KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ÁLLANDÓ JELLEG IPAR ZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPAR ZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ (2008. adóév) Vonatkozó jogszabályok: A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban Htv.) Az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban Art.) A számvitelr l szóló 2000. évi C. tv. Az egyszer sített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. tv. 250/2000. (XII.24.) Kormány rendelet 192/2000. (XI.24.) Kormány rendelet 251/2000. (XII.24.) Kormány rendelet A helyi ipar zési adóról szóló 67/2002. (12.13) sz. önkormányzati rendelet AZ IPAR ZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE A bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az ipar zési adó alanyának min sülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az ipar zési adót bevezette. Az ipar zési adó alanyának min sül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszer en végz a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mez gazdasági stermel , feltéve, hogy stermel i tevékenységéb l származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja, a jogi személy, ide értve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illet leg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseib l kell kiindulni. Székhelynek tekintend belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek min sül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímét l - ahol részben vagy egészben ipar zési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a m helyt, a raktárt, a bányát, a k olaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a széler m vet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a term földet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehet közutat, vasúti pályát, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történ továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Telephelynek min sül a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-keresked és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkeresked és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végs fogyasztó, a végs felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végs fogyasztó) részére történik. Telephelynek számítanak az épít ipari tevékenységek folytatásának, illet leg természeti er forrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek id tartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. A bevallást az adózás rendér l szóló törvényben és az egyszer sített vállalkozói adóról
-2szóló törvényben meghatározott id pontig az ipar zési adót m ködtet székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI I. Bevallás jellege Az adózás rendjér l szóló törvény többféle esetben ír el bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8 alpontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. ÉVES BEVALLÁS melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást az önkormányzat illetékességi területén a 2008. teljes adóévben ipar zési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az ipar zési adókötelezettség a 2008. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2008. december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a "Bevallási id szak" sorban 2008. január 1. naptól 2008. december 31-ig terjed id szakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezd napjától 2008. december 31-ig terjed id szakot kell beírni. Például: ha a vállalkozást 2008. október 1-én jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ett l az id ponttól kezd d en vezette be, akkor a bevallási id szak 2008. október 1-t l 2008. december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követ év május 31-ig kell benyújtani! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évt l eltér üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követ 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási id szak ebben az esetben értelemszer en az adóév (üzleti év) els és utolsó napja közötti id szakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév els napja a naptári év els napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg fordulónappal egyezik meg. ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha a vállalkozás átalakul (egyesülés/szétválás), vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt az okmányiroda visszavonta, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az adózó egyszer sített vállalkozói adó alanyisága megsz nik, továbbá az adózás rendjér l szóló törvény 33. §-ának /3/ bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a III. pontban, a megfelel négyzetben kell jelölni. A II. pontban meg kell jelölni azt az id szakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának id pontjára az adózás rendjér l szóló törvényben és az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért sz nik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség id tartamáról szóló bevallást csak az adóévet követ év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás-benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a II. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség id tartamát is meg kell jelölni. EL TÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogel d nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erd birtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az el társasági id szak alatti vállalkozási tevékenységr l. A II. pontban az el társasági létforma alatti adókötelezettség id tartamát kell megjelölni. Az el társasági id szaknak a jogel d nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerz dése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illet leg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzésbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem joger s elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjed id tartam min sül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzést l számított 90 napon belül kell megállapítani, az el társaság adókötelezettségér l szóló
-3bevallást azonban csak a bejegyzést követ év május 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követ naptól az adóév utolsó napjáig tartó id szakról szóló éves bevallást is az adóévet követ év május 31-ig kell benyújtani! Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet joger sen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezését l az el társasági id szak utolsó napjáig terjed id tartamról szóló bevallást az el társasági id szak utolsó napjától számítva 90 napon belül kell benyújtani. II. Bevallási id szak Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelel en kell jelölni azt az id szakot, amelyre a bevallás vonatkozik. III. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelel en kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelel négyzetben. IV. A csatolt kiegészít lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különböz betétlapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó betétlapokat is - tevékenység jellegének megfelel en - ki kell tölteni. Az "A"-tól "E"-ig terjed lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó betétlapot kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az "A" jel lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden ipar zési adóalany, amely nem min sül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati t kealapnak, kockázati t ketársaságnak. (Ld. még VI. pont) A "B" jel betétlapot a hitelintézetekr l és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A "C" jel betétlapot a biztosítóknak kell kitölteni. A "D" jel lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az "E" jel lapot a kockázati t kealapoknak és a kockázati t ketársaságoknak kell kitölteni. Az "F" jel betétlapot az adóalap megosztással összefüggésben kell kitölteni annak, aki a székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett. A "G" jel betétlap a bevallásban elszámolható befizetések (2008. évi adóel leg, feltöltési kötelezettség) elszámolása során keletkezett túlfizetéssel kapcsolatos rendelkezésre és a más adónemben, más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál.
V. Adóalany A blokkban az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Felhívjuk a figyelmet a vállalkozás adatainak pontos és teljes kör kitöltésére! Amennyiben lakcímét l/székhelyét l eltér levelezési címet ad meg, az Adóügyi Osztály a továbbiakban, minden esetben azt tekinti értesítési címnek.
-4Felhívjuk figyelmét, hogy az Adóügyi Osztály nyilvántartásában szerepl értesítési címet, az adózó utolsó beadványa szerinti értesítési címre minden esetben kijavítja, azonban ez nem pótolja az adózó változás bejelentési kötelezettségét! VI. Az adó alapjának egyszer sített meghatározási módját választók nyilatkozata 1./ Az egyszer sített adóalap meghatározás a 2008. adóévre A 2008. évben a korábbi éveknek megfelel en lehetett élni az ipar zési adó alapjának egyszer sített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a 2008. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mez gazdasági kistermel ) vállalkozó, mely esetben az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységb l származó - bevételének 80 százaléka. más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megel z adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megel z adóév esetén napi arányosítással számítva id arányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezd vállalkozó esetén az adóévben id arányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, mely esetben az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. 2./ Az egyszer sített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2009. adóévre. A Htv. a 2009. évre is lehet vé teszi az ipar zési adó alapjának egyszer sített meghatározási módját az alábbi adózói körben: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a 2009. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mez gazdasági kistermel ) vállalkozó, más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megel z adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megel z adóév esetén napi arányosítással számítva id arányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezd vállalkozó esetén az adóévben id arányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, Amennyiben az adózó a 2009. évben élni kíván ezzel a lehet séggel, azt a négyzetben jelölni kell. 3./ Az egyszer sített vállalkozói adó (EVA) adóalanyának nyilatkozata, amennyiben az ipar zési adó alapjának egyszer sített megállapítási módját választja. Az egyszer sített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályok szerint, illetve az egyszer sített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. 4./ Az EVA alanyának nyilatkozata az ipar zési adó alapjának egyszer sített meghatározásáról a 2009. adóévre. Az adó alapjának egyszer sített meghatározási módja adóévre választható, az err l szóló bejelentést legkés bb az adóévr l szóló bevallás benyújtására el írt határid ig, a tevékenységét év közben kezd vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezet rendeletének hatálybalépését követ 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az egyszer sített adóalap meghatározás választásakor nem kell kitölteni az A jel betétlapot. A VIII./1. sorban az átalányadózó magánszemélynek (VI/1.) az átalányadó alapját, más vállalkozásnak (VI/1.) a nettó árbevétel összegét, az egyszer sített vállalkozói adó alanyának (VI/3.) az EVA alapját kell beírni, a VIII./6. sorban pedig az adóalap az el z ek szerint számított összegét kell feltüntetni. VII. Alkalmazott adóalap megosztás módszere: Itt kell megjelölni a többször módosított Htv. 39.§-ban és a törvény mellékletében foglaltak alapján a 2008. évben számított adóalap telephelyenkénti megosztásának módját.
-5VIII. Az adó kiszámítása 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képz d Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel levezetéséhez szükséges a megfelel betétlap kitöltése is. A nettó árbevétel részletezése és azok értelmezése a vonatkozó betétlapon található. A vállalkozási szint nettó árbevételt a vonatkozó betétlapon kell levezetni. Ezért els ként a vonatkozó betétlap II./1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészít lapon szerepl (kiszámított) II./1. sor összegét kell itt feltüntetni. (Ld. még VI. pont) 2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szint eladott áruk beszerzési értékének összegét (Elábé). 3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelen feltüntetni.
közvetített szolgáltatások összegét kell
4. sor: A 3. sorból az alvállalkozói teljesítmény értékének összege. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szint összegét.
- nettó árbevétel-csökkent
- anyagköltség
6. sor: A Htv. szerinti vállalkozási szint adóalap megállapításához az 1. sor (nettó árbevétel) összegéb l kell levonni a 2. sor, a 3. sor és az 5. sor együttes összegét. Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor és az 5. sor együttes összege, akkor ebben a sorban a "0"-t kell szerepeltetni. Az egyszer sített adóalap meghatározást választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI./1., illetve, a VI/.3. ponthoz f zöttek szerint. 7. sor: A 6. sorban szerepl vállalkozási szint adóalap csökkenthet az adóévi m ködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az el z adóévi m ködés hónapjai alapján az el z adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett f ben kifejezett növekménye után 1 millió forint/f összeggel. Nem vehet igénybe az adóalap-mentesség azon létszámb vítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak min sül a Munkaer piaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérd íve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megel z en a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak min sül vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogel d nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megel z két adóév egyikében sem min sül vállalkozó - esetén az el z adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla f t kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megel z adóév statisztikai állományi létszámának a jogel d vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megel z adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogel d vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szerepl együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megel z év statisztikai állományi létszámának az egyesülés el tt meglév jogel d vállalkozók együttes statisztikai állományi
-6létszámát kell tekinteni. Amennyiben ezen jogcímen adóalap-mentesség keletkezik, az legfeljebb a 6. sorban szerepl összeg erejéig vehet igénybe. 8. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentesség összegét. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységb l származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetend , a vállalkozási tevékenységet terhel adó terheli. A naptári évt l eltér üzleti évet választó adózót a 2005. év folyamán kezd dött adóévre a fenti adóalap-mentesség nem illeti meg, azt els ízben csak a 2005. december 31-ét követ en kezd d els adóévben veheti igénybe. 9. sor: Ebben a bevallási sorban kell szerepeltetni a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalapnövekmény összegét. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az el z adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megel z adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a helyi adóról szóló törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. 10. sor: Ez a sor szolgál a helyi adókról szóló törvény szerinti, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentességgel, a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességgel csökkentett, foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény összegével megnövelt vállalkozási szint ipar zési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyét l. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jelleg ipar zési tevékenység után adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. 11. sor: Itt kell feltüntetni a 10. sorban szerepl mentességekkel korrigált Htv. szerinti vállalkozási szint adóalap megosztása eredményeként el álló - törvényi szabályok szerinti - települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szerepl összeg megegyezik a 10. sor összegével. Amennyiben a vállalkozót adóalap-megosztási kötelezettség terheli, az F lap kitöltése kötelez . A Htv. mellékletének 6. pontja értelmében az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. 12. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az önkormányzati döntés alapján, az adómentes adóalap összegét. Amennyiben a 10. sor nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot, ez a sor megegyezik a 11. sor összegével. Abban az esetben, ha a 10. sor összege nagyobb, mint 2,5 millió Ft, ez a sor egyenl 0-val. 13. sor: Ez a bevallási sor az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap megállapítására szolgál. 14. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni. 15. sor: Ebben a sorban az önkormányzat rendelete szerinti adókedvezmények összegét kell feltüntetni. 16. sor: A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéb l, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az
-7adózó adóévben 100.000 forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szint adóalap 20%-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20%-a, azaz 20.000 forint. Ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 11. sor összegét, akkor itt csak a 11. sorban szerepl összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 22. sorban kell szerepeltetni. 17. sor: A Htv-t módosító 1995. évi XCVIII. törvény 10. §-ának /2/ bekezdése - átmeneti szabályként - a magánszemély vállalkozó esetében lehet vé teszi, hogy a kommunális beruházás miatt az ipar zési adó összegét csökkentse. Ha a magánszemély adóalany a hivatkozott rendelkezés szerint adóévben csökkentheti az adóját, akkor itt kell feltüntetni az adóévben e címen érvényesíthet kedvezmény összegét. 18. sor: Ez a sor szolgál az adóévi ipar zési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéb l (14. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkent tételeket (a 15; 16; 17. sorok együttes összegét). Ha az adót csökkent tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 14. sor összegét, akkor itt "0"-t kell feltüntetni. Az adó összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell megfizetni. 19-21. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 19. sorban az adóévben adóel legre ténylegesen befizetett összeget, a 20. sorban pedig az Art. szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 18. sorban szerepl összeg meghaladja a 19. sor és a 20. sor együttes összegét, akkor a különbözetet (pozitív el jellel) a 21. sorban kell feltüntetni (még fizetend adó). Ezt az összeget kell éves bevallás esetén - legkés bb az adóévet követ év május 31. napjáig befizetni az önkormányzati adóhatóság helyi ipar zési adó beszedési számlájára. (Pécs Megyei Jogú Város esetében a 1173100115478706-03540000 számú számlára) Záró bevallás és el társasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyez id pontban kell az adót megfizetni. Ha a 19. sor és a 20. sor együttes összege meghaladja a 18. sor összegét, akkor a különbözetet (negatív el jellel) a 21. sorban kell feltüntetni (adótúlfizetés összege). 22. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 16. sorban feltüntetett összeggel, ha a 14. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. IX. Nyilatkozat: Itt kell nyilatkozni arról, hogy az adózó a társasági adóel legét köteles-e az adóév várható fizetend adó összegére kiegészíteni. Felhívjuk figyelmét, hogy a bevallást eredeti az adózó vagy képvisel je (meghatalmazottja) cégszer aláírása hiányában elfogadni nem áll módunkban! Meghatalmazott aláírása esetén kérjük, szíveskedjenek az aláírás jogosultságát igazoló meghatalmazást a bevalláshoz csatolni.
-8KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "A" JEL BETÉTLAPHOZ Az "A" jel lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden ipar zési adóalany, amely nem min sül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati t kealapnak, kockázati t ketársaságnak. A betétlapot együtt kell kezelni a bevallási f lappal, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni! II. A nettó árbevétel: 1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szint - nettó árbevétel összegét. A 2. sorból le kell vonni a 3. sorban, a 4. sorban, az 5. sorban és a 6. sorban szerepl összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási f lap VIII./1. sorában feltüntetend összeggel! 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75.§-ában szerepl rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szint - nettó árbevétel összegét. A jellemz en nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebben a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét. 4. sor: Itt kell szerepeltetni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéb ráfordítások között kimutatott, regisztrációs adó, energiaadó összegét. 6. sor: Itt kell szerepeltetni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "B" JEL BETÉTLAPHOZ A "B" jel lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak min sülnek. A betétlapot együtt kell kezelni a bevallási f lappal, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni!
-9II. A nettó árbevétel: 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 - 8. sorokban szerepl egyes - vállalkozási szint - nettó árbevétel összegét, oly módon, hogy a 2 - 7. sorokban szerepl összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási f lap VIII./1. sorában feltüntetend összeggel! 2 - 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szint nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szint nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "C" JEL BETÉTLAPHOZ A "C" jel lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak min sülnek. A betétlapot együtt kell kezelni a bevallási f lappal, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni! II. A nettó árbevétel: 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 - 8. sorokban szerepl egyes - vállalkozási szint - nettó árbevételelemek összegét, oly módon, hogy a 2 - 7. sorokban szerepl összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási f lap VIII./1. sorában feltüntetend összeggel! 2 - 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szint nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szint nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI.24.) Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "D" JEL BETÉTLAPHOZ A "D" jel lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak min sülnek. A betétlapot együtt kell kezelni a bevallási f lappal, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni! II. A nettó árbevétel: 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 - 6. sorokban szerepl egyes - vállalkozási szint - nettó árbevételelemek összegét, oly módon, hogy a 2 - 6. sorokban szerepl összegeket össze kell adni. 2 - 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szint nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szint nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
- 10 -
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "E" JEL BETÉTLAPHOZ Az "E" jel lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati t ketársaságoknak és kockázati t kealapoknak min sülnek. A betétlapot együtt kell kezelni a bevallási f lappal, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni! II. A nettó árbevétel: 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 - 6. sorokban szerepl egyes - vállalkozási szint - nettó árbevételelemek összegét, oly módon, hogy a 2 - 3. sorokban szerepl összegeket össze kell adni, majd abból a 4-6. sorok összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási f lap VIII./1. sorában feltüntetend összeggel! 2- 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szint nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szint nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F" JEL BETÉTLAPHOZ Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jelleg tevékenységet, akkor az F jel kiegészít lapot is ki kell tölteni.
ipar zési
A betétlapot együtt kell kezelni a bevallási f lappal, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni! A betétlap 1 - 4. soraiba a vállalkozás egésze, illet leg az adott önkormányzat területére jutó személyi jelleg ráfordítás, illet leg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jelleg ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor az 1. és a 2. sorokat kell kitölteni. Ha az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 3. és a 4. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megoldási módszert alkalmazza, abban az esetben az 1 - 4. sorokat kell kitölteni. 1. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozási szint ) személyi jelleg ráfordítás összegét, azaz a személyi jelleg ráfordítás arányában történ adóalap-megosztás vetítési alapját. 2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jelleg ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jelleg ráfordítás összegét. 3. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapját.
- 11 4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-keresked és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkeresked és földgázelosztói engedélyes végs fogyasztó részére történ villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén Htv. mellékletének 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltér en - a helyi ipar zési adó alapját: a) egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkeresked esetén az önkormányzat illetékességi területén végs fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséb l származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végs fogyasztók részére történ értékesítéséb l származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában (5. - 6. sor), b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lév végs fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végs fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában (7. - 8. sor) kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkeresked villamos energia vagy földgáz végs fogyasztók részére történ értékesítéséb l származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 6. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az 5. sorból az egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergiavagy földgázkeresked villamos energia vagy földgáz végs fogyasztók részére történ értékesítéséb l származó az önkormányzat illetékességi területére számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 7. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes, végs fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyiségét. 8. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 7. sorból a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lév végs fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyiségét. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
a kerekítés általános szabályai alapulvételével
hat
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "G" JEL BETÉTLAPHOZ Ha a bevallás F lapjának VIII./21. sorában szerepl összeg negatív el jel , vagyis az adózó adótúlfizetést állapított meg, abban az esetben a betétlapot együtt kell kezelni a bevallással, ezért ki kell tölteni a betétlap I. pontját is, továbbá ezt az oldalt is (cégszer en) alá kell írni! II. Nyilatkozat 1. sor: Ebben a sorban akkor kell x-et tenni, ha a bevallás F lapjának VIII./21 sorában szerepeltetett összeg negatív el jel feltéve, hogy a visszatérítésnek az Art. 43.§-a alapján helye van kés bb esedékes helyi ipar zési adó fizetési kötelezettségére kívánja felhasználni.
- 12 2. sor: Ebben a sorban akkor kell x-et tenni, ha az adózó a túlfizetés összegének egy meghatározott részét ebben a pontban forintban megadott összegét (az itt feltüntetett összeg nem haladhatja meg a F lap VIII./21. sorban szerepl túlfizetés összegét) kéri visszatéríteni, és a fennmaradó összeget kés bb esedékes helyi ipar zési adó fizetési kötelezettségére kívánja felhasználni. 3. sor: Ebben a sorban akkor kell x-et tenni, ha az adózó a túlfizetés összegének egy meghatározott részét ebben a pontban forintban megadott összegét kéri visszatéríteni, és egy ebben a pontban forintban megadott meghatározott összeget más adónemben/adóhatóságnál nyilvántartott lejárt esedékesség köztartozásra kívánja átvezettetni és a fennmaradó összeget kés bb esedékes helyi ipar zési adó fizetési kötelezettségére kívánja felhasználni. Ebben a pontban feltüntetett összegek együttes értéke nem haladhatja meg a F lap VIII./21. sorban szerepl túlfizetés összegét. A pont jelölése esetén a III. pontban meg kell jelölni a más adónemben, hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékesség köztartozásra átvezetend összegeket. 4. sor: Ebben a sorban akkor kell x-et tenni, ha az adózó a túlfizetés összegének egy ebben a pontban forintban megadott meghatározott összeget más adónemben/adóhatóságnál nyilvántartott lejárt esedékesség köztartozásra kívánja átvezettetni és a fennmaradó összeget kés bb esedékes helyi ipar zési adó fizetési kötelezettségére kívánja felhasználni. A feltüntetett összeg nem haladhatja meg a F lap VIII./21. sorban szerepl túlfizetés összegét. A pont jelölése esetén a III. pontban meg kell jelölni a más adónemben, hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékesség köztartozásra átvezetend összegeket. 5. sor: Ebben a sorban akkor kell x-et tenni, ha az adózó a túlfizetés teljes összegét visszakéri. Felhívom figyelmét, hogy az Art. 2/II. számú melléklet 2. e) pontja szerint a vállalkozó a megfizetett adóel leg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követ év május 31-éig fizeti meg, illet leg ett l az id ponttól igényelheti vissza.
