Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai igen jelentősek: mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés bizonyos ágazatai számottevő tradíciókra tekintenek vissza. A gazdasági tevékenység intenzitását meghatározó vállalkozói szféra még dél-dunántúli viszonylatban is a legkevésbé fejlettek közé tartozik. 2004-ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben 36, ennél az értéknél a régióban csak a Sellyei kistérség értékei rosszabbak. Egy másik, 2006-os összevetésben a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó aránya a kistérségben 65, ami már nem mutat olyan nagy leszakadást, és lényegében megegyezik Somogy megye Kaposvár és a Balaton-part nélkül számított „vidéki” átlagával. Kedvezőnek mondható ugyanakkor az is, hogy 1999 és 2004 között a működő vállalkozások száma mintegy 20%-os emelkedést mutatott, a legtöbbet a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei között. 2006-ban az 1213 regisztrált vállalkozásból 324 volt társas, ez a 27%-os arány szinte pontosan megegyezik Somogy megye átlagával. 1. ábra. 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a Csurgói kistérség településein A vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlását a mezőgazdasági jellegű viszonylag magas, a szolgáltató jellegűek viszonylag alacsonyabb részesedése jellemzi. Ez szám szerint (2006-ban, a regisztrált vállalkozások tekintetében) 23%-ot jelentett a mezőgazdaság, 13%-ot az ipar, és 64%-ot a szolgáltatások tekintetében. Az első érték mind megyei, mind regionális összevetésben magasnak számít, ami jelzi a térség agrárjellegének továbbélését, az ipar igen gyenge pozícióit, valamint a településhálózati sajátosságok (a városias településeken élők alacsony száma) miatt a szolgáltató szektor viszonylagos gyengeségeit is. A vállalkozássűrűség tekintetében nincsenek igazán jelentős eltérések az egyes mikrotérségek, vagy települések között (1. ábra) A különbségek inkább az egyes települések jelentőségéből fakadnak, hiszen a központi funkciók a térségben Csurgón és Berzencén koncentrálódnak, de a nagyobb vállalkozás-intenzitással rendelkező települések közül Zákány és Iharosberény is a jelentősebb községek közé tartozik. A térség fejlődését a múltban és a jelenben is igen erőteljesen meghatározta és meghatározza az agrárszektor, annak ellenére, hogy az agráradottságok inkább csak átlagosnak mondhatóak, némely település esetében azonban a talajviszonyok meglehetősen kedvezőtlenek, Inke és Somogybükkösd határában például az átlag a 11 AK értéket sem éri el, míg a maximum Csurgó esetében 25,78 AK. Összesen hét olyan település van, ahol a 17 AK alatti talajok a teljes szántóterület több mint felét teszik ki. Napjainkban a mezőgazdaság ágazatai közül a bogyós gyümölcsök termesztése, a burgonyatermesztés és néhány más termék (például méz, szelídgesztenye) előállítása emelhető ki. Ezen belül is fontos a málna (széleskörűen elterjedt), a szederfélék és az eper. A megtermelt áru jórészt helyi hűtőházakba (Csurgó) került, de viszonylag alacsony feldolgozottsági szinten hagyja el a kistérséget, így az ágazat jövedelem-termelő képessége alacsony. Hasonló a probléma a burgonyával is, amely ágazatban a berzencei Solanum Kft. az ország legnagyobb és legeredményesebb szaporító gazdasága, és maga Berzence és környéke (Inke, Somogyudvarhely) a hazai burgonyatermesztés egyik központja, de az erre irányuló törekvések

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. ellenére a feldolgozó-kapacitás kiépítése mindezidáig nem sikerült. Megemlítendő még a méhészet, amellyel elsősorban Csurgón és szűkebb környezetében 100 család is foglalkozik. A térség ipara gyengén fejlett, Csurgó és környéke, részben határ menti helyzete miatt is kimaradt a vidék iparosítását célzó, az 1960-as és 70-es évekre jellemző programokból is. Csak néhány könnyűipari, azon belül is textil-, illetve faipari vállalatnak volt itt telephelye. 1990 után sem valósultak meg jelentős tőkebefektetések a térségben, legalábbis olyanok nem, amelyek képesek lettek volna a korábbitól eltérő irányt adni a kistérség fejlődésének. 2. ábra. Számottevő iparűzési adóbevétellel rendelkező helyi önkormányzatok A kistérség ipara meglehetősen koncentrált: erről árulkodik – ha közvetetten is – az önkormányzatok helyi iparűzési adó bevételeinek területi eloszlása (2. ábra). A kistérség iparának meghatározó szereplője a Csurgói Faipari Kft. A vállalkozás jelentős hagyományokra tekinthet vissza, az 1990-es években a privatizált telephely jelentős korszerűsítésére és bővítésére is sor került. Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb lombosfafeldolgozó üzemeként 280 főt foglalkoztatnak, termékskálájukon a legfontosabb szerepet a különböző parkettafélék játsszák, amelyek jelentős részben exportra is kerülnek. Szintén jelentős helyi szereplőnek számít az Aero Élelmiszeripari Kft., amely ugyancsak csurgói székhellyel foglalkoztat mintegy 70 embert, különböző konzervipari termékek gyártásával, illetve csomagolásával foglalkozik. Ezeken kívül alig-alig találunk kiemelésre érdemesebb gazdasági szereplőt. A Metallux Rt. Csurgón galvanizálással és szennyvízkezelő berendezések gyártásával foglalkozik. A már említett hűtőházakon kívül kiemelhető még egy jelentősebb csurgói vágóhíd is. A kisebb települések ipara lényegében elhanyagolható: nem haladja meg a kisipari szintet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az egyetlen 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozáson (ld. fent) kívül csak 6 csurgói, és 1-1 berzencei, illetve gyékényesi cég alkalmaz legalább 50 embert. A térség iparának fejlesztése érdekében hozták létre Csurgón az ipari parkot (Csurgói Ipari, Logisztikai és Innovációs Park), amely 2000-ben nyerte el az ipari park címet. A park létesítése azonban gyakorlatilag egyetlen, olasz befektető reménybeli beruházáshoz kötődött, és annak meghiúsulásával érdemi tevékenység annak területén nem folyt. A tercier szektor fejlettségét az általános gazdasági és települési, valamint földrajzi adottságok határozzák meg. 2004-ben a kereskedelemben 166, az idegenforgalomban 58, a gazdasági szolgáltatásokban 121 vállalkozás működött. A kiskereskedelemre jellemző adat, hogy 2005-ben 1000 lakosra 12,8 kiskereskedelmi egység jutott, amely érték az egyik legrosszabb a régióban. Ez részben a központi funkciók fejletlenségével is magyarázható. Feltételezhető, hogy ennek révén a kistérségben megtermelt jövedelem jelentős részét más térségekben költik el a lakosok. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az idegenforgalomban: 2005ben 1000 lakosra mindössze csak 455 vendégéjszaka jutott, amely a 20. helyet jelenti a régióban. A KSH 2006-ban 434 kereskedelmi és 47 magánszálláshelyet tartott számon, az összes vendégéjszaka száma ekkor 7900 volt. A gazdaságfejlesztés terén az utóbbi idők legtöbb sikeres pályázata elsősorban a tágabb értelemben vett agrárgazdasághoz kapcsolódik. A Nagy-Hús Kft. 2003-ban a csurgói vágóhíd korszerűsítésére 30 millió Ft-ot, a Hegedűs Rt. hűtőtároló építésére 21 millió Ft-ot, málnaültetvény telepítésére 20 millió Ft-ot, a Rév-Sil Kft. takarmányszárítóra iharosberényi helyszínnel szintén 21 millió Ft-ot, a Müszol Kft. szárítóüzem létrehozására Somogyudvarhelyen 20,5 millió Ft támogatást nyert el. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Csurgói Faipari Kft. környezetkímélő technológiai fejlesztéseit 40%-os arányban 200 millió Ft-tal támogatta a GOP 2007 októberében.

3

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Infrastrukturális helyzet A Csurgói kistérség közlekedési elérhetőségi viszonyai kétarcúak. Közúton a kistérség nehezen megközelíthető, perifériális jellegét erősíti az a tény, hogy egyetlen főközlekedési út érinti, a 61es, amely Iharosberényen, vagyis a kistérség északi részén keresztül kapcsolja össze Kaposvárt Nagykanizsával. A kistérség belső területeit, így Csurgót is csak mellékutakon lehet megközelíteni, amelyek közül a 6801-es számú, Barcsot Berzencén és Csurgón át Iharosberénnyel összekötő út a legfontosabb. Csurgót a 6808-as út kapcsolja össze Gyékényessel és Zákánnyal. Fontos közlekedési csomópont még Berzence, ahol a nagyatádi irányból a 6809-es, a horvát határ (Góla) felől pedig a 6815-ös utak találkoznak. A gólai határátkelő jelentősége inkább csak helyi, tranzitforgalom nem jellemző. Klasszikus értelemben vett zsáktelepülés mindössze három található a kistérségben, Porrogszentpál, Somogycsicsó, illetve Somogynagymarton. Előbbi kettőtől keletre jelentős lakatlan, részben természeti-, illetve tájvédelem alatt álló erdőterületek húzódnak, így az újabb közúti kapcsolat kiépítése nem tűnik célszerűnek vagy különösen indokoltnak. A kistérség tervei között szerepel az Iharosberényt északi irányban Sanddal összekötő út kiépítése, de ennek nem annyira az érintett települések, hanem az egész kistérség szempontjából van jelentősége, jelentősen lerövidítené ugyanis az M7 autópálya megközelítési idejét. A vasúti infrastruktúra szempontjából a kistérség jobban ellátott. A 41-es, DombóvárGyékényes vonal egyvágányú villamosított fővonal, Intercity és nemzetközi gyorsvonati forgalommal. Ez Gyékényesen találkozik a 60-as számú, Nagykanizsa-Pécs (egyvágányú, nem villamosított) vasútvonallal, amely elvileg szintén fővonal, bár műszaki állapota helyenként inkább az elhanyagoltabb mellékvonalakat idézi. A kistérség települései közül Csurgó, Szenta (41-es vonal), valamint Somogyudvarhely, Berzence, Zákány, Őrtilos (60-as vonal), továbbá a csomóponti Gyékényes rendelkezik saját vasútállomással, de ezek közül Őrtilos és Szenta vasútállomása több kilométerre fekszik a településközponttól. Csurgót a Somogy IC naponta egy járatpárral köti össze Budapesttel, Kaposvárra napi 11, Nagykanizsára 5, Pécsre 2, Szombathelyre egy, a szomszédos Gyékényesre hét vonat közlekedik, így minden közeli jelentősebb központ közvetlenül is megközelíthető. Gyékényes csomóponti jellege miatt még ennél is nagyobb forgalmat bonyolít, többek között megáll itt a Pécs-Bécs viszonylatban közlekedő Corvinus IC is. A közúti elérési idők Budapest viszonylatában kifejezetten kedvezőtlenek, a nagy távolság és a főúthálózat gyengeségei miatt átlagosan 155 és 175 perc között alakulnak, és ebben az értékben már érződik a kistérség határaitól nem messze elhaladó M7 autópálya hatása is, amely a hivatalos statisztika szerint Csurgóról 39 perc alatt érhető el (valójában a tapasztalatok szerint valamivel gyorsabban). A kistérség északi részén a gyorsforgalmi elérés még viszonylag kedvező, a fél órás határhoz közeli, Berzence vagy Somogyudvarhely esetében viszont inkább már az egy órát közelíti. A megyeszékely, Kaposvár elérhetősége jellemzően egy óra körül alakul, Inkéről 49, Gyékényesről 76 perc, ehhez képest Csurgóról ugyanez vonattal 70-80 perc, menetrendszerinti autóbusszal viszont általában csak átszállással érhető el (ami a vasút – logikus – hegemóniájára utal ebben a viszonylatban). A többi jelentősebb település közül Gyékényesre nagyjából ugyan ez mondható el (némileg hosszabb elérési idővel), Berzencéről viszont a vasút már csak átszállással jelent alternatívát Kaposvár irányában (108-145 perc), annál is nagyobb baj, hogy közvetlen buszjárat (Nagyatádon, Kadarkúton vagy Iharosberényben kell átszállni) sincs, és az eljutási idő átlagosan még menetrend szerint is mintegy 150 perc (ami duplája a közúti autós elérésnek). A kistérségi társulás a gyermekek iskolába járásának szervezett és biztonságos biztosítása céljából 2005-óta iskolabusz szolgáltatást működtet. Az iskolabuszok Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Szenta és Gyékényes településről napi rendszerességgel szállítják a gyerekeket. Összességében csak Inke, Iharosberény és Pogányszentpéter érhető el átszállás nélkül Kaposvárról, viszont több település is (Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Zákány és Zákányfalu) közvetlen autóbuszjárattal rendelkezik a közeli Nagykanizsa felé. Problémát jelent viszont, hogy Őrtilos, Zákányfalu és Zákány településekről a térségközpont közvetlenül nem érhető el. 4

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A vonalas infrastruktúra rendszerei közül a vízellátás tekintetében is akadnak még elmaradások. Jelenleg 589 olyan lakás van a kistérségben, amelyet nem kapcsoltak be az ivóvíz-hálózatba. Ezek közül 355 Csurgón található, a többi a kistérség községeihez tartozó külterületeken. Csatornázottság szempontjából a kistérség sokáig igen nagy problémákkal küzdött. A 2005ös adatok szerint alig hét településen volt – részlegesen – megoldva a keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása. A kistérség egyetlen szennyvíztisztítója ekkor Csurgón működött. 2283 csatornázott lakásra ekkor 4483 csatornázatlan jutott. A 2006-os adatok szerint a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya még mindig csak 35,4% volt. 2002-től fogva több ütemben a térség jelentős erőfeszítéseket tett ennek az állapotnak a megszűntetése érdekében. Előbb a kistérségi központban, majd 2006-ban átfogó jelleggel indult a többcélú társulás vezetésével és első ütemben hét település (Csurgó, Csurgónagymarton, Berzence, Gyékényes, Somogyudvarhely, Zákány és Zákányfalu) bevonásával, mintegy 3,6 Mrd. Ft-os költséggel a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése és a csurgói szennyvízkezelő kapacitás bővítése elkezdődött. A Zala megyei Nagykanizsa gesztorságával a kistérség további három települése (Iharos, Iharosberény és Pogányszentpéter) előtt nyílt meg a lehetőség, hogy elindítsa a szennyvízrendszer kiépítését (2004-től, mintegy 1 Mrd. Ft-os projekt keretében). A kistérség a második ütemben tervezi Szenta, Somogycsicsó, Nemespátró, Somogybükkösd, Porrogszentpál, Porrog, Porrogszentkirály községek szennyvízelvezetésének és -tisztításának megoldását is. 2002 óta a szennyvízprogramokra érkező támogatás az összes kistérségbe érkező fejlesztési forrás mintegy háromnegyedét tette ki. A közművesítettség egyéb kérdéseivel kapcsolatban elmondható, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 93%, és a kistérség valamennyi települése csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés kiépítését is biztosító Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz. Noha a gázhálózat jelentős részben (mintegy 77%-ban) kiépült, a háztartásoknak csak mintegy 40%-a fogyaszt vezetékes gázt, a hagyományos fűtési módok, elsősorban a tűzifa használata még mindig jelentős. Gyékényes község önkormányzata 2004-ben kezdett mintegy 400 millió Ft összköltségű programot a gázellátás megoldására. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakosság bekapcsolása alacsony szinten tart. 1000 lakosra 2005-ben 218 telefon, 213 kábeltelevízió és mindössze 17,3 szélessávú internet-előfizetés jutott. Különösen ez utóbbi érték számít igen kedvezőtlennek: nem csak, hogy a második legalacsonyabb a régióban, de kevesebb mint a fele a hasonlóan a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolt Szigetvári kistérség is. 2004-ben Őrtiloson 24 millió Ftos költségvetésű program indult a szélessávú internet-hálózat kiépítése érdekében. 2007-2008ra vonatkozó akciótervében a kistérség tervezi átfogó, 18 települést érintő, a szélessávú internet alapinfrastruktúrájának kiépítését célzó projekt beindítását, előreláthatóan mintegy 450 millió Ft-os költségvetésből.

Társadalmi helyzet A Csurgói kistérségnek 2005-ben 18 600 állandó lakosa volt. Ez a népesség viszonylag egyenletesen oszlik meg, hiszen a kistérségi központ mindössze 30%-kal részesül belőle, és maga is mindössze csak 5675 ember otthona. Ezen kívül a kistérségben egy nagyközség (Berzence, 2693 lakossal) és 16 további község található. Ez utóbbiak közül ötnek népessége nagyobb ezer főnél, és csak hét település népessége nem éri el az ötszáz főt sem (Csorgónagymarton, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogycsicsó, Somogybükkösd, Szenta). Az 500 fő alatti településeken élők aránya a teljes népességből mindössze 9%. Ezzel a kistérség településhálózati viszonyai dél-dunántúli összevetésben kiegyensúlyozottnak mondhatók, a probléma a kistérségi központ viszonylag szerény mérete, amely többek között alsófokú központtá való „leminősítését” eredményezte 1971-ben, annak minden káros következményével együtt. A kistérség kifejezetten vidékies. Nem csak a népsűrűsége nagyon alacsony, 36 fő/km2, amely az országos átlagnak alig egyharmada, hanem a nemzetközileg az urbanitás kritériumának tartott 120 fő/km2-es népsűrűségű településeken a lakosság alig 6%-a lakik, amiből egyértelműen következik, hogy nem is a kistérségi központ, hanem az egyébként falusias Zákány kerül e határ fölé. 5

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A kistérség népességszáma folyamatosan csökken, eddigi csúcspontját meglepően korán, már az 1930-as népszámlálás alkalmával elérték (akkor 28 ezer fővel). Ez a Dunántúlon szokatlan, de Belső-Somogyban nem egyedülálló jelenség inkább a Békés megyei térségekkel teszi a kistérséget hasonlatossá. A folyamatos, lassú elnéptelenedés elsősorban a falvakhoz kötődik, ugyanakkor magára Csurgóra egészen 1990-ig folyamatos, de visszafogott ütemű növekedés a jellemző. A kistérség 1990 és 2001, vagyis a legutóbbi két népszámlálás között 1123 lakosát veszítette el a természetes fogyás következtében, amit csak némileg ellensúlyozott a meglepő, bár szerény mértékű bevándorlási többlet (165 fő). 2001 és 2005 között ez az utóbbi, kedvező trend megfordult, és -4,7‰-es vándorlási veszteség súlyosbítja a -5,8‰-es természetes fogyás következményeit. Ennek a két hatásnak az eredője már igen súlyos demográfiai problémákat okoz. A folyamat gyorsulását jelzi, hogy a vándorlási veszteség 2006-ban már megközelítette az 1%-ot. Ha a jelenlegi folyamatok extrapoláljuk, akkor 2020-ra már csak körülbelül 14 400 fő, ha egy valószínűbb, a természetes fogyás további enyhe növekedésével számolunk, akkor kevesebb, mint 12 ezer lakosa lesz a kistérségnek. Vagyis még az optimista forgatókönyv szerint is eltűnne egy „berzencényi” ember, alig 12 éven belül. A társadalom különböző szerkezeti vonásai közül viszonylag visszafogott a népesség elöregedése. A természetes fogyás és az elvándorlás ellenére a fiatalodási index szerint a 14 éven aluliak mintegy 80%-át teszik ki a 60 év feletti lakosoknak, amely érték a régió átlagánál valamivel jobb. Ez megítélésünk szerint nem annyira a demográfiai folyamatok kedvező, hanem a halálozás magas arányára utal, vagyis viszonylag kevés ember éri meg a 70. vagy a 75. életévet. Erre a problémára hívja fel a figyelmet a kistérség átlagában kimutatható 7%-os nőtöbblete. Etnikai szempontból a kistérség a cigány nemzetiség jelenlétét leszámítva homogénnek mondható. A 2001-es népszámlálás szerint 798, a cigány nemzetiséghez tartozó polgára volt a kistérségnek. Ez a megye cigány lakosságának 8,45%-a, miközben a kistérség a megye teljes népességéből alig 5,36%-al részesedett. A cigányság tehát felülreprezentált a kistérségen belül, bár a pontos számot a közismert okok miatt nehezen definiálhatjuk. A legnépesebb cigány közösségek Iharosberényben (252 fő – 18%) és Szentán (284 fő – 23,5%) élnek. A 2006-os választások alkalmával Csurgón, Iharosberényben, Iharosban, Inkén, Őrtilosban és Porrogszentkirályon alakult cigány kisebbségi önkormányzat. A kistérség egészségügyi ellátottsága sok hiányosság által terhelt. Az alapellátásról mindössze 10 háziorvos, és három házi gyermekorvos lenne hivatott gondoskodni. (3. ábra). 3. ábra. Egészségügyi alapellátás a kistérségben A kistérség nem rendelkezik fekvőbeteg-ellátó intézménnyel. Az aránylag legmagasabb szintű ellátás Csurgón vehető igénybe, ahol a szakrendelések járóbeteg-ellátási formáiban 2005ben 2600 munkaórát teljesítettek, és mintegy 34 ezer esetben nyújtottak kezelést. Az engedélyezet kapacitás mindössze 52 szakorvosi óra/hét. A szakellátás fenntartója a város önkormányzata, és részben a nagyatádi kórház kihelyezett rendeléseként működik. Jelenleg kardiológiai, sebészeti, fül-orr-gégészeti, pszichiátriai, reumatológiai, fizikoterápiás, belgyógyászati, laboratóriumi, valamint szülészet-nőgyógyászati szakrendelés működik, ez utóbbi kivételével valamennyi heti 1-4 órában. A hétköznapibb esetekben (traumatológia, sebészet, belgyógyászat stb.) a Nagyatádi Városi Kórház a területileg illetékes, míg az összetettebb esetek egy részében Kaposvárnak, Pécsnek, sőt Veszprémnek is van a kistérségre kiterjedő ellátási kötelezettsége. Nagyatád elérése a kistérség legtöbb településéről a közúthálózat sajátosságaiból fakadóan távol van az ideálistól. A mentőellátás székhelye Csurgó, ahonnan a kistérség szinte minden része normaidőn belül elérhető. Eredmény viszont, hogy a kistérségi társulás szervezésében 2006 óta működik a 6

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. sürgősségi ellátást biztosító hétvégi és hétközi orvosi ügyelet. A Csurgói kistérségben a települési önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően, önkormányzati rendelettel alakították ki a területi védőnői körzeteket, a kistérségben összesen 12 védőnői körzet működik. A kistérség védőnői ellátása igen jól szervezett, teljes védőnői ellátási lefedettséget ad, jelenleg betöltetlen védőnői állás a kistérségi településeken nincs. A 12 védőnői körzetből 11 védőnő a területi védőnői feladatok mellett iskolavédőnői feladatokat is ellát, ugyanakkor egy védőnői körzetben (Porrog) nem működik iskola. 2005-ben a kistérségben a háziorvosok és pácienseik között összesen mintegy 123 ezer orvos-beteg találkozás zajlott, ebből egyedül a három további falut is vonzó Csurgón több mint 30 ezer. A többcélú kistérségi társulás szervezésében 2005 óta működik a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet Csurgón, amely 2006-ben több mint 4000 beteget látott el, közülük mintegy 1200-at hívásra történő beteglátogatás keretében. Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben készítette, illetve fogadta el a kistérség egészségfejlesztési programját. A program rendkívül részletesen, több mint 200 oldalon keresztül elemzi és vizsgálja a kistérség népegészségügyi és ellátási problémáit. A program megállapítja, hogy a Csurgói Kistérségi Egészségügyi Centrum létesítése a kistérség egyik meghatározó szakmai és pénzügyi fejlesztési projektje. A kistérség minden tekintetben megfelel az TIOP-AT 2007-2008 előzetes pályázati tervezési követelményeinek, tehát a kistérség Többcélú Társulása igen jó esélyekkel pályázhat a Kistérségi Egészségügyi Centrum megépítésére vonatkozó támogatási konstrukcióra, „zöld mezős” beruházási formációban. A szakmai terv részletesen körvonalazta a létesítendő intézmény szakmai feladatainak körét a járóbeteg szakellátásban, az egynapos sebészeti ellátásokban, valamint a Kistérségi Prevenciós Iroda működésében. Bemutatta a szakmai koordinációk irányát és feltételeit a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet, valamint a szociális szolgálatok vonatkozásában és világosan tisztázta viszonyát a jelenlegi Városi Egészségügyi Szolgálathoz. Az integrált járóbeteg szakellátási feladatok ellátása mellett meghatározó hangsúlyokkal szerepel a szakmai tervben a kistérségi prevenció feltételrendszerének alapvető javítása is. A pénzügyi tervezés tisztázta, hogy a tervben meghatározott feltételek teljesítése esetén a létesítendő intézmény fenntartható, likviditása biztosított, szolvenciája folyamatosan fenntartható. Időközben, egy 2008. augusztus 11-ei döntés eredményeként a projekt támogatást kapott a TIOP 2.1.2.-07/1 számon, összesen 914 millió Ft értékben, amely a teljes költségvetés 94%-a. Ezen kívül kisebb projektek már korábban is nyertek támogatást a kistérségben. Berzence, Iharosberény és Őrtilos egyenként 4-5 millió Ft értékben hajtott végre felújítási jellegű beruházásokat a meglévő orvosi, illetve fogorvosi rendelőkön.

Szociális helyzet A kistérség a szociális helyzet megítéléséhez használt több mutató esetében is meglehetősen kedvezőtlen képet mutat. Noha, mint ezt fentebb már írtuk, nem tartozik a leggyorsabban elöregedő kistérségek közé, ugyanakkor a társadalom számos kvalitatív mutatójában küzd gondokkal. A megfelelő korú népességnek mintegy 23%-a rendelkezik érettségivel, amely érték jellemzően 0,5-1%-kal magasabb a hasonló helyzetű dél-dunántúli kistérségeknél. Ugyanakkor a kistérség hat községében (Csurgónagymarton, Inke, Pogányszentpéter, Porrog, Somogycsicsó, Szenta) az elvégezett átlagos osztályszám még a nyolcat sem éri el, illetve Csurgón sem magasabb ez az érték 9,3-nál, vagyis a különbség a város és a falusi települések között nem kiugróan magas. A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 45,1%, amely távolról sem a legrosszabb a régióban, de semmiképpen sem mondható kedvezőnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a lakosság 4,1%-a rendszeres szociális segélyben részesül, a 24 évnél fiatalabb népesség 40%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Mindkét értékről nagyjából ugyan azt lehet mondani: a régióban a Sellyei kistérség értékei sokkal rosszabbak ugyan, míg a többi hátrányos helyzetű térség nagyjából ehhez hasonló mutatókkal rendelkezik. Szám szerint 760 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2005-ben. 2006-ban a KSH szerint ez az érték már 949 fő volt, amelyből 248 fő Csurgón lakott, 121-en Iharosberényben, 7

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 142-en Inkén élnek, amely két településnek közel egytizedét tették ki a segélyezettek. A kistérség oktatási, valamint szociális ellátórendszerét alkotó intézmények többnyire társulások fenntartásában működnek (4. ábra) 4. ábra. Mikrotérségi társulások A 4. ábrán a Dél-Dunántúli Regionális ellátási térkép alapján kerültek bemutatásra a kistérségben működő mikrotérségi, illetve intézményfenntartó társulások. Inke kivételével, mely település csak a többcélú társulás tagja, a többi önkormányzat részt vesz legalább egy ilyen együttműködésben, és jellemzően a szociális feladatok egy részét hasonló társulás keretei között oldja meg. A működési területek átfedik egymást, sok esetben egy adott településen a különböző feladatokat különböző együttműködések mentén szervezik. Maguk a társulások is részben komplementer jellegűek, részben azonban azonos szolgáltatásokat kínálnak (1. táblázat). A bölcsődei ellátás a kistérségben jelenleg csak néhány településen tekinthető megoldottnak. A szociális gondozás más szempontjait tekintve valamivel jobb a helyzet. A KSH 2006-os statisztikái szerint öt településen összesen 54 személy részesült étkeztetésben, vagy házi segítségnyújtásban, bár ez a szám a fentiek ismeretében alacsonynak tűnik, különösen, hogy a szolgáltatás minden településen igénybe vehető. Az idősek nappali gondozása alkalmas intézmények Csurgón, Gyékényesen és Zákányban voltak megtalálhatóak, összesen 135 férőhellyel, és 107 gondozottal. Bentlakásos intézményekben 286 férőhely volt, valamennyi önkormányzati fenntartásban, és ebből 250 Berzencén (a másik két kisebb intézmény Gyékényesen és Zákányban). Az oktatási szférában a településeken 2006-ban összesen 592 óvodás gyermek osztozott 601 férőhelyen. Az általános iskoláknak együttvéve 1629 tanulójuk volt. A részletes települési adatokat a 2. táblázat tartalmazza.

Bölcsőde

Nappali ellátás

Jelzőrendszere s segítség

Családsegítés

Házi segítségnyújtá s

Étkeztetés

Művészeti oktatás

Óvoda

Ált. isk.

1. táblázat. Közoktatási és szociális feladatellátás néhány formája a Csurgói kistérségben

Berzence

Ö

Ö

Ö

Ö

Ö

TT

Ö

Csurgó

IFT

Ö

Ö

Ö

CsSz

TT

TT

CsSz

Ö

Csurgónagymarton

IFT

IFT

Ö

CsSz

TT

TT

CsSz

CsSz

Gyékényes

IFT

Ö

MTSZ

MTSZ

TT

MTSZ

MTSZ

Iharos

IIP

IIP

Ö

Ö

TT

Iharosberény

IIP

IIP

Ö

Ö

TT

Inke

TT

Ö

Ö

MTSZ

TT

Őrtilos

ŐZZ

Ö

Ö

Ö

TT

Pogányszentpéter

IIP

IIP

Ö

MTSZ

TT

8

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Porrog

IFT

IFT

Ö

MTSZ

TT

Porrogszentkirály

IFT

IFT

MTSZ

MTSZ

TT

Porrogszentpál

IFT

IFT

IFT

MTSZ

MTSZ

TT

TT

Somogybükkösd

IFT

IFT

IFT

Ö

MTSZ

TT

TT

Somogycsicsó

IFT

IFT

IFT

Ö

CsSz

TT

TT

Somogyudvarhely

Ö

Ö

Ö

CsSz

TT

TT

CsSz

Ö

Szenta

IFT

Ö

Ö

CsSz

TT

TT

CsSz

CsSz

Zákány

ŐZZ

Ö

Ö

MTSZ

TT

TT

CsSz

Zákányfalu

ŐZZ

Ö

Ö

MTSZ

TT

TT

MTSZ

IFT

TT

MTSZ MTSZ

CsSz

Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Ellátási Térkép alapján Rövidítések: TT: Többcélú Társulás, IFT: Közoktatási Intézményfenntartó Társulás (Csurgó); IIP: Iharosberény, Iharos és Pogányszentpéter Önkormányzatok Intézményi Társulása; ŐZZ: Intézményfenntartó Társulás (Őrtilos, Zákány, Zákányfalu); CsSz: Csurgó Központú Szociális Feladatellátó Társulás; MTSZ: Mikrotérségi Társulás Szociális alapszolgáltatási feladatokra (Gyékényes); Ö: önálló feladatellátás. Az óvodák esetében csak túlnyomó, az iskolák esetében szinte egyeduralkodó a társulási fenntartási forma. Óvodai nevelés 2006-ban a kistérség hat, az iskolai viszont már 11 településéről hiányzott. 2. táblázat. Óvodai nevelés és alapfokú oktatás a Csurgói kistérségben óvodák

férőhely Berzence

általános iskolák óvodás gyermek

óvodai pedagógus osztály tanuló pedagógus gyermekcsoport

50

63

2

4

10

188

19

225

206

10

22

38

703

73

–

–

–

–

–

–

–

Gyékényes

25

30

2

3

8

92

12

Iharos

27

27

1

2

–

–

–

Iharosberény

50

50

2

4

11

209

23

Inke

25

40

2

4

8

147

14

Őrtilos

20

20

1

2

–

–

–

Pogányszentpéter

25

29

1

2

–

–

–

Porrog

25

25

1

2

–

–

–

Porrogszentkirály

–

–

–

–

–

–

–

Porrogszentpál

–

–

–

–

–

–

–

Somogybükkösd

–

–

–

–

–

–

–

Somogycsicsó

–

–

–

–

–

–

–

Csurgó Csurgónagymarton

9

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Somogyudvarhely

40

35

2

4

8

101

12

Szenta

20

20

1

2

–

–

–

Zákány

75

47

3

5

22

189

25

–

–

–

–

–

–

–

Zákányfalu

A középfokú oktatást a kistérségben csak és kizárólag Csurgó, e nagyhírű iskolaváros intézményei képviselik. A Nagyváthy János Középiskola szakiskolai, szakközépiskolai feladatokat lát el, valamint kollégiumot működtet. A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola a Somogyi Református Egyházmegye fenntartásában működik, és szintén működtet diákotthont is. Az oktatási és szociális szférában viszonylag kevés sikeres projektet láthattunk az utóbbi években. Ezek közül ki lehet emelni Csurgón az általános iskola épületének bővítését (30 millió Ft – 2005) a somogyudvarhelyi iskolakorszerűsítést (30 millió Ft – 2003), és ugyanott óvodakorszerűsítést (21 millió Ft - 2005), továbbá több kisebb, oktatási vagy szociális intézményekkel kapcsolatos korszerűsítési beruházást. Ezekhez képest kiugró nagyságrendű az a támogatás, amelyet Iharosberény Község Önkormányzata nyert a mikrotérségi integrált oktatás fejlesztésére, a DDOP 3.1.2/2F számon. A projektnek 2008. augusztus 26-án ítéltek meg 621 millió Ft-os támogatást, amely a beruházás költségeinek 95%-át fedezi majd. Jelentős tervezett térségi projekt a kistérség 2007-2008-as akciótervében szereplő Regionális Szociális Inkubátorház megvalósítása. Ennek keretében a kistérség területén szociális jellegű intézményeket, krízisotthont, szociális inkubátorházat, ezt kiszolgáló logisztikai épületeket, jelzőrendszeres központot, újrahasznosító műhelyet szeretnének kiépíteni. A projekt az alábbi elemeket tartalmazza, amelyek már engedélyes és kiviteli tervekkel rendelkeznek: 

Pogányszentpéter: Megszűnt általános iskola épületében családok átmeneti otthona elkészítésének terve.



Gyékényes: A bentlakásos szociális otthon fejlesztésének terve fogyatékosok nappali ellátására.



Zákány: Gyermekek napközbeni ellátásának helyiség elhelyezést nyújtó lakóotthon kialakításának terve.



Zákányfalu: Védőnői lakásból Családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátó helyiségének átalakítási terve.



Somogybükkösd: A kastélyból szenvedélybetegek krízis központjának kialakítási terve.



Berzence: Mikro-térségi szociális alapszolgáltatási központ épület átalakítással történő kialakításának terve.



Csurgó:

átalakítási

terve,

átmeneti

o

Az Eötvös József Általános Iskola speciális tagozat épületének átalakítási terve szociális inkubátorházzá (irodahelyiség, képzőközpont 8 db kézműves műhely).

o

A gondozási központ bentlakásos intézménnyé (idősek gondozóházává) történő átalakítási terve.

o

A gondozási központban nappali melegedő kialakításának terve.

A tervezett projekt költségvetése megközelíti a 1,3 Mrd. forintra rúg.

Foglalkoztatási helyzet A csurgói kistérség foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlennek, ráadásul tendenciájukat tekintve rosszabbodónak nevezhetők. A kistérség teljes szociális helyzetére rányomják bélyegüket az alacsony aktivitási és a magas munkanélküliségi mutatók. 2006-ban a kistérség aktivitási rátája mindössze 34,6% (a KSH metodika szerint), amely a negyedik legalacsonyabb a régióban. A munkanélküliség ettől nem függetlenül meglehetősen magas, az álláskeresők aránya 15,22%, a 10

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. tartósan álláskeresőké 4,2%. 2007-ben a más módszertan szerint készülő ÁFSZ-statisztikák 15,02%-os munkanélküliséget mértek. 5. ábra. A 15-64 éves korosztály gazdasági aktivitása (afsz.hu) 8000 7000 6000 5000

munkanélküliek

4000

foglalkoztatottak

3000

inaktívak

2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007

A kistérség alapvető foglalkoztatási folyamataira jellemző a foglalkoztatottak hullámszerű inaktivizálódása (20032004), valamint az elmúlt három év viszonylagos stabilitása a munkanélküliség lassú emelkedésével, illetve magas szinten történő stagnálásával. A 15% feletti munkanélküliségi ráta (a 2007-es, vagy a legfrissebb 2008 augusztusi adatok sem mutatnak érdemi eltérést) a második legmagasabb Somogy megyében, ennél pillanatnyilag csak a

Kadarkúti kistérség helyzete kedvezőtlenebb. A települési szintű, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségi kirendeltségei által összeállított adatsorok sem mutatnak kedvezőbb képet. 2008. szeptemberében a kirendeltség nyilvántartásában összesen 1739 személyt regisztráltak, közülük 725-en 365 napon túl folyamatosan szerepelnek e nyilvántartásban. Az álláskeresők közül 189-en járadék típusú ellátásra, 130-an segély típusú ellátásra voltak jogosultak. A nyilvántartásban szereplők az összesen 7246 főre becsült gazdaságilag aktív népességnek nem kevesebb mint 24%-át teszik ki. 6. ábra. Álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség arányában (2007) forrás: afsz.hu, kistérségi statisztikák A Csurgói Munkaügyi Kirendeltség elérhető statisztikái szerint a legsúlyosabb problémák nem közvetlenül a határ mentén, hanem meglepő módon a kistérség északi részében jelentkeznek, ahol koncentrálódnak a 30-35% feletti munkanélküliséggel jellemezhető falvak. Igaz, Csurgó vagy Berzence 20% körüli értékei is csak és kizárólag helyi összevetésben mondhatók egy árnyalatnyival kedvezőbbnek. 2007. decemberében a kistérségben az álláskeresők közül 7,3%-nyian minősültek pályakezdőnek: ez közepes érték a hasonló helyzetű kistérségek között. A regisztráltak majdnem fele (44,8%) tartósan munkanélkülinek minősíthető, és szintén fele (50,3%) nem végzett többet, mint a nyolc általános. A foglalkoztatási helyzet elsődleges oka a térségben jelenlévő vállalkozások igen alacsony munkaadói aktivitása. Amint azt bemutattuk, az egész kistérségben egyetlen egy 250 főnél többet foglalkoztató munkaadó található. Alacsony a társas vállalkozások száma is, és a kistérségben összesen hat (!) olyan vállalkozás van, amely 10 főnél többet foglalkoztat, illetve az összesen valamivel több mint 800 vállalkozás mintegy negyede pedig egyetlen egy főt sem alkalmaz. Ennek fényében nem meglepő, hogy az önkormányzatok közalkalmazottként, köztisztviselőként, illetve egyszerű munkavállalóként az összes foglalkoztatott 13%-ának alkalmazásáért feleltek úgy, hogy Csurgó funkcióhiányossága, valamint a többi település kis mérete miatt viszonylag kevés a térségben található önkormányzati intézmény. A munkavállalók közel egyharmada ingázott a 2001-es népszámlálás felvételezés szerint. A részletesebb adatok azt is kimutatják, hogy 1975 eljáró munkavállaló közül 770 fő ekkor a kistérség határain túl 11

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. talált munkát. A kistérségen belül két településnek volt pozitív munkaerő mérlege: Csurgón 110, Gyékényesen 60 fővel voltak többen a beingázók az elingázóknál. Az összes többi település esetében ez a mérleg negatív. Megfelelő adatok hiányában csak feltételezni tudjuk, hogy az ingázás egyik elsődleges célpontja az ekkor 1200 beingázót (+600-as mérleg) fogadó Nagyatád, a 8000 főt fogadó Kaposvár, vagy a 6200 ingázót foglalkoztató Nagykanizsa lehetnek. A különböző foglalkoztatás-politikai eszközök működését jelentős mértékben akadályozza az a tény, hogy nagyon gyenge az a KKV-szféra, amelyre a foglalkoztatás bővítését alapozni lehetne. A kistérség egyes vállalkozásai ugyan időről időre részesülnek ilyen támogatásokban, azonban az érintett kör és az elért eredmény is viszonylag csekély. Többek között a csurgói Metallux Rt. 3,2 millió Ft-ot nyert az AFC-2002-FO-2, ugyanitt a Nagy Hús Kft. 15 millió Ft-ot, a berzencei Solanum Kft. 4,8 millió Ft, a csurgói Napsugár Ruházati Rt. 8,0 millió Forint támogatáshoz jutott. Az MPA-2007-1 kiírásban 14 új munkahely létrehozására 16,8 millió Ft támogatást kapott a Dynamic-Csurgó Kft. az üzemének bővítésére. Ezen kívül Csurgó város 28 millió Ft támogatást kapott 2002-től induló közmunka-programjának finanszírozására, különböző kisebb csurgói vállalkozások összesen 18 millió Ft-ot kifejezetten munkahely-teremtési célzattal. Csurgón kívül azonban ezek az eszközök alig-alig jelennek meg. A közcélú foglalkoztatás a kistérség minden településén jelen volt 2005-ben, összesen abban az évben 202 embert érintett, amely megfelel az összes önkormányzati foglalkoztatott egynegyedének. Ebből úgy tűnik, hogy az önkormányzatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a súlyos foglalkoztatási helyzet enyhítésére.

12

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. II. SWOT-analízis Erősségek

Lehetőségek

A kistérségben jelen van foglalkoztatási szempontból is középvállalkozás

néhány, jelentős

Egyedi táji-természeti adottságok megléte Forgalmas vasúti, és kevésbé forgalmas közúti határátkelő jelenléte Jelentős munkaerő-tartalékok Pályázati tapasztalatok némely önkormányzatnál és vállalkozásnál Önszerveződésre való hajlandóság Csurgó jelentős iskolavárosi hagyományai és meglévő középfokú oktatási kapacitásai A mezőgazdaság bizonyos munkaigényes ágazatai fejlettek, az erre alapozott feldolgozóipar megjelent

A kistérség mezőgazdasági kapacitásaira alapozott élelmiszeripar fejlesztése A határon átívelő együttműködésekben rejlő lehetőségek intenzívebb kiaknázása A faipari vállalkozások támogatása, lehetőség klaszteres együttműködések kialakítására. Az integrált oktatási és szociális ellátások csökkentik a kistérség társadalmi elmaradottságát Nagykanizsa térségében meginduló intenzív gazdasági-logisztikai fejlődésből a térség vállalkozásai is profitálnak A szelíd turizmus különböző válfajaiban rejlő lehetőségek kibontása

A közszolgáltatások önkormányzati társulások alapjain álló fejlesztése megindult Jelentős faipari hagyományok, középvállalkozás jelenléte

életerős

Gyengeségek

Veszélyek

Gyors ütemben elöregedő népesség Számottevő munkanélküliség és inaktivitás Jelentős a elingázás

kistérségből

kifelé

Alacsony vállalkozássűrűség, feldolgozóipari vállalkozás

mutató

kevés

a

Gyenge a vállalkozások foglalkoztató képessége, alacsony a tőkekoncentráció, a külföldi tőke jelenléte minimális Az ipari park kezdeményezése sikertelen volt Idegenforgalmi infra- és szuprastruktúra fejletlensége Infrastrukturális hiányosságok a víz, a szennyvíz és a gázhálózat tekintetében

A közlekedési árnyékhelyzet tartós marad, a kistréség nem képes profitálni a közeli pólusok fejlődéséből Folytatódó demográfiai erózió: A kistérség belső területeinek kiürülése, illetve a humán erőforrások „lefölöződése”. Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte A zsugorodó belső piac és a tőkehiány megfojtja a törékeny vállalkozói szférát A képzési hiányosságok miatt a munkaerőpiacra belépő fiatalok elhelyezkedése reménytelenné válik Állandósul és újratermelődik szubkultúrája

generációkon átívelően a munkanélküliség

13

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. III., Fejlesztési irányok a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása

fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása)

fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai

fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói

kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz

(indikátorok, választható listáról)

1. Gazdaságfejlesztés

Csurgó

A kistérségben az ipar szerepe alulreprezentált, azon belül is a feldolgozóipar. Ennek orvoslása a hosszú távú cél, amihez azok a források segítséget nyújthatnak, így megalapozhatják a kistérség innovatív, versenyképes gazdaságfejlesztési restruktúrálódását.

A csurgói ipari park kihasználtsága jelentősen nő, első lépésben 1,6-5 ha, második lépésben 30 ha. Indukált beruházás 6,946 Md Ft Betelepült vállalkozások száma első ütemben 2, második ütemben 1. Kedvezményezett vállalkozások K+F ráfordítása 0,5 Md Ft.

Foglalkoztatás, piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP,

2. Település- és környezetfejlesztés

Csurgó és a kistérség mindegyik települése a vízrendezés által

A csoportban két projekt foglal helyet, egy városrehabilitáció és a kistérség komplex vízrendezése. Ezek hosszú távú célja Csurgó város élhetőbbé és komplexxé tétele, ami kihat a kistérségre is. Emellett cél a kistérség vízrendezési problémáinak felszámolása.

Új városi funkciók betelepülése/fejlesztés nyomán elérhető szolgáltatások száma 3 Fejlesztéssel érintett lakosság száma 18.600 fő.

Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, roma integráció KEOP,UMVP

Felújított városrész, városközpont száma 2 Megújított közterületek nagysága 102449m2 és 4497 zöldterület. Ár-, bel- és csapadékvízmentesített települések 14

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. száma: 18 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás

A kistérség mindegyik települése

A térség számos kvalitatív mutatóban kűzd gonddal. Hosszú távú cél ezen gondok megszüntetése, illetve az integrált intézmények állagmegóvása, javítása.

épület új, felújítás: 5 érintett gyermeklétszám: 800

Foglalkoztatás, roma integráció

4. Foglalkoztatás


A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya. Hosszú távú cél az aktivitás és a munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése.

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek: 165 fő

Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP

5. Piacképes oktatás, szakképzés


A kistérség szakképzési struktúrája nem piacképes, így hosszú távú cél a térségben olyan fogallkoztatási programok megvalósítása, amely a piacon való elhelyezkedéshez megfelelő képzettséget nyújt a térség lakosságának.

150 fő fejlesztési tervének elkészítése

Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, roma integráció GOP, UMVP

Az egészségügyi ellátás szakellátási struktúrája hiányosságokkal küszködik. Az egészségben eltöltött évek száma alacsony, így hosszú távú cél ennek orvoslása, illetve olyan

Teremtett munkahelyek száma: 10

6. Egészségfejlesztés

Csurgó, Gyékényes, Porrogszentkirály, közvetlenül, közvetetten pedig a többi település

100 fő fejlesztési tervének megvalósítása Wifi-falu keretében érintett indikátorszám: 1500 család

Megújuló szolgáltatás száma: 10 Szolgáltatásban résztvevők száma: 1000 fő

Roma integráció, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés

15

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. nappali ellátó intézmények fejlesztése, melyek megfelelő infrastruktúrát és szakmai programot biztosítanak ehhez. 7. Roma integráció


A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál. Cél ennek a problémának az enyhítése, a szegregáció mérséklése a térségben foglalkoztatási, egészségügyi és oktatási projektekkel.

Roma program száma: 5 fő Érintett roma lakosság (WIFI-vel): 5000 fő

Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, roma integráció, egészségfejlesztés, település és környezetfejlesztés, Piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP

max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg

16

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. IV., Projektek összegző bemutatása 10% alatt fejlesztési irány sorszáma

típusprojektek, integrált projektek felsorolása

1.

Gazdaságfejlesztés

projektek száma, db

ebből

projektek igényelt támogatása, MFt

ROP

TÁMOP

TIOP

forrás megoszlása, %

2

750

750

43,4 23,5

2.

Település- és környezetfejlesztés

2

405

405

3.

Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás

1

30

0

4.

Foglalkoztatás

2

81

81

4,7

258

14,9

5.

Piacképes oktatás, szakképzés

1

258

6.

Egészségfejlesztés

5

203

7.

Roma integráció

összesen

-

30

50

93

1,7

60

11,8 0

13

1727

1205

432

90

100%

100% felett fejlesztési irány sorszáma 1.




ebből


ROP

TÁMOP

TIOP


0

2.


0

3.


1

945

4.

Foglalkoztatás

1

70

70

5,4

105

8,1

5.


3

105

6.


1

40

945

72,4

40

3,1 17

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 7. összesen

Roma integráció -

1

145

7

1305

145 945

320

11 40

100%

típusprojektek összesen fejlesztési irány sorszáma


1.



ebből


ROP

TÁMOP


TIOP

2

750

750

24,7 13,4

2.


2

405

405

3.


2

975

945

4.

Foglalkoztatás

3

151

151

5

363

12

5.


4

363

6.


6

243

7.

Roma integráció

1

145

20

3032

összesen

-

50

30

93

100

145 2150

752

32,2

8 4,8

130

100%

több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A fókuszokban meghatározott fejlesztendő irányoknak (gazdaságfejlesztés, településfejlesztés, környezetfejlesztés és projektcsomag 70,3%-ban felel meg. A fókuszokon kívüli fejlesztési irányok a beérkezett projektötletek forrásigényét tükrözik.

oktatás) a

18

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek projekt rövid címe

projekt gazda neve

megvalósulás helyszíne (település)

összköltség, MFt

finanszírozás lehetséges forrása

megvalósítás tervezett indítása (év, hónap)

kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma

Gyepmesteri telep Csurgó Város kialakítása és üzemeltetése Önkormányzata Csurgón

Csurgó

50

2009. március

2,4

Zöldudvar kialakítása és üzemeltetése Csurgón

Csurgó Város Önkormányzata

Csurgó

100

2009. március

2,4

Csurgó városi temetők rekonstrukciója


Csurgó

150

2009. máricus

2

Inke-Darvaspuszta közötti út kiépítése

Inke Község Önkormányzata

Inke, Darvaspuszta

100

TEUT

2010 május

2

Inke-Kisdencs településrész csatornázása

Inke Község Önkormányzata

Inke

20

KEOP

Mezőgazdasági összekötő utak felújítása

Csurgónagymárto n Község Önkormányzata

Csurgónagymárton

15

TEUT

Regionális Szociális Inkubátor Ház

Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás

Csurgó, Berzence, Zákány, Zákányfalu, Gyékényes, Pogányszentpéter, Somogybükkösd

Játszóterek korszerűsítése


Település nyílt árkainak tereprendezése, a városokban lévő nyílt csapadékvíz elvezető árkok mederburkolása


2

2009. augusztus

2

1193

2009. május

6

Csurgó

120

2009. május

2

Csurgó

150

2009. január

2

DDOP

max. 50 legfontosabb projekt 19

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. ütemezés 100% alatt

induló projektek

befejeződő projektek

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

száma

13

-

-

-

-

-

-

igényelt támogatása, MFt

1727

száma

2

7

3

1


45

1285

139

258

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

száma

6

1

0

-

-

-

-


1255

50

száma

0

2

4

1


0

955

305

45

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

száma

19

1

-

-

-

-

-


2982

50

száma

2

9

7

2


45

2240

444

303

össz 13 1727

-

-

13 1727

ütemezés 100% felett

induló projektek


össz 7 1305

-

-

-

7 1305

ütemezés összesen

induló projektek


össz 20 3032

-

-

20 3032

ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A projektcsomagban szereplő gazdaságélénkítő és foglalkoztatást javító projektek optimálisan akkor fejtik ki a térség társadalmi-gazdasági fejlettségét elősegítő multiplikatív hatásukat, ha megvalósításuk már a 2009-2010-es tervezési időszakban lezajlik. Az oktatási, képzési és foglalkoztatási projektek lebonyolítása hosszabb időszakra (24-36 hónap) is tervezhető a humán erőforrásra gyakorolt hatás hatékonyságnövelésének érdekében.

20

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05.

Kistérség

Projektgazda (Szervezet) neve

Település

Projekt címe

Igényelt támogatási összeg M Ft-ban

Konstrukció illeszkedés Prioritás

100%-ig

Csurgói Ipari Park Kft.

Csurgó

Terra-Verde CE Kft.

Csurgó


Csurgó


Kistérség

Csurgói

Gyékényes Község Önkormányzata

Csurgói

Csurgó

Csurgó

Csurgói

Ipari Park fejlesztése

DDOP 1.1.1.

Terra Verde Csurgó üvegházprojekt Csurgó Város központjának fejlesztése

DDOP 1.1.1.

175

230

Gyékényes

Szociális ellátórendszer fejlesztése

60

Porrogszentkirály Község Önkormányzata

Porrogszentkirály

Szociális központ

Csurgói

Szenta Község Önkormányzata

Szenta

Gyermekek átmeneti otthona (krízisközpont)

Csurgói


Kistérség

Képzéssel és foglalkoztatással a fejlődésért a Csurgói kistérségben

Porrogszentkirály

Somogy Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat

Kistérség

Csurgói

DDRMK Csurgói Kirendeltség

Kistérség

Együtt a szociális biztonságért

Csurgói

Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Csurgó

Csurgó

Szociális kézműves Foglalkoztató

Csurgói

Csurgói

Somogy Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat

DDOP 4.1.1.b

3

DDOP 5.1.5. 4 TIOP 3.5.1.

Kistérség

Évenkénti Életmódtábor hátrányos helyzetű gyermekeknek Roma egészségügyi prevenciós program

Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése

5

DDOP 3.1.3 6

50

Porrog és Környéke Egészség Egyesület

Csurgói

2

650

Belterületi vízrendezés a csurgói kistérségtelepülésein

Csurgó

1

100

30

TIOP 3.5.1.

7

TAMOP 5.1.1 8

258 TÁMOP 6.1.2

9

20

15 58

50

TÁMOP 6.1.2

10

TAMOP 5.1.1

11

TÁMOP 5.1.1.

12

TAMOP 5.1.1 13

31

100% felett

21


Csurgói

Csurgói

Csurgói



Csurgó

Csurgó

Csurgó Kistérségi Csurgói kistérség Többcélú Társulás

Alternatív napközbeni ellátás megszervezése Csurgón Hagyomány és Innováció – fejlesztések a Csurgói Városi Iskolák és Óvodákban (CSVIO), a Csurgói Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás központjának fejlesztése Komplex segítségnyújtás „Képessé tenni, képesnek lenni” foglalkoztatási projekt

DDRMK Csurgói Kirendeltsége

Kistérség

Csurgói

Pécsi Tudományegyetem

Kistérség

Egyetem

Csurgói

Internet Terjesztéséért Alapítvány

Kistérség

WIFI


Csurgó

Csurgói

Csurgói

TIOP 3.5.1. 40

DDOP 3.1.2.

945 50

70 45

145 Helyettes szülők képzése, foglalkoztatása

14

10

15 TAMOP 5.1.1

16

TAMOP 5.1.1

17

TAMOP 5.1.1

18

TAMOP 5.1.1

19

TAMOP 5.1.1

20

22


V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány

1. gazdaságfejlesztés

projekt rövid címe

Csurgói Ipari Park kft területén infrastrukturális fejlesztés és üzemcsarnok építése

projekt gazda neve

Csurgói Ipari Park Kft.

kapcsolattartó neve, elérhetősége

Martinka Zoltán


Csurgó

összköltség, MFt

150

igényelt támogatás, MFt

100

30/411-0630

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt építés, infrastruktúra kiépítés

141

befektetés ösztönzése marketingtevékenység, előkészítés költségei (tervek, tanulmányok)

4

projektmenedzsment

5

érintett operatív program és prioritás

DDOP 1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztés

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Üzleti környezet fejlesztéséhez

számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Az ipari parkba, ipari területre a projekt hatására, újonnan betelepült vállalkozások átlagos statisztikai létszáma: 2-3 Létrehozott új munkahelyek száma (női, férfi, hátrányos helyzetű): 150 db

Termelő tevékenységekhez kapcsolódó üzemcsarnok építése

ellátott ipari park terület/ipari terület nagysága:1975 m

Az ipari park kihasználtságának átlagos növekedése: 25% projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérség a megyei és országos átlagnál is magasabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik. Magas a szakképzetlen munkaerő száma, alacsony a helyi termelői szektor általános szintje. A 2000-ben elnyert Ipari Park cím ellenére, a terület közművesítése, belső infrastruktúrája és közlekedési kapcsolata is hiányzik. Ennek kiépítési, illetve üzemcsarnok létesítése szükséges, a meglévő befektetői szándékok kiszolgálásához, munkahelyek létesítéséhez. projekt konkrét célja, célcsoportonként

23


Közvetlen cél: Ipari park belső infrastruktúrájának kiépítése, üzemcsarnok építése (1,6 hektár) Közvetett cél: 150 új munkahely létesítése; 2-3 új vállalkozás betelepítése; befektetői szándék ösztönzése marketingtevékenység révén. projekt célcsoportja Közvetlen célcsoportok: Az ipari parkba betelepülni kívánó vállalkozások. Kistérség lakossága (új munkahelyek) Csurgói Ipari Park Kft. Közvetett célcsoport: Települési önkormányzat (iparűzési adó) projekt tevékenységei Ipari Park infrastruktúrájának kiépítése Könnyűfém-szerkezetes üzemcsarnok építése (1,6 ha ) – üzemcsarnok, irodák, raktárak Projekt előkészítés (tervek, engedélyek) Projekt menedzsment Marketing tevékenység projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A csurgói kistérség a Dél-Dunántúl egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége, köszönhetően a magas munkanélküliségnek is. A fejlesztés megvalósulásával a gazdaság élénkítése történik meg, melynek hatására intenzív vállalkozói tevékenység indul meg, amely a munkanélküliség csökkenését eredményezi. költséghatékonyság, alternatívák

Az építési tevékenység megvalósítási költsége alapján a Kbt. hatálya alá esik, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. A pályázó által készítésre kerülő ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentáció, úgy kerül megfogalmazásra, hogy a megfelelő referenciával rendelkező, legkedvezőbb árat biztosító kivitelező kerüljön kiválasztásra.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Az Ipari Park beindításával több vállalkozás betelepítése is lehetővé válik, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak az Ipari Park működéséhez.

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A betelepülő vállalkozó előnyben részesíti a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását (AGORA Kft.). Ezen kívül a beruházás megvalósításával és továbbfejlesztésével lehetőség nyílik egy kertészeti program beindítására, mely kimondottan a szakképzetlen, átképzést igénylő munkaerő alkalmazására épít.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás: 2009. július

Befejezés: 2010. augusztus

24


előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

A fejlesztendő terület per/teher/igénymentes

a

pályázó

tulajdonát

képezi,

mely

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

megvalósíthatósági tanulmány

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Kapcsolódások: Geotermikus hőerőmű (tervezett program) – Csurgó Kertészeti program (40ha területen holland befektetővel) – ipari park bővítési pályázataként – DDOP 1.1.1., támogatási igénye: 700M Ft Terra Verde Csurgó – Üvegház projekt

eng.terv kiviteli terv

25


V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány

1. gazdaságfejlesztés 4. foglalkoztatás


Terra Verde Csurgó üvegházprojekt

projekt gazda neve

Terra Verde CE Kft.

kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Feleki Attila 20/9675875


Csurgó

összköltség, MFt

6946,447


650

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Földvásárlás

306,875

Infrastruktúra (utak, kiszolgáló épületek, kerítés, stb.) kiépítése

1126,506

Üvegház építés

5259,71

Alkalmazottak képzése

122,75

Projekt fejlesztés költségei

130,606


DDOP 1.1.1F


Ipari méretű élelmiszer termelés kiépítése és az üzemben munkahelyek létesítése.


Projekt által érintett terület nagysága: 30 ha


Létrehozott új munkahely: 220, ebből 165 szakképzetlen munkaerő, az alkalmazni kívánt személyek 60%-a nő.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A leghátrányosabb helyzetű kistérség településén magas a munkanélküliség, a rendelkezésre álló Ipari Park nem tölti be funkcióját. A kiválasztott térség felzárkóztatásának lehetőségét teremti meg a megvalósuló beruházás, melyet a jó földrajzi fekvés, a kiváló közúti és vasúti szállítás lehetősége, a szabad szakképzett és szakképzetlen munkaerő indukál. projekt konkrét célja

26


Ipari méretű üvegházi zöldség-gyümölcs termesztés megvalósítása az Ipari Parkban 30 hektár területen, 220 új munkahely létrehozásával, geotermikus energia hasznosításával. projekt célcsoportja Közvetlen célcsoport: Pályázó Az Ipari Parkban működő vállalkozások Helyi munkaerőpiac tagjai Közvetett célcsoportok: Regionális export piacok (HR, AT, SLO) Térség lakossága projekt tevékenységei Földvásárlás Infrastruktúra építése Üvegház építése Szakképzés beindítása modern üvegházi termeléshez projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Komplexitás: főképpen hátrányos helyzetű személyek alkalmazásának lehetőségét teremtjük meg egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben (foglalkoztatási cél). A vállalkozás zöldség-gyümölcs termesztésen keresztül nemzetközi piacokon is értékesíteni tudja termékeit (vállalkozásfejlesztési cél). A tevékenység során geotermikus energia hasznosítása történik (környezeti fenntarthatóság). A régióban egyedülálló méretű fejlesztés valósul meg (6,946 mrd értékben). Becsült támogatás intenzitás csak 14,4% (jelentős a saját forrás aránya). Társadalmi-gazdasági hasznosság: 220 új munkahely létrehozása, melyből minimum 165 fő szakképzetlen munkaerő alkalmazására kerül sor. A beruházás eredményeképpen multiplikátor hatás érvényesülése ( foglalkoztatási, beruházási multiplikátor – pl. kereskedelemben), továbbá a helyi önkormányzat és a központi költségvetés adóbevételeinek emelkedése (Ipa, TA, Áfa). A pályázó szervezet mögött erős tőkeháttérrel rendelkező bankok állnak. A projekt finanszírozási háttere stabil és tisztított. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt költséghatékonysága jobb, mint a szénhidrogén fűtésű projekteké. A használt technológia Magyarországon jelenleg még nem bevezetett. (a legmodernebb holland üvegházi technológia)

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

Holland befektetési csoportok és specializálódott mezőgazdasági bankok finanszírozzák. A cég nyereséggel üzemeltethető a második évtől a kidolgozott üzleti terv alapján.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák

165 teljes munkaidőben foglalkoztatott szakképzetlen munkaerő alkalmazása, legalább 132 női alkalmazott.

27

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. helyzetének javítása megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás 2009. szeptember

Befejezés 2010. július


Kidolgozott üzleti terv. A projekt előkészítés folyamatban van, a Csurgói Önkormányzat támogatásával.


Építési engedélyezési dokumentáció elkészítésének határideje 2009. június


A projekt szervesen kapcsolódik a Csurgó Város – PANNERGY geotermikus energia hasznosító projektjéhez. A felhasznált energiát e projekt biztosítja a Terra Verde-CE Kft. részére.

Építési engedély tervezett életbe lépési időpontja 2009. szeptember. Működési engedély (amelyet a különböző hatóságok engedélyeinek beszerzése előz meg) életbe lépésének tervezett időpontja 2010. július.

Csurgói Ipari Park Kft. – Infrastruktúra fejlesztése

28


fejlesztési irány

2. település- és környezetfejlesztés


Csurgó Város központjának fejlesztése

projekt gazda neve



Füstös Dezsőné


Csurgó

összköltség, MFt

272


175

82/471-388

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Petőfi tér rekonstrukció

50

Széchenyi tér rekonstrukció

77

Templomkert rekonstrukciója

8

Projektmenedzsment

5

Játszótér építés

10

Korona Szálló homlokzat felújítás

9

Széchenyi tér 15.sz. homlokzat felújítása

alatti

irodaház

6

Könyvtár felújítás, bővítés

83

Műszaki ellenőrzés

4

Közbeszerzés

1

Projekt előkészítés

13

Rendezvényszervezés

6


DDOP 4.1.1.b


LHH városok fejlesztése


Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 102 449 m2


Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett épületek száma: 3 db Létrejövő zöldfelület nagysága: 4497 m2

Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhető (köz és profitorientált) szolgáltatások számának növekedése a projekt

29

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. által érintett településrészen projekt indokoltsága, szükségszerűsége Csurgó városa körzetközponti szerepet tölt be, ugyanakkor intézményileg, közlekedési hálózata, városközponti megjelenése funkcióhiányos, nem képes megfelelően szervezni térségét és megfelelő szolgáltatásokkal ellátni a vidéki településeket. A település összképét meghatározó terek rekonstrukcióra szorulnak, szükségessé vált korszerű, szabványoknak megfelelő játszótér építése (a régiek elavultak, EU szabványoknak nem felelnek meg), a városi könyvtár szintén fejlesztésre, bővítésre, felújításra szorul. Emellett kettő a városban meghatározó épület homlokzata elavult, megkopott és a veszélyes. Szükséges vonzó városközpontok kialakítása, amely hozzájárul a város gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai és kistérségi központi funkcióinak erősítéséhez. A projekthez szorosan kapcsolódik egy körforgalom építése, mely a DDOP 5.1.3. pályázati konstrukcióban kerül megvalósításra. Ez alapján került megtervezésre a Széchenyi tér, és a Petőfi tér rekonstrukciója is. projekt konkrét célja, célcsoportonként Csurgó város központi tereinek, központjának a fejlesztése, a központi funkció erősítése, építészeti értékek megőrzésével. Fontos szempont, hogy a meglévő terek rekonstrukciója mellett új városi funkció is kialakításra kerül, mely érinti a Egészségügyi központ körüli terület rendezését, játszótér építését. Ezáltal a teljes lakosság számára minőségében is jobb közösségi tér alakul a város központjában. projekt célcsoportja Célcsoportja a teljes csurgói lakosság, tágabb, közvetett célcsoport a térség lakossága, aki itt intézi hivatali ügyeit, bevásárlását. A szűk célcsoport alacsony száma a téren lakók számából adódik, hiszen ez a tér nagyrészt hivatalokat, közintézményeket, intézményeket, üzleteket, közlekedési csomópontot tömörít magába. Ezért is mondható az, hogy közvetetten nemcsak a város teljes lakossága, de a térség nagyobb része is profitál a fejlesztésből, korszerűsítésből. projekt tevékenységei Gazdasági funkció: Korona szálló homlokzat felújítása (a szálláshelyre vonatkozó felújítás önerőből történik), Széchenyi tér 15. sz. alatti irodaház homlokzat felújítása, Közösségi funkció: Városi könyvtár bővítése, felújítása Városi funkció: Petőfi tér rekonstrukció, Széchenyi tér rekonstrukció, Egészségügyi központ parkjában játszótér építése, Katolikus templom körüli park rekonstrukciója ESZA típusú tevékenység: rendezvényszervezés Projektmenedzsment és nyilvánosságbiztosítás projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Csurgó, mint a leghátrányosabb kistérségek egyike, magas munkanélküliségi rátával bír, az önkormányzat folyamatos forráshiánnyal küzd, melynek következményeként a lakosság és a ide látogató turisták által közkedvelt, látogatott centrumot nem tudja önerőből fejleszteni, építészeti szempontból megóvni. A támogatás igénybe vétele közösségi összefogás, társadalmi támogatás eredménye lehet. 2007. évben társadalmi egyeztetés keretében a lakosság egyetértésben kinyilvánította, szükségesnek tartja a programot, a városközpont fejlesztését, rehabilitációját.

30


költséghatékonyság, alternatívák

Közbeszerzési eljárás lefolytatása során a referenciák mellett az ár alacsonysága is jelentős pontozási szempontot képez.


A fenntartási költségeket projektelemenként tulajdonosai önállóan, saját költségen végzik.


Általános javulás prognosztizálható. A projekt elkészültével az új és meglévő terek rekonstrukciójával, a hátrányos helyzetűek elégedettsége-, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javul. Jobb minőségű, fejlettebb, előírásoknak megfelelő szolgáltatások, parkok, terek és városközpont áll majd rendelkezésükre. A terek a későbbiekben gondozást igényelnek, amely keretében közmunka programban részt vevő hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatunk.


Indítás: 2009.


IVS Engedélyezési terv megléte


kiviteli terv megléte Akcióterületi terv


DDOP 5.1.3. – Csurgó, Körforgalom építése DDOP 5.1.5. – Csurgó és térségének belvízrendezési programja

az

elemek

Befejezés: 2010

Előzetes Akcióterületi terv

Engedélyeztetés, szükséges közbeszerzések lebonyolítása

31


fejlesztési irány

2. település- és környezetfejlesztés


Csurgó kistérségi csapadékvíz elvezetési és vízbázis hasznosítási program

projekt gazda neve



Füstös Dezsőné 82/471-388/145


Csurgó

összköltség, MFt

270

igényelt MFt

230

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Somogyudvarhely

24

Berzence

13

Iharos

12

Szenta

11

Somogycsicsó

10,5

Csurgó

25

Csurgónagymarton

14

Porrogszentkirály

6

Porrog

17

Porrogszentpál

10

Somogybükkösd

5

Gyékényes

9

Zákány

33,5

Zákányfalu

14,5

Őrtilos és Szentmihályhegy

33,5

Pogányszentpéter

7

Inke

11,5

Iharosberény

13,5


DDOP 5.1.5.


A projekt célja a kistérség vízrendezési problémáinak megoldása


Csapadék-és belvízkároktól megvédett települések száma: 18 db

számszerű eredmények (indikátorok,

A támogatott vízgazdálkodási fejlesztés révén bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített lakosság száma: 18.600 fő

32

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. értékkel)

Belvíz mentesített területek nagysága: 500 km2 (kistérség)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérségben csak részben történt eddig a belvízrendezés megoldása. Ez önkormányzati feladat, melyet az önkormányzatok önerőből képtelenek megoldani. A csapadékvízelvezetés, vízfolyások, belvízcsatornák rendezése elengedhetetlen az okozott károk megelőzése, csökkentése, megszűntetése érdekében. projekt konkrét célja, célcsoportonként Vízrendezés, településén.

belvízrendezés,

vízkár

elhárítás

a

Csurgói

kistérség

minden

egyes

A projekt során megvalósítandó közvetlen célok:  A térség csapadékvíz-elvezető hálózatának rekonstrukciója,  A csapadékvíz belterületről történő elvezetésével a vagyonbiztonságot veszélyeztető környezeti károk számának csökkentése,  A nyílt árkok fedésével a parkoló területek bővítése, A projekt hosszú távú céljai:   

A településképek fejlesztésén keresztül a lakosság életminőségének javítása, A mozgáskorlátozottak közlekedési lehetőségeinek javítása, A természetes és épített környezet megóvása

projekt célcsoportja Teljes kistérség lakossága, hátrányos helyzetű, roma férfiak, nők, gyerekek projekt tevékenységei Csapadék- és belvízelvezető hálózat fejlesztése, elvezetést biztosító eszközök beszerzése. A projekthez szükséges továbbá: - Kiviteli tervek, megvalósíthatósági tanulmány és közbeszerzési dokumentáció elkészítése. - Megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások: közbeszerzési szakértő; műszaki ellenőr biztosítása. -

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A belterületi csapadék, illetve belvízvédelmi fejlesztés eredményeként elvezetett víz a közvetlen befogadó fogadja. Az elvezetés teljes vízi úton, káresemény-mentesen biztosított. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt megvalósítási költsége alapján a Kbt. hatálya alá esik, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. A pályázó által készítésre kerülő ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentáció, úgy kerül megfogalmazásra, hogy a megfelelő referenciával rendelkező, legkedvezőbb árat biztosító kivitelező kerüljön kiválasztásra.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és

A belvízrendezés után továbbra is önkormányzati feladatként a pályázatban szereplő települések a fenntartást önállóan vállalják.

33

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. finanszírozás Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A hátrányos helyzetűek és minden lakos életminősége javul a program. A településeken minőségi és esztétikai változások is tapasztalhatóak lesznek. A település közterületei járhatóak, közlekedhetőek lesznek.


Indítás: 2009. július


Befejezés: 2010. december

Engedélyezési tervek rendelkezésre állnak.


Kiviteli tervek, megvalósíthatósági dokumentáció készítése.

tanulmány,

közbeszerzési


DDOP 5.1.3. Közlekedésbiztonsági projekt – körforgalom építése DDOP 4.1.1.b – Csurgó város központjának rehabilitációja, tér rekonstrukció Csurgói kistérség településeinek projektjei

34


fejlesztési irány

6. egészségfejlesztés


Szociális ellátórendszer fejlesztése (Gondozási Központ)

projekt gazda neve

Gyékényes Község Önkormányzata


Csordás József 8851 Gyékényes Szabadság tér 7. Tel.: 82/596-013 30/4748-512 [email protected]


Gyékényes Szabadság tér 63. 56 hrsz. belt. ingatlan.

összköltség, MFt

60


60

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építés, felújítás

52

Eszközbeszerzés

8


TIOP 3.5.1. Szociális idősek- és fogyatékkal élők nappali ellátórendszer fejlesztése, a jelenleg szabályozott és előírt tárgyi eszközök és helyiségek biztosítása az ellátáshoz, és a pihenéshez, foglalkoztatáshoz. Felkészülés és a szükséges kiszolgáló helyiségek kialakítása.


A már meglévő intézményrendszer jelenlegi formájában a foglalkoztatás, pihenés és ellátás, a mai kor elvárásinak szintjén nem képes üzemelni, ezért fontos lenne a fejlesztés, mely csak a meglévő intézmény bővítésével valósítható meg. Kulcsfontosságú lakossági szociális alapszolgáltatások fejlesztése.


Korszerűsített épületek száma: 1


Szolgáltatásban részesülők száma: 30

Beszerzésre kerülő eszközök száma: 20 Megújuló szolgáltatás száma: 5 Új munkahelyek száma: 5 Az ellátásra szoruló várakozó csökkenése 40%

személyek

elhelyezésének

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Környezetünkre jellemző az elöregedő társadalmi struktúra, s ennek megfelelően egyre többen igénylik a megfelelő szociális ellátást, melyet a jelenlegi körülmények is indokolnak. A magányos, beteg, saját magukat ellátni nem képes személyek a biztonságérzetük, a szakszerű ellátásuk miatt egyre jobban igénylik ezen ellátási formát,

35

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. hisz a családjuk távol van, támogatást, segítséget tőlük nem várhatnak, környezetüket nem akarják elhagyni, így a helyben levő ellátási forma kedvező és kedvelt. Ez vonatkozik a fogyatékosokra is, akik mellett a hozzátartozó csak akkor képes munkát vállalni, ha a felügyeletük biztonságosan megoldott. projekt konkrét célja, célcsoportonként A magára maradt, saját ellátásukról gondoskodni nem tudó időskorú és fogyatékkal élő lakosok nappali szakszerű ellátása, elhelyezésének biztosítása, biztonságot adó környezetben való elhelyezés. projekt célcsoportja Időskorú lakosság, és a fogyatékkal élők projekt tevékenységei A Gondozási Központ ellátja a bentlakásos intézményi részt, mely a fejlesztés során bővülne az időskorúak és a fogyatékkal élők nappali intézményével, melyhez társul a szociális étkezés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a házi segítségnyújtás is. a Gondozási Központ teljes ellátást, ápolást, gondozást biztosít a nappali ellátás területén, emellett pedig házi segítségnyújtást is végez a többi mikrotérségi településen. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A felméréseink és adatgyűjtések alkalmával szükségszerűvé vált, hogy a szociális terület egyre inkább a szakszerű ellátás, a teljes gondozás biztosításának irányába mutat. Területünkön egyre többen választják a helyben biztonságot adó, szakszerű gondozást biztosító intézményben történő ellátási formát, hisz a család távolsága a segítségnyújtást nem tudja megoldani. A Gondozás Központban szakszerű gondozás, ápolás mellet a rendszeres orvosi ellátás is a Központban élők komfortérzetét növeli. Programok, rendezvények teszik színesebbé a bennélők napjait, és szabadidős elfoglaltságok oldják fel az egyhangúságot. költséghatékonyság, alternatívák

A jelenleg üzemelő gondozási központnál tapasztalt adatok alapján az állami normatíva, valamint a megállapított személyi térítési díjak biztosítani tudják a szükséges anyagi fedezetet a hatékony munkavégzéshez, a minőségi ápoláshoz, ellátáshoz, gondozáshoz. A fejlesztéssel a tárgyi feltételek még színvonalasabb munkát segítenék megvalósítani. Alternatívát a lehetséges fejlesztési tervek költsége jelenthet.


A jelenlegi finanszírozási adatok és normatívák alapján és a személyi térítési díjak beszedésével a hosszútávú fenntarthatóság biztosított, és az ellátáshoz szükséges többletférőhely megvalósulása esetén a fajlagos költségek is kedvezően kell, hogy alakuljanak.

Hátrányos

A

sikeres

projekt

megvalósulása

esetén

a

beruházás

36

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

megvalósulásában az alacsony képzettségű, hátrányos helyzetű – elsősorban romák- foglakoztatását tekintjük kiemelt feladatnak, hisz ezzel az ő munkába állásukat tudnánk megvalósítani, s a segélyezés helyett a munkával szerzett jövödelmet előtérbe helyezni. (Ezzel nemcsak a munka lényege, hanem a gyermekek családon belüli példamutatása is előnyt élvezne)


Indítás: 2009. június


Engedélyezési, építési tervek rendelkezésre állnak, a fent meghatározott célokat a forrás megszerzése után csak meg kell valósítani. A kiviteli tervek elkészítése folyamatban van.


Lényeges a beruházás megkezdéséhez a végleges kiviteli tervek elkészítése, szakhatósági egyeztetésekkel. A szakhatóságok együttműködése miatt a kiviteli tervek elkészítési ideje várhatóan 30-50 nap.


A meglévő Gondozási Központ keretein belül valósulnak meg a szociális ellátási szakterületre vonatkozóan programok. A Gondozási Központ a jelenlegi szakmai szabályok szerint működik, mely az igény szerinti fejlesztés után ellátná a területen élő személyek mai kor igényének megfelelő, magas szintű ellátását mikrotérségi szinten.

Befejezés 2010. augusztus

37





Mikrotérségi Szociális Központ létrehozása Porrogszentkirályon

projekt gazda neve

Községi Önkormányzat Porrogszentkirály


Szlávecz Károlyné, 30/5603-190,.


Porrogszentkirály

összköltség, MFt

52,6


50

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Intézményi infrastruktúra fejlesztés

35

Külső tér kialakítás

6,2

Szervezetfejlesztés

11,4


DDOP 3.1.3


Szociális és egészségügyi alapellátási infrastruktúra fejlesztés


A fejlesztés révén létrejövő új szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások száma: 1 Új/felújított szociális intézmények száma: 1 Szociális ellátással elért lakosság száma: 850 fő


A szolgáltatásba bevonni kívánt szociálisan rászoruló, időskorú személyek száma: 30 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az ismert demográfiai adatok, a lakosság elöregedése, az élettartam kitolódása egyre több ellátatlanságot szül az időskorúak és szociálisan rászorultak körében. Az idősek lakosságon belüli kifejezetten magas aránya, a mikrotérségben a nappali ellátás teljes hiánya indokolja a projektet. projekt konkrét célja, célcsoportonként Mikrotérségi (Porrogszentkirály, Porrog, Porrogszentpál, Somogybükkösd) Egészségügyi és gondozási központ létrehozása az idősek és szociálisan rászorultak nappali ellátásának biztosítására. A célcsoport nappali szociális ellátása, étkeztetése, orvosi alapellátása a projekt célja A Gondozási Központot Porrogszentkirályon a volt TSZ iroda, használaton kívüli

38

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. épületének bővítésével kívánjuk kialakítani. Működtetésben együttműködünk a mikro térség fenti három településével. Az idősek szállítását a partnertelepülésekről a falugondnoki hálózat fogja végezni. projekt célcsoportja A mikro térségben élő, szociálisan rászorultak és gondozást igénylő idős emberek. projekt tevékenységei 1. Célcsoport helyzetfelmérése 2. Infrastruktúra fejlesztés 3. Szervezetfejlesztés 4. Alapellátás fejlesztés projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel a DDOP és az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek, kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez amelyek az LHH által generáltak. A projekt mikrotérségben élők szociális biztonságának és életminőségének javítását szolgálja A célcsoport kiválasztásánál figyelembe vettük a demográfiai adatokat, a leszakadó rétegek igényeit. Alapelemeiben megjelenik az egészségügyi és szociális alapellátások javítása. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt ráfordítása és társadalmi haszna között a projekt időtartama alatt egyensúly jön létre, illetve később a társadalmi haszna fog dominálni. A meglevő létesítmény bővítése, átalakítása kevesebb forrást igényel mint új létrehozása.


Mikrotérségi partnerségben szeretnénk igénybe venni az emelt normatívát. A finanszírozás részben az emelt normatívából valósul meg. Segítő munkaerőként támogatott foglakoztatást alkalmaznánk. A célcsoport saját hozzájárulása az étkezés finanszírozására fordítható.


A projekt fő alapgondolata életminőségének javítása.


Indítás

Befejezés

2009. 08 hó

2010. 12 hó

a

hátrányos

helyzetűek

A közvetett célcsoport tagjai között a roma kisebbség is reprezentált.

előkészítettség

39

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Építési engedélyekhez szükséges elkészítése folyamatban van.

engedélyezési

tervek

Építési engedélyek megszerzésének várható időtartama: 5 hónap

Nem releváns

40



6. Egészségfejlesztés 7. Roma integráció


Gyermekek átmeneti otthona, krízisközpont (nappali) otthona

projekt gazda neve

Önkormányzat, Szenta


Révészné Kaszás Hajnalka


Szenta

összköltség, MFt

30


30

06/30/9293-168

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Infrastruktúra fejlesztés Eszközbeszerzés

28 2


DDOP 3.1.3 E Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó infrastrukturális fejlesztése az LHH kistérségekben


Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, állapotjavítás, akadálymentesítés).


Új/felújított szociális intézmények száma: 1 db


Gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekek száma: 20

intézmények

Új eszközök aránya: 25%

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A gyermekek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése a gyermekvédelmi alapellátások körébe tartozó feladat, így megyei feladatkörbe tartozik, a nappali ellátását viszont helyben kívánják megoldani jelen fejlesztés keretében. A projekt megvalósítását indokolja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek körében jellemző problémák (drog, alkohol, dohányzás, csavargás, stb.) elkerülése érdekében, a szabadidő hasznos eltöltése biztosításra kerüljön. Szentán az önkormányzat által fenntartott egyetlen intézmény az Arany János Nevelési és Művelődési Intézmény 1993-ban került átadásra, melynek földszintjén óvoda, művelődési ház és konyha található, tetőterében pedig könyvtár és alsó tagozatos általános iskola működött. Az általános iskola 2004-ben megszűnt, így a jelenleg üresen álló tetőtér

41

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. alkalmas a gyermekek nappali ellátásnak biztosítására. projekt konkrét célja, célcsoportonként Nem szabad adottságként, körülményként elfogadni a hátrányos helyzetet, esélyt kell teremteni a rászoruló családok és a gyerekek számára, hogy felzárkózhassanak. Ezt az esélyt kívánjuk biztosítani az intézményünkbe betérő gyermekeknek. A normál értelmi képességű, enyhe tanulási-magatartási problémákkal küzdő, érzelmileg sérült gyermekek személyiségállapotának javítására, esélyegyenlőségük biztosítására, a hasznos szabadidő elöltésre kell törekednünk. projekt célcsoportja Térség hátrányos helyzetű gyermekei és családjai projekt tevékenységei -

Nappali ellátás infrastrukturális feltételeinek kialakítása, melynek célja a hasznos szabadidő eltöltés biztosítása.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Településünk és a kistérség egyaránt a leghátrányosabb kistérségi illetve települési besorolású. A kistelepülések népesség megtartó erejéhez szükséges a működtetés színvonalának emelése, az itt élő lakosság életkörülményeinek javítása, szociális és kulturális igényeinek kielégítése. A kulturált környezet, az alapellátottság biztosítása hozzájárul a fiatalok megtartásához, családok letelepedéséhez, így az elnéptelenedés veszélye elkerülhető lenne. költséghatékonyság, alternatívák

Az általános iskola 2004-ben megszűnt, így a jelenleg üresen álló tetőtér alkalmas a gyermekek nappali ellátásának biztosítására. Az épület adott ezért, nem kell újat kialakítani, a projekt keretében kívánjuk a nappali ellátást biztosító intézmény kialakításának infrastrukturális feltételeit megteremteni.


A működési költségek fedezete elsődlegesen az állami normatív támogatás terhére történne. Amennyiben a költségek meghaladják a normatív támogatás összegét, úgy a különbözetet a települési önkormányzat biztosítja.


Intézményünkben a hátrányos helyzetű, s nagy valószínűséggel roma gyermekekkel foglalkozunk. A hátrányos családi helyzet általában kulturálisan ingerszegény családi környezettel jár együtt, melyből hiányoznak a nyugodt tanuláshoz, tevékenységekhez szükséges feltételek, eszközök. A permanens családi problémák gyengítik a gyermekek koncentráló képességét, ezért nem képesek teljesíteni a velük szemben támasztott magatartási és tanulmányi követelményeket. Problémáiknak kezelésre fontosnak tartjuk az elfogadó légkörben megvalósuló személyiségfejlesztést, egészségnevelést és szocializációt. Nevelésünk egészében jelen kell lennie az interkulturális személetnek: azon kultúrák elemeinek, amelyekből az európai kultúra táplálkozik, és azoknak a kultúráknak, amelyeknek képviselői az intézményünkben, illetve településünkön jelen vannak. Mivel a romák képezik megyénk és településünk legnagyobb számú kisebbségét, természetesnek tartjuk, hogy a gyermekek

42

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. nevelésének minden erre alkalmas területén helyet kapjanak a különböző roma csoportok kultúrájának elemei. Ezen a magától értetődő szemponton kívül ez azért is elengedhetetlen, mert a roma gyerekek azonosságtudatának kialakulását, megtartását ezzel jelentősen segítenénk. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Indítás: 2009. március

Befejezés: 2009. szeptember

Építési engedélyezési tervek elkészítése folyamatban van.

Kiviteli tervek készítése

Nem releváns.

43


fejlesztési irány

4. Foglalkoztatás


Képzéssel és kistérségben

projekt gazda neve

Csurgói Kistérségi Többcélú Társulás


Füstös János 82/471-388, [email protected]


Csurgói kistérség

összköltség, MFt

258


258

foglalkoztatással

a

fejlődésért

a

Csurgói

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Munkaerőpiaci képzés támogatás igénye Munkaerőpiaci támogatás

képzés

alatti

keresetpótló

45 100

Bérköltség támogatás – HH célcsoport

70

Járulékok támogatás igénye

32

Program megvalósítás támogatás

11


TAMOP 5.1.1.

Kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

A TÁMOP 5.1.1. intézkedés keretében átfogó célunk a Déldunántúli Régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben modell program megvalósítása a vidéki lakosság megtartása, a vidéki értékek megőrzése, a helyi életminőség javítása, a leszakadás és a kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása, végső soron a kistérség(ek) komplex fejlesztése érdekében.


Számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Munkaerő-piaci szolgáltatásban résztvevők száma: 100 fő Csoportos fejlesztésben résztvevők aránya: 100% Létrehozott új munkahely: 100, ebből 95 szakképzetlen munkaerő az alkalmazottak 60%-a nő. Képzésben résztvevő 100 fő.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Mezőgazdaságban – más ágazatokhoz hasonlóan – nagyon nagy gondot okoz a megfelelő szakember utánpótlás. A rendszerváltás elsődleges vesztese a vidék volt a jól működő Termelőszövetkezetek illetve állami gazdaságok megszűnésével privatizációjával. Sokan veszíttették el állásukat. A tulajdonosi szerkezet átalakulása nagyban visszavetette az ágazatot. Ilyen előzmények után a fiatalok számára a mezőgazdasági pálya vonzereje megszűnt. Mindenki jogász, közgazdász akart lenni. Napjainkra valamelyest tisztult a kép. Kialakult egy új tulajdonosi szerkezet. A vezetők többsége az idősebb generációhoz tartozik és keresi az jó megoldásokat az általa vezetett –többségében tulajdonolt - cég jövőjére vonatkozóan. A jövőben a tulajdonos és

44

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a cégvezető személye nem lesz azonos. Pontosan ezért meg kell találni szakmailag és emberileg azokat a kollégákat, akik „intézőként” viszik tovább a gazdaságot. Ehhez felkészült és sokrétű gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollégákra van szükség. Sajnos a mezőgazdasági felsőoktatásban a gyakorlati képzés elsősorban a pénzhiány miatt háttérbe szorult. A termőföld felértékelődésével a tangazdaságok területnagysága gépesítettsége nagyban elmarad az elvárttól, ezért az oktatás a mindennapi gyakorlat mögött halad. Ebből fakadóan a diplomások nagyon minimális gyakorlati tapasztalattal érkeznek a munkaerő piacra. A munkaerő piac pedig gyakorlott szakembereket vár. Ráadásul mezőgazdaság az iparhoz képest egy speciális helyzetben van. A gyakorlat megszerzésére sokkal kevesebb lehetőség kínálkozik. A klasszikus szántóföldi növénykultúrákat alapul véve az embernek egy évben egyszer van lehetősége vetni és egyszer aratni. Az ismétlés lehetősége korlátozott. Míg az iparban korlátlan próbálkozásra nyílik lehetőség egy éven belül így a gyakorlat megszerzése is egyszerűbb és gyorsabb. Erre alapozva indulna a „sorsformáló program” amely a korábbi jól működő gyakornoki rendszer elemeire épít. Ma az élet felgyorsult és összetetté vált. Pontosan ezért a munkakörök és összetettek és több területet ölelnek át. Ezért gyakorlati képzőhelynek olyan céget kell találni, amely a mezőgazdaság több területét is átfogja és a képzés időtartama alatt lehetőséget teremt széleskörű tapasztalatok szerzésére.

projekt konkrét célja, célcsoportonként A vidéki, elsősorban elmaradott térségekben a mezőgazdaság technologizálása következtében a munkaerő piacról kiszorult potenciális munkavállalók foglalkoztatása, a munkaerő piacra történő visszavezetése. Pályakezdő közép és felsőfokú agrárszakemberek gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének biztosítása, a program keretében koordináció végzése és szervezési és szakmai tapasztalatok illetve gyakorlat megszerzése. A program keretében végzendő képzés révén hozzájutnak a szükséges ismeretekhez és megszerzik a szükséges gyakorlatot ahhoz, hogy hosszú távon képessé váljanak arra, hogy a mezőgazdaságból és a termékek feldolgozásából képesek legyenek biztosítani megélhetésüket. A program keretében előállított intézményeinek ellátásához.

termékek

hozzájárulnak,

az

önkormányzatok

A program elősegíti, hogy a foglalkoztatottak és a foglalkoztató szervezetek megszerezzék a piaci szervezetként történő működés kompetenciáit (TÉSZ-ek Szociális Szövetkezetek létrehozása) A program eredményeként nő a megfelelő szakmai és munka erőpiaci kompetenciákkal rendelkező munkavállalók száma. A kezdetben már meglévő foglalkoztatásokra épülő továbbfoglalkoztatások biztosítása, ezek koordinációja koordinátorok alkalmazásával. A program keretében első évben 100 fő álláskereső, a program második évétől további munkanélküli emberek foglalkoztatásának megoldása támogatott feltételek között. A végső cél a munkanélküliek táborára alapozva olyan fenntartható program létrehozása, amelynek eredményeként az agrártámogatási rendszerben támogatható szerveződések jöjjenek létre a három éves „felkészülési idő” végén.

projekt célcsoportja Fiatal álláskeresők 18-30 év közötti, regisztrált, diplomás, de legalább érettségire épülő középfokú

45

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. mezőgazdasági szakmai végzettséggel rendelkező álláskeresők. A programban való részvételnél előnyt jelent, ha a fiatal  hátrányos helyzetű településen él,  több mint 3 hónapja szerepel a munkaügyi szervezet nyilvántartásában,  elhelyezése az elsődleges munkaerőpiacon nehézségekbe ütközik. Hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők  A csurgói kistérségek programban résztvevő településein élő, elsősorban rendszeres szociális segélyben részesülő, max. 100 fő regisztrált álláskereső, akiknek foglalkoztatása az elsődleges munkaerőpiacon nehézségekbe ütközik. Foglalkoztatók:  Önkormányzatok, vagy nonprofit szervezetek, melyek szociális földprogramot valósítanak meg, vagy egyéb formában foglalkoztatnak mezőgazdasági jellegű munkában álláskeresőket.  Mezőgazdasági vállalkozások, vagy mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek melyek a gyakornoki munka keretében biztosítják a fiatalok foglalkoztatását, illetve vállalják a programban résztvevő álláskeresők támogatott foglalkoztatását. A programban részt vesz három területi koordinátor, akik feladata a képzésben és foglakoztatásban résztvevők toborzása kiválasztásban való közreműködés. A program rendszerszerű felépítésének elősegítése, a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak számára végzett tanácsadás, mentorálás, az előrehaladás nyomon követése. Folyamatos kapcsolattartás a projektvezetővel. projekt tevékenységei a) A végrehajtás keretében programterv készül, amely biztosítja a programelemek megfelelő szintű összehangolását, a különböző résztvevők együttműködését. A programterv a következő elemekből épül fel:  Helyzetfelmérés készítése  A program céljainak megfelelő részletes programterv készítése  Képzési, fejlesztési programterv összeállítása  A konzorciumi megállapodás tervezetének elkészítése  A konzorciumi megállapodás alapján a partnerek tevékenységének meghatározása  A program eredményeinek és várható hatásainak kidolgozása (indikátorok)  A fenntarthatóság feltételeinek számbavétele, kidolgozása  Kockázatelemzés készítése  Részletes program-költségvetés készítése b) A régió megyéiben a pilot projekt révén további programok generálódnak, és további források bevonására nyílik lehetőség. A csurgói kistérségben elindul a meglévő önkormányzati illetve vállalkozói körben zöldség és gyümölcstermesztés feldolgozás és értékesítés. A koordinátorok az önkormányzatok, mezőgazdasághoz kötődő vállalkozások illetve a munkaügyi kirendeltségek összehangolt tevékenységét biztosítják. c) A fiatal agrárszakemberek számára megfelelő jövőképet és hosszú távú munkalehetőséget biztosít a gyakornoki foglalkoztatás eredményeként. d) A programban résztvevő hátrányos helyzetű álláskeresők számára a mezőgazdasági termékek előállításához és feldolgozásához szükséges, megfelelő színvonalú készségeket, képességeket, és tudást nyújt, munkaerő-piaci képzés

46

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. keretében. e) Megteremti a program fenntarthatóságát Sorsformáló – Gyakornoki program helyszínei Szekszárdi Növény Zrt mint cégcsoport Sorsfordító – hátrányos helyzetű álláskeresők elméleti képzés helyszínei: FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola,Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd Gyakorlati képzés helyszínei: Csurgói kistérség mezőgazdasági területein

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt illeszkedik az ágazati és térségi szakpolitikai és fejlesztéspolitikai stratégiákhoz. A projekt megvalósítását az adott térségben működő települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal, szakképző intézményekkel, vállalkozókkal és civil szervezetekkel végzik.




A program során folyamatosan ösztönözzük, hogy a munkaügyi támogatás és a pályázati támogatás rendszeréből a fenntarthatóság érdekében át tudjon lépni az agrártámogatások rendszerébe, és annak keretei között rentábilisan tudjon működni.

Pénzügyi feltételrendszer biztosítása - A DDRMK által biztosítható különböző támogatási formák programba integrálása (Képzési támogatás, bérköltség támogatás, képzés alatti keresetpótló juttatás - Start kártya igénybevételének vizsgálata - A projekt indulásához szükséges előfinanszírozás biztosítása Hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők, mint célcsoport oktatása (szocializáció, szakmai képzés: 1000 óra) Ennek keretében szociális és foglalkoztatási segítséget kapnak. A kiválasztás során arra kell törekedni, hogy a célcsoportba beválogatottak munkavégző képessége, képzésre és munkavállalásra vonatkozó szándékai hosszú távúak legyenek. E tulajdonságok erősítését szolgálja a 1000 órás képzésbe beépített szocializációs modul. Hátrányos helyzetűek célcsoportjainak foglalkoztatás biztosítása. Fiatal álláskeresők foglalkoztatása

gyakorlati

képzés,

8 fő, 30 év alatti, elsősorban pályakezdő, agrárdiplomával, de legalább érettségi bizonyítvánnyal és középfokú mezőgazdasági

47

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. szakmai végzettséggel rendelkező fiatal gyakornoki jellegű foglalkoztatási lehetőségének kidolgozása, a gyakornoki foglalkoztatás megvalósítása, elsősorban a komplex programmal támogatandó leghátrányosabb kistérségekben. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Indítás: 2009. szeptember

Befejezés: 2012. június

Nem releváns

Nem releváns

A program sajátos módszere, amelynek keretében az eddig szétforgácsoltan és általában rövid ideig működő források integrálására kerül sor, és a munkaerő kiválasztásától a végtermékek értékesítéséig tartó hálózatos, vállalkozási jellegű rendszer alakul ki, eleve biztosítja a források hatékonyabb felhasználását és az eredmények korábbiakhoz viszonyított hosszabb fenntarthatóságát.

48





Életprogram- és tábor hátrányos helyzetű gyermekeknek

projekt gazda neve

Porrog és Környéke Egészség Egyesület


Dr. Sik József, 30/391-1968 Porrogszentkirály, Fő u. 81.


Porrogszentkirály

összköltség, MFt

20


20

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Eszközbeszerzés

2

Tájékoztató agyagok és életmód programok kidolgozása

7

Humánerőforrás fejlesztés

11

érintett operatív program és prioritás kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

TÁMOP 6.1.2

8-16 éves korosztály számára egészségnevelő, egészségformáló programja, életmódtábor szervezése


Beszerzésre kerülő eszközük száma: min. 5 db


Projektbe bevont fiatalok száma: 100 fő Új munkahelyek száma: 1 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A 90-es éveket követően, a területünkön fokozódó munkanélküliség, az alacsony iskolázottság létrehozott egy olyan jelentős réteget ahol igen alacsony a szülők egészségtudatossága. Ezen szülők gyermekei legtöbbször hátrányos helyzetűek, és nem kapják meg a szükséges ismereteket, készségeket az egészséges életvitellel kapcsolatban, ezek meg is mutatkoznak a lényegesen magasabb megbetegedési adatokban. A projekt hosszútávon alkalmas arra, hogy a célcsoport olyan képességeket szerezzen, melyek alkalmassá teszi életmódjuk megváltoztatására. projekt konkrét célja, célcsoportonként A célcsoport ismerje meg, azonosuljon az egészséges életmód elemeivel, váljon

49

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. alkalmassá azok alkalmazására a gyakorlatban. Komplex egészségfejlesztési program kidolgozásával, az egészségkoordinátor vezetésével, minden hátrányos helyzetű gyermek megismerheti a kistérségben az egészséges életmód feltételeit. projekt célcsoportja Csurgói kistérségben élő hátrányos helyzetű (roma, szegény sorsú) gyermekek és közvetve családjaik. projekt tevékenységei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Eszközbeszerzés Tájékoztató anyagok és életmód programok kidolgozása Humánerőforrás fejlesztés - 1 fő egészségkoordinátor Kistérségi egészségtervre vonatkozó cselekvési programok kidolgozása Életmód tábor szervezése Évközi iskolai egészségfejlesztő programok megvalósítása a kistérségben Egészségmegőrző és megelőző programok: mozgás, lelkiegészség, károsszenvedélyek. 8. Nyilvánosság biztosítása Projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel a TAMOP 6. számú és az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek, kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez amelyek az LHH által generáltak. A célcsoport kiválasztásánál figyelembe vettük a demográfiai adatokat, a leszakadó rétegek igényeit. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt kiadása és társadalmi haszna között a projekt időtartama alatt egyensúly jön létre, illetve később a társadalmi haszna fog dominálni.


A fenntarthatóságot a pályázó pályázati forrásokból biztosítja. Jelen projekt keretében kidolgozásra kerülő programok, beszerzésre kerülő eszközök a jövőben nem igényelnek fenntartási költséget.


A projekt fő alapgondolata a hátrányos helyzetűek és romák életminőségének javítása.


Indítás 2009. 08 hó

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más

Befejezés 2010. 12 hó

Kistérségi egészségterv

Nem releváns

DDOP 3.1.1. – Gyermekek nappali otthona (Szenta Község

50

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Önkormányzata)

51



6. Egészségfejlesztés 7. Roma integráció


Roma egészségügyi prevenciós program

projekt gazda neve

Somogy Megyei (SMTCKÖ)


Berényi László 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Tel.: 82/508-195


Csurgói LHH-s kistérség (18 település)

összköltség, MFt

16


15

Területi

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzat

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 3 fő egészségkoordinátor 1 évre

7

Prevenciós tevékenység és előadások díja

4

Helyzetelemzés és tanulmány elkészítése

2

Szemléltető eszközök és dologi kiadások

2

Utazási költség, postaköltség, telefon

1


TÁMOP 6.1.2. LHHK Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben


Az egészségben eltöltött évek száma a térség lakossága körében igen alacsony, így hosszú távú cél ennek orvoslása, illetve olyan nappali ellátó intézmények fejlesztése, melyek megfelelő infrastruktúrát és szakmai programot biztosítanak ehhez. A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk lényegesen rosszabb az átlagnál. Cél ennek a problémának az enyhítése egészségügyi és oktatási projektekkel.


Támogatott életmódprogramok száma: 3 db A programokba bevont települések száma: 18 db


A programokba bevont lakosság száma: 3-4 ezer fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A program kiinduló pontja az, hogy több tanulmány és kutatás feltárta azt a problémát, hogy a romák átlagos életkora életvitelükből és egészségügyi állapotuktól függően a magyar átlag életkorhoz viszonyítva 15 évvel alacsonyabb. Ahhoz, hogy ez a jelentős eltérés pozitív irányba megváltozzon, következetes prevenciós tevékenységre van szükség a roma társadalom minden korosztályára levetítve.

52


projekt konkrét célja, célcsoportonként Célja: romákon belül a gyermekek, fiatalkorúak, felnőttek és idősekkel kapcsolatos egészségügyi prevenciós tevékenység és felvilágosítás, oktatás, szűrés lebonyolítása célcsoportonként. projekt célcsoportja Célcsoport: Somogy megye Csurgói LHH kistérségbe tartozó romák (3-4 ezer fő) projekt tevékenységei Az óvodáskorú és iskolai szocializációs folyamat kialakítása, ezen belül felvilágosító, kutató tevékenység szervezése a higiénés programmal kapcsolatban. Pubertás korban olyan felvilágosító tevékenység, amely a korai szexuális érettségből adódóan egészségügyi magatartás és a helyes viselkedés kultúra kialakítását segítő fórumok biztosítása. Felvilágosító tevékenység folytatása a különböző betegségek és káros szenvedélyekkel kapcsolatos következményekről és a megelőzés módszeréről. Időskorúakkal kapcsolatos ápolási, eltartási feladatok egészségügyi szempontokból történő felvilágosítás és képzés. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A romák körében az ischaemiás szívbetegségek a leggyakoribbak. A TBC-ben megbetegedettek aránya kiugróan magas. A daganatos megbetegedések rendkívül széles skálájában érintettek. A magas vérnyomás miatt fellépő megbetegedések is jelentősek. A gyomor és nyombél megbetegedések szintén. A romák táplálkozás kultúrája az egészségügyi állapot romlását jelentősen segíti. Szükség van ennek megváltoztatására. A romák szociokulturális életmódjában jelentős szerepet tölt be a dohányzás és az alkoholizmus. Fontos ennek az életformának a veszélyeire felhívni a figyelmet. Elsődleges feladatként kell, hogy megjelenjen, hogy már a terhes anyák a gyermekek születése előtti időszakban felismerjék a az egészséges életmód fontosságát. Fontos, hogy felismerjék, hogy már kiskorban meg kell tanítani a gyermekeket az alapvető egészségügyi szabályokra. Ki kell alakítani az egészséges táplálkozással kapcsolatos stratégiai ételfogyasztási, és termelési struktúrákat. Törekedni kell arra, hogy minél több természetes táplálék és minél kevesebb adalékanyagokból álló táplálékkal alakítsuk ki szokásainkat. költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns


Az SMTCKÖ minden tárgyévi költségvetésében szerepelteti a saját önrészre vonatkozó költségeit, együttműködve a Somogy megyei Közgyűléssel, Csurgói Kistérségi Társulással, és egyéb támogatási források felkutatását is elvégzi.

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák

A projekt egészségügyi helyzetelemzésének elkészítése után összehangolva a kistérségben működő egészségügyi szolgáltató szervezetekkel és mindazon intézmény rendszerrel, akár

53

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. helyzetének javítása

fenntartókkal is, akik a lakosság egészségügyi helyzetének javításában részt vesznek, széles körű összefogással a projekt tevékenységet segítik elvégezni, és tevékenyen rész vállalnak benne.


Indítás

Befejezés

2009. II negyedév eleje

2009. IV. negyedév vége

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Nem releváns

Nem releváns

Az SMTCKÖ és a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház együttműködési megállapodásából adódóan prof. Dr. Repa Imre főigazgató vezetésével megyei szintű prevenciós képzési programokhoz illeszthető az általunk felvázolt projekt, egyben kapcsolódik a Roma Évtized program egészségügyi fejezetéhez. (V. AZ EGÉSZSÉGÜGY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ FELADATOK Az Országgyűlés a népegészségügy területére vonatkozó fő célként a romák egészségi állapotának javulását (a születéskor várható élettartam növelését), az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés javítását tűzi ki. Ennek eléréséhez a következő feladatok teljesítése, és a feladatokhoz kapcsolódó intézkedések megtétele szükséges azzal, hogy a célok és intézkedések megvalósításának konkrét módozatait a kétévenként kidolgozásra kerülő intézkedési tervek tartalmazzák. 1. Ösztönzőrendszer kialakítása a romák által sűrűn lakott területeken az egészségügyi ellátás szabad kapacitásainak, illetve a betöltetlen állások kihasználása érdekében. Szükséges intézkedések a) Szakmai és pénzügyi támogató, ösztönző rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken az egészségügyi alapellátás teljes mértékben kiépített legyen. b) A háziorvosok arra való ösztönzése, hogy hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken élő roma lakosság egészségügyi ellátásában részt vegyenek. 2. A romák egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételi arányának növelése. Szükséges intézkedések a) A hátrányos helyzetű csoportok, illetőleg a hátrányos helyzetű településeken, kistérségekben élők alapvető szűrővizsgálatokhoz való hozzáférésének biztosítása. b) A roma nők hozzáférésének biztosítása a legfontosabb (pl. nőgyógyászati rákszűrés) egészségügyi prevenciós szolgáltatásokhoz.

54

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 3. A roma szakemberek számának emelése a nővér, a védőnő, az ápoló, az orvos és a szociális munkás szakmákban. Szükséges intézkedések a) Az orvos- és nővérképzésben részt vevő roma fiatalok számának növelése ösztönző programok indításával és a felvételi vizsgára való felkészítésben nyújtott segítséggel, illetve egyéb eszközökkel. b) Roma orvosok és nővérek alkalmazásának elősegítése. 4. Az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető multikulturális, az előítélet-mentességet, valamint az antidiszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló programok kidolgozása és bevezetése. Szükséges intézkedések a) Meg kell vizsgálni az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények hallgatói számára kötelező multikulturális, előítélet-mentességről szóló, valamint antidiszkriminációs képzés bevezetésének lehetőségét. b) Meg kell vizsgálni az egészségügy egyes területein dolgozó szakemberek (háziorvosok, védőnők stb.) kötelező továbbképzési rendszerébe illeszthető multikulturális, előítéletmentességet, valamint az antidiszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló programok kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét. c) Egészségügyi, higiénés, prevenciós felvilágosító és oktatóprogramok (nem csak egészségnevelési céllal) megtervezése és bevezetése a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma népesség részére. 5. A roma népesség és az egészségügyi ellátórendszer közötti együttműködés és kapcsolat erősítése, a roma ügyfelek tudásának és informáltsági szintjének fejlesztése az őket az egészségügy területén megillető jogokról és az általuk igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról. Szükséges intézkedések a) Az ellátottjogi és betegjogi képviselők munkájában kiemelt figyelmet szükséges fordítani a roma ellátottak és az egészségügyi dolgozók közötti konfliktusok megelőzésére és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy előzetesen feltárják a lehetséges konfliktushelyzeteket, és ha lehet, orvosolják őket. b) Szükséges megteremteni azokat a lehetőségeket, ahol a roma ellátottak információkat szerezhetnek az őket megillető jogokról, illetve a jogorvoslati lehetőségekről (információs kiadványok, tájékoztató fórumok stb.). 6. Az adott közösség roma népességének szükségleteit figyelembe vevő helyi szintű egészségfejlesztő tervek kidolgozásának elősegítése. Szükséges intézkedések a) A települési egészségtervek kidolgozásakor szükséges figyelembe venni a településen élő roma közösség érdekeit, igényeit is. b) A roma közösséget képviselő civil szervezetek és cigány kisebbségi önkormányzatok bevonása az egészségfejlesztő tervek kidolgozásába. Mutatók: a) Orvosok, védőnők, ápolónők, szociális munkások száma a romák által sűrűn lakott területeken. b) Regisztráltan orvosi ellátásban részesült esetek száma

55

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a roma lakosság körében. c) Az egészségügyi szűrővizsgálatok száma a romák által sűrűn lakott területeken. Az egészségügyi szűréseken megjelent roma nők és férfiak száma, a megbetegedések szűrésének hatékonysága. d) Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő roma kliensek száma, a roma kliensek elégedettségi szintje a szolgáltatások tekintetében. e) Az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető multikulturális, előítélet-mentességet, valamint az anti-diszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló órákon részt vevő hallgatók aránya az adott képzésre járó összes hallgatóhoz képest.

56



4. foglalkoztatás


Együtt a szociális biztonságért

projekt gazda neve

DDRMK


Olvasó Györgyné kirendeltségvezető Telefon: (82) 571-000, 571-027 Fax: (82) 571-009 E-mail: [email protected]


Csurgó

összköltség, MFt

58


58

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Emberi erőforrással kapcsolatos költségek

12

Célcsoport számára biztosított támogatások

40

Eszközbeszerzés

3

Egyéb beszerzések

2

Adminisztrációs költségek

1


TÁMOP 5.1.1. Szociális gazdaság fejlesztése


A fejlesztési irányokon belül a szociális és szolgáltató rendszer integrációjával, kapcsolódik.

a munkaügyi

Helyi szociális szolgáltatások kapacitásainak megerősítése számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Egy helyi integrált szolgáltatási rendszer kialakítása 400 fő bevonása Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek: Legalább 150 fő fejlesztésének megkezdése


150 fő fejlesztési tervének elkészítése A prioritás keretében támogatott szociális programokból pozitív eredménnyel kikerülők száma: 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Hazánkban – részben az unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése, másrészt makrogazdasági kényszerek miatt - egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának kérdése. Az utóbbi években a foglalkoztatáspolitikai stratégia fontos eleme lett a foglalkoztatási színvonal növelése, ennek érdekében a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának

57

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. javítása, a munkaerőpiac perifériájára szorult embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás,a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség . Ugyanakkor a kölcsönös, visszahatás miatt a társadalomból kirekesztett hátrányos helyzetű embereknek egyre kevesebb esélyük van a munkaerőpiacra történő belépésre. A társadalmi integráció megvalósulásához nélkülözhetetlen a tartós munkanélküliek munka-erőpiaci keringésbe történő visszasegítése, ami a meglévő készségek és képességek szinten tartásával, fejlesztésével valósítható meg. Ennek feltétele az egyén aktivitásának és motivációjának fenntartása mely a személyes szociális szolgáltatások keretében biztosítható. Csurgó kistérség munkaerő-piaci helyzetének bemutatása: Regisztrált álláskeresők száma és összetétele: 1636 fő, összetétele: 8 általános iskolai végzettségnél kevesebb:141 általános iskolai végzettség: 723 szakmunkásképzőt végzett: 476 szakiskolában végzett: 18 spec. szakiskolában végzett: 2 szakközépiskolában: 108 technikum: 25 gimnázium: 112 főiskola: 25 egyetem: 6 A tartósan álláskeresők száma és összetétel: 709 8 általános iskolai végzettségnél kevesebb:88 általános iskolai végzettség: 340 szakmunkásképzőt végzett: 189 szakiskolában végzett: 5 spec. szakiskolában végzett: 2 szakközépiskolában: 34 technikum: 5 gimnázium: 37 főiskola: 9 egyetem: 0 A kistérség szociális intézményei, meglévő lehetőségei: A társadalomban élő emberek biztonságának egyik fontos eleme a szociális ellátórendszer működése. A rendszerváltozás után az önkormányzatok kötelezettségévé vált, hogy a szociális alapellátásokon túlmenően szociális intézményeket alapítson és tartson fenn. A Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás fenntartja és működteti a Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, melyet Csurgó Város Önkormányzata alapított. Fenntartói jogait a társulási tanács gyakorolja. Az intézményben működő alapellátási formák a családsegítés és a gyermekjóléti

58

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. alapellátások. A családsegítő szolgáltatás célja a szociális törvény szerint, hogy a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzetek megszüntetését elősegítse. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. A szakosított ellátási formák: nappali ellátást nyújtó intézmények átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények tartós bentlakást nyújtó intézmények rehabilitációs intézmények egyéb, speciális intézmények Csurgó Városi Egészségügyi és Gondozási Intézmények (ÖNO) Szociális feladatok: mikrotérségi feladatok: házi segítségnyújtás, nappali ellátás ellátja helyi szinten az étkeztetést 3. Gyékényesi Gondozási Központ Szakosított ellátást nyújtó bentlakásos szociális intézmény, kb. 25 fő bentlakó. Ellátja helyi szinten az étkeztetést. Mikrotérségi szinten a házi segítségnyújtás és nappali ellátás feladatokat látja el. 4. Iharosberényben házi segítségnyújtásra és étkeztetési feladatokra alkalmas intézmény szervezése folyamatban van. 5. Berzencén bentlakásos szociális intézmény van, melynek irányítása nem kistérségi feladat. A Szeretet Szociális otthon két fő egysége a pszichiátriai betegek otthona és a „szépkorúak” otthona. A két egység külön telephelyen működik. Pszichiátriai részleg: A részleg 150 férőhelyes. A betegek zöme, támaszkodva megmaradt képességeire részt vesz valamilyen típusú foglalkoztatásban. A lakók segítenek betegtársaik gondozásában, ápolásában, a mindennapi tevékenységekben: takarítanak, bevásárolnak, segédkeznek a konyhaüzemben az ételek előkészítésében, a terítésben, a tálalásban, a leszedésben. „Szépkorúak”foglalkoztatása: -fizikai; -szellemi; -kreatív; -kulturális; -fízioterápiás A kistérség lehetőségei, erős és gyenge pontjai: HEFOP 2.2.2 Integrált szolgáltatási rendszer létrehozásának kísérletei programjában Kaposvár, Dombóvár, Siklós kistérség vett részt, amelynek keretében a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai koordinálásával kialakításra került egy protokoll és módszertan. Mind a metodika, mind pedig a módszertan adaptálása megfelelő garanciát biztosít a projekt sikeres megvalósításához. projekt konkrét célja A kidolgozott protokoll és módszertan alapján tervszerű együttműködés alakul ki a munkaügyi és szociális ágazat, valamint az önkormányzatok Kaposvár kistérségi szereplői között. Kidolgozásra kerülnek olyan javaslatok, módszerek, amelyek a foglalkoztatási szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolását szolgálják. A valós szükségletekre alapozó komplex - egymásra épülő, egymást kiegészítő szolgáltatások, támogatások mindenki számára elérhetővé tétele. A projekt időtartama alatt (24 hónap) minimum 400 fő megszólítása, adataik felvétele és kiértékelése, legalább 150 fővel egyénre szabott fejlesztési terv, integrált

59

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. együttműködési megállapodás megkötése és minimum 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása integrált/komplex szolgáltatások biztosításával olyan formában, hogy közülük legalább 15 fő nyilvántartásban két éve nem szerepelt álláskereső legyen a kistérségében. projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja: az önkormányzatok, szociális intézmények, civil szervezetek, munkaügyi kirendeltség. A projekt közvetett célcsoportja a kistérségben élő és regisztrált tartósan munka nélkül lévő álláskereső, számuk 709 fő. projekt tevékenységei A projekt végrehajtása három fő egymással logikailag összefüggő, egymást kiegészítő szakaszból áll, amelyet megelőz egy szükségletfelmérés. Az ex ante szükségletfelmérés során vizsgálni kell a kistérség gazdasági, szociális és munkaerő-piaci helyzetét, megfogalmazni azokat az igényeket, amelyek egy integrált szolgáltatási rendszer kialakítását célozzák. A projekt vezetésének (kistérségenként 1 projektvezető /részmunkaidős/, 1 pénzügyi asszisztens /részmunkaidős/, 1 munkaerő-piaci és 1 szociális szakértő) kiválasztása. A menedzsment eszközeinek beszerzése. A célcsoport megszólításának, felkutatásának módszerei: leválogatás adatbázisokból (DDRMK kirendeltsége, szociális szervezet, önkormányzati és civil szervezetek adatbázisai) helyi akciók, írásos (a programot ismertető szóróanyag) és verbális lehetőségek felhasználása, berendelés, interjú stb. A tényleges felkutatásban és megszólításban az adatbázisokkal rendelkező szervezetek vesznek részt. A toborzás során legalább 400 fő bevonása, velük a program szempontjából első interjú készítése, az adatfelvételi lap kitöltése. A toborzást segítik a partner szervezetek, míg az interjúkat a szakmai stáb tagjai végzik kistérségi helyszíneken is. A felvett adatlapok alapján történő értékeléskor megtörténik a munkaerő-piaci és szociális helyzet értékelése, amennyiben lehetséges az ügyfél kategorizálása (profiling) is. A rendelkezésre álló protokoll és módszertan alapján a programba ténylegesen bevont legalább 150 fő egyéni fejlesztési tervének elkészítése, az integrált megállapodások megkötése. A fenti 150, programba bevont ügyfél közül legalább 100 fő az egyéni fejlesztési tervének tényleges megvalósítása, pozitív kimentek biztosításával. Munkaformák: egyéni esetkezelés, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka, munkaerő-piaci tanácsadó és támogató rendszer allokációja. A kimenetek dokumentálása, a nyomon-követés megszervezése. Havonta egy alkalommal történő szupervízió a konkrét munkatevékenységre, a munkához kapcsolódó viszonyra, az ügyfelekkel való kapcsolatra és a szakmai munkát végzők egymás közötti kapcsolatára irányul.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek. Kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az LHH által generáltak.



A csurgói LHH kistérségben élők szociális biztonságának és életminőségének a javítását szolgálja. Hozzájárul a foglalkoztatási színvonal javításához.



Alapelveiben megjelenik a foglakoztathatóság javítása, az esélyegyenlőség



60

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. javítása, a szemléletformálás, a szorosan együttműködő társadalmi és szakmai partnerség


Azzal, hogy a fejlesztési tervek alapján több ember kerül ki a passzív ellátásból, eleve egy megtakarítást érhet el a projekt. A projekt társadalmi kiadása és a társadalmi haszon között a projektet követő egy éven belül már egyensúlyt jelez. Két év után pedig a társadalmi haszon fog dominálni.


A pénzügyi fenntarthatóságot a TÁMOP 5.5.1 program biztosítja.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A közvetett célcsoportban romák is vannak. A munka világába történő visszailleszkedésükkel, javulnak életkörülményeik, erősödik szociális biztonságuk.


Indítás 2009. április 1.


Nincs


Munkaerő-toborzás Árajánlatok bekérése


HEFOP 2.2.2 Integrált szolgáltatási rendszer létrehozása Kaposvár, Dombóvár, Siklós kistérségében. A projekt keretében kialakításra került a protokoll és a módszertan. Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés, amely partnerségi programelemeket tartalmaz. TIOP Integrált térségi szolgáltató központok kialakítása

Befejezés 2011. március 31.

61



4. Foglalkoztatás 7. Roma integráció


Szociális Kézműves Foglalkoztató

projekt gazda neve

Kiss Tiborné CKÖ


Kiss Tiborné 8840 Csurgó, Rákóczi u.34.


Csurgó

összköltség, MFt

50


50

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt A rendelkezésre álló épület felújítása Foglalkoztatásra szánt forrás Anyag költség a foglalkoztatáshoz

3 45 2


TÁMOP 5.1.1. Foglalkoztathatóság, társadalmi befogadás

alkalmazkodóképesség,

kapcsolódás fejlesztési irányhoz

a

A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya. Hosszú távú cél az aktivitás és munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése. A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál.


A prioritás keretében a munkaerő-piaci aktivitás és foglalkoztathatóság erősítését támogató szociális szolgáltatásokban részesülő hátrányos helyzetű emberek (hajléktalan, szenvedélybeteg, inaktív, stb.) száma: 30 fő


A támogatás 20 főnek biztosít munkát

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A roma nők munkahelyteremtésének esélye mivel a roma nők 80-90%-a nem rendelkezik munkahellyel. projekt konkrét célja, célcsoportonként Megfogalmazódott egy olyan ötlet, hogy a téli időszakban a roma nők anyagi helyzetén javítsunk olyan módon, hogy pár hónapos foglalkoztatás keretében, gobelineket,

62

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. kézimunkákat és rongyszőnyegeket készítenek. Szembe kerültünk azzal a ténnyel, hogy ebből egy kisebb létszámú munkacsoportot lehetne létre hozni. Mivel az egyik leghátrányosabb kistérség a csurgói, ahol magas a munkanélküliek száma, ezen belül a roma nők helyzete a legválságosabb 80-90%-os a foglalkoztatásra várók aránya. Tudva levő, hogy a roma nők helyzete sokkal nehezebb, mint általában a férfiaké, ezért a mi célcsoportunk elsősorban a pályakezdők, a GYES-ről és anyaságiról visszatérő anyukák valamint a 45 év feletti nők. GYES-ről, anyaságiról visszatérők ,mert köztük sajnos sok az olyan anyuka akinek még soha nem volt munkahelye, vagy többségüknek megszűnt a munkahelye. Nekik lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy visszatérjenek a munka világába. A 45 év feletti roma nők pedig azért, mert azon túl hogy munkahelyet teremtenénk nekik egyben visszaadnánk az önbecsülésüket azáltal, hogy hasznos tagjai lesznek családjuknak és ez által a társadalomnak. projekt célcsoportja A pályakezdő roma nők A GYES-ről visszatérő roma nők A 45 év feletti roma nők projekt tevékenységei -

Előkészítés, szükséglet- és igényfelmérés; Infrastrukturális kialakítás; Eszközbeszerzés; Információs szolgáltatás biztosítása, a lakosság tájékoztatása a foglalkoztató szolgáltatásairól. Gobelin Varrás

- Kézimunka hímzés - Rongyszőnyeg készítés Az értékesítéshez megpróbálunk egy olyan Web lapot szerkeszteni, amelyen mint az üzletek mint pedig a magánszemélyek megtekinthetik az elkészített munkákat. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Növeli az esély egyenlőséget, a pályakezdő roma nők, a GYES-ről visszatérő roma nők a 45 év feletti roma nők foglalkoztatását, beilleszkedését a munka-erőpiacra. költséghatékonyság, alternatívák

A tevékenység végzéséhez szükséges épület rendelkezésünkre áll, felújítását a CKÖ emberei végzik majd közmunka-program keretében.


A projekt fenntarthatósága adott, hiszen a foglalkoztatás elősegítésére a Csurgói Munkaügyi Központ támogatást biztosít ,valamint az előállított termékek ellen értékéből,a foglalkoztatáshoz szükséges alapanyagokat finanszírozni lehet. Az értékesítés elősegítése érdekében, a Skála áruház lánc, bizományi formájában szerette volna, forgalomba hozni termékeinket azonban a szerződés nem jött létre mivel az ehhez szükséges költségeket a CKÖ nem tudta előteremteni. A fent nevezett áruház lánccal szeretnénk felvenni újra a kapcsolatot és szerződést kötni az értékesítést illetően.

63



A projekt célja a hátrányos helyzetű roma nők helyzetének javítása. A munkaerő piacon való megjelenésük elősegítése.


Indítás

Befejezés

2009.08.01.

2011.02.01.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A projekt megvalósításához tervek engedélyek nem szükségesek. A felújítási munkálatokat a CKÖ emberei végzik a közmunkaprogram keretében

--

--

64

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány

4. Foglalkoztatás 7. Roma integráció


Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése

projekt gazda neve

Somogy Megyei (SMTCKÖ)


Berényi László 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Tel.: 82/508-195


Csurgói LHH-s kistérség (18 település)

összköltség, MFt

33


31

Területi

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzat

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 3 fő koordinátor, 1 fő adminisztrátor bér és járulékai 2 év időtartamra

26

Mentorok megbízási díja 3 év időtartamra

3

Gépkocsi üzemeltetés (3 évre)

1

Irodafenntartás és működtetés telefont, internet, irodaszer, stb.)

(posta,

Tanulmány elkészítése

2 1


TÁMOP 5.1.1. Foglalkoztathatóság, társadalmi befogadás

alkalmazkodóképesség,


A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya. Hosszú távú cél az aktivitás és munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése. A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál


A prioritás keretében a munkaerő-piaci aktivitás és foglalkoztathatóság erősítését támogató szociális szolgáltatásokban részesülő hátrányos helyzetű emberek (hajléktalan, szenvedélybeteg, inaktív, stb.) száma: 500


A prioritás eredményeképpen a nonprofit szervezetek között és helyi önkormányzatok között kialakult hálózatok száma: 1

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Somogy megye egyik leghátrányosabb kistérsége a csurgói, az országos átlagtól jelentősen magasabb munkanélküliséggel.

65


projekt konkrét célja, célcsoportonként A foglalkoztatás bővítés az iskolázottsági, képzési szint javítása mindkét célcsoport részére feltétlen fontos. Országos szinten 317 ezer ember álláskereső, ebből megközelítőleg 70-75 %-a roma származású. Somogy megyére levetítve ez a szám 21143-ból megközelítőleg romák és a hátrányos helyzetűek tekintetében mintegy 16000 főt érint. projekt célcsoportja Romák és hátrányos helyzetű emberek projekt tevékenységei Helyzetfelmérés, képzés előkészítése, képzés, álláshely kutatás, mentorálás. Ezen tevékenységek közt a helyzetelemzést kiterjesztjük a kistérség 18 településére, és konkrét képet kapunk arról, hogy az elsődleges munkaerőpiachoz szükséges szakmák melyike van jelen e két célcsoportban. Legfőképpen az alábbi szakmákban kívánjuk a képzéseket generálni: építőipari tevékenység, (kőműves, asztalos, ács, vasbetonszerelő, festő stb.) veszélyes hulladék szelektív feldolgozása (elektronikai cikkek szétbontása) Ezen tevékenységi köröket elsődlegesen a nemzeti és regionális fejlesztési elképzelésekhez kívánjuk kapcsolni. Az álláshely kutatásban együttműködünk a regionális és természetesen az LHH-s kistérségekhez tartozó munkaügyi kirendeltségekkel, és minden olyan legális állásközvetítő szervezetekkel, magánszemélyekkel, akik biztosítják a legális foglalkoztatási lehetőséget. Ezzel is a feketemunkát szeretnénk minél hatékonyabban elkerülni. Tevékenység kapcsán a programban érintett személyeket folyamatos mentorálásban kívánjuk részesíteni, olyan képzett mentorokkal, akik a Pécsi Tudományegyetemen szereztek ehhez megfelelő jogosítványt és képzettséget. (5 fő) Ezt a mentorálást folyamatosan (2 év + utókövetés 1 év időtartamra) biztosítjuk. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt illeszkedik az ágazati és térségi szakpolitikai és fejlesztéspolitikai stratégiákhoz. A projekt megvalósítását az adott térségben működő települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel végzik. Az SMTCKÖ a program továbbfolytatásához szükséges saját forrással a mindenkori költségvetési évben rendelkezik, és kizáró okok, mint főpályázóként nem szerepelnek. A horizontális szempontokat figyelembe véve társadalmi, gazdasági változásokat eredményez, és az érintett projekt célcsoportjainak minőségi életvitel változását segíti elő. költséghatékonyság, alternatívák

A tevékenység végzése során költséghatékony alternatívákat alkalmazzunk.


Az SMTCKÖ minden tárgyévi költségvetésében szerepelteti a saját önrészre vonatkozó költségeit, együttműködve a Somogy megyei Közgyűléssel, és egyéb támogatási források felkutatását is elvégzi.


Konkrét helyzet ismeretében kellő rugalmassággal elő tudjuk készíteni azokat a képzéseket, lehetőségeket és információkat és be tudjuk mutatni azon foglalkoztatási helyeket, ahol valóban az egyének a munkát el tudják végezni és az ehhez kapcsolódó szociális és foglalkoztatási segítséget biztosítani tudjuk

66


megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

Indítás 2009. április

Befejezés 2011. március

Nem releváns


Nem releváns


Hálózat kiépítéséhez kapcsolódhat a DDRMK által megtervezett, de még be nem indított Roma foglalkoztatási integrációs hálózatának kiépítéshez, az „Út a munkához” program keretén belül 3000 fő a foglalkoztatás szervező hálózat programhoz.

67



5. piacképes oktatás, szakképzés


Alternatív napközbeni ellátás megszervezése Csurgón

projekt gazda neve



Dr. Porkoláb Lajosné 06-20-490-0464. Csurgó, Kossuth u. 1. [email protected]


Csurgó és ellátási körzete

összköltség, MFt

40 MFt


40 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Előkészítés, szükségletfelmérés költségei

2M

Alternatív napközbeni ellátás központja és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása

5M

Központ berendezése, felszerelése

3M

A központban nyújtott szolgáltatások fejlesztése, szolgáltatásokban dolgozók képzése

28 M

Információs szolgáltatás biztosítása

2M


TIOP 3.5.1.


Oktatás, gyerekesélyt szolgáló fejlesztés.


Ellátásban részesülő gyermekek száma: 40 fő. (projekt portálon megadott választható listáról)


A szolgáltatásokkal lefedett lakosság aránya a térség teljes lakosságához viszonyítva (projekt portálon megadott választható listáról)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe tartozó gyermekek napközbeni ellátása jelenleg csak részben megoldott Csurgón és térségében. A hagyományos napközbeni ellátásban nem részesülő, többségében hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek azok, akik esetében nem valósul meg a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A társadalmi integráció szempontjából is kiemelt jelentőségű szolgáltatási tevékenységek hiányos, illetve elégtelen volta csökkenti a gyermekek esélyeit, negatívan befolyásolja későbbi életkilátásaikat, továbbá újragenerálja a már felhalmozódott problémákat a célcsoport körében.

68


A térségben különösen a 10 év feletti, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek egy része nem veszi igénybe a hagyományos iskolák által szervezett tanulószobai, napközis ellátást. Jellemző, hogy ők többnyire hátrányos helyzetű, problémás családok gyerekei (munkanélküliség, anyagi, szociális, mentális gondok, szenvedélybetegség). A család nem tudja számukra azokat a mintákat, értékeket közvetíteni, amelyek segítenék, motiválnák őket a sikeres iskolai karrier felépítéséhez, majd a későbbi munkavállaláshoz, társadalmi részvételhez. Motiválatlanok, céltalanok, önbizalomhiány, önértékelési és beilleszkedési problémáik miatt gyakran kerülik az iskolát, csavarognak, bandáznak és könnyen sodródnak a devianciák felé. Sok a feszültség, konfliktus, melyek kezelése indulatoktól vezérelt, gyakran kirekesztő, elutasító, erőszakos, agresszív. Az iskolák önmagukban nem tudják kezelni ezeket a problémákat, különösen a 18 éves tankötelezettségi korhatár bevezetése óta. Ezen változtatni kell, ellenkező esetben újratermelődnek azok a már társadalmi szinten jelentkező gondok, amelyek megoldása ma is egyre nehezebb. A térségben a 0-3 éves gyerekek napközbeni ellátása is nagyrészt elérhetetlen sok család számára. Csurgón és Berzencén van bölcsőde, Somogyudvarhelyen és Zákányban családi napközi, de gyakorlatilag a kistelepüléseken élő gyerekek napközbeni ellátására nem megoldás (férőhely kapacitás, közlekedési akadály, ellátási kötelezettség). Több okból is ideális megoldás lenne néhány családi napközi elindítása a térségben. Az önkormányzatok ellátáshoz tudnák juttatni a rászoruló családokat, kevesebb anyagi ráfordítással, mintha intézményt tartanának fent. A szülő munkát tud vállalni, akár alkalmi munkát. A napközit működtető család jövedelemhez jutna. A feltételek rugalmasabban igazíthatók a mindenkori igényekhez – 8 hetes kortól 14 éves korig fogadhat be gyerekeket (5-7 gyerek), fogyatékkal élő gyereket is fogadhat, nyitva tartási idejét könnyebben igazíthatja a szülő munkaidejéhez, mint egy intézmény. A képzett szakemberek házi gyermekfelügyeletet is tudnának vállalni. Helyi, illetve mikrotérségi szinten egyaránt indokolt a hagyományos napközbeni ellátások (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi) mellett a gyermekek alternatív napközbeni ellátásának biztosítása, különös tekintettel a speciális lakossági csoportok igényeire (pl. bölcsődés korú, SNI-s, fogyatékkal élő gyerekek). projekt konkrét célja, célcsoportonként A családi körülményeik, vagy más okok miatt rászoruló gyermekek az iskolarendszerben nem tudnak megfelelően teljesíteni, leszakadás, lemorzsolódás, céltalanság, önbizalomhiány, önértékelési zavar jellemzi őket. Magatartásuk gyakran problémás, kapcsolati rendszerük konfliktusos. Fenti okok miatt csökkennek esélyeik az iskolai pályájuk, majdani munkavállalásuk, társadalmi beilleszkedésük során. A projekt során esélyt kívánunk teremteni a rászoruló gyerekek számára, hogy felzárkózhassanak. A normál értelmi képességű, enyhe tanulási-magatartási problémákkal küzdő, érzelmileg sérült gyermekek személyiségállapotának javítására, esélyegyenlőségük biztosítására kell törekednünk. Pályázatunk célja, a rászoruló gyermekek számára leginkább szükséges fejlesztések megvalósítása. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, kiemelten a fogyatékkal élő, SNI-s és/vagy roma gyermekek biztosítani a hozzáférését a nappali ellátás lehetőségéhez. projekt célcsoportja

69


A projekt közvetlen célcsoportja: jelenleg napközbeni ellátásban nem részesülő 10 év feletti perifériára került, csellengő gyermekek; az ellátáshoz nem jutó speciális lakossági csoportok, kiemelten a fogyatékkal élő, SNI-s és bölcsődés korú gyermekek. Közvetett célcsoport: ellátásban nem részesülő gyermek szülei, gondozói. projekt tevékenységei -

-

Előkészítés, szükséglet- és igényfelmérés; Infrastrukturális kialakítás; Eszközbeszerzés; Gyermekek napközbeni ellátása keretében családi napközi, házi gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátások szervezése a bevont települések számára (a személyi feltételek megteremtése – képzés); Szolgáltatásban dolgozók, a gyerekekkel foglalkozó szakemberek (jelzőrendszer tagjai) képzése; Speciális lakossági csoportoknak nyújtott szolgáltatások (pl. fogyatékkal élők, szenvedélybetegek) Információs szolgáltatás biztosítása, a lakosság tájékoztatása a központ szolgáltatásairól.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek.

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyújtja a kulcsfontosságú lakossági szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások döntő többségét, ugyanakkor nagy számú rászoruló gyermek nem fér hozzá a napközbeni ellátáshoz. A tervezett fejlesztés kapcsolódik a kistérségben generált további LHH projektekhez. költséghatékonyság, alternatívák


Azáltal, hogy a fejlesztés révén a gyermekek eddig szolgáltatásba be nem vont része is napközbeni ellátásban részesül, nagymértékben csökkenhetnek a szolgáltatás hiányából fakadó továbbgyűrűző és másodlagos problémák, konfliktusok kezelésére fordított költségek. A projekt társadalmi haszna lényegesen nagyobb annak kiadási költségeinél. Alternatívát a megvalósítási lehetőségek költségei jelenhetnek.

A működési költségek fedezete elsődlegesen az állami normatív támogatás terhére történik. Kiegészítő bevételi forrást jelent az ellátásban részesülő gyermekek után fizetett térítési díj. A célcsoport nagysága miatt biztosított az alternatív napközbeni ellátást nyújtó központ kapacitáskihasználtsága.

70



A tervezett szolgáltatásokat igénybevevők döntő többsége hátrányos helyzetű családból érkező gyermek, közöttük a rendelkezésre álló adatok alapján magas a roma gyermekek aránya. Családi hátterükre általában jellemző a munkanélküliség, iskolázatlanság, szegénység, mentális, életvezetési probléma, szenvedélybetegség. A tervezett alternatív napközbeni ellátó központ által nyújtott szolgáltatások, szorosan együttműködtetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részéről jelenleg is kínált szolgáltatásokkal együttesen, hatékony megoldást biztosítanak a célcsoportot alkotó gyermekek megfelelő és szakszerű nappali ellátására.


további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2011. augusztus

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat eddigi tevékenységéből származóan kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkezik a célcsoport egy részével. A szolgálat által korábban összegyűjtött adatok, illetve észlelt igények jelentős mértékben megkönnyítik és felgyorsítják a szükséglet- és igényfelmérés elkészítését.

Szükséglet- és igényfelmérés Infrastrukturális kialakítás műszaki előkészítése Információs szolgáltatás megtervezése

TÁMOP 5.2.5. –08/1 Megoldások eszköztára (elbírálás alatt) Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Szülősegítő szolgáltatások támogatása (elbírálás alatt) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Közvetítői Szolgálat Hatékony konfliktuskezelés az iskolákban – mediációs program (döntés alatt) Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület programjában partnerség (nyertes pályázat)

antidiszkriminációs

71


3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás


Hagyomány és Innováció – fejlesztések a Csurgói Városi Iskolák és Óvodákban (CSVIO), a Csurgói Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás központjának fejlesztése

projekt gazda neve

Szászfalvi László


Szabó Sándor; 82/571 014; [email protected]


Csurgó

összköltség, MFt

995 MFt


945 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt CSVIO Eötvös Iskola

327,5

CSVIO II. Rákóczi Iskola

424,0

CSVIO Mókuskert Óvoda

27,5

CSVIO Mesevár Óvoda

46,2

CSVIO Hétszínvirág Óvoda

16,6

CSVIO Pedagógiai Szakszolgálat

11,7


DDOP 3.1.2.B Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH-33 kistérségekben


A pályázó fenntartó közoktatási intézményeinek - átfogó felújítása - rekonstrukciója - bővítése - akadálymentesítése - új épület/épületrész akadálymentes építése (amennyiben a már meglévő épület átalakítása bizonyíthatóan költségesebb, mint a zöldmezős beruházás)


Új/felújított intézmények száma: 5 db


Fejlesztett száma:

nevelési-oktatási

intézményekben

tanuló

diákok

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Csurgói Városi Iskolák és Óvodák a mikró-térség településeinek fenntartásában működik. A Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás 3-14 éves korosztályának több mint fele jár ebbe az iskolába. A CSVIO fejlesztése nem csak mikró-térségi igény, hanem egyfajta

72

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. bázisiskola létrehozásának szükségszerűsége is. Hiszen várhatóan - a jelenlegi demográfiai mutatók alapján – 5-6 éven beül a kistérség egyetlen felső tagozatot befogadó iskolájává válhat.

projekt konkrét célja, célcsoportonként A konkrét cél a jelenlegi iskolaépület infrastrukturális és szellemi kapacitásának felkészítése a bázisiskolai feladatok ellátására. Különösen fontos, az egyes tagintézmények közötti - jelentős – különbségek felszámolása. Mindezek mellett és felett a HH, HHH és SNI-s tanulók integrációs lehetőségeinek biztosítása.

projekt célcsoportja A mikró-térség óvodás és általános iskolás tanulói, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat által ellátandó tanulók.

projekt tevékenységei 1) Csurgó, Eötvös J. Általános Iskola: Részleges akadálymentesítés, IKT eszközök fogadásához szükséges átalakítások: hálózatok kialakítása, világításkorszerűsítés, tornaterem szellőztetésének megoldása, sportudvar létesítés: Ollé Kht ajánlata szerint 2) Csurgó,Pedagógiai Szakszolgálat: Felújítás, akadálymentesítés, iroda, fejlesztő és tornaszoba kialakítása. 3) Csurgó, Rákóczi F. Általános Iskola: Teljes akadálymentesítés, felújítás, energetikai korszerűsítés, új szárnyban a termek nagyobbítása, épületbővítés: aula, melegítőkonyha, ebédlő, könyvtár építése, tetőtérben 2 tanterem és 3 műterem kialakítása, színházterem, sportudvar létesítés: Ollé Kht ajánlata szerint 4) Csurgó, Mókuskert Óvoda: bejárat és a burkolatok akadálymentesítése, világításkorszerűsítés, szigetelés, nyílászárók cseréje, sportjellegű udvari óvodai játéktér kialakítása (eszközbeszerzés), tornaterem tetőterének beépítésével többfunkciós közösségi tér kialakítása. 5) Csurgó, Mesevár Óvoda: teljes akadálymentesítés, szigetelés, nyílászárók cseréje, világításkorszerűsítés, tornaszoba és játékterasz kialakítása élősarokkal, ökojellegű udvari játéktér létesítése (eszközbeszerzés)

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A

kiválasztási

kritériumok

az

esélyegyenlőségi

helyzetelemzés

intézkedési

terv

73

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. alaptételeinek alapján történik. költséghatékonyság, alternatívák

A beszerzés figyelembe.

során

Az üzemeltetés alkalmazunk.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

az során

alacsonyabb

árajánlatokat

költséghatékony

vesszük

alternatívákat

A Csurgói Városi Iskolák és Óvodák létszáma a demográfiai adatok alapján és a várható további iskolacsatlakozások függvényében stabilnak tudható A hátrányos helyzetű gyerekek alapfokú oktatási-nevelésének ellátása biztosított, a térség minden óvodájában és iskolájában integrált oktatás valósul meg, de az eredményes felzárkóztatás feltételei a Mesevár Óvodában és a Rákóczi Általános Iskolában hiányoznak. A testi és érzékszervi fogyatékkal élők ellátása nem biztosított, nincs gyakorlata a HH és HHH, valamint az SNI, gyerekek eredményes, elfogadó oktatás-nevelésének. A térség egyetlen iskolája, vagy óvodája sem teljes akadálymentesített. A hátrányos helyzetű tanulók aránya nem tekinthető kiegyenlítettnek, sem óvodás korban, sem 1-8 osztályban és 912 osztályban sem. Szegregáló oktatás a térségben nincs. Társulási szinten nem beszélhetünk iskolai szegregációról, bár jelentős eltérések vannak az óvodák és iskolák között a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelésű igényű tanulók számában, a legmagasabb létszámuk a Gyékényesi Általános Iskolában és a Rákóczi Általános Iskolában. Az oktatás eredményességében nagymértékű eltérés tapasztalható. A magas HH, HHH és SNI gyermeket fogadó általános iskolák kompetencia mérési eredményei szövegértés és matematika viszonylatban egyaránt nagyon alacsonyak,a lemorzsolódás és az iskolai sikeresség vizsgálata során szintén szélsőségesen rossz eredmények születtek ezekben az iskolákban. A Rákóczi Általános Iskolában és a Gyékényesi általános iskolában az oktatás színvonala, hatékonysága, még kistérségi viszonylatban is elmarad az elvárttól.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek

Indítás: 2009.szeptember

Befejezés: 2010.augusztus

A projekt beruházásaink a tervezői becslése történt meg. Konkrét engedélyezett tervek vannak a II. Rákóczi Ferenc Iskola beruházásának egy részére

74

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A hiányzó tervek elkészítetése, engedélyek beszerzése

TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben

75


5. piacképes oktatás, szakképzés


Komplex segítségnyújtás a csurgói kistérségben

projekt gazda neve



Dr. Porkoláb Lajosné, 06-20-490-0464. Csurgó, Kossuth u. 1. [email protected]


Csurgó és ellátási körzete

összköltség, MFt

50 MFt


50 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Szükségletfelmérés

2M

Alternatív vitarendezés tematikus csoportfoglalkozás, kapcsolat ügyelet

5M

Családi életre csoportfoglalkozás

tematikus

5M

drogalternatíva

3M

nevelés

Kreatív foglalkozások, megközelítési programok Képzés dolgozók számára

5M

Munkaerő felvétele

6M önkéntesek

3M

Mediáció, konfliktuskezelés, resztoratív megoldási technikák (kár helyreállító, a konfliktust nem mélyítő).

5M

SNI-s vagy fogyatékkal élő szüleinek foglalkozás, Szülő Klub

gyerekek

2M

Szakértők (védőnő, pszichológus, gyógypedagógus, romológus, mediátor) igénybevétele

6M

Szupervízió

3M

Eszközbeszerzés (Számítógép, tv, játékok, hálózsákok, eszközök)

5M

Önkéntesek képzése

alkalmazása,


TÁMOP 5.1.1.


Oktatás, gyerekesély, leghátrányosabb helyzetű csoportok

számszerű outputok (indikátorok,

Programba bevont gyermekek száma: 60 fő

Segítsék a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját

76

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. értékkel)

Képzésben részesülő dolgozók és önkéntesek száma: 25 fő (projekt portálon megadott választható listáról)


A prioritás keretében támogatott szociális programokból pozitív eredménnyel kikerülők száma (projekt portálon megadott választható listáról)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A gyermekek leghátrányosabb helyzetű csoportjai számára csak abban az esetben valós esély a társadalomba és azon belül az oktatási rendszerbe, majd a munka világába való bekapcsolódás, ha ehhez szakszerű, többoldalú segítséget kapnak. A térség legnagyobb problémája a munkanélküliség, a szegénység, kilátástalanság. Az érintett családok gyerekei nem kapnak követhető mintát, értékrendet. A munka nélkül élő szülők többsége szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségű. Ehhez sok esetben kapcsolódnak mentális, életvezetési gondok, szenvedélybetegségek, devianciák, agresszív megoldások, bűnelkövetések. A gyerekek esélyeit növelő, támogató komplex, személyre szabott szolgáltatások hiányában nagy a valószínűsége, hogy céltalan, jövőkép nélküli munkanélküliségi létre szocializálódnak. Jellemzőek a gyerekek körében az iskolai kudarcok, indokolatlan hiányzások, önbizalomhiány, önértékelési, magatartási, beilleszkedési zavarok, kirekesztődés, csavargás, szerhasználat, devianciák. Problémáik, konfliktusaik rendezéséhez nincsenek megfelelő eszközeik, gyakori körükben az agresszió. Az iskolák nem, vagy csak nehezen kezelik ezeket a problémákat. Különösen a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelése óta. Tapasztalatok támasztják alá, hogy a büntetés, kirekesztés, eltávolítás nem jó megoldás. A büntetőeljárások során törvényes eszköz a mediáció. Fontos lenne a konfliktusok keletkezésekor (iskolai, baráti, családi, közösségi színtereken) azonnal használni, az elsődleges bűnmegelőzés érdekében. A marginalizálódott csoportok problémái, a demográfiai trendek felhívják a figyelmet, indokolják, hogy komplex eszközrendszer segítségével, a különböző szakemberek összehangolt tevékenységével, együttműködésével lehet és kell a leghátrányosabb helyzetben élő gyerekeknek, családoknak segítséget nyújtani. Szükséges a családokkal, gyerekekkel foglalkozó különböző szakterületen dolgozó szakemberek képzése (észlelő és jelzőrendszer tagjai: gyermekvédelmi, szociális szakember, pedagógus, gyermekorvos, védőnő, rendőr, önkéntes segítő) –alkalmassá tétele - a gyerekek veszélyeztetettségének időben történő felismerése, az együttműködési készség javítása, jó megoldások alkalmazása érdekében. Jelenleg a célcsoport esélyeinek növelése érdekében alkalmazott szolgáltatások, oktatási rendszeren kívül megvalósított preventív célú programok részben hiányoznak, részben alacsony létszámú résztvevő bevonására adnak lehetőséget. A célcsoport számára kockázatot jelentő devianciák csökkentésére tett eddigi intézkedések nem elégségesek, jelentős mértékben növelni szükséges a gyermekek és fiatalok adottságainak, képességeinek, személyiségének fejlesztésére fordított figyelmet, valamint az ehhez biztosított szolgáltatások számát mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. projekt konkrét célja, célcsoportonként

77


A tervezett szolgáltatások nyújtása nagymértékben hozzájárul a gyerek-szülő-pedagógus háromszög konfliktushelyzeteinek megoldásához. A projekt célja az egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztése, a lemorzsolódások, a társadalmi problémák újratermelődésének csökkentése, a munkavállalás, a társadalmi beilleszkedés megalapozása, devianciák elleni küzdelem, a kábítószer-használat és függőség megelőzése. projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja elsősorban azok gyermekek, illetve fiatal felnőttek, akik családi körülményeik vagy más okok miatt veszélyeztetettek (kb. 60 fő). A másodlagos célcsoportot az elsődleges célcsoport szülei (kb.30 fő), valamint a szolgáltatásokat nyújtó dolgozók és önkéntesek alkotják (kb. 25 fő). projekt tevékenységei Megegyezik a projektelemek felsorolásánál költségelt tevékenységekkel. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt illeszkedik az ágazati és a kistérségi fejlesztési és szakmai elképzelésekhez, tervekhez. A projekt megvalósításában aktívan rész tudnak venni a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat széleskörű partneri rendszeréhez tartozó szakmai és civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzati képviselők, szakértők.


Pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

A projekt által generált, számszakilag ugyan nehezen kifejezhető társadalmi haszon, messze meghaladja a projekt kiadásait. A projekt költségeit pályázati forrásból kívánják fedezni és az alternatívák közül a legköltséghatékonyabb megoldást kiválasztani.

A fejlesztés során az eszközbeszerzések többségénél olyan kis értékű eszköz került tervezésre, amelynek pótlását a későbbiek során a pályázó saját költségvetése lehetővé teszi. A tevékenységek helyszíne rendelkezésre áll. További fontos szempont, és az alkalmazott szemlélet szerves része a meglévő erőforrások koncentrálása. Ennek érdekében épített ki a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat jó kapcsolatot, partneri viszonyt a térségben működő civil szervezetekkel, közösségekkel, más szakmai szervezetekkel, szolgáltatókkal. A szolgálat rendszeresen kap kis értékű

78

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. adományokat. Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása



A tervezett szolgáltatások kompenzálják a célcsoport, köztük a hátrányos helyzetű és/vagy roma gyermekek és fiatalok hátrányait, segítik az iskolai megfelelést, továbbá társadalmi beilleszkedésüket. Indítás

Befejezés

2010. január

2011. december

A családsegítő szolgálat munkatársainak és önkénteseinek jelenleg is van kapcsolata a projekt célcsoportjaival, akik vagy alapellátásban vannak, vagy védelembe vannak véve. A célcsoportok ismeretében került összeállításra a projektcsomag. A korábbi tevékenység és nyertes pályázatok keretében elvégzett előkészítő munka lehetővé teszi a valós igényekre alapozott, hatékony projekttervezést.

Nem releváns.

TÁMOP 5.2.5. –08/1 Megoldások eszköztára (elbírálás alatt) Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Szülősegítő szolgáltatások támogatása (elbírálás alatt) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Hatékony konfliktuskezelés az iskolákban – mediációs program (döntés alatt) Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület – antidiszkriminációs pályázati programban partnerként való részvétel (nyertes pályázat)

79



4. foglalkoztatás


„Képessé tenni, képesnek lenni” foglalkoztatási projekt

projekt gazda neve

DDRMK Csurgói Kirendeltsége


Olvasó Györgyné [email protected]


Csurgó

összköltség, MFt

70


70

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Emberi erőforrással kapcsolatos költségek

16

Célcsoport számára biztosított támogatások

45

Beszerzések

4,5

Egyéb beszerzések

3

Adminisztrációs költségek

1,5


TÁMOP 5.1.1. A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása


A kistérségben élő regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők foglakoztathatóságának és foglakoztatásának javítása Térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programok


A megszólítottak száma: kistérségenként legalább 50 fő


Munkaerő-piaci szolgáltatásban részesülők száma: 40 fő

A projektbe bevontak száma: 40 fő A projektet eredményesen befejezők száma: 25 fő Képzésben résztvevők száma: 20 fő Képzés utáni elhelyezettek száma: 15 fő Munkakipróbálásban, majd elhelyezésben részesülők száma 15 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek hasznosításának igénye, az integráció került előtérbe. A hangsúly minden foglalkoztatási nehézséggel küzdő csoport tekintetében áthelyeződött a passzív munkaerő-piaci rendelkezésekről, a segélyezésről az aktív megoldásokra. Magyarországon a megváltozott munkaképességű emberek esetében külön hangsúlyt kapott az egyéni foglalkoztathatóság javítása, oktatási és képzési lehetőségek szélesítése, valamint egy köztes munkaerő-piac kialakítása, ahol megszerezhető a nyílt munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő jártasság és tapasztalat.

80


A csurgói kistérség munkaerő-piaci helyzetének bemutatása: Regisztrált álláskeresők száma és összetétele: 1636 fő, összetétele: 8 általános iskolai végzettségnél kevesebb:141 általános iskolai végzettség: 723 szakmunkásképzőt végzett: 476 szakiskolában végzett: 18 spec. szakiskolában végzett: 2 szakközépiskolában: 108 technikum: 25 gimnázium: 112 főiskola: 25 egyetem: 6 A megváltozott munkaképességű álláskeresők száma és összetétele: 41 nő: 21 férfi: 20 A kistérség lehetőségei, erős és gyenge pontjai: A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyeinek javítása elképzelhetetlen a helyi társadalom összefogása, a munkáltatók befogadóbbá tétele nélkül. Ez a projekt alkalmas arra, hogy a célcsoporthoz tartozó álláskeresők pozitív kimenettel javítsanak élethelyzetükön, önbecsülésükön. projekt konkrét célja Szolgáltatások, képzések, támogatások biztosításával a kistérségben regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők közül legalább 30 fő számára biztosítsunk kitörési lehetőséget a munkanélküliségből.

projekt célcsoportja A kistérségben élő és regisztrált megváltozott munkaképességű álláskereső, számuk 41 fő. A megváltozott munkaképességű, illetve a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzete lényegesen rosszabb, mint a társadalom többi tagjáé. Munkaerő-piaci pozíciójukat jelentősen befolyásolják azok a társadalmi hátrányok (pl. alacsony iskolázottság, jövedelemhiány, szegénység, megfelelően adaptált munkahelyek kis száma, komplex rehabilitációs szolgáltatásokhoz és programokhoz való hozzáférés nehézségei stb.). projekt tevékenységei A projekt vezetésének (kistérségenként 1 projektvezető /részmunkaidős/, 1 pénzügyi asszisztens /részmunkaidős/, 1 munkaerő-piaci esetmenedzser) kiválasztása. A menedzsment eszközeinek beszerzése.

81


Előzetes (ex ante) értékelés: a kitűzött célok helyzetértékelése, hatékonysági előrejelzés készítése. Módszerei: konzultációk, interjúk, empirikus felmérés a célcsoport helyzetéről. A közvetlen partnerek (szociális, önkormányzati, tanácsadó, civil) bevonásával a feladatok újbóli tisztázása. Feladatok:  A célcsoportba tartozó ügyfelek feltérképezése, megkeresése, kapcsolatfelvétel.  Tájékoztatás, felvilágosítás, orientálás, tanácsadás; az ügyfél bevonása a szolgáltatási rendszerbe.  A munkavállalást akadályozó (szociális, mentális, egészségi stb.) tényezők feltárása és a megoldás segítése.  Együttműködési, cselekvési terv készítése; az ügyfél bevonása saját sorsának alakításába.  Az ügyfél bekapcsolása a szükséges tréningekbe (munkavállalást, fejlesztésben, képzésben való részvételt segítő, reintegráló, kulcsképesség-fejlesztő, személyiségfejlesztő, beilleszkedést és önálló életvitelt elősegítő).  Ügyintézés, aktív közreműködés az álláskeresésben (pl. személyes kísérés, önéletrajzírás, kérelem stb.), és más, a közös cél eléréséhez szükséges ügyek intézése.  Munka-erőpiaci szempontból előnyös képzési szakirányok, képzőhelyek feltárása; ezek ajánlása az ügyfélnek.  Alkalmassági kérdések tisztázása (szakmai, egészségi stb.), személyre szóló munkahely megkeresése, munkára kész állapot elérése.  Munkába helyezés, mint az egyik legfontosabb cél.  Beilleszkedés segítése, utógondozás, nyomon követés.  A teljes tevékenység során folyamatos együttműködés a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségével.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek. Kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az LHH által generáltak.  A csurgói LHH kistérségben élők szociális biztonságának és életminőségének a javítását szolgálja. 

Hozzájárul a foglalkoztatási színvonal javításához.



Alapelveiben megjelenik a foglakoztathatóság javítása, az esélyegyenlőség javítása, a szemléletformálás, a szorosan együttműködő társadalmi és szakmai partnerség


A projekt társadalmi kiadása és a társadalmi haszon között a projektet követő egy éven belül már egyensúlyt jelez. Két év után pedig a társadalmi haszon fog dominálni.


A pénzügyi fenntarthatóságot a TÁMOP 5.5.1 program biztosítja.

hátrányos

A megváltozott munkaképességű álláskeresők között romák is

82


vannak. A munka világába történő visszailleszkedésükkel, javulnak életkörülményeik, erősödik szociális biztonságuk.


Indítás 2009. április 1.


Nem igényel előkészítést


Nem igényel előkészítést


Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés, amely hasonló programelemeket tartalmaz. Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.1. rehabilitációs járadékosok munkaerő-piaci esélyeinek javítása

Befejezés 2011. március 31.

83


3. Oktatásfejlesztés és korai fejlesztés


Dél-Dunántúli „Kistérségi Universitas” Program

projekt gazda neve

Pécsi Tudományegyetem


Hivatalos képviselő: Dr. Gábriel Róbert rektor


Csurgó

összköltség, MFt

45


45

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt klub működtetése

11M

ösztöndíjas program

2x10M=20M

képzési program

5M

Rendezvények

3x1M=3M

könyvkiadási program

3x2M=6M


TAMOP 5.1.1.

Kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Az oktatás révén lehetőség nyílik a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációjára.


Kidolgozott tehetséggondozó programok száma: 1 db Tehetséggondozó programban résztvevő diákok száma: 2 fő Új tananyag száma: 1 db Képzésben résztvevők száma: 25 fő Konferenciák száma: 3 db Kiadványok száma: 3 db


Képzést eredményesen elvégzők száma: 22 fő Konferencián résztvevők száma: 100 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége 



A megelőző tapasztalatok alapján a leghatékonyabb beruházás egy térség életében az emberi tőkébe megvalósított invesztíció. Egy sikeres program megvalósítása – szinkronban a Kormány 2007-es, „Nem mondunk le senkiről” elnevezésű zászlóshajó programjával – nagy lehetőséget rejt a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek felzárkóztatására. Az LHH kistérségek gyengén fejlett humánerőforrás adottságokkal rendelkeznek. A magasan képzett szakemberek számossága kicsi, és dezintegráltan dolgoznak. A régió leghátrányosabb területein végrehajtandó projekt hozzájárul a meglévő tudás koncentrációjához, hátrányos helyzetű, kisebbségi hátterű, tehetséges

84






fiatalok tehetnek szert magas szintű kvalifikációra (nemzetközi doktori fokozat /PhD/ szerzésére), ezzel hozzájárulva a térség öntudatának és önismeretének megerősítéséhez. A program révén a felsőoktatásnak és kutatásnak a térségben jelenleg egyébként hiányzó struktúráihoz tudnak kapcsolódni intézményes és rendszeres módon. A legjobban képzett szakemberek nem vándorolnak el, helyben maradnak. A program megvalósulásával a kistérségek képesek lesznek arra, hogy kulturális, művészeti és tudományos értékeiket megjelenítsék a hazai és nemzetközi porondon, így javítva imázsukat és megtartó képességüket, a zászlóshajó program révén elindított folyamatok fenntarthatóak maradnak és a program során kialakult közös tudás fenntartható módon élhet tovább A határ menti és határ közeli térségek egyik fontos fejlesztési adottsága a határ. Egyszerre negatív, hiszen elzár és módosítja a harmonikus térkapcsolatok kialakulásának lehetőségét, és pozitív hiszen a határon átnyúló együttműködések rengeteg plusz fejlesztési energiát képesek felszabadítani. Erre azonban fel kell készülnie a térség döntéshozóinak és szereplőinek, melyet jól szolgálhat az ehhez kapcsolódó képzési és kutatási program.

projekt konkrét célja, célcsoportonként 







A projekt átfogó célja olyan struktúra, szerveződés kialakítása, amely a régió nyolc kistérségében biztosítja a fenntartható növekedést biztosító helyi tudás kistérségenkénti koncentrációját és rendelkezésre állását. Az egyes kistérségekben élő és dolgozó tehetséges, kvalifikált szakemberek, művészek, kultúraközvetítők, véleményformálók koncentrációja, a rendszeres közös gondolkodás és a térség társadalmi, gazdasági, szociális problémáinak megoldására irányuló javaslatok megfogalmazásának szándékával. A leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportok – különös tekintettel a romákra és a fogyatékkal élőkre – társadalmi integrációja erősödik, vezetőik, képviselőik bekapcsolódhatnak a kistérségi „think-tank-ek” munkájába. A kiemelkedően tehetséges, de hátrányos helyzetű térségekben élő fiatal szakemberek perspektívát kapnak úgy a helyi boldogulásra (az elvándorlás kényszerét leküzdve), hogy kiemelkedően magas kvalifikációt /PhD doktori fokozatot/ szereznek meg, a térség felzárkóztatásáért dolgozva, versenyképes ösztöndíjban részesülve.

A kistérségekben élő lakosság öntudata, a térségi identitás erősödik. A kistérség élhetősége közvetett módon javul. projekt célcsoportja 

 

Legáltalánosabban az egyes kistérségekben élő lakosok, az önkormányzati képviselők és az oktatási, kulturális intézményrendszerben, a közgyűjteményekben dolgozók. A kisebbségi önkormányzatok (CKÖ-k, stb), illetve a térségben működő civil szervezetek. A fogyatékkal élők és szervezeteik.

projekt tevékenységei -

A program szervezeti kereteinek kialakítása, a kapcsolat megfogalmazása a régió legnagyobb területfejlesztési, tudományos műhelye és a kistérségek között. A (tehetséggondozási) doktori programba bevont helyi fiatalok (kistérségenként legfeljebb 2 fő) kiválasztása, szerződéskötés. A helyi, klub-szerű, együttműködési keretbe bevonandó személyek megkeresése, az együttműködési keretek kialakítása (kooperációs és szervezeti forma továbbá elnevezés kiválasztása).

85

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. -

-

A klub-szerű szerveződések munkaterveinek közös kidolgozása. Rendszeres (legalább negyedévente) helyi rendezvények helyi keretek között a klub szervezésében. Évente egy szakmai-tudományos konferencia megszervezése a térség jövőjéről, helyi és országos, esetleg nemzetközi szereplőkkel, a PTE szervezésében. Évente egy igényes kötet megjelentetése a konferencia tematikájához kapcsolódóan, melyek bemutatják a térségi szellemi értékeket, fejlesztési dilemmákat és a társadalmi-gazdasági-kulturális helyzetet. Külön döntés alapján esetleg ez lehet idegen nyelvű avagy több nyelvű is. Különös figyelmet kell fordítani a kisebbségi helyzetben élőkre, a fogyatékkal élőkre és az igényes tartalmú kulturális folyamatokból kirekesztettekre. A kistérség kulturális értékeinek ismertté tétele úgy a térségen belül, mint országosan, indokolt esetben nemzetközi színtéren is. A doktori programba bevont helyi fiatalok kutatásai a kistérségükhöz kell, hogy kapcsolódjanak, ezáltal nő a térséggel kapcsolatban felhalmozott tudás, készülnek a doktori disszertációk a térségek hangsúlyos társadalmi-gazdasági-kulturális problematikájáról széles területfejlesztési kontextusban. Ezek további kutatások, gyakorlati beavatkozások, vagy további fejlesztési stratégiák elkészítésének alapjai lehetnek.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megvalósulása esetén a képzéseknek köszönhetően kistérségenkénti koncentrációjára és rendelkezésre állására kerülhet sor.

helyi

tudás

A megszerzett tudás birtokában nőnek a munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségei és ez közvetetten kihat a település társadalmi-gazdasági-kulturális szektorára is. költséghatékonyság, alternatívák

  


a program nem valósul meg helyi erőforrásokból valósul meg a program, szerényebb méretekben más támogatási konstrukcióban valósul meg

de

jóval

Klub: 11 M - Infrastruktúra-fejlesztés (laptop. Projektor… 3,2M) - Rendezvények negyedévente (12 db) összesen 6M - Rezsi és kisösszegű beszerzések 1,8M Ösztöndíjas program 20M: - havi 0,2M HUF ösztöndíj, 2 főre, 36 hónapra: 14,4M - a tutorok tiszteletdíja és járulékai: 5,6M Képzési Program 5M: - képzési tematika kidolgozása 1M/tematika - óradíjak 1M (20 ezer HUF+ÁFA/óra) - oktatási segédanyagok elkészítése 3M (150 ezer +ÁFA/ív) Rendezvények 3M: - évente 1 országos/nemzetközi szakmai konferencia (étkezés, utazás, szállás, terembérlet, technika, reprezentatív költségek, hirdetés…) 1M Könyvkiadási program 6M:

Hátrányos

-

az éves konferenciákhoz tartozó szakmai kiadványok elkészítése és megjelentetése (szerzői díjak, lektorálási költségek, nyomdai előkészítés, nyomdai munkálatok) 2M



A romák társadalmi integrációját segíti bevonásuk a

86








térségi döntéselőkészítési folyamatokba, a térségi thinktank-ekbe történő integrációjuk révén. A romák kulturális integrációját segítik a térségi intellektuális tőkét megjelenítő rendezvények és kiadványokban történő megjelenésük. A nők szerepének erősítése a vidéki térségek kulturális tevékenységének irányításának – jellemzően férfitúlsúlyos – folyamataiba való hangsúlyos szerepeltetésük. Fogyatékos személyek életminőségének, szempontjainak megjelenítése a térségi döntéselőkészítési folyamatokban való integrálásukkal.


Indítás: 2009. szeptember


A programnak előzményeként tekinthető az a ROP program, melynek tapasztalatai alapján a program jól lebonyolítható. (ROP 3.3.1 – 2005 – 02 0008/33 (2005) – A kutatás a leghatékonyabb tanulás – hallgatói kutatások a Dél-Dunántúli Régió belső problematikájáról és külső kapcsolatrendszeréről) A tehetségkiválasztási és tudományos rendszer lebonyolítása ezen tapasztalatok alapján tervezhető.


Befejezés: 2012. augusztus

kulcsszereplők azonosítása, adatbázis létrehozatala ( 1 hónap) f) kutatási tematikák és rendezvények terveinek kidolgozása (3 hónap) g) helyi klubok munkatervének kidolgozása (1 hónap) 

Az érintett 7 kistérség gazdaságfejlesztő, munkaerő-piaci, valamint szociális gazdasággal, kultúrával, oktatásfejlesztéssel, tudományos programokkal összefüggő EU-s, illetve hazai forrásokból származó nyertes projektjei az elmúlt 3 év tekintetében.

87

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány

4. Foglalkoztatás 5. Piacképes oktatás, szakképzés


Wifi Falu

projekt gazda neve

Az Internet Terjesztéséért Alapítvány


Váczi Rozi Tel.: 30/4088785


33 LHH kistérség települései

összköltség, MFt

145 mFt/kistérség


145 mFt/kistérség

E-mail: [email protected]

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt


TÁMOP, 5.1.1. prioritás Térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programok


A projekt mélyszegénységben élőket zárkóztat fel az információs társdalomhoz speciális képzéseken keresztül javítva ezzel az esélyeiket a munkaerő-piaci reintegrációra. A projekt helyi vállalkozók szerepvállalásával valósul meg, így hozzájárul a kistérség gazdaságának fejlődéséhez. A projekt szigorú kritériumrendszer alkalmazásával garantálja, hogy csak a leghátrányosabb helyzetűek kaphassák meg a szolgáltatást. A programban résztvevők közösségbe szervezhetők köszönhetően annak, hogy az Internet összeköti őket, előmozdítva ezzel a helyi kezdeményezéseket.


200.000 mélyszegénységben élő ember oktatása, 70.000 háztartás Internet ellátásának biztosítása


200.000 mélyszegénységben élő ember információs társadalomhoz való felzárkóztatása a digitális írástudás oktatásán, illetve a célközönségre szabott speciális tananyagon keresztül. A célközönség tagjai így képesek lesznek a munkaerő-piaci reintegrációra.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A leghátrányosabb helyzetben élők felzárkóztatását részben a fizikai elzártság részben a számukra szükséges információk és szolgáltatások hiánya akadályozza.

88

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A digitális írástudás aránya a leghátrányosabb helyzetű kistérségben jelentősen elmarad az országos átlagtól. A több mint 1 millió embert jelentő közösség mögött csak részleges a fizetőképes kereslet, ezért a piaci szereplőknek nem éri meg az elzártan élők bekapcsolása az információs társadalom világába. A mélyszegénységben élők körében az otthoni Internet penetráció 7% szemben az országos 46%-kal. A projekt kereteiben az Alapítvány digitális írástudást és több szintű képzést nyújt a mélyszegénységben élők számára, valamint az elsajátított tudás készségszintű megerősítéséhez otthoni Internet hozzáférést és számítógépet biztosít önköltségi áron. A programban résztvevők ezzel bármikor hozzáférnek addig elérhetetlen információkhoz a világról, szűkebb, illetve tágabb környezetükről. Több információ birtokában a célközönség tagjai egy fejlettebb döntési mechanizmus alapján tudatosabb döntéseket hoznak a mindennapi életüket érintő helyzetekben. Eljutnak odáig, hogy megtervezzék a közeli vagy akár a távoli jövőjüket. Az Internetnek és az innen kapott információknak, impulzusoknak tudatformáló hatásuk van a mélyszegénységben élőkre. Ez a tudatformálás, illetve az ehhez kapcsolódó tanulási folyamat és a megváltozott döntési mechanizmus alapján hozott döntések hozzájárulnak az életminőség javulásához. A projekt indokoltságát magyarázza az a tény is, hogy az iskolák egyre nagyobb számban alkalmazzák a számítógépeken való oktatást EU források bevonásával. Az iskolai oktatás hatékonyságának növelését, így a EU források felhasználásakor vállalt indikátorok teljesülését is támogatja az otthoni számítógépek, Internet kapcsolat megléte és használata. Az Alapítvány által 102 településen 1700 háztartásban elindított Wifi Falu program első szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelő oktatási módszerek implementálásával a célközönség hatékony oktatása megoldható és az átadott tudást felhasználva a mélyszegénységben élők foglalkoztatási esélyei már rövid távon is jelentősen javulnak. A projekt megvalósításával más korábban megvalósított, illetve jelenleg futó projektek termékei is elérhetővé válnak. Mind a Digitális Középiskola, az e-tananyagok, illetve eközigazgatás is illeszkedik a Wifi Falu programhoz. projekt konkrét célja A projekt célja az, hogy a elősegítse mélyszegénységben élő családok és gyermekek társadalmi integrációját, illetve csökkentse a munkaerő piaci hátrányokat. A programban nyújtott négy szintű térség-specifikus képzés célzottan a munkaerőpiacra való belépésre készíti fel a résztvevőket, ezzel jelentősen javul a térségben élők foglalkoztathatósága előmozdítva a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők életminőségének javulását. A projekt célja továbbá az is, hogy minél nagyobb arányban vonjon be térségbeli vállalkozókat bizonyos fázisok megvalósításába. A program építkezik korábban létrehozott távoktatási kezdeményezésekre. Az ezeknek a kialakításában résztvevőket bevonják segítőként, szakoktatóként a képzéseikbe. Projekt célcsoportja A projekt célcsoportja a mélyszegénységben élő fiatalok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Szigorú kritériumrendszer alapján ellenőrzik, hogy ténylegesen a rászorulók jussanak a szolgáltatáshoz. Nem vehet részt a programban az, aki az elmúlt 1 évben szélessávú Internet hozzáférést biztosító szerződéssel rendelkezett. A fiatalokon keresztül a családok is felismerhetik az Internetben rejlő lehetőséget. Az Internet tudatformáló hatása érinti a helyi közösségek tagjait ezzel a közösségek döntései is új mechanizmus alapján születnek. Ugyanakkor az Alapítvány fontosnak tartja az inaktív réteg elérését is, hiszen az Interneten keresztül és az oktatás segítségével ők is bekapcsolhatók a munkaerőpiacra. projekt tevékenységei

89

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A program során a célközönségre szabott, speciális indiai mélyszegénységben élő érinthetetlenek oktatásában bevált informatikai tananyag és módszertan alapján nyújtanak képzést. Az Alapítvány négy szintű képzést nyújt a belépő szinttől egészen a magabiztos felhasználói szintig. Az oktatási folyamat közösségbe szervezi az abban résztvevőket, ezáltal is folyamatos motivációs támogatást nyújtva nekik. Ezen túlmenően a projekt folyamatosan térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programokat nyújt támogatva ezzel a célközönség tagjainak a munkaerőpiaci reintegrációját. A célközönségre szabott speciális tananyag rövid idő alatt (15-20 perc) teljesíthető blokkokban, sok képpel és hanggal, könnyen feldolgozható, interaktív formában tartalmazza az ismereteket. A tananyag a frissen tanult ismereteket azonnali kötésekkel egészíti ki a gyakorlati élethez és a más csatornán beszerezhető ismeretekhez (internetes újságok, iskolai tananyag). A tananyag internetes megvalósítása, a blokkok egymásra épülése, a hozzá kapcsolódó motivációs- és vizsgarendszer egységes egészt képez. A tanulási folyamat során elsajátított lexikális ismeretek mellett – szinte észrevétlenül – középhaladó szintű felhasználóvá válik a tanuló.

Cél

Alapfokelmélet

Alapfokgyakorlat

Középfok

Felsőfok

Digitális írástudás alapjainak oktatása a településeken. A képzés során átadott tananyag olyan informatikai szakmai alapokat is biztosít, amivel a célközönség tehetséges és érdeklődő tagjai számára megnyílik az út a felhasználóinál mélyebb ismeretek felé. A One-to-one tréning során a programban résztvevők saját otthoni környezetükben elsajátítják a biztonságos számítógéphasználat alapjait a gyakorlatban is. WiFi Falu partnerek képzése távoktatással az indiai Maharashtra State Certification in Information Technology Program Computing Essentials 2006 című tananyagának a magyar körülményekre átalakított távoktatásra alkalmas változata alapján. Célzott munkaerőpiaci elhelyezkedést szolgáló tréning. Az Alapítvány felméri a potenciális munkaadók igényeit. Ezen felmérés alapján egy hónapig tartó bentlakásos célzott képzést tart, aminek része az angol nyelv alapjai, a MS Office felhasználói ismeretek, és csapatépítő sportfoglakozás.

Részt vevők szám a

Cso portl étsz ám

Idő tart am

Óras zám

70000 fő

10 fő

1 hét

38 óra

70000 fő

1 fő

1 nap

1 óra

3500 fő

távokta tás

12 hét

66 óra

200 fő

5 fő

4 hét

160 óra

Az oktatáson való részvétel kötelező így mindenki megkapja a szükséges tudást az Internet

90

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. magabiztos használatához. A készségszintű elsajátítás támogatásához az Alapítvány az Internet elérését a célcsoport számára nem segélykénként, hanem méltányosan megfizethető áron biztosítja. A családok kedvező konstrukcióban számítógépekhez jutnak, amely az oktatás eszközeként szolgál. A projekt során az Alapítvány biztosítja az oktatáshoz szükséges Internetes tartalom szolgáltatásokat. A programban résztvevő családokat a tanulási folyamat során az Alapítvány folyamatosan figyelemmel kíséri és támogatja. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt célcsoportja megfelel az NFÜ által meghatározott szempontoknak, hiszen kizárólag a mélyszegénységben élő családok vehetnek részt. A program kereteiben nyújtott képzések a munkaerőpiaci reintegrációt célozzák. A projekt kiemelten kezeli a romák, mint leghátrányosabb helyzetű kisebbség integrációjának előzmozdítását. A képzéseken keresztül a roma lakosság tagjai ugyancsak eséllyel léphetenek be a munkaerőpiacra. A program referenciája a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 2008 első felében megvalósult projekt, amelynek keretében 1700 rászorult család jutott Internethez és kapott ennek kapcsán képzéseket, ezzel megszereztük azt a tapasztalatot, amely egy következő projekt lebonyolításhoz szükséges.


A WiFi technológia költséghatékonysága abban rejlik, hogy kábelek nélkül rádiós jelen keresztül jutnak a felhasználók Internethez. A projekt megvalósítása helyi vállakozók munkájával történik ezzel is elősegítve a kistérség fejlődését. Elsődleges szempont, hogy az Alapítvány meglévő infrastruktúra kihasználásával, párhuzamos rendszerek építése nélkül juttatja el az Internetet a célközönségnek. Tekintettel arra, hogy a piaci szereplőknek nem kifizetődő a mélyszegénységben élők képzése és bekapcsolása az információs társadalomba a Wifi Falu projekt mellett alternatíváról nem beszélhetünk. A projektben résztvevők Interneten keresztül részesülnek oktatásban, amely költséghatékonyabb a személyes képzésnél.

Pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A program fenntarthatóságát az biztosítja, hogy az Alapítvány több bevételi forrással számol. A résztvevő családok oktatásra specifikált számítógépet vásárolnak. A program a gépekre a nagy tétel miatt jelentős kedvezményt biztosít. Majd a bekötés után 900 forintos havi díjjal járulnak hozzá a működési költségekhez. Ez a kiadás a mélyszegénységben élők számára is megengedhető és garantálja a rendszer hosszú távú működését.

91


Amennyiben az önkormányzatok visszatérítendő szocális segély formájában előfinanszírozza a számítógépeket és a beltéri egységeket a a programhoz csatlakozók az önkormányzatnak fizetik vissza a kezdeti pénzügyi támogatást. Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A projekt célközönségének jelentős számú roma család tagja. Az Internet tudatformáló hatású roma fiatalok, családok számára. Az Internet által nyújott információ alapján kialakuló új döntési folyamatok beidegződése a zárt roma közösségek társadadalmi reintegrációját mozdítják elő.


Indítás: 2009 szeptember

Előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

A Wifi Falu program első szakaszában összegyűjtött tapasztalat alapján készített új koncepció a projekt teljes megvalósítását tartalmazza. Az célközönségre szabott oktatási anyag 100%-os készültségi állapotban van. Az oktatáshoz szükséges eszközöket az Alapítvány bevált partnerei biztosítják


-


Az Interneten található más e-tananyagok elérhetővé válnak a mélyszegénységben élők számára. A projekt illeszkedik a Digitális Középiskola tevékenységéhez. Az referencia programban fókuszáltan olyan településeket kapcsoltunk be, ahol a Digitális Középiskola diákjai élnek. A projekt során az Alapítvány promótálja a Digitális Középiskolát és újabb diákokat rekrutál. A középiskola végzett diákjait oktatóként bevonja a projekt képzéseibe. A projektben résztvevők hozzáférhetnek az e-Kozigazgatás portáljaihoz. Ennek kapcsán a MeH Elektronikuskormányzat-központ tevékenységének egy része, hogy egy integrált rendszerben a mélyszegénységben élőknek is egy használható felületet hozzon létre. A tanfolyamok során bemutatjuk az e-Közigazgatás

Befejezés: 2011 szeptember

92

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. működését. Az Alapítvány MeH EKK munkatársával kialakított tananyag alapján végzi a képzéseket. A magyarorszag.hu szolgáltatásait példákon keresztül kerülnek bemutatásra, és ismertetik az Ügyfélkapu regisztráció előnyeit. Az Alapítvány a Sulinet adatbázisát és szolgáltatásait bemutatja, speciális képzésekben hívja fel a figyelmet a digitális tananyagokra és szolgáltatásokra. A bevont településeken a tanárok figyelmét rövid bemutatók során hívja fel a Sulinet által nyújott szolgáltatásokra Bemutatásra kerülnek az olyan internetes közösségi szolgáltatások használatának múdját mint a tavoktatas.lap.hu és a munkanelkuli.lap.hu.

93



4. foglalkoztatás


Helyettes szülők képzése, foglalkoztatása

projekt gazda neve

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat


Dr. Porkoláb Lajosné 06-20-490-0464. Csurgó, Kossuth u. 1. [email protected]


A kistérség 18 települése.

összköltség, MFt

10 MFt


10 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Szükséglet és igényfelmérés

0,5 M

Új helyettes szülők felkutatása, felkészítése, bevonásukhoz kapcsolódó szolgáltatások

0,5 M

Helyettes szülők szolgáltatások

képzéséhez

kapcsolódó

5M

és

kiegészítő

3M

Pszicho-szociális szolgáltatások

Elhelyezkedési, utógondozási szolgáltatások

1M


TÁMOP 5.1.1.


Foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás, gyerekesély. Segítsék a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját


Képzésben résztvevők száma: 12 fő


Képzést sikeresen teljesítők száma: 10 fő

A prioritás keretében képzési, oktatási programokban részt vett szakemberek száma (projekt portálon megadott választható listáról)

(projekt portálon megadott választható listáról)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A feladatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat jelenleg is ellátja, működési

94

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. engedéllyel rendelkezik, de a célcsoport nagysága miatt elengedhetetlen a helyettes szülők jelenlegi létszámának bővítése. A hatékony és szakszerű ellátás biztosítása érdekében is indokolt a kapacitásbővítés. A helyettes szülői ellátás lényege, hogy átmeneti időre a bajba jutott családok (betegség, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni gyermekeikről) helyben kapjanak segítséget úgy, hogy a gyerekeket ne kelljen kiszakítani saját megszokott környezetükből (óvoda, iskola, barátok). Ezt úgy lehet megoldani, hogy adott településen rendelkezésre állnak felkészített (működési engedély feltétele a képzés) családok a gyerekek fogadására, teljes körű ellátására. A térség települései közül néhány településen van jelenleg helyettes szülő. A szolgáltatás jellege indokolja, hogy valamennyi településen álljanak rendelkezésre helyettes szülői családok. projekt konkrét célja, célcsoportonként Minden településen legyen legalább egy helyettes szülő. projekt célcsoportja Elsődleges célcsoport: Különböző okokból munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek, akik közül kikerülnek az új helyettes szülők. Másodlagos célcsoport: Ellátásba bevont gyermekek. projekt tevékenységei -

Szükséglet- és igényfelmérés, Helyettes szülők felkutatása, kiválasztása, FIKSZ képzés lebonyolítása (10 fő), Pszicho-szociális szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások nyújtása, Elhelyezkedési, utógondozási szolgáltatások biztosítása.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt teljes mértékben illeszkedik mind az LHH program célkitűzéseihez, mind a TÁMOP 5.1.1 kiírás feltételrendszeréhez. költséghatékonyság, alternatívák

A pályázati cél megvalósításának egyéb alternatívája nem ismert.


A pályázat képzési jellegéből adódóan egyszeri kiadást jelent melyet pályázati forrásból fedeznek. Működési költség nem jelentekezik.

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák

A szolgáltatásban részesülő gyermekek összetétele alapján különös figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő legyen a

95

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. helyzetének javítása

roma származásúak aránya helyettes szülők között.

az

újonnan

alkalmazni

kívánt

A projekt egyaránt szolgálja a roma gyerekek és az őket gondozó roma helyettes szülők társadalmi beilleszkedésének és életesélyeinek javulását. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás 2009. június


A jelenlegi helyettes szülői tevékenységből származó tapasztalat megfelelő alapot nyújt a projekt szakszerű előkészítéséhez és lebonyolításához.


Befejezés 2010. május

Szükséglet- és igényfelmérés elkészítése, Helyettes szülők toborzása.

TÁMOP 5.2.5. –08/1 Megoldások eszköztára (elbírálás alatt) Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Szülősegítő szolgáltatások támogatása (elbírálás alatt) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Hatékony konfliktuskezelés az iskolákban – mediációs program (döntés alatt) Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület antidiszkriminációs pályázati programjában partnerség (elnyert pályázat)

96

Kistérségi tervdokumentum

Recommend Documents