Változások a szakképzés területén – mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 • • • • • •
Az új szakképzési törvény elfogadása (2011. évi CLXXXVII. törvény) Az új szakképzési hozzájárulási törvény elfogadása (2011. évi CLV. törvény) A „Gyakorlati normatíva” kormányrendelet megjelenése (280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet) Az új OKJ megjelenése (150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet) Az új „Követelménymodul” kormányrendelet megjelenése (217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet) Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák (77 db) szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet)
2
Új lehetőségek a szakképzésben • • • • •
• •
•
Szélesebb alapú szakmák választéka Korábbi szakképesítésekhez kapcsolódó rendszer Szakiskolai tanulószerződéssel direkt képzés Ágazati szakközépiskola Felsőoktatás beszámít krediteket Nemzetközi rendszerekkel jobban harmonizált (isced) 2012 szeptemberétől a 9. évfolyamon is lehet szakiskolában tanulószerződést kötni Munkarend váltás nélkül lehet befejezni a képzést 3
Szakiskola • • • •
A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés akár már a képzés első évétől Gyakorlatorientált képzés Továbbtanulási utak
Szakközépiskola • • • •
Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére képesít Szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség 4
Szorosabb kapcsolat a gazdasággal – a szakmaszerkezeti döntés • • •
•
•
Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a Kormány hozza meg A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit Háromelemű döntés, az érintettek bevonása a folyamatba 5
A szakképzési kerettantervek
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ): az államilag elismert szakképesítések listája A követelménymodulok egységes jogszabályban (217/2012. Korm.rend) A szakmai- és vizsgakövetelmények (szvk-k) az egyes szakképesítésekért felelős tárcák rendeleteként A szakképzési kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) adta ki az oktatásért felelős miniszterrel és az egyes szakképesítésekért felelős miniszterekkel egyetértésben. [2013. április 5-én jelent meg a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben, 36.000 oldal]
Az iskolai rendszerű szakképzésben e négy, egymásra épülő jogszabályi szint alkotja a kötelező tartalmi szabályozást. 6
Uniós pályázatok a szakképzés-átalakítás szolgálatában 1. „Gyakornoki program” (TÁMOP 2.3.4 A) a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: 2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése (TÁMOP 2.2.6) 3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása (TÁMOP 2.3.4 B) 4. A szakképzési törvény végrehajtásáért Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP 2.2.1 és TÁMOP 2.2.2) 5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2.2.5) 6. Saját munkavállalók képzése (TÁMOP 2.1.3 ) 7
Szakképzési hozzájárulási és támogatási rendszer fő célja a duális képzés támogatása • A támogatások forrása a szakképzési hozzájárulási rendszer bevételeiből képződő Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész • A szabályozás
•
2012. január 1-től új szakképzési hozzájárulási rendszer bevezetése
•
Havonkénti bevallás illetve visszaigénylés, a korábbihoz képest lényegesen egyszerűbb, bürokrácia-mentesebb és igazságosabb teljesíthetőség • A hozzájárulás tanulószerződéses gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél ráfordítás-alapú és differenciált, normatív költségelszámolás • Ha a normatíva alapján elszámolt csökkentő tétel meghaladja a kötelezettség mértékét, a különbözet visszaigényelhető az adóhatóságtól • 2012. szept. 1-ig szakmacsoportos, 2012. szept. 1-től szakmánkénti normatíva (a gyakorlatigényes szakmáknál 600-800 ezer Ft/fő/év) 8
Főbb változások 2013. január 1-től: • Az iskolákkal kötött együttműködési megállapodás alapján, valamint a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttes elszámolhatóságának bevezetése. • Lehetővé vált a saját munkavállalók képzésének hozzájárulás terhére történő elszámolása az alábbi feltételek esetén: havonta legalább 45 fő tanulószerződéssel történő gyakorlati képzése, legfeljebb a tanulók gyakorlati képzésére elszámolt összeg, de maximum a hozzájárulási kötelezettség 16,5 %-a számolható el, a saját dolgozók és a tanulók képzésére fordított összegek együttes mértéke nem lépheti túl a hozzájárulási kötelezettség mértékét.
• A támogatás részletes szabályait miniszteri rendelet tartalmazza, melynek kiadása folyamatban van. 9
Támogatási lehetőségek I. II/1. A Kormány egyedi döntésével, a 149/2012. (VII. 4.) Korm. rendelet alapján nyújtható támogatások (2013-ban rendelkezésre álló forrás: 2,94 Mrd Ft)
• Munkahelyteremtést megvalósító vállalat képzési támogatása (50 és 500 fő között maximum 1 millió euró, 500 fő fölött maximum 2 millió euró összegben) • Nagyvállalatok tanműhely létesítésére, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló támogatása (legalább 50 fős tanulói létszámnövelés és ennek 5 éven keresztül történő fenntartása esetén legfeljebb 2 millió euró támogatás, 27 %-os önrész vállalása mellett). 10
Támogatási lehetőségek II. II/2. A képzési alaprész decentralizált kerete terhére tanulószerződéses gyakorlati képzés tárgyi eszköz fejlesztésének támogatása (A 2013-ban rendelkezésre álló forrás: 5,5 Mrd Ft)
• A 2013-as keret 80 %-a kifejezetten vállalatok számára biztosít forrást. • Az elnyerhető támogatás legfeljebb 1,5 millió Ft / tanuló, vállalatonként összesen legfeljebb15 millió Ft. • A pályázati kiírás várhatóan május közepén jelenik meg. 11
Miért van szükség új felnőttképzési törvényre • • • • • • •
A felnőttképzés minősége – az akkreditációs rendszer ellenére – nem javult. Eredmény: a bizonyítvány mögötti valós tudás igencsak kérdéses Az ÁSZ vizsgálatok legfontosabb megállapításai: Döntően nem azok vesznek benne részt, akik a legjobban rászorultak A támogatott képzések struktúrája csak részben felel meg a munkaerő-piaci igényeknek A rendszer nem méri a támogatások eredményességét, hatékonyságát A korábbi szakképzési hozzájárulási rendszer saját dolgozók képzésére felhasználható része komoly visszaélésekre adott alkalmat 12
Az új törvény A felnőttképzésben szabályozott képzések négy köre: • OKJ szerinti, támogatott egyéb szakmai képzések, általános és egyéb támogatott nyelvi képzések, támogatott egyéb képzések • A képzéseket csak olyan képző folytathat, aki határozatlan időre szól hatósági engedéllyel rendelkezik. (A hatóság az NMH; a FAT, mint akkreditáló testület megszűnik.) • A hatóság szakértők bevonásával, kétévente legalább egyszer ellenőriz (nem megfelelően működő intézmények engedélyét vissza is vonhatja. • Az intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, az engedélyét teljesen elveszítő intézmény vezetője engedéllyel rendelkező, más intézményben nem lehet vezető. • Az engedélyezési rendszer fokozatosan épül ki 13
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
[email protected]
14
