KIVÁLTSÁGOS HELYZET. Fotó: Gyenge Ivett. napjainkban sem tudják, mit jelent ez. Új országként, új népként ismertek bennünket

2010., VI. évfolyam, 2. szám

KORONÁZÁS VAGY FELKENÉS?

Fotó: Gyenge Ivett

A

ÚR NAPJA 300 MÉTERES VIRÁGSZŐNYEGGEL A polgári egyházközség hívei a hagyomány szerint virágszőnyeget készítettek Úr napja ünnepére. Ezúttal az Eukarisztia szimbólumait és a keresztény jelképeket ábrázoló méter széles virágszőnyeget  méter hosszúra tervezték, amely . június -ára virradóra el is készült. A híveket igazi közösséggé kovácsolta a közös munka az elmúlt év folyamán.

felkenés fontos momentuma a királlyá avatásnak. A koronázás a királlyá avatás szertartásának csak egyik eleme. Ezen kívül több mozzanat (a felkenés, királyi öltözékek felvétele, koronázási jelvények átadása) együttesen jelentette a királyavatási szertartást. A „koronázás” szót mégis azért használják, mert a koronázás a leglátványosabb jele a felkenésnek. Nem a korona fejre tételének volt jelentősége, hanem a felkenésnek, amely során a király mellét, karját és a vállát felkenték szentelt olajjal. Ez a felkenés pápai engedélyhez volt kötve, és ebben a formában csak néhány uralkodót avattak királlyá. Géza fejedelem fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, apja halála után -ben az ország vezetője lett, ben pedig királlyá avatták, szentelt olajjal felkenték Esztergomban. Valószínű, az ország lakóinak nagy része az esemény rendkívüliségét nem érzékelte, mint ahogyan sokan napjainkban sem tudják, mit jelent ez. Új országként, új népként ismertek bennünket -ben Nyugat-Európában, kalandozásaink miatt a hírünk nem volt túl jó, ennek ellenére felkent királyunk volt. Ez keresztény gyökereinket igazolja.

KIVÁLTSÁGOS HELYZET Európában vitathatatlanul nagy elismerésnek számított a pápa engedélye. ffolytatás y a . oldalon

Pálfordulás

A Krucsay oltár titka

Hittanverseny háromezer résztvevővel

Több tízmilliós támogatás az iskoláknak

4. oldal

9. oldal

13. oldal

18. oldal

1

KERESZTÉNY GYÖKEREINK folytatás a . oldalról Gerbert d’Aurillac, a későbbi II. Szilveszter pápa, aki kiváló természettudós és matematikus, a szász dinasztiából származó III. Ottó császár tanítója volt. Géza fejedelem indította el a nyugathoz való csatlakozást. -ban II. Ottó, majd később fia, III. Ottó német-római császár is segítségére voltak ebben. Ennek a leglátványosabb jele volt, hogy Géza fia, István feleségül vette a szász dinasztiából származó Gizellát. Akkor a szász dinasztia Európa vezető hatalma és elismert tekintély volt mindenki előtt. A XI. században a szász dinasztia hölgy tagjait nem adták férjhez külföldre. Vagy német hercegekkel kötött frigy született, vagy a szerzetesi életet kellett választaniuk. Kivétel csak egy-egy esetben fordult elő. Ezen ritka kivételek egyike volt Gizellának egy éppen csak felnőtt korában megkeresztelt, és egy új nép leendő királyával, Istvánnal kötött házassága. Ezzel a házassággal kiváltságos helyzetbe került Magyarország.

A FELKENÉS Nagy kérdés az, hogy István fejére tettek-e koronát. Minden bizonnyal igen. A spanyol királyokat is felkenték, de koronát nem tettek a fejükre. A királyavatás szertartásában, mennyiben a felkenésnek, és nem a koronának volt jelentősége. Az avatás során a leendő király levette civil ruháját és felvette az egyházi ruhát. A koronázási díszöltözet az alba, palást, stóla majdnem teljes papi ornátusnak felel meg. A király, mint a püspökszentelés szertartásában a leendő püspök, megalázkodva az oltár lépcsőjére feküdt, testének teljes hosszában érintette a földet, majd szentelt olajjal megkenték a mellén, a hátán és a vállán, trónszékre ült, és megkapta a hatalom jelvényeit, az uralkodói szimbólumokat: a kardot és a jogart.

FELKENÉS NÉLKÜL NEM IGAZI KIRÁLY Az -as években egész komoly vitát okozott, hogy a korona honnan jött, a pápától vagy a császártól. Ezért nem lehetett megvizsgálni a koronát, mert attól féltek, hogy kiderül, István a császártól kapta, és ez azt jelentette volna, hogy a császár tette István fejére a koronát. De nem a korona, hanem a fel-

Impresszum: Kiadja: a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Felelős kiadó: Felföldi László püspöki helynök Szerkesztő: Kovács Ágnes Korrektor: Géczy Erzsébet iskolanővér és dr. Havas Lászlóné Örömhír Szerkesztőség: 4024 Debrecen, Varga u. 4. Telefon: 06-52-530-451, 06-30-240-1482 E-mail: [email protected] Nyomda: Rexpo Kft., felelős vezető: Rácz János

2

kenés volt a lényeg. Hogy ennek fontosságát kiemeljük, meg kell említeni a lengyel Vitéz Boleszláv királlyá avatását, amely ugyanebben az időben történt. Vitéz Boleszláv lengyel király III. Ottó támogatását élvezte, a császár megengedte a lengyeleknek, hogy önálló egyháztartományt létesítsenek Gniezno érseki rangra emelésével és alárendelt püspökségek alapításával. A császár a lengyel királytól megkapta Adalbert ereklyéinek egy részét, majd levette a fejéről a koronát és rátette Vitéz Boleszláv fejére. Ezzel az uralkodót királylyá avatta. Három év múlva, Ottó halála után II. Henrik – mivel nem szerette a lengyeleket –, nem engedte meg, hogy a lengyel követek Rómába menjenek, és kérjék a pápai felhatalmazást ahhoz, hogy a királlyá avatási szertartást, a felkenést végre lehessen hajtani Vitéz Boleszláv lengyel királyon. Nem is történt ez meg, a halála előtt azonban a király felkenette magát az egyházi vezetőkkel a királlyá avatás szertartása szerint, de soha nem tekintették őt igazi királynak. Lengyelországban az első igazi koronázást a XIII. században hajtották végre először. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a magyar koronát nem a lengyelek kapták meg, hanem Asztrik apát hozta Istvánnak Rómából.

A SZENTSÉGHEZ KÖZELI RANGÚ A felkenés olyan jelentőségteljes esemény volt, hogy a XI. sz. végén és a XII. században bizonyos teológusok felvetették azt, hogy a király koronázási felkenését fel kellene venni . szentségnek. Ez az elképzelés Franciaországból indult ki, ahol szentségként fogták fel ezt a szertartást ’sacré’ névvel jelölve. A XIV. században a francia király kérésére összegyűjtötték az európai felkenéssel történt koronázásokat és szertartásokat. Az összegyűjtött anyagból látjuk, hogy csak a német császárt, a francia-, angol-, spanyol- és a magyar királyokat kenték fel. A XV. századi pontos adatok igazolják, hogy

a skót királynak - évig kellett küzdenie azért, hogy megkapja a pápai engedélyt ahhoz, hogy ez a felkenés megtörténjen. Magyarországon nagyon rövid idő alatt, Szent István korában ez megtörtént.

ÖNÁLLÓ ORSZÁG LETTÜNK Lényeges ebben a kérdésben, hogy a pápa és a császár jóváhagyásával létrejött az önálló magyar egyháztartomány. Azaz Esztergomot érseki székhellyé tették, majd István király püspökségeket alapított. A középkori hagyomány szerint az az ország, amelyiknek nincs független, önálló egyházszervezete, az nem tekinthető önálló országnak. Dánia, Svédország, Csehország jóval később kapta meg ezt a kiváltságot. Arra, hogy miért kaptuk meg ilyen gyorsan, nincs válasz. Róma mindig nagyon óvatos volt, hogy egy újonnan kereszténnyé vált területnek mikor engedélyezzen önálló egyháztartományt. Csak akkor adtak erre engedélyt, amikor biztosítva érezték az ehhez szükséges feltételek meglétét. A es évek végén Rómában az országunkat megtértnek, kereszténynek tekintették. Tóth Endre, (régész, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója) „A keresztény királyság megalakulása: királyaink felkenése az Árpád-korban” című előadásának rövidített változata ( - Szent József Gimnázium) Lejegyezte: Kovács Ágnes

NEMZETÜNK APOSTOLA, SZENT ISTVÁN KIRÁLY! Te, aki népünket a katolikus hit világosságára vezetted, s a Szent Szüzet Örökös Királynőnkké tetted, kérd érettünk Istent, hogy a Kárpát-medence népei bűneiket elhagyva az Isten és emberszeretetben újra egyesülten a Te intelmeid kövessék, Boldogasszony Anyánk és Szent Fia, Krisztus vigasztaló örömére. Ámen

KERESZTÉNY GYÖKEREINK

„SZENT ISTVÁN ORSZÁGA…” A középkori Európa keresztény államainak rendszere az ezredfordulót megelőző s az azt követő néhány évszázad alatt alakult ki. Európa különböző területein az ekkor megtelepedő népek az ott talált hagyományokat, beépítették alakuló államrendszerükbe, civilizációjukba, kultúrájukba. Európa római kori szerkezete sem semmisült meg nyom nélkül, s a Nagy Konstantin utáni keresztény Róma hagyományai is tolostorokban, de azokon vábbéltek a kolostorokban, kívül is. Nagy Károly, majd a német-római odalmi elcsászárok birodaléképzeléseiket léma nyegében Róma m, és Jeruzsálem, tilletve a kettő ötavözésével kialayei kított „mennyei Jeruzsálem” kék. A pére alakították. Szent István-i állam ségesüebbe az egységesüzmerendlő európai eszmerenddik bele, s szerbe illeszkedik pen fejeződik ez nagyon szépen ki Szent István „Intelmei”-ben. Az „Intelmek” nemcsak a magyar ről vall, de a korabeli állameszményről Európának is egyik igen fontos kordokumellett, hogy szépirodalmi mentuma – amellett, remekmű (ifj. Horváth János).

A FEJEDELMI TÜKÖR Vajon hitelesen állíthatjuk-e, hogy ez a mű valóban Szent István személyéhez kötődik, hiszen csak a XV. sz.-i kódexekből, másolatokból maradt ránk? Tartalma azonban egyértelműen utal keletkezésének korára, ugyanis még nem találjuk meg benne a középkori Mária-kultusz jeleit. A Merovingok és a Karolingok korában az ún. „fejedelem tükrök” elterjedt írásművek voltak, amelyek a korabeli uralkodói eszményképet mutatták be. Műfaját tekintve idesorolható az „Intelmek” is. Az előbbi alkotásokban azonban általában az uralkodónak valamilyen nevelője szól tanítványához, míg itt az apa a fiának ír. Ha nem is „saját kezű” írásműről van szó, az alkotás minden bizonnyal Szent István gondolatait tükrözi, amelyeket talán valamelyik szerzetessel jegyeztetett le. A mű gondolati egysége, a nyelvi megfogalmazás, az egységes stílus kizárja, hogy több szerző, egymást kiegészítve, hozta volna létre a művet.

Szent István a korabeli európai műveltség legmagasabb színvonalú nevelésében részesült. Ezért jól ismerte az európai uralkodói hagyományokat, amelyek jórészt Nagy Károlyhoz kötődtek. Márpedig Nagy Károly uralkodói kötelességének tartotta, hogy az eretnekmozgalmakkal szemben a katolikus hit védelmére keljen, számos dogmatikai kérdésben foglalt állást, szorgalmazta, hogy a közös imád-

att vándoroltak ki Ázsiába, ahonnan a honfoglaláskor csupán „visszatértek” (ehhez hasonló volt a rómaiak Aeneas legendája is). A „többnyelvűségre” való utalás is inkább ilyen hagyományokat jelent, hiszen a magyar nép története során mindig is kapcsolatban volt más népekkel, s az adott helyen István is az országba érkező papokra és lovagokra utal, akik magukkal hozzák műveltségüket. Szent István királyunknak, s nemzetünknek is erős próbatételét jelentette az, hogy az „Intelmek” tanításait a címzett, azaz Szent Imre herceg, id időközben beköhalá miatt, már ve t ke z ő halála nem tudta uralko kodásában valóra váltani. A hagy gyomány szerint ez ezért fordult királ rályunk uralkodás dásának későbbi szakaszában Szűza Szűzanyánkhoz s ajánlot ajánlotta fel neki országát. Részletek Havas László előa professzor előadásából - Debrecen Szent József Gimnázium Lejegyezt Dózsa László Lejegyezte

ság vagy „Hiszekegy” Hiszekegy” az ság, a Credo összetartozást fejezze ki. Ugyanez a magyar király alapkövetelménye is.

A HIT HATÁROZZA MEG AZ URALKODÓ FELADATAIT Az „Intelmek” másik teológiai alapjának tekinthető Szent Benedek regulája is: ebben az időben ill. nem sokkal korábban telepedtek meg ugyanis a bencések a mai Pannonhalmán, s a magyar király kiváltságokban részesítette őket. Ennek megfelelően az apostoli uralkodó munkájában elöljáróban a „Credo”, a hit szerepel: Ez határozza meg az uralkodó feladatait, viselkedését az Egyházzal, a papokkal, a földi hatalmasságokkal, a katonákkal, a „vendégekkel” és a királyi tanáccsal szemben. Az uralkodónak figyelemmel kell lennie azonban a hagyományokra is. Ezt néha úgy értelmezik, hogy a „hozott” keleti szokásokról van szó, azonban ez mindenekelőtt a helyi európai és a családi hagyományokra vonatkozik. Érdemes megemlíteni, hogy már ekkor terjesztik azt a napjainkban felelevenedő legendát, miszerint a magyarok ősei valójában Európában éltek, és csak éhínség mi-

ERŐSS ALFRÉD: KÖNYÖRGÉS Uram! Nem magamért imádkozom. Ez a legnehezebb imádság. Nagy terhem van. A népemet hozom. Már meginognék, mint a nádszál, de erőt önt belém a bizalom. Láncszem vagyok. Velem imádkozik a népem. A magyarok, a földön és az égben. S láncot tartják erős angyalok. Imádkozik az ország. Hozzád emeli, Isten e nép arcát és színed elé könyörögve lép: Uram! Az egyetértés nagy kegyelmét add meg nekünk, add meg nekünk. Legyen az mindennapi kenyerünk. Ámen. (Költő-pap: -ban püspökké szentelték, -ben meghalt. A „Székelyek dicsérete c. kötetből, .)

3

KÖZELKÉP

„Megkövetek mindenkit, akiknek ártottam”

PÁLFORDULÁS Egyszer a fiam megkérdezte: – Apa, van Isten? – Nincs – válaszoltam. A fiam ma már felnőtt ember. Ha meglátogatom, nem múlik el alkalom, hogy ne próbálnám az ellenkezőjét bizonyítani…, de nem tudom őt meggyőzni. A kommunizmus embertelensége mérhetetlen károkat okozott. Nemcsak a testet, de a lelkeket is megnyomorította, istentagadásra kényszerítette, kit erőszakkal, kit csábítással. Az elmúlt  év alatt sokan megtértek, visszatértek az egyházhoz. Számtalan esetben váltott, vált ki felháborodást bennünk hívőkben, ha megpillantjuk őket a templomban. „Mit keres itt?” – tesszük fel a kérdést felháborodva, mert alig van család, aki ne tudna mesélni fájdalmas történetet azokról az időkről. De Isten irgalma fölötte áll az igazságosságnak, és a megítélés sem a mi tisztünk. Nem tudhatjuk, kiben milyen változás, Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról – részlet Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van /…………………………/ mert ott zsarnokság van nemcsak a talpraálltan harsogott éljenekben, hurrákban, énekekben, hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, kürtben, az operában, épp oly hazug-harsányan zengő szoborkövekben, színekben, képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban; hol zsarnokság van, ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy rég istened sem; ……….

4

küzdelem ment végbe. Megtérésüknek örülni kell. Az alábbi beszélgetés értük is szól, azokhoz, akik még ma is megbotránkoznak bizonyos emberek megtérsén. Csík József  éves, az elmúlt rendszerben a kommunista párt tagja volt. Gyávának érzi magát, de a legnagyobb bátorságról tesz tanúságot, amikor arra kér, hogy beszélgetésünket tegyem közzé. Bizonytalanságomat látván megnyugtatott, mondván, tanúságot akar tenni hitéről, és mindenkitől bocsánatot kérni, attól akit megbántott, kihasznált legfőképpen az egyháztól, akinek a legnagyobb kárt okozta. Nyíracsádon, a lakóhelyén jól ismerték korábbi életét is, és lassan elfogadják, komolyan veszik „pálfordulását”. Mert legyünk őszinték. Ez a fajta őszinteség szokatlan, de engem meggyőzött. Vallomását és jelenlegi életét példaértékűnek tartom.  gyermekes vallásos családban nőttem fel a Nyírbéltek melletti tanyán a Károlyi birtok egyik cselédlakásában – kezdi beszélgetésünket Csík József. – A vasárnapi misékre gyalog jártunk be a több kilométerre lévő faluba. Édesapám kovácsmester volt az uradalomban. ’-ban az államosított birtokból állami gazdaság lett, apámból pedig párttag, de neki ez nem sokat jelentett, hiszen rendszeresen imádkozott, keresztet vetett, hogy példát mutasson a gyerekeinek. Minden olyan hírtelen történt. Egyik nap még imádsággal kezdtük az órát az iskolában, utána rövid idővel már azt énekeltük, hogy „Rákosi a legjobb apánk…” A nyírbátori gimnáziumi osztálytársaim rajtam kívül mindannyian KISZ-tagsággal büszkélkedtek, de nyáron csak úgy mehettem velük kirándulni, ha én is belépek. Ekkor kezdődött minden. Ezután már nem vették jó néven a templomba járást, így gyávaságból inkább elmaradtam a misékről. Édesanyámat ez nagyon bántotta, hiszen nem titkolt vágya volt, hogy a fiából egyszer pap legyen. A debreceni Mezőgazdasági Főiskola elvégzése után Pátyodon agronómus gyakornok, majd Szamostatárfalván főagronómus, ban pedig párttag lettem, és mint alapszervezeti tag a helyi KISZ vezetését is rám bízták. A feleségemmel kapálás közben ismerkedtem meg. Munkát ellenőriztem és segítettem neki, de később mikor összeházasodtunk, már egyszer sem vettem ki a kapát a kezéből. Két gyermekünk született, a feleségem a lányomat tudtomon kívül megkereszteltette. A

Csík József fiam felnőtt korában kapta meg a keresztség szentségét, de vallását nem gyakorolja. Mit adott a párt? Munkát, kenyeret. A párt egyik szlogenje volt: Legfőbb érték az ember. Mindenkit köteleztek a munkára, a tanuláshoz tanulmányi, társadalmi ösztöndíjat biztosítottak. Hiába voltak jó képességű fiatalok, abban az időben a  -uk otthon maradt a mezőgazdaságban. Csak a pártvonalon lehetett továbbtanulni. A párt kiemelt a szegénységből, engem ez motivált. Később, amikor pártpropagandistaként politikai tanfolyamokat is vezettem már meggyőződésből mondtam mindenkinek, hogy nincs Isten. Miért lesz valakiből istentagadó? Félelem szülte gyávaságból. A rendszer emberei kiseperték a padlásokat, még a vetőmagot is elvitték, fekete vágásért feljelentés járt. Nagyon sokan éheztünk, félelemben éltünk. Éjszakánként elvitték az embereket rendszerellenesség vádja miatt. Egyrészt ezektől óvakodva, gyávaságból döntöttem a párt mellett. Nem látta a kommunista rendszer embertelenségét? Én csak azt láttam, hogy azokat vitték el, akik az előbb felsorolt „jó” ellen harcoltak. Voltak, akik hőbörögtek, börtönbe zárták a nagyszájúakat, azokra azt mondtuk, hogy megérdemelték. Nem éreztük azt, hogy igazságtalan, mert megindokolták, hogy miért tették. Pártvonalon sem tudott semmit? Hiszen vezető beosztásban volt! Semmit nem tudtam. Az igazságot nem ismertük. Sok dologról nem szereztünk tudomást az első időkben. Utólag már szégyel-

KÖZELKÉP lem magam. Most már tudom, hogy minden hazugság volt. A rendszer foglya lett A --as években már érzékeltem, hogy a pártban „nem az ember a legfőbb érték”. Azt hittük, minél magasabb beosztásban van valaki, annál makulátlanabb, példamutatóbb az élete, de erkölcstelenek voltak, mert visszaéltek a hatalommal. Lassan kibujt a szög a zsákból, rájöttünk, hogy a befolyásosabb vezetők bármit megtehetnek. Hiába láttuk ezt, nem szólhattunk. Igaz, mi sem voltunk makulátlanok. Főagronómusként a földjeimen ingyen dolgoztattam az embereket. Kihasználtam őket, amiért még a köszönöm fizetsége sem járt. Ezt ma nagyon szégyellem. A Tsz-ben egyik alkalommal, amikor nem az én utasításomnak megfelelően végezték a munkát. mérgesen azt mondtam: „az Úristen helyett is én parancsolok”. Hogyan tért vissza? A rendszerváltás után, amikor már kicsúszott a párt lába alól a talaj, mindenki előtt világos lett, valójában kik vagyunk. Nem volt könnyű beismerni, de nagyon szégyelltem magam.  évig voltam távol az Istentől. Halálfélelmem volt, hosszú hónapokig tartott, amíg visszatértem. Gyötrődtem: mi van, ha Isten mégis létezik! Félt Tőle? Féltem. Hírtelen világossá váltak előttem a vétkeim. Minden olyan félelmetes volt, kezdetben ezt le kellett küzdenem. Most már ismerem az Isten mérhetetlen irgalmát. Hogyan fogadták az emberek a visszatérését? Eleinte a szomszéd faluba jártam át misére, aztán vettem magamnak a bátorságot és vállaltam, hogy kinevetnek, kigúnyolnak, a hátam mögött összesúgnak. Azzal vádoltak, hogy mivel korábban is a rendszer előnyeit használtam ki, most is csak helyezkedek. Megérdemeltem ezeket a vádakat. Most már csak mosolyognak, furcsának találnak, és tudják, hogy nem bolondultam meg. Csak megtértem. Szeretnék mindent jóvá tenni. Hogyan? Ahol kárt okoztam, ott próbálok tudatosan jót tenni. Munkásőr, pártpropagandista voltam, sokat ártottam az egyháznak, most apostolkodok. Elvégeztem az egyházmegyei hitoktató képzőt, tagja vagyok a ferences harmadrendnek, a Mária Légiónak, a Rózsafüzér társulatnak, cursillo közösségnek és még több lelkiségi mozgalomnak. Abban az időben sokat káromkodtam, ma előre köszönök: „Dicsértessék a Jézus Krisztus”, keresztet vetek az utcán a templom előtt. Szántszándékkal beszélek Istenről egy-egy beszélgetés, találkozás során.  előtt a vörös csillagot, a Lenin kitűzőt büszkén viseltem, most keresztet hordok.

Nem képmutatásból teszem mindezt, hanem igaz hitből. Nyíltan megvallom a hitemet otthon, az utcán, mindenki előtt, amíg tehetem. Kihasználtam az embereket, hasznom is származott belőle. Most a nyugdíjam egy részéből imakönyveket, Bibliát, imafüzeteket, érméket, szentképeket vásárolok és megáldva viszem azoknak, akiket megbántottam, vagy akik nem járnak templomba. Vízszenteléskor a helyi plébános - liter vízzel többet szentel, mert viszek belőle az otthon maradt családokhoz. A romák – akiket szintén sokat bántottam korábban -, örömmel fogadják a szenteltvizet, mert ők nagyon félnek a halottaktól. Imádkozom, nemcsak értük, hanem azokért is, akik hozzám hasonlóan kihasználták az embereket. A falu akkori első embere szintén sokat ártott, ő is megtért, most a református templomban énekeket tanít a gyülekezetnek. Kigúnyoltam a hitünk alapján kötelező vallásos gyakorlatokat. Nagypénteken a feleségemtől kifejezetten húsféleségeket kértem. Most hetente  napon át böjtölök, de ezen túl  órás böjtöket is tartok. Még esküvői alkalmakkor sem mentem be a templomba, sőt, a helyett a férfiakat a kocsmába invitáltam. Az volt az én templomom. Most nemcsak vasárnap járok templomba, hanem minden reggel és este részt veszek szentmisén. Feleségemnek nagyon sokat ártottam, megbántottam, megaláztam, nagyon szégyellem magam. Csak Isten irgalmában bízom. Sokat szenvedett mellettem, nem voltam igazi társa, csak követeltem tőle. Ő nagyon nehezen bocsátott meg nekem. Gyáva voltam, és ez fáj a legjobban. Semmi nem az én érdemem, mindent Isten kegyelméből kaptam, az erőt, bátorságot a visszatéréshez. -ban, amikor halálos beteg lettem, nem féltem, mert arra gondoltam, hogy megérdemelem a sorsomat. De a Jóistentől kaptam még egy kis időt. Miért érezte szükségét annak, hogy így is bocsánatot kérjen? Az én életem nagyjából hasonlóan telt el, mint a hozzám hasonló embereké. Sokan vagyunk, akik a kommunista rendszerben beálltak a sorba, meghúzták magukat, hajbókoltak, ha kellett, nem mondtak ellent és megtértek, vagy visszatértek az egyházhoz de vannak, akik még most sem vették a bátorságot, hogy ezt megtegyék. Nekik üzenem, hogy ne féljenek, és higgyenek, Isten mindenkinek megbocsát, mert irgalma végtelen. Szent Pál szavai szerint: „...felejtem, ami mögöttem van, és nekifeszülök annak, ami előttem van.” (Fil ,)

MEGBOCSÁTANI AZONNAL KELL „A megbocsátás nem azonos a feledéssel, az érzelmi megbékéléssel, nem pszichológiai kategória. A bocsánat azt kívánja, hogy ne akarjuk megtorolni, megbosszulni a bennünket ért személyes sérelmet, hogy ne akarjunk rosszat az elkövetőnek, hanem a javát akarjuk. a világban tömeges méreteket ölt a közömbösség. Sokak szerint ennek oka az, hogy a keresztény életeszmény túlságosan igényes, hitünk erkölcsi követelményeit túlontúl nehéz megtartani. Ezért sokan feladják a reményt. A bűntől azonban lehetséges megszabadulni. Isten irgalmasságát nekünk is utánoznunk kell. Ha bennünket ér sérelem, nekünk is meg kell bocsátanunk. A segítő szeretet is az Isteni Irgalmasság jele. A kereszténység ismeri az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. Mindez tisztelet Isten előtt, Isten minden emberben ott élő képe előtt, egyben utánzása Isten nagyvonalú szeretetének” – hangzott el többek között Erdő Péter bíboros előadásában a Bizalom az irgalmas Istenben című II. országos konferencia megnyitóján . május -én a Budai Ciszterci Szent Imre-templomban. Az „irgalmas Isten” kifejezés azt jelenti, hogy abban az Istenben bízunk, aki a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát; az irgalom Istenében, aki szeretetével elénk siet, mint a tékozló fiú édesapja. Ezért rendületlenül bízzunk benne! II. János Pál pápa életével, pápai szolgálatával és halálával hívta fel a figyelmet az irgalmasság üzenetére. Ezt a hívást követve Christoph Schönborn bíboros kezdeményezésére világkongresszusok és konferenciák sorozata ünnepli és hirdeti Isten irgalmasságát. Az első világkongresszus színhelye Róma volt . április . és . között. A II. világkongresszust . április . és május . között rendezik meg Krakkóban. A két világkonferencia közötti időben kontinensenként és országonként rendeznek konferenciákat, hazánkban először . április -án tartottak ilyet. Szerk./Örömhír

Kovács Ágnes

5

PAPSÁG ÉVE

PAPSZENTELÉS DEBRECENBEN Bosák Nándor püspök atya . június án, de.  órakor, a debreceni Szent Anna Székesegyházban pappá szentelte a DebrecenNyíregyházi Egyházmegye szolgálatára Földes Gábor és Törös Ádám diakónusokat és diakónussá szentelte Nagy Csaba akolitust. Az alábbiakban Földes Gábor és Törös Ádám felszentelt papok osztják meg velünk gondolataikat a hivatásról.

F. G.: Személyesen kell a fiatalokat megszólítani. A legtöbb papi hivatás így az enyém is az oltárszolgálattal kezdődött. Horváth János atya igyekezett minél több dologba bevonni, megmutatta nekem azt, hogy milyen is egy pap élete. Gyakran együtt imádkoztuk a zsolozsmát a plébánián, elvitt a pap testvérekhez is. Sok buzgó és jó pappal ismerkedhettem meg, akik megmutatták számomra azt, hogy hogyan lehet szeretettel, örömmel és egyszerűen szolgálni a ránkbízottakat. Nagy hatással volt rám Kaszap Béla és Pásztor Károly atya példája is. T. Á.: Úgy gondolom, a pasztorális területek közül a középiskolák és a középiskolai hitoktatás az egyik legjobb terület, ahol a fiatalok könnyen meg tudják hallani a papi hivatásra való meghívást. Sajnos, a paphiány és a sok lelkipásztori elfoglaltság miatt kevés idő marad a személyes beszélgetésekre, ezért gondolom, hogy a nyári táborok is alkalmasak erre. A papi hivatás alapja a bensőséges, személyes istenkapcsolat F. G.: Az Istennel való kapcsolatom sokat alakult az évek folyamán. Központi helyet foglal el benne Földes Gábor az, hogy Isten végtelenül irgalmas és Földes Gábor: -ben születtem Sal- végtelenül szeret minket. gótarjánban, -be Nyírbátorba költöztünk, T. Á.: A bensőséges istenazóta is ott éltem a családommal. Kilenc éves kapcsolat és mély imaélet nélkül lehettem, amikor először fogalmazódott meg a papi szolgálat üressé válik. Az bennem a papság gondolata. Köszönhettem imádság által tudom megismerni ezt édesanyámnak és az akkori plébánosom- azt, akit papként hirdetek. Nanak, Horváth Jánosnak, aki meghívott a mi- gyon fontosnak tartom azt, hogy nistránsok közé. Nyírbátorban érettségiztem mindenkinek legyen egy olyan -ban, még abban az évben jelentkeztem imafajtája és lelkisége, amivel igaBosák Nándor püspök atyánál, hogy szeretnék zán mély és bensőséges kapcsolapap lenni. Ősszel pedig elkezdtem a tanulmá- tot tud kialakítani az Istennel. A nyaimat Egerben a Hittudományi Főiskolán. szemináriumi évek alatt megisTörös Ádám: A nyíregyházi Szent Imre mert imafajták közül nekem a jeKatolikus Gimnáziumban töltöttem a közép- zsuita meditációs elmélkedés az iskolás éveimet. Az iskolai év során mindig Istenhez való közeledésemet. volt egy három napos lelkigyakorlat, amikor az Milyen pap szeretnél lenni? osztállyal elutaztunk valahova. Elsős gimnazisF. G.: Olyan, aki a híd szereta koromban Egerbe jöttünk. Ezen a lelkigya- pét tölti be Isten és az emberek korlaton tértem meg és ekkor éreztem az Isten között. Olyan, aki életével és szameghívását a papi hivatásra.  évesen döntöt- vaival hirdeti az embereknek azt, tem és érettségi után jelentkeztem a Debrecen- hogy Isten a szeretet és az irgaNyíregyházi Egyházmegye kispapjai közé. lom. Ehhez az Istenhez szeretA pasztorális munka melyik részében lehet ném elvezetni az embereket a magam tökéleta fiatalok megszólítani, figelmüket a papi hiva- len módján. Mindennap próbálok megújulni tásra irányítani? és valamit átadni az embereknek.

6

T. Á.: Az ember sok fajta kihívással találkozik. Papi életem központi eleme, hogy lelki ember legyek. Lényegesnek tartom, hogy minden helyzetben a szolgálatom során Krisztust tudjam hirdetni. Ezért nélkülözhetetlen, hogy mindig elérhető legyek az emberek számára, amikor szűkségük van rám. Jézus határozott volt, kitartott az igazság mellett, de ha kellett irgalmas volt. Úgy gondolom, a . század papjának ragaszkodni kell az igazsághoz, amit hirdet, viszont az Isten irgalmasságát is hirdetnie kell cselekedeteivel. Mindenki jelmondattal indul útnak, amely magában hordozza hivatásának mélységét. F. G.: Jelmondatom: „Az Úr az én pásztorom.” Életem folyamán mindig vezetett a jó úton. Fontos az, hogy meg tanuljunk hallgatni a szavára és hagyjuk magunkat vezetni általa. „Nézd, az ajtóban, állok és kopogtatok. Aki meghallja szavamat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem.” ( Jel ,). Az Úr mindennap kopogtat szívünk ajtaján, és rajtunk áll, hogy meghalljuk és beengedjük. T. Á.: „Én vagyok az Út az Igazság és az Élet”( Jn ,). A mai világ nagyon sok utat kínál az embereknek, de nem biztos, hogy ezek az utak az igazságra vezetnek. Olyan pap szeretnék lenni, aki életével és szolgálatával az

Törös Ádám embereket az igazságra tudja vezetni, aki nem más, mint Krisztus, aki az Élet. Kovács Ágnes

JUBILÁLÓ PAPJAINK

KÖSZÖNTJÜK AZ EZÜST, ARANY, GYÉMÁNTMISÉS PAPJAINK JÓ ÖREG KÚT A jó öreg kút csendesen ontja vizét így telik minden napja. Áldott élet ez, fontolgatom: csak adni, adni minden napon. Ilyen kúttá kellene lennem. Csak adni teljes életemben. Mindig csak adni? Ez terhet is jelenthet! Jó kút, nem érzed ezt a terhet? Belenézek, tükre rám ragyog, de hiszen a forrás nem én vagyok! Árad belém, csak továbbadom, vidáman, csendben és szabadon. Hadd éljek ilyen kút-életet, osszak áldást és sok-sok szeretetet! Nem az enyém, Krisztustól kapom, egyszerűen csak továbbadom. Ismeretlen szerző

Antal Ottó – ezüstmisés Jászárokszálláson született . április -én. Pappá szentelték: . jún. -én Egerben. -ig a kisvárdai plébánián, majd --ig Gyöngyös Felsővárosban --ig pedig Nagykörün szolgált káplánként. --ig Újszentmargita plébánosa. -től pedig nyugdíjasként kisegítő lelkipásztori szolgálatot végez.

Dénes Zoltán dr. – ezüstmisés (a néprajztudomány doktora) Szegeden született, . május -én. Pappá szentelték: . jún. -én Szegeden. --ig a mórahalmi plébánián adminisztrátorként, majd --ig Debrecenben, --ig pedig Gyulán szolgált káplánként. -től Újiráz plébánosa. Jelenleg a Debreceni Egyetem docense.

Major György Pius OP. – ezüstmisés (zenetanárból lett szerzetes) Hódmezővásárhelyen született . júl. -én. Évekig zongoratanárként működött, mielőtt a papi pályára lépett. A szerzetesi hivatás melletti

döntését nagyban befolyásolták Margit és Amilla domonkos nővérek, valamint Mészáros Domonkos OP atya. -ben lépett be a domonkos rendbe, örökfogadalmat tett . jún. -én. Teológiai tanulmányait Vácott végezte. Pappá szentelték . jún. -én Hódmezővásárhelyen. --ig Kiskundorozsmán, --ig Budapest: Rákosligeten, --ig Csongrádon, -ig Budapesten, a Thököly úti domonkos templomban szolgált káplánként, . februártól szeptemberig Lakitelken volt helyettes plébános, majd . szeptembertől ismét káplánként teljesít szolgálatot Debrecenben a Szent László domonkos plébánián.

Panyi József – ezüstmisés Mezőkövesden született . december -án. Pappá szentelték . jún. -én Egerben. Káplánként szolgált --ig Polgáron, --ig Nyírbátorban. --Pásztón, --ig pedig Jászárokszálláson. --ig Aranyosapáti plébánosa, --ig iskolalelkész Kisvárdán --ig szintén szolgálatát tölti Tiszadadán. --ig Püspökladány plébánosaként, majd -től Egyeken plébános. -től a polgári esperesi kerület helyettes esperesi tisztjét tölti be.

Pet István – ezüstmisés Mezőkövesden született, . október én. Pappá szentelték: . jún. -én Egerben. Káplánként teljesített szolgálatot --ig Újfehértón, --ig Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen, --ig Sárospatakon, --ig Mátészalkán, --ig Jászberényben, -ig Jászárokszálláson. Plébánosi szolgálatát Csengerben kezdte --ig, ezután -ig Mezőladány plébánosa lett. Egy évig a debreceni Szent Anna plébánián, majd Nagykálóban szolgált kisegítő lelkészként. --ig Nagyhalász, -től pedig Hosszúpályi plébánosa.

Kiss István – aranymisés Mezőkövesden született, . január én. Pappá szentelték . jún. -án Egerben. Káplánként teljesített szolgálatot --ig

A KARIZMATIKUS PAP Farkas András Bihari főesperes, címzetes apát, a debreceni Szent István plébánia nyugalmazott plébánosa, életének ., áldozópapságának . évében, . május -én, szentségekkel megerősítve, hazatért Teremtőjéhez. Farkas András atya,  december -én született Békésszentandráson. Pappá szentelték  június -én Szegeden. Ezután káplánként teljesített szolgálatot Gádoroson, majd Újkígyóson --ig, -ig Füzesgyarmaton,  és  között Debrecenben, a Szent Anna templomban. Ezután Berettyóújfaluban volt plébános -ig. Az itt végzett áldozatos munkájának elismeréséül a város díszpolgárává avatták. Utolsó szolgálati helye ismét Debrecen, a Szent István egyházközség volt, ahol -ig, nyugdíjazásáig aktívan dolgozott. A legnehezebb időkben, a legnagyobb

üldözések idején a szenteléskor választott jelmondata segítette: „Jézus Szentséges Szíve, bízom Benned! Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, légy az én menedékem.” Farkas András atya egyszerű ember volt, mindenkihez közel állt. Jó kapcsolata volt a más felekezetű, és a nem vallásos emberekkel is. Többen az ő hatására tértek meg. A karizmatikus lelkiségi mozgalommal való találkozása után elkötelezte magát a Szentlélek szerinti életre. Szentlélek Szemináriumokat szervezett, amelyekre gyakran Dunántúlról is érkeztek.Többször zsúfolásig megtelt a templom, amikor hosszú órákig, együtt a hívekkel sokszor egész éjszakán át imádkozott. Az életgyónások, lelki beszélgetések gyógyító hatását nemcsak a debreceniek, hanem az ország különböző területéről érkezők is megtapasztalhatták.

Fényeslitkén, --ig Kállósemjénben, majd Nyíregyházán, --ig Szendrőn, -ig Besenyőtelken, --ig Bélapátfalván, --ig Jászberényben, --ig pedig Polgáron. Plébánosi szolgálatát Kálmánházán kezdte, itt húsz éven keresztül szolgált, majd től Nyíregyházán.

Cseháti István dr. – gyémántmisés (a teológiai tudományok doktora) Túrterebesen született, . december án. Pappá szentelték: . április -án Budapesten. Először segédlelkészi szolgálatát töltötte --ig Mérken, --ig Fehérgyarmaton, majd -ig ismét Mérken., --ig Sátoraljaújhelyen kisegítőlelkész, --ig Ömbölyön adminisztrátor. Ismét kisegítőlelkész -ig Hernádnémetiben, majd adminisztrátor -ig Tiszaszalkán. Plébánosi szolgálatát Vásárosnaményban kezdte -ben, itt több mint harminc éven keresztül szolgált. -től nyugdíjas éveit tölti a nyíregyházi papi otthonban. -ben tb. kanonoki, -ben címzetes esperes, -ben címzetes apát, -ben címzetes őrpréposti kinevezést kapott. Omnia ad maiorem Dei Gloriam – Mindent Isten nagyobb dicsőségére

Bohán Béla SJ – aranymisés Bohán Béla SJ penitenciárius, beregszászi plébános papságának . évében templombúcsúval egybekötött ünnepélyes aranymiséjét tartja . június -én, vasárnap délután  órakor Nyírcsaholy szülőfalujában a Szent László templomban. . július -én, Budapesten a Kassai téri Szentlélek templomban Istenben megboldogult Zadravetz István ny. püspök pappá szentelte néhány pap jelenlétében, zárt ajtók mögött. Másnap ugyanott mondta első szentmiséjét pap és kispaptársai körében Tabódi István vezetésével és a kockázatokat is vállaló Seres plébános szavaival kisérve. Szűk családi körben tartotta első miséjét július -én Máriapócson, a kegyoltár előtt. Szerk./Örömhír

Személyiségének hatására megpezsdült a templomi élet. Minden korosztállyal foglalkozott, biztatására több papi és szerzetesi hivatás is született. A lelkek vezetése mellett a fizikai munka sem fogott ki rajta. Toronyórát szerelt, de a kötélen függeszkedve a templomtorony tetején lévő kereszt festése sem okozott neki gondot. Pihenésként is a tevékeny elfoglaltságot választotta, értett a szőlőműveléséhez. Az energikus pap még  éves korában is ellátta a feladatát. András atya lelkileg felkészülve, nyugodtan várta a halált. Utolsó kívánsága az volt, hogy ha Isten is úgy akarja, május -át, a Fatimai Máriajelenés napját - ami hitének egyik meghatározója volt – megélje. Az Úr szeretetének jeléül teljesítette kérését. . május -én szentségekkel megerősítve hazatért Teremtőjéhez. A debreceni temetőben helyezték örök nyugalomra. Géczi István, kántor Debrecen, Szent István plébánia

7

A MI EGYHÁZKÖZSÉGÜNK

NYÍRBÁTORI ÉRTÉKEK Nyírbátor Római Katolikus Minorita Temploma páratlan kincseket őriz a falai között. Kivételes művészeti értéke sok helyi lakos előtt is szinte alig ismert. Egyik alkalommal egy külföldi vendég idelátogatván azt mondta, ha ez a templom a berendezéseivel együtt Nyugat-Európa bármely más városában lenne, a turistákat hatalmas parkoló fogadná, és a nagy érdeklődésre való tekintettel csak előre bejelentkezés után tudnák megtekinteni a műalkotásokat. Az elmúlt időszakban uniós támogatással felújítási munkálatok kezdődtek a nyírbátori templomban, és a páratlan művészeti értéket képviselő kora-barokk oltárainak restaurálása is elkezdődött. Az egységes berendezést alkotó közel háromszáz éves műalkotások — az Eperjesen készült Krucsay-, a Pócsi-, a Lőcsén készült Pieta-, a Szent Anna mellékoltár, a templom szentélyét kitöltő főoltár és a szószék közül jelenleg a Krucsay-, a Pócsi- és a főoltár restaurálásához kezdtek hozzá. Egy-

re nagyobb érdeklődés övezi a felújítási munkálatokat. A nyírbátori gótikus stílusú, egyhajós, teremtemplomot Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni a család ősi fészkén -ban. Ettől az időtől kezdve éltek itt minorita szerzetesek. Közel  év múlva a templomot és a kolostort felgyújtották, kifosztották, a templom alatt lévő kriptákat is feldúlták.  év után -ben Kelemen Didák, Erdélyből származó minorita szerzetes kezdte meg a templom helyreállítását, a munkálatok -ig tartanak. A kriptákat is rendbe hozták, oda csak a kiváltságosak temetkezhettek, amit az  utáni feljegyzések is tanúsítanak. A templom oltáraitól témájában és kivitelezésében is különbözik a hármas csoportból álló, tíz jelenetben harminc szoborral Krisztus szenvedését bemutató Krucsay-(Passió-) oltár. Cselekménysorozata az Olajfák hegye jelenettel indul, a bal oldali konzolon az Ostorozás, jobbról és balról fent Jézus megcsúfolása látható, míg

30 ÉVRE EGYHÁZMEGYEI FENNTARTÁS ALATT

Megkezdték a nyírbátori gótikus-barokk Római Katolikus Minorita Templom külső, belső felújítását, egy új közösségi ház (plébánia, rendház) felépítését, valamint a templom páratlan művészeti értéket képviselő kora-barokk oltárainak restaurálását. A „Hit és egészség” című , milliárdos beruházásból újítják fel a máriapócsi kegytemplomot, a nyírbátori református templomot, a város fürdőjét, műemléksétányt is építenek, valamint ebből az összegből  millió Ft-os beruházási munkálatok várnak a nyírbátori római katolikus egyházközségre. A templommal egybekötött minorita rend kolostora az ’-es években a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam kezébe került, kivéve  szerzetesi szobát, amely ez idáig plébániaként működött. A kolostor épületét jelenleg megyei fenntartású múzeumként tartják számon. Babály András plébános elmondta, hogy a rend a meglévő szerzetesi szobákról is lemondott, és az állam kárpótlási öszszegként összesen  millió Ft-ot fizet -óta részletekben. Minorita szerzetesek  óta nem tartózkodnak Nyírbátorban, ezért a

8

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye  évre megkapta a plébánia működtetését. A rend a kárpótlási összeget továbbítja az egyházmegyén belül az egyházközség elkülönített számlájára, amit a plébánia az egyházmegye jóváhagyásával visszafordít az építkezésre, többek között a negyedik szárny a közösségi ház elkészítésére. Itt a plébánia fog működni, az emeleti részen kolostort alakítanak ki a minorita rend számára, valamint rendezvényudvart is építenek, bekapcsolódva ezzel a város zenei, kulturális életébe. A plébános hozzátette, hogy a projekt során leosztott megnyert összeghez   önrészt kell biztosítani a plébániának, de az időközben  -kal megemelkedett áfa kötelezettség  millió Ft-os többletkiadást is jelent. Emiatt a műszaki tartalom csökkentésére kerül sor. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye  millió Ft-tal támogatja a beruházást. A háború után a nyírbátori Minorita Rendházban mintegy  szerzetes működött, itt iskolát tartottak fenn. A Minorita Rend bízik abban, hogy a rend megerősödésével, idővel visszatérhetnek Nyírbátorba.

középen az Ecce homo jelenete. Itt Pilátus török turbánt, díszes kaftánt visel. Az Ostorozó katonák kuruc kori pitykegombos ruhába öltözött poroszlók. Az Ecce homo alatt helyezték el az építtetők Krucsay János és Pogány Borbála címerét. Az Ostorozással átellenben a Keresztre vitel látható, míg lent, az oltár jobb sarkán a Keresztre feszítés. Az oltár liturgikus központjában a Kálvária áll. A predella mélyén a halott Jézus fekvő szoboralakja látható.

KÜLÖNÖS TÖRTÉNET Az oltárt nem mindennapi története szerint Nádfőy Krucsay János, kisvárdai várkapitány, Magyarország utolsó pallosjogú ura, földesúr és felesége, Pogány Borbála építtette engesztelésül -ben. Krucsay János -ban feleségül vette a nála jóval fiatalabb Tolvay Borbálát. Krucsay János II. Rákóczy Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. ben a fogságból hazatéve, felesége, Tolvay Borbála hűtlenségének híre várta. Haragjában és keserűségében feljelentette feleségét, és halált kért a fejére, rövid idővel a kivégzés előtt Krucsay megbocsátott a feleségének.  évvel később, -ben Borbála aszszony ismét hűtlen lett a férjéhez, és a korábbi halálos ítélet emlékei miatti félelmében a rádi minorita kolostorba menekül. (Rád az Ondova és a Latorca összefolyásánál, a Zemplén déli részén fekszik.) Krucsay egy kis civakodásra hivatkozva Jósvay Ferenc kisvárdai plébánostól kért segítséget, hogy menjen el és hozza ki az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki  nap után kijött a kolostorból. Ám a fegyveresek azonnal elfogták és az . december -ei közgyűlésen Krucsay János halált kért felesége fejére. A tárgyaláson Jósvay plébános tiltakozását fejezte ki, amiért Krucsay félrevezette, és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását is. A várkapitány azzal védekezett, hogy a plébános kiforgatta a szavait, és a felesége önként hagyta el a kolostort. A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták. A férje ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének, kimondták a halálos ítéletet, és a kisvárdai vár bástyáján Borbálának fejét vették. Krucsay János nem egészen  hónapon belül a nála  évvel fiatalabb Cseby Pogány Borbálát elvette felségül, ami azt a gyanút keltette, hogy ez az ismeretség régóta fennállhatott. Boldogságát azonban hamarosan beárnyékolta a súlyos lelkiismeretfurdalása a fiatal feleségének a halála miatt. Engesztelésül az akkori feleségével megbíz-

A MI EGYHÁZKÖZSÉGÜNK tak egy eperjesi mestert a Passióoltár elkészítésére. Krucsay János valószínű azért éppen Nyírbátorban állíttatta a Passió-oltárt, mert a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugsággal, és mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák éppen akkor kezdte meg a templom újjáépítését, így ennél jobb helyet nem talált az oltárnak. A Passió-oltárt már -ben elkezdték építeni. Krucsay János második házasságkötése után  évre, . június -án hosszas szenvedés után meghalt. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozták fel, és végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik. (A történet rövidített formája Koroknay Gyula: „Amiről a Krucsay-oltár nem beszél” című írása alapján készült.) Kovács Ágnes

IZGALMAS RESTAURÁLÁSI MUNKÁLATOK A Krucsay-oltár már évtizedek óta a műemlékvédelmi szakemberek és a restaurátorok figyelmének a középpontjában áll. Az as években Magyarországon a már akkor rossz állapotú barokk oltárokat általában átdolgozták, de a nyírbátori alkotások esetében ez nem történt meg – tájékoztatott Radovics Krisztina vezető restaurátor. Restaurátori szempontból igen izgalmas feladat vár a tizenhat tagú restaurátor csoportra, hiszen a restaurált műtárgy olyan állapotba kerül, amilyenben sohasem volt. Utoljára -es években restaurálták a XVIII. század eleji oltárokat, ekkor még korlátozottak voltak a lehetőségek, ezért a tisztítást, a szöggel történő hátsó famegerősítéseket (ez nem megengedett egy faoltárban), és a felületen kiegészítő festéseket végezték el. A Krucsayoltár jól ismert látványa nagy változáson megy át azáltal, hogy az elsötétedett lakkozást eltávolítják, feltárják. A restaurálást két ütemben végzik: első szakaszában a fényképfelvételek elkészítése után lebontották az oltárokat.

A szakemberek ekkor kerültek a műtárgyakkal testközelbe, valós képet kapva az állapotukról. Ezután megtörténik a felület konzerválása az elöregedett lakkozás, a korábbi festékek eltávolítása, és ekkor fog a műtárgy eredeti felületében feltárt, konzervált állapotába kerülni. A második ütemben az esztétikai helyreállítás következik, és pótolják a hiányokat. Az oltárok rovarfertőzöttek, különösen a lábazati részeknél, de a szobrokon is látható, aminek következtében a felület hiányos, töredezett, repedezett. A restaurálás több helyszínen történik. A főoltárt a helyszínen fogják helyreállítani, a festmények a Képzőművészeti Múzeum restaurátor műhelyébe kerülnek, a szobKrucsay-oltár

Krucsay-oltár részlet

rok nagy része Zircre, az apátsági templom melletti műtermi körülményeket biztosító műhelybe. A szakmai vélemény szerint a Szent Anna- és a Pieta-oltárok, de különösen a szószék állapota is hasonlóan rossz állapotban van. A különbség az egységes képet alkotó oltárok között a restaurálás után lesz szembetűnő. A szakember bízik abban, hogy ezeknek a műalkotásoknak az értékükhöz és a helyhez méltó felújítása is hamarosan megtörténik.

9

KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI ESEMÉNYEK

75 ÉVES A VIGILIA . február -án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jelent meg a most jubiláló katolikus irodalmi folyóirat, a Vigilia. Lukács László, a lap főszerkesztője arra emlékeztet, hogy háromnegyed évszázad – két bő emberöltő – már a történelemben sem parányi idő, nemhogy egy tíz évszázadra visszatekintő ország életében. Ez az idő meghaladja a magyar folyóiratok többségének fennállási idejét is. A folyamatosan megjelenő folyóirat csak a II. világháború magyarországi eseményei idején, -ban szünetelt. Amikor  decemberében újraindult, Sík Sándor paptanár-költő volt a szerkesztője. Ő a lap programját így határozta meg: a Vigilia irodalmi lapként maga mögött tudja a magyar irodalom nagy hagyományait, katolikus lapként az egyetemes kereszténység még nagyobb hagyományát, s azt a történelmi folyamatot, amelyet a magyar katolikus újjászületésnek szoktak nevezni. Igényes elő-

relátással tesz említést a hagyományok megmerevedéséről, a szektariánus kislelkűségről és a dilettantizmusról – melyeket messze el kell kerülnie a Vigiliának. Kemény szavakkal utasítja el az álromantikát, a szentimentalizmust és a giccset. Jogos örömmel állíthatjuk, hogy a folyóiratnak ezeket mindig sikerült elkerülnie. Az  utáni történelmi és társadalmi helyzetben a Vigilia mécses volt a sötétben. Résnyire szűkült lehetőségei között először tolmácsolta a II. vatikáni zsinat szellemét és dokumentumait. Fölvetette a világiak nagykorúságának kérdéseit, és a párbeszédet a marxisták és keresztények között. Kedves személyes emlékem a -as években a vidékszerte megrendezett Vigilia esték sorában a nyíregyházi alkalom, amikor a művelődési központban tartott rendezvényen Hegyi Béla, az akkori lapszerkesztő, a törékeny bájú Kerényi Grácia, Erdélyi Zsuzsanna erőteljes egyénisége, Faragó Laura

A PÉLDÁZAT EREJÉVEL Beszélgető könyvet jelentetett meg az Éghajlat Kiadó. A példázat erejével című kötetet a beszélgetőtárs Kovács Lajos Péter így vezette be: „Három, főpásztori működésének első éveiben járó püspök hitének sorsa, pályájának alakulása, felelős és nagy ívű teológiai gondolkodása tárul elénk.” A három ifjú püspök a bemutatkozáskor a hitvalló és vértanú elődeik példáit idézi. Fabiny Tamás evangélikus püspök Ordas Lajos hősiességét villantja fel, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök a kárpátaljai Romzsa Tódorról, Székely János római katolikus se-

gédpüspök pedig Meszlényi Zoltánról tár elénk megrázó erejű vallomást. A kötet első nagy része egy közös sokszólamú beszélgetés. Életközeli élményekkel megrajzolt emlékezések ezek ifjúkorukról, hivatásuk kiteljesedéséről, családi históriákról. Hiteles és tanulságos történetek hangzanak el a profanizált ünnepi előkészületekről, az elvilágiasodott üzleti jelenségekről, a fogyatkozó kereszténység gondjairól, a terméketlen, meddő vitákról. Fontos feladatnak tartják az ökumenikus kapcsolattartást, fájdalommal tapasztalják a társadalom szándékos lezüllesztését.

népdalai és a rakamazi gyerekek pünkösdölője tették hangulatossá és meggyőzővé a találkozót. A visszanyert szabadság idején a Vigilia megtalálta a helyét és feladatát a mai magyar társadalomban. Az elmúlt húsz évben az erkölcsi értékek tiszteletére, az önfegyelem kultúrájára, az ökumené szellemének továbbadására és az értékes irodalmi alkotások felmutatására kötelezte el magát. Legfőbb célkitűzéseit az irodalom és a teológia, a kultúra és a kereszténység, a világ és az egyház, a ráció és a misztika szintézisében valósítja meg. Akik olvassuk hónapról-hónapra a folyóirat cikkeit – s bízunk benne, hogy egyre többen leszünk egyházmegyénkben is – hatalmas ajándéknak és gyönyörű örökségnek tartjuk, s az öröm mellett a szerkesztőkkel és az írókkal együtt átérezzük az olvasók felelősségét is. Csermely Tibor

Elhangzik a veretes mondat: „...aki a korszellemmel házasodik, nagyon hamar megözvegyül.” A kötet egy része az avatási, szentelési, beiktatási beszédeket tárja elénk. A sajátos, személyes beszélgetések kiteljesítik a kötet szándékát. Veretes teológiai kérdésektől aprópénzre váltott gondolatokig jut el az eszmecsere. Aki személyesen meg akar győződni a példa erejéről, vegye kézbe ezt a rendhagyó írást. Tolle, lege! Vedd és olvasd!

Balról: Fabin Tamás püspök, dr. Csermely Tibor és Kocsis Fülöp püspök

10

Csermely Tibor

KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI ESEMÉNYEK

A SZINGLI ÉLETMÓD VESZÉLYESEBB, MINT A DOHÁNYZÁS

Egy teljes finn népesség-vizsgálat alapján kiderült, hogy a gyermektelenség, a szingliség súlyosan káros az egészségre, veszélyeztetőbb tényező, mint a dohányzás, vagy az elhízás – ismertette dr. Kopp Mária orvos, pszichológus, szakpszichiáter, nemzetközi hírű tudós a négy napos „Svetits Terasz” rendezvény egyik vendégeként. Ennek ellenére a televízió, a reklámok mégis ennek ellenkezőjét, azt a fajta fogyasztói életformát, a szingliséget hirdetik, ami a fogyasztói társadalom érdeke. Hogyan lehetséges ez? Ideális fogyasztó az, akit lehet manipulálni, aki azt hiszi, hogy a boldogságot a vásárlásban, az új dolgok kipróbálásában találja meg – fogalmazott a pszichológus. Ez a fogyasztói ideál képviseli azt is, hogy ha meguntam a páromat, akkor lecserélem egy jobb partnerre. Emögött óriási üzleti érdekek állnak, de nem kell tétlenül állnunk, mert ugyanakkor vannak egyházi iskolá-

ink, közszolgálati csatornák, amelyek segíthetnének, hogy ne így legyen. Az említett vizsgálat során - éves korosztályban azt nézték meg, hogy a férfiak esetében a házasoknak menynyivel jobbak az életkilátásai, mint akik szingli életmódot élnek. Férfiaknál a házasokhoz képest az együtt élők -, míg az egyedül élők  -kal, a nők esetében az együtt élők -, az egyedül élők -kal nagyobb valószínűséggel halnak meg  éves koruk előtt. Ez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kettő vagy több gyermekes párok sokkal nagyobb valószínűséggel élik meg a . életévüket, mint az egy gyermekesek ill. a gyermektelenek. Kivéve a szerzeteseket, akik a leghosszabb ideig élnek. Az ő életükben egy nagyon mély elkötelezettség, kapcsolat jön létre a jó Istennel.

VÁLÁSBAN IS AZ ELSŐK KÖZÖTT

Mindemellett a válás is nagyon veszélyeztető tényező. A régi, érdekből kötött házasságokhoz képest ma mindenki teljesen szabadon választhat, mégis sok a válás. Hazánk a válások százalékarányában is az elsők között áll, a megkötött házasságok több mint  -a válással végződik. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb esetben a válást társas kapcsolati készségek hiánya okozza, amit folyamatosan ki lehetne alakítani már óvodás kortól. Az előadás meghallgatható a www.dnyem. hu oldalon. P. I.

TÖBB SZÁZ ÉVES GRAFFITI A PINCE FALÁN

Mit jelent a graffiti? A valóságot a jelek világával, képi, fogalmi ábrázolással – falakon, tűzfalon, padon, vonaton, liftben, aszfalton, barlangban, vagy akár a pince falán – történő megjelenítését, és ezen belül pedig a tag-nak nevezzük a feliratok, rajzok, szóró festéssel készült válfaját. Továbbá jelenthet rongálást, mert be kell ismerni, nem kevés bosszúságot okoz, ha pl. egy műemléképület homlokzatának képét megváltoztatják, de kortörténeti értéknek is felfogható egy Horthyt dicsőítő felirat, vagy egy börtönbeli Sztálin portré. Jelenthet kegyhelyt annak az osztálynak, akik egykor Budapesten a Huba utcai karmelita templom melletti iskola falára vésték a monogramjukat. Közülük sokan elhagyták az országot ’-ban. A még élők, ha tehetik, évente összejönnek ott a falnál ünnepelni, emlékezni. A régebbi időkben más volt a motiváció a graffiti készítésénél. Emlékek, érzelmek „kiírása”, névjegy, a gyakran előforduló „itt jártam” felirat lelhető fel, de megtalálhatóak az otthonuktól távol szolgáló, harcoló katonák mintegy üzenete is. Bakos Zoltán graffiti gyűjtő mintegy harmincezer különböző témájú felvétellel rendelkezik. A fotóművész bárhol jár, fürkészve keresi a lehetséges helyeken előforduló szöveges, vagy figurális firkákat, rajzokat. Téglaépületek, régi iskolák, templomok falán akár több száz éves kuriózumra is rátalál.

A falfirkák dokumentálását -ben kezdte, akkor, amikor Magyarországon a

falfestészet még nem volt jelen. Hasonló jelenségek viszont már száz-kétszáz, sőt több ezer éve is léteztek. A száz-százhúsz éves graffitik nem ritkák nagyobb városok téglavagy mészkőfalú épületein. De visszamehetünk akár a jól ismert nyugat európai mintegy   évvel ezelőtt készült spanyol altamirai, a francia Lascaux-i barlangrajzok-

hoz is, vagy a római kor milliónyi regisztrált graffitijéhez. A ceruzafeliratok, karcolások száz évet is kibírnak. Bakos Zoltán ez idáig legrégebbi magyar vonatkozású leletére Pannonhalmi Bazilika bejáratának egykori külső falán talált rá, amelyet -ban egy magyar illetve -ben egy lengyel szerzetes karcolt. A fotós a közelmúltban ismét gazdagította gyűjteményét egy közel háromszáz éves graffitival is. Tokajban Makoldi Sándor festőművész pincéjében -ben karcolt Hosanna Filio David feliratra talált rá, amihez  még valaki hozzá illesztette Krisztus monogramját. (Jézus Krisztus görög nevét – Jeszousz Khrisztosz – a kereszténység legelső századaiban a kezdőbetűkkel (I) és (X) jelölték. Ezt a monogramot találhatjuk a katakombák mozaikjain is. Constantinus császár -ben a milviusi csata előtt álmában látott Krisztus monogramot rátetette a katonáinak pajzsára, később érmeire is ráverette. Ezt a Krisztus monogramot azóta ábrázolják templomokban, műtárgyakon, mint védő és gyógyító erejű jelet.) Ami mégis a gyűjteményének eddigi legrégebbi graffitije, az szintén ebben a pincében talált „A kaszás” karcolás, amely Makoldi Sándor muzeológus és felesége, kormeghatározása szerint jóval korábban,  körül készült. Kovács Ágnes

11

IFJÚSÁGI OLDAL

MEGALAKULT A DEBRECENNYÍREGYHÁZI EGYHÁZMEGYE IFJÚSÁGI IRODÁJA Május -én Bosák Nándor püspök úr megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Ifjúsági Irodáját, amelynek a Varga utca . szám alatt lévő Szent Anna Közösségi Ház ad otthont. A Közösségi Ház épületét az egyházmegye teljesen felújította, így nagyszerű körülményeket teremtve az Egyetemi Lelkészség, a Szent Anna templom ifjúsági csoportjai és más gyermek- és ifjúsági programok számára. A fent említett Ifjúsági Iroda vezetésével engem, Szabó Fruzsinát, bíztak meg. A Debreceni Egyetem olasz-matematika tanári szakán végeztem. A diplomám kézhezvételét követően egy évig a debreceni Szent József Gimnáziumban tanítottam olasz nyelvet. Az Ifjúsági Iroda vezetőjeként feladatom az egyházmegyei ifjúsági programok szervezése, lebonyolítása és egyéb civil és ökumenikus szervezetekkel való kapcsolattartás lesz. Mivel az irodám a Közösségi Házban van, így annak én leszek a házi-

gazdája. Munkám sikerességéhez ezúton szeretném kérni az egyházmegyénkben szolgáló papok illetve fiatalok segítségét. Cserében én is szívesen állok bárki rendelkezésére, aki hozzám fordul.

Itt szeretnék beszámolni egy az iroda életében fontos eseményről is. Május -én az Egyetemi Lelkészség évzáró rendezvénye keretében a püspök atya megszentelte a Közösségi

Házat és a fiatalokért létrejött irodát is. Ezzel megkezdődött az élet az irodában. Remélem, hogy munkámmal az egyházmegye fiataljait maradéktalanul szolgálni fogom. Ehhez kérném Isten áldását. Szabó Fruzsina, tel.:   -- e-mail: ifi[email protected]

„KAPCSOLATOK” A 27. DEBRECENI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓN . április --ig . alkalommal rendezték meg a Debreceni Ifjúsági Találkozót. A találkozó gazdag programja a játékos ismerkedésen, a szentségimádáson túl a „Kapcsolatokra” épült. Németh János, Mezőladány plébánosa előadásában a fiatalok Istennel, önmagukkal, embertársaikkal, szüleikkel, az egyházközségük papjával való kapcsolatáról beszélt. A plébános kiemelte, az ember nem egy árucikk, amit azáltal értékelünk, hogy a külső mit mutat. A fiatalok naponta több órát fordítanak arra, hogy a trendnek megfelelően nézzenek ki, amivel eleve leértékelik önmagukat, mert a belső értékeket eltakarják.

azokkal kell megoldani. Nem zárhatunk le egy kapcsolatot sms-sel, e-maillel, üzengetéssel” – emelte ki Németh János atya.

gyermekotthonba, szenvedélybetegek házába. Találkoztak olyan emberekkel, akik magányban, elszigeteltségben, lelki sérülések-

A műhelyfoglalkozások során a fiatalok személyesen beszélgethettek kapcsolataikról, megoszthatták tapasztalataikat, aggályaikat a fiú-lány közötti barátságról is. A találkozón a fiatalok rövid ideig szeretetszolgálatot is végeztek, ellátogattak az idősek otthonába, a fiatalkorúak börtönébe,

kel élnek, ahol nem számít a külső, nincsenek szerepek. A találkozó végén Bosák Nándor püspök atya mutatott be szentmisét, közreműködött a Képmás Zenekar.

BEHAJTANI TILOS! Egyedül, kapcsolat nélkül nem lehet életben maradni. Együtt élünk, játszunk, dolgozunk, ünneplünk. Szükség van a másik emberre. A szülők gyakran ütköznek „behajtani tilos” táblába gyermekük szobája ajtajánál. Számos esetben a fiataloknak nem jó a kapcsolatuk a szülőkkel, nincs közös téma. „Fontos a nyílt párbeszéd. A technika vívmányai között élünk, de jó a problémákat nem

12

Szerk./ Örömhír

IFJÚSÁGI OLDAL

HÁROMEZER HITTANOS GYERMEK VERSENYZETT A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a gyermekek is bekapcsolódtak a Papok éve programsorozatba azzal a céllal, hogy bemutassák a gyerekek számára a papság feladatát, küldetését. Az általános iskolás korosztály részére megrendezett kétfordulós egyházmegyei hittanverseny eredményét értékelve Kardos György hitoktató, szervező elmondta: egyre több gyermek vesz részt az

évente rendezett egyházmegyei hittanversenyen, amely rendszerint az éppen meghirdetett év témájához kapcsolódik. A népszerű megmérettetésre a plébániákról – a mintegy

háromezer hittanos gyermek által megírt elsőfordulós tesztek kitöltése alapján – százhetven gyermek jutott a döntőbe. Mindkét forduló anyaga az előre megadott szentírási témák ismeretére, bibliai alapfogalmakra, az ószövetségi és az újszövetségi papság történetének rövid áttekintésére épült, ezeken belül korosztályoknak megfelelően szó volt a papi szolgálat alapításáról, a meghívás, a hivatás elfogadásáról, az életszentség fogalmáról. A résztvevők a felkészülés során megismerkedhettek a szentségekkel, a liturgia egyes elemeivel. A helyes válaszadás egyes szentek, boldogok élettörténetének ismeretét is feltételezte. Evangéliumi helyeket kellett meghatározni megadott szöveg alapján, de az apostolok jellemző mondataiban is tájékozottnak kellett lenni. A nagyobb korosztály feladatai az egyházmegye szervezeti felépítésére, az esperesi kerületek ismeretére is kitértek. Bakai Berta

EGYHÁZMEGYEI HITTAN VERSENY EREDMÉNYEK: Egyházi iskolák 1. Harakály Dóra 3 – 4 . 2. Poncsák Fanni File Beatrix oszt.: 3. Bákonyi Sándor Suller Klaudia

Kisvárda Kisvárda Nyíregyháza Kisvárda Nyíregyháza

1. Takács Tekla 2. Poór Kitti 5–6. Kovács Kinga oszt.: 3. Soltész Máté Vargha Rebeka Bukus Bernadett

Nyíregyháza Kisvárda Kisvárda Nyíregyháza Kisvárda Kisvárda

Nem egyházi iskolák: 1. Szabó Bence Szilágyi Dóra Seres Kitti 3–4. 2. Cogai Richárd oszt.: 3. Herczku Erik Torma Noémi Torma Béla

Kisvárda Kisvárda Kisvárda Db. Szent Anna Borbánya Ajak Ajak

1. Virga Ákos Csizmadia Fanni Balla Ivett 5–6. Banga Nikolett oszt. 2. Dolhai Dóra 3. Kócsó Adrián Székelyhídi Virág

Kisvárda Kisvárda Kisvárda Kisvárda Kisvárda Kisvárda Db. Jézus Szíve

1. Dolhai Domonkos Jónás Julianna Póka Cintia 7–8. Ragány Ádám oszt.: 2. Schweagler Gerda 3. Ragány Erik Tóth Eszter Lilla Tóth Melinda

Kisvárda Kisvárda Kisvárda Kisvárda Nyíregyháza Kisvárda Nyíregyháza Borbánya

KÖZEL HATVAN GYERMEK PÁLYÁZOTT A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye programjai között már  éve hagyományként van jelen a Nagykálló–harangodi Egyházmegyei Gyermeknap. Ezúttal május -án, szombaton rendezték meg az egyre népszerűbb szabadidős gazdag programot az egyházmegye kisebb, -. osztályos gyermekeinek. A  hektáros, dimbes-dombos, erdős, ligetes táj, a békés csöndet hirdető tavával Ekler Dezső építész tervei alapján készült hét faépülettel ideális környezetet jelent a rendezvénynek. Ebben az évben is  plébániáról több száz gyerek plébánosával, hitoktatójával töltötte el együtt ezt a napot. A délelőtt folyamán, a hagyomány szerint sorversenyen és akadályversenyen vettek részt a plébániai csapatok. Az ügyességi játékok . helyezettje Baktalórántháza . sz. és Nyírkarász közös csapata, . Gávavencsellő csapata, . Nyíregyháza és Borbánya közös csapata lett. Délután táncház, kézműves ház, állatsimogató, íjászat, méta, labdajátékok, valamint a kenyérlángos-sütés nyújtott élménydús elfoglaltságot. A játékos, mozgalmas nap során az elcsöndesedésre is jutott idő, ezúttal a má-

jusi litániát végezték el a résztvevők – Bosák Nándor püspök atya vezetésével az előtt a Szűzanya szobor előtt, amelyet az ajaki máriás lányok hoztak el. Korábban a gyermeknap logó-rajzpályázatát hirdették meg, amelyből közel hatvan gyermek kreativitását ismerhettük meg. . helyezett: Bóka Krisztina – Ajak, . Juha Anett – Pusztadobos, . Lengyel Virág – Rakamaz, . Kiss Kitti – Szakoly, . Varga Dávid – Gávavencsellő. A nap végén az Egyházmegyei Hittanverseny győzteseit is kihirdették. A díjakat Bosák Nándor püspök atya adta át. A több hetet igénybe vevő szervezési feladatokat a nyíregyházi főplébánia munkatársai, hitoktatói vállalták mintegy  fővel. A zenét a Képmás

zenekar szolgáltatta. Áldozatos munkájukra, további szolgálatukra Isten áldását kérjük. Kardos György, szervező

Bóka Krisztina alkotó a Gyermeknap logójával

13

PAPOK ÉVE  KRÓNIKA

NYÍLT HÉTVÉGÉN AZ EGRI SZEMINÁRIUMBAN Március utolsó hétvégéjén, az egri szemináriumban egy kicsit bepillantást nyertünk a kispapok mindennapi életébe és a papi hivatás szépségébe. A program pénteken este a szeminárium folyosóján végzett keresztúttal kezdődött, majd vacsorával folytatódott. Vacsora után a spirituális, a rektor és prefektus atyák pár szóban tájékoztattak bennünket az est további részéről, amikor csoportokba kerülve beszélgethettünk a kispapokkal. Mi, Rákóczi Jenő V. évfolyamos szeminarista csoportjába kerültünk. Ő elmondta nekünk, hogy hogyan talált rá hivatására, majd mi is beszélhettünk arról, hogyan éljük meg keresztény hitünket. A szombat reggeli mise és a reggeli után -től szemináriumi tanórákon vettünk részt: egészen pontosan egyháztörténelem, biblikum, lelki élet, papi lelkiség órákon. Minden óra nagyon érdekes volt. A délután focival vagy városnézéssel folytatódott. Mi a magunk részéről a focit választottuk, és visszagondolva a mecscsekre, a kialakult hangulatra, azt hiszem jól döntöttünk. A foci után a rektor atya, majd a csoportokhoz került kispapok papi hivatásra találásának történetét hallgathattuk meg. A nap utolsó programjaként a csoportok megmérkőzhettek egymással ügyességi és kicsit gondolkodtató feladatokban is. A nyílt hétvége utolsó napja virágvasárnapra esett. Az ünnepi szentmise  órakor kezdődött a bazilikában, amelynek lépcsője alatt két oldalt sorfalat állva pálmaággal a kezünkben vártuk az érsek atyát, aki a mise kezdetén megszentelte az odakészített barkaágakat. A misén, a kispapokkal együtt a szentélyben ültünk, ami egy különleges és hihetetlen élmény marad mindannyiunknak. A mise után lehetőségünk nyílt az érsek atyával való beszélgetésre, melyben a főpásztor minden kérdésünkre készséggel válaszolt. A vasárnapi, ünnepi ebéd elfogyasztása után viszont lassan mindenkinek fel kellett készülnie a hazaindulására. Én és Szabi is először voltunk ilyen hivatáshétvégén, de biztosra mondhatom, hogy nem utoljára. Tóth Richárd és Csiszár Szabolcs Hajdúnánás

14

RELATIVIZÁLT ÉRTÉKEK A vallástól való elidegenedés, elvilágiasodás következménye, hogy a mindennapi életben a keresztény értékek relativizálódtak. A baj abban, van, hogy a papság is igazodott ehhez a szemlélethez. A sátán megrostálása azáltal is történik, hogy hagyjuk, hogy a gondolkodásmódunkban, erkölcsi ítéletünkben és gyakorlatunkban az eszményeinket befolyásolják. Ezért a megújulás abban van, hogy világossá tesszük önmagunk számára, hogy ebben a világban élünk, de nem ennek a világnak a gyakorlata, törvénye, szokása, kívánsága szerint. Bosák Nándor megyéspüspök az idei krizmaszentelési szentmisén szentbeszédében az evengélium sorait idézve emelte ki a papi szolgálat mélységeinek dimenzióját, mintegy válaszként reagált az elmúlt hetek média-támadásaira. Elmondta, hogy a szinoptikus evangéliumokon belül Lukács evangéliumában az Oltáriszentség alapítása után Jézus és az apostolok nem a hálaadó zsoltárt énekelték, hanem hálaadásként párbeszéd kezdődött közöttük. Amikor az utolsó vacsora bensőséges hangulatában úgy érezhették az apostolok, hogy a mennyországban vannak, akkor Jézus emlékeztette őket arra, hogy szolgálatuk a valósághoz, ehhez az élethez tartozik. „Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon benneteket, mint a búzát. De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet." (Lk , ) Ez az evangéliumi szakasz a realitással szembesít bennünket – fogalmazott a főpásztor.

Ahogyan Jézus magára alkalmazza a prófétai szöveget, Őt a gonosztevők közé sorolták. Ahogyan az egész műve a bűnnel, a sátánnal való harc, ugyanúgy a papi szolgálatnak is ez a sorsa.

A PAP BŰNE KÖZÖSSÉGI ÜGY

„De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon.” (Lk , ) A sátán kikér, próbára tesz bennünket – utalt a püspök atya a média támadásaira. Sajnos, a papot, az egyházat újra és újra megkísérti a bűn, ahogyan az utolsó vacsora asztalán is ott volt az áruló keze. Az egyház történelmében mindig jelen van a bűn. De Krisztus ügye nem azért igaz, mert a papok bűntelenek, hanem Krisztusért. Amikor az egyházat valós és valótlan dolgokkal támadják, akkor az embernek nem az az első dolga, hogy mentegetőzzön, hanem tekintsen magába és szálljon szembe a rosszal. Ennek mindig a megbánás és az újraindulás az útja. A történelem során láthattuk, hogy amikor az egyházat támadás érte, az nem a vesztére, hanem a javára szolgált. A bűn nem attól bűn, hogy nyilvánosságra kerül, hanem mert van. Ezért amikor az ember a saját bűnére szégyenkezve, fájdalommal tekint, akkor a megújulás útjára lép” – fogalmazott a megyéspüspök. A pap bűne soha nem személyes ügy, hanem mindig közösségi jellegű. Mások is szégyenkeznek miatta. Ezért, amikor az embert megkísérti a bűn, a rosszal szemben nemcsak önmagáért harcol, hanem a paptársaiért, a híveiért, az egyházért. Ez ad erőt a sátán ellen. Kovács Ágnes

VÉRTANÚ PÜSPÖKRE EMLÉKEZTÜNK „Omnia parata sunt” – minden készen áll Scheffler János szatmári vértanú püspök boldoggá avatásához. Várjuk nagyon, s imádkozunk is érte. László Károly, egykori nyírmadai plébános a püspök fényképének hátára nyomtatta a következő imát: Mindenható Isten! Jóságos Atyánk! Te szolgádat, János püspököt arra választottad ki, hogy fiad szentséges Szíve szerinti papokat neveljen. Te őt püspöki hivatalra is rendelted, hogy Téged szerető népednek pásztora legyen. – Örök Isteni akaratod szerint úgy rendelkeztél, hogy börtönben szenvedjen és haljon meg. Azt akartad, hogy az Egyház iránti hűség és engedelmesség vértanúja legyen. – Tekints érdemeire, életének szentségére, vértanú halálára és hallgasd meg kéréseinket. Közbenjárására. Engedd, hogy közbenjárását kérő imádságaink meghallgatása a Te atyai szeretetedet és az ő égi dicsőségét hirdessék. Ki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Amen. (Ezt az imát használják a Szatmári egyházmegyében is, immár püspöki jóváhagyással.) Először . december -én mondtuk el Fehérgyarmaton, a szentmisén, s utána is minden évben összegyűlt a szatmári esperesi kerület papsága ugyanott, a vértanúság (. december .) évfordulója táján, amíg Tircsi István plébános ezt meg-

szervezhette. (Ő az, aki egyedül élte túl a szatmári bombázást a püspöki pincében.) Halálával a papság e kedves összejövetele elmaradt. Pár év kihagyás után az idén május első szerdáján (-én) Mátészalkán ismét együtt voltunk, azok a papok, (mintegy huszonöten), akik a szatmári esperesi kerületben működnek, vagy onnan származnak. A szatmári egyházmegyéből is eljöttek vagy tizenöten. Most abban a templomban imádkoztunk a hívekkel együtt, ahol a püspök Magyarországon utolsó főpapi szolgálatát végezte: -ben pappá szentelte Zólyom Sándort. A templom bejáratánál egy réz dombormű emlékeztet erre. A szentmisét Bosák Nándor püspök úr vezette, s ő emlékezett meg, mint e területen elődjéről is, a vértanú püspök mély papi lelkiségéről, (a kispapjaihoz és papjaihoz írt lelkigyakorlatának alapján); felelős egyházi kormányzásáról (az Egyházmegyei Statutumokban összegyűjtött rendelkezések ismeretében); és a feltétlen hűség vértanújáról, ahogy azt élettörténetéből ismerjük. A megemlékezés baráti beszélgetéssel és ebéddel ért véget. Reméljük azonban, hogy ennek az összejövetelnek lesz folytatása minden esztendőben. Varga János

PAPOK ÉVE  KRÓNIKA

PAPOK SZÜLEINEK TALÁLKOZÓJA A papság éve alkalmából . április -én Debrecenben, a püspökségen papi szülők találkozóján vehettünk részt. Bosák Nándor püspök atya szeretettel köszöntötte a szülőket, majd Babály András nyírbátori plébános atya előadását hallgattuk meg. Az elgondolkodtató, mély érzelmeket kiváltó előadásból három fontos tényező ragadott meg bennünket: „Odaadni – elfogadni – elengedni”. Magunkra pillantva felelevenedett bennünk, hogy mi, szülők, hogyan feleltünk és felelünk meg ezeknek a kritériumoknak. Az előadást követő szentmisét a püspök atya a jelenlévő papasággal együtt mutatta be. Prédikációjában a Szűzanya példáján keresztül világította meg feladatunkat. „Elengedni”, mégis háttérben maradva lehetünk fiaink támasza, segítője. Lelki megerősö-

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye akolitus közössége húsz fővel gazdagodott ebben az évben. Az egy éves felkészülési idő utáni vizsgát követően Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök atya a jelölteket az egyházmegye öt plébániáján – Debrecenben, Rakamazon, Kisvárdán, Csengerben és Kótajban – avatta fel akolitussá. A szertartás-

dést, feltöltődést kapva ismerkedtünk és örültünk egymásnak. Istennek hálát adva a kegyelemért, hogy itt lehettünk, a többi édesanya nevében is köszönöm ezt a szép napot Bosák Nándor püspök atyának, Babály András atyának, és a szervezőknek. Ruszki Péterné

PAPI ZARÁNDOKLAT LENGYEL ORSZÁGBA A PAPOK ÉVÉBEN A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a Papok Évében számos program során a papi hivatásra irányította a papok és hívek figyelmét. Az egyházmegyei hittanverseny részvevői is a papság feladatával, küldetésével ismerkedtek, a kántor és sekrestyés találkozón a pap munkatársainak templom körüli szolgálatára, pótolhatatlanságára figyeltek. Az ifjúsági találkozón a fiatalok egyházközségükkel való kapcsolatáról beszéltek, a papi szülők találkozóján pedig a hivatás születésének kiindulási helye, a család került előtérbe. Az év során két alkalommal papi zarándoklatot is szerveztek az egyházmegye papjai részére. Ősszel a mariazelli kegyhelyre látogattak, ahová az egyházmegye kispapjai is elkísérték a főpásztorukat. Április --ig ismét zarándoklaton vettek részt, ezúttal az úti cél Lengyelország volt. A zarándoklatot, amelyen a papok egységéért, lelki megújulásukért és a magyar nemzet megújulásáért imádkoznak, Bosák Nándor debrecen-

AKOLITUSOK AVATÁSA

nyíregyházi püspök, valamint Seregély István érsek atya vezette. A zarándoklat első állomásaként Krakkóba, Lengyelország harmadik legnépesebb városába látogattak. Itt megtekintették a Wawel székesegyházat, ebben a templomban koronázták a lengyel királyokat, és itt van végső nyughelyük is. A város nevezetességeinek megtekintésén túl délután az Irgalmasság Bazilika Magyar Kápolnájában mutattak be szentmisét. Következő úti céljuk Częstochowa volt, amely híres pálos monostoráról, a Jasna Góra (Fényes Hegy) nemzeti kegyhelyről és a benne levő híres Fekete Madonna kegyképről. A kegyképhez minden évben a világ minden részéről zarándokok ezrei érkeznek. A kegyképet minden este ünnepélyes keretek között  órakor letakarják, a zarándokok ezen a különleges záró szertartáson is részt vettek. Aznap KIelca városának ősi bencés kolostorába is ellátogattak, ahol a Szent Imre által adományozott Szent Kereszt ereklyét őrzik. Szek./Örömhír

nak két fő mozzanata van. Először mint lektorokat a felolvasói szolgálatra avatják fel a felkészült férfiakat, hogy Isten igéinek hírnökei legyenek és segítséget nyújtsanak a papságnak e feladatuk teljesítésében. E mozzanat során a jelöltek egyenként odalépnek a püspökhöz, aki átadja nekik a Szentírást a kövtkező szavak kíséretében: „Vedd a Könyvek Könyvét, a Szentírást, hírdesd hűségesen Isten igéjét, hogy egyre jobban életté váljék az emberi szívekben.” Ezután a lektorokat akolitussá avatják, hogy sajátos részt vállaljanak az Egyház hivatásából. Az egyház életének csúcspontja az Eukarisztia. Az akolitusokra ebben a szolgálatban azt a feladatot bízzák, hogy segítsenek a papoknak és szükség esetén megáldoztassák a híveket, valamint a betegeket otthonaikban. A homília és a könyörgés után a jelöltek a püspök elé járulnak, aki a konszekrálandó ostyákat tartalmazó edényt nyújt nekik és mondja: „Vedd az Eukarisztia ünneplésére előkészített kenyeret, és úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az egyház asztalánál. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén a mintegy ötvenhat plébánián százöt akolitus teljesít szolgálatot. A mát felavatott akolitusok rendszeres továbbképzésen vesznek részt. Szek./Örömhír

15

KRÓNIKA

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA Déli harangszóra, „Az Úr angyala” közös elimádkozásával kezdődött a debreceni Szent József Gimnázium kereszt alakú „Életfájának” megszentelése . június -én a Nemzeti Összetartozás Napján a Trianoni békediktátum . évfordulójára rendezett emlékműsoron. A Réti Szabó Sándor fafaragó művész munkája nyomán készült, a Kárpát-medencei magyarság összefogását jelképező gazdag szimbólumrendszerű emlékművet az iskola udvarán olyan dombra állítják majd fel, amelyet – a régi magyar koronázási szertartást idézve – az iskola diákjai szülőfalujuk, lakóhelyük földjéből (Csíksomlyóról is) hordtak össze. Így a domb, az országot az összetartozást, az egységet jelképezi. Az ünnepi megemlékezésen a diákok részleteiben elevenítették fel a magyarság szenvedéstörténetének . századi eseményét, az . június -én, az I. világháború lezárásaként a győztes hatalmak Trianonban hozott döntését, amellyel a Kárpátmedencét átfogó, történelmi Nagy-Magyarországot feldarabolták, a magyar nemzetet szétszakították. A versekkel, csángó mesével színesített műsor végén stílszerűen népi táncosok mutatták be az elszakadt részek jellegzetes táncait. Az Életfát Bosák Nándor megyés püspök atya áldotta meg. Gondolataiban kiemelte, hogy az életfa életet jelent, amit a kereszt, a keresztény

tanítás megerősít. A magyar nép, amely hazát talált a Kárpát-medencében, a maga örökségét a keresztény tanítással és a keresztény hit igazságai és útmutatásai alapján megszentelte, és a hétköznapjaiban alkalmazta. Ebből épült fel nemzeti örökségünk, a tudomány, a magyar kultúra, ami ne csak egy múlt, hanem a jelent és a jövőt gazdagító szolgálat kell, hogy legyen. Az ünnepség végén a diákok a Sugalló zenekarral moldvai-csángó népzenei táncházon vettek részt. Bohány Judit

A KERESZT

PÜNKÖSD A BÖRTÖNBEN

A petneházi katolikusok az idén már a második útszéli feszületet építik újjá. Ez utóbbi, a Nyírkarász felé vezető úton, a faluvégen, Tomócsik néni kertjében áll.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet fogvatartottjai, az intézet személyi állományának képviselői együtt ünnepelték felekezetek képviselőivel Pünkösdöt .

Ezután Kocsis Fülöp püspök megáldotta a kápolnában elhelyezett ikonokat, amelyeket a fogvatartottak készítettek, majd Fabiny Tamás evangélikus püspök pünkösdi üzenetében a különböző nemzetiségű, bőrszínű emberek Krisztusban való egységét hangsúlyozta. Derencsényi István református püspökhelyettes pedig megnyitotta a --ig tartó Kálvin évet az intézetben.

BENT LENNI NEM JÓ

Juhász Imre, római katolikus plébános számtalan kezdeményezése közül ez sem maradt félben. Az időközben Baktalórántházáról, Újfehértóra helyezett plébános, egy bensőséges, családias együttlét során avatta a feszületet. A Fájdalmas Szentolvasó tizedeinek elimádkozása után, Rakóczi Renáta, petneházi, Kisvárdán tanuló gimnazista, a Kereszt címmű verset mondta el az alkalomhoz illő, szerény hangvételben. Bár az úton elhaladó autósok csodálkozva bámultak, az ünneplőket ez nem akadályozta hitük megvallásában. Majoros Péter polgármester is megtisztelte jelenlétével az eseményt. A feszület felszentelése után, Imre atya szentmisét mutatott be a petneházi, katolikus templomban. Majd a kötetlen beszélgetésre gyűltek össze a Tele-házban, melynek csak a késő este vetett véget, ahol az ügyes kezű, helyi asszonyok finomságait is megkóstolták a jelenlévők. Kép és szöveg: Némethné Csubák Éva

16

május -én az intézetben. Ezen az eseményen jelen volt többek között Bosák Nándor debrecennyíregyházi püspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Fabiny Tamás evangélikus püspök, valamint nagytiszteletű Derencsényi István református püspök-helyettes is. Bosák Nándor püspök szentmisét mutatott be, amelyen a fogvatartottak is részt vettek. A főpásztor az evangéliumon keresztül felhívta a figyelmet arra, hogy Jézusnak hatalma és ereje van gyógyítani az emberben lévő bajt, szenvedést, azt, ami megterheli az életét. Életünkben a rossz az Istentől való hűtlenségnek a forrása. Amikor a Szentlelket várjuk, azt a reményt, az önmagunkban való bizalmat szeretnénk megerősíteni, hogy az élet nem fejeződött be, hanem feladat van előttünk, amit Isten segítségével meg is tudunk valósítani. A Szentlélek ereje válogatás nélkül mindenkit felszabadít.

Végül dr. Kökényesi Antal büntetés-végrehajtási altábornagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka szólt a fogvatartottakhoz, felhívta a figyelmüket az újrakezdés lehetőségére. Az altábornagy nagy jelentőséget tulajdonít annak a  börtönlelkészségnek, amelyek az ország különböző büntetés-végrehajtási intézeteiben működnek. A lelkészségek szolgálatukkal, rendszeres imaalkalmakkal, beszélgetésekkel sokat segítenek az elítélteknek az újrakezdésben és abban, hogy a szabadulás után ne kerüljenek vissza a börtön falai közé. Lippai Csaba a nyíregyházi intézet görög katolikus börtönlelkésze rendszeresen meghívja más egyházak képviselőt nagyobb ünnepekkor. A szervezett lelki élet jelenléte a börtönben nagyban hozzásegít ahhoz, hogy a befogadóképességéhez képest háromszoros létszámmal működő intézetben fegyelem uralkodik. A találkozót a fogvatartottak pünkösdi műsora zárta, énekeltek és versek hangzottak el. Kovács Ágnes

KRÓNIKA

Megragadni az igazság mélységét

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A DEBRECENI SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUMBAN A debreceni Szent József Gimnázium és Kollégium a -ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságával karöltve az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásában középiskolák számára kiírt pályázaton „Historia est magistra vitae” című projektjével  millió Ft támogatást nyert. A sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes megnyitóra . április -án hétfőn délelőtt  órakor került sor a Szent József Gimnáziumban. A projektet Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök nyitotta meg. Dr. Pogány Béláné, az intézmény igazgatója köszöntő gondolataiban elmondta: a jelenlegi projekt során a diákok kutató munkát végeznek majd a XX. század megélt történelmét vizsgálva. A legmodernebb technikai eszközök segítségével interjúk, riportok készítésével teszik elérhetővé az érdeklődők számára a . század megélt történelmét, olyan eseményeket, amelyeket a történelemkönyvek lapjain nem, vagy csak ritkán találhatunk meg.

AZ IGAZSÁG MEGISMERÉSE KÖTELEZ A TOVÁBBADÁSRA

Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök atya megnyitó gondolataiban kiemelte, a feltámadással vált nyilvánvalóvá mindaz, amit Jézus cselekedett, mondott, a Szentlélek kiáradásakor a tanítványok a feltámadás fényében továbbadták, megosztották az emberekkel mindazt, amit Jézusról tudtak, hallottak. A főpásztor felhívta a jelenlévő diákok figyelmét arra, hogy a történelmi eseményekben a dolgok mélyebben valósulnak meg, mint

ahogyan az látszik, és ezt a mélységet az elszenvedők élményei, emlékei adják. Az igazság megismerése kötelez bennünket arra, hogy azt továbbadjuk.

A MEGÉLT TÖRTÉNELEMÉRT

Dr. Bódis Zoltán igazgatóhelyettes, projektvezető elmondta, a történelemmel való foglalkozás túlmutat a könyveken. Majd aggályait fejezte ki a kétarcú történelemről, amely még ma is jelen van, akadályt gördítve az igazság megismertetésében. A projektvezető tájékoztatott, hogy az egy évig tartó munka során az átlagosnál jobb színvonalú technikai berendezésekkel ellátott mini filmstúdiót alakítottak ki. Az elméleti felkészülés után  riportfilm elkészítését vállalta a projektet megvalósító csapat, majd egy - perces, az előírt kritériumoknak megfelelő riportanyagot állítanak össze. Ezt egy központi adatbázisban helyezik el, amely minden középiskola számára letölthetővé válik. Az igazgatóhelyettes elmondta, mintegy húsz diák és hét tanár vesz részt a projektben, a pedagógusok a felkészülési időben a Terror Háza (múzeum) által szervezett továbbképzésen tökéletesítik ismereteiket. Medve József történelem szakos tanár, aki szintén részt vesz ebben a munkában, elmondta: a történelemoktatásban forrásalapú képzésről van szó, amely során egy-egy témakört iratok, könyvek, újságcikkek, beszédek alapján kell megértetni a diákokkal. Véleménye szerint a XX. század magyar történelme nincs kellően felkutatva, átgondolva, és talán ezek a találkozások, beszélgetések valamit megnyithatnak a XX. sz. történelméből. Kovács Ágnes

A DEBRECENI SZENT LÁSZLÓ PLÉBÁNIA HÍREI

A debreceni Szent László Plébánián a húsvéti felnőtt keresztelkedések után újabb öröm ért minket is: április -én az angol nyelvű szentmisén Barna Máté OP atya megkeresztelte Diana-t, egy nigériai egyetemistát. Nagyon sokan jöttek el e szentmisére, hogy együtt örüljenek a szép ünnepnek. A vasárnaponkénti angol nyelvű szentmisén egyre többen jönnek imádkozni templomunkba, afrikaiak, távol-keletiek, amerikaiak, sőt európaiak idegenajkúak is. Június --én volt templomunk búcsúi ünnepsége, melynek során Bosák Nándor püspök atya szentmisét mutatott be, fiatalokat bérmált és megáldotta az elkészült domonkos rendházat. Havas Lászlóné

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR HATÁROK NÉLKÜL A Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala öt önkormányzati középiskolával, konzorciumban az egyházmegyei fenntartású Szent József Gimnáziummal és a létavértesi könyvtárral, pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, Tudásexpó-expressz címmel, amelynek célja az országos hatókörű könyvtári szolgáltatások fejlesztése és nem hagyományos képzési formák erősítése az élethosszig tartó tanulásban.

Halász D. János, Debrecen oktatási és szociális ügyekért felelős alpolgármestere projektnyitó sajtótájékoztatót tartott . május én Debrecenben a városházán, amelyen részt vett dr. Pogány Béláné a Szent József Gimnázium igazgatója, valamint Menyhárt Károly Létavértes polgármestere is. Halász D. János elmondta, a pályázaton összesen    Ft összegű támogatást nyertek. Az alpolgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem bezárni, hanem fejleszteni kell a könyvtárakat. A kiépülő rendszer segítségére lesz a kevesebb állományú vidéki könyvtáraknak, de színesebbé válik a speciálisabb, egyházi intézményi rendszerbe kerülő könyvtárállományával is. Ebben a rendszerben a megyei, határon túli, iskolai könyvtárakkal együtt már  könyvtár állományának feldolgozása van folyamatban. Jelenleg  millió dokumentumot lehet elérni interneten. A projekt két éves munkát igényel, de a folyamatos feldolgozás lehetővé teszi, hogy a diákok  őszétől akár az otthonukból maguk is hozzájuthassanak a keresett információhoz. A könyvtárak egy integrált rendszer használatával egy közös országos virtuális könyvtár részeivé válnak. dr. Pogány Béláné, a Szent József Gimnázium igazgatója megköszönte az önkormányzatnak, hogy egyházi fenntartású iskolaként részesei lehetnek ennek a konzorciumnak. Halász D. János alpolgármester erre reagálva kifejtette, hogy Debrecenben nem tesznek különbséget önkormányzati és felekezeti iskolák között. Majd az alpolgármester megköszönte, hogy a magas színvonalú oktatásáról ismert volt piarista gimnázium jogutója ápolja a Debrecen történelmi múltjához is hozzátartozó értékeket, és a katolikus oktató-nevelő munkájával színesíti, gazdagítja a városban folyó oktató-nevelő munkát. b. á.

17

KRÓNIKA

KERESZTELŐ A MAJÁLISON Május 1-je Szent Józsefnek, a családok védőszentjének ünnepe, a Mária hónap kezdő napja, melyet néhány nap választ el anyák napjától. Ezért ezen a napon a debreceni Szent István Plébánia közössége  óta minden évben majálist rendez. A hosszú tél után nagyon várjuk ezt a napot, amikor húsvét után a természet is megújul. Az idei ünnepünket az tette még nevezetesebbé, hogy templomi közösségünk gazdagodott egy személlyel, hiszen a délelőtti szentmise keretében keresztelték meg közösségünk legfiatalabb tagját, a két hónapos Varga Anna Fruzsinát. Szülei a templomi ifjúság leghűségesebb tagjai gyerekkoruk óta. Most ezen a napon, az egyházközségi programra érkezett hívekkel együtt adtak hálát Isten ajándékáért, és ajánlották őt Mária oltalmába. A fiatal szülők hűsége, szeretete, tiszta élete példakép lehet mindannyiunk számára. Imádkozunk értük, hogy szép, termékeny életük folyamán a ., . és még az azt követő jubileumukat is ebben a templomban, ilyen örömmel, együtt ünnepelhessük. Géczy István

NAPKÖZI A Napközi a debreceni Szent László Domonkos Plébánia egyetemista közössége, amely heti rendszerességgel tartja foglalkozásait. Minden alkalommal szentmisén veszünk részt, és az azt követő negyedórás imádság után az általunk érdekesnek tartott témákat beszéljük meg. Ezekre az összejövetelekre általában más atyákat, előadókat is meghívunk. Alkalomszerű a szentségimádás, keresztút, imaest, filmvetítés, vacsorafőzés, tábortűz, közös farsang.

Ezt a tanévet szabadtéri szentmisével és tábortűzzel kezdtük, a szentmiséket Köbli Tamás OP atya tartotta. Lelkigyakorlatra a gyönyörű környezetben lévő Répáshutára utaztunk el, jelenleg a csíksomlyói búcsúra készülünk. Vidám kis csapat vagyunk csipetnyi vagánysággal. Jövőbeni legnagyobb tervünk a /-es tanév elején egy városi ifjúsági nap, változatos, főként szórakoztató programokkal. További aktuális információkat a plébánián találhattok, illetve Tamás atyától vagy Domokos Istvántól (istvan. domokos@gmail.com) kérhettek rólunk. Szeretettel várjuk az új tagokat, érdeklődőket! Mózer Tamás

18

AZ ÚJ KATONAI IMAÉS OLVASÓKÖNYV MARGÓJÁRA Az idei esztendő húsvétjára jelent meg a Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspökségének gondozásában az a kötet, amely az Ima- és olvasókönyv a Magyar Honvédség számára címet viseli. A több mint  oldalas kiadvánnyal a szerkesztőknek az volt a célja, hogy „egy tartalmas, mondanivalójában és stílusában is megváltozott és megújult könyvet készítsenek el”. Az -ben újraszületett tábori lelkészi szolgálat papjai kis szorongással, de nagy lelkesedéssel kezdték el a munkát a Magyar Honvédségben. Tapasztalatok és segédanyagok híján mindenki igyekezett a legjobb tudása szerint, a helyi viszonyoknak és saját egyéniségének megfelelően kialakítani munkastílusát, munkarendjét. A lekismeretes munka eredményeként -ben, a megalakulás . évfordulójára megjelent „Római és görög katolikus imakönyv a magyar honvédség számára” című kisméretű, de annál bővebb tematikájú, a honvédelmi minisztérium anyagi támogatásával

kiadott könyv. Kis méreténél fogva gyorsan közkedvelt lett katonáink körében, hiszen a gyakorló ruha bármelyik zsebében könnyen elfért. Így gyakorlatokon, tábori körülmények között is hasznos lelki útitárs volt. Öt évvel később -ben megjelent az „Ima és olvasókönyv a magyar honvédség számára” című jóval nagyobb lélegzetű könyv. Ebben megdöbbentően szép és bőséges anyagot találunk az egyház tanításából, nagy gondolkodók, szentek írásaiból, illetve a világ és a magyar irodalom legértékesebb prózai és költői istenkereső műveiből. A könyv ökumenikus, és egyházaktól távol álló, de nyitott szívű istenkereső, gondokkal küzdő katonák lelki támasza, iránytűje is akar lenni. Mindkét kötetet szerkesztette: Dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész, az illusztrációkat, Lévai Ádám festőművész grafikáiból állították össze. Spillinger Ferenc kisegítő tábori lelkész, Debrecen Helyőrség

Svetits Krónika

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A DEBRECENI SVETITS INTÉZETBEN A debreceni Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában középiskolák számára kiírt pályázaton a Svetits Krónika – az . utáni történelem megismerése magyarországi és romániai szemtanúk beszámolóin keresztül című projektjével  millió Ft támogatást nyert. A projektindító sajtótájékoztatót Tircsi Richárd a gimnázium történelem tanára, projektvezető köszöntése után dr. Velkey Ferenc történész, a Debreceni Egyetem docense nyitotta meg . június -án az intézményben. Dr. Velkey Ferenc elmondta, izgalmas munka vár a diákokra az elkövetkezendő időkben. A kutatásuk során lehetőséget kapnak arra, hogy tényfeltáró munkájukkal a XX. század megélt történelmét vizsgálják. Ehhez elengedhetetlen az előzetes adatgyűjtés, az adott történelmi korszak hátterének az alapos ismerete. Az interjúk során idős emberekkel beszélgetnek majd, akik személyes élményeiket örömmel fogják megosztani az ifjú riporterekkel. Ez lehetőséget ad a magányérzet feloldására, a diákok részére pedig pedagógiai jelentőséggel is bír, ha elbeszélgetnek nagyszüleikkel, az idősebb korosztállyal. Velkey Ferenc a projekt legfontosabb üzenetének tartja a múlt történelmének újraalkotását a

személyes történelem által. A szakma szerint, akivel mélyinterjú készül, ott gátszakadás, trauma feldolgozása történik. Tircsi Richárd projektvezető tájékoztatott, hogy a két évig tartó munka során magas színvonalú technikai berendezésekkel ellátott filmstúdiót alakítanak ki. Az elméleti felkészülés után  riportfilm gyártását vállalta a mintegy húsz főből — ---es diákból — álló és az elméleti felkészítésben részt vevő pedagógusok csapata. Ezután Lutz M. Gabriella iskolanővér röviden, saját megélt történelmével egészítette ki a sajtótájékoztatót. A diákok az iskolanővérek küzdelmes életével is kiegészítik majd az -es évekbeli szerzetesrendek feloszlatásának történelmét. Végül Antónyi M. Gerda iskolanővér mondta el, hogy főként a magyarországi egyház történelmének részét szeretnék jobban feltárni. Gerda nővér bejelentette, hogy a projekt befejezése után folytatni fogják a riporteri munkákat,  szeptemberétől a debreceni Szent József Gimnáziummal közösen — akik szintén részt vesznek hasonló programban —, egy média csoportot indítanak,  szeptemberétől pedig egy média osztályt a két intézmény érdeklődő tanulóiból. Kovács Ágnes

KRÓNIKA

VILÁGIAK A PAPOKÉRT Ünnepi rekollekció Nyíregyházán A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye egyházközségeinek világi elnökei papjaikat köszöntötték . május -án, Nyíregyházán a Krúdy Vigadóban rendezett ünnepi rekollekción. Vianney Szent János, a papok védőszentje halálának . évfordulóján meghirdetett Papok évében az egyházmegye világi munkatársai elhatározták, hogy imájuk mellett az egyházközségeik nevében személyesen is kifejezik köszönetüket lelkipásztoruk szolgálatáért. A papok a szokásostól kissé eltérő rekollekcióra készültek, és meglepetés várta őket. A beszédek, köszöntők mellett az erre az alkalomra Kósa István nemzetközi hírű művész által készített különleges egyedi érmével is megajándékozták őket. Az érmén — amelyből Magyarországon mindössze  db. készült —

Vianney Szent János arcképe mellett, a „Papok éve -”, az egyházmegye hivatalos neve, a jubileumi év szlogenje is fel van tüntetve. A meghívott vendégek közül elsőként dr. Fazekas János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés főjegyzője, a világiak részéről Muskóczky Gyuláné a papokért imádkozó Serra Mozgalom képviselője, valamint Ilosvai Gábor, a szervezőbizottság elnöke, a nyíregyházi Magyarok Nagyaszszonya társszékesegyház világi elnöke köszöntötte a papokat. Elmondta, meglepetésnek szánták ezt a napot, amit a világiak pozitívan fogadtak, és örömmel kapcsolódtak be a szervezésbe. „A jó szándékú meglepetésből öröm származik” – hangsúlyozta.

A VASÁRNAPI JELENSÉG

Az ünnepnap díszelőadójaként Czakó Gábor író, újságíró, Európa keresztény életéről fejtette ki gondolatait. Az újságíró többek között kiemelte, az érdek által kiszolgált megfoghatatlan, személytelen hatalom kiüresítette a templomokat, a kereszténység vasárnapi jelenségé változott Európában, miközben más földrészeken virágzik.

HITBEN ÉS CSODÁBAN ÉLNI

Czakó Gábor az ember bizonytalanságát, hitetlenségét szemléltette azzal a jelenettel, amikor a feltámadás után Péter a csónakból a Genezáreti tó partján álló Jézushoz igyekezett. Péter járt a vízen, majd lassan süllyedni kezdett. A bizonytalanságában, a hitetlenségében kezdett el merülni. Ha hiszünk, folyamatos csodában, áldásban tudunk élni. A hitben és csodában élni egy és ugyanaz. Seregély István érsek úr köszönetét fejezte ki a szervezőknek ezért a meglepetésért és elmondta, hogy  éves papsága alatt, eddig világi fórumon nem tapasztalt hasonlót, és meghatódva köszönte meg, hogy a munkatársaik megbecsülésüket fejezték ki a papok szolgálatáért. A nap méltó lezárásaként Bosák Nándor püspök atya is szólt a papjaihoz és a képviselőtestületi elnökökhöz. Kiemelte, a találkozó pünkösdi jellegű, hiszen pünkösd a megértésnek, egyetértésnek az ünnepe is. A papok évében a papok megértik hivatásukat, a hívek is részesülnek ebből és ezt a kettőt úgy kell megvalósítani, hogy egyetértést eredményezzen, amit a találkozó is szimbolizált. Az ünnepi rekollekció fogadással zárult. Az ünnepi rekollekción közreműködött: Toldi Orsolya ének, zongorán kísérte Csizinszky Zsuzsa. Moderátor volt Tarczy Gyula a Kölcsey Tv szerkesztő-műsorvezetője. Kovács Ágnes

KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEK  PAPOK ÉVE DÁTUM ESEMÉNY PROGRAM

HELYSZÍN TUDNIVALÓK

Július VII. 2–12. Ifjúsági út Taizé-be

Taizé, Paptestvérek és hívek részvételével Franciaország

VII. 25.

Máriapócs

Egyházmegyei búcsú

Augusztus VIII. 2-7. Ministráns tábor

Kölcse

VIII. 3-4. Nemzetközi ministráns találkozó Róma

Egyházmegyénk ministránsai részére A ministráns referensek részletes tájékoztatást adnak

PAPOK ÉVÉNEK LEZÁRÁSA A „Papok Éve”, amelyet XVI. Benedek pápa . június -én, Jézus Szíve ünnepén nyitott meg, ez év június -én, szintén Jézus Szíve ünnepén fejeződik be. A Papok Évének egyházmegyei bezárása Jézus Szíve ünnepén, június -én, délután  órakor volt a mezőladányi templomban, amely Jézus Szíve tiszteletére van szentelve. Bosák Nándor az egyházmegye főpásztora ezen szentmisén adta át a Pro Communitate Christiana díjat, amelyet -ben alapított azon személyek elismerésére, akik életművükkel, vagy figyelmet érdemlő és példát adó tevékenységükkel gazdagítják az Egyházmegye hívő közösségének életét. Ebben az évben a papságot segítő szolgálatot emelik ki. Az idei év díjazottja: Ilosvai Gábor, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház világi elnöke.

MÁRIAPÓCSI BÚCSÚ A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye búcsúja . július -én, vasárnap lesz Máriapócson, a megújult kegytemplomban. A búcsút az egyházmegye papjai és hívei hálaadásul ajánlják fel a Papok Évének kegyelmeiért. A búcsún külön imádkozzunk az újmisés és az ezüst-, arany-, gyémántmisés jubiláló papokért. Az ünnepi szentmise de. fél  órakor kezdődik, délután  órakor pedig ünnepélyes litániával fejeződik be a közös program. A máriapócsi római katolikus templomban a zarándoklat alatt (de. fél -től du. fél -ig) folyamatos szentségimádás lesz a kitett Oltáriszentség előtt. Reggel  órától pedig szentgyónásra elvégzésére van lehetőség. A búcsúra több településről, többek között Debrecenből, Nyíregyházáról, Pócspetriből, Nyírcsahojból, Mátészalkáról gyalogosan érkeznek majd zarándokok, fiatalok és felnőttek egyaránt. Fáradtságos útjukhoz Isten áldását kérjük. A gyalogos zarándoklatra jeletkezni lehet: Szabó Fruzsina tel.:   -- e-mail: ifi[email protected] Szerk./Örömhír

PRO COMMUNITATE CHRISTIANA DÍJ Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a Pro Communitate Christiana díjjat -ben alapította azon személyek elismerésére, akik életművükkel, vagy figyelmet érdemlő és példát adó tevékenységükkel gazdagítják az egyházmegye életét. Ebben az évben a papságot segytő szolgálatot emelte ki. Az idei év díjazottjai: Ilosvai Gábor világi elnök (Nyíregyháza), Csige Lajosné gondnok (Ebes), Sustyák Pál kántor (Pátyod) és Kiss Gézáné gondnok (Pátroha).

19

Orosz Lőrinc, a debreceni Szent Anna plébánia „Őseink hite” című állandó kiállítását nyitotta meg . június -én a Szent Anna székesegyház emeleti helyiségeiben.a A kiállítás megtekinthető: szerdán, szombaton és vasárnap délelőtt --ig, délután -.-ig.

A bejárat a templom folyosójáról nyílik. A fent látható képen a XIX. századi baldachin egyik részlete látható. A baldachin a kiállításon is megtekinthető.