KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12B400-as Adatlap kitöltéséhez) Az Adatlapot az illetéktörvény szerint bejelentésre kötelezett személynek kell ingatlan ajándékozása vagy ingatlan visszterhes vagyonszerzés útján történı megszerzése esetén a vagyonszerzést megalapozó okirat ingatlanügyi hatósághoz történı benyújtásával egyidıben kitöltve benyújtania. Az Adatlapon kell bejelenteni a) vagyonszerzés esetén a vagyont szerzı személy, b) visszterhes ingatlanátruházás esetén az ingatlant értékesítı személy, c) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerzı személy adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatait és lakcímét, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Ha a bejelentés az adóazonosító számot, illetıleg ennek hiányában az azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezıt határidı megjelölésével felhívja a hiányok pótlására. Elutasítja a kérelmet az ingatlanügyi hatóság, ha a felhívás ellenére határidın belül nem pótolják a hiányosságokat. A vagyonszerzı a bejelentéssel egyidejőleg nyilatkozhat az ıt megilletı illetékkedvezményre, - mentességre vonatkozó adatokról. Az Adatlapot vagyonszerzést megalapozó okiratonként (szerzıdésenként, hatósági, bírósági határozatonként stb.), ezen belül pedig vagyonszerzınként kell kitölteni, tehát amennyiben több vagyonszerzı (vevı, elbirtokló, megajándékozott, vagyoni értékő jog szerzı stb.) szerepel egyazon okiratban, úgy minden vagyonszerzınek külön-külön kell a teljes adatlapot kitölteni. Az adatlapot csak ingatlanok vonatkozásában kell kitölteni, azon ingó vagyontárgy feltüntetésére nincs lehetıség. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Adatlapot okiratonként valamennyi vagyonszerzı személynek külön-külön kell kitöltenie, visszterhes vagyonszerzés esetén valamennyi értékesítıre vonatkozó adatot is be kell jelenteni, és az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. számú törvény (továbbiakban: Art.) 21. § (1)-(2) bekezdései, továbbá az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 91. § (1) bekezdése alapján a jogügyletet, vagyonszerzést tanúsító okirattal (az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzési kérelemmel, ajándék és visszterhes vagyonszerzés esetén) a vagyonszerzı fél köteles benyújtani az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósághoz. Amennyiben a vagyonszerzı kedvezmény, mentesség igénybevételére irányuló kérelmet kíván elıterjeszteni, azt az adatlapon jelezheti. Az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a kedvezmények/mentességek igénybevételéhez szükséges dokumentumokat szíveskedjenek csatolni. FONTOS! Amennyiben az Adatlap az adóazonosító jelet, illetıleg ennek hiányában a természetes személyazonosító adatokat (nem magyar állampolgár esetén az állampolgárságot) nem, vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság hiánypótlásra szólít fel, melynek elmulasztása esetén az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzési kérelmet elutasítja. Az Adatlap kitöltésére vonatkozó további részletes szabályok a vonatkozó részeknél szerepelnek.
Fılap Az 1. és 2. blokkokat a megnevezett hatóságok töltik ki, azokat kérjük üresen hagyni! A 2. blokk-ot az ingatlanügyi hatóság ajándék és visszterhes vagyonszerzés esetén is kitölti. 3. blokk: A törvényes képviselı, meghatalmazott adatai Az adózó képviselıjének adatai: Abban az esetben, ha az Adatlapot a törvényes képviselı, meghatalmazott tölti ki, az erre szolgáló helyen fel kell tüntetnie a természetes személyazonosító adatait. Ha az Adatlapot a törvényes képviselı vagy a meghatalmazott tölti ki és írja alá, akkor az Adatlaphoz csatolni kell a képviseletet igazoló dokumentumot is. Ezt a tényt az erre a célra szolgáló kódkockában X-szel kell jelölni. A magánszemély adózó képviselıjének személyét az Art. 7. § (1) bekezdése tartalmazza, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet képviselıjének személyét az Art. 7. § (2) bekezdése határozza meg, az állandó képviselet szabályaira az Art. 7. § (5) bekezdése vonatkozik. Az Art. 7. § (1) bekezdésének értelmében magánszemélyt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mint állami adóhatóság (továbbiakban: állami adóhatóság) elıtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselıje, meghatalmazottként a képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. A magánszemély törvényes képviselıje szülı, gyám vagy gondnok lehet. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az állami adóhatóság elıtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Az Art. 7. § (2) bekezdése szerint jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezetet az adóhatóság elıtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezı személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Az Art. 16. § (3) bekezdés f) pontja szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezı külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét). E személy szerepe mindössze az, hogy az adóhatóság a kézbesítési meghatalmazotton keresztül tartja a kapcsolatot az adózóval. A kézbesítési meghatalmazotti státusz önmagában nem jogosítja fel a kézbesítési meghatalmazottat arra, hogy az adózó nevében eljárjon, azonban ha az általános szabályok szerinti képviseleti jogosultságát igazolja, nem tagadható meg tıle az eljárás. Mindezek alapján a kézbesítési meghatalmazott az adatlap kitöltésére és a bejelentı nevében történı beküldésére csak abban az esetben jogosult, ha az adózó képviseletére az Art. 7. § (1)-(2) bekezdései alapján jogosult, ebben az esetben az adatlapon kizárólag ezt a minıséget kell megjelölnie.
Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 40. §-a alapján a képviseleti jogosultságot hivatalból vizsgálja. Amennyiben a képviseleti jogosultság nem állapítható meg, a képviselı eljárását - az erre irányuló hiánypótlási eljárás eredménytelensége esetén - visszautasítja. A gazdasági társaságok vezetı tisztségviselıjének képviseleti jogosultság igazolására érvényes cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány illetve aláírási címpéldány másolatának bemutatása is kérhetı a képviseleti jogosultság ellenırzéséhez. A vezetı tisztségviselı személyének megváltozása esetén a cégnyilvántartásba még be nem jegyzett vezetı tisztségviselı képviseleti jogosultságát a megválasztásáról szóló taggyőlési határozattal és a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemmel is igazolhatja. A cégvezetı képviseleti jogosultságát a társaság legfıbb szervétıl (tagok győlése, taggyőlés, közgyőlés) származó határozattal igazolja. A betéti társaság kültagja képviseleti jogosultságát a társasági szerzıdéssel, a tagok győlésétıl vagy a beltagtól származó felhatalmazással igazolja. Amennyiben a beltag kiválása miatt a betéti társaságnak nem maradt ügyvezetésre illetve képviseletre jogosult tagja, a kültag jogosult a képviseletre, ebben az esetben a beltag kiválását kell megfelelı módon igazolni. Egyéb szervezet esetén a képviseleti jogosultság az adott szervezetrıl szóló jogszabály szerinti dokumentummal igazolható. Felszámolás esetén a vezetı tisztségviselı képviseleti joga megszőnik, a vonatkozó jogszabály alapján a gazdálkodó szervezet vagyonával összefüggı kérdésekben képviselınek a felszámoló minısül. Végelszámolás esetén a képviselet hatósági határozaton alapul, ha a képviselıt a cégbíróság rendeli ki, egyéb esetben a végelszámoló többnyire a cég korábbi képviselıje. Végelszámolói minıségét azonban ez esetben igazolnia kell. Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság elıtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselıje az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselıje jelenti be, az adóhatóság a bejelentésrıl az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszőnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszőnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történı bejelentéstıl hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszőnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. 4. blokk: Lapok száma, nyilatkozat, aláírás A kitöltı program automatikusan megjeleníti a kitöltött lapok számát. Benyújtani csak azokat a lapokat kell, amelyeket kitöltött. Az adatlap elsı oldalát kell aláírni, mellyel a vagyonszerzı vagy képviselıje (meghatalmazottja) az adatok valódiságát, hitelességét igazolja. Aláírás hiányában az adatlap nem fogadható el.
A vagyonszerzı vagy képviselıje (meghatalmazottja) neve, szülı (törvényes képviselı) vagy meghatalmazottja neve helyén kérjük, hogy nyomtatott nagy betőkkel a vagyonszerzı, illetve - képviselet esetén - törvényes képviselıjének vagy meghatalmazottjának családi és utónevét szíveskedjen beírni, az esetleges cím (dr., ifj., id.) megjelölésével. Amennyiben a vagyonszerzı képviselıvel jár el, kizárólag a képviselı nevét kell feltüntetni, képviselet hiányában csak az adózó nevét. A vagyonszerzı vagy képviselıje (meghatalmazottja) aláírása, szülı (törvényes képviselıje) vagy meghatalmazottja aláírása" helyén kérjük, hogy a vagyonszerzı, illetve - képviselet esetén - a törvényes képviselıje vagy a meghatalmazottja szíveskedjen aláírni az adatlapot. Amennyiben a vagyonszerzı képviselıvel jár el, kizárólag a képviselınek, képviselet hiányában csak az adózónak kell aláírnia az adatlapot. Nem kell a meghatalmazást csatolni abban az esetben, ha a kitöltı személy az állami adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott és meghatalmazása az illetékkel kapcsolatos eljárásokra is kiterjed, illetve a meghatalmazott állami adóhatóság elıtti képviseleti jogosultságát a vagyonszerzést tanúsító okiratba belefoglalták. Ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában jelölni szükséges. Kérjük, hogy szíveskedjen rögzíteni a vagyonszerzı adóazonosító számát (adóazonosító jelét vagy adószámát). Amennyiben a vagyonszerzı nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezt a ’B400-2 számú lapon a 6. blokkban jelölheti. 1. lap 5. blokk: A vagyonszerzés tárgyát képezı ingatlan adatai A helyrajzi szám kitöltése kötelezı. Amennyiben több ingatlanra vonatkozóan történt vagyonszerzés egy jogügyleten (szerzıdés, egyéb okirat) belül, a lapokat külön-külön, helyrajzi számmal rendelkezı ingatlanonként kell kitölteni. 1. Az ingatlan címénél az irányítószám, és a település nevének kitöltése kötelezı. A további adatokat akkor kell kitölteni, ha az ingatlannak van pontos címe. 2. A vagyonszerzést tanúsító okirat keltének napja a jogügylet felek által történı aláírásnak a napja, más irattal, bírósági, hatósági határozattal történı vagyonszerzés esetén az okirat keltének napja. Kitöltése kötelezı. 3. Az ingatlan vagyonszerzı által megszerzett tulajdoni hányadának forgalmi értékénél azt az értéket (vételár, ellenérték stb.) kell beírni jobbra zártan, ami a vagyonszerzı által megszerzett tulajdoni hányadra esik. Amennyiben a vételár, ellenérték a szerzıdésben (okiratban) külföldi pénznemben van meghatározva, úgy az erre szolgáló kódkockákba kell beírni azt az összeget, ami a vagyonszerzı által megszerzett tulajdoni hányadra vonatkozik, majd a következı három kódkockába jelölni kell a pénznemet. A külföldi pénznemben meghatározott ellenértéket az illetékkötelezettség keletkezésének napján (szerzıdés megkötése napja, ingatlannak, vagyoni értékő jognak bírósági, hatósági határozattal történı megszerzése esetén a határozat jogerıre emelkedése napja) érvényes középárfolyam alapján fogja az adóhatóság forintra átszámolni.
4. A szerzés jogcímének kitöltése kötelezı. Ugyanazon ingatlanra egy lapon csak egy szerzési jogcímet lehet megjelölni. Visszterhes vagyonszerzési jogcímhez tartoznak azok a vagyonszerzések, ahol visszteher mellett (ellenérték fejében), továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem esı más módon történik az illetékköteles vagyonszerzés. Ellenérték a készpénz, értékkel bíró ingatlan (csere), ingó vagyontárgy, valamint minden értékkel bíró jog és kötelezettségvállalás. Egyéb jogcím melyet visszterhes jogcímként kell megjelölni - lehet például: elbirtoklás, ráépítés, beépítés stb. Ajándék jogcímhez tartoznak azok a vagyonszerzések, melyek ajándékozás útján történnek. Ugyanazon az ingatlanon többféle jogcímen (visszteher, ajándék) történı jogszerzés esetén ezen lapot annyiszor kell kitölteni, ahány jogcímen történt ugyanazon ingatlan tekintetében a jogszerzés. Nem kell benyújtani a 'B400-as adatlapot a házassági vagyonközösség ideje alatt közösen szerzett ingatlan esetében, amennyiben az ingatlanra kizárólag az egyik házasfél tulajdonjoga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba és a tulajdonviszonyok rendezése érdekében kezdeményezik az ingatlan-nyilvántartási eljárást. Nem kell benyújtani továbbá az adatlapot akkor sem, ha eredeti állapot helyreállítása, részleges helyreállítása történik illetve a korábban megkötött szerzıdést felbontják. A ’B400 adatlap benyújtása a fentiekre figyelemmel a következı vagyonszerzési okiratok kapcsán szükséges: Adásvételi szerzıdés Csereszerzıdés Tartási, Eltartási szerzıdés Öröklési szerzıdés Ajándékozással vegyes adásvételi szerzıdés Bírósági ítélet Árverési jegyzıkönyv Haszonélvezeti jogot alapító okirat Nyilatkozat ellenérték fejében haszonélvezeti jogról történı lemondásra Házastársi vagyonközösséget megszüntetı szerzıdés Lízingszerzıdés Szerzıdés ráépítés elismerésérıl Földhasználati jogot alapító szerzıdés Kezelıi jogot alapító szerzıdés Apport szerzıdés Adásvétellel vegyes ajándékozási szerzıdés Adásvétellel vegyes csereszerzıdés Hatósági határozat Életjáradéki szerzıdés Ajándékozással vegyes csereszerzıdés Megállapodás Egyesülési (beolvadás, összeolvadás), szétválási és kiválási okirat Ajándékozási szerzıdés Nyilatkozat haszonélvezeti jogról történı ingyenes lemondásról Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben visszterhes jogcímet választ, úgy az ajándékozásra vonatkozó 7. számú lap inaktív marad, azaz nem tölthetı ki. Amennyiben ajándék jogcímet
választ, úgy a kizárólag visszterhes vagyonátruházáshoz kapcsolódó 'B400-5/A-B és 'B4006/A-B lapok nem tölthetık ki. 5. A vagyonszerzés tárgyát képezı ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának területnagyságát a tulajdoni lappal egyezı értékben, négyzetméterben kell megadni. Amennyiben az ingatlanhoz földterület és felépítmény is tartozik (pl. lakóházas ingatlan), úgy ezen mezıbe kizárólag a földterület nagyságát kell beírni. Ha a vagyonszerzés tárgya kizárólag vagyoni értékő jog, a mezıt abban az esetben is ki kell tölteni. A mezı kitöltése kötelezı. 6. A vagyonszerzés tárgyát képezı ingatlanon lévı felépítmény 1/1 tulajdoni hányadának hasznos alapterületét négyzetméterben kell megadni, amennyiben ez a vagyonszerzı elıtt ismert. 7. A szerzett jog típusát kötelezı kitölteni. A szerzett jog típusának azt kell tekinteni, amit a vagyonszerzı ellenérték fejében vagy ingyenesen megszerzett. A jog típusának megadása után kötelezı kitölteni a tulajdoni részaránynál a vagyonszerzés tárgyát képezı tulajdoni hányadot, vagyoni értékő jog esetén pedig azt a tulajdoni hányadot kell beírni, amit a vagyoni értékő jog terhel. A tulajdoni részarányt jobbra zártan kérjük kitölteni. A tulajdoni részarányhoz a vagyonszerzés tárgyát képezı tulajdoni hányadot kell beírni az alábbi elvek szerint: Amennyiben a vagyonszerzés során ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog és vagyoni értékő jog is, illetve több különbözı típusú vagyoni értékő jog szerzése történik, mindegyik vonatkozásában külön kell kitölteni e lapot. Vagyoni értékő jog szerzése esetén a megfelelı vagyoni értékő jogot kell bejelölni. Az azonos típusú jogok (tulajdonjog, egyes vagyoni értékő jogok nemei) arányát, amennyiben azonos ingatlanon áll fenn, és azonos szerzési jogcímmel történt a megszerzése, attól függetlenül, hogy különbözı eredeti tulajdonosoktól történt a jog szerzése - visszterhes vagyonszerzés esetén -, össze kell adni, és az együttes arányt kell feltüntetni. 8. Az ingatlan ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése ponthoz az illetékkötelezettség keletkezésének napján (szerzıdés megkötése napja, ingatlannak, vagyoni értékő jognak bírósági, hatósági határozattal történı megszerzése esetén a határozat jogerıre emelkedése napja) hatályos megnevezést kell beírni (pl.: beépítetlen terület, lakóház, udvar, gazdasági épület, lakás stb.). 9. Amennyiben az adatlap benyújtásának idıpontjában az ingatlanügyi hatóságnál elindult az ingatlanra vonatkozó átminısítési eljárás, azt jelezni kell és mellékletként csatolni kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, érkeztetı-bélyegzıvel ellátott átminısítési eljárás iránti kérelmet. Átminısítési eljárásnak kell tekintetni, ha az ingatlan ingatlannyilvántartásban bejegyzett elnevezésnek a módosítása van folyamatban (pl.: hétvégi ház→családi ház, beépítetlen terület→›családi ház stb.). 10. Ezen pontot kizárólag ajándék jogcímén történt vagyonszerzés esetén kérjük kitölteni. A szerzıdésben szereplı ajándékozó neve ponthoz az ajándékozó szerzıdésben szereplı nevét kell beírni, illetve az ajándékozóval fennálló rokoni kapcsolat kódkockába a vagyonszerzınek az ajándékozóval való rokoni viszonyának megfelelı számot kérjük beírni. 1.gyermek (örökbefogadott gyermek) 2.mostoha gyermek 3.nevelt gyermek
4.házastárs 5.szülı (örökbefogadó szülı) 6.mostoha szülı 7.nevelıszülı 8.unoka (dédunoka, ükunoka, szépunoka stb., ideértve az örökbefogadáson alapuló kapcsolatot is) 9.nagyszülı (dédszülı, ükszülı, szépszülı stb., ideértve az örökbefogadáson alapuló kapcsolatot is) 10.testvér 11.egyéb Egy lapon több ajándékozó feltüntetésére is lehetıség van. Az egy szerzıdésben szereplı ajándékozókat kérjük feltüntetni. 2. lap 6. blokk: A vagyonszerzı adatai Ezt a lapot akkor is egy példányban kell kitöltenie a vagyonszerzınek (vevınek, elbirtoklónak, megajándékozottnak, vagyoni értékő jog szerzınek stb.), ha a vagyonszerzés alapját jelentı iratban (szerzıdésben, okiratban) több ingatlan vagy több értékesítı szerepel. Amennyiben ugyanazt az ingatlant több vagyonszerzı szerzi meg, akkor az adatlapot vagyonszerzınként kell kitölteni, azaz mindegyik vagyonszerzı köteles saját maga vonatkozásában a kitöltésre, ezért a 'B400-2 lapból kizárólag egy példányt kell kitölteni minden adatlaphoz. A névviselési kód és az állampolgársági kód kódkockákat kérjük üresen hagyni, ezt az állami adóhatóság tölti ki. A vagyont szerzı magánszemély esetében a következı adatok töltendıek ki kötelezıen: A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni. A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az elsı két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellızni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az elızı házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a jelenleg viselt házassági nevében az elızı házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni. A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-tıl 12-ig) és napját kérjük megjelölni.
Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet, utóneveket kérjük beírni. Az állampolgársága mezı kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelezı. Amennyiben a vagyonszerzı hontalan, úgy kérjük ennek beírását. Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az elızıekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyrıl értesíti Önt. Amennyiben az Ön állandó lakóhelyétıl eltérı postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkezı (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási (értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez" megnevezéső T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Amennyiben a vagyonszerzı nem magánszemély, kizárólag a "a vagyonszerzı nem magánszemély" blokkban szereplı adatokat kell kötelezıen kitölteni: A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adószámát is feltüntetni. Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban szereplı nevét kérjük beírni. A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi vállalkozás esetén:
Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beleírni. A "Külföldi vállalkozás székhelye:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetısége országát, az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. 3. lap 7. blokk: Visszterhes vagyonszerzés esetén az értékesítı (bevételt szerzı) adatai Ezt a lapot kizárólag visszterhes - azaz ellenérték fejében történı - vagyonszerzés esetén, értékesítı, bevételt szerzı személyenként (eladónként) egy példányban kell kitölteni. Kérjük, hogy ezt a lapot annyi példányban szíveskedjen kitölteni, ahány értékesítıtıl az Ön vagyonszerzése történt. Amennyiben a jogügyletben több értékesítı volt, s egyértelmően nem határozható meg, hogy az Ön vagyonszerzése mely értékesítı(k)tıl történt, úgy kérjük, hogy a lapot valamennyi értékesítıre vonatkozóan töltse ki. A lapot nem kell kitölteni ingatlannak közérdekő célra történı megvásárlása és kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerzıdés keretében történı ingatlan visszterhes átruházása esetén, illetve ha a szerzés nem visszteher fejében történt (pl. elbirtoklás, egyesülés, kiválás). A névviselési kód és az állampolgársági kód kódkockákat kérjük üresen hagyni, ezt az állami adóhatóság tölti ki. Az értékesítı magánszemély esetében a következı adatok kötelezıen kitöltendıek: A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni szíveskedjen. A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az elsı két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellızni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az elızı házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a jelenleg viselt házassági nevében az elızı házassági családi neve is szerepel.
A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni. A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-tıl 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet, utóneveket kérjük beírni. Az állampolgársága mezı kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelezı. Amennyiben az értékesítı (bevételt szerzı) hontalan, úgy kérjük ennek beírását. Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az elızıekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyrıl értesíti Önt. Amennyiben az Ön állandó lakóhelyétıl eltérı postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkezı (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási(értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez" megnevezéső T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Amennyiben az értékesítı (bevételt szerzı) nem magánszemély, kizárólag a "az értékesítı (bevételt szerzı nem magánszemély" blokkban szereplı adatokat kell kötelezıen kitölteni: A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adószámát is feltüntetni. Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban szereplı nevét kérjük beírni. A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület
nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi vállalkozás esetén: Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beírni. A "Külföldi vállalkozás székhelye:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetısége országát, az irányítószámot és a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. 4. lap 8. blokk: Visszterhes vagyonszerzésre vagy ajándékozásra vonatkozó teljes személyes illetékmentesség A mentesség bármely jogcímen történt vagyonszerzés esetén érvényesíthetı. Kérjük, hogy az érvényesíteni kívánt mentességet a megfelelı jelölı kódkockában X-el jelölje. Ezen illetékmentesség megjelölése esetén egyéb mentességet, kedvezményt megjelölni nem lehet. 1. Abban az esetben kell kitölteni, ha a személyes illetékmentességre az Itv. 5. § (1) bekezdés k) pontja alapján jogosult. Az Itv. 5. § (1) bekezdés k) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesül az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi, valamint az Észak-atlanti Szerzıdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erık és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévı és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggı illetékügyek tekintetében. 2. Abban az esetben kell kitölteni, ha a személyes illetékmentességre az Itv. 5. § (1) bekezdés n) pontja alapján jogosult. Az Itv. 5. § (1) bekezdés n) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesül az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. 3. Teljes személyes illetékmentesség az Itv. 6. §-a alapján Az Itv. 6. § (1) bekezdése szerint a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselıi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzıdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A 6. § (2) bekezdése alapján a viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. Ha a vagyonszerzıt személyes illetékmentesség illeti meg, a mentesség igénybevételére
irányuló nyilatkozat valamennyi, a vagyonszerzés alapját jelentı okiratban szereplı ingatlanra érvényes. Az Itv. 5. §-ába foglalt további teljes személyes illetékmentességeket külön jelezni nem kell, azokat az adóhatóság automatikusan vizsgálja. 5/A és 5/B lap 9. blokk: Visszterhes vagyonszerzésre vonatkozó mentességek Visszterhes vagyonszerzés esetén kedvezmények vonatkozásában a 'B400-6/A és 'B4006/B, ajándékozás esetén kedvezményekre, mentességekre a 'B400-7 számú lapokat kérjük kitölteni. Kérjük, hogy a mentességek közül csak egyet jelöljön meg. Felhívjuk figyelmét, hogy kedvezmény és mentesség egyszerre nem jelölhetı meg. Az alábbi mezık kötelezıen kitöltendıek, amennyiben a vagyonszerzı nyilatkozni kíván a mentességrıl: A helyrajzi szám feltüntetésére szolgáló mezıben meg kell adni annak az ingatlannak a helyrajzi számát, melyre vonatkozóan mentességet kíván igénybe venni a nyilatkozó. Kérjük azt is megjelölni, hogy az ingatlanon szerzett mely jog vonatkozásában kéri az adott mentességet. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozóan több szerzési (pl.: tulajdonjog és haszonélvezet) jogcímen kíván mentességet érvényesíteni, úgy szerzési jogcímenként kell a jelen lapot kitölteni. Amennyiben a vagyonszerzı a vagyonszerzés során több ingatlant szerez, csak azon ingatlan vagy ingatlanok vonatkozásában kell a lapot kitölteni, amelyre vagyonszerzési illeték megfizetése alóli mentességet kíván érvényesíteni. 10. és 12. blokk: Mentességek visszterhes vagyonszerzés esetén Mentességek: Az igénybe venni kívánt mentesség(ek)nél a megfelelı jelölı kódkockába X-et kell tenni. Kérjük, hogy a mentesség érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét figyelmesen olvassa el. A mentesség érvényesítéséhez szükséges okiratokat, dokumentumokat a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében. A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában szíveskedjen megjelölni. 1. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján járó feltételes illetékmentesség Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékő jognak a megszerzése, ha a vagyonszerzı az ingatlanon a szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásáról számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10 %-át. Amennyiben az adatlapon nem nyilatkozott a lakóház építési szándékáról, lehetıség van a
fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig ezt megtennie külön nyilatkozatban az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség feltétele, hogy 4 éven belül a lakóház felépüljön. A lakóház felépítését a 4 éves határidı lejártát megelızıen, az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságnak a vagyonszerzı nevére (ha vagyoni értékő jogot szerzı van, akkor az ı nevére szólóan is) kiadott használatbavételi engedélye igazolja, feltéve, hogy az engedély utóbb változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerıre emelkedik. Ebben az esetben, valamint ha a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Tájékoztatjuk, hogy a 4 éves határidı lejártát követıen a beépítés tényét nem köteles igazolni, mivel az állami adóhatóság megkeresi a területileg illetékes építésügyi hatóságot, aki visszaigazolja, hogy a vagyonszerzı nevére szóló, lakóépületre vonatkozó használatbavételi engedélyt kiállították-e. Amennyiben az építésügyi hatóság a 4 éves határidı lejártáig kiadta a vagyonszerzı nevére szóló használatbavételi engedélyt, de ez még nem emelkedett jogerıre, az építésügyi hatóság errıl a tényrıl tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerıs befejezésérıl külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejőleg az építésügyi hatóság azt is közli, hogy a jogerıs használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidı lejárta elıtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidın belül a vagyonszerzı a nevére szóló jogerıs használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni. Amennyiben az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, 4 éven belül nem építette fel a lakóházat, a 4 év leteltét követıen az eredeti esedékességtıl felszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie a felfüggesztett illetéket. Tájékoztatjuk arról, hogy a 4 éves határidı meghosszabbítására semmilyen indokra tekintettel nincs lehetıség. Lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az az ingatlan minısül, ami a területileg illetékes építésügyi hatóság igazolása alapján a helyi építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelıen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet volt az illetékkötelezettség keletkezésének napján (fıszabály szerint a szerzıdés megkötésének a napja, a kivételeket az Itv. 3. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és (5)-(6) bekezdései tartalmazzák). Lakóépületnek minısül az épület, ha abban a lakáscélú helyiségek aránya az 50%-ot meghaladja. Amennyiben a vagyonszerzı több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az állami adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Ellenkezı esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerzı a megszerzett telket utóbb megosztja, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetékbıl csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni. A lakóház felépítésére nyitva álló határidın belül a vagyonszerzı gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerzı halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerzı jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja. 2. A lakástulajdon kezelıi jogának megszerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés b) pontja alapján járó illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon kezelıi jogának a megszerzése. 3. A közcélú vizi létesítmények és tartozékaik kezelıi jogának megszerzése után Itv. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján járó illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a közcélú vizi létesítmények és tartozékaik kezelıi jogának megszerzése. 4. Az állami tulajdonban lévı természetvédelmi terület kezelıi jogának természetvédelmi kezelı által történı megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés d) pontja alapján járó illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami tulajdonban lévı természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által történı megszerzése. 5. Az állami vagyon vagyonkezelıi jogának megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés e) pontja alapján járó illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami vagyon vagyonkezelıi jogának megszerzése. 6. Vállalkozó által értékesített új lakás tulajdonjogának megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján járó illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bıvítésével (pl. tetıtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg
nem haladó forgalmi értékő új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. A mentesség feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerzıdésbıl nem állapítható meg - a vagyonszerzınek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek teljesülésérıl szóló nyilatkozatával igazolni, mely - az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében - megtehetı egy, az adatlaphoz csatolt nyilatkozatban. Vállalkozónak kell tekinteni a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet. 7. Az Itv. 26. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történı vagyonszerzés illetékmentessége Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történı vagyonszerzés. 8. Sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés i) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 26. § (1) bekezdés i) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése, ha a vagyonszerzı vállalja, hogy az ingatlant a szerzıdéstıl számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzınek legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minısülı ingatlanrész forgalmi értékére esı illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható. Ezen rendelkezés kapcsán sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minısül, ha a vagyonszerzı az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkızés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidısport esetmény, diák-, fıiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja. Az Itv. 26. § (16) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a sporttelepet - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos sportszervezet használja, amely nem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban mőködik, akkor az illetékmentesség az adózó választása szerint a) de minimis támogatásnak, vagy b) a Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti regionális beruházási támogatásnak minısül. E rendelkezés alkalmazásában hivatásos sportszervezetnek minısül a nem látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége, országos sportági szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı (indulási jogot elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.
Az Itv. 26. § (17) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott vagyonszerzı a (16) bekezdésben meghatározott esetben a de minimis támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel meg, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg nem fizetett illeték megfizetésére a 87. § (4) bekezdését kell megfelelıen alkalmazni. A 87. § (4) bekezdése a következı rendelkezést tartalmazza: Ha a vagyonszerzı a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte elıtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerıre emelkedésétıl számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie. 9. Kisajátított, bányakárt szenvedett ingatlanért cserébe kapott vagy a kártalanítási összegbıl vásárolt ingatlan szerzése, vagy a kisajátított, bányakárt szenvedett ingatlanon fennálló ugyanolyan vagyoni értékő jog szerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontja alapján járó illetékmentesség A mentesség csak akkor biztosítható, ha a kisajátított, bányakárt szenvedett ingatlanon fennállt joggal azonos nemő jogot szerez a vagyonszerzı a csereingatlanon vagy a kártalanítási összegbıl vásárolt ingatlanon. Ha a fent említett csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetıleg ennek a vevıre esı arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki. 10. A kisajátítás alapjául szolgáló közérdekő célra megvásárolt ingatlan vételárából történı ingatlanvásárlásra, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megilletı jog megszőnéséért a vételárból történı azonos jog vásárlására vonatkozó Itv. 26. § (1) bekezdés k) pontjában írt illetékmentesség A vevı a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítására az ingatlant tıle megvásárolták (az illetékes kormányhivatal nyilatkozatát kérjük csatolni). 11. Vételi, elıvásárlási jog alapján helyi önkormányzat vagy állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés m) pontja alapján járó illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkezı, továbbá 49. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján elıvásárlási joggal rendelkezı személy által történı megszerzése. A lakástörvény fent írt szakaszai alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vételi joggal rendelkezı bérlı, a bérlıtársak által egyenlı arányban, a társbérlı által az általa kizárólagosan használt terület arányában, az elıbb felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokona, örökbefogadott gyermeke által helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzése, amennyiben a jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezését megelızıen keletkezett a vételi jog.
Mentes továbbá a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának az elıvásárlási joggal rendelkezı bérlı, a bérlıtársak által egyenlı arányban, a társbérlı által az általa kizárólagosan használt terület arányában, az elıbb felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokona, örökbefogadott gyermeke által történt megszerzése a lakástörvény alapján. 12. Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termıföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés n) pontja alapján járó illetékmentesség A mentesség a termıföldnek minısülı ingatlan birtokösszevonási célú önkéntes földcsere jogcímén történt vagyonszerzés, valamint ehhez kapcsolódó haszonélvezet, használat jogának alapítása esetében biztosítható. A haszonélvezet, használat jogának alapítása abban az esetben mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha az elcserélt földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a jogcím a jogügyletbıl nem állapítható meg egyértelmően, az állami adóhatóság a tényállás tisztázása céljából a vagyonszerzıt a jogcím igazolására hívhatja fel. A mentesség csak az Itv. 102. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott mővelési ágban nyilvántartott ingatlanok vonatkozásában biztosítható. Ezek: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdı mővelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott ingatlanok. További feltétel, hogy a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet legyen az ingatlan; azonban a földrészleten bármilyen célra létesített épület nem mentes az illeték alól. 13. Ügyvédi irodák közötti, átalakulással bekövetkezı vagyonszerzés illetékmentessége az Itv. 26. § (1) bekezdés o) pontja alapján Az Itv. 26. § (1) bekezdés o) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkezı vagyonszerzése, amikor a létrejövı iroda (irodák) a korábbinak jogutódjai lesz(nek). 14. Regisztrációs igazolással rendelkezı mezıgazdasági tevékenységet végzı magánszemély termıföldvásárlása esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termıföldnek a külön jogszabály alapján a mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkezı, mezıgazdasági tevékenységet végzı magánszemély általi, visszteher ellenében történı megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termıföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékő jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezıgazdasági ıstermelıként a termıföldet mezıgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzınek legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerzı a termıföldet az 5 év letelte elıtt elidegeníti, vagy azon vagyoni
értékő jogot alapít, igazolhatóan nem mezıgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie. Kérjük, hogy az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a regisztrációs igazolást csatolni szíveskedjen, mely az illetékmentesség megállapításának feltétele. Tájékoztatjuk, hogy a mentesség akkor biztosítható, ha a regisztrációs nyilvántartásba vétel dátuma egybeesik a szerzıdés megkötésének napjával vagy megelızi azt, továbbá ha a termıföldet a vagyonszerzı egyéni vállalkozóként vagy mezıgazdasági ıstermelıként maga hasznosítja. Amennyiben bármely vállalt feltétel nem teljesül, az állami adóhatóság az egyébként járó illeték kétszeresét pótlólag elıírja. Az állami adóhatóság, amennyiben a határidı lejártát megelızıen akár adózói kérelem alapján, akár eljárása során hivatalból észlelte a feltételek nem teljesülését, elıírja a jogkövetkezményként megállapított illetéket az adózó terhére. 15. Kedvezményezett eszközátruházás keretében történı vagyonátruházás után az Itv. 26. § (1) bekezdés q) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 26.§ (1) bekezdése q) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól q) ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történı átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelızı két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik, qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelızıen lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot, qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelızı két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként mőködtek, qd) az átvevı társaság vállalja, hogy az átruházás évét követı 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket. A mentesség igénybevétele esetén a fent írt feltételekrıl az átruházó nyilatkozatát, illetve az átvevı kötelezettség vállalását a jogügyletbe kell foglalni, vagy ennek hiányában csatolni szükséges. 16. Az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végzı sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés r) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 26. § (1) bekezdésének r) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek
megteremtését végzı sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerzı az ingatlanon a szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sporttelepet az üzembe helyezéstıl számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerzı a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékbıl kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. E pont alkalmazásában sport célú használatnak vagy hasznosításnak minısül, ha a vagyonszerzı az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkızés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidısport esemény, diák-, fıiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja. Az Itv. 26. § (16) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott esetben a sporttelepet - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos sportszervezet használja, amely nem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban mőködik, akkor az illetékmentesség az adózó választása szerint a) de minimis támogatásnak, vagy b) a Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti regionális beruházási támogatásnak minısül. E rendelkezés alkalmazásában hivatásos sportszervezetnek minısül a nem látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége, országos sportági szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı (indulási jogot elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz. Az Itv. 26. § (17) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vagyonszerzı, illetve az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vagyonszerzınek a sporttelep létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja a (16) bekezdésben meghatározott esetben a de minimis támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel meg, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg nem fizetett illeték megfizetésére a 87. § (5) bekezdését kell megfelelıen alkalmazni. A 87. § (5) bekezdése a következı rendelkezést tartalmazza: Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a vagyonszerzı - illetve a sporttelep létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja - a sporttelep létesítésére biztosított határidın belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtıl (a határozat jogerıre emelkedését követı naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni. 17. A gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló
stb.) valamint ingó - ide értve a gépjármővet és a pótkocsit is - tulajdona, illetve vagyoni értékő joga megszerzésének illetékmentessége az Itv. 26. § (1) bekezdés s) pontja alapján A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontja határozza meg a mezıgazdasági termelı fogalmát. Mezıgazdasági termelı a gazdaságátadási támogatás bevezetésérıl szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó. Illetékmentes az elıbbi termelık által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval (a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı, valamint a testvér) megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.), valamint ingó - ideértve a gépjármővet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékő jogának a megszerzése. Az adatlapot csak ingatlanok vonatkozásában kell kitölteni, azon ingó vagyontárgy feltüntetésére nincs lehetıség. Kérjük, hogy az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a gazdaságátadási támogatás elnyerését igazoló okiratot csatolni szíveskedjen. 18. Ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása esetén járó illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Az illetékmentesség kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének idıpontjában a vagyonszerzı fıtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Ennek alapján az adatlapon jelölni kell a megfelelı fıtevékenységet is. 19. Magánszemély lakásvásárlása esetén járó illetékmentesség, amennyiben az a hitelszerzıdésbıl eredı kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével történik az Itv. 26. § (1) bek. u) pontja alapján A magánszemély hiteladósnak mint volt tulajdonosnak - a hitelszerzıdésbıl eredı kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján - a lakás visszavásárlására biztosított opciós jog érvényesítésével történı lakásvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. 20. Az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelısségő társasággá való átalakulása keretében történı vagyonszerzés illetékmentessége az Itv. 26. § (1) bekezdés v) pontja alapján Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelısségő társasággá való átalakulása keretében történı vagyonszerzés.
21. Állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévı forgalomképtelen mőemlék vagy mőemléki jellegő ingatlan (ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követı állagmegóvása ellenében történı megszerzése esetén az Itv. 26. § (14) bekezdés alapján járó illetékmentesség Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévı forgalomképtelen mőemlék vagy mőemléki jellegő ingatlan (ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követı állagmegóvása ellenében történı megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni. 22. Természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakás helyett vásárolt másik lakás esetén az Itv. 26/A. § (1) bekezdés alapján járó illetékmentesség Az Itv. 26/A. § (1) bekezdése szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott (a továbbiakban: megsemmisült) lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni értékő jog) megszerzése, ha a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerően lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérı tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint b) a megsemmisült lakástulajdon pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékő lakástulajdont (ilyen értékő lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkésıbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követı év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti. A megsemmisült lakástulajdon pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékő lakástulajdon (ilyen értékő lakástulajdonban tulajdoni hányad) megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzınek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát. A vagyonszerzı a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával, az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat pedig a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzıje által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor. A mentesség érvényesítésekor a nyomtatványhoz csatolni kell a megsemmisült lakástulajdon tulajdoni lapját, illetve a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzıje által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy a lakás természeti katasztrófa következtében semmisült meg, azt a vagyonszerzı életvitelszerően lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérı tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga. 6/A és 6/B lap 13. blokk: Visszterhes vagyonszerzésre vonatkozó kedvezmények
Visszterhes vagyonszerzés esetén mentességek vonatkozásában a 'B400-5/A és ’B4005/B, ajándékozás esetén kedvezményekre, mentességekre a 'B400-7 számú lapokat kérjük kitölteni. Az alábbi mezık kötelezıen kitöltendıek, amennyiben a vagyonszerzı nyilatkozni kíván a mentességrıl: A helyrajzi szám feltüntetésére szolgáló mezıben meg kell adni annak az ingatlannak a helyrajzi számát, melyre vonatkozóan kedvezményt kíván igénybe venni a nyilatkozó. Kérjük azt is megjelölni, hogy az ingatlanon szerzett, mely jog vonatkozásában kéri az adott kedvezményt. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozóan több szerzési (pl.: tulajdonjog és haszonélvezet) jogcímen kíván kedvezményt érvényesíteni, úgy szerzési jogcímenként kell a jelen lapot kitölteni. Amennyiben a vagyonszerzı egy okirattal (jogügylettel) több ingatlant szerez, csak azon ingatlan esetében kell a lapot kitölteni, amelyre vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettsége vonatkozásában kedvezményt kíván érvényesíteni. Amennyiben ugyanazon szerzett jog kapcsán (pl.: tulajdonjog) kíván több kedvezményt érvényesíteni (pl.: újonnan építetett lakás és lakásépítési kedvezmény), egy lapot kell kitölteni, és az összes igénybe venni kívánt kedvezményt be kell jelölni, és az ahhoz szükséges mellékleteket kell csatolni. Tájékoztatjuk, hogy az Itv. 21. § (5), 26. § (6)(9) és 26. § (15) bekezdéseiben foglalt kedvezmények együttes alkalmazását - a feltételek fennállása esetén - a jogszabály lehetıvé teszi. 14. és 16. blokk: Kedvezmények visszterhes vagyonszerzés esetén Az érvényesíteni kívánt kedvezmény(ek)nél a megfelelı kódkockába X-et kell tenni. Kérjük, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét figyelmesen olvassa el. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges okiratokat, dokumentumokat a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében. A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában szíveskedjen megjelölni. 1. Lakásépítési kedvezményben részesülık kedvezménye az Itv. 21. § (2) bekezdés alapján Ha a lakástulajdon szerzıje a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - az Itv. 21. § (3)-(5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett esetek kivételével - a forgalmi értékbıl le kell vonni. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a lakásépítési kedvezmény jogcímén történı támogatás igénybevétele a vagyonszerzés alapját képezı okiratból nem állapítható meg egyértelmően, az állami adóhatóság a tényállás tisztázása céljából a jogcím igazolására hívhatja fel. Erre tekintettel kérjük, hogy az eljárás meggyorsítása érdekében a lakásépítési kedvezmény összegének igazolására szolgáló okiratot szíveskedjen csatolni. 2. Lakástulajdonok egymás közötti cseréjéhez kapcsolódó kedvezmény az Itv. 21. § (3) bekezdése alapján Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.
3. Kettınél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréjéhez kapcsolódó illetékkedvezmény az Itv. 21. § (4) bekezdése alapján Kettınél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékő ingatlanok értékkülönbözete. 4. A vásárlást megelızı vagy azt követı egy éven belül eladott másik lakástulajdon esetén az Itv. 21. § (5) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény 5. Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetıleg a vásárlást megelızı vagy azt követı egy éven belül eladott másik lakás vonatkozásában haszonélvezet, használati jog alapítása esetén az Itv. 21. (8) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény A 4. és 5. pontokhoz: Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevı a másik lakástulajdonát a vásárlást megelızı vagy azt követı egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Nem minısül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. A kedvezmény vagyoni értékő jog esetén is biztosítható, ugyanis ha az eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejőleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzıje a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékő jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Tájékoztatjuk, hogy a vásárlást megelızı vagy azt követı 1 éves határidın túl értékesített lakás kedvezményként nem érvényesíthetı, azt az adóhatóság méltányosságból sem jogosult elfogadni. Ha az értékesítés már megtörtént, kérjük csatolni az értékesített lakásingatlan adásvételi szerzıdésének másolatát is. Ennek hiányában más megfelelı módon is igazolhatja az értékesítést (pl: értékesített lakástulajdon tulajdoni lapja, melyen már látszik az értékesítés ténye). Ezzel egyidejőleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor a feltételeknek megfelelt. Amennyiben még nem értékesített lakást vagy nem mondott le értékesítéssel egyidıben a szerzett joggal azonos vagyoni értékő jogáról, ezt a vétel napját követı egy éven belül megteheti, és kérheti a kedvezmény alkalmazását. A kedvezmény iránti kérelem elıterjesztésére, és ennek alapján az illeték törlésére idıkorlát nélkül lehetıség van, de a befizetett illeték visszatérítésére csak a megfizetéstıl számított 5 éven belül van lehetıség. Az értékesítés megtörténtéig az illetéket az állami adóhatóság az általános szabályok szerint állapítja meg. Kettınél több lakás esetén speciális szabályok érvényesülnek, ugyanis ha a magánszemély vevı egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képezı értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelızı vagy követı - a fizetésre kötelezett számára kedvezıbb illetékalapot eredményezı - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. A kedvezmény csak az illetékkötelezettség keletkezése napján (szerzıdés aláírásának
napja, hatósági jóváhagyás napja, szerzıdés hatályának a napja) lakásnak minısülı ingatlanra biztosítható. Az Itv. 102. § (1) bekezdés f.) pontja értelmében lakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minısül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülı építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetıszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minısül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerő használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mőhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen már legalább 5 éve más célra hasznosítanak. Ha a kedvezményre tekintettel megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Az Itv. 87. § (3) bekezdése szerint ha a kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és az Itv. 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével elıírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírni. Mind az eladott, mind pedig a vásárolt lakásingatlan forgalmi értékét az állami adóhatóság jogosult megállapítani, kivéve, ha azt bíróság állapította meg. 6. Lakástulajdon állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történı átruházásához kapcsolódó, az Itv. 22. §-a alapján járó illetékkedvezmény Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történı átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a. Az illeték mértékére az Itv. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó. 7. Hitelintézet ingatlanszerzésének az Itv. 23/B. § (1) bekezdés alapján járó illetékkedvezménye Amennyiben a hitelintézet a vagyonszerzés illetékkiszabásra történı bejelentésekor nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség keletkezésétıl számított legfeljebb hároméves idıtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlan csereügylettel, az adóssal szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetendı illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a. A három év elteltét követıen az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenırzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendı és a
kedvezményes illetékkulcsra tekintettel megállapított illeték különbözetének kétszeresét a hitelintézet terhére az állami adóhatóság pótlólag elıírja. A hitelintézetnek az illetékkedvezményhez szükséges nyilatkozatát a jogügylet ingatlanügyi hatósághoz történı benyújtásával egyidıben kell megtennie. Amennyiben az adatlapon a hitelintézet a kedvezmény alkalmazását kéri, további nyilatkozat csatolása nem szükséges. 8. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (1) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény (továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a vagyonszerzı a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló nyilvántartásban történı feltüntetés feltételeinek megfelel. Az illetékkötelezettség keletkezésének napjára az Itv. 3. § (3) bekezdése irányadó. A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Amennyiben a vagyonszerzı által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os) illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. Amennyiben a vagyonszerzı a ’B400-as adatlap ezen pontjában jelölte, hogy kéri a kedvezmény biztosítását, úgy külön nyilatkozatot már nem kell csatolnia a feltétel vállalásáról. 9. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozás által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (2) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozás általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a vagyonszerzı a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az elıvállalkozásként történı mőködése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szőnik meg. A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Amennyiben a vagyonszerzı által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os) illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. Amennyiben a vagyonszerzı a ’B400-as adatlap ezen pontjában jelölte, hogy kéri a kedvezmény biztosítását, úgy külön nyilatkozatot már nem kell csatolnia a feltétel vállalásáról.
10. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (4) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (továbbiakban: társaság) Szit. tv. szerinti projekttársasága általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a projekttársaság legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig csatolja a társaság nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel. Az illetékkötelezettség keletkezésének napjára az Itv. 3. § (3) bekezdése irányadó. Amennyiben a társaság által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os) illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a társaság terhére pótlólag elıírja. Kérjük, hogy szíveskedjen csatolni (és a kódkockában "X"-szel jelölni) a szabályozott ingatlanbefektetési társaság nyilatkozatát annak vállalásáról, hogy az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel. 11. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozás projekttársasága által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (5) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozás projekttársasága általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a projekttársaság legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig csatolja az elıvállalkozás nyilatkozatát, melyben az elıvállalkozás vállalja, hogy elıvállalkozásként történı mőködése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szőnik meg és elıvállalkozási minıségének fennállása alatt a projekttársaságában fennálló tulajdoni illetıségét részben vagy teljesen nem idegeníti el. A vállalás meghiúsulása esetén, valamint ha a feltétel teljesítését megelızıen a projekttársaság megszőnik, az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os) illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság az elıvállalkozás terhére írja elı. Kérjük, hogy szíveskedjen csatolni (és a kódkockában "X"-szel jelölni) a szabályozott ingatlanbefektetési elıvállalkozás nyilatkozatát annak vállalásáról, hogy elıvállalkozásként történı mőködése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szőnik meg és elıvállalkozási minıségének fennállása alatt a projekttársaságában fennálló tulajdoni illetıségét részben vagy teljesen nem idegeníti el. 12. Vállalkozó által értékesített új lakás szerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján járó illetékkedvezmény
Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerzı másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor az Itv. 21. § (1) bekezdés szerint megállapított illetékbıl nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzıt. A kedvezmény feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerzıdésbıl nem állapítható meg - a vagyonszerzınek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek teljesülésérıl szóló nyilatkozatával igazolni, mely - az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében - megtehetı az adatlaphoz csatolt nyilatkozatban. 13. 35 év alatti fiatal 8 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó, elsı lakástulajdon szerzése esetén az Itv. 26. § (6) és a (9) bekezdései alapján járó illetékkedvezmény Az Itv. 26. § (6) bekezdése alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal elsı lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendı illeték 50%-ig terjedı, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékő lakás részarány tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzıt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékő kedvezmény illeti meg. Elsı lakástulajdont szerzınek az minısül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérı tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerzı esetén a nagykorúság elérését megelızıen idegenítettek el. Nem minısül elsı lakástulajdont szerzınek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen igénybe vette. A kedvezmény érvényesíthetıségének feltétele, hogy a lakás forgalmi értéke a lakás egészére - azaz 1/1 tulajdoni hányadára - vonatkoztatva a 8 millió forintot ne haladja meg. A kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerzı fél az adatlapon nyilatkozhat, de legkésıbb az illetékfizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Az Itv. 87. § (3) bekezdése szerint ha a fent írt kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírni. Aki az illetékkötelezettség keletkezésének a napján (szerzıdéskötés napja, ingatlannak, vagyoni értékő jognak bírósági, hatósági határozattal történı megszerzése esetén a határozat jogerıre emelkedése napja) a 35. életévét betöltötte, a kedvezmény igénybevételére nem jogosult. 14. 35 év alatti fiatal elsı lakástulajdonának megszerzése esetén az Itv. 26. § (9) és (15) bekezdései alapján járó, részletfizetésre irányuló illetékkedvezmény Az Itv. 26. § (15) bekezdése alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal elsı lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerzı kérelmére - a kérelemben megjelölt idıtartamra, de
legfeljebb az esedékességtıl számított 12 hónapra - havonként egyenlı részletekben teljesítendı részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerzı az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. Az elsı lakástulajdont szerzı személyére vonatkozó rendelkezések a 13. pontban írtak szerint itt is irányadóak. 15. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetén az Itv. 23/A. § (1) bekezdés alapján járó illetékkedvezmény a) Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetén az Itv. 23/A. § (1) bekezdés a) pont alapján járó illetékkedvezmény. b) A lízingbeadás céljából történı vagyonszerzés esetén az Itv. 23/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján járó illetékkedvezmény, amennyiben a vállalkozás ingatlanok pénzügyi lízingbeadását végzi. c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével mőködı ingatlanalap kedvezményes tulajdonszerzése az Itv. 23/A. § (2) bekezdés alapján. d) Ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdı vállalkozó kedvezményes tulajdonszerzése az Itv. 23/A. § (4) bekezdése alapján. Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerzı a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végzı vállalkozó, amelynek elızı adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységbıl származott, vagy b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó és legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történı bejelentéstıl számított két éven belül eladja, illetve a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe adja. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével mőködı ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után. (3) A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzı a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkiszabásra történı bejelentésre az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelızıen kerül sor, a vagyonszerzınek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele elıreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. Ha az állami adóhatóság adóellenırzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerzı valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag elıírja.
(4) Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdı vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékő illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követı hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenırzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerzı nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag elıírja. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének, illetıleg a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétıl számított két éves határidı elteltét követıen az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenırzi. (6) Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog fenntartással történı eladás tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjogváltozás bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történı eladás tényének feltüntetésével zárul. (7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerzı több önálló ingatlant alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet elıírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétıl számított két éven belül nem adott el, illetıleg nem adott a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe. (8) Amennyiben a vagyonszerzı személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidın belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerzı jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelıd által megfizetett és az egyébként fizetendı illeték különbözetének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelıdjének biztosított két éves határidın belül eladja, illetve a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözetet az ingatlant megszerzı jogutód terhére elıírja. A lízinggel foglalkozó társaságok a gépjármővek és ingatlanok lízingelésén túl foglalkoznak gépek, berendezések pénzügyi lízingbe adásával is, amely profil bıvítésének akadályát képezi az ingatlanok, illetve gépjármővek lízingbeadás céljából történı megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény feltételeként elıírt nettó árbevételi küszöbre elıírt szigorú szabályozás. A 2010. január 1-tıl hatályos módosítás értelmében nincs szükség a gépjármő-forgalmazó, az ingatlanok pénzügyi lízingjét, valamint ingatlanok és gépjármővek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvénybeli definíciójára.
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján az illetékkedvezmény feltétele a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott engedély. Az Itv. 23/A. § (2) bekezdése a PSZÁF engedélyével mőködı ingatlanalap tekintetében rendelkezik az illetékkedvezményrıl. Az eljárás meggyorsítása érdekében kérjük, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyét másolatban csatolni szíveskedjenek. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Itv. 23/A. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan két éven belüli eladását illetve a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe adását a vállalkozó nem teljesíti az ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás részére történı átruházásával. 7. lap 17. blokk: Ajándékozásra vonatkozó mentességek, kedvezmények A 'B400-7 számú lapon ajándékozás jogcímén szerzett jogra vonatkozóan lehet mentesség, kedvezmény igénybevételének szándékát megjelölni. Visszterhes vagyonszerzés esetén mentességek vonatkozásában a 'B400-5/A-B, kedvezmények tekintetében 'B400-6/A-B számú lapot kérjük kitölteni. Az alábbi mezık kötelezıen kitöltendıek, amennyiben a vagyonszerzı nyilatkozni kíván a mentességrıl: A helyrajzi szám feltüntetésére szolgáló mezıben meg kell adni annak az ingatlannak a helyrajzi számát, melyre vonatkozóan mentességet, kedvezményt kíván igénybe venni a nyilatkozó. Kérjük azt is megjelölni, hogy az ingatlanon szerzett mely jog vonatkozásában kéri az adott mentességet, kedvezményt. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozóan több szerzési (pl.: tulajdonjog és haszonélvezet) jogcímen kíván mentességet, kedvezményt érvényesíteni, úgy szerzési jogcímenként kell a jelen lapot kitölteni. Amennyiben a vagyonszerzı egy okirattal (jogügylettel) több ingatlant szerez, csak azon ingatlan vonatkozásában kell a lapot kitölteni, amelyre vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettsége vonatkozásában kedvezményt kíván érvényesíteni. 18. blokk: Mentességek ajándékozás esetén Az igénybe venni kívánt mentesség(ek)nél a megfelelı jelölı kódkockába X-et kell tenni. Kérjük, hogy a mentesség érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét figyelmesen olvassa el. A mentesség érvényesítéséhez szükséges okiratokat, dokumentumokat a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében. A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában szíveskedjen megjelölni. 1. A tudományos, mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történı vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése esetén az Itv. 17. § (1) a) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos, mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen
célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történı vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése. A mentesség a tevékenységet folytató személy/szervezet hovatartozásától független, célorientált. A jótékony célú közadakozás a lakosság bizonyos körét vagy meghatározott személyt érintı, számukra közvetve vagy közvetlenül elınyt jelentı ingyenes juttatás. 2. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése esetén az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján járó feltételes illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékő jognak a megszerzése, ha a vagyonszerzı az ingatlanon a szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásáról számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10 %-át. Amennyiben az adatlapon nem nyilatkozott a lakóház építési szándékáról, lehetıség van a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig ezt megtennie külön nyilatkozatban az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség feltétele, hogy 4 éven belül a lakóház felépüljön. A lakóház felépítését a 4 éves határidı lejártát megelızıen az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságnak a vagyonszerzı nevére (ha vagyoni értékő jogot szerzı van, akkor az ı nevére szólóan is) kiadott használatbavételi engedélye igazolja, feltéve, hogy az engedély utóbb, változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket jogerıre emelkedik. Ebben az esetben, valamint ha a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Tájékoztatjuk, hogy a 4 éves határidı lejártát követıen a beépítés tényét nem köteles igazolni, mivel az állami adóhatóság megkeresi a területileg illetékes építésügyi hatóságot, aki visszaigazolja, hogy a vagyonszerzı nevére szóló, lakóépületre vonatkozó használatbavételi engedélyt kiállították-e. Amennyiben az építésügyi hatóság a 4 éves határidı lejártáig kiadta a vagyonszerzı nevére szóló használatbavételi engedélyt, de az még nem emelkedett jogerıre, az építésügyi hatóság errıl a tényrıl tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerıs befejezésérıl külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejőleg az építésügyi hatóság azt is közli, hogy a jogerıs használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidı lejárta elıtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidın belül a vagyonszerzı a nevére szóló jogerıs használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a
használatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni. Amennyiben az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, 4 éven belül nem történt meg a telek lakóházzal történı beépítése, a 4 év leteltét követıen az eredeti esedékességtıl felszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie a felfüggesztett illetéket. Tájékoztatjuk arról, hogy a 4 éves határidı meghosszabbítására semmilyen indokra tekintettel nincs lehetıség. Lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az az ingatlan minısül, ami a területileg illetékes építésügyi hatóság igazolása alapján a helyi építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelıen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet volt az illetékkötelezettség keletkezésének napján (fıszabály szerint a szerzıdés megkötésének a napja, a kivételeket az Itv. 3. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és (5)-(6) bekezdései tartalmazzák). Lakóépületnek minısül az épület, ha abban a lakáscélú helyiségek aránya az 50%-ot meghaladja. Amennyiben a vagyonszerzı több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az állami adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Ellenkezı esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerzı a megszerzett telket utóbb megosztja, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetékbıl csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni. A lakóház felépítésére nyitva álló határidın belül a vagyonszerzı gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerzı halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerzı jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja. 3. Lakástulajdon kezelıi jogának megszerzése után az Itv. 17. § (1) bekezdés d) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés d) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakástulajdon kezelıi jogának ingyenes megszerzése. Az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja szerint lakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minısül az építési
engedély szerint lakóház céljára létesülı építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetıszerkezet) eléri. Ha az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minısül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerő használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mőhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen már legalább 5 éve más célra hasznosítanak. 4. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelıi jogának az üzemeltetı által történı ingyenes megszerzése esetén az Itv. 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelıi jogának az üzemeltetı által történı ingyenes megszerzése. 5. Az állami tulajdonban lévı természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által történı megszerzése esetén az Itv. 17. § (1) bekezdés f) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az állami tulajdonban levı természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által történı megszerzése. 6. Termıföld megszerzése ajándékozással mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása feltételeként az Itv. 17. § (1) bekezdés h) pontja alapján járó illetékmentesség Termıföld ajándékozással történı megszerzése esetén akkor mentesül a vagyonszerzési illeték alól, ha az ajándékozás a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása feltételeként történt. Mezıgazdasági termelı a gazdaságátadási támogatás bevezetésérıl szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó. Ezt a minıségét az állami adóhatóság hivatalból vizsgálja. A mentességre való jogosultságot egyebekben Önnek, mint megajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülı ajándékozási szerzıdéshez kell csatolnia, mely okiratot az ajándékozási szerzıdés másolatával az ingatlanügyi hatóság az Itv. 92. § (1) bekezdése szerint továbbítja az állami adóhatóságnak A mentesség csak termıföldekre biztosítható, ami az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdı mővelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet. Az ezektıl a mővelési ágaktól eltérı mővelési ágban nyilvántartott területeket nem lehet a mentességben részesíteni, függetlenül a tényleges hasznosítástól.
7. A közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándéknak az Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék. A közhasznú szervezet ilyen minıségét, és az ajándék közhasznú tevékenység céljának történı megfelelését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi, kétség esetén a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytathat le. 8. Ingyenes eszközátadás keretében az Itv. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján járó illetékmentesség Az Itv. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás. 9. Az egyenes ági rokon részére történt ajándékozás Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentessége. Az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenes ági rokon személyét a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) alapján kell megítélni. Minden felmenı és lemenı egyenes ágbeli rokon e fogalomkörbe tartozik, függetlenül attól, hogy a rokonságot leszármazás (házasság, apaság megállapítása) vagy örökbefogadás hozta-e létre. 10. A gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó - ide értve a gépjármővet és a pótkocsit is - tulajdona, illetve vagyoni értékő joga megszerzésének illetékmentessége az Itv. 17. § (1) bekezdés q) pontja alapján A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontja határozza meg a mezıgazdasági termelı fogalmát. Mezıgazdasági termelı a gazdaságátadási támogatás bevezetésérıl szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó. Illetékmentes az elıbbi termelık által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval (a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı, valamint a testvér) megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.), valamint ingó (mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékő jog ingyenes átengedése.
Kérjük, hogy az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a gazdaságátadási támogatás elnyerését igazoló okiratot csatolni szíveskedjen. 19. blokk: Kedvezmények ajándékozás esetén Az érvényesíteni kívánt kedvezmény(ek)nél a megfelelı jelölı kódkockába X-et kell tenni. Kérjük, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét figyelmesen olvassa el. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges okiratokat, dokumentumokat a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében. A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában szíveskedjen megjelölni. 1. Ingyenes eszközátadás keretében az Itv. 17. (4) bekezdés alapján járó illetékkedvezmény Az Itv. 17. § (4) bekezdés alapján, ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevı, számviteli törvény szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére az Itv. 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti táblázat I. csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket kell alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minısülı ajándékozó 100%-os tulajdonában áll. Az illetékkedvezmény igénybevétele esetén annak feltételeit az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Az Itv. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmértékek a következık: Az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21%
Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12%
A feltételekrıl szóló nyilatkozatot az Adatlap tartalmazza. 2. Egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozás útján történı megszerzése esetén az Itv. 17/B. § alapján járó illetékkedvezmény Amennyiben Ön a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelı egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonát - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - ajándékozás útján szerezte meg, akkor a megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékébıl illetékalap kedvezményre jogosult. Az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követı három hónapon belüli ajándékozása esetén biztosítható a kedvezmény. A kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az ajándék elfogadásától számított 30
napon belül a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje vagy a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet ne szüntesse meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét ne idegenítse el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát ne csökkentse. A kedvezmény akkor vehetı igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetésérıl, a magánszemély megajándékozott a feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál. A feltételes illetékkedvezmény végleges biztosításának feltétele, hogy a vállalkozási tevékenység, vállalkozói vagyon tekintetében korábban írt feltételek teljesüljenek, továbbá, hogy a 3 éves idıtartam letelte elıtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában ne szüntesse meg, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét ne idegenítse el, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát ne csökkentse. Amennyiben az itt írtak nem teljesülnek, akkor az igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kedvezményt csak olyan vagyontárgyra lehet igénybe venni, ami vállalkozói vagyonnak minısül. Az Itv. 102. § (1) bekezdés t) pontja alapján vállalkozói vagyon minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termıföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelmően alátámasztják. Nem minısül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékő jog. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerzı magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az ıt egyébként terhelı ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Az Itv. 102. § (1) bekezdés sz) pontja alapján kisvállalkozás az az egyéni cég illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 fıt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétıl annak megszőnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történı elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
