. Ruschita, Sz. K. Macea, F. M. A. Turda, K. A. Suseni 34-re is), K. J. Buteni (1934. évre 100 Lei), Z. J. Petrojeni, H. L. dus, V. F. Rimetea, Cs. J. Medves, K. F. Deda-Bistra, G. G. Hilib, Z. Arad, Sz. Gy. Reteag. 1930. évre 100— L. tagdijat fizetett: D. Gy.-né Cluj, M. A. r§a, T. Zs. Lugoj Sz. J. Arad, B. E. Tinca, D. B. Tü§nad-mare, I., Gy. A. Pava, Sz. T., P. S., K. M., D. R, Covasna. T / V . irai, K. Gy. Dragomire§ti, Z. K. Streiu-Sáogeorgiu, A. F. Teiii§, L. OnS§tie, Sch. E. -CJalaii, R. J . Oravita, Sz. I. Jibou (50.—), B. Borla, T. K. A. Savádisla (1932—36.), Sz. F, Vi§tea, H, D., L. Suroea, V. S. Oradea L. I. Atid, Cs. F. Bucure§ti, K. J, iftinul-mare, E. V. Luiioa-Bradulwi, B. J. Váleni (50), F. A. sfalau, P. D. Luoa, P. E. Lunea-Bradului (1937-re is 100 — L.), I. Poian, JST. S. Bodo§, K. A. Araei, H. Gy. Cluj, A, S. Cluj, J. Re§ita, S. T, Berghia, K. B. Hodo§, B. ,S. Sacueni, Sz. Gy. 1 curea-Ciuc, Sz, K. Apa, R. Ii. Tg.-Mure§, Z. M., B. A., F, L,-né, G. Cluj, K. F„ K. G.,, Á. G., V. A. Aiud, lCs. L, Hida, A . A . >re§ti, B. D. Rimetca, P. Gy. Ineu, K. J. Jamul-raare, N. A-né ad, F. K, Remieti, B. L. Band, F. J . Páueot-a, R. I. Ditrau, Sz. . Agri§, K. I. Gogati (1930—36, évre), N, R, Voivodeni, K . S. vine, P. E. Dumbrava, P. L. Dieiosánmartin, F. J. Cluj, K. B. ediri, T. M-nc, Unirea, D. S. Cluj (50.—), K. Gy. Ölteni, Gazda- Chibed, T. J. Sft.-Gheorghe, S. M. Alungeni, K. A. Baia-mare, . Sz. P. Ghipe§, L. B. Cristior, S. Al. Margina, F. I. Bra§ov, J. Cárta (50.—), M. J. Lapuynic, S&. I. Aghire§, B. J. Satu,re, J. S. Hogliia, I. O. Toplita, V, S. GSe§ti, G. K . Toplita; L. Mere§ti, dr. Sz. D, Seini (23), B. A. Seini, Hitelszövetkezet lonta, J. J. Salonta, Y. T. Sántimreu, K. A., T. H. A. Pecioa m„ jCz. J. Ghelinta, S. J . Alba-Iulia, H. I. Bordo§iu, B. J . peni," V. S, Tg.-Mure§, P. Gy. Tg.-Mure§, B. M. Cop§a-mica, Gy. Lupeni, K. A, Cean (1937-re 100.—), Cz. S-né Arad, V. S.
Cristior, M . A. S i m e r i a T i r a j , V. D . G h i n d a r i , G. J . Saciova, fi í m e n i (50). Sch. J. Negrejti, F. B. Borla, P. Gy. Cojocna, T. V; B< N . S. Satu-Nou, K . Z. Sibiu, T. P. Vadul Carol al II., R.^M. Gá W . J. Satu-Mare, A. J. Ghioroc, L. L. I. G . Duca, B. A. Arad, J. Pite§ti, W . J. Hunedoara, N . I. Sánpaul, S. S. Biharia, K. J. f D . Gy. Mihai-Viteazul, F. M. A. Turda, T. K. Cluj, E. F. Homorod A. C. Tg -Jiu, ifj. D . G. Crasna, S. V. Tarlungeni, N . J. Valea lui Mi Sch. R . Reghin, S. J. §aro§, K . F. Belin, Gáli J. Apa?a, V . K. ] dr. B. T. Satu-Mare, T. S. Pejtere-Boli, V. A. Aiud (100 Lei G. I. fü: M Egy. Bákéscsaba, R. K. Aiud, F. P. Baia-Bor?a (1934—36. évi 300' J. J . Cluj, K . D . Cluj, Sz. A . Aiud, F. K . Cluj (50), H . L. L V. F. Rimetea (50), Cs. J. Medves, B. S. Zábala, K . J. Mercurea C dr, F. V . Baia-Mare, B. K . Jernu?, N . Gy. Tg.-Sácuesc, O . S. Jar£ Mure$, K. A . Vadul lui Carol II., D . K . Chesereu, K. F. Deda-Bií A. J. Zagon (400), F. V . Covasna, Cs. K . Zlatna, G . G . Hilib, S Sibiu, T. A. Gherla, Kisállattenyésztők Köre Sft.-Gheorghe, K. F. Petri de Műre?, M. J. Zábala, L. B. Covásinp (50), S. J. Reghin, B. J. B K . L. Zárnefti, Sz. G . Cetatea de Balta, Z . J. Arad, T. J. D N . Gy. S. Pánit, K . S. Cámpia-Turzii, K . J. Rimetea, G . Gy. Col; T. J. Zimboru, P. A.-né Zam, K . A . Corbu.
Különfélék
Méz, viasz és raj árak. Cluj környékén a méz 30—32 L„ a viasz ára 140—170 L. A mülép ára 240 L. A viaszt 30% ellenében dolgozza fel Tóth István mülépgy (Cluj, Str. II. Carol 74.). A raj ára: előraj kas és kaptár nél 150 L„ másodraj 120 L, harmadraj 80-100 L. Vándorméhészet a Drágán völgyében, részi Méhész Egyesület ezúton hozza érdekelt méhésztársak tudomására, hogy a kitt méhlegelővel bíró Drágán völgyébe az idén n családokkal való vándorlást rendez. — Akii méheikkel részt óhajtanak venni, sziveskedjei junius hó 6-ig a családok számát az EME titkári hivataiál bejelenteni (Cluj, Str. A. Muresan 10.). Olcsóbb lett a Gál Imre tollából megjelent „A Méhgaz ság üzemtana" c. munka. Az E- M. E. az eredeti 480 leies helyett eddig is 240 leiért adta tagjainak, most a szerző leire engedte le a könyv árát. A 180 lei és 14 lei postai pc beküldése ellenében készséggel küldi meg az egyesület a m kát, ajánlva az ajánlási dij (10 lei) is beküldendő.
Miilép. Saját méhészetemben termelt, garantált tiszta méhviaszból henger présen szakszerűen előállított mülépet ajánlok kgr.-ként 200 leiért. — Minden kötelezettség nélkül, mig a készlet tart. Bármely méretben
Szöllösy G y u l a méhgazdasága R E T E A G , jud. Some$. Minerra Irodalmi él Nyomdai Műintézet R.-T. nyomása, Cluj
