KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEG IPAR ZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPAR ZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ Dorogon az ipar zési adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (Htv.) felhatalmazásával alkotott Dorog Város Képvisel -testületének 11/1991.(VI.20.) számú rendelete állapította meg, és 1991. július 01-ével vezette be. AZ IPAR ZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE 2006-ban Az ipar zési adó alanyának min sül és bevallásra kötelezett a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszer en végz a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, azaz a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkez magánszemély az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében b) a közjegyz a közjegyz kr l szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja) d) az egyéni szabadalmi ügyviv a szabadalmi ügyviv kr l szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében e) az ügyvéd az ügyvédekr l szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja) f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkez magánszemély e tevékenysége tekintetében; g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkez magánszemély e tevékenysége tekintetében; h) az egyénileg tevékenyked európai közösségi jogász az ügyvédekr l szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi). a személyi jövedelemadó törvény szerinti stermel , ha az stermel i tevékenységéb l származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lév jogi személyt is, az egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lév egyéb szervezetet is, Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illet leg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. éiv C. törvény (Htv.) rendelkezéseib l kell kiindulni. Székhelynek tekintend belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek min sül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímét l -, ahol részben vagy egészben ipar zési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a m helyt, a raktárt, a bányát, a k olaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a term földet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történ továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Ha a vállalkozó ideiglenes jelleggel épít ipari tevékenységet folytat, illet leg természeti er forrást tár fel vagy kutat és a tevékenység id tartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek min sül. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végs fogyasztónak történ nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végs fogyasztó számára történik. A bevallást az adózás rendjér l szóló törvényben meghatározott id pontig az ipar zési adót m ködtet telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani!
székhely,
A bevallás aláírás nélkül nem érvényes! 1. AZONOSÍTÓ ADATOK Kérjük az azonosító adatokat az el írt bejelentési kötelezettség során bejelentett adatokkal kitölteni. Amennyiben bejelentett adataiban változás történt, az ADATMÓDOSÍTÓ nyomtatványunkon kell bejelentést tenni. A bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül beadott bevallás nem kerül feldolgozásra, a mulasztás miatt bírság kiszabásának van helye. 2. BEVALLÁSI ID SZAK Azt az id szakot kell itt megjelölni, amelyre a bevallás vonatkozik. Ha tevékenysége az adóévben a teljes id szakot nem öleli fel, feltétlenül töltse ki a tól ig dátumot. Tevékenység megsz nés esetén a bevallás benyújtásának id pontja az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) 33. §-ában foglaltak az irányadók. Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelel en kell jelölni azt az id szakot, amelyre a bevallás vonatkozik4. A BEVALLÁS JELLEGE, BENYÚJTÁSI HATÁRID K A bevallás jellege a bevallási id szakra vonatkozik. Kérjük a megfelel sorszám melletti négyzetben X-szel jelölje. 4.1. Évesnek min sítend a bevallás, ha id szaka január 1-jét l december 31-ig tart. Benyújtási határid : 2008.06.02.! 4.2. Soron kívüli bevallást nyújt be az adózó az 5. pontban felsorolt esetekben az Art. 33. §-ában foglaltak alapján. Ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért sz nik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség id tartamáról szóló bevallást csak az adóévet követ év május 31-éig kell benyújtani,
kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás- benyújtására kötelezett. 4.3. El társasági bevallást a jogel d nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erd birtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az el társasági id szak alatti vállalkozási tevékenységr l. A bevallási id szak sorban az el társasági létforma alatti adókötelezettség id tartamát kell megjelölni. Az el társasági id szaknak a jogel d nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerz dése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illet leg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem joger s elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjed id tartam min sül. A bevallást számvitelr l szóló törvényben, a beszámoló készítésére el írt határid n belül kell benyújtani. 4.4. A naptári évt l eltér üzleti évet választott adózó éves bevallását kell jelölni. A bevallás határideje a mérleg fordulónapját követ 150. nap. 4.5. Itt kell jelölni, ha Dorog Város Önkormányzat illetékességi területén, az adóköteles tevékenységet év közben kezdte székhely áthelyezéssel, telephely létesítéssel, illet leg kezd vállalkozóként a tevékenység megkezdésével. 4.6. A naptári évt l eltér üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. 4.7. Az Szja. tv. szerinti stermel adóalany itt jelölje bevallását. 4.8. Amennyiben az ideiglenes tevékenység Dorog Város Önkormányzat illetékességi területén az adóévben meghaladta a 180 napot, a bevallást itt jelölje. 5. A ZÁRÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA Ha a 4. pontban a 4.2. Záró bevallás -ról nyilatkozott, a záró bevallás okát kell jelölni a megfelel kockában. 6. AZ ADÓ ALAPJÁNAK EGYSZER SÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA 6.2. Az egyszer sített adóalap meghatározási mód választásáról nyilatkozhat a Htv. 39/A § alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mez gazdasági kistermel ) vállalkozó. Ez esetben az ipar zési adó alapja a következ adóévben az Szja. szerinti átalányadó alap 120%-a de legfeljebb a bevétel 80%-a lesz. Nyilatkozhat továbbá a Htv. 52. §. 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, aki a 4 millió Ft nettó árbevételt nem érte el, ez esetben az adóalap a következ adóévben (2008.) a nettó árbevétel 80%-a lesz. 6.4. Ha ebben a pontban tesz nyilatkozatot, az ipar zési adóalapja a következ adóévben a 2007. évi EVA adóalap 50%-a. 7. KÖNYVEZETÉS MÓDJA A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelel kockában kell jelölni. 8. ALKALMAZOTT ADÓALAP MEGOSZTÁS MÓDSZERE Itt kell jelölni az adóévben alkalmazott adóalap megosztási módszert. A 2001. évt l már csak a feltüntetett háromféle megosztási módszer közül a tevékenységre leginkább jellemz módszer alapján lehet az adóalapot megosztani. A VÁLLALKOZÁSI SZINT ADÓALAP MEGOSZTÁSA F JEL KIEGÉSZÍT LAP Csak az a vállalkozó köteles kitölteni, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jelleg ipar zési adóköteles tevékenységet. Az adó alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. mellékletében foglaltak alapján meg kell osztania. A megosztást kizárólag a törvényben rögzített módszerekkel lehet elvégezni! Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 1.
Személyi jelleg ráfordítással arányos megosztás módszere: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jelleg ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jelleg ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend , amit a számvitelr l szóló törvény annak min sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet leg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jelleg ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezet je (a vállalkozónak a társasági szerz désben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jelleg ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezet után 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jelleg ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A Dorogra jutó adóalap megállapításához a 101-102. sorok kitöltése kötelez . A vállalkozási szint adóalapjának (919. sor) olyan százaléka tartozik a Doroghoz, amilyen arányt a Dorogra es személyi jelleg ráfordítások képvisel a vállalkozó összes személyi jelleg ráfordításához viszonyítva. (920. sor) 2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelr l szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejét l függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követ adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veend értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illet leg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmen en azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek: - term föld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az el bbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintend eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintend .
Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követ adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték. A Dorogra jutó adóalap megállapításához a 103-104. sorok kitöltése kötelez . A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek m ködtetésének tényleges irányítása történik, illet leg - járm veknél - ahol azt jellemz en tárolják. A vállalkozási szint adóalapjának (919. sor) olyan százaléka tartozik Doroghoz, amilyen arányt a Dorogra es eszközérték képvisel a vállalkozó összes eszközértékéhez viszonyítva. (920. sor) 3. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megel z teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következ adóalap megosztási módszert alkalmazni Az adóalap (919. sor) olyan hányadát kell a személyi jelleg ráfordítással arányos megosztás módszerével (1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jelleg ráfordítások összege képvisel a személyi jelleg ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (2. pont) kell alkalmazni. A Dorogra jutó adóalap megállapításához a 101-104 sorok kitöltése kötelez . 4. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (továbbiakban: szolgáltatás) közvetlenül a végs fogyasztónak történ nyújtása esetén telephelynek min sül azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végs fogyasztó számára történik. E szolgáltatás nyújtása esetén a helyi ipar zési adó alapját [39. §. (1) bek.] az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. Ez esetben a 105-106. számú sorokat kell kitölteni. 9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA A jel kiegészít lap: 9111. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §ában szerepl rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szint - nettó árbevétel összegét. A jellemz en nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységükkel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 9112.sor: Ebbe a sorba kell beírni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét. 9113. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó, fogyasztási adó összegét. 9114. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét. 9115. sor: Ebbe a sorba kell beírni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét. 911. sor: A vállalkozás egészének szintjén képz d Htv. szerinti nettó árbevétel összege, függetlenül attól, hogy tevékenységet hol végezték. 912. sor: A vállalkozási szint eladott áruk beszerzési értékének összege (ELÁBÉ). 913. sor: A vállalkozás egészének szintjén megjelen közvetített szolgáltatások értéke. 9131. sor: Az el z (913.) sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke. 914. sor: A vállalkozási szint - nettó árbevétel-csökkent - anyagköltség összege. 915. sor: Ez a sor szolgál a helyi adókról szóló törvény szerinti, vállalkozási szint ipar zési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyét l. (Ha a kivonás eredménye negatív el jel szám lesz, akkor "0"-t kell ide írni). 916-918. sor: A 915. sor szerinti adóalap 1.000.000 Ft/f összeggel csökkenthet amennyiben az el z adóévi m ködés hónapjai alapján számított és az adóévi m ködés hónapjai alapján számított átlagos statisztikai állományi létszám növekedést mutat (f ben kifejezve). Ez a kedvezmény érvényét veszti - és a következ adóévi bevalláson adóalap növel tényez - amennyiben a követ évben az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-ot meghaladó mértékben csökken. (A részletes szabályokat a Htv. 39/D. §-a tartalmazza.) 917. sor: Ebben a sorban a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességének összegét kell feltüntetni. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységb l származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetend , a vállalkozási tevékenységet terhel adó terheli. 919. sor: Itt kell feltüntetni a 916., 917., 918. sorokkal korrigált 915. sorban szerepl Htv. szerinti vállalkozási szint adóalapot. 920. sor: Itt kell feltüntetni a 919. sorban szerepl vállalkozási szint adóalap megosztása eredményeként el álló - törvényi szabályok szerinti - dorogi adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhely szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az e sorban szerepl összeg megegyezik a 919. sor összegével. 921. sor Adóalap csökkent és adókedvezmények (9211+9212+9213+9214 sor) Dorog Város Képvisel -testületének az ipar zési adóról szóló 11/1991. (VI.20.) sz. rendelet 2. §-a alapján: 9211. sor: (1) Mentesek a helyi ipar zési adó alól azok az adóalanyok, akiknek az éves vállalkozási szint ipar zési adó alapja az adóévben az 1.500.000.- Ft-ot nem haladja meg. (2) Az alanyi adómentesség megsz nik, ha az adóévben az adó alapja meghaladja az alanyi adómentességre jogosító összeghatárt. 9212. sor: (3) Mentesíti az ipar zési adó megfizetése alól azt a Dorog Város illetékességi területén 1999. január 1-e után újonnan, nem jogutódlással létrejött kezd vállalkozást, amely ipari termelés céljára létesít telephelyet. A mentesség id tartama a tevékenység megkezdésének éve és további két év. 9213. sor: (4) 10 év adómentesség illeti meg azt az adóalanyt, amely új telephelyet létesít, melynek beruházási értéke 5 milliárd Ft felett van, továbbá minimum 300 f t foglalkoztat. A mentesség id tartama a tevékenység megkezdését l kezd dik. 9214.sor: (5) Mentesíti az ipar zési adó megfizetése alól azt a Dorog város illetékességi területén székhellyel ill. telephellyel m köd vállalkozást, amely ingatlan vagyonát az 1992. évi XXXVIII. tv. 109. §. alapján az önkormányzat javára felajánlja és arról a képvisel -testület elfogadólag nyilatkozott. 30 millió Ft-ig érték vagyon átadása esetén 1 év, 50 millió Ft-ig érték vagyon átadása esetén 2 év, 50 millió Ft feletti érték vagyon átadása esetén 3 év az adómentesség ideje.
az ingatlanokra vonatkozó értékmeghatározás a számviteli törvényben meghatározottak alapján történik. (6) A (3), (4) és (5) bekezdésben foglalt mentességeket a lejáratig, de legkés bb 2007. december 31-ig azok vehetik igénybe, akik, amelyek annak igénybevételére 2003. március 31-ig jogosultságot szereztek, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkés bb 2003. december 31-ig megkezdik. A feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31-ig be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz. [2002. évi XLII. tv. 158. §-a (1)-(2) bekezdés] 922. sor: Ez a sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. Ha a 9211-9214 sorok összege nagyobb a 920. sor összegénél, akkor itt "0"-t kell feltüntetni. 923. sor: Az adóköteles dorogi adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni 2 %-os adómérték alapul vételével. 924.sor: A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéb l, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó az adóévben 100.000 forint adót fizetett ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szint adóalap 20 %a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 20.000 forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a számított adó (921. sor) összegét, akkor itt csak a 921. sor összegét lehet feltüntetni, és a Dorogra jutó adóátalány le nem vonható összegét pedig a 10. sorban kell szerepeltetni. 925. sor: Ez a sor szolgál az adóévi ipar zési adófizetési kötelezettség kiszámítására. 926-929. sorok szolgálnak az évi adó pénzforgalmi elszámolására. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adófolyószámla egyenleg eltérhet a 926-929 sorban kimutatott összegt l! 931-942. sorokat kizárólag azok az egyszer sített adóalap megállapítására jogosult adózók tölthetik ki, akik el z évi bevallásukon, vagy el z évben a tevékenység megkezdésekor a bejelentkezési lapon az adóalap egyszer sített megállapítására vonatkozó nyilatkozatot megtették. 931. sor: A vállalkozás egészének szintjén képz d Htv. szerinti nettó árbevétel összege, függetlenül attól, hogy a tevékenységét hol végezte. Nem átalányadózó magánszemély itt a bevételt, vagy a nettó árbevételt tünteti fel. (Az átalányadózó magánszemélynek a 932. sort is ki kell töltenie!) 932. sor: A vállalkozó személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapja. 933. sor: Htv. 39/A. §. alapján megállapítandó összeg: - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mez gazdasági kistermel ) vállalkozó esetében a 932. sorban szerepl átalányadó alap 120 %-a, azzal, hogy az ipar zési adó alapja nem lehet több, mint az SZJA - e tevékenységb l származó - bevételének 80 százaléka. - a Htv. 52. §. 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, akinek nettó árbevétele a 4 millió Ft-ot nem haladta meg, a nettó árbevételének (931. sor). 80 %-a. Kérjük a kiszámított adóalapot a 915. sorba átvezetni (a 9111-914. sorokat nem szabad kitölteni). 941. sor: Az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvény (EVA) szerinti adóalap összegét kell beírni. 942. sor: Htv. 39/B. § (3) bek. alapján megállapított összeg (941. sor 50%-a). Kérjük a kiszámított adóalapot a 915.sorba átvezetni (a 9111-914. sorokat nem szabad kitölteni). 10. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 924. sorban feltüntetett összeggel, ha a 923. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. FIGYELEM, FONTOS! Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidej leg, de legkés bb 2007. június 02-ig kell befizetni , illetve ett l az id ponttól lehet visszaigényelni. (Kérjük, hogy a visszaigénylés megállapítása során vegye figyelembe adófolyószámlájának egyenlegeit.) A bevallás aláírás (cégszer ) nélkül érvénytelen! Az ipar zési adót Dorog Város Önkormányzat 11740023-15385743-03540000 számú ipar zési adó beszedési számlára kell teljesíteni. A befizetést banki átutalással, bankszámlavezetésre nem kötelezett magánszemélyek átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással kell teljesíteni. A bevallás benyújtása, az adó megfizetése a bejelentési kötelezettséget nem pótolja. Felhívjuk figyelmét, hogy adóbevallásának benyújtását követ en, az adóalap, illetve az adó összegét kizárólag az Art. 49.§ alapján önellen rzéssel helyesbítheti. Adataiban bekövetkezett változást az "Adatmódosítás" formanyomtatványunkon kell bejelenteni. Amennyiben a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban kérdése merül fel, kérjük forduljon hivatalunkhoz. Ügyfélfogadás rendje: 00
hétf : 13 00 szerda: 8
00
16 óráig 00 00 12 és 13
00
16 óráig
Címe: Dorog, Bécsi u. 71. Levélcím: 2510 Dorog, Pf.: 43. Tel: (33) 431-299 E-mail:
[email protected] Dorog Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
